Az a kérdésem, hogy a rönkszeletelésre használt fűrészgépek mekkora vágásszélességgel dolgoznak ?
Vettem nemrég 6cm vastag diót, amit szeretnék 2db vékonyabbra szelni, de nem lelek a környéken erre alkalmas üzemet. Ezért arra gondoltam megpróbálom láncfűrésszel, de félek nem sok hús fog maradni.
"Harmadik lépésben, általában vízpermettel kondicionálják az alapanyagot. Ez a permet természetesen a szükséges korlát alatt tartja a tüzelőanyag nedvességtartalmát, mindössze egy minimális nedves réteget képez a felületen, ami préseléskor kötőanyagként szolgál majd, biztosítva az aprólékok tapadását."
van egy skil 8003 1800w típusú hőlégfúvóm. Jelenleg 5-7 percet használom festék eltávolításhoz majd megvárom, amíg lehűl. A boltban mondtak, h így kell ezzel. Így meglehetősen lassan haladok... Mi lehet vajon ennek a típusnak az optimális használat - pihenés ideje? Neten nem találtam. Más márkáknál 20 perc használat után javasolnak 30 perc pihentetést.
Másik kérdés, h van ez a két típus ( Extol Craft 2000 (411013), Extol Craft 2000 (411023)), ahol a leírásában ezt találtam: "...nem biztosított a megfelelő gravitációs szellőzés és a hőkioldó idő előtt kikapcsolja a készüléket " 5-6 ezer forintért valóban olyan hőlégfúvót adnak már, amiben van hőkioldó? Ezt valaki meg tudja erősíteni?
Tegnap bedobtam a kosárba egyet. Ma visszaírták, hogy sajnos kifutott termék. Lehet, hogy lövök majd egy No 6 Stanleyt a ebay-n, de általában az egekbe licitálják őket.
Én lassan 5-6 éve, a keletkezett forgácsot a kertbe viszem ki. A gyümölcsfák köré csinálok egy kb 1.5 m átmérőjű lapos teknőt és abba rakom a gyalu forgácsot púpozva. Ennek 3 előnye van.
folyamatosan bomlik le a forgács, humuszosabb tőle a talaj és rengeteg tápanyaggal látja el a fát.
Kevesebbet kell permetezni levéltetűk ellen és gombásodás ellen is. Amíg a forgács laza és nem esik össze addig nagyon jó védelmet a hangyák ellen mert eltévednek a forgácsok között és így nem tudják a tetveket felvinni a fára. (a tetű magától nem megy fel a fára, azt mindig a hangyák viszik fel). Amíg nem alkalmaztam ezt a technikát, 3-4 hetenként permeteznem kellett, azóta viszont elég egyszer kora tavasszal. Persze ennek az is a feltétele, hogy amint keletkezik forgács az minél hamarabb a fák tövébe kiszórjam mert ha lelapul a forgács, akkor már át tudnak menni rajta a hangyák.
Eltűnik a műhelyből a nagy mennyiségű forgács és nem szennyezem a levegőt sem az elégetéssel.
A fűrészport is a kertbe viszem ki, szintén trágyázásra használom de azt elsősorban a komposztáló kupacra öntöm rá szétterítve. A fűrészpor nagy mennyiségű nedvességet képes megtartani így a komposzt kupacot sem kell locsolgatnom, és hamarabb lebomlik a komposzt. Arra figyelni kell, hogy zöld hulladék és a fűrészpor aránya lehetőleg 2:1 legyen, tehát ne vigyük túlzásba a fűrészpor komposzt kupacra szórását.
Ha nagyobb mennyiségű fűrészpor keletkezik, akkor azt a kertben azonnal szétterítem a veteményesbe.
Ragaszanyag nélkül is egyben maradna? :-O Volt youtube-on egy videó, ami "wax" trükköket mutatott be. Ott volt egy olyan a trükkök között hogy fűrészpor/forgács, plusz vmi olaj+wax, formába önti, megdermed mint a szappan és igen jó gyújtósnak.
De akkor ez tüzelőnek nem lenne jó? Gazdaságos tuti nem lenne, de lehet kevesebb "ragaszanyag" is elég lenne.
