Ezzel a háromszögeléssel fém esetében az a baj, hogy a hőtágulás nagyon meg tudja viccelni az embert. Az elsőt én is így csináltam. Már ~15°C változásnál csúnyán elhúzta a derékszöget.
Az a szerkezetépítő profil biztosan nem hajlik. Legalábbis akkora erőre semmiképpen mint ami használat közben éri. (meg a többszörösére sem :) )
Illetve még egy dolog eszembe jutott, bár tudom nem olyan egyszerű már ebben az állapotban újratervezni, nem akarom én a csalánt más f...val verni, csak tipp :)
Ha jól látom egy ponton támadod a vezető rögzítése miatt a sínt. Az A ábra szerinti módon. Lehet masszívabban állna a steller ha tőle 2 oldalra szorulna meg? (B). Nyilván ez csak valami karos/excenteres megoldással, akarna a halál 2 külön kart csavargatni.
Nem vagyok mérnök típus, ezért nézd el ha hülyeséget vau. Én eddig még csak fából, rétegelt lemezes gépek építésén vagyok túl, fém kevésbé a barátom :)
Nézegetem a stelleredet, jó hosszúnak tűnik. És mintha ahhoz képeströvid lenne a "T" keresztéle. Nem próbálod meg kicsit hosszabbra megcsinálni, és jobb oldalra vmi merevítést betenni? Kicsit elnagyolva, kb így:
Ezzel biztos hogy kivédenéd az aluprofil "hajlékonyságát", bár én sem gondolom hogy csak amiatt tudod 1mm-t odébbtolni. De akár vmi ideiglenes merevítőt is beköthetnél valahogy hogy megtudd, érdemes-e a keresztélet meghosszabbítani, és végleges merevítést csinálni.
Majd ha kész leszek teljesen a körfűrésszel, aztán a gyalugéppel (valójában egy 300-as két késes tengelyem várja új késekkel, előtolás tengelyekkel, csapágyakkal, orsókkal, két váz oldallal, motorral a jobb sorsot), meg csináltam valami rendes elszívót.....
szóval az 5 éves tervben szerepel egy rendesebb szalag. Tetszenek a fából építettek.
Nade most még mindig a körfűrész párhuzam vezetővel szívok. Még mindig megvan az 1 mm. Készítettem egy teljesen új T-t az ALU gépépítő 80x40 profilnak, ez nem mozog semmit sehova.
De a steller másik végén az 1 mm mozgás megvan. Már csak arra tudok gondolni, hogy 1. tényleg az ALU profil hajlik, de nem hinném, a másik, hogy a 60x50x3-es zártszelvény vezető sín. Asszem ez utóbbi lesz, mivel csak az asztal két végén van rögzítve és ez kevés lesz úgy látom.
Ha ez se, akkor tényleg nincs ötletem már semmi.
Azt az 1 mm-ert viszonylag könnyen lehet mozgatni, aztán tovább nem enged.
Mindenesetre vágni fogok egy kőris vagy tölgy betétet a 60x-50-es zártszelvénybe, ami passzos. Vagy ragasztom rétegelt lemez csíkokból. Beleütöm a zártszelvénybe, a fa betét retteneteset merevít a fémszerkezeten. Ha ez sem segít, vagy ezzel együtt van egy 16 mm-es lineáris tengelyem meg rá csapág, azon fog futni a másik vége és eszkábálok valami rögzítőt, amit a dolgozó oldaláról lehet oldani-feszíteni. Az ALU profilban elmegy a rudazat hátra úgy, hogy nincs útban.
Én 2013-ban fából készítettem el az 550-es szalagfűrészemet. Elég brutális darab lett, van vagy 350 kg. Egy 4KW-os motor hajtja egy siemens lágyindítóval. Teljesen burkolt az egész, van portároló rekesze és 100-as elszívó csatlakozása is. Az asztallapja jó nagy, 5*5 cm vastag juharból táblásítottam.
Két éve meg egy 500-as gépet újítottam fel adingos kollégának, ami tölgyfából készült.
Nekem volt régen a szalagfűrészhez (700-as volt, én csináltam igen fiatal koromban, zártszelvény váza volt borzalmas tákolmány volt az egész, de azért vágtam vele) egy egyszerű segédeszköz. 5x5 tölgy stafni, 2,5 m hosszú, és párhuzamosan összefogatva menetes szárakkal, kb 10 cm távol egymástól.
Ez így egy szán volt, erre tettem rá a rönköt. Ehhez volt egy lapos vezető, amellett eltoltam egyszer, így nyertem egy lapot a rönkön, arra ráfordítva már el lehetett egyenesen vágni.
A szülői háznál ma is azok a 280 hosszú akác kapuoszlopok vannak, amik kockára kivágva 16x16-os méretet kiadtak, egy két rövidebb szakaszon szaladtunk csak bele a szélébe. Igen komoly fák voltak, alig tudtuk feltenni a fűrészre az egyik végét.
"csodás faanyagokat tudtam onnan szerezni nagyon olcsón"
Hm. Elképzelni nem tudom, miért mehettek csődbe ;-)
Csak vicceltem. Ez az én helyi fűrészes barátom is mindenféle munkákat vállal, félig ács, félig asztalos, félig fűrészes... persze az ő gépe nem számítógép vezérlésű, de nagyon komoly darabokat vágtak el azzal is.
Emlékszem egyszer az erdészet termelt le a környéken olyan tölgyest, ami a II. világháborúban már állt.
Pár deszka van is belőle itt még valahol. Na az kellett felvágni rönkből. Az elég gáz volt, mert sajnos errefelé fél évig állt a front, nem volt olyan fa, amiben ne fogtak volna repeszdarabot. Nem egy jó bolt ilyent vágni.
Sze.Tamás 2016. 03. 12-n felrakott egy videót, amin valaki megbütyköli egy makita mlt 100-s vezetősínjeinek kotyogását. nem tudja valaki, hogy a tag a videón milyen szalagot használt ehhez? Köszi előre is ha valaki tudja.
Ne restelkedj, mert én nem raktam semmilyen magasra a mércét. Én csak a saját elképzelésemet (meg az asszonyét) próbáltam meg elkészíteni a lehető legkisebb kiadással. Az én bútoromban is van hiba, de szerencsére nem nagyon látszik.
A falunkban volt egy raklap üzem ahova el akartam vinni kb fél m3 cseresznye rönköt felvágni. Ott árválkodott egy kupacban jó 3 m3 juhar rönk. Pocoval közösen megvettük és ott fel is vágattam. Egy olyan fekvő szalagfűrészük volt, amivel az 50 cm átmérőjű rönköket kb 10-15 másodperc alatt vágta hosszába le egy szeletet, a 120 cm hosszú rönkökből. Erősen ki kellett lépni a gép mellett hogy ne hagyjon le olyan gyorsan vágott. 17 KW-os volt a motorja, számítógép vezérlésű ful automata gép volt. A kezelője a mozgó kocsin ült egy székben. 3 vagy 4 emberke ugrándozott a gép mellett akik szedték le a levágott deszkákat. Egy 6-7 méteres 1 méter átmérőjú rönköt kb 1 perc alatt vágta végig.
Nagyon sajnálom, hogy csődbe ment a kis vállalkozás és már nem üzemel, csodás faanyagokat tudtam onnan szerezni nagyon olcsón.
A múlt évben sikerült kapnom pár darab kb 120 cm hosszú, 40 cm átmérőjű frissen kivágott diófa rönköt. Hárman majd beszartunk 1 darab alatt mire beraktuk a csomagtartóba. Otthon láncfűrésszel negyedeltem de még így is kegyetlen súlyosak voltak az 1/4 cikkek. Csináltam egy hosszú széles deszka végére egy egy magas ütközőt, olyan U alakot formálandó, a két vége közé raktam be az 1/4 rönköt, a vég ütközőkön keresztül facsavarral megfogtam a rönk bütüjét. Így már fel tudtam rakni a nagy szalagfűrészre és szépen tudtam szeletelni. Nem steller mellet, hanem kézi vezetéssel. A szalag fogai féloldalasan le voltak lapulva, így félrehordott a vágás, ezért nem kínlódtam a steller beállításával. Több napos munka volt így is felvágni 2 db teljes rönköt az elég nagy teljesítményű 550-es szalagfűrészemen. Egy rönk fele még mindig negyedelve várja a sorsát.
Alakul a konyhabútor , kicsit restelkedve hisz Repgépépítő jó magasra tette a mércét , de ez csak egy falusi konyha munkapult lesz alatta két szekrénnyel egyikbe beleépítve a mosogató másik csak sima tároló lesz . egy kis kanyarral a végében. Kérés az volt hogy akkora legyen a szekrény bele hogy az 50 literes fazék is férjen be amibe majd tesznek kisebbet abba még kisebbet.
Ma a két korpuszt raktam össze , holnapra maradt a összeállítása s az ajtók lemérése hisz az utólag rendelődik meg . Két okból egyrészt nem volt elég pénzük másrészt pedig előre nem tudtam volna kiszámolni a méreteket az íves levágás miatt . ami jó ötletnek bizonyult hisz az ívet 5 cm rel nagyobbra kanyarították mint ahogy terveztem .
A gatter az "hivatalosan" talán olyan keretfűrész, amiben több lap van, egymással párhuzamosan. De valóban gatternak szokás hívni a fektetett szalagfűrészt is. Ez utóbbi nem annyira termelékeny, nagy fűrésztelepeken jobbára valódi gatter van.
De ha fontos, hogy kevesebb legyen a vágási veszteség, akkor a fektetett szalag az igazi.
Egy jó fűrészes elvágja. Nem olyan, aki évente egyszer kétszer fűrészel, mint én, amikor még volt szalagfűrészem.
Aki itt van nálunk fűrészes ember, annak van egy 800-as rettenetes guruló fűrésze, de nagyon szépen tud vele vágni, meg van egy 1100-as kerekű fektetett szalagfűrésze, amibe kocsi húzza be a fát.
Azt éppen nem tudom, működik-e neki ez utóbbi, mert mostanság nem voltam nála és ez egy épített eszköz, régebben voltak gyerekbetegségei. Törte a csapágyakat meg ilyesmi, nem működött mindig folyamatosan. Mivel nincs itt annyi fa a környéken, amivel ezt a fűrészt folyamatosan lehetne etetni, nem feltétlenül működőképes minden nap. De ha igen, az el tudja vágni szépen, 3-4 mm esik ki.
És az a palló 2m hosszon nem propelleres semennyire sem? A képen nem látszik rendesen.
Ha propelleres akkor lehet amiatt több anyag fog kiesni mint a fűrészlap+gyalulás összesen.
Nem tudom milyen vastag a nagy szalagfűrészeknek a fűrészlapja, de gondolom nem esik ki egy centi. Azért klasszik szalagfűrésszel 30 centi magasan 2m hosszon .... főleg így hogy szélezetlen, girbegurba a nyersanyag, nemtom van-e rá megfelelő technika. Nem szakértőként csak "vízszintes szalagfűrésszel" tudnám elképzelni (ez a gatter, igaz?)
Igen, a 6 centinek nagyon szép egyenesnek kell lenni, hogy ez jó legyen... meg a vágásnak is pipecnek.
Itt felém van egy jó szalagfűrészes, de ez Érdtől 60 km. (Aba). Egy deszkáért ennyi menni...
Lehet, hogy romboló, de mi van, ha felvágod egy jó körfűrésszel 3 cm vastag szeletekre keresztben? Ha a 30 cm-ben benne van a bél, akkor annál inkább el kellene vágni legalább a 30 cm közepén/bél mentén...
Erről jut eszembe, úgy 20 éve (bzmg) csináltam egy diófa asztalt. Azóta is anyámnál van. Faragott lábakkal, intarziás (persze csak pár nagy minta volt cseresznyéből meg buxus-ból) lappal. Kb 1 hétig csak faragtam... qrva sok időm volt, most úgy gondolom.
Szóval a fa nem volt száraz. Olyan vályú lett belőle pár hónap alatt, hogy a leves nem folyt le róla! Szét kellett vágnom újra deszkákra. Így már túl keskeny lett volna, dióm nem volt több, kapott egy kőris keretet meg hevedert a lap aljára. Azóta megvan, szereti mindenki.
