Friss OSB3-at próbáltam vízbázisúval festeni. Nem sikerült. Nem terült el, összeszaladt cseppekbe a festék. Azt mondják, várni kell vele legalább 1évet, akkor majd rajta marad. (ezt még nem próbáltam)
"Az itthon kapható OSB lapok többségében impregnált, vízzáró felületűek (OSB-3), viszont az oldalaikon a nedvesség, a csapadék és a pára bejuthat a tábla belsejébe.
Így az anyag rostjai elkülönülnek, illetve a rétegek elemelkednek egymástól, ami tönkreteszi a felületet, tehát a festést is. Nélkülözhetetlen kiküszöbölni ezt a problémát, hogy a festés után a végeredmény megfelelő legyen.
Első megoldás az akril latex festék, mert teljesen befedi az anyagot, ezáltal megszünteti a problémát. A festék beszivárog a résekbe és elzárja azokat.
Másik megoldás lehet a glettelő anyag használata, bár ettől enyhén matt színű lesz a végeredmény. Mindkét esetben fontos, hogy az összes oldalt kenjük le és várjuk meg, míg teljesen megszárad az OSB lap felülete. Amennyiben az alapozás színe eltér a véglegestől, az alapozó réteget olaj bázisú színező festékkel kell fedni.
Amennyiben valamilyen vízbázisú festéket használnánk, vagy ha kihagynánk az alapozó réteget, a felület idővel felpattogna, az anyag szerkezete idő előtt meggyengülne és tönkremenne.
A megfelelő alapozás és felületkezelés dekoratív és időtálló anyagot eredményez. Kövesd a leírtakat, és így te is egy időtálló anyagot kaphatsz."
rétegeltlemezt kentem vele, de vélelmezem (hangsúlyozom, nem tapasztalat), hogy az OSB-hez is tapad. Szagtalan, pasztillával tudják színezni, és olcsóbb, mint sok sima zománcfesték. Vennem kell majd mostanában egy dobozzal, ha érdekel, kipróbálom egy darab OSB-n, bár nyilván tartóssági tesztet nem tudok csinálni, de hogy kenés közben és pár nappal utána mi a tapasztalat, azt meg tudom írni.
Ha megjegyezhetem, én pont az ecetes szaniter-szilikont nem ajánlanám semmilyen alkalmazásra.
Akkor már sokkal inkább az ecet-mentes, Mester - márkájút - az tényleg egy bevált dolog, nem penészedik, rohadtul tapad, rugalmas marad évekig - szóval egy jó termék, ezt 2 év távlatából állítom, méghozzá szabadtéri alkalmazásban, nyáron 40, télen -10 fokos, állandó UV-nak kitett környezetben.
Igaz, több mint duplájába kerül, mint a sima ecetes - de szerintem megéri.
Nikecell szigetelés szóba jöhet? Ha nem kell nagy hőszigetelés, 2-3 centi is ér valamit, rá a glett, és kimeszelni, ha a színnel nem akarsz vesződni. Tartós, és szép is.
Lehet, de azért találtam az ebay-en olyant, amiről már a reklámfotón hiányzik a fog. Mármint 3-ból 1. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden darab ilyen, de azért a kereskedő/gyártó részéről azért nem túl nagy odafigyelésre utal.
Szóval ebből arra gondol az ember, hogy nem feltétlenül minőség.
Amúgy épp azért vettem collos patront is a tritonhoz, merthogy hátha abba olcsóbbak a marókések.
Ezeknek ez az áruk, mert a világnak van olyan része, ahol a gyártónak/kereskedelemnek nem az az elsődleges célja, hogy kifossza a vevőt. Másodsorban meg coll-os méretű a száruk, és azok jóval olcsóbbak.
Ja es eleg 5 oszlop, azaz 2db. 6 meteres ablakprofilbol kijon, a ket oldalt ossze kell koldokcsapozni, 4db. 8-assal.
Szoval kell 1 tabla 3ooox12oox22 hossztoldott lap, es 2 darab 6 meteres ablakprofil. Meg egydeszkak es egy szal foszni, az agydeszak lecenek. Brutto 12o euro a faanyag.
ilyen csapolast kell keszits az oszlopra, ami 72x72 pedaul, de 72x86mm is ls csak lecsiszolod es legombojited az egyik elet. Be kell csapol 22 mm melyseget. Furhatsz 3db. 8mm- res koldokcsapot az oldal es az oszlop illesztesenel, biztositasnak.
A oldal nem fog kiforduljon, mert a oldal lefele az oszlopon kikepzett vallra terhel. De az agydeszkakat le kell csavarozni, hogy az is fogja ossze a ket agyoldalt. Van egy 4ox4o-es profil szerelve az agyoldalra, pont szinben az oldal also elevel, arra kell szerelni agydeszkakat. Ha veszel egy vekon 10cm szivacsmatracot (lehet kapni az Ikeaban, jo es olcso), akkor a gyerek nem tud kiesni, mert 9cm van meg az agyoldalbol. 25-4-2-10=9. De szerelhetsz 4ox3o-as profilt es meg nyersz 1 centit.
Össze kell hozni egy galériát, amit a szoba sarkába be tudsz szerelni- 6 oszlopra és azok tartják az ágyoldalakat is. Akkor meg lehet csinálni magassabbra is a galériát és tovább tudják használni a gyerekek?
Hozzáférsz borovi ablakprofilhoz (72x86mm) és 22-es borovi vagy fenyő táblához
Nekem van egy 6 db-os dobozos készletem, 12-es szárral. A kontraprofilja nekem használhatattlan, nem vagyok képes úgy beállítani a hézagolókkal, hogy egyforma legyen a két kés marása. (persze tükörképben.) A plattoló és az újmaró viszont jó volt a dobozban, ezt nem tudták elrontani.
Jók ezek valamennyire, vagy csak nem pontosak, vagy le is viszik a fejemet?
Alapból idehaza nem is veszek ilyen sárga kategóriás marókat, amiből 4e ft egy doboz, ez kb olyannak néz ki, de az ilyen olcsó ár mindig kísérti az embert...
Az oldalon található kép nem hiszem, hogy a valóságot ábrázolja.
A valós méretsorrend: 3/8", 8mm, 1/4", 6mm. A képen nem ez látszik.
Nekem Makita RT0700 van, ahhoz a 3/8"-os és a 8 mm-es a rendes, több hasításos patron és az 1/4"-os és a 6 mm-es szűkítő az egy hasításos kialakítású persely .
Amit szereztem azokon ~9,5cm széles deszkák voltak. Először meggyalultam őket egyforma vastagra, meg minden deszka egyik élét egyenesre. Eztán hosszában felfűrészeltem a deszkákat, amik így 2 x 4,5 centis lécekké váltak. A léceket pedig élükre állítva ragasztottam egymáshoz. Száradás után a Stanley család jött segíteni kigyalulni a görbét, meg a lépcsőket, majd a vastagolón áttolva lettek egyformák az asztallap csíkok. Most 43 cm szélességnél tartok, kell még két jó raklap, plusz egy hosszú a keretnek.
Sajnos amit kinéztem a melóhelyen az kint felejtődött az esőn, de majd biztos adódik valami. Szeretném ha a keret látszó oldalán nem lenne toldás.
Ha jót akartok mester kontakt ragasztót (tubusost) nem vesztek.
Ilyet vettem korábban, de használhatatlan, túl sűrű, túl gyorsan szárad, fel se tudom kenni normálisan, már-már használhatatlan. Nagyobb, nehezebb dolgokra biztos jó és erős, de élfóliázni nem :D
Itteni javaslatra már befoglaltam pattexet, azt megpróbálom holnap átvenni, remélem jobb lesz, mint ez, mert ez egy horror.
Bár a pu ragasztó sem jobb, de lehet már hüvös van lent és azért ennyire használhatatlan ez a kettő.
Pattexre kíváncsi vagyok, remélem avval normálisan lehet dolgozni, nem úgy, mint ezzel.
Lambéria talán túl vastag lesz, inkább vékony rétegelt lemez, vagy valami műanyag lemez kéne szerintem. Kifurkálod a menetes rész átmérőjének megfelelő fúróval, és az anyákkal rögzíted.
Nem teljesen asztalos téma, de a hozzászólások alapján talán mégis jó helyen keresgélek. Szóval szeretnék csinálni egy egyszerű játékot pár (10-20) kapcsolóval és izzóval, és ezt a kapcsolót néztem ki hozzá:
Arra godnoltam, hogy valami kis fatáblára, akár lambériára rögzíteném őket. Szerintetek hogy a legcélszerűbb? Nem hinném, hogy a gyárilag elképzelt helyére is csak a forrasztások rögzítenék. Köszi!
Ja, nem is mondtam : szereztem két fasza raklapot, szinte veszteség nélkül szét tudtam szedni őket, az autó trapézemelőjét is bevetettem :) Szerintem borovi lehet, biztosan nem luc. Végül úgy döntöttem, hogy "csak" 45mm vastag lesz az asztallap, amiből 43 lett a gyalulás után. A keretet viszont 50x100-ból készítem majd.
Ha a falra is rögzíted akkor nem feltétlen a magasság lesz a kérdés. Olyan legyen ami nekik még kényelmes, nem hiszem hogy erre lenne szabály. Plusz nem tudom mit szeretnél alá tenni (helytakarékosságot is írtál). Íróasztalt? Játéksarkot?
Rajzolgattam kicsit - nem vagyok szakember, majd valaki jól kijavít ha nem kóser amit gondolok.
Úgy sejtem az ágy fényképéből, hogy az ágyláb deszkája nem vastagabb colosnál. Namost, ha ugyanilyen vastag deszkára állítanád fel, és 1,2,3 láb a falra van rögzítve (3-asra egy másik rögzítési megoldást is rajzoltam, hogy ne az élével rögzítsd a pótlábat a falra, stabilabb rögzítés talán), az elég stabil, de a 4-es lábra nincs ötletem, az ott az ágy lábán kívül meg egy esetleges oldalsó keresztmerevítőn kívül nincs nagyon fixen rögzítve. Hogy hogyan lehetne stabillá is tenni, meg használhatóvá is - hogy 2 irányból is legyen "bejárat" az ágy alá. Meg hogy ha oldalról nekiszalad a gyerek, ne döntse ki az ágy alól. Nem tudom lenne-e olyan rögzítés a parkettára, aminél megfúrni sem kell, de kellően fixen rögzíti. Az ágy lába és a magasító pótlábat vagy 3-3 tiplivel és ragasztással (szebb megoldás, nem látszik), vagy valamilyen fémlemez plusz facsavarokkal rögzíteném (egyszerűbb de randa megoldás). De biztos van még ezen kívül is, lehet valaki elmondja.
Ha meg vastagabb oszlopokra teszed - az ugyan stabilabb lesz, de oldalról nézve meg "randább".
Ha másra nem, köpködésre jó lesz a fenti ötletelés.
Ilyen az ágy alapjaiban , csak kapott körben egy leesés gátló keretet . Az ágynemű tartó részt nem kívánom használni , így az induló magasság : 26 cm ( a fekvőfelület alja .)
A gyerekek galéria ágyat szeretnének és a gazdaságosabb helykihasználás miatt is előkerült ez a lehetőség. Mekkora az a magasság ami még biztonságos , de már elférnek alatta ?
Lenne egy-két ötletetek milyen "szerkezetet " építhetnék alá , ami stabilan megtartja az ágyakat ?
Az ágyak külön külön sarokba kerülnének , a falhoz rögzíteném , de ha nem muszáj akkor a parkettát nem fúrnám meg .
Vajk a "távolsági értékesítés" szabályaira hivatkozott, ami szerint évi 35.000 EUR felett értékesít nem adóalanyoknak Magyarországra, akkor be kell jelentkezni a magyar ÁFA alá. (Az idézett cikkben is utal a végén rá, csak nem fejti ki!)
Elég sokat vásárolok a neten de még sohasem utaltam. Pont azért mert az nekem kerülne költségbe. Ha viszont kártyával fizetek akkor az nem az én költségem.
annyi kiegészítéssel, hogy ha egy adott eladó egy adott országba az adott évben meghalad egy összeget, akkor be kell jelentkezzen a célország adóhatóságánál, és onnantól annak az áfáját kell szedje, és annak az adóhatóságnak kell elküldje.
pl egy német bringabolt 19% áfát számolt nekem, de odaszoktak a magyarok, és ma már ha magyar címet adsz meg, akkor 27% az áfa.
de ugyanezért van olyan lengyel webshop, ahol a számlát a gofri-jan kft állítja ki januárban, és így tovább
Én úgy tudtam, az eu-n belül ott fizeted az áfát, ahol megvezsed a terméket. Magyarán az angliai vásárlásnál az angol áfát fizeted - nekik, és nem fizetsz itthon áfát ---még.
Tényleg cuki, szerintem akinek itt van az nem fog lebeszélni :) Ahogy írták nem feltétlenül egy menetben 30x20-as nút marására való, de nagyon kényelmes használni. Azt gondolom látod hogy ebben az alapkiépítésben nem jár hozzá a "klasszik" felsőmaróállvány (ez ni), ezért belülről indított marás macerás, mert marás előtt már kiáll a marótalpból a marófej. Persze indíthatod úgy is óvatosan ráengeded, talp egy részét az anyagra támasztva de ezt csak kisebb marófejekkel tudom elképzelni úgy, hogy biztonságos is legyen.
A kényelem mellett nem utolsósorban könnyen lehet pl CNC-be, vagy pantorouterbe is beépíteni, a hengeres géptest miatt. Bár ez lehet hogy csak az én gépépítő lelkemet birizgálja :)
Az RT700cx2j csomag a "full extrás" (ha jól tudom):
Nekem a DeWalt-os tesója van, de méret/teljesítményhasználhatóság szempontjából kb. ugyanaz. Nyáron pl 120 méternyi lekerekítést csináltam vele (10 db 3m-es gyalult tetőléc mind a 4 élét)
Azt a linkelt klónt nem ismerem, az is lehet hogy jó koppintás. Kérdés hogy áll a gari/szervízelhetőség. Makinál ez azért 3 év és gondolom jó pár szervízpont .
Írtam az eladónak a patronok végett, mert amúgy létezik hozzá 8 mm patron. Nekem az összes késem 8-as (meg van a szekerce, ami 12-es). Ha ad hozzá 8-ast, akkor komoly esélyei vannak :)
Mint mindent, ezt is Kínába gyártják valami Angol társulatnak. Eleibe Angliából szállították jó drágán. Azon hezitálok, hogy kell e nekem a sok tartozék? Volt szerencsém kipróbálni egyet. Funkciólya trimmelő, élmaró. Nem egy erőgép és csak 6 mm vagy 1/4 col a marószár. De szerintem elég a kézi munkához. Fordulatszabályzós ami nem hátrány.
Én innen akarok venni. Mert kicsit át is akarom az asztalhoz alakítani a beépítésre kerülőt. Rugókat ki. Ütköző helyére menetes orsó a magasságállításhoz.
Ha ragasztóval rakod a csempét/padlólapot, akkor mindegy, hogy áztatod vagy sem. Nem árt, de nem is használ. :) Kivéve a gress lapokat. Annál csökkenti a tapadást az áztatás.
Valami ilyesmire céloztam lentebb. Hiába a legújabb technológia, mikor a kőmérgesmen nem képes felfogni azt sem, hogy miképpen köt meg a mészvakolat cement nélkül. Kis hazánkban többnyire nincs továbbképzés, de még normális képzés sem...
Nagyon szenvedős munka volt, mert egy pillanat alatt kikapta a nedvességet a ragasztóból.
Hát maga nem eresztette be azokat a téglákat valamivel?
Ha csak sima, híg D4-es oldattal megkened az illeszkedő felületeit egy festő-kefével és hagyod megszáradni - már nem "kapja fel" úgy a vizet a ragasztóból, mint aki egy hete nem ivott vizet.
Én még a csempét-járólapot is beáztatom egy nappal használat előtt (még akkor is, ha azt mondják, hogy nem kell) - mert pont azt kerülném el, hogy a csörröge-száraz lap rásüljön a ragasztóra.
(vagyis az érinkezési zónából ne kapja ki hirtelen a vizet, hogy egy leheletnyi megkeményedett záróréteget képezzen - mert akkor már annyi a ragasztási hatásnak, hiába köt meg később a távolabbi ragasztóréteg).
Amikor régi falra csempézek, ugyanebből az okból, azt is kötelezően átkenem előtte vagy hatósági primerrel, vagy (ahogy mondtam) fa-ragasztó oldattal.
Ez meggátolja a gyors víz-kiszipákolást a csemperagasztóból, időt hagyván a tökéletes adhéziónak.
Én 10-es ytong téglából raktam az emeleten a szobák válaszfalát a gyári ragasztójával. Nagyon szenvedős munka volt, mert egy pillanat alatt kikapta a nedvességet a ragasztóból. Viszont nagyon szép lett a fal. Én dekopír fűrésszel (13 cm lappal) vágtam ki a boltíveket az ajtóhoz. 4 ajtóhoz 2 db fűrészlap elég is volt. :) Csak kicsit megcsiszoltam a falat és utána 0-3-as anyaggal gletteltem. Olyan sima lett mint az asztallap.
Kerülöm az Ytongot, mert ha nem adnak vagógépet vele, akkor nehéz szabdalni flexxel.
Hosszú falak repednek is, pedig cserefa ékekkel úgy megékeltük őket, hogy pengtek.
Elvileg pe kéne építeni dillatációs hézagokat és ha keretszerkezet az épület, akkor az oszlopkra kéne tenni egy 2.5mm vastag lemezporfilt az fal inditásánál, ami hagyja mozogni a falat.
Ha nincs törve, repedve az öntvény sehol akkor ez a gép nagyon megéri majd valakinek. Én is lecsapnék rá, ha volna elég helyem a műhelyben, de sajna nincs.
5 éve építtettem egy ifjúsági szálláshely kategóriájú épületet. 250 m2 alapterület, földszint + tetőtér. Gondoltuk, a válaszfalak legyenek YTONG-ból, mert az pontos, nem kell vakolni.
Meg is beszéltük ezt a kőművesekkel. Amikor eljutottunk a válaszfalig, megyek az építkezésre és látom, hogy az 5 méter hosszú válaszfal olyan, mint egy íj, van benne min. 3-4 cm. Közelebb érve a gyanú beigazolódott. Nézem, az ytong téglák hol itt, hogy ott sarokkal kiállnak a sorból. A téglák között 1 cm habarcs.
Mondom a "mesternek":
- Laci bácsi, ez mért ilyen?
- Ó, jó ez így, majd legyaluljuk.
- Dehát ez ytong, ezek a téglák mm pontosak, 2-3 mm habarccsal kellene rakni, most az sem lesz elég!
- Ó, az hülyeség, ennyi kell neki, nézze csak, 50 éve építek házakat, én tudom!
Na ennek az lett az eredménye, hogy vakolni kellett az ytong falakat. Utána a vakolat hálósan megrepedt (pár napos korára).
A 2x2 m-es fürdőszobában 2 cm-es függőhiba, vagy a derékszöghöz képest pár cm eltérés simán összejött. Az ajtóknak kihagyott résekről pár hete beraktam ide fotót.
Aztán a kőműves meg volt sértve, amikkor visszatartottunk a munkadíjból a + vakolóanyagra, meg az üvegszálas tapétára, ami elvileg nem is kellett volna, meg purhabra, amiből 3x annyi kellett, mint normálisan.
És akkor még nem számoltam a 7 cm széles takaróléceket, mert az 5 cm-es rés az ajtók körül legtöbbször megvolt.
A szomorú igazán az, hogy évek alatt elég sok kisebb céget láttam dolgozni EU pályázatos építkezéseken és a fentinél rosszabbakat is láttam. Ritkán jobbat is.
Van pár olyan fejlesztés, ami még mindig nem ért el a kőmérgesekhez az elmúlt két-háromezer évben... Ilyen csodás és korszerű találmány a madzag és a cövek... Pedig ezeknek a segítségével már ki lehet jelölni a pontos (!) derékszöget és az egyenest. Egy darab kavicsot vagy csavart hozzáadva már a függőleges is menne, s ha ehhez még hozzáadja az ember a 'slagos' vízmértéket és a mérőszalagot, akkor már minden adott a pontos munkavégzéshez. De hát sokkal egyszerűbb a vinklihez igazítani négy madzagot, ami tíz méteren vagy derékszöget ad, vagy pedig nem, mint normálisan megszerkeszteni négy merőlegest...
Ha győzöd árammal, és ki is tudod használni, akkor még a szükséges felújítással együtt is megéri. Feltéve ha nincs valami rejtett hibája. Hiányzó alkatrész, repedt öntvény stb. Biztosan van rajta 4kW körüli motor plusz a behúzó. Bár láttam már ilyet 2,2 kW os motorral is. Ott erre futotta a hálózat, a tulaj azt mondta hogy nem kell 4-5 mm fogásokat venni és használható.
Elkezdett nagyon csikorogni a szalagcsiszolóm. Elmúlt 3 éves, elérte az avulási határidőt.Szétszedtem megnézni, lehet e valamit kezdeni vele. Összességében kellemesen csalódtam. A bélés a szokásos kínai, de a műanyag ház és a motor elég korrektnek tűnik. Az egész belsőn látszik, hogy porszívó nélkül vagy a saját porzsákját használva elég jól megtölti porral saját magát. A csapágyak kínai minőségűek, lemez porvédővel. A motorcsapágyak cseréje könnyen ment. A motor tengelyén a kihajtásnál látható az első alapvető probléma, az áttétel teljesen száraz.
A fotó nem sikerült, de a tányérkerék tengelyén látható kis dudor az összes kenőanyag, amit a környékről sikerült összekaparni.
Némi minőségi zsírral összerakva egész jónak tűnő hangja lett. A kihajtó tengely külső 638-as csapágyán furán benyomódott a külső porvédő.
A csapágy jó oldala
És a rossz HPIM 4333
Na itt volt
a másik kínai barbatrükk. A csapágy támasztását, és ezzel együtt a tányérkerék hézagolását ezzel a tányérszerű alátéttel oldották meg.
A külső rész a csapágy porvédőlemezén, a belső meg a bordásszíj agyrészén támaszkodva hézagol! Ugyanazon csapágy külső álló és belső forgó részén egy alkatrész.
Itt a tányérkát kihagyva 8-as hézagolóval állítottam be a holtjátékot. Láss csodát! Megszűnt az újkorától hallható sivító hang, teljesen kultúráltan jár. Hátravan még a szalagot meghajtó tengely csapágyazása. Kicsit szoros az illesztés, óvatos kopácsolásra nem mozdul. A pillekönnyű műanyag nem hiszem hogy erősebb csapásokat kibírna, így csak a kenőanyag pótlása után két gumi porvédő a javítás.
Csapágycseréhez ki kell tépni a golyókosarat, kiszórni a golyókat és kihúzni a tengelyt. Már csak az első szalagvezető van hátra. Ez sima siklócsapágy, szintén kissé száraz. A tengelyen látszik a kopás. A lemezházban ügyes kis dudor akadályozza meg a tengely elfordulását. Ezt kireszelve és 1/3 részben elfordítva már ismét sima felületen futnak a perselyek. Itt is kenőanyag pótlás, aztán próba. Sokkal jobb a hangja mint akár újkorában, ezt az egészet hamarabb is megcsinálhattam volna.
Az üveg eme tulajdonságát ismerem. A tapolcai üveggyárban van felakasztva egy hatalmas, több száz kilós üvegcsepp egy drótkötélre. Amikor felakasztották akkor még kocka volt. Ez egy látványos kísérlet volt annak idején, hogy hogyan képes deformálódni az üveg a saját súlya alatt. Állítólag tíz év alatt képes volt a hatalmas kocka átváltozni cseppformájúra. Én már csak a csepp formájában láttam.
És az is tudtad hogy a víz oldja az üveget? Nagyon kicsit de oldja, így akárhányszor iszol üveg pohárból, mindig kerül a szervezetedbe egypár üveg molekula. De mivel rettentően kicsi ezért kárt nem tud okozni a szervezetben.
Nálam előfordult patronnál is a bosh gépemen. Nem is egyszer. Az ok az, hogy a tokmány rögzítője egy tüske, amit benyomva rögzíti a tokmányt és ez a tüske kinyomódik a rögzítő helyzetből, ha túl erősen szorítom meg a patront. Nagyon utálom emiatt azt a fajta tokmány rögzítést.
A rebir tudtommal professzinális gépeket csinál, ipari felhasználásra, de nem olyan nagy cég mint például a dewalt. Az a nagyobbik gyalu amit néztél az tényleg elég brutális darab, ami egyébként ácsgyalu, gerendák gyors gyalulására készítették.
Egy pár padláson már megfordultam. Láttam, hogy milyen munkára képes egy profi, magára adó ács. Sajnos az ilyen nagyon kevés. Sőt egyre kevesebb. A fiam most építkezett, ne tudd meg, milyen nehezen talált olyan ácsot aki normálisan dolgozik.
A legtöbb tetőszerkezet amit láttam sokszorosan túl volt méretezve indokolatlanul. Egy 4*5 méteres kicsike házikó sátortetős tetőszerkezetét miért kell 20*20-as gerendákból elkészíteni úgy hogy még fedélszéket is csináltak. Ez a megrendelő lehúzása rovat inkább, mert sok mester annyiért vállalja el a munkát amennyibe az anyag kerül. Így megéri neki sok anyagot beépítenie.
Amikor építkeztem, akkor megvettem az ácsmunkákról szóló szakkönyveket. Alaposan tanulmányoztam, majd bekérezkedtem olyan építkezésekre ahol "szakemberek" éppen építettek valamit, hogy tapasztalatot is szerezzek. Kb 40-50 építkezésen voltam, "tanulmány úton". Ekkor döntöttem el, hogy ha lehet akkor ne bízzam magam a "szakemberek" tudására, mert láttam, hogy milyen kontár munkákra képesek. A hőszigetelésről meg sokuknak fogalmuk sem volt. Például láttam olyat, hogy egy 10*10-es gerendát feles átlapolással csapoltak, majd egy 60-as szöggel rögzítették. Így az átlapolásból csak 1 cm hosszan kinyúló szeg a másik szarufában szerinted mennyit tarthat? A centit nem használták sokan, csak úgy szemre vágtak. Az ácskapcsokat is rosszul használták páran, szétrepesztve vele a szarufát. Na az ilyen "mekmesterekből" én nem kérek.
Kb 10 éve hívtam egy szakit húzza le a betont a konyhámba. Szemmel láthatóan görbe volt a deszkája . Kérdeztem ezzel akarja e lehúzni mert ha igen két zsák csemperagasztóval többet veszek. Nem értette a fekete humort .
Talán, nem tudom. A CMT marószárból kinézem, hogy méretpontos. A többi 8-as kés nem rázódik ki, de most megyek a edzőterem, meglássuk óvatosabb fogással mi történik.
Akkor nem lehet más, mint hogy méreteltérés miatt nem szorítja meg a patron eléggé ezt a marót, hiába húzod meg jól. Gondolom századokról van szó, így nem tudom mit tehetnél... Esetleg a maró szárát megfújni finom homokkal, hogy érdesebb legyen. Talán már az is segítene.
Az utóbbi időbe több olyan olcsó marószerszámot vettem piacon, amik nem kisebbek, hanem pont annyival nagyobbak voltak, hogy nem bírtam beledugni a 8-as patronba.
Akkor már csak az kellene, hogy a kőművesek is ilyen pontosan dolgozzanak :)
Pedig már vannak (nem is méregdrága űrtechnikai) mérőeszközeik - ami igencsak segítené őket a pontos munkában, anélkül, hogy világraszóló nagymesterek lennének. Ha használnák - illetve ha a főnökeik előírná a használatukat.
Tudom, azt mondják erre, hogy: "Lézeres mérőt - ezeknek? A nevüket sem tudják még kiolvasni sem... nem hogy leírni".
Ez sajnos az elmélet. Így kellene persze lennie biztosan, ezt aláírom.
Az utóbbi 10 évben végigasszisztáltam néhány kisebb-nagyobb tető készítését és nem egészen ezt láttam megvalósulni.
Ennek olyan oka is lehet, hogy egy "csapatban" mondjuk van 1-2 ács meg 10 nem ács. A nem szakemberek egy idő után kb eltanulják a fontosabb dolgokat, oszt így megy a munka.
Nagy fogás alatt azt értem, hogy egyszerre sok anyagot. A rajzon is látható szintkülönbséget 8mm-re számoltam, 3-4 mm fogásokkal csökkentettem az átmérőt.
Nagyon látványos a szintkülönbség?
Több mm-ről beszélek, ld. lentebb. Amikor kilazítottam a patront, a marókés visszaesett koppig, pedig eleve úgy raktam bele.
Ez lenne a munkadarab, a fabicaj kerékagyai lesznek belőle. A nagyobb átmérő 60mm, a kisebb 35, ez fog illeszkedni a "faküllő" közepébe fúrt 35-ös furatba, csak hogy egyszerű legyen.
No ehhez találtam ki ezt az ollószerű maró bizbaszt. Alul van egy 6-os csap, ami a kerékagy közepébe illeszkedik, e körül forog az egész miskulancia. Az olló nyitása adja az átmérőt.
A tervekhez képest ilyen háromsebességes váltó szíjtárcsákat tudtam marni :-D Na jó, 3db azért sikerült, de azt hiszem kettő kuka lett.
Én már nem emlékszem milyen a tritonon a mélységütközés (3 nút kimarása után ment rögtön asztal alá), gondolom a cmt-n is hasonló. Én inkább arra gyanakodnék, az mászott el. Ha a patronon belül annyira meglazul egy ilyen szár hogy mélységében becsúszik, akkor ott baj lenne - szerintem. Főleg nagy fordulaton, gondolom nem egyes fokozaton pörgetsz egy ilyen spirálmarót.
A "minden menetnél" az:
- egy nútot jelent, több lépésben szélesítve és ott látszik a szintkülönbség?
- vagy x különálló nútot martál - elvileg - ugyanabban a mélységben és méréssel hoztad ki a különbséget?
Elképzelhető, bár nekem addig volt ilyen bajom, amíg tokmányba fogtam ezeket a cuccokat. Mióta patronos megoldásom van még nem fordult elő megfelelő erejű meghúzás mellett.
No, köszi a tippeket legközelebb kipróbálom a petróleumos áztatást ha üveget kell vágnom. Meg mondjuk sokszor használt üveget próbáltam vágni és annyira valóban nem tisztítottam meg...
Próbálgattam ma a gyalut. Hát sajna nem lehetek vele elégedett. Az a baj, hogy ennek a teszkós Reikel gépnek a talpa nem frankó. Egy kissé homorú az egész, a belépő talp egyik irányba ferde, a kilépő talp meg a másikba.
Így pedig tulképpen nem is lehet vele keveset gyalulni, mert úgy beállítva semmit nem fog amikor már teljes hosszon felfekszik.
Ha maxra állítom, akkor meg a deformitása miatt olyan erőre van szükség áttuszkolni alatta az anyagot, ami nem egészséges.
(Később majd a szerszám lesz tologatva az anyag felett, de még nincs eldöntve, hogy az asztalra miképpen legyen rögzítve az anyag az ilyesmihez - szóval a teszt kedvéért most a lécet toltam) http://habfarago.hu/galleries/pictures/asztalosgep/gyalu.mp4
Ráadásul az anyag mindkét végén 10-10 centi hosszon fél milliméterrel többet is visz ez miatt. Szóval ugyan valami 8 ezerért vettem, de nem is jó. Az elv működőképes, de vagy szétszedem és leszerelem róla mindkét talpat, vagy veszek valami komolyabb kivitelű gyalut, még nem tudom.
Ebben a kiépítésben amiben használom nem igazán volna szükség a talpára. Persze könnyen kis is lehet venni kézi gépnek, akkor meg hiányozna.
Ismeri valaki a Rebir márkát? Kétféle gyalut hirdetnek, a nagyobbik elég brutál gépnek látszik, bár meglehet be sem fér abba a ketrecbe amit csináltam...
Leveszed a falnyílásról a méretet. Megbeszéled a vakolatot. Mikor viszed a kész ajtót 5 cm-rel kisebb a nyílás, mert vastagabbra sikerült a malter. Vááááá!
A petróleum, vagy a WD40 azért segíti a vágást - azokon túl, amiket eddig Repülős itt ma elmondott -, mert ahogy megkarcolódik az üveg, abban azonnal megindul a felületre merőlegesen egy repedés.
Az üvegvágó úgy műkszik, hogy az üvegnek, mint folyadéknak megbontja a felületi feszültségét.
Namost a repedés annál mélyebb lesz, aminél volt petró. Jóval mélyebb lesz. És ettől sokkal könnyebben fog lerepedni a végén a tábla.
Amúgy ha kerekes, ha gyémántos a vágó, az sem mindegy, hogy milyen élszögekkel készítették. Ui. a vastagabb üvegekhez hegyesebb, a vékonyabbakhoz tompább élszög kell.
Elképzelhető, hogy ha túl nagy fogással marok vele, akkor berezonál és kirázódik a patronból ? Nyugi nem repült ki, csak a fixen beállított mélység határoló ellenére minden menetnél egy kicsit mélyebben mart. Persze mindezt csak a végén vettem észre.
Olvastam egy vállalkozásról. A mérnök CAD programmal megtervezi a tetőt. A faüzemben CNC-vel legyártják. Minden darab megszámozva. A helyszínen csak legózni kell.
1-2 cm a hiba az ácsmunkába, ha csapolni kell, akkor még kevesebb.
Képzeld el, hogy amikor a szarufákat kármizzák, akkor készítenek egy sablont colos deszkából és az összest szarufát egyformára gyártják egy tetősíkra.
Ha nem lenne a talpszelemen és a csúcszelemen külső éle tökéletesen párhuzamos és mindkettő vizszintes, minden szarufát újra kéne kármizzanak. A tetőre kimászott ács nem tudja újrakármizni (lehet, hogy pótolni kell rá), vissza kell adni a vágónak, le a tetőről. Azt nem fogják, úgyhogy megcsinálják a székállásokat pontosan.
Még 4o méteren sem lehet egy tetőbe 1ocm. Látszik, amikor felteszed a cserepeket.
Világéletemben vasas voltam és szolgáltató céget irányítottam Kft.-nél és Zrt.- nél. Nyugdíjba mentem és hasonló tevékenységre amit korábban más cégnél csináltam vállalkozást akartam indítani. Az engedéllyel foglalkozó hölgy azért akarta megtagadni az engedély kiadását, mert nem volt (és most sincs) kereskedői végzettségem. Ismertettem az előzményeket, és azt mondta, hogy most indul ruhaipari kereskedőknek egy tanfolyam és 67 e. Ft-ért indulhatok, ha elvégzem akkor kiadja az engedélyt. Csúnyán összevesztünk, megkaptam az engedélyt. Soha nem ellenőriztek, de biztos ami- biztos alapon KFT.-t alapítottam. Kaptam ellenőrzést, de a végzettségemet soha nem firtatták. Szerintem, javításra, kereskedelemre alapít BT.-t akkor nem gond a végzettség. A leendő könyvelője tájékoztatni fogja a lehetőségekről.
Én egy műbútor asztalos pince műhelyébe járhattam be 10-15 éves koromban iskola után. Régi bútorokat újított fel a mester, rengeteg faragványt készített a sérültek helyére, sellakozott igazi csontenyvvel ragasztott. Nekem valahogy nagyon tetszett az illata, pedig a valóságban igen csak büdös a csontenyv a főzés közben. Az egyik munkája nagyon megmaradt az emlékeimben, egy nagyon szép intarziás betétű a szélein pedig faragott díszű francia barokk komódot újított fel. Nagyon viseltes és sérült volt amikor először láttam és pár hét alatt az öreg egy csodát tárt a szemem elé a felújított komóddal. Rá sem lehetett ismerni olyan szép lett. Nagyon tetszett az ahogy a hiányzott faragványokat pótolta meg az intarziát javította, órákig el tudtam nézni csendben ahogy dolgozik, csak a miért kérdéseimmel zaklattam az öreget állandóan :) Emlékszem, hogy állandóan a szájának a sarkában volt a pipa, még akkor sem vette ki ha beszélt, de sohasem gyújtotta meg mert még fiatal korában leszokott a dohányzásról. :) Nagy dumás volt egyébként az öreg, folyamatosan ugratta a segédet és engem is.
Újra fel lehet használni régi ablak üveget is. A műhelyem ablakait is régi üveggel üvegeztem be. Egy dologra kell rettentően figyelni az ilyen régi üvegek vágásánál, mégpedig arra, hogy ragyogóan tiszták legyenek. Nem elég 1-2 alkalommal lemosni róluk a port és a koszt, addig kell tisztítani amíg tökéletesen nem ragyog mindenhol. A poros üveg azonnal hazavágja az üvegvágó görgő élét, akárhogy vigyázol, és akkor fordíthatsz új görgőre. A porszemcséken a görgő sem fog egyenletes karcolást csinálni, tehát nem fog rendesen törni az üveg sem. Pár régi ablakot én is elbasztam mire erre rájöttem.
Nagyon szépen sikerült megcsinálni, s pláne, hogy tartós maradt fenyővel, grat, a házhoz is :)
Komplett ablaküvegem van otthon a régi bontásból, azt le kéne mérnem, de garázsban maradni fog mindenképp a műanyag, az gyorsabb és egyszerűbb.
Van egy kis melléképület kint, annál meglátjuk mit barkácsolok bele, mert azt amúgyis rendbe akarjuk tenni, csak a kedv hiányzik nagyon hozzá.
Sajnos utcára nincs udvarból közvetlen kijárat csak házon keresztül vagy le kéne bontani a fél kerítést a teraszon hozzá, ez nagyban befolyásolja az előrehaladást és csupa lommal van tele. Majd jövőre remélem már össze tudjuk hozi a konténert és a hosszabb szabit, hogy avval haladhassak, de mindig van fontosabb téma, mint most a szekrény. Anyag megvan otthon csak épp időm nincs rá :(
Hiába van leszabva minden, hozzá kéne jutnom legalább az alapváz legyen kész, az ajtók egy része ráérne utólag is.
Hát ez az, hogy csak voltak: "Voltak a profilgyaluk, amivel nagyon szép dolgokat csináltak." Mi meg mindent csak spec géppell tudunk elképzelni. Gyerekkoromba volt egy asztalosbácsi szomszéd. Néha beengedett a műhelyébe de nem nyúlhattam semmihez. Irdatlan mennyiségű gyaluja volt. Akkoriba inkább az tetszett bennük, hogy csoda csillogók voltak és mindegyikbe benne volt a monogrammja mert ő készítette őket.
Köszi. De hidd el, nincs ebben semmi különös, csak én nem várom, hogy a galamb megsülve kerüljön repüljön a számba elvet vallom és azt, hogy mindent meg lehet tanulni csak akarás kérdése az egész. :)
Szerintem az élezés nagyon is idetartozik :) Tompa vágó/vésőszerszámokkal nem lehet dolgozni, ezt is meg kell tanulni.
Késélezés az nagyon nem az én asztalom (megpróbáltam ugyanezeken a köveken, de inkább hagyjuk). De a vésőélezés is csak azzal a sablonnal megy egyelőre, amit linkeltem a posztomban. Azzal viszont nagyon nem lehet elba**ni, ahogy tapasztaltam.
A kövek pedig King vizeskövek. Amit majd még meg kell oldanom az az időnkénti síkba csiszolásuk. Gondolom valami nagyobb gyémántlappal célszerű.
Nem az üvegvágóval van a hiba, hanem a gyakorlatoddal és az üvegvágó kezelésével. A mester aki nálam szabta az üvegeket egy filléres kommersz üvegvágót használt, de azt két vágás közben is műszerolajjal félig töltött bébiételes üvegben tárolta. A gond ugyanis az, hogy az üvegvágó kereke nincsen csapágyazva. Ha paszentos és még nem kotyog akkor maximum 2-3 métert tudsz vele szépen karcoltatni, utána a kerék kezd megszorulni mert kimegy belőle az olaj. Ha megszorult akár csak egyszer is akkor az már nem forog, és nem tudsz vele szépen egyenletesen karcolni. Ilyenkor az üveg letörésnél keresztbe betörhet az üveg, vagy csak nem a karcolás vonalon törik majd el hanem valahol össze vissza. Ha viszont a kerék már azért nem ül passzentosan a tengelyen szorulás nélkül, mert már kikopott akkor meg a büdös életben nem fogsz tudni többet egyenes vonalat karcolni. Csak látszólag lesz egyenes, de a kerék imbolygása miatt hullámos az a vonal. Ilyenkor megint nem jól törik az üveg.
Az üveges úgy vigyázott arra a vágóra mint a szeme fényére, hiszen ezzel kereste a kenyerét. Hiába filléres tétel egy üvegvágó, egy olyat kell kifogni az üzletben amit nem hétfőn vagy pénteken gyártottak, mert ezek szarok.
Nekem is ugyanilyen olcsó üvegvágóm van, használat közben nekem is olajban ázik. Amikor meg nem használom, akkor meg egy nejlonzacsiba olajosan betekerve várja a sorsát. Egy jó üvegvágóval gyerekjáték megtanulni vágni, én is meg tudtam tanulni azóta. De szarul kezelt vágóval sohasem fogsz megtanulni jól vágni.
Pont így jártam. Vettem angol gyémánthegyű üvegvágót. Felvágtam vele két tábla bontott üveget. Kb.60x140cm. Két vágást nem tudtam vágni ami egyenesen tört le. Ha hosszú, ha rövid volta vágás, egy darabig egyenes, majd íves. Vagy a szerszám nem jó, vagy az üveg volt öreg. Vagy 40 éves.
"Részemről szintén megfordult korábban az ablakkészítés gondolata, de hamar letettem róla, egyszerűen anyagilag nem éri meg.
Még ha csak fenyőből csinálnám (ami nem lesz tartós garantáltan :D), akkor se olcsóbb."
Na ezzel azért vitatkoznék. Több mint 20 évvel ezelőtt a 90-es években kezdtem el építkezni. elég határozott elképzelésem volt, hogy milyen ablakokat szeretnék. Tudom nem szokványos amit kitaláltam, és azt is tudtam, hogy készen nem fogok még csak hasonlót sem kapni, ezért arra gondoltam hogy legyártatom őket. Az ablakokat boltíves, belső osztásosra terveztem 3 rétegű üvegezéssel gáztöltés nélkül. Mind a 3 réteg üveg 4mm vastag, közöttük 10-12 mm alu távtartóval képzeltem el. Az ablakok mérete sem szokványosra terveztem. 3 darab 250 cm magas és 180 cm szélesre a nappalihoz, és további 3 darab ablakot 3 méter széles félkörívesre és ugyancsak osztásosra. Egyik ablaknál sem akartam nyitható részt, tehát így elég egyszerű és gondoltam olcsóbb is. Kértem árajánlatot asztalostól, ablak gyártó cégektől. Darabját 200.000 Ft-ért készítették volna el üvegezés nélkül. Csak az ablakok fa váza 1.200.000 Ft lett volna + az üvegezés további 300.000 Ft. Ez még most is nagy pénznek számít, akkor képzeld el, hogy a 90-es években mekkora összeg volt ez. Erre nem volt ennyi pénzem mert nem vagyok semelyik pártnak a tagja, és lopni, rabolni sem akartam. Ezért magamnak kellett elkészítenem szinte nulla szaktudással és majdnem nulla felszereltséggel. Egy lengyel piacon vásárolt orosz kézi elektromos gyalugépem, egy barkács felsőmaró gépem, egy kézi barkács szalagcsiszoló gépem és egy barkács dekopir fűrészem volt, meg egy rossz életlen vésőm és kalapácsom. Ezzel kellett mindent megoldanom.
Vettem a tüzép telepen 40.000 Ft-ért sima építőipari luc fenyő pallókat és mivel akkor még nem volt műhelyem így a padláson készítettem el az ablakokat és az ajtókat is amik szintén boltívesek és hőszigeteltek belül.
A háttérben az elkészült 250 magas ablakokkal, az asztalon meg a 300 széles ablak.
A padlásra csak egy létrán lehetett felmenni egy szűk felnyitható ajtón így a kész ablakokat és ajtókat csak a háromszög fal kibontásával tudtam kihozni onnan.
Egy tél alatt lettem kész velük, úgy hogy csak az eseti órákban 1-2 órát és a hétvégeket tudtam csak rááldozni. Amikor kész voltak az ablakok akkor azokat beépítettem a közben fedél alá került házamba (amit szintén én építettem fel saját két kis lapát kezeimmel). Utána egy üveg nagykereskedésben vásároltam ha jól emlékszem 12 tábla 4-es üveget, 120.000-ért, távtartót, és páraelszívó golyókat meg egy karton nagy tubusos tömítő pasztát. A szomszéd faluból áthívtam az üveges mestert aki a fiával 2 napig csak szabta az íves üvegeket, azért tartott ennyi ideig, mert 192 "kockát kellett" elkészíteni. Egy ablakon megmutatta hogyan kell összeragasztani a rétegeket és hogy kell meghajlítani ívesre a távtartót, hogyan kell megtölteni páraelszívóval és hogyan kell légmentesen lezárni az összeragasztott üvegeket. Utána a többit magam csináltam meg 1 hónap alatt a munka mellett.
A teljes költségvetés így durván 160.000 Ft lett az 1.400.000 helyett, plusz ebben a 160.000-ben mg benne van 3 db kicsi boltíves nyitható tűzfalra kerülő ablak is és a 2 db bejárati ajtó is még kijött az anyagból.
Az ajtók és az ablakok azóta már többször át lettek festve, mégis jó a sima lucfenyő. Talán egy kicsivel sűrűbben kell festeni mintha boroviból készítettem volna.
Csak hogy értsd hogy milyenek az ablakok :
Na ez után is azt mondod, hogy nem éri meg házilag elkészíteni?
Ha ilyen lett volna a házgyári ablakom tán sose lessz műanyag nyílászáróm. Az a Názáreti ács külmbet csinált mint a házgyárak. Itt a helyi házgyárba olyan fenyőből dolgoztak amin előző nap még a fenyőrigó fütyörészett. Mikor megkeptuk a kérót, reklamáltam mert a nagyszobai és a konyhai ablaknál a nyíló és a tok között 18 mm-es rés volt. Pénzt kínáltak de mondom, attól befúj a szél. Hoztak mégrosszabbat. Harmadik próbálkozás utánn csak a pézbe egyeztünk ki. Hetekig csiszolgattam a kis léceket a rések megszüntetéséhez. Ahogy kezdett kiszáradni a fa, úgy estek szét az ablakok. Ötből csak kettő maradt nyitogatható. Az út túloldalán épült házak már normális ablakot kaptak nem a középforgós házgyári kivitelezésűt.
Ezt jelenti az Eurofalc 18, még Elurofalc 18/12-nek is nevezik. Általában belül az anslagnál is van egy kis kéder, de az már nem a szabványos megoldás. Az Euronut ugyanilyen, csak a tokok van egy kis nut, amibe a nutos záródarab illeszkedik.
Ehhez falcos záródarab jár. A rúdzár nut, ami a nyilón az anslag után az első falcon van, minden faablaknál ugyanaz.
A luft a nyiló és a tok között, a rajzon 3mm, azaz összesen 6mm a két luft.
Ez egy általános szabály az épületasztalosságba, ha kapu, ha belső ajtó falcos vagy falc nélküli, ha ablak vagy külső ajtó, a tok és a nyiló luftja 6mm. Erre van gyártva az összes vasalat: zsanérok, bevésős zárbetétek, stb. Ami még fontos, az az anslag (ANSCHLAG ) vastagsága, azaz a távolság a tok belső síkjától a nyiló belső síkjáig. Ez max. 19.5mm lehet. Másképp szabvány zsanért nem lehet szerelni rá.
Komplett késszett egy fajta profilra Eurofalc 18 zárfalccal, lapkás késekkel, kb.8.ooo-1o.ooo eurótól, olasz gyártmány.
Felfűzől több kést a tengelyre (ami magasságban állítható az asztalhoz képest) és egy állítással megcsinálod az összes marást és csapolást, egy állítás a nyilónak és egy a rámának- (a marógépnek kell legyen gépí előtolása). Kiveszi az üvegécet, sorol, összeállít csapot két darabból, középenfelnyiló ellenprofilját is megcsinálja, stb. A csapolási mélysége 13omm, az ajtót is megcsinálja.
A lapkákat is kell cserélgetni elég sűrűn. Kell egy rámaprés is az enyvezéshez.
Olyan technológia, hogy a falcokat ne kelljen egyáltalán csíszolni, 25oe euró induló ár.
A legtöbb munka a festése, min. 8 évet kell tartson a déli homlokzaton a felületkezelés. Ehhez szárazon 2oomikron kell legyen rajta a lakkréteg, ami kb. nedvesen kb. 2x 21omikron lakkot jelent. A lakkrétegen kivül van még 3 réteg, egy gombavédő uniformizátor, egy pác és egy színtelen filler alapozó, amit kell csíszolni is. Ez transzlucid (azaz valamennyire átlátszó) vizes alapú kezelés esetén. Az opák (nem átlátszó) felületkezelésnél kell egy gombavédő, egy szállekötő, színezett filler alapozó és egy réteg színezett lakk.
Ezen kivül kellenek mindenféle spéci tömítőanyagok a csap és a friz illesztéséhez is, hogy ott ha reped, ne folyon be a víz- mert vagy a nyiló vagy a tokon ez az illesztés vízszintes.
A logisztikája a felületkezelési anyagoknak egy agyrém.
Főleg, ha egy megrendelésnek kell még egy-két pótlás három év után.
És mikor még nem voltak gépek nem gyártottak ajtót-ablakot az asztalosok. Igaz. Nagyon régen asztalosok sem voltak. Akkoriba ácsnak hívták a fával bütykölőket akik azért készítettek ablakot is.
Külön egy szerszám az ablakszárnyhoz kívül,egy belül egy a csapra egy a résre, Ugyanígy a tokhoz. És ugyan így az ajtóhoz. Van még szerszám a sorolóhoz. Az üvegléchez stb.
Akkor macerás ha kicsorbul, mint nekem az egyik. Na azt melós volt kicsiszolni belőle de találtam még régen vett durva fenőkövet. A többit meg simán 800-1200-4000 szemcséjű vizesköveken. Jó ... nem annyira simán, mert csaltam. Én kézből nem hinném hogy szépen tudnék élezni, ezért használtam ezt a sablont.
Szóval vegyél jó fenőköveket, vagy gyémántlapokat aztán jó lesz az. De addig is jó forgácsolást vele :)
Ma végre kipróbáltam a cseresznyés vésőmet. Húdekurvára vág érzés fogott el. Aztán az hogy sose fogom tudni úgy megfenni ahogy gyárilag van megfenve. Bogot is véstem vele meg se látszik az élén.
Durván 80ezertől felfelé már lehet velük dolgozni, dolgoztam olyan maszeknál is ( a maszekok többsége ilyen) ahol csak alapgépek (egyengető,vastagoló,körfűrész,szalagfűrész stb)vannak és azokkal is lehet ablakot ajtót készíteni szép minőségben, nyilván ahol egy erre tervezett automata/többtengelyes/ cnc gép van az az ablakprofilgyártásban verhetetlen persze a hozzávaló szerszámmal. Nem akarok árversenybe bocsátkozni, csak arra próbáltam rámutatni a lelkes ablakot készíteni akaró embernek hogy egy ablakszögmarásnak drága lehet a felszerszámozása, persze mint már beszéltük mindenki abból főz ami van, én nem állnék neki egy ablakkészítésnek 1 db passzítófűrésszel, 1 db keretesfűrésszel és 1 db kézigyaluval és egy falcgyaluval igaz meg lehet ezzel is csinálni.
"Mit használjak hordónak tartálynak? Használt festékes, ragasztós tartály jó ennek?"
Festéket/ragasztót sok fajta edényben tárolnak, hogy most nálad melyikről van szó, azt csak Te tudod. Mindenesetre, ha valami műanyag/vékony lemez vödör, hordó, azt a porszívó jó eséllyel össze fogja szívni. Nekem a hamuporszívóhoz egy 60literes bordázott acéllemez hordó van a ciklon alatt, de még az is szokott egyet-egyet hangosan pattanni, amikor befogom a cső végét.
Az a jó, ha az ember tényleg tudja, hogy honnan való, és mi volt rajta. Én se használtam volna fel a konyhába, ha nem lettem volna biztos abban, hogy mi is volt rajta, és hol tartották :)
"Ja! Mert előtte gyomirtót, vagy állati antibiotikumot tároltak rajta."
Ez részigazság. A raklap egy gyűjtőfogalom, sok mindent takar. A nagy többség (miután mással nem igazán találkozott) a szabványos EUR palettát érti alatta. Ezt tényleg érdemes kerülni, mert valóban akármi is lehetett már rajta, meg kötelezően gomba és rovarirtó kezelt. Ráadásul a jót nem adják ingyen. Viszont rengeteg egyéb egyszer használatos raklap is van, amiről tudható, hogy mit szállítottak rajta. Többségében még örülnek is, ha elviszed ingyen. :))
(Legutóbb egy 250x420-as palettából nyertem ki 7db 250 hosszú 4x8-as staflit. Polikarbonát lapokat szállítottak rajta. Az csak nem mételyezte meg a fát... :)) )
Temészetesen igazatok van, az ablakgyártás nem egyszerű feladat.
De! Itt és most átsiklottatok a kérdés lényegén. (szerintem)
"Kerti faházunkhoz szeretnék készíteni egy fekvő alakú,
90cm széles és 60cm magas, egyszeres üvegezésű bukóablakot."
Úgy gondolom, egy kerti faházhoz nem szükséges olyan minőségű ablak, mint egy lakásba.
Bizonyára ezért szeretne maga csinálni egyet, mert felesleges oda lakáshoz készült ablakot vennie.
A magam részéről 4x8-as a 4sarkán összecsapolt keretet csinálnék befalcolva az ablaktáblának és ebbe egy hasonlóan készült ablaktáblát tennék. Üveg helyet meg polikaronátot.
Arra godnoltam, hogy valami kis fatáblára, akár lambériára rögzíteném őket. Szerintetek hogy a legcélszerűbb? Nem hinném, hogy a gyárilag elképzelt helyére is csak a forrasztások rögzítenék. Köszi!
