Falicsempénél az adott pozicióban egy kis kalapáccsal és egy pontozóval óvatosan kopogtasd le a mázat. Ha már csak a rózsaszín alapanyagot látod, az olyan puha szokott lenni ( a sima falicsempénél, nem ha padlócsempét raktak falra), hogy még ütvefúró sem kell hozzá, csak sima forgás, és pillanatok alatt átmegy rajta a vídia, törés nélkül.
Bár nem asztalos téma kifejezetten, de fa is van benne: forradalmi felfedezést tettem falfúrással kapcsolatban. Legalábbis háziforradalmit. Fogtam egy hulladékdeszkát, kifúrtam 7,5-es fúróval, áttoltam rajta a vídiás 8-as fúrószárat, befogtam a fúróba, rászorítottam a deszkát a falra (a másik felét a feleségem), és olyan szép, pontos, pozícióhelyes lyukakat fúrtam a rissz-rossz téglafalba, hogy csak na.
Egyáltalán, a feszültség eljut a motorig??? Lehet annak még vagy tucat egyéb hibája is. Az enyémnek először a hőbiztosítéka* nyekkent meg, utána meg a szénkefék fogytak el.......
* ami egyébként semmire se való, a motor melegedéséhez a világon semmi köze.
Nos, eddig ilyeneket egyáltalán nem csináltam. A bútorlapot, meg ami olyanból van, kerülöm. De valószínűleg az van, hogy Te a másológyűrűt szoktad meg és azt használod, én meg máshogyan oldom meg.
A Bosch-nak is volt külön 10,8 V és 12 V rendszere. Aztán egyszer csak bejelentették, hogy a kettő egymással teljesen kompatibilis, és az óta csak a 12 V van. Nekem mindkettőből van, és semmi gond nincs, akárhogy keverem az akkukat :) (A barkács kategóriában viszont talán megmaradt mindkét feszültségű rendszer.)
Tapasztalatom éppen nincs, de egy ilyen levehető tokmányosom van. Dunakeszi, Zugló, Újpest környékén némi egyeztetés után tesztelhető, vagy este körbefényképezem egy mérőszalag mellett, ha az segíthet.
halaloszto ennek a tipusnak a szoritó kallantyú visszamegy a rugó segítségével, kézzel nem lehet jobban rászorítani.
409 mire használod a gépet hogy nincs szükséged másolásra? Én egy konyhai munkapult összeillesztését el sem tudom képzelni másolás nélküli megoldással, de pl. a kivetőpántok (szekrényzsanérok) fészekbemarrását is felsőmaróval csinálom, tudom hogy lehet fúrni is de igy nekem jobb, szebb a végeredmény.
Skacok, olvasgatom Iimi problémáját, meg a központosító kúpot mint megoldást.
Megnézve a neten ezt a Makis másológyűrűt, ezt csak (ahogy Iimi is írta) bepattintod, majd ezután lötyög. De nem lehet rögzíteni csavarral, ezért nem értem hogy a központosító kúp miért jó neki. Beközpontosítja a lötyögő gyűrűt, majd ....? Lötyög a helyén azután is.
Vagy én nézek be most nagyon vmit :)
A kicsi Dewaltomhoz adtak központosítót, és másológyűrűt is, annál van értelme ennek a párosnak, mert a másológyűrű betonfixen áll a talpban (süllyesztett csavarokkal kell rögzíteni). Majd a központosítóval magát a cserélhető talpat központosítom a marószárhoz képest, együtt a másológyűrtűvel.
Ha jól emlékszem a régi Bosch (POF 1200) marómnál is olyan, hogy beteszem, és vmi kallantyúval rögzül a másológyűrű. De arra nem emlékszem vajon az lötyögős-e.
Tisztelt Fórumozók ! Kérném segítségetek egy Güde TK 2500 típusú körfűrész motorjának helyettesítéséhez - a gyárin kívül milyen motor passzolna, ha van erről valakinek tapasztalata ? Segítségetek előre is megköszönöm.
Tudom hogy van árkülönbség az azonos kategóriájú Makita és Festool között, de míg a Festool gyűrűje horganyzott és egy anyagból készült addig a Makita egy festett, pontheggesztett vackot ad a géphez.
Azon gondolkodom hogy esztergályossal kellene csináltassak egy gyűrűt, mert ez használhatatlan. (csak hát itt felénk az esztegályosok... mindnek könyörögni kell)
Másológyűrű központosító. A tengely illeszkedik a marótokmányba (kézzel meghúzva de tudjon mélységben csúszni), és addig tolod befelé amíg a kúp a másológyűrűn mindenütt fel nem fekszik. Így egyközpontú lesz a marótengely a másológyűrű furatának tengelyével, meghúzod a rögzítőjét és kész.
A szárnak kemény anyagból kell lennie. Valahogy úgy látom értelmét, hogy egy hosszabb nyolcas HSS-R fúrószárnak levágni a sima végét, és arra meleg zsugorkötéssel ráhúzni a kónusznak való alapanyagot. És utána azt egyben esztergálni.
Egy Ø8h8/S7 illesztés meg is tenné, az meg simán kialakítható.
Kérdezd meg mindkét forgalmazót, hogy mennyinek kellene lennie a hivatalos méretnek. (Marónál a furat ami fogadja, vezetőnél pedig a kör átmérője.) Amelyiknél a valós méret nem stimmel az elméleti mérettel azon verd le. másfél milliméter sok, azt nem lehet a gyártási szórásra fogni.
Használ valaki közületek RP2301 Makita felsőmarót?
Tavasszal vettem.egy ilyet. Kb. 2 hete akartam először használni de nincs a gyári szettben "template guide". Rendeltem egy gyárit, de nem ugyanattól a forgalmazótól akitől a felsőmarót vettem, mert az nem forgalmaz tartozékokat. Megjött, bepattintottam a helyére de oldalirányban lötyög, kb. 1-1,5mm-ert. Mindkét forgalmazó a másikra fogja. Eddig egy festoolt használtam de már öregszik, gondoltam veszek valami nagyobb teljesítményűt. Egy csomóproblémától féltem de arra nem is gondoltam hogy pont ez a része fog mozogni. Szerintetek hogy lehet ezzel így pontosan dolgozni?
A "patareszelőt" én már rengeteget kerestem - mármint mondás alapján. Sose találtam, legalábbis olyant nem. Talán ezért.
Amúgy a ráspoly nekem annyira nem használt eszközöm (van persze belőle pár olcsóbb, meg még egy újabb patareszelő is ;-) ), hogy pl alapból eszembe sem jut, hogy ezt az eszközt is lehet kapni magasabb minőségben.
Sokkal előbb fogok fűrészt, gyalut, vésőt, csiszolót, fúrót.
Nem is tudom, mikor reszeltem utoljára. Talán tavaly ősszel, amikor rönkpadot "javítottam" valakinek.
"Node! amit most itt linkeltél, abban a katalógusban karosszéria reszelő néven van nagyon hasonló!"
Nem véletlenül nem írtam le a nevét hanme a katalógust linkeltem. Nekem maximum másfél percbe került megtalálni úgy, hogy fogalmam sem volt hogyan hívják. És tudom, hogy sokkal könnyebb bedobni a kérdést valahova anélkül, hogy előtte utánanézne az emberfia mert lesz olyan hülye (jelenleg én) aki úgyis veszi a fáradságot és megteszi helyette. Viszont így a kérdező megkapja ugyan a választ, de ha használni is akarja akkor dolgoznia kell valamennyit érte.
Most futottam bele kedvenc hadarós vloggerem, Matt Estlea ezen videójába, ahol az O1, A2 és PM-V11 acélokat hasonlítja össze.
Röviden:
O1: Nagyon élesre fenhető, de nem tartja hosszan az élt, és az éle "visszahajlik", tehát ha kitompul, nem használható. Akkor jó, ha fontos a felület minősége. A2: Nem fenhető olyan élesre, mint az O1, de jó az éltartóssága, és viszonylag életlenül is használható. Nem ad olyan szép felületet, de ritkán kell élezni.
PM-V11: Majdnem olyan élesre fenhető, mint az O1, és legalább annyira tartós az éle, mint az A2-é. Ezt is inkább az olyan felületekhez ajánlja, amelyeket utána még csiszolnak.
A videóban szereplő reszelőt nem ismerem, de a régi (ló) patareszelők felülete volt ilyen, csak nagyobb méretben. (Ezzel feltehetően többeket őrületbe kergettem már itt, mert időről időre produkálok egy "szent patareszelő" hszt.)
Ezt egy idősebb szakinál próbálhattam ki és azóta is keresem, de soha többet nem láttam.
Ilyen reszelőt (mint 5:30-tól) hol lehet venni, normális minőségben? Perfor? Ott van többféle, csak nem tudom melyik jó. Kérném szépen a segítségeteket! Köszönöm!
Színházas rönyó. Comcédé, de nem szokott vezetni (70 éves, 0km-es jogsival, megszerezte de mindig is félt vezetni), néha én viszem ideoda, meg megjáratom kicsit h ne álljon sokat.
Kicsi apró munka, de talán "on". Tegnap Erika napra, azaz péntekre kértek tőlem egy bortartót. Idő és válozatos anyag hiányában egy ehhez hasonló mellett döntöttünk, ilyesmihez maradt anyagom, egy kis szélezetlen tölgy.
Kis gyalulás és méretre vágás után most kb itt tart. Meghagyom a szélezetlen szélt, tetszik a megrendelőnek a "rusztikus"/természetes stílus.
Még a felső 3 polc nútolása, csiszolás, olajozás van hátra - ez ma este meglesz (itt még csak szárazon van összerakva).
A technikai érdekesség talán a homorú vájat elkészítése. Nekem legalábbis az volt - bár YT videón már számtalanszor láttam. A hasítóéket persze ki kellett vennem. Aztán egy, a legkeskenyebb polc méretére hajazó hulladék bútorlapon kísérleteztem ki a ferdén vezető távolságát, fűrészlap max mélységét. Persze ezt a nem olyan nagy mélységet is több lépésben "martam", 4-5-ben. És még így is rendesen kellett a vezetőnek tolni a munkadarabgot - elsőre meglepődtem, de aztán végiggondolva nem meglepő, hiszen attól elfele tolja az anyagot a fűrészlap. Plusz azért nem kicsit oldalirányú a fűrészlap, motortengely terhelése, amire nem feltétlenül van tervezve -> nem akartam túltolni neki, ezért a sok lépés.
Nekem mint írtam is csak széntároló készült ilyen tetővel, oda nagyon megteszi ha zörög is. Én csak a félelmemet fejeztem ki a belinkelt műhely tetővel kapcsolatban, hogy én ódzkodnék műhelyre ebből tetőt tenni, de ez megint csak az én véleményem, mert én a műhelyemet nem csak műhelyként, hanem könyvtárként is előszeretettel használom :)
Kopja fa faragó mondta a kenést, átitatást régóta száradó tölgy faragása esetén. A videón is locsolták a fát, gondolom a szebb vésési felület miatt. Nincs saját tapasztalatom.
Egy barátom barátja (?! tényleg, nem ismerem, csak hallottam róla épp a hétvégén) Japánban él, mégpedig részben abból, hogy a hagyományosan épített faházak anyagának fahibáit festéssel javítja.
Egy fél marószár távolságot azért fejben bármikor ki tudok vonni a cél értékből. Vagy hozzáadni mert van ilyen is. Sőt olyan is hogy már eleve a marásvonal közepét számolva tervezem meg mit kell csinálnom. És igen, vannak marók ahol ezzel nem lehet számolni, mert mindenképpen mérni és/vagy illeszteni kell.
Az hogy a nulla vonalra van tervezve semmilyen hátrányt nem jelent egyedül annyi a különbség, hogy az elszívódoboz szélességét hogyan választom meg, 55 mm lesz vagy 60, vagy épp amennyi kell. Gyakorlatilag tényleg nincs különbség az elkészítéskor hogy figyelembe veszem vagy sem.
Alsó elszívás leginkább azért nem lesz mert ez nem fix beépítés. Mivel a körfűrész toldatába van az egész lap befaragva így a magasságom eleve adott, ha még köré építek egy dobozt akkor a hely is szűk lesz, az összeállítás/bontás túl bonyolulttá válik, illetve a magasságállítás is nyűgös. Ennél a marónál a finomállítást tudom fentről végezni, de van 3 lépcső a durvához és ahhoz hozzá kell férni a marótesthez.
Ezenkívül ez a maró nem is igényli, az alsó elszívást mert úgy van kialakítva, hogy nem érzékeny a porra, illetve a forgácsot is kiperdíti magáról. Nehéz elmagyarázni, látni kell, de a lényeg, hogy nagyon más mint a triton.
van egy 15mm vastag szalasitott PP filc paraatereszto foliara ragasztva, azt sokat segit a cseppzaj kizarasaban lemezhejazatnal. Ezt a tetodeszkazatra kell szerelni, a lemez ala kozvetlenul. De vagy 1o euro negyzetmetere. Barmennyi kozetgyapottot szerelhetsz a tetobe, a cseppzajnak olyan frekije van, hogy nem lehet kizarni, csak ha rezgescsillapitot teszel a lemez ala. Ez a szonyeg pont az.
Nekem van a telkemen két lengyel "lemezgarázs". Az egyik jelenleg is garázsként üzemel, a másikat pedig eddig műhelyként használtam, ehelyett építem most ezt az újat
A lengyel garázsban úgy van, ahogy mondod, az ember a gondolatait sem hallja, amikor esik az eső.
Van ugyanakkor a házam mellett egy terasztető (kb 20 m2), amire szintén trapézlemezt tettem. Igaz, ez oldalról nyitott, de kemény esőben sincs semmi zavaró kopogás.
Két különbség van: a lengyel garázson a trapézlemez egymástól kb 100 cm-re lévő C-szelemenekhez van csavarozva, azokhoz is elég ritkán. Tehát nagyok az alátámasztatlan felületek. A másik, hogy nincs alatta semmi.
A teraszomon a trapézlemez alatt lécezés (tetőléc+ellenléc, légrés), fólia, lambéria van, és kb 25-30 cm közökkel rögzítve van a lécezéshez.
Az új műhelyen felülről a rétegrend a következő lesz: trapézlemez, lécezés, fólia, 20 cm gyapot, lambéria.
Egyelőre ebből a fólia a legalsó, ha lesz eső addig, amíg elkezdem a szigetelését, majd beállok, meghallgatom.
A terasztetőnél tapasztaltak alapján én nem félek a zajosságtól, de majd beszámolok úgyis.
"A mércéhez szerintem nem annyira fontos illeszteni, mert minden marószárnál eltér a távolság."
Nem fontos. De ha lehet, és semmibe sem kerül akkor miért ne?
Elmondtam már. Mert semmi haszna nem lesz, de ez olyan, mint az alsó elszívás: te döntöd el mit szeretnél a saját műhelyedbe, mi meg tapasztalatokat osztunk meg és javaslunk. :)
Már most nagyon jónak tűnik a cucc, ezek csak részletkérdések.
Nekem egy széntárolómon van trapézlemez, ami ráadásul diófa alatt van. Egy tisztességesebb eső úgy kopog rajta, hogy beszélgetni nem nagyon lehet kiabálás nélkül benn, én nagyon megutáltam emiatt...
Persze zajos gépek fognak benn üzemelni remélhetőleg jó sokat, így a zajterhelés nem feltétlen jelent gondot. Baj nincs vele különben, beázni nem fog, funkcióját ellátja.
Én ezt csak amiatt gondolom "hátránynak" (és ez szigorúan a saját véleményem), hogy előfordul pl. nálam hogy a műhelyem könyvtárrá lép elő némi pakolászás után, ahol cimbikkel összeülünk és közösen könyveket olvasgatunk, közben málnaszörpöt iszogatunk... Persze nem mindenki tekint a műhelyére ilyen szemmel :D
Még egy kávé ... 2.-ra ezt a képet akartam, de lehet érted anélkül is :)
Szóval nem vili, hogy hogyan néz ki a szorító bekarikázott része, a profilja szabályos kör, esetleg "T", ez kellene ahhoz hogy milyenre flexeljem neked a 2 kis asztalos szorító felső pofáját.
Ha esetleg nem jelentkezik senki ... mondjuk 2 kisebb szorítót feláldozni erre? Párszáz ft-os noname-re gondolok.
Csak a felső szorítópofát kellene megflexelni/köszörülni kicsit, ha ilyesmi szorítóról van szó.
Ha nincs flexed/feláldozható szorítód, szívesen adok vagy akár meg is csinálom neked, csak mondd meg milyen átmérőjű az a "pöcök" (ill ennek hiányában a furat) ami a géptestbe csúszik. Ránézésre 8-10mm-es lehet.
Vagy az vmi T-profilos "kampó"?
Adapter: ha mondasz egy pontos átmérőt, esetleg keményfából azt is megcsinálom neked. Meg persze a porszívőcsöved külső átmérője is kell.
Az ára vatikáni valutában fizetendő (Van egy csomó kicsi "Ellix" szorítóm, amiből nem hiányozna kettő.), csak annyi hogy én a térkép szélén vagyok (Miskolc).
Ilyenkor erősen elgondolkodom, hogy minek közösültem el annyi időt a zsindellyel. Lehet, hogy a másik melléképületre valami ilyen megoldás kellene? csak a "ragaljától" tartok mindig egy kicsit az ilyen tetőknél. Hogy miként lehet teljesen lezárni a lemez hepéje és a hupája közti különbségeket...
Van egy Parkside PEBS 900 SE szalagcsiszolóm amit garanciás csereként egy PBS 900 helyett kaptam. Egy műanyag adapter segítségével lehet a hátára fordítani amit nem küldtek hozzá mert nincs jelenleg gyátásban és a leszorítók sem voltak a dobozban. Sajnos porzsákot (forgácsgyűjtőt) sem küldtek hozzá és a kis műanyag szűkítő csövet sem a géptest és a porzsák közé. Szerintük (Lidl, Hornos Kft.) ez így normális mert csak a gépet cserélik a tartozékokat nem!
Kérdésem, hogy nincs valakinek ilyen gépe amit már nem használ, elromlott garanciaidőn kívűl, javíthatatlan, stb... és az adaptert és minden egyéb tartozékát eladná nekem?
Erre valahogy nem emlékeztem, hogy már írtál róla:
"Itt lakik a kis Triton. Ha rárakom a nagyobb elszívómat, úgy kiszedi a forgácsot, hogy semmi nem megy mellé. Az ajtót ki se tudom nyitni, olyan szinten beszívja a vákum."
Szóval akkor jól működik. Ha majd én is nekikezdek az Incra betét beépítésnek, lehet átgondolom mert pl a CleanSweep videó igen meggyőző. Csak az a külföldi fórum beültette a bogarat a fülembe.
Ezt az alsó dobozos elszívást számomra stolaz dobta be a tudatba először, a CleanSweep videójával. Én csak egy dologtól tartanék igazán: hogy tényleg elszív-e minden port a dobozból, és nem kap-e szükségtelenül sokat a motor is.
A lehetséges melegedés talán kevésbé releváns tényező, mert maga az elszívás is hűt meg talán addig sosem jár a maró hogy nagyon túlmelegedjen. De pl Tritonról olvastam külföldi fórumon, hogy érzékenyebb a motorja a porra, anno be is linkeltem egy mókus postját aki beszélt egy szervízessel, akinél több ilyen "elporolt" Triton is járt. Csak most sehogy sem találom ...
Most hogy használjátok már egy ideje ezt az alsó dobozos elszívást - stolaz is meg Te is - ráadásult Tritonhoz (ugye neked is az van?), mi a tapasztalatatok? Melegedés, mennyire marad poros a doboz vagy a maró egy-egy sok anyagleválasztásos (pl nútolás) marás után ...?
Pöpec beépítés. Innen a fórumról tán Lady Fantasynál láttam hasonlót. Nem is tudtam hogy Te is GTS10 tulaj lettél :-)
Tök jó hogy a Boschnál is gondolnak az asztalba építőkre, nem tudtam hogy van ilyen "fix" talpuk aminek van asztal felé néző magasságállítása is. Ez azért igen kényelmes fícsör.
Tök jó lett! A mércéhez szerintem nem annyira fontos illeszteni, mert minden marószárnál eltér a távolság.
Persze nem a közepe, de az a legritkább esetben kell. Általában a két széle közül kell valamelyik, vagy csapágy széle szokott még kelleni.
Én az elszívást alulról is megoldottam és ott sokkal jobban elszívja a port, mint a doboz. Ha pl. nútolsz, akkor ugye a doboz nem is játszik, szóval lehet, érdemes alulra (is) összedobni egy dobozt.
Igen, 2K anyag. Most a garázsban van, ma már le nem megyek, de átfutottam korábban a leírást, nem igen találtam rajta arányokat, főleg nem ilyen jó leírást mint amit írtál, amiért hálás köszi. Holnap meglesem részletesebben mi van ráírva. Akkor apránként fogom bekeverni.
Azt elfelejtettem mondani, hogy még ami hátravan az az elszívódoboz. Azt úgy akarom kialakítani, hogy pont olyan széles legyen, hogy amikor a körfűrész vezetője nullán áll akkor legyen a doboz másik éle a maró középvonalában. Így a fűrész mércéjét tudom használni a maróhoz is.
Délután megígértem Stolaznak, hogy készítek pár képet arról, hogy hogyan sikerült beépítenem azt az Incra router lapot amit oly nagylelkűen dobott be népgazdasági hasznosításra. (És amit azóta is nem győzök eléggé megköszönni).
Szóval ahogyan azt sejtettük (no meg a leírásában is szerepelt ezért csaptam le rá) a 1617 EVSTB-nek a beépítő modulja tökéletesen egyezik a tábla furataival. Így egy 40mm-es rétegelt lemezben lett kialakítva a helye - mellette 6 mm bakelittel. Szintezőcsavarért meg kellett küzdenem mert nem találtam colos imbusz hernyócsavart csak hatszög fejűt szóval azt még elvágni meg sliccelni kellett.
A füller amit kaptál úgynevezett 2K anyag (két komponensű). Áll a szárazanyagból és annak az edzőjéből, a szárazanyag jelenleg higítva van, hogy folyékony maradjon.
A dobozra rá van írva, hog ya kettőt milyen arányban kell összekeverni. Léteznek 1:2, 1:3, 1:4, 1:5 arányú keverékek. A kimérés és összekeverés után maximum 10-20 százalék higítót szokás hozzáadni minél melegebb van annál többet, és minél nagyobb düznijű a pisztolyod annál kevesebbet. Erre a viszkozitás beállítása miatt van szükség.
Van egy "fazékidő" is írva a dobozon, hogy az öszekeverés után meddig fújható még. Általában max 30-40 perc. A bekevert anyagot annyi idő alatt ki kell fújnod különben baszhatod. Épp ezért inkább kevesebbet keverj be ne az összeset, max egy-két pisztolynyit amit ennyi idő alatt ki tudsz fújni.
nem ilyen egyszerű, hogy keményfához más termék való. a milesinél nem tudtak semmit ajánlani tölgy kerítésdeszkára. sajnos. azért próbáltam rá az xgt-t.
Az üzletben, ahol szoktam vásárolni a Milesi vékony lazúrt van kitéve két színminta paletta. Az egyik lucfenyőhöz, a másik erdei (borovi) fenyőhöz. Ezekhez való. Kemény fához más termék való.
Ha az edző egy kisebb kiszerelésű valami, akkor abból kb 1 %-nyit (szóval keveset) kell hozzákeverni a kitthez. Attól fog később kikeményedni. Jól el kell keverni. De biztos rá is van írva valamiféle használati utasítás.
Volna egy kérdésem. Szeretnék egy rétegelt fából készült eszközt lefesteni. Per pill az összeszerelés utáni "gyári" állapotú, azaz natúr. Kaptam hozzá szórógittet meg "edzőt". Odáig tiszta a dolog, hogy szórógittezés előtt 150-es papírral lecsiszolom, majd a szórógitt megszáradása után 280-300-as körüli papírral átcsiszolom és ez után mehet fel a fedő festék.
Amit nem értek teljesen, az az edző amit a szórógitthez kaptam. Mire szolgál pontosan? Azt mondták ezt össze kell keverni a szórógittel és úgy fújni fel a felületre.
Tudnátok ebben segíteni hogy ez mi és pontosan hogy kell használni? Eddig nem volt a kezemben ilyen anyag. ;)
A teraszkorláton ugyanez van, fenyő, 2 réteg ecsetelt Milesi, és többszöri átkenés után most cserélni fogom a tetején a deszkát kőrisre. Igaz, a víz megáll a tetején, a nap nem kíméli, a gyanta kijött már mindenhol.
Az tuti, hogy most kis szögben rakom fel, hogy le tudjon folyni az eső.
Van benne valami. Másik helyre használtam borovi nyílászárókra. Hengereztem. Igaz, azokat alig éri nap, eső meg egyáltalán nem, akkora a tető kilógás, meg a falvastagság. Ott jó.
Mindig az jön ki, hogy az a milesi vékonylazúr az baromi jó, de csak oda, csak úgy, csak arra, amire a gyártó ajánlja. Fenyőre, ecsettel, kettő rétegben. Ahova így használtam, barmira áll a helyén.
Viasszal működik, most van valami "hard wax oil" -om, a lapot lekezeltem vele, lehet hogy az adja a fényét. A lábakat még agyszer le akarom olajozni, és utána a kemény wax.
Nekem az egyik asztalos tanárom azt mondta. Ha kész a felületkezelés, akkor nagyon kopott legfinomabb csiszolószivacsot dörgöljem parafinnal és azzal a felületet.
Nagyon meleg tapintású, lágy érzetű lesz a felület.
Bükk asztalt olajoztam, fényesre telítve, felvittem a lakásba, két nap múlva olyan kiszáradt színe lett, kívánja még az olajat, különösen a a gőzölt bükk lábak, azok eleve jobban szívták mint a fehér bükk lap.
Csak nekem fétisem a változtatható fordulatszám? :)
Nem arra gondolok hogy ne lehetne fix 30e RPM felett mondjuk R2 - R9 -es kerekítővel dolgozni. Mert lehet. De meg fogja sok esetben pörkölni a bütüs részeket, még éles késsel is. És nekem - ha nem muszáj - nincs kedvem adott esetben sokméternyi élt pluszban tovább simogatni, hogy eltüntessem az égésnyomokat.
Persze ha mondjuk nagyrészt bútorlap élzárása utáni élmarásra lesz használva, akkor nemszóttam :)
Amúgy tényleg pimaszul olcsó, szállítással és ÁFÁval együtt is 10kHUFkörnyéke. Szóval .... a franctudja.
Tudod, a vélemény az olyan mint a s......k . Mindenkinek van de kevesen kíváncsiak a máséra. :P
A bácsiknak láthatóan fogalmuk sincs róla mit írnak, csak tapasztalati úton próbálják megközelíteni az (ráadásul nem is az A2-A2 hanem az A2-O1) acélok közötti különbséget. Egy csak egy legény az akinek van némi rálátása a témára - azaz WCraig bejegyzése 08-17-2012, 04:46 PM -kor ami értelmezhető.
A linken többek között ez olvasható: "A gép kis mérete és súlya lehetővé teszi az egykezes vezetést és a könnyű kezelést"
Hát nem. Nem a kis méret az igazán mérvadó. Attól még kikapja a kezünkből egy-egy csomó. A megfelelő gyakorlat/ügyesség teszi lehetővé az egykezes kezelést :-)
Emlékszem 1x volt olyan, hogy vmi allegro -ról szóló "cikket" próbáltam lefordítani (hogy megveszi az aliexpress vagy hasonló tartalommal bírt), és szenzációra éhesen posztoltam ide, hogya a kínaiak már lengyel webshopos barátainkat is kilóra veszik meg.
Az valamiért nem esett le, plusz nem jött át google tranlate-tel sem hogy április elsejei cikk volt :D Aztán te terelted a népet helyes irányba némi lengyeltudás birtokában. Én lengyelül régen tudtam pár számot (jártam muterral Varsóba/Krakkóba biznicelni), meg köszönni. Aztán ennyi.
A kapu csak azonos időben készült kb ott a közelben az orvosi rendelő elé, és valóban bükkből. Már semmi nincs belőle.
A kopjafát pár éve festették át valami lazúrral, meglepően jól bírta a lenolajjal. Mármint az nem volt várható, hogy a tölgy elporlad, de az igen, hogy esetleg szürkülni fog.
"Másik helyen kopjafát faragtam 1848 "tiszteletére" még a 150 éves évfordulóra, ...Az tölgy volt "
Vávávárj ... valami rémlik régi bejegyzésből, ez a 150 éves évfordulós kopjafa. Csak arra nem emlékeztem ki posztolta de akkor te voltál. És jól rémlik hogy ugyanarra az évfordulóra vki csinált egy székelykaput is? Csak tán bükkből vagy valami más fából, és az már azóta szétrohadt (?) Mondjuk arra nem emlékszem a székelykapu volt-e felületkezelve, ha igen, mivel. Tán ekkor volt közös elmélkedés arról, milyen fa való igazán kültérre.
Azért nem írtam a b-t, mert ott két lehetőség van. :) Az alapozó +viaszt nem tudom mit eredményez, sosem csináltam így. Igaz, az olaj alá sem kentem alapozót, de csak azért, mert nincs/nem volt. Viaszt meg vagy kenek rá, vagy nem, attól függően mi és hová készül abból a fából.
Kérdés volt, mivel kéne kezelni az eresz deszkákat. Egy fa játszótereket építő vállalkozó mondta, hogy ő már sok mindent kipróbált, de a Remmers Induline GW310 lazúr a tuti, nem kell külön alapozni, csak lekenni kétszer és az nagyon jó. Ez volt 2012 őszén.
A napnak/esőnek kitett helyeken már lejött ez a festék simán.
Két éve talán, hogy vörösfenyő teraszdeszkát (kerítéskapu) kentem több réteg Milesi vékonylazúrral. Előtte lenolajjal egyszer. A vízszintes lécen, ami felülről fut végig a deszkák tetején, nincs már egy szikra festék sem. A függőleges deszkák még rendben vannak ránézésre.
Van egy konyhaasztal az anyámnál, borovi fenyőből vagy 20 éve. Nem egy míves darab, igazából pakolásra és előkészítésre szolgál, mindig terítő van rajta.
Azt akkor lenolajoztam, de vagy két hétig, naponta. Vagy valami ilyesmi, amennyire emlékszem. A felületen megkeményedett réteg jött létre, azóta is jó.
A lábak alja kezd szürkülni, mert e felmosásoknál víz éri.
Másik helyen kopjafát faragtam 1848 "tiszteletére" még a 150 éves évfordulóra, ez valamiféle társadalmi szerepvállalás féle volt tőlem a szülőfalumban.
Az tölgy volt, eléggé nyers, így volt könnyebb faragni, meg ilyen fához jutottunk. Az is csak lenolajat kapott, sok rétegben. Vagy 15 évig jól védte a lenolaj, meg sem szürkült, csak sötétedett a színe egy téren állva.
Ehhez képest mostmár más anyagokat használunk. A tölgyfa ágyamat tömény tungolajjal kentem, aztán kemény viasszal. Aztán még olaj és viasz. Ezek az anyagok szvsz nem minden hiány nélkül tömítenek, a második réteg olaj is megszáradt, annak ellenére, hogy közte viaszolva volt. Egyszerűen úgy éreztem, hogy "túl száraz" a fa felülete.
Megtapintva már megkeményedett (a viasznak hosszú idő kell), de érzésre, mintha kívánna még kezelést. Szerintem még viaszolni fogom. De ezt csak érzésre. Lehet, hogy tök hülyeséget csinálok.
Igazából fogalmam nincs, mi a tuti megoldás.
Anyámnál szintén van valami trópusi fa teraszbútor. Azt vagy 5 éve, földimogyoró olajjal kentük le vagy 3x. Akkor még úgy éreztem, hogy 6e ft sok egy liter "speciális" olajért. Már szerintem kéne valamit rákenni megint, de amúgy jól van. Mivel van tungolajam már, gondolom, azzal fogom lekenni, ha odaérek egyszer.
Nem a wax adja a keményebb végső felületet? Azé' vettem meg.
Én úgy indultam, hogy mindhárom kell - mert a kollektív hobbiasztalos tudat úgy emlékszem ezt írja - de olvastam a wax leírást ami aszondja, hogy alapozó és utána mehet a wax.
Az esélytelen, hogy méretre illeszkedő fém kupakot kapjon. A kupak mondjuk max 3-4 cm hosszú lenne. Csalni lehet kissé valami vékony lemezzel, aminél nyilván lesz egy illeszkedési csík, ami szépen kivágva talán nem annyira feltűnő.
Vagy pedig vannak nagyjából ekkora csövek. Az alja 13-14 mm közötti, a teteje 26 mm a lábaknak, létezik külső méretet tekintve 14-es meg kb 27 mm-es saválló cső pl.
Ha réz színt akarnék, akkor viszonylag egyszerű lenne, de inkább hajlok a saválló felé.
A Bronzkernél talán adnak is 30-30 centit, mert 3 méteres szálakat ezért nem vennék.
Na spórolj a világítással. Biztosan lesznek gépek a fal mellett, oda mindenképpen tegyél helyi világítást. Én ezzel szenvedek most, pedig elég szép fény van a műhelyben. Led-szalagot készülök rakni végig a falon, persze lefelé fog világítani, és szemmagasság alatt lesz.
Aktuális és bármikor ráér. Ma nem nagyon néztem netet, de hétközben általában aktív vagyok nappal, és nyilvánossá tudom tenni az emailom amikor épp te is bent vagy.
Á, a szögletes láb béna lett volna. Így jó, érdekes a megoldás.
A végére fém kupakot? Hát csak valami mélyhúzott, fémnyomott puha rezet tudok elképzelni, de hogy házilag, méretre azt hogyan? Nem sok esélyét látom hogy sikerül kitörpölni, de nálad sose tudni... :-).
Köszi a dícséretet és a tippeket a konnektorokkal és az elszívással kapcsolatban.
Ma reggel panaszkodtam, hogy szar az idő. Délutánra megjavult, így vissza tudtam menni a tetőre. A szél nem segít a lemeztáblák mozgatásánál, de azért haladtam.
Az alkotási vágy vagy a hely formája miatt akarsz magad nekiállni?
Pusztán anyagi oldalról megközelítve nem éri meg(tudom ez itt nem mindig szempont :-) ), pár hónapja vettem egy külön ágyakká alakítható fenyőt, ami egész jó állapotban van, 15e talán...
Én értettem. Jó megoldás. Nálam plafonon is vannak konnektorok, mert a műhely plafont elérem kézzel. Meg van a falon 4 helyen, meg a körfűrész két oldalán. De még így is sokszor kell hosszabbítózni.
Asszony azt mondta, hogy neki négyszögletes gúla alakú láb is megfelel. De ezt már nem hagyhattam így ;-)
Egyébként fura ez az "esztergálás". Nem lesz teljesen kerek, mert egy ilyen hosszú és vékony anyag berezonál. Először el kell tolni, akkor nem lesz még az igazi.
Aztán keresni kell a közepe felé egy pontot, ahol azért közel van a kerekhez a keresztmetszet és ott megtámasztani oldalról. Amikor utána eltolod még egyszer, akkor már egész szép lesz.
A másik tapasztalat, hogy a mélységhatárolós hosszvágó lapnál jobb a sokfogú keresztvágó. Igaz, meg tudja égetni itt-ott, amit esetleg csiszolni kell, de a hosszvágó lap "ütögeti" a munkadarabot, ami jobban rezonál.
Még most azon törpölök, miből tegyek fém burkolatot a lábak végére.
Bocsánat-bocsánat, amikor két gondolkodás/szakma találkozik :-)
Parapetcsatornára gondoltam, ami nekünk pl. az irodai/irodán belüli költözéseknél baromi praktikus és gyors megoldás. Szóval, kábelcsatorna, amivel az ablak alatti falon is tudsz vezetékelni :-)
Már korábban is megjegyeztem hogy nem semmi munkába fogtál. Grat, szépen alakulsz!
Konnektorok: nem tudom mi lenne neked a legjobb megoldás, de talán Paco javaslatát támogatnám: minél több és igen, minimum párosával.
Esetleg még azt megfontolni, hogy ha lesz egy olyan munkaasztalod, amin várhatóan csiszolsz, dekopírral vágsz, marsz .. stb, tehát amiket elszívás miatt egy porszívóra kötsz, akkor legyen esetleg egy elosztód is a falon. Egyrészt nem kell állandóan cserélgetni a szerszámokat a konnektorban, másrészt - ha jó hosszú zsinórja van, és nem kötöd be direktbe a hálózatba - az elosztót rádughatod időnként egy master-slave-es porszívóra, és onnan indul az az elszívása annak a szerszámnak, amit épp beindítasz (így csak a porszívócsövet kell egyikről a másikra dugni) Nekem van 2 hetes elosztóm 2 falon, abból az egyiket használom így ahogy írtam, a 3 csiszológépemhez. Mínustz a porszívócső-dugdosás - csináltam egy elszívó elosztót is, mert egyszerűbb mint a porszívócsövet dugdosni a 3 gépbe. Nagyjából ezen látszik a megoldás (az elosztó itt még a földön van, az lett a falra feltéve):
Így csak az elsoztót kell a megfelelő állásba hozni, és amelyik gépet bekapcsolom, arra szív és kapcsolja a porszívót is.
Persze ha jó vagy az elektromosságban/elektronikában akkor ettől sokkal profibb dolgot is kieszelhetsz.
Belmagasság kb. 210 és 330 között változik. Középen nyilván a kettő átlaga, 270 körül. De erről az előbb már esett szó, kerül konnektor a mennyezetbe és a középen elhelyekzedő körfűrész/munkaasztal is a padló alatt kapja a villanyt, így nem lesz akadálypálya.
Csak mert ha elérhető a plafon, és olyan széles a helyiség, akkor nagyon kényelmes tud lenni, ha felülre kell bedugni a középen való munkához a gépet. Nem esik át a drótján az ember.
Ha a lambéria "tömörítettem" kifejezés azt jelenti, hogy tömbösítetted, vagyis az egyes léceket összeragasztottad egymással, akkor azzal elérted, hogy amikor a faanyag szárad, akkor az összes darab zsugorodása összeadódik a széleken, és láthatóvá válik, mert nagyobb mértékű, mint egy darabé.
Igazából, ha lambériából készült a betét, akkor szerintem nem kellett volna őket összeragasztani, mivel a nút-féderes illesztés megakadályozza, hogy később ott akkora nyílás keletkezzen, hogy át lehessen rajta látni. Ellenben segítene abban, hogy a zsugorodás mértéke eloszoljon a teljes szélességen, és sokkal kevésbé legyen feltűnő.
Amikor hátlapnak használok lambériát, akkor minden lécét egyetlen szöggel vagy csavarral rögzítem, középen, és észrevétlen marad a tágulása/zsugorodása, mert milliméter alatti érték lécenként.
