Szerintem a lakóházakkal szemben támasztott követelmények is jó irány. Amit nem kell elfűtened a jobb hőszigetelés miatt annyival kevesebb füstöt kell eregetni Már csak emiatt is jó irány az anyagiakon túl.
Sok lakás és ház lesz hamar korszerűtlen a követelmények emelkedésével, ennek két hozadéka van. Vagy korszerűsíted a szigetelést, hogy passzívházad legyen vagy kevesebbet fog érni a házad a piacon. Az enyém is persze. De fejlődni kell, különben a saját füstünkbe fogunk megdögleni. Már így is sokkal rosszabb a levegő nálunk téli napokon mint a szennyezett kínában, mert a szegényebb emberek mindent a kályhába raknak, papucsot, műanyag hulladékot, bedöglött festéket, mindegy hogy mit, csak meleget adjon.
Ezek a csúcsidőben működő erőművek. Fenn a hegyen van egy tó és lent a hegylábánál is.
Szükség esetén megnyitják a tolózárakat és ömlik a víz a turbina lapátokra. Amikor kicsi az áramigény és többlettermelés van, szivattyúkkal feltolják a vizet a felső tárolóba.
Szerintem nem fajult el a vita, én értelmes vitatkozásnak tartom.
A mai technikai fejlettség mellett nem csak aksiban lehet tárolni a megtermelt áramot. Létezik vízoszlopos erőmű elv is, ahol a vizet felpumpálják egy magasabb helyre amikor túl sok áram termelődik. Éjszaka meg amikor nem süt a nap akkor meg a "vizierőmű" adja az áramot. Ezt már kitalálták elég régen, a kinaiaknál most épül egy elég nagy ilyen erőmű. Állítólag 2020-ra lesz kész.
Errol beszelek. A mai cuccokat nagyon maceras a gepek nelkul lerakni. Ha ugyes vagy, es sok idod van, akkor meg tudod csinalni jora. De heti 50 ora melo es gyerekek mellett nincs idod. Ha heti 30orat raszansz, a csalad alig lat, es meg mindig kevesebbet haladtad mint a szaki egyetlen nap alatt.
Nem a napelemet tartom zsákutcának, hanem a (lakó)házakkal kapcsolatos energetikai elvárások-az ezeknek és az egyéb (kényelmi) elvárásoknak megfelelni képes fűtési rendszerek technológiailag egyre bonyolultabbak és drágábbak. A napelem ebben szinte a legegyszerűbb rendszer...
ha hosszú távon sikerülne az energia rendszereket arra optimalizálni, hogy tudjanak mit kezdeni a napelemekből származó árammal, vagy megoldani valahogy az energia tárolást, akkor nagyon jó dolog lenne ez.
Annyit próbáltam az elején állítani, hogy a jelenlegi árakon/technológiával támogatás nélkül 10 év lehet a megtérülése és kérdéses, hogy ez gazdaságilag megéri-e.
Innen fajult el a vita, amiért Mindenkitől elnézést kérek.
Én egyáltalán nem tartom zsákutcának. Amit a nap erejével meg tudok termelni akár hő akár áram formájában azért nem kell elégetni SEMMIT! Azaz nem szennyezem vele a kis bolygónk légkörét. Nekem ez nagyon sokat számít, mert elég "zöld" szemüvegen keresztül nézem a földünk jövőjét.
A saját tapasztalatom hogy amikor télen havas a ház körül a föld, és verőfényesen süt a nap akkor a hóról visszaverődő fény is melegíti pluszban a sörkollektoromat. Ilyenkor akár 95 C fokos levegőt fúj be a lakásba.
Nyáron nagyon ritka, hogy eléri a 75 C fokot a rendszer. Jellemzően 60-70 C fokig szokott felmelegedni. (a magasabban járó nap miatt és a sok pára miatt ami a levegőben van)
Amúgy az a legnagyobb gond, hogyha őszinték vagyunk, akkor ez az egész ház-fűtés-CO csökkentés-energia kérdés elég nagy zsákutca.
Mivel a célokat egyre bonyolultabb rendszerekkel érhetjük csak el, azokkal meg gond lesz (gázkazán) illetve a hőszivattyúknak egyelőre sokkal kevesebb üzemeltetési tapasztalata van, nem tudjuk, hogy azokkal milyen valós költség/várható élettartam adódik.
Globális szempontokat nézve az már biztos, hogy visszafelé nem mehetünk, mert fa kevés, szén büdös, szóval a jövő nem arra van, de az nagyon nem világos, hogy az egyre bonyolultabb rendszerek többlet költségei hogyan finanszírozhatók.
Addig rendben, hogy hiszünk a jövőben (majd biztos lesz pénz arra is...), de azért nagyon messze vagyunk egy téglakémény-fáskályha "rendszertől". Annál a legbonyolultabb meghibásodás lyuk volt a kályhacsőn, meg időnként újra kellett rakni a kéményt.
Bármilyen megoldást választunk, az nem ennyibe kerül.
A kollegám napkollektora tegnap is termelte az áramot amíg ő dolgozott. A telefonján mutatta. Pedig tegnap egész nap igencsak be volt borulva mégis termelt. Persze kevesebbet termel, mint amikor verőfényes napsütés van, de van így is termelés. Télen is fog termelni neki, az előző években is termelt neki télen. Azt se felejtsd el, hogy télen sok esetben sokkal magasabb a megtermelt energia egy egy napon mert kevesebb a pára a levegőben, mivel kifagy és hóként lekéredzkedik a földre. Nyáron a párás levegőben is kevesebbet termel mint amikor egy szál felhő nincs az égen mert olyan szárazság van.
Én nem mondtam egy szóval sem, hogy aránytalanul sok áramot kell visszatáplálni. Én is a nullszaldós méretezés "hive" vagyok de ez a szabály is bármikor változhat.
Éppen pár napja volt a hírekben, hogy az egyik NER lovag építi az ország legnagyobb naperőmű parkját. Majd ha kész lesz vele akkor majd hozzá fogják illeszteni a szabályokat is, ne félj. A haver ugye nem fizethet rá alapon itt bármit kitalálnak.
Ja, lehet, hogy velem van a baj, mert olyan ritkán van, hogy a sok hülye mind szembejön...
Amúgy ezt csak azért linkeltem, mert tudomásom szerint úgy csinálják, hogyha a korábbi fogyasztásodnál nagyobb teljesítményű napelemet szeretnél, akkor annak annyira nem örülnek, illetve jön a tortúra a NAV bejelentkezéssel, mert akkor már "termelőnek" számítasz.
Vagyis nem feltétlenül egyszerű, hogy csak úgy kapsz pénzt majd a túltermelésért.
"Ma a térkő a menő, de azt nem lehet lapvibrátor, esetleg kővágó fűrész nélkül..."
Speciel én flex-et használtam a vágáshoz és gumikalapácsot a lerakáshoz. Az a nem mindegy, hogy lapvibrátor esetében egy ember lerak száz négyzetmétert egy nap (ha már készen van a tükör), a kézi hajtánnyal meg csak ötöt-hatot és közben elfárad mint a disznó. Mielőtt megkérdeznéd, azért nem lapvibrátort használtam, mert 120-140E pénz a kaució, ráadásul nem lehetett kipróbálni, hogy egyáltalán működik-e, plusz húszezer a napi bérleti díj... A tükör tömörítése egy darabka gerendával történt. Nem szégyenlem a végeredményt - van olyan, mintha egy rakás részeg kőműves csinálta volna, csak éppen jobb és szebb. :)
S mint ahogy írod, a gépesítéssel nem lehet versenyezni - de a megtakarítással igen. Leraktam vagy harminc négyzetméter térkövet. Ezt a "mesterek" 5-6E forint/négyzetméter áron rakják manapság. A rétegrendben meg simán szembehugyozzák a térkőgyártó ajánlását - nem kell annyi, ezt mi így szoktuk, stb. Pl. a Leier konkrétan a mi talajunkra a következő rétegrendet javasolta: homokos kavics vagy sóder, homok, térkő. A mesterek szerint okvetlenül kell a zúzott kő, mert a sódert és a homokot kimossa az eső. A zúzott kő köbmétere nyolcezer forinttól a csillagos égig. Egy köbméter sóder kettőésfél. Ráadásul az első mester már azon is erőlködött, hogy nem kell az a szegélykő oda, mert az csak felesleges pénzkidobás - hát akkor viszlát.
Szóval lehet mindenféle célszerszám nélkül is dolgozni, csak nem annyira haladós és jobban oda kell figyelni munka közben, ráadásul emigyen némi kis pénzmag is megmarad.
Jól van veszem a lapot, ma reggel kötegekedő kávét ittál Paloma kávé helyett :) :) Tök mindegy mit írunk itt, a konkrét terveket nem tudjuk, tehát pontos megtérülést sem lehet számolni.
Azért az elgondolkodtató, hogy hányan hoztátok fel előnyként a napelemek mellett, hogy onnantól nem kell mindenféle füstöt kipufogni a kéményen. Sokatoknak ez nem számít úgy látszik. :(
1. a háztartási méretű kiserőmű eleve olyan módon lett megépítve, hogy a várhatóan megtermelt villamos energia mennyisége meghaladja saját szükségleteit - ebben az esetben, mivel az Áfa tv. 6.§ (1) bekezdése alapján a rendszeresség és üzletszerűség vélelmezhető, a magánszemély köteles bejelentkezni az adóhatóságnál, Áfa alannyá válik, a szerződés alapján köteles az értékesítésről az NKM Áramszolgáltató Zrt. részére számlát kiállítani,
VAGY
2. a háztartási méretű kiserőmű saját, háztartási szükségleteinek fedezése szolgál, esetileg - nem rendszeresen - keletkező többlet energiát táplálja be a közcélú hálózatba, és az átadásra az NKM Áramszolgáltató Zrt-vel megállapodott.
Az 1. pont megvalósulása esetén: az ügyfélnek adószámmal kell rendelkeznie, vagy azt kérnie kell a NAV-tól és a betáplálásról számlát állít ki az NKM Áramszolgáltató Zrt. részére (adószámos magánszemélyként, egyéni vállalkozóként).
A 2. pont megvalósulása esetén: az ügylet elszámolására a szolgáltató elszámolási bizonylata számviteli bizonylatként szolgál, a kitöltött nyilatkozatok beküldésével történik meg a kifizetés.
Az elszámolás alapja a szolgáltató által az éves leolvasást követően készített - és az ügyfélnek kiküldött - 12 havi elszámolás betáplálási többlet igazolásáról szóló bizonylata szolgál, mely az éves elszámoló számla utolsó oldalán található, ha az elszámolás betáplálási többletet mutat. A betáplálási többlet ellenértékének kifizetését a kétéves elévülési időn belül lehet kezdeményezni.
A két kitöltendő nyilatkozat (a nyilatkozatok a megnevezésükre kattintva nyithatóak meg):"
Akkumulátor csak akkor kell ha szigetüzemben akarod használni. Ha viszont az elektromos hálózatba táplálsz vissza akkor nem kell akkumulátor. Kapásból a fele költségből meg tudod építeni a rendszert, mert az aksik olyan drágák. A szigetüzemnél ha többet termelsz mint amit elhasználsz akkor az elveszik. Ha visszatáplálsz akkor meg az éves elszámolásnál kapsz kézhez egy kis lét, ha éves szinten tudtál többet termelni a felhasználttól.
Úgy ahogy retter kollega tervezi úgy hamarabb fog megtérülni.
Csak egy példa :
A ház kiadásából mondjuk befolyik egy évben mondjuk 500.000 huf.
Normál napkollektor felszereléssel mondjuk 10 év a megtérülés.
Ha viszont te egy napkollektrorral + hőszivattyúval fűtött és hűtött házat tudsz kiadni, akkor mondjuk nem 500.000 hufért lehet kiadni hanem mondjuk 1 milláért. És még költségbe sem fog kerülni éveken át a hűtés fűtés. ami mondjuk megtakarításként fog jelentkezni és csak a példa kedvéért az is "hoz" mondjuk tovább 500.000-et évente mert ennyit megspórol.
Tehát akkor mondjuk egy 5 millás rendszer 5 év alatt meg tud térülni.
Nem nagyon számolgattam, ez csak egy durva példa volt.
Igazad van elírtam. Napelemet akartam írni, de nem az sikerült :) Pedig még el is olvastam mielőtt elküldtem a hozzászólásom mégsem vettem észre a hibát.
Pluszt nem tudok velük termelni, de a birtoklási vágyon segít :), meg jó érzés, hogy a műhelyben vannak jó eszközeim, és ha valamit szeretnék csinálni akkor adott a lehetőség :)
(mivelhogy azt azért írtam, hogy ne tekintsük szentirásnak a jövőre nézve azt az állapotot, hogy az áramszolgáltató "átveszi" a kiserőmű által termelt áramot, mert ez nem biztos, hogy örökre így lesz. Ez Németországban már megtörtént, hogy miért, abban biztos igazad van, azt én nem is vitatom, de az a Kovács Józsi bácsinak mind1 lesz, hogy neki miért nem fizetnek az áramért egyszercsak).
De ne értsd félre, én is hibás vagyok! nem szívesen vitatkozom erről így, pláne ebben a topicban. Esetleg az OFF-ban folytathatjuk ;-)
Azt mondom én is, hogy a napelemet felszereltetők úgy érzik, nekik saját erőművük van - ami részben és a jelenlegi feltételek fennállása esetén igaz is -, de annak az "erőműnek" a többi része meg az áramszolgáltatónál van.
Részletekkel nem foglalkoztam, nem értek hozzá. Amennyire foglalkoztam vele, azt csak két okból: kiszámoltam magamnak, még az energiahatékonyságos pályázattal is, illetve sosem értem, hogy a klímás-hőszivattyús fűtésnél miért társítja fejben a legtöbb felhasználó napelemmel a beruházási terveket.
"De azt is, hogy a szolgáltató a hagyományos szerződést módosítva évente egyszer küld csak villanyszámlát; a megtermelt és az elfogyasztott energia közti különbségről. A jól paraméterezett rendszer termelése lefedi a fogyasztást, így nem keletkezik fizetési kötelezettség sem az az áramszolgáltató felé."
Erről azért érdemes további infókat beszerezni, a szaktopikban erről olvastam, és nagyon puffogtak, mivel olyan eloszlásban olvasták le az évesben az órát, hogy mégis kelljen fizetnie a delikvensnek.
Akkor arra is keress rá, hogy a lengyel és osztrák szolgáltatók miért perlik és utálják a németeket. És azt is nézd meg, hogy azért is hullámzik náluk az egyensúly, mert nincs észak-dél hálózatuk kiépítve, erre nem gondoltak és kb. az eddigi beruházásaik tízszeresét kellene rákölteni. Ennyire fejlettek...
Tavaly pont azért építtettem át unortodox módon a tetőt - pontosan déli irányba néz a síkja - hogy egyszer majd nagyobb legyen a napelemnek rendelkezésre álló terület. Így most egy 8*5m-es felület lenne az elemeknek.
Most akkor felejtsem el?
Dobjam inkább a pénzt a hobbis gépekre szánt dobozkába ?? :))))
Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. Ha rendes szervizben a megadott km elteltével megcsináltatod az olajcserét számlára, akkor nem veszíti el az autód a jótállását.
Korábban a gyártók/kereskedők szakszervizes olajcseréhez kötötték a jótállás létét, de ezt már nem tehetik. Ez nem magyar probléma volt, hanem talán európai.
Nálunk vannak otthon, de ez speckó eset, de ha nem vagyunk itthon, akkor is fogyasztunk(ti nem?), meglepő, hogy mennyit egyébként. Nyáron meg pláne, amikor a klímák is mennek szinte folyamatosan és még télen is előfordul, pedig panelban élünk...
Az olajcsere lobbit sem törték le, a márkaszervizeken kívül továbbra sem sok független vállal garanciát a munkájára és innentől a márkakereskedő van nyeregben.
A kiterjesztett jótállásnál meg nincs lobbi. Az egy év kötelezőnél bárki bekötheti és ott még nem kell "karbantartás", utána meg a többinél azt ír elő gyártó, de legtöbb esetben a forgalmazó inkább, amit szeretne. Ez már nem jótállás, hanem biztosítás egyébként.
Arról beszéltetek, hogy egy milliós befektetés sem térül meg. Egy millió esetén nem fogsz visszatermelni és tárolni sem kell egy átlagos családi ház esetén.
Ha sok milliód van, akkor is jobban megéri bármi másba fektetni a te indokaid mentén.
Az a szerencse, hogy a napelem ha nem is termel hasznot, még nem veszteséges buli és van aki másképp lát dolgokat szerencsére.
5-6 éves napelem telepítésekről tudok, nem egy milliós méretben, pár év és az árukat visszahozzák, onnantól meg történjen bármi.
A többire meg 1+1+1... ami úgy működik, hogy akkor +1, ha évente megvan a kötelező karbantartás a gyártó által szerződött cég által. Ez évi 25-30e Ft.
Anyámnál ilyen kazán van, ami 5 év (ezzel az 1+1 módszerrel) én időközben fényképes gázszerelő igazolvánnyal (is ) rendelkezem, vagyis van jogosítványom is gázkazánt karbantartani, de ha én csinálom, mégsem fogadják el garanciális karbantartásnak, mert nincs szerződésem a gyártóval.
Mint annak idején az olajcsere lobbi, amit autók piacán letörtek, de a gázkazánoknál még nem.
Nincs önellátásod, mivel ez attól függ, hogy a meglevő áramszolgáltató átveszi-e az áramodat és "visszaadja", amikor Te szeretnéd. Ez az önellátás illúzió.
Akkor lennél önellátó, ha magad tudnád tárolni ez energiát, de azt nem tudod.
Ok, tedd kincstárjegybe. Ha az állam csődbe megy, akkor más bajod is lesz.
De nem ez a lényeg: ebben az országban nem divat tőke értékben gondolkodni, ezt tudom.
Lehetnek okok, ami miatt valaki napelemet telepít. Ha jó pár millióm csak úgy valahol parlagon heverne, akkor szereltetnék én is napelemet. Ha más nem, talán a környezet védelme (?) ... de gazdaságosnak egyelőre nem nevezhetjük.
Ígérnek további áttörést e tekintetben és további 40-50 % árcsökkenést a következő években a napelem piacon. Hogy igaz lesz-e, meglátjuk.
(ja és még valami: azt a pénzt, amit "megnyersz" a hőszigetelés által a fűtési rendszer bekerülési költségéből, azt költsd gép szellőztetésre. Különben később fogsz rájönni, hogy kellett volna, pláne egy sokat bezárt épület esetén)
Abban tévedsz csak (vagy nevezzük információhiánynak), hogy amennyiben:
- tudsz építeni egy korszerűen szigetelt házat
- akkor eleve kis fűtés teljesítményre lesz szükséged.
Itt van a LEGNAGYOBB megtakarítás, mivel emiatt kisebb lesz a fűtésrendszer beruházási költsége és a működtetési költsége is.
Ha tudsz építeni egy 4-5 KW max hőveszteségű épületet, akkor egész más a dolog, mintha kellene 10-12 KW. Az utóbbi esetben már elszaladnak a korszerű fűtési rendszer beruházási költségei és akár olcsóbb lehet a gáz.
Ha meg tudod oldani a 4-5KW-ot, akkor felmerül a kérdés, hogy mivel hozd létre azt a 4-5 KW-ot. Esetleg klímával (sokkal olcsóbb lesz az üzemeltetése, pláne ha megtanulod kitakarítani), mint egy elektromos fűtésnek. És nyáron hűteni is fog. Vagy maradsz az elektromosnál.
Én a saját helyzetemre vetítettem le. Az én házam nem állandó lakhatásra épül jelenleg, hanem egyfajta befektetésre, kiadásra. Ez érvényes lehet az elkövetkező 5-7 évre, amíg a lakás kiadásából a befektetett tőke egy része megtérül. 70-80 nap tiszta kiadással lehet számolni egy évben, csak nyáron. Ezen felül a lakás szinte üresen áll, vagyis egy 1.5-2 millió Ft-os fűtési rendszer kiépítése azért hogy 5-7 évig a fűtési szezonban csak ritkán menjünk le nekem most indokolatlannak tűnik. Lényegében most meglehet takarítani 1-1,5 millió Ft-ot. Még mindig dönthetek később úgy, hogy a megtakarított pénzt napelemes rendszerre költöm és pénzben ugyanott lehetek, mint ha kiépíteném a gázt. Annyi előnyöm lesz belőle, hogy a nyáron a nyaralók által elfogyasztott és az ott tartózkodásunk alatt felhasznált villamos energiát (légkondi, akár télen fűtés) a visszatöltés által akár nullára tudom redukálni a gázzal szemben, amit ha kiépítek akkor még az év során keletkezik nekem energiafogyasztásom. Ha tévedek, akkor javítsatok ki, mert ez csak elgondolás.
Falfűtéssel is vannak érdekes tapasztalatok: egy ismerősöm az egyik üzemcsarnokát falfűtéssel készítette fel a hűvösebb időkre. Azaz, csőkígyót sterelt a falra, és elrejtette - hasonlóan, mint egy padlófűtés esetén, csak függőlegesen :) Egy idő múlva ki kellet kapcsolni a rendszert, mert a dolgozók jellemzően fejfájásól, és egyéb, enyhébb-erősebb rosszullétről panaszkodtak. A probléma megszűnt a vízáramlás megszüntetésével.
Számoltatok már napelem megtérülést ? Pár éve kalkuláltunk, sajnos a számítás elveszett :(. Eredményként kb. 22-25 év jött ki. Addigra viszont fel fog merülni egy tisztességes karbantartás igény, adott esetben a puffer rendszer akkumulátorinak cseréje, tető felújítás (??), stb. Én elhajtottam az erőszakosan kísérletező ügynököt. A magyarországi támogatás alulról nézte a békát, de pl. Bulgáriában mintegy 40-60% közé esett az állami támogatás a napelemes rendszerek telepítésében ...
Egy napkollektor hogy is fog áramot csinálni? Illetve hőszivattyú is normális falazatból épitett házban ér valamit szigeteléssel.A beton nem az mégha kivülről szigeteljük is. Szal megint sikerült félinfókból légvárat épiteni...
A napelem megtérülése 10 évnél nem igazán rövidebb. És ennek semmi köze ahhoz, hogy mire használod az áramot, ami kijön belőle. Világítasz, mikrózol vagy fűtesz vele, tök mind1. 1 mill ft-ért (mindennel együtt) talán épp fel tudsz szereltetni annyi napelemet, hogy havi 10 ezer ft értékű villamos áramot termeljen átlagosan.
10 év az 120 hónap, ez 1,2 mill Ft lenne, De ezzel feltételezed optimista módon, hogy 10 évig nem változik a szabályozás, illetve nem számolsz azzal, hogy a mai 1 millió ft még alig kamatozva is 1,2 mill ft lesz 10 év múlva.
És z 1-2 millió ft befektetéssel kiépített napelemes rendszer mennyi idő alatt fog termelni 1-2 millió ft áramot? (Miközben bár mikor változtatható a szabályozás és az áramszolgáltató esetleg nem lesz kötelezett átvenni az áramodat?)
Nagyon ajánlom a Makita MT M9204 excenteres csiszolót (most néztem a Gépdepónál beérkezés alatt, én hétfőn vettem, szóval fogy), ha mégis gagyinak ítéled, és dobozba megy az ára, a többivel együtt már kijön egy profibb! :))
Gondolom te feltaláltad már a nyári ház hűtését a gázzal, ha ennyire véded a gázt :) :) :) A hőszivattyúval ez is meg van oldva nem csak a fűtés. Ráadásul ha még ki is akarja adni nyáron pár hónapra a házat akkor többet tud elkérni ha klimatizált a ház. A tetőn ott a napkollektor, ezekkel a kombinációkkal nagyon hamar megtérül az egész beruházás. A gáz bekötés soha sem fog megtérülni.
Az alapozás nagyon talajtól függő. Ezt a statikusnak kell meghatároznia. A fiam olyan helyen építkezett, ahol 1-2 ásónyom mélyen már megjelenik a talajvíz, így olyan alapot kellett önteni ahol a ház sarkain 2 méter mély hatalmas trapéz alakú, több m3 nagyságú gúlák vannak a föld alatt. Igaz, hogy csak 1 éve laknak a házban, de még sehol sem jelent meg repedés, mert az isotek rendszer össze is van vasalva elég rendesen. Az alap elkészítésében egyedül az volt a probléma, hogy folyamatosan szivattyúzni kellett a talajvizet amíg ki nem öntötték betonnal.
Nekem a kalnad az az egészben, hogy én ki is fizetném még a 6-700000-et is ha rászánom magam, de a mesterek nagy része olyan munkát ad ki a kezéből, amiért nem vagyok hajlandó fizetni és ilyenkor én leszek a gonosz megrendelő....
Megnéztem a youtube-on az animációt. Az egész rendszer problémás pontja az alapozás - t.i. az egész rendszer meglehetősen merev, így feszültséggyűjtő részletekkel van tele. Egy hagyományos családi ház alaprajz szerinti átlósan elhelyezkedő két sarka között kb. 2.5 cm süllyedés differencia megengedett - ennél csak akkor, ha az alapozás is 'dobozos' rendszerű (lásd: panelházak fogadó szintje).
A mit éri meg, mit nem éri meg sk témához fa ügyben: vettünk a gyereknek az ikeában ilyen fehér műanyag pekedliket zsírkrétának, ceruzáknak stb. Ökkeldrjron gondolom a neve, vagy hasonló, megjegyezhetetlen :)
Na, ennek kellett volna egy fali tartó, amivel fölteszem a falra. Ki-ki kitalálhat erre valamit, kb. három léc meg egy deszka, de a szoba többi bútora adja a felületkezelést, a méretet kb. Ilyenkor vagy az van, hogy elmegy az ember az asztaloshoz, és jól pofára esik, mert ezt még egy fusiban este dolgozó sem vállalja el, vagy kimegy a pajtába, mint én, és hulladék anyagokból két óra alatt összeüt valamit. Nekünk egy csomó ilyen megoldás van otthon, ruhafogas leeső lambériadarabból stb. Kis túlzással, amíg fölhívok valakit, és elmondom neki, megcsinálom. Ehhez a szinthez kell egy dekopír meg egy akkusfúró.
Én ha ma kezdeném a felújítást (2006-ban kezdtük, még most is tart), semmit sem így csinálnék, kis túlzással. Sőt, ha most kezdeném, vennék egy telket, néhány konténert, amire tennék tetőt meg külső borítást, és kalap kabát. Iszonyat pénzt elköltünk pl. burkolatokra (csempe, járólap), amit ma nem tennék. Szóval ki így, ki úgy.
És ezt úgy írom, hogy akkor még nem volt ez a sok szar papírozás, és volt pl. kőművesünk. Ma már itt a nyugati határon nincs szakember sem. Ha egy vizest megkérdezel, fél év a minimum, amit várni kell. (egyébként ha már előkerült az ötrétegű cső, azt pont lehet sk szerelni, mert már ott tart a technológia, és ez pont olyan irányba ment, ami nekünk jó. Ritka, de ilyen is van...)
JAh csak térjünk ki a H tarifás mérő telepitésére illetve hogy a hőszivattyus rendszer kiépitése többe van mint a gáz . Illetve a napkollektor felhős hideg időben mit csinál?
Ha még nem kezdted el az építkezést, akkor javaslom az isoteq építési rendszert, a fiam is ezzel építette fel a házát. Eszméletlen jó a hőszigetelés. A külső oldalon 20cm vastag a hungarocell a belső oldalon pedig 10 cm vastag. a kétréteg közötti 10 cm-es távolságot betonnal öntik ki. Nagyon gyors az építkezés ezzel a technológiával. Tavasszal kezdték az építkezést és karácsonykor már a házban laktak.
A gázfűtést felejtsd el. Nem éri meg. A gáz ára bármikor drágulhat, elég hozzá ha Putyin fingik egyet. Rohadt drága, hatalmas a lehúzás a gázfűtés engedélyeztetésénél. Csinálj hőszivattyús fűtést-hűtést azt sokkal egyszerűbb elkészíteni is és nyáron is hűteni tudod a házat, ha meg télen üresen áll a ház akkor be tudod állítani úgy hogy temperálja a fagypont felett a házat, így nem fagy szét semmi sem. Ha napkollektort is telepítesz akkor gyakorlatilag ingyen lesz a hűtés és fűtés is.
A térkövezésbe is betört már a gépesítés elég erősen. Nagy felületek lerakásánál verhetetlen mert olyan gyorsan lehet így lerakni a térkövet. A kisebb méretű, kanyargós felületekhez nem jó, azt még most is kézzel kell csinálni.
A térkövet én magam öntöttem, és raktam le. Se lapvibrátor, se kőroppantó, egyszerűen olyanra lett tervezve, hogy a szélkőhöz passzoljon minden méret. A házat már eladták, de a kő még most is jó.
A komplett víz és fűtésrendszert kicseréltem a házban amit felújítottunk.
Matekozás és sok youtube megnézése után az 5 rétegűre szavaztam. Kértem árajánlatot és seggre ültem. A komplett munka anyaggal együtt 6-700.000 forintba lett volna a legolcsóbb emberkénél (semmi vésés vagy falmunka nem volt benne).
Elkezdtem méregetni és tervezni, majd megvettem 110.000 forintért az összes anyagot. 1 napig tartott a csövek leszabása és az összeillesztés.
Másnap reggel kibéreltem 3000 forintért egy csőroppantót és délben már vittem vissza, nyomáspróbával és hibamentesen kész voltam vele.
Úgy voltam, ha valamit elrontok és kétszer csinálom is bőven pénzen belül vagyok.
Az egészet tettem úgy, hogy soha nem csináltam ilyet, csak volt bátorságom, kézügyességem és logikusan meg tudtam tervezni.
A térkő ugyanígy került a teraszra, a szegélyek lerakásához kaptam kölcsön betonkeverőt, béreltem kőroppantót. Sok saját munkaóra ami nincs megfizetve, de kész és olyan amit akartam.
De így lett a padlólap a fürdőben, parketta a szobában stb. Ki sem tudom számolni, hogy hány milliót fogtam csak a munkadíjon. És hallva az ismerősök tapasztalatait a "szakemberek" munkájáról, és egyéb trógerségekről az sem biztos, hogy nyugisabb lett volna kifizetni a mestereket és a fotelből nézni a munkát.
A kulcs szerintem, hogy úgy kell előkészíteni mindent, hogy a bérelt cuccok akkor jöjjenek amikor már szükség van rájuk.
Részben igaz, de konkrét tényeket nem tudok mondani, csak amit szereztem infókat. Felkerestem a generál kivitelezőt, aki egyben tervező is. Mellette egy másik ismertem tervezőt is, hogy több ember véleményét ismerjem meg, mielőtt egyáltalán rászánom magamat. A generálos úgy fogadott, azzal kezdte, mielőtt bármit is mondtam volna, hogy 300.000 Ft/m2 generálban. Aztán a másik tervezővel beszélve ez finomodott azzal, hogy ha külön szakemberekkel csináltatom meg, akkor 250.000 Ft/m2-ből kitudom hozni. Nyilván ez manapság sok idegeskedéssel jár (jó szakembert találni, összehangolni, megfizetni, e napló vezetése, külön mindenkivel szerződés, munkafolyamatokra műszaki ellenőrök, stb.). Úgy gondoltam még gyűjtöm az infókat, hogy milyen lehetőségek vannak és arra jutottam, hogy van még, amin lehet fogni és ezt ebben érintett mondta. Mégpedig az, amikor a generálossal kötsz szerződést, ő adja a műszaki vezetőt, ellenőrt és az egész az ő neve alatt megy, ő papírozza le, ő vezeti az e-naplót. A munkafolyamatokat pedig te csinálod vagy csináltatod. Így talán van esélye a saját kezű munkaára és persze nem teljesen tiszta, de csinálhatod, hogy tiszta legyen, mert a generálos alvállalkozói szerződést köt más szakemberrel a munkafolyamatokra. Viszont ennek is megvan a kockázata, mégpedig a garanciális jogok gyakorlása, stb. Nyilván ingyen és idegennek nem csinálja meg szerintem egy generálos ezt és mindennek van költsége. A véleményem viszont az, hogy vannak olyan munkafolyamatok, amin én nem spórolnék és csak egy jól megfizetett szakemberrel csináltatnám meg. Ez pedig a szerkezetkész állapotig, vagyis az alap, falak és a tető. Most az, hogy valaki a belső munkálatokat milyen minőségben csinálja meg magának, azok egyedi igények. Szóval valóban nagyon le vannak szabályozva ezek a dolgok már jogszabályilag, de a véleményem, hogy a jogalkotó nem tud minden élethelyzetet szabályozni. Ebből kifolyólag mindig lesznek kiskapuk, amit megtalálva bizonyos dolgokat feladva lehetőségek lesznek. A jogértelmezés sem egységes. Tőlünk 5 km-re lévő helységben az építési hatóságot nem érdekli, hogy ki burkol, a tulajdonos csinálja-e vagy sem, hogy ki fest, stb., míg nálunk minden "szart" szakemberrel kell csináltatni. A generálos véleménye az volt, hogy sokkal könnyebb lenne, ha 5 km-re arrébb építkeznék.
Egy másik posztra reagálva, időbe és energiába telik amíg az ember a legjobb megoldást megtalálja magának. Én a házat egyfajta befektetésnek is szánom. Balatonnál laktam, a családom ott él, ott van telkem. Kiadás céljából is építem, de mivel adózás és adókedvezmény miatt családi ház és nem nyaraló építése célszerű, ezért azt választottam. Ehhez fűtési rendszer biztosítása szükséges, ami a korábbi kifejtést alátámasztva gáz esetén 1-2 millió Ft. Mivel nyaraló és a fűtési szezonban csak alkalmanként lennénk lent, ezért költséghatékonyság miatt nem adott most. Ezt norvég elektromos panelos megoldással a légköbmétert számolva kihozom 400.000 Ft-ból. Hátulütője viszont a magas üzemeltetési költség, és talán a kevésbé hatékonyság. De mivel ezt alkalmanként van, 2 havonta mondjuk 5-6 nap, így költséghatékonyabb lehet. Arról nem beszélve, hogy ha az ember kiépít mellé egy napelemes rendszert (ez is 1-2 millió talán), akkor elég jól letudja redukálni, sőt az elvi lehetőség megvan annak, hogy az e-on áramszolgáltatóval szerződést köss és a pluszba termelt villamos energiát bizonyos árért visszaszolgáltasd a hálózatba. Jó esetben 4 hónap kiadási szezonnal és mondjuk a fenti időszakon kívül 1 hónap ott tartózkodással számolva 7 hónap üresjáratban lesz a lakás. Így kb. 7 hónap visszatöltési idő lehet, amivel úgy gondolom az elvi lehetősége meglesz annak, hogy 0-ra redukáljam a számlát. Természetesen az e-on nem fog egy forintot sem visszafizetni, csak jóváírja. Ezen felül nem lehet tudni, hogy mondjuk 4 év múlva nem-e lesz állami vagy únios támogatás az alternatív energia kiépítésére. Az én esetemben most ez az irány tűnik célszerűnek.
Volt egy nagyon jó kollegám, velem egyidős, kárpitos a végzettsége. A fiát is sikerült behoznia a céghez, aki szintén kárpitos végzettségű, de még nagyon fiatal volt akkor. A srác ott dolgozott velünk, tényleg nagyon ügyes lelkes kis srác volt. Mindig mondta, hogy saját vállalkozást akar indítani, de nem volt hol és pénze sem volt rá, de azért 4-5 év alatt eljutott oda, hogy sikerült egy kis műhelyt összehoznia. A kárpitos munka nem túl gépigényes, kell 1-2 varrógép tűzőgép és pár darab kézi szerszám. A munka mellett elvállalt maszek munkákat, amit ott keresett azt mind visszaforgatta főleg anyagba. Aztán jöttek neki az olyan munkák, hogy egy régebbi bútor kárpit lebontása után látszódott, hogy bizony sérült a fa szerkezet is, és azt is ki kell javítani, vett hozzá fűrészgépet, gyalugépet, és ami még kellett akkor neki. Bejött neki egy nagyobb felújítás munka, felvett egy másik kárpitost melósnak, nemsokára egy asztalost is, szóval napról napra egyre többen dolgoztak nála. Közben kilépett tőlünk és főállásban kezdte el a vállalkozását. Nagyon beindult ekkor a vállalkozása, de még mindig a régi bútorok újrakárpitozása volt a fő profil. Megkereste őt egy nagy bútorforgalmazó cég hogy az új bútorok garanciális javítását vállalja el mint alvállalkozó. Ehhez már nem volt elég a kis műhelye, ez nagyon helyigényes, ezért kibérelt egy üresen álló csarnokot, így meg volt már a továbblépés lehetősége is. Elkezdett mindenféle faipari gépeket vásárolni, és belekezdett új kárpitos bútorok gyártásába is. A bútorforgalmazó cég vállalta az értékesítését ezeknek az új bútoroknak is. Lassan 10 éve lesz, hogy kilépett tőlünk a srác, és főállásban nyomja. Most van 15 alkalmazottja és a fő profiljuk már nem a régi bútorok kárpitozása, hanem az új kárpitos bútorok gyártása lett a fő profil, persze a felújítást is nyomják.
Aki nagyon ügyes, van ambíciója, életcélja, az ma is bele tud kezdeni egy sikeres bútoripari vállalkozásba. Ehhez persze szerencse is kell, nem is kevés és jó üzleti érzék.
Van egy harmadik is. Az technológia. Ahogy drágul a munkaerő, egyre jobban megérné ingyen melóssal dolgozni. Viszont akik ebből élnek, azok ugyanezért egyre gépesítettebb technológiákat használnak, hogy spóroljanak az élőerővel. Ezek a modernebb módszerek jobb minőséget, más eredményt adnak, és ez az eredmény egyre elvártabb. Nem lehet képzetlen munkaerővel, kéziszerszámokkal egy mai igényeknek megfelelő házat felépíteni. Ráadásul a kapható anyagok is alkalmazkodnak ehhez, sok területen csak olyan anyagot kapsz egyszerűen és nem felárral, amit célszerszámok nélkül nem lehet beépíteni.
Régen hehúzták a betont járdának, és készen vagyunk. Ma a térkő a menő, de azt nem lehet lapvibrátor, esetleg kővágó fűrész nélkül szépen lerakni. Vagy lehet szórakozni a rézcső forrasztással, de drágágbb mint az ötrétegű, meg senki nem akar ma falonkívüli csöveket a házában. Az ötrétegűhöz meg kell pár százezernyi célszerszám. És persze lehet kölcsönözni, de ha amatőr csinálja, akkor lassú, jó sok napra kellene kölcsönözni. De mondhatnám a sima betonozást is. Mire kihozatod a cementet, sódert, csinálsz helyet ahol lerakják, ingyen emberekkel bedolgozod, alig leszel beljebb, mintha hozattál volna mixerbetont. Viszont az utóbbihoz egyszerre meg kell legyen az összes zsalu, mindent lehessen egyszerre betonozni. Ahhoz meg sok zsalu kell, sok előkészítés kell, megint nem a kaláka téma.
Úgy látszik nem olvastad el elég figyelmesen. Nem kalákában építkeztem. Egyedül csináltam. A feleségem meg a két gyerek segített ha szükség volt rá, például a szarufák felállításánál, meg kezelték a liftet amit sikerült szereznem kölcsön.
Az már más tészta, hogy ezt hogyan tudod lepapírozni, akár számlákkal, szakképesítéssel.
A fiam most fejezte be a saját háza építtetését, sorra rúgta ki a melósokat. Alig talált másik melóst aki folytatta, rengeteg idegeskedéssel, hatalmas végösszeggel sikerült a földszintre beköltöznie, a tetőtér beépítése még sehogy sem áll, csak a földszint van kész. Eddig egy vizes kandallóval fűtött, padlófűtéssel. A gázt most sikerült beköttetnie és vett egy cirkót. Csak rá kellett kötni a meglévő rendszerre ami elő volt készítve a gáz fogadására. Tökéletesen működött nála a vizes kandallós fűtés, csak kényelmi szempontok miatt akarta a gázt is.
A lehúzás persze szépen működött, ezek az összegek kb 2 hetesek:
Most pl támadt egy olyan gondolatom, hogy a mindenféle kis szerszámok vásárlását szüneteltetem. Szinte állandóan veszek ezt-azt.
Múlt héten vettem ugye pár cseresznyés vésőt olcsón, 6 ezer (meglettem volna nélküle? igen). Vettem még egy készlet ALDIS vésőt 2600-ért, mert jó lesz az olyan dolgokhoz egy készletnek, ahol nem kell sajnálni, + vettem 3 aldi derékszöghöz közelítőt ugyanennyiért, ez 5000, de meglettem volna nélkülük...
Szóval elhatároztam, hogy amikor ilyen jut eszembe, bedobom az árát egy dobozba, mert így simán elköltöm aprószarra egy-egy rendesebb eszköz árát.
Még mindig nincs vastagoló gyalum (néha hiányzik), szalagfűrészem (ez is néha), excenter csiszolóm (ez talán többször lenne jó, bár nem biztos).
Meg olyanra, hogy elhatározom a gyalugép építést, összevásárolok hozzá mindenféle orsót, kapcsolót, állítókereket, relét, akármit, 50 ezer és aztán nem csinálom meg, hanem félreteszem, hogy majd... és persze megmaradnak ezek az "izék" amik egyszer majd mégis valamire jók lesznek, de ez igazából így akkor is hülyeség.
Egy év alatt biztos elszórom egy-egy rendesebb szerszám árát így.
Úgyhogy kezdetnek be is dobom egy aldis köszörű árát a dobozba... ;-)
Azért a kis családi házas építések - pláne felújítások- esetében még kevés a gépi megoldás. Esetleg vakolnak géppel, de ahhoz már kicsit nagyobb brigád kell. De a legtöbb munkát még ember csinálja. Az új építést - még ha nem is engedélyköteles - erősen át kell gondolni. Részmunkákat el lehet látni saját erővel. Pár éve irodát újítottunk fel. Az engedélyköteles volt. Vállalkozók csinálták (nem generál), de megbeszéltem velük pár dolgot. Pl egyik csapat csinálta a gázt-fűtést. Velük megállapodtam, hogy a vizet-szennyvizet én megcsinálom. 5 rétegű csővel, press idomokkal összeraktam egy nap alatt.
Nekem kellett betenni az épített zuhanytálca folyókáját, mert a kőműves nem merte a szintezés miatt.
Vidéken (2013) ember nem látott gépi szellőztetést, azt is én raktam össze teljesen. Csövezés az álmennyezetben.
Padlás szigetelés, felette járófelület fenyő stafni + OSB lap, szintén én csináltam.
Padlás feljáró felső ajtaja, hogy legyen rendes szigetelése, szintén. Ezt ott nem lett volna ember, aki normálisan meg akarja/tudja csinálni.
Ablakokat, ajtókat fából 3 rétegű üveggel megvettük, de én raktam be (ez pl. mínusz 200e ft), én festettem hengerrel, elég szép lett, nem igazán látszik, hogy nem fújták. Az is komoly lóvé lett volna.
Mondjuk én vezettem az e-naplót, legalábbis az építőmesterét, az ács, a villamos meg a gépész tudta vezetni a sajátját.
Szóval így nem tűnik fel, hogy bedolgozol a sajátodba. De teljesen szakember nélkül nem igazán megy.
Igen, az "egyedi" problémákra egyre inkább nincs mester. Anyámnál van egy ablak, amit nézegetek évek óta. Fürdőszoba ablak. Amikor kicserélték, már évtizede az összes ajtót-ablakot műanyagra, akkor ez kimaradt, mert olyan pici volt, hogy alig marad volna üveg felület. Ki kellene cserélni lassan. Nincs aki ide csináljon egy "rendes" ablakot.
Egy kis példa: szükségünk lenne most egy kis fenyőfa komódra. Ikeában mondjuk 35e ft. Teljesen esélytelen ennyiből összehozni (én azért gondolok az idő értékére is , mivel olyan sok minden van tervben, hogy ha megcsinálom az egyiket, akkor azzal nem készül a másik), ezt meg kell venni készen.
Egyébként a kalákát kétféle oldalról "ölték" meg. Az egyik az építési tevékenységet szabályozó jogszabályok (ki és hogyan végezheti), a másik pedig az adójogszabályok (adózni kellett - volna - a szívességből segítő rokon, barát után).
Épp az idén változtattak egyébként és elvileg újra lehetne kalákázni valahogy. Most nincs időm előkotorni a szabályozást, de valamikor megkeresem és beírom ide.
Ugyanezt mondta az a történelemtanár emberke, aki megvette a mellettük lévő üres telket és úgy tervezte, hogy kalákában építkeznek. Meglepő dolgokat hallottam arról, hogy miféle jogosítványokat, jegyzőkönyveket, bizonylatokat kíván meg a hatóság. Ezzel megölték a régi kalákás rendszert. :( Valahol megértem, ugyanakkor az egyértelmű, hogy ma csak és kizárólag olyan profi építőkre érdemes bízni az építést, akik a lehető legnagyobb rutinnal nyomják végig a melót, optimalizálva a gépesítés minden lehetőségét. Vagy legyen az embernek nagyon-nagyon sok pénze... és türelme az egyedi megoldásokhoz.
Az a helyzet, hogy sok tekintetben leáldozott az ezermestereknek. Nem a ház körüli kisebb munkákról beszélek, hanem arról, hogy olyan gépesített műveleti megoldások vannak, amivel a kézimunka nem versenyezhet. Kicsit ijesztő, hogy milyen versenyfeltételeket teremt a különféle 3D-s technológia.
Dolgoztam ilyen "asztalkával". Az egyéni tapasztalatom róla: nem elég stabil, 35 ezer ft, összecsukható, nem különösebben nagy teherbírású, mobil,nyeklik nyaklik, könnyű,hidegben a műanyag könnyen törik, pont a szürke összecsukója tört el, nem rosszak ezek a találmányok de inkább választanék olyat amiben több a fém és a fa és kevés a műanyag.Megvan neki a limitje mire használhatod mire nem, ha fix asztal kell jobb ha ácsolsz gyorsan egy fix akármit nagyon olcsón nagyon stabilat, ha a mobilitás a lényeg akkor ezt fogod kapni 35 ezres nyeklő nyakló mobil könnyű valamit ami mgéiscsak jó mert nem kell guggolnod és térdelned, de csodát ne várj tőle.
Olvasd el mindenki véleményét tapasztalatát, majd próbálj dönteni.Az asztalos az egyik leg gépigényesebb (legdrágább) szakma, pénzügyi alapon érdemesebb pl a festésen ,színezésen fogni, vagy mondjuk a burkoló se vmi gépigényes dolog.
Nem egészen idevág de mégis: szerettem volna egy ásott kutat, volt is egy a telken amit feltöltöttek a színéig építkezési hulladékkal, rongyokkal, motorbicikli kerékkel, edényekkel, jópár köbméter cuccal, abból a megfontolásból hogy legyen és talán növel vmit az ingatlan értékén ha el szeretném adni. Gondoltam a fa**om ássa ki ezt a mocskot, felhívtam egykét vállalkozót akik a régi ásott kút tisztítását vállalják, persze így úgy amúgy meg majd jövünk méterenként 30 40.000Ft az újraásás, de most nem érünk rá. Ez a pénz is kevés nekik és macerás a meló, jobban megéri nekik vmi mutyis kutat csinálni az önkormányzatnak, vagy újat egy szebb környéken mint a régi szarral hadakozni. Elhatározás megszületett kiásom a mocskot, szart kegyetlen munka, vízszint alatti ásás gyakorlat és tudás és mindenféle tanács nélkül, normális szerszámok nélkül, folyamatos vízszivattyuzással. Ha feljött volna a fosóhomok, vagy beomlik a rrégi gyűrű nincs aki kimentsen, apám balfácánkodott felettem ő huzta ki az általam kiásott, kitépett anyagot. Nincs hely lent, nem volt egy igazán értelmes kötél sem amin kapaszkodjak, fél óra veszekedés vele hogy kösse ki a "menekülőkötelet" egy betonlábhoz hogy legalább a minimális esélye meglegyen a menekülésnek. Az alsó kútgyűrű aljáig leástam, ez 3méterrel volt a vízszint alatt, magyarán 3 méter vízoszlopom van, itt nagy kő esett le a szívemről a munka veszélyes része meglett, nem jött fosóhomok, nem lett beomlás, nem esett a fejemre a teli vödör.Ezt a fajta kútfeltöltést nem tudták volna géppel kitisztítani, kimarkolni mert annyira tele volt szórva minden szarral.
Ezután jött a felső kútgyűrű visszatétele, majd faanyagrendelés ,hogy a felépítmény is meglegyen.Akác lábak és erdei fenyő a többi, a régi kútgyűrű körbe lett rakva pattintott felületű régi téglával(nyilván kis alapozás kellett ennek), a teteje szintén régi használt cserép , a felületkezelés Belinka vastaglazúr- majd ezt átkentem Sadolin kertibútorápoló olajjal, a tégla felület pedig ezzel a gumiszagú tejfehér téglaimpregnálóval lett bekenve. Hangulatos rusztikus egyedi megjelenés, sok munka, sok gondolkodás, anyagszállítás stb, az összköltségem faanyaggal,szállítással, occsó buvárszivattyú vásárlással 120.000Ft(ebből 15ezer a felületkezelés, 25 ezer a szivattyú), igaz az asztalos ipari gépeim ekkor már megvoltak(2mill Ft kb).
Ha ezt a munkát egyáltalán vki elvállalta volna hogy kitisztítja a régit , és csinál egy új felépítményt helyére szerintem az minimum 600.000Ft lett volna. Tehát lehet értéket előállítani kicsi pénzből is ,HA megvannak az eszközök. Idén csináltam egy 50 60 négyzetméteres melléképület körbedeszkázását édesanyáméknak, rá ablakok, ajtók, stb ahol tűzifa és tyúkok lesznek, 3 köbméter fenyőt rendeltem: 6mx15cmx2.5cm anyagot (építőipari gatter minőség), 14 db 10cmx10cm lábat, pár bramac lécet, pár 5cmx5cm anyagot, vettem még vasalatokat is, csavarokat, szegeket. Az összköltség 350.000Ft lett, 1 hónapig csináltam,közben buliztam minden hétévgén 2 3 napot, volt hogy hétfő kedd nem tudtam lábra állni, ezért a reális munkaidő 3 hét volt de 4 hét alatt lett meg,lényeg a lényeg sok saját munkával, sok szopással, tartóoszlopok cseréje úgy hogy feletted van a tető, semmi sem párhuzamos, semmi nem vízszintes, a tető nem párhuzamos az aljzatbetonnal 5 6 10 cm különbség,minden lehetséges dolog csak lassítja a munkát, és ezt kellett kihozni egyenesre ami a szemnek tetszetős és egyenes---- ennyi pénzbefektetéssel oda tettem nekik mondjuk egy 1.2milliós értéket.Megérte nem érte? Megvan nem gondolkodom rajta.A felületkezelése fáradt olaj, meglepetésemre nem fekete színű hanem barna, belül Bochemit. Jövőre tervezek pattintott téglából kis melléképületet, és egy filagóriát, melléképületre rászánok 150 200 e Ft-ot, a filagóriára 200 250 e Ft-ot , szerintem a filagória csak maga lenne 1mill ha vállalkozótól kérem, a kicsi melléképület is 700k. Szeretném ha másképp lenne, de ezek a lehetőségek vannak, és ezt használom ki, igaz vannak nagyon erős emberek vagy szerencsésebbek aik a lehetőségeiket is maguk tudják alakítani, nekem a fa**om tele van már a fizikai munkával mindenféle csicska magyar vállalkozónál,inkább lennék egy biztonságos, nem annyira egészségtelen, stabil , megfizetett munkahelyen mint akármilyen asztalosnál mint alkalmazott, visszamentem a szakmába mint ácsféleség ott is hagytam júniusban ,találkoztam a magyar építőipari valósággal, körbetartozás, késve fizetés , ebből így nem érdemes megélni.Nem így szeretnék megélni ,hogy behajtom a fizetésemet elborult aggyal egy köcsögön, nem talált rám a normális élet, nem ajánlom ezt mint megélhetési szakmát mint alkalmazott, de ha te nagyon jó üzletember vagy akkor hajrá.
Az új ház teljes felbútorozása alatt mit értesz? tölgy egyedi? vagy laminált? ha az első akkor el se kezd, sok gép kell, ha a második akkor se inkább nézz körül diszkontokban van e hollandiából behozott jó minőségű használt bútor, vagy német kishibás termék.
Hát igen, ez az érzésem nekem is. Annak a néhány niche játékosnak jó lehet, de egyébként ...
Az egyszemélyesnél nagyobb faipari vállalkozás elméletét első és sokadik nekifutásra is elengedtem. Nem csak azért, mert éppen másterületű cégépítésben vagyok, hanem mert nem látom, hogy ezzel a néhány fácskával, ami itthon nő és gyenge hazai piaccal mit lehetne kezdeni. Az exportra termelés meg egy megint másik nagyságrend, minden vállalatirányítási szempontból.
De például, ha valaki kitalálja, hogy hogyan lehet minőségi rétegelt lemezt csinálni fűből, abba beszállnék :)
"Mint gyakorló vállalatvezető/cégtulajdonos és hobbiasztalos, többször elgondolkodtam egy faipari vállalkozás indításán és mindig arra jutottam, hogy nincs értelme. Gyakorlatilag szinte bármilyen más befektetéssel több pénzt lehet keresni. "
Nos, szerintem ez mind rajtad áll. Ha nem sajnálod az időt rá, akkor elég lehet egy-két mérőeszköz, egy-két fűrész, egy-két kézi gyalu, pár véső, és sok-sok türelem - ja, meg egy normálisan kihegyezett ceruza. Példaképpen elmesélném neked, hogy miképpen keletkezett kettő fiók a konyhaszekrénybe...
Szóval szétrohadt a műanyag fiók, még az a békebeli kivitelű - annak idején nem volt más, s megadta magát a műanyag. Kitaláltam, hogy kell készíteni egy másikat, mert az asztalosmen a kettő fiókért elkért volna tizenpárezret - több mint fél havi fizetést. Alapanyag... Mi elérhető? Lucfenyő, aztán ennyi. Először megpróbáltam kézifűrésszel és vésővel. Az első pár sikertelen próbálkozás után elmentem és mérgemben vettem egy noname felsőmarót egy marék ajándék bittel. Hupsz, kellene egy normális gyalu is, mert az örökölt kézi hajtánnyal szenvedés gyalulni, megélezni meg nem még tudtam. Következő hónapi fizetésbe betervezve. Két hónap után nekiálltam végre. Mármint a frissen vásárol elektromos gyalut rendbe tenni - valahol itt sokkal lentebb tettem fel ezzel kapcsolatban kérdéseket - mindenesetre a garancia az ugrott, de legalább jó sem lett. Egyszóval normális szerszámok kellenek, de hogy kinek és mi számít normálisnak és mennyit szándékozik ezekre költeni - arra majd később fog csak rájönni.
Első fiók, első sarok, dobozkötés (vagymi). Kettő óra meló és a végeredmény... Háát, láttam már szebbet is. Második sarok, egy óra hossza. A harmadik negyven perc. A negyedik húsz perc. Összerakom, nem derékszög Dáriusz király minden kincséért sem. Anyag tűzre. Mér, vág, mar, jelöl, radattózik. Szódával elmegy. A nyolcadik kötés sikerült olyanra, ami miatt már nem kell szégyenkeznem. Azóta került még ez+az. De.
Nekem anyagilag megéri, mert a konyhaablakot már tizenöt éve készíti az asztalos. A fürdőszobaablakot már vagy kilenc éve szemrevételezi. A szúnyoghálókkal nem éri meg neki pöcsölni, így azok is sk. készültek. Bejárati ajtó dettó (de most lesz új, mert a zártszelvény váz télen nem a legideálisabb megoldásnak tűnik). Amúgy valóban nem éri meg anyagilag, de ezt én készítettem el, én basztam el amit elbasztam, én vagyok büszke arra, amit megcsináltam. Ráadásul a szerszámok még jelen pillanatban is meg vannak.
A legnehezebb dolog a derékszögű derékszög beszerzése, az egyenes vonalzó beszerzése, illetve kitalálni azt, hogy mi is kellhet még.
A megélhetés relatív, mindenkinek más a jövedelemigénye. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy egyszemélyes asztalosipari vállalkozás annyi pénzt tudjon termelni, mint egy IT szakember alkalmazottként.
Tömegtermelés eleve kiesett, mert az IKEA-val annyira nem versenyképes egy magyar vállalkozó, hogy már maga az anyagár is bukó lenne a termelésnél.
Egyedi gyártás marad, ahol a megrendelések túlnyomó része egyedi méretű vagy egyedi gyártású laminált bútor. Van néhány niche játékos minőségi bútorokkal vagy ajtóval/ablakkal, de ez az elenyésző kisebbség.
Magas a tőkeigény is, egy jó lapszabász gép, élzáró gép, stb 20-50 milliós tétel. Egy szobafestő kicsit olcsóbban el tud indulni és nem keres kevesebbet.
Mint gyakorló vállalatvezető/cégtulajdonos és hobbiasztalos, többször elgondolkodtam egy faipari vállalkozás indításán és mindig arra jutottam, hogy nincs értelme. Gyakorlatilag szinte bármilyen más befektetéssel több pénzt lehet keresni.
Ezzel a módszerrel ahogy építkeztem ma is újból belekezdenék egy építkezésbe, ha nem lennék már ilyen vén fasz, mert akkora sikerélmény volt.
Dehogy kezdenél! Ma már nincs kaláka, nem elég egy megbízott építész aki elvállalja a műszaki felügyeletet egy bambiért, mindenhez számla és szakképesítési igazolás kell hogy átvegyék. Saját magadnak se csinálhatod ha nincs szakképesítésed...
Én is sk. építkeztem, tényleg nagy buli volt. Igaz, a térdem csapágyazása bánta a 2-300 mázsa betermelt anyagot, a szervezetem 5 évet kopott legalább emiatt. Akkor sok minden másképp volt. Ma már csak a hatósági engedélyek többe kerülnek mint anno az egész kunyhó. Tavaly cseréltem gázkazánt. Maga a kazán volt 280 rugó, a régi kéményt meg fel lehetett használni alapnak, csak bélelni kellett. A vége megrúgta majd a millát, pedig az önköltség munkadíjjal, anyaggal együtt volt kb. 500 rugó. Más világ ez, ott nyúlnak le, ahol csak tudnak olyan dolgokért amik csak egy párperces "na itt is vótam, nyomtam egy pöcsétet" munkáttakarnak.
Ha építkezel és szeretnél spórolni akkor jó helyen jársz. :) Elmondom az én példámat. Kicsit hosszú lesz de így is sok mindent kihagyok belőle.
Megvettük a mostani telkünket, volt rajta egy kis épület, ebben nagyon szűkösen, de elfértünk négyen. Telken belül elkezdtem építkezni. Megterveztem cad-ben a házat, fél évem ráment, hogy alaposan átgondoljam. A kész tervekkel felkerestem egy mérnököt, aki véglegesítette a terveimet, és olyan formába öntötte hogy a hatóság is elfogadta. Mivel sohasem építkeztem így képeznem kellett közben magam, megvettem egy csomó szakkönyvet amit éppen akkor lehetett kapni. Majd ahol jártomban keltemben ahol láttam egy építkezést, megálltam és kérdezősködtem. Nagyon hamar rájöttem, hogy az építőiparban dolgozó embereknek sok sok esetben fogalmuk sincs arról, mit hogyan kellene csinálni, csak mennek a saját fejük után, meg azt mondják, hogy a Jóska szomszéd mondta, csinálta így, itt is jó lesz majd. Közben pazarolta az anyagot, nem figyelt a hőszigetelésre, vízszigetelésre, több centi eltérés a tetőszerkezetben, falakban, részegen dülöngélve rakták a falakat úgy ahogy éppen sikerült.... Nem részletezem tovább, de akkor megfogadtam, hogy az én házam építéséhez egy "szakember" sem teheti be a lábát. A rengeteg rossz és jó példát összevetve a szakkönyvekből tanultakkal, kezdtem neki egyedül az építkezésnek. Mivel volt, hol laknom és telken belül építkeztem, az idő sem hajtott. Szépen felhúztam a falakat. majd jött a tél. Kellettek ajtók, ablakok, ahogy én azt megálmodtam, kazettásra, boltívesre. Kértem cégektől árajánlatot az ablakaimra. Kellett 3 darab 180*250 cm méretű , meg 3 db 300*150 cm-es kazettás félköríves ablak, meg további 4 db kicsi ablak a tűzfalra. A nagy méretű kazettás boltíves ablak vázát 200.000 ft-ért akarták elkészíteni nekem darabját üvegezés nélkül. (3 rétegű üvegezést terveztem) Csak a 6 db nagy ablak vázának az elkészítése lett volna 1.200.000 huf + üvegezés. Ezt nagyon sokallottam, de a terveimből nem akartam engedni, így vásároltam pár kézi szerszámot, meg 40.000 Ft-ért faanyagot, és egy tél alatt elkészítettem az összes ablakot a padláson berendezett műhelyben. Persze akkor még csak 17.000 Ft volt 1m3 faanyag. Az üvegezéshez megvettem az üveg nagykerben 22 tábla 4-es üveget, távtartókat, páramentesítő gyöngyöt meg ami még kellett. Kb 150.000 forint volt az anyag az üvegezéshez mindennel együtt. Mivel nem tudtam üveget vágni ezért felbéreltem egy üvegest, hogy vágja ki nekem a 196 db boltíves elemet a kazettákba. 2 nap alatt 40.000-ért ki is vágta és egy darab ablakon megmutatta hogy kell összeragasztani a 3 réteget légmentesre. utána 1 hónapig ragasztottam az üvegeket meg hajlítottam a távtartókat. Tehát durván 200.000 ft-ból megvolt a 6 db nagy ablakom és még maradt is anyagom egy rakással. A tetőt boltíves ökörszem ablakokkal terveztem, és a ház is félköríves az egyik végén, belső galériával, belülről látszódó szarufákkal, lambéria borítással a szarufák között és persze jó sok szigeteléssel. a külső borítás kanadai zsindely, mert a kupolát csak azzal lehetett normálisan elkészíteni. A belső galéria miatt 9 m a belmagasság a félköríves kupolában, Kértem árajánlatot az ácsmunkákra, 1.400.000-ret kaptam több cégtől is csak a szarufák felállításának a munkadíjára anyag nélkül. Akkor már sokkal bátrabban belevágtam és egy nyár alatt elkészültem a tetővel, a feleségem meg a 2 iskolás korú gyerekem segített ha kellett. Már havazott, mire a zsindelyezéssel is elkészültem, így megspóroltam az 1.400.000-et. És így tovább....
szóval ha magad építkezel akkor rengeteg pénzt meg tudsz spórolni, de ehhez a legfontosabb szabály az, hogy a szakkönyvek alapján szakszerűen készíts el mindent. Így nem kellett idegeskednem, élvezettel építkeztem mert nem volt kényszer, volt addig is hol laknom. Nekem öröm volt az építkezés és egy hatalmas kihívás amit sikerült megoldanom. Ha kényszerből kellett volna építkeznem akkor biztosan rosszabb lett volna a végeredmény, és idegileg is kikészültem volna. 3 év alatt így sikerült felépítenem egy két szintes 176 m2-es házat, töredék összegért mint ha mestereket kellett volna fizetnem. Egyedül a gázbekötést csináltattam szakemberrel, mert arra nem vállalkoztam biztonsági okokból. Ezzel a módszerrel ahogy építkeztem ma is újból belekezdenék egy építkezésbe, ha nem lennék már ilyen vén fasz, mert akkora sikerélmény volt. Egy ilyen hozzáállással és feltételekkel amivel rendelkeztem megéri saját magadnak ezeket megtanulni, és megcsinálni, nagy önbizalmat ad az életed hátralévő részére. De ha azt kell nézned, hogy mikor fog leesni az állásról a részeg Jóska, meg miért fogy háromszor annyi anyag mint ami be lett kalkulálva, akkor nem fogsz tudni spórolni, és idegileg is kikészülsz.
Ezzel a módszeremmel biztos sokan nem fognak egyetérteni, de nekem ez bevált, és semmi pénzért nem adnám el a házamat.
"Arról van szó, hogy a ti általatok elmondottak alapján próbálom eldönteni, hogy van-e realitása a dolognak vagy nincs."
Van.
"meg kell keresnem a lehetőségét annak, hogy olcsón egy kis helyiséget pl. garázst bérelni, ahol tudom csinálni szabadidőben a dolgot, gyakorolni, stb."
Ennek nincs gazdaságos lehetősége.
"Egyszerűen próbálom a kockázatot és az ebben rejlő lehetőségeket felmérni általatok és feleslegesen pénzt nem kidobni, energiát nem beleőlni, csak azért mert ismeretlen nélkül beleugrok."
Ebben az esetben engedd el a dolgot. A hobbisták nem a pénz alapján mozognak, nem képesek felmérni, hogy mi mennyibe kerül (bocsánat, képesek csak elnyomják a tudatalattijukba) mert a hobbiba fektetett pénz az olyan mintha más moziba járásra költené el. Élvezeti cikk. Csak ez sokkal többe kerül. Valaki emlegette itt a 0,8 -2 milliós szerszámozottságot. Szerintem alulbecsülte.
Illetve van egy komoly szemléleti eltérés. Az itt lévők többsége nem azért dolgozik valamin mert "sokat fog rajta". Hanem mert szereti csinálni. Ha a fenti "gazdaságossági számítások" szerint állsz hozzá akkor én már most ki merem jelenteni, hogy csalódni fogsz.
És mindenkinek mások a lehetőségei és a toleranciaküszöbje. Ha nekilátsz egy házépítésnak a belsőépítészeti dolgokon ha ügyes vagy és már megvan jópár szerszámod és időmilliomos vagy akkor tudsz spórolni. Egyéb esetben a jövőnek dolgozol és a szerszámok amiket megvásárolsz a "később már nem kell erre költeni" kategóriába fonak esni, de akkor abban a pillanatban semmivel sem jössz ki jobban mint ha szakemberre bíznád. Sőt.
Nálunk az volt, hogy kitaláltam, hogy foglalkozgatok kicsit fával és részben ennek a fórumnak a hatására nem is hagytam fel vele. Az asszonnyal megbeszéltünk az elején egy összeget, amennyit költhetek gépekre, hogy ne szaladjon el a ló nagyon. Főleg ha két hónappal később megunom. A kezdeti keret nem volt sok, néhány gépnél ezért az olcsóbbat kellett megvenni, de végül is, tanulónak jó az is. Azóta megcsináltam a két gyereknek egy-egy íróasztalt (fiók nélkül, de cserébe olyanra, amilyenre kérték) és még pár dolgot. Amikor valamit összehoztam, megbeszéltük, mennyibe kerülne és a keret ennyivel nőtt. Szerintem ezzel a módszerrel, egy jól belőtt keretszámmal egész jól lehet racionálisan belevágni a dolgokba. Az íróasztalok amúgy megfizethetetlenek még akkor is, ha nem lettek tökéletesek. Megrendelésre (pénzért) sosem csináltam semmit, de ahogy te is, magunknak egyre több mindent. A kezdeti befektetés egyre jobban megéri, ahogy utána számolok. Mindezt úgy, hogy a fórumon szinte mindenki többet tud nálam és szebb dolgokat raknak össze. Ha ésszel fektetsz bele pénzt és van időd rá (hobbiként fogod fel, nem óradíjjal számolod), akkor szerintem megéri belevágni.
Két lakás "szétverésén" és felújításán már túl vagyok, ahol elég sok mindent én csináltam. A süllyesztőfúron és a munkapadon kívül mindenem megvan, hiszen eddig is úgy csináltam, hogy inkább megvettem a szerszámokat és megcsináltam magam. Nem arról van szó, hogy félek nekiállni és kipróbálni magam, hanem arról, hogy jelenleg nem teljesen adottak a feltételek. Lakásban lakom családdal, ahol nagyon kis dolgokat tudok csak csinálni max a teraszon, azt is alkalomadtán (hideg, stb.). Arról van szó, hogy a ti általatok elmondottak alapján próbálom eldönteni, hogy van-e realitása a dolognak vagy nincs. Ha van, akkor meg kell keresnem a lehetőségét annak, hogy olcsón egy kis helyiséget pl. garázst bérelni, ahol tudom csinálni szabadidőben a dolgot, gyakorolni, stb. Sajna a kis gyakorláshoz is ez kell. Ha nincs realitása, akkor viszont nincs értelme energiát és pénzt pazarolni erre, szerszámot venni, helyiséget találni. Egyszerűen próbálom a kockázatot és az ebben rejlő lehetőségeket felmérni általatok és feleslegesen pénzt nem kidobni, energiát nem beleőlni, csak azért mert ismeretlen nélkül beleugrok. Egy komplett ház építését kezdem meg 1 év múlva, ahol azért lenne lehetőség adott esetben a pénzt megfogni. Ezen felül ott egy másik ház (110 m2), amit szintén teljesen fel kellene bútorozni. Köszönöm szépen a segítséget, amit eddig elmondtatok, ez alapján bizonyos esetekben van realitása a dolognak, bizonyos esetlegben viszont nincs.
De ha már előjött az asztalos-megélhetés, az is érdekes téma. Én pl. teljesen hobbi vonalra készülök és nem tervezek soha sem ebből megélni. IT területen vagyok és ebből a nézőpontból nem tünik jó üzletnek egy egyszemélyes asztalos vállalkozás, de azért elgondolkodok azon, hogy jelen ismereteim mellett hogyan lehet megélni az asztaloskodásból.
Világos, hogy itt is működnek a gazdasági törvényszerűségek, miszerint a vagyonosodáshoz általában két út vezet:
- olcsón, sokat, a célközönség számára elfogadható minőségben (IKEA és társai),
- vagy egyedit, szintén a célcsoport számára nagyon tuti minőségben, jó áron.
A hangsúly a célcsoporton, a minőségen és áron van. Ha valakinek sikerül bedolgoznia magát a felső tízezerbe és onnan jönnek a megrendelései, akkor az nyílván tök jó pénz még egyszemélyes vállalkozásban is, akár több évre előre lekötve (hallottam ilyenről).
Ez a bedolgozás, ha nincs valami lottónyeremény szintű szerencse, nem megy könnyen, sok idő, munka és pénz (finanszírozni kell az utat valahogyan).
Lehet tömegtermelésre is rámenni, de annak is megvannak a beruházási igényei, nem beszélve az értékesítési lánc/piac felépítéséről, megszerzéséről, megtartásáról.
Én azt gondolom - ezért is írtam, hogy nem látom hogyan lehetne ebből megélni -, hogy ma magyarországon nagyon vékony az a réteg, akinek érdemes dolgozni, mert megfizeti (még mindig egy egyszemélyes vállalkozásról beszélek). Biztos, hogy van olyan aki ebben a formában is nagyon jól megél, de azért a többségnek küzdelmes lehet. Éppen az elégtelen vásárlóerő miatt. Legalább is jelenleg így látom.
De hobbinak tökéletes!
Ezen felbuzdulva be is linkelek egy érdekességet, amit most találtam. Ennek a koreai embernek a műhelyében egy CNC-be oltott munkaasztal van, több is. Nekem bejön :) Biztos, hogy nem hobbi kategória az ára:
Én pl. pontosan egy ilyen mókus vagyok aki azért kezdett ebbe bele, hogy spóroljon. Kb. 150-200 ezer között szerelkeztem fel erre és nem vagyok még nagyon eleresztve felszereléssel. Sok mindent magam építettem meg és egy-két dolgot csináltam eddig, amik így olcsóba jöttek ki. Ehhez az kell, hogy az anyaghoz olcsón juss hozzá. Bolti áron vett bármilyen anyagból nem lesz olcsó a saját bútor sem. Pláne ha tömegtermelésben is kapható méret/minőség. Itt sokan csodálatos dolgokat készítenek pl. bontott raklapok anyagából. Na, az már olcsón ki tud jönni, de mi munka van vele...!
Persze, ki kell próbálni kicsiben. Meglátod aztán, hogy van-e kedved hozzá komolyabban.
Megveszed a pánt marót, gyakorolsz kicsit, felszereled azt a 12 ajtót... Ha jól sikerül, kedvet kapsz és mész tovább...
Az is lehet, hogy az egyik ajtót átlyukasztod... pffff. - 8 ezer mínusz... + más színe lesz az újnak... bosszantana ez ? mindennel számolni kell és ha élveznéd is, ha van kedved hozzá, kezdj bele aztán kialakul.
Megnézhetsz akármennyi videot, és válaszolhatnak ezer kérdésedre is akkor sem fogod tudni hogy milyen valójában.
Viszont sokkal könnyebb és élvezetesebb csinálni mint beszélni róla.
Szerintem ne parázd túl. Vegyél egy akkus fúrót az Aldiban vagy a Lidliben, munkapult nem kell - jó lesz két szék háttámla is, vegyél vonalzót, ceruzát, és a szükséges fúrókat, csavarozó biteket és a megfelelő méretű süllyesztőfúrót.
Ennyi elég lesz a két ajtó felszereléséhez, és ha már csináltad akkor tudni fogod hogy ez jó neked vagy inkább másra szeretnéd bízni.
Lehet nézegetni az etsy.com -ot is, egyből sokkal jobban meg fogja érni minden sk készített design termék. Az azért mindig elég sok pluszba kerül ha el akarsz térni a konfekciótól, arról nem is beszélve, ha minőséget is szeretnél a forgácslapok helyett.
Gondolom amikor már bent laktál a családdal és be volt teljesen rendezve... Abban pedig nem látok semmi kivetnivalót, hogy nálam hozzáértőbb embereket, akiknek esetleg lehet gyakorlati tapasztalata megkérdezek két termékről. Talán ezért is van a fórum.
Két év múlva volna érdekes majd visszatérni erre az esetükben. Amikor a tényleges számok megmutatják majd, hogy mit tud a biznisz átlagban, hosszú távon... Régen vállalkozó szellemű voltam, de mára teljesen megfordult bennem a világ a személyes élményeim hatására.
Te fogalmazták úgy, illetve kérdeztél pénzkereseti szemszögből is. De teljesen mind1, jobban tudunk konkrét kérdéssel kezdeni valamit.
No, az ajtó felrakás ugyan 3D és lehet rajta bosszankodni, mert akár a keret (szekrénytest), akár az ajtó nem sík, az ott azonnal kijön - ellenben ez tényleg az a munka, amivel bátran meg lehet próbálkozni amatőrként is.
Egyrészt, most szakmányban kell majd berendezési cucc, falburkolat, szalagparketta, satöbbi. Tehát ha be is ruházol szerszámokba, azok rendesen fognak dolgozni mostanában.
Másrészt te magad osztod be a munkádat, és nem azzal mérgelődsz, hogy megint nem jött el az asztalos, vagy megint késik a szekrénnyel, ami miatt nem lehet megcsinálni a vizesnek a bekötést a konyhában. stb.
Nem hiszem, hogy rossz fórumba jöttem. Abban kértem a véleményeket, hogy van-e realitása idő és pénz áldozása esetén, hogy visszajöjjön az építkezés során a befektetett energia, pénz azon, hogy magam készítek el bizonyos berendezéseket. Illetve, hogy ezen felül pozitív hagyatéka is lehet. Objektív választ pedig leginkább egy hobbi asztalostól kaphatok, talán itt nagyobb esély van arra, hogy olyantól kapjak választ, aki hasonlóan hozzám bizonyos célszerűségi, megtakarítási okokból kezdett el ezzel foglalkozni és van tapasztalata, továbbá nem főállásban csinálja. Van egy viszonylag normálisan fizető főállásom és mellette szabadidőm, amit hasznosan szeretnék eltölteni. Egy szóval sem említettem, hogy ebből szeretnék megélni, csak mert kezd efelé menni. Én ennél egyszerűbben gondolkodom. 12 beépített szekrény ajtót kellene felrakni mostanában, amit kb. 20-30e Ft-ért raknának fel (emlékezetem szerint). Kényelmesebb lenne kifizetni, de inkább ebből veszek egy pánthelyfúrót jelölővel és egy munkapadot, majd próbálgatom. Selejt bútorlapokon gyakorlatozva, majd ha megy, akkor felrakok két ajtót. Tapasztalatszerzés és jöhet a többi. Ennek is megvan a haszna, a beszerzett szerszámok.
"...de minőségi asztalos munkához komoly szerszámok, gépek kellenek és műhely."
Vagy csak sok-sok szabadidő és nagy odafigyelés||precizitás. Persze a szerszámok minősége sem mellékes - például az óccópicikínaji vésővel ugyan nem lehet csapfészket kivésni, de nem is kell menten harmincezer/darab árúakra beruházni. A műhelyt és a komoly felszerelést azt azért nem nagyon vitatom - ha valaki ebből él és valóban nem csak hobbiból készíti el a tárgyakat, annak megéri.
Lenne egy kérdésem: a lapszabászatokon - némelyiken - kapható rétegelt lemezen milyen felületkezelést (csiszolást) kell csinálni, hogy bútor minőségű pácolható felülete legyen ? Vagy esetleg a meglévő felület már megfelelő a pácolás alá ?
Jenő
ui: egy egyedi bútor - kétajtós szekrény - némely eleme lenne belőle, kombinálva bútorlappal.
Most asztalosként? Bármikor meg lehet élni, az alap felszereltséggel is. Két kollégám is asztalos tanfolyamra jár, mellette villanyszerelőre is és okos otthon kivitelezést fognak csinálni minden kapcsolódó munkával együtt. Már most lenne munkájuk, nem kevés...
"Azt kell mondanom, hogy minnél jobban megyek bele a történetbe, annál kevésbé látom, hogy miképpen lehetne ebből megélni."
Leginkább sehogyan se. A vajas kenyér kenésének is tízezer oldalas szakirodalma és tízmilliós célgépei vannak, mellesleg van a piacon több tucat vajas kenyér kenő vállalkozó aki minimumra szorított haszonkulcs mellett küzd a piacért. Önállóan, kezdőként rést találni, beférkőzni és megtartani - szinte lehetetlen küldetés bármilyen ipart is nézzünk.
Amúgy lehet, hogy a Kolléga rossz fórumba kopogott be. Mivelhogy itt a jelenlevők többsége amatőr "asztalos", így vagy úgy, legalábbis úgy értve, hogy nem asztalosságból él. Ezért aztán ez a topic remek dolgokról szól, de nem feltétlenül ésszerű és gazdaságos dolgokról
Azt kell mondanom, hogy minnél jobban megyek bele a történetbe, annál kevésbé látom, hogy miképpen lehetne ebből megélni.
Olcsó anyagokkal, minőségi munkával, egyedit gyártani, de lehetőleg sok sablon formával. Lásd konyhabútor, beépített bútor készítés méretre, alant az élő példa, hogy el lehet kérni az árát.
Ezt így nem tudom, de mi a jófogáson vettünk egy ekkora beépített szekrényt három utcával arrébb 90 ezerért, szép állapotban. Befért volna még 20 centivel hosszabb, de ott pont elfér most a porszívócső ;-). Épp elég volt szétszedni az eladónál (segített), felcipelni és összerakni.
A 250e sok lehet - de aki pénzért dolgozik, annak meg kell élni a munkájából. Az ilyent lehet, hogy kevesebbért megcsinálod - ha időd van és azt nem számolod.
gondolkodtam, hogy hozzá merjek-e szólni ehhez a kérdéshez, de végül is győzött bennem az, hogy hasonló cipőben vagyunk, mármint abban az értelemben, hogy én is most kezdem ezt a tortenetet (fél éve komolyabban).
Azt gondolom, hogy ha ezt valaki azért akarja csinálni, mert akkor olcsóbb lesz, akkor ket út van elötte:
- annyira ügyes (és nem igényli a tényleg pontos munkát), hogy néhány alap kézi szerszámmal a környezete örömére összerak nem túl bonyolult dolgokat, de az alapanyagot gyalulva veszi, vagy lapszabászatból. Ebben az esetben elképzelhető, hogy lesz némi nyereség, de itt sem biztos. Ellenben akkora méretet készít, ami éppen kell. Vagy ...
- csalódni fog, mert a hobbi szintű felgépesítés, felszerszámozás (ha semmilye sincs, de mondjuk van egy ures helye, ahol dolgozhat) az olyan 0,8 és 2,5 millió Ft között bármennyi lehet. Jelenleg úgy itélem meg, hogy 2,5 milló felett már profi kategóriáról beszélünk kisipari termelésre készülve.
Azt hiszem ennyi pénzből egy-két kész bútort is be lehet szerezni. Vagyis szerintem, ha csak a pénz a mozgatórugó, akkor ne tedd.
Ellenben, ha nem csak a pénz, akkor ez egy nagyon szép hobbi, ami rengeteg örömmel szolgál és esküszöm, hogy lelki békét ad, gyógyít! Arról nem is beszélve, hogy ha nap, mint nap látni, ahogy az általad készített dolgokat használja a család ... megfizethetetlen.
Én még abba is belecsúsztam, hogy elmentem egy asztalos szakmai képzésre, hogy ne mindent teljesen autodidakta módon tanuljak meg. Azt kell mondanom, hogy minnél jobban megyek bele a történetbe, annál kevésbé látom, hogy miképpen lehetne ebből megélni. A tömegtermeléssel kell versenyezni. Lehet, de ahhoz nagyon jó dolgokat kell csinálni és jól kell eladni. Idáig meg hosszú az út és sokba kerül.
Tegnap este volt egy műsor, belsőépítész beszélt a Duna TV-n. Makovecz-el dolgozott együtt.
Makovecz is volt benne, még fiatalon, mondta, hogy a régi parasztbútorok 300 éve semmit se változtak, gyakorlatilag sorozatgyártásban készültek, de ki voltak találva.
Igen, az elismerés. ;) De van ennek ellenpéldája, amikor 240.000 Ft-ot mondanak egy 3x2,5 m-es beépített szekrényre, amiben semmi extrát nem kértünk. Faváz, fehér bútorlap ajtók, 7 db polc. Vagy csak nekem sok?!
Tavaly decemberben készítettem egy tölgy franciaágyat. Matrac megvolt. Nem is tudom, kiszámoltam itt már, hogy kb 120 ezer volt az anyag, de ez csomómentes, osztályon felüli anyag volt. Ágyráccsal, ágyneműtartó nélkül. Azt hiszem, szép lett.
Azt hiszem, úgy 10 nap munka lehetett benne. Mennyiért kellene egy ilyent adnom, hogy nekem is megérje?
Egyébként nem gondolom, hogy lehetetlen lenne ezzel némi pénzt keresni, mert drága a szakember és hát nem is mindig kifogástalan a munka, vagyis van némi piac. Onnan tudom, hogy egy barátom nemrég arra bérelt fel "asztalost", hogy egy teljes egészében az IKEA-ban vásárolt konyhabútort a helyén összerakjon neki. Na itt 0 az anyagköltség, munkadíj van.
Szóval nem tartom lehetetlennek ilyesmivel pénzt keresni - de nekem nincs annyi szabad időm megélhetési munka mellett, hogy megérje másnak is pénzért csinálni ilyesmit.
Az IKEA bútor összerakásához ugyan nem, de minőségi asztalos munkához komoly szerszámok, gépek kellenek és műhely.
A megszerzett tudást tudtátok az anyagi hasznotokra fordítani fordítani? Gondolok itt olyanra, hogy egyedi bútorok gyártása másnak, stb. Vagy erre már nincs igény? Az emberek bemennek és megveszik a boltban és kész?
A szükséges/elégséges kisebb-nagyobb szerszámok nem olcsók. A legolcsóbb szerszámokkal is lehet csinálni valamit, de nem feltétlenül minőségi munkát.
Elképesztően sok "kicsi" részmunka van, amire ilyen kisipari módon nincs lehetőséged. Ha csak azon elgondolkodsz, hogyan fogsz pontos furatokat készíteni a bútorlapba (lapjába, élébe, csavarnak és tiplinek) az már sablont, szerszámot igényel, nemcsak fúrógépet és fúrószárat meg csavart.
Pénzt spórolni akkor lehet, ha az anyag valahonnan "van". Pl. itt nálam a Vezetőség elhatározta, hogy milyen jó lenne egy kis szobába egy magasított asztalka és erre kinézett egy régi parasztbútor asztalt. Azt "csak" fel kell újítani. Ok, ez 5000 a jófogáson. Én jól fogom a fejem, de a páromnak persze tetszik.
Hazavisszük. 2000 ft a szúírtáshoz az anyag (megmarad 80%-a, de most meg kellett venni)- 1500 Ft a kétkomponensű gitt, mert nem bízom a szúírtásban és látni akarom, hogy lesz-e új lyuk. 4000 lesz a festék, aminek persze megintcsak megmarad egy része. Igen ám, de az esztergált lábak rövidek, meg kell nyújtani. Keresek hozzá hasonló méretű, formájú esztergált korlátoszlopot, 10 ezer ft a kettő db, annak a félbe vágásával épp kijön a két hosszabbítás.
Menet közben tartunk már 22.500 Ft-nál és nem számoltam bele két kicserélt deszkát (volt anyagom) és végül egy új asztallapot, mert a végén úgy ítéltem meg, hogy annak mégis menni kell a tűzre és készítettem egy kis asztallapot maradék anyagból.
És nem számoltam a munkát meg az üzemanyagot, amit erre-arra elautóztam.
Kb biztos vagyok benne, hogy ennyiért vehettem volna valami kész megoldást.
Ok, ezzel belenyúltam, de a lényeg, hogy spórolni olyanon, amit készre gyárt a tömegtermelés, nem tudsz.
Olyanon tudsz, ami valamiért egyedi (lépcső, falburkolat, akármi), vagy extra minőség (faanyag, stílus, amit igen drágán kapnál meg) és azt látszólag megérheti megcsinálni.
Én nem merem összeszámolni, mennyi pénz van a műhelyemben eszközben, egyebekben (pár hete vettem csak 15 ezerért pár rézcsövet meg rudat egy lámpához meg szerszám alkatrészekhez, amiből ugye látszólag szinte semmi sem lesz...), az rémisztő szám lenne és tudom, hogy vannak itt többen, akik simán vernek ebben...
Szóval pár hete készítettem egy állólámpát, "esztergált" tölgy lábakkal. Egyedi, kétségtelen, elég jól is sikerült. Két nap munka simán van benne.
Asszem 4000 volt az IKEA-ban a lámpaernyő, 2500 a zsinór, kapcsoló, foglalat. A rézcsövek ( két méret) 5000, de annak megmaradt másra 90%-a, tehát legyünk nagyvonalúak, számítsuk 500-ban. A tölgy első osztályú anyag volt, saccra 3000 biztos van egy láb, három van. Az egészhez kellett készítenem egy "spec". szerszámot a lábak esztergálásához. Az biztos volt 5000 ft. Vettem még egy "tekerő gombnak" szánt bútor fogantyút az IKEÁban, 1000 Ft.
Vagyis ha jól számolom, 22.000 Ft. Ennél kevesebbért lehet kapni akárhány álló lámpát. Igaz, nem ilyent. Minden nap jó nekem ránézni, a párom is imádja.
De hogy megtakarítottunk volna vele bármit, azt kétlem...
Egy apró pontosítás: "Házat építek, az építőipar a csúcson van, így az anyagár és a szakember munkadíja is."
Sokszor már nem elég az aranyár a szakemberért, egyszerűen nincs szakember sok területen, vagy kóklerek jelentkeznek szakemberként, vagy a jó szakember olyan határidővel vállal munkát, hogy nem győzöd kivárni...
Na itt lép be komoly hobbista a képbe...
(Nekem ott tört el valami 3-4 évvel ezelőtt, amikor egy asztalos 100.000-et kért egy nem túl dekoratív mdf-lapos másfél négyzetméteres bútordarabkáért, de 3 hónapra vállalta. Ott kezdtem el először youtube videókat nézni...)
Kisebb, készen vásárolható bolti bútorok esetén nem éri meg a beruházás, idő és energia. Pl. 10e forintos kisszekrény.
Közepes-nagyobb, egyedi méretezésű forgácslapos bútorok esetén viszont már van realitása, hogy kijöjjön a munkadíj megspórolásából néhány alapvető szerszám (ami így ingyen volt), sőt akár még profitálni (szerszám is lesz, pénz is marad) is lehet rajta.
Egy példa: árajánlatot kértem több bútorkészítőtől a fürdőszobabútorunk elkészítésére (a tervet és méreteket én adtam). Mosdó alatti szekrény, tükrösszekrény, nagy állószekrény. Falco magasfényű lap, ABS élzárás, fékezős-csillapítós, teljes kihúzású önbehúzós vasalatok, alu láb stb. Tudtam, hogy magam fogom megcsinálni, csak kíváncsi voltam. A legolcsóbb ajánlatot veszem most alapul.
A tervek alapján levágattam és élzáróztattam az elemeket, megvettem a vasalatokat, összeszereltem. Az időt nem számolom, tervezéssel és szereléssel együtt ráment érzésre kb 50 óra (közepes gyakorlatom van, kezdőként lehet, hogy ennek a többszörösével is lehet számolni!).
Szerszámom már volt, de abból, amit megspóroltam a munkadíjon, kijött a mosdókagyló, a csaptelep, a sarokszelepek, a tükörlap és a fogantyúprofil (amiről eredetileg nem is kértem ajánlatot, tehát ez még növelte volna a munkadíjat).
Számszerűen a kb 150 ezres árajánlat helyett kb 80 ezer forintból kijöttem, a maradék 70 ezer forintból meg "ingyen" vettem a fenti dolgokat.
A spórolás nem működik, illetve szűk keretek közt. Konyhához olcsóbb volt az IKEA vázakat megvenni, mint lapszabászatban, vágatni. Betétes ajtókat gyártani hozzá gazdaságosabb volt sajátkezűleg, mint venni az IKEÁban. :)
Lassan sajnos a fa luxusnak számít. Annak semmi realitása, hogy komolyabb dolgokat lakásban végezzek. Ezzel nem is számoltam. Ennek akkor lenne értelme, ha például tudnék bérelni mondjuk egy kis garázst. Viszont mivel nem vagyok a NER tagja :), így fel kell mérnem a lehetőségeimet, és végiggondolni, hogy min tudok fogni.
A következő nézőpontból próbálom megközelíteni a dolgot, aztán lehet teljesen rossz úton járok.
Házat építek, az építőipar a csúcson van, így az anyagár és a szakember munkadíja is.
Két lehetőség:
1.) A főállásom mellett vállalok másodállást és az így megszerzett pénzt szakemberre illetve boltban megvásárolható berendezési tárgyakra költöm.
2.) A másodállásra fordítandó időt hobbiasztalossággal töltöm és az így megszerzett tapasztalatot a magam javára próbálom fordítani. Ezzel próbálok az építkezés során pénzt spórolni, az meg hogy ebből kifolyólag milyen plusz pozitív lehetőségek adódnak a későbbiekben, azt most nem tudni.
Nekem a 2. szimpatikusabb több szempontból is.
De bízok benne, elmondjátok, hogy jól gondolom-e vagy tévedek, hiszen ti ebben benne vagytok.
"A képen, a munkafelület alapján egy Wolfcraft Master 200-as lehet"
Valóban, igazad van. És akkor elnézve a 600-ast ... nem tudom megérné-e a plusz 13e Ft-ot az állítható magasság meg a nagyobbnak tűnő és dönthető munkafelület.
"Van realitása annak, hogy időt és pénzt (szerszámok) áldozzak rá, hogy a lakásba megfelelő bútorokat készítsek?"
Idő és pénz - igen, ez a két dolog mindenképpen kell hozzá :) De te tudod csak melyikből mennyi van.
Szóval hogy a lakásban mennyire lehet/tudsz bútort építeni - nyiulván egész táblákat nemigen fogsz tudni otthon felszabdalni. Ha bútorlap, és mondjuk pontos terv ismeretében levágatod lapszabászaton - akár működhet is. Neked kell látnod, hogy tudsz logisztikázni a lakásban mondjuk összeszerelésnél. Hely, az asszony mit szól hozzá, hány gyerek és kutya rohangál a lakásban, stb.
"Mennyit lehet így a berendezési tárgyak piaci értékéhez képest fogni? "
Bútorlapnál - passz. Fánál - sztem semmit, sőt. Főleg ha nyersfából indulsz ki (szélezés, gyalulás, fűrészelés, csiszolás, faanyag ára neked nem annyi mint egy bútorgyárnak, felületkezelés, szerszámok beszerzése ... stb - anyagilag nem feltétlen nyerő. De ahogy lejjebb írom, nem feltétlen ez a cél.
De ha a klasszikus hobbista szemlélettel közelítesz - nem feltétlen az a cél hogy fogj rajta (persze jó érzés nyilván hogy ha jól jössz ki anyagilag is). Jó időtöltés, hobbi, kreatívkodás, a bótban kapható konfekcióméret nem megfelelő - legtöbben szerintem ezért fognak bele.
Ha bútorlapban gondolkodsz, és ha javasolhatom: találj ki valami egyszerűbb dolgot. Mittomén' - egy cipőtartót pl. Levágatod, élzáratod lapszabászaton, otthon összetiplized, csavarozod stb - megvan az első sikerélmény és nem kellett a vesédet eladni a szerszámok miatt - innen lehet apránként tovább fejlődni.
Az nekem is nagyon bejott :). Egyebkent nezted a tobbi szamban versenyzoket is? Tudom, hogy nem asztalos topik, de jo volt. Kulon orom volt latni, hogy voltak lanyok is (villanyszerelo, csempezo (ez a hidegburkolo?), badogos). Esetenkent nagyon komoly cuccok voltak ott. A CNC marosok pl, egesz durva gepeken dolgoztak. Nem volt ez szar, az az erzesem.
Az elképzelt munkákhoz nagyobb felület kell, két bak a legegyszerűbb, illetve két kis munkapad, a belinkelt BAUHAUS-os szerintem messze a legjobb, pláne kettő, vagy egy azonos magasságú bak mellé.
Csak nekem hiányzik, hogy nem nézték meg, hogy a 90 és 45 fokos vágás valóban annyi-e vagy 89.7 , és hogy a 37 mm-es vágásmélység az 30, 31 vagy 32? :P Ez így szerintem nem teszt csak öncélú videó - érzésre.....
Én sem vagyok balkezes, de nekem - valahogy kifejezetten nem tetszik a bal kézzel való fűrésztologatás. Nem tudom miért, de nem úgy tolom mint jobb kézzel, nem érzem biztonságosnak. Valszeg azért mert tényleg "béna" a bal kezem.
Ezért hosszú/széles anyagot én is inkább úgy vágok, hogy "felmászok" a táblára ha nem érem át a végéről a vágáshosszt.
Megnéztem ezt a videót. Amellett, hogy meg kell köszönni neki a review-t: rossz volt nézni ahogy szerencsétlenkednek, de főleg a Robin gyerek. Egyik komment viccesen meg is jegyzi, hogy hagyni kéne Rogert fűrészelni, a másik inkább csak álljon és nézze :D
Amire nagyon kíváncsi leszek: mit mondanak majd a DeWaltra. Azt unokatesómnál használtam. Nekem pedig az SP6000J van.
Kettejük közül nálam a Maki a nyerő, nemcsak azért amit itt tapasztaltam (jó, lehet pénteken buli után szerelték azt a darabot össze):
Hanem mert nekem nagyon fura a DeWaltnak a bukó mechanikája, kicsit jobban ki kell a csuklódat "tekerni" a fogáshoz, plusz sokkel erősebben kell lenyomni - nekem ez mínusz pont. Viszont a síne olyan szempontból jobb a Makiénál, hogy kétoldalas.
Tény, hogy fával kapcsolatos barkácsolási tapasztalatom nem sok van. Egy lakásfelújításon túl vagyok már, de ott csak laminált padló lerakás, gipszkarton falazás, villanyrendszer kiépítés, glettelés, festés hasonló tapasztalataim vannak. Egyszerűen nem volt szükség eddig rá.
Csak miután a 160.000 Ft-ért vett konyhabútor, vagy bármelyik másik bútor szerkezeti felépítését és annak legyártási folyamatát megnéztem, felmerült bennem, hogy érdemes lenne több energiát fektetnem ebbe, hiszen most már szükségem lehetne erre a házépítésnél.
Míg barkácsoztam két féle bd munkapadot rendeltek tőlünk.
Az egyik ugyanaz a kategória, mint az obi lux valamilye, ami egy vicc, de néha jó ha van.
A másik egy bő 40.000-es pad volt, alig bírtam megemelni kis túlzással, de nehéz volt, nem a simán arrébbdoom alu lux :D
Van jó bd-ből is, csak az annyi, amennyit már nem szívesen adunk egy ilyen szerkezetért.
Most agyalok hogy oldjam meg a nyavajás egy asztalomat, nincs ötletem hogy lenne a legjobb, hogy ne legyen kicsi, nagy se, el kell férnem mindennel a 3x4 méteren, ami azért így kihívás lesz...
Először fixen középre akartam betenni, de lehet mégse lesz az úgy annyira jó megoldás, ahhoz nem elég nagy a helyem :(
Erről beszéltem én is, mondjuk ezeket a számadatokat nem ismertem, csak a saját tapasztalataim alapján írtam, hogy ki fog szorítani pár évtizeden belül minden más fát az országból. :(
A képen, a munkafelület alapján egy Wolfcraft Master 200-as lehet, de nem is ez a lényeg. A legcélszerűbb az lenne, hogy egy olcsó munkapadon készíteni, talán ebből a pénzből már lehetne is egy fixet, amin aztán lehetne dolgozni. Sajnos erre nincs lehetőség, mivel egy garázs sincsen jelenleg.
Most éppen a lakásunk 12 ajtós beépített szekrényét kellene lecserélni és úgy tervezem, hogy egy munkapad és az ehez szükséges szerszámok vásárlásával egy szakember munkadíjának egy részét megspórolom vele.
Ellenben a munkapadon kívül egy reálisan látó ember véleményére lennék kiváncsi. Jól gondolom és látom-e a dolgot, ha a következőket tervezem.
Műszaki rajzban, tervezésben mondhatom, hogy jó vagyok. Érzékem van a barkácsoláshoz, azt hiszem. Építkezés előtt (2 év) állok és a szüleim lakását is fel kellene újítani. Van realitása annak, hogy időt és pénzt (szerszámok) áldozzak rá, hogy a lakásba megfelelő bútorokat készítsek? Itt nem a finoman megmunkált tölgyfa asztalokra gondolok, hanem a bútorlapból készítendő berendezési tárgyakra.
Mennyit lehet így a berendezési tárgyak piaci értékéhez képest fogni?
Volt tehát rajta a Makitól ez a fűrésznek csúfolt öszvér, nagyrészt őt hordozta (ez a Maki amúgy rettentően sz*r konstrukció, nekem nagyon nem kéne így 2 napnyi használat után). Illetve a lépcsőfokok nútjait is ezen martam be a lépcső 2 oldalába, használva kicsit a "satu" funkcióját is.
Elég masszív kis szerkezet, nekem nagy segítség volt hogy nem a földön kellett vagdosni, meg egyáltalán, volt mire lefogatni az anyagot.
Azt meg, hogy ér-e 36 ropit - neked kell eldöntened. Nekem van műhelyem, én ilyen szemüveggel nézem a dolgot - de unokatesómnak nagyon nincs, helye ugyan lenne hozzá de ő nem "véresszájú" hobbista aki építene magának munkapadot.
Összehasonlításom nincs az emlegetett Bosch asztallal, hanem egy nagyon régi B&D munkapaddal. Ahhoz képest a Wolfcraft betonbiztos, a B&D nagyon libegős. Igaz, az ára is töredéke a Wolfcraftnak.
Szerintem az a nyílás (beépítés) mérete. Az biztos, hogy nem a szárny mérete. Amennyire emlékszem, a 75-ös ajtónak 75-ös nyílást kell csinálni, és a tok valódi szélessége 73 körül van.
Ha egy beltéri ajtó katalógus szerinti mérete 90x210 cm, akkor falban (OSB) mekkora nyílást kell hagyni a beépítéshez? (Tehát azt nem tudom, hogy a 90x210 a nyílás mérete, az ajtó mérete tokkal együtt, netán csak az ajtószárny mérete.)
Kint voltam a versenyen, jo sokaig neztem Oket, ahogy dolgoznak. Jo volt! Ha lett volna elottuk valami szek/pad/mini lelato, tovabb neztem volna Oket. Ha mar, akkor a mechanotrikai szamban is magyarok nyertek (ez egy picit off, de jo :)).
Véleményeteket szeretném kérni, amennyiben van valakinek tapasztalata a következő termékekkel. Otthonra szeretnék egy megfelelő ár-érték arányú, valamilyen minőséget képviselő munkapadot. Lakásban lakok, nincs műhely, így kompakt kialakítású, megbízható és minél szélesebb körben használható termékre lenne szükségem. Kettő típust néztem ki magamnak:
1.) Bosch PWB 600
2.) Wolfcraft Master 600
Akinek van tapasztalata ezekkel, kérem segítsen a választásban. Elsődlegesen a megbízhatóság és a minél szélesebb körben való használhatóság érdekelne.
Kb. egy árkategória mind a kettő (Bosch 41.000 Ft, Wolfcraft 35.000 Ft.) Olvasgattam már utána, de mivel mind a kettő német gyártó termékei, így gyakorlati tapasztalatokat csak németül találok, amivel sajnos nem sokra megyek.
Amennyiben hasonló minőséget képviselő más terméket is javasoltok, megköszönöm.
Igen, kicsit esetlen a mutatvány, de ha belegondolsz, a való életben sem mindig tudod a saját oldaladra tenni a megmaradó részt. A sín a megmaradó részen kell, hogy feküdjön, úgy van értelme a jelölésnek és a gumicsíknak, egyébként a fűrészelés miatt kieső 2-3 mm-rel kisebb lesz a munkadarabod... :D
Vagy máshogy fogalmazva. Van egy egész tábla anyagod, aminek a le akarod vágni a sérült szélét. Vagy a földre letéve, és a táblán taposva, vagy a videóban látható módon csinálod. Esetleg bal kézzel használva tudsz a tábla mellett sétálni.
Azért érdekes, hogy két "profi" tesztelő, nem képes a bak szélére tenni a vágandót, és szépen a fűrész mellett sétálva dolgozni, inkább felmásznak az asztalra, meg nyújtják a karjukat, hátha végig ér.
Azért gyümölcsnél a "ménkű" kockázatát elég jól lehet minimalizálni, jég ellen hálóval, kártevők ellen meg vegyszerrel. Az más kérdés, hogy ezek pénzbe (sok pénzbe) kerülnek, és nem tudom, mennyire szeretnék ilyen diót enni. Nekünk van 3 diófánk (bio, öko, akármi, nem csinálok velük semmit), tavaly nem volt rajtuk semmi, ifén meg legalább fele fekete, összetöpörödött belű. Ha pénzre megy a játék, nyilván ez nem megengedhető.
Jóó, persze, ezek az optimista számok. De ha nem üt be a menkű, pár év alatt azért ki lehet hozni belőle a beruházást.
Ha beüt... az más. De a menkű beüthet bárhova - még a legfáintosabb iparba is.
Pl. 10-15 éves távlatba már most megy a fosás a belsőégésű-motor iparban.
Mert ha a villanyautóból tényleg lesz valami (márpedig gyanús hogy lesz) - akkor nem csak iparágak, de egész néprétegek kerülhetnek óriási nagy szarba.
Az a helyzet, hogy itt most három véső "kategória" van. Az egyik az új (vagy újszerű éllel), azokat simán olcsó gyémánt lapokon kézzel csak fenem.
Van aztán olyan, amiről már több anyagot kellene leszedni. Na ezekre most nem került még sor - mert van ugyan egy nedves-száraz olcsó köszörűm, de azt is rendbe kellene szedni. Épp az 50-es vésőm olyan, hogy legalább 2-3 milliméter le kellene belőle köszörülni fenés előtt.
És van olyan 18-as régi kék nyelű Stanley, ami lényegében menthetetlen, mert az éves során annyi téglát megy egyebet látott (tudom, ez megbocsáthatatlan), hogy vagy marad ez a funkciója, vagy a széléről végig kellene köszörülni, mondjuk 1-1,5 millimétert és úgy lenne belőle 15-16-os (?)
No ehhez már kellene valami köszörű sín vagy ilyesmi. Úgy érzem, hogy nekem drágák a Tormek szintű élezők. Ez meg kézből nem menne rendesen.
És van a harmadik, aminek csimplán csorba az éle, azokat még át merem húzni a köszörűn, aztán jön a gyémántos fenés.
Az a körfűrészes módszer amúgy rettentő primitív, ebben a formájában lényegében csak kúpokat tud esztergálni. Viszont ha a forgástest alatti kis "tárgyasztalt" tudom fordítani illetve közelíteni-távolítani a fűrészlaphoz képest, akkor tudok olyant, ami mindkét vége felé kúp - és ez épp jó vésőnyélnek.
Az a jó ebben, hogy kb 10 perc a két ilyen vésőnyél és mostmár maga a vésőnyélhez való kis "tárgyasztal" sem volt több fél óránál.
Szemezek vele egy ideje, majd írjál a tapasztalataidról.
Más úton járok most csiszolásban, vettem még egy mactech excenter csiszolót! Nem kell állandóan papírt cserélni, nem bizsereg utána a kezem, 60-as papírral nagyon harap.
Ebbe nem keverednék bele, mert csak kicsit ugatom a dolgot (bár agrármérnök vagyok, de nem kertész), de nem ennyire tuti dolog a dió. Az is csak mezőgazdaság.
Nem zárja ki egyik a másikat... bár, szerintem ami a biztos jövedelmet illeti ott mellélőtt az öreg. Próbáltam és bár ő nyilván sokkal jobb üzletember volt nálamnál, mégis ... Kiszámol az ember mindenfélét, aztán a végén a vonal alatt kijön neki a 70 forintos órabér, én ezt látom. Aki nagyon ügyes, egy üzleti zseni, az felviszi mondjuk 500 forintra.
Szinte bizonyos, hogy az 1 milliárd soha ki nem jön belőle...)
Ebbe én nem lennék olyan biztos.
(Sajnos) volt dolgom dióval, amikor a tikkasztó valuta-éhség volt. Gépeket importáltunk, de valamit exportálni kellett a valuta-bevétel miatt, hogy ki tudjuk fizetni. És így vittek bele egy dió-kalandba (ami álmomban ne jöjjön elő többet).
Na nem azért mert ne lett volna rohadt jövedelmező - csak az én habitusommal nem stimmelt az, amivel járt.
De azóta a bejgliben sem akarok többet diót látni. Tudnék róla mesélni, föleg a felvásárlásárlásáról de még "főlegebb" a 60 tonna dió pucolásáról.
Na mindegy, rég volt - viszont az van, hogy:
- 1 kiló európai (ez fontos !) fehér színű, nagyszemű, feles bélért 4-5 eurót is adnak a nyugati piacon.
- A sötétebb színű, kisebb szemű negyedesért (vagy netán töretért) jobbára semmit, vagy csak filléreket adnak, annyira, hogy a szállítás se jön ki belőle.
Azt ugyan nem tudom, hogy mennyit termett Gyuribácsinak 1 fa - de ha csak 40-50 kilót, az is 200+ euró / fa / szezon.
Cca. 8-9 ezer fája volt az öregnek - 41 hektáron - lehet szorozni.
Persze, költség is van vele (idényben 20-25 embere volt, gépek amortizációja, stb.)... na de akkor is.
Pláne, ha nem csak 1 szezonban gondolkodik valaki :-)))
A szomorú az, hogy a diófát is utolérte a mai gyümölcsösök átka: kicsi, alacsony fa, ezért akár hektárnyi dióban nincs értékelhető faanyag. Ez szerencsére nem igaz a házhoz ültetett dióra...
Sőt, az USAban már dióból is vannak kordonos ültetvények.
Nekem is a házam nyugati felén kell időnként letennem az időjárásállomásomat, hogy fogja a jelet, mert már maga a ház is árnyékol annyit, hogy a keleti felén nem elég a jelerősség. Kelet Pesten.
Olvastam a cikket amiben erről a projektről nyilatkozott valamikor és megértem miért csinálta. Nagyon szépen elmondta, hogy ugyan az is siker neki amikor olcsón vesz valamit és drágán eladja, de egészen másféle sikerélményt ad neki a dió. Azt akarta érezni, hogy valóban értéket teremt és nem csak hasznot, erre pedig pont jó volt a dió projekt. ( Sőt, szerintem inkább csak erre volt jó neki... nem hiszem hogy ebből meg tudott volna gazdagodni)
(Bár ő azt mondta erről, hogy a gyerekeinek ülteti, mivel a gyerekei valahogy nem lettek olyan "üzletemberek" mint ő, olyant akar rájuk hagyni, ami "biztos bevétel'. És csinált 1 milliárdért egy diófa ültetvény. Szinte bizonyos, hogy az 1 milliárd soha ki nem jön belőle...)
Sajnos épp ezeknek az erdőknek a helyére lesz nehéz majd más fát ültetni. Az azért semmiképp sem jó jel, hogy 200 év alatt "foglalt el" az akác akkora területet, mint aztán 25 év alatt még egyszer akkorát.
Mennyit próbálkoztam ezekkel a trükkökkel! Még különféle speciális eperfajtákat is vettem nem kevés pénzért. A cél az lett volna, hogy viszonylag kis alapterületen sok növényem legyen a vertikális elrendezés segedelmével.
Mára elmondhatom, hogy megtanultam amit az öreg gazdálkodó szomszédomnak nem hittem el : nem lehet - illetve nem érdemes - a növényeket megbúbolni. Az eper azért "földi", mert a földön érzi jól magát. Oda teremtődött. Óriási energiákat tehetsz bele ilyesmikbe, de úgy is csak részeredményeket érhetsz el. Játéknak, kísérletnek jó de sosem lesz kifizetődő.
A rendszerváltást követő kárpótlás elindított egy folyamatot amelynek az akác nagy nyertese volt. Sok újonnan földhöz jutott ember gondolkodott úgy, hogy még a saját életében szeretne pénzt látni a frissen szerzett földjén. Erre pedig az akác a maga 30-40 éves vágásérettségi korával kitűnően alkalmas. Rengeteg felhaygot TSZ terület is erre a sorsra jutot.
(Asztalos szakmák európai bajnoksága - magyar első hely)
Jó-jó, de kit érdekel ez manapság? Meg úgy a szakmák, általában ugyan kit hoznak lázba?
Nem fudbal ez, hogy első oldalas, vezető címsor-hír legyen egy 0:0 -ás eredmény is - egy IV-ed osztályú csapattal szemben.
De más sportágakban is hoztunk aranyérmeket, nem is olyan rég -pl. vitorlázásban, ami érthető, mert mi nagy tengeri-ország vagyunk, a vérünkben van a hajózás :-)))
Szóval ott is megnyertünk (boccs: megnyertek) világversenyeket magyar sportolók - igaz, arról tudósítottak is.
Viselkedése nagyon ismerős, mind a két beagle hasonlóképp hülyének nézett engem és viselkedett, mint a Csibész :D Van egy jó és rossz hírem ahogy főnök mondaná.
A jó, hogy kezelhető lesz, a rossz, hogy nekünk ez mind a kettőnél 6 év után kezdődött el, igazán jó pedig 8. betöltött év után, addig idióták voltak :D
Ha bejgli vér van benne, akkor kajával oktatható, nevelhető, nagyon erős rászólásokkal talán, de öntörvényű és két szabály van: egy amikor lát a gazdi, s egy mikor nem és ezt figyeli.
Miénk mindig ül, ha akar valamit, ezt "belevertem" nagyon. Csak így kapott nasit vagy kaját ha leült és beleégett :D
Pofáracsapásokkal neveltem őket, amolyan nem erős, de határozottan odaütőssel, ezt nem szerették és inkább viselkedtek.
Mi kerten belüli kerítést bontottuk el, mert nem volt értelme, átmászott rajta, mint egy majom vagy ledöntötte azt.
Pár napja linkeltem be egy tanulmányt az akácról. Aszerint gyakorlatilag folyamatosan nőtt az akác által elfoglalt terület, a rendszerváltás óta több, mint 200 ezer hektárral. Mára több, mint 450 ezer hektár. Sajnos ez nem úgy néz ki, mint ami jól kordában tartható... :-(
Kora tavasszal készítettem 3 db földieper oszlopot, szépen feltöltve marhatrágya + virágföld keverékkel. Az oszlop 110-es pvc szenyvízcsőből készült, benne egy kifúrkált 32-es cső a locsoláshoz. Alul egy 50 literes pvc virágváza. Lefestettem fehérre az egészet. Teleültettem az egészet földieperrel, gondoltam jó kis dísz lesz. Na szerinted mit csinált a csibész? elkezdte kiszedni a palántákat és felhordta a teraszra, minden tiszta föld lett. Kénytelen voltam csirkehálóval körbetekerni az oszlopokat. Erre elkezdte cibálni csirkehálót ami ugye nem túl erős.
Ílyen lett a 3 oszlop.
Most ősszel ott tartunk, hogy a függőleges oszlopokból kipusztult az eper, alul a vázában meg burjánzik. Jövőre majd megpróbálom megcsinálni az automatikus oszlop öntözést, mart nagyon hamar kiszárad benne a föld.
Lehet, hogy eddig tévedésben éltem, és a jel máshonnan jön. Annyira nem érdekel, hogy rákeressek. Az a lényeg, hogy van ilyen jel amit fogni tudunk. Az óra leírásában csak annyi van, hogy Grinincsi idő jelet keres és ha megtalálta akkor automatikusan beállítja magát.
Mienk most új dilibe kezdett, kertészkedni kezdett. Úgy gondolja azt a virágot át kell nagyon ültetni abból a cserépből...
Alábbi meg egy esős este kajavárás közben. Kaja előtt akár órákig fut, miért nem tudjuk, de ezt teszi és ugat közben, baromi gyorsan (reggel is, 2x kap kaját). Doki csak azt mondja agyban van baj :D Így vár míg el nem hangzik a varázsszó hogy ehessen, itt a kaja már a tálban.
Holnap felszögelem a kapott zsindelyeket, kíváncsi vagyok hogy hagyja majd.
De hogy on is legyek végre, régi szekrényeket szabdalom fel, s lesz fellógatott kisszekrény belőle az új helyen. Remélem haladok is majd evvel is kicsit.
Ha nem max polcok készülnek konzollal, s később lesz kisszekrény projekt, meglátjuk, igazából legalább ennyire kéne asztalt összedobni.
Ma délután, mivel még mindég nem nagyon mozgathatok nehéz dolgokat, arra használtam a helyzetet, hogy vésőket "tettem rendbe".
Egyrészt a 3 db cseresznyés vésőről leszedtem a nyél lakkozását és egy kicsit faragtam a nyélen, mert jobb szeretem, ha a vége "nem lépcsős" és az első szorító gyűrűt kicseréltem 22x1,5 mm-es sárgaréz csőre.
Az ALDIs vésők nyelét különösen nem szeretem, az ugyan széles körben használt, de nekem nemszeretem forma, azokat is átfaragtam, leszedtem róluk lakkot, cseréltem szintén a szorító gyűrűt. Egy nyolcas simán elpattant attól, hogy befogtam a satuba és spokehave-val faragtam a nyelét. Ennek a nyelét megkapta egy régi 6-os vésőm, aminek már szilánkokra volt törve a nyele.
Utána ezeket a nyeleket bekentem sötét páccal. Nem biztos, hogy hosszú életűek lesznek ezek a bükkfa nyelek.
Volt még egy 35-is és egy 50-es nagy vésőm, ezek kaptam új bubinga nyelet - ezeket azért komolyan kell ütlegelni. Remélem, ezek a nyelek beválnak.
Ismét a "körfűrész esztergához" fordultam a nyelek ügyében. A pácolt bükk nyelek szinte ugyanúgy néznek ki, mint az olajozott bubinga, de azért nagyon nem ugyanolyanok.
Elkezdtem megfenni is őket, de csak feléig jutottam, ennyi fért a délutánba.
(Azért megállapítottam, hogy a cseresznyés vésőket sokkal nehezebben fentem meg, mint az ALDI vésőket. Viszont nem is annyiba kerülnek...)
Jó, légvonalban csak 1450 körül. De az órajel is közúton közlekedik. :)
Komolyra fordítva. Az 1500 kilométer (hivatalosan a legtávolabbi az 2500 körül) az ideális légköri körülmények között érvényes és ha nincsenek az adó és a vevő között hegyek. Olyankor a kapcsolat (órajel vétele) sikerességének aránya éppen magasabb moint 50%. HA kicsit is mások a légköri viszonyok pl felhős az ég vagy tél van vagy hasonkó akkor talán harmadik vagy negyedik hatvány szerint csökken a sikerességi százalék. Ami kurva sok. Miskolcon pl alig működnek ezek az órák, mert pont egy olyan völgyben fekszik ami Frankfurt felé zárt. Budapest valamivel jobb (Pest jobb mint Buda) de amerre Győző lakik az nyíltabb terep. Pedig mi csak 800 kilométerre vagyunk Frankfurttól (amúgy ez a karórák vételének kb a felső határa és már ahhez is megfelelő irányban kell letenni). Az asztali órákban nagyobb antenna fér el azok ebből a szempontból jobbak.
És milyen igazad van! Anno volt egy keverék tacsink. Járt az utcában egy bácsi, rendszeresen bosszantotta a kutyut, élvezte hogy a gumicsizmás lábához nem fért hozzá. Aztán egyszer amikor lehajolt hozzá, a kis okostóni felugrott és ráharapott a hónaljára. Illetve arra a karhajlító izomra, ami ottanfele van. Alig bírtam szétfeszíteni a száját. Utána a sértett csak az utca másik oldalán közlekedett fénysebességel.
Oké, nem vitatkozom. Amikor még anno az atomórákat tanultuk akkor az volt a mondás, hogy ilyen gyors rezgést nem egyesével számolgatnak, hanem rezonanciafrekvenciával, és abból van visszaszorozva, annak a mérésének meg van némi toleranciája. De ez már jó sok éve volt és azóta sokat fejlődött a világ szóval inkább elhiszem.
Persze az is hogy változtattak a konstrukción. Én kb 1-1,5 éve vettem. Első és egyben utolsó alkalommal használtam a nyáron. Tegnap kukáztam ki az egészet. Kicsit sajnáltam mert az ominózus műanyag dugattyún kívül minden ép maradt.
A szelep könnyen kiszerelhető, megéri szétszedni, megnézni hátha a mostani már nem csak vizes anyag szórására alkalmas.
de, ami számolja, az is mind ugyanolyan pontos. egyszerűen darabra kell számolni, az nem olyan nagy truváj.
és nincs bizonytalanság, mivel 1967 óta fordítva van a definíció. egy másodperc az x darab rezgés és kész. ha valami miatt másképp rezeg, akkor onnantól más a másodperc hossza. pontatlan lenni a definícióból következően nem tud.
az olcsó atomórákban rubídium van, azt át kell számolni.
Az izotóp mindegyikben ugyanolyan pontos de az elektronika ami azt számolja már nem annyira.... Azt ember gyártotta nem a természet és ha ember csinálta akkor tűrése is van. Lehet kompenzálni (meg is teszik) de akkor is van némi bizonytalanság. Úgy százezer évenként pár tízezred másodperc. :)
Igen, annak az időzónának a jelét (UTC) sugározza Mainflingen. Az óra meg ahhoz képest állítja magát (mint minden értelmes óra), de nem onnan jön a jel.
"Nem is tudtam, hogy "Grinicsben" is van ilyen adó..."
Mert nincs is. :) Európában a mainflingeni adót (Frankfurt mellett) használja mind. :) Az már más kérdés, hogy van aminek át lehet állítani az időzónáját, és van aminek rögzített.
Hogy érdemben tudjak válaszolni Győző felvetéseire történelmi távlatokba kell helyezni a dolgot.
Pár héttel ezelőtt már írtam, hogy a mai Magyarország területén nem volt különösebben érdekes ezelőtt még száz évvel sem a minőségi faanyag termelése, hiszen bővében voltunk jó minőségű faanyagot adó területeknek a Kárpátokban, Tátrában, Horvátországban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem voltak jó, vagy kiemelkedő minőségű erdők, de nem ez volt a jellemző. De jött a Trianoni szerződés és az aláírásának pillanatában elveszítettük erdeink 84 (!) %-át. A jelenlegi ország területén az erdősültség mindösszesen 11,5% volt. Jelenleg valahol kb. 21,5 %-on állunk. Ez ugye közel a duplája. Még ennél is nagyobb azonban a minőségi változás! Láttam Kőszeg város 1890-es évekből származó üzemtervét, abban 30 éves vágásfordulóval kezelt sarjerdő üzemmódról volt szó tölgyesek és bükkösök esetében. Ma már szinte egyáltalán nem alkalmazzuk a sarjaztatás ezeknél a fafajoknál és a véghasználati kitermelésük sem lehet 90 éves koruk előtt, de inkább 100-120 év a jellemző. Viszont 200-250 éves tölgyerdőket is tudok mutatni, ha felém jártok. De szerintem a legszemléletesebb adat az, hogy egy év alatt erdeink kb. 13 millió m3-t híznak (ezt hívjuk növedéknek), míg a fakitermelési volumen 7,5-8 millió m3.
A fenyők közül egyedül az Erdeifenyő (Pinus sylvestris) tekinthető őshonosnak a nagy területet elfoglaló fenyőféléink közül. Őshonos még a vörösfenyő, de az nálunk csak elegyfafaj. De ezek is csak a NY-Dunántúlon és a Bakonyban őshonosak, mindenhol máshol emberi közreműködéssel kerültek. A lucfenyőn máig vitatkoznak a botanikusok, talán a Kőszegi- és a Soproni-hegység magasabban fekvő területein előfordulhatott természetesen. A feketefenyő nem őshonos, elterjedésének északi határa a Bécsi-medence, hozzánk pionír tulajdonságai miatt telepítették be erdész elődeim a gyenge termőhelyeket jól toleráló tulajdonsága miatt. A gesztenye (Castanea sativa) valószínűleg a római korban került be a Kárpát medencébe.
Az erdőtőrvény jellemzően 4-5 ezer darabban határozza meg a sikeres tőszámot (Hatóságilag elfogadható) fafajtól függően 4-10 éves korban. Ehhez csemetéből el kell ültetni 8-10 ezer darabot és az időjárás, vadkár stb. függvényében folyamatos pótlásra is fel kell készülnünk. Természetes felújításnál (a levágást megelőző 2-10 évben a a levágásra kerülő állomány saját magterméséről újul fel) ez a csemeteszám elérheti akár a 100 ezer darab/hektár tőszámot is!
Egy-egy faanyag ritkaságára szerintem a piaci ára alapján elég nehezen lehet következtetni. A fakitermelési lehetőségek erősen korlátosak (és ez így nagyon jól van), valamint a kitermelt faanyag csak egy része alkalmas asztalosipari célokra. Tehát az erőforrások szűkösek, míg a kereslet magas ezen megújuló és természetes anyag iránt. Az EKÁER és EUTR rendszerek bevezetése a külföldről fekete és szürke útvonalalakon beérkező faanyagok kiesését okozta a piacról (ez kb 2-3 millió m3 éves szinten), ami szintén drágítja a faanyag árát.
Az akác egy érdekes kérdés, erről is volt itt szó korábban. Akácos területeink nagy része olyan termőhelyeken van, ahol korábban nem volt nagyon semmi. Ma már nem támogatott a telepítése sem Hatósági oldalról, sem költségvetési oldalról. Kétségtelen, hogy agresszív területfoglalásra képes, de kordában tartható és elegyfafaj szinten nem zavar különösebben semmit és szerintem senkit. A természetvédők szerint persze egy darab is bőven sok.
Ehhez nem értek. Csak elképzelésem van róla, hogy valami módon egymást is figyelik vagy egymáshoz is szinkronizálnak?????? De majd aki jobban ért hozzá az elmondja.
Én puli imádó vagyok már 4 pulim volt, és mind 14-15 évig volt velünk. A mostani kis csibész ugyanazon a napon született mint én de idén januárban. Csodaszép kis könyök kutya volt 6 hetes korában, korom fekete göndör szőr, szép fehér nyakkendővel. Aztán elkezdett nőbi de kegyetlenül, a szöre meg maradt kb 5 cm rövid, Most már kb 20 kg a csibész, hatalmas lett, jóval nagyobb mint egy puli szokott lenni. Egyszerűen nem bírunk vele, olyan csibész, eddig minden kutyámat szépen meg tudtam tanítani mindenre, de ez kezelhetettlenűl csibész. Hatalmasakat ugrik fej magassági, vágtáik, nem fogad szót, visszaugat, már az is megfordult a fejemben hogy elviszem egy menhejre, de erre nem tudnék vetemedni. Biztos van valami másfajta kutya beütése, (fajtatatisztának vettem). Hosszú nyúrgák a lábai. Még jó hogy kiskorában a csibész nevet adtuk neki, hát úgy is viselkedik. Állandóan játszik felugrál. széttépte a szugyoghálót a terasz ajtón és átmászik a méter magas rétegelt lemez fölött amit az ajtó aljába beépítettem. A telket annyira védi, hogy amikor a fiamék jönnek akkor be kell zárni a csibészt, mert széttépné őket. De minden idegennek ilyen. Tegnap elkezdte a drótkerítést rágni, szépen összegyűrte a drótot. Felugrik a mogyoróbokor alsó ágaihoz, és letépi az ágakat, majd felhozza a teraszra. Mindent felhoz a teraszra amit talál, kész disznóólat csinál ha nem figyelünk rá.
Ehhez hasonlóm van nekem is. Több éve megy. Először azt hittem, hogy vissza kell vinni, mert hibás. Közben csak türelem kell, kivárni, hogy beálljon. Elem csere után ugyanígy fog kerengeni.
Na bementem a lidl-be mert új árú érkezett. Vettem egy fali órát 3000-ért, rádió vezérléses, teljesen automata. Amikor beraktam az elemet, marha gyorsan elindult a kismutató és a nagymutató, a másoddperc mutató 12-ön állt. Teljesen körbement, azaz 12 órányit előrepörgetett, majd megállt az összes mutató a 12-ön. Eltelt kb 2-3 perc, majd megint elidult gyorsan és amikor elérte a vals időt, akkor onnan kezdve normál sebességgel ketyegett. Semmit nem kellett rajta állítanom. A leírása szerint ezred másodperc pontos, Grinicsből fogja a jeleket. Ez rohadtul megérte.
Nálunk az összkép egy tacsi keverék meg egy stafford keverék .A staff megvárja hogy a tacsi bír vele vagy sem ha sem akkor közbelép.Áldozatul esett már borz,nyest,görény ,erdei egér illettve mentős is.Mikor leestem a tetőről jött a mentős a tacsi félkörben járőrözve védett a mentős belerúgott az addig békésen fekvő staff lekapta a gatyáját.Most mikor kórházban feküdtem a 2.5 féléves fiammal beszéltem telefonon.A kisrác kérdezte miért nem megyek haza ?azt találtam mondani hogy az orvos nem enged. 1 perc csend majd Lambó Lambó gyere apát nem engedik😉
Kettő van belőle. Az egyik fekete fogantyú, primitívségig egyszerű, a másik szép színes, dupla tekergető rajta. Na ez utóbbit csak vizeshez. 2k lakkot fújtam vele, elmostam, a következő alkalomkor nem tudtam használni. A levegő szelepben levő műanyag alkatrész összeolvadt. A primitívben semmi műanyag, szépen dolgozik.
Eléggé leszólták a nemrég akciós, Lidlis kis festékszórót. Ma kipróbáltam, illetve már tegnap is. Kis komód tetejét, és fiókjait fújtam vizes lakkal. Szépen porlaszt észrevehetően reagál a beállításokra, nem kellet hígítani a festéket.
A négy fiók előlap, a lábak, és a fedlap, 10 perc alatt lefújva, az elmosása nem több mint az ecseté. Talán nem elég kétszer fújni, de még így is gyorsabb, és szebb mint ecsettel.
Úgy általában igaz, hogy minél kisebb, annál bátrabb a marhája.
A nagyobbak meg inkább arrébbmennek a kisebbek elől, megijednek tőlük. Miénk is elég idióta tud lenni és hirtelen támad minden előjel nélkül.
Utolsó két túrán is ilyen volt, védett minket látványosan (kb feleslegesen mondjuk) mert felénk futott másik kutya oszt olyan gyorsan irányt változtattak, mint a csuda :D
Labrador? Német dog? No problem, kis Zsaki bejgli megoldja, úgy futottak előle, mint ha tűz lenne... Ha kaja a tét meg pláne.
Előtte-utána meg húzta fülét, mert félt a sok kutyától. Korábban ketten voltak, mióta egyedül van nagyon sokat változott otthon jó irányba, túrán meg rossz felé :)
Sokféle kutyával volt viszonyom, a welsh terriertől a bulterrieren és németjuhászon át a rotweilerig. (Ennél sokkal több féle de felsorolni is rémes lenne.)
Mégis egyetlen kutya hagyott rajtam maradandó nyomot, az konkrétan egy simaszőrű tacskó volt - ami átharapta a bokámat. Cipőn keresztül.
Amúgy meg épp ezért méreteztem fel. Nem várom el a dobbermanntól, hogy bemásszon egy 15 centis lyukba és a tacskótól sem, hogy megküzdjön egy nála tízszer nagyobb állattal. Viszont a róka meg a borz kb azonos arányban áll a tacsekkal mint a dobi a neki szánt ellenféllel.
A tacskó az egyik legkeményebb kutya. Nem véletlenül hívta Fekete István görbe lábú hóhérnak. Kevés kutyát tudok felsorolni (talán csak 4-5 terrierfajtát) ami fogja magát, bemegy az ellenfél barlangjába és az ismeretlen terepen, sötétben harcolva megöli azt és kihúzza.
Dobbermann méretben ezt kb. úgy kell elképzelni, hogy a dobi bemegy a puma után egy 15 méter hosszú 40 centi átmérőjű csatornában egy kutyaól méretű lyukba egy ahol ketten épp hogy elférnek a pumával, majd győztesen kijön. És másnap is meg másnap is.
Csak megemlítem, hogy lehet vásárolni 13cm hosszú fűrészlapot is. Nekem is van pár darab, az ytong tégla válaszfalban ezzel vágtam ki az ajtóknak a boltívet.
Öt kutyánál már sokkal változatosabb képet mutat a "normális" :)
(a labrador meg a jagd keverék tavasztól őszig nem akar bejönni, csak ha egyenesen a szőnyegre / kanapéra mehet, a félvizslák meg benn a fekhelyükhöz gyökereznek, évszaktól függetlenül, illetve ha kimegyek, jönnek velem, ha bemegyek, kétségbeesnek, az öreg labi meg nem tudja eldönteni, mit akar)
A hétvégén vágtam vele egy kis 30mm baromi száraz tölgyet. Hát azért ettől kicsit hátrahőkölt. Ha toltam neki, akkor leesett a fordulat, ha nem, akkor meg megégette. Nem akartam erőltetni, nem számít hogy kicsit kozmás a vágás, lesz még gyalulva. Mindez a gyári lappal, ami vágott már öntöttvasat is.
Viszont iszonyat laza így dolgozni. Feldobom a pallót az asztalra két lécre, beállítom a vágásmélységet 2mm-el nagyobbra, rajzolo, vonalzó, tol, kész. És szinte ragasztható egyenességű a vágásvonal. Veszek hozzá valami rendes hosszvágó lapot, még erőlködni sem fog.
én virágkötöződrót és tűzőgép kombót toltam. simán elvágtam a hengert amíg a nejlonban van, konyhakéssel. aztán a maradék ment a következő sávba, mellé meg vágtam egy megfelelő széleset. így minden közben csak egy hosszanti toldás van.
Én nem U szeget használtam, hanem sima aprószeget - asszem 35-ös - a szarufákba, és aztán cikk-cakkban műanyag kötözőzsinórral megkötöttem.
Nálam 70-80 centire vannak a stafnik. Nem a tekercset vágtam el 120-ról 70 centire, hanem 120*70-80-as darabokat vágtam.(cca 5 centivel nagyobbra mint a helye.) Ezt a résbe tömtem, és meg is állt addig amíg megkötöttem.
Ezzel a technikával egyedül be tudtam rakni a szigetelést.
Most hgy van időm, nézek mindenféle videókat. Ez itt egy nagyon kicsit off, de mivel asztalosság a fő vonal, mégse. 43 perc, szóval nem egykávés videó, meg német, én is csak egy részét értem a nagyobbat csak sejtem. De nekem így is jó volt nézni.
Nepáli asztalosok Németországban, németek Nepálban. Csereakció :-) Egymás országában, a másik kultúrájban, a másik munkahelyén és munkaeszközeivel. Érdekes nézni az arcokat mikor megérkeznek, főleg a munkahelyre :D Nepáli tökcuki volt, ahogy az oszlopos fúrót tekergette. A német meg mikor kivésett egy díszlecet, úgy állt fel mint akinek leszakad a dereka :D (és velük épp most nagyon együtt tudk érezni)
Részben igazad van. De mi sem bírnánk ki a nappal mínusz kettő, éjjel mínusz tíz fokban, egy szál pólóban, egy fűtetlen/szigeteletlen fabódéban. Mármint nem sokáig.
A rövidszőrű magyar vizsla azon kevés kutyafajták egyike, amelyeknek nincs aljszőrzete. Egyáltalán nincs. Télire egy kicsit sűrűbb fedőszőrzetet növeszt, de az nem sok hőszigetelést ad. Ráadásul egy normálisan tartott vizsla viszonylag vékony is. (Idézet egy fajtaleírásból: "télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen"). Nyilván ha van egy istálló vagy egy hőszigetelt, esetleg fűtött kutyaház, akkor simán átvészeli a telet. Írtam, hogy a miénk kint volt egy telet, de egész nap a teraszajtó előtt kucorgott, pedig ott volt másfél méterre a fűtött háza (azért vittük fel a házát a teraszra, mert amíg messzebb volt, addig éjszaka is inkább a küszöbön feküdt). Nem lett semmi baja. Nyilván most is ki lehetne szoktatni, de mint írtam, kínzás lenne neki. Nem feltétlenül testi kínzás :) Én is befejeztem.
Na - szokásommal ellentétben - én lusta voltam keresni. Ezért is kérdeztem itt, hogy az általam hígítóként ismert terpentoinen kívül van-e még másfajta. Ez alapján akár - még jó is tesz? Mindig tanul az ember.
Mindegy, én már megmaradok a "hashajtó" paraffinolaj mellett :D Elirigyelték az egyik vágódeszkát, így a következőt is azzal meg méhviasszal fogom kezelni.
Igen, ezt én is szoktam mondani... csak nem azt várja az ember, hogy a szuperzöld boltok mérgező tartanak és azt írják rá, hogy de a fenyők természetes anyaga...
Túlmisztifikálod a dolgot. Amennyi terpentinnel dolgod lesz attól nem kapsz mérgezést, ha (ismételten leírom) nem iszod meg és nem kened magadra. Én is használom, nem is tudom mióta.
Az hogy valami környezetbarát, vagy "természetes" nem jelenti azt, hogy ne lehetne erősen mérgező. Lásd pl az összes állati és növényi mérgek, gombák, ásványok, stb...
Azt bírja, amire szoktatod. Ha benti, akkor persze nem bírja kint, mert fázik, benti hőmérséklethez van szokva.
Ez az emberek hülyesége, hogy kint biztos fázik. Te sem fáznál, ha hozzászoknál. Mi 22 fok alatt fázunk a lakásban, oroszok 16 fokban már izzadnak, 0 fok körül még ugrálnak a jeges vízbe :D
A baj amúgy (és amiből jött a téma), hogy hiába csinálunk bármilyen csoda ólat szegénynek, a benti mindenképp fázni fog ha nagyritkán kizárjuk :( Ez a kisebb gond, nem kicsi stresszbe kerül egy-egy ilyen kizárásnál, ha nem ehhez van szokva, mert nem közvetlen mellette a gazdi és beparázik. Vörösváron sajnos anyuék egy schnauzer keverék, jó hosszú szőrű kutyust beszoktattak, fázik is a feje kint, pedig olyan bélelt ól se sok van, mint az övé. Teljesen kétségbe esik, ha 10 percig nem engeded be és keservesen kaparja az ajtót, mert fél... Inkább ez a nagy gond a dologgal, lelkileg rossz szerencsétlennek.
de egyébként a körte is alig van ahol jól érzi magát, ezért nagyon meg kellene becsülni a még meglévő öreg körtéket. De ha már ez is téma: magról kell ültetni-mármint a körtét, a többiről nincs fogalmam- és tapasztalat szerint még homokon is "birja a kiképzést". üdv PJ
Off. Azért ez erősen fajtafüggő is. Magyar vizslát én már nem tartanék szabadban. Nem azt mondom, hogy nem lehet (a miénk is kint töltötte az első telét), de nem lenne szívem hozzá. Kertes házunk van, de a vizsi benti kutya. Nyáron, ha olyan az idő, szabadon járkálhat ki meg be, de ősztől tavaszig a nap java részét benn tölti. Minden nap kétszer sétálunk vele, összesen jóval több mint egy órát (póráz nélkül, hál'Istennek itt van olyan terület, ahol ezért senki sem szól). Ha ki akar menni, kiengedjük, de általában pár perc múlva már kéredzkedik vissza. Neki kínzás lenne, ha kizárnánk.
Ez jó magyarázat, ettől még nem jobb neki, mint az ingergazdag udvaron :)
Cimbi panelproli volt egy németjuhásszal. Kiköltöztek családiba, nem tudja bent tartani a kutyát, mert szétszedi az ajtót, szakadó esőben is xd
Inkább azért szeret egy kutya bent lenni mert sokat babusgatják amikor csak oda egy valakihez, nálunk ez alapban nincs meg. Mi is imádjuk, időnként kap simit, nasi nincs és imád minket, nyitott ajtó mellett eszébe nem jut bejönni, pedig egy végtelenül ragaszkodó beagle-ről van szó :)
Szigor van, mert muszáj, nem ő a főnök xd
Aki volt már nálam fórumról az ismeri a kis mocskot. Imádjuk, de ő helye kint van, mi bent.
nem, a kültéri faszerkezetek építésében van egy csomó munka és pénz, a felületkezelés talán a legfontosabb. Ha két-három évente át kell festeni, az megint egy óriási munka és költség. A karbantartási költségek szempontjából az az optimális, hogy egy olyan rétegrendet viszel fel, amit csak 8 év múlva kell felújítani.
Pl. egy léckerítésnél, ami hosszú 4 nap munka visszavenni a léceket, lecsíszolni egy kicsit és újrakezelni, majd visszaszerelni.
Ablakok és nyárikertek, pergolák esetén, ami megfogható és szem előtt van, muszáj megcsinálni a komplex rétegrendeket, szállekötővel, páccal, fillerrel és lakkal.
Annyian kérdezik, hogy nem vállalok-e ilyen jellegű munkákat, hogy egy négy emberes csapatnak folyamatosan munkát tudnék biztosítani- még télen is (csak akkor a felületkezelést tavaszra kell halasztani). És nagyon jól meg is fizetik, ha az eredmény elfogadható.
Ja, persze ez az az eset, amikor egy kertes háznál ad is a tulaj a külcsinre.
Valamikor 10 éve készítettem a lamellás ajtómat a teraszajtó árnyékolására. Ide is raktam be róla képeket anno. A fenyő deszkák és lecek meggyalulva, majd lenolajjal beeresztve, másnap múlva ismét, majd következő hétvégén Poli-Farbe Boróka vékonylazúrral áthengerelve két rétegben. Dél felé néz a teraszajtó, az elmúlt tíz évben nem kívánt leperegni egy négyzetmilliméter sem róla.
Szineződni viszont elszíneződött tompább barnásszürkésebb lett az eredeti cseresznye helyett.
Kis gyakorlással biztosan :-) Jó, ge**ó dolog volt pont ezt a videót belinkelni, de csak azért hogy lehet ezzel is bénán vágni, alapból az nem igaz hogy pont derékszögben vág. Ahogy vágnak vele, pont úgy vág.
Elnézegetve a fenti és a többi tesztvideót róla .... dögöljek meg ha nem gyorsabban (de talán még szebben is) bevágom ezt a csapolást, egy jó harapós japánfűrésszel:
Vajon mennyi hozzá egy pótlánc ha ez szétesik?
A lyukvágás az igaz, de dekopírhoz is van olyan fűrészlap, amivel bemerülő vágást tudsz csinálni. Lehet nem olyan mélyen mint ezzel, de - csak elmélkedek - vajon hányszor kell olyan csapot csinálni, amikor pont ő jól jön - és a csap szélessége minimum akkora vagy nagyobb mint a fűrészlap szélessége.
Tőlem a "nem kéne" pecsétet kapja. (ja, nincs zöldbosch-fóbiám, van sok ilyen színű gépem).
Ez a rétegrend elmegy kültéri ereszekre, pergolákra, kerítésre. De inkább 3 réteg viaszos pác (UV védelemmel), mert ecsettel lehet azt felvinni és egy termék. A gyártó látom erőlteti a merítést. Ez gyalult felület esetén is OK. Egyszer kell csíszolni is, a második réteg pác után.
Ablakra és minőségi munkákra, szépen csíszoltan, kell egy szállekötő, azt meg kell csiszolni, egy UV védős pác gombavédővel és uniformizátorral, egy szintelen filler alapozó, csiszolás és egy fedőlakk, ami lehet szinezett vagy nem. A filler és a lakk is elasztikus kell legyen, UV védős.
Akkor kb. a déli oldalon a festék nem sérül 6-8 évet. A lakk és a filler szárazanyag tartalma min. 35%, ehhez szinte mézszerű állaga kell legyen a felületkezelő szernek.
Van a Milesinek is ilyen rétegrendeje, de a 35% szárazanyag tartalomban nem vagyok biztos.
Ez az akácméc állítólag valóban valamiféle "hungarikum". Mármint a fogyasztók általi magas értékelése nem jellemző a teljes európai piacra, de a magyarra igen.
Hollandok mondták nekem, hogy ott pl a megdermedt, ikrás méz a menő, mert ahhoz magas fehérje és egyéb beltartalmat társítanak.
Mindössze 20 oldal. Nálunk sokkal nagyobb tudású emberek írták, alaposabb kutatást követően. Sok féltudású vita helyett, amit folytatunk a témában, érdemes elolvasni.
Az nem lehet, hogy az embereknek jobban ízlik az akácméz, mint a virág? Ezért több fogy belőle...
Már akinek jobban ízlik.
Mifelénk annak a sötétebb, vegyes virágméznek nagyobb a becsülete, mert úgy vélik, hogy "abba több a vitamin" - másrészt meg az akácot kicsit émelygős ízűnek tartják.
"azért mert az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan alakul ki a virág pollenjéből a méz."
Az nem lehet, hogy az embereknek jobban ízlik az akácméz, mint a virág? Ezért több fogy belőle...
Lehet, hogy az emberek nem érteni akarják a mézet, hanem ízlelni/érezni és ez látszik a fogyasztáson is. Ha valami jobb ízű, akkor több fogy belőle, ettől drágább lesz.
Amit kifelejtettem. Az akácméz nem a legjobb méz, a vegyes virágméz az igazi, abban sok ezer fajta virág pollenje adja azt a fínom íz kavalkádot, míg az akác méz olyan mint a sivár pusztaság termése, édesnek édes, meg áttetsző de nem jó ízű méz. Hogy mégis miért ez a drágább és miért nem a vegyes virágméz? azért mert az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan alakul ki a virág pollenjéből a méz. Azt tudják, hogy a méheknek van közük hozzá, de itt mintha elvágták volna. A méhészek meg kihasználják, hogy az emberek buták, ha azt keresik akkor azt fogjuk drágán adni. Ettél már gesztenye mézet? Elég ritka és különleges méz, csak az íze olyan mintha friss kutya kakát nyalogatnál. Mégis képesek sok sok ezer forintot elkérni egy kiló gesztenye mézért.
Először is gondolkozzunk el, hogy miért pusztult ki az ország nagy részén az őshonos erdők nagy része!
Szerintem azért mert az emberek nem gondolnak a jövőre. Ha kivágok egy fát és egyet ültetek helyette az még nem elég, de több a semminél. Ha kettőt ültetek helyette az már jó, az egyik talán meg is marad és szépen megnő, míg a másikat esetleg a nyúl megrágja, vaddisznó kitúrja még csemete korában. Ha hármat ültetek akkor már pótoltam azt az egy fát amit kivágtam, de még ez is kevés, mert egy erdőtűz vagy járvány, esetleg egy rovar invázió megtizedelheti az állományt. Ahhoz hogy az építőipar számára is hasznosítható fánk legyen minimum 4 fát kell ültetni egy kivágott helyett. Ha bútor fának akarjuk majd valamikor felhasználni a fát akkor legalább 5 fát kell helyette ültetni, hogy abban talán lesz egy olyan fa ami minőségre megfelel a bútor alapanyagnak.
Most térjünk vissza a kérdésre, és válaszoljuk meg. Tudunk e olyan emberről aki egy helyett több fát ültetett? Ha tudsz ilyenről akkor szerencsés ember vagy mert én egyet sem ismerek ilyet. Olyat ismerek aki a kivágott fák helyére ugyanannyit ültetett, (ha jól tudom az erdőtörvény is erre kötelezi) de az emberek nagy része ezt sem tartja be. Így ne csodálkozzunk, ha szép lassan elfogynak az erdőink amik az oxigént termelik nekünk.
Nézzük meg milyen hazai fafajok vannak az országban amiket akár őshonosnak is nevezhetünk. A fenyő félék, tölgy, a bükk, a nyír, az éger, a gesztenye, a gyertyán a fűz, a rengeteg gyümölcsfa, és még sorolhatnám mert rengeteg fajta őshonos az országban. Ezekből már egyre kevesebb van, mert nem gondolunk a jövőre. Csak menj be egyszer a Zatik áruházba és nézd meg a különböző hazai fafajok árát és szépen tudsz belőle következtetni arra, hogy mennyire veszélyeztetett az a faj. És miért? mert mindenki a legjobb minőségű fát akarja felhasználni, így azt vágják ki a legtöbbet, ergó az fogy a legjobban és így az lesz a legdrágább is. Sajnos már eljutottunk oda, hogy kénytelenek vagyunk a tölgyfa gerendák helyett fenyő gerendát használni, vagy akácot, mert olyan kevés a tölgy.
De erről a felelőtlen erdőgazdálkodás és az ész nélküli faírtás megengedői tehetnek.
Én nem azt mondtam, hogy az akác nem jó faanyag, és azt mondtam, hogy ez egy invarzív faj ami nem őshonos az országban és a gyors növekedése miatt a kapzsi ember ezt ültette nem pedig a minőségi faanyagot ami sokkal lassabban nő meg. Azzal, hogy nem írtjuk tűzzel vassal az akácot, csak azt fogjuk elérni pár száz év alatt, hogy nem is lesz már más fa az országban csak ez az invarzív fa. Ki fogjuk pusztítani a megmaradt őshonos erdőket, az akác a gyors és invarzív növekedése is rásegít erre a folyamatra, mert az akác nem tűr meg maga mellett más fát hosszú távon.
Elmondom még egyszer, hátha elkerülte a figyelmedet. Az akácot mélyre ásott beton lábazatú kerítéssel körülvett helyen lenne szabad csak termeszteni tüzifának, meg amire éppen fel akarják használni. De nem szabad hagyni, hogy ez legyen az egyedüli fafaj az országban. Az akác sohasem volt őshonos fafaj magyarisztánban Ha egy nem őshonos fajt behurcolnak egy országba akkor abból csak baj van. az állatvilágban is ugyanez lejátszódott például Ausztráliában. Ott a nyúl az invarzív faj, nincs ősellensége, nálunk az akác az invarzív faj. Olvasd el ezt a cikket, nagyon tanulságos, hogy milyen felelőtlenek az emberek: https://index.hu/tudomany/til/2018/09/08/ausztralia_biologiai_fegyvert_vetett_be_a_nyulak_ellen/
Lehet, hogy a te szülőfölded környékén az akác volt a fő fafaj, és csak hébe hóba láttatok egy más fajta fát, elhiszem neked, de ez az elődeink felelőtlen gondolkodása miatt alakult ki. Térjünk vissza az első bekezdésre egy kérdés erejéig, amit az elején megkérdeztem ? "...gondolkozzunk el, hogy miért pusztult ki az ország nagy részén az őshonos erdők nagy része" Talán már érted a baj okát.
A kiadósságuk meglepően pontos a vállaltak szerint. Természetesen gyalult minőségű felületen!
De a fedőlakk magában is használható, míg a pác fedőlakk nélkül gyak semmi!
A fedőlakk második rétege sokkal kevésbé fogy mint az első réteg. Míg az első lakk réteg pontosan annyit fogyaszt mint a leírás ad, addig a második réteg szinte a fele fogy, max 2/3 -a.
Elolvastam az akácos hozzászólásaitokat, és elszomorodtam. Először Neked: - A madárfütty nélküli erdő mégiscsak erdő. Sokkal több, mint egy semilyen erdő !!!
Elfogadom, ha mondjátok, hogy a fehér akác egy aljas, invazív, irtandó fajta. Na de Uraim! Irtsuk ki, de mit ültessünk helyette? Tele a tököm az őshonos fajtákra való hivatkozással. Az Alföldön lehetett őshonos régen a kocsányos tölgy, de Vasvári Pál és csapata óta a Tisza folyása alapvetően megváltozott. Az Ecsedi lápot lecsapolták, a kanyarokat átvágták. Megszűntek az Alföld jó részét elöntő nagy áradások.
Amikor tirpák őseim Békésből átjöttek az elpusztult Nyírségbe, nemcsak "hitből és homokból", hanem az ezerszer elátkozott "Robinia pszeudoakacia"-ból építették fel a Nyírséget. Nem tudom, mihez kezdtek volna, ha a tízéves korában már használható anyagot szolgáltató akác helyett a 100-120 év vágásfordulójú tölgyfélékre várnak? Akácból építették a pajtát, a disznóólat, a csűröket, istállókat és a házak vázait. Akáccal fűtötték a házaikat, ennek a tüzén főzték az ételüket. Ebből készült az istállók hídlásfája, a disznók vályúja, a szekereik, a talicskájuk, a szerszámaik nyele! Az akácfasorok védték meg a földeket a homokot hordó szelektől. Lehet hogy elfogult vagyok, de nekem az akác a szülőföldem fája, számomra szent fajta. Fáj hogy ennyire bántjátok.
És még nem is említettem a híres akácmézet, az ipari fát, az Európa szerte keresett szőlőkarót, ami mind AKÁC!
Igen, ilyesmi érdekelne - alákenés - mert az előző sorozat úgy nézett ki, hogy lecsiszoltam fatisztára (fehérre) és utána kapott egy sor gombaölőt a lazúr előtt.
Mondjuk az is érdekelne, hogy minőségre mennyit kell kibírnia egy festésnek?
Amit a hydrochrom-tól láttam, az durva volt: lécek teteje nem nyílt szét (min 3-4 év), és ismi azt mondta, hogy tavasszal csak le szokta kenni a tetejüket valami színtelen lakkal, hogy tovább tartson.
hydrocrom jó cucc, de kifejezetten fenyőre készült. én használtam tölgyre, nem tökéletes. napos helyen két év alatt elkezd peregni. árnyékban tökéletes.
"még olyat is szoktam, hogy több keresőben megnezem ugyanazt, hátha az eltérő algoritmusok számomra relevánsabb találatot hoznak"
Akkor bocsi - és minden tiszteletem. Ritka hozzáállás :)
Nekem szinte minden - felnőttkori, iskolán túli - ismeretem autodidakta, megtapasztalt. Nagyon kevés olyan embert ismerek, aki úgy gondolja: ez a legtartósabb és legértékesebb tudás.
Kinti benti, tavaly nem izgatta se kint, se bent hány fok van, boldogan használta a kutyaházát, de azt már kinőtte.
Nézegettem még egy kört kutyaházba, találtam olyat ami egészen szép. Valószínűleg veszek egy ilyet, nagyon nincs erőm és kedvem most kutyaházat építeni. Ha eljön az ideje, addigra már 2 kutya lesz és egy rönkház stílusú kis faházikót építenék nekik verandával.
Oh, hát a keresőt én is ismerem, még olyat is szoktam, hogy több keresőben megnezem ugyanazt, hátha az eltérő algoritmusok számomra relevánsabb találatot hoznak. Azokat én is elolvastam/megnéztem és még másokat is, amit belinkeltél.
Az lett volna itt a jóság, ha valaki innen a fórumról is tud szolgálni elsőkezes tapasztalattal. Úgy tűnik nem, vagy nem olvassa az igaz!
Én is a parkettalakkot javaslom, sokkal tartósabb mint pld a csónaklakk. Az íróasztal felülete eléggé nagy igénybevételre kell felületkezelni, ha nem szeretnéd, hogy hamar karcos, vagy matt legyen. az ilyen igénybevételre a parkettalakkok a legjobbak. Van 2 komponensű parkettalak, ezekkel jobb eredményt lehet elérni, de jóval drágábbak és nehezebb a kezelése is. Ha netán kicsit sokat kevertél be akkor a maradék mehet a szemétbe (veszélyes hulladékba) mert nem tudod újra felhasználni. A keverést is könnyű elrontani.
Az egy komponensű lakkok hasonlóan jók, de nincs velük ez a macera. Pld én ezt használtam elég sokszor bútorra :
ha a belső visszhang zavar, akkor tegyél belülről egy réteg 12-es lyuggatott gipszkartont.
A jó gyári lemezajtóknak (pl. Novoferm), van egy PUR szigetelése, aminek a két oldalán van egy kemény lap (préselt papír), arra rá lehet ragasztani a gipszkartont.
Ha plusz súllyal terheled a garázsajtót, úgy kell kérni a rugót, hogy erősebb legyen- ez persze extra pénz, de pl. a fával burkolt szekcionált ajtóknak sokkal erősebb a rugója.
De ellensúly szerepet tölt be, épp annyira feszítve, hogy a kapu 1 méter magasságban megálljon :)
Ez a modern ellensúly. Nekem előző garázsajtón két mocsok nagy húzórugó adta ugyanezt a "súlyt"
Ez ugye a billenő és szekcionált ajtókra igaz.
Ha elfér viszont a függőkapu sem rossz megoldás, de nem tökéletes a szigetelése (épp ezért lesz cserélve nekem is fémre, nyithatóra + 3-4cm nikecell szigeteléssel vagy gyapottal, ez még kérdéses). Viszont kisujjal mozgatható szinte bármekkora méretben a függő (olajozott csapágyak esetén :))
Vörösváron is már olyan van csak, hogy évente egyszer kérhetsz lomtalanítást, de az ingyenes. Ilyen sincs nálatok?
Vörösváron azért lett ez bevezetve, hogy ne csődítsék oda a lomrablókat állandóan. Inkább bevállalják ezt hogy mindenki máskor kéri, mert így kisebb kár keletkezik, mint ha egyszerre lenne mindenhol.
Szerintem sokkal jobb megoldás ez, mert tervezhető előre normálisan, tudod mikorra kérted, akár hónapokkal előtte is már.
Milyen kutyáról van szó? Kinti-benti vagy csak kinti?
Ha csak kinti csinálsz neki szigetelés nélkül egy normális faházat, ahogy írták állva be tudjon menni, de szűken, a lyukon beférjen, de ne legyen túl nagy, hogy ki tudja fűteni a testével.
Nekem vékonyszőrű van, beagle, akkor nem használta a házat amikor szigetelt volt, mert túl meleg volt neki, amióta 0 szigetelés van meg szívesen használja.
Nem kell náluk túlzásba esni, nem fáznak (ha csak kinti, ezért volt a kérdés). Volt komplett hideg tél mikor háza mellett aludt, mert nem volt igénye a házra :D
A kinti-benti megoldás a legrosszabb egy kutyának, mert nem tud alkalmazkodni az időjáráshoz.
Mienk télen 16 fokban meghülyül, nem bírja, ki kell raknom a szűrét szilveszterkor (nem fél szerencsére), ha bent hagyom mindent szétszed, nagyon elkezd lihegni és ilyenkor hülye is lesz, tombol :D Kirakom és boldogan futkározik, ugatja a dörgéseket, majd ha kifutotta magát lefekszik és alszik a legnagyobb viharokban is :D
Ez vékonyszőrű bejgli, de anno Sanyibá Zsákán a vizslát is kint tartotta ahol volt időnként -40 is, sose volt lakásban, az öreg azt mondta azért van háza, hogy oda bemenjen, ha fázik :D
Már összeolvasztottam most délelőtt a méhviaszt a parafin olajjal kb 1:1 arányba, most hűl. Kíváncsi leszek milyen lesz a vele kezelt felület. Még nem csináltam ilyet, ezek az első szárnycsapások :)
Szerintem meg megint hülyeségeket beszélsz. Az a kapu egy kiegyensúlyozott rendszer. Eygszer menj oda egyhez húzd ki a vészkart és próbáld meg megemelni. Két ujjal menni fog.
"...szerintem kb 5*3 m lehet. A kerete zártszelvényből van ami alu trapézlemez borítás van, es egy régi noname motoros megoldás nyitja-zárja természetesen felfelé egybe az egészet. Lehet akkor az ajtóra maradna a nikecell,..."
Azért egy 5x3 méteres kapu nem piskóta ám - és ha az nem nyeklik-nyaklik, hanem jó merev, akkor ott súly is kell legyen, rendesen.
Szerintem egy gyapot-lemez borítás súlya egy ilyennek meg se kottyan, észre se veszi - viszont az legalább hő- és hangszigetel is egyben.
A nikecell hangszigetelési készsége viszont ZÉRÓ - azt felejtsd el, hogy attól kevesebb zaj fog kiáramlani a műhelyedből.
Ami a falburkolást illeti - ha a fal valóban vizes (salétromos) itt-ott - akkor arra valóban necces belső szigetelést rakni. Hacsak nem hézaggal a faltól, alul-felül réssel, hogy járni tudjon a levegő. Az viszont sokat leront a hőszigetelési tényezőből.
A motor meg nem emel meg plusz 18 kilót a kapun. Végül is ha jobban belegondolunk akkor számára az a legmegfelelőbb, ha van egy jó hangszigetelő garázskapuja ami ugyan nyithatatlan, de az semmiség az elért eredményhez képest.
Ezért hoztam fel a PISA tesztet. Nem csak elolvasni kell tudni ami le van írva hanem meg is érteni.
Mivel 60bela60 leírta milyen a kapuja így könnyű kiszámolni hogy18 kilogramm lenne rajta csak a plusz szigetelés. A hungarocell meg mondjuk 1, max 2 kg.
Hangszigeteléshez súlyos, tömeganyag kell. Nem véletlen, hogy a színházi színpadi függöny vagy 20kg/m2. Minél könnyebb annál kevésbé szigeteli a hangot.
3-4 km távolságban van tőlem egy nagy méhész, nem tudom mennyi kaptára van de több pótkocsinyi áll az udvarán. Kérdeztem tőle, hogy vásárolhatnék e egy két kilónyit, erre ő azt mondta, hogy nem, mert ő nagy 50 kg-os tömbökbe csinálja mert a gyógyszergyár így veszi át tőle. :(
--
Már összeolvasztottam most délelőtt a méhviaszt a parafin olajjal kb 1:1 arányba, most hűl. Kíváncsi leszek milyen lesz a vele kezelt felület. Még nem csináltam ilyet, ezek az első szárnycsapások :)
Ez így igaz. Te megtapasztaltad a gyakorlatban amit az elmélet is leír.
"Alapvető elv a hangszigetelésben, hogy egy anyag nem a tökéletes hangszigetelő anyag, mivel az igazán hatékony hangszigeteléshez rétegrendekben kell gondolkodnunk. A megfelelő rétegrendek megtervezéséhez komoly akusztikai és anyagismeretek szükségesek. Több ügyfelünk panaszkodott, hogy hiába épített hangszigetelő falat nikecellből és gipszkartonból, illetve egyéb általa jó hangszigetelőnek gondolt anyagokból, az áthallási eredmény nem hogy jobb lett volna, hanem mivel a nikecell bizonyos frekvenciákon membránként működik, rosszabb lett. Ilyenkor kezdődik az idegeskedés és a rémült számolás, hogy mennyi pénz folyt el a családi kasszából a semmibe."
Lehetséges, ehhez nem értek, de logikusan hangzik. Az is feltűnt így visszagondolva, hogy az akác erdőben nagyon gyér az aljnövényzet. Az okát nem tudom.
Egy javaslat. Nem tudom milyen széles egy szarufád közötti rész, így méretet nem tudok mondani, hogy milyen szélesre vágd ollóval az üveggyapotot. Annyival kell szélesebbre vágni az üveggyapotot, hogy lehetőleg egy picit beszoruljon a szarufák közé. Ha emlékeim nem csalnak, akkor én olyan 7 cm körüli mérettel vágtam szélesebbre, de lehet hogy nálad más méret kell, ezt kísérletezd ki. Lényeg az, hogy minél jobban hozzá simuljon a szarufához gyapot és ne legyenek rések. A leeső darabokból tudsz tépni akkora darabokat, hogy a lyukasabb részeket be tudd tömni.
A talpszelemen belső oldalára is fektess gyapotot a koszorúig ha van koszorúd. Ha nincsen akkor is engedd le a gyapotot a talpszelmen oldalán, és vékony léc csíkkal szögeld rá, vagy tűző kapcsozd.
A garázskapu egy 2 beállós kapu, szerintem kb 5*3 m lehet. A kerete zártszelvényből van ami alu trapézlemez borítás van, es egy régi noname motoros megoldás nyitja-zárja természetesen felfelé egybe az egészet. Lehet akkor az ajtóra maradna a nikecell, a falra, meg esetleg a plafonra? Meg valam8 jobb hangszigetelő. Bár ettől meg azért félnék, mert így is sok helyen van nedvesség a falon, félek így jobban penészedne. De ha meg kicsit melegebb lenne bennt lehet a pára sem a falon csapódna ki..
Az talán azért van, mert az akácerdő ökológiai szempontból igen sivár hely. Eleve kevés faj alkotja (akác - meg mondjuk alatta egy kis bodza), aljnövényzet és pár olyan faj, ami bírja a talaj feldúsult nitrogén tartalmát, ami eléggé szűk táplálkozási lehetőséget jelent egyben a növényevő bogárnak, akárminek.
Így az akácosban sokkal szegényebb táplálkozási láncok tudnak kialakulni = kevesebb madár.
A tábla méretekkel nekem is meggyűlt a bajom, amikor ajtó borítást akartam csinálni. A végén kénytelen voltam toldani. A mostani árakkal nem vagyok tisztában, rég vásároltam.
De van, max nem itthon :-) (vagy nem olvas fórumot) Ilyenkor nincs más hátra, mint előre, körbe kell nézni külföldi fórumokon. Úgy nézem a posztokból hogy nem mai modell, az évszámből ítélve nem pont az amit ma lehet kapni. De van róla vélemény. Pl:
Pont mint SchefferJ, a Tormekkel való összehasonlítást szeretné.
Rögtön az első válaszoló egy elégedett tulaj, 6 éves használat után állítja hogy mindenre jó amire a Tormek, egy hátrányát látja, hogy a vizes kő "puhább", hamarabb kopik.
A 2. válaszoló egy magazinban csinált egy tesztet, Woodturning magazin, 213-as szám. Jó sok magazin meg volt itt osztva, hátha megvan valakinek.
Plusz tipp még: meg kell kérdezni más topikokban is, pl késes topikokban, esztergálósban, stb. Bárhol ahol élezendő szerszám van használatban.
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen kedvenc rétegelt lemez beszerzési forrásaitok vannak Budapest és környékén? Úgy értem, hogy megkutattam én a netet, de vagy szerencsétlenül kerestem, vagy nem akarok szembenézni a valósággal, de eleggé durva árak vannak. Sok helyen csak vízálló lapokat árulnak, ami egy plusz szorzó. Nekem most inkabb 2500x1200 körüli méretre lenne szükségem, de szintén sok helyen csak a 1500x1500-as látom.
Műhelybutorzatomat tervezem elkészíteni most és arra tökéletesen jó lenne az építési minőségű, de olyat meg nem találok kistételben (mondjuk olyan 5-10) darab. Találtam a xviii.-ban egy helyet, ahol építési minőséget adnak, de ott meg általában nincs egyben tábla (csak 40 mm-es), hanem ilyen-olyan méretű darabok, szóval állandóan résen kellene lenni, hogy mikor jön áru, nem csak úgy bemenni (http://www.glfatelep.hu).
Ha meg az ember laminált rétegelt lemezt keresne (itt akár a csúszásmentesítettre is gondolhatnék, de valami más színesre gondolok, piros, zöld, sárga, stb.), akkor nincs, vagy aranyáron.
Szóval fogadjam el a tényeket, vagy nem kerestem elég jól?
A közelünkben a falunktól nem messze van egy akácerdő, Az az igazi vadon növő öreg erdő, nem telepített erdő. Amikor ott jártam, elsőre nem is tűnt fel, hogy nincs madár csicsergés, csak a nagy nyugodt csend volt meg az enyhe szellőben a falevelek halk zaja. Amikor viszont nem fújt a szellő sem, akkor tűnt csak fel a hatalmas csend. Sehol egy madár, vagy madárcsicsergés. Ez saját tapasztalat. Eddig akárhány lombos erdőben jártam, mindig volt madár csicsergés, és próbáltam több kevesebb sikerrel a hangjukról beazonosítani a madárfajt.
Ha hangszigetelésre a hungarocell a lehető legrosszabb választás.
Normál (?) vastagságban semmilyen hangszigetelési tulajdonság nincs, sőt, bizonyos esetekben még felerősíti a hangot a túloldalán, kb. mint a bőr a dobon.
Én a nyáron szigeteltem le a lakókocsim elősátrának a 15 m2-es tetejét - mert amikor süti a nap, a ponyva képes akár 50 fokra is felmelegedni és pusztulat hőség van odabent.
2 x 10 mm-es vastagságú nikecellt használtam, 0,5x1 méteres táblákban.
Azért nem egyből 20 mm-t, mert a tető enyhén ívelt és tartottam tőle, hogy a sima 2 centis nem fogja "bevenni a kanyart" - miközben a 10 mm-es simán.
Ráadásul így eltolva (kötésben) raktam, hogy még hézag se legyen a lapok között.
A hőszigetelési feladat kipipálva - tényleg remekül kint tartja a forróságot.
Csakhogy én titkon azt reméltem, hogy 2 centi nikecell jelentős hangszigetelést is jelent majd - ugyanis amikor esik az eső, pokoli zaj van odabent, mert a ponyva úgy viselkedik mint egy dob, minden kopogó hangot felerősít.
Na, kérlek, ez nagy csalódás volt - mert ahelyett hogy hangszigetelt volna, most még nagyobb odabent a hangzavar, mint eddig volt.
A legenyhébb, szemerkélő eső hangját is nem hogy elnyelné - de még fel is erősíti - szóval a projektnek ezt a részét sikeresen elbuktam, mert a nikecell hangszigetelés készsége= Nulla (vagy kicsivel az alatt) :-)))
Jaa, hogy ne feledjem: részemről az üveg- vagy kőzetgyapot táblákat ajánlom, nem drágák és azok valóban hő- és hangszigetelnek is egyben.
Amúgy nem ismerem részleteiben az erdő kérdést, de nemrégiben kerestek meg egy erdőtelepítés pályázattal. Kb 50 mrd ft alappal van egy EU pályázat erdőtelepítésre, ami egyébként ápolási munkákat is tartalmaz egy ideig. Annak pl olyan az értékelési (pontozási) táblája, hogy lényegében csak őshonos erdővel lehet annyi pontot kapni, hogy a pályázat nyerhessen. A pályázatot csak létező erdőtelepítési engedély birtokában lehet benyújtani, ami szintén nem egyszerű folyamat. Namost a pályázatok többségével ellentétben ez az alap évek óta nyitva van, és kevéssé fogy csak (az állam saját magához nem tud pályázni, állami erdőt nem lehet telepíteni belőle), pontosan nem látni, miért.
Van ugyanakkor az akác mellett is lobby, nem állítom, hogy nem lehetne jobban kezelni ezt a kérdést, de azért próbálkozunk az akác visszaszorításával.
A mi kútyánknak hasonló kivitelezésű odút készítettem:
Nálam konkrétan OSB, tetőléc és hungarocélium felhasználásával készült, valami trapézlemez kupakkal. A külső borítás lambéria - a sarkokra viszont nem kaptam pipalécet, de mire ez a kútya is kimúlik, addigra biztos kerül az is. :( . Alul, felül és oldalt hőszigetelt. A föld felett 'lebeg' egy tíz centivel, alatta és mellette egy darabon csak beton és beton... A valahonnan került beton kockák választják el az alatta lévő betontól - beton nélkül már dombház lett volna belőle - szeret ásni a szentem.
A hosszúságát, mélységét és a magasságát úgy kell megválasztani, hogy a kútya fel bírjon benne állni - szűken. A likon keresztül kényelmesen ki tudjon rohanni, ha lát valamit - a bejárat alakja||mikéntje ízléstől és kedvtől függ. A zárt rész egy kicsit nagyobb legyen, mint amekkorára össze szokott gömbölyödni - kábé egy és negyedszer. A tető dőlése a tetőfedő anyagtól függ. A páraátersztő fóliát el is felejtheted, mert egyszerűen ide nem kell.
Ha lehet, akkor úgy kell megválasztani az elhelyezését az ólnak, hogy a havat ne hordja bele a szél, de a kútya is rendesen belássa a terepet. Minálunk felé ezt sikerült megoldani, nem is panaszkodik az eb. :)
"Még madár csicsergés sincs, mert a madarak nem szeretnek leszállni a szúrós ágakra. "
Nem tudom ezt hol hallottad, de szerintem ez elég nagy sületlenség.
A kerítésünk mellé pirakanta (tűztövis a hétköznapi neve) sáv lett telepítve. Mára igen erősen kifejlődött, megnőtt vagy három méter magasra. Jól takar, felfogja a zajt, ami az utca felől érkezik és kerítésként véd, mert ember azon át nem tud jönni.
Tele van brutális tüskékkek ....és madarakkal.
Még fészkelnek is benne. Ősszel, amikor más növényi termést nem nagyon találnak, lecsipegetik az összes sárgás bogyót a növényről.
Szemmel láthatóan egy kicsit sem zavarják őket a szúrós ágak, pedig a pirakanta tüskék a legdurvább fajtából valók.
Ez azért nem egészen így van. (Nem a kormány védelmében, de ez nem is kormány feladat. Törvényt az országgyűlés csinál... ráadásul próbálja ma akácerdőt telepíteni. Rá fogsz jönni, hogy nem annyira könnyű rá telepítési engedélyt kapni.
Mondom ezt úgy, hogy egyetértek, hogy az akác nem jó.
22mm névlegesen. az enyém, ami kopott, meg kézzel sokat volt fenve, de nem volt köszörülve, az 21.6 körül. az újra is az volt írva hogy 22, csak valójában 20.8
A kormány nem sz@rja le az akácot, hanem politikai propagandát csinál belőle, mondván az a gaz eu ezt a hungarikumot is irtani akarja. :( Az akácerdő egyébként valóban csak akkor szép, amikor virágzik, de akkor is csak messziről.
Ahhoz, hogy ne verje vissza a hangot, ne zengjen az egész, elég a hungarocell. meg hőszigetel is. Hogy ne menjen ki a hang, ahhoz tömeg kellene, meg résmentesség. Na ezeket a hungarocell nem tudja.
A falra simán bármilyen puha rücskös dolog jó, nem kell szórakozni a tojástartóval. Kidobott szőnyeg, bármilyen textil.
Köszi a jó tanácsot. Úgy néz ki a feleségem öröksége a szomszédból eredő ecetfa erdő lesz. A szomszéd nem hajlandó lépni a dologban, az apósom meg 86 évesen már leszarja.
Ma megjött a 40 dkg méhviasz amit rendeltem. Egy méhészet neve van a blokkon. Isteni finom, enyhén citromos, mézes illata van. A parafin olaj is megvan már, csak a keverési aránynak kell utánanézem.
Nem szeretem a kőporos felületet. Rücskös, megül rajta a por, pár év és eső után nagyon csúnya nekem. Én a simára glettelt falat csináltam a házamra kívül, egyszerű diszperzites festéssel és nem koszolódik, nem táskásodik fel, mert nem tudja beszívni az esővizet ami meg tud fagyni és lenyomja a kőporos vakolatot.
Azt viszonylag könnyen ki tudtam irtani a kertben, kivágtam, majd ami gyökérről jött hajtás azt meg hagytam megnőni kb fél-1 méteresre és totális gyomírtóval jó töményen lepermeteztem. Azért kell hagyni egy kicsit megnőni, hogy több levél legyen rajta amin keresztül fel tud szívódni a szer.
Ha tölgyből csinálod a kutyaházat akkor készülj rá, hogy daru kell hozzá, hogy odébb tedd. Piszok nehéz lesz. Én úgy csináltam a kutyaházat, hogy belül 10 mm OSB a belseje, majd 5 cm hungarocell és kívül vörösfenyő deszka borítás. A kutyaház teteje egyben levehető, (zsindely fedés, mert a házon is az van) de így is ketten tudtuk csak a tető nélküli kutyaházat a helyére vinni, mert olyan súlyos volt.
A külső szigetelés sokkal jobb mint a belső. A belső hungarocell szigetelésnek az a hibája, hogy párazáróként működik, így a helységben megreked a pára és elkezd kicsapódni, majd jön a penészedés.
Ha kívülre rakod fel a szigetelést akkor nincs ez a hiba. Kívül viszont be kell glettelni műanyag hálóval, hogy ne tudja megkezdeni a vihar. Utána lehet festeni, kőporozni
amikor építkeztem én is üveggyapottal csináltam meg a tető szigetelést. Vettem pár tekercs nem túl vékony spárgát, és egy rakás U szeget. A spárgát cikcakban elkezdtem alul felszögelni, majd bedugtam mögé az üveggyapot elejét, utána folytattam a spárga felszegelést.
Közeleg a tél, mielőbb kutyaházat kell gyártsak mert a mostani nem szigetelt és ha elmegyünk itthonról kint kell maradjon az eb.
Gondoltam veszek egyet, de egyszerűen annyira csúny az összes, erre nem adok én ennyi pénzt. Mindegyik bithumen zsindelytetős borzalom, gagyi kivitelezésben :/
Tudtok esetleg olyan oldalt, ahol terveket lehet letölteni? Vagy valamit kiindulásnak, ami mentén haladhatok?
Ami biztos, hogy fazsindely tetőt csinálnék rá, nagyon tetszik - alá páraáteresztő fólia menne. Erre tölgy fog kelleni, ahogy nézem annó frissen vágott tölgyfából készítették, ilyet nem feltétlen fogok tudni beszerezni. De gondolom tölgy deszka is jó hozzá?!
A vörösfenyő festése megtörtént a kerítéshez, nem volt könnyű móka a közel 200db stafni festése. Diotrolt kapott végül. Jó tanács, kb fele annyi fogyott a festékből, mint ami hivatalosan rá volt írva (gyalult, csiszolt felületre ment). Azért fájó, mert 120e Ft volt a festék, aztán 60e-nyi itt nyugszik belőle... :/
A stócoláshoz végül fa léceket használtam, azokat is együtt festettem a fákkal. Csak az alapozónál látszott nyom, a későbbi festéseknél nem. Szóval jó lett :)
A korhadt stafnikat végül kicserélték a Skandinávnál még úgy is, hogy már fel volt aprítva. Bár mondjuk a *art *arra volt ez a csere, mert száraz, korhadás mentes anyagot kaptam de csak utolsó darabok voltak készleten, ilyen brutálisan görbe anyagot még nem láttam. A 22folyóméterből kb 5db 1,1m-es darabot tudtam úgy kivágni, hogy egyenes szakaszt kapjak. A többi megy tüzelőnek...
Az egész erdészeti törvényünk úgy szar ahogy van. A mai napig nem voltak képesek törvénybe hozni, hogy az akácfát a lakott területen, kertekbe, országút mellett meg mindenhol kötelezően irtani kell. Az akác egy undorító invarzív faj és szépen kiöl maga körül mindent, a gyors növekedésével hamar túlnövi a nemes lombos fák hajtását, így azok elpusztulnak. Ha valahol megveti a fejét az akác, akkor onnan nagyon nehéz kiirtani, gyökérről hozza az új hajtásokat több méter távolságban.
Az akácot a tervezet szerint csak erre kijelölt, mindentől távol lévő helyen lenne szabad termeszteni, mélyen lebetonozott kerítéssel körül határolva. Mivel az akác nagyon jó száraz állapotában tüzelőnek, így teljesen nem kellene kiirtani.
Az MTA készített egy törvény tervezet anyagot amiben ez szépen le volt írva, a kormány mégis baszott rá.
Azt nem tudom, hogy észrevettétek e már, de az akáccal benőtt erdőben síri csend van. Még madár csicsergés sincs, mert a madarak nem szeretnek leszállni a szúrós ágakra.
Ha meglenne a kormányban az akarat, akkor irdatlan nagy erdőségeket lehetne létrehozni mindenféle nem fából. De hát az erdészeti törvényűnk úgy szar ahogy van, mindenféle beadványok, kérvények után adják meg az engedélyt egy pár hektáros kis erdő telepítésére. Ehhez támogatást csak az kap aki csókos.
Sajnos csak ritkán tudok barkácsolni, és a csöndes dolgokat viszont a tárolóban meg tudom csinálni, így a hideg nem akkora gond. A hangszigetelőt viszont olcsóbban próbálnám megoldani.
Szóval a síma hungarocell elég? Vagy külső hőszigetelő jobb lenne?
Nekem egy kb 1/2 köbméteres doboz van a műhelyben a tűzre való hulladéknak. Púpozva van már fahulladékkal. Van egy jancsi kályha, abban szoktam elégetni a műhelyben. A gáz is be van vezetve, van 2 db fali konvektor, az ablakok alatt, de évek óta nem kapcsoltam be őket. A műhely fürdőszobájában szoktam ritkán bekapcsolni a kicsi kéményes gázkonvektort, teljesen takarékon, hogy ne fagyjon szét a víz rendszer.
Így a fürdőszobában 0 fok felett szokott lenni a hőmérséklet valamivel, de a műhelyben akár -15 C fok is lehet. Volt már rá példa. Na innen befűteni a 70m2 műhelyt a jancsikályhával 4 nap fűtés, és akkor még csak +10 --15 C fok körül van bent a hőmérséklet. A falakból ilyenkor még sugárzik a dermesztő hideg.
A nyáron félrerakott fahulladék nem szokott elég lenni egy télre, szoktam vásárolni a tescoban brikettált fűrészport, az nagyon jó és hatásos, éjszakára rárakok 2 db-ot a parázsra, és elzárom a jancsi kályhát, így nem lesz reggelre dermesztő hideg.
Ez egybevág azzal, amit itt is mond a kolléga, hogy többszörösére növelték azóta az erdősülés mértékét. Nyilván a rejtélyes ok az erdők elvesztése volt. Nem akartak krónikus fahiányt, felverte volna az árakat, spekulációt indított volna, stb. De speciel a dédapámnak erdeje is volt, nem lennék meglepve, ha a saját házához onnan vette volna az anyagot.
Egy régi leírásban olvastam, hogy régen a kültéri padokat, asztalokat először beitatták lenolajjal (akkor még nem volt lenolaj kence) és miután megszáradt teljeen akkor több rétegben átkenték méhviasz és terpentin keverékével. A terpentint azért használták, mert megölte a fában lévő bogarakat.
A hangokat, nem tudom, hogy szigeteli, de a hideg ellen sokat segít a hungarocell, nálam 5 cm van az ajtón ami alu trapézlemez, nagyon észrevenni. A pince műhelyemben azóta télen is tudok dolgozni, bélelt munkás ruhában.
Nálam a sima hungarocell (3 vagy 4 cm) is sokat számított, de a garázs nem fűtött, így nem tudom megmondani, hogy úgy is elég lenne-e. Mondjuk az autószerelőnél, akihez régen jártam, fűtött garázs volt, meg vasajtó, és nála is hungarocellt alkalmaztak.
Van egy alumínium 1 rétegű garázsajtó, amit be szeretnék burkolni,mert 1) hideg van bennt, 2) rettentően vízhangzik bár tartok tőle ettől nem lessz sokkal jobb, 3) kifelé is jó lenne ha kevesebb zaj jönne, ha bennt fúrnék-faragnék.
Mit ajánlotok? Sima hungarocell?
Belső viszhangok csillapítása miatt egy másik, falra is tennék valamit. Gondoltam tojástartóra is, az talán olcsó, de nem tudom honnan tudnék ennyit szerezni.
A patronosok is gyorsak voltak. Küldtem nekik fotót a 12,7-es patronról. Elnézést kértek hogy valahogy bejuthatott egy 12,7-es patron a 12-es patronok közé. Ők is lefotózták a 12-es patront amit küldeni fognak.
Nálunk egy téli szezon alatt egy komplett fenyőfát eltüzeltem (cirka 15 mázsa), plusz a hulladék fenyő deszkákat, tetőlécdarabkákat. Még a tűlevelek nagy része is eltüzelődött a cserépkályhába (hordozható). Lehet, hogy a sajátságos tüzelési szokásom miatt, vagy valami nagy szerencse árán - de se a kályha nem ment tönkre, sem a kémény nem kátrányosodott/kormosodott be. Ugyanis én megadom az idejét a fának - száradjon csak ki rendesen, továbbá tartom magam ahhoz az elvhez, hogy nem a fa tartja a meleget, hanem a kályha - égjen a fa, ne csak füstöljön, mindössze csak huzat kérdése. Ugyanígy el szoktam égetni a mogyoró- és dióhéjat is, pontosabban begyújtáshoz felhasználom ezeket.
Ezt nevezik szakmai berkeken belül "fafajpolitikának". Jelenleg pont egy ilyen tölgyes korszakban élünk. De a változatosság gyönyörködtet, az erdősítésre használt fafajoknál is. Egy elegyes erdő sokkal stabilabb, mint egy elegyetlen.
Amúgy ez a milyen fafajt ültessünk, egy rendkívül érdekes és kényes kérdés momentán. A különböző klímakutatások előremetszése alapján 30-40 év múlva a mostaninál jóval szárazabb lehet a térségünk, pl. az Alföldön zárt erdő részére alkalmatlan lesz a klíma, ligetes erdők lesznek csupán. A hegységeinkből eltűnik a bükkös klíma, ez természetesen azt jelenti, hogy a Zala megyei bükkök sem fogják jól érezni magukat. Ne legyen igazam, de ha ezek a prognózisok bejönnek, 30-40 év múlva a bükk fog ugyan olyan nagy léptékben pusztulni, mint napjainkban a lucfenyő. És ez még csak 30-40 év távlata, a kocsányos- és kocsánytalan tölgy meg jelenleg 100-140 éves korban kerül kitermelésre. A csertölgy jóval hamarabb. Egyes szakmai irányvonalak szerint a Dél-Balkánon honos fafajokkal kellen kísérletezni.
H aigazán zöldek akarunk lenni akkor huladékudvar.
Pesten ha jól tudom üzemel pár egész évben. De lomtalanításkor felénk legalábbis minden évben van egy hely kinevezve ahova mindenféle veszélyes hulladékot le lehet rakni (fáradt olajok, festétkek, autógumi stb.)
Azért manapság ez már annyira nem igaz, ők is fejlődnek. ÉS főként a környeztvédelem és a minőségbiztosítás terén. legalábbis gyógyszeripari szinten....
nagyon nem mind1 az a hőfok...azért egy szemét égető nagyon másképp működik mint egy kazán, nem mellesleg mindenféle gázszűrők is vannak, ha mégse úgy égne a cucc ahogy kell.
Azért az már jelez valamit hogy dorogon olyan dolgokat is "eléégetnek" mint a víz (vegyipari szennyvíz) vagy a szilikagél....
köszra, zsírra és főleg ragasztó maradványokra (szigszalag egyéb ilyesmik ragasztójának) az izopropanol a legjobb nem tudom lehet e kapni, de lényegesen baraátságosabb mint a MEK.
Toluol van a sok higítóban.. én imádom a szagát, de nagyon nem egészséges cucc
aceton sok mindenre jó, max tovább kell áztatni, az is büdös de talán nem annyira ártalmas mint a toluol vagy a MEK
Trianon után, valami rejtélyes okból, megtiltották a faházak építését, és erősen korlátozták a fa építőipari felhasználását. Valamikor a 70-es években került ki az OÉSZ-ből.
Vegyészmérnök ismerősöm szerint, egy rendesen felfűtött megrakott kazánba, bedobott néhány PET palack, nem termel több káros anyagot mint az azonos hőértékű tűzifa.
Én még csak-csak meg tudnám oldani, de egy átlag júzer valószínűleg nem. Pedig akár pénzt is lehetne csinálni belőle. A Falcóba rengeteg újrahasznosításra váró anyag érkezik vagonban, ledarálják és megy a keverékbe.
Egy kis helyi szösszenet arról, hogy akarat híján környezettudatosság és a gazdaságosság milyen nagy ívben el tudják kerülni egymást. A szombathelyi hulladékudvarba be lehet vinni mindenféle zöld hulladékot, lakossági mértékben. Nagy kazlakban áll a zöld hulladék, gondoltam van annyi eszük, hogy el is komposztálják, én meg vennék tőlük. Bementem, megkérdeztem, néztek rám nagy borjúszemekkel, hogy áhh, ők ilyet nem csinálnak meg különben is minek fárasszák magukat vele.
Én elég zöldnek tartom magam, meg is teszek mindent, amit tudok, dolgoztam is hulladékhasznosításban valaha. Azért az ilyen maradék anyagokat én is elégetem kint a tűzhelyen (bútorlapot természetesen nem, de a rétegelt lemez és más fadarab elég). Bogrács alá elmegy. Idén tél vége óta van kandallónk. Mondta a mester, hogy ne rakjunk bele fenyőt, ha jót akarunk. Van néhány elrettentő példája, hogyan is néznek ki belülről a kémények, kályhák, ha mégis. Ezt megfogadtuk.
Azt azért fájó szívvel kell tudomásul venni, hogy az összes ragasztó és más káros, fában levő anyag, amit mi itt összes fórumlakóként elégetünk a tűzrakókban, műhelykályhákban, milliomod százaléknyi része sincs annak, amit mondjuk egy jobb kínai üzem naponta kipöfög mindenféle szűrés nélkül. De még az is biztos, hogy a maszek kazánokban elégő cipők, rongyok, akármik is több kárt okoznak.
Szóval igen, mindenki tegye meg, amit lehet, de nem nálunk kéne kezdeni az igazi megoldást.
Rám mutogatnak kollégák, hogy állandóan trollkodom velük, de megnyugvással látom nem csak én vagyok ilyen idióta
Főnök próbálkozik, de mindig pofára esik... Xd
Temahoz: nekem szinte csak fenyő hulladékom van, akkor hajítsam ki a piklibe? Grillezésre tettem félre az eddigieket xd gondoltam arra csak jó lesz majd.
Barátom felesége szerzett ingyen valahonnan egy nagy adag bútorlap, meg rétegelt hulladékot, hogy az milyen jó lesz fűteni a cserépkályhába... Második szezon közepén aztán nem tudott begyújtani. Kályhát, kéményt le kellett bontani.
Hát szalonnát nem akarok felette sütni. De fenyő felett sem :-)
Azt vágom hogy káros anyag így is kijut, én csak azt mondtam apámnak, legalább a kályhát ne ba**a össze az .. akármi ami ilyenkor elég meg az égéskor keletkezik.
De mégis mit csináljak azzal amit nem tudok felhasználni? Komposztnak mégse használhatom. Jó apróra vághatom és kidobhatom még a kukába. Az jobb? Most komolyan kérdem.
Ez is sörétes, baromi jó ahogy megáll, és nem rugózik vissza az ütés végén.
Annak idején, a kalcitot, 10 kg körüli kalapáccsal törték a cégnél, ennek ujjnyi vastag mogyoró nyele volt. Azért, hogy visszapattanjon a kőröl, és könnyebb legyen emelni. El kellet találni a ritmust, és naponta legalább egy nyél eltört.
"A rengeteg kisebb rétegelt lemez darabot meg .... sztem elégetem vmikor a szalonnasütőnél, a szabad levegő alatt."
A légszennyezés szempontjából mindegy, hogy hol ég a cucc. A felszabaduló káros anyag kijön belőle a cserépkályhában, a kandallóban, meg a szalonnasütőben is. De ha szalonnát sütsz fölötte, akkor legalább a káros anyagok a szalonnádat is beszennyezik :)
Elvileg akárhol máshol, ahol megfelelő filter rendszer van beépítve. Pl, hőerőmű, vagy itt Szombathelyen a Falco, ha beüzemelik végre az füstgázszűrő rendszert.
Nem szú az, kopógóbogár! A szú csak az élőnedves és ahhoz közeli nedvességtartalmú faanyagban él meg és a kéreg alatt rág. A kopógóbogár a száraz faanyagot lakja be előszeretettel.
