Számomra az a kérdés, hogyan jutott a fejedbe, hogy ez fából legyen??? Nálam az lett volna a legutolsó.
Hát akkor mi jutott volna eszedbe, kérlekalássan...mondjuk a harmadik helyen?
Olyan másik anyag, ami ebben a méretben stabilan megtartja a 2 kilós súlyt, bírja a vizet, és mechanikailag kifejezetten szilárd és tartós. No meg hozzáférhető is.
Semmilyen szerelt- több darabból összetákolt dolog nem jön számításba , mert a hullámzás mindent szétver.
Sokan nem ismerik a morcos Balatont (mert általában olyankor kevesen strandolnak a partján) - de én ott lakok egész nyáron pár méterre a víztől, ezért volt alkalmam necces dolgokat is látni 10 év alatt - de akár még az idén nyáron is.
Amikor bejön a délkeleti szél, azt mi telibe kapjuk annyira, hogy volt egy éjszaka, hogy hirig nem hogy egy ilyen kis szart - de 2 darab, 3-4 mázsás elektromos hajót kúrt ki a partra úgy, hogy a víztől 10 méterre találták rájuk, jól összetörve. Tehát nem vicc ami ilyenkor ott van - erre kell számoljak én is.
Meg hát valamennyire én is hobbiasztalos lennék, vagy mi - még ha a bútorlap szakosztályban is - miért lenne tőlem ennyire idegen, hogy valamit fából (is) megcsinálnék? :-))))
"Régen mért tudta a kőműves függőbe állítani az ajtótokot, és köré rakni a falat?"
Háááát, nem vagyok benne biztos, hogy régen is tudta mind. :// Nálunk befalazott tokok vannak. Pár év alatt ki is mozgott mind. Megfúrtam a tokokat, kapott purhabot, azóta stabil mind.
Látom nagy port kavartam a befaragott ajtótokokkal.
Maradjunk annyiban, hogy szerintem egy új ház építésénél az nekem nem érv, hogy a kőműves vakolva adja át a házat az asztalosnak.
Régen mért tudta a kőműves függőbe állítani az ajtótokot, és köré rakni a falat? S ma mért nem?
Leesik a gyűrű az ujjáról?
És minek ehhez asztalos?
Az ajtókat az építőanyagtelepen veszik, nem is találkozik az asztalossal a kőműves, se ma, se ötven éve!
És hát a purhab....
ja, nagy találmány, hogyan lehet valami szart megoldani valami mással.
csámpás a fal? nembaj, majd a purhab. Nem tudunk falazni? nem baj, majd a purhab.
Az utcánkban a vadiúj biztonsági ajtó becsapódott, miközben a melósok rakták be. Minden ablak csukva volt, ajtó becsukódott, valamitől ki se tudták nyitni. Percek alatt vágták ki a purhabot a tok körül, majd vágták el a csavarokat, és emelték ki tokostul az ajtót - sértetlenül. Végignézte a tulaj, és ahogy voltak, már rakatta is fel velük az egész szarságot a kocsira, mehettek isten hírivel. Ha ennyi idő alatt ki tudták bontani a félmillás ajtót a falból, akkor mi akadályozza meg a betörőt ugyanebben? És akkor minek ilyen drága ajtó? Ezt egy olcsó is tudja....
Pont ezért kell nekem kifűrészelnem :) A galériában vannak oldalnézeti képek, arról meg is tudom rajzolni, anyagot kiszámolni. Mondjuk a "gépészet" más kérdés, de úgyis megoldom :)
Aranyosak ezekkel a "motorokkal". Legkisebb lányomnak 1-2 éves korában volt egy műanyag nyúl formájú. Még nem járt, de ezzel száguldott. A lakásban is, meg a játszótéren is. Még megvan. Eltettem emlékbe. Van rajta egy lyuk. Azon betolt vagy 30 db ceruzát. :-)
Az is kérdés, hogy azon kívül, hogy lebeg, mit kell még kibírjon?
A 3 collos, inox szűrőkosarat, az 1 collos lábszelepet benne és az odavezető flexibilis csövet. Ez összesen 2,2 kg - lemértem.
A vörösfenyőt esetleg lehet balsafával kombinálni, ami nagyon könnyű, de nem túl tartós.
Ha már kombinálnám, akkor merev (kemény) rétegnek vörösfenyőt használnék - felhajtóerőnek meg lábazati (zártcellás) nikecellt - azt a kéket, amivel az alapokat szigetelik. Állítólag az nem szívja meg magát vízzel, mint a közönséges nikecell.
Nem tudom, mekkora szivattyú lesz rajta, de a felszínhez közeli lábszelepen láttam már szivattyút állandóan levegőt (is) szívni.
Rajta nem lesz szivattyú - mert a szivattyú 22 méterre van a szívókosártól.
A kosár a deszka ALATT van, a lábszelep szívótorka így a vízfelszín alatt min. 10 centire helyezkedik el. Így nem látom hogyan tudna levegőt szívni nyugis vízben - mert viharos hullámzásban amúgy se használjuk, mert akkor nagyon "csúnya" lesz a víz a felkavart iszaptól.
- mindenképp valami szilárd-merev anyagban kell gondolkodjak (nikecell kiütve).
Ez az "úszósziget" 3-as inox drótkötelekkel lesz kikötve (kipányvázva) a stég lábaihoz (mert hogy a stég alatt lesz, ahol nem piszkálhatják az unatkozó fürdőzők).
Ott viszont - viharos időben - betyár erős hullámverés van - annak ellent kell álljon huzamos ideig is.
A vörösfenyő úgy tudom jól bírja a tartós vízben-úszkálást, de ezt én nedves állapotban olyan 0,8 -as sűrűségüre saccoltam - így jött ki a cca. 7 centis anyagvastagság erre a felületre és erre a terhelésre.
A csónaklakkot azt erőst hanyagolnám - mert hajós-tapasztalatomból kiindulva, az konkrétan szart sem ér tartós merülésben. Fröccsenő vízre még véd valamennyit - de vízvonal alatt felejtős.
Inkább valami jóféle pácot használnék - ha már - bár a vörösfenyő elvileg akár kezeletlenül is illene kibírjon pár szezont.
Még nem voltam a "deszkaboltban" - de tartok tőle, hogy ott nem szolgálnak ki ilyen méretű darabokkal... bár ki tudja?
Az is kérdés, hogy azon kívül, hogy lebeg, mit kell még kibírjon? Vörösfenyő az egyik legjobb, az akác szvsz annyira megszívja magát, hogy szinte vízzel egyező tömeg lesz.
A vörösfenyőt esetleg lehet balsafával kombinálni, ami nagyon könnyű, de nem túl tartós.
Viszont nem tudom, jól látom-e, hogy egy lábszelep lóg róla.
Nem tudom, mekkora szivattyú lesz rajta, de a felszínhez közeli lábszelepen láttam már szivattyút állandóan levegőt (is) szívni.
Ha fában gondolkodsz, akkor a Balsafa szóba jöhet-e? átlagos testsűrűsége 140 kg/m³ Nem tudom, mennyire szivja meg magát, esetleg kapna egy réteg csónaklakkot.
Vagy ami még úszik a vizen, talán a polisztirol (Nikecell)...
Sűrűségre a vörösfenyőre kb. 600 kg / m3-t ír, az akácra meg 728 kg/m3-t. De hogy az akác vízben mennyire bírja, nem tudom. Ha ez száraz érték, és még szív is, majdnem nehéz neked, nem?
Vízálló ragasztóval táblásított vörösfenyő pallódarabok? A vörösfenyőnek nincs horror ára, és ekkora méretben szerintem nincs semmi, vagy ha találszt 40x40 centist bármiből, az el fog tekeredni szerintem.
Én az idén cseréltem ki 8 beltéri ajtómat pallótokosra, gépész vagyok, semmi közöm az építőiparhoz, egyszerűen smucig vagyok és megcsinálom magam, amit csak tudok. :)
10 cm-es maga a válaszfal tégla, de mivel a régi tok 15 cm széles, így a fennmaradó falvastagságot malterral pótolták (ami nem nagyon tolerálja a vésést, ez későbbiekben fontos tényező lesz), hogy síkban legyen, így van oldalanként közel 3 cm vastag vakolatom...
Azt szintén tudni kell, hogy olyan nincs, hogy 100 cm-es ajtó helyére bemegy a 100 cm-es ajtó, mert mikor a ház épült úgy csinálták, hogy a téglákat befaragták a tok belsejébe, így vésni mindenképp kell.
Na most kész a nyílás (vakolás nélkül), ajtó beállítva, beékelve. PUR habbal én személy szerint csak az első ajtónál próbáltam a palló teljes üregét kitölteni, az viszont nagyon gazdaságtalannak tűnt, mivel kevés pazarlással kapásból 2-3 tubus habot megeszik (ca. 1500 Ft/tubus). Így változtattam: csak a 2 külső élet fújtam ki vele, így már kevesebb, mint egy tubus elegendő volt. Mivel véstem a nyílást, így a bőséges vakolás-élvédőzés-glettelés elkerülhetetlen, a tokra rátakartam kb 1/2 cm vakolattal, így a habon kívül az is tart.
A PUR habot én jó találmánynak tartom, bitang erős, szigetel és ha UV nem éri akkor szerintem öröklétű.
Az ajtócsapkodást nem ez nem fogja bírni, hanem a hihetetlenül gagyi anyaghasználat (gondolok itt a zsanérozásra illetve a faanyagra egyaránt), nem akarom az ajtó gyártót bántani, így azt inkább nem írom ki.
A régi ajtókhoz képest (amik amúgy kb. harmad osztályú román ajtók voltak) ezek olyan pille könnyűek, hogy én sokkal jobban aggódom, hogy az ajtólap szétesik, vagy a zsanér kiszakad, mint hogy a tok megmozduljon.
Leszögezem: ez saját vélemény/tapasztalat, és abszolút nem vagyok szakmabeli, ha valami szentségtörést követtem el a beépítés során, inkább ne is mondjátok el :)
Olvastam a korábbi hozzászólásodat is, de ezt sokszor lefutottuk ezen a fórumon: ez nagyon komplex kérdés. Felszerelni egy komplett műhelyt - elég nehéz egy posztban leírni. Nem véletlen hogy nem tolonganak sokan a válasszal ;-)
Aztán amit én használok, és meg vagyok vele elégedve: leírhatom ha gondolod hogy nekem mik vannak. Ezek számomra mind jók, megfelelnek. /Én is hobbista vagyok ahogy te./
Aztán leírom mit használok, de olyan nincs hogy más ne szívta volna meg vele, valamilyen szinten. Biztos találsz olyat fórumokon hogy "fuc*ing Makita bandsaw" nekem meg olyanom van és jó. Illetve: nem találkoztam olyan hibájával ami miatt kihajítanám. Kinek hiszel majd? :)
- Mi az "elérhető" ár?
- Van-e már valamid?
- Mekkora a műhelyed? (kell-e emiatt a szerszámokkal kapcsolatban kompromisszum?)
- Milyen az áramellátás (1 fázis/3 fázis).
"Én első körben egy szalagfűrészre, szalagcsiszolóra, körfűrészre gondoltam és végre vennék egy jó flexet és furót"
Körfűrész: most Bosch GTS 10 XC. Előtte a zöld tesó, PTS 10. Mindkettő jó a céljaidhoz. Bővebb tapasztalatokért keress vissza, mindkettőről írkáltunk már, oldalakat.
Kézi körfűrész: Bosch PKS 55A. Ritkán használom, ha nagy táblát kell felosztani ami sok az asztalihoz. Erre jó. Gyári lap van hozzá, azzal bútorlapot szépen ne akarj vágni :)
Szalagfűrész: Makita LB 1200F. Mit mondjak róla? Fasza kis gép, szeretem. Tavaly január óta van meg. Kaptam hozzá 4 szalagot, még azokat nyúzom. Nem nagy rönkök szeletelésére való, de olyat nem is akartam sosem.
Szalagcsiszoló. Hyundai kicsi, kézi, meg több saját gyártmányú nagyobb csiszoló: 123. Mióta megépítettem a nagy csiszolókat igen ritkán veszem elő a Hyundai-t. Igazán jól megdolgoztatni ennél a projektnél dolgoztattam meg, amikor a régi lakkréteget szedtem le. OBI-s amúgy :) Kb 3 éves, még első évben megnyekkent a fordulatszám-szabályozója (csak max fordulaton volt hajlandó beindulni), garis volt még, megjavították, azóta is jó, de kb fél-egy éve kezdtem a csiszolók építésébe, azóta ritkán használom. Én azt mondanám hogy jó, de konkrétan ezt a csiszolót anyázta már itt vki. Namostakkor? :)
Flex: van egy 125-ös kék Bosch (GWS 17-125), meg egy 230-as B&D. A kicsit használom leginkább, a nagyot igen ritkán. Legtöbbször valami fémet vágok vele, Maki 1mm-es Inox koronggal, nekem jó.
Fúró: kézi fúróban nem vagyok túl járatos, van otthon több régi kisebb fúró, Bleki, zöld Bosch, asetommilyenmárka. Illetve oszloposban van egy Bosch PBD 40. Na, azt gyakran használom, lassan 2 és fél éve. Nekem bőven elég, bár nem elsősorban a masszivitása az ami elvarázsol. Folyamatos ford. szab (nem kell szíjakkal ba**akodni, kefés motor, tehát hangos), elég szép lökethossz (90mm), kellő erő a mélyebb/nagyobb furatokhoz is. Aztán parasztvakításnak tűnő (de pontos) lézer célkereszt, digitális mélységkijelzés (szintén pontos). Ezek nélkül éppen lehet élni, de szeretem hogy vannak.
Más, általánosan szükséges dolog minden ilyen műhelyben, hiszen fával dolgozol ami port, forgácsot is jelent. Elszívás? Vehetsz ~20e ért porszívót, meg építhetsz vagy vehetsz hozzá porleválasztót. Ez utóbbi nagyon melegen ajánlottan "kötelező". Itt egy saját építésű ciklonos leválasztó, saját tárolóval. Mármint a tároló az saját, a ciklont szorgos kínai kezek fröccsöntötték. De tárolót vehetsz is hozzá, vastagabb müa. hotdó, fémhordó, stb. A porszívó OBI-s (már megint az OBI ... :D azért nemcsak sz*rt árulnak. Csak gyakran drágán). NTS 25. Majd 3 éve nyúzom. Eleinte porleválasztás nélkül, de aztán meguntam az állandó ürítgetést, meg anélkül a motor és a szűrő is sokat van nyúzva (állandóan eltömődő szűrő). Először egy Thien-Baffle leválasztó volt hozzá, de aztán azt megkapta a nagy elszívó (gyaluforgácshoz), a porszívóhoz meg csináltam a fenti linken szereplő tárolót a kínai ciklonnal együtt. Mióta megvan a porszívóba jó ha 3 havonta belenézek .... Nade, itt a világ legegyszerűbb/legolcsóbb leválasztója: https://www.youtube.com/watch?v=EOKUBxkHtwE
Kérdezted hogy "mit érdemes építeni" - mindent :-) Illetve amit csak lehet. Egy előnye mindenképp van a magad építette gépeknek: ismered minden porcikáját. Azaz nem kell szervízbe vinni, ahol kicserélik azt is amit nem biztos hogy kellene. És örök garanciád van rá :) Mármint szervíz. Aztán a főbb alkatrészeket te magad válogatod össze, minőségit vagy sem. Viszont: fontos hogy ez a te döntésed lesz. Érdemes-e spórolni az 1000 Ft-os Koyo csapágyon a 300 Ft-os KBS csapágy javára? Franc tudja, van gépem amibe KBS-t tettem, van amibe Koyo-t, évek múlva derül ki mennyire éri meg drágábbat venni. A gépépítés időigényes játék, főleg tervrajz nélkül (egy gépemhez sem volt, mindent kb. magam gondoltam ki ). Ha van időd, meg némi affinitásod én csak bátorítani tudlak erre. Az affinitásról: a csiszolók előtt a legbonyolultabb gépem a faék volt - szóval nem kell sokat aggódni hogy előtte még sosem :-) És elsőre talán a szerkezetileg legbonyolultabb géppel kezdtem: az oszcilláló szalagcsiszolóval. Mindent a youtube-ról ill itteni tanácsok alapján építettem.
Ésatöbbi. Könyvet is lehetne erről írni. Egyelőre ennyi, többel nem fárasztalak.
A balatoni víz-szivattyúzásomhoz egy alábbi elrendezést kellene csináljak - abból a célból, hogy a szívókosarat (benne a lábszeleppel) mindig a víz közvetlen felszíne alatt lebegtessem - vízállástól függetlenül.
Jobb ötletem nem lévén, egy fa úszó-platformra gondoltam, kb- így:
Na most - ahogy én számoltam (0,8-as sűrűséggel a nedves fára, valamint a 2,2 kg-os szükséges felhajtóerővel - ide bizony egy 7 centi vastag "deszkára" lenne szükségem.
