Jó, jó addig rendben :) , de én arra lennék kíváncsi, hogy valaki tudja-e, hogy ezektől félni kell, mert csak felújított gépek immel-ámmal. pl. leégett, valami gagyi módon tekercselve van, hogy el lehessen adni, aztán kész. Vagy "teljes értékű gépek lehetnek".
Azért is kérdezem, hogy valaki tud róluk vagy sem, mert néha viszonylag nagy mennyiségben előfordul a hirdetésekben. Tehát nem egyedi eset.
(Hogy egyértelmű legyek, mert visszaolvasva nem biztos, hogy az: az ötrétegű csövek elvileg min. 10 bar (1,5 szeres biztosítással) üzemre vannak tervezve, csak a rosszabb minőségű csövek ezt nem tudják. Uponor, Viega, Comap, Pipelife Radopress, Sanha... a teljesség igénye nélkül.
Vannak ötrétegű csövek, aminél pl. 0.1-0.15 mm vastag az alu betét. A normálisabb csöveknél 0.2 mm vagy vastagabb.
A lényeg a noname kerülése. 3-4 bar víznyomást mindenik ki szokott bírni (bár már láttam csőhiba miatt átázott falat), De ez esetben nagyobb nyomásról van azért szó. Szóval bármelyik jó minőségű ötrétegű cső jó.
Az ötrétegű cső alkalmas lehet erre, de bizonyos tulajdonságokat figyelembe véve.
A gyengébb minőségű (noname kínai) ötrétegű csöveknél a közbenső ALU réteg vékony és igazából a cső csak egy hajtott lemez, ami össze van nyomva (esetleg ponthegesztve) és a körötte levő műanyag réteg "tartja össze". Ezek tartósan 5 bar nyomást sem bírnak ki. Különösen ha a cső hajlítva van.
Márkás csövet kell venni, mert azok ténylegesen ki is bírják a 10-16-20 bar- méretezési nyomást. A középső ALU rétegük jellemzően vastagabb és a hajtási illesztés mondjuk lézer hegesztett (vagy más hasonló technikával van megoldva)
Az van ezeknek bőven, legyen bármi is a nevük. Finoman fogalmazva, törődést igényelnek. Folyamatos törődést. :-// Szerintem csak az vegyen ilyet, akinek van ideje, kedve, lehetősége és tudása karbantartani/javítani.
Sziasztok! Szeretném kikérni a véleményeteket... A lényeg, nagy garázs/műhely átalakítás van folyamatban. A kompresszort ki szeretném űzni egy hátsó helyiségbe. Onnét valamilyen csövezéssel hoznám be a levegőt. A kérdés: milyen cső legyen?? Kitételek: legyen olcsó, könnyen szerelhető, mindenféle speciális szerszám nélkül. Amire gondoltam, az a vízvezetékszerelők által mostanában használt ötrétegű cső. Könnyű szerelni, mindenféle idom kapható hozzá, nem kell különleges szerszám, csak villáskulcs. Kérdés: megfelelő lehet-e? Nagy nyomást nem tervezek. "Barkács" kompresszorom van csak. Várom a javaslatokat! Köszönöm!!
A hintaágy teljesen más terhelést jelent, mint a függőágy.
Ezt a szerkezetet nem lehet dinamikusan terhelni az oszlop-szelemen által képezett síkra merőlegesen, bajok lesznek vele, hiszen az oszlop nagy nyirást kap, az alap felett, ha valaki netán elkezd hintázni rajta 45 fokig.
Amúgy a faszerkezetes hinta nehéz tervezési probléma, ha elvárod tőle, hogy ne recsegjen. Terveztem egyet, aminek 3 méter hosszú szelemenje volt és két hinta lógott rajta, nagyon alaposan összeácsoltattam és recsegett, amikor két (majdnem felnőtt) kamasz leányka elkezd tandembe hintázni rajta. De nagy alapot is készitettem az A alakúra összeácsolt dupla oszlopoknak+ síkba is megdöltöttem az oszlopoknak és oszloptalpakat is gyártattam nekik, felborulni nem fog:). Minden rajta 7.5x15-ösz volt, rétegragasztott, ami 1.5x erősebb mind a fűrészárú.
Ilyen meretű anyagot kapsz, csak egyenesek is legyenek.
Átküldök neked egy tervet, lehet, hogy össze tudod ácsolni, csak be kell tartani minden méretet és vágási szöget.
Ennek ki lehet találni egy hasonló tetőt, mint a képen amit belinkeltél, úgy hogy a felcső csapolt kötést egy fogópárral helyetesíted és kivezeted a A betün kivűl. Az képen is úgy van megoldva, csak ennek hónajkötés nem kell.
Egy pár napja linkeltem ide letölthető OKJ-s tananyagokat. Keress rá, és találsz közte olyat is, ami a táblásításról szól. Olvasgass, ezt azért egy itteni hozzászólásban nehéz bőven leírni.
1912-ben kivándorolt Amerikába, és eltűnt mint a kámfor a nagyapám testvére. Szegény nagyapám még a Vöröskereszttel is kerestette, sikertelenül.
Én idén megtaláltam hol, mikor lépett partra, azóta az ottani rokonok, a leszármazottai is megvannak, de a csavar a dologban az -és ez köti ide -, hogy a migrációs kártyára nem azt írta, hogy születési helye Kunszentmárton, hanem azt, hogy SztMárton. Kész, innentől egy idegen nyelvterületen nyoma is veszett végleg! :)
Én is csak azért találtam meg, mert átnéztem fene tudja mennyi mikrofilmmásolatot, és közte volt.
Köszönöm! Ebben nekem vannak új ötletek, leginkább a felhasznált anyagokat illetően.
Két dolog nem egészen világos: a pvc cső funkciója a víz elvezetése lenne? A polisztirol alsó részébe kéne beraknom?
A másik problémám az, hogy mivel ez hintaágynak készül, az ágy a felső szelemenre lenne felakasztva. Akkor is elég az 5x20-as gerenda? Én alapból vastagabbat raknék. Persze én nem vagyok szakember. :)
kiásol egy 5ox5ox9o alapot, a közepébe készitesz EPS polisztolból egy 16x16x50cm-res zsalut (PUR habbal ragasztod).
A polisztirol zsaluba készitesz egy 5omm lyukat, abba beragasztasz egy 5omm PVC csövet, legalább 5-6cm mélyen, ami elég hosszú, hogy legalább még 15cm beásd (beüsd) a gödör aljába. A cső alsó részére fúrj pár 12-es lyukat is. A gödörbe beépített zsalut ki tudod támasztani függőbe pár vékony fenyőléccel.
Kiöntöd a gödröt betonnal (nagyon kevés vizzel keverve), óvatosan, hogy a polisztirolt ne emelje ki a beton (az öntés után teszel rá egy súlyt is), vársz két hetet és kivésed a polisztirolt, a PVC cső mellett is.
Aztán a 7ocm-tert a oszlopból bekensz D4-es murexim alapozóval, 2 rétegbe, utánna két réteg kétkomponeses aljzatszigetelővel, amit a fürdőszobába használunk. Beemeled az oszlopot a helyére, kifüggőzöd és kiöntöd a rést a finom kvarchomokkal.
Ettől lehet hülyét kapni az arra tévedőnek. Mi a faszé nem lehet végigmondani??? Vagy leírni? Ehelyett pl. ezt látom papíron: Mmóvár. Mijafasz? Mosonmagyaróvár.
Éppen akartam valami hasonlót kérdezni, ha már ez a téma előjött mostanában. Van egy régi tervem egy kerti hintaágy készítésre, ez lenne a jövő nyári nagy projektem. A dizájn hasonló lenne, mint a lenti képeken, csak nem fekvő, hanem ülőhinta lenne benne, ezért nem is lenne ilyen széles. Ez viszont csak a 2 oszlopon áll. A dilemmám és a kérdésem 2 ezzel kapcsolatban:
1. Hogyan lehet rögzíteni ezt a 2 oszlopot úgy, hogy valóban időtálló legyen, és elbírja mondjuk 2 ember súlyát is?
2. Mekkora legyen a 2 függőleges gerenda, és mekkora a keresztgerenda?
A teraszom 20*20-as oszlopok tartják már több mint 20 éve. A beton teraszba belefúrtam jó mélyen függőlegesen, abba egy M12-es menetes szárat ütöttem bele amíg lement. A fenyő oszlop aljába szintén fúrtam egy lyukat, az oszlop alját lekentem csónaklakkal, majd ráhúztam a menetes szárra. A fa bütüje a betonon nyugszik, a menetesszár akadályozza meg a kimozdulását. Korhadásnak, sérülésnek nincs nyoma. Mivel az összefekvő felületet nem éri fény, így a csónaklakk sem tud elöregedni.
Anno(1993) az egyik surranótársam úgy megnézte, hogy el is vitte magával. Ki volt írva, hogy Csorna... A lényeg itt a 'volt' szócskán van. Azóta már változott Csorna pusztára, most meg a franc sem tudja mi is a neve. :)
Ambó dominó még a kikötőben dolgoztam. Műtrágyát rakdotunk ki hajóból ömlesztve direktben teherautókra, pótos gabonás autók voltak, a fuvarszervező meg mondja a sofőrnek miután megrakodott, hogy Te Kéthelyre mész, szevasz. Sofőr meg csak néz, nem megy.
Na mivan, mire vársz?
Hát hogy hol kell leborítani majd a gépet, meg hol a pótot.
Hár mondtam, Kéthelyre viszed.
Meg kellett mutatni a gyereknek, hogy télleg van ilyen falu, és hogy nem két lerakója lesz, csak egy, de az Kéthelyen. :-D
Adtam rá én is egy pluszt, de egyetlen egy apró megjegyzésem lenne. Az is csak azért, mert éppen a napokban szedtem szét egy postaládát, illetve annak a tetejét, mert elrepedt középütt. Hasonló konstrukció, viszont én szálirányban lejtettem meg a tetőt, amit fel is ragasztottam a "korpuszra". No ebből baj lett. Nálad ugye szálirányra merőleges a lejtés, kíváncsi leszek rá 1-2 év múlva. Szóval a kérdés, melyik megoldás a jó, van e "ultimate" megoldás, vagy körülményektől függően ez is-az is jó..... Szóval lentebb a videó, és utána átbeszélhetjük pro és kontra! :-)
:) vedd ki az üveget, meg kell feszíteni az hosszabik üveglécet (középen) és a többi kijön szinte magától, a profil egy nutba vannak befeszítve az üveglécek. Ott vannak a csavarok az üvegfalcba.
Úgy érted, hogy a csavarszárak a műanyag ablaktokból kifelé állva a fában végződnek, a csavarfejek pedig rejtve vannak?
Akkor ki kelll venni a tokból az ablaktáblát, és onnan lesz elérhető a csavarfej. Nyithatatlan ablakoknál a belső oldalon van 4db vékony záróléc, ami az ablaktáblát rögzíti. Ezek közül az egyik hosszabb közepe táján egy spakni élével be kell nyúlni a záróléc és az ablaktok közötti nulla szélességű hézagba, és a zárólécet ki kell hajlítani annyira, hogy ki lehessen venni. Utána a többi már könnyebben kijön, az ablaktábla pedig kiesik.
Ez egy nem nyitható , fix kis ablak, de az a nagy rejtély, hogy van négy csavar, ami a műanyag keret alatt kezdődik és onnan kifelé furja át a gerendákat. Ezt hogy a fenébe csinálták? És persze holnap jönnének érte, de így max a terasszal együtt tudják vinni. :)
A helyi emberek gyak mindig a megszokott nevét használják az ilyeneknek. Pl. Kisvárda az csak Várda, vagy Nyíregyháza az Nyíregy, Nagykálló az Kálló, Kállósemjén az Semjén... stb.
Ez a probléma egyébként már 10 éve látszott, csak az akácnak kellett még 10, de nemrég már csak a szentlélek tartotta.
Amit utána csináltam sokkal kisebb virágoskert kerítést, ott egyszerűen betettem betonba 1-1 60x60-as szögvasat, 20 cm-re kiállva a talajszint fölé és hozzá csavaroztam 10x5-ös fenyő stafnit. Na annak még nincs semmi baja, várom, hogy a szögvas megadja magát ;-)
Én sem vitatkozom a mai állapotokkal. Az én linkemen látszik a mai településtábla, de az emlékeim is elég pontosak. Azt is el tudom képzelni, hogy akkor még önálló település volt, csak később vonták össze a falvakat. Abban is biztos vagyok, hogy a helyiek nem azt mondják, hogy "hazamegyek Csornapusztára". :)
Egyik rokonomnak költözős története van, nem is olyan régi. felpakolták a bútorokat a teherautóra, aztán mondták a sofőrnek, hogy Zámoly, x utca a cím, ott várják őket. Aztán kigurultak Győrzámolyra (az ittenieknek ez természetes), és várták a szállítókat. Aztán kiderült hogy azok Zámolyra indultak fejér megyébe, félútról kellett visszafordulniuk. :)
160033 számú hozzászólásban: "Huszonéve elkövettem azt a botor dolgot, hogy lebetonoztam az oszlopokat, amiből kettő tőben kikorhadt, miközben a föld feletti része még egészséges."
Ezt szeretném elkerülni, oszloptartó lábak alkalmazásával és édesanyáméknál a legolcsóbb 10x10cm-es luc oszlopok lesznek. Amíg ez a szerkezet megáll (nem az örökkévalóságnak lesz tervezve) addig nem szeretnék alapvető hibák javításával foglalkozni a jövőben, amit megelőzhetnék plusz 10 ezer forint hozzáadásával ( az oszloptartók ára). Olyan technológiát keresek ami számunkra a legjobb legproblémamentesebb lehet, és mivel ha bármi probléma előfordul majd azt nekem is kell majd helyrehozni, mert apám faszságát nem ő hozza helyre hanem majd én vagy vmi szakember de arra meg sajnálják a pénzt meg nincs is nekik, hogy egy képzett szakember nekik mókoljon a szarjaikkal Győr-Moson-Sopron megyei árszínvonalon.
(Én hiszek Neked, máshonnan közelítjük meg a dolgot. Én meg település- és térségfejlesztő vagyok évtizede, sőt előtte meg voltam földrajz tanár, én a "hivatalos" oldalról nézem ezt.)
Köszi a tippet, megfogadom, néha nehéz beszélni az öreggel, mondjuk úgy inkább mindig nehéz beszélni én meg már belefáradtam a magyarázásba magyarázkodásba.
Szép lett a kerítés. Az alsó heveder felső lapját nem lett volna jó 45 fokban vágni és akkor le tudna folyni róla a víz?
Megnéztem, hogy ma Öregcsertő Csornapuszta van odaírva, de a 80-as években jól megnéztem táblát a teherautó platójáról. Húsvét előtt vittek oda bennünket Hódmezővásárhelyről, nyitott platós teherautón, reggel 6-kor indultunk, és majd megfagytunk. Aztán egész nap hevertünk a napsütésben, mert mégsem kellett volna sietnünk. Eleve úgy készültünk, hogy megyünk Csornára, a kicsire. Szóval jól emlékszem rá, a fene egye meg.
Azt ott úgy hívják, hogy Öregcsertő. És a Csorna benne egy településrész.
Régen valóban lehetett több azonos nevű település. Egy részük a határon kívül került.
Több helyen az emberek hagyományból a régi neveket használják. Még tábla is lehet. De a helységnévtár, a személyi igazolvány (lakcímkártya) tartalmazza a jelenlegi hivatalos nevet.
Mármint minek kéne utánanézni? Mindkét városnév táblát láttam, és mindkettőben jártam. Ennél jobban nem tudok utánajárni. :)) Igaz, a kicsiben valamikor a 80-as években, de tényleg ez volt a táblájára írva.
Magyarázd meg neki, hogy a beton nem zár az oszlop mellett ( a fa zsugorodik és deged) és befolyik a víz. Azon kivül, hogy télen megfagy (megrepesztve a beton), nyáron se tud kiszáradni. Az oszlop alja (szálara keresztbe levágva) szívja fel folyamatosan a vizet, sose tud kiszáradni. Megtámadják a gombák és elkorhad. Pár év alatt. Nem látszik egy ideig, mert a belsejét eszi meg első körben, amikor megjelenik a külső síkján is, annak már vége.
A oszlopvasat, aminek a szára egy betonacél, hegezd körbe egy kettévágott zárszelvénnyel, amiután minden össze van állítva, az jól kimerevíti.
Én most cseréltem ki a kerítésemet, az egyik szomszéd fele.
Betonlábazatra beöntött fémcsővek a váz, arra laposvas fülek hegesztve, arra 8x4-es fenyő hevederek (tobán csvarokkal) és gyalul és csíszolt kerítéslécek 9.5 cm széles, 2 cm közzel, magasság 1,9m. A léceket már 2x átfestettem, viaszos páccal.
A hevederek teljesen tönkrementek 13 év alatt, mert a víz és a hó megállt rajtuk, a lécek épek voltak, csak a felső bütüt ette meg az idő.
Új hevedereket és léceket csináltattam, kapott a műhelyben két réteg svédviaszt, a legsötétebből.
Úgy csináltam, hogy a kerítésléc teteje pont a heveder felső síkjával talált, oda szereltem egy 11x3x3-as csepedtetőbádogot. A léc tetejét és a felső hevedert lapját is védi.
"A magyar földrajzi nevek meghatározásának szakmai támogatására hivatott első hivatalos testület a község- és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk[2] alapján létrehozott Országos községi törzskönyv-bizottság volt. A törvény elsődleges célja az volt, hogy minden magyarországi településnek egyetlen hivatalos neve legyen, és hogy ne legyenek azonos nevű települések az országban, vagyis hogy a településeket egyértelműen azonosítsa a hivatalos nevük."
Csorna van Győr-Moson Sopron megyében, az egy kisváros, és Bács-Kiskunban is, az meg kicsi falu. Jártam is mindegyikben. A kisebbik mellett volt (van?) egy harckocsizó lőtér, őriztem egy pár napig. :)
Egy régi nagyatádi ismerősöm volt a laktanyaparancsnok sofőrje. A főnök szokása szerint beült az autóba egy reggel, mondta, hogy irány Csorna, aztán elaludt. A sofőr meg elindult a Győr melletti Csornára, mikor odaértek, volt nagy leb@szás. :))
Egy kis off történet, nem GPS-módra (van vége): Jó pár éve elmentünk a horvát tengerpartra családdal. Az volt a terv, hogy az Isztriára megyünk, ott még sosem nyaraltunk. Kinéztem egy Sveti Juraj nevű helyet ott, egy kis csendes falu a tengerparton, sok mindenhez közel. Szállást foglaltam, készültünk. Aztán valamiért ránéztem egyszer a szállásra a neten, írják, hogy x városhoz milyen közel van. Mondom, ez hülyeség, az Isztria oda sokszáz km. Megnéztem jobban, kiderült, hogy Horvátországban 3 ilyen nevű település van, minden előtag nélkül. Még szerencsések is voltunk, mert ez is a tengerparton van, Senj városától pár km, a 3. meg valahol a hegyekben a világ végén. Így aztán azóta sem sikerült az Isztrián nyaralnunk, de ez a hely is jó volt. Csak itt a leghidegebb az időjárás a tenger mellett, fáztunk is a vízben, télen gyakori a jeges út és hasonlók.
Ehhez a nyaraláshoz fűződik még némi kaland. Van a strandon a parttól olyan 100 méterre egy kis sziklás sziget. Első nap átúsztam, de ahogy próbáltam kimászni, megcsúsztam egy vizes kövön, és elvágódva, beletenyereltem egy éles sziklába. Így aztán mindjárt mentünk is Senjbe a kórházba, ahol összevarrták a tenyeremet. Megkérdezte a doktornő, hogy félek-e. Mondtam, hogy nem, erre összevarrt érzéstelenítés nélkül... Szerencsére kaptam gumikesztyűket, abban tudtam strandolni, bár úszkálás nem volt több. Másnap meg ráléptem a tengerparton a szemüvegemre, egyik üvegnek annyi lett. Ezzel együtt nagyon jó nyaralás lett belőle. :))
anyagtáblásítás saját készítésű táblásítóval 10-es menetesszárból.ékekkel szorítva.
a táblásított anyagok, a SOUDAL D4 PU ragasztó kidagadt látszik ezt le kellett gyalulni csiszolni, körülményesebb vele a munka mint a D3-al mocskosabb, kérdés mit bír majd kültéren.
a táblásított anyag méretre lett szabva , megcsiszolva, lamellózva, itt a korpuszt szorítom össze
a korpusz megszáradt, mehet rá a tető lamellózva
ajtóra Pu ragasztóval ragaztva a kötők és csavarozva , alapozás elő készítés, csiszolás
alapozás Belinka base-el a körbe mindent
a felhasznált anyagok, nitrohigitóval oldottam a PU ragasztós ecsetet még frissen nem beszáradtan, a Belinkát lakkbenzin higítóval,vízzel a nátronvízüveget
Belinka base 1x + Toplasuruvplus 4x (16-os színkód) körbe a külsejét, a belseje base+vízüveg 2x
az ajtó külső fele Belinka base+ toplasuruvplus 4 réteg. a belseje base+ vízüveg
a késztermék
Nem vagyok sem fotós, se irodalomtanár ha vkinek a megfogalmazás nem tetszene vagy a fény és visszatükröződés viszonyok nem tetszenének, időm sincs arra hogy órákig pepecseljek egy posttal.
Küldöm a villanyóraszekrényt amiről már beszéltem itt egyszer. Megérte e vagy sem? több mint 1 hét munka , elköltött anyagok kb 15 ezer Ft, ebbe a benzinpénzt , munkadíjat nem számoltam bele. Volt itthon vastaglazúr és annak alapozója, nitrohigító, lakkbenzinhigító stb erre sem kellett költeni. Ecseteket kellett vennem, festőhengert a lazúrnak , annak festéktartó edénykét, menetes szárakat nem is tudm már 6 db-ot( 3000Ft) ahhoz anyákat csavarokat. Mind1 kis projekt de itt is vannak ezek az 1 ezres ide 3 ezer oda kiadások.
ilyen anyagból készült , építőfa luc, 11x2.1xkb80cm, gyalult anyag volt de nem asztalos minőségben gyalulva az anyagot válogatni kellett egyik görbe másik túl bogaras, 5 db 4 méteres 11cmx21mm anyag ment el.
Jahh de nekem meg az apám, és vele KELL ezt megcsinálnom miközben mindent jobban tud, csak megcsinálni nem tudja se levezetni az építést hogy kiadja a munkát másoknak és ő meg vállalná érte a felelősséget amit kitalált.
(Nem tudom a választ. 34 éve vagyunk házasok a feleségemmel, ez alatt egyetlen olyan esetre sem emlékszem, amikor bármelyikünknek sikerült volna meggyőznie apósomat bármiről. Olyan dolgokról sem, amihez mi értünk, ő meg nem. Bezzeg ha valamelyik haverja mond valamit, az tutira úgy van. Így bukott el pár millát a Baumagon. Mi mondtuk, hogy nem kéne odavinnie a pénzt, de persze, hogy betette, mert XY (bádogos) szerint ez tuti befektetés. Az első 25 évben még bosszantott a dolog, de már nem érdekel.)
Édesanyáméknak segítek körbepalánkozni melléképületeket, lesznek ahol oszlopot is kell cserélni mert szintén így kirohadt , van ahova új oszlop kell mert kitalált oda ajtót is ablakot is annak meg kell a tok vagy oszlop.
Nyilván mindenen spórolni akarnak, így az oszloptartó vasakon is, DE ahol 2.7 köbméter fűrészáru elmegy ott ne vacakoljunk már 10 12 ezer forinton ha kell plusz 8 db tartó. Mondtam nekik hogy könnyen bejöhet ide még egy váratlan 40ezres kiadás is mert kell ,majd egy ilyen kiegészítő olyan akármi, mindent nem lehet kikalkulálni pláne akkor ha egy régi épület lesz körbecsinálva, akkor látod meg mit is kell csinálni ha elbontottad a régi palánkolást borítást és látni mi van a borítás alatt.
Lényeg: én oszloptartó vasakra akarom tenni az új oszlopokat, majd szűkösen bevágni a helyére az oszlopokat és ekkor két oldalról függőzöm őket majd ekkor rögzítem a vízszintes gerendára.Az alsó felük hogy vonalba fusson az oszlopoknak zsinórral kicsapom. Édesapám meg azt akarja, hogy felülről odaszegeli majd alul lógnak isten envében az oszlopok aztán maj valahogy alul is futni fognak és alul nem akar oszloptartót hanem bebetonozná az oszlopot a betonba. Mit kéne neki mondanom hogy ne akarja feleslegesen bonyolítani, meg szarabbra csinálni mint lehet? Elegem van már az ilyen szar családi okoskodás szarságokkal, ezzel együtt jön a veszekedés, mindenki jobban tud mindent DE megcsinálni és végigvezetni a munkát nem tudja ezért felelősséget vállalni sem tud. Azért akarom oszolptartó vasra mert arról könnyebb cserélni az oszlopot a későbbiekben ha kell,míg betonozva ez körülményesebb.
"Cirill betűs országok, Görögország, amik jellemzően akár többször is "kiosztanak" egy településnevet, csak mellé raknak valami területi azonosítót. Nahát az halál."
Ez itthon is egy teljesen elfogadott gyakorlat.
Egy rakás azonos nevű település van, amin a területi jellemző van csak változtatva...
Csak ez max nem tűnik fel, mivel jól beszéled a nyelvet, így már "füllel" könnyen meg tudod őket különböztetni egymástól.
ökos vagy és sok faszságot irkász a különböző fórumokrra. Akku témában mondtál fatális baromságokat , vedted a bátorságot és leszóltad az erdélyi kollégát jobban tennéd ha vissza vennél az okoskodásodból. Azt látom , hogy vannak itt emberek akik nagyon vevők a a hülyeségeidre pl 409 mindíg isetnít. aksikról írtál olyan hülyeségeket és lezártad a beszédet avval, hogy részedről lezárva az ügy , mint aki azt mondja hogy , nála jobban ehhez a témához senki sem ért. Az asztalos témával kapcsolatban azért nem írsz akkora hülyeségeket mint akku ügyben kivétel amikor az a problémád , hogy hogyan oldj meg egy barom autófelhajtást. Azért írom ezt a hozzászólást, hogy a többiek ne vegyék szentírásnak a beszédedet. Visszatérve az akku témához , Te nem tudhattad , hogy egy országosan elismert szaktekintély a vitapartnered amikor megakartad nekem és a többi fórumtársnak magyarázni, hogy ügyanakkora edényben lehet azonos kapacításu akksit gyártani azonos feszültség mellett. Ez nem lehetséges és aki erre azt reagálja hogy aki ezt nem látja be avval ő nem tud mit kezdeni , én pedíg azt mondon hogy aki így gondolkodik annak a beszéde az asztalos szakmában is megkérdőjelezhető.
Huszonéve elkövettem azt a botor dolgot, hogy lebetonoztam az oszlopokat, amiből kettő tőben kikorhadt, miközben a föld feletti része még egészséges. Emiatt ilyen nyekenyóca javítással orvosoltam a dolgot, de a lényeg nem ez, hanem hogy ott látható az oszlop hátoldalán a körfűrészes bevágás.
(a fa az évgyűrűk mentén zsugorodik. Az egyes gyűrűk csak úgy tudnak rövidülni, ha elszakadnak... az egy oldali bevágás ezt a tulajdonságot használja ki).
A legtöbb gerenda úgy van kivágva, hogy benne van a bél. Innentől a repedés a fa tulajdonságaiba van kódolva. NINCS olyan, ami nem fog megrepedni.
Egyet tehetsz: szabályozod a repedést. Ha még (fél)nedves, még nem repedt gerendát veszel, azt be kell vágni hosszában körfűrésszel 5-6 cm mélyen. Eztán, ha a száradást nem túl gyors, akkor ez a vágott nút fog nyílni, de máshol nem reped. Ebbe a nútba aztán később lehet ragasztani - vagy elfedni egy ragasztott deszkával a rést.
Ugyan nem terasz és fenyő, hanem 16x16-as akác kerítés oszlopokkal csináltam ezt, teljesen működött.
Heló! Debrecenben, esetleg környékén van valami normális fatelep? Terasz/filagória építéshez keresek 12x12-es gerendát, de csak olyanokat látni ami vagy teljesen nyers (majd később reped), vagy már minden oldalán ujjnyi repedés van... Borovit ajánlottak, mert az vékonyabban reped, ahol néztem ott nem volt semmilyen.
A Skandináv fatelepen van ragasztott szárított gerenda, 3x-os áron, lehet a végén az lesz, ha nem találok mást olcsóbban.
Tehát általában mindenkinek repedt fából van a terasza, és csak én akarok normális fát???
10 éve úgy mentünk Hollandiába autóval, hogy megnéztük és kinyomtattuk előre a viamichelin itinerjét és néztük a táblákat az úton.
Simán odaértünk, ellenben a végén a pontos hely megtalálása már okozott nehézséget.
A GPS idehaza még hagyján. De használtam többször olyan országban, ahol probléma megfejteni az írásmódot. Cirill betűs országok, Görögország, amik jellemzően akár többször is "kiosztanak" egy településnevet, csak mellé raknak valami területi azonosítót. Nahát az halál.
És ahol a GPS szinte csak városon belül adott segítséget, az Omán volt. Gyakorlatilag meg sem találtuk a településneveket kétféle GPS-ben se.
Az autópályás szakaszon memorizáltam a fő tájékozódós pontokat még induláskor, a helyszínen meg kormányon a térkép, illetve megáll - memorizál néhány saroknyit - továbbhalad :) (a kereszteződésen - anyázik - nemtudvisszafordulni - kerül egy fél várost) de ez a zárójeles rész a navival is előfordul :)
Azért az régen is úgy volt jó esetben, hogy az egyik nézte a térképet, a másik meg vezetett. Csakmost nem a feleség ondja, hogy mindjárt jobbra, hanem Irma, a gép :)
muszáj is nullázni, hiszen a fűrész asztala kicsi az esély hogy tizedfokra vízszintes. ha meg nem az, akkor a 45fokra állított fűrészlap nem 45 fokot vág.
Akkor ez olyan mint a GPS. Mármint a készülék, ami egyébként a szotfver.
Szóval amikor nem volt, és valahova oda kellett találni akkor először nehéz volt, de másodszor már ment vizuális navigálás alapján.
Amióta GPS-el megyek, másodszor(harmadszor, negyedszer) is ugyanúgy megyek a készülék után mint a birka. Elcsökevényesedett az agyam navigáló funkciója :)
Egy ilyen adna még egy lökést az alapvető számoló funkció elsorvasztása felé :)
"Mindegy neki, hogy azt látja, hogy 89-90 fok vagy azt hogy 270-271." - na ezt már vétózom :)
Volt aki a műszaki rajzon gondban volt, mert a "másik" oldalról nem tudta visszamérni a szöget. Valami kerek érték volt - olyan 53 vagy 67 - és nem tudta felvenni, mert a papír szögmérőn a fokonkénti osztás csak a külső íven van, és annak a 0-ja a bal oldalon.
Nekünk meg jobbról indulva kellett a szöget felvenni. A belső ív jó, de azon csak 5°-onként van osztás...
Nem találta ki, hogy a külső ív osztása oda is jó ... esetleg a kiegészítő szöget is használhatná ...
Páratlan tudással rendelkezel. Ezt már többször is megállapítottam és a hosszabbítás csapolásos rajza alapján is.
Sajnos ez nem működik, mert a fedélszéknél is toldani kellene a másik oldalon, a háztetőnél, stb. (A háztető és a kocsibeálló együtt nyerget képez.)
Szóval marad az alulról lécet valahogy megerősítő megoldások közül valami, de az is érdekes, mert az "alsó saroknál, csücsöknél a szelemen kilógó részénél nem lesz szép. Ha meg oda nem teszek, akkor nem leszek nyugodt, hiszen valószínűleg pont ott cibálja a szél majd a legjobban.
Egyébként az is felvetődött, hogy a széldeszka is fog rajta valami, meg a szélbádog is: Tulajdonképpen a zsindelyezésnél óvatosan lépkedek rajta és utána nem kap ez terhelést.
A léc, azon 10-es osb, széldeszka, bádog fog ezen annyit, hogy a szél miatt esetleg maradhat?
"Nekem huawei telefonom jobb oldalán vannak a nyomódombok, amik kiállnak a telefon oldalából, Ha így ezzel az oldalával mérnék, máris 1-2 fokot csal."
Meg kell fordítani a telefont, akkor is mér. :P Az emberi agy csodálatos jószág. Mindegy neki, hogy azt látja, hogy 89-90 fok vagy azt hogy 270-271. Tudja, hogy melyik a jó szög.
45 fokot meg idommal állítok be. akkor van gond, ha 63,5 fok a kívánt állapot. :)
Nekem huawei telefonom jobb oldalán vannak a nyomódombok, amik kiállnak a telefon oldalából, Ha így ezzel az oldalával mérnék, máris 1-2 fokot csal.
"Miért kell megálljon bármin is?"
Ha 45 fokba akarod beállítani a fűrészlapot akkor a mágnessel rá tudod ragasztani. Ha telefonnal csinálod, akkor oda kell kézzel fognod, de azzal, hogy odafogod, máris nyomást fejtesz ki a lapra is és máris más szöget fog mutatni mint nyugalmi állapotban.
Tegnap is használtam amikor a körfűrész gépet összeraktam, ezzel állítottam be a dőlés végállás ütközőket. Ma is használtam, mert nagyon pontosan akartam 45 fokban vágni.
Javaslom, hogy használat után azonnal kapcsold ki. Ha hagyod bekapcsolva, akkor magától ki fog kapcsolni egy idő után, de így elég hamar lemeríti az elemet. 1-2 évet kibír egy jó elemmel ha kikapcsolod mindig.
Nekem van ilyen digt szögmérőm is. Van vonalzós kivitel is. A kockát csak azért vettem meg, mert mágneses és így fel lehet "ragasztani" a fűrészlapra. Elég jól használható, de nagyon érzékeny, ha nagyon precízen akarod beállítani akkor készülj rá, hogy kb 2 tized fokot ugrál néha a műszer nyugalmi állapotban is, tehát ennél pontosabb beállításra nem igen alkalmas. (vagy csak nagyon hosszadalmas állítgatással) Nagy előnye ennek a műszernek, hogy %-ban is tudja mutatni az értéket, csatorna cső fektetésnél nagyon hasznos.
Mivel csak acélra ragad fel a mágnese, így faanyag szögmérésére nem igazán jó, arra inkább a vonalzós kivitel a jó.
Sok telefon egy kicsit le van gömbölyítve több oldalról, kilóg egy darabka a kamera, ujjlenyomat olvasó vagy a vaku körül, ezért nem mindig tudod ugyanúgy lerakni. Akkor meg a fene megette a pontosságot. Nekem ez a tapasztalatom.
Hát, okostelefon van, meg sok ilyen program is. Viszont olyan okostelefon kevés van, amin mágnes van, meg amelyik tökéletesen téglatest, és picit sem billeg, ha rárakod egy lapra. Nem beszélve arról, hogyan áll meg egy x fokra bedöntött fűrészlapon.
Szóval én próbálkoztam okostelefonnal, de szerintem nem az igazi. Ha jól emlékszem, Repépítőnek is van ilyen kockaszögmérője, és használja is.
Ha valakinek van türelme, száraz gerendája, egy jól vágó keretesfűrésze, meg egy 4o-es ácsvésője, így kell szelement toldani, kötőelem nélkül. Aztán az éket is ki kell dolgozni egy picit kónikusra és be kell ütni.
Gondolom a szelemen kilóg az oszloptól valamennyit, hiszen ott van rajta az utolsó szarufa.
Meg kell hosszabítani a mindkét szelement. Van egy módszere az ácsoknak a gerendák toldására, de nem tudod megcsinálni.
Felsőmaród van?
Lebütözöd a szelemen végét. És készitesz rá egy feles csapot, keretes fűrésszel.
Veszed a felsőmarót és egy újjmaróval bevágsz egy 6ox6-os kanálist a szélemen felső lapjába, kb. 3o cm hosszan. Veszel egy 1oocm hosszú gerendát, aminek a mérete azonos a szelemeneddel és megcsinálod rajta a feles csapot és ugyanazt a kanálist.
Aztán egy 6ocm hosszú 6ox6-os laposvasba fúrsz négy zenkolt lyukat, 8mm-rest és veszel 4 darab 8x1oo-as szerelőcsavart, felülről rácsavarod.
A feles csap befeszűl és a laposvas nem hagyja lehajólni a toldást. Aztán szerelsz még egy szarufát.
Az, hogy használtam, túlzás, de van, és lopróbáltam már (etalonnal derékszögbe illetve 45 fokba állított fűrészlapnál, úgy emlékszem, legfeljebb 1-2 tizedfok eltéréssel jelezte ki a beállított értéket.)
Egy szalagfűrészben több évtized tapasztalattal rendelkező barátom szerint, ha túl vastag a szalag, akkor rövidebb lesz az élettartama, keresztben repedezik a szalag.
Nekem volt egy ideig egy nagyon ócska, saját építésű 700-as. A legritkább esetben akár egyenesen is tudtam vele vágni, de akkor mindennek klappolni kellett.
Lehetőleg új lap, az időről időre lazuló vázmechanika megfelelően megfeszítve, a szalagvezetők is újak (itt akác kockák voltak a szalag vezetők).
De ha már mondjuk szöget találtam a lappal és újra hajtottam, köszörültem, már sose lett olyan, mint új korában.
Azon a fűrészen én használtam 30-as, 40-es, 0,8-as lapokat. És több is szakadt.
Ilyenkor az a kérdés, hogy mire akarod használni? Ha salátába lesz, akkor tök mindegy, mérgező marad :-) ha valami dísztárgy, akkor olaj, lazúr bármi, szerintem. Ha meg időnként kézbe kerül, akkor lakkozd.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy van pár méter tiszafa(bokor volt) ágam. Azt tudom hogy mérgező, de szeretném felhasználni mert tetszik a struktúrája. Mivel kezeljem hogy használható legyen, vagy maga a kiszáradt fa már nem annyira gáz? Fogalmam sincs róla.
Nekem 0,36/0,4/0,5-ös szalagjaim vannak a 400-as géphez. :) Persze többet visz, attól függően, hogy mihez van hajtogatva. Viszont sosem fog olyan szépen vágni, mint egy körfűrész, ergo jelentősebb lesz a megmunkálási vesztesége a szalaggal vágott anyagnak.
Oké, reszelőt írtam köszörű helyett, hibáztam, hamu a fejemre, mea culpa, kérek engedélyt ponttá zsugorodni, stb..... :) Az volt a cél, hogy nem kell az élezéshez gyémántos szerszám.
Amúgy meg tényleg a szalagfűrész lenne a legjobb 1.8-as kerfnél kisebbet nem találtam eddig pedig erősen keresem. CMT katalógusban biztosan 2,4 a legvékonyabb. A szalag meg mondjuk 0,6-0,8 és akkor az már egy négyszázas gép.
Sajnos ebből csak 300-asat látok 30-as lyukkal, a 250-esnek 25-ös van, és gondolom a 300x1,6-os korong nem fér be. Keresztvágóban van megfelelő méret, de az nem jó. :) .
A lényeg, hogy akár egy mm-el vékonyabbat is el lehet érni normál lappal mint keményfémessel, és akár egy reszelővel újraélezhető. Keresgélek még.
A tipli alkalmazásához még nem rendelkezem bizonyítvánnyal :)
A tetőléc felénk bő 2 szer 5-ös és az ötöt úgy kell érteni, hogy éppen a hullámnak melyik részén méred, mert olyan hullámos a vágás, hogy én ilyet még nem láttam. (Meg szőrös is a tetőléc, de azt már a flex-el meggyógyítottam. Még 3 év múlva is faport fognak köpni a galambok felénk.)
Előre elkészítettem a szelement a földön :) szépen levágott méretre, még le is kerekítve a végét. Mondom én, hogy "dizáájnos" megoldás kell :) Hát a kerek szelemen véghez már csak az dukál.
Ezen már biztos túl vagy, és nem ismerem a pontos viszonyokat, de azért megkérdezem. Nincs lehetőség meghosszabbítani a szelement és még egy szarufát felrakni?
Én ugyanígy jártam, de szerencsére még nem volt levágva a szelemen vége, és a falon is csak a szigetelést kellett megbontanom, hogy el tudjam indítani a plusz szarufát.
Amióta a tiplit feltalálták ez a probléma megoldottnak minősül :P Felülre meg raksz a két oldalára kicsi (két vagy 3 centis) vinklivasat.
Colos deszkát azért mondtam mert a tetőléc gondolom 24*48-as. Az alatt a 24-25-ös deszka nem is néz ki túl rosszul, de természetesen csinálhatod kétcolosból is gyalulva, hogy alulról teljesen takarjon. Csak az nehezebb lesz, a szarufához erősebben kell felfogatni, és a sok nehéz elem forgatónyomatéka nem tudom mennyire fogja eltekerni a szarufát az évek alatt
Kösz. A colos deszka felénk elég karcsú a gyalulások után (a fatelepes miatt mindegyik anyag karcsúbb). A szarufához ez miatt hogyan fogassam oda? Szerintem a szög elrepeszti.
Ha nem egy lécet teszel oda, hanem egy komplett háromszöget vágsz ki 150 széles colos deszkából, ez elég merev lesz és esztétikailag is nehéz belekötni.
Majd én átmegyek a hídon :-) Rakd össze simán, ha eddig jó volt, szerintem bírni fogja. Ez a gép nekem asztalba volt, ezután is abba lesz, kis átmérőjű marókat használok hozzá.
Az bizonyos. Budára átmenni amúgy is büntetés számba megy ha a költséget nem nézzük is.
A Margit hídhoz járnom kell időnként, de attól is hull el a hajam mostanában. Körút bontva, Dózsa György út bontva, múltkor a rakpart is hetekig zárva volt a röpködés miatt. Váci úton metrópótlás van (bár attól viszonylag járható), A Hungárián szintén mindig túrnak valamit. Most még hozzá a Blaha is egy komplett dugó, a Lánchíd hamarosan lezáródik, hétvégén a Szabadság hídon is piknik van... Már csak egy kis Pride hiányzik és kompletten megőrülsz mire eljutsz a másik oldalon középre. Motorozni kéne, de arra meg nem fér fel a sok cókmók amit vinnem kell.
Ez is jó ötlet, de sztem nem fogom bántani. Átgondoltam közben a dolgot és arra jutottam, hogy nagy vezérünk nagyon helyesen mondta volt: Akkor menjünk át a hídon, ha odaértünk. :-)
Ha eddig így ment, akkor ezután is mennie kell így. Ugye a gép sem az enyém. Először csak simán összerakom és kipróbálom. Gondolom jó lesz. Ha pedig később mégis meg találna neki forogni, akkor is ráér majd mókolni vele.
Készen van az aldis asztali körfűrészem javítása. A belső csapágy gyűrűt végül flexel vettem le, közben állandóan hűteni kellett vízzel, mert a tengely forrósódott fel nem a csapágy belső gyűrű, amit vágtam. Amikor a kis ecsettel rávittem a vizet, a gyűrű nem is gőzölgött, de a tengelyen tőle 2 cm-re sisteregve gőzölt el a víz. A csapágy belső része elég jó anyagból volt, mert szinte semmi szikrája nem volt. (Minél keményebb egy anyag annál kevesebb szikrát kapunk csiszoláskor.)
Az összerakásnál az áttétel hosszbordás szíj felrakással szívtam, ugyanis nincs semmiféle feszítési lehetőség, így a piszok nagy erőt kellett kifejtenem, hogy fel tudjam tolni az ékszíjtárcsát rajta a szíjjal a tengelyre.
Az összerakás kb 3 órát tartott, mert be kellett újra állítani a fűrészlap végállást 90 fokra és 45 fokra is. 0.3-0.5 fok eltérésig tudtam finomítani tovább már nem volt türelmem :)
Az első bekapcsolásra szépen rázkódás nélkül műkszik, és sokkal halkabb is lett a gép, hogy az összes csapágyat kicseréltem.
Kiskőrösi 800-as M04 típusú szalagfűrészem elektronikája behalt. Hozzáértő kolléga az elektromos kapcsolási rajz nélkül nem tud segíteni.
Kérem, akinek a fenti gép gépkönyve vagy el. kapcsolási rajza megvan, és képes azt beszkennelni, segítsen. Persze, tudom, a net.-en ÁRULNAK gépkönyvet, de 5-6 ezernél kezdődik a buli és nekem ez már -a majdani cserealkatrész árral együtt-kicsit borsos.
Annyit még, hogy a gépen a fék NEM a motorban van! Állítólag ez fontos.
Addig-addig nyújtottam a család kívánságára a terasztetőt, hogy 86 cm lett a szélső szarufán túl kilógó tetőléc hossza. Zsindely lesz és van rajta 10-es osb is, de nyilván ez így sok.
Milyen díszítő megoldást lehetne készíteni, ami statikailag is megerősítené?
(Elsőre az jutott az eszembe, hogy a szaruval megegyező anyagból vágok kb. 50 cm hosszúakat és minden harmadik léc alá csavarozom és a szaruhoz is merőlegesen.)
Én nem hallottam még senkitől olyat, hogy telibe ragasztotta volna a hajópadlót. Nálunk volt ideje bőven akklimatizálódni, de így is mozgolódik. Én őszintén nem merném. Megoldást nem tudok, de ezt biztosan kizárnám, ha az enyém lenne az anyag és a projekt :)
A bútorlakkot ajánlom, nagyon szép felületet ad és jól terül. A lakkozás előtt természetesen át kell csiszolni a felületet minimum 240-es papírral enyhén, hogy egyenletes matt legyen a felület, így mindenhol lejön a kosz, jól fog tapadni a lakk és nem lesz foltos.
"Hobbistának aztán gondolom a 10 ml-ből 9.8 ml megy tönkre mint maradék..."
Nem olcsó az tény, viszont nem szárad be mint a pillanatragasztók. Legalábbis 10évet kibír, azt már kipróbáltuk. :)) Ha behozod a szervizbe szívesen megkenegetem én is azt a tengelyt, de félő, hogy dél-Budát útba ejtened többe lenne mint megvenni a 603-ast. ??
Gondolkoztam ezen a ragasztón meg "két helyen megpontozom"-on. A pontozás nem lesz jó azt inkább felejtsd el. A ragasztó ok, pl a 409 által javasolttal. Ha arra nem akarsz költeni, lehet olyat csinálni, hogy miután feltoltad a cuccot a tengelyre megtámasztod fixen a forgórész alsó pontját, felülről betolsz egy a tengellyel majdnem azonos átmérőjű stiftet valami keményfémből (megint a törött+leköszörült fúrószár jut eszembe) át a zserszámbefogón (lényeges hogy hosszabb legyen), majd egy darabot de nagyot rátolsz a samuval. Ettől a tengely felső pár millimétere kicsit megzömül majd, és beleszorul a hüvelybe.
Azok a dolgok amelyek úgy kezdödnek, hogy "van egy csomó anyagom ami ingyen volt" az esetek 80 százalékában orbitális szívással és káromkodással folytatódnak, majd rosszul végződnek.
Engedd el. Add el valakinek akinek erre van szüksége és az árából vegyél szalagparkettát. Vagy fogadd el, hogy a végén ugyanott leszel árban mintha semmid sem lett volna.
Akkor kicsit jobb a helyzeted, mert azért 12 év alatt az a fa már nagyrészt kidolgozhatta magát - hacsak nem párás helyen volt, most meg szárazon lesz...
Tudom, hogy sokkal egyszerűbb lenne elfelejteni ezt a hajópadló dolgot, tenni bármi mást helyette, de van kb. 25 négyzetméternyi anyagom, kb. 10-12 évesek a deszkák és ingyen van.
Ebből lehetne burkolni a hálószobánkat.
Igaz, hogy "használt", de hibátlan, csavarral volt rögzítve( én szedtem fel, nem facsavarral volt lerakva, nem tépte szét a csapot)- olajozott viaszolt a felület, de gondolom csiszolható.
Jól látod, volt egy pici perem amibe belekapaszkodott és cseppet felrepesztette. Visszakocogtattam, nem tört le de amúgy se hiányozna onnan nagyon. A többi része jó.
Biztos jó anyag de nekem nincs itthon ilyenem és ahogy látom 10 ml is közel 4 rugó. Hobbistának aztán gondolom a 10 ml-ből 9.8 ml megy tönkre mint maradék...
De, meglátjuk mire jutunk.
Ha arra hogy legyen plusz rögzítés és az pont ragasztás legyen és a gazdi beruház rá, akkor lehet ilyen is :-)
Mondjuk ilyen kicsi gépben valószínűleg nem fordul meg 20-30 mm-nél nagyobb átmérőjű maró.... lehet azokhoz így is elég szoros ahogy van. Ha az enyém nem lett volna annyira szoros ehhez képest, akkor fel sem merült volna bennem ez a dolog.
Vizet ez biztos hogy soha nem kapott. Valószínű, hogy a szárasság miatt miatt pattogzott meg a lakk, főleg hogy a nap mindig azt részt éri. Esetleg valami vékony lazúrral átkenve az egész jó lenne-e??
Kilenc óránál, és picivel 3 óra alatt azok nem repedések? Nem bírom rendesen kinagyítani. Bár mondjuk tartó szerepe nem nagyon van csak nehogy továbbrepedjen.
Úgy néz ki, hogy a felületed megsérült, mégpedig a lakk valamikor vizet kapott, és ledobta magát részben.
Jól felújítani az eredeti lakk teljes lekaparásával lehet, de gyak az összes ajtó-fiók lappal egyetemben, mivel ha csak a hibás elemet pucolod le akkor a többi ajtónál színeltérés lesz!
Valószínű, hogy sima bútorlakkal lett kezelve eredetileg a felület, és az nem bírja a vizet, és elszíneződik tőle.
Megjött ma Lajos (drRamaty) marógépe és sikerült is szétszedni.
Keletkezett több kisebb sérülés a csapágyházon, de szerencsére semmi fontos dolog nem sérült meg, működhet ezektől tovább.Különbözik az enyémtől abban, hogy itt nem zéger rögzíti a csapágyat hanem két kis csavar+alátét. Olyan mint amiről Bari írt korábban.
Ami kérdés lehet: A szerszámtartó itt egészen könnyen lejött a tengelyről. Legalábbis az enyémhez képest... itt elég volt két ujjal lazán hajtani a lehúzót.
Azon agyalok, hogy érdemes volna-e mókolni vele valamit vagy jó lesz ez így is ha eddig így volt... Arra gondoltam hogy egy két helyen óvatosan, picit megpontozom a tengelyt, vagy esetleg egy csepp ragasztót rá...
Megvettem a csapágyakat. A még fűrészlap tengelyén is volt 2 db nagyobb csapágy, azoknak semmi bajuk, szép csendben futnak, de azokat is kicserélem minőségi csapágyakra. Összesen 4000 huf volt a 4 db csapágy.
A gépet 2013 júniusában vásároltam, azaz 5 éve. Nagyon jól bírta eddig a szar kínai csapággyal, pedig jó sokat használom a gépet és főleg keményfát vágok vele. A 3 éve vásárolt egyik Freud fűrészlapom már csak füstöl a keményfában, annyira elkopott. Majd megéleztetem, csak mostanában nem járok olyan helyen ahol jól meg tudják élezni bútorlaphoz, meg keményfa hosszvágásra.
Hasonló esetben egyszer én is flexxel csiszoltam el a csapágy belső gyűrűt, amikor aztán már elég vékony volt, megütöttem egy vésővel és elpattant. A tengelyt nem akartam semmiképp megköszörülni.
Az egyben lévő csapágyat könnyen le tudtam venni, CNBALL 600Z jelölésű. A CN-ből arra gondolok, hogy szar kínai csapágy. A 600Z jelölést itthon nem ismerik, de feltehetően ez 6000Z lesz, csak lehagytak egy nullát. A méretek alapján a 6000Z áll hozzá legközelebb, de pár század eltérés van a névleges mérettől, de ez nem hinném hogy gond lenne.
A szétszakadt csapágy belső gyűrűjét flexel fogom levenni. Persze hútve, mert nem akarom hazavágni a műanyag ventilátor lapátot.
"Szombaton együtt kimegyek vele és megnézzük. Szerencsére annyira nem nehéz eset és bízik bennem, szóval ha ránézésre tetszik neki akkor nem kell győzködni."
Oké, akkor mindenképp csinálok. :P Nagyon nagy a változás.....
Az első csapágynak már úgyis annyi, hegessz rá két kis darab vasat amiben meg tud kapaszkodni a lehúzó. A hátsóra nem nagyon van ötletem, mögötte az a műanyagdarab sérülékenynek néz ki, ha a lehúzót próbálod odatolni valószínűleg megnyomja. Esetleg ha egy nagyobb patentfogót izomból rászorítasz és azt próbálod meg lehúzni sikerülhet - feltéve ha a golyókosár bírni fogja. Ha nem akkor meg ugyanaz a helyzet mint elöl, a belső gyűrűre rápontozni valamit és lehúzni.
A műanyagok miatt persze nagyon meleg sem lehet a környéken szóval a hegesztéssel is vigyázni kell.
Szombaton együtt kimegyek vele és megnézzük. Szerencsére annyira nem nehéz eset és bízik bennem, szóval ha ránézésre tetszik neki akkor nem kell győzködni.
Nekünk az erezet számítana, az viszont szerintem a vörösfenyőnek szebb, a színét meg kitaláljuk ha otthon van az anyag, legfeljebb csinálunk pár teszt példányt.
Este csinálok neked képet vörösfenyőről. Mondjuk nem olajozott, hanem lakkozott lesz mert az ágyat anno lakkoztam a gyereknek, de talán van még egy-két deszka natúr is. Jó lesz kontrollnak, hogy mennyire megváltozik a színe. Asszonynak meg meg tudod mutatni a képet, hogy tetszik-e neki, vagy más színt válassz. Még az is lehet, hogy a nyersből megolajozok neked egy darabkát csak a minta kedvéért.
Én elhoznám a szőrös deszkát, a két élén végigtolnám a kézigyalut. Majd méretre vágnám, beilleszteném a helyére és flex+fibertárcsával vagy szalagcsiszolóval síkba hoznám, utána excenterrel finomítanám 320-ig. Így nem kell megvárni azt egy hetet sem hanem aznap amikor megvettem kész is lenne olajozáshoz.
Az a baj, hogy nincs kész gyalult deszkájuk és a fizetés után 2-3 napra vállalják a gyalulást.
Mivel csak a szombaton elérhető a nyitvatartásuk nekem, ezért 1 hét eltolással kapom meg. Viszont ki garantálja, hogy a kiválasztott szőrős deszkákat kapom meg egy hét múlva :)
Miközben tegnap este csináltam a fiókokat furcsa zörgő hangot adott ki az Aldis asztali körfűrészem. Gyorsan leállítottam, és abban a pillanatban meg is állt a fűrésztárcsa. Utána már csak nagyon darabosan tudtam forgatni. Gondoltam tele ment fűrészporral ezért kifújkáltam belül a port, de a darabos forgás megmaradt, ezért elkezdtem szétszedni a gépet. (a garancia már lejárt) Nagy kínlódások árán sikerült kivennem a motort, sajnos a csapágya adta meg magát. A szíjtárcsa oldali csapágy szétesett darabokra, kipotyogtak a golyók belőle, a porvédője meg a kosár összegyűrődve. A másik csapágya is már eléggé kopott, még nem kotyog de már zajos.
Most megpróbálom valahogy leszedni a tengelyről a csapágy belső gyűrűjét ami még rajta van. Nem lesz egyszerű, mert nincs mögötte semmi hely ahova be tudnám akasztani a csapágy lehúzót. Én csak azon csodálkozom, hogy ennyi ideig bírta a gép amit nálam kapott. :)
A tárcsacsiszoló gépemnek csinálok egy kis szekrényt a régi helyett mert az túl széles volt. Sajnos még mindig nem vagyok kész vele, közbejöttek más dolgok. De azért már haladok. A szekrény kész, le van festve matt fehérre. (ez volt itthon)
Az egyik rendezős fiók már készen van. Egy régebben készült rendezőt kellett felbővítenem hogy illeszkedjen a szekrénybe. Természetesen mindenhol átlapolással és gérbe vágással készült csavar és szeg nélkül, 7 mm vastag laminált padlóból.
A pallót ne vékonyítsd el, inkább a gerendába vésd be a palló helyét. Ne ragaszd, hanem nagy átmenő rozsdamentes csavarokkal csavarozd össze a szerkezetet. Ahol sérülést okozhatna a kiálló csavarvég ott be kell sűlyeszteni a fába, hogy ne álljon ki.
Meg pár esetben a fűtőtest kiállásnál (ez mondjuk nem panelnál, hanem újépítésű tégla), vagy ha gázkonvektora van egy 60-as építésű lakásban akkor annál az a 3 centi K sok. De ha csak azt nézem, hogy voltam már 240 cm belmagasságú lakásban akkor abban azt a 3 centi csökkenést is nagyon megérzi az ember és iszonyú nyomasztó tud lenni.
Tehát én megértem ha nem akarja megemelni a padlószintet. Lehet, sőt biztos, hogy a hajópadló nem átgondolt választás volt de most már mit lehet tenni? Ha nem laminált parkettát akar akkor sok választás nincs, a szalagpadló lehet az egyik, a svédpadló illetve a normál parketta a többi. Ezeknél csak 18-22 mm a magasság amiből lejön az előzőleg eltávolított burkolat magassága tehát akár eredeti szintbe is ki lehet hozni. Vagy ha már megvan a hajópadló akkor nem hagyományos technikával lerakni, és vállalni a kompromisszumokat.
A plusz 3 cm az ajtóknál okoz komoly gondot, mivel ha olyan beltéri ajtajai vannak, akkor azokból ennyit levágva kinyílik a belső papundekli váz, és máris mehet az egész a lecsóba. És ennyivel feljebb rakni ajtót tokostul...
Engem nem érdekel, hogyan növesztik, hány száz évig szárítják, stb.... Teljesen irreleváns ebben a kérdéskörben.
Az volt az alapkérdés, hogy mivel nem akarja a bácsi megemelni a padlószintet (pl. egy panellakásban ez teljesen érthető igény), milyen lehetőségei vannak még. A hajópadlót is el lehet vágni kisebb darabokra, nem kötelező a 6 méteres szálat egyben lerakni. És máris el lehet gondolkodni a ragasztáson. Bizony bizony van eset amikor nem a papír szerint dolgozik az ember hanem kreatívnak kell lennie. És el kell döntenie, hogy neki mi fontosabb. 3 cm magasság a lakásban, vagy plusz 10 ezer forint /nm.
Na pont ez volt a kérdés lényege. Ha az asztal lapjai tekerednek az nem lesz túl szép, még akkor sem ha nem nagy hosszról beszélünk, mert az asztal fém betétes.
Ilyesmi lesz, egyszerűbb lábakkal és vastagabb X profillal (tehát kevesebb fával):
A lazúrt inkább hagyd ki, használj helyette pácot. Arra mehet a parkettalak. Ha a lazúrra kennéd a lakkot akkor idővel fel fog repedezni a lakk és felválik apró darabokban.
Nekem fenyőből van az emeleti lépcsőm, az építkezésnél megmaradt egyedi méretű szarufákból csináltam. van benne 2 db forduló, egy 90 fokos és egy 180 fokos. A 180 fokos forduló értelemszerűen kétszer olyan hosszú, kb 2 méter. A szálirány erre merőlegesen fut, és a falhoz az egyik rövidebb oldalával ért hozzá. Több mint 20 éve csináltam a lépcsőt. A lakásban normál szárazságú a levegő, ezért nagyon alaposan kiszáradt a fenyő, ebben a nagy fordulóban kb 2 cm-re eltávolodott a faltól ahogy összehúzódott. A forduló közepén meg kettéhasadt a 4 cm vastag tömör lépcső, lelátok a résen.
ha a lépcsőfokok valami köre fognak felfeküdni, akkor annak minél simábbnak kell lennie. és valamivel le kell ragasztani a fa lépcsőfokokat is. Ha nem ragasztod le hanem csak lecsavarozod, akkor viszont kopogni fog a lépcső, kell alá valami kopogás gátló anyagot is tenni ugyanúgy mint a laminált padló alá is kell.
Ha homlokfalat nem tervezel csinálni, akkor is élben csinálj egy kis lelógó részt a lépcsőnek, ami bőven eltakarja a ragasztást, meg az esetleges kopogás gátlót. Így vastagabbnak is fog kinézni a lépcső. Sajnos nagyon fog látszani minden apró kis hiba, mert amikor megy fel az ember a lépcsőn akkor maga elé néz és látja.
A túllógásra nincs ököl szabály sokkal fontosabb, a járófelület mélysége, ha megvan a 30 cm, akkor csak akkora túllógás kell, hogy a takaró lécet még alá tudd rögzíteni.
Fa lépcsőelemek nagy erejű, stabil ragasztására is használhatjuk a MESTER PU Kombi Ragasztót. Nedvszívó és nem nedvszívó aljzatokra, egyenetlen felületekre is alkalmas. Vízzáró, UV-álló, hőálló.
Nem olcsó az biztos. Ezelőtt 6 évvel tölgy svédpadlót raktak le nálunk otthon. (Számomra érthetetlen módon az előző tulaj, úgy gondolta, hogy a hálószobákba is milyen frankó a járólap, mert könnyű takarítani.) Egy kisebb és egy nagyobb szoba, ami összesen 25 m2. Fél misit fizettem szőröstül-bőröstül. A munkadíj és az egyéb dolgok háromszorosát tették ki forintálisan, mint a svédpadló maga. Horror! De cserébe, meleg, télen is, ami megfizethetetlen érzés. A következő felújításnál, a nappali járólapos burkolatát is le fogom cserélni, kerül amibe kerül.
2 éve tavasszal készítettem egy 6 méteres úszókaput, az van telibe burkolva 28 mm vastag szibériai vörösfenyő teraszburkoló anyaggal. Ez a hosszanti csíkosra megmunkált változat, gondoltam jó lesz kerítésléc helyett is.
Tetején végig fut ugyanebből az anyagból kivágott 6 cm széles "fedél", hogy mégse olyan összevissza nézzen ki a deszkázás teteje.
Ezen van 1 réteg lenolaj + 2 réteg Mliesi XGT 608 vékonylazúr + 2 réteg XGC 43m fedőlazúr (mielőtt még valaki vitát kezdene erről a párosról, hadd ne keressem ki újra, hol javasolja a Milesi ezt így használni)
A 6 cm széles felső lécről már teljesen lejött minden milesi. Alatta a többi deszkáról is elkezdett már kopni.
Elég sok helyen csapódott ki gyanta a száradás hatására a fából.
Másutt festettem ezzel a kombóval kültéri nyílászárót, oromdeszkát, ereszalját. Ott gond nélkül elvan ez a festét, talán 1 évvel korábban került rájuk.
Én kb 15 éve vettem vörös merantiből svédpadló alapanyagot, és négyzetmétere akkor volt 40 000.- (negyvenezer, nem elírás). És az még csak az egyik összetevő abból, amit írsz.
Nem az olcsójánosok padlója, az tény! :)
(mielőtt valakinek elindulna az agya, milyen gazdag vagyok: egy kollégámnak csináltam belőle előszobafalat. Neki futotta)
a 3 méteres szálakba gyártott maszív svédpadló, az csak speciálisan növesztett fából lehet legyártani. Annak megfelelő talaj és klíma kell, ültetvényeken, a lombhullatóknak 6o év kell míg annyira megnőnek, hogy kitermelhető legyen. A kivágott rönköket 3-4 évig pihentetik és locsolják, hogy a feszültségek csendesedjenek le, aztán kerül a gáterbe, utánna még pihentetik 1 évig léc között és a végén leszárítják. Volt közel hozzánk egy francia cég, bükköt, juhart, kőrist és tölgyet kezelt (nem helyi vágás, mindenhonnan hozták) - tőlük vásároltam osztályozott keményfát, óriási befektetés egy ílyen üzem, 1o focipálya méretű rönkraktáruk volt. Sajnos két éve bezárták és kivonultak, valamelyik afrikai országba.
Ennek kell legyen ára is. Ez 22 mm vastag.
Optimális megoldás a rétegelt hajópadló, 12mm vastag rétegelt lemez alappal, 18mm vastagsággal és 6mm keményfa blinndel. Ennek az ára nettó 45 euró, a rusztikusnak (tiszta bog, ami ki van rajbolva), 65 euró a klasszikusnak. Ennél egy darabból van a blind.
Tudom az árát is, az egyik szobába svédpadlót raktam le. Itt csak arról van szó, hogy nem ördögtől való a telibe ragasztás, ha az ember ismeri a követelményeit. A svédpadlóban vannak 3 méteres szálak is.
a svédpadló első osztályú keményfából készül, a bütű is csaphornyos, 9%-ra leszárított keményfából, kalibrálva minden mérete és sokkal rövidebb mind a hajópadló.
A gyártás után 1 hónapot pihen, aztán kap egy légmentes csomagolást, a helyszínen ki kell bontani a csomagolásaból és 2-3 hetet aklimatizálni kell, felvesz kb. 2% nedvességet.
Azt nem kell ékelni, az élei is meg vannak húzva, hogy egy nyílás ne látszodjon.
De a csak a ragasztó 15euró négyzetmétere, mert olyan kell neki, ami mindig rugalmas marad.
Nem beszélve arról, hogy tökéletes aljzat is kell és mindenképpen az epoxitikus gyanta is (még 5 euró az alapozóval), mert 2.5% rel. nedvességű aljzat csak a mesébe van.
Önterülő, plusz 2o euró startból és még egy lapot se ragasztottál le. 5-6% vesztessége a burkolásnak akkor is van, ha egész számmal osztható sorok szélessége a szoba szélességével.
Az önterülőből is nem a olcsót kell venni, inkább a Mapeit, mert az olcsó szint vált, amiután kifested a szobát a burkolás elött.
Az prémium svédpadlót nem gyári lakkozott, hogy a szaki ki tudja rájbolni és csíszolni is egy picit, aztán alapozni, majd 4 rétegben lakkozni. Nem vagyok ijedős, de majd hátraestem, amikor kiszámítottam, hogy mennyibe jön ki egy nagyobb szoba. Pedig a svédpadló nem is olyan drága.
A hajópadló csaphornya úgy van készitve, hogy az összehuzatásnál csak a hosszanti élek felső része (a felső nut) ér össze és a hossza nem kalibrált (nyers fenyőt nem is lehet kalibrálni). Tehát a szakszerű burkolás: ácskapocs segítségével ékelni és nutból szegezni a párnafára (a bütün nincs csaphorony ezért a hosszanti illesztéseket is össze kéne gyalulni, majd csíszolni).
A hossz rövidre vágása több hosszanti illesztést eredményez...
Leragasztani nem lehet, mert nincs ahogy megékeld.
Szerintem: emeld meg 2.5 cm-vel a padlószintedet száraz és kalibrát 5ox25-ös bükkfa párnafákkal, 4ocm tengelyközzel, ezeket dübelezd le 6ocm-ként. Pici ékekkel ki lehet hozni síkba a párnafákat, aztán ráhúzni a csavarokat a dübelbe.
A szerelés közbe a párnafákra ráütütt ácskapoccsal lehet ékelni az elemeket és 3omm hosszú vékony lövöszeggel nutból szegezni, srégen.
A másik oldala a kérdésnek az, hogy valószinüleg a hajópadló vágása húrirányú .
Ha szárítva lenne a deszka vagy állt volna egy száraz és szellős raktárba 2-3 évet, kásztába léc között és utánna lett volna feldolgozva akkor még elmenne.
A húrirányú félnyers esetén (pl.pihent fél évet kásztában) min. 5% -os zsugorodásra számíthatsz, 1o cm-nél szélességnél ez 5 mm. Ha az első télen nem is, de a másodikon rések lesznek az sorok között, még akkor is ha leszegezed a párnafára. Akkor fel kéne bontani és újra szegezni.
A 3o-as lövöszeg rögzítését fel lehet feszegetni úgy, hogy a nut ne szakadjon le. Ezt fel kéne csiszolni is.
A párnafák közé kell szerelni kőzetgyapott lapokat és lesz egy fasza padlód, amin mezitláb lehet járni télen is.
Köszönöm a választ, természetesen ki kell egyenlíteni az aljzatot.
A ragasztásos kérdést kicsit rosszul tettem fel, helyesbítve: lehet-e a hajópadlót "telibe" ragasztani vagy inkább valami csap- horony ragasztás kellene,
Persze tudom, mivel több méter hosszú egy szál deszka vetemethet.
Hülye kérdés :-)- érdemes esetleg a deszkékat rövidebb darabokra vágni?
Egy nyír rétegelt lemezre készült lézer gravírozott képet milyen módszerrel lehetne időjárás állóvá tenni? Fontos lenne hogy meg maradjon nagyjából az eredeti színe, én hirtelen lenolajkencére v. sima lakkra gondoltam, de nem tudom ezek mennyire bírják a kiképzést.
Egy kérdésem lenne hozzátok, hátha valaki tud segíteni.
Egy betonozott helyiségbe fenyő hajópadlót kellene valahogyan lerakni, az a gond, hogy a lakás padlószint miatt nincsen hely párnafát betenni a padló alá (a betonba belevésni egy hornyot a párnafáknak nagyon nem szeretnék).
Milyen megoldás lehetséges? Van esetleg valami ragasztó amivel ez megoldható?
- a 4x5cm orr nem lenne biztosabb, ha a lépcsődeszka aljára ragasztanék 4x2cm lécet? Akkor is 5cm-nek látszana a vastagság, de a legjobban terhelt légcsőszél nagyobb darab egész fából lenne.
- a natúr lakkozásnak technikai vagy esztétikai oka van?
Szeretnék építeni a kertbe a gyerekeknek egy "játszóteret" fából (csúszda, hinta, mászófal), youtube-on láttam egy párat, onnan vettem az ötletet.
10x10 gerenda lenne a sarkokon, ezeket 5x15-ös pallóval fogatnám körbe össze, de a pallókat az oszlopok síkjával egy vonalban szeretném.
Az lenne a kérdésem, hogyha a pallók két végét 2,5 cm-re vékonyítom 10cm hosszon, a gerendákból kivések szintén 2,5cm-ert 15 cm szélességben (pl. fecskefarkú rálapolás), ezzel nem gyengítem el nagyon az anyagokat?
Annyira jó olvasni a válaszaidat, csak annyit jegyeznék meg, hogy szerintem erre mifelénk ember nincs (mármint iparos), aki még csak fele így is csinálná :)
Simán marjál egy lépcsőt az oldalfal és a felső+alsó darab végébe, a megfelelő mélységben ( azt akár 20-as maróval is csinálhatod, tökmindegy, a lényeg, hogy a végétől 6 mm-ig legyen bemarva, és a rétegelt lemezt hátulról tedd bele majd szegezd oda.
Borovi fenyőből készítek egy-két szekrényt. A szekrényt hátlapját eredetileg 5mm-es rétegelt lemezből terveztem, de mivel ilyet nem sikerült beszereznem így maradt a 6mm-es. 6mm-es horonymaróval nútot martam a fába, de sajnos a lemez tűrése pluszos volt így a nútba nem ment be a lemez. Újra végigmentem a maróval, a nút szélessége kb. 6,5mm lett.
Ezzel az a gondom, hogy a marást több lépcsőben kell elvégeznem... Mit tanácsoltok? 6mm-es horonymaró helyett használjak 6,35mm-es homorulatmarót? Vagy szekrény hátuljának jó lesz a 4mm-es rétegelt lemez is, annak meg marjak 5mm-es nútot?
A lépcsőház fala, az orsófal, és a lépcsők homlokfala szabálytalan felület (kézi vetésű tégla)
Egyszere túl sok a kérdés.:) Jó lenne egy pár fénykép a lépcsőházról.
Veszel két hosszú vonalzót és megkeresed, hogy az orsófalnak és a lépcsőház falának melyik a legkülsőbb pontja, mind a két lépcsőkaron. Nyilvánvaló, hogy a két vonalzó párhuzamos kell legyen, ezt csak úgy lehet megcsinálni, hogyha az egyiket rögzited pl. két szeggel a fugákba, aztán a másik vonalzót hozzá igazítod.
A lépcsőfokokat ettől a két síktól kb. 1- 1.5 centivel keskenyebbre szabod, az összeset egyformára. Felteszed a lépcsőfokokat és klinker téglának való fugával, földszárazra keverve, betömöd a réseket, színbe a lépcsőlapok síkjával. A fuga 3-4 nap alatt úgy kikeményedik, hogy le tudod lakkozni a lépcsővel együtt. Szála hosszába a bükkfa keveset zsugodik.
A lépcsőlapok fogadófelületét ki kell színtelni aljzatbetonnal (csemperagasztó, ha vékony réteg szükséges, 3 hetet hagyni száradni) és parkettának való (beton-fa) PU ragasztóval leragasztani, pl. a Moment márkának van egy ilyen terméke, az is PU, de egy komponensű, a levegő nedvessége a katalizátora és hosszú ideig rugalmas marad. Létezik egy epoxitikus gyanta, érdemes a fogadófelületet lekenni vele, 1 nappal a szerelés elött.
Mindenképpen enyvezz a lépcsők élére egy 4x5-ös orrot. Kb. csak az a túllógás.
Ha a homloksík (fala) is ha egyenetlen, bevésném a lépcsőlap hátsó élét és kifugáznám a réseket.
Elég aprólékos munka az ilyesmi, erre számíts.
a fát hagyd natúrba, nagyon alaposan csíszold át a szerelés után és kell neki 3 réteg vizes alapú parketta lakk, gyorsítóval. Az utolsó réteg előtt egy finomcsiszolás jár neki.
Jut eszembe: láttatok már olyant, hogy 2 éve készült fenyő beltéri ajtók (elvileg kültéri minőségben, szóval 100 ezres árban), fehérre fújt színe sárga foltos lesz, mintha a festék alól jönne a folt?
Igen, gyantamentesítés sajnos elmaradt. Nagyon körülményes, acetonnal, metanollal mosni, vagy elszappanosítani szalmiákszesz 6 százalékos oldatával, vagy kenőszappan oldatával, utána kikefélni, kimosni és ecetsavval semlegesíteni.
Egyszerűbb, de ez eső után köpönyeg van a poliuretán festékeknek és lakkoknak izoláló anyaga, amin megköti a zsírokat olajokat és gyantákat.
Jut eszembe: láttatok már olyant, hogy 2 éve készült fenyő beltéri ajtók (elvileg kültéri minőségben, szóval 100 ezres árban), fehérre fújt színe sárga foltos lesz, mintha a festék alól jönne a folt?
A forgatást úgy értettem, hogy a forgórészt befogtad mondjuk egy fa közdarabbal satuba, és a szerszámtartó hüvelyt valamivel megpróbáltad forgatni rajta, de akkor nem.
A módszerre meg annyit, hogy így nem csoda, hogy nem jött le, megpróbáltad a csapágy tartó seegert kiütni a fészkéből. Ha szétjön majd a két tengely és rálátni majd az alu ház belsejére akkor kiderül mennyire sérült. Elképzelhető, hogy valóban annyi a háznak. De lehet hogy csak a csapágy sínylette meg. Ezt most még nem lehet megmondani.
Az alu házat alá támasztottam (kifúrtam egy vastag keményfa darabot, amin átment a forgórész). A befogó részre tettem egy keményfa darabot, és kalapáccsal ütögettem. Durván. Megmoccant, de nem mertem tovább ütni. A forgatást nem értem, maga az az alu fedél forog, abban van a csapágy. Igaz most már nagyon darabosan, meghalt a csapágy, ez a gép mindig asztalba volt szerelve, gondolom 10 év alatt a felülről bejutó por megette.
Megnéztem ezt a videót. A véleményem az, hogy túl sokat locsogott az ürge, miközben csak táncolt jobbra balra és nem csinált közben semmit. Nagyon rühelem az ilyen videókat. A blogra sem teszek be ilyeneket, ha nem muszáj.
Ami tetszett a videóban :
- a felület marásához használt görgős fém szán jó ötlet.
Ami nem tetszett a videóban :
A maráshoz egy kb 5 cm átmérőjű marófejet használt a durva megmunkáláshoz. Ez rettentően megterheli a marógépet, ezek a kis kézi gépek nem ekkora átmérőjű marófejek használatára vannak méretezve, hogy fél-egy órán át marjon, ekkora terhelésen. Az első durva marást csinálhatta volna kisebb átmérővel, majd a befejezésként egy nagyon pici érintőleges fogással már a nagy átmőjűvel is átmehetett volna a felületen még egyszer, ez nem terheli annyira a gépet.
A véleményem szerint teljesen feleslegesen hordott fel 3 rétegben gyantát. Ez nagyon sok, sok napos időveszteség. Azzal a kicsi műanyag elhúzóval húzogatta a gyantát szét a felületen ahelyett hogy a fogas elhúzóval terítette volna 1 sokkal vastagabb rétegben, ahogy a végén csinálta.
Az egyik legsúlyosabb hibát azzal követte el, hogy fúrógépbe fogott keverővel keverte össze az A és B komponenst. Ezzel eszméletlen mennyiségű buborékot visz bele a gyantába, ezért is kellett javítgatnia utána a felületet. A gyanta keverésére egy darab léc a legjobb, de azzal is lassan szabad csak keverni. Sajnos így is belekerül buborék a gyantába, de sokkal kevesebb.
A bekevert gyantát nem vákuumozta le. Így az olyan gyantát öntött a felületre ami tele van buborékkal. Egy vákuumozós edény elkészítése nem nagy kunszt, fog egy fedeles festékes vödröt, vág rajta egy kerek lyukat agy porszívó csőnek meg egy másik nagyobb lyukat kémlelőnyílásnak, amit egy plexi darabbal zár le légmentesen. A vödörbe beteszi a bekevert gyantát tartalmazó keverőpoharat, majd egy porszívóval addig szívatja, amíg a gyanta habzása megszűnik. Ez kb fél perces művelet, és máris buborék mentes gyantát önthet a felületre.
A megszáradt felületen a buborék hibák javítására egy színezett viaszt használt, ez ott marad a mélyedésben és csúnya marad. Színtelennel kellett volna csinálnia.
Az asztallap élein a kesztyűs kezével húzta el a gyantát. Nem tellett még egy ecsetre, vagy ott is használhatta volna a körmös elhúzót.
A helységet nem takarította a munka közben, benne tapicskolt a lábával a porban, miközben a az első három réteg gyantát felhordta. Akármennyire óvatosan is mozog, a port felkeveri, ráadásul egy gyantázás közben nincs arra idő, hogy óvatosan lépkedjen, ott sietni kell piszkosul, hogy a fazékidő lejárta előtt befejezze a munkát.
A negyedik réteg gyanta felvitelére legalább egy tiszta pormentes helységet választott, de itt követte el a legsúlyosabb hibát, hogy megint epoxit használt a befejező réteghez. Az epoxi egy kurva jó anyag, nap mint nap dolgozom vele, nagyon jól ismerem a legtöbb epoxi gyanta tulajdonságát, de olyan epoxi gyantát még nem találtak ki, amelyik ne lenne kényes a karcolódásra. Amikor megcsinálta a befejező réteget, akkor baromi szép a felület. De csak addig, amíg valaki odébb nem húz rajta egy teli lábast. Egyből ott is marad a nyoma. Az ilyen befejező réteghez nem epoxi gyantát kell használni, hanem parketta lakkot vagy bútorlakkot.
Az persze elfelejtette megmutatni, hogy az asztallap alján lecsöpögő és sztolomitokba megkötő gyantát hogyan távolítja el.
Ebben az állapotban van. A képeken látszik, hogy már elmozdult (le se merem írni, milyen módszerrel), de nem mertem tovább erőltetni. A képekből megítélve, boldogulnál vele?
Jutyúb dobta fel EZT a meglehetősen hosszú (50 perces) videót asztallap-készítésről. Egy amerikai epoxigyanta-gyártó cég munkája, és számomra több érdekesség is volt benne:
a ragasztáshoz is a felületkezelő epoxigyantát használják
az alu szánkós, görgős "felsőmaró-gyalu" (13:05-től)
a lap merevítése beragasztott (há' persze, hogy epoxigyantét használtak) 3/4"-os acél zártszelvénnyel (lehet, hogy ez sima zártszelvény, én nem tudom megítélni) (18:15-től)
végül pedig az, hogy nagyon részletesen bemutatják az epoxigyantás felületkezelés menetét, szóval ha valaki ilyesmire készül, annak is hasznos lehet (az utolsó 30 perc)
Felejtsd el a nyárfát, az túl puha a véséshez (rosszabb vele dolgozni, mint a fenyővel). Valami olyasmit keress, ami könnyen faragható szárazon is. Cseresznye, meggy, körte - úgy általában a gyümölcsfák, esetleg hárs, esetleg éger, talán a gyertyán is... Keménynek kemények, de ha előzetesen rendesen ki vannak száradva, akkor nem fog repedni utólag - ha rendesen vannak felületkezelve. Valahol csak lehet kisebb tételben is kapni ilyesféléket, nem csak köbméterben... Éles (valóban éles) szerszámokkal, (esetleg egy kis petróleummal lepermetezve a fa felületét) haladós a munka.
A furnért meg szárazon nem nagyon kell hajlogatni, mert csak eltörik. Az igazi a gőzölés lenne, a hobbiasztalos blogon van fent pár videó, ha elég kicsi az alkatrészeg, akkor akár a mikróban is megoldható a dolog, ha nem, akkor forrásban lévő víz fölött tartogatva. A vágását egy éles szikével megoldhatod. Több menetben óvatosan nekinyomva, vonalzó vagy ilyesmi mellett el lehet kerülni a szétrepedezést és társait. Szálirányban résen kell lenni a vágás folyamán.
Nem ezt kell számolni, hanem, hogy mennyibe kerül 60 centi pult mondjuk egy drágább tipusból.
Egy átlagos ár 6000 méterenként. Azaz 3600 forintot dobsz ki anyagban átlagosan. Ha olcsóbban bemarják, akkor ok.
De csak egy kérdés: a gérbevágás mennyivel egyszerűbb? Mert ha házilag csinálod, akkor te szarakodsz vele, ha meg ők, akkor pont annyit fognak kérni érte, mintha marnának, szóval megint nem leszel beljebb.
Szóval sztem azért elterjedtebb, mert nem szoktak nagy számban otthon szarakodni vele, akkor pedig már a másik olcsóbb lesz, még egy átlagpultnál is.
Üdv! Nem tudom, hogy mi a rendes neve, de olyan, mint a rétegeltből egy réteg. A csomómentesség nem létkérdés, csak ne essen ki a csomó a megmunkáláskor (A belsejét ki kell üregelnem. ) Szerintem nyárfa is jó, de a megmunkálhatóságát nem ismerem. Eddig fenyővel dolgoztam, de az túl puha és bükkkel, de az betonkemény, azon szikrát vetnek a szerszámok...:) A repedésmentesség fontosabb, mert 6-7 mm vastag "doboz" marad belőle.....
Nem olyan rég volt téme (megint) a konyhapult 90 fokban való illesztése - illetve annak a rafinált módozatai.
De kérdezném én (félénken): miért nem lehet simán csak gérbe vágni azt a pultot és simán csak összeilleszteni?
A villanymérnök barátunk ezelőtt 20 évvel csinálta így - meg is kértem fotózza már le, mert nekem nem kristálytiszta a gömbölyű él illeszkedés - és lám, így néz ki.
Jómagam alu-fordítót használtam (mint sokan) - az összes bajával együtt, de íme, működik ez jóval egyszerűbben is.
Netán a hulladék-képzés miatt nem használják ezt a módszert?
No igen, a múltkor is megvolt már ez, aztán akkor mégsem sikerült. Nem voltam biztos a módszerben sem és abban sem hogy a furat alján a tengelyt látom-e... és így nem mertem igazán erőltetni.
15 éves körül lehettem amikor a Dacia-nk önindítójában akartam fogaskereket (bendixet) cserélni. Láttam hogy egy kis csapágyszerű gyűrű akadályozza meg hogy levegyem a tengelyről. Nosza kölcsönkértem egy apró körmös lehúzót, rádobtam és nekiestem tiszta erőből húzni, ütni, vágni. A lehúzót tönkretettem és nem jött le a gyűrű sem.
Aztán amikor feladtam és jobban megnéztem rájöttem, hogy egyrészt nem csapágy az csak egy esztergált fém gyűrű, másrészt nem lefelé hanem felfelé kell ütni először. Akkor leugrik a kis hengeres zégerről ami a tengely hornyába van bepattintva és megakadályozza hogy lejöjjön... zéger le, gyűrű le, 2 perc...
Azóta ez mindig eszembe jut és amikor valamit nem tudok megoldani ésszerű erővel akkor inkább félreteszem hátha majd kerül valakitől jobb ötlet rá... Be szokott válni, bár nem valami haladós módszer, bizonytalan a várakozási idő :-)
Ádám, köszönöm! Ha nagyon akarnám, valószínű lenne mindenem egy ilyen lehúzóhoz. De nem akarom, sem időm, se kedvem nincs hozzá. Ma megkeresem a szétszedett cuccot, már nem emlékszem mennyire barmoltam szét. Ha úgy tűnik menthető, akkor inkább elküldeném Neked. Természetesen minden felmerült költséget fizetek. Este jelentkezek.
Sok esetben elég. Semmi varázslat, amikor már nem lehet megfogni a csavar környékét, akkor jöhet a háztartási gyertya és utána a csavarnyúzó. A paraffinolajat megpróbálhatod. :] Szépen füstöl, ne sajnáld. :P Ez utóbbi matéria egyszóval: nem.
Nagy műhely átrendezésbe kezdtem pár napja, mert fiókos szekrényeket akarok készíteni maradék és bontott anyagokból. Van egy pár szétbontott rétegelt lemez láda anyaga és ezt akarom felhasználni, meg maradt egy majdnem egy egész tábla 12mm-es bútorlapom is. Egy falhoz rögzített polcból kivágtam két polcot, így kb homlok magasságig nagy szabad hely lett. Ide pont befér a nagy forgácselszívóm. Közvetlenül mellette még volt még fél méter szabad hely, gondoltam betolom ide a kis szekrényre felszerelt tárcsacsiszoló gépemet, így nagyon közel lesz hozzá az elszívó is.
A szekrény persze pont nem fért be. ezért a szekrényről leszereltem a tárcsacsiszoló gépet, és elkezdtem egy keskenyebb szekrényt készíteni ami be fog oda férni. A szekrény vázával már el is készültem ma.
A régi szekrénykét meg amiről a tárcsacsiszolót leszereltem be akartam tolni a nagy múhely asztal alá de nem fért be 1.5 cm-el magasabb volt. ezért kipakoltam a szekrényből, elfektettem, és a tetejéből körbe levágtam 2.5 cm-ert merülőfűrésszel. Csináltam bele egy osb tetőt, az asztal alatt úgy sem fog látszani, de így a por nem fog bejutni a szekrénybe. Természetesen a kivetőpántos ajtót is lejjebb kellett szerelni 2.5 cm-el. Ennek a szekrénynek egy nagy ajtaja van fehér bútorlapból, azt is be fogom tapétázni.
Próbálok valami egységes színvilágot létrehozni a szekrényeken, a hulladék tapéta pont jó erre.
Holnap elkezdek fiókokat készíteni az új szekrényhez és a tárcsacsiszoló gépet is rá fogom szerelni. Persze a tárcsa csiszoló egy nagyobb rétegelt lapra van rászerelve, azt is kisebbre kell vágnom, hogy illeszkedjen a szekrény tetejére. A szekrény fiókjait maradék laminált parkettából készítem majd el csavar rendezős belsővel. A fiókok frontját tapétázni fogom, a szekrény vázát meg lefestem fehérre.
Az elkövetkező napokban még fogok készíteni szekrényeket az asztal alá, azok mind fiókosak lesznek. A 6 méter hosszú asztal alatt végig szekrények lesznek rengeteg rakodási hellyel. Persze közben még azt is ki kell találnom, hogy mit hova fogok elpakolni és ehhez mekkora fiókokat kell készíteni.
Ennyi elég is hozzá? Felmelegíteni és hozzányomni egy gyertyát? Vagy direkt paraffinolajat rásprickolni?
A hűtős-melegítős módit egy videóban láttam. Nitrogénban lehűtik a Forma1-es kocsi motorjának a hengergyűrűit, addig felmelegítik a blokkot, majd a kettőt összetolják. ippenhogy belefér, de látni semmit nem lehet a gőztől.
Ilyennel találkoztam én is többször már, hogy a csapágy nem akart kijönni. Méregettem a csapágy fészkét és megnéztem a csapágy számát egy katalógusban, hogy mennyinek kéne lennie a csapágy külső gyűrű átmérőjéhez a fészeknek. Jó fél mm-el kisebb volt a fészek mint ami a csapágy külső átmérője. Ebből jöttem rá, hogy miután a csapágyat berakták a fészekbe, egy présgéppel megnyomták a fészket, hogy bezömítsék és emiatt lett kisebb a fészek átmérője. Így nem tud kimozdulni a helyéről a csapágy és megforogni sem tud a fészekben a külső gyűrű. Egy megfelelő méretű tengelyt beleütöttem a csapágyba, azzal befogtam egy fém esztergába és azt a fél mm-ert kiesztergáltam. Ezek után már ki lehetett préselni a csapágyat és egy újat meg berakni a helyébe, de azt is be kellett préselni géppel, mert a fészek annyira szoros volt.
Egy másik esetben egy azt láttam, hogy a csapágy külső gyűrűjénél valami piros festék szerű anyag volt körbe a csapágy szélén. Azt valamilyen ragasztóval rögzítették be az alu öntvénybe. Felraktam az alu öntvényt egy elektromos rezsóra, és amikor kb 100-120 C fokra felmelegedett akkor már ki lehetett nyomni belőle a csapágyat, mert az a ragasztó kilágyult a hőtől. Az új csapágyat is úgy tudtam belerakni, hogy elötte felmelegítettem az alu részt ami a hőtől kitágult, így szinte beleesett az új hideg csapágy. Ez a melegítéses módszer nagyon hatásos alu burkolat esetén ezt sokat alkalmaztam. Ha a tengelyről nem akart lejönni a csapágy akkor meg a csapágyat melegítettem körben és akkor könnyebben lejött a tengelyről. Erre egy gázlámpát használtam ami szúrólángot ad.
Csak főzni tud. Egy primitív szerkezet, tipikusan olyan mint amit az átkosban is gyárthattak volna, csak ebbe belerakták az a teljesen felesleges csipet.
Sziasztok! Megkezdtem a szabimat, végre neki állhatok a terveimnek és a félbe maradt dolgoknak...:)
Kaptam a kollégámtól valamennyi 1 mm-es kéreglemezt. Ezt elég kicsi rádiuszra kell felhajtanom (úgy képzeljétek el, mint a gitártest alsó-felsólapját kell "oldalazni"). viszont iszonyat ki van száradva, hasad, amerre akar. Így az első kihívás a törésmentes darabolás lesz.Kb. 60 mm széles szalagokká kellene darabolnom. Arra gondoltam, hogy az oldalra 3 ilyen réteget ragasztanék. ebben köszönettel venném a tanácsaitokat, nem akarom elcseszni az egészet....
A másik, ami nagyon kellene kb 600 mm * 100 mm * 50-60 mm repedésmentes puhafa (2 db). Bár többfelé jártam, nem egyszerű az ügy. Nem tudom megoldani, hogy egy 2,5-3 m es gerendával a vállamon békávézzak haza... A fából archaikus népi hangszer készülne. Nagyon megköszönném, ha baráti áron, Budapesten lenne valakinek elfekvő darabja
Most egy hét vidéki családi nyaralás jön, aztán rögtön neki állnék
A többit nem ajánlom mert a többi az nem jó, ezek csak a jók, a többi nem.Ezért is nem ajánlom a többit mert nem jók, és ezért ajánlom csak a jókat mert ezek csak a jók a többi nem.
Régi, nagyon megkopott festésű hintaszék felújításhoz, újrafestéséhez milyen anyagot tudnátok ajánlani? A karfa részen teljesen lekopott a festék, kilátszik a fa. A többi részen sem túl mutatós, le kellene a régit csiszolni.
Eszembe jutott, mit is buzeráltam szét ezzel a módszerrel. Volt egy kerékpárom, amit használtan vettem egykoron, mint az offban is írtam. Möghótt benne a középső agy, de alig használhatóra. A hajtókar rárohadt. A szervizben sem tudták lerángatni a tengelyről, mert elég egzotikus felfogatásra leltek a porvédő személyében - de ez lényegtelen is. A lentebb írtakhoz hasonlóan, ha nem jön le a hajtókar, akkor nem lehet hozzáférni a javítandó agyhoz. Minden mindegy alapon megvettem a cserealkatrészegeket, és nekiálltam, úgy érzéssel... Mintha a lovat b...ná az ember. Flex-el nem lehetett hozzáférni a mindenfelől odalógó bizbaszok miatt.
Elővettem a gázforrasztót és egy kissé megmelegítettem. Mondhatni, hogy itt-ott egy kissé leégett a műanyag róla. Akkor sem engedett. Aztán felforrósítottam még egyszer és a tengelyt nemes egyszerűséggel lefújtam öngyújtógázzal deresre. Szinte magától esett le az egész hóbelevanc, elég volt egy kisebbet odakoccintani kalapáccsal.
Azóta már azért kedvesebben bánok a berohadt csavarokkal és társaival, felmelegítem őket és nemes egyszerűséggel körbekenem az egészet egy szál gyertyával. Meglepően jól befolyik a paraffin a csavarmenetbe - jelentősen megkönnyítve a kitekerésüket.
Az első roppanás után is még ropogott ahogy jött lefele, de persze azért egyre könnyebben jött. Nem, nyoma sem volt ragasztásnak vagy bármi másnak. Egyszerűen csak ilyen az illesztés.
Ja, az összerakáshoz azért megmelegítettem a szerszámtartót úgy 100 fokra és simán felkocogtattam. Satuba kell fogni a gépet és sietni kell vele , különben a feltevéshez is valami présre volna szükség.
No, reggel megint nekigyürkőztem a csapágynak. Ha minden nap ilyet kéne szerelnem akkor egyértelműen érdemes volna esztergáltatni egy olyan kütyüt amit 409 leírt.
De így inkább Paco módszerével próbálkoztam. Tettem bele nyolcas csavart, majd nyomtatóból bontott nyolcas rudat, de mind elhajlott, szétnyalódott ... végül egy kis rövid crova szár vált be. Először azt hittem eltörött valami a lehúzóban mikor megindult lefelé akkorát roppant. Hosszú szárú csillagkulcsot kellett használnom, villással nem tudtam eleget húzni rajt.
Aztán már könnyen ment a dolog.
A sikeres konfig:
szétszedve:
és végül készen,,, egészségetekre... :-)
Dr. Ramaty , ha gondolod és nem vagy messze (Isaszeg) elhozhatod, ki van taposva az ösvény... :-)
Mondom, felejtsd el a csapágyat vagy a pajzsot. Nem tudsz megtámasztani rajta. Először a forgórész tengelyét és a szerszámbefogót kell széthúznod, az összes többi csak utána bontható. 409 megoldása zseniális, de azon gondolkodom, hogy esztergálás nélkül is megoldható.
Kell keresni egy anyát ami rátekerhető a befogóra. Annak már elég pereme van ahhoz, hogy bele tudjon kapaszkodni a körmös lehúzó. Egy keményebb tengelydarabot (pl elvágott hatos fúrószárat) be lehet tolni a lyukba a forgórészig, és azon meg tud támaszkodni a lehúzó csavarja és máris indulhat a mandula.
Esetleg egy cső, ami a csapágyon támaszkodik és majdnem olyan hosszú, hogy kiérjen a befogó végéig? És a szerszámbefogóra rátekerve a saját anyáját, húzhatja kifelé.
Csak az a kérdés, hogy ezt a tortúrát hogyan bírja ki a többi rész, mert valahol meg kell fogni pl a tengelyt.
Miután a tengely hengeres, zsugorkötéssel kell rajta legyen a befogó. Én azt tenném, hogy esztergálnék/köszörülnék egy olyan kúpot mint amilyen beszorítja a szerszámoknak, csak a furatában legyen M8-as menet (M8-as anyából pl.). Ezt befognám a szerszámtartóba a saját "hollanderével" és hosszú M8-as csavart beletekerve lehúznám a befogót a tengelyről.
Szerintem jó irányban gondolkodsz. Ha a szerszámtartó nem menettel csatlakozik a főtengelyre (márpedig nem, mert az szétszedés után látszana), akkor az melegítéssel le kell jöjjön.
Igen, a csapágyba a 12-es forgórész tengelye megy bele és az megy bele a 4-es számú "szerszámbefogó"-ba is. Szóval amit mondtam az a megoldás, a pajzson nem érdemes megtámasztani semmit, mert tényleg csak törni fog.
A 4-es elem és a 12-es forgórész tengelye van egymásba tolva. Az sajnos nem látszik a rajzon, hogy melyik illeszkedik a 9-es csapágyba. De mindegy is. A 12-est stabilan rögzítve a négyest a rajta lévő lapolással meg kellene próbálni megforgatni. Ha ők szét vannak választva akkor lehet a csapágy seegeréhez hozzáférni és kitolni a helyéről. Amíg ugyanis a seeger ott van addig ez esélytelen. :)
Ezen a videón pont egy ilyenről magyaráz az orosz legény és az legalább látszik hogy végig furatos a szerszámtartó.
De pont a szétszedést és az összerakást nem mutatja a kutya.
Akár a venti alatt is lehetne valami, ahogyan Bari írja, de nem nem látok ilyesmit sem a a rajzon, sem a videón. Egyszerűen melegíteni kell és húzni sztem... most belevette magát megint a fejembe, lehet hogy a hétvégén megpróbálom ismét szétszedni. A múltkor megvett csapágy itt van valahol.
Szerintem egyértelműen a szerszámtartót kéne tudni levenni a tengelyről és utána le kéne jöjjön a pajzs a csapággyal együtt. Bár pár mm-t akkor is mozdulhatna a pajzs ha a szerszámtartó a helyén marad.
Sajna ez nem jött össze, se úgy hogy csak a szerszámtartót próbáltam húzni (reméltem hogy a közepén furat van és a tengelyen támaszkodik fel a beledugott köracél, nem pedig a szerszámtartó alján.), se úgy hogy a pajzsot próbáltam húzni .
Meg se moccant se a pajzs, se a szerszámtartó.
A tervem az, hogy ha majd muszáj lesz akkor a szerszámtartót megmelegítem durvábban és úgy próbálom lehúzni.
Sajna nem tudom hogy végig van-e benne a furat, csak remélem hogy igen. Ha zsákfurat van és valójában nem a tengelyre tudok középen feltámasztani a lehúzóval, akkor nem tudom hogyan lehetne levarázsolni onnan.
Szerintem nem attól függ, hogy komolyabb-e. Inkább attól, hogy mi a cég üzletpolitikája.
A Xerox úgy szeret gépet eladni (most az üzleti felhasználásról beszélünk), hogy X ft / másolat díjat fizet a tulajdonos állandó karbantartási szerződéssel, és ezért a Xerox adja a festéket és javítja a gépet. Többek között ezzel akarja tervezhetővé tenni a karbantartást illetve minimalizálni a karbantartások közötti hibákat.
A nagyobb gépek vevői általában különösebb cécó nélkül meg is kötik a szerződést és ezzel letudják a dolgot.
De amit mi megvettünk anno, az épp a fénymásoló-nyomtató legalja (persze így is 500e ft egy sima fekete készülék) és nagyon kis cégként nem akartam fizetni minden másolatért. Ráadásul ebbe a gépbe 8 év alatt ment bele 150 ezer másolat, ami mondjuk 3-5 hónap alatt megy egy ilyen gépbe adekvát helyeno
Festéket, sőt dobegységet is lehet kapni hozzá, alkatrészt már csak xeroxxal szerződött cégnek adnak el. Vagyis ha elromlana, akkor viszont nagyon drágán javítanák, mert nem léptünk be a karbantartós rendszerbe.
Sziu. Nekem egy Black&Decker felsőmaróval volt hasonló problémám (illetve hárommal de azonos típus). Az alsó csapágyat sehogy sem sikerül levarázsolni a forgórészről. Nem tudom, hogy a Sparky is olyan felépítésű e. A bd-nél a forgórészen a szélkerék takarja a csapágy rögzítő lemezt, ami 2 csavarral van az alsó öntényre felcsavarozva. A csavarokhoz a szélkerék miatt nem lehet hozzáférni. A csapágyból a forgórész meg nem csúszik ki a "tokmány" lecsavarása után sem. A szélkerék lapátok között benézve nagy nehezen ki lehetett venni a csavarokat. A szélkereket kénytelen voltam átfúrni a csavar felett, így már hozzáférhetővé váltak a csavarok. Lejött a csapágy rögzítő lemez az öntvényről, és a forgórész a csapággyal együtt kiszabadult. A csapágyat végül sarokcsiszolóval vágtam le a tengelyről mert a nagy csapágylehúzóval sem bírtam leszedni (szétszakadt a csapágy, a belső gyűrű maradt a tengelyen), valószínű ragasztót használtak a rögzítéséhez. Eddig 3 ugyan olyan bd-t javítottam meg ilyen módon csapágycserével. Az új csapágyakkal azóta is remekül működik mind a 3, ebből egy a sajátom, a másik kettő egy kedves ismerősömé, aki ha használja akkor napokig megy egyfolytában, de van hogy hónapokat is áll.
Nem adtam fel, de nem is akarom erőltetni amíg nem muszáj.
Próbáltam finoman ütni, különféle lehúzókkal is próbáltam, sőt melegítettem is óvatosan, de semmi.
A szervizes ismerős komoly préssel dolgozik, neki ugye eltört és mivel pótolni sem tudta így szívás volt neki.
Én azt hiszem, hogy amikor majd végleg megáll akkor meg fogom próbálni komolyabban megmelegíteni.
Érdekes amúgy, hogy a felső csapágy volt rosszabb állapotban, amit sikerült kicserélni. Fordítva gondoltam volna.
Úgy emlékszem a szerszámtartónak kéne lejönni először a tengelyről és utána tudna a pajzs lejönni de ebben már nem vagyok biztos... letöltöttem akkor valami robbantott ábrát a német oldalról...
"Van egy Sparky 500 wattos kis maróm. Nincs benne sok üzemóra, de a csapágy már kiment benne. Próbáltam szétszedni de csak a felsőt sikerült kicserélnem az alsó pajzs ill. a szerszámtartó sehogy se jött le. Oda akartam adni a szervizes ismerősnek, de elhajtott hogy épp a napokban tört el egy ilyen pajzsot... neki sem jött szét. Szóval az maradt, ha majd végleg megáll akkor vagy-vagy...."
Én is pont így jártam, egy éve van darabokban, nem tudtam sehogy leszedni.
Szólj ha megtaláltad a megoldást. Vagy már feladtad?
Csak 10-es az OSB és 100 cm a szaru távolság. (Ezt a kiosztást a meglévő gerendához igazodva "örököltem").
Ezért lesz léc is.
De mivel ma esett, így gyorsan lebeszéltem magam egyelőre a léc csiszolásról.
Ha az idő engedi, akkor holnap csiszolok. Azt eldöntöttem, hogy mindenképpen megmunkálom mielőtt felrakom. Melléképület ide vagy oda, hát hogy néz ki a léc szőrösen?! :)
Van egy csavar benne, nem tudtam megmozdítani, de írtam már makitának, elvileg még garis, cseréljék ki.
Bár azt is írtam, ha van rá mód tegyenek rá egy minőségibb tokmányt, hajlandó vagyok érte még fizetni is, csak legyen tartósabb, mert ami rajta van egy vicc kategória sajnos.
Olyat, hogy kilazul csavarásnál? Ne már. Nagyobb pofonokat kapott az egyik legolcsóbb dewalt ütvefúróm gyorstokmánya és eszébe nincs lelazulni, ha meghúztam, max végigszántja a fúrószárat, ha megszorul, de az más tészta :D
Az rt0700-as szettem se egy nagy szám, legalábbis a felsőmaró "asztala", olyan erővel kell lenyomni a kart hogy rögzüljön, ami egy vicc. A maktec mt362 egy lágy valami volt ehhez képest.
Amúgy szeretem a kis gépecskét, de ez nagy hibája, sztem szimplán szarul méretezték az éket benne...
Itt árulják csak azt a chipet, amivel tovább megy a dobkazetta.
(egyébként ennek van némi oka, a dobkazettában van egy festék hulladékot tároló rekesz, ami egy idő után megtelik és elkezdi visszakoszolni az íróhengert illetve a nyomtató belsejét. De ez jóval 40e után van. És hát amúgy is vannak jelei.)
Az én Cannon szines nyomtatómat ha jól emlékszem akkor 16.000-ért vettem újonnan. Egy fekete és egy szines patron 10.000 bele. Körülbelül 40 A4-es oldalt lehet egy patronnal kinyomtatni fényképet.
Talán te is hallottál arról a pereskedésről, amikor egy amcsi programozó faszi beperelte az egyik nagy nyomtató gyártó céget, hogy a patron még félig van festékkel de már letilt a nyomtató azért mert üresnek érzékeli. A patronban lévő csip kódját visszafejtette, és ez alapján perelte be a céget. Meg is nyerte a pert, de a bíróság hiába kötelezi a céget, hogy ne csináljon ilyen szoftvert, nem sok ember képes rá, hogy ezt a kódot vissza tudja fejteni.
Ez biztos, hogy nem szabályozta a hőmérsékletet, először csak csöpögve adta ki a kávét, de a végén mint egy sugárhajtómű úgy okádta magából. Ha nem lett volna ilyen nehéz, akkor még versenyre is kelhetett volna a NASA bármelyik rakétájával :) A régi csőrös kávéfőzőkben sem volt semmiféle hőmérséklet szabályzás.
A kávéfőző belül alu, abban nincs semmilyen finom szerkezet, a fűtőszál a víztér alá van beépítve, így nem éri sem víz sem ecet. A szelep meg egy rozsdásodó acélgolyó. Na ez az egy a finom :)
Azért szomorú, hogy ezt neked kellett megcsinálni, és nem jó reklám annak a cégnek, amiben megbíztál.
Sajnálom, hogy pénzt adtál egy ilyen fogóért. Én apóstól kaptam egyet (igaz, márkaneve vagy van, vagy nincs), de még sosem használtam. Felajánlom bárkinek hasznosításra, nagyon-nagyon olcsón. :)
Leírtam itt a kálváriámat a színes lézeres nyomtatómról, amivel kizárólag fekete szöveget nyomtatok, de mégis egyszerre fogy ki az összes színes patron is a feketével együtt. A 4 patron együtt úgy 80.000 Ft.
Talán emlékeztek még, hogy pár éve építettem egy 550-es 4KW-os szalagfűrészt fából. Van hozzá vagy 8 db különböző szalagom, mindet úgy csináltattam méretre az A-lap kft-nél. A gép új kora óta félrehordott és emiatt nem tudtam a vezető mellett fűrészelni, csak kézből vezetve. Ma végre tudtam venni egy Findor fúrészlap hajtogatót és egy jó óras munkával végighajtogattam az egyik 50-es nagyfogú szalagot ami 4.9 méter hosszú. A kis kézi dremmel gépemmel végigköszörültem az összes fognak a hátulját. Próbaképpen először egy 5 cm vastag 40 cm hosszú fenyőfát vágtam vele el a vezető mellett és tökéletes lett, nem hord félre. Utána egy kb 25 cm széles baszott száraz tölgyfa deszkát vágtam lapjára ketté és az is tökéletes lett. Most van öröm :) Végre nem hord félre a gép.
Nem sikerült, mert bele sem kezdtem. :) egyszerűen kiiktattam a teljes elektronikát, és úgy kötöttem be a fűtőszálat a kapcsolóra közvetlenül. Ígaz, hogy így nem kapcsol le magától a kávéfőző de nem is fog öngyilkos lenni sem.
"Ha jól tévedek Győző is írt hasonló jelenségről - nem teszem fel rá a fél tökömet tétnek, most sem..."
Jó a memóriád :) Fiatal srác koromban az első munkahelyem a Zöldért nagyvásártelepen volt mint műszerész karbantartó. Targonca motorokat tekercseltünk naphosszat. Miután kész volt a tekercselés, csónaklakkal itattuk át az egész tekercset, majd egy infra lámpás kemencében besütöttük. Amit így tekercseltünk meg az többet nem ment tönkre. Gyárilag nem voltak impregnálva a tekercsek, ezért purcantak meg a targonca motorok.
Ma már szinte minden háztartási gépben van egy két spéci csip amiről senki sem tudja, hogy mit csinál, miért van benne. Nemrég elvízkövesedett a kb 20.000 ft-os elektromos kávéfőzőgépem, hiába főztem át többször is 20 %-os ecettel, nem javult meg. Szétkaptam, hogy mechanikusan tisztítsam meg a szelepét, ami egy átlátszó kis gumicsőben szokott lenni. A gép szétszedésénél le kellett fúrnom alul a 4 db csavar fejét mert olyan csavarral rakták össze amit csak behajtani lehet, kihajtani nem mert kiugrik belőle minden bit. A szelepben egy nagy rozsda csomó volt csak a golyó helyén. Elmebaj! Hogy a francba rakhatnak be egy forró vizes melegítős részbe egy rozsdásodó golyót. Régen ezekben kis kerámia golyó volt. Szerencsére találtam egy másik golyót otthon a ramezlimben, úgyhogy ez a probléma megoldva. Nézem a gép belső elektronika paneljét és látok rajta egy soklábú csipet. Egy sima kávéfőzőbe minek raknak csipet? Hát azért, hogy ha lefőztél vele mondjuk 1000 adag kávét akkor megsemmisíti magát, és dobhatod ki a gépet. Szoftveresen nem nehéz beprogramozni egy ilyet, a világon sehol sem fogja senki visszafejteni a programját, így nem is fognak rájönni soha, hogy egy időzített halál van beleépítve. Ez ugyanolyan mint annak idején a villanykörték több ezer órán át tudtak égni és nem purcantak meg, majd rájöttek a gyártók, hogy annyira el kell vékonyítani az izzószálat, hogy 1500 óra után kiégjen az izzó. Erről volt is egy tényfeltáró dokumentum film is, talán a youtuben meg is van még.
Én villanyos kézi gyaluval esnék neki, ha nincs vastagolód.
Ha mégis flex-szel esnél neki, ilyen korongot vegyél. Szerintem vagy 30 m2-t már lecsiszoltam vele, és még nem látszik, hogy mikor fogja megadni magát.
Ha jót akarsz, még a szögelés előtt fesd le a szarufákat és a léceket is. Utána, ha rajta lesz az OSB, az már csak gányolás lesz. Összekened az OSB-t és magadat is.
Ha nem fontos a nagyon nagy egyenesség, akkor szerintem a flex-el haladósabb. Lamellás csiszolókorongot javaslok. Ellenkező esetben gyalu, de azt majd pár soron át kell tolni a léceken - macerás na. A szalagcsiszolóval kapcsolatban nincs tapasztalatom - most még.
Le akarod majd festeni, hogy ne legyen bent sotet.
A szoroson a por is jobban megall, pokhalozni is szivas.
Ha van nagy asztalod vagy egy pallod amin egyenesen megall, a gyaluval viszlag gyors. Max nem tolod simara, csak amit egy menetben leszed. Es eleg harom oldalt.
Odáig jutottam, hogy holnap kezdődik a tetőm lécezése :) Mivel kocsibeálló, vagy terasz, vagy valami olyasmi lesz, így látszik a szerkezet majd. A szaruzatra lécezek mintha cserép lenne, de a lécre OSB lap megy és utána zsindely. Így a lécezés is látszik.
Na itt jön a probléma: Olyan "szőrős" a léc, hogy ilyet még nem is láttam. Azon gondolkodom, hogy mivel látszani fog kezdjek-e vele valamit előtte. kb. 150 folyóméter. Van kézigyalu (villanyos), flex csiszolókorong, szalagcsiszoló.
Az asszony azt mondja, hogy ne foglalkozzak vele mivel melléképület, így nem érdekes. De én meg azon gondolkodtam, hogy, ha a szarufákat lefestem, akkor a léceket se ártana majd. Az OSB-t elvileg nem tervezem festeni.
Mi a véleményetek?
Ja a gép ügyekhez. 18 V-os workzone behajtóval a 6*160-as csavarokat úgy hajtottam egész nap, hogy na.
ezek a gépek nem alkalmasak folyamatos üzemre. termikusan nincsenek rá méretezve. a csiszolás, koronával fúrás hosszú ideig tart, és szépen túlmelegszik benne minden. Tie-nek is azért gyulladt meg, mert egyszerűen elérte a gyulladáspontját.
a rendes csavarozásnál is melegszik, csa a szünetekben meg hűl.
Nem fiatalember. Anno a hiperszil magos trafómat ők tekercselték - idestova húsz éve. Állítólag még működik az a kétszer ötvenes Alex. erősítő... Igaz, én vettem a fáradságot és befejeztem itthon a gyártást - trafó letekercsel, lakk+lakk+visszatekercselés, normálisnak nevezhető elválasztóréteggel a tekercssorok között. :) Szerintem is csak a jövőt tartja szem előtt. Nálunk meg a vezetőség hallani sem akar arról, hogy eredeti hajtóművet tegyenek be a régi helyére - valahol ez érthető is, amilyen elszállt árakkal dolgoznak a mesterek.
Példa képen: egy darab grafitos csapágy 198.000 HUF, egy SD kártya kb. 150.000 HUF, mágnesszelep 58.000 HUF - ez utóbbi csak a vízért felelős. Ebben nincs benne a munkadíj...
Hááát, én elég régen kezdtem a motortekercselést, mert apámnak segítettem kb 10 éves koromban már, de a fater már akkor is a besodrás és lekötözés után megitatta a tekercselést parkettlakkal, és utána 50 fokon szárítottuk anyu villanysütőjében két órát. Az nem égett le minden szíre-szóra!
Valszeg a tekercselő is valami fiatal ember, aki már nem látott rendesen tekert motort, vagy nagyonis látott, és nem akar az örökkévalóságnak tekercselni, hogy legyen munkája később is.
Erről írtam valahol lentebb. Ha lespórolják a tekercsek szigetelését (vékony lakkréteg, stb), akkor azok helyi szinten menetzárlatot okozhatnak, hasonlóan a trafókhoz. Onnantól meg már nincs visszaút, exponenciális sebességgel lezajlik a dolog, és a vége mindig füst lesz. A környezetből érkező rezgések apránként, de biztosan teszik a dolgukat. Ha jól tévedek Győző is írt hasonló jelenségről - nem teszem fel rá a fél tökömet tétnek, most sem...
Példaképpen felhozhatom az egyik kemencénk motorját. '92-ben hozták. Használtan. Aztán két-három éve leégett benne egy kalickás motor tekercselése. Azóta három(!) havonta lehet hordani a tekercselő szakihoz - túlterhelés nem játszik, mert egyszerűen nincs olyan opció. Vagy szakszerűtlenül tekercselik, vagy csak mutatóban van a huzalon a szigetelés. Az eredeti tekercset szabályszerűen le kellett vágni, mert ki volt öntve valami műgyantaszerűséggel - jelen pillanatban ránézésre kézzel le lehet csévélni az egészet. Réztekercs, ugyanakkora átmérővel, ugyanannyi menettel. Csak nem ép ugyanannyi élettartammal. Valamiből meg kell élni...
De itt nem az volt, hogy füst, meg amperszag, hanem elvettem a gombról az ujjamat, és még két másodperccel utánna is pici lángnyelvek jöttek kifelé a szellőzőkön, úgyhogy elkezdtem fújni, hogy kialudjanak.
18 perc az én udvaromra se elég, pedig elől nincs sok zöld. És akkor az mekkora fűben? Lecseréltem a benzinest egy pihekönnyű elektromosra, van benne egy öklömnyi kis motor, de a 20 centis füvet viszi, a kábel valóban egy kis odafigyelést igényel, de tanulható. Viszont füstmentes, halk, könnyű, soha nem cserélném vissza semmilyen benzinesre.
Egyébként egyre több ácsnál és épületasztalosnál látok elektromos láncfűrészt. Régen nem volt ilyen, a tetőn van hátránya a benzinessel szemben, de az akkus, ha van olyan, nekem egyértelmű zsákutcának tűnik.
és hogyan viszed el az áramot a kalocsa szekrénytől a munkavégzés helyére, amikor nincs aljzat, hanem mondjuk éppen aljzatbeton vasalást szerelnek, vagy kavicsot tömörítenek, vagy mondjuk már van szerelőbeton, csak pont talicskát tolnak rajta, vagy éppen bobcattel közlekednek? egy építkezésen semmi nem hiányzik kevésbé, mint a mindenfele kóválygó hosszabbítók. tetőn, álláson dolgozásról még nem is beszéltünk.
Hát ja. A tranzisztorok működési elvében sincs sok újdonság, aztán mégiscsak jutottunk valahova a Bell laborból az elmúlt években. De esetleg meg lehetne említeni a tüzet is. Pedig csak ügyesen legóztak... :)
Reklámfüzetben láttam Husquarna akkus fűnyírót. Az volt odaírva, hogy 20 perc az üzemidő. Mondtam magamban, ezzel biztos nem égetik magukat, ez csak elírás lehet. Egy ismerősöm vett egyet, a szintidő 18 perc...
>@Computerguru: Értem okfejtésed 10 év múlva az összes gépedet dobhatod ki mert a Li-ion lesz elavult, és helyette lesz vmi más teljesen más foglalattal.
>@fejes.i: "mennyi akksi kellett volna a kőműveseknek csak arra a napra a falbontáshoz" egyáltalán nincs kiforrva az akksis technológia annyira mint a benzine vagy a kábeles megoldás, vannak dolgok ahova nélkülözhetetlen pl akksis kicsi behajtók, akksis ützvecsavarozók és pár apróság. De teljesen értelmetlen az akksis asztali körfűrészgép, és az akksis gérvágó mert ilyenek is vannak és az akksijaik 160.000Ft-ba kerülnek, eleve ezek félig telepített gépek amiket olyan nagyon nem viszel se jobbra se balra azok ott vannak ahova letetted őket és ott is maradnak nap végéig ,mert 40 kiló egy asztali körfűrész.A behajtók könnyűek cipelhetők és cipelve is vannak egész nap ide oda. De mondjuk az akksis kézi körfűrész is igen gyengén viselkedett, ultra gyenge hozzá a közepes méretű akksi, a kicsi akksi pedig el sem indítja, egy tetőlécet nem tudsz vele hosszában kettévágni 5x3as lecet úgy hogy a 3centijét vágod nem is az 5 centijét, 1.5m vágás után lemerül az akksi, ennyit erről. Ott ahol valódi erőt vesz fel a gép 30 sec alatt lemerül, OSB lapot vagdosni azt azért úgy ahogy bírta.
>@halaloszto: "azért egy építkezésen nem az a gond, hogy nincs áram, hanem hogy az aljzat olyan nemlétező, hogy nagyon kényelmetlen és veszélyes a hosszabbítókkal vívni." Az építkezéseken van elektromos leállás kiállás vagy hogy an mondják, nem is láttam építkezést elektromos kiállás nálkül, onnan lehet vinni az áramot ahova akarod hosszabbítóval, nem is olcsó egy ilyen. De talán pár nappal ezelőtt írtam hogy mindegyik a Csatáry féle doboz műanyagvillanydoboz a kiálláson volt és mindegyiknél ki volt törve a dugalj annyira szar volt az összesnél.....de akkor sincs értelme az akkus gérvágónak, mert egész nap úgyis ott áll ahova tették, meg 30 kilós a gérvágó azt sem fogja egy melós cipelgetni csak úgy.
Cserébe kaptunk alu dróttal szerelt motorokat, amiben netán még is réz huzal van, ott a kommutátornál spórolják le a normális rögzítést, a drótról lespórolják a lakkréteget - a rezgéstől legalább hamarabb tönkremegy a tekercselés. Az elektronika is egyre silányabb lesz az évek előrehaladtával, mint ahogy szinte mindennél megfigyelhető. Van még ütvefúró funkció is a legtöbb fúrógépen, bár használni nem nagyon kell ezt a részét - mert erre alkalmatlan és ritka az olyan madár, aki használná is - cserében lötyög a tokmány... Igen, határozottan érezhető a fejlődés. :)
Van egy könyve Updike-nak, ami nem erről szól, de a főhős egy amerikai autókereskedő a 70-es években, aki elkezd japán autókat árulni az 1. olajárrobbanás után. Eleinte finnyáskodva nézegették az amcsik ezeket a kicsi autókat, aztán most meg Trump bácsi már védővámozik.
Nem is ez a bajom vele, hanem azon kurvára meglepődtem, hogy egyáltalán így ki tud gyulladni egy 3 éves, akkoriban is 40-50ezres gép. Azt gondoltam, hogy csak van benne valami áramkorlátozás, hogy ne égethesse le magát - ha már az akksit tudja védeni, hogy letilt, amikor kezd lemerülni, akkor ilyen túláramvédelem miért nincs a nyomorult motor elé berakva, hogy ne tudja leégetni magát?
Jól tudod. Először a német piacot védték, a rosszabb minőségű és olcsóbb japán áruktól. Viszont amikor felfutott az elektronikai eszközök piaca, akkor többnyire már a japán cuccokat keresték - mert jobb minőségűek és olcsóbbak voltak, mint a német portékák. Lehetne sorolni a márkaneveket. Azóta azért összeszedték a németek is magukat gyártástechnológia dolgában - már mindenki Kínából importálja az alkatrészeket. :D Jó, ez utóbbi fél mondatot csak viccnek szántam, pedig nem áll messze a valóságtól.
Tengely felhegesztve, leszabályozva. Bácsi szerint a régi csapágy tökéletes állapotban van, tegyem vissza nyugodtan. Viszont nagyon simán csusszan a helyére, félő hogy újra kijárja. Elmentem venni csapágyragasztót, mert nem találom, meg tizenéves, tuti megmakkant már. Ha már ott voltam, mégis vettem új csapágyat.
És az új csapágyat csak rendesen csövel kocogtatva lehet feltenni!!! Szóval az van, hogy a tengely méreten van pontosan, viszont maga a csapágy furata is kikopott. Tettem ragasztót is, meg felpréseltem a csapágyat, remélem most hosszan jó lesz.
Próbáltam kézzel kést élezni, de nem lett az igazi. Nagyon sokat kellene levenni az élszalagból, hogy eltűnjön az élénél a kis rész. Egy 20 percet tologattam 80as papíron. Inkább el kellene vinni éleztetni. A boronkainál meg lehet várni?
Az akkus technikai áttörésről: Legalább 10 éve megy a hír a globális médiában időről időre, hogy már majdnem kész a forradalmian új akkumulátor. Már csak egy egész kicsi kell, és vezeték nélkül lesz tölthető és 5 perc alatt és sokat fog kibírni és tartós lesz.
Lehet, hogy így lesz egyszer, de azt kb kijelenthetjük, hogy az utóbbi 10 év "jövendölései" egyelőre nem látszanak megvalósulni.
Azért az milyen, hogy a Teslaban 3000 db 18650-es li ion cella van???
De azért ezzel együtt tény, hogy egyre jobban használható akkus gépek vannak, 10 éve alig volt a fúró-csavarozón kívül valami.
Szerintem ha ott tartunk az akkus technológiával, hogy megéri kofferben szettet venni akku helyett, akkor ez nem életképes és rentábilis. Üzletileg lehet az, mert az ács persze kifizettetheti az ügyfelekkel a gép árát, de összességében szerintem ez nem jó irány. Akku fronton nagyon nagy áttörés kellene, de ez még sehol nincs.
Egyébként szerintem az akkus technika tök jó dolog, a LI-ion-tól kezdve még inkább. A felhasználás a kérdés.
Hobbi szinten nincs jelentősége (vagy megveszi valaki, mert van rá pénze, vagy nem). Profi szinten viszont lényeges a költségek szintje, kitermelhetőség.
Nem a bontókalapácsra gondoltam, amikor akkus gépparkot emlegetek. Számomra pl. az akkus körfűrész már a hippi kategória, amit max. a tűzoltóknál tudok elképzelni.
Nem az 1 ha volt a lényeg, azt csak úgy szorozgattam, hogy kb kijöjjön a használat. Amúgy nem alkalmazhatok birkákat, mert fegyelmezetlenek. Azt is megeszik, amit én nem szeretnék ;-)
Mostanában szerencsére a többi gyártó is átvette a Festool mottót és elkezdtek rendszerekben gondolkodni.
Egy szuperakciós Makita fúró-csavarbehajtó szettet tudtam venni tavaly 60.000 Ft környékén két db 18V-os 4.0 Ah-ás akksival.
Közben kellett egy pár kerti gép is, és meglepődve láttam, hogy nagyon jó minőségű cuccokat lehet venni akksi nélkül, amik kompatibilisek az enyémmel. Ezért vettem egy szupi sövénynyírót, fűkaszát és a kettő együtt nem került annyiba, mint egy gyengébb minőségű kerti gép.
Aztán le kellett bontanom egy kerti pavilont mert szétrágták a nagy részét a kártevők. Ennyit arról, hogy az akác 100 évig bírja. Egy feketedongó család pár év alatt kivégzi. Szóval kiderült, hogy fasza orrfűrész is van, ami nem fogod kitalálni, tök olcsó, akksi nélkül. :)
Ezen felbátorodva vettem egy ütvefúró/vésőkalapácsot is, hogy teljes legyen a repertoár.
A mai minőségi gépekről (vagy azok hiányáról) meg az utóbbi időben sok akadémiai beszélgetés zajlott már, szerintem kellően drágán most is lehet minőséget kapni és a fene tudja, hogy azok tartóssága hogyan aránylik egy 50 évvel ezelőtti géphez. Egyébként sem gondolom, hogy egyedül a tartósság egy jó gép ismérve. Precizitásban, tudásban a legtöbb területen nincsenek egy súlycsoportban a mostani gépek a régiekkel. De ez csak az én véleményem.
Egy példa a minőségre: mióta elkezdtem hobbiasztaloskodni, keresek egy jó mélységhatárolós süllyesztős fúrót 3-3,5-es méretben. Leggyakrabban 4-es csavarokkal dologozok. Vettem több helyről, áttúrtam sok külföldi oldalt és ami a kezembe került, mind szar. A két leggyakoribb probléma, hogy a fúrószárat nem lehet normálisan rögzíteni egy mélységben és elmozdul munka közben, illetve a süllyesztő olyan gyenge anyagból van, hogy kiszakítja a rostokat és nem is lehet normálisan élezni.
azért egy építkezésen nem az a gond, hogy nincs áram, hanem hogy az aljzat olyan nemlétező, hogy nagyon kényelmetlen és veszélyes a hosszabbítókkal vívni.
Az egyik ismerősöm dugig van makita akkus szerszámokkal. Ha terepen dolgoznék, akkor is inkább vennék egy aggregátort, és mehet a hagyományos kábeles bárhol, pont ezért. Még egy komoly aggregátorral is olcsóbb és tartósabb megoldás.
Szerintem vannak olyan spec. esetek, ahol nem szabad spórolni a beletett anyaggal. Az olyan gépek, amiknél az erő számít, pont ilyen. Egy belépő szintű fúróban nem nagy baj, ha máanyag a fogaskerék. De egy ipari kategóriában igen. Ha a személyautóban gyorsabban kopik a fék, mint a ladában, az nem nagy baj, de ha egy traktoron, kombájnon spórolnak, akkor pár nap, és egy-két zuhi után vagy odarohad a búza, vagy sokkal macerásabb kiszárítani. Én a határt ott húznám meg, hogy munkára veszik, vagy hobbira. Amit munkára árulnak, annak bírnia kellene a komoly, megerőltető munkát.
Ha a Li-ion akksik tönkremennek mert 2 akksival vetted meg a gépet, a csavarbehajtót vagy az ütvecsavarozót akkor nem érdemes akksit venni, hanem egy új gépet 2 akksival mert árban ott vagy vagy közel ott vagy.Épp így járt egyik ismerősöm mostanság. Ha meg vmi erősebb akksi kellene ami nagyobb géphez mondjuk asztali körfőrészhez akkor az 160.000ft. Ha pedig nagyon beleinvesztálsz az akksikba akkor pedig egy példa rólam amit mondtam már: a régi NiCd akksijaim tönkrementek, cserélni szerettem volna mondták ez elég kifutó darab már nem fognak ilyet gyártani és amúgy is drága , kérdeztem nem lehet akkor bele tenni LI-ion akksit, mondták sajna nem. Mert a voltok egyeznének a gép maga tökéletes, minden ok kivéve a foglalat, egyik villanyszerelő mondta még a töltő is jó lenne a Li-ionnak, csakhát a foglalat. Ha most nagyon beleinvesztálsz a Li-ion-ba akkor ha lesz olyan géped ami nem ment tönkre a mostani gagyibb minőségtől, akkor az amelyik túlélte ezt azért lesz használhatatlan mert addigra a Li-ion lesz elavult technológia és vegyél helyette új nano kazettás akksis gépeket.
Ezt elfogadom, de kérdés, hogy srudolfék észreveszik a különbséget, ha egy 20 évvel ezelőtt gyártott fúróval fúrnak. Persze lehet, hogy könnyebbek a maiak, de ha havonta szervizeled, az jó? Nem biztos, hogy erre vágynak a melósok. A mai gépek biztosan kevesebbet fogyasztanak, ami jó, de nem tartósak.
A mai fejlesztések legalább fele az akkuk felé megy meglátásom szerint. Ez sokaknak nyilván jó, de az is biztos, hogy ettől semmi nem lesz olcsóbb, az akksik előbb-utóbb cserére szorulnak (újabb bevétel a gyártóknak), a környezetvédők meg háboroghatnak.
Már korábban is felmerült a kérés, hogy ha esetleg központoznád a mondanivalódat, használnál írásjeleket, bekezdéseket, és nem egy mondatban írnál le ötezer karaktert mintha sms-t írnál - akkor a mondanivalód talán érthető is lenne.
Folytatom gondolatmenetemet: épp a napookaban döbbentem rá, hogy elkezdtem magamban üvölteni hogy aztak***vaanyját szar fos német gagyi mindjárt kibaszom a picsába!! vmi szerszámot fogtam vagy mérőeszközt nyeklő nyakló vmi szart, és akkor jöttem rá hogy egyre szarabbak a német cuccok, és kerestem nincs e vmi hasonló kínai, ott tartunk hogy a drágább német szar nem éri el a kínai mínőséget, ezzel nem állítom azt hogy ne léteznének horror áron minőségi német termékek de az ami '"átlag" az már egyáltalán semmilyen értéket minőséget nem képvisel csak a név van ott.persze lehet azti is kínában gyártják, német megrendelésre.
"Mondjuk egy fúrógép esetén nem tudom, milyen spanyolviaszt találtak fel az elmúlt évtizedekben."
Egyáltalán semmit azon kívül hogy szarabbak lettek a fúrógépek, 2 3 kis dolgot hozzátettek mint pl a GPS nyomkövetés egyes gépeknél, meg az okostelefonos alkalmazás.....De bassza meg énnem Nintendot vettem, hanem fúrógépet! Nekem a fúrógép fúrógépként üzemeljen ne okostelefonként,nekem az autó autóként üzemeljen ne okostelefonként, ha mínusz 22 fokban úgy gondolja a bepárásodott fedélzeti computer aminek hibás a szigetelése vagy vmi elektromos kütyü akkor működjön tovább az autó mint autó és vigye haza a családomat oda ahova akarom, ne pedig okostlefon üzemmódban letilt mindent villog minden mint egy karácsonyfa , szerviz nem elérhető sehol sem mert a szakik téli szabadságon vannak, a szervizlámpák amúgy is csak azért villognak hogy gátoljanak a haladásban és hogy menj szervizbe az autó pedig ne menjen , de te menj a szervizbe pénzért hibakódokat kiüttetni, és ott megödögolhetsz az úton.Ennek az egész autósmizériának is egy a lényege hordjad minél többet az autót a szervizbe és minden szarért a szervizbe amit csak a szakszerviz tud kiütni, mert a javítás szolgáltatás már nagyobb biznisz mint az autóeladás, felőlük megfagyhatsz megdögölhetsz az úton a lényeg a bejövő profit a többi nem számít, a halál sem, a halál a sok halál is csak akkor számít ha a tömegmédiában visszhangot kap, TV facebook stb akkor lépnek vmit a mulitk addig nem. Például voltak a csecsemőgyilkos légzsákok, kurvára nem zavart senkit sem míg a média valamennyire fel nem kapta, addig meg az volt hogy akinek volt esze és pénze és mert pereskedni egy multival szemben és kijárta az útját az esetleg számíthatott vmire. Ismét jól elkanyarodtam.
Most ha vki megbízható autót szeretne az tart egy régi Kadettot, Ladát vmi egyszerű auót ami nem hagy ott.
1 hektár, az már legelő... ! Jobban járnál ha körbedrótoznád és kicsapnál rá pár darab birkát. Nem zajos, kuplung sincs benne és a végén meg is lehet enni ... Sőt, ha szerencséd van a jövő évi fűnyírót is reprodukálják maguk helyett :-)
Amerikában van ilyen városi startup amelyik birkákat ad bérbe fűrágásra... lehet nem is akkora marhaság.
Kevés az időm manapság, de azért befejeztem az aszaló projektet is és a maradék diófát is felvágtam tegnap. Sajna már nem nagyon van hova tenni a fát az udvaron lesz felkásztázva raklapon, aztán letakarom valamivel ami védi az esőtől
A magam építette gépekkel amúgy én is elégedettebb vagyok, mint az elektromos kézi cuccokkal.
A hengercsiszoló, a körfűrész teljesen jól működik. A kézi gépes gyalu már nem annyira tökéletes, hiába van ráírva 1300 watt, inkább csak üvölt. Oda is sz.rna rögtön ha megpróbálnék vele 3 mm-t fogni, ami rá van írva. Jó is lenne valami komolyabb kis kombigyalu, de helyem kevés, mindenhol van valami. Lehet eladom a kis CNC-t úgysem kapcsolom be évente talán csak 1x...
Van egy Sparky 500 wattos kis maróm. Nincs benne sok üzemóra, de a csapágy már kiment benne. Próbáltam szétszedni de csak a felsőt sikerült kicserélnem az alsó pajzs ill. a szerszámtartó sehogy se jött le. Oda akartam adni a szervizes ismerősnek, de elhajtott hogy épp a napokban tört el egy ilyen pajzsot... neki sem jött szét. Szóval az maradt, ha majd végleg megáll akkor vagy-vagy....
Az aszalóval amúgy szerencsém volt, találtam itthon egy régi orosz hősugárzót. Viszonylag kis fordulat, csendes stabil gép és éppen annyi meleget fúj, hogy nem kell szabályozni sem. 50-60 fok között tartja a hordót folyamatos üzemben.
Egy adag meggyet már át is eresztettem rajta, egy nap volt meg egy kicsi... lett másfél kiló aszalt meggy.
A fogyasztása ugyan ismeretlen, de a rátett drótból és a méretéből ítélve nem lehet több 5-600 wattnál. Amúgy amennyire látom a gyári gépek is elég komoly kilowattos teljesítményeket vesznek fel. Szóval nincs mese, 1 kg víz felvesz 1 KWH áramot és annyi. Még a napsütéssel lehetne mókolni de arra most nincs időm. Talán majd később.
"...Made in Japan cimkéket is csak azért tették kötelezővé, mert a japán gyártmányú áruk sokkal szarabbak voltak, mint a német gyártmányúak. Egy darabig. Aztán elkezdték keresni a Made in Japan címkéjű termékeket...
"
Én ezt másképp ismerem.
Eredetileg pont a németek miatt találták ki, a háború után (valszeg az első után), hogy így legyen megkülönböztetve a nem német árutól.
A cél az volt, hogy tudják azt, hogy ez a "rossz" oldalon készült, és ne vegyék az emberek. Egyfajta piacvédelem okán.
Erre pont az ellentéte lett a szokás, mert az emberek tudták, hogy jók a német cuccok, és ezért is keresték így a piacokon.
Pont ez merült fel bennem a régi és mai árak összehasonlításakor. Nem olyan egyszerű ez. Azok a nyugati gépek, mint egy AEG, az átkos pártállamban nálunk sokkal drágábbak voltak relatíve az akkori fizetésünkhöz képest. Egy osztrák melósnak akkor sem került félévi fizetésébe, az biztos. a mi béreink akkor még nevetségesebbek voltak az övékéhez képest, mint most.
Másrészt az a diadaljelentésben megjelenő 323.000 Ft-os átlagfizetés esetén is árnyaltabb a kép. A medián bért nem teszik mellé, ez pedig 130.000 Ft alatt van. Ez azt jelenti, hogy az emberek fele 130.000 Ft alatt keres, a másik fele meg felette. A 323.000 nettója 210.000 körül van, a 130.00 Ft-os bruttó kereset meg nincs 90.000. Vagyis az a másfél millás gép már "csak" félmillás. :))
Azon viszont nem lehet vitatkozni, hogy a mai gépek sokkal rosszabb minőségűek a 25 évvel ezelőttieknél. Ma a filozófia is más. Egy termék életciklusa sokkal rövidebb. Az ideológia az, hogy a fejlesztések miatt állandóan új technológiák jönnek.Ja persze. Mondjuk egy fúrógép esetén nem tudom, milyen spanyolviaszt találtak fel az elmúlt évtizedekben.
De az egy másik kategória. Itt arról a kategóriáról beszélünk, ami ötven éve létezett. Úgy tűnik, mára az a kategória elpárolgott. Látszólag létezik, de nem.
Ha nem vered le a vakolatot nem látod, hogy a falazatot hol kell kijavítani (konszolidálni) és milyen jellegű a sérülés (repedés, kiégett kémények, belső vagy külső nyilászáró szakszerütlen módósítása, tartófalak nincsenek összekötve).
Ezeknek megvan a konszolidálási módszere: injektálás, repedések újraszövése, kémények kibontása és újraszövése, falazatok vonórudazása, beékelés. Rettenetesen munkás műveletek.
Ja, ezt a kiváltást nekem megtervezte és lerajzolta (leírva a minden lépését a műveletnek) egy pecsétes műemlékes szerkezeti mérnöknő, amit pontosan be is tartottunk, hiszen felettünk még két emelet volt és két tartófal is.
De ezt senki meg ne probálja megfelelő szakemberek és műszaki felügyelet nélkül.
Nem, ugyanaz a csapat 2o éve, a másik csapat is 8 éve velünk van.
De leírom, hogy mennek a dolgok egy építőtelepen.
Három ember, az egyik közülük a mester, mindhárom első osztályú ács -kőműves (rajz után megépítenek egy házat), egykorúak, 44 évesek, ma reggeltől 7-től este 6-ig megcsinálták a következő munkálatot:
Egy kb. 6 méter széles és 4 méter magass 6ocm vastag (kisméretű tömör tégla- meszes malter) tartófalba egy 1o5 éves házba, bevéstek két 5 méteres L15ox15ox15-ös fémprofilt (egymással szemben) és összeköték őket menetes szárakkal is. Ez alá bevéstek két rövidebb 4.4méteres I24o-es gerendát (beemelésüknél segítettek nekik a többiek is), majd kivéstek két sliccet és aláducolták az L profilokat. Utánna kibontották a falon a nyilást, ami 4.2x3.6m méretű (kb. 1o köbméter tégla). A falat soronként bontották le kb. 3 óra alatt szinte megállás nélkül. Utánna beépitettek két I16o-as talpat és kétoldalra a négy I16o-as oszlopot (az I24o-esek alá). Az illesztéseket meg is pontozták hegesztéssel, holnap jön egy hegesztő és megcsinálva a varratokat. Aztán a szerkezetet oszlopait rögzítik beragasztott menetes szárakkal a falfülekbe és kiékelik malterral.
A bontást a tegnap vásárólt 3.9J-os SDS + Dewalttal végezték el (kanál vésővel)- ez talán a legerősebb Dewalt ütvefúró, de ennek a műveletnek nem ez lenne a célszerszáma, hanem egy SDS MAX bontókalapács, ami legalább 12 kiló és nem 4 amennyi a 3.9J-os Dewalt. 3 óra folyamatos vésésnél (tégla és meszes malter, tehát nem valami kemény anyag), a Dewaltból kifolyt a zsír. De egy 12 kilós géppel vízszintes helyzetbe dolgoznak az emberek folyamatosan 3 órát (még felváltva se), mert kifáradnak és annak a napnak annyi.
Anno a szürke ELU gépből (aminek a háza fémöntvényből volt) , amit aztán megvett az amerikai és el nevezet Dewaltnak, ekkora igénybevételtől nem folyt volna ki a zsír. Ezek voltak a heavy duty szerszámok.
Most szét kell szedni az egynapos gépet, ki kell takarítani és újra kell zsírozni, de lehet, hogy valami már kissé elkopott a mechanikai részében.
Beteszek egy képet, hogy ne gondold azt, hogy a levegőbe beszélek.
Nekem kb 20 éve mondta a mosógépszerelő, hogy inkább újíttassuk fel a 15 éves, nem keveset használt Hajdú mosógépet, ("mert a maiak úgyis csak pár évig bírják"). Aztán inkább vettünk egy árban alsó-középkategóriás Electroluxot, Ugyanúgy használtuk. Ha elromlott, kijött a szerelő, és azt mondta, amíg lehet, ne dobjuk ki, "mert a maiak úgyis csak pár évig bírják". Na, ezt most, majdnem 20 év használat után cseréltük újra. Remélem, ez 25 évig bírja :)
Lucznik. Nem Neumann. De jelenleg nem kívánom eladni. :)
[OFF]
Amúgy nekünk a Whirlpool mosógépben először meghótt a fűtőszál. Vártam rá négy napot mire megérkezett. A kollégák először kiröhögtek, hogy "Mé' nem hívtál szerelőt? Már rég kész lenne!" címszó alatt. Aztán két hétre rá megdöglendett a kollegina fűtőszála is. Mivel városban lakik, így olcsóbb volt a kiszállás. Ha jól emlékezem, akkor kilencezerbe fájt neki a mulatság. Nekem 2.800 pénzre jött ki a vége. De hát mindegy is, a fűtőszál az fogyóeszköz, olcsóbb, mint a kalgon. Meg akkortájt kerestem olyan nettó negyven körül... Aztán kezdett halódni a motor - csapágycsere. Nem akart lejönni a jóistenért sem az ékszíjtárcsa. Mint kiderült, az egész országban egy helyen tudják csak leszedni valami hidraulikus bizbasszal. Várjak még egy hetet. Közben hála égnek megdöglött a vezérlés is. Utóbbi nagykeráron negyven, plusz postaköltség. Az a motorral együtt annyi mint... Új mosógép. De nem vhörpul.
Mégis milyen állapotban lehet egy hobbira használt 3 éves AEG fúró-csavarozó, amit mondjuk kéthetente veszek elő valamit buzerálni vele, mert többre úgysincs időm, és van mellette három másik gép?
Nekem is ilyenem volt, kb 2 évig használtam, de semmi bajom nem volt vele, pedig volt hogy bükkbe tekertem be 4*40 csavarokat, úgy 60-80 db-ot igaz előfúrva 3-assal, meg drótkeféztem. Kellemesen csalódtam az erejében, de mégis könnyű volt. Azóta eladtam, és vettem kis 10v metabo ütvefúrót.
"A 25 évet bíró gép pedig arányaiban ugyanannyiba kerül mint 25 évvel ezelőtt." szerintem pedig már nem csinálnak ilyen kisgépeket mert nem is ez a cél. Se a Hilti se a Makita se az összes többi nem ilyen már az újak közül, igaz nem tudok összehasonlító véleményt mondani a Caterpillar buldózerekről, de azt mondták hogy a mostani Liebherr daruk, markolók sme a régiek.
A varrógépes dologról annyit, hogy mostanság beszéltem varrógép műszerészekkel (a számuk nagyon kevés) mind azt mondta hogy a mostaniak nagyon anyaghiányosak, szarok gyengék és anyád régi Neumann varrógépét a világ semmi pénzéért el ne add mert az még javítható és jól működik. Mint ahogy a régi Hajdú mosógépet se adjam el-- ezt pedig a mosógépszerelő mondta mert ez is anyagból van, olcsón javítható teszi a dolgát, nem akarok 100.000ft-ért gagyit venni.egyik barátom vett Whirlpool mosógépet 100.000Ft-ért pár nappal az egyéves garancia után elromlott (nakilepődöttmeg??) , mondta a szerelő hogy igen ez szerelhető vmilyen panelcsere 80.000Ft, kidobták és vettek egy újat.
"...biztos vagyok benne, hogy az is működni fog 40 év múlva."
Nem, nem fog. Ezt lemerem fogadni egy seggberúgásba - ha állod a fogadást, remélem behajthatjuk egymáson a tartozást, várjuk meg amíg valaki vesz egy ipari varrógépet. :)
Az anyagspórolás annak idején nem játszott. De amikor egy mérnők kijelenti a nagy nyilvánosság előtt, hogy az Eiffel-tornyot ma már harmad(!) annyi acélból kivitelezhetnék(fejlődött a gyártástechnológia, sokkal jobb ám az acél, mint annak idején, fejlettebb a mérnöki tudomány, stb) - valahol itt kezdődnek a gondok. Ráadásul azt sem illik elfeledni, hogy az átkosban hiánygazdaság volt - a külföldről becsempészett cuccokra meg 'rendesen' rátették a hasznot. Nem mellesleg ne átlagjövedelemmel számolj. :P Nekem nagyon is megfelelne napi nyolc órában, szabad hétvégékkel az a cirka 250E pénz. De ezen a környéken ilyet csak mesékben látni, meg a semmitérő ügyvezető meghízottnál.
Amúgy most ért haza a szemészetről anyám. Azt mondta, hogy nyolcszáz forint körül volt a havi fizuja, és 2700 pénzbe fájt a varrógép. Ellenben a rezsiköltségek annak idején nem voltak ennyire tetemesek. Ugyanis nem volt vezetékes gáz, nem volt ennyi nagyfogyasztó villamos eszköz itt faluhelyen, sőt még vezetékes víz sem volt, nemhogy csatornadíj. Ami volt, az meg tokkal vonóval, palackos gázzal együtt egyszáz(!) forintból le volt tudva - ma meg nem ennyi. A téli tűzrevaló (már amikor volt) az sem került egy ördöngös nagy összegbe.
Érdemes összevetni a mai árakat a régiekkel? Nem. Ezt ugyan elkureltam. Viszont azt érdemes figyelembe venni, hogy annak idején mindent inkább túlméreteztek, mint sem hogy a határértékekre játszanának. Lsd.: orosz kerti törpe: a világon a legnagyobb. Ez tetten érhető volt minden terméknél. Annak idején a Made in Japan cimkéket is csak azért tették kötelezővé, mert a japán gyártmányú áruk sokkal szarabbak voltak, mint a német gyártmányúak. Egy darabig. Aztán elkezdték keresni a Made in Japan címkéjű termékeket...
Most a fillérbaszás tipikus esete forog fent, szinte minden terméknél, árkategóriától függetlenül - tisztelet a kivételnek, de a kivétel az nem lesz versenyképes, nem tud több százezres vagy milliós eladást produkálni hónapról hónapra.
"De a lényeg ugyanaz: akik sok éve használják, azt mondják, hogy a korábbi modellek talán tovább bírták."
Én ezt nem is vitatom. :) Egyértelműen a korábbiak tovább bírták, jobb minőségűek voltak - és ezzel párhuzamosan amennyivel jobb minőségűek voltak annyival többe is kerültek.
És állítom, hogy azért az árért amennyibe akkor ezek kerültek (nem nominálisan hanem arányaiban) ma is lehet kapni ugyanolyan jó minőségű gépet.
Ha a gyártó tizedéért árulja a gépét mint 25 évvel ezelőtt akkor az a minőség rovására megy. Ez is egyfajta szemlélet, veddmegolcsón-használdgaranciaidőalatt-dobdelhamar-vegyélújatolcsón.
Csak az a lényeg, hogy ezt tudatosítani kellene a felhasználóban. Olcsóbb - de olyan gépet kap ami annyival hamarabb fog tönkremenni amennyivel kevesebbet fizetett érte. A 25 évet bíró gép pedig arányaiban ugyanannyiba kerül mint 25 évvel ezelőtt.
Ebben az a legszomorúbb, hogy azzal, hogy kevesebb vasat raknak bele, (és nem azért, hogy ne tervezzenek túl, optimális legyen az anyagfelhasználás), tkp. sokkal nagyobb lesz az nyersanyag- és erőforrásigénye az össz-rendszernek. Plusz a szemét, ugye.
De Pacohoz kapcsolódva, elővettem a 10+ éves iglusátramat, kb. ugyanennyi év után. Beszélgettünk, hogy az egy olcsó sátor volt, talán ötezer a teszkóban. Aztán elkezdtem gondolkodni, hogy ha 10+ éve ötezer volt, akkor tkp. nem is volt olyan olcsó... Viszont teljesen jó állapotban van most is, pedig kinn volt a pajtában, igaz, a saját csomagolásában. A merevítőrudakban lévő gumi egy kicsit elfáradt a hőm. változás okozta öregedés miatt, de egyébként semmi.
Ha ma annak az ötezernek a reálértékét nézem (lehet 15 éve is, hogy vettem), a mostani dekatlonos belépő szintet közelítjük érzésre, ami 20-30ezer.
De régen is egy csizmája volt a parasztembernek, amire jó sokáig spórolt, viszont annak ki kellett húzni egy jó darabig.
Nemrég valahol az interneten volt egy eszmefuttatás erről, épp a Stihl fűkaszák kapcsán. Hogy 20 éve is 250e HUF volt egy jó fűkasza, meg most is.
De az újakra több a panasz. Viszont nem szeretnénk érte ma 500 ezret fizetni. Vagyis másfelől a Stihl nem minőséget ront, hanem szeretne versenyképes maradni. Így még ma is cc 260e ft egy FS410. De közben van a piacon 40 ezerért is kasza, szóval a Stihl ma is drága, de az egységre eső profitja zsugorodott - hacsak nem lett termelékenyebb, takarékosabb a gyártás/értékesítés.
Nekem nincs összevetési alapom a régiekkel, de kb 5 éve használok egy FS410-et. Nem egy női kézi példány. Ha mondjuk összeszámolom, mennyit kaszáltam vele (szerencsére nem annyira sokat), akkor kb évente 10 napot (/ 8-10 óra), vagyis mondjuk 4-500 órát öt év alatt.
Cseréltem benne egyszer légszűrőt. Elveszett belőle 2 csavar, ami védő burkolatot rögzíti. Cseréltem benne a damilfejben levő két fém szemet, amin kibújik a damil. Nem biztos, hogy kellett volna, de gyanúsan ette a damilt.
Egyszer megköszörültem a három ágú kését.
Második, harmadik rántásra tavasszal, első használatkor is indul.
Ismerek olyan vállalkozót, akinek 8-10 embere ilyennel nyomja naponta. (Bár inkább 460-assal). Azt csinálják, hogy az új kaszát körberagasztják kroki szalaggal, aztán egy évig tolják bele az üzemórát. Addig garanciás. Egy év után leszedik a ragasztókat, rátesznek egy új damilfejet (az úgyis elkopik ennyi idő alatt, bár meg szokták vasazni és akkor kevésbé) és felteszik a jófogásra, hogy alig használt.
Nagy boldogan megveszi valaki hobbista 150 ezerért. A vállalkozó hozzácsapja az áfát (úgyis visszaigényli) meg egy kicsit és megint egy évig van garanciális (+ munkavédelmi szempontból is kóser) kaszája. Nem egy fair play üzleti modell, de csinálják.
Aki megveszi, annak meg, ha van szerencséje, akkor a kiskertben még kb 15 évig kasza lesz, mert nem fog annyit menni, mint a vállalkozónál egy év alatt.
De a lényeg ugyanaz: akik sok éve használják, azt mondják, hogy a korábbi modellek talán tovább bírták. Illetve a Stihl is mozdul, mert a stihl saját olaja, damilja meglehetősen drága, tehát próbál az üzemeltetésen is pénzt csinálni.
Amikor szó volt ezekről akkor mindig felmerült hogy "bezzeg a régiben volt anyag".
Nézzük csak egy mondatrészedet, te írtad le nem én. :) "Anyám varrógépe, amit hetvenkettőben kerített, még ma is jól használható - lenne, ha látná, hogy mit is csinál. Mindössze hat havi fizetésébe került."
Számoljunk. Ha keresünk egy varrógépet ami ma a hathavi átlagfizetésbe kerülne (KSH szerint idén januárban "A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 323 100 forint volt, 14,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.", tehát mondjuk 6x250 000 = 1,5 millió) és tegyük fel vennél másfélmillióért varrógépet akkor szerinted mennyi ideig tartana ki? Szerintem ipari gépek között találni ilyet és biztos vagyok benne, hogy az is működni fog 40 év múlva.
Annak idején - idestova több mint húsz éve vettem egy AEG fúrógépet. Használtan. Az kapott hideget is, meleget is. Fúrtam vele pár nyákot kézből, meg utána bekevertem vele vagy hat köbméternyi homokból a habarcsot, plusz a csemperagasztót, meg ilyenek. Oszt' egyszer csak kijött belőle a füst. Nem, nem a forgórész égett le, hanem beállt egy csapágy. Abban még volt anyag, használatra tervezték és gyártották, nem eladásra. Mint ahogyan a ruszki gépek zömét is - kisebb nagyobb hibái voltak mindegyiknek, de ha nem döglendett meg egy hét alatt, akkor az örökélet + egy nap. Anyám varrógépe, amit hetvenkettőben kerített, még ma is jól használható - lenne, ha látná, hogy mit is csinál. Mindössze hat havi fizetésébe került.
Az egyik utcabeliek kaptak nagyképernyős lapostévét ajándékba. Letelt a garanciaidő, két hétre rá meghalt a készülék. Panelcsere, 100E forint. Az új készülék meg 120...
Minap járt itt egy Videoton erősítő, javítás céljából. Valahol a nyolcvanas években gyártották. A tulaj a nagy eszével rákötött két négyohmos hangfalat az egyik csatornára - persze hogy párhuzamosan, erre az elnémult. Csak a biztosítékot kellett benne kicserélni. A kondenzátorok nem púposak (pedig pár év eltelt a gyártás óta), a forrszemek nincsenek leválva(még biza ólmos forranyag volt, nem ROHSebb egye meg), a potik is jó állapotban vannak.
Lehet nosztalgiázni, hogy bezzeg régebben mennyivel többet is bírt az xyz, de ma már felesleges. Itt már nem a tartósság és a minőség a lényeges, hanem az eladott áruk mennyisége, illetve a belőlük keletkező profit. Semmi más. A környezetvédelemre hivatkozva is silányítják az eladott portékákat (ólommentes forrasztás, kevesebb műanyag, kevesebb acél, stb), noha mindezeknek java részt a profitszerzés az oka, illetve politikai oldalról tekintve a GDP növelése. Egyszerűen minden annyira silány minőségűvé vált, hogy az már-már félelmetes.
Az egy igen aranyos szett, szemeztem én is vele, de már megvolt a maktec, így kiesett.
Bár amennyire kezdett haldokolni a gép tokmánya, így egyre közelebbé válik egy új csavarozó beszerzése :( Pedig minden más nagyon jó azon a gépen, de a tokmány, már szinte 50-50%-ban recseg más bit befogásánál...
Meglátjuk meddig bírom idegekkel és mikor hajítom ki a fenébe, akkor néznem kell egy gépet majd :D
50 ezer alatt vettem akciósan. Fúró+csavarozó, 2 akksi.
Nem sokkal marad el erőben a 20V-os fűszeres gépektől, legalábbis az eddigi használat alapján így érzem. Van itthon összesen 5 db ilyen akkus gép, egyszer, ha lesz kedvem, csinálni fogok egy összehasonlító tesztet kíváncsiságból...
Nade visszatérve ON topic: azt mondjuk nem tudjuk, milyen állapotban volt az AEG.
Van egy olyan, olcsóbb fajta kisflexem, amit épp a halál előtt állítottam le. Be tudod kapcsolni, valahogy elkezd forogni, de ha most nekiállnék vágni vele, nem sokra mennék. Csak a szöghajtás mechanikája miatt tartottam meg.
Most biztos végleg meghalna egy gyengébb anyagtól is, de csak azért mert már korábban túl sokat kapott az élettől.
nem sokat tudok hozzászóéni csak annyit hogy én is gondolkodok fűnyírótraktoron, akár használtan is, néztem egy hidrokuplung hibásat, a gép maga kb 200 300 ezer körül volt, az hidroakármilyen alkatrész új ára pedig 350ezer...... itt is észen kell lenni, mert úgy néz ki hogy ezeket sem érdemes javítani már.
Van egy "Cub Cadet" fűnyíró traktorunk, kawasaki motorral, hidro hajtással.
Maga a trakesz jó kis gép, de őszintén szkeptikus vagyok, mi került ebben kb 1.1 mill ft-ba. De pályázattal vettük, sebaj. (Nem volt zenés az ár, ennyibe került).
Igaz, néha nagy fűben használtuk, de talán 10x vágtunk le vele 1 ha területet. Az a kuplung, ami ráadja a hajtást a vágókésekre, az két db , fém-fém kapcsolatú száraz tárcsa, amit egy 3 golyós forgótárcsa tart el egymástól szétkapcsolt állapotban. Ahogy van, úgy egy határ sz...rt nem ér.
Na ez megadta magát, vagy 80e ft-ba kerül egy konstrukciósan eleve gyenge gépelem. Nem is gondolkodom alkatrész vásárláson, ide ki kell találni a gyári megoldás helyett valami egyedi, gépműhelyben legyártható izét.
El sem viszem ilyen javító szakihoz, mert ő az eleve drága, hibás alkatrészt tenné bele. Arra nincs ideje, hogy csináljon nekem egy jobb megoldást. ha olyant akarok, azt magamnak kell kitalálni, legyárt(at)ni.
Közben az Internet tele van bontott fűnyíró alkatrésszel. Esnek szét ezek. A többi része is, mint a "futómű" kb olyan szintű, mint a lábbal hajtós moszkvicsé volt. Ez van...
Érdekes, egy ismerősöm éppen most gondolkozik ilyen kertigép szerviz nyitásán (nagy pénzért). Majd elmesélem neki mit írsz, bár szerintem aki hinni akar, az nemigen fogékony... Régen kisipar tudott épülni arra, hogy egyes konstrukciós hibás gépek rossz alkatrészei helyett csináltak jobb minőségű kisipari alkatrészt. 25 évig úgyis gyártásban volt. A vevő megvette az ócska gyárit, majd hamarosan a jobb kisipari alkatrészt és a végén mindenki megélt és a vevőnek is lett egy használható gépe. Ma meg már lassan ugyanazon gép két példánya is másféle sz.rt tartalmazhat. Minden gyártási évben módosítanak rajta picit, véletlenül se legyen csereszabatos semmi semmivel. És utángyártani se legyen érdemes, mert mindenből annyiféle van amire már nem lehet ráállni.
Csak tippeltem az árat. :) De így is k. drága nekem. A 10.8V és a 20 volt közötti különbség azért elég nagy. Soha nem adnék ki ennyit egy "márkás" gépért, főleg úgy, hogy tudom, hogy mi van ezekben a gépekben. Évekig javítottam másodállásban barkácsgépeket meg ipari gépeket, elég jó összehasonlítási alapom van. Ma már egyáltalán nem éri meg anyagilag ezzel foglalkozni.
Van egy ismerősöm aki mindenféle robbanó motoros kerti gépek javítására szakosodott. Annyi munkája van, hogy több hetes vagy hónapos határidőt tud csak vállalni, nagyon ért hozzá, de mégsem tudott belőle megélni, el kellett mennie dolgozni, és most már csak másodállásban csinálja ő is.
A falunkban volt egy tekercselő kisiparos, az is felhagyott a tekercseléssel, pedig neki is rengeteg munkája volt.
Ma már minden gép tele van műanyag alkatrészekkel, vagy jobb esetben spiáterrel, de az is ugyanolyan szar mint a műanyag. Normális gépet ma már nemigen gyártanak. Az evig fúrógépem most már 40 éves, csak egy tokmányt kellett cserélnem rajta mert elkoptak a pofái, meg egy kapcsolót.
IKEA konyhaszekrénybe vágtam bele a világításnak felülről a lukat a pozdorjába, valami wolfcraft kivágóval, a 40nm-es AEG géppel.
A harmadiknál megállt, de úgy, hogy láttam a pici lángokat a tekercsen a szellőzőnyílásokon keresztül, füstölt is, nem kicsit.
A másik ötöt kivágtam a nagy 20V-os Lidlis Parkside ütvefúró-csavarozóval, vitte mint a szart.
Az AEG működik azóta is, de de azóta csak óvatosabb munkákra használom, nem olyanokra, ami kurvanagy nyomatékot igényel folyamatosan, de már nem bízom benne.
Nekem a lányom ilyen. Akármilyen elektromos konyhai gépet vesz az max 1 hetet bír ki nála. Pár éve a kerítés festésbe akart besegíteni nekem, kb 2 perc alatt szétesett a kezében az ecset. Én évekig tudok használni ecseteket úgy, hogy nem köt bele a festék sem.
A 20V-os workzone 2 aksival 19.990 ft volt amikor vettem, ezt elég nehéz összehasonlítani egy 100 + árú géppel. Nem egy kategória. Hosszan tartó túlterhelésre az is meg tud dögleni ahogy az én gépem is tette kb fél óra folyamatos túlterheléses használat után. Még csodálkoztam is a polírozás közben, hogy milyen jól bírja, még a fordulatszám sem csökkent érezhetően.
Nehéz kérdés ez. Ha valaki nagyon dolgozik és határidőt, feladatot teljesít, akkor nincs ideje külön a szerszámra vigyázni. Az más kérdés, hogy megfelelő szerszámmal állunk-e neki az adott munkának.
A múlt héten, amikor elkezdtem fúrni a 68-as koronával a porotherm falat, akkor nagyon hamar kiderült, hogy nehéz a fúrónak. Vissza kellett volna menni a nagyobb fúróért. De egyedül voltam ott. Létra elpakol, szerszámok összepakol, oda-vissza 20 km autózás, létra újra felállít, hosszabbító, stb.
Inkább erőltettem a kisebb fúrót. Legközelebb meg se próbálom, ez volt az első eset a 68-as koronával. (Ami egyébként remekül működött, lett szép, csőszerű lyuk, nem egy vésett törmelékes rombolás.)
Pár hete 12 mm vastag vaslemezt vágtam 125-ös flexxel, kb 50 cm hosszan. Megevett pár korongot, pedig a vékony 1 milliméterest használom.
Jól tudom, ez nem a megfelelő szerszám erre a feladatra. De a feladat ott volt. Nagy flexem nincs (az nagyon-nagyon-nagyon ritkán kellett nekem), a nagy gyorsdaraboló alá nem lehet betenni a lemezt.
Ha sokszor kéne ilyent csinálnom, kellene más szerszám. Így 1-2 évente jut egy ilyen a flexnek. Ez 10 éven belül szerintem a 3. vagy 4. kis flex nálam.
De a mostani már 5 éves és tök jó. Ez viszont nem 10e ft-os volt, hanem 30e. És azért nem megy minden nap. Megkockáztatom, melós napi használatban nem bírna ki ennyit, még ha nem is vágnának vele tízes lemezt.
Hozzám képest Rudolf kollégánál szerintem igazi nagyüzem van és több ember üti-vágja a szerszámot.
Apósomnak olyan kisugárzása van, ha felvesz a kezére egy vadi új karórát, mindegy, hogy mechanikus, vagy elektronikus, max. 1 órán belül megáll. Örökre.
Felül egy Simsonra max a falu szélén leáll. Örökre. A szerelő vissz adta, hogy minden jó, mégsem megy.
Nem lehet, hogy új szakijaid van/nak, akik keze alatt ég a munka - és a gép?
Csak azért kérdem, mert láttam én olyan "szakit", akinek egy vazsgolyót nem adtam volna a kezébe, nemhogy elektromos szerszámot, olyan sulyok keze volt.
Nekem is volt bajom Aldis akkus fúróval, időben ugyanaz a széria lehet. Vásárlás után két héttel már visszavittem, kb 50 db 5x60-as facsavar fenyőbe való behajtását nem bírta ki, leégett.
Három hét után telefonáltak, hogy mehetek a visszajáró pénzért, mert nem tudnak cseregépet adni (nem is bántam).
Akkor vettem a Dewalt DCK211D2T szettet, amit azóta is keményen nyúzok, röhögve működnek a gépek is, akkuk is (ajánlom).
Tegnap előtt elkezdett füstölni a 20V-os workzone csavarozóm. (kofferos, 2 db LI aksival) A kb 10 cm átmérőjű szivacs polírozó koronggal políroztam a lemattult autó lámpát, már éppen készen voltam amikor kijött belőle a füst. Még működött, de már nem volt erő benne.
Előkerestem a blokkját és visszavittem a Aldiba, ahol elküldték szervizbe. 2 és fél éve vásároltam, azóta nyúzom, eddig semmi baja nem volt. A gari szerencsére 3 év. 2-3 hétre mondták a választ, de ez csere lesz. Csak azt nem tudom, mikor lesz ugyanilyen kapható. A 12 V-os vagy 14 V-os gépet nem szeretnék helyette.
Mindennek a tetejében 3-4 évente, van mikor gyakrabban, kiüritik a raktáronkat valami vérprofi szerszámtolvajok, úgyhogy néha veszek komplett új szerszámokat 7-8e euróért egyszerre, ugyanattól a cégtől. A szervízbe annyi munkájuk van, két hetet kell várjak egy-egy javításra, úgyhogy prioritásom van.
Vettem egy kínai gyartmányú legalább 16 kilós bontókalapácsot (hex befogatásút), 18o euróért - a Bosch megfelelője 19oo euró (kizárólag a Dedeman forgalmazza, val. Kínából importálja, Panzer a márkája), szétverhetetlen. Fél éve megvan és semmi baja, sokat dolgoztak vele. Ki se melegedik. Ha kifingik eldobom és veszek másikat.
Ezeket már tárgyaltuk korábban is, mindig visszatérő probléma, makita, bosch, metabo, dewalt stb egyazon szart gyártó cégek amik még drágák is, rájöttek arra hogy nem abban van a pénz hogy eladjanak hanem a szolgáltatásban és ezért a javítás(szolgáltatás,alkatrész) ott a pénz(szerintem). Szinte mindenki panaszkodik az új gépekre, nekem amik vannak kék Boschok többségét 2003 körül vettem vigyázok rájuk nagyon, csak azok meg már nem lesznek lasan szervizelhetőek lassan nem csinálnak hozzájuk alkatrészt. Sokan mondták hogy a régi makita a régi Skil a régi Einhell, most viszont az új Makita annyira strapabíró mint egy barkcsácsszerszám régebben, az új Einhell vicc, az új Skil vicc.
A Hiltinél azt kell meggondolni hogy csak a Hilti javíthatja a Hilti gépeket, senki külsősnek nem adnak el alkatrészt, és ha van egy mondjuk fúrógépkapcsolóproblémád amin most jelenleg csak a kapcsoló rossz, akkor ők átnézik átólcettig az egész gépet és ha vmelyik alkatrész nem 100%-os akkor azt is cserélik és te egy 100% ig jó javított gépet kapsz vissza, igaz hogy egy kapcsoló gonddal mentél be de ők kicsréltek ezt azt és otthagysz 120ezer forintot.......mindezt azért hogy a Hilti azt mondhassa hogy mindenféle csaló lopó, vagy pancser nem javíthatja a gépeiket csak ők maguk és a 10ezer forintos problémából csinálnak neked egy 120 ezer forintos problémát. Ne feledjük az új Hilti sem a régi Hilti... szerintem ezzel elmondtam mindent, volt egy ismerősöm ki kijárta náluk ezt az utat és utána meg be is halt a gép, nem gyilkolta a gépet nem nagyon volt használva.A Hilti meg széttárta a kezét.
Nem is tudom mi a legjobb ár érték arányban, a fűszerboltos gépek vagy ezek az egyre gyengülő minőségű márkás gépek, mert egy Hilti árából 20 fűszerboltosat veszel és 10 makitát.
Az üres/szög váltó is megtréfált, de anélkül sem ment a helyére a rigli. Nem hiányzik semmije, a tizedik kapocs után már engedett annyit a műanyag bizbasz, hogy beugorjon a helyére, mindaz minek kell. Szerintem lekopott a sorja, vagy ilyesmi. Most már pöpec a célszerszám. Örök hálám a fáradozásért. Bár most ép a fűkaszával nem sikerül kibékülnöm... :S
Ezt a funkcióját nem használtam, mert azt hittem nem jó :D
Mondjuk engem nem érdekelt, sose akartam összerakva tárolni.
De működik :D
valóban aktív módban kell lennie, lenyomás előtt hátrahúzni a kart, hátrahúzva lenyomni, akkor nem üt, lent előretol, koceka megnyom, akkor a kerek szépen beakad.
De hogy erre miért nem jöttem rá... Mindig az üresben próbáltam sztem, hogy véletlen se lőjön...
Megnyugodtam, hogy működik és kiakasztottam majd letettem a helyére, ahogy eddig is volt :D
Nálam is nagy gondolkodás volt nemrég, mert fejleszteni kellett a fúrókapacitást. De ki van ez nagyon találva... az egyes lépcsők (semmi se jó több mindenre), meg hogy melyik kategória mit tud.
Hiltire indultam el, de végül Makita lett, mert szinte feleannyiba kerül (ugyanaz a névleges teljesítmény).
Vettem egy HR3210c - t, az 5,6 Joule, majdnem 5 kiló, meg egy HR 2630T-t, ami egy kis 2,4 J gép.
Namost ahol vettem, ott sorba le voltak rakva a fal mellé a javításra váró Makiták, épp hoztak is egyet. Mondta a kolléga, hogy kevesebbet bírnak az új Makiták. Ez van...
majd ha meg tudom venni a Hiltit...
Ráadásul fog még kelleni SDS-MAX gép, meg koronafúrós másik. (Röhej, de az összes SDS-MAX gépből kiírtották az ütvefúrás nélküli fúrás opciót). De ott is ez a baj: egy Hilti koronafúró fél milla, miközben a Makita 200e.
Használt cuccot nemigen mernék venni ilyen tárgyban.
Nem bírtam magammal, és már csak brahiból is lementem megnézni. Széttúrtam minden dobozt és nem találtam, aztán eszembe jutott a legfelsőt is megnézni. :P
Szóval.
Az üres/szög váltónak valóban szög állásban kell lennie mert az üres az hátrébbtolja a nyomókart két milliméterrel és akkor már nem akad be.
És jól emlékeztem. A működése az, hogy ha hátulról nézed akkor van a piros kerek gomb azt benyomva oldod a kart. Alatta pedig egy 4x akkora négyszögletes piros gomb. :P Azt megnyomod akkor megy vissza a helyére. Ez valójában egydarab műanyag elem és egy tengelyen billeg ki-be. Kerek be akkor négyszögletes ki. Négyszögletes be akkor a kerek ki. Még alatta a piros akar a tár oldó, csak azért írom, hog yne gondold hogy arról beszélek. Ha a négyszögletes gomb neked hiányzik akkor valószínűleg törött és vissza kellene vinni.
Az utóbbi időben elkezdtem szívni a márkás gépekkel.
Per pillanat 6 gép van a szervízben (hivatalos márkaszervíz, 13 éve tőlük veszek minden kézi elektromos szerszámot és oda viszem szervízelni a gépeket- a tulaj iskolatársam volt): egy Dewalt 740, egy 23o-as kék Bosch flex, egy másik kék Bosch 125-ös 12ooW-os állítható fordulatos, két kék SDS Bosch 2.5 fél kilós ütvefúró. Ma bevittem egy 125 Bosch flexet szénkefecserére és a legnagyobb 4 kilós kék Bosch SDS ütvefúrót, amit február elején vettem. A mester szinte mindennap ad egy gépet, hogy vigyem el javítani.
Ezen a 4 kilós gépen, aminek függőleges a motorja és 4.2J tud, azt írja, hogy heavy duty, 53o euróba került engedménnyel. Megkérdeztem a Bosch képviselet műszaki igazgatóját, hogy ez bírni fogja vagy nem a strapát, azt mondta, hogy igen. Kifúrtak vele 7ocm vastag téglafalazatba, egy új 18mm vastag SDS plus furószárral vagy 25 lyukat és gépnek kiesett a tokmánya.
A 23o-as kék Bosch flexet is decemberben vettem, a motorja zárlatos.
Ezek elkezdtek szemetet gyártani, de keményen.
Vettem ma tőlük egy Dewalt SDS ütvefúrót 95oW 3.9J, függőleges motorral, mert kell valamivel dolgozni, az csak 39o euró volt. Ha ez se tart, rá kell térjek a Hiltire, de nekik egy olyan szervízszolgáltatásuk van, hogy kijön a futár és elviszi a gépet, majd visszahozza megjavítva (a számla nagyon vastag) és rá vannak állva a nagy cégekre. Míg sok Hilti gépet nem gyüjtök össze, le se szarnak.
Ma elkészült a 10 db könyök. A gyereknek vett kínai izom kézifűrésszel :) pedig direkt az évek során vettem mindenféle fűrészgépet, de valóban még ezzel lehetett a legpontosabban vágni. Nem mindenhol sikerült így sem olyan tökéletesen, mint szerettem volna. Aztán megnéztem a nagy teraszunkat, amit ácsok csináltak. Hát az enyém szebb :)
Viszont holnap el kellene kezdenem a szarufákat is. Érdekes lesz, mert 5 méteresek és 9 db-ot kell kb. 4 méter magasra vinnem egyedül, többször is, mert van a tetőben, amihez toldom néhány centi eltérés. Így próbálgatni kell, meg a kármi vágás is. ajaj, el leszek vele...
Félig megoldódott a probléma. Csak oda kell koccantani valamihez, de nem maradhat a beállító izé abban az állásban, amikor is kapocs nélkül üt egyet, vagy telibe kell tűzni valamit (1Ft), és akkor beakad a helyére. Amúgy meg a prücök alatt van egy mianeve, ezt kellene beljebb nyomni az egész miskulanciába, és akkor le van tudva a mikéntje.
Most a képeket nézegetve lehet hogy nem a másik vége hanem ki-beugrós ha nyomogatod. Régen volt a kezemben, de emlékszem hogy én is bosszankodtam rajta amíg rá nem jöttem. Otthon meg tudom neked nézni ha szeretnéd.
Igen. Nem rossz, csak a markolatot ami rögzíti prücök, az nem rögzíti, mert rövidebb pár milliméterrel, mint kellene. A többi az nagyon egyben van így érzésre és teszi is a dolgát.
Megjött a tűzőgép. Békebeli bútorlapba úgy belelőtte a 14-es kapcsot tövig, mint a szél (a hatvanas szöget a mostohafater annak idején 2-3 percig püfölte, hogy átmenjen a bútorlapon - made in CCCP). Bár kishibás, mert a lezáró mechanizmus sz@r, ahogyan van - már most nem lehet lezárni. Viszont ezzel még együtt tudok élni, legfeljebb több helyet foglal. Köszönöm mindenkinek.
Én is a terasztető lábait készítettem néhány hete. Szintén előre összeraktam, és úgy állítottuk a helyére. Az összes illesztés csapolva és ragasztva van. Soudal PUR ragasztó, pont pár napja volt róla szó.
Eredetileg a túlsó vége rövidebb lett volna, ezért oda nem került merevítő. Utólag kérte a főnökasszony, hogy mégis legyen arra még egy szarufa, így került egy negyedik átlós merevítő is a végébe, ez már csavarozva. Még jó, hogy nem vágtam rövidebbre a szelement még az összerakás előtt.
Nagy szívás, de pont a csapokról és helyeikről készült fényképek vesztek le, amikor beázott a telefonom...
Tudom, hiszen én is tőlük rendeltem. Bocsánat, hogy nem jött át az irónia vagy mifene.
Ha adott két egyforma paraméterrel rendelkező cucc, az egyik nyolcezer, a másik meg nyolcvan, az egyikre adnak két év garanciát, a másikra ötöt, mindkettőnek ismeretlen a gyakorlatban elérhető élettartama, az ötéves garival rendelkező jó eséllyel addigra kifutott modell lesz és nem javítható, akkor én bizisten a nyolcezreset választom. Erre írtam azt, amit írtam - bár a jelek szerint dőlttel kellett volna írnom és idézőjelben.
Amit eddig az Uni-max-tól rendeltem, az mindig megjött kb. egy héten belül. A megrendelés után 1-2 nappal fel szoktak hívni, hogy egyeztessenek. Nem emlékszem, milyen fizetési lehetőségek vannak, de ha tudsz utánvéttel fizetni, akkor a megrendeléssel szerintem nem sokat veszíthetsz. Ha felhívnak, és kiderül, hogy két hónap, akkor szerintem a telefonban le tudod mondani. Az árra csak a szállítási költség jön rá. Azt azért nézd meg, hogy a 75 000 az a bruttó vagy a nettó ár-e.
Én a hat méteresbe becsapolt lábakat úgy tettem a helyére, hogy a szelemenbe a földön beleraktam a lábakat, a kartámaszokkal együtt, majd az egészet állítottam talpára, lábastól, mindenestől együtt.
5x15 pallót építésibe nem kapni nem beleset, mert a legvastagabb rönk, amiből vágják is csak olyan széles, hogy kettőt kiad a közepe, a maradék meg pár deszka meg a széldeszka.
Ha hosszu a szelemen, nem tudod feltenni egyszerre a ket oszlop es a ket honajkotes csapozasaba.
Nem lehet sokat emelgetni egy nagymeretu szelement.
Ne dolgozzatok nyers anyagbol, nagy melo egy eloteto es az eredmeny messze lesz az elvarasoktol.
Neki kell allni retegelni, 1-2 eves pallot csak lehet valahol kapni, olcsobb is mind az epulet fureszaru, persze a vesztesseg is nagyobb, meg gyalulni is kell.
Azt leszamitva, hogy zsugorodik (szalakeresztbe sokat ) az a legnagyobb gond , hogy sehogy se lehet lekezelni szepre.
A nyers anyagon nem hatol be a szarazanyag a feluletkezelesbe, hiszen nyers.
Azonkivul gyalult es csiszolt elemeket kene hasznalni, azon nem lesz foltos a feluletkezeles.
@fejes.i : -csak fejből rajzoltam de nekem egy Bosch gof 900 ace van, ezt a típust már tárgyaltuk itt. ( az bizonyos 6.5cm most csak fejből ment, lehet hogy 6.8 vagy 6.3 volt nem emlékszem már)
@rudolf: -így csináltam magamnak , igaz úgy lett összetéve hogy a függőleges oszlopba lett betéve a könyök csapja először mindkét oldalon majd ment rá a vízszintes, körülményes tudom de én akartam a csapozást mindenképp, úgy láttam most mindenhol csak odacsavarozzák Torx fejű csavarral aztán ennyi, én meg azt láttam hogy az öreg házak stb mindenhol csapozva vannak és stabilan állnak, ez amódszer már bizonyított a Torx még nem járta ki azt az 50 80 éves periódust.
- ezt olyan fába martam amit 2 héttel előtte gatteroltak és csurom víz volt, számomra is teszt ez meddig hogyan bírja, mit zsugorodik, mikor kezd leperegni a Belinka toplasuruvplus.egyenlőre harmadik évét járja eső veri, nap süti, szél fújja, mínuszok érik, hó esik rá de bírja , ma megnézegettem kicsit a fa persze itt ott zsugorodott, és létom hogy pár helyen adja ki magából a gyantát azt majd lehet letakarítom és ott kap majd egy új réteget, vagy belecsiszolok.
Ha valakinek van türelme, száraz gerendája, egy jól vágó keretesfűrésze, meg egy 4o-es ácsvésője, így kell szelement toldani, kötőelem nélkül. Aztán az éket is ki kell dolgozni egy picit kónikusra és be kell ütni. 
