köszönöm a kimerítő elemzést, én is már efelé hajlok, mármint a sok felmosásra, mert van olyan elem oldalt lent a korlátnál, amelyik még eredeti állapotában pompázik. Mivel függőleges elem és kívülre néz a folyosóra nem a lépcső felé, így soha nem érhette víz.
Ez nem nagyon járható út sajnos, tizenévvel ezelőtt a társasház építésekor meg lett bízva egy alvállalkozó a lakások lépcsőinek elkészítésével, azt már senki nem fogja vissza tudni keresni ki volt, ha még egyáltalán létezik. Kaotikus volt az egész már akkor is.
Nadekérem. Ez nem EU kompatibilis macska eltávolítási módszer :)
Mondjuk a "lazúrozás" sem az :)
Tegnap én elkezdtem a rendrakást a műhelyben - alig lehetett bemenni, mert csak lerakónak használom már 3 hónapja - hamarosan neki kellene ugranom a következő projektemnek amiben fa is lesz. Határidős meló. De még nem égető...
Lehet, hogy Nálad az igazság. Mert amúgy a nitrolakk hálás anyag, gyorsan szárad.
Pár ház/egyéb építésében részt vettem az elmúlt 10 évben mindenhol az volt a "mesterek" baja, hogyha valamivel várni kellett. Akkor vagy nem vártak, vagy elmentek máshova dolgozni és alig lehetett őket visszacsalni.
A gyerek szobájában a hajópadlót sima monolakkal kentem le (az is ilyesmi célokra való, rugalmas, ha jól rémlik), föl szoktuk mosni, olyan a padló, mint újkorában (10 éves kb.)
Pedig, ha láttál már kemény sörtéjű perzsa macskát. :) Azt hiszed alkalmas arra, hogy letöröld vele a port a szép lakkozott lépcsőről, aztán ezt teszi a felülettel ... :)
"A lakk megrepedezett és rendszeresen felmoshatták."
Ott a pont!
A képről megítélve (ezt élőben kéne látni...) ezt egyszerű nitrolakkal kenték le.
Ez nem is kis hiba!
A nitrolakk nyitott pórusú lakk, és mint ilyen a vizet átereszti.
Egyáltalában nem való sem nedves, sem pedig kopásnak kitett helyre!!!
Ezt a lakkot bútoripari lakknak használják, olyan helyeken ahol nem érheti víz a felületet semmilyen mértékben!
Biztos láttatok már olyan dohányzóasztalt amin egyszer csak megjelentek pohár átmérőjű kifehéredett karikák...
Na azok a pohártól lettek olyanok. Mikor hideg italt öntünk pohárba kicsapódik rajta a pára kívül az felületen, majd ez össze gyűlve szépen lefolyik a pohár alá. Na ettől vannak ezek a karikák.
Ez a felület tisztára olyan, mint a karikások, de mivel itt a pohár nem játszik több mint valószínű, hogy a felmosások eredménye ez.
Ez a gyártó hibája.
Egyszerűen nem való a nitrolakk lépcsőre, parkettára.
Szakszerűen használva felkenik rá de csak, és kimondottan a fedőlakk alapozásaként kerülhet rá!!
A fedőlakknak meg kimondottan kopásállónak kell lennie ilyen esetben, és ezt a kitételt a parkettlakkok tudják kielégíteni.
Ez kb.olyan, mintha egyszerűen kihagyták volna a fedőlakkozást a műveleti sorból...
Javítása kizárólak a teljes visszacsiszolással lehetséges, és a teljes új felületkezeléssel.
Megjegyzem jó szopós meló... így felszerelve lekaparni róla a teljes lakkozást.
Nem csak a hibás részről, hanem az összes fokról, pofafáról, szegélylécről!!
Ugyanis ahol még épek a fokok ott is már elszíneződtek az évek során (sötétedik..) így ha kihagyjuk az ép részeket akkor is egy tarka lépcsőnk lesz.
Tehát le kell pucolni az egészet, és újra felületkezelni.
A lazúrt meg nem ajánlom, mivel a lazúrok sok mindenre jók, de hogy nem nyújtanak kopásálló védelmet a lépcsőnek az tuti.
Az meg, hogy 1-2 év múlva újra átcsiszolja az ember az egész lépcsőt... Na lehet, hogy akkor a tulaj inkább eladja az egész házat, mert még egyszer nem fog szopni akkorát, mint egy teljes lépcsőpucolás az tuti..
Watson a búr háborúk tapasztalata alapján azt nyilatkozta, hogy ilyet egy gepárd sem tudna csinálni, de Holmes még nincs meggyőződve erről, ezért Indiába utazott, házi tigriseket tanulmányozni. Kis türelmet kérünk :-)
De akár egy ikea behandla is jó lehet, egyszer véletlenül vettem, nagyon tetszik a felület, amit natúr fán ad. De ehhez a lakkot tényleg fáig le kell szedni.
Ha viszonylag egyszerűen oldható kötéssel van megoldva a lépcsőlapok rögzítése, én mindenképpen leszedném. Előtte sorszámozva persze, hogy csak vissza kelljen "dobálni". Azért, mert ha a házban elkezdesz csiszolni, abból olyan por lesz, hogy tovább fog tartani a takarítás. A szalagcsiszoló lenne a leghalaósabb, de az könnyen "beleharap" az anyagba, az excenter lehet erre a jó megoldás, esetleg az éleket csinálnám szalagcsiszolóval, ami keskenyebb, mint a csiszoló talpa.
Én a lakkokkal eddig mindig megszívtam, vagy olajoznék (pl. biopin keményolaj) vagy vékonylazúr.
Én hagytam, csak az érdekelt már miként újítsam fel.
Én első-körben a készítőt/gyártót kérném fel, gondolom Ő rendelkezik megfelelő szerszámokkal és gyakorlattal. Lecsiszolni egy beépített lépcsőt nem egyszerű, a sarkok belső élek tisztítása okoz nehézségeket.
Azért mert ha mondjuk túl sok díszítés lett volba rajta, vag ykazettás ajtó akkor deltacsiszolóval még lehetne valamit kezdeni de ezekkel nem. Nagy sík felületekre pedig inkább excentercxsiszolót érdemes kezdőként használni, ahogy valaki korábban javasolta....
Lehet, bocs, mert már 2 órája megírtam, hogy rendben nincs a macskának köze hozzá, elfogadom. Már a felújítás mikéntjéről értekeztünk néhány segítőkész fórumtárssal, de aztán mindig jött valaki, aki újra és újra előszedte a macska témát. Én hagytam, csak az érdekelt már miként újítsam fel.
Nem kell mindenhez kényszeresen hozzászólni, hagyd azokra akik tényleg segíteni akarnak. Ha a konkrét kérdésre/problémára nincs érdemi válaszod, akkor hanyagold a témát.
Tipikus esete vagy a háttér ismerete nélküli véleménynyilvánításnak. Lépcső ügyben megkaptam a válaszokat a többi nem ide tartozik, most nem fogom itt elmagyarázni a hátteret, csak néhányan jöttetek visszatérően állandóan a macskával arra reagáltam
Kapok havonta x ezer forintot. Ennek az x ezernek két dolgot kell fedeznie. Az egyik a tulajdon megtérülése, úgy szokás számolni hogy 5-7 % tehát 16-20 év alatt termeli vissz a a tulajdon az új árát. A másik pedig a használat költsége ami szintén bele van számolva a kiadási árba azzaz a kapott összegből mondjuk két év alatt össze kell jönni annyinak, hogy a kiköltözéskor fel kell tudni újítani a lakást.
Te mit vártál? Hogy csak a pénzt nyeled be, de nem kell majd semmit sem költened a lakásra? Azt írod több éve ott lakik. Zsengén számolva is kb 8 éve. Mennyit fizetett ki ezalatt, hányszor tudnád kifizetni a "károkat" belőle?
Nem kell válaszolnod. Részemről nem látsz több hozzászólást ez ügyben, én leírtalak magamban.
ha visszaolvastál volna, akkor láthattad volna, hogy a macskát ez ügyben már elengedtem rég. Egyébként viszont rengeteg más egyéb problémát okozott, már értem miért nem enged a legtöbb tulajdonos állatot tartani az albérlőnek a lakásban. Ja, és még mielőtt valaki megkérdezi, a tudtom nélkül tartották ott a macskát és azért nem derült ki mert nem volt szoros ellenőrzés mert rokon volt az albérlő és bizalommal álltunk hozzá. De mindenki jobban jár ha nem bízik senkiben és a nyakára jár, már aki albérlőt tart. De ez már nagyon off.
Nem volt ilyen szándékom a félreértések elkerülése miatt, csak pro és kontra próbáltam a szakértőktől megtudni az igazságot, oda-vissza érvelés folyt/folyik, nekem már nincs több érvem, elfogadom hogy ez a lépcső ennyit bírt.
Akárhogy csiszolhatod, csak ne maradjon rajta a régi lakk.
Azért géppel a legtöbb helyen könnyebb...
A vékonylazúr könnyebben, jobban beleivódik a fába. A vastaglazúr (nevének megfelelően) kevesebb réteggel ad vastagabb fedést. Gyorsabb, könnyebb vele festeni, cserébe kevésbé tartós.
el tudnám fogadni, ha mindenhol hasonlóan kopott volna le, de itt egy kép a korlát aljáról, ahol látszik, hogy takarítva nem sűrűn volt, de nem is kopott le csak úgy magától a lakk. Ezen a részen még a régi fényes felület maradt meg. Ebből arra tudok következtetni, hogy valamilyen fizikai behatásnak kellett lennie a többi részen
Azt nem tudod elfogadni, hogy tényleg magától lett ilyen? 11 évi mechanikai behatás, hő- és páratartalom-ingadozás megtette a hatását az eredetileg esetleg hibásan kivitelezett felületen.
Hát mivel nem vagyok asztalos, elég macerásnak tűnik leszedni nekem a lapokat a csiszoláshoz. Ha jól értem akkor le kellene csiszolnom az ép részeket is (korlát, kapaszkodó), hogyha valamivel átkenem (lazúr, olaj stb. még nem tudom) egységesen nézzen ki?
Ha olyan a lépcső, miért ne, egy üveglépcsőnek sem esünk neki drótkefével, de nyilván utólag már mindegy. Csak most már ott tartunk, hogy magától néz ki így a lépcső, mert sem a felmosás, sem a porszívó, sem a macska nem okozta, de valamiért mégis így néz ki.
Bakker, hagyd már ezt a porszívózás dolgot. Ez akkora marhaság, hogy nem lehet vele menni semmire. Azt nem tilthatod meg a lakódnak, hogy porszívózzon!
"A lakk az lekopott, az világos, csak az a kérdés mitől."
Attól tartok, ez sosem fog kétséget kizáróan kiderülni. Az sem biztos, hogy az tényleg lekopott (így képekről ez amúgy is megállapíthatatlan), szerintem inkább "felpattogott". Szokása a lakknak, ha valahol megsérül/lekopik. Pont tegnap írtam, hogy ezekért nem szeretem a lakkot. Biztosan meg lehet csinálni tartósra is (az sem "örökélet"!!), de ahhoz érteni kell és nem olcsó. Hogy ezt 2007-ben hogyan, mivel csinálták, azt nem tudjuk, lehet, hogy ennyi volt amit bírt, ha anno "eladásra jó lesz az" módon lakkozták.
Ha lehet, akkor inkább szedd le a fokokat a csiszoláshoz, ott a helyén nagy szenvedés lesz. Én biztosan nem állnék neki kézzel csiszolgatni.
A vékonylazúr beszívódik a fába, (a színtelen) kicsit sötétít rajta, de próbát kell tenni előtte. A vastaggal szerintem ugyanaz lesz a baj, mint a lakkal, idővel lekopik/felpattog. Nem lépcsőre találták ki.
Ha nem kritérium a fényes felület (bár a vékony lazúrral sem lesz az) akkor én inkább olajoznám. Azt, ha időnként karbantartásképpen újra kell kenni, sokkal egyszerűbb/gyorsabb mint az egyéb festékeket/lakkokat javítani.
De ez is csak egy vélemény, biztosan lesz aki másképpen látja. Te meg győzd eldönteni, hogy melyiket hidd el :))
Fogadd el, ez van. A lakk az már csak olyan, ha szarul van felhordva - el lehet ezt is rontani ezeregyféle képen, akkor egy helyen egy kicsit megsérül, a többit meg a lakótérben lévő pára és a fa mozgása elintézi. Egyszerűen lepörög a felületről, oszt' jó napot kívánok. A porszívó legfeljebb csak összeszedi a lakkdarabkákat.
Mi a különbség a vékony és a vastaglazúr között? Elég a kézi csiszolás vagy gépi kell vagy mindegy? Ha színtelen lazúrral kenem le a lépcsőt, el fog térni a korlát ill. a kapaszkodók színétől, mert azokat nem csiszolgatnám ha nem muszáj?
bocs a sok kérdésért csak próbálnám felmérni nagyjából mennyibe kerülne a lépcsőfelújítás.
Csatolok egy másik képet is. A lakk az lekopott, az világos, csak az a kérdés mitől. Sima le, - fel járkálástól nem így kopik le szerintem. Lenne rajta egy "ösvény" vagy valami ahol a legtöbbet járkálnak, de közvetlenül a fal mellett nem jár senki szvsz. A felmosás már lehet ok, illetve én még gondolnék esetleg a porszívózásra is a macskaszőr miatt, az nem tudja így a felületet megkezdeni?
Valamennyire látszik talán a képen, hogy a korlát és kapaszkodók megmaradtak eredeti "fényességükben".
Azért gondoljuk itt többen is, hogy a lakkal volt baj, mert teljes felületen hiányzik sok lapon. Ilyet akkor is lehetne alkotni, ha pl rendszeresen felmosták volna, de akkor meg nem lenne ilyen színe, fekete lenne, mint a penész a falon.
Szóval ez szerintem is lakkprobléma. 11 év alatt elöregedett, és lepergett.
A lakkal az a fő baj, hogy a víz-pára alá mindig bemegy, mivel lehetetlen tökéletesen zárni a felületet. Ki viszont valahogy annál nehezebben jön, ezért a lakk alatt elkezd romlani a fa.
Valamilyen "lélegző" felületkezelés kell.
Többféle lehetőség van, pl vékonylazúr, vagy olaj vagy viasz.
A lazúr a legegyszerűbb (inkább vékonylazúr legyen. Ez lehet színtelen is, bár az lehet, hogy csak vastaglazúrban van. Elég jó tapasztalataim vannak a Sadolin Plus vizes bázisú vastaglazúrral pl.
De lehet jó minőségű olajjal is kezelni, pl,, tungolaj. Az olajozást rendszerint meg kell ismételni pár évente, hogy jó legyen, viszont nem kell nagyon csiszolni közben. De ennek nem mindenki szereti a kinézetét, mert nem fényes.
Köszönöm a véleményt. Ha nem lakkozást akkor milyen felületkezelést javasolnál ami a párásságnak jobban ellenáll? A macskát kizártuk már mint okozót :)
A macska egy opció volt részemről, laikus vagyok, de ha azt mondjátok a macska nem lehetett akkor én elfogadom és köszönöm. Másban úgyis okozott elég sok problémát, legalább ezt nem kell akkor ráfogni..
A pàra ès a lakk nem baràtok Te itt mindenkèpp azt akarod hallani hogy a max 7 kilós macskàtól kopott el a lakk a kemènyfa lèpcsőn megnyugtatlan nem fogod.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat mindenkinek. További infók a pontosabb képhez. A lépcső a lakás átadásakor 2007-ben készült, utasítás annyi volt, hogy puha, lakkozott fa ezért "mezítlábas ill. papucs" lépcső. Mi két évig használtuk az előírásoknak megfelelően (2 felnőtt + 1 kisgyerek, bár ő még nem nagyon használta akkor, kicsi volt, le is volt zárva előle, le ne essen), de addig nem kezdett el kopni. Utána üres volt a lakás, majd 2013 végén lett az albérlők által használatba véve, 1 fiatal pár, majd szakítás után 1 ember lakta csak, az utóbbi két évben. Azt nem tudom, hogy ők hogyan használták (rokon volt, ezért nem volt szoros az ellenőrzés általunk a lakásban), most így kaptuk vissza. A macska azért elég sokat fetrengett a lépcsőn. Nekem az a furcsa, hogy sok lépcsőfok teljes szélességben kopott, tehát olyan helyen is ahová nagyon nem lép az ember, mert vagy túl keskeny vagy túl közel van a falhoz, a másik pedig, hogy a függőleges lapok is lekoptak, ahová aztán végképp nem lépünk, de pl. a macska a testével oda tud dörgölőzni.
A képen látható lakkozott bükklépcső ilyen állapota 4 év használat után mennyire normális?
Nekem olyan kérdésem támadt, hogy a készítő (a lépcső készítője és felületkezelője) adott-e karbantartási útmutatót és adott-e javaslatot a felületkezelés felújítására x időközönként. Már csak azért, mert a fából készült tárgyak használati eszközöket a lakkozás védi, mint a padlót vagy lépcsőt.
Szvsz, itt vékonyan lett lakkozva és nem lett megfelelő védő film kialakítva, négy év nem egy évtized. Én úgy-látom a készítő és nem a bérlő a hibás. Én láttam ilyet, teljes csiszolás és újralakkozás (örülni-kell ha nem színeződött el a fa).
Lenne néhány kérdésem, ha tudna valaki szaktanácsot adni azt megköszönném. A képen látható lakkozott bükklépcső ilyen állapota 4 év használat után mennyire normális? Most költözik ki az albérlő, és vita támadt köztünk mert mi még normális, hibátlan állapotban adtuk át neki. Hozzátartozik a dologhoz, hogy volt egy macskája is... Kérdés az lenne, hogy a lépcső természetes módon tudott-e volna ennyi idő alatt ennyit kopni (normál emberi használat mellett) vagy más is közrejátszhatott ebben (pl. a macska)? Másik kérdésem az lenne, hogyan lehet felújítani? Csiszolás + újra lakkozás elég vagy már csak a csere jöhet szóba?
Ezt a márkát sok youtube-os videóban láttam, abból ítélve nem lehet rossz valószínű, csak kérdés milyen nehéz egy ilyen? Ha sokat akarja használni az ember v megcombosodik v megfájdul a karja :)
Tényleg, Paco két napja linkelt egy "elektropneumatikus" tűzőgépet. Használt már ilyet valaki? Viszonylag drága, de elvileg akár jó is lehet, ha az ember nem akar kompresszorral bajlódni.
Szerintem amelyik jobban tömít. Az enyém menetes, de tömítés nélküli. Mivel itt tökéletes zárás kell, én széles szigszalaggal kétszer körbetekerem a nyakát, hogy a fedél és a test között ne tudjon levegőt szívni. Ez így jól működik.
Szia! A hordó belső áramlási viszonyai szerintem lényegtelenek. A ciklonban történik a leválasztás, a hordóba csak bepotyog az anyag. Nekem is műanyag hordóm van. Jól működik, de noha elég vastag falú, ha valamiért eltömődik a szívócső vége (bekap egy rongyot, vagy rácuppan egy sima felületre), akkor egy pillanat alatt behorpad. Nálam egy nap után kirúgja magát (meg amúgy behorpadva is működik).
Ehhez már egy kicsit hozzávauzok. 34 évet húztam le ipari karbantartóként. Elektroműszerész voltam, de a főnököm a hidraulikát, a pneumatikát és a kisebb bonyolult hajtóműveket is ránksózta. Szerinte a gépészcsapat ezekhez túl hülye volt. Nem tudtam örülni a szakmai dícséretnek, de visszapofázni akkoriban nem volt túl egészséges. Szóval a pneumatikában is átéltem pár korszakváltást. Amikor kezdtem, általános volt az FRC levegőelőkészítő. Indult egy vízülepítő, szilárd szennyezést kiszűrő, nyomásbeállító egységből, amit követett egy légfogyasztástól függő, beállítható cseppszámú olajozó blokk. Ezeket rendszeresen kellett speciális pneumatikaolajjal utántölteni. A munkahengerekhez, mágnesszelepekhez ( nálunk Festo ) lehetett javítókészletet kapni. Akkor még örökéletű dolgokat csináltak, saválló anyagok, sárgaréz csatlakozók, vörösréz csövezés. Jött az újkor, egyre több műanyag, önkenő anyagok vagy élettartamra zsírzás. A folyamat vége a teljesen műanyagból készült szerelvények, halálvékony saválló csőből készült munkahengerek, mindez többnyire szétszedhetetlen kivitelben. Javítókészlet? Az meg mi az ördögfasza? A technológia kiteljesedése az élettartamra zsírzás. Működik addig ameddig, utána el lehet dobni. Trükköztünk sokszor a bizonytalanul működő , szárazra kopott dolgokkal. A levegőbetáplálásba belenyomtuk a pneumatikazsírt. Működött egy darabig, tűzoltásnak jó volt, de a vége mégiscsak csere. A Bosch-Rexroth legalább ráírta a szerelvényei adatlapjára, hogy " Olajozni tilos! Élettartamra kenve! " Az olaj ezekből a zsírkenésű dolgokból kimossa a kenőzsírt, ha egyszer elfelejted az olajat pótolni, rohamosan kopik. Nem beszélve arról, hogy olcsóbb, nem olajtűrő gumialkatrészeket építenek be. Láttam olyan tűzőpisztolyt, amit a kárpitosműhelyben az ezer éve működő, de végül elkopott helyett tettek fel. Persze az olajozós FRC után. Nem egészen két év múlva a belső műanyag alkatrészei úgy néztek ki, mint amiket átengedtek egy megvadult turmixgépen. Apró morzsákra hullott az egész. A szervíz persze nem javította garanciában, mert a használati utasításban ott volt hogy " Olajozni Tilos! " Ez a jelenség pláne ott erős, ahol a spéci és drága pneumatikaolaj helyett hidraulikaolajat használnak azzal hogy " Jó az oda! " Hát nem jó, de az okos a más kárán tanul a buta meg a magáén se. Manapság olajozni szerintem csak a nagy fordulatszámú levegős szerszámok motorjait kell, de ide se illik sajnálni az előírt minőségű spéci olajat. A többibe néha egy kis zsír, szakboltban kapható, vagy egy kis savmentes gyógyszertári vazelin.
Csak akkor rendelem, ha ez elment. Annyira közel sem használhatatlan, hogy kidobjam, mert ez se rossz gép. A fix kapcsolóját nem szeretem meg függőleges használatánál a rugót. Más baja nincs, dewalt lappal egy álom a meló vele.
Ha nem megy el ez marad és nem lesz más. Nem akkora a kényszer xd
Nekem van egy parkside szegbelövőm, nagyon elégedett vagyok vele, eddig a gyári szegek használtam, mert anno vettem több dobozzal. Na de az elfogyott és rendeltem nem parkside-s szegek szerszám outletről és azt tapasztaltam, hogy ezek a szegek picit vastagabbak minden téren, éppen csak annyival hogy picit szorul a tárban. Azt gondoltam, hogy a szegbelövők és szegek kompatibilisek egymással márkától függetlenül. Rosszul gondoltam v. anno kifogtam egy picit szűkebb táras szegbelövőt vajon?
gondoltam rá, hogy veszek egy szegbelövőt, de milyet lenne érdemes? Tudnátok tanácsot adni?
Továbbá lenne egy kérdésem forgács leválasztóval kapcsolatban:
Érdekel valakit egy teljesen jól működő ferm lamellázó?
Gyári lappal 13, dewalt plusz lappal 20. Utóbbi esetén gyárit is odaadom. Javasolt a dewalttal venni, erre nem ég rá a fa, mint gyárira xd
Ha nem kell megy jófogásra, de nem szívesen adom el idegennek, mert használható masina.
Kipróbálok egy másik fajtát így kettőre nincs szükség.
On:
Kutyaház kikerült, óvatos szagláson kívül más még nem történt vele. Ismerve drága kutyámat majd bele is megy, ha kíváncsi lesz rá, addig tuti nem xd nem egy fázós fajta, így nehéz eset...
2010 ben pontosan abban a cipőben jártam, mint Te most. Akkor raktam össze egy tök egyszerű franciaágy keretet ugyanígy, hogy spóroljak. (Barkácsáruházas gyalult anyagból, fatelepi gyalult tetőléc ráccsal, rács rászegezve a keretre.)
Akkor került az nekem kb. 15 ezer forintba (kárpitozott fejtámla elem nélkül). Nem sokkal később egy jófogásos fusizótól is vettem egy nagyon hasonló másik új ágyat 17 ezerért... Szóval egy kutya egyszerű ágyon nem tudsz spórolni szinte semmit, ha ilyen módon magad rakod össze. A kereskedelem már minimumra szorította az árakat.
Ellenben amit tervezel az végül is nem kapható minden sarkon, a magas kárpitozott ágyvég miatt megérheti sk. megépíteni de sztem akkor sem jön ki ma annyiból.
A kárpitozás nem nagy ügy, egy nagy sima 8 mm-es rétegelt lemez, kis, szivacs meg a borítás, pár dizájnos gombbal...
Az ágyrácsot ma már nem szegezném oda, ugyanannyi munka egy gurtnira rászegezni és mégis csak könnyen kivehető...
Középen ne felejts el hossztartót beépíteni és egy két lábbal megtámasztani alulról mert az ágyrácsnak sok a 160-180 cm fesztáv. Matracnak a http://www.revotica.hu termékeit ajánlom. Vettem többet, sztem korrekt minőség jó áron.
Én készítettem, igaz egy kicsit nagyobbat (franciaágyat), két éjjeliszekrénnyel.
A bolti árat nem írom, viszont egy ismerős bútorasztalos 240 ezerért készítette volna, matrac nélkül természetesen.
Mondtam neki, hogy "aranyozni" nem kell és magam készítettem el. Anno raktam fel képeket, nos így néz ki. A borovi fenyő a 3 év alatt egy kicsit érett, sötétebb lett.
Nekem nincsenek szuper gépeim, csak egyszerű barkácsgépek, de nélkülük hozzá sem fogtam volna, no meg azért egy kis hajlamom is van a famunkához. Nem akarlak elkeseríteni, de a leírtak szerint én nem fognák bele és ahogy itt írta valaki biztosan "tegező viszonyba kerülnél a Jóistennel" a kivitelezés közben.
409-es kollégával a lakkozást érintően viszont nem értek egyet. Van ugyanis kimondottan bútor lakkozáshoz egy kiváló készítmény:
A Bona egy svéd piacvezető cég, a vízbázisú lakkok úttörője az 1970-es évek óta. Számtalan fajta lakkot forgalmaz, matt, selymes fényű és fényes kivitelben. Igaz nem olcsó, litere 4 ezer forint felett egy kicsivel. Én a selymes fényűt használom, az ágy is azzal lett kezelve.
Nekem az egésszel egy nagy gondom van, és előrebocsátom, lehet, hogy hülyeséget beszélek.
Van ugyebár a felmosás művelete. A burkolat jellegétől függően ez több vagy kevesebb vízzel történik - nálunk ott, ahol a boltban vett, eleinte szépen kinéző ágykeret van, minimálissal, mert laminált van lerakva.
Ennek ellenére az a kevéske víz valahogy bejut alulról a fa rostjai közé, és szépen kimossa a pácot. Amitől a láb alja elveszíti a színét, és ronda lesz.
Nem tudom, hogy az általad javasolt kezelésnél mennyire kell tartani ettől.
Viszont tapasztalat szerint, ha kap egy finom vékonylazúrt, majd arra két réteg lakkot, azzal nincs gond.
Rég jártam itt, nagyon kevés az időm, így egyszerűen nem jutok el oda, hogy a ti hozzászólásotokat olvassam. Sajnos ez van, ezen egyenlőre nem tudok változtatni, majd ha szabira jövök, akkor talán lesz erre is időm. Túl pörgős lett nekem már ez a fórum jelenleg, egyszerűen már nem tudom nyomon követni, hogy ki mit csinált, vagy szeretne csinálni, pedig nagyon hiányzik nekem ez a társaság. A hobbiasztalos blog szerkesztése is rengeteg időmet elviszi, abba önként kezdtem bele pár évvel ezelőtt, a hobbi miatti elkötelezettségem miatt, és amíg még az egészségem engedi csinálni is szeretném. Utána nem tudom mi lesz a bloggal. Sajnos nincs olyan jelentkező aki szeretne tenni ezért a közösségért hosszú távon.
A műhelyemben történt egy kis változás. Kezd nagyon kicsi lenni a 70 m2 műhely, és ahogy fogy a szabad hely, úgy nőtt a kupi. Ezért belekezdtem egy átalakításba, átszervezésbe. Persze ezzel időnként még nagyobb kupit tudok csinálni, de legalább egy jó irányba sikerült elindulnom. Rengeteg a gépem, gyakorlatilag már mindenfajta barkács gépem van amit használni lehet. Ezért a műhelyhez tartozó egyik szobába beraktam 3 db régi kétajtós szekrényt, azokat bepolcoztam. Az egyik szekrényben a vegyi anyagok vannak, oldószerek, festékek. A másik szekrényben csak a segédanyagok vannak, csavarok, csiszolópapírok, és hasonlók. A harmadik szekrényben a kézi gépek sorakoznak amiket ritkábban használok. A szekrények tetejére felraktam pár egész tábla OSB lapot így felül egy nagy rakodó területem alakult ki a tábla anyagoknak. Leszedni nehéz őket mert mindig alulról kell valami :) De nincs jobb helyem ezek tárolására. A nagy műhelyben is változtak egy kicsit a dolgok. Volt egy pár négyzetméteres fal részem amit polcok borítottak be rajta műanyag dobozokban a segédanyagok. Ezt a polcrendszert elbontottam és a segédanyagok átkerültek az egyik szekrénybe és egy jó kis része ami már nem kellett az a kukába. Így felszabadult egy egész nagy falszakasz a műhelyben. Készítettem maradék faanyagokból egy 3 méter hosszú 60 cm mély polcod asztalt, a váz anyaga 10*5 cm-es stafni. A polcok 4 cm vastag konyhai munkalap maradékokkal lett beborítva, a munkafelület meg egy 28 mm-es régi konyha munkalap.
A polcaira beraktam pár tucat műanyag dobozt amit még nem vittem át a másik szobába, teli segédanyagokkal. A munkalap fölött egy szép nagy üres falszakasz keletkezet a polc rendszer elbontásával ami tele volt furkálva és tiplizve, ezeket kiszedtem és a lyukakat begletteltem. A fal tetején megy egy fél colos acél gázcső, ami két elágazással átmegy a falon így rettentően erős. Először arra gondoltam, hogy erre akasztok fel pár szorítót. Össze is szedtem a műhelyben mindenhol szanaszét tárolt szorítókat, és meglepetten tapasztaltam, hogy ez az elképzelés nem lesz jó, mert nem fogja elbírni az acélcső ezt a súlyt. Ráadásul az is kiderült, hogy az évek során rengeteg szorítót vásároltam így a cső kevés is lett volna. Ki kellett mást találnom.
Volt otthon pár darab régi bontott szekrény ajtó és oldalfal amit sajnáltam kidobni. Ebből 4 darabot felállítottam az asztalra és pont a gázcső aljáig értek fel. Már meg is volt az ötlet, ezzel borítom be a falat és erre már könnyebben tudom rögzíteni a szorítókat. Először festeni akartam a fa lapokat, de kaptam ajándékba egy csomó maradék öntapadós tapétát ami nagyon hasonló ezüst színű mint az a bútorlap amiből a konyhabútorom frontját készítettem Ezért ezzel tapétáztam le a bontott ajtókat amit előtte alaposan legletteltem és csiszoltam, hogy jól tapadjon rá a tapéta. A bútorlapok tetejét már bátran tudtam rögzíteni a gázcső mögé berakott stafnikhoz, a falon úgysem tudja áthúzni ez a súly, mivel a legnagyobb súly az asztalra terhelődik át amin állnak a letapétázott ajtók. Készítettem hulladék rétegeltből pár darab tartót is a szorítóknak és a csipeszeknek, majd szépen felpakoltam mindet. Összeszámolva én is ledöbbentem, a 103 darab számon. De végre egy helyen van mind és még átlátható is. Alul vannak azok a kisebb szorítók amiket sűrűn használok, a többi meg felül, amiért már nyújtózkodni kell. Azért igyekeztem úgy elrendezni mindet, hogy a földön állva elérjem mindet. Van 4 darab sarokszorítóm is azokat a bal oldalra felülre raktam, de ezt az új asztal mellett lévő lépcsőről elérem, így nem baj ha magasan vannak. A szorítók alatt még maradt egy szép nagy hely amit még nem tudom mire fogom felhasználni, de az biztos, hogy fontos, sűrűn használt szerszámokat fogok ott tárolni.
Itt van pár kép.
Az új asztal
A 4 tábla leglettelt bontott bútorlap
A maradék öntapadós tapéták, volt közte 1 méter hosszú is pár darab. A tekercsek 150 cm-es szélességűek voltak de van pár darab 50 cm széles maradék is.
Tapétázás előtt
letapétázva és felöl rögzítve a gázcső mögé rakott stafnihoz. Az elejét egy fehér bútorlap csíkkal takartam le, hogy jobban nézzen ki.
A szorítók a falon. Megpróbáltam a legjobban kihasználni a rendelkezésre álló helyet ezért az alsó sorban fejjel lefelé vannak a szorítók.
Én csepegtetem. Leveszed a levegő tömlőt és belecsepegtetsz a szegbelövőbe a levegő csatlakozón keresztül. Inkább többet, mint keveset. Nem lehet túladagolni.
A rétegeltet elő kell feszíteni Felfelé domborúra Így nem tud visszahajolni. Ekkor elég a 10mm-es. Ha nincs előfeszítve akkor 18-ast kell csíkokra vágni. Olyan mint az acél. Az ára meg mint az arany.
Az ágyrácsot ne lakkozd! Ha belakkozod, penészedni fog. Lehet kapni 10-12 ezerért profi ágyrácsot. Időnként a Lidlben non food kiárusításkor fél, harmad áron 4-6 ezerért. Jyskben vettünk martacot 30 valahány ezerért. Állítólag féláron. Nagyon kényelmes.
Csak okoskodok, mert tapasztalatom nincs a rétegelttel, de úgy gondolom, az ilyen méretekben gyenge lesz. A rétegelt, oldalirányú erőre hajlamos meghajlani. A deszka 20-22mm vastagságban és 11-13m szélességben, 50mm hézagokkal biztosan nem hajlik. Hogy árban melyik olcsóbb, azt nem tudom, ez függ a rétegelt fajtájától.
A lakkal nekem az a bajom, hogy az egy felületi bevonat, ami sérülékeny és ahogy a fa mozog (mert ara mindig képes :) ) repedezhet. Akkor meg randa, leszedni/javítani macerás. Én olajoztam, attól kicsit sötétebb lett.* (A bükk és a fenyő nem sokat sötétedik az olajtól, míg a dió szinte fekete lesz) Kapott 1réteg keményolajat, majd 1réteg méhviasszal kevert parafinolajat. Az olaj beszívódik a fába, nem a felületen képez bevonatot. De lehet akár vékonylazúrozni is, akár színtelen, akár színezett formában, de akkor minden réteg után át kell csiszolni.
* képen lévő állapot az első réteg utáni, míg a talán 1nappal korábbi képen a nyers bükk van még.
Ja, még valami. A lábak belül ne lógjanak be a matrac űrméretébe, és először a matracot vedd meg, nem szentírás a méret amit megadnak rá.
Ágyrács: darabka tetőlécek garmadája - lehet gyalultat is venni. Olcsóbban kijössz, mint a rétegelttel, ha nem pokrócot terítesz rá, akkor észre sem venni.
Festés: speciel én egy vizes bázisú lazúrt használnák, ízlés szerinti színben. Vagy ha csak natúrba akarod, akkor selyemfényű vizes lakkal kencézném két soron. Azért selyemfényűvel, mert a fényes lakkal dolgozni... Hát... Úgy fogalmaznék, hogy nagyon könnyű elb@szni.
Maga az ágy: csapolva az egészet - bár ehhez nem árt pár alapszerszám, úgysmint véső, hozzá kalapács, normális fűrész, szorítók. Továbbá nem árt egy kevés gyakorlat sem (ez lesz a legviccesebb az egészben, szerintem kitalálsz majd pár összetettebb káromkodást közben), meg némi faragasztó. Esetleg pár megfelelő vasalat, de én még olyat nem láttam, ami kibír annyi használatot, mint a csapolt-ragasztott kötések.
Kárpitozás: ilyet még nem csináltam és nem is áll szándékomban... :)
Ezt tudnád részletezni? Igen csodálkoznék, ha ennyiből kijönne.
Az ágyrácsot hogyan érted rétegelt lemezből? Telibe bele tennél egy táblát?
35eft-ból szerintem nem lesz jó matrac. Persze kérdés milyen a jó?
1-2 hete készítettem egy 100x200-as ágykeretet (alább valahol tettem be képet is), Annak az anyagára, igaz gőzölt bükk, és a rács borovi, ~40eft volt. És ezen nem gyalult/szabott még semmit senki.
A matrac meg 65eft, és ez távolról sem a drága fajta.
Jó matracot szeretnék. Vannak egészségügyi problémáim, tehát indokolt. Nem tudom, hogy lehet e itt boltokat mondani, de ez egyébként a Kika terméke. Möma még drágább, IKEA - legdrágább. A másik skandináv, meg a legalja, ott örökké bosszúság a vége a vásárlásnak.
A kárpitozást is megcsinálnám, talán sikerül. Úgy számolom, hogy anyagköltség (lakk is) + az előkészítés munkadíja 12 ezerből kijönne. Fenyőből (borovi?) ez nem nagy mennyiség, inkább a rétegelt lemezt gondolom költségesebbnek, amiből a rács készülne. Ezt rosszul kalkulálom?
Nagy fába vágnám a fejszém: szeretnék egy ilyen ágyat készíteni.
(Üzletben 60 ezer; gondoltam, ha nem is lesz ennyire szép, saját magam olcsóbban kivitelezem.)
Mire figyeljek? Az ágyrácsot nem szeretném külön elkészíteni, hozzáépíteném a kerethez. Ágyrácsot rétegelt lemez-csíkokból készítsem? A többi részhez a faanyagot (fenyőt) kiszámolom, összeírom és méretre szabatom/gyalultatom. Nekem ehhez nincs műhelyem, tulajdonképpen az összeépítés lenne a cél. Csapolással, fatiplivel, facsavarokkal.
Jó lenne egy ilyen kárpitozott háttámla, de ezt még nem látom át.
Úgy tűnik, normális minőséget senki se akar fillérekből gyártani, a fene se érti ezt.
Még az Emuca tűnt fel: van normális weboldala a gyártónak, és van 100%-ban kihúzható, oldalra szerelhető, fékes kivitele. Häfeleből nem találtam ilyet.
Viszont ilyenkor, amikor kicsit utánatúr a katalógusoknak, kicsit megdöbben az ember, mennyiféle trükkös és ötletes dolog létezik már, és mennyire nem használják ezeket egy átlag bútoron.
Fékes, önbehúzós sínből mi az, ami már vállalható? A Blum ára húzós, a szerelése bonyolult. A többiből meg van millió féle, Forest, GTV, Hafele, Strong meg mittudomén mi, nekem egyik se mond semmit.
Én sajnos hirtelen felindulásból egy táska kompresszort vettem anno. Én is azt gondoltam, hogy csak apró munkákra jó lesz. Arra jó is, de azóta megnőttek az igények. Most meg már egy éve azon gondolkodom, hogy miként lehetne tartályt fabrikálni rá, hogy teljes értékű legyen. Még nem jöttem rá :) de ha valakinek van ötlete , szívesen olvasom. (Aztán az ára is majdnem annyi volt, mint a tartályosnak.)
Ha nagyon akarod, használhatod arra is, mert amikor minimális ellenállás van - pl. amikor előfúrt lukba tolod bele a csavart - akkor nem üt, csak forgatja. CSak arra ez ilyen ágyúval-verébre dolog. Arra simán elég a kicsi csavarozó is, ez:
Jó, de lássuk be, hogy az nem tökéletes leképezése a dolgoknak, ha Föld egy év alatt fordul meg a tengelye körül, és mindig ugyanazt az oldalát fordítja a nap felé..... ;)
Iskolakban szokas ilyennek rohadni a szertar aljan. Telluriumnak szokas hivni. Ahol en tanultam, nagyon szep rez szerkezet volt, orasmestermunka szintu.
Ez megint hatalmas: mozgó planetárium fából, bolygókkal, egyebekkel. Itt meg lehet nézni, hogyan készült. Egy iskolának elkészíteni nincs kedve valakinek? :))
Nekem hasonló kinézetű Einhell van. Vadhálót lőttem fel fára vele, és egy meglehetősen terjedelmes lonc van rajta, bírja. Vagyis erre a célra tökéletes szerintem. Egyébként is szoktam használni hátfallemez belövésre is. Barkácscélokra jók ezek.
Van egy Workzone is, amibe szélesebb kapocs megy, azzal meg szúnyoghálót lövöldözök. Az annyira nem jó gép, nagyon nehéz bele megfelelő vastagságú kapcsot venni, sokszor akar másfél kapcsot belőni, aztán akkor szerelni kell.
Nekem a filagória tető 18mmx175mm lambéria, 80cm szarufaállásokkal, sátortetővel...
A lambériát 70-es bordás szeggel rögzítettem a szarufákra, arra gyári zsindelyfólia és a zsindely( kb 1+6mm)... vettem hozzá 15-ös és 20-as szeget, de a 20as sem ütött át az átlapolások miatt... a 15-ösnek elég gyenge a bordája, az kihúzódhat a fából... a szarufákon 35-ös bordást használtam a zsindelylemez rögzítésre, a kezdősoroknál +még ragasztó is...
a kupásokat is 20-assal rögzítettem+zsindelyragasztó
Személyes tapasztalatom nincs, de a facebookon a Parkside csoportban mind erről az elektromosról, mind a levegősről sokan panaszkodtak, hogy kevés használat után törik-reped-széthullik. Aztán persze, akinek meg csak simán jól működik, és azért valószínűleg ez a többség, az nem írt semmit. :) Előnye, hogy elég rugalmas és egyszerű a Lidl-nél a garanciális ügyintézés, az esetek többségében 10e Ft alatt kérdés nélkül egyszerűen visszaadják a pénzedet, szóval max. időt buksz vele.
Nekem egy olcsóbb fajta Einhell DTA 25/2 levegős van, vagy 200 m2 lambériát raktam fel vele, olajon kívül még semmit nem kért.
De látom már, nincs kompresszorod, akkor mégis csak villanyos irányba kell elmenned.
Van egy singer-állványra épített asztalom a teraszon, "táblásított" lambéria a teteje, kb. 80x80cm. Hárman remekül odaülünk, de az egyik oldala fal mellett van, így 4 embernek (vendég pl.) már kicsi. Kellene hozzá szélesítés. Hogyan lehetne ezt megoldani úgy, hogy
- az esetek 90 %-ában 3-an használjuk
- gyorsan legyen bővíthető, ha kell
- és 10 fogásos menüt nem tálalunk fel, de azért annyira legyen masszív, hogy ne libegjen ki a leves a tányérból
Eddigi legjobb(nak gondolt) ötletem az, hogy gyak. egy kisasztalt csinálok, aminek az alsó "nettó" felülete akkora, hogy rá lehet emelni a mostani asztalra, mint egy duplungot. így alapesetben a mostani asztal egy kicsit nagyobb lenne (a duplung-asztal felülete, hiszen az van felül), viszont a négy sarkon ott lógnának a lábak - ami, ha pl. deszkából csinálom, nem lenne csúnya szerintem. Viszont ezek a lábak ilyenkor ugye nem érnének le a földre, hiszen ha leemelem a helyére, akkor egy magasságban kell lennie a két asztallapnak. Tehát ha jól gondolom, a duplung asztal asztallap-vastagságával lesz a föld fölött a lábak vége. Ez 19-es hajópadlónál mondjuk nem sok.
Úgy gondolom, túlzó az elvárásod egy barkácsgéptől a 40mm-e kapoccsal. Ekkorát talán még sima tűszögből sem ütnek be ezek. Többnyire 32mm-es szögek és 25mm-es kapcsok tehetők ezekbe, ezeket is jószerével csak puhafába képesek beleütni. Ahogy nézem, a 150eft-os Makita sem tudja az elvárásodat. (páréve csináltam egy tesztet az enyémmel /Einhell/, az a 32-es szöget nem tudja beütni 2db bútorlapba és keményfába sem)
Sajnos mostanában nem igazán tudom nézegetni a fórumot (új munkahely :-( ), viszont lenne egy fontos kérdés. Öcsémék szaletlit építenek, ahol a tető lambéria + zsindely a tervek szerint. Viszont csak 14 mm vastag lambériát vettek (60 centinként van a szarufa, szóval ilyen szempontból elegendő), viszont a legrövidebb zsindelyszeg, amit tudott venni, az is 20 mm, azaz átütne a lambérián. Kérdéseink:
- Hallottatok-e rövidebb zsindelyszegről?
- Ha nincs, akkor öcsém ötlete az lenne, hogy a lambéria fölé tenne 6mm-es OSB lapot (ugyanúgy a szarufákra rögzítve, mint a lambéria), majd erre már mehet a 2 centis zsindelyszeg. Ez nagy hülyeség lenne?
- Ha ezek nem járhatóak, akkor ti mit csinálnátok?
Köszönöm mindenkinek a gyors válaszokat, amelyekből kezdem érteni mit is állítottam esetleg rosszul. Ha az előlapot és hátlapot pont akkorára vágom, mint az elméleti méret és a marót nem állítom pontosan be, akkor változhat a méret marás után. Mint pl. egyik esetben, amikor kb. 2 mm-es él is maradt. A hét végén tovább foglalkozom a témával és amit javasoltatok figyelembe veszem.
Van ilyen maróm, de nem értem mit rontottál el. Láthatóan jól állítottad be a marókés kiállását, mert tökéletesen illeszkedik a sarok. A legalsó képen a baloldali fa az előlep és a jobboldali az oldallap. Azt kell függőlegesen marni.
Az előlapot pedig úgy, hogy a stellert addig tolod ki amíg a deszka felső éle éppen érinti a maró felső gyűrűjét ahol még vág. Értelemszerűen a marókés kiállása a maróasztal síkjából a deszka vastagsága lesz.
Ha a deszka vékonyabb mint a kés teljes magassága akkor kicsit feljebb emeled, hogy a rece a deszka közepén legyen, de ekkor a stellert is kijjebb kell hozni ugyanannyival.
Valóban, jön a nehezebb és már meg is jött, mivel elkezdtem a fiókokat. Rendeltem ilyen marót:
Rendesen fel is adta a leckét, mivel még nem jöttem rá egy lényeges dologra, hogy mekkora méretű legyen a fiók oldal marás előtt. Ugyanis több milliméterrel kisebb lesz, amit eldobhatok, mivel úgy számoltam, hogy fiók nyílás mínusz 2 szer 12,5 mm a sín mérete és akkorára vágtam a fiók elő és hát oldalát.
Különben ilyen profilt készít:
Illesztés után:
Ha valaki ismeri ezt a marót és tudja a trükköt, kérem segítsen.
Haladok a tálalószekrény projekttel. A 14 cm-es deszkát végül nem vágtam ketté, így táblásítottam. Helyem az nincs, már a "kertben" is dolgozok. A saját szorítók teszik a dolgukat:
Nemcsak a csavar fejét szakítja le, de a 3./-os hajtószáradaptert, aminek a vége ilyen kicsi belepasszoló, azt is úgy eltöri a vékonyításnál mint a szart.
De amúgy fasza kis gép, szeretem, nekem még a két évvel ezelőtti, 18V-os van. Kerékcsavart, még a 27-est a Land Roveren is úgy meghúzza, hogy utána kézzel max 1/8-ot tudok tekerni még rajta.
Levenni már nem tudja, ha rá is van rohadva, de ettől eltekintve nagyon fasza kis gép.
Én arra pályázok, hogy legyen megint a konnektoros változat, amin eleve 3/8-os fej van.
A legkisebb fokozaton. És ne egy lépésben próbáld. És ne képből. Vagy nagyon légy észnél, rendesen legyen rögzítve a munkadarab. Fogod érezni, hogy itt már jelentős energiák jönnek-mennek.
Ami a kérdésed illeti, tegnapelőtt leestem egy létráról, vagyis összeszakadt alattam egy létra, de túléltem. Hobbiasztalosügyileg ennyi történt. :) Vagy nem erre vonatkozott a kérdés?
Hát nem tudom, szerintem erre a csajra azért nem lehet azt mondani, hogy odaáll a vágóképekhez.
Az összes filmjének összes percét végigmelózza, van hogy az asztalra felrakott anyagra térdel fel, és onnan csavaroz.
És azt se felejtsük el, hogy nem csak férfiaknak készülnek ezek a filmek. Mint látjuk, vannak egyedülálló vállalkozó csajok is, akik inkább elhiszik, hogy meg fogják tudni csinálni, amit akarnak, ha egy műszempillás, helyre-kis cuncimókustól látják, hogy megcsinálható.
Menj ki az utcára, csinálj onnan képeket a házról több irányból is.
A képekre számítógépen egy képszerkesztő programmal "tegyél fel" más képekről (netről leszedett) fakorlátrészleteket. Vagy csak egy rajzoló progival satírozd oda az imitált deszkákat.
Kiszinezed, és talán segít eldönteni, hogy tetszik-e, vagy sem.
Persze, igazad lehet, bár nem ismerjük a hátterét.
Az kiderült pár videóból, hogy a család is hasonló beállítottságú, és lehet, hogy April volt az eladható közülük.
Számomra a lényeg, hogy 1-2 dolognak látom a megvalósítási folyamatát és tanulok belőle. Gondolom akik nálam nagyobb tudással rendelkeznek ezek már unalmasak, szerencsére nekik is van kit nézni.
És mivel Amerikában komoly pénzeket lehet ezzel keresni, nem csodálkozom azon, hogy erre épül egy hálózat.
Őszintén ha itthon meg lehetne ebből élni, vagy esetleg megtámogatna egy komolyabb gépkereskedő, akkor te nem csinálnál ilyen videókat?
Nagyon szépen köszi a véleményeket. Ha fából lesz, mindenképpen kell egy szakember, aki csinált már ilyet. Meg látnom kell előbb egy ilyen fával fullban befedett korlátot, hogy elhiggyem, hogy nem lesz gáz. Az a fő félelmem, hogy elkezdik csinálni és rájövök hogy bénán néz ki. Azt ne kérdezzétek hogy lehet ez béna, kb. olyan ez, minthogy felvesz az ember egy ruhát és valakin jól áll, valakin meg szarul, és mivel ez utcafront, valahogy kényes vagyok erre. Most az a cél, hogy a házunk az utca irányába jó képet mutasson, és nem igazán férne bele valami költséges hülyeség. :D Túlagyalom, tudom.
Az én véleményem, hogy ez az April Wilkerson is csak egy bábu. Egyike azoknak a csatornáknak, amik követik a tipikus hivalkodó amerikai stílust. Mindegy, mennyibe kerül, mindegy, milyen gépet kell hozzá megvenni, de az eredmény sokszor még így is tele van ganéjjal, hiába próbálják a végén a szebbik felét mutatni. Engem ez kifejezetten irritál, és van még pár hasonló a Youtube-on. Persze, ez az én egyéni problémám, csak gondoltam, kiborítom a bilit. Nem azt mondom, hogy nincs semmi szaktudás, de azért nagyon más nagyságrend, mint pl. Matthias Wandel, Alain Vaillancourt, Paul Sellers, vagy a fiatal zsenik, mint Jeremy Schmidt vagy Marius Hornberger.
Én egy gondolatnyit sem minősítettem, annyit írtam, hogy többen nézik meg a videóit ha feszülős rövidnadrágban van mint ha kezeslábasban lenne. Sokszor mondtam már, én pontosan azt írom amit gondolok, és azt pontosan úgy is kell érteni, nem pedig mögöttes tartalmat belemagyarázni. :P Az már az olvasó saját gondolata, nem az enyém.
Van egy szilikonos maca, aki mini nadrágban szokott dolgozni, de látszik, hogy semmi köze a munkához, csak vágóképeken odaáll és esetleg becsavar pár csavart.
Tőle nincs elmentve videóm, mert gyakorlati tanács nincs tőle, míg April azért szakmailag is használható dolgokat csinál a szponzor pénzből.
Nekünk ilyen van. Tv nézéséhez nem ideális. De azért tűrhető a hangja. Napi 2 tartály vizet összeszedett ha ment folyamatosan.
Mi is kerestük a párásodás okát sokáig. Ha monden igaz akkor egy szivárgó sarokszelep volt. Tavasz elején kicseréltem, most várom a telet az majd megmutatja...
Köszönöm mindenkinek a választ. Sok hasznos dolgot írtatok, és az enyémhez nagyon hasonló vagy ugyanolyan eseteket. Azt hiszem valami komolyabb páramentesítőt (gépet) fogok használni, főként télen.
Adott egy 80x220-as, 30mm vastag lapú, behajtható lábú asztal, amit függesztve tárolnék.
Rövidebb (vagy hosszabb, még képlékeny) oldalra fúrnék két lyukat, bele persely és a gerendába tekert 2 tőcsavarra rácsúsztatnám, majd anyával biztosítanám. (gyerekek miatt)
Létezik-e olyan persely, aminek van "dugója"? Úgy értem, amikor épp a lábán áll, a két lyukat be lehet takarni?
Van itthon némi kőris, szerintem jól mutatna. Arra gondoltam, hogy 5-6 mm vastag lapokat ragasztanék össze sablonban, de kőrissel még nem próbáltam ilyesmit.
Egyetértek. Én ilyen deszkakerítést csináltam, a rések kb 10 mm-esek. Mivel a deszka legyalulva is még bő 20 mm vastag, ha már egy kicsit is szögben néz befelé az ember, akkor a deszka éle már takarja a belátást. Ez jól látszik a képen.
Meg az is, hogy éppen szarráfagyott, de nem ez a lényeg. :D
Nyugodtan fel lehet rakni 4-5 mm távolságra a deszkákat. A gyakorlatban nem lehet belátni, mert csak bizonyos szögből és nagyok kicsi belátási szöget kínál.
Vagy sima deszka, de a bütü felől nézve nem téglalap, hanem paraleloogramma, mondjuk 45 fokos sarkokkal. Ezt egy kis réssel fl lehet tenni, így van hely a mozgásra, de mégis egymásra takarnak, nem lehet belátni. EGy sima körfűrésszel megoldható és ha vmelyik elemet cserélni kell, sima ügy, olcsó.
Aprilt szeretjük, de nem szabad elfelejteni, hogy ő egy youtuber aki abból él, hogy ilyen videókat készít. Olyan (reklám)szerszámozottsága van meg olyan háttere, illetve lassan más olyan gyakorlata is, amilyen neked nincs meg.
Ez nem zárja ki a fát, csak mindent meg kell fontolni és nem elkapkodni a tervezést.
Deszkával teljesen jól működik a vaskorlát. Egy deszka az egyik oldalra, a következő a másikra néhány centis átfedéssel, aztán megint az egyik, megint a másik. Átjárja a levegő, beláthatatlan, kedvükre mozoghatnak az alkotó elemek. Lambériával szvsz nem, mivel
- látszik mindkét oldal és a hátulja ronda
- vékony, hosszában kikönnyített, repedékeny az időjárásnak kitéve.
Fatelepre mindenképpen ki kell menjek érdeklődni a lehetőségekről. Nézzétek csak. Kerítést csinált magának ez a nő cédrusból, lapolva egymáson a deszkákat. Ez mint teraszmegoldás is lehetőség nálam. Tehát ha a hosszanti lécelés nem működik, akkor a függőleges lapolás működni fog.
Na köszi szépen. Pont az ilyen buktatóktól tartottam, látjátok. Tehát akkor ki kell találni a rés nélküli teraszburkolást vaskorlátra, aminek valami lambériaszerű kinézete van.
Hááát, szerintem ez a résmentes vaskorlát deszkázás nem egy jó ötlet. Pláne a lambériaszerű megoldással. Amint megázik, dagadni fog, nem keveset*. Vagy elhasad a deszka, vagy letépi a csavarokat. Aztán ott van még a vaskorlát nem kicsi hőtágulása is. Tél-nyár között több cm nyúlás/zsugorodás, amit megint nem fog szeretni a deszka burkolat. Bizonyára a kerítéseket is ezekért (is) nem csinálják résmentesre, ha meg igen, akkor egymásra lapolva a deszkákat. (és a szélnyomás sem elhanyagolható)
* az erre alkalmas faanyaggal meg az lesz a baj, hogy qrva drága.
Ha ennyire ragaszkodsz a résnélküliséghez, akkor vegyél lambériát, valami jófajtát. Vannak 4 méteres szálak, aztán azt nem nagy kaland felcsavarozni a vasra. Viszont előtte érdemes rendesen megfesteni. Esetleg arra érdemes figyelni, hogy olyat kell venni, aminek az elvileg nem látható alsó fele is normálisan néz ki. Az lesz belül, amit csak te látsz. Kis kerti házakat lehet kapni, azok oldala néz úgy ki, ahogy ez a korlát kinézne. Én is csináltam sk kisházat, aminek az oldala lambéria.
Láttam a helyi skandináv fatelepen direkt ilyen házikóépítéshez tervezett deszkákat is, azok kicsit vastagabbak, drágábbak, más a profiljuk, mint a lambériának, szerintem jól néznek ki.
A teraszkorlát burkolók. ( No meg az asztalosok.) Ha nem akarsz rést, ami szükséges a fa időjárás függő méretváltozása miatt, burkoltasd trapézlemezzel. Ronda, de nem látnak át rajta.
Hehe. Na pont miattad nem rakom ki mer tuti szembeszomszéd vagy, azt röhögsz, hogy miattad csinálom az egészet! :D
Igen valami ilyesmi lenne a fasza, csak rések nélkül. Nem akarok réseket! Ki találta ki, hogy egy ilyen belátásgátlónál legyenek rések? Marha! Na most kerítést is kell a ház elé telepítenem, arra biztos nem lesz idén és valszeg jövőre se pénzem, de ezzel kapcsolatban felhívtam egy ilyen kerítésrendszeres embert, és az azt mondta, hogy az ilyen kerítéseknél mindig van rés, mert a csatlakoztatóelemeket erre a standardra gyártják vagy mi. Szóval valamit ott magyarázott a rés mindenképpenségéről, ami elgondolkodtatott, mert én kerítésre se akarok réseket. De persze ha teraszra csak úgy megveszem a szükséges mennyiséget, akkor úgy passzintom össze ahogy akarom. Elméletileg. Félek hogy valami hülyeséget csinálok a végén. :D Kellene egy ehhez értő szakember. Kik csinálnak teraszkorlát burkolást?
Én faablak párti vagyok, és az is maradok. A mienk 16 éve van fent, és nem kell festeni még egy ideig biztosan, mert annak idején spéci ablakfestékkel kenték le. Én biztosan abba az irányba mennék műanyag ablak helyett. (Főleg egy asztalos fórumon.) :))
Köszi szépen, igen ezeket az alternatív megoldásokat én is felfedeztem, és agyalok is rajtuk. Meg olyat is olvastam, hogy usb lappal fedte le, és lefestette. USB-s megoldáson komolyan elgondolkodtam, de nem merek belegondolni hogy nézne ki. És mi van ha ugyanilyen lapszerű megoldásban gondolkodom, de nem usb hanem valami szívósabb. Mi az az anyag, amiből ilyen lapokat gyártanak, és ha kirakom utcafrontra lefestve, akkor nem röhögnek ki, hogy miket művelek ezzel a szerencsétlen házzal? :D
Jaj nem akarom kirakni, mert paranoid vagyok és nem akarom hogy valami környékbeli felfedezze magának, hogy miben mesterkedem épp, bár nyilván pont leszrná, de akkor is. :) Privátban elküldöm szívesen, nem tudom lehet-e itt üzenetet küldeni.
A párnafát mivel rögzítsék? Én 4,5-5x60 facsavarra gondoltam, a szaki fekete gipszkarton csavart ajánl.
Kell 5-ös? A lényeg, hogy tartson és ne repesszen.
Nem "területem" a párnafázás, csak érdekesség képen: A múltkor (35 éve) egy épületasztalos mesternél voltam segéd, ott 100-as(4.2 mm vastag a szeg) szeggel raktuk a párnafát 4 mm-es SDS magfúróval 25-30 cm távolságra egymástól, hogy ne-jöjjön le a merőlegestől kb. 25-35 fokban fúrtuk a falra váltakozó állásban és ott maradt, persze egy kicsit kopott fúróhegy szorosabb volt jobban tartott.
Ha nem merőlegesen rakod a csavarokat, biztosan tartani fog.
Egyébként, ha most kell párna-fáznom akkor beütődűbel, előfúrva a párnafa(nem olcsó, ez van).
4.8x 9o gipszkarton csavarral, nagyon olcsó. Nem fára való, de ha kettőt fúrsz egymáshoz közel, akkor tart. A gond az, hogy nem végig menetes csavar kéne, hogy a párnafát húzza oda a szerkezethez. Lehet, hogy érdemes lenne előfúrni és akkor nem is repeszt. De ahhoz két behajtó gép kell. Előfúrással jól tart.
Alapjáraton az elképzelésem az lenne, hogy valami sötétbarna fából vízszintes irányban egyszerűen összepasszintva lefedni az egészet. Az lett volna az elgondolásom, hogy keresek egy ehhez hasonló teraszt interneten, ami tetszik is, majd megkeresem azt aki csinálta, és megkérdezem, hogy mennyiért csinálna egy tökugyanolyat nekem is. Ott buktam bele, hogy nem találok ilyen teraszkorlátokat, így elbizonytalanodtam. Ki csinál egyáltalán ilyet?
Lehet rossz helyen járok, de megkérdelek titeket. :) Az emeletünk terasza lényegében alul-felül 1-1 négyszög alakú vasrúd, meg néhány függőleges vasrúd persze, kb. 10 méteren át. Végtelen egyszerű, masszív, csak teljesen nyitott, korlátnak jó, de belátnak az utcáról és engem ez idegesít, tehát ezt a vas keretet szeretném fullba lefedni fával vagy bármivel, ami normálisan néz ki. No de ha az ember elkezd agyalni, akkor ezer kérdés merül fel. Az a cél, hogy ne legyen ordenáré módon drága, mert arra nincs pénzem, de azért jól nézzen ki, valamint teljesen elzárja a belátás lehetőségét.
Ilyen kérdéseim vannak:
1. Ki csinál ilyesmit? Asztalos?
2. Hogyan nézne ki jobban, függőleges falécekkel, vízszíntes falécekkel?
3. Milyen fából? egyáltalán fa a legjobb?
4. Mennyibe kerülhet ez?
Az az igazság, hogy nem is nagyon találtam olyan képeket, amiken teraszkorlátot így befedtek volna fával, és nem tudok mihez nyúlni, ahhoz kicsit drága történet, hogy csak úgy belevágjak, na de viszont kitől kérjek tanácsot? Köszi ha segítetek. :)
Belvárosi, földszinti kecóm van, pont ilyen az is (Duna part). Pince van alatta, amiben nem áll ugyan a víz, de azért van egy dohos pinceszaga. Extrém magas páratartalom tud lenni a lakásban. Pár éve vettem, nincsen életvitelszerűen használva, nincs benne nap mint nap főzés és mosás sem .
Tavaly mégis be kellett üzemelnem egy 10 l/nap teljesítményű páramentesítő gépet, mert sokan kellemetlennek érezték a párás klímát. Napi 1-2-3 liter vizet tud kivenni, így 65% körül tudom tartani a párát nyáron is. Egyébként amíg megy a fűtés (kéményes konvektor) addig nem magas a pára, sőt akár 40% körülre is le tud menni, ami meg már-már túl száraz. Ettől függetlenül annyi gáz fogy el a 34 m2-en, mint itthon a 2x100 m2 házban és én mégis mindig fázok ha ott vagyok. Szóval különös egy hely. És amint a fűtés kikapcsolódik, onnantól dolgozni kell vele hogy élhető legyen.
No, ott az ágyneműtartóban nem lehet ágyneműt tartani csak télen. Nyáron bedohosodik bármit csinálsz. Az ágyneműtartó alja hdf lemez, tulképp a padlótól 1 cm-re van és az mostanra teljesen tönkrement, kissé meg is penészedett. Most készülök kicserélni vékony rétegeltre.
A múlt hónapban olyan vendégem volt két hétig, aki a szokásosnál többet volt otthon, főzött és mosott mint egy állandó lakó.
Ez mellett nem használta a páramentesítőt (sajna még nem automata, kapcsolni, üríteni kell) és a szellőztetést sem.
A konyha festett falának az alsó része teljesen gajra ment a két hét alatt. Nedvesedés, penész foltok... : -(
Most hirtelen kell vele csinálnom valamit a lehető leggyorsabban és legolcsóbban két vendég között, hogy kibírjon pár évet és ne nézzen ki csúnyán. Szóval szombaton ráburkolok valami terméskő utánzattal. Bele fog kerülni vagy 50 ezer forintba és sajnos tudom azt is hogy ez nem megoldás rá, sőt lehet még rontani is fog a helyzeten hosszabb távon. De most nem vagyok felkészülve a valódi megoldásra sem idővel sem pénzzel. Azt sem tudom, hogy később érdemes lesz -e nekem rákölteni a szükséges összeget, lehet hogy eladom az egészet pár éven belül.
Minden esetre ez a pára, nedvesség kellemetlen és drága dolog. Én szeretem amúgy a földszintet, ez a harmadik földszinti lakásom és eddig nem volt ilyen gondom soha, de erre a kérdésere a jövőben sokkal jobban fogok figyelni.
Azért a párás levegő rendszeres kiszellőztetésével még nem fog jelentős mértékben csökkenni a hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés miatt várt megtakarítás.
Nem tudom, a hőcserélős rendszer (ahogy írtad, 2millió forint) mennyi idő alatt térülne meg a szellőztetéshez képest...? Nehéz elképzelni, hogy meg lehet vele évi 100 ezer forintot spórolni a sima szellőztetéshez képest, ha minden más tényező azonos... és még akkor is 20 év...
Saját örömök: a házunk földszintjén van egy WC-zuhanyfülke, mosdó együttest tartalmazó, csempézett helység. Előtte kis előtér. A vizes helység külső fala nagyjából nyugatra néz. Mintegy 20 évig nem volt penész, majd egyszer csak megjelent a csempe- vakolat határon. Kerestem a páralecsapódás okát, és hosszú ideig nem találtam. Kislányom kapott egy cicát, és annak érdekében, hogy az új helyét megszokja, a WC előterében alakítottunk ki számára egy kuckót, és a WC ajtaját nyitva hagytuk, hogy a benti radiátorhoz is hozzá tudjon bújni. A penészedés megállt :) Ekkor jöttem rá a megoldásra: mintegy 20 évig a WC ajtó rosszul zárt, majd elővettem a falcgyalut, és egyéb szerszámokat, és megjavítottam ... A légcsere igencsak lecsökkent, a kézmosások száma a cica simogatás miatt megnőtt, pára felszaporodott.
Másik, talán még furább eset: rég volt, vettünk egy régi, vertfalú présházat, és kőművessel felújítottuk. A régi tapasztást leverte, majd bevakolta a házikót. A házikó fala felé lejtett a terep, a fal mellett, mintegy 'bevágásban' alakult ki a betonozott járda. Egyszercsak a házban, az aljzatbetonon megjelent a víz, kb. 1/2 - 1 cm rétegben. No, innen aztán jött az ötletparádé, hogy mi is okozhatta ezt ? Nyilvánvaló volt, hogy alulról, valami miatt nyomás alá kerül a víz, és így préselődik át a betonon. Volt, aki azt állította, hogy az udvaron álló diófa gyökerei lazítják a talajt, és ott szivárog be kapilláris úton a víz. A megoldás elég ravasz volt: napsütéses időben, a járda melletti rézsűre a kőműves által oda dobált tapasztás szépen kiszáradt, és felrepedezett, ahogy az egy agyagos réteghez illik :) Amint jött az eső, a réseken beszivárgott a talajba, majd a rések bezáródtak, és így kialakulhatott a nyomás, ami aztán az aljzaton átpréselte a vizet. Mikor erre rájöttem, nem volt több egy órai munkánál, hogy lecsákányozzam és átpakoljam a mintegy 10-15 cm vastag felső réteget - a nedvesedés egycsapásra megszűnt.
Ebben szerencsénk volt, a falak alatt volt kátránypapír, amit össze lehetett kellősíteni szerelőbetonnal és olyan bazi nagy volt az épület belmagassága, hogy simán elbírta a kb 20 cm padlószint emelkedést és az álmennyezetet is.
Ha már ennyire benne vagytok a szigetelésben... A házunk 25 éve épült, Porotherm tégla, perlites szigetelő vakolat (tán másfél-két centi vastag), a tetőtérben üveggyapot szigetelés. Sofa ablakok és ajtók vannak beépítve, amelyek szépen megnyeklettek mostanra. Főleg a tetőtériek, gondolom részben azért, mert ott a váz is fa, részben meg a nagy méret (150x150 egyszárnyú bukó-nyíló) miatt. A tetőtérben négy van, ebből kettő már szinte használhatatlan. Érdemes-e ezeket valahogy felújíttatni, vagy jobban járunk, ha helyettük valami normálisabb kétszárnyú, műanyag vagy fa ablakot építtetünk be? És ha a szigetelésen nem változtatunk, pusztán a jobban záró ablakok miatt ugye még nem lesznek vizesedési gondok?
"Ezután 15 cm EPS hőszigetelés került a házra és az összes nyílászárót újra cseréltük."
Itt lesz sajnos a lényeg. Ha ilyen utólagos szigetelés történik, akkor van két fontos szabály.
1. Körben az egész hőátadó felületet (padló, födém is ! ) azonos mértékben szigetelni kell, mert ha lesznek hideg felületek, akkor ott lecsapódik a pára.
Legtöbbször a pénz miatt választjuk a polisztirol szigeteléseket, ha lehet, az oldalfalakon jobb lenne kőzetgyapot, mert az tud átereszteni valamennyi párát.
2. Olyan költség keletkezik, ami eddig nem volt, ui mesterségesen kell szellőztetni. De hogy itt ne veszítsd el az energiát, amit megtakarítottál a fűtéssel, ahhoz aktív, hőcserélős szellőző rendszer kell. Ez + 1,5 - 2 m ft mindenestül. Sokan hiszik, hogy megy nélküle (megy is valamennyire, így ahogy leírtad).
Ez kellemetlen dolog, mármint szembesülni az ilyesmivel, de sajnos ez van.
Hasonlóan jártam anyám házánál, amit Te is leírtál.
Ezt követően 3 éve irodát újítottam fel, nagyon alapos felújításra volt lehetőség. Azt a házat becsomagoltam nagyon. Jobb lett volna, ha kőzetgyapottal tudom szigetelni, de arra végképp nem volt pénz. Az aljzat alá 3 cm fehér, 10 cm grafitos járható polisztirol ment.
Az alapok mellett fél méter mélyen 12 cm XPS. A falakon 12 cm grafitos EPS.
Az ablakok 0,7-es 3 rétegű fa tokos ablakok. A 12 cm-es fal szigetelés be van fordítva az ablakoknál (úgy van kialakítva az ablaknyílás, + tokpótló)
Ezen túl bekerült az álmennyezet fölé 100-as csőrendszer, a padláson meg van egy hőcserélő.
Reggel f 8-tól du 6-ig mennek a ventilátorok. Pár wattot fogyasztanak (kb 60 watt a két venti)
Nincs párásodás, penészedés semennyire.
De ez így extrém drága volt, tulajdonképpen újat építhettem volna a végösszegből.
Megcsinálták rendesen a ház szigetelését, az alagsor van lent, nem ott penészesedett, hanem feljebb, a felső szint, ami a talajtól bő 1 méterre indul.
Utólag kiderült, hogy a szuterinben ami a betonpadlón marad vizes lesz, de penész semmi. Van ház alatt vízszigeteléstől kezdve minden, de régi építésű, akkor nem számoltak plusz szigeteléssel. Gondolom a falak viszik fel a nedvességet.
A felső szinten a falak penészesedtek, gyakori szellőztetés mellett is miután meglett a műanyagablak és a szigetelés.
Tablettás cucc alig szedett össze nedvességet, vettek egy levegőszárító gépet, 1-2 naponta bekapcsolták, literszám szedte össze a nedvességet, főleg az elején. Sajnos a tablettás szinte semmit se ér, a gép a megoldás, ill. szükségmegoldás.
Azóta sincs gond, használniuk kell néha és megoldódott a probléma látszatra. Sajnos nem ez a véglegesen jó megoldás, de a ház rét mellett van, talajvíz nem kevés, ami locsolás miatt nagyon kedvező, ház miatt kevésbé :D
Valószínűleg injektálás vagy lemezeléssel megoldható lenne a talajvíz felhordás kiiktatása, de az egy vagyon, jelenleg az nem fér bele sajnos, de a lenti rész padló még akkor is nedves, azzal kérdés mit lehetne kezdeni. Gondolom felbontani az egész aljzatbetont és újra megcsinálni, az talán megoldaná (vagy nem :D)
Nekem 20 kerben a műhelyem a garázs, ott se szabad semmit a földön hagyni, mert nedves lesz, pedig szigetelés jól van kivitelezve, de félig föld alatti helység.
A páralecsapódásra legalább fény derült, Srudolf ebben sokat segített. Próbaképp betettem 1 tablettás cumót, 3-4 naponta 2-3cm magasan állt benne a víz, most nyáron jobb a helyzet, 2 hét alatt gyűlik benne össze annyi. Lassan a plafon párazárásig eljutok, kap osb-t végig, felette plusz 2cm hungarocell lesz jó eséllyel (vagy kőzetgyapot legyen??? Örök kérdés :D). Tudom, hogy több kéne, de nem fér el, alacsony a hely, így is alig 2 méter belmagasság marad csak meg (alap belmagasság 205cm). Purlapot ajánlotta még Rudolf, de azt konkrétan nem találtam sehol sem (esélyesen rosszul kerestem), cégeket találtam, akik befújnák pur-al, de min 5cm vastagon, az árat meglátva elment minden kedvem tőle :D
Szóval marad a kőzetgyapot vagy hungarocell szigetelés 2 centin, remélem elég lesz, nem fűtött a helység, bár lehet lesz betéve egy radiátor, de akkor se fog 10-14 fok fölé menni télen, annyi nekem bőven elég lent.
Ez még mindig alakulóban, miondig van más fontosabb dolog, amit intézni kell.
Korábban már írtam, hogy rendeltem egy hangzatos nevű Xact Dual Pocket Hole Jig szerkentyűt. Megjött, kipróbáltam. Szerintem korrekt szerkezet, könnyen használható. Valahol írták is, hogy az első néhány alkalommal az alumínium vezetőhüvely még forgácsolódhat egy kicsit, ezt én is tapasztaltam, de az alu testbe csavart acélperselynek nem esett baja :) Négyszög-fejű behajtót és csavarokat adnak hozzá, szerintem jó minőségűek, és meglepődtem azon, hogy két csavar milyen erős kötést ad.
(Egy apró baki: a szerkezeten ugye kétszer két vezetőpersely van, az egyik pár a vastagabb, a másik pár a vékonyabb anyagokhoz. Na, a mm-es jelölésű változatnál a kínai jómunkásemberek felcserélték a jelölést, tehát a vastagabb anyagokhoz való perselyhez írták oda a kisebb anyagvastagságokat.)
Ha bárkit érdekel, Harbor Freight Pocket Hole Jig vagy Harbor Freight Dual Pocket Hole Jig néven több információ található róla. Lehet, hogy a Kreg K5 többet tud, de nekem ez is bőven elég lesz, és ugye ez nem 100 font, csak 40.
Mindenki előtt kalapot emelek,aki ezt végigcsinálja!
Én az exem házát végigfúrkáltam, és beitattam Szilikofób anhydroval. Az se volt kis mutatvány. De ott még a teljes aljzatbetont is cserélni kellett, mert nulla szigetelés volt alatta vízre.
A régi "kádárkockákat" például én nem engedném polisztirollal szigetelni, csak kőzetgyapottal, annál is egy alsó-felső légáteresztő lezárással, hogy a falon kiáramló párát ki tudja szellőztetni.
Elvileg a polisztirolt is fel leht rakni úgy, hogy közte és a fal között átszellőztetett rés legyen, de az alsó élt le szokták zárni, onnantól meg akkor már mindegy, hogy felül sem raknak be szellőztető nyílásokat.
Csak hát így sokkal drágább a játék, és nincs elég lóvé a nép kezében.
Szerintem ott hideg a padlód, és páralecsapódásod van az adott felületeken, és nem a padlóból jön fel a pára.
Próbáljatok a jövő télen olyanokat csinálni, hogy egyrészt digit hőmérőket raksz be a padlószintre az inkriminált helyekre, és méred a hőmérsékletet.
Másrészt emellett mérd a szoba páratartalmát.
Az adott páratartalomhoz tartozik egy úgynevezett harmatpont, ami a határhőmérséklet.
Ha valami annál hidegebb, akkor abban az adott páratartalomban oda le fog csapódni a pára. Ezeket a harmatponti hőmérsékleteket táblázatban megleled a neten.
És ha bármelyik hőmérőd hidegebbet mér a szoba páratatartalmához tartozó harmatponti hőmérsékletnél, akkor ott az lesz a probléma.
Ezen szvsz. csak padlóhőszigeteléssel fogtok tudni javítani.
Ha pl a szoba hőmérséklete 23fok, és a relatív páratartalom 60%, akkor kb 15 fokos bútoraljra, vagy padlóra már kiül a víz. És meglepő, de ha nincs padlószigetelés, akkor a ház külső sarkaihoz közeli padlószinten simán összejön 10-12 fokos hőmérséklet is. Én két éve szórakozom ezzel, mert nálam is hasonló probléma volt. Azóta ventilátorral fújom be a szekrénysor mögé a radiátorról a meleg levegőt!!!!!!
1960-ban, kőből épült házat vettünk meg néhány éve. Amikor beköltöztünk, nagyon sok helyen penészesek voltak a falak. A nyílászárók fele műanyag volt, a másik felét meg se nyitni, se zárni nem lehetett normálisan. Gázkonvektoros fűtés volt és a fürdőszobában egy gázbojler nyílt égéstérrel. A bejárati ajtó alatt befért a macska lába, tehát a szellőz(tet)és adott volt, mégis vizesek voltak a falak.
A tetőfelújítás után első dolgunk volt, hogy a vízszigetelést megoldjuk. Talajszint alatt kibontottuk a falat, bitumenes lemez került be, majd visszafalaztuk. Mivel a ház egy része utólag épült hozzá, és ott nem kellett hozzányúlnunk, illetve a közfalak is már megfelelően szigeteltek voltak víz ellen, csak az eredeti 60 centis főfalakat kellett aláfalaznunk. Ez összesen kb. 35 métert jelent, amit egy hét alatt megcsináltunk (két kőműves, én, és még egy segédmunkás). Nem került negyedmillióba a mutatvány.
Az aljzatbeton alatti vízszigetelés szerencsére egy korábbi átalakítás során elkészült, és a mérések/tapasztalatok is azt mutatták, hogy száraz a beton, benne a párnafa és rajta a hajópadló is.
Gázkonvektorok megszűntek, helyettük központi fűtés lett egy kondenzációs kazánnal. Ezután 15 cm EPS hőszigetelés került a házra és az összes nyílászárót újra cseréltük.
Nincs vizesedés, nincs semmi penész, de ehhez nyilván néhány szabályt be kell tartani.
Télen, ha nem lehet odakint teregetni, akkor a "teregetős szobában" zárt ajtó mögött egy párátlanító készülék üzemel teregetés után 1-2 órát a ruhaszárító mellett.
Sokszor sikerült csodálkozó arcot látnom, mikor kiderült, maximálisan ellene vagyok a mai hőszigetelési technológiának ill. trendnek, holott képzettségem szerint szakmabeli vagyok. Egyszerűen fogalmazva: amit leírtál, 100%-ig igaz, én egy egyszerű mondattal egészíteném ki: amit nem a mai szigetelési technológiákhoz terveztek, építettek, arra nem a mai technológiák alkalmazása lenne indokolható. Még nem láttam olyan, utólag szigetelt házat,amelyen pár év alatt nem jelent meg a csorgó penész kívülről, a vizes helységekben pedig belülről. Jól szigetelünk, utána meg réseket vágunk, hogy a minimális szellőzés működhessen ...
Teríts le egy szemetesszákot egy napra a padlóra - rakjál rá valami filrefrancot, hogy ne buzerálja el a cselédség, illetve rá is feküdjön a padlóra. Ha egy nap elteltével nedves a zacskó alja, akkor jó eséllyel alulról jön a nedvesség.
Többször jelenik meg probléma mostanság az utólagos épület szigetelések esetén.
Adott egy régi épület, gyenge hő- és víz szigeteléssel. Van pára, de azt felveszik, kifelé leadják a falak, az épület ezzel kb egyensúlyban van.
Aztán ezt kívülről leszigetelik polisztirollal, de nem tökéletesen, pl az alapnál sokkal kevésbé, mert azt nem tartják fontosna. Így felerősödik a hőmérséklet különbség a fal nagy része és mondjuk az alapnál egy alsó sáv között.
Plusz erre kap az épület egy új, jól záró műanyag ablakot és kész is a dunsztosüveg.
Egy ilyen esetben majdnem lehetetlen eléggé szellőztetni (a régi fa nyílászáróknál lényegében folyamatos a passzív légcsere), megjelenik a penész, elsősorban a hőhíd belső oldalánál, szekrények mögött... abszolút mértékben nincs sok pára a levegőben, de az a hideg felületeken csapódik ki.
Ez akkor is létező jelenség lehet, ha egyébként a ház alatt nincs túl sok víz.
Ahhoz, hogy a szekrénybe valami megpenészedjen, folyamatosan kell kapjon nedvességet- azaz a szobába a levegő nedvessége mindig kevesebb kell legyen mind padló alatt levő rétegrendé. Télen és nyáron is. A penész egy gomba, nedvesség és valamennyi meleg kell neki, hogy megéljen és szaporodjon, másképp elpusztúl.
Első körben feltárnám az esővíz elvezetést a ház körül, egy elszakadt esővízcső katasztrófális károkat bír okozni az alapnál, de még egy elszakadt vízcső vagy szennyvízcső is (ami folyamatosan táplálja a talajt nedveséggel, ami valamilyen oknál fogna nem tud leszivárogni).
Ha ezzel minden rendbe van, akkor a következő két eset lehetséges (de inkább régi építésű háznál):
alá van pincézve, a pince falai és padlója nagyon nedves folyamatosan és olyan gyenge a légcsere (és a tavaszi-őszi esőzések alatt az alap egy része víz alá kerül), hogy a pince még nyáron se szárad ki.
Nincs alápincézve, de nagyon magass a talajvíz, az épület alapteste szinte mindig vízbe van és nulla a lábazat szigetelése. Magyarán, amikor az épületet megépítették, akkor nem volt az alap alatt talajvíz, közbe körülötte beépítették mélyebb épületekkel (vagy megemelték az utcai járdaszíntet és leaszfaltozták, de a ház alapja mellé befolyik a víz), és nem tud leszivárogni...
Namost, ha felbontod a padló alatti aljzatbetont és készitesz egy szakszerű vízszigetelést alája, akkor se oldod meg falakban feláramló nedvességet, amiből mindenképpen befele is áramlik a nedvesség, ha ott szárazabb a levegő.
Ha a ház régi építésű és valamilyen párafákező burkolattal- vakolattal van ellátva (a lábazata, vagy a lábazat feletti 5o-6o cm magass falsík), azt le kell bontani (fugákból 3 cm mélyen kivésni a maltert ) és úgy kell hagyni (két három évig)-esetleg mészpasztával lekenni, mert az szárít, hátha megoldódik, hogy kifele áramoljon a nedvesség a falazatból.
Lehet drénezni is, de körbe az egész házat... csakhogy, ha a talajvíz magass és azt elvezeted a házalap alól, akkor kimossa a sódert is az alap alól és idővel megsűllyed. A drénezés hatása néha lassú , pl. északi oldalon, ahol a szomszéd épületek árnyékot vetnek egy belső udvarra, megtörténik, hogy 4-8 év alatt látszik meg a drénnek a szárító hatása.
Igazság szerint a "szakemberek" is tanácstalanul állnak a dolog előtt...
A falak nem penészesek, nem vizesek. A bútorok alsó része, a szekrény alsó fiókjában lévő tiszta holmik penészesednek. Van szellőztetve, meg minden. Központi fűtés van télen. Volt olyan, hogy a tiszta szekrényben a vadonás új bakancs teljesen elpenészesedett. (Pedig soha nem volt a lábamon.)
Ha beüzemelek 2-3, páragyűjtő tablettás kütyüt, akkor valamivel jobb a helyzet.
A színpad vége konzolba van elkészítve, kb. 12ocm mély. Ez alá be van szerelve két 5.5x.95x.27 méter méretű kihúzható színpad, hogy a felállt kórus lássa a karmestert:))))).
A felső kihúzható színpad az alsón gurul. Kb. 15 ember súlyát kell megtartsa mindkét kihúzható egység. Az alsó színpadot ki lehet ékelni három leengedhető talppal, azért van kifúrva a teteje. A tervet megrajzoltam, de halvány gőzőm sem volt, hogy fog-e egyáltalán működni. Pár óra szerelgetés után sikerült úgy beállítani, hogy egy ember kihúzza és visszatólja (a kihúzásnál az alsó színpad húzza a felsőt maga után, a visszatolásnál a felső az alsót). Aztán jött a burkolatok felszerése és felületkezelése, ami kb. még egy nap munka volt, úgy hogy minden le volt gyártva méretre a műhelybe.
A tartószerkezet fémkonfekció, rácsostartó, 24 darab nagy teherbírású kereken gurul. A fémszerkezetet leburkoltuk pozdorja lapokkal (a tetejét egy réteg vakpadlóval is) és erre került a tölgyfa blindes 19mm vastag PAL burkolat (az élek keményfával felöltöztetve), ragasztva.
A pvc padlót nagyon nehéz jól beépíteni, nagy gyakorlat kell hozzá. Általában PVC faliszegőt használnak hozza, profil nélkülit, de mindig különbözik a színe a padlónak és a szegőnek- meg kell figyelni, a puccosabb házakban is ez a helyzet. Az egézségügyi intézményekben is megfigyeltem, hogy a szegő fel van hajtva a falra a PVC padló anyagából 1o-12cm magassan, de ha belenézünk a fal síkjába, akkor látszik, hogy az éle a szegőnek követi a girbe-görbe fal síkját (hiszen ott csak felfele lehet húzni a glettvasat). Persze, a kérdés az, hogy ezt ki látja meg...
Nade van egy másik megoldás.
Amit leírok az szinte extrém sport színt:), de érdemes vele vesződni. 2.5-3 mm pvc padlóról van szó, egy 6-7 euró/nm egységárú ipari padlót kéne alkalmazni (olajnak és savaknak ellenáll, ütésálló, agyagában színezett így a kopás nem látszik rajta) .
A lényeg az, hogy a faliszegőt is a PVC padló anyagából kell megcsinálni, úgy, hogy egy tökéletesen egyenes 1o-11cm magass bevágást kell késziteni a vakolatba körbe a helyiségbe, kitőrni a vakolatot ( a törés alsó élét le kell élvédőzni), és beragasztani egy csík 9 vagy 12.5 mm vastag gipszkartont az élvédő alá, úgy, hogy legalább egy vagy fél cm-rel a kitőrt felület síkja beljebb kerüljön mind a fal. Ezt új építésű házban könnyebb megoldani, egy csík polisztirolt ragasztva körbe a falra, amit a vaskolás után kiszerelünk (helyett beragasztva a gk csíkot, élvédőzés után glettolunk).
Létezik egy kemény PVC sarokprofil, ami háromszög keresztmetszetű (kb. 15mm a két befogója), azt körbe a fal mellé a sarokba be kell ragasztani, Patexxel.
A lapok szabásánál, rá kell számolni a falnál 1o.5 cm a szélességre.
Aztán le kell ragasztani a PVC padlót PVC padlóragasztóval, felhajtani 1o cm a falra is, de azt nem kell még leragasztani. Amikor a PVC ragasztó megkötött a mezőbe (kb. 5-6 óra), a gipszkarton sávot a sarokban meg kell kenni Pattex-el (egy spatulával), várni fél órát és nekigyomni egy faléccel a felhajtott PVC végét a szegőre. Nagyon munkás ezt megcsinálni, de így soha nem szakad fel a szélén a padló, hiszen az a háromszögű sarokszegő nyilvánvalóan megoldja a PVC zsugoridási problémáját a fal mellett.
:)))) így nem, de ferde csapfészket sem tudsz fúrni se az oszlopba se a szelemenbe.
Megcsinálod az egyenes csapfészket, aztán meglátod, hogy a hónajkötésre hogyan kell a csapot megcsinálni.
Nem szoktuk rögzíteni semmivel, be kell ragasztani, persze ha pontos, meg csontszáraz az anyag.
Esetleg két 12-es keményfa köldökcsappal biztosítani.
Én amondó vagyok, hogy az oszlop és a hónajkötés illesztését keszitsd el csap-csapszékkel, a szelement két pallóból (fogópár stílusban az egymásra merőleges fogópár össze lehet csapolni az oszlopnál, csak kell gondolkozni rajta, hogy miként), de régebb belinkeltem ide pár képet erről a megoldásról. Akkor a szelemen lehet pl. 2o-as palló is.
A hónajkötést bevállazva ki lehet merevíteni a szerkezetet, két köldökcsappal biztosítva.
Már 20 évvel ezelőtt is dobtak fóliát az aljzatbeton alá.
Tehát alulról nem igen kaphatsz párát.
Ha nincs akkor öntsd meg egy nagyon vékony réteg aljzatkiegyenlítővel utána pedig szigeteld le (Pl.MAPELASTIC SMART)Utána ezt ismét öntsd meg aljzatkiegyenlítővel.Ennek a megoldásnak munkadijj nélkül kb. 3600 Ft/nm-e.
Van neki alapozója, ami egy polivinil-acetát ragasztóanyag, erősen felhígítva. LE kell kenni vele a betont, és amikor félig megszáradt, akkor ráönteni a padlókiegyenlítőt.
Ráadásul ha amúgy a betonnal nincs semmi bajod, akkor a padlopon nem is kell, csak egy mélyalapozó, az szintén erősen visszafogja a páraáteresztést.
Szerény véleményem szerint bár csökkenteni fogja a beton páraáteresztő képességét, nem szünteti meg teljesen. A pára nagyon sok mindenen átmegy.
Sziasztok! Tegnap volt itt szó a betonozásról. A szobámban 20 éve készítették az aljzatot. Száraz, de szeretném valamivel teljesen lezárni, hogy semmi nedvességet ne engedjen fel, ne legyen párásodás. Létezik egy Padlopon nevű anyag - olyasmi ami sötétszürke színű, mosható. Valamit tesznek alá, ami "lezárja" a betont. (Az üzemben, ahol dolgozom ilyen van. Baromi erős és sima felületű.) Vagy van valami más, gyorsan kötő-száradó anyag? Köszi a tanácsokat.
Köszi, ezt olcsóbban is láttam már: ITT. Amúgy ez lesz a nyerő, ha nem sikerül valami kedvezőbb árút találni :) Azt nem értem, hogy nálunk ilyet miért nem tartanak. Bosszant a dolog.
Ha így csapolod szerintem elég nehéz lesz összecsúsztatni, ha megnézed bármelyik kötést illeszted először össze a második és harmadik nem igazán tud a helyére menni.
Én a ferde rúd csapjain nem törném meg a szálirányt - szerintem ezzel a palástnyomás pont szét próbálja nyitni a csapot. Ha mindenképp így csinálod, akkor a ferde rúd szálirányára merőlegesen csavaroznék.
Ez mi felénk is így volt. A bátyám építkezett. Az apám, aki "csak" megcsinálta, ha muszáj volt, lehúzta az összes helységet. DE! A bátyám a nagy szobájához inkább kőművest akart, mert az "mégiscsak nagy felület". Aztán az olyan lett, hogy a szőnyegpadlón keresztül majdnem elestem a lejtésektől, domboktól rajta.
Amit én hegesztés címén végzek nagyon ritkán, az inkább taknyolás a valóságban... ettől függetlenül, ha nagyon bent akarok taknyolni, akkor akár egy OSB lapot leterítve mehet a buli, nem? :)
2 centi..... hová változik a világ. Mikor gyerek voltam, és mindenki építkezett, meg maga betonozott, nem is létezett aljzatkiegyenlítő. Két centin harakirit követett volna el akármelyik szomszédunk, vagy az apám.
Ha odafért akármelyikük a teljes felülethez, akkor be is simította, ami azt jelentette, hogy max 1-2mm egyenetlenségig kisimították. És ezek közül senki sem volt kőműves.
Mikor építkeztünk jó 16 éve, lecsesztek a burkolók, mikor meglátták az aljzatbetont. Állítólag szóltak előre, hogy velük csináltassuk a betonozást, én meg nem hallottam, vagy elfelejtettem. Így aztán elég sok pénzt elköltöttem aljzatkiegyenlítőre, ráadásul olyan kellett, ami gyorsan köt. Volt ahol 2 centi volt rajta. A burkolók állítólag megcsinálták volna a betonozást kiegyenlítő nélkül is. Elég ügyesek, el is hiszem nekik.
Én is ilyen PVC-t tettem a műhelybe, hasonló beton felületre, igaz nekem csak 2,5 x 4 méter a placc és nem hegesztek - nem is tudok sajnos. Nálam a EB260 kombigyalu meg a PTS10 körfűrész van gurulós állványon. Eddig nem volt problémám a padlóval.
2 méteren +/- 2 mm lehet az egyenetlenség a "tankönyv" szerint, ennyinél még lehet kiegyenlítő nélkül burkolni. Fogsz egy 2 méteres vízmértéket vagy vonalzót és több helyen megnézed mennyi az eltérés az él mentén.
"Tehát elvárható lenne, hogy több méteren ne legyen pár mm szinteltérés, ahol megül a víz?"
Nem, nem várható el legalábbis szerintem. Pont erre van az aljzatkiegyenlítő. Csak valaki itt lejjebb kardoskodott azon, hogy szerinte fölösleges - én pedig írtam, hogy erre bizony kell majd.
"Mindenesetre néhány mm aljzatkiegyenlítővel ezt tükörsimává lehet varázsolni."
Pár hónapja linkeltem ide tölgyfa ágyat egy csík dió betéttel. Kb. 4 hónapja lehet a helyén, szemre nem látszik rajta, de ujjbeggyel érezni a táblásításnál az egyes elemek ragasztási határait. Amikor elkészült, nem lehetett.
Tehát elvárható lenne, hogy több méteren ne legyen pár mm szinteltérés, ahol megül a víz?
Mondjuk ez cél sem volt, a képen is látható deszkával húztuk le és simítottuk végig a felületet, nincs ahhoz rutinunk, hogy kapásból sima betonfelületet csináljunk.
Ettől függetlenül én is kíváncsi vagyok az eredményre. A leghosszabb alu öleslécem 2 méteres, majd leellenőrzöm, mennyi az annyi.
A burkolat volt itt is nemrég téma, még én sem döntöttem, mi kerül rá. Mindenesetre néhány mm aljzatkiegyenlítővel ezt tükörsimává lehet varázsolni.
Lehet, de a kép előterében jobboldalt látok egy fényesebb felületet ott véleményem szerint majdnem vízfelszín látszik, azaz maga a beton szintje alacsonyabban van. Ugyanez igaz baloldalt a távoli sarokra is ahol hullámokban csillog ugyanígy.
egy 80grammos a4 papír kb 0,1mm vastag. ha leteszed az asztalra, az ujjbegyeddel nemhogy észreveszed a lépcsőt, hanem igazi, hatalmas, konkrét lépcsőnek érzed. egy tized mm.
Amikor készítettem a konyhában az asztallapot, akkor csiszolás után rámásztam az egyik lapjára vizes bázisú lakkal. Akkora hasa nőtt, hogy át lehetett köpni alatta.
Egyébként elképesztő dolog ez a zsugorodás/tágulás, én legalábbis most találkoztam vele először. Tegnap tükörsimára csiszoltam az asztallapot, és egy síkba széleken az illesztéseket. Mára, gondolom a Behandla olajos beeresztés eredményedként a juhar/dió találkozásoknál van egy minimális, de érezhető szintkülönbség, a fejelőlécek pedig mindkét végükön egy-két tizedmilliméterrel beljebb vannak a lap többi részénél. Bízom benne, hogy azért ez visszaáll még, mopst vagy egy hónapig úgysem lesz időm a lábával foglalkozni. Persze tudom, éppen ezért nem volt szabad végig beragasztani a fejelőlécet, de egy picit azért baxxa a csőrömet :)
Mint írtam korábban minden részét én terveztem és én is fogom elkészíteni, így természetesen a lábakat is. 18 mm-es borovi fenyő gyalult deszka az alapanyagom. A lábak 3 db-ból vannak összeragasztva.
40x40x4 mm-es a zártszelvény. 100 mm-ként vannak a furatok. 1 méter hosszú és így kb 90 cm-ig tudok táblásítani vele. A munkahelyemen KTL festékkel lett lefestve.
Köszönöm :) Juhar és gőzölt dió, illetve az ékek purpleheart-ból (amaranth) vannak. A juhar nagy kedvencem, részben azért, mert ilyen sokféle tud lenni. Nem mintha itt szándékos lett volna a sokfélesége, de így is tetszik.
Én sajna jun 12 előtt nem tudom kipróbálni mivel addigra ígérte az amazon a kis kreg jigemet :) de ígérem amint lehet letesztelen mind2őt és megírom a tapasztalatokat :)
Már többször említettem az asztalt, amit készítek, a lapja már kész van annyira, hogy meg merem mutatni. Közvetlenül olajozás (Behandla) utáni képek, szóval a húzásnyomok és a nedves foltok emiatt vannak :) Ez (lesz) az első igazi saját készítésű bútorom, el is tököltem vele jó sokat. Messze nem tökéletes, de legalább van még hova fejlődni :)
Ez úton köszönöm DrRamatynak a tippet a fejelőlécre, és mindenki másnak is, akik a különféle kérdéseimre válaszoltak.
A padlólapot még anno a Baumax-ból vettem, mielőtt távozott kicsi hazánkból. Az is saját kezűleg raktam le.
Érdekességként említem, hogy akkor vettem ott, egy asztali elektromos csempevágót, amit most alakítottam favágásra alkalmassá. A Lidl "fűszeresnél" vettem hozzá PARKSIDE vágótárcsát, tökéletesen vág.
Csak a merevítés miatt raktam bele, mivel a táblásított oldalak közepe nekem egy kicsit kiestek a síkból. Igaz, hogy ha az asztallap rámegy, nem fog látszani és a szereléskor kiegyenesedik, de én talán egy kicsit túl precíz vagyok.
Elkezdtem a tálaló szekrény projektet, amiről korábban raktam fel Coreldaw-val készített terveket.
Az alsó rész doboza a lábrésszel már összeállt. A műhelyem (lomtár) olyan kicsi, hogy a további munkálatokhoz be kellett az étkezőbe, a leendő helyére vinni. A nejem "legnagyobb örömére".
Így néz ki fejre állítva a lábrész szereléséhez.
Talpra állítva:
Folytatás: asztallap, fiókok, ajtók stb. Lesz még munka vele.
Ez egy XLS munkafüzet, amiben megadva az oldalfal és az ajtó vastagságát, valamint a kívánt átfedés mértékét, kiszámolja a szükséges furatok elhelyezkedését. Be kell kapcsolni a szerkesztési módot és engedélyezni kell a makrókat ahhoz, hogy működjön.
Ha pl konyha felső szekrényről van szó, akkor a magasságot én azonosra csinálom a korpusszal.
Ha egymás fölött vannak ajtók, akkor nyilván oda is kell fuga.
Igen, a d35 pánthely széle van 6 mm-re az ajtó szélétől. Ezzel a mérettel a 18 mm-es oldalfalú szekrény a "0 mm"-es szerelőtalppal kb 1 mm fog kilátszódni a korpuszból az ajtó pánt felőli éle mögött. Fontos, hogy ezek a számok nem feltétlenül azonosak más típusú kivetőpántok esetében.
Az excenteres talp jobb, mert fel-le könnyedén emelhető az ajtó a felszerelés után, bolondbiztosabb. Hátránya, hogy drágább, mint a sima.
Mondjuk egy PVC padlóhoz nagyon nehéz az aljzatbetont olyan síkra ÉS simára megcsinálni, mint amilyen simára aljzatkiegyenlítővel lehet, hogy ne látszódjon át egy idő után.
Én 4 mm-rel szoktam kisebbre készíteni az ajtókat, mint a korpusz. Ha kétajtós, akkor nem szabad elfelejteni, hogy az ajtók nyíló élei közé is kell hézag. Persze esztétikailag attól is függ, milyen a front kialakítása, kerekített-e, vagy milyen élzárás kerül rá.
Én 71T3550 (fék nélküli) vagy 71B3550 (fékes) pántot szoktam használni. Ha az ajtó és a szekrény oldalfala is 18 mm-es, akkor 173H7100 excenteres szerelőtalp stimmel hozzá. A pánthely furatát 6 mm-re fúrom az ajtó szélétől, a szerelőtalp furatai 37 mm-rel esnek be az oldalba. Nekem ez a méretezés jól bevált.
Eddig a fórumnak passzív tagja, vagyis aktív olvasója voltam. Most azonban van néhány olyan kérdésem, amelyre eddig nem találtam választ.
Magamról annyit mondanék, hogy nem vagyok asztalos, csak egy lelkes amatőr
Ismét szekrényt szeretnék készíteni, de mindig fejtörést okoz, hogy az ajtók mérete hogy viszonyuljon a szekrény szélességéhez és magasságához, továbbá az egymás melletti ajtók között mekkora legyen a távolság (fuga). Van erre valamilyen ökörszabály? A felhasznált anyag vastagsága 18mm és ráütődő kivetőpántokat használnék. Ha csak egy egyedül álló szekrényről van szó, akkor gondolom ez a kérdés csak esztétikai szempontból lényeges, de több egymás mellett elhelyezett szekrény esetén már lényeges lehet. A Blum katalógust nézegettem, az értelmezésem szerint 2mm-es fuga elegendő. Hát, nem tudom
A Festool, Makita stb. gyártók (pl. merülőfűrész) vezetősínjein csúszásgátló csíkok vannak. Ilyen csúszásgátló szalagot miből lehetne készíteni? Tudom, lehet kapni gyári Festool-t, de lehet, hogy van olcsóbb megoldás is.
Használ valaki festésre, lakkozásra turbinás festékszórót? Egy mini HVLP pisztoly meghajtására alkalmas lehet egy porszívó motor?
Én az aljzatkiegyenlítőt nem teljesen értem. Ha az a felső beton szépen meg van csinálva, nem kell aljzatot kiegyenlíteni. Ha le lesz burkolva a beton, pláne nem. Ha nem lesz leburkolva, akkor sem jó az aljzatkiegyenlítő, mert az befejező rétegnek nem maradhat (legalábbis, ha nem speckó ilyenre szánt). Viszont sokba kerül.
Amikor annak idején megemlítettem az aljzatkiegyenlítőt, amikor a házat kezdtük újítani, a kőműves rögtön mondta, hogy az ő betonozása után nem lesz rá szükség. Volt, amit elcseszett, de ebben igaza lett :)
kb ez a szokásos rétegrend, csak nem ezekkel az elnevezésekkel.
zúzalék,
párazáró réteg, - a vízszigetelés alá nem kell párazárás, a vízszigetelés párazáró is. Ezt a fóliát technológiai fóliának szokás hívni, és csak az a dolga, hogy ne száradjon lefele a beton kötés közben.
terhelési betonlemez, - ezt hívják szerelőbetonnak. nem ez a teherviselő. gyakran nincs is vasalva. a szerepe hogy legyen mire tenni a vízszigetelést.
vízszigetelés,
védőbeton, - ez az igazi aljzatbeton. ez a teherviselő. ebben van a vas. ez fogja kapni a terhelést, autókereket, mindent, muszáj rendes beton lehet. ha mondjuk egy lapostető lenne, akkor lehetne valami vasalatlan védőréteg, de ha ez egy padló lesz, akkor ez kell a rendes beton legyen.
Meglepődnél, mennyire nincsenek éles sarkok ennek a levibrált rétegnek a felszínén. Nálunk a házban ugyanezzel a vastag építési fóliával van leterítve az aljzatbeton alatt, olyan szárazak benne a párnafák és rajta a luc hajópadló, mint a kalahári. Látható, hogy a zsalukő vonalában ez a funkció hiányzik, de mivel a falazat alá egyébként is bitumenes lemez kerül, nem számít.
De talán ugyanilyen fontos az a funkciója a fóliának, hogy megakadályozza, hogy a kőzúzalék a betonozás után alulról "kiszívja" a vizet, és így rontsa az állagát.
Elhiszem, ha ma ezt tartják jónak, és akkor nem szóltam, csak nem értem, hogy a szigetelésvédő beton alá minek egy szigetelés.
Egy éles sarkokkal tört kőzuzalékra teljesen felesleges nejlonfóliát teríteni, ha azt párazáró rétegnek akarjuk, mivel legkésőbb a betonozáskor milliónyi apró luk lesz rajta az éles sarkok által kiszúrva.
Én rendeltem hozzá spec. csavarokat is, ebayről, kínait, olcsón....ha megjön a jig kipróbálom :) korábban nekem is itt ajánlották az olcsó-kínai forrást a csavarokra :)
Hirtelen elég sok kapcsolási rajzot találtam erről a guggliban. De az már magos nekem, mint disznónak a zsiráfvályú... meglepő önálló elemekből össze szoktam legózni kb, amit lehet, nagyobb hozzáértés nélkül is.
De láthatóan ez nem az a szint.
Amúgy több ilyen kapcsolás filléres valamikből van összerakva - és mindnek a gyengéje, hogy mekkora áramot bír el.
"Bocsánatot kérek, de Pacmann123 kollégánktól ez olcsóbban jönne."
Ezt nem tudom, mert nem egyeztettem Vele árat, de akkor ott kell megvenni.
"Vagy megváltozik a topik és átmegyünk adok- veszekbe?"
Ezt akkor címezhetnéd nekem, ha naponta/hetente 2-3 alkalommal kínálnék a topicban valamit eladásra, Így nem pontosan értem ezt a mondatodat! De lehet, hogy csak a kora reggel miatt van!?
"András nagy ürességet hagyott, még az is meglehet, hogy lelassul a forgalom."
Én is sajnálom, hogy így dönttött. De gondolom meg volt rá az oka, hogy törölte Magát innen-onnan. De ezen mi nem tudunk segíteni, az Ő döntése lesz, hogy ez csak átmeneti vagy végleges állapot lesz.
Szerintem nem (elsősorban) a biztos kéz kérdése, hanem a fúró kialakításáé. Van egy Dimar pánthelyfúróm (7-8 ezer forint volt anno) annak olyan a kialakítása, hogy szabad kézből, - főleg tömör puhafába -, gyakorlatilag nem lehet normálisan megkezdeni a furatot. Forgácslap esetén jobb a helyzet, de úgy sem az igazi, elmászik, ha nem jön ki jól a lépés. Ezzel szemben használtam olyan olcsó pánthelyfúrót, amivel simán ment a tömör fába fúrás is, eszébe nem jutott a fúrónak "elmászkálni". A Dimarral kicsit mellényúltam, úgy látszik, azt direkt állványoshoz tervezték.
Bocsánatot kérek, de Pacmann123 kollégánktól ez olcsóbban jönne. Vagy megváltozik a topik és átmegyünk adok- veszekbe? András nagy ürességet hagyott, még az is meglehet, hogy lelassul a forgalom.
A master/slave témához. Egy ACS712 áramérzékelővel (van belőle 30 A változat is, tehát nagyobb géphez is alkalmas), egy AVR-es mikrovezérlővel (pl. ATmega328) és egy relével viszonylag egyszerű mutatvány egy ilyet létrehozni. Ha lesz egyszer egy komolyabb elszívóm az új műhelyben, talán meg is csinálom.
Apropó műhely: pénteken betonozom az aljzatot. Most már nincs visszaút, lesz rendes műhelyem talán már idén. :)
Adam, köszi a fiókot. Mimdenképpen megmérem majd ha megveszem, de a fiók méretezéséhez, jó, ha tudom a kb méretet.
Mzdude, köszi, nekem a legritkább esetben kell pánthelyet fúrnom, de szoktam nagyobbacska lukakat, pl mécsesnek valót fúrni, (de álltalában kézből is menni szokott, mert nem kell nagy pontosság.) van egy fűszerboltos fúróállványom, meg kézi fúróm. Nem tudom mivel járnék jobban mindenféle méretű forstner sok pénzért, vagy az állítható. Ha állítható akkor valami komolyabb márka, vagy barkácsra elég ez a 4.000 ft-os is..
Ezt most nem teljesen értem. Ha a master-ről megtáplálod a mágneskapcsolót, de a főérintkezőkre direktbe jön valahonnan az áram, tehát nem a masteren keresztül, akkor elvileg csak a kismegszakító szab határt, a master terhelhetősége irreleváns. Vagy rosszul gondolom?
Én pont a múlt héten próbáltam meg nem ilyen, hanem rendes forstner fúróval (aka pánthelymaróval) lyukat fúrni kézből, hát gyászos lett az eredmény. Persze nem kizárt, hogy erős és stabil kézzel megoldható. De inkább állványos fúrógéppel.
Ha nincs ilyen felszerelésed és/vagy adottságod, én visszavinném. A pánthelyeket meg kimaratnám a legközelebbi lapszabászatnál.
Csak úgy oldja meg, ha van egy kapcsoló az elosztó és a mágneskapcsoló között.
Tehát: elosztó-vezeték(kapcsoló)-mágneskapcsoló - annak a másik ágán a felsőmaró - viszont így nem a felsőmaró saját kapcsolóját használod, hanem ez a vezetékbe építettet. Asztalba épített marónál ok, kézből használtnál nagyon kényelmetlen lenne így.
2, Általában 25 mm kell a két fióksínnek, de a legcélszerűbb megnézni típus alapján a rajzot, és/vagy megmérni a megvásárolt síneket egy tolómérővel.
Ha olcsót akarsz, a hagyományos görgős fiókcsúszó kell neked. Filléres.
Vannak még golyós fiókcsúszók is, amelyekből létezik teljes kihúzású változat is. Kicsivel drágábbak, hátrányuk, hogy a poros környezetet nem szeretik. Nem szabad megvenni a "fékes-önbehúzós" fajtát ezekből, mert nagyon gagyik.
A görgős változatnál arra kell figyelni, hogy a felső fiók fölött legyen legalább 20 mm hely, mert azt ferdén kell a helyére illeszteni. A golyós változat "menetirányban" megy a helyére, azzal ilyen gond nincs.
Ez így világos, és talán még jobb is, mert ha úgyis van három fázisom, akkor két külön fázisra tudom kötni a két fogyasztót. (Tényleg, hozzáértők, létezik olyan elosztó, ami egyszer három fázisból csinál háromszor egy fázist?)
1) a bauhausban kaphato craftomat márka milyen? Vettem egy állítható "forstner" fúrót, de lehet inkább vissza kéne vigyem, vagy hobbi célra jó?
2)
Mekkora helyet kell kihagyni a fiók sínjeinek? Milyen sínt és honnan ajánlotok? Csak egy barkácsasztal fiókjaihoz kell, semmi extra, csak ne legyen túl drága. A fiók 50*60-as (60 a szélessége) gépek, szerszámok kerülnének bele.
Remélem, majd hozzáértőbbek kijavítanak, ha pontatlan vagyok.
Szóval ennek annyi a lényege, hogy mondjuk van egy fogyasztód, az 3 kw teljesítményű. Ugyanakkor (legegyszerűbb eset) van egy kapcsolód, ami mondjuk csak 1 A áramerősséget visel el.
Akkor annyi a feladat, hogy beteszel a kapcsoló és a motor közé egy mágneskapcsolót. A mágneskapcsoló lábai megkapják a kapcsolótól az áramot, berántanak egy (?) mágnest, ezzel zárnak egy másik áramkört, ami mondjuk szintén egy 230 v-os fázis, de nem a kapcsolóbból jön, hanem máshonnan, mondjuk egy kismegszakítótól közvetlenül, ami meg 16 A-es. Ilyenformán a kapcsoló-mágneskapcsoló közötti áramkör "segédáramkör", a fogyasztót nem ez, hanem a fent jelzett másik áramkör működteti, de azt meg a segédáramkör kapcsolja.
Ezeknek a kütyüknek a dobozán rendszerint van kapcsolási rajz. Vagy (mint ebben az esetben) megvan a rajz Schneiderként.
Én azt szoktam csinálni, mert nem vagyok szakember ebben, hogy sose élesben rakok össze egy ilyen kapcsolást, hanem csupasz vezetékkel a fogyasztó helyén és multiméterrel mérek. Ha azt kapom, amit szeretnék, akkor végül rákötöm a fogyasztót is.
Ha nagyon nem tudom, milyen lehet a lábkiosztás, akkor először rövidzárat méregetek, csak aztán kötök és mérek feszültséget.
Erősen gondolkodok egy ilyen eszköz beszerzésén. Kérdésem, hogy ez mennyire v. inkább érdemes más milyet venni? Plusz a csavarok, ehhez jók a sima itthon kapható hagyományos facsavarok is v. csak a spec kreg csavarok?
Milyen szúrófűrészlapokat ajánlanátok otthoni hobbi célra? Egy régi noname (tesco-s talán) szúrófűrészbe kellene, 2-3 cm-s fa deszkák (főleg fenyő, de keményfa is lenne) vágásához.
Ojj. Később este, mert most útra kell kelnem, leírom. Meg még elég olcsó mágneskapcsolót is linkelek, ha megtalálom.
Esetedben a feladata: kicsi áramú áramkörrel kapcsolod a mágneskapcsolót, ami ráengedi a nagy áramot a gépre. Az elosztót is a kapcsoló áramkörre kötöd.
Így a szükséges kapcsolás megvalósulhat, de nem az elosztót terheli a nagy áramfelvétel.
Kifejtenéd egy kicsit bővebben (persze csak ha ráérsz)? Drótok összekötése, villanykapcsoló vagy konnektor bekötése -- ez az összes villanyász készségem.
Köszönöm szépen! Sajnos úgy tűnik, az olcsóbbak master aljzata általában csak 1kW alatt terhelhető, szóval a körfűrész vagy marógép sok lenne nekik. A drágábbak pedig... hát, azokat nem is néztem, akkor inkább kapcsolgatok :)
A porszívódról jutott eszembe: sajnos az enyémen nincs dugalj, külön kell kapcsolgatnom a szerszámot és a porszívót (jó, nem halok bele, de mégis...). Létezik olyan készen kapható eszköz, amivel utólag megvalósítható ez a funkció? Mondjuk olyan elosztó, amelyiken az egyik aljzatba dugott eszköz bekapcsolása automatikusan áram alá helyez egy másik aljzatot? (Biztosan megoldható házilag is, de az áramhoz szinte síkhülye vagyok, szóval inkább nem barkácsolgatok vele.)
1. Volt szó korábban többször arról, hogy vajon melyik körkivágó-fúrók használható vasanyagban (merthogy látunk ilyent youtube videkókban).
Próbálkoztam kétfélével, az egyik valami noname volt, nagyjából 1 lyuk tönkre vágta.
Most beszereztem ezt
Kiválóan kifúrta a zártszelvényt. Hogy mennyire tartós, még nem tudom. de egy vágástól nem kopott el a fog.
2. Írtam/kérdeztem pár hete ipari porszívóról. Végül egy 35 literes Metabo-t vettem. (Az volt az egyik fő szempont, hogy van benne automata szűrőtisztítás).
Nem erre szánom, de próbaképpen rátettem a Thien-Baffle leválasztóval a körfűrészre. Egyáltalán, semmivel sem szív így jobban, mint a 15 éves Delonghi nedves-száraz takarítógép. Lehet, hogyha mérnénk, akkor azt látnák, hogy mondjuk kétszeres erővel szív, de ez gyakorlatilag nem jelent különbséget. Hogy érdemben legyen különbség, valószínűleg sokszoros szívóerő kellene.
Ismeri valaki a jelenséget, hogy próbál képet feltölteni, (kisebb, mint 500 kb, jpg) látszólag el is kezdődik a feltöltés, kék csík elkúszik 100 %-ig, de itt megáll minden, a kép nem jelenik meg az alsó ablakban sem.
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem! Keresek 2 vagy 1 komponensű epoxy gyantát,olyant amit fa megmunkálásához asztallapok készítéséhez használhatok.
Hát tudod, annak idején amikor apám épített, akkor mindig pár szaki volt, meg egy csomó "zuláger".
A zulágerek megkevertek, odahordtak 10m3 betont, meg 20 raklap téglát, a hozzá szükséges habarccsal, feltrógerolták a tetőre a böszme fákat, meg a 200m2 Bramac cserepet.
A teljesítmény nem ez volt, hanem az, hogy a "mesterek" ezt szépen összerakták :)
Tök mindegy mennyit verejtékeztél, a lényeg, hogy ki gereblyézte szép egyenesre, meg ki taposta le a (nem is olyan) kis tappancsával :)
Azzal ne is próbálkozz, hogy azt a lapvibrátort a képen te kezelted :))) Az egy gép, abban nincs egyéni művészi teljesítmény :)))
PS: azt ne részletezzük, hogy abban a házban egyetlen helyen van derék szög, a 200-as amivel összefogatták a szarufákat :)
Pofás darab. :) Az ilyen "semmiségekkel" lehet jó sok időt eltölteni.
Hogy kéretlen tanácsot is osszak. Arra a tolóasztalra kellene egy ütköző, hogy ne lehessen túl tolni, és egy takaró a kifutó fűrésztárcsára..... mielőtt még egy óvatlan pillanatban belenyúlnál.
Jó időben bent döglik a mostani szétesés szélén álló bútorlap házban, ami egy kis dohányzóasztal volt valamikor, alja nincs, régi házból megmaradt deszkákat szogeltem már le, nagy esőben meg kint fekszik az udvaron. Ugyanez télen, normál időben ház, szakadó hóban kint aludt.
Mondja nekem valaki, hogy normális fajta a bejgli xd
Így könnyen lehet csak egy dísz lesz az udvaron xx
Na igen, vettem a gyereknek (5 lesz ősszel) egy 100g-os kalapácsot, hétvégén 80-as szeggel kezdtük, célozni tanult, aztán 50-es bognárszeg, aztán kicsit könnyítettem, 50-es bognárszeg előfúrva, hogy menjen is a fenyőbe. Lehet, hogy össze kellene fognunk, és egy módszertani anyagot csinálni? :)
(Az egyiket olyan helyre tettem neki, ahol volt egy 8-as lyuk, de nem vettem észre, mert a darazsak betapasztották. Azt az örömöt, amikor két ütéssel tövig bement neki!)
Az utolsó mondataid miatt készül például a gyerekműhely sarok a garázsban.
Ha csak együtt vagyunk is jó buli, ha pedig a kézügyességük is fejlődik az külön előny a mai világban, amikor egy villanykörte cseréhez szerelőt hívnak...
Amúgy mondom én, mindenki suttyomban csinálja a projekteket látva majd mindenki ír ki valamit :D
Ma megkaptam, hogy miket kéne csinálnom még, nem sorolom fel, mert hosszú :D, csak idő nincs semmire se új helyre kerülve (nem 10 óra/nap, így nincs plusz szabadnap, fenébe :D) :(
