"Nem tudom milyen magas vagy - és főleg a párod milyen magas - de a 880 nekem igen magasnak tűnik. Munkavégzéshez főleg."
Ez valami ősi beidegződés lehet. Mikor a konyhát csináltam, próbálgattam a magasságot és a 90cm volt a minimum ami még jónak látszott. Azóta rájöttem, hogy 95 jobb lett volna. A menyem alig több 170cm-nél, de sosem panaszolta, hogy nem éri fel. :)) A műhelyben az asztalt és a gépeket 102cm magasra csináltam, hogy ne kelljen lehajolni. 182cm magas vagyok, ami azért nem egy átlag feletti méret.
Azért mert csak a bútortest front oldalára teszek lábakat. A felakasztásnak az az előnye is megvan, hogy a bútor hátulja a falnál tökéletesen egy vonalban van. Kevesebb munka lenne 4 db lábbal szerelni, de nehezebb beállítani, mert mind a 4 lábat állítani kell.
"Nem ott rontottad a véleményem szerint. A képen nem látszik elégé, de a két munkalap elem találkozásánál látszik, hogy túl mélyre csináltad a bútor testét. A 600-as munkalap esetén ez általában 540 szokott lenni. Így a lefolyó víz nem az ajtókra folyik. Azt sem látom a képen, hogy a munkalap alsó oldalán van e vízvető horony ami megakadályozza hogy a víz befojjon a korpus főlé."
Igen ez így van.
Kicsit mély lett a korpusz.
Egyébként a szakemberek közt is megoszlik az, hogy milyen mélynek kell lennie a korpusznak.
Én 55 ös korpusszal szerelek, és ahol nem látszik a bútor oldala ott 54,5 cm a mélység és erre jön rá a hátfallemez.
Ahol látszik ott 55 cm, és kap egy 5 mm es falcot, így találkozik pl. a 54,5 ös fekvő elemekkel.
Az ikea egy időben (lehet, hogy most is...) úgy csinálta, hogy a pult eleje egyvonalba esett az ajtófronttal.
Szerintem ez bődületes hiba, pont azért amit te is írtál.
És igen a jobb minőségű munkapultoknál (mára alig maradt ilyen) volt egy vízorr kiképezve ott alul ahol a dekor találkozott az alsó takaró papírral. Mára ez szinte eltűnt ami szintén hiba, csak ez a gyártók részéről... Na ja költséghatékonyság a gyártásnál..
"Köszi. Elől a dupla tiplizés miért megszokott? A hátfal merevítő hatásának hiánya miatt?"
Azért jó ha így van mert stabilabban tart az a rész ami látszik, pontosabb az illesztése, szorulása egymáshoz, meg gondolom az eleje a bútornak jobban terhelt (pántok feszítése stb.).
Győrben hajlítható rétegelt lemezt eddig csak a Zatikban láttam, de az ugye már nincs. Ha valahol találsz ebben a városban, akkor az vagy a Somy, vagy a Jafholz lesz. A Somyba szoktam járni, hajlítható mdf van, de rétegelt lemezről nem szól a fáma. Egy-egy telefont azért lehet, hogy megér ez a két cég, a weblapjuk is elég informatív.
Visszatérve erre az alsó lap kérdésre. Pillanatragasz ezt írta: "Azoknak a bútoroknak amelyeknek lába van , az alsó bútorlapra ülnek rá az oldalak, hisz a súly mindig lefele nyomja az egészet . SOHA nem oldalról csavarozzuk tiplizzük hozzá."
Na, én ezen a SOHA szón akadtam fel.
- Tudom, hogy statikailag így jobb, tisztában vagyok vele
- Anno, amikor én csináltam konyhabútort, én is így csináltam, statikai okok miatt egyrészt, másrészt pedig azért, mivel így alulról lehetett csavart használni, nem kellett rejtett kötést (azaz tipli plusz ragasztás) alkalmazni, ami azért lassabb, meg jobban oda kell figyelni.
- Viszont bútorboltban, "gyári" konyhabútornál mindig közé teszik az alsó lapot, ahol eddig néztem.
- Ahol most lakom, ott igencsak egy minőségi konyhabútor van, nagyon profi asztalos cég csinálta, ott sincs ráültetve.
- Valaki más már írta, ha az oldalán lefolyik a víz, akkor az illesztésnél gondot okozhat, kikezdheti a bútorlapot (és ez nagyon fontos tényező, főleg konyhabútor esetén).
- Esztétikailag sem a legszebb, azért az élfólia soha nem tud pontosan passzolni a bútorlap színéhez, és itt jobban feltűnik, mivel itt ugyanazon a síkon van mindkettő, ráadásul egymás mellett.
- Asztalosműhelyben egyszerűbb a gyártás, mivel így csak oldalról kell szorítókat használni ragasztáskor. Haverom (asztalos) mondta, hogy ők mindig igyekeznek úgy csinálni a dolgokat, hogy lehetőleg így kelljen szorítózni.
- Statikailag jobban oda kell figyelni (több lamelló/tipli, és a bútorlábat úgy kell tenni, hogy az oldalfal is feltámaszkodjon arra).
Egy nagyon nagy segítséget találtam ebben a lapszabász programban. Kiszámolja azt is hogy a táblára kikalkulált lapokat milyen irányban és milyen sorrendben kell egymás után fűrészelni. Ezt az egyes munkadarabok sarkaiban lévő sorszám jelzi, 0 az első vágás, majd az 1 utána a 2.....stb. Ez baromi nagy segítség.
12 cm szélesség az kicsit sok lenne, akkor a munkalap 10 cm-re lenne a faltól :)
Szerintem inkább azt szeretted volna írni, hogy legyen 12 cm magas a falra szerelhető lap. Én 10 cm magasra és 2 cm vastag deszkát tervezek oda alaposan lefestve a felszerelés előtt. A fal görbeségeit persze ki kell bejlagolni ha szükséges. Mivel a konyhaszekrény faltól falig tart, így az akasztó deszka is ilyen hosszú lesz a falon.
Egy pár lapszabász programot próbáltam ma ki, melyik mennyire használható. Találtam egy pár nagyon kutyaütő programot, töröltem is le perceken belül.
Viszont most találtam egyet ami magyar nyelvre is be lehet állítani, és meglepően jó a program és könnyű kezelni is. Nem írok róla semmit hogy mit tud, mert minden elolvasható magyarul is és egy pár videót is mutat a működéséről.
Egy probléma van vele, 30 napos a próbaverzió de ez idő alatt teljes értékű, korlátozás mentesen használhatod. (utána is, csak teljesen törölni kell a gépről, majd újra telepíthető) Amúgy az ára sem sok, 70 euró, a többi programhoz képest ez még olcsó is.
Nem teljesen értem, pedig biztos egyszerű. A korpusz is elvesz 18 mm-t, az ajtóra gondolsz? Meg hol hagyjak 2 cm-t a falnál? A szekrény oldalát benyomtam a falig. Ott nincs rés. Meg az akasztólécet sem értem, ilyet én nem csináltam, mi is az?
Állítsd be 540-re a konyhaszekrény vázának a mélységet, ez egy elég sztenderd méret a 600-as pulthoz. A falnál hagyj szellőzést a váznál, én 2 cm-ert hagytam, mert ilyen vastagra akarom megcsinálni az akasztó lécet amire a bútor hátulját felakasztom. A korpusz is elvesz 18mm-t.
600-540-20-18=22 mm
Tehát ekkor 22 mm a munkalap kinyúlása előre a korpusz elé. Ez már bőven elég a vízvető horonyhoz is a munkalap alján. A vízvető horonynak elég egy körfűrészlap vastagságú bevágás ha gyárilag nincs rajta.
Arra akartam kilukadni, hogy okozna-e problémát, ha a félköríves rész külön elem lenne, mivel ez növelné az anyagszükségletet? Ha lehetne külön elem, sok minden könnyebb lenne. Például összeállítani, szállítani.
Jól értem, a másik elem 1070 mm hosszú? Nekem úgy tűnik, nagyobb hely van ott. Ha ennyi, akkor a nagybani elosztás, 400 mm a fiókos rész, kb 300 az íves rész, marad az ajtósnak kb 300 mm? Így lehet?
Nekem van, volt ilyen ives polcelem a szekrény záróelemeként. De ez külön elem volt. Három szintes volt, volt oldala, meg a hátulja is bútorlap volt. Alatta volt a hűtő, amin a mikró. Aztán magasabbra cseréltük a hűtőt, így leszedtem róla két polcot, most már csak az oldala, hátulja, teteje van meg. Lefotóztam:
Tehát lehetne külön elem ez nálad is, de ez többlet anyag felhasználással járna. Valahogy össze lehet hozni, hogy az oldala a szekrény része legyen.
Pedig én vettem tőlük 3 mm-est, igaz vagy két éve. Nem vagyok rétegelt lemez fogyasztó. Próbáld meg a Faforg-nál, az Környén van, de beszélj velük, nem biztos, hogy a honlapon szó van róla.
