Nekem egy kábé ekkora mókuskerékkel működő gyári légfűtőregiszterem van, amivel a csavargyári esztergaműhelyt fűtötték. 960-at pörög a motor, és már ettől is félek. Szirénázik, mint állat.
"....viszont Hardy tárcsára nem gondoltam. Mégnézem, milyen lehetőség lenne erre."
A Hardy-tárcsa egy rém egyszerű és házilag remekül kivitelezhető alkatrész. Gyakorlatilag némi eszterga-munka és kész is.
Rengeteg ilyen házilag kivitelezett Hardy-t láttam - de szinte mindegyiknél az elasztikus elem az egy ipari vásznas-gumi szállítószalagból kivágott pogácsa képezte - állítólag elképesztő ideig bírja még nagyobb terhelésen is.
Ahogy Halálos kolléga is mondja, a 2800 az igencsak nagy terhelés a tárcsának (bár a valóságban, amikor a lapátok beleharapnak a levegőbe bizonyára ennél lényegesen alacsonyabb lesz a valós fordulat) - de ha masszívra készíted a kereket (jó anyagból, komoly, nagyszámú szegecseléssel) éppenséggel még ki is bírhatja ezt az igénybevételt. Hosszú távon is.
Mert ha igen, akkor nem te fogsz szívni - hanem a gépezet. De azt nagyon :-)))
"A 2800-as fordulat nem kicsi - de ventilátor-szakmában nem is kirívóan nagy."
ventillátor szakmában egy 36cm átmérőjű ventillátornak a 2800 az már erősen határeset. kb 200km/h-val fog a széle menni, kb 40g lesz a gyorsulás a szélén. Tehát a vaslemez minden grammját 40gramm erő fogja akarni letépni.
ez felett már turbóventillátornak hívják, és minden másképp van.
másrészt nem merek egy ekkora vasdarabot 2800-as fordulattal pörgetni egy 20-as, pláne 15-ös tengely végén (ilyen van a motorjaimnak).
Erről szó sincs.
Egy ekkora "vasat" semmiképp nem szerelnék egyenesen a motor tengelycsonkjára - hanem külön tehermentesíteném egy saját csapágyházzal és egy elasztikus csatoláson (pl. Hardy) tárcsán) keresztül pörgetném.
A 2800-as fordulat nem kicsi - de ventilátor-szakmában nem is kirívóan nagy. Ha van hely tengelyirányban, akkor semmiképp nem használnék szíj-áttételt - hanem a fent vázolt módon forgatnám.
Azt nem tudom, mennyire lesz komoly, mert olvasgatva a témában, ez tökéletes vakrepülés. Szóval egy darabig a közelébe sem fogok menni, és várom, hogy széthullik-e. Valamint egy ilyen járókerék "rendes" tervezése irtózatosan bonyolult, így csak lemásolni próbálok kb olyant, ami állítólag jó.
Méretre nem kicsi, mert 36,5 cm az átmérő. (Most úgy gondolom, hogy nem fogja hajtani az 1,5 kw-os motor - ugyanaz lesz, mint Ádámnál, nem fogja tudni terhelés alatt felpörgetni. Az is eszembe jutott, hogy mivel van két ilyen másfeles motorom, igaz, egyik le van égve, de meg lehetne tekertetni, rá lehetne kötni dupla ékszíjtárcsával mind a kettőt, akár külön kapcsolóval)
Lehet, hogy öntvény az ékszíjtárcsa, ami nálam van, azon látok forgácsolási nyomokat.
Már rá is van téve egyébként fúrás-csavarozással a lemezre, 6 db csavarral hátulról, az ékszíjtárcsába fúrtam a menetet. Hétvégén megyek apósomhoz, nála van egy vas eszterga, aminek nagyon rövid a szánja, de erre épp jó lesz, hogy leszabályozzuk, így lesz központos. Megpróbáltam egy nevetséges módszert, de az nem jött be. Először kivágtam dekopírral, majd próbáltam csiszolni. Ez úgy történt, hogy az asztalon hanyatt rögzítettem a szalagcsiszolót és építettem fölé egy hevenyészett állványt, amibe a saját tengelyével betettem a tárcsát és forgattam a csiszoló forgásával ellentétesen - elvileg az állványnak kellett volna tartani a pontos távolságot .... de ismét beigazolódott, hogy kudarcainknál csak a sikereink kétségbeejtőbbek. Mivel a dolog ugyan lényegében működött, de maradt benne majdnem 1 mm így is, közben igen gyorsan megevett 3 szalagot. Nem látszott, hogy ezt így tökéletesre lehetne csiszolni, vagy csak végtelen sok szalag elfogyasztásával.
Nem bízom a hegesztésben. Egyrészt kilágyítja vagy megkeményíti az anyagot (attól függ, milyen anyag) és a hegesztésnél törhet. Másfelől a hegesztésnél anyag felmelegszik, kitágul, olvadék megdermed, lehűl, az egész összehúzódik. Valamit lehet tenni azzal, hogy kisebb, szakaszos varrással, kevesebb anyaggal próbálni hegeszteni, illetve rögtön forrón még az ellenoldalt is, de ez ilyen kényes dolognál nem hiszem, hogy eredményes lenne.
Ez a két dolog meg a terhelés, amit a járókerék kap, elég félelmetessé teszi a hegesztést. Mondjuk arra nem gondoltam, hogy külön kis talpakra hegesszem az íveket és azt szegecseljem le, ezen gondolkodni kell.
Arra gondoltam, hogy csinálok (miből?) egy íves sablont, ami két oldalról szorítja kb pontosan a lemezt, ezt be lehetne fogni a satuba és azzal lehetne ívre hajtani. Először a 90 fokos talp, aztán betenni az íves sablonba. A 90 fokosra hajtott talp némileg torzulna, azt meg még a sablonban tartva lehetne korrigálni ütlegeléssel. Csak két ilyen ( + - oldal) ívet max fából tudnék csinálni. Az meg nem tudom, mennyire tartana, ahol kell, közben meg elég nagy meló megcsinálni.
Ez most jövő hétig alszik, hátha lesz jó ötlet, meg most pár nap mással kell foglalkozni.
Olyan kúpszorítós ékszíjtárcsával nemrég volt dolgom, a gépépítéseim kapcsán. Most lehet hogy hülyeséget kérdek: de az nem öntvény? Ha igen, akkor fúrás/csavarozással rakod össze az kerék alapjával? Jó kis móka lesz középpontosan rálőni, arra van terv? Ha összejön ez "örökélet + 1 napos" kerék lesz, az biztos.
Lapátokra sok ötletem nincs, fémmegmunkálás nem éppen az erősségem (viszont flexem/hegesztőm van! :D)
De értem hol a problémád, ha meghajlítod hogy hajlítasz szegecselhető talpat, és ez fordítva is igaz.
És mi van ha meghajlítod a lapátokat, ha jól értem azt nem gond egyformára hajlítani. És talpat külön készítesz nekik, arra a lapátot ráhegeszted és a talp mehet szegecseléssel. Nagyjából így (bocs a móricka rajzért de talán érted hogy gondolom):
Vagy nem lehetne a talpra hegeszteni anélkül hogy elhúzná a derékszöget?
Ha azt vesszük, ennyi (vagy még kevesebb) pénzért milyen komplex szerszámgépeket árulnak - igen, akár Bosch-t is - akkor egy ilyen asztalért rablás, amit kérnek.
Ami neked kell, az ugyanaz, mint amit a modulasztalosok használnak.
Ez nem más, mint vastag fém csap az egyik darabon, és neki megfelelő peremes, esztergált hüvely a másik darabon.
Szerintem fel kéne vedd a kapcsolatot a Láng gépgyár régi művházában működő modellezőkkel.
Róluk konkrétan tudom, hogy a modulterepasztalos vasutazás itthoni úttörői voltak, kialakították a szabványokat, és hatalmas terepasztalsorokat szoktak összedobni egy kis mókára. Ha valakik tudnak segíteni ebben, azok ők.
Az első gérvágóm egy ehhez nagyon hasonló gép volt. Nem vágott szépen sok macera volt a pontos szögekkel, ....
Viszont a szálba vásárolt colos deszka elődarabolását csak ezzel csináltam, némi ráhagyással. Gyorsan kezelhető méretű darabok lettek, az asztalin ment a pontos vágás. A teljesítménye nekem elég volt.
Szóval belefogtam, mostmár hivatalos... az első lépés az elszívó járókereke felé.
35 mm vastag tengelyen lesz, 22-es a tengelyvég, de csak ahol az agy van, utána szélesedik. Ezzel a kúpos szorítós aggyal lesz rögzítve. A motor ékszíjjal hajtja meg. Egyrészt azért, hogy könnyen lehessen cserélni, ha kell, másrészt nem merek egy ekkora vasdarabot 2800-as fordulattal pörgetni egy 20-as, pláne 15-ös tengely végén (ilyen van a motorjaimnak).
Eddig kb jónak is tűnik.
Amiben nem nagyon van ötletem, hogyan hajtsam meg (egyáltalán, illetve egyformára) a lapátokat. Derékszögű talpat gond nélkül tudok hajtani, mert van egy kis kézi lemezhajtóm, épp elbírja ezt a lemezt. Hanem ha meghajtom derékszögre (vagyis meglesz a talpa), akkor nem igazán tudom ezzel a lemezhajtóval már tovább hajtani, mert így már nem lehet beletenni.
Vagy ívet hajtogatok vele - de akkor meg a derékszögű talpat nem tudom.
Egyelőre szegecselni szeretném majd, meg is vannak a szegecsek. Egyet kipróbáltam két lemezen. Hát ezt még gyakorolni kell, mielőtt élesben próbálom.
Az a kérdés, mire akarod használni. ?? A barkácsolás meglehetősen tág fogalom.
Ha ágykeretet akarsz csinálni, ahhoz kicsi lesz. Ha babaházat, bababútort, akkor megfelelő. Mármint méretileg, és használható fűrésztárcsával. Hogy minőségileg milyen, az passz.
Két asztalból álló modellvasúti asztalt szeretnék pontosan egymáshoz illeszteni, úgy, hogy könnyen szét is lehessen szedni. (a 2 részből álló png-pong asztalt képzeljétek el, csak állítható lábakkal)
Az asztalok illesztésének mindig megbízhatóan pontosnak kell lennie, legfeljebb 10-ed milliméteres eltérés megengedett !
Milyen vasalattal próbálkozzam ? Valamilyen fém rúd és fém hüvely egymásba dugása lenne jó, ami az asztallapok magassági és oldalsó illesztését is biztosítaná.
Beleszólnék, bár kifejezetten gérvágóm nincs a Güdétől, de egy kombi gyalum és egy kettős köszörűm igen. Szóval soha többet güde....
A kombi gyalu volt az első Güdém. Már nincs rajta felül az egyengetőn a vezetővonalző, ami egyébként soha nem volt derékszög, annyira nem lehetett beállítani. De mivel a beállító csavarja is eltört, így azóta sincs rajta a gyári. Ami amúgy is egy vékony lemezdarab volt, nyeklett erre is mag arra is...
Aztán egyszercsak letört a kések feletti védőburkolat is.
A vastagoló mindenre jó csak arra nem, hogy egy darab léc a két szélén párhuzamosan jöjjön ki a vastagolóból, még ha párhuzamosan is ment be, arról nem beszélve, hogy a rezonanciától a beállító mechanizmus szépen el tud állítódni... Szóval használgatom, de előbb utóbb eladom, egyébként is szeretnék külön egyengetőt és külön vastagolót..
És a kettős csiszoló. Én hülye mindezek után megvettem, mondom nagy gond egy ilyen kicsi egyszerű gépnél nem lehet. De, lehet. A szalagcsiszoló része egy szar műanyag hengerbe ragasztás nélkül belepréselt vacak csapágy. Pont. Nem ragozom tovább, párszor már javítottam, szórakoztam vele, meg el is megy még pár évig itt nekem, de az biztos, hogy soha többet semmilyen Güdét nem veszek.
Egyéb gépeim mind Makita, Metabó, Triton stb.azok teszik a dolgukat.
Most a múlt heti akcióban vettem Parkside levegős gépeket, hát itt még nagyon gondolkodom, hogy megérte-e. A 3 gépből 2 nem volt jó gyárilag, abból egyet meg tudtam csinálni(a levegős csiszológép gyárilag beragasztott és tömített csavarja nem igazán tömített...) , a szögbelövő még kérdéses...... A harmadikat még ki sem próbáltam. :-)
Összegezve én nem szeretem a Güdét, de lehet lesz aki az én tapasztalataimnak ellentmond és nála jól működnek a cuccok. Nálam sajnos nem, ezért vonakodtam eddig a Parkside - workzone vonaltól is. Én biza innentől kezdve is vonakodni fogok, nekem bárki-bármit mondhat ezekről az alsókategóriás gépekről a saját tapasztalatom a fenti.
Lebeszélni persze nem akarlak erről a gépről, csak a saját tapasztalataimat írtam meg, illetve azt, hogy én nem kérném.
Úgy tudom a kombinált fogó azért kombinált, mert a laposfogó és az oldalcsípő fogó funkció van benne kombinálva, sőt réges-régen még a kombinált fogó külső felén is volt egy olyan vágó, amivel szeget vagy 2-3mm vastag huzalt el lehetett vágni. Az az él ollószerűen vágott. A mostaniakon úgy látom már nincs ilyen funkció.
Ami a képen látható az a mops (magyarországi magyar vízszerelő-gázszerelő nyelven) , erdélyi magyarul csőfogó.
Az lényeg az, hogy gyorsan lehessen dolgozni vele a hollandereknél. Nincs csőfogó diós anyával: az francia kulcs, mindenféle magyarul.
A patentfogó az önzáródó fogó magyar magyarul. De ez a fogó erdélyi magyarul:
Ezt magyar magyarul kombinált fogónak hívják. De nemtom miért, mert a neve azt sugalja, hogy lehet vele valamit kombinálni- de nem lehet. Ez a patentfogó.
Várj egy picit, ez a gép nagyon is jó. Ez makettosoknak való, kicsi méret, kicsi súly félkezes cipelés. Aranyos mobil kis gép. Láttam élőben, nagyon is elfogadnám a nagy böhöm gérvágóm mellé.
800W ???? Ez nagyon gyenge. Én ezt nem venném meg. Az én einhell gérvágóm 2200W-os de egy 1500-1700 W-os gépet is már szépen lehet használni. De 800W az rettentő kevés.
Többféle hőszigetelt légszállító cső van. egyik se olcsó sajnos.
Van a "szigetelt flexibilis légcsatorna", vagyis Sonoflex, az jellemzően alufólia szerű anyag két rétegben, közöttük razsaszín (sárgászöld) vatta. Lehet egy ALUfólia egy celofán szerű réteg is. Pl
Egyébként melyik volt nőies, a madáretető vagy a műsor iránti lelkesedés vajon? Egy egyszerű madáretető tervnek, főleg a ház körül fellelhető hulladék anyagokból mindenki örülne,
Másrészt akinek épp aktuálisak a témák, mert pl. kicsi gyereke van, ez a műsor messze a legjobbak között van. Férfi / apa szemmel is.
Hát elég nagy kavarás van itt fogó-elnevezés téren.
Mert ha rákeresel a "Papagályfogóra" - ezer darab (számomra igen hülyén hangzó) vízpumpafogó jön elő. Ez utóbbit viszont mifelénk simán csak harkályfogónak hívják.
Papagájfogó arrafelé is van (sőt, még románul is így hívják), csakhogy ott ezt jelenti:
Ebből két féle is létezik: a stifttel, lépésekben állítható (fotó) - illetve dió-anyával folyamatosan állítható fajta.
No persze, és a svédfogóval csak svédeket lehet megfogni? Vagy csak svéd csőszerelők használhatják? Azt meg meg sem kérdezem, hogy a franciakulccsal lehet-e franciázni... :)
Nem a 2000 cm2-es felületű asztalra kell számolnod az elszívást, hanem az asztalba fúrt elszívó lyukak összeadott felületére.
Na de kolléga úr - az általam említett 2.000 cm2 -t sem úgy kell elképzelni, mint egy ekkora felületű lukat.
Ha megnézed a konkrét 2000 cm2 - es rács szerkezetét - kiderül, hogy ezen a "luk-hányad" alig éri el a 40%-ot (de szerintem inkább a 30%-hoz van közelebb, úgy saccra).
"Ma nagyon szép nap volt. Reggel 7-kor(!!!!) felhívott Ica, hogy ugye a te apád karosszériás mert itt vagyok a BAH csomóponton és gyakorlatilag 12 irányból karamboloztam, hívok egy trélert és felmennénk hozzátok. Mondtam neki hogy vártenzibitte és felkeltettem fatert, hogy méjdéj méjdéj, ez a szitu, jönne egy kedves hölgy ismerősöm, összetörte a kocsiját.
Mondta fater,hogy húzzak a picsába, korán van.
Mondtam neki, hogy a kuncsaft szőke és nagy mellű.
Mondta, hogy hozzam be a kávét, a cigit, a melósruhát és ne keltsem fel anyámat."
Az az igazság, hogy a nemrég elkészített kis kerti széket is úgy csináltam, hogy túl szép szempillája van az ügyfélnek.
Meg volt ugye a focilabdás projekt. Megfogadtam hogy egynél többet nem csinálok. 4 lett belőle. Abból két megrendelő csaj volt.
Abból az egyik pár napja rámírt, hogy kellene még egy laszti, csak most AC Milan-os.
Szóval van az az első- és másodlagos nemi jelleg, ami megborítja az akaratot :-)
Azért ne beszélj le senkit a reklámozásról, egy kis pénz minden barkácsolónak jól jönne. Vagy legalább egy ingyen gépely, kizárólag csak azt mutogatnám, ígérem! :))
Bocs, hogy belekotyogok, de kapcsolódik: Nemrég én is kitaláltam, hogy megpróbálom, mit tudok kihozni 60p alatt, végül ~80p kellett, a festés miatt. Arra is gondoltam, hogy felvetem itt, lehetne amolyan, ki mire jut? vetélkedő, de aztán elmaradt.
A szabályoknál ezekre gondoltam: csak hulladék/maradék anyagból dolgozhatsz; nem lehet előkészítve semmi (pl. méretre vágva, csiszolva, stb.), nem lehet előre elkészített tervrajz sem róla (de fejben gondolkodhatsz rajta előtte persze); csak olyat lehet, amit még nem csináltál (különben túl sokat számít a rutin); a végén kész termék kell, hogy legyen (nem csak concept). Max 60p van a szerkezetre és max 30p a festésre, csiszolásra, utómunkákra. Az idők nettó értendőek, azaz ha várni kell, pl. míg a ragasztó megköt, de addig nem dolgozol semmin, akkor az nem számít, ugyanez a festéknél és minden hasonlónál.
Ha van valakinek kedve ehhez a játékhoz, én nagyon kíváncsi lennék, ti mire juttok. Szerintem elég durva dolgok is születnének. Ha valakit érdekel, feltöltöm majd, hogy nekem mi jött össze, bár az nem egy nagy kaland.
Én meg ilyen anyagot vettem annak idején, küldtek darabokat is. Érdekes a szerkezete, belül valamilyen fényes anyag van, mintha nem is lenne porózus. De jól működik, nem jön át rajta por. Azért ezt a flízt is kipróbálnám, kár, hogy korábban nem került ez itt elő.
Jójó .. előtte persze rendrakás :) Meg nyilván mindent előkészíteni ..., fa gyalulását/felvágását csak "mutiba".
Izé, csak az jutott eszembe hogy az amcsi live woodworking videók bűzlenek a reklámoktól meg az frázis puffogtatástól. Itt meg vegytiszta munka mehetne. OK ... lehet nem "egydélután", de mondjuk egy 2-3 részes kisebb projekt.
"Ahhoz már kezdek hozzászokni, hogy naponta kapok leveleket nőktől " - ahogy ez kezdődött :)
"nem e csinálnék nekik..." - ez erősen OFF :)))))
Feleséged mit szól hozzá? :)
"házilag hogyan tudunk madáretetőt barkácsolni" - PET palack, nyakára madzag, oldalára egy ablakot vágni, magot beleszórni, és felakasztani oda ahol nem éri el a macska :)
Ja hogy ebben nincs fa? :)
"Szerintem ennyi szőke nő nincs is az országban. :) :) :)" - deeeehoooogynincs
Ez a népszerűség. A kiállásod megragadta őket.
Ne öregezzél itt. Öreg az apósom: 76éves, nem érdekli semmi, egész nap vagy csak ül, vagy alszik.
HOzzá képest virgonc tini vagy a konyhabútor teljesítményeddel :)
De a Youtube csatornádon pl néha streamelhetnél :-)
Én egyszer kipróbáltam mi ez az "élő" közvetítés funkció, vmi apró kis encoder cuccot kellett feltenni pluszban. Azt hittem privát közvetítést csinálok de vmit elba**tam mert volt 25 nézője annak ahogy ablakokat tologatok a képernyőn :D (nagyjából ezután lett mínusz 10 feliratkozóm ...)
Lehet nem lenne hülyeség (??) egy-egy ilyen "madáretetős", vagy "egydélutános" projektet közvetíteni, akár a blogon keresztül. Nagy sávszél sem kellene hozzá, mert a nézők nem tőled szedik a biteket.
"Ezt a kabátbélés anyagot elég jól ismerem, olyan vatta szerű anyag, mégis nagyon jól megfogja a port."
1:1 -ben ugyanez az anyag van a páraelszívók rácsában - zsírfogónak.
Annyi különbséggel, hogy ha direkt ennek veszed (szakboltban), akkor 7-800 Ft egy 50x60 cm-es darab.
Ha a méterárú-boltban, akkor ennek a negyede az ár :-)))
Sőt, a rőfösnél még válogathatsz is, mert az anyag létezik vagy 3-4 féle vastagságban is - és tényleg hatékonyan szűr, anélkül, hogy nagyon lefogná a légáramlást.
Szerencsére ahol eltakarja a lyukakat a munkadarab, ott nem is kell elszívás. Bőven elég mellette.
Volt szerencsém régebben kipróbálni egy csiszológépet az egyik asztalos ismerősömnél, neki volt ilyen lyukacsos elszívó asztala. Nem volt nagy, mert igazából nem is kell nagy méretűnek lennie. Kb 100*50 cm volt csak a felülete, ez általában elég szokott lenni. A 6 méteres gerendát úgysem ezen akarja senki sem csiszolni meg a 2 méteres ajtót sem. Az elszívása meglepően jó volt, a levegőben szinte semmi szálló port nem láttam és a műhelyben is minden pormentes volt. (nálam ez nem mondható el)
Az elszívásról egy sima asztalos zsákos elszívó gondoskodott 100-as csövön, de az elszívó kicsit át volt alakítva, hogy a felső zsákból ne tudjon kijutni a légtérbe por, rá volt húzva felülről egy dróthálós ketrec amit több réteg kabátbélés anyag borított be belülről. Ezt a kabátbélés anyagot elég jól ismerem, olyan vatta szerű anyag, mégis nagyon jól megfogja a port. A sörkollektoromba is ilyenből csináltam a szűrőt és rendszeresen ki kell mosni mert megtelik porral amit a lakásból szív el.
Valami hasonlót szeretnék én is építeni az Einhell zsákos elszívómra, mert nagyon sok por kijut belőle ha hozzá érek valamivel. Eddig erre nem volt időm, de a közeli tervekben benne van.
Azt is megpróbálhatod, hogy a csavart egy vékony (1mm) koronggal hosszában vágod, amíg az anyát kettévágja. Persze ez akkor jó, ha az anyából csak kicsit áll ki a csavar.
Azért ez a csak a lyukak méretét kell figyelembe venni, nem kóser.
Valóban akkora felületen fog szívni az asztal lapján, de nem egy lyuk méretű függőleges "oszlopot", hanem az egész asztal felett szálló port kell elszívnia.
Sőt, azt sem vette senki figyelembe a számításoknál, hogy a csiszolandó anyag a lyukak kisebb-nagyobb hányadát el fogja takarni, ott elszívás nem lesz.
Az első madáretetőd készítését közvetíti a TV??? Ez olyan celebesen hangzik. :-)))
De nézd pozitívan a dolgot: Lehetne az is a téma, hogy hogyan tudunk házilag konyhaszekrényt készíteni. Arra még csak azt sem mondhatnád, hogy sosem csináltál olyat. :-)
Írd meg, ha elfogadod a meghívást, mert akkor megnézünk!
Üdvözöljük első női hozzászólónkat a fórumhoz, kicsit se reklámgyanús de sebaj,mindannyian tudjuk mennyire fontos ez a műsor NEKED. Pont így fogalmaz egy nő.
Mindenkinek köszönöm a segítséget a kerítéscsavarok kapcsán! Sok tippet mondtatok, körbenézek, melyiket tudom a legegyszerűbben kivitelezni.
A kapupánt helyett a belső menetes, d fejű metrikus csavarok szimpatikusnak tűnnek, mondjuk az ISO 7380 a leginkább és néztem, van hosszban megfelelő is (már ahol kapni). Köszi ezt a tippet is, nekem valamiért nem jutott eszembe a belső menet.
Tényleg sok segítséget kapok tőletek, nagyon köszönöm!
Az a helyzet, hogy ezen a blogon itt nagy penetrációban fordulnak elő olyan "férfiak" (sőt talán Nők?) akik nem ijednek meg egy csavarhúzótól. Ám a helyzet az, hogy ez a képesség itt túlreprezentált a való világhoz képest ;-)
Szóval ez van... csak legyél óvatos, a madáretető fontos dolog, azt nem szabad félvállról venni ;-)
Ahhoz már kezdek hozzászokni, hogy naponta kapok leveleket nőktől (kivétel nélkül csak nőktől) hogy nem e csinálnék nekik sámlit, szekrényt, vállfát, 50 darab kerti padot, hőszigetelt L alakú kutyaházat stb... mert látták a blogon, hogy én ilyeneket GYÁRTOK !!!!
Ma ezt a levelet kaptam :
"
Kedves Győző!
A XY... Televízió Család-barát műsorából keresem, azért, mert szeretném önt meghívni a jövő hét hétfői, azaz szeptember 25-i adásunkba.
A Család-barát naponta jelentkező beszélgetős magazinműsor, 10:20 és 11:50 között. Minden adásunkban van egy úgynevezett ötletsarok, ahol kézműves dolgok készülnek. A hétfői adásunkban azt szeretnénk megmutatni, hogy házilag hogyan tudunk madáretetőt barkácsolni. A blogján láttam, hogy sok szép dolgot készít, köztük madáretetőt is. Ezért gondoltam, hogy szívesen meghívnám önt.
Arra kérem, írja meg nekem a telefonszámát, hogy részletesen el tudjam mondani, miről lenne szó pontosan!
Válaszára számítok!
Üdvözlettel:........."
Még életemben nem csináltam madáretetőt !
Szerintem ennyi szőke nő nincs is az országban. :) :) :) Az utóbbi 1 évben nem tűlzok, ha aszt mondom hogy 200 db levelet kaptam ilyen megkeresésekkel és mindig csak nőktől. Ezek nem tudják, hogy én már egy őreg és foglalt ember vagyok? A levélcímem ki tudják deríteni de ezt már nem? Mégis ilyen kapós lettem, vagy ekkora a szakember hiány ?? :) :) :)
Én minden esetben átirányítottam erre a fórumra az érdeklődőket, hátha itt valakit érdekel valaminek a legyártása, mivel én nekem nincs időm ilyesmire. (Meg kedvem sincs más utasításai alapján elkészíteni valamit utána meg hallgatni, hogy ő nem erre gondolt)
szerintem nem jól kalkulálsz. Nem a 2000 cm2-es felületű asztalra kell számolnod az elszívást, hanem az asztalba fúrt elszívó lyukak összeadott felületére. Úgy már sokkal jobb a végeredmény is. :)
Így van, érdemes átgondolnod. sőt ha véglegesen becsövezed a műhelyt az elszívóval akkor nem is kell rádugdosnod sem, csak a tolóreteszeket kell nyitnod és zárnod. A csöveket meg el lehet rejteni így, nem fognak zavarni a munka közben.
Ha már használhatatlan a faanyag, akkor flex és vékony vágókorong a fa felől. Viszi a fát is, csak egy kissé füstöl. :) A csavarok újrafelhasználása amúgy is felejtős ilyen esetekben. :S Esetleg helyettük imbusz vagy torx?
Pont ilyen amit én is az előbb leírtam. Csak annál a videónál amit keresek a vonalzó nem lóg le a távolabbi végen az asztalról, az felesleges pazarlás. És az asztal elülső oldalán ott van a felnyitható asztal hosszabbító.
Gondolkozz el az előbbi hozzászólásomon te is amit Gyurkónak írtam. Neked is egyszerűbb lenne ez a megoldás hogy a vezető derékszögben van felszerelve az asztalra egy zongora zsanérral.
Szerencsés vagy a vezetőkkel az enyémek összerakva csak 150 cm hosszúak.
Sajnos egyenlőre nem találom azt a videót amit meg akartam mutatni. A lényege az, hogy a hosszú asztal a fal mellett van felállítva. A faltól kb 10 cm-es távolságban egy ütköző léc van felcsavarozva az asztalra. A merülőfűrész vonalzója erre van felszerelve egy zongora zsanérral pontosan 90 fokba az ütközőre A vezető így felhajtható és állított helyzetben nekitámasztható a falnak is. Ráteszed a munkadarabot az asztalra, nekitolod az ütközőnek, ráhajtod a vezetőt, majd kis igazítás után a merülő fűrésszel levágod a munkadarabot a bejelölt helyen. Baromi gyorsan lehet így használni a merülő fűrészt, és mindig derékszögben vágsz vele akár tábla anyagot akár egy lécet.
Az asztal szélessége kb 70-80 cm, így a vezetőből csak egy darabot használ általában az ember. Ha egy nagyobb tábla darabot kell vágni, akkor az asztal elejére zongora zsanérral felszerelt asztalt toldót fel kell hajtani, Így az asztal egy nagy L alakú lesz. Erre már rá lehet tenni pld a hosszú deszkát amit hosszában akarsz elvágni, vagy a nagyobb bútorlapot ami amúgy lelógna az asztalról elöl. Természetesen ilyenkor a vezető toldót fel kell szerelni az asztalra szerelt vezetőre toldásnak.
Ez a megoldás az asztali körfűrészt is kiváltja a kb 1.5 m hosszú anyag vágásáig (amilyen hosszű a 2 vezető összeszerelve) és a keresztvágásokra is. A gérvágó funkciót is kiváltja, mert a munkadarabot elforgatva is nekitolhatod az ütközőnek. A merülőfűrészt is meg lehet dönteni oldalra.
Nem szeretem ezt én se, de már többször kellett. A kis Rothenberger vízpumpafogó a barátom, jól odafér kicsi helyekre. Ez a kapupánt csavar ilyen utálatos dolog - viszont cserébe 10 évig kicsit jobban néz ki kívül a feje, mint a 6 lap fejűé.
Léteznek egyébként olyan bútorcsavarok, amiknek ilyen szép domború feje van és benne imbusz-lyuk, pl
Fa is, meg nem is, a tanácsotokra lenne szükségem:
Elkezdtem leszedni a régi kerítésléceket. Kapupántcsavarok tartják, a végén alátéttel és anyával. Az első pár anyag simán lejött, de van amelyik nem akar megmoccanni sem. Be vannak rozsdálva, már vagy tíz éve felkerültek. Az a gond, hogy pörögni pörög az anya, csak épp a csavarral együtt. Próbáltam fogóval megfogni a másik kezemmel, de nem tudtam elég erősen tartani, hogy meginduljon. Próbáltam WD40-el, hátha akkor simán legördül, de nem. Gondoltam arra is, hogy flexszel kettévágom a csavart, de nem jó, mert pörög és csak a szikrát hányja. Elakadtam.
Van valami ötletetek, hogyan lehetne leszedni ezeket az anyákat? (Nem a fáról a probléma igazán, a régi léceket nem sajnálom, de a vas tartót igen, ott zavaró)
A probléma kapcsán elgondolkodtam, hogy kapupántcsavar helyett hatlapfejűt raknék majd. Kisebb a fej, ez igaz, de ahogy néztem, még ennyi idő után is elég nagy lenne az is és akkor jobban meg tudom szorítani a fejet, ha kell. Miért rossz ötlet, mire nem gondolok? :)
Nem akartam ezt felhozni, de egyetértek. Egy dolog, hogy a gravitáció lefelé tereli a csiszolt port (a szalag meg akármerre), de a 100 mm-es elszívónak (ha minden más rést tömítettünk) pl. 100 db 10 mm átmérőjű lyuk felel meg. Namost ha ez 1 m2-en van, akkor 10 centinként lesz egy 10 mm-es lyuk.
Így van, igaz ez a cég nem a nyílászárókra specializálódott hanem vki rendelt 100db festett mdf ajtót, később aztán vettek háromszög hidraulikus kivágót, amit talán 4 5 ször használtam, nem tudom hogy viselkedett volna az él mdf-ben.
Még a gép nevét sem tudom sorry, én nevezem hidraulikus háromszögkivágónak. Úgy néz ki mint egy maróasztal stellerrel, de a maróorsó helyén egy "V" alakú kés van, ami fenti állasban van majd ha beindítod a vágást akkor a kést letolja az asztal alá a hidraulika, kemény fán próbálgattam a kés éles volt a vágás pedig szép, nem láttam még képkeretező vágót.
Azért ha egy asztallapnyi felületen akarsz elszívni - oda azért elég komoly szívóhatás kell ám - vákuumban és hozamban egyaránt.
Példaként a konyhai elszívót hoznám fel, amelyik gyakorlatilag egy cca. 40x50 cm-es felületen szív.
És bár a 100-as kimenőcsövén elég combos légáramlat van (max. fokozaton) - ám ekkora felületre elosztva, alig mozgatja meg a gázgyújtó lángját.
De ha számolunk egy kicsit ez nem is csoda, hisz a 100-as cső cca 75 cm2 -én jelentkező, (erősnek mondható) légáramot - egy 2.000 cm2-es felületre osztja el - azaz cca. 26-szoros (!) légáramlat csökkenés jelentkezik a nagy "szét-terítésből".
Nekem egy Bosch GCM 12-es gérvégóm van szeretem, nem akarnék merülővel időt vesztegetni.
Konyhák alsó és felső párkányléc összevágását(felrakását) ami ugye MDF laminált vagy fóliázott nem vállalnám be gérvágó nélkül persze sűrűfogazású lappal, nem is tudom mivel lehetne helyettesíteni itt a gérvágót itt tényleg meglátszik a csúnya vagy pontatlan vágás. Volt hogy csináltunk 100db filungos mdf ajtót és tettünk bele mdf díszléceket mindkét oldalra az 16 díszléc 1 ajtón, 1600 díszléc 100 ajtón ide azért jobb beállítani a gérvágót egy méretre ütközőre és mehet a vágás ,ugyanaz lesz az összes méret.
Egy két kerti szék összerakásához, valóban felesleges kiadás a gérvágó.
De a sűrűfogazású lappal-a gérvégón- vágtam már gerendát, akác erdei fenyő nagyon szép gyalult felületet vágott ha számít az ácsmunka szépsége akkor a motorfűrészes vágást helyettesíteni lehet gérvágóval.Igaz én gyakorlatlan vagyok ácsmunkában csak pár dolgot csináltam és nem akartam motorfűrésszel pancserkodni , akkor már ott a bevált gérvágó gyönyörű vágásképpel.
Én még mindig nem jutottam el addig, hogy megcsináljam az elszívót de akkor érdemes újra gondolni a projectet. Ha ezt az alulról elszívást veszem figyelembe akkor minden géphez aminek asztala van pl margógép úgy kell az asztallapját kialakítani hogy alul be van csövezve és az elszívót csak rácsatlakoztatod......
Én gondolkodom valami jó asztalon, csak azért a hely nem végtelen. A műhely mondjuk nem kicsi, de akkor sem. Sőt, (meglepetés) a pénz sem végtelen, és azért ez megint 100 ezres nagyságrend, mármint csak az anyag. Ráadásul tulajdonképpen van egy 80x200-as asztalom, aminek zártszelvény váza van és egy 18 mm-es csúszásgátolt rétegelt lemez lap van rajta. De ez most inkább "satupad" mint sokfunkciós munkaasztal. Lehet, hogy ezt kéne újra gondolni és megerősíteni, mert a 40x40 zártszelvény váz csak falhoz csavarozva elég stabil, ez pedig úgy lenne jó, ha körbe lehetne járni.
Nade a lényeg, hogy két ekkora asztal meg luxus egy műhelyben. Szóval ezzel kéne kezdeni valamit.
Lyukat tudok csinálni az asztalra, akármennyit. Ez már nem gond ;-)
Ezzel én is így vagyok, arról nem beszélve, hogy kb. ekkora a műhelyem, mint ez az asztal. :) Nem is egyben érdemes megcsinálni, viszont ötleteket érdemes ellesni belőle. Nekem pl. ilyen lyukas az asztalom (lásd még Festool MFT), és azt a vezetősín rögzítést is meg fogom csinálni.
Soha nem lennék képes ennyi anyagot és munkát belefektetni, inkább egy ebédlő asztal, vagy valami más bútor. (ha mégis megcsinálnám, nem mernék rajta dolgozni olyan szép)
Másrészt, szeretem a különálló gépeket, kicsit vágok, kicsit marok, megint vágok... itt állandóan pakolni kel.
Ez igaz, de a gyakorlatban én mégis sokat használom a gérvágót. Nem kell állítgatni, odarakni, rászerelgetni a vezetőt, akármit. Odateszem, levágom, ez 5 mp. Ami befér alá, csak azzal vágom, bármi legyen az, pedig nekem nem is sínes van.
Igaz, ez attól is függ, ki mit gyárt általában. Aki bútorokat rak össze, nyilván nem fogja használni olyan sokat, mint aki apróbb dolgokat csinálgat.
Ha csak a logikáját nézzük a dolognak, akkor ugye amit a gérvágóval meg lehet csinálni, azt (kis kiegészítéssel) a merülővel is meg lehet. De fordítva ez nem teljesen igaz. Pl a gérvágóval 150x150-es táblát nemigazán lehet felszabdalni.
Tehát ha csak az egyiket lehet, akkor én is a merülőt+vezetőt venném meg.
Azért az asztali verziót is hiányolni fogod néha - merülő talpánál/vezetőjénél keskenyebb deszkákból csíkokat leszelni, vagy akár csak kettévágni - szintén macerás csak merülővel.
Szerintem egy "akármilyen" középkategóriás, legalább 1.2-1.5kW-os kézi körfűrész felfordítva megfelel. Ideiglenesen akár úgy is ahogy én az elsőt csináltam.
Nem éppen egy designnyertes megoldás ... de leszorítózott egyenes léc mellett már lehetett rajta vagdalni (itt még csak 2 csavar fogta, teszteléshez, de a végén 4 rögzítette. És nem kellett hozzá megfurkálni a fűrész talpát sem).
Aztán ha lesz időd majd összeraksz egy komolyabbat, akár a sokat emlegetett Paoson-félét.
Itt meg egy sokoldalú asztal van, többek között merülőfűrészhez, amin nem csak vágni lehet. Van egy csomó ötlet benne, és a tervrajzokat is le lehet tölteni. Igaz, pénzért, de nekem van olcsóbb verzióm is. :)
Én idén vettem egy merülőfűrészt, igaz Festoolt, ami nagyon jó. Két vezetővel 2,2m-t tudok vágni vele. Mióta megvan, nem kapcsoltam be az asztali körfűrészemet, szó szerint. Igaz, hogy az egy aldis, nem világbajnok, és inkább nagyobb dolgokat kellett vágnom, de igazából eszembe sem jutott.
Viszont van egy gérvágóm is, amit sokszor használok, mert hosszú és keskenyebb anyagokhoz sokkal kényelmesebb használni, mint a merülőfűrészt. Igaz, hogy tervezek hozzá valami hasonló szerkentyűt, akkor azt is meg lehet oldani, de a gérvágó mindig kéznél van.
Köszönöm a választ! Én pont ezt érzem, mert bár kézdő vagyok de az utobbi időben sokat olvastam a fórumot kifejezetten ebben a témában. Nagyon olcsón jutottam a merülő fűrészhez igy most ez lesz. A gérvágóról egyelőre lemondtam valószinűleg nem használnám ki, majd ha kell veszek. Az asztali lett volna ideális talán...de aztán lehet megépítem a mathias wendel félét...
Most ezt a kompromisszumot kötöttem :) mertigazad van minden nem teljesen profi gép kiván valamilyen kompromisszumot. Hmm aleszabatás kérdésemeg egyszerű én szeretném csinálni :)
Nehéz a válasz,én profi gépekkel dolgoztam kizárólag de még nem automatizáltakkal, majd otthagytam aszakmát és vettem maagmmak "profi"-nak mondott gépeket kék bosch ,makita és társai néven, egy példa: bosch gts 10 xc(hordozható asztali körfűrész) és mondjuk egy scm vagy robland formatizáló körffűrész közhti különbség ég és föld használhatóság és ár szempontjából, sokan örülnének már egy bosch gts 10xc-nek is de be kell látni hogy ez akkor is kompromisszumos megoldás, de ugyanazt a vágást el lehet végezni körfűrésszel, merülőfűrésszel is több állítgatással több tököléssel ehhez pedig lehet kell a türelem és a gyakorlat.
Ha csak egy két cuccot akarsz levágatni miért nem szabatod le méretre?Biztos kell az a gép?Ez rajtad múlik mennyire szánod el magad a gépvásárlásra, de ha annyira nem izgat a dolog és nem szeretsz pöcsölni akkor kár ebbe belefeccöli az időt és energiát, ha pedig számodra ez egy kedves kis hobbi akkor pedig nyújtózkodj addig míg a takaród ér, ha megcsináltál pár cuccot,bútort kiülőt stb és élvezted az eltelt időt akkor pedig már megérte mert addig se a kocsmában ültél.
Sajnálom nem tudok választ adni arra kérdésre mit vegyél meg, inkább azt mondom olvasgass érdeklődj, nézz körül a neten érdeklődj árakról és döntsd el magadban kell e ez neked, akarsz e erre pénzt kiadni.
Tavaly csináltam egy 6 m hosszú (hasznos nyílás), kb 450 kg-os úszókaput. Azért lett úszó és nem toló, mert 23 centit esik a térszín 6 méteren. Egy másfél m3-es betontuskó van a földben, abba becsavarozva két talp, ami egy 2 m hosszú, 200-as I gerenda darabot tart, ezen vannak a görgők, amin csúszik a kapu, ami a kötelező túlnyúlással majdnem 9 m hosszú.
Na ezt a kaput (mármint az I gerenda alatti két talpat) 2 komponensű (fischer) betonragasztóval rögzített 20-as menetesszárak rögzítik a betontuskóhoz.
De ilyennel tettem már fel vaskorlátot, kapupántokat. Nagyon jó dolog.
3 fontos dolog van: kell több keverő csőrt venni, mert a nyitott idő után azt el lehet dobni, mert benne vegyül a két komponens-; ki kell porszívózni-fújni a lyukat a ragasztás előtt-; A 20-as menetes szárhoz 22-es lyuk kell, mert a ragasztó felesleg és a levegő különben nem tud kijönni. Nekem csak 20-as fúróm volt, ezért hosszában V árkokat vágtam flexxel a csavar 4 oldalába, de így is nehezen lehetett benyomni, vagyis nem teljesen előírásszerű volt a ragasztás. De tart.
20 fok körül 15-20 perc után terhelhető. Két esetben "csapokat" ragasztottam be, amihez aztán hegesztettem a ragasztástól pár centire. Ezzel sem lett gond.
Az én véleményem szerint egy merülőfűrész és a vezetője kiváltja az asztali körfűrészt kb másfél méteres hosszú anyag vágásáig. A gérvágót meg teljes egészében ki tudja váltani.
Ha megtalálom azt a videót ami ezt bizonyítja akkor belinkelem.
Nekem nagy lapokhoz, és szélezetlen deszkához nagyon bevált a scheppach cs 55 merülő fűrész, pontosan lehet vele dolgozni. Kell egy nagy asztal, ahol lefekteted a szabnivalót, talán a gérvágó sem fontos mellé.
Két-három hete vettem a Lidl-ben kétkomponensű folyékony dűbel ragasztót,mert a szobai radiátorom leakart mászni a helyéről.Gondoltam megér egy próbát.
Csavarok ki,,,,tiplit kihúztuk bekentük a dübellel(mihez még keverőszárat is mellékeltek),minden vissza a helyére,Míg száradt addig a radiátort krokodilemelő tartotta.
Azon gondolkodtam, hogy mennyire váltható ki egy asztali körfűrész egy merülő fűrész és egy gérvágó fűrész kombinációjával (a csöves-húzós fajta).
Első körben építeni akartam, csak gyenge motorom volt és túl nagy beruházás lett volna mindent megvenni.
Majd gondoltam megépítem a már említett Paoson-féle körfűrészt, ehhez vettem is egy 210mm-es lappal ellátott TIP HKP 210-es körfűrészt igen olcsón, de ez nem nyerte el a tetszésem és ebben a formában nem is lenne okos döntés beépíteni. A másik lehetőség egy Mathias Wendel féle megoldás.
Próbáltam olcsón beszerezni a jófogáson de vagy elvitték vagy az eladó a hirdetett áron sem akarja eladni (ki hallott már ilyet...mindig vmi dumával lekoptat a telefonban is...)
Viszont a napokban hozzájutottam egy közepes minőséget képviselő scheppach cs 55 merülő fűrészhez és esetleg tudnék venni mellé egy ilyen húzós fejező fűrészt is....a hely hiányom miatt ez kényelmesebb is lennne, de nem tudom jó e ez így. Mi a véleményetek?
Alap-kezdő munkákra kellene. Kissebb bútorok-bútoralkatrészek, mint pl rendszerező (fenyő és/vagy bútorlap), esetleg vágódeszka ilyesmik.
Mikor egy hónapot töltöttem a Szovjetunióban a 80-as években, a kedvenc italom a Pertsovka nevű vodka volt. Ebben erőspaprika van, a színe is pirosas. A jobbakban benne is van a paprika, a kommerszben meg gondolom, aroma. Azt sem paprikából főzik. :)
/regisztrációhoz csak egy email kell meg egy választott "nicknév", nem kell visszaigazolni semmit/
Ha első körben nem is asztalos téma, de falra/plafonra/padlóra tán mi is szoktunk rögzíteni dolgokat. Én meglesem ha tudom az előadást mert nagy homály számomra. Illetve egyszer unokatesóm használt valami szürke pasztaszerű cuccot, amivel műanyag dübelt "erősített" meg a falban, amire aztán konyhaszekrényt aggattunk fel tavaly.
A mai napon a Hobbiasztalos blogunk elérte a több mint 8000 követőt, pontosabban jelen pillanatban 8020-an követitek a naponta frissülő cikkeket a facebook felületen. A cikkeket a hobbiasztalos.blog.hu felületen további 5-8000-en olvassák naponta. A blogon eddig 6.617.427 oldalletöltést regisztrált a statisztikai rendszer. Köszönöm nektek, hogy ennyien érdeklődtök a hobbiasztalos ismeretek iránt, igyekszem változatos témákkal meghálálni, hogy ennyien megosztjátok a cikkeinket. Kiss Győző
Szerintem nem kell a csavarért elmenni Amerikába sok-sok pénzért. Csak 8-as kapupántcsavart kell venni, és elővenni a flexet. Tökéletesen működik, pár perc alatt elkészíthető. Csináltam néhány marékkal mindenféle hosszban.
Apám egyszer kapott egyetlen pofont a nagyapámtól gyerekkorában, de az jó nagy volt. Az volt a bűne, hogy kinyitotta egy boroshordó csapját a pincében, aztán nem tudta elzárni, a bor meg a pince padlóján végezte. :)
Nem tudjátok véletlenül, hogy honnan lehet a videóban szereplő alu vagy bármilyen anyagból kiszült sínt szerezni, amihez ilyen lapos fejű csavart is lehet kapni? Vagy egyáltalán mi ennek a neve?
Ne is mondd! A nővérem a kifejezett tiltásom ellenére addig tologatta egyszer régen a pálinkásballonokat a konyhában, amíg összekoccolva az egyik eltörött.
Teli volt pálesszel, 19 literes ballon!!
Mák volt, hogy a felső harmadán lett egy nagy luk, onnan kifolyt vagy öt liter, de a többit valahogy kimentettük. Tapicskoltunk a körtepáleszben, amit előtte héten főztek a le a főzdében, és fizettem ki érte a sok lóvét.
Ó persze, ez ráadásul egy benzinmotoros valami. Igazából csak az impeller miatt tettem be, mert az utóbbi időben járókerekekről többször is volt szó itt.
Ez pedig az elhangzott/látott eljárásoktól némiképp különbözött az ALU lemez - műanyag csőből kivágott lapátok miatt.
Egyébként pedig minden rendszer egészében értékelendő, attól, hogy van egy jó (?) járókerék, még lehet az egész rossz. Ebben az esetben szvsz már a benzinmotor nem megoldás ott, ahol van áram.
Minden egészségügyi kockázat ellenére nem biztos, hogy szeretnék egy ilyen monstrumot üzemszerűen dolgoztatni a műhelyemben, esetenként akár órákon keresztül. Akkor már inkább egy jó álarcot vennék fel, ha muszáj. Ráadásul az alant leírtak alapján lehet akármilyen tökéletesen működő cucc ez, nem lesz annyira hatékony, amennyire szeretnénk.
Romániában, Szulejmán leszármazottjai úgy intézték a dolgot, hogy 100 Tv-nként adtak 2 plusz darabot bónuszba - garanciamegváltásként. Innentől kezdve, már a reklamációs-levélre sem válaszoltak.
Régi munkahelyemen importáltunk a török Vesteltől tv-ket. Jött egy széria, ami szériahibás lett, sok elromlott. Kiderült, hogy egy ellenállást kellett csak kicserélni benne. Mondták a törökök, hogy azt kifizetik mindre, több 1000 db-ról volt szó. Annak az ellenállásnak a darabja akkori áron 2, azaz kettő Ft alatt volt. Ja, hogy minden egyes eladott tv-hez ki kell menni egy szerelőnek, és dolgozni rajta, meg előtte időpontot egyeztetni stb. az a törököket nem zavarta. :)
Próbáld ki. Az is lényeges lehet, hogy mekkora a helyiség. A konyhai elszívó csak a hozzá közeli tér levegőjét fogja keringetni. Esetleg olyan helyre lenne érdemes feltenni, ahol egyébként a nyílásszárók-egyéb okok miatt "mozog" a levegő.
Az talán a fő kérdés, hogy miért használnánk konyhai elszívót (most azt az érvet, hogy van valahonnan maradék, félretenném). Az árán jóval erősebb csőventilátorokat lehet kapni. Az 5 -10 ezer ft-os, 100-as csőbe való fürdőszoba elszívó eleve felejtős kategória, de azért bőven van felette megfizethető áron légtechnikai ventilátor. De ez szvsz a kisebb gond.
A másik, talán fontosabb kérdés, hogy miért és mit akarunk szűrni.
Ha a szálló port illetve egészen kicsi lebegő részcskéket komolyan akarjuk szűrni, akkor oda komolyabb tudású szűrőbetét kell. Mondjuk nem HEPA, de azért ...
Hogy az ilyesmi mekkora erőkifejtésre kényszeríti a ventilátort, illetve mennyi idő alatt tömődik el egy NAGYON poros környezetben...
A szálló por egy része a ciklonból továbbmegy.
A fő kérdés tehát, hogy mennyire érdemes szűrni, mi az, amivel csak a lelkiismeretünket nyugtatjuk, mert a legnagyobb (egészségügyi) kockázatot jelentő problémaforrást, a néhány mikronos lebegő port valójában otthagyjuk.
Persze tudjuk, hogy állandóan ezt a lebegő port szipákoljuk be a műhelyen kívül is, főleg nagyvárosban, de már mindenütt.
Csak arra is kell gondolni, hogy ha kivezeted a csövét a szabadba (márpedig úgy a leghatékonyabb) - akkor azt az óránként 150-300 m3 kifújt levegőt valahonnan pótolni is kell. Mégpedig kintről, a szabadból.
Ez télen okozhat némi fűtés-pluszt, amikor a réseken beszívunk ennyi fagyos levegőt kintről.
Egyébként ez a legnagyobb problémája az 1 csöves mobil-klimáknak is (amire a legtöbb júzer nem is gondol) hogy a gép hatalmas mennyiségű hűtőlevegőjét (amit egy csövön kivezetnek a szabadba) azt mégis honnan pótolja a helység?
Hát természetesen kintről - a pl. 35 fokos, tikkasztó, "nyári" levegővel.
(Ezért (is) lakoltatom én ki a klímámat jövő nyáron a szabadba, a lakókocsi mögé)
A cigifüst karikák esetén is látni ezt a turbulens forgást mert itt elég kis sebességgel áramlik csak a levegő. Ha nagyobb sebességgel fújja ki a füstöt akkor az már nem látszik, mert a turbulencia miatt azonnal szétoszlik.
Ezt elég nehéz jól megvalósítani. A gond a fújással van, ugyanis a légáramlatba kerülő tárgyak mögött igen jelentős légörvények alakulnak ki hasonlóan mint a repülőgépek szárnyai mögött. Ez a turbulens áramlás nem kontrollálható, ergo oda viszi a felkapott port ahova akarja. Ezen a szívó ventilátor sem fog segíteni sokat.
ahhoz hogy a fújás hatásos legyen fel kell gyorsítani a levegő kiáramlását a slagból. Ezt a feladatot a levegőfújó pisztolyok megoldják, de a pisztoly száját elhagyó levegő azonnal elkezd terjeszkedni oldal irányba is és emiatt egy tölcsér alakban fújja a levegőt. Ennek a láthatatlan tölcsérnek a szélén a legnagyobb a turbulens áramlás ahol az álló levegő részecskék mellett elhalad a süvítő sebességgel mozgó levegő részecske. Ez a hatás miatt gyakorlatilag olyan visszafele és oldalra kifele kirepülős porszemcsék keletkeznek illetve áramlanak amiket az elszívó képtelen a turbulencia miatt elszívni. Ha egy marék finom port feldobsz a levegőbe és a közepébe belefújsz a levegő pisztollyal akkor lassított felvételen ez láthatóvá is válik.
Sikerült 3,5 mm-es golyót venni 5Ft/db, kb 15 perc alatt megjavítottam a dekopírt!
Hurrá!!!
(igaz próbáltam bicigli szerelőnél csak nagy 3,8 mm-es volt, csapágyas szintén kb. 1 óra, kellett egy seeger fogó is, Conrádtól majd 4 eFt, Tímár vasker 1440 Ft, ez is kb 1 óra, keresgélés a neten kb 1 óra.)
Pontosan így gondolom én is, de azért helyesbítek: "viszonylag kis sebességgel".
Egyébként pont egy ilyen gondom lesz nekem is tavaszra, ugyanis "kültériesítem" a klímámat úgy, hogy maga a gép kint lesz a szabadban és befelé csak a hideg levegőt fújom majd.
Igenám, de ehhez cca. 4 méter csövezetre lesz szükségem (2 darab 90 fokos könyökkel rajta) - ami vélhetően nem kis légellenállást fog mutatni.
150 mm-es csőben gondolkodom - de még így is parázok, hogy mekkora nyomás (pontosabban: hozam) vesztességem lesz majd ettől.
Ezek igazából nagyon hangosak... Bpesten (kétlaki vagyok, egy lábon vidék, egy lábon város) nem is ilyent tettem a konyhaszekrénybe, hanem a folyosó álmennyezetében van egy rendesebb csőventilátor , az álmennyezet gipszkarton felett jön a 125-160 spirálkorcolt cső a konyhaszekrény belsejében.
Ez így sokkal halkabb, mint a konyhai elszívók. Lehet mellette beszélgetni pl. És valamivel többet is szív talán, de ebben nem vagyok biztos.
Meg kéne keresnem a jegyzőkönyvet, mert légtechnikai mérnököt kellett hívni (gázosok előírták mert gáztűzhely van), hogy megmérje a valós légszállítást.
De a névleges fele alatt volt bőven, arra emlékszem.
Én is szeretem az "unortodox" megoldásokat - de ami nem megy, az nem megy.
A konyhai páraelszívó viszonylag nagy tömegű (150-300 m3/h) levegőt szállít - de nagyon kis túlnyomással, ergo nagyon kis sebességgel - az általában 100 mm átmérőjű csövén.
Szálló párát mégy csak ki-kivisz... de már szilárd részecskékre nagyon karcsú a tudása.
Azt mondják, sokkal könnyebb a port elfújni, mint elszívni. Talán egyik oldalról fújni, másik oldalról meg szívni kellene ugyanazzal a ventillátorral. Kisebb felületen fújni a megfelelő helyen és egy nagyobb tölcsérrel szívni szemben a másik oldalon. A takarítógépek között is van amelyik ilyesféleképpen működik.
Az asztal fölé szerelve nem jó a hatásfoka. Ezt minden nap tapasztalom a melóhelyen a nagy elszívónkkal aminek a szívó tölcsére egy állítható kar végén oda húzom ahova akarom a munkadarab fölött. Az egy nagy teljesítményű elszívó piszok hangos, és 200-as csövön keresztül szív. Ha csiszolok akkor a csiszológép fölé 5 cm-re állítom az elszívó tölcsérét, így még oldalról valamit látok is a csiszolásból a tölcsértől, mégis kb csak a felét tudja elszívni a pornak. A többi por jelentős része a munkaasztalon, a ruhámon, és a kezeimen landol. A gond az, hogy létezik itt egy olyan erő amit úgy hívunk, hogy gravitáció. Ez ellen kell dolgoznia a felül elhelyezett elszívónak, az a fránya por az a gravitáció hatására lefele igyekszik, szeretne randevúzni a földdel, de az elszívó ennek csak egy kisebb részét tudja beszippantani azonnal még akkor is, ha ilyen közel állítom az elszívó tölcsért. Ráadásul elég nagy légörvényeket generál ez a cső végén lévő tölcsér körül is ami miatt rengeteg por csak lebeg, forog, szóródik oldalra kifele, ezen por egy része csapódik le a ruhámon és a kezemen. Néha úgy nézek ki mint egy hóember.
Sokkal hatékonyabb elszívás az, amikor az asztallap felületén rengeteg apró lyukon keresztül megy az elszívás, hiszen ilyenkor nem kell az elszívónak a gravitáció ellen dolgoznia, sőt még rá is segít a gravitáció a hatékonyabb elszíváshoz.
Akár ezen a fórumon, de sok más helyen is lehet találkozni olyan leírásokkal, tanácsokkal, hogyan lehet és kell egy sima fakorongot kiegyensúlyozni lyukakkal, egyebekkel. Pl. többen készítettek már innen is tányéros csiszológépet, az sem megy csak úgy, ahogy kivágod a kört. Ehhez képest elég macerás lehet egy olyan szerkezet kiegyensúlyozása, amibe több alkatrészt teszel bele, akármivel is vágod ki azokat. És akkor még ehhez jön az álló és forgó helyzetek közti egyensúly különbsége. Volt már itt is szó erről.
Szóval egy megfelelő méretű acél járókerék 3,5-4 kg is lenne. Az nem kevés. Volt nekem ekkora tömegű ékszíjtárcsa szalagfűrészen, csakhogy az részben lassabban forgott, másrészt meg 45-ös tengelyen volt, nem 20-ason, ami a motornak pl. alapból van.
Ez rendes centírozás nélkül szerintem nem marad fenn tartósan a helyén.
Autógumis azt mondta, ha megoldom, hogy fel lehessen tenni a centírozó gépre, ő kicentírozza. Hát igen, de arra meg nem nagyon megy fel.
Műanyag kerék - hát nem tudom. Szvsz 100-as cső alatt (persze nem 20 centi csőről van szó, hanem több méterről) a csőrendszer ellenállása fogja megfojtani a rendszert. Az irodám szellőztetésével ugyanez van: a csövek ugyan 160-100- asok, de a rendszerben lamellés hőcserélő statikus ellenállása akkora, hogy a kétszer nagyobb venti sem hozott bódogságot. Lényegében alig venni észre. Ha kiveszem a hőcserélőt, akkor az üres csöveken száguld a levegő.
Elolvastam ezt azt magam is, de túl magas fizika az nekem. Minden esetre tökéletesen kiszámolható a turbina minden paramétere. Ezt csinálják meg azok a cégek, akik 50+ áfáért csináltak volna egyedi kereket, de ez nem az ilyen Mekk Elek projektek alternatívája. Mint írtam kerék ügyben a házi építés centrírozás nélkül nekem nem jött össze még fából sem.
Készül az adapter a bolti Einhell kerékhez, kíváncsi leszek mit fog tudni.
Az első próbálkozásom ponthegesztéssel készült lemezből. Kigrammoztam a lapátokat, meg minden ,de minden óvatosságom ellenére a hő elhúzta annyira az alaplapot , hogy már ne legyen jó. Igaz, csak 2 mm-es lemez volt, ha vastagabbat vágattam volna, az tán jobban bírta volna. De hát azzal dolgoztam ami volt itthon. Szerintem ezért szegecselik inkább.
Amit fából készítettem, egyenes de a sugárirányhoz képest döntötten beépített lapátokkal, az jobb lett, de nem elég jó. A lapátok be voltak süllyesztve az alaplapba és a fedőlapba is 2 mm mélyen. Ezeket a vájatokat cnc-vel csináltam , tehát azért elég pontos volt, de mire összeragasztottam valahogy volt benne annyi, hogy kellemetlenül rázta a házat, nem bírtam kiegyensúlyozni.
Nem biztos, hogy drágább lenne a hegesztés. Komplett autó karosszériákat hegesztenek, millió ponton, amik jóval bonyolultabbak, egy járókerék.
Viszont egy ilyen járókerék annyiban speciális, hogy óriási erők hatnak rá és egy szimpla lemezre teszik a lemezeket. A hegesztés mindenképp (még a védőgázas is) valamennyire megváltoztatja az anyagot (ezt írta is Motor-os kolléga ez előbb) és szinte elkerülhetetlenül feszültséget tesz az anyagba, mivel amikor az olvadék összehúzódik, akkor zsugorodik. Erre szoktuk mondani, hogy "elhúzta" a hegesztés... Ez ellen szokott az ember úgy védekezni, hogy kisebb szakaszokat-pöttyöket hegeszt és az ellenoldalon is váltakozva. Ez persze csúnyább is így, de nem is oldja meg az alap problémát csak valamelyest csökkenti.
A szegecselésnél ez nincs - bár ott meg lyukat fúrunk az anyagba. Fogalmam nincs, annak van-e is milyen a hatása az anyagra.
Én inkább arra gyanakodnék, hogy ha egy ilyen érzékeny geometriájú alkatrészt szanaszét hegesztenek - onnantól már elég nehéz megőrizni az eredeti geometriát.
Viszonylag vékony anyagból készül - ami különösen hajlamos elhúzódni hegesztéskor - pláne ha brutális mennyiségű hegesztéssel állítják össze a darabot.
Persze, ponthegesztés még bejátszat (szerintem létezik is ponthegesztett turbina) - bár az alakja miatt elég nyögvenyelős lehet a lapátok között benyúlni a hegesztő-szárral.
Elég sokat olvastam a témában az utóbbi napokban. Még nem döntöttem véglegesen a magamé felől, bár szinte biztos, hogy végül nagyobb verziót építek, mint kisebbet ;-)
Viszont találtam több írást, ami szerint nagyon hatékonyak az "airfoil" (talán repülőgépszárny a jó fordítás?) lapátokkal épített járókerekek, ugyanakkora méretben, mint az ívelt lemezes járókerék, sokkal több levegőt szállítanak/illetve kevésbé terhelik a motort. Gondolom (mivel ehhez spec pláne hülye vagyok, de ez sose szokott akadályozni abban, hogy valamibe beleüssem az orrom) .
Azért ilyent sokkal nehezebb (tervezésről - méretezésről ne is beszéljünk) lehet építeni, mint egy sima hajlított lapátos kereket.
Nagyon javaslom, hogy ha nem kitöredezett vágást szeretnél nézni éveken át, akkor azt a fűrészlapot vedd aminek beraktam a képét. A képen ott van a lap típusszáma is a fehér címkén. Ne hasonlót vegyél, hanem azt.
"Még annyit kérdeznék, hogy vídia betétes legyen, vagy nem.nem?"
Ebből a kérdésedből derül ki, hogy nem sok ismereted van a fűrészlapokról, ami nem baj, mert majd meg fogod tanulni. Mi sem úgy születtünk, hogy már mind tudtuk ezt. Ezért pár szóban elmondanám, hogy minden anyaghoz másként kell megélezni a fűrészlapot és másfajta ötvözetű fűrészlap kell. A keményfémlapka nélküli fűrészlapok, maximum puha fenyő anyag keresztvágására alkalmasak, de az én véleményem szerint még arra sem jók, mert nem lehet velük minőségi fűrészelést végezni, az élük tartóssága meg a nullával egyenlő. Ezért szerintem itt a legtöbben nem is használnak ilyen lapot. A keményfémlapkás fűrészlapokból is kismillió féle van, ami nem marketing fogásból van. Másként kell a fogakat kialakítani és élezni keményfához és másként puhafához. Másként kell hosszvágáshoz és másként kell keresztvágáshoz. Ha bútorlaphoz egy ilyen keményfémlapkás lapot használsz ezek közül bármelyiket az akkor is ki fogja töredezni a bútorlapot ha vadi új még a fűrészlap. A bútorlaphoz teljesen másként vannak kialakítva a keményfémlapkák alakja élszöge, hátszöge stb, hogy egyáltalán bírja az igénybevételt és ne töredezzen ki a bútorlapot.
Csak mondok egy példát. Van egy pár átlagos, olcsó keményfémlapkás fűrészlapom. Amikor elkezdtem jó kis közepes keménységű, nem tökéletesen száraz juharfát vágni hosszvágásban akkor elkezdett füstölni mint ha rágyújtottam volna, a fűrészgép úgy erőlködött, hogy féltem, hogy pillanatokon belül le fog égni ha ezt nem hagyom abba. Akárhogy nyomtam neki a fát, az alig bírta vágni, csak füstölt. Kicseréltem a fűrészlapot egy keményfa hosszvágásra élezett freud fűrészlapra, és láss csodát egyből úgy vitte mint a vajat, nem erőlködött a gép sem, és nem is füstölt. Ezért mondom, hogy ne hasonló fűrészlapban gondolkozz, hanem abban amit ajánlottam. Ezekkel a 3.000-5.000 Ft értékű keményfémlapkás lapokkal a tüzelőt szoktam aprítani a kályhához. Arra jók, többre nem.
Tudom, hogy drága az a lap amit ajánlottam, de megéri. Ha te nem akarsz ennyit áldozni rá egy fűrészlapra, akkor meg az a legjobb ha bele sem kezdesz a házi vágásába a bútorlapnak, hanem inkább vágasd fel egy lapszabászatban. Sajnos el kell fogadni azt, hogy mondjuk 50.000 huf-ért megveszel egy valamilyen barkács kategóriás asztali körfűrész gépet, azzal még nem vagy igazán felszerszámozva fűrészeléshez. Ahhoz, hogy minőségi munkát végezz ahhoz még 100.000-150.000 Ft-ot el kell költened olyan fűrészlapokra amikkel már minőségi munkát lehet végezni. Ez ugyanúgy igaz a felsőmarógép és kései esetében is.
Nagyrészt 43-as méretűek a marógépek. A gyári adapterek is erre a méretre készülnek. Vannak kivételek. A Ferm is csinált 42 és 44 nyakméretűt. Puszta szívjóságból. Az elszívásnak betyárnak kell lenni mert könnyen eltömődik.
Kérnek tőletek egy nagy sziveséget vásároltam az elmúlt években egy lakást de sajnos van mit még javítani rajta., mint pl az ablakok cseréje vagy utolagos szigetelése mert sajnos elégé mozognak a fügönyök amikor kint fúj a szél.
Az ablakok szerkezete még eléggé jók nem korhadtak és nincsenek el vetemedve, ezért is gondoltam az utólagos szigetelésre.,na ebben kérném a segítségeteket vásárolni vagy készíteni szeretnék egy ilyen szerkezetet, ha valakinek lenne eladó vagy egy szakrajza hogy el készitsem azt meg köszöném.
Ha bútorlapot akarsz vágni, akkor csakis keményfémlapkásat vegyél. Amit Repítő ajánlott, Freud-ot, az olyan. És csak megerősíteni tudom: tényleg arra való és nagyon szépen vág. Igaz .. nem olcsó.
Anno játszadoztam különböző fűrészlapokkal, "puha" és kemény (melamin) borítású bútorlapokat vagdaltam:
Lassanként tényleg befejeződik a körfűrész projekt, bár a végére maradó "apróságok" rendre a dolgok alattomos részei, mert aztán azok maradnak félbe évekig is... de már készül a döntést mutató skála, van hasítóék. Majd ki kell cserélni a lap körüli betétet, mert az első nem lett az igazi.
Fontosabb utólagos tapasztalat: a textilbakelit nem ideális. A 15 mm-es is hajlik, ahol nem szeretném (elég macerás volt beszintezni kis lemezkékkel) és fúrásnál/marásnál könnyen pattog le a maradó széle.
Most csinálom a bódét illetve belül (4 oldal még nyitva) az elszívó előkészítését. Kész az elektromos rész is.
Jártam ott tegnap és volt nekik 6 lapátos nyitott lapátozású műanyag kerék. Valami csoda folytán szinte milliméterre pontosan passzol is a széle-hossza. Csak a felfogatáshoz fog kelleni esztergáltatni adaptert, mert más a lyuk. Még csak drága sem volt (3 ezer ft) , bár azt mondták ha elfogy a készlet már csak több mint dupla áron lesz utánpótlás. Nem sok időm van most, körmömre égett egy csomó feladat amit nyáron akartam megcsinálni (házzal, autókkal, kerttel kapcsolatban), de amint lehet folytatom a fás projektet. Kíváncsi leszek mit fog tudni, nem bánnám, ha elérné a kívánt teljesítményt....
Hívd fel telefonon az einhell márkaszervizt ami a Mázsa téren van. Ott érdeklődj járókerék ügyében.
Ha feszegeted megszakad az also csap is. Ez a forkopos csap eppen hogy tart valamit. Erre az ajtora pont jo. Urelittel ragasztva melegitheted orakig. Nem is lehet lepucolni a forkopot, de ez feher d3-al volt ragasztva.
Matyi bomtott úgy ragasaztást, hogy vizes ruha meleg vasaló és egy idő utánn szépen széthúzható volt a csapolás sérülésmentesen. Állítólag még vízálló ragasztó esetében is működik.
Ez fajta illesztése a friznek és a csapnak szaknyelven forkopos.
A friz belső élébe húzott nut a betétnek, méretbe azonos a csap forkopjával.
A betét nincs beenyvezve.
1. megmented a csapot
Levagot körfűrésszel ster mellett a frizből azt a részt, ami a csapnak a forkopjáig tart, majd
megfordítod a rámát és belevágsz a frizekbe keresztbe (azaz egy téglalap alakú darabot vágsz ki a frizből), így a megmarad a csap, amit a forkopja melett mindkét oldalon lepucolsz vésővel.
" Egyet elvágtam magam : legyalultam a két élét egyenesre, bevágtam az asztalin, amíg tudtam, a többit kézivel :)"
Van néhány cseresznye rönköm, azt szeretném felvágatni. A szalagfűrészem, nem biztos, hogy elbírná.
A kézivel szeletelés sem lenne az igazi. :)) Ha nem találok senkit a közelben, akkor lehet, hogy csinálok valami vezetőt a láncfűrészre és azzal kezelhető méretre vágom.
Az új méret alapján elvágnám keresztbe az ajtót. a leeső darabot szétszedném a keretet mert az alsó oldal kell majd. A nagy méretre vágott ajtóból kivenném a belső betéteket, valószínűleg nincsenek beragasztva és így levágnám belőle még az alsó léc szélességét. (magasságát) + csap méretet. Utána elkészíteném az uj csapot a hosszó lécekre, majd össze lehet ragasztani amit kell.
Ha véletlenül ragasztva vannak a belső lécek a keretbe akkor szopás van, mert nehéz lesz kiszedni úgy a keretből, hogy ne sérüljön a felület.
A nagy asztali körfűrészhez a kicsi meg a merülő fűrészhez vettem. Az asztali szebben vág. Sok lapszabászat is ezt a lapot használja de még ehhez is használnak elővágót. Én nem használtam elővágót, mégis tökéletes vágásokat tudtam vele produkálni. A kisebbik is bútorlap vágó, de az az egyik oldalon sokszor kitördelte a borítást, a bútorlap másik oldala viszont ennél is tökéletes volt. Én a nagy táblák felszabásához használtam a kicsit, ráhagytam 0,5-1 cm-ert majd utána asztalin pontosan méretre vágtam, így az a pár kitörés is eltűnt a szélekről.
Lenne egy megbízásom konyhaszekrény ajtó átalakításra. A képen látható ajtóból adott 2 db, mindkettőt rövidebbre (alacsonyabbra) kellene alakítani. Régebbi IKEA ajtó, már nem lehet ilyet kapni. Egyszerű nút-féder csapolás, a betét nincs beragasztva. A megbízó kérése, hogy a felületkezelés nem sérülhet, illetve nem lehet más színű. Azaz a keret kereszt darabját fel kell használni az átalakításhoz.
Ha kártyával fizetsz ott, ahol nincs szervízdíj, akkor nem adsz borravalót a pincérnek.
Ez a saját döntésed persze, csak kérdés, tudod-e?
És akarod-e?
Mert én bizony néha érzem magam olyan jól - éppen a pincér és a kiszolgálás miatt -, hogy akarjak adni borravalót. Ekkor a kártyás fizetésnél még kp-ben is kapnak, mert az lesz a borravaló.
Az alját annó megcsináltam szép boroviból, asztallapnak sima konyhai lapot vettem. Meg van rajta egy sima York satu. A csúszkának végülis lenne helye, de van pár fiók a lábak között, de vannak ötleteim :)
Én az ilyet úgy szoktam megoldani, hogy kártyával fizetek. Lehetőleg szép kártyával haelfogadják. Ha meg nem lehet kártyával fizetni valahol, oda nem megyek vásárolni csak ha nincs más lehetőségem. Ezt annyira betartom, hogy 3-4 havonta kerülök csak olyan helyzetbe amikor kp-vel kell fizetnem. Nagyon nem szeretek ugyanis kp-val fizetni sehol. Nem tudnak visszaadni, én rohangálhatok másik helyre, hogy váltsák fel a nagy címletet, olyan címletekbe kapok visszajárót amit esetleg nem szeretnék.
Fasza kis asztal lesz. Akkor az alját nem? A "csúszó halott embert" sem? Hosszú deszkánál hasznos cumó lehet. Főleg így, hogy jól ráfekszel a kézi gyalulás topikra :)
A gyalupadomat én is csak tologatom, nekem speciel a "szamuráj" asztalos verziója tetszik (igen hasonlít a tiédre).
A gombok már nekem is megvannak a kabáthoz. Satuk, benchdog, terv, videók - most már "csak" a faanyag meg némi hely hiányzik hozzá. Likvidálnom kell 2 szekrényt, tartalmastul, aminek a helyére ficcenne be. Jó pár hónapja tologatom :-/
online tranzakciós díj: 1.000,-Ft. Aztán mindenhez jön még az áfa. Mi vaaan? Ezek normálisak?
Ez pont olyan, mint pár hete voltunk Alsóőrsön halászlézni egy vendéglőben - ami nem volt elrugaszkodott (1100 Ft/ korrekt adag) - de a számla végén ott volt, hogy "Szervízdíj: 10%".
Eszem megáll: mi a francra jó ez? - ha egyszer a létező összes tételre vonatkozik, tehát simán rá lehetne tenni azt a 10%-ot az árra.
Tudom, ez francia módi - ahol a számla végén írja, hogy "Compris"... vagy "Non-compris".
- Első esetben a kiszolgálás benne van az árban, a pincér fizetést kap, elvben nem kell borravalót adni
- Második esetben a pincér NEM kap fizetést, a felszolgálás nincs benne a kaja árában - ezért a vendég a saját belátása szerint fizet a számla felett - ami a pincér jövedelme valójában.
Ez 100 éves szokás ott - elvben arra ösztönzi a pincért, hogy minél faszábbul szolgáljon fel - hisz ehhez mérten kapja a felszólgálói dija (direkt nem nevezem borravalónak, mert nem az).
Na de nálunk?
Én honosítottam az eljárást - vagyis természetesen kifizettem a +10%-ot... de ezen felül egy fillér jattot sem adtam. Az aprót is visszakértem.
Egyáltalán nem tartom magam Stanley ismerőnek, de kicsit olvastam róluk. Tudásban nincs nagy különbség, talán csak annyi, hogy a #4-t nagyobb, a #3-t kisebb felületeken szokás használni. Illetve a kisebb (gyengébb) kezűeknek könnyebb a #3-al dolgozni, jobban kézre áll.
fejes.i : nem tudom ki lehet-e használni mondjuk egy No. 8-t, lehet nem véletlenül nem gyártják már jó ideje. Azt hiszem a No 6. a legnagyobb, amit a Stanley még gyárt. De ettől még lehetek gyalumániás :)
pacman : igen vettem egy kő készletet ebay-ről, csak még nem ért ide. 1000/4000 és 3000/8000 szemcseméretűek. Ja és ezeken elfér a kés, mert 6 cm szélesek.
409 : egy hely van Érden, ahol egyáltalán van megfelelő gépük. Elsőre azt mondták, persze vigyem. Másodikra, amikor aktuális lett volna már épp sok dolguk volt, meg igazából nincs is bent a főnök, satöbbi... Egyet elvágtam magam : legyalultam a két élét egyenesre, bevágtam az asztalin, amíg tudtam, a többit kézivel :)
A Stanley gyalukat jobban ismerőktől szeretném megkérdezni, hogy van-e lényegi különbség az no3. és no4 gyaluk között azon kívül, hogy a nagyobbiknak 5 mm-rel hosszabb a talpa és szélesebb a kése?
Csak egy fél mondattal visszatérve a webáruházak témájához. Most futottam bele egy számítástechnikai webboltba, ahol az árak után van egy érdekes tétel: online tranzakciós díj: 1.000,-Ft. Aztán mindenhez jön még az áfa.
a bazinagy kell pl az éleket igazán egyenesre gyalulni táblásításhoz. síkot gyalulni is hasznos. de ott figyelni kell egy csomó mindnere, nem kihagyható a vonalzózás.
"Ezt azonnal hagyjátok abba. Egy bölcsességfogam várja, hogy kivegyék :-("
Ugyanmár! Észre sem veszed, olyan gyorsan kirántják azzal a kampóval. :) Tapasztalat! Mondjuk amikor 2óra múlva elmúlt az érzéstelenítő hatása, az már nem volt annyira vidám dolog. ://
Igen, ez egy No. 6, ebay-n lőttem egy húszasért. A kést élezni kell, sajnos kicsit csorba, illetve a fa markolatokat meg kell csiszolni és lekezelni. Amúgy megvan mindene, a talp egyenes, az oldalak merőlegesek. Csak most kézhez véve tudatosult bennem, hogy ebben a szélesebb, 2 3/8"-os (60mm) kés van.
Azt hiszem gyalu mániás (is) leszek : egyszer szereznem kell egy No. 8-t is, csak hogy legyen. 60 centiméter !
Ezek össze vissza szabdalták azt a hatalmas törzset. Több a hulladék, mint amit kinyertek belőle. Ez totális szakbarbárság, ráadásul igen életveszélyes is amit csinálnak.
Ha a megfelelően előkészített, illeszkedő felületeket egyenletesen bekenem, majd időben, erősen és a megfelelő ideig összeszorítom, akkor jó lesz, igaz? :)
a pu ragasztó mindenhez ragad, de fához nagyon ügyesen kell használni, különben tényleg nem sokat ér. pl kitölti a réseket, mert habosodik, de a habos részének semmi szilárdsága nincs.
Én a héten vettem egy Hitachi akkus csavarozót, és regisztráltam is a 3 éves garanciához. Magánszemélyként vettem, de a regisztráció során gyakorlatilag alig találtam olyan lehetőséget, hogy nem cég vagyok. Vagyis ők is adnak 3 évet vállalkozásoknak is, legalábbis ilyen gépre.
Egyébként azért vettem, mert a kerti házikóhoz, amit elkezdtem építeni, elég combos szerkezetépítő csavarokat vettem, és a kis Bosch csavarozóval nem volt kényelmes dolgozni. Betekerte, de a csuklóm nem szerette. Ez egy 14,4V-os gép, 47Nm nyomatékkal. De a legfontosabb az ára: 30.000 körül kapható most. Szerintem jó vétel, ha valaki ilyet keres. Ez az első Hitachi gépem. Biztosan jók, de hiába kértem más színben, csak zöldet kaptam. :)
Szerintem ő ezt a furnérozásra értette, amikor pl egy egész szekrényoldal/ajtó nagy felület van furnérozva.
A furnérozáshoz mi csakis Amikolt használtunk rozslisztel, enélkül túlságosan folyós volt az anyag, (a furnér a bútoriparban 1-3mm vastag fa ez van felragasztva a bútorlapra vagy töbösített fára, jól néz ki--egzotikus furnér- nem csavarodik mert bútorlapra van ragasztva ,nem merülök bele jobban), ha az Amikolba nem tettünk volna rozslisztet akkor az 1mm furnéron átütött volna a ragasztó ezt a ragasztót ami átütött pedig már nem lehetett volna pácolni mert nem fogta volna meg a pác, ezért kellett az anyagot rozslisztel sűríteni, hogy egy kicsit "kásaszerűbb" legyen , a nagy felületre ragasztóhengerrel vittük fel a ragasztót a megfelelő vastagágban, az edzősó mennyiségével pedig a kötés ideje szabályozható, a furnérozott anyagokat hőprésbe tettük. A hőprésen fel volt tekrve jobban a hőfok meg több edzősó lett beletéve akkor jobban lehettet pörgetni a melót akár 3 perc présidővel.
Tömbösítéshez,táblásításhoz, tiplikhez, lamellokhoz csak fehér ragasztót használtunk, kérdés az is hogy a késztermék hol lesz, kint vagy bent, lesz e nyíró csavaró stb erőbehatás, ehhez képest választottuk meg a ragasztót,melyik az amelyik rugalmas kötést ad , mi az ami kristályosra köt ki-nyilván ez nem jó a székekhez ahol rugalmas erőbehatás elég gyakori.Például egy cipőtalp ragasztását sem lehet kristályosra kötő anyaggal elvégezni mert a ragasztás rideg és széjjeltörik.
Élfóliák, élműanyagokhoz hőre olvadó ragasztók.
Formika , konyhalap szélére Palma tex.
Csontenyvet,bőrenyvet stb soha nem használtunk,nagyon macerás nagy iparban használhatatlan szerintem, rugalmas kötést ad. A régi székek ezzel lettek ragasztva, vagy a régi intarziák.
Pillanatragasztót soha semmire nem használtunk, nem adott tartós kötést (években gondolkodva),kristályosra kötött és egyre ridegebb az idő múlásával majd akár magától eltörik.
Építőipari ragasztásról fogalmam sincs, pl ahogy oplvastam itt a gerendák tömbösítéséről.
A ragasztás is egy külön tudomány érdemes róla olvasgatni termékleírásokat, egyéni tapasztalatokat,szakszerű és nem szakszerű felhasználásokat.
/ráadásul megnézem azt a vállalkozást, aki néhány 10 ezer vagy akár 100 ezer ft-ért az új PTK, sőt 2018-tól az új PP alapján perelni fog mondjuk egy fúrógép szavatossága miatt :-( /
Ne merüljünk el szerintem minden részletben, mert felesleges. 14 napos cseréről volt szó, ezt ki is veséztük. Szavatosság meg műszaki termékeknél nehéz ügy, ezeknél inkább csak jótállás szintjén szoktak maradni.
A plusz gari meg olyan, hogy kötelező 1 év üzletnél (elvileg, gyak viszont itt is más, mert ha ügyfél viszi be a szervizbe rendszerint gyorsabban megcsinálják, mint ha cég küldi, de jobb is, ha nincs kapocs ügyfél és szerviz között, simább az ügy), többi a gyártó szervizénél és itt lehetnek kikötések. Pl korábban Lenovo ideapad gépeknél is volt olyan kitétel, hogy fogyasztónak 2 év, míg céges használat esetén 1 év, csak ránéztek a számlára, céges? 1 év gari volt, sajnáljuk, ezt eltörölte a lenovo nemrég, de ki tudja meddig. Mert ugye otthonra gyártott masinánál ne várjuk már el, hogy sokáig menjen céges használatnál, ahol csak 3x annyit nyúzzák naponta, mint amire tervezték :) Einhellnél is így megy, meg elég sok más márkánál.
Autóknál meg van egy olyan, ha veszel vagy kapsz plusz garanciát, akkor csak azokba a szervizekbe viheted, amit a gyártó előír, amúgy bukod. Ezt nemrég találtam meg. Azaz ha úgy papírozzák neked (s miért ne így tennék), hogy van 2 év garid + kia ad mert mekkora jófej még erre 5 év kiegészítést, onnan kezdve a +5 csak úgy él, hogy szakszervizbe viszed, amúgy ezt elbukod, ha egyszer is nem ők csinálják.
Nagyon sok finomság van a jogban, ha érdekes kérdésem van inkább jogászt kérdezek, de egy biztos: törvény védi a fogyasztót is és a kereskedőt is. Ha mindenki mindent visszavihetne 2 hét használat után csak úgy annak nem lenne jó vége, igaz most is csak gyári állapotban fogyasztótól.
Cégeknél véleményem szerint még a leírás adóból miatt sem engedi a törvény a visszavitelt, hányan használnák ki a lehetőséget jól megveszi számlára, visszaviszi, de az áfáját jól leírná azért és a jóváíró számla még véletlenül se kerülne bele a könyvelésbe...
Más:
Úgy néz ki hegyvidéken lesznek dewalt gépeim (lassan, de biztosan halad az ügy), de egyelőre csak az alap gépek, pontos típusom még nincs, jövő hétre jönnek vmikor, majd megírom, ha valakit érdekel :)
elektroszalon.hu-n lehet meglesni miket tudunk, s ha kell vkinek szóljonn bátran.
És ehhez hozzátartozik, hogy mindezek a trv. által biztosított jogokról szólnak. A gyártók viszont (és ez különösen jellemző pl. a gépi szerszámokra) vállalhatnak önként garanciát az előbbieken felül. Természetesen az önként vállalt garancia nem csökkentheti a trv. általit (jótállás). Így a DeWalt 3 év garancia érvényes boldog-boldogtalanra.
Végülis a lényeges különbség, hogy "céges" vásárló esetén, mivel ő nem fogyasztó, nem illetik meg azok a jogok, amiket csak a fogyasztóknak biztosít a trv. pl 3 napos csere, internetes vásárlás (távollévők között kötött szerződés esete) stb.
Ennek vannak következményei természetesen. Ha a vállalkozás nem fogyasztó, akkor nem illetik meg jótállási jogok (vagyis garancia).
Azonban ez nem jelenti azt, hogy egy vállalkozásnak bármi szart el lehet adni következmény nélkül, ui. a szavatosság joga a vállalkozást is megilleti.
"A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) 6:159. § (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A Ptk. 6:163. § (1) bekezdése alapján a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el."
Sok különbség van a jótállás és a szavatosság érvényesíthetősége között, a bizonyítási teher sem ugyanazon az oldalon van. A gyakorlatba ez elég bonyolult lehet. De a lényeg az, hogy a vállalkozás sem áll teljesen csupasz seggel mint vevő.
Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül fogyasztónak, ezért a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását sem kezdeményezheti az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak.
Persze fogalmazni a békéltetők se tudnak, de gondolom érthető :)
Adószám pedig 100.000 forintot meghaladó áfaérték esetén kötelező, alatta nem.
Egyéni vállalkozók esetén pedig jellemzően ott az E.V. jelzés a neve mögött és igen, nekik kell adószám, legalábbis szokták kérni, hogy rajta legyen a számlán, de ilyenből alig akad, évente nálam ev-ből van vagy 4-5, nagyobb forgalmú üzleteinknél se túl gyakori, akkor már inkább bt szokott lenni :)
Amúgy meg megtanultam, edigitaltól többet soha semmit, még úgy se hajlandóak számlát javítani hogy ők cseszték el, s mivel cégként vettem nem is vihetem vissza...
Mikor vettem a Parkside körfűrészt (mult hónapba) közölték, magánszemélyként veszem 3 év a gari, ha vállalkozó vagy cég részére vásárlom 1 év a gari. ?
Az logikus (lenne), hogy ha egy jogi személy, pl. kft vesz valamit, ott ne legyen olyan, hogy nem tettszik, mert ott feltételezhető, hogy mivel pénzszerzéshez veszi, meggondolta, megnézi, körbejárja. Ettől függetlenül persze lehet, hogy vesz egy láncfűrészt a cég, és kiderül, hogy a feladathoz kicsit gyenge, de egyébként semmi más gond nincs vele. Elég sutyerák cégnek kell lenni ahhoz, hogy ezt kereskedőként valaki ne tudja normálisan rendezni.
Na de mi a helyzet az egyéni vállalkozóval? A számláról nem derül ki, hogy magánszemélyként vagy vállalkozóként vette (adószámot csak bizonyos esetekben kell ráírni)...
"Nem sok értelme lenne az online-shopot korlátozni, ha a személyes vásárlás nem lenne korlátozva..."
Na akkor elmondom hogy működik a valóságban :)
Valóban, a webshopos regisztrációhoz céges adatok kellenek. És valóban, az a hír járta hogy magánemberként, kis tételben csak levegőt vehetsz náluk. Egészen addig így tudtam, amíg besétáltam a mályi telephelyükre.
Addig az út túloldalán lévő Árvai Fá-nál vásároltam, nagyrészt sima rétegelt lemezt, de mivel csúszásmentesítettet nem árultak, gondoltam teszek egy próbát náluk.
Besétáltam és elmondtam hogy mi a pletyka, ez igaz-e. Csak néztek rám hogy mivan ...
Mondom mi kellene, de csak egy tábla: mondták mennyi, kifizettem, hátramentem, segítettek felpakolni az Ignácra, és go.
Azóta vettem náluk nyersfát, mindig kis tételben .. még válogatni is segítettek, ingyen kettévágták láncossal hogy szállítható legyen, adtak nyomtatott árlistát amit elvihettem, stb.
(Csak most értem ide): Ha bringabolt esik útba inkább, nyugodtan kérhetsz ott is, simán adnak csapágygolyót akár darabonként is - onnan tudom, hogy többszörösen ki van próbálva :-)
Ez konkrétan egy Bein-féle gyökéremelő volt, amíg le nem törtem a működő végét... (leesett). Évek óta várta, hogy felhasználjam valamire, pedig erre a célra adja magát a forma és az anyag. :D
Ha a pu az poliuretán, akkor nem tudom, mert a D4 ragasztók is poliuretán alapúak. Mondjuk a poliuretán gyűjtőnév, rengeteg, akár különböző tulajdonságú anyag lehet ebben a csoportban.
Ezt rosszul tudod. Webáruházban a céges vásárlások is ugyanolyan jogokat élveznek. Be is b...na, ha veszek egy monitort céges számlára és nem küldhetem vissza. Magánemberként is kapsz számlát, a különbség a számla címzettjében van csak.
nem egészen. simán hivatalosan fogsz tőle vásárolni. csak megkapja utánnad a jutalékát. és mivel érdekelt a forgalomban, ő maga fogja neked kisírni a főnökénél a kedvezményt.
a webáruház meg csak azért van, mert egyszer lehetett pályázni pénzt webáruház építésre.
egyébként a fabory egy külön állatfajta. azok az üzleteik, amelyek jól megélnek néhány törzsvásárló (pl gyártó üzem) kiszolgálásából, elhajtanak a vérbe. amiknek meg minden forint forgalom számít, azok kinyalják.
"Ez nagyon hasonlít arra a fogász-eszközre, amit elevátornak hívnak."
Valószínűleg tiéd a hangszóró, nekem is van egy hasonló gereblye-szerű eszközöm, amivel a műtét során szétfeszítik a műtéti nyílást de megkíméllek a látványtól benneteket, mert nem találom hirtelen... Türelmesen várja, hogy egyszer felhasználjam valamire :) nem rendeltetésszerűen...
Faboryhoz annyit, hogy én 2 hónapja vettem náluk 10db m3-as csavarkát meg négy számítógépes távtartót (olyan mint a menetes toldó) és készségesen kiszolgáltak a boltban.
Csak pontosítás végett (pongyola fogalmazás lesz :D):
Internetes rendelés esetén (távollévők közötti szerződés) ha magánemberként vásárol valaki, akkor 14 napon belül elállhat (bár ez eszköz vásárlására vonatkozhat inkább, de akár megmaradt, túlrendelt padlóra is vonatkozhat, ami nincs megbontva, ill. gyári állapotú) gyári állapot mellett, ugyanakkor ha cég vásárol, akkor ez nincs, tehát itt max a 3 napos cseregari van, ami alapján nem köteles kicserélni ha esetleg rossz méretet vett valaki vagy nem tetszik. 3 napos cseregarit a legtöbb ember rosszul tudja, ezért is emeltem ki, hogy itt nem kell cserélni, ha az eszköz jó csak éppen mást akarsz magánember esetén sem, pláne ha láttad a terméket mielőtt megvetted.
Tehát ha én vásárolok valamit elektroszalon.hu-n, de el akarom számoltatni és jól járni és céges számlát kérek, weben berendelem, majd kitalálom mégse tetszik, akkor nem tudom nem tetszésre cseréltetni (max ha olyan a cég, mint mi és ilyen esetben is cserélünk, már ha nem követelőzik valaki és gyári állapotú a masina :D)
No ezért, meg nem akarnak 3db szöget eladni, hanem csak nagyobb tételekkel foglalkozni, nem éri meg szüttyögni 3 szögen meg egy deszkán.
Ezért felesleges egy komplett csapágyat venni, lehet kapni csapágy boltokban csapágy golyókat külön is. Rövid keresgélés első találatainak egyike: link
/megjegyzem, a múltkor, szintén céggel, beregisztráltam a Bernerhez. Csak kíváncsi voltam az árakra. Sikerült is a regisztráció.
Pár nap múlva felhív egy Berneres üzletkötő, hogy mit szeretnék vásárolni. Mondom, hogy igazából én egy kis pályázatíró cég vagyok, de azért előfordulnak megoldandó műszaki kérdések és kíváncsi voltam, de konkrétan vásárolni nem akarok.
Ó - válaszolta erre az üzletkötő- , azok ott nem a jó árak., azoknál én sokkal jobbakat tudok adni... tehát mentse el a számom és ha bármit szeretne, hívjon fel előtte, mondok valódi árat!
na, ebben nem találok logikát. Szó nem volt arról, hogy nem szolgálnak ki, meg arról sem, hogy vegyek mennyiséget, de hogy a webáruház árainál alapból SOKKAL kevesebbért vehetsz. Akkor mi a frásznak a webáruház?
Azt értem, hogyha van egy alap ár és ahhoz képest forgalom, rokoni kapcsolat, miegymás okán különféle kedvezmények vannak. De hogy a feltüntetett alap ár senkinek se igaz...
Igen, mások is mondták ezt. Mármint, hogy simán vásároltak a Faborynál, azért próbálkoztam.
Erről tapasztalatból mondanék pár szót.
Arról van szó, hogy ha valaki telefonon, vagy mailben érdeklődik egy nagykernél, hogy vásárolhat-e "egyéniben", vagyis kisker-stílusban - ezt általában kikérik maguknak, hogy: "Hová tetszik gondolni, szó se lehet róla, mert mi egy nagyon-nagyon-nagyker vagyunk és csakis a regisztrált viszonteladóinkat szolgáljuk ki".
Ez azért van, mert bizony a kisboltosok néha tesztelgetik a nagykerjüket - annyira, hogy nem csak telefonon kóstolgatják, hanem még képesek kamú-vásárlókat is odaküldeni, hogy lássák, hogy valóban nem szivárog-e ki áru onnan direktben is.
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy ha egy (ránézésre) nyilvánvalóan egy Imbusz Béla támolygott be hozzájuk (akiről nem feltételezhető, hogy odaküldött kóstólgató ember lenne) - azt mutyiban mégis kiszolgálják.
Persze, ilyenkor nem illik sem számlát kérni és csakis kp.-ben folyhat a "tranzakció".
Sajnos (hangsúlyozom: sajnos) erre a kis "extra-bevételre" még a nagyobb cégeknek is szükségük van, mert el sem hinnénk, hogy mennyi olyan kiadás merül fel, amit szintén zsebből kell kifizetni - mert egyébként ember nincs, aki másképp megoldjon nekik egy-egy felmerülő, eseti problémát.
(Ebből nyomják a jattot a kukásoknak, ebből fizetik Jenő-bácsit, akik a telephely kutyáit gondozza, a füvet nyírja, takarítja az udvart... de így fizetnek ki egy-egy iparost is, ha netán sos-ben meg kell javítani valamit és a szakcég 3 hétre tud csak időpontot adni, stb.)
Én is jártam úgy, hogy balos csavart kerestem valami fűrészhez, de sehol nem kaptam a környéken, a Faborynál sem. Végül az ebay küldött Kínából pár Ft-ért, de muszáj volt 5 db-ot megvenni belőle. :)
Igen, mások is mondták ezt. Mármint, hogy simán vásároltak a Faborynál, azért próbálkoztam.
Már nem emlékszem, hogy volt, talán egyébként ott is webes regisztrációval próbálkoztam, cégként. Ez van - én hiszek az online kereskedelemben, ha már kitalálták...
Mindenesetre aztán az ebay nem volt ilyen elutasító, hozott csavart.
Ezek szerint ebben a kérdésben is tipikus magyar megoldás születik (hiába külföldi cégek, azért csak magyarok dolgoznak ott).
Annak idején elmentem a győri boltjukba, le is írtam itt. Az ajtón kiírás fogadott: magánszemélyeket nem szolgálunk ki, nem is mentem jó ideig oda. Pacman viszont gond nélkül vásárol a miskolci boltban, és azóta itt is lehet magánszemélyként vásárolni.
Más a helyzet a webáruházzal. Ott valóban csak vállalkozások nézhetik meg az áarakat, és csak azok rendelhetnek is. Ehhez kell egy regisztráció és kód, amit a helyi üzletkötőtől lehet kapni. Én ezt 1-2 hónapja csináltam végig, azért tudom.
Ez nagyon hasonlít arra a fogász-eszközre, amit elevátornak hívnak.
Azt arra használják, hogy húzáskor, amikor már nincs-, vagy elporladt a fog-korona (tehát fogóval már nem megfogható) - akkor a nagyon makacs gyökerek alá nyúljanak vele és azzal emeljék ki az ínyből (állkapocsból).
Senkinek nem kívánom, hogy közelebb is megismerkedjen annak az eszköznek a használatával :-)))
Pár éve a Land Roveremhez kellett volna néhány fura (collos) csavar. A Faborynál elhajtottak a fenébe, pedig volt cégem is. Közölték, hogy elsőre vásároljak X tízezerért.
a konkrét céget nem ismerem, de más hasonló esetben egyszerűen választottak egyet a törzsvevők közül. lehet hogy van is nekik haver, aki örül a plusz elszámolható költségnek, de ha egyből a kukába megy a papír, abba is nehéz belekötni.
sok helyen csak adminisztratív okból megy ez. más feltételeknek kell megfelelni egy lakossági kisker boltnak mint egy közületi nagykernek. azzal hogy leírják hogy ők nem kisker, egy csomó macerától, ellenőrzéstől megszabadulnak.
Mai napig sem tudom hogy mi az Amikol előnye a többi ragasztóval szemben-mondjuk a fehér ragasztóhoz képest.
Baszik megkötni a fehér ragasztó. A közepe néha lobog.
Van egy gyár kb. 15o km tőlünk, onnan veszem a ragasztót nagy tételbe, valamikor írtó nagy mennyiséget termelt- most talán csődbe ment, de ennek 3 éve és még mindig kiszolgálnak.
Bármi más, amit megpróbáltunk a furnírozásnál 4x ennyibe került. Asszem nincs engedélyezve se, vagy csak le van járva...
Mi soha nem használtunk rozslistet. Úgy ahogy jött a ragasztó kevertük hozzá a sót.
D3-ast és D4-est csak ablakoknál-ajtónál a csapozásra (havonta 7-8 veder), PU-t soha, az hülyeség. A fát nem ragasztja.
Nehéz dolog, mert a négy nagy áramú, csavartos ROE gold low ESR tápkondi már nem beszerezhető. Ezek értéke ebay hasonszőrűekből saccolva, kb. 150$ lehet.
A nyolc audiovég-FET 12-15000Ft, az árnyékolt, kiöntött toroidokhoz én spec. olcsón jutottam hozzá, de ha most kellene legyártatni, az igen húzós volna. A panel sem egyszerű, mert 70um-es vastagságú a vezetőréteg, az átlagos 35-el szemben, a relé is spec. aranyozott érintkezős. A többi pár száz alkatrész az nem drága, de van olyan alacsony zajú kettős-tranyó az elejében, amit egy ismerős ismerőse által hozattam be, mert sehol nem találtam, de még be sem szerezte volna senki . Mindennel olyan 60-100 ezer közt mondanék rá. Meg a rengeteg utánajárás. Ilyet már többet nem építek. Ugyan még van erősítő alkatrészszinten legyártva a főnökömnek, csak ő CNC-ztetni akar alu-tömbből kasznit neki, amibe bele kell majd szerelnem. Ha meg meghallja a hangját, valószínű noszogatni is fog. Ő inkább a fémekért rajong nem a fáért. :-)
Köműves vagy szerelésekkel foglalkozó ismerősöd nincs?
Köművestől: kérj 7 szett oszlopzsalunak való fémhevedert, ezek valamilyen U alaku lyukakkal ellátott vastag fémlemezből sajtólt elemek, menetes szárral összefogva...
Szerelési cégtől: az össze komolyabb szerelésekkel foglalkozó cég a csarnokokba egyfajta Fischer márkájú 2.5mm vastag lemezből U 62x42 vagy 42x42-es sajtolt felfüggesztőelemet használ. Erre függesztenek fel mindent: víz, tűz, erőss és gyengeáram és szokott maradni mindig hullás egy nagyobb munkánál, olyan 4o-5ocm darabok, amit már toldni nem érdemes. Ebből kell 14 vég, a lyukak találni fognak.
Ezekkel is meg lehet oldani a préselést egy ilyen gerendánál, tisztán és jól. Nagyon nagyot nyomnak a M13-as menetes szárral.
OFF: A különféle reszelőknek, ráspolyoknak éppen az a lényege, hogy az adott anyaghoz igazodik a "fogak" anyagleválasztó képessége. Ilyen szempontból én nem tudom megmondani, hogy a pata vagy mondjuk egy keményfa számít-e a "fogósabbnak". Az biztos, hogy a puha anyagokra kitalált reszelő semmilyen szempontból sem jó fémhez. Egyrészt mert túl nagyot harapna, másrészt a kopásállósága sem erre lett kitalálva. És fém és fém között is nagy különbségek vannak. Az alumínium (vörösréz) rondán bele tud ragadni a reszelőbe.
Mi Amikol-t használtunk a furnérozáshoz ,a hőpréshez és a normál préshez, kellett hozzá szalmiáksó edzéshez és rozsliszt, szúrós szaga volt és formaldehides, természetesen zárt térben szarul szellőző helyen.... Mai napig sem tudom hogy mi az Amikol előnye a többi ragasztóval szemben-mondjuk a fehér ragasztóhoz képest.
Mi furnérozáshoz kb 15 perc présidővel dolgoztunk a hőprésen, nem ajánlom használatát sok a macera vele.
De most ránéztem a neten egy két más ragacsra is, látom van Urokol nevű is.
KARBAMID-FORMALDEHID és karbamid-melamin- formaldehid alapú műgyanta ragasztók előkészítése
A műgyanta ragasztók előkészítése már több tényező ismeretét teszi szükségessé, Így ismerni kell a ragasztóanyagok alaptulajdonságait, a keverési arányt, a felhasználási célt és az alkalmazott ragasztó berendezést is. Hazai gyártmányú karbamid-formaldehid alapú műgyanták az Amikol és az Arbocoll színtelen, világossárga vagy fehér színben, gyengén folyó, szirupszerű állapotba kerülnek forgalomba. A fenti műgyanta ragasztók önmagukban nem kerülhetnek felhasználásra, szükséges a szárazanyag-tartalmuk növelése és ridegségük csökkentése érdekében töltőanyagot keverni hozzájuk. A töltőanyag általában Ipari rozsliszt. A ragasztóanyag megkeményedése hő és katalizátor (edző) hatására következik be. Katalizátorként ammónium-kloridot (szalmiáksó) használunk. A ragasztóanyag előkészítése ezen anyagok megfelelő arányú összekeveréséből áll. A keverőedénybe először csak a keverendő műgyanta felét töltjük be és ehhez tesszük a bekeveréshez szükséges rozsliszt teljes mennyiségét. A keverést 15 - 20 percig végezzük, ezalatt a rozsliszt és a műgyanta jól elkeveredik egymással. Ezután hozzáöntjük a keverendő műgyanta másik felét. A teljes mennyiséget további 3 - 5 percig még keverjük. Az edzőt mindig csak közvetlenül a felhasználás előtt szabad bekeverni. Ezzel a módszerrel elkerülendő, hogy az edző a várakozási idő alatt a ragasztóanyagot bekösse. Példaként ismertetünk egy keverési arányt tömör fa hideg ragasztásához: 100 súlyrész Amikol 65; 10 súlyrész ipari rozsliszt; 2 súlyrész ammónium-klorid; 10 súlyrész vízben feloldva. Fazék-idő kb. 3 óra Préselési idő min. 3 óra
De arra gondolok, hogy a pata, az mint szaru, se vas, se fa. Valóban úgy néz ki az egyik fele, mint egy ráspoly, a másik meg mint egy (vas)reszelő, de mégse egészen. És nem is úgy viselkedik, vasat nem igazán lehetne vele reszelni, a finomabb oldalával se. Puha fémet gondolom igen, azt nem próbáltam.
Egy 20 centis fenyőpadló szélébe reszelgettem bele. Balról jobbra: kb 3 centi hagyományos fa ráspollyal reszelve. Utána kihagytam 3 centit, az a csomónál gépi vágás képe. Utána a világosabb 6-8 centis rész a grafit vonalig a patareszelő finomabb oldalával, a jobb szélén ugyanennyi pedig a durvább oldallal készült.
Kis lejtésű, ferde tető van. Az épület 10x5 m. A Lindabot méretre szabják, vagyis ez esetben kb. 5.6 m hosszú csíkokból áll. Azok értelemszerűen a lejtés irányával párhuzamosak, vagyis az alátámasztás, mint a tetőlécek, erre merőlegesek.
Itt nincs tetőléc, közvetlenül 7,5x15-ös gerendára fekszik rá a Lindab. Ezek egymástól való távolságára nem emlékszem már, a Lindab talán 1,2 métert írt, már tényleg nem tudom.
Namost ezek így 10 m hosszú gerendák, nem állhatnak a levegőben. Mivel a tetőnek lejtése van, így vas háromszögletű rácsostartók tartják a gerendákat.
Hát, nem vagyok patareszelő-szakértő, de ha az a patareszelő, ami itt a képen is látszik, akkor ennek tulajdonképpen az a lényege, hogy a reszelő két oldala különféle technológiával készül. Az egyik oldala ráspoly, a másik reszelő. És az a két dolog nem szinonimája egymásnak, legalábbis gyártástechnológia szempontjából semmiképpen sem. A ráspollyal egyébként nagyon durva, haladós módon lehet leválasztani anyagokat, de az nem való fémre. A reszelő viszont igen.
Egy barátomnak van régi, nagyon régi patareszelője. Az olyan, hogy nem fogai vannak, hanem éles ívek vannak rajta a vas teljes széltében, mintha egy-egy kis gyalukés lenne, meggörbítve.
Elképesztő felületet "reszel", lényegében nincsenek nagy szőrök és durva roncsolások.Szóval vedd elő, próbáld ki.
A finomabb részére már nem emlékszem, mert rég volt a kezemben.
Keresem ezt azóta is, ha járok ócskapiacon, meg néha-néha nézegetem a Neten is, egyelőre nem leltem rá.
Viszont van egy nagy, lapos, ma is kapható patareszelőm. Az nem ennyire jó, annak fogai vannak, de azok is nagyok, ívesek, nem kifejezetten hegyesek. Még ez is jobb az általam korábban ismert fareszelőknél. Persze vannak korlátai, mivel majd' 4 centi széles és jó hosszú, tehát nem fér akárhova.
A finom része meg inkább látszik fémreszelőnek, úgy néz ki.
Nyilván még egy közepesen felszerelt műhelyben is, mint az enyém, ritkán kerül elő. Inkább olyan helyekre viszem, ahol valamit a műhelytől távol kell hirteleníteni.
Na itt jön a megoldás az elfogyó Parkside gépek ellen! :))
A Lidl internetes kereskedelmi tesztet indított Csehországban, Kelet-Európában elsőként – írta a helyi Mladá fronta Dnes. Első körben csak a cég 9500 cseh alkalmazottja fér hozzá a webshophoz, de a várakozások szerint az alkalmazás még az ősszel megnyílik a nagyközönség előtt is.
Egyik nagyapám igazi kovács volt, gyerekkoromban még lovakat patkolt. Otthon is, de a munkahelye is a helyi tsz kovácsműhelye volt. Ott még azokat a régi szekereket is gyártották, használták is. Bognárok is dolgoztak ott, meg egyéb mesterek. Valamikor a 60-70-es évek fordulóján volt ez.
A műhelyéből egy patareszelő maradt rám összesen. Nagyon régen nem használtam, akkor sem sokat, de ezek után ki fogom próbálni én is újra.
Nem, azt nem próbáltam - sőt, még patareszelő sem volt még a kezemben.
Meg aztán - ahogy már többször meséltem - részemről ritkán nyúlok tömörhöz, sokkal inkább afféle "bútorlap-matador" lennék - ám annál sokszor nyúlok reszelőhöz.
Sok helyen használok legömbölyített sarkokat, külső-belső íveket... de van, hogy nagyobb méretű lukakat is kivágok néha (pl. szellőzőcsöveknek).
Ezeken a helyeken gyakran előkerül a reszelő - a végső forma és felület "bútorszerű" kialakításához.
Van egy magyar gyártó (szerintem kisiparos - de semmi konkrétat nem sikerült megtudjak róla) - aki a helyi szerszámboltba is szállít.
Ez 3 finomságban gyárt összesen vagy 5-6 profilt, azt is csak 3 méretben - na ezekből vettem anno és nagyon nem bántam meg.
A bútorlaphoz a durva fokozattal formázok, de komolyan mondom, úgy visz, mint egy felsőmaró - hihetetlen szaporán nyűvi a lapot.
Pl. egy 50-70 mm rádiuszú legömbölyítésnél szinte elég csak 45 fokban lecsapjam a dekopírral - mert a rádiuszt pillanatok alatt kialakítom a reszelővel a rajz mentén.
Belső rádiusznál - pl. luknál ugyanígy csak kidurvázni kell a dekopírral - mert a félgömbölyű "durvával" dettó pillanatok alatt gyönyörű kört tudok kireszelni a lapból.
Eldolgozáshoz a közepes finomságú reszelőt használom - az már olyan felületet ad, mint egy jól élezett vidiás lap.
Mondanom sem kell, hogy (az immár vagy 8 éves) "magyar-kisipari" reszelőim még ma is úgy vágnak, mint újkorukban - pedig sok alumíniumot is láttak karrierjük során.
Kb fél éve pihen fedél alatt szabad levegőn a fa, de ha idén nem tudom megcsinálni a többi munka miatt, lehet, hogy még felviszem a padlásra.
Azt viszont nem tudom, hogy lesz-e elég szorítóm a három nagy felület ragasztásához. Erről jutott eszembe, hogy maradt még több tucat 60x40 cm-es beton gyeprácsom. Ezeknek a tömege egyenként közel 30 kg. Vajon érdemes lenne gondolkoznom rajta, hogy ezek súlyát használjam a préseléshez? Előtte a teraszon nyilván ki tudnék alakítani egy sík alapot. A ragasztózás után néhány csavar, hogy ne csússzon szét a három réteg, majd pakolás-egyensúlyozás. Így elképzelve kivitelezhető - kérdés: elég-e a préserő? 40 cm-en 4 darab beton, az csak 0,2 kg/cm2. Ez érzésre kevés. Csavaros szorítóból hány darabot kellene használnom a 15x500 felületen?
Szóval a hangdobozok sem offtopik hangulatot árasztanak :)
Az erősítő alkatrészeinek beszerzése - tekintsünk el a "csomagolástól" - hozzávetőlegesen mennyibe került? (Vagy mennyibe kerülne, ha most újracsinálnád a zsákutcás próbálkozások nélkül?)
A megjegyzésem az, hogy egy 5cm vastag 5 méteres elemet össze fogsz tudni ragasztani nagyon jól, hiszen a táblásítással nincs problémátok. Kell 15 kézi prés, de megoldod. Azok a ragasztások fognak tartani.
A másik irányban van 23.5cm felületed ragasztva, ha az egész felületen nem is fog a ragasztód, akkor is fog tartani az a gerenda. Csak ne legyen nyers, mert amikor szárad, akkor lehet, hogy elvállik a ragasztás.
Az eredeti kérdésedre a válasz:
urelittel (magyar nevét nem ismerem), ez egy szintétikus csontenyv, amihez spéci sót kell keverni és a keverési aránnyal nagyából be lehet állítani a kötési időt- de csak nagy kiszerelésben árulják és mérgező is a gőze. Gyakorlat kell a használatához is. Ha nedves a levegő, akkor azt kell csinálni, ha száraz amazt, csak kínlódnál vele.
A síma D4-es nehezen fog megkötni 23.5cm szélességben, hagyd lepréselve legalább 1.5 napig- száraz környezetbe.
A hangja idáig a legjobb amit építettem, mondjuk a legbonyolultabb is.
Fene tudja. De ez a forma annyira megtetszett, hogy nem is akartam változtatni rajta. Majd az előerősítője lesz kihívás, mert az a tetején döntött előlappal, de dizájnban passzolva szeretném elkészíteni.
Persze, az lenne az igazi, ha szerveznél egy meghallgatást is hozzá :)
Milyen dobozokat hajt meg?
Lehet, hogy nincs igazam, de ha már ennyi munkát belefeccöltél, akkor nyugodtan megengedhetted volna magadnak azt a bátorságot, hogy dizájban elvonatkoztatsz attól a Tenortól és csinálsz valamit a magad elképzelése szerint. Vagy éppen az volt a kihívás, hogy legyen egy klónod?
Igen, az lett volna, de végül nem az lesz, bár megépítettem. (pedig franciából hozattunk be csövet, mert az EM-83 idehaza fehér holló kb.)
Csináltam egy ledes kivezérlésmérőt is hozzá, de végül az sem nyerte el a tetszésemet. Most nem tudom mit teszek bele, lehet csak egy szignót mint az eredetiben van.
Az előerősítőbe, ami a tetejére jön még, úgy is lesz egy érintőképernyős srektumanalizátor (meg vagy tízféle különböző kijelzésféle) betéve.
Sajnálom, hogy beleköpök mindenkinek a levesébe (mást se csinálok :), de nem lenne jobb, ha összeegyveznél 3db. pallót és három rétegből ragasztanád. 5 réteget nagyon erőssen meg kell préselj. És más problémák is adódhatnak időben (azzaz +5o év múlva), ha nagyon meg van terhelve az élére állitva egy 25x15-ös. (a semleges tengely alatt levő rétegek húzva vannak, az felett nyomva, így a ragaszásnál elnyíródhatnak idővel a rétegek egymáson- persze, ha a ragasztás nem fogott mindenhol)
Van 5db. 15 pallód, kalibráltak és szárazak?
Ha elhasítass kettőt 8.5-re, marad 4 darab 6 cm-res pallód.
Két 15 pallót összeenyvezel két 8.5-sel (az 23.5cm) és a 4 darab 6-lest-ból készitesz egy 24-est, amit visszahasítsz 23.5-re. Lesz egy 15x23.5 gerendád.
A négy darabból ragasztottat beteszed középre. A két külsőt a 8.5 cm sávval felfele.
De szerintem mindegyik Kínában készült. Nézegettem én is, de végül is nem vettem meg. Nem tudom, hogy a belső részei mennyire csereszabatosak a Makitával. Tartok tőle, hogy ehhez pár év múlva nem lehet pótalkatrészt kapni.
A magyar cég egész tűrhető áron adja a satut (10.000 bruttó), de kp-ben kell előre fizetni, és 6-8 HÉT a szállítás. Azt hiszem közvetlenül a York-tól gyorsabb lesz.
Lindab van rajta, azt megrendeltem a Lindabtól és a lindab útmutatójában szereplő módon és sűrűségben, keresztben vannak 7x15 gerendák (vagyis 10 m hosszúak), amiket 2,5 collos vascsőből hegesztett háromszög alakú rácsostartók tartják, asszem 4 db + kétoldalt a fal.
Sose volt garázsom, egyáltalán. Amikor műhelyt építettem 11 éve, akkor sem merült fel, hogy autó kerüljön bele. Nem is csináltam akkora ajtót, hogy beférjen rajta ;-D, hiába 50 m2. /mondjuk eredetileg azt gondoltam, hogy lesz benne némi kisipari - nem asztalos - tevékenység, aztán nem lett. de itt maradt marha nagy lomtárnak :-( )
Amúgy ha lent vagyok már soso elfér, de míg leérek van veszélyes állapot :D
Csak tolatva vagyok hajlandó lemenni, ennek viszont az a hátulütője, hogy át kell másznom anyósoldalra, hogy kiszálljak vagy eleve úgy állok le, hogy vezetőoldalon ki tudjak szállni, de akkor az asztalokhoz nem férek oda, ami néha hátrány, így inkább mászni szoktam :D
Korábban csináltam ugyan azt, hogy kicsit sréhen álltam be, akkor mind a kettő még járható, de mégse, nagyon kompromisszumos.
Lehet az lesz a vége, hogy másik lehajtható asztal lesz készítve ill. plusz egy összehajthatós és meg lesz oldva a probléma, de utóbbi esélyesen fémből kell készüljön. De ez kezd hosszú táv lenni megen D:
Leghosszabb távon meg a gérvágó jövője a kérdéses még hely miatt.
Unom már a folyamatos agyalást a beférjek és mindent úgy tervezzek, hogy el is tudjak tenni munka végén :)
Egyszer meg lesz oldva végleg, de az biztos, hogy sx-nél alacsonyabb autó nálunk esélytelen, ez is éppen lecsúszik hogy nem húzom végig az első lökhárító alját.
A trapéz autóemelőben kb 40 centis jobbmenetes orsó illetve hozzávaló anya van. Ahogy nézem régi Swift emelőt már 2000 Ft körül lehet kapni bontóban. Pl itt: https://www.tedebt.hu/webshop.php?PID=7
Lefotóztam a különböző változatokat, így jobban látszik, mire gondolok. Jó a második kettő, vagy mindenképpen érdemes lenne az első állapotig lemennem minden deszkánál? Esztétikailag nem zavaró nekem, de nem tudom megfogja-e a festék, vagy olaj, ill. beköltözik-e alá valami idővel, emiatt kérdezem.
Köszi, mindenképp megírom majd hogy mi lett. Most megint hátraszorult a projekt a sorban, mert kicsit a fűtéssel kell foglalkoznom a házban.
Múltkoriban majdnem vettem egy 1.5 kw komplett gyári elszívót 6 ezer forintért, de végül az eladó nem volt hajlandó postázni, elmenni ért meg nagyon messze lett volna, így nem jött össze.
A garázst én is jól elb... amikor építettem jó régen. A wartburg szépen befért, az ajtókat is kényelmesen be lehetett csukni. Utána lett egy BX-em, az már csak úgy fért be, hogy az ajtókat nem tudtam becsukni, a kiszállás is már nehéz volt. A mostani C5-el meg sem próbáltam beállni, jó fél méterrel hosszabb mint a garázs és az autóból se tudnék kiszállni csak a csomagtartón keresztül. Na ezért van tele a garázsom száradó fával :)
1000 db-nak ennyi az ára, de a Conrados ár egy darabra számítva is drága. Normál csavarboltban olcsóbb. Természetesen a repülőgépipar az egy másik kategória.
csak kíváncsiságból beütöttem a google keresőbe a seeger gyűrűt, nem keresfettem hanem az első oldalt megnéztem ahol eladnak ilyent. Majd ezt az oldalnak ár szerint csökkenőre állítottam , azt hittem hanyattesek (igaz nem értek a seeger gyűrűkhöz):
1 - 30 találat a(z) 278 keresési eredményből
RendezésRelevanciaÁr szerint növekvőÁr szerint csökkenő
Most én is rendeltem. Kb. egy hete. Egyelőre semmi. De eddig ingyen van! Azon is gondolkoztam, esetleg kimenni, megnézni személyesen. Egy kis kirándulással összekötve.
A műhelyasztalom lapját akarom lecserélni egy "igazi" asztalos lapra, juharból vagy vörösfenyőből ragasztva, két satuval, padszolgákkal stb. Ehhez kéne egy hosszirányú satu.
Egy meglehetősen buta (egyszerű) kérdést hoztam ma nektek: Kérgezem a kerítésléceket, változó gyorsasággal. Leszedtem a külső (barázdás) kérget és alatta a vörösfenyőre jellemző vörös színű réteget is 99%-ban, de néhány kisebb folton megmaradt. Alatt van egy világosabb, barnás rész, ami alatt a világos sárgás/fa színű. Meddig kellene lemennem? A felület tapintásra már így homogén, a vörös részek is tapadnak a belsőbb részekhez. Ha esztétikailag nem zavar, érdemes tovább mennem teljesen a legbelső szintig, vagy ez már jó? Valamelyiktek mondta, hogy apróbb rovarok mászhatnak be a kéreg alá, ezért is kell leszedni. Kukacokat találtam is a leszedett kéreg részén, lejjebb már nem.
A straust úgy vettem már át, hogy ki volt fúrva hátul egy nagyobb lik, s normál porszívócső lógott ki belőle :) Ezt updateltem úgy, hogy azt leszedtem és helyére ragasztottam a saját 50-es csövemet és közvetlen ment az elszívóba :)
Nem amcsi filmbe illő, de majdnem a végeredmény, tudom javasolni :) Elég primitív tudom, de mukodik.
Einhellre is ez a sors vár, csak sajnálom az ilyenekre a drága időt :)
Most eljutottam végre oda, hogy be tudtam állni sx-el is a garázsba, bár elég veszélyes egy üzem sajnos :) Rájöttem, hogy ignissel egy gyerekjáték volt ehhez képest, pedig ott is necces centik mentek.
Arra gondoltam, hogy nem fogok leállni garázsba, vmi fémszerkezetet kéne csináltatnom, amire rágurulnék vízszintesen a lejárón. Ilyet kik vállalnak vajon? A beálló között meg tudnék lefele közlekedni gyalog akár faanyaggal. Ezt fából nem merem építeni, ahhoz túl nagy súlyok mozognak :)
Szerintem arról beszélünk. Két orsó van, végükön 1-1 kézikerék. Mindkét orsó kijön a bódé oldalán, de a döntésért felelős húzza-tolja a szerkezetet, de az orsó pozíciója eközben kevéssé változik, viszont ennek hatására másik orsó, ami az emelésért felelős, az a "homloklap"-on ívet jár be.
Az íves rés nálam csak a döntésért felel. Az emelésért egy külön tekerő kar. A döntést ritkán használom, ezért egyszerűen csak leragasztom 1-2 réteg 5 cm-es szélességű maszkoló szalaggal és ha szükség van a döntésre akkor leveszem a szalagot és a beállítás után ragasztom le.
Most nálam is ez van már soron. Nagyjából ki is találtam a rések elfedését, ami nincs meg, az az emelésért felelős tengely kijárata a bódén. Az elég nagy íven mozog, ott nagy rés van, ami ráadásul változó rés.
A Workzone gépen is alul van az a porelszívó műanyag de kb 32 mm-es csővel csatlakozik a gép hátulján lévő felcsavarozott átvezetőhöz. Ez a 32-es gégecső ráadásul S alakban meg van hajlítva, mert még véletlenül sem egy vonalba tervezte a hülye mérnők a csatlakozót és a elszívó profilt. Ennyi esze sincs egy mérnöknek. Persze ez a gégecső egyrészt túl vékony, hogy azon keresztül sok levegőt tudjon szívni a porszívó, másodszor az S kanyar is jelentősen lerontja az áramlást. Így az elszívás nagyon gyatra a workzone (einhel klón) gépen. A gép alja meg tiszta rács, ezért inkább ott jut be a levegő a gépbe mint a fűrészlap mellett, ezért a forgács jelentős része a képembe repül. (Az összes mérnököt kötelezném, hogy 5-10 évet melósként dolgozza végig azon a szakterületen, ahova éppen tervezni akar valamit, hogy legalább valami fingja legyen ahhoz amit csinál. A diplomát meg csak akkor kellene megkapnia, ha ledolgozta ezt az 5-10 évet a szakmában melósként.)
A gépet úgy fogom átalakítani, hogy a gép testén minden nyílást lezárok ahol falsot tudd szívni, a gép alá egy tölcséres elszívót készítek fából 100-as csővel (nem 32-essel) és így a fűrészlap mellett tud majd csak levegő bejutni a gépbe. Az a kicsi gégecső meg a forgács terelő megy majd a kukába.
A pénztárnál előttem egy középkorú, jól öltözött férfi fizetett. Vásárolt mindenféle levegős cuccot, kompresszort is, és egy nagy fordulatszám szabályzós flexet is. Két blokkot kért, mert a vásárolt apróságok egy részét a szomszédjának vitte :) Majdnem 100.000-et fizetett az apróságokért.
Én is vásároltam még facsavarokat amiknek torx fejük van. Minden méretből vettem 2-2 dobozzal. A konyhabútorom készítésénél ilyen torx csavarokat használtam és eléggé megcsappant a sok ezer darabos készletem. Nagyon ideges tudok lenni ugyanis ha munka közben le kell állnom mert elfogy az adott méretű csavar ami éppen kell. :)
Csak egyetlen példát hoznék fel az árképzéssel kapcsolatban. A gépek egy részén a konyhában van egy jégtároló láda ami golyós fióksínen mozog ki és be. E nem a kereskedelemben általánosan kapható sin, hanem kimondottan ide tervezték, hogy még véletlenül se tudják a légitársaságok megspórolni azt a pár száz dollárnyi összeget amibe ez a sin kerül. A sín végén van keresztben egy csapszeg, ami a túlhúzást akadályozza meg. A csapszegen egy kb 5 mm-es zeeger gyűrű van biztosítónak. Ha bemész bármelyik drágább autós boltban biztos hogy elkérnek érte vagy 5-10 forintot azért a zeeger gyűrűért. Ugyanez a boeingtől rendelve 17.000 Ft, és ha még ráadásul sürgősen is kell akkor a sürgősségi szállítás további 2000 dolcsi.
Ez még a jobbik eset, ha tudunk hozzá alkatrészt szerezni.
Pár napja egy napon keresztül ragasztgattam 2 db fehér műanyag vészkijárati világítós lámpaburát, ami egy egyszerű fehér fröccsöntött plexi búra. Ez konkrétan egy 747-es gépre kellett megjavítani mert szarrá törték és egy csomó kisebb nagyobb darab hiányzott is belőlük. Sajnálatosan nem gyártják már ezt ehhez a géphez, más típust meg nem lehet beszerelni. A beszerzőnk sehol sem talált az egész világon ilyen lámpaburákat, még még a sivatagi bontóban sem volt. Egy másik lámpaburából vágtam ki apró darabokat, hőlégfúvóval formára alakítottam majd beragasztottam a hiányzó helyekre jó kis rákkeltő formaldehiddel. A ragasztási helyeket addig kellett formaldehiddel ecsetelni, amíg a megolvadt plexi el nem tüntette a ragasztás nyomát. ezek a lámpaburák hátulról vannak megvilágítva, és a tejfehér felületükön ez exit felirat virít valamilyen nyelven. Így ha csúnya a ragasztás, akkor az átvilágítva nagyon látszik. Úgy kellett megcsinálnom ezért a javítást, hogy ne látszódjon még közelről sem a javítás. Jó kis türelem játék volt.
Strauson sokkal kevesebb por jött a képembe, mint Einhellen. Amikor még a porelszívást be is indítottam strausnál gyak semmi nem jött rám, pici a földre, de a nagyját el is szívta.
A tárcsavédő hátulján volt egy cső elhelyezve, amire rádugva porszívómat simán elég volt. Einhellnél ez nem hátul van, hanem a kés alatt elől és ott nem szív jól.
Valószínűleg jobb ha a kés mögötti részen szív alul, meg kéne próbálni onnan szívni.
Olyat azért nem sikerült csinálni, hogy ne kelljen szemüveg a vágáshoz, annyira nem volt ügyes a szerkezetem, de nagy különbség volt a két "hulladék" gép között.
Vicces volt ma látni, ahogy a korombéli manuszokkal együtt sorban masíroztunk befele a Lidl-be, és aztán a levegős cuccoknál megint összefutottunk. :-) Amerre én jártam ott a festékszórót meg a tűszegeket pakolták be ilyen hanyagul, hogy beleesett a gyanútlan vásárló kocsijába. :-)
Repülőgépgyáraknak nem gyártottak semmit, ahhoz nem értek. De biztos, az ott használt gyártóeszközök ára meghaladná a konzumer piacra gyártott termékek árának elviselhetőségét. Mivel a gyártóeszközök és segédanyagok ára arámyosan beépül a termékbe.
A repülőgép iparban ilyen kenőanyagokat nem használnak. Sem olajat, sem faggyút sem wd 40-et. Egyedül az alu csiszolásánál használnak tiszta vizet hűtésnek, illetve a szárny belépő élének a polírozásához egy spéci pasztát.
Ma lementem egy kis kaját vásárolni az asszonnyal. Véletlenül megint belesett egy gép a kosaramba. Most a levegős homokszóró volt a bűnös mert magától pottyant bele a kosaramba :) :) :) Isten bizony, én csak egy levegős 4-es elosztót akartam venni. :)
A melóhelyemen a szerkezetjavító lemezesek az esetek 99%-ban kézzel vagy sűrített levegős kézi szegecselővel verik el a szegecseket. Az alu repülőgép szerkezeteket mással nem lehet. Néhány helyen ahol a dokumentáció megengedi használhatnak hilock-ot (süllyesztett fejű titán csavarra olyan anyát hajtanak fel aminek a hatszög része leszakad ha elérte az előírt nyomatékot a meghúzás. A hilockot csak feltekerni lehet, le nem, mert nincs már hatlapfeje, így csak a lefúrással tudják eltávolítani. ) A levegős szegecselés elég kegyetlen hangos, zeng az egész hangár tőle, még fülvédőben is igen zavaró a golyószóró hangja. De ha bent vagyunk egész nap abban a repülőgépben amit éppen szegecselnek levegőssel, hát azt az ellenségemnek sem kívánom, mit élünk át néha. A mellkasunkban érezzük a szegecselést kísérő éles dübörgő hangerő és a rezgések miatt. Kb olyan mint egy metál koncerten a hangfalba lennél bezárva végig ahol több ezer watt dübörög.
A homok különféle kőzetek, ásványok aprózódásával jön létre és a szemcseméret miatt hívják homoknak, nem amiatt, hogy mi van benne. Bár kétségtelenül jelentős része szilícium-dioxid.
A baj annak nem is a homok frakciójával van, hanem annál sokkal apróbbal. A homok frakció ui. (általában) nincs a levegőben.
Ami a levegőben van, az a "por" frakció (akár ugyanazokból az anyagokból, mint a homok).
Sőt a por is szétválik, mert a porszemcsék egy része leülepszik, más részük meg lényegében nem, azaz a levegőben maradnak tartósan.
A homok valahol a milliméterestől a 0,5 század körüli méretig van.
(ja és ezek a m3-ek, amiket ígérnek a gyártók, ezek standard körülmények között, mondjuk 1 m hosszú, ventinek megfelelő átmérőjű csövön vannak mérve. Így a 160-asnak kellett volna 600-at, a 250-esnek 1200-at tudni, de ennyit nem is vártunk tőlük, mert tudtuk, hogy nem mérési körülmények között mennek majd. Azt azonban nem gondoltuk, hogy 100 lesz.)
A sebesség (kerületi sebesség is sebesség...) növekedésével nő a centrifugális erő, vagyis ha jól emlékszem, tömeg és (szög)sebesség szorzatáról beszélünk, amit még korrigál a forgó test tömegközéppontjának távolsága a tengelytől. Namost ha a járókerék nem egyetlen elválaszthatatlan tömb, akkor annak a részei el akarnak szabadulni egymástól, még akkor is, ha elméletben az egész járókerék tömegközéppontja a forgástengelyen lenne.
Nade a lényeg ebből: hogy a (szög)sebesség, vagyis fordulatszám növekedésével komolyan nőnek az egész herkentyűre ható erők.
Talán nem írtam hülyeséget, de a gyakorlatban a G sokszorosát lehet összehozni így.
Emellett egy határ felett a cső korlátoz, hiába teszünk rá nagyobb szívó teljesítményt, az áterőszakolt levegő mennyiség nem nő a várt arányban, csak kicsit.
Nálam az irodában van egy 160-as csőventi, ami egy lemezes hőcserélőn át tuszkolja be a levegőt az álmennyezetbe rejtett csöveken.
A 160-as venti kb 300 m3/óra levegőt kellene tudjon, de ez sokkal kevesebb (prosztó módszer: lyuk elé 120 literes zsák hány sec alatt telik meg, ebből megkapod közelítéssel az órás teljesítményt, na a gyakorlatban ez 100 m3 alatt alakult. Kicseréltem a befelé fújó ventit egy 250 mm-es átmérőjűre, ez már 600 m3 levegőt kellene tudjon, (cserébe majdnem 3x annyi wattot kér).
A valóságban alig ment 100 m3 fölé a befújt levegő.
A hőcserélőben van vagy 10 m hosszú, nagyon lapos alu cső "feltekerve", valszeg az korlátozza a befújt levegő mennyiséget.
Magukat a befújó csöveket is megdupláztam (volt az álmennyezetben cső egy valaha építendő kandalló levegőjének szállítására, ezeket kötöttem rá a padláson az szellőzőre), de ez nem hozott változást. Ha leveszed a ventit a rendszerről, elképesztően nagyot fúj.
Kíváncsi vagyok mire jutsz, ha sikerül oszd meg velünk is.
Én (de szerintem más is írta már) még mindig azt gondolom, rettentően túlméretezed az elszívási teljesítményt. Én ugyan nem vagyok áramlástani mérnők, csak az empirikus tapasztalataim alapján gondolom.
Írod hogy 60mm-es csövön akarsz nagy elszívóerőt. Ha meggyógyítom az elszívómotoromat, ki fogom próbálni a kis Maki szalagfűrészemen is, annak is 100-as csatlakozója van mint a kombigyalumnak. Ez utóbbit hibátlanul szívja el a korábban részletezett konfig. Megnézem a szalagfűrész finomabb porával hogy boldogul. Ha azt is jól csinálja majd, akkor ... nem teljesen indokolt az általad írt többezres fordulat a nagy járókerékkel. Még 60-as csövön sem - szerintem.
Matyika videóit gondolom ismered a témában, nem tudom SzuperMárióét ismered-e:
Elszórakozott ő is a nagy elszívójával rendesen, érdemes mindet végignézni a tanulságok miatt.
Miután mindenkiét végignéztem, húztam Paintben (nemröhög :D ) egy ívet, a template-et felragasztottam egy kb 8 centi vastag fenyő fadarabra (ragasztva lett ilyen vastag), kivágtam, megcsiszoltam a lapátokat. Felragasztottam egy 30 centi ármérőjű (asszem 12-es? megmérem) rétegelt lemezre, nút nincs a rétegeltben, és alul felül a lapátok végeinél, besüllyesztve facsavarokkal is megtámogattam. Eddig még nem repült szét, és szív is mint állat:
Persze .. kísérletezni én is kísérleteztem :-) Pl emígy. Pedig megmondták itt a fórumon, hogy nem lesz jó plexiből, én csakazértis. Készítettem egy "íves prést", a domború részére hőlégfúvóval ráhajtottam lapátot, majd leszorítottam.
Olyan munkahelyeken dolgoztam ahol még az isten is alumíniumból volt. Hegesztési varatok lemunkálásakor csak fagyút használtak. Amint elkezdték csiszolni a keletkezett hőtől már olvadt a fagyú és nem tapadt a csiszoló felületébe. Fúrásnál, fűrészelésnél is azt használták. Petróleumot az esztergályosok használtak. Valószínűleg biztonsági oka is volt mert pár méterre arréb már hegesztőgépek dolgoztak.
Kezdek lassanként pár ökölszabályt felfogni ezzel kapcsolatban. Vagy legalábbis azt képzelem.
A Bill Pentz irodalom azért (is) beszél lényegesen erősebb motorokról, mert lényegesen nagyobb átmérőjű (gerinc?) csöveket használ.
6-7-8 inch (cc 160-200 mm). Namost egy 160-as csőben kb 2,5x több levegőt lehet szállítani, mint egy 100-asban (egyéb feltételek változatlansága mellett).
Ez a motoroknak is nagyobb terhelés.
/az egy külön vita, hogy kell-e ez vagy sem, ő az 5 mikronos részecskeméret szűrését célozza, mivel állítása szerint a fa finom porában ilyen méretben (többek között) - szilícium-dioxid van, nem beszélve a vegyi anyagokról, amik sok faipari alapanyagban vannak.
"A finom szilícium-dioxid porának belélegzése hosszú távon (még alacsony, 0,1 mg/m³ koncentráció esetén is) szilikózist, bronchitist, valamint egyes esetekben rákot okozhat. A belélegzett molekulák a tüdőbe kerülve megtapadnak annak belső felületén, és folyamatosan ingerlik a nyálkahártyát. Ez az irritáció az idő múlásával sem csökken, ugyanis a szilícium-dioxid nem távozik onnan. Gyerekek vagy asztmások esetében a tünetek sokkal hamarabb jelentkezhetnek.
A szilícium-dioxid más módon a szervezetbe kerülve teljesen ártalmatlan vegyület." wiki
Nekem 1.1kW-os 30 éves egyfázisú aszinkron motor forgatja a 30 cm-es, 6 ível lapátos, 8 cm magas járókereket, 2800-on. Én csak a gyalut szívom el vele. Ritkábban vannak 20perc/félórás menetek, de azért vannak, bírja, extrém melegedést nem tapasztaltam rajta.
/Illetve most épp beteg, mert a járókerék rögzítésénél ba**tam kicserélni rugós alátétre a simát, az M6-os csavar valahogy kiengedett, és a járókerék beszorult az elszívóház teteje és a tengely közé. Eltelt pár mp mire a gyalu hangja mellett, fülvédővel a fülemen rájöttem hogy valami nem kóser ... de addigra kicsit amperszaga lett./
Lehet, hogy emiatt ment jobban a makita - de hidd el, hogy kenve (!) bármilyen (akár fűszerüzleti) apró-fogú lappal is unalomig lehet vágni az alut - mert nem koptatja el.
Kenés nélkül az apró-fogú használhatatlan (eltömődik) - a nagyobb fogú viszont nem bírja.
Használok faggyút - menet-fúráshoz / menet-metszéshez. Oda viszont a faggyúnál nem tudok jobbat. Amikor padon vágtam menetet, oda el sem tudom képzelni faggyú nélkül a műveletet (főleg inoxban)
Szerintem aluhoz viszon a híg, nagyon folyékony kenőanyag az ideális - mert a cél az, hogy a leválasztott forgács ne maradjon / ne menjen vissza a fogak közé, mert ott képes tömörödni és tönkreteszi a vágást.
A sűrű, pasztaszerű kenőanyag (mint. pl. a faggyú) helyben tartja a leválasztott forgácsot - ezért nem használom aluhoz.
/amúgy elég logikus, amit írsz, nekem még tán nem volt dolgom így ALU lemezzel. Ez valahogy nem került elő. Egy barátomnak kellett kivágni bográcsok helyét a lemezben/
Fúró-vágó üregelő spray-el, valami "förstner" vagy ilyesmi nevűvel, persze. Lehet, hogy nem ideális.
Ki fogom próbálni a WD40-et, eszembe se jutott, pedig hát tudvalevő, hogy a WC papír, a vízpumpafogó és a blue tech mellett az egyik legnagyobb csodaszer ;-)
Beleszólnék, mert rengeteg alu-lemezt dekopíroztam - egész 6 mm-ig - és arra jutottam, hogy nagyságrendi javulást értem el azzal, amikor kentem.
Ráadásul arra is rájöttem, hogy nem a színét kell kenni (ahol a rajz van) hanem a fonákját kell befújni WD40-el - mert ugye aluhoz nincs jobb kenőanyag a petróleumnál.
Megjegyzem, a fúró-vágó-üregelő spray - alura messze nem olyan jó mint a sima WD40.
Azért a fonákját kenem, mert ha a színét fújtam be, akkor a forgács odaragad a felülethez, a gép nem tudja elfújni - ezért 3 centinként tisztítogatni kell, hogy látszódjon a karc-jel.
Ráadásul ha a fonákja van kenve, a fogak mindig munkafázisban szedik fel a kenőanyagot (mert ugye felefelé vágunk)
Hidd el, hogy így dolgozva, szinte nulla kopása van a lapnak - annyira, hogy van egy-két, évek óta használt, aprófogú lapom, amivel hihetetlen métert vágtam már aluba - és ma is élesek.
Van ingyen letölthető verziója is. Nem emlékszem mit nem tud a fizetőshöz képest, de jól használható tervezgetésre. Az internet tele van leírásokkal, videókkal a tanuláshoz.
a múltkor 5 mm-es alu lemezből kellett kört kivágnom, kettőt is. Egyiket Berner fűrészlapokkal vágtam. 1 db 40 cm átmérőjű körnél 2 db berner lap fogyott el.
A következő lemezt Makita lappal vágtuk. 1 lap körbevágta, sőt azóta azzal a lappal 5 mm-es acélban is vágtam (abban egyenesen) és még mindig jó.
Egyébként nem vagyok teljesen biztos benne, hogy (nekem) könnyebb fából csinálni járókereket (pl lapátokat), mint vasból.
Az "agya" valószínűleg egy előre gyártott, kúpos szorítós ékszíjtárcsa felhasználásával készül. Ennek több előnye van: a középső szorító kúp cserélhető, különböző tengely átmérőkre, illetve ez pontos esztergályos munka, nem kell külön esztergáltatni semmit - és kb 2500 ft-ból megvan. Nyilván ékszíj nem fog futni benne.
Ehhez hozzá lehet jól erősíteni az alap lapot, fel lehet könnyen szabályozni. A lapátok felerősítése kérdés. Gyári megoldásokon spec szegecseket látok. Ilyent hobbi szinten nem könnyű. Ívvel ezt nem szívesen hegeszteném, szinte biztosan elhúzza.
A csavarkötés a kiálló részek miatt nem ideális megoldás. Hát ezen még gondolkodni kell.
Az acél járókerék akkor kell, ha átmegy rajta amit elszívsz. De Te akarsz elé tenni egy leválasztót..... Akkor már csak a levegő, meg kicsi por megy át rajta.
- 
