Nézz rá a Mediterránra is (betoncserép), elég jó áraik vannak, és maga a cserép sem rossz.
Én tavaly raktam fel 240 m2-t a házunkra a Rundo-ból.
Téglacserép alapból könnyebb (kb fele súlyú), de felveszi a nedvességet, ezáltal időnként megnő a súlya.
A betoncserép alapból nehezebb, viszont nem vesz fel nedvességet. Utóbbi kicsit hátránya is, mert nagyon gyorsan lecsúszik róla a hó, tehát hófogó alapból kell.
A másik:
Irod, hogy kockaházatok van. Ez azt jelenti, hogy sátortető van rajta?
Mert minden cserépnél érvényes az, hogy az alapcserép "olcsó", viszont a kiegészitők ára nagyon durva. Tehát ki kell számolni a tetőfelületet, a gerinchosszot, éleket, ilyesmiket, és ez alapján kalkulálni, mert nagyon meg lehet lepődni.
(van valami tetőfedéssel foglalkozó topic is, bár eléggé élőhalott. Olvasgass benne vissza, ott is vannak tapasztalatok)
Közben kiderült, hogy az asszony azért tart a beton felvágásától, mert attol fél, hogy a szétvágott beton nagyon mocorogni fog, szét fog repedni, mivel nincs bevasalva. Most egyben van, de ha szétvágom, akkor már nem lesz ilyen stabil.
Az építő cégek azért szeretik, és tukmálják rá mindenkire, mert gyorsan lehet vele haladni, aránylag nem jár nagy kosszal, könnyen alakítható...stb.
A szállodákban is karton falak vannak, de nem azért mert olyan jó!
A magunk részéről azért nem szeretjük, mert gyenge, a hang gátlása kevés (ha csak nem teszünk közé különleges, drága hangszigetelést).
Láttam már nem egy olyan gipszkarton falat amibe a gyerekek belevágták a széket! :-)
Nagy súlyal terhelni is csak akkor lehet, ha előre tudod, hogy hová fog menni, és megcsinálod a vázát neki.
Ráadásul nem tartom annyira tartósnak mint egy ytong falat!
De most ott tartunk, hogy vagy kivágjuk a betont, és vasalt beton alapra megy az ytong fal, vagy így marad, és gipszkarton fal megy duplán, tehát mind két oldalra 2-2 db karton.
Új tetőt szeretnénk rá tavasszal, betonkoszorú is lesz rátéve. mit ajánlotok beton vagy kerámia cserép? tondach vagy bramach? és még valami, új de olcsóbb tetőcserepet nem tud valaki?olyanra gondolok hogy épitkezés elmaradása miatt eladót. de amiért megéri lemmenii . mert amiket én eddig találtam mind olyan értékben volt mint a bolti.
Nálunk belekönyökölt egy szaki a 12.5-es falba, be is szakította. Azóta vannak fenntartásaim, de alapvetően nincs vele gond, ha rendesen meg van csinálva. Eleve szeretem, ha egy fal sík, függőleges, egyenletes. Vakolt falakról (főként a régebbiekről) ez ritkán mondható el.
Általában nem érzem annyira stabilnak mint a többi építőanyagot. Több év kartonozás után tudom hogy semmi alapja nincs, mégsem tennék a saját lakásomba karton falat ha nem nagyon muszály.
Érdekes módon a többi felhasználással nincs gondom (álmennyezet, tetőtér, padlónak gipszrost, szárazvakolat, stb)
Kivincsiságból kérdezem, hogy miért nem szeretitek a gipszkarton, mik az aggályaitok vele szembe? Ha már az alapkérdést megválaszolták. Mondjuk én egy kicsit elfogult vagyok vele szemben, én szeretem az érintését is meg, hogy gipsz, meg hogy olyan lesz amilyennek én azt akarom :) . Érdekességképp a Budai várban 4-5 éve épült, új 1 millió Ft/m2 áras luxuslakásokban is gipszkarton falak vannak, még a lakáselválasztó és folyosói falak is.
Sokféle megoldással találkoztam már. A legdurvább esetben két deszka volt berakva, közte malter. Gondolom így adta ki a szintet...
Azonban ezeket mégsem javasolnám.
Otthon (szintén 38-s falba) simán kivágtam, és utána tettem be az áthidalót. Felkészültem rá természetesen, hogy kiesik 5-6 tégla. Azonban ezt nem javasolhatom felelősséggel...
A fagyapotot inkább ne. Akkor inkább gipszkarton. A nejem nem engedi kivágni a betont, pedig szerintem is az lenne a legjobb. Még lehet, hogy rábeszélem. ha nem, akkor marad a gipszkarton.
nem csak a súlyon van a lényeg, hanem hogy a gk fal fel tud venni deformálódást/sűlyedést törés nélkül, az ytong meg nem nagyon.
illetve a gk falat tudod rögzíteni a tetőszerkezethez, az ytongot meg nem. vagyis ha ytongnál megreped/sűlyed az aljzat, akkor "döl a fal", gk nál pedig nem, csak felül vagy alul jelentkezik egy rés, ami ha látszik is takaróléccel eltakarható.
10-es ytong fal glettelve ~70 kg/m2
10-es gk fal aluprofillal és dupla 9.5-es lappal ~40 kg/m2
Az valóban nem lenne jó. Ráadásul a feleségem azt mondja, hogy bármennyire is nem szeretjük a gipszkartont, csak azért, hogy ytong legyen, ne vágjuk fel a betont.
Azért én kiszámolom, hogy milyen súlya van egy 10 cm-es ytong falnak, és egy két oldalról duplán rakott gipszkarton falnak. lehet, hogy nem sok különbség lesz. Mett ha már gipszkarton, akkor minimum duplán legyen rakva.
úgy kell rögzíteni, mint ahogy több száz év óta működik: facsap a felfekvésnél és két oldalról 1-1 ácskapocs függőlegesen. :)
ha látszó rész, akkor az ácskapocs helyett laposvas. a laposvasak 1-1 (oszlopba 1 és gerendába 1) csavarral rögzítve. csavar hossza elég ha 10 cm, átmérője függ a terheléstől. (8-astól felfelé) ezt be is tudod sűllyeszteni fába, ha nem akarod látni és van elég szélessége a fának ehhez és egy falemezzel le lehet takarni.
ha nagyon biztosra akarsz menni, vagy takart a szerkezet, akkor átmenő csavarral fogatod össze a két laposvasat.
az éknek vagy beraksz kis ügyességgel (előfúrod az oszlop tetején és a gerendán) 2 db köracél darabot (10 cm-es darab elég) vagy felülről leküldesz egy csavart. (12-es vagy 14-es)
egyoldali rögzítés nem javasolt, mert a fa zsugorodása miatt el fog fordulni a gerenda.
Nem friss a betonozás, már kb 2 éves. Nincs megrepedve sehol, csak középpen hosszában van egy diletáló hézag, és a szélein látszik a fal mentén egy repedés, ami nyáron kisebb, télen nagyobb, de nem vészes. Egyébként mindenhol egybefüggő a beton. De most megingottam, a vasháló kérdésében, mert nem voltam itthon amikor betonozták. Egy cég csinálta, aki erre szakosodott. A feleségem azt mondta, hogy Ő nem látott vashálót hogy hozak volna. Azt hiszem, rá kell kérdeznem a cégnél.
ja, és nem a beton repedése izgat, hanem attól félek, hogy az ytong fal fog megrepedni!
Az esetleges repedések megjelenésével ha együtt tudsz élni akkor fal.
Az aljzat alatti hőszigetelés még vasalva sem alkalmas a válaszfal tartására.
Vágd el a falak helyénél az aljzatot, szigetelést, öntsd ki betonnal, vasalva, de gerenda mellett párhuzamosan akkor is necces, ha nincs rá merőlegesen fal kapcsolódva
A szigetelésen levő beton ha nincs vasalva akkor csak kartonoznák, ha van vasháló, és a falak alatti résznél kihagytad a szigetelést, csak beton van, akkor tégla.
Egy kis segítséget kérnék, mert ez idáig nem kaptam konkrét választ a problémámra.
Lebontottuk födémig, és újra húztuk a tetőterünket. A régi tetőtér egy részén volt beton, a szélein csak salak. (1-es kép)
Az egész kapott 3-5 cm lépésálló nikecelt, kiegyenlítve a szint különbségeket, majd 5-6 cm betont az egész tetőtérre. (2-es kép)
Most itt tartunk. (3-as kép) Ytong 10 cm-es válaszfalak mennének, de nem tudom, hogy rátehető-e a betonra. Félek, hogy meg fog repedezni, a beton mozgása miatt. Természetesen be lenne vasalva 2 soronként a válaszfal, de nem tudom, ez elég lenne-e!
Bárhol kérdezem, két ellentétes választ kapok. Van, aki azt mondja, hogy nyugodtan tegyem rá, van aki meg lebeszél róla.
Ja, a lényeget elfelejtettem: csak egyik oldal van, mert a másik oldalról szintén van egy 36-os fal :-). Szóval csak egyik oldalról tudok vésni kb. 2/3-ig, áthidaló be, alatta téglák ki, majd ugyanez a másik falnál is, a túloldalról.
Megoldás számtalan. Ha építészt kérdezel, tervet javasol, statikai számítással. Már jártam így.
Viszont eddigi életemben vagy 10 db. útólagos ajtó és ablak beépítést végeztem a fent javasoltak nélkül.
Még itt vagyok. Igaz majd mindenütt kisméretű téglafallal volt dolgom.
A művelet a következő :
A megfelelő magasságban a fugánál kiszedtem a maltert ( a csak meszes könnyen ment, a cementes kevésbé ).
Majd betettem egy L 60 x60-as idomacélt. Kb. 10 - 10 cm -es túlnyúlással. Ezután a másik oldalon ugyan így. És ezután kiszedtem a téglákat alóla és beépítettem amit elhatároztam.
Volt ahol acél I gerendát tettem áthidalónak, volt ahol keményfa pallót. Mindig a helyzet és a rendelkezésre álló anyag adta az ötletet.
Nem tudom, tud-e valaki segíteni. Azt a fajta zsindelyes tetőfedő anyagot keresem, ami a zsindely anyagát különböző formára alakítva lehet megvenni, azonban sem a neten, sem máshol nem tudok rákeresni, mindenhol a sík, "hagyományos" bitumenes zsindelyre kapok találatot. Ha valaki tud segíteni, azt előre is köszönöm.
Fatároló lesz. 15/20-as gerenda lenne a talpteszelemen és a koszorú is egyben, így a tető kinyúlása takarná szerintem. Egyszerűen, olcsón és az esztétikusan lenne jó megoldani. A kötöelemek látványa nem zavarna különösebben.
Egy nagy kerszetmetszetű (20/20) 6 méteres fagerenda talpszelemenként funkcionál majd a tavasszal megépítendő 6-6-os méretű fatárolómban . Ennek két vége lesz egy oszlopzsalura rögzítve. A gerendát két helyen faoszloppal, gerendával támasztanám alá, alul oszloptartóval betonalaphoz rögzíteném. Kérdésem, hogy a két gerenda talékozásánál az összekötés csapolással történjen, vagy valamilyen kötőelemmel.
Nekem a kertben a keritesem egyik resze akac, a tobbi vorosfenyo. Auroval kezelve, gyonyoru.
Viszont a vegen elfogyott az Auro, es az utolso meterekben lenolajjal kezeltem. Egy ev alatt kopedelem lett, mintha megegett volna olyan fekete, illetve inkabb szurke.
A kis fatarolonk, ami szem elott van, az Aurohoz hasonlo, Biopin kulteri olajjal lett kezelve,
az szinten borzaszto csunya.
En Aurobol kikentem tobb 10 litert evekkel ezelott, es lehet az fedett helyen vagy esonek, eros napnak kitett helyen, meg mindig nagyon szep. Csak az ara szaladt el nagyon mostanaban.
Igen, jobb a vorosfenyo ez tiszta sor, de tobben azt mondjak, hogy ha nem latom a ronkoket akkor ne vegyem meg, illetve ne rendeljem meg (es jelenleg nincs is ott v.fenyo ronk). Volt mar aki gyenge vorosfenyot kapott kintrol, mondjuk konkretan nem errol a teleprol.
Itt lattam v.fenyo fureszarut vevonek elkeszitve, hozzaertovel mentem, jonak itelte. Viszont nekunk azt mondta, hogy 50% eloleget ker. Aztan csak remenykedhetek, hogy en is olyan minoseget kapok, mint amit lattunk. De ha nem, akkor mit csinalok?
Szerintem kimegyek megegyszer es megmondom, hogy kap 5-10%-ot, fűreszeljek ki es ha megfelel akkor elhozom. Ha kell a penz akkor csak nem fogja a selejtet beletenni.
Egyebkent Perbenyikben van a telep (eleg lepusztult) az allomas utan, ha kell telefonszam akkor megadom azt is privatban.
A 180e-ret megszorzom 60-nal kijön 10M 800e. Hozzáadom a 6-6,5M telekárat, 16,8-17,3M. Nagyságrendileg ugyanott vagyok igaz, hogy zsákbamacskát veszek. Viszont most költözhetek, nem kell egy évet várnom és 20 évet öregednem.
Ahogy lejjebb irtam: 60x180= kb 11 milla, vagy sok utánajárással és egyébbel 9 millió körül.
Ilyen kis épületnél ne is gondolkozz gázfűtésben, főleg ha a telken sincs bent a csonk. Az összes gázzal kapcsolatos költségből tudsz venni egy normális levegő-viz hőszivattyút, aminek az üzemeltetése olcsóbbra jön ki a gáznál. De ezek már nagyon részletkérdések...
- felelős müszaki vezető = a kivitelező embere és az ő érdekében jár jel
- építési műszaki ellenőr = a megrendelő embere és az Ő érdekében jár el
és együtt vezetik az építési naplót ami kötelező vezetni. És vannak szakági ÉME -k akik egyes szakterületen segíthetnek be neked vagy az ÉME-nek Ők az adott szakterületen maguk is gyakorló szakemberek, ebben az esetben ők kiszurnak eleve olyan dolgokat ami felett az ÉME elsiklana, vagy ne adj isten a FMV nem akar vele foglalkozni mert az úgy is jó. Elvileg az ÉME aláírása nélkül következő munkafázist nem lehet elkezdeni egy technológiai sorendben.
130 m2 volt műhellyel együtt az épület. Elbontottuk több mint a felét, a maradékot teljesen kibeleztük és felújitottuk, valamint persze bővitettük az egészet.
Mi is gondolkodtunk teljesen új házban, de nekünk mindennél fontosabb volt az ősfás telek, ilyen pedig nem volt üres telekként.
Nézegess kis vályog/vertfalas düledező házas ingatlanokat. Itt csak a tájolás és a közművesitettség számit, a többi úgyis kuka.
Régebbi háznál megvan az az előny, hogy látszanak az esetleges szerkezeti hibák (repedések, felázások, beázások, stb). A fűtésszámlából meg látszik, hogy milyen a hőszigetelése a háznak.
Egy régebbi háznál az alapozáson és a tartófalakon és födémen (szerencsés esetben a tetőszerkezeten) kivül minden más kuka. Új nyilászárók, új gépészet, mindenhol aljzatcsere, új burkolatok, esetleg új héjalás, vagy akár új tetőszerkezet... szóval ez sem egyszerű, ráadásul itt is (akárcsak az újépitésű vásárlásánál) a helyiségek kialakitásánál kompromisszumokra kényszerülsz, hiszen van egy adott állapot. Amit persze lehet bőviteni.
Alapszabály általában, hogy csak megfelelően aláalapozott és tégla épületet szabad vásárolni. A vályog is lehet tartós, de ott azért több a macera jóval.
Telekárakban nézz körül az ingatlan.com-on. Nyugodtan lehet olyan telkeket is nézni, ahol eldózerolásra váró épület van, azok még talán olcsóbbak is.
"Természetesen a kettő között minőségben és használhatóságban irtózatos szakadék tátong, de van akinek igy is megfelel..." Ezzel azt mondod, hogy a régebbi jobb minőségű és használhatóbb, tehát jobban megéri azt megvenni és felújítani?
Azért azt el kell ismerni, hogy egy épitkezés nagyon sok gonddal és utánajárással jár majd' egy évig. Van aki szereti inkább a készet megkapni, és csak költözni kelljen.
Természetesen a kettő között minőségben és használhatóságban irtózatos szakadék tátong, de van akinek igy is megfelel...
Engem rohadtul idegesit már egy csálén álló (fa)burkolati elem is, fogom a szerszámokat és megcsinálom. Tuti viszont, hogy az emberek 90%-a észre se venné, ők az összképet nézik. Márpedig az ilyen házak ebből a szempontból viszonylag jónak mondhatók, hiszen másképpen nem lehet eladni őket.
Az, hogy a greslap 6 mm vastag, a laminált parketta 900 Ft/m2 árú, a padlóban meg jó ha van 2 cm szigetelés... ezek mind olyan dolgok, amik látványban nézhetnek ki jól (vagy nem látszanak, csak a gázszámlán), 5-6 év után meg aztán hiába mész panaszkodni bárkihez.
Esetleg még egy variáció: kinézel egy régebbi téglaházat, aminek rendben van a falszerkezete, de amúgy lelakott esetleg, így lehet alkudni. Aztán szépen felújítod/újíttatod.
Félre ne érts nem vitatkozni akarok Veled, biztos, hogy sokkal jobban értesz a dologhoz mint én. De az tény, hogy ennyi pénzből nem tudnám kihozni ezt a házat.
A femü /felelős műszaki ellenőr?/ megint csak egy idegen ember aki lehet, hogy az én érdekeimt képviseli, de benne is meg kell bíznom.
Igazad van, a beruházó érdeke a spórolás, de szerintem csak egy bizonyos szintig. Ha az alá megy, rossz lesz a híre és senki nem vásárol tőle. Legalábbis így kellene lennie. De ez lehet, hogy csak egy álom.
Ha közvetlen éri az eső, akkor ez is befeketedik, mint minden fafajta (az egzotákat hagyjuk most).
Ha nem éri az eső, akkor elég neki a lenolaj.
Lehet kapni spéci olajokat (auro) igen drágán direkt vörösfenyőre, azok csodákra képesek, igaz én még nem próbáltam.
Szúnyoghálós ajtókat is szoktam belőle csinálni, azokat kétréteg selyemfényű lakkal kezelem, van ami már öt éves, és olyan mint újkorában, csak egy picit vörösebb ahogy "érik".
Nekem az volt a tapasztalatom, hogy kulteren a vorosfenyo befeketedett, mintha gombas lenne, es tok rondan nezett ki. lehet kezeltek valamivel amivel nem kellett volna?
Ezek szerint az újat is hitelre veszed, ott is ki kell fizetni mindent, a beruházónak mindenen van haszna, telekár, anyagköltség, munkadíjak, meg amit nem szégyel.
Az építkezésedre kimehetsz bármikor, látod mi kerül beépítésre, megbízol egy femüt aki a te érdekeidet képviseli, és a nem megfelelő munkát korrigáltatja. Mindezeket egy vásárolt háznál nem tudod meg sosem.
A beruházónak érdeke spórolni mindenen, mert több marad neki a zsebében.
Ha az anyagot te, vagy egy megbízottad intézi, akkor az kerül beépítésre, és akár milliós külömbséget is el tudsz érni az anyag beszerzéseken.
Köszönöm a lehetőséget. Nem igérek semmit /de azt be is tartom/ lehet, hogy megkereslek ez ügyben ha realizálódik a dolog. A 4-es út melletti területről van szó.
Igazad lehet, de ebből pénzből telket venni és házat építeni nem tudok. Nem beszélve arról, hogy akkor is meg kell bíznom egy kivitelezőt, aki nagyjából megint ott vág át, ahol tud.
A szakember is csak arról tud nyilatkozni majd, amit lát. Illetve keresztkérdésekkel kicsit meg tudja szorongatni az épitőt, ott kiderülhet néhány turpisság.
De adhatja a szabvány választ is: "minden a terv szerint készült".
Csak éppen minden minőségi anyag helyettesitve lett valami olcsóbb változattal...
A kis bt-nél még lehet esélyed normális munkára, főleg ha nem csak irodából irányitja az egészet. Mindenképpen érdeklődj utána a régebbi épitéseinek.
Ha pest nyugati környéke, akkor keresd cseik kollégát, ha keleti régió, akkor engem is "zaklathatsz". De megfelel bármelyik szakember, aki vállal ingatlanokkal kapcsolatos tanácsadást.
Gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon tartós és szilárd; ez a legértékesebb fenyőfa. Nagy gyantatartalmának köszönhetően az időjárás viszontagságait jól tűri, emellett rugalmas, szívós, könnyen hasítható. Fajlagos tömege 650–700 kg/m³. Kiváló épület- és bányafa, szerkezet- és díszítőfa. Régebben főleg vízi építkezéseknél, a bányászatban és tetőszerkezetekhez használták, ma főleg a bútor- és az építőipar keresett alapanyaga. Vasúti talpfának, kerítésoszlopnak, külső nyílászárónak, lépcsőfoknak, padlónak tömegesen használják. Mivel saválló is, a vegyipar számára kádakat, hordókat is készítenek belőle. Szívesen használják a belsőépítészetben és a bútorgyártásban; feldolgozzák furnérnak és fűrészárunak, de megmunkálását nehezítik a kemény és szívós oldalágak. Jól szárad, közepesen repedezik és vetemedik.
A régészek mát több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak; az Altáj vidékéről származó, 500 éves sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni – ezeket a leleteket Szentpétervárott, az Ermitázsban állították ki.
Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták. A Dunában megtalálták Traianus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú maradványait. Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, és ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is.
Nem hiába hívják a vörösfenyőt „örök fának”. Oroszországban ezt tartották a hajók építésére legalkalmasabb fának, főleg I. Péter orosz cár idején, amikor az orosz hadiflottát kiépítették. Vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete. Vörösfenyő borítja a világ egyik legjobb kerékpárpályáját Krilatszkojéban.
Egy új ház árában minden benne van, telekár, anyagköltség, munkadíjak, a nyeresége a beruházónak,meg egy pár irodai dolgozó bére kávékkal, repikeretekkel együtt, meg sokminden más. Egy fővállakozó fogad alvállalkozókat, az árkülömbséget is te fizeted
Ha sk nekiállsz építeni, tudsz spórolni az anyagon, mert meg tudod keresni az olcsóbb forrásokat, akciókat, látod mi kerül beépítésre, látod a minőséget, olyan az elrendezés amilyet szeretnél, nincs repikeret, és a zsebedben marad a beruházó haszna
Igen, de a házastárstól aránylag egyszerűen el lehet válni, de egy háznál /pláne, ha az rossz minőségben épült/ nem ilyen egyértelmű a dolog. És akkor még ott vannak az anyagiak.
Ma is meg lehet csinálni mindent tökéletes minőségben, csak ember legyen, aki megfizeti a beleölt minőségi anyagot és minőségi munkaidőt. Szutyok anyaggal és segédmunkás órabérrel, alvállalkozók ki nem fizetésével, projektcéggel, stb el lehet érni mondjuk 100% hasznot egy építésen. Ha ugyanezt hivatalosan, jó minőségben, ugyanekkora haszonrátával csinálja meg, az minimum duplázná az árait, a kutya se venne tőle ingatlant... Egyszerűen a szutyokra van fizetőképes kereslet, a piac ezt szolgálja ki.
Köszönöm a Te válaszodat is, hát kezd el menni a kedvem az egésztől.
A cég egy Bt., már több házat építettek, megpróbálok beszélni az azok tulajdonosaival. Egyébként az ember teljesen normálisnak tűnik, Ő is aktívan részt vesz a munkában.
Épitészt/épitőmérnököt/műszaki ellenőrt hol tudok keresni? Van valami weboldal, vagy próbáljak kérdezősködni? Pest környékéről van szó.
Azért akad még néha jó ház is, csak keregélni kell. A hibákat meg úgyis elrejtik !!
A ház/lakás vétel is olyan mint a házaspár keresgélés. Sokáig válogat az ember, majd egybe belehabarodik, elveszi és később derülnek ki a hibák, akkor látja hogy jól melléfogott !!
Ettől függetlenül régen is voltak viták. Nem a közelmúltban hanem a régmúltban.
Az egyik felmenőm P. lőrincen épített cs. házat az Úr 1932. esztendejében. Még emlékszem az öreganyám - valamikor a 60 -as évek elején mindig mondta mennyit vitatkoztak , leveleztek az építő mesterrel. Valami asztalos témán.
Az volt szemelőtt.
A vízszigetelés ?
Hát már a mami halála után jóval egy feltárásnál látom mindenütt csak 33 cm a szigetelés. Nem tudtam mire vélni, mig egyszer megvilágosodott . Az 1 m-es tekercseket harmadolták. Így a 38 -a falból 5 cm mindenütt kimaradt. Hab a tortán: megtaláltam a hagyatékban a kézzelírott kölségvetést, árazva. 10 500 pengő a vég ár. Ebből a vízszigetelés csak 40 pengő. Hogy a fene ette volna meg. lett volna inkább 80 pengő - kétrétegben.
Más hibák : a vakolatba cementet nem igen tettek. Ez belül még úgy ahogy elmegy. De kint nem. Így a külső vakolat kb . az 50 -es évek végére lemállott. 61 -ben újra vakolták . Újra szarul.
Aztán az ép. bádogos cuccok. Az is tönkre ment kb. 30 év alatt. Na ezt már én cseréltettem, ma már azért jobbat gyártanak. Az ép. gépészet ami akkor minimális volt, szintén cserélve lett.
Amúgy a ház áll. Köszöni jól van és valószinű minden itt nettelőt túl él.
Hacsak nem valami tinédzser !!
Azért a szerkezetek többsége kitűnő. Olyan ács szerkezetet a mai mesterek nem készítenek. Vörösfenyő, szinte simogatni lehet olyan sima.
A belső vakolatok is kitűnőek.
És a vita tárgyát képező ép. asztalos szerkezetek is olyan szépek, mester munkák - ma ilyent nem csinálnak, mondá egyik családtag a mama halála után vagy 15 évvel !! !!
Az eladásra épitett házak/lakások 90%-a épphogy megfelel az éppen aktuális előirásoknak, de azt is inkább csak papiron.
Magával az állékonysággal ritkán vannak gondok, mert abból komoly balhé is lehet. Viszont minden máson (szigetelés, vakolás, gépészet, villanyszerelés, stb) nagyon komoly spórolások mennek.
Kiviteli terveket csinálok ilyen társasházakra/ikerházakra, és látom mi megy... Én beleirom a tervre és az árazatlan költségvetési kiirásba a megfelelő szigetelőanyagot, de aztán aki már az árajánlatot adja, a legolcsóbbat teszi be. Bitumenes lemez az is, benne van a nevében... jah, csak nem modifikált, meg 4 mm-es helyett csak 2. De ezer ilyen példa van.
Nézz utána a cégnek, kérjél referenciákat. Olyanokat, ahol már laknak pár éve, és lehet őket zaklatni kérdésekkel.
Ha normális a cég, akkor nem csak az adott épületre alapitott egy projectcéget (ami persze utána meg is szűnik), hanem folyamatosan a cég neve alatt épültek házak.
Továbbá nem árt, ha viszel magaddal egy épitészt/épitőmérnököt/műszaki ellenőrt, aki át tudja nézni a terveket is, és a házat is.
Remélem nem OFF a téma, szerintem ide kapcsolódik. Szóval azt szertném megkérdezni, hogy ha magánszemély vásárol kész, új házat, hogyan tud meggyőződni arról, hogy a ház a mai kor követelményeknek megfelelő minőségben és szabvány szerint épült? Gondolok itt az alapozásra, szigetelésre, gépészetre, stb.
Én dél Magyarországon élek, közel a dunához. Van tőlem 60 km-re egy cég aki uszályon hozza a fát Oroszországból. Átlag 45 ezerért vettem "okosba". Még onnan is megérte elhozni fuvarral együtt, hogy egyrészt olcsóbb volt, meg a minőség is kíváló. Sehol nincs a környéken ilyen minőségű fa egy telepen sem.
Arra gondolsz, hogy elaztatom az alapot? Annyira azert nem lesz kozel, mert jelenleg egy kb. 2m-es csoben vegzodik a csatorna, ide lesz bekotve a hordo.
Igaz. Az eresz alján nálam egy ülepítő akna van, tehát a nagyobb, szemcsés hordalékot elvileg lerakja ott. Való igaz, terveztem szűrő berakását is az akna kilpő csonkjára, jó is hogy ezt említetted. Abban bízom egyébként, hogy a hordóig semmiképp nem dugul el, illetve ha mégis, azt az 5 m-t slaggal ki tudom talán mosatni ,a hordóban meg egyrészt elfér, másrészt tudom pucolni.
Az ukran es a szlovak hatar is itt van a kert alatt (kis tulzassal persze, kb. 30 km). Ha esetleg errefele vetted, epitkezel akkor megirhatnad pontosan hol. Egyebkent mennyiert vetted, ha szabad kerdezni?
Nem tudom ,hogy az ország melyik részén lax, de én most lettem kész a tetőmmel, és OROSZ 1. osztályú faanyagból csináltattam amit az ácsok is nagyon megdícsértek. Azt mondták, hogy 10 éve nem láttak ilyen jó minőségű fát. Ha csak e 2 közül lehet választani akkor az ukrán.
Még annyit, hogy a tekercses draincső valami 2-300 Ft/m, viszont mostanában megszűnik sok helyen a forgalmazása, és helyette 2 fm-es toldható csövek a divatosak, amik valami 2000-ért mennek / db! Pla..orm, Ba..ax és ahasonló helyeken talán van még elfekvő készlet a tekercsesből, jóval olcsóbb.
1. Szerintem igen, mert ha nagyon hideg van, nem olvad úgysem a tetőről semmi, ha meg melegebb van, idővel kiolvasztja a becsurgó víz a fagyos csövet, nem hinném hogy az teljes keresztmetszetben befagyna.
2. Igen, az egy puffer, mert a cső térfogata talán 1-200 l ahogy számolgattam, tehát egy nyári zápor megtöltené (a hirtelen lezúduló víznek nem lesz ideje elszikkadni a csőben, főleg ha előtte volt pár hasonló zuhé és nedves a talaj).Téglát, cserepet, köveket is raktunk mellé.
3. A hordó tetején lesz egy kémlelőnyílás, ott túl tud csordulni ha megtelne, de szerintem nem fog ilyen bekövetkezni.
Persze a túlcsordulás esetére gondolva szerencsés, ha az ereszlevezetők ahol találkoznak a dréncsővel, az
- vagy vízzáró csatlakozás legyen, akár az eresz függőleges részében is állhasson a víz (persze nem 3m magasan...), ha így oldható csak meg a túlkukás a túlvégen, vagy
- legyen magasabban, mint a túlfolyó (egyszerűbb, persze ha megoldható).
Draincső inverz üzemmódban? Tehát szikkasztási, nem víztelenítési céllal. Nálunk így van megcsinálva, lassan egy éve. Előtte hordókba gyűlt a víz, persze mindig sötétben, esőben, hidegben kellett szaladálnom fejlámpával a kannákkal hátra, hogy ürítsem a hordókat... kb. 60 m2-ről gyűjtöm egy helyre a vizet, kb. 5m perforált draincső vezet egy 100 l-es megflexelt aljú-oldalú (földbe ásott) hordóba, ahonnan annak megtelése esetén vezet tovább további 15 m cső. A hordó nem nagyon telt meg eddig, pedig a tavalyi szezonban volt csapadék bőven...
A ház melletti részre kb. 2 méterig PVC csövet tettem, hogy ne áztassam az alap környékét.
Illetve a csövet geotextíliába tekertem, hogy ne mosódjon tele talajjal és tömődjön el. Szerintem működhet nálad is hasonló megoldás.
Ha végképp nem tudod hová vezetni én a következőt csinálnám: Minél több, hosszabb árkot ásatnék, a fagyhatár alá, annak a felét feltölteném kulékaviccsal vagy fej nagyságú kövekkel, a tetejére kb, 30 cm földet visszatöltenék és ennyi. Ha magasan van a talajvíz, akkor ez nem működik. Elötte egy kis matek a víz mennyiség és a befogadó képesség miatt.
Esoviz elvezetessel kapcsolatban szeretnek tanacsot kerni. Jelenleg egy helyen folyik ki a viz az udvarra (szep kis medret vajva), onnan pedig at a szomszedhoz, ami egy ures telek, igy egyelore nem problema, de termeszetesen kellene valami kulturaltabb megoldas. Felmerult a foldbe asott gyujtotartaly otlete is, de egyelore melloznem, mivel az elfogadhato meretu tartalyok horror aron vannak, es elobb-utobb azok is megtelnek (foleg, ha nincs locsolasi idoszak), igy a felesleget tovabbra is el kellene vezetni valahova. Bonyolitja a dolgot, hogy arok nincs, de ha lenne is, magasabban lenne, mint a csatorna kivezetese... Hogyan lehetne ilyen feltetelek mellett kulturaltan, es lehetoleg minel olcsobban megoldani a viz eltunteteset?
Egy otletem az lenne, hogy vegig az udvaron lefektetnek egy csovet, amire mondjuk lyukakat furnek, vagy ilyesmi, es ebbe vezetnem be a vizet, ami igy az egesz udvaron szetterulne, es nem egy helyen zudulna ki. Nem tudom, ez mennyire lenne mukodokepes... Esetleg egyeb otlet?
Van egy nagyon jó magyar nyelvű tervező program. A tetőt is pik-pak meg lehet vele csinálni. A program sajnos fizetős, de le lehet tölteni egy 30 napos próbaverziót. Nagyon jó oktatóvideók is vannak hozzá. A programban nagyon sok anyag és textúra van, de egy jpeg képről bármit bele is lehet tenni. Innen letölthető:
persze letezik. szinfurneros retegeltkent kell keresni.
butorepitesre inkabb szinfurneros butorlapot (forgacslap), mdf-et vagy lecbetetes butornalpot hasznalnak. asszem zatik is, de pl rexplus, lapp-fa, es meg sokan masok.
szinte mindig meg kell venni egesz tablat, ami jo bazi nagy (nem emlekszem pontosan, de 4-5m2)
Köszi mindkettőt. Megpróbáltam megetetni a guglival a SweetHome képet, de az a dög nem eszik bármit. PDF-et és SVG-t legalábbis nem. Kénytelen leszek újra rajzolni. :-(
Lenne két kérdésem, amiből az egyik nyilván a "házi asztalos" topikba való, de a tagságban akkora az átfedés, hogy Vajk, vagy Erzsébeti olvtárs úgyis "leteríti". :-) Remélem.
Létezik-e "közforgalomban" -tehát Zatik és társai- tölgy borítású rétegelt lemez, vagy az csak úgy van, hogy meg kell vennem a furnért, aztán magamnak csinálni? (Ágyvéget akarok csinálni, de az ágy már adott, és a többi része tölgy.)
A másik, az rögtön kettő:
Cseik olvtárs nemrég belinkelte ide a SweetHome 3D tervezőt. Tök jó, játszottam is vele egyet, de nem találok benne textúrákat, azt -ha jól látom-, külön kéne letölteni hozzá. De honnan? (Kis Vuk óta tudom, hogy a sötétség a vadász, a gugli meg az én legjobb barátom, de mindig fázom, hogy ismeretlen helyekről mit töltök le még pluszban, amit nem szeretnék.)
A másik, hogy tudtok valami olyan programot, amivel tetőt is tudok csinálni? Csináltam egy alaprajzot, kinyomtattam, szépen szerkesztettem is rá tetőt vonalzóval, ceruzával, de ábrázoló tudásom sosem volt erős (kegyelem hármas az UV-n, az is már 25 éve), és azóta csak kopott. Abban sem vagyok biztos, hogy amit csináltam az jó, távlati képnek meg végképp nem merek neki vágni.
2 kötőben, felette 2 futóban közötte 1 kötőben. 51 cm
2 kötöben + 1 futóban, felette ugyanez tükrözve vagy ritkábban
2 kötőben közte 1 futóban, felette 5 futóban. 64 cm
és így a végtelenségig.
ezek a falak a több emeletes épületek alsóbb szintjein illetve nagyobb nyílások melletti oszlopnak. legvastagabb, amit láttam az egy belvárosi épület pinceszintjén 102 cm-es vakolatlan fal.
én is futottam bele nem egy ilyen épületbe. nagyon sok ház készült főleg bp-en és nagyobb városokban ilyen módszerrel.
vidéken kevésbé használták, ott inkább a vegyes falazat dívott. akár kő, akár sár kiegészítéssel. vagy sima kő, vályog.
ez a falazási technológia a városiasodás eredménye. az 1870-es évektől sokan akartak költözni városba és kellett a lakás. viszont tégla az meg kevés volt. a következő ilyen a II. vh utáni újjáépítés. pl. a wekerle telep is így épült, a maga 2 szintes házaival, amik a mai napig is szinte gond nélkül állnak.
aztán valamikor a 60-as években hozták a szabványt, hogy 25 cm-es tömör tégla falazat vagy azzal egyenértékű falnak kell lennnie és onnantól már nem gyakori.
ahol igényesebben építettek, ott 3-4 soronként falaztak egy normál kötő sort, és feltöltötték a falat salakkal vagy homokkal.
ilyenkor jut eszembe az, hogy sok ember el sem tudja képzelni milyen szerkezetű házban lakik :/
A 30 cm mély alap aláoltása után már lett alapja is. Mindez domboldalon. Volt statikai szakvélemény az épületről, meg fényképek, aztán amikor az új lefolyót akartuk kivezetni az épületből, az alap mélysége akkor derült ki.
Mi lett volna, ha megkapja a 18 cm monolit födémet, a padlástéri magasítást + koszorúval, meg a bramac tetőt?
a számolás azt mondja, hogy a nyomószilárságra a kantra állított kisméretű is megfelel egy egyszintes anno épült "átlag épülethez". mészhomokból kelleni szokott a futó szélesség.
egyedül a fal kihajlása miatt kell szélesíteni. ehhez pedig a futó kötés is még kevés, vagysi a lenti megoldás tartószerkezetileg megfelelő. persze ha van alap...
Jobban átgondolva a kint-bent hőmérsékletkülönbség okozhatná az áramlást, ami nem lesz jelentős ebben az esetben. Csupasz koszorú esetében viszont valamilyen módon a fent-lent különbségek miatt is megindulhatna az áramlás. Mindez persze csak az én elméletem...
A konvekció beindulása szerintem nem a két oldal hőmérséklet-különbségéből adódik, hanem a fent-lent különbségből. A kellő szélesség csak a fel/le mozgó légrétegek szabad közlekedésének biztosításához kellenek.
Arra gondolok, hogy a padló a fűtött lakásban is több fokkal hidegebb, mint a plafonnál, emiatt ez a jelenség a 15-20 centis szigetelésbe öltöztetett falaknál is fennáll. Ha nem sikerül jól a koszorúnál a szigetelés, akkor ez elég jó hatásfokkal tud majd meleget szivattyúzni kifelé, nem?
Csüngőereszem van, felnyomtam koppra a szigetelést kívülről, a padlás felől meg lesz helyem a kármizott szarufák között a koszorúra tenni gyapotot. Plusz még ez alatt lesz egy 10x10-es gerenda, ami együtt azért elég jó kell hogy legyen szerintem. Úgyhogy nem aggódom túlzottam, csak felmerült bennem édrekességképp.
Igen, ezt tudom, de a nagy légrések miatt kezdtem el gondolkodni. Tömör falazatnál vagy vázkerámia esetében nincs légmozgás, vagy nagyon kicsi (utóbbi esetben keskeny csatornákon sok irányváltással mozoghat a levegő - 16 mm-nél kisebbek a blokkok, ez az érték elvileg a max. környéke, ahol nincs számottevő légáramlás - lásd ablakos topikok). Az üreges fal esetében viszont nagyon könnyen fel tud szállni a falban a meleg, és mivel jellemzően régi házakről van szó, nehéz lesz a koszorú (nálunk az sincs, csak sárgerenda) környékén jól megcsinálni a födémszigeteléssel egybedolgozást. Illetve lefelé amikor megy ki az alap/feltöltés felé a meleg a fal aljából, ez is intenzívebben hűtheti az egész falat.
Pedig van ám ilyen... például apósom 5x-ben költözött kigyerekként a mostani házba, ami néhány évtizede már akkor is állt. Megbontottuk egy helyen a vakolatot, mészhomoktéglának néz ki (km). Ugyanez a technika: két sor futóra, közötte átkötések. Az egymás fölötti sorok fél téglával eltolva
Aztán a 70-es években épült toldalékok (ahol mi lakunk jelenleg, de megfordult ott korábban 2-3 induló család, ahogy nőtt apósom és a testvérei :-D) hasonló elven készültek, bár érdekes, hogy az északi fal tömör, a déli ilyen lyukacsos. Óvatosan kell fúrni, mert ha egy egész tégla beesik, érdekesen néz ki a fal :-).
(azon tűnődtem, hogy az ilyen fal szigetelve arányaiban ugyanilyen javulást mutat-e, mint egy tömör 25-ös km fal)
Ha nem cseréled nagyobbra, akkor nem biztos, hogy kiderül, vésésekor kong, vagy beszakad.
Kb 10 évvel ezelött egy statikus kiszámolhatta a teherbírását ( ami kisméretű esetében nem kevés) mert monolit födémet kellett az ilyen falazatra készíteni 85 m2-en 18 cm vtg-ben
Kb 40 cm.,és egy féltetőt tart.Külső fal,én nem tudom ez milyen módszer,felénk sok helyen alkalmazták régebben.Élére állítva a téglák-gondolom kevesebb kellett így..Az biztos hogy rossz.
Jól sejted hogy utólag lett felfalazva,mert 56-ban kidőlt ez a fal,egy földrengés következtében.
A 38-as tégla szigetelés nélkül épphogy kielégiti a mai modern hőátbocsátási szabványokat.
Válassz inkább 30-as téglát, vagy mégjobb a 25-ös, ezekkel a belső térből keveset veszel el, és szigeteld le inkább kivülről. Árban nem lesz sokkal drágább, hiszen a 38-as téglát szigetelés nélkül vakolni kellene...
Szóval B30+10 cm grafitos szigetelés, szerintem.
(teherbirás szempontjából mindegyik jó, hanggátlásban viszont minél tömörebb és nehezebb, annál jobb)
Úgy értem hogy a régit kiváltom egy új fallal.Nem akarok új házat építeni,csak ezt a falat kell átépítenem.Muszáj mert előbb-utóbb kidől..Elég rég halogatom,mert nem volt rá keret.Szóval most nekiállok tavasszal.Meglátjuk. A nyílászárókat megvettem,most jön a tégla,de milyen?
Azért gondoltam erre,mármint az átrakásra,mert elég fura módon élére állított kisméretű téglából épült,és eléggé meg is van repedve a fal.A tégla ez a fehér színű szilikát tégla .Hideg is,és nem is tart szerintem.
Az új falra kerülne hőszigetelés,bár nem tudom..a 38-as porotherm már nem igényel szigetelést?Gondolom jó ha van,akár még azon is.
Ez jó ötlet! Talán csökkenti a kopogást is, és könnyű! :-)
Ha elég passzosra sikerül elkészíteni a fedlap hordozórészt, akkor fém élvédő is mehetne rá, mint a beépített lábtörlőknél, és akkor nem kell burkolatváltó. És... a szőnyeg sarkát ha felhajtom, ott lehetne alatta a kiemelő fül/lyuk... hm...
Ha megoldható, inkább valami szőnyeget tennék rá (pl. beszegett padlószőnyeg darab), ami rálóg a járólapra. Így nem kell járólapot tenned rá (súly), és talán nem üti a környezetet.
a szendvics jo! tegyel koze valami komolyabb ragasztot, igazibol valami faipari pur kellene, de olyant nem adnak a sarki boltban. es szep hosszu vastag csavarok, 22-es osb-hez mondjuk 5x70-es vagy hasonlo.
a lecek veget ki tudod vagni lepcsosre, hogy a felfekves szintje jo legyen.
Kb. 5 centi felfekvés lehet, cserépléccel lett kialakítva betonozáskor egy perem. Ezen ötletek alapján megpróbálom majd két réteg OSB-vel, közöttük kantra állított Bramac léc bordázattal a széleken és középen. Esetleg közéjük teszek gyapotot vagy polisztirolt.
Költői kérdés: vajon páratechnikai szempontból ugyanazok az elvek érvényesek itt is, mint a padlás esetében? Vagyis kell ide is párafékező fólia?
behajlas ellen a vastagsag a megoldas, nem az erosebb anyag. nem torik el a butorlap is, de az osb-nek talan kisebb a behajlasa. ha a felfekves korlatozza a vastagsagot, attol meg csinalhatod vastagabbra a belso reszet, max a szelen hagysz 5centi lepcsot.
szoval valami szilardabb de nem tul nehez dolgot keresnek. vagy tobb reteg osb, es a kozbulso retegeket ki lehet konnyiteni. de nem kell tulbonyolitani, ha tenyleg csak evente parszor lesz kinyitva.
22-es OSB 80 cm-es gerendaközön a normális ember súlya alatt is picit hajladozik, alattad rendesen nyögne :)
Mindenképpen rakj keresztbordákat, igy az 50x50 cm-en már nem olyan vészes a dolog. Ha meg mégis beszakad, akkor ezen a lukon nem esel le, csak beleszorulsz :D
Ez jó! Nem ismertem. Lehet, hogy ha kész lesz, tényleg csak ezzel tudom majd mozgatni.
OSB/farostlemez behajlás témában valakinek tapasztalata? Bútorlapra is gondoltam, bár nem egy szokványos anyag ilyen célra - ridegnek tűnik, aztán lehet, hogy törik.
akar fabol egy keret, olyan H betu alaku szeru, negy sarkan kerek nagyobb nyomtavon mint a nyilas. a fedobe meg belegyogyitva 3db M12 koruli csavaranya.
dollyt fole rakod, hosszu csavarokat crovaval betekered, ki is emeli a fedot, es a kerekeken oldalra eltolod.
Ez az egy bejárat van, évi max. 10 alkalom várható. Télen a szivattyút, slagot, autógumit tároljuk itt. A fedlap szélére burkolatváltót tervezek szilóval ragasztani, körben pedig csak felülne a váltó a burkolatra, tulajdonképpen a burkolatváltót a fedlappal együtt emelném ki.
Igen, 30x30-as lapból több, mint 11 darab kell 1 m2-re, az kb. egy 3/4 csomag -> nem lesz könnyű. Ezért is akarnám minél jobban könnyíteni a tartószerkezetet.
(a terasz alatt van a vízóraakna, annak csináltam szögvas keretet, bele csúcsával felfelé szögvas merevítéseket keresztben (volt vagy 8 kiló maga a vas), utána belement 2 zsák beton [egyenletes keveredés illetve finom szemcseméret miatt nem akartam otthon bűvészkedni] -> 2x30 kg, és erre jön majd még szűk 1 m2 térkő [6-osból van a terasz, de itt kb. fele vastagságúra fogom flexelni a követ], finom lesz :-D. Szóval ezzel a fedlappal már most birkózni kell térkő nélkül is, de az nagyon ritkán lesz használva, csak ha bent a főelzáró előtt akarok valamit szerelni.)
Hm, első körben lamináltat gondoltunk mi is, de mivel előszoba, félek, hamar tönkremenne (családi ház, sok ki/bejárkálás, a kutya [egyelőre] még szabadon hordja a sorot -> átlagosnál nagyobb kosz).
Igazából nem is a burkolat a kérdéses, hanem a fedlap kulturált megoldása, ami a jelenleginél légiesebb, és minimális a mozgása.
Van az előszobámban egy pincelejáró (történeti okoból alakult így, üzemel a pince, nem akarjuk megszüntetni). Most jutottam el oda, hogy burkolnám az előszobát. Jelenleg keményfa deszkák vannak szögvas keretben + merevítés. Jó ormótlan, és baromi nehéz (1mx1m-es). Továbbá mivel deszkákvól áll a betét, szerintem mozogna, ha épp rálépek (folyosó közepén van, és énn 105+ kiló vagyok...). Mivel lehetne kiváltani? Eddigi tipp: 22-es OSB, erre szilikonnal rá tudom majd ragasztani a járólapot. Bírni fogja? Zománcfestékkel kenjem le a hátulját, hogy ne szívja meg magát, vagy önmagában is bírja majd a párát? Rétegelt lemez esetleg kevésbé mozog? 25 mm körül van a max, ami elfér a burkolat alatt.
Szeretném hozzáértőtől megtudni,hogy falkiváltásra melyik tégla a legalkalmasabb?Egy régi ház külső falát kellene átrakni,szóval a régi kuka:helyébe mivel jövök ki jól,porotherm 38-as,vagy van olcsóbb megoldás?Mit javasoltok?
Működési elvükAz útvonalak mentén telepített zajvédők falak olyan tárgyak, amelyek feladata az útvonal szűkebb környezetének zajvédelme a keletkező közlekedési zaj árnyékolásával. Az első zajvédő falakat a motorizáció terjedésének hatására az Egyesült Államokban telepítették a XX. század közepén. A zajvédő falakról tudni kell, hogy nem nyújtanak tökéletes hangszigetelést a védeni kívánt környezet számára: a hatékony zajvédő falakkal is csak mintegy 10–15 dB zajcsökkenést lehet elérni, ez azért nem rossz érték. Ennek okai a hangterjedés jellegzetességeiben keresendők: ugyanis a Huygens–Fresnel-elv értelmében a hullámfront minden egyes pontja egyben elemi hullámforrásnak is tekinthető, ezért a hang bizonyos erősséggel az akadály által "árnyékolt" térrészbe is eljut. Tehát a zajvédő falak azon térrészeket védik leginkább, amelyekre a zajforrás helyéről nem látunk rá. A zajvédő objektumok elnyelik, visszaverik, valamint – bizonyos csillapítással – átengedik magukon a közlekedési zajt. Akkor hatékonyak, ha megfelelő a magasságuk és a hosszuk.
A nagy tömegű, minél magasabb kerítés a megoldás. A gyenge pont ott van, hogy a szomszédod előtt ha nem folytatódik a tömör kerítés, kerülőúton is átjön a hang egy része.
Ha zárt, tartós, masszív kerítést akarsz, akkor betonalap, falazás téglából+vakolat, vagy zsalukőből kiöntve betonnal, rá üvegszövet háló+ glett és nemesvakolat, vagy festés.
Ezt persze lehet cifrázni fabetéttel, tetejére cserép, vagy műkő, stb.
Nálam cél volt a zárt kerítés, amíg ideiglenes kerítés volt dróttal, nem volt teljesen ok, valamit csináltam az udvaron minden arra járó bámészkodott, meg faluhelyhez illőn köszöngetett befelé.
Faanyagot megvenni, levágni és bevágni ahol kell berajzolás után, akár kézi fűrésszel. Összecsavarozni, szögelni. Vasboltban, tüzépen lehet kapni horganyzott elemeket, amiken keresztül csavarozv,a szögelve össze lehet fogatni a gerendákat.
Gondolom, ezzel nem lettél kisegítve, de azért leírtam :)
Szegény, szenvedő alaDynak pontosan a ház elé tettek egy buszmegállót. A buszok induláskor igencsak hangosak .
Három év kinlódás után téglakerítést épített az ürge.
A szokásos alap kb. 60 cm mélyen, betonból, majd zsalukő kb. 60 cm magasságig és a folytatás kisméretű téglával.
de nem 2 m magasságban hanem jó 2,3 m magasra.
Amikor készen lett, szépen bevakolta, szinezte, majd 3 hónap múlva a grafitisek kipingálták. Letisztította az ürge - újra grafitisek pingáltak, és mostmár úgy maradt.
De a hang ellen valamit véd.
Tehát : tömör , nagytömegű kerítés legyen.
Ha engedik, építsd 2,5 - 2,7 m magasra !!
Viszont merevítés kell. Un. keresztpillérekkel megoldható.
A kerítés az utcafrontra kellene, mivel mostanában kicsit megnőtt itt a forgalom, illetve velünk szemben van egy söröző is. Így egy zárt kerítésben gondolkodunk, 2 méter magasággal. Szerencsére ez a telek északi oldala, így árnyékot nemigen fog okozni. A terep teljesen vízszintes, kb 28 méter hosszú. Elsősorban az utcáról építenénk meg, mert a kerten belül van egy iszonyatosan szúros, 2-3 méter magas sövény, ami a kerítés építése alatt "biztonságot" nyújtana, csak utána szedném ki.
Tetszene az akácfa kerítés is, de tudom hogy drága, és nem is biztos, hogy eléggé hangcsökkentő lenne.
Tehát a cél egy zárt, könnyen, gyorsan kivitelezhető kerítés lenne (sk.), ami esztétikailag is mutat valahogy, és legyen tartós. Az ár is fontos, de ha jobbat drágábban tudom megvalósítani, akkor azt választanám.
Ez így nehezen megválaszolható kérdés. Hová kell a kerítés? Milyen igényeid vannak a kerítéssel szemben? Milyen terepre kell kivitelezni? Hogyan közelíthető meg? stb.
Ami az egyiknél előny egy esetben, az lehet, hogy bizonyos igények, körülmények esetén hátránnyá válik egy másikkal szemben.
Egyszer amikor egy szerelőcsarnok kiviteli terveit csináltuk egyeztettünk a potenciális kivitelező cégekkel és az egyik felállása a következő volt:
3 tulaj, akik egyben a vezető tisztségeket is vitték a cégben, az egyik végzettsége szerint balettos, a másik kereskedelmi főiskolát végzett, a harmadik meg elektroműszerész :D
Bocs a kicsit off-ért, de ez a topic jobban pörög, mint a kerítésé.
Kérdés: mi a véleményetek az előre gyártott,beton kerítésekről (hanggátlás!, tartósság, ár, sk kivitelezés nehézsége, mire kell figyelni)? Ha van valakinek akkor légyszi írja meg tapasztalatait!
vagy megsértődik a tulajra :( mert sajna megrendelők sem szentek. egy sztori, amikor még kivitelezéssel is foglalkoztam:
egyszintes lakóépület bővítése új szinttel. munkát megnyertem, szerződés megír a teljes kivitelezésre, több ütemre lebontva. mi időre kész lettünk szerkezeti munkákkal tél előtt, de tulaj aszonta, hogy inkább csak tavasszal folytassuk. tetszeni nem tetszett, de hát ez van. kifizette amivel megvoltunk. ekkor épület szerkezetileg lezárva, belső falak és gk. burkolás megvolt.
tavasszal hív tulaj, hogy lehetne kezdeni, ha.... - és itt estem majdnem hanyatt - ha hajlandó vagyok engedni a további munkák árából (vakolás, burkolás, külső vakolás-szinezés), mert ő télen több árajánlatot is kért, ami mind kevesebb volt, mint az én eredeti áram, - és itt jött az igazi döbb - mert olyan egyenletes a falazat és az aljzat, illetve olyan sík a gk. hogy nem indokolja a normál árat. (naná, te ba...om, gondoltam, magamnak dolgoztam előre).
mondtam, h akkor csináltassa azzal aki olcsóbb. :(
és ezek után fél évvel még volt képe felhívni, hogy gariban menjek javítani gipszkartont, külső lambériát és lindab tetőt. mint kiderült a gipszkartont és a vápalemezeket az ablak beépítésével-, a lambériát és a tetőlemezt a külső vakolás közben b..szták szét neki. persze nem csináltam meg.
szerinted ezek után rólam, hogy nyilatkozhat .... ?
Nekem a házépitésnél egy könyvelő és egy nyomdász-tördelő segédem volt. Utóbbi az épitkezés végére annyira kikupálódott (szerinte), hogy nekiállt vitatkozni velem bizonyos szerkezeti dolgokon, merthogy az úgy jobb lenne...
Szerintem ha lenne tőkéje épitőipari vállalkozásba kezdene :D
Csak azért kérdeztem meg itt mert hátha tud ajálani saját tapasztalat alapján, mert már kezd telelenni a hócipőm a munkásokkal, 2 munkát nem tudok megcsináltatni ugyanazzal, mert vagy szarul vagy drágán vagy ennek a kombinációjában dolgozik, hameg esetleg egyik sem akkor a 2. munkánál már biztos hogy aranyat kér :P
Ha kiveszel 2 gerendát akkor lesz egy kb 170 cm-es nyílásod. Ebbe a nyílásba a gerendával párhuzamosan a gerendák mellé őntesz 1-1 monolit gerendát, és a lépcső nyílását oda helyezed ahová akarod.
A kapott nyílás szélessége is több lehet mint az elvágott gerendás kivitelezésénél, és a biztonságossága sem elhanyagolható.
a terheket a gerendák feletti betonlemez (ha be van vasalva persze) elosztja több gerendára. ha eddig a gerendák a maximális terhelhetőségük (mondjuk) 60%-án voltak terhelve, akkor a kivett gerenda terhét a mellette lévő 1-1 gerenda át tudja venni.
kéne oda egy statikus...
annyi biztos, hogy gerendát nem célszerű félbevágni.
ha félbevágod 99%-os eséllyel el fog törni. max akkor nem, ha a felbeton átveszi a terhet, vagyis eddig is "felesleges" volt. de erre ne alapozz :( főleg, hogy a mező a lépcső terhét is meg fogja kapni tehernek.
simán üresen hagyni sem javasolt, mivel lemezszél lesz, amire változik a teher és a két szélső gerendára forgató erő is hatni fog. legjobb, ha a megmaradó két gerenda közé vasalt betonlemezt ötötök. vastagsága szerintem 6-8 cm lehet. de javasolt egy statikus, aki a vasalást és a felbeton és rétegeinek lezárási módját is megmondja.
egyébként meg ez építési engedélyes tevékenység. nem mondom, hogy mindenáron kérjél épenget, de legalább tudjad. :)
Legegyszerűbb és legtisztább módszer valami acél szerkezetet belerakni, amit alulról gipszkartonnal, felülről meg 22-es OSB + burkolat.
De ha homogén anyagot akar a födémmel, akkor alá kell zsaluzni, bevasalni, és 10-12 cm vastag monolit betonsávban kiönteni. Erre aztán mehet a hagyományos lépéshangszigetelés + aljzatbeton + burkolat kombó.
Feszitett 6 méteres gerendát csak úgy elvágni nem a legjobb ötlet. Mindenképpen látnia kell egy statikusnak, hogy mi terhelődik rá, és mire terhel rá a megbontott öv.
A teljes gerenda kivétel jobb ötlet, azzal (bár több munka van) lényegesen kevesebb a kockázat.
Házunk fsz + emelet, lépcsőt akarunk tenni bentre. A födém 6 m fesztávú vasbeton gerendákból áll 45 cms kerámia béléstestekkel. Egyik gerendát félbe kell vágni, hogy meglegyen a lépcsőhöz a nyílás, kérdés a másik fele hogy maradjon a helyén. Az alátámasztás az utolsó lehetőség, jó lenne anélkül.
A kőműves szerint (álítólag megkérdezett egy statikust) a megmaradt gerenda elvágott végét hozzá lehet pántolni a két szomszédos gerendához és azopk elbírják.
szerintetek egy így járható út, vagy biztonság kedvéért nézessem meg én is egy statikussal?
Nekem még az jutott estzembe, hogy kivenni az egész gerendát és lépcső utáni lyukat alulról lambériával betakarni, felülről meg vmi vas szerkezettel befedni - aztán oda nem tenni semmi nehéz dolgot ...
Gondoltam rá, és hétvégén megkérdeztem atyámat: két éve meghalt a pasi. (Egyébként nem asztalos volt, hanem ács, de szegénynek most már úgyis mindegy.)
A Sweet Home 3D egy ingyenes, multiplatformos (Win, Mac, Linux, Solaris), magyarul is tudó lakberendező program, amellyel egy kétdimenziós alaprajzon tervezhetjük meg lakásunk kinézetét, és egy háromdimenziós előnézeti képen is láthatjuk a végeredményt. A program tartalmaz[...] Bővebben!Tovább »
Egy ilyen kis dologért felesleges az ArchiCADbe belemásznod nulla tapasztalattal, ahhoz az azért komolyabb program... Ráadásul a látványtervező része inkább csak nyersmodell elkészitésére alkalmas, texturázásra meg renderelésre nevetséges. (tizensok éve ezt használom)
Inkább keress valami egyszerűbb programot, aminek nem 300 oldalas az alap felhasználói kézikönyve...
Igen, de keressél rá az árára :) kb 2 hónap alatt sk probálgatással lehet értelmessen készíteni terveket. Persze szinte mindent neked kell elkészíteni a butortól kezdve a teszturákon át mindent ha az adott gyártónak nincs "készlete" hozzá. Ingyenes verziók nak meg vannak hátrányai pl Sweet Home 3D vagy ZWCAD 2010 Hun, A9CAD termékek.
Tudtok ajánlani olyan szoftvert, amivel (cm-re pontos) látványtervet tudok készíteni? Fürdőszobafelújítás előtt állok és szeretném látni, megtervezni, hogy nézzen ki (színvilág), ill. hogy a kiválasztott mosdó, zuhanykabin, radiátor, stb méretre hogyan fér be. Idáig a Visoft 2007-et próbálgattam, de nehézkes és a tervezésben pár dologgal elakadtam benne. Szóval vmi más szoftver érdekelne.
Nem tudom hogy mennyire lehet itt ilyet kérdezni, de nincs olyan köztetek aki nem túl drágán vállalna a dunakanyarban egy szélfogó építést fából? kb. 6-7nm-es lenne a ház előtt, beton alap már megvan.
A maradék köre kenj egy kis sósavat, ha másnapra nincs színváltozás, roncsolódás, akkor átecsetelheted az egészet, ez felmarja a lapon maradt hártyát, majt bő vízzel lemoshatod 1-2 szer
az alászigeteletlen csempeburkolat lehet hogy nem szakszerű, de sztem azzal (eddig) nincs gond. a tusoló a sarokban van, a másik fallal semmi gond, ezzel a fallal is csak a lefolyó vonalában.
Mi a francot lehet a lefolyónál elrontani? - sajna nem én szereltem be, hanem a kőműves aki csempézett.
Lenne egy olyan kérdésem hogy a terméskövek közötti rés fugázásához használhatom a flexibilis csemperagasztót amivel ragasztva lett, vagy ez nem jó erre semmiképp?
Van a fal alatt vizszigetelés? Látom, hogy pince van alatta, de ha nincs alatta bitumenes lemez, akkor lentről is szivhatja rendesen a párát fel.
Hőszigetelni kellene a pincefödémet, és a kamrát fűteni amig kiszárad, utána meg rendszeresen szellőztetni.
A legjobb megoldás természetesen az általános hőszigetelés lenne, de ha ez nem megoldható, akkor a kamrába kellene valami temperáló fűtést betenni, ami a párakicsapódást megakadályozná.
Emellett persze szellőztetni kell, vagy géppel megoldani. Van higrós ventillátor, ami páratartalomra bekapcsol.
ez egy belső fal téglából, a túloldalán csmpézett fürdőszoba van. A fal alján egy hidegvizes cső fut végig vízszintesen a fürdő oldalán. alatta pince van, a pincében semmi nedvesedés nem látszik. A kamra többi fala - ami külső fal - "csak" penészedik.
Azt értem hogy itt a leghűvösebb a fal, eleve É-i oldal fűtetlenül, de hogyan tudnám mérsékelni a penészt és ezt a salétromosodást - ugye ez az (?)
Semmi papírját nem találom, nevet beírva a neten sincs találat! Nem lehet rendesen becsukni, mert kicsit nyitva maradt felül egy billenős nyitás után. Rányomni sem tudunk annyira, hogy behúzza teljesen a pánt. Végül kutakodtam a neten és találtam egy javító céget, akik holnap kijönnek ingyen felmérni. Remélem, reális áron meg is javítják azonnal!
Egyébként tényleg szörnyű, hogy az ember megveszi akár egy cégtől, akár egy vállalkozótól, aztán évek múlva már sehol senki nem található.
Leszállt egy kicsit az ajtó, vagy más a gond vele? Ha egy kicsit leszállt, akkor egy imbuszkulcs, meg egy sámli kell és a felső pántnál van egy állító csavar amit imbusszal meg tudsz húzni. Ha rosszul volt kiékelve az üveg a szárnyban és nagyon eldeformálódott, akkor szólni kell a gyártónak, hogy igazítson rajta. (üvegezőléc ki, új ékelés) Számla, szállítólevél nincs már meg?
Akkor majd megpróbálok valakit errefelé csábítani! ;-)
Penészesedőknek írom, hogy: túl vagyunk a szigetelés utáni második télen, és semmi penész! Hőhidakat megszüntettük, folyamatos a szellőzés, a gázszámla kb. a fele lett. Szóval érdemes belevágni, ha belefér a költségvetésbe!
Sziasztok! Tud valaki segíteni abban, hogy ha nem találom annak a nevét, aki berakta az ablakainkat, akkor honnan tudom kideríteni, hogy ki gyárthatta, illetve, kivel lehetne megjavíttatni? A bukó erkélyajtót nem lehet rendesen bezárni.
Kérdezd meg a Villanyszerelési tippek topicban, ott egyből tudnak konkrét tipust is mondani (és lesem én is a választ, mert tavasszal nekem is kelleni fog :))
A vert kőfalas háznak a falába nem érdemes bekötni a csatlakozó falakat, mert a vert fal sz.rrá fog repedni, ha az új rész mozogni kezd és átadja a terheket...
Teljesen külön kell kezelni a majdani nappalis toldalékot, a két épület csatlakozásánál az elrepedést nem fogod megúszni, erre kell valami okos dolgot kitalálni.
A nyárikonyhába már be lehet kötni, mivel az téglából van, érdemes is. A szintkülönbség jó kérdés, bár fél méter szintkülönbség nem a világ.
Ha a kertbe hátulra a kis faházhoz a kerten át /kb.10-15m/ hátra akarom vezetni az áramot, akkor milyen földkábelt, milyen védőcsövet stb...használjak, mennyire ássam le, mire figyeljek stb...?
Ja,és még annyi,hogy az összeépítéssel hogyan kell számoljak?Az új falaknak alapot ásni,és azokat bekötni a két épület alapjába,vmint a falakat is bekötni?
Mert,hogy ne legyen egyszerű a történet,a nyárikonyha kicsit alacsonyabb,vmint a telek is domboldal,így azon az ötméteren kb fél méterrel lejjebb van a konyha padlószintje,vmint a konyha végig alá van pincézve.(vasbeton)
Én a jobb oldalit javaslom, mert igy a későbbi nappalis bővités is megolható tető szempontjából.
Nem a legszebb, viszont:
- az előteret könnyűszerkezetesre épiteném, hogy a meglévő vert falas/vályogos épülethez szerkezetileg ne kelljen hozzányúlni (téglánál a betonkoszorút nem ártana bekötni a falba, illetve még jobb lenne annak tetején is körbevinni, tehát az előtér négyzet alakján)
- az alacsony hajlású féltető könnyen csatlakoztatható a meglévő tetőszerkezethez, nem igényel komolyabb hozzányúlást
- a későbbi nappalis bővités fölé tud normális tető kerülni, nem keletkezik hózug
a házunk felújjításának tervezése közben szembesültünk egy problémával:Van egy vert kőfalú főépület(6x10) ami elé építettek a későbbiekben vályogtéglából előszobát.Ennek a szélén most egy félig zárt (zártszelvény)szélfogó van építve.Ezt le szeretnénk bontani,és a helyét beépíteni,kibővítve az előszobát.(mert egy onnan nyíló wc-t akarunk)
Viszont a tetőt ahogy néztem(55éves ház)nincs rajta koszorú,sztem csak a szelemen van körben,ezen van a szaruzat.
Így lehetséges vhogy vmi tető összeépítés,vagy vmi kis lapos/ferdetetőben kell gondolkodnom?
Mindezt úgy,hogy az épülettől 5méterre van egy téglalépítéső nyárikonyha,nyeregtetővel,amit később egy nappalival a házhoz akarunk építeni.Elég katyvasznak tűnik így a tető,de sajnos a lehetőségünk erre futotta.
A következő kérdésem lenne. A társasházunknál (70'-es években, csúszózsalus technológiával épült, 3 emeletes tömbház) megfigyeltük, hogy a lakásokban az évek során apró repedések jelentek meg, illetve néhol leesett a csempe. Különösen a ház egyik oldalán lévő lakásokban.
Felmerült, hogy esetleg megsűllyedt a ház egyik fele.
Tud valaki jó (megbízható, de nem drága) statikust ajánlani, aki megnézné a házat ?
1. Szerencsére csak ebben a hidegben fordul elő, tehát lehet, hogy én sem aggódom tovább a dolgon.
Igazából van 2 sarok ahol már megjelent egy kis penész, de ha jól értem annak elejét lehet venni több/rendszeres szellőztetéssel?!
2. Szvsz valami vegyszerre lenne szükségem amivel ez a felület mosható, mert a magásnyomású meg sem kottyant neki.:(
3.Vakolat van alatt. A "melléásós" módszer sajnos nem működhet, mert egyik oldalon utcai járda a másik oldalon pedig egyrészén beton járda a másik részén pedig térkő van lerakva szerelőbetonnal alatta.
Esetleg lehet megoldás, ha a lábazati részt ledryvitozom, a 2cm vastag lábazati dryvittal és utána viszem fel a vakolatot rá?
Az elgondolkodtató az, hogy egy "hólyagcsík" kb.1.2m magasan is fut! Ugye ez nem a vízzel függ össze??
Mostanában nálam is lecsapódik a pára az üvegek alső részén, a 3 rétegűn is csak ott kevésbé (lefekvés előtt is szoktunk egy nagyot szellőztetni). Ma éjszaka nyitva felejtettem a fürdőszoba ablakot, reggel sehol nem volt pára. A páratartalom nyilván lecsökkent annyira, hogy nem volt mi kicsapódjon, pedig -8 fok körül mozog a hőmérséklet folyamatosan. Persze gázból 1 m3-re több fogyott... :)
Ha nekem is meglesz egyszer a gépi szellőztetés, nem lesz gond a párával.
"Mi lehet az oka, hogy majd minden műanyag nyílászárón ilyen páralerakódás van reggelre?"
Kint hideg van, bent meg pára. Az ablaküveg alján találkoznak. Ha máshol (falak sarka, áthídalók) nem jelentkezik vizesedés akkor valószínűleg nincs itt baj. Gyakran kell szellőztetni, főleg a konyhában, fürdőszobában.
Laikusként kérdezem: tényleg be kell? Mert ha máshol nem hőhidas a falazat / szerkezet, tehát például a kiváltók magasságában, vagy a sarkokban nem penészedik, akkor ez esztétikai problémán kívül okoz-e valami bajt? Ahogy nézem, ezek műanyag nyílászárók, amik megszáradnak, oszt' jónap'. Nálunk is ilyen reggelente, vagy nagyobb főzésnél az előszoba-dolgozó végig üvegezett fala, de lesz...nám, ha a koszorú "csupaszsága" miatt nem lenne még penész is felül a sarokban.
1. Nem az ablak minőségével van gond, hanem a belső páratartalommal. Minden ablak a szélein hőhidas, mert a távtartóléc vezeti a hőt. Nekem a 3 rétegű ablaknál is megjelenik a széleken a páralecsapódás, mert 3-an vagy 4-en alszunk egy szobában (a gyerekek is) és feldúsul regelre a páratartalom a jól záródó ablakok miatt.
2. Magasnyomású mosó?
3. Mi van a kerítés lábazatán a műgyanta vakolat alatt? Ha vakolva van, akkor lehet, hogy az a hiba, hogy meszet is tettek a vakolatba, ez kivitelezési hiba. A hólyagosodás oka a talajból felszívott víz. Megoldás: Két oldalon a kerítés mellé kell ásni, a kerítés falára dörkenlemez és mellette visszatülteni kaviccsal, ez megakadályozza, hogy a talajnedvesség érintkezzen a kerítés szerkezetével. Ha esetleg ásó mélységben talajvized van, ez sem fog segíteni.
Nem tudom, jó helyen járok-e, az alábbi két kérdésem lenne:
1.Mi lehet az oka, hogy majd minden műanyag nyílászárón ilyen páralerakódás van reggelre?
Hevestherm ablakról van szó, ami állítólag jó minőségnek számít!?
2. Nemrég lábazati vakolatot vittünk fel terasz oldalára. Sajnos nem lett kellő mértékben kilógatva a járólap (amit azóta orvosoltam) és ilyen folyás nyomokat hagyott a lefolyó víz. Van valami vegyszer amivel ez a felület "mosható"?
3.Plusz kérdés:
A kerítés alját is ezzel a vakolattal vontunk be, és 1 év után elkezdett hólyagosodni. Jól gondolom, hogy ennek 100%-ban az lesz a sorsa, hogy idővel leválik/lehámlik? Vajon kijelenthető-e, hogy kivitelezési hiba okozza?
Nem tudom, hogy állsz a családdal, de elmondom, hogy én hogy szoktam az ilyesmit:
Ha én barkácsolnék, csinálnék ezt-azt, akkor arra nincs idő. Családi program, kirándulás, stb. De ha a gyerekeknek kell valami (babakonyha, játékautó, emeletes ágy, kerti babaház), az mindjárt más... Szóval csak taktikusan. :-)
Ja igen, meg annyi, hogy az alapot mivel lehetne megoldani ugy, hogy mozgathato maradjon az epulet? Ha a vizszintesre gyalult talajra mondjuk betonlapokat vagy teglat teszek, az is jo?
Koszi. Szerszamok es affinitas meg csak-csak lenne, de idom eleg keves van. Mindenesetre elultettetek a bogarat a fulembe, szoval meg az is lehet, hogy belevagok... :)
8 db 2,5 m-es oszlop (10x10-es), ez 20 fm, szelemennek 12 fm, szarufa és lenti vízszintes merevítő (5x10) 44 fm összesen cca 0,6 m3, ez 60e ft-os köbméterárral 36.000 ft
50 nm lambéria (50x1200-2000 ft, ízlés szerint) kb 80e ft
Bitumenes zsindely 16 nm cca 1500 ft/nm kb 24e
1 db bejárati (vagy garázs) ajtó, kb 30-35e ft-tól,
Ablak ízlés és pénztárca szerint
némi léc, deszka, szeg (vagy facsavar) 10e ft
Lazúr, festék 10e ft
Esetleges gépbérlet 10-15e ft
Összesen kb 220e ft, ekkor minden anyag új és "bóti". Esetleges olcsóbb beszerzés (pl vatera, megmaradt vagy bontott anyagok) csökkentheti az árat.
Gyakorlatilag kb 150e ft-ból kis utánajárással ki lehet hozni (sztem).
Nagyobb alapterületnek valamivel kisebb a négyzetméterára.
Természetesen ez alá is ugyanúgy kell betonozott terület, mint a készen vett faház alá.
Belső lambériázással vagy gipszkartonozással (a két réteg között szigeteléssel) egész jó hőszigetelési érték érhető el.
Koszi az infokat. Szerintetek mennyivel jonne ki olcsobban egy ilyen kis fahaz, ha magamnak csinalom, mint ha keszen veszem? Erdemes lenne vele bajlodni?
Feszer: eloteto anyagából maradt 10x10 anyagból csinált az ács vázat, kívülre lamberia. Tetején tarolom a megmaradt terkovet. Simán lehetne szigetelni mint egy konnyuszerkezetes hazat, asszonynak mondtam is hogy kikoltozok :)
Alapvetően mostanában kétfélét láttam. Az első esetben egyben van az egész, és daruval a helyére teszik.
A másik lehetőség, hogy deszkákból áll (nút-féderes, mint a lambéria). Ezeknél általában kiáll a sarkokon egy 10 centis rész mindkét irányban. Tehát ezt a helyszínen összerakják mint egy legót...
Hogy melyik a jobb, illetve mennyire tartósak, azt nem tudom.
ha egy lakasban 24 oraban 40 fokos a padlo, es nem huzatos ablakok vannak meg szigeteletlen B30 fal, akkor ott siman 26-28 fok lesz a homerseklet!
ha 2 orat futunk, hudefranko meleg a padlo, majd 4 orat nem, jajjdekihult legorbulaszank, akkor idoszakosan eloallithato a 40 fok.
de egy normalisan szigetelt hazban, kinti 0 fok, benti 20-22 fok mellett folyamatos 28 fokos vagy alatti padlo elvegzi a futest. hudefaszamelegapadlo dolog egyszeruen nincs.
A 45 fokot simán bírnia kell egy normális anyagokkal megépített, rendesen dilatált padlónak. Gondolj bele, hogy nyáron a teraszt simán felmelegíti a nap ennyire. Az már más kérdés, hogy az izületeidnek mit okoz, ha évekig ilyen meleg padlón járkálsz.
Jó esetben 30 fok alatti hőmérsékletű a padló. Persze ahhoz jó hőszigetelés kell, hogy a padló (részben takart) felülete kifűtse a lakást ilyen hőmérséklettel.
A mesterek elfelejtettek beallitani a keveroszelepet, igy a 60-70 fokos viz ment a padlofutesbe is... Most 45 fokra van allitva a keveroszelep, de azert szeretnem megnezni a feluleti homersekletet is...
40 foknál melegebb vizt nem szokás beleengedni, de ennek egészségügyi oka van. Nem tesz jót hosszútávon a nagyon meleg az érrendszernek.
Pontosan nem emlékszem a felületi hőmérséklet mennyi lehet maximum, de a 40 fokos előremenőnél még nem hallottam gondról. Egyébként meg MÁRKÁS flexibilis csemperagasztót kell használni, meg alapozót, stb.
Valamint az lenne meg a kerdesem, hogy mi az a feluleti homerseklet padlofutesnel, ami meg nem karositja a csemperagasztot? Abban mar sajnos van tapasztalatom, hogy ha tul meleg a padlo, akkor felvalik a csempe, ugyhogy szeretnem ugy beallitani a homersekletet, hogy ilyen tobbszor ne fordulhasson elo, de azert jo meleg legyen a padlo...
Felteszed a budi aljara. ratolod koppig. vonalzo meg filctoll segitsegevel megjelolod rajta a padloszintet. utanna leveszed a budirol, es megnezed mit kell tenni, mibol mennyit kell vagni hogy ott legyen a padloszint. levagod, beleerolteted a csobe. mivel meretre vagtad, lejjebb ha akar sem tud menni. ezutan boven megszappanozod, meg a budit is, rateszed a budit, es nincs az az isten hogy ne nyomd ra. akar ra is ulhetsz.
Meg tudnatok nekem mondani, hogy mennyi mostanaban a terkovezes elfogadhato ara?
Masik kerdesem, hogy vannak a nagy aruhazakban ezek az eloregyartott feszerek. Erdemes ezeket ott megvenni, vagy van, ahol olcsobban is hozza lehet jutni (ha igen, hol :)? Es milyen kiszerelesben lehet ezeket megvenni (kulon lecek, vagy egy-egy fal lapraszerelve, stb)?
az abran levo meretezes szerint a legvekonyabb resze a 110. a cso nevleges kulso atmeroje 110, a belso 106.
szoval a tokhoz valonak tunik, ahol a belso a 110 ugye. lehet hogy van gumi, ami nem tokhoz valo.
tokot (tagulatot) tudsz csinalni a csore, ha nincs korbeontve cementtel. ha korbevan, akkor mondjuk 5cm melyen korbe kell kapirgald, es utanna gazlampaval melegit, kilagyit, es egy masik cso vegevel szepen feltagitod.
ALapvetően gondolom az a lamellás gumirész belecsusszan a 110-es csőbe. Csak nem tudom, hogy az általam vásárolt darab rossz-e, vagy ez így működik, mindenesetre nem tudom belerakni, csak nagyon erőltetve.
Az vélemény, hogy tegyek alá valamit, de a tapasztalatokat keresem, ki és hogyan használt már ilyent! Ehhez várok infókat.
Ha valakinek van építő jellegű véleménye, információja, az jó lehet bárkinek, mert a parafás/modul PVC-s honlapokat, egyéb designeket nézve nagyon kellemes, szép látványokkal futottam össze! Jó anyag(ok)nak tünnek, reménykedem a véleményekben!
Az után érdeklődnék, használt-e már valaki 4mm vastag, ragasztható parafát padló felújításra? Én metlachira ragasztanám a fürdőszoba és a konyha vár felújításra, bontani nem szeretnénk! Hogyan lehet a parafát szinezni, pácolni, mivel... Mik a tapasztalatok a munkát és a használatot illetően?
Alternatív megoldásként még a Magic Floor modul PVC játszik, ennél is hasonló a kíváncsiságunk!
A Praktikerekben szokott lenni mindenféle gépkölcsönzés, tán még gyémántos flexkorongot is láttam. Ott nincs ilyesmi? A másik -persze gőzöm nincs, te hol vagy- a XII. kerület, Böszörményi úton levő kölcsönző, onnan Hiltit hoztam egyszer, amikor sziklás talajba kellett lukakat fúrnunk a Bakonyban. A harmadik a régi, Török utcai kölcsönző, az még tuti megvan, szoktam látni.
Láttam hogy a betonosok cucca az komolyabb, gondolom az elotolas is beállítható rajta.
http://www.falfuras.shp.hu/hpc/web.php?a=falfuras
Na itt van kép arról amit keresek. 50 centi hosszú koronás furo.
Ugyanolyan, amilyennel a villanyszerelő dobozt lehet kirúgni csak hosszabb.
Megvenni én sem akarom, mert kb fogom 3x használni életemben.
A modern vázkerámia sz.rrá fog törni, akárhogyan fúrod közbe, meg óvatosan ütögeted. Nem kell finomkodni, ki kell ütni a francba a téglát, berakni a csövet, és kifújni purhabbal a rést...
Ekkora furó csak speciálisban van de ennek rögzítéséhez áltralában kettő vagy négy kisebb lukat furnak a falba. Vagy amit írtak körbe furogatni és kivésni. Általános ezermestereknek nimcs 300e Ft-ja egy ilyen fúrógépre.
Köszi a tippeket mindenkinek.
Anyameknal én ütöttem át a falat, véső kalapács komboval.
Olyan mesterember van, aki így csinálná. Nekem viszont ez a koronás furo tetszik nagyon, hogy nem porol, nem kell javitani utána.
Téglába nem tartígyse sokáig :)2000-3000Ft-ért lehet kölcsönözni fúrókalapácsot fél napra., ha neked nincs.
Mármint sok kis lyuk utvefuroval? Ennél profibb, gyorsabb megoldást szeretnek.
Vidéki vállalkozó weboldalat láttam, de többért jön fel, mint amiért körútja a lukat :S
A kazán fűti a pincét annyi meleg van lent. A földszinti fal szigetelve van, a lábazat is addig amí nem kezdődik a pince (pince csak 1/3-a alatt van a háznak). A pincénél nincs lábazati szigetelés.
köszi, lehet a födémet akkor leszigetelem, meg a lejáró falát.
Leszigetelném a földszinti falat, és a pincelejáró falát is.
Ha nem fűtött a pinyó, akkor felesleges szétbontani a lépcsőt, utána azt nagyon macerás beázásmentessé tenni. MEg a lépcső szétvésése is finom falat...
Szóval ha nem fütött a pince (a fém nyilászárók miatt gondolom nem az), akkor inkább a pincefödémet kéne szigetelni, meg a lejáró falát. A felső pár lépcsőfoknál még lehet hőhid, de minél lejjebb érsz, annál hosszabb utat kellene megtennie a melegnek, tehát csökken a hőveszteség. Azért a kis hőhidért meg bontaná szét a franc, az életbe nem térül meg...
A teraszod alatt körbe van alapozás? Tehát négy oldalon fekszik fel?
Mert ebben az esetben el kell vágni a ház mellett végig, és lemenni a szigeteléssel amennyire csak lehet.
Azt irod, hogy a fallal közös az alapja, tehát ha végigvágod a fal mellett, akkor ott nem fog tudni feltámaszkodni. Ha nincs meg a többi rész alatt az alapozás, akkor nem tud hol leterhelni, szépen mozogni/süllyedni fog.
Ebben az eseten bontás, de elég "csak" a teraszlemezt elbontani. Meg kell csinálni a szigetelést, majd a szigetelés mellett csinálni új alapot az erkélynek, és erre mehet az új erkélylemez.
Házunk padló szintje a talajtól 80 cm -re van, így van egy 2.5*4 méteres terasz a bejárat előtt. a terasz és a ház alapja együtt van, így jó hőhidat képez. Milyen megoldások vannak ennek a megszüntetésére?
1) lebontani, újat építeni szigetelésnek kihagyni a helyet
2) elvágni, a terszból lecsapni annyit, hogy beférjen a szigetelő anyag (ha statikailag bírja)
A pilléres megoldás jó, viszont a pontalapot felejtsd el.
Közbenső teherhordó rész alá nem rakunk külön mozgó pontalapot, maximum kémény alá (ami független szerkezet a teherhordó falazattól/födémtől).
Hosszában egy sávalap középre, akkor működhet a pilléres megoldás.
De ha spórolni akarsz, akkor rakj rajz szerint függőlegesen egy teherhordó részt a lépcső alatti-feletti szoba válaszfala helyett. Azaz egy-egy pillér a lépcső két végébe (a szobaajtókhoz), erre már mehet egy födémbe "ágyazott" gerenda. Ezzel legalább a lépcső két oldalán lévő lemezrészt, és magát a lépcsőt is fel tudnád fektetni.
Természetesen ide is sávalap kell, teljes hosszban. Csak ez kisebb hossz, mint a másik.
Ja, és a belső sávalapnak nem kell fagyhatár alá menni, elég 50-60 cm mélység.
Ez év tavasszal kezdek építe(t)ni egy családi házat Budapesten. A kivitelezést alapvetően generálba szándékozom kiadni. Mindehez keresek megbízható műszaki ellenőrt, a teljes kivitelezés nyomon követésére egészen az indítástól, beleértve a most készülő kiviteli tervek ellenőrzésére. Ha valaki tud ajánlani pozitív tapasztalatok alapján valakit kérem privát e-mailben jelezze. Ha valaki foglalkozik ilyennel, van referenciája annak is szívesen várom "bejelentkezését" szintén privát e-mailben.
Szerintem megéri a többlet. (már persze ha belefér a költségvetésbe)
Egy dolgot próbálj meg elérni. Lehetőleg ne azonos üvegvastagságok legyenek. Tehát ne a szokásos 4+16+4+16+4 rétegrend legyen a thermoban. Lehet esetleg 4+16+3+16+5.
Hőszigetelésben lényegtelen, viszont zaj szempontjából jelentős. Ugye azonos üvegvastagságok esetén bizonyos frekvenciákat simán átenged. (minimális csillapítással) A köztük lévő levegő ismét csillapít egy keveset, stb... Viszont ha más az üvegvastagság, akkor az adott frekvenciát a következő két üvegréteg jelentősen csillapítja.
"Nem 24 óra a napi fűtési dő, hanem a napsugárzás és
az egyéb benti hőforrások miatt mondjuk 16 óra/nap.
(háztól függően 10-18 óra között változik...)"
itt sztem 24 órával kell számolni, mert ebből azt számoljuk hogy egységnyi ablakon mennyi energia távozik az viszont egész nap távozik nem csak akkor amikor fűt a kazán.
Nekem 3 rétegű fa ablakaim vannak78-as profilban. Nagyon megérte. Sokkal szebb mint a legszebb műanyag (sokáig famintás műanyagban gondolkoztam), és nagyon jó hő- és hangszigetelő.
Nyílázáró csere lesz idén, most gyűjtök infokat, ajánlatokat. Kizárólag fában gondolkodom, 3 cégből 2 a 3 üveges 90 mm-es keresztmetszetű új konstrukciót ajánlja, kb ilyen infokkal, adatokkal mint ez (bocs a linkért, nem reklám akar lenni.):
Láttam gazdasági totálkáros autót (ismimé volt előtte)kivaxolva a kereskedésben,karc-és törésmentesnek hirdetve.Megkérdeztem az eladót ugyan,ez,hogy lehet:felvilágosított,ki van javítva,teljesen karc-és törésmentes.
Nem biztos,hogy mi úgy értelmezünk dolgokat,mint ahogy más is..
Én is így jártam,a kő és téglafalazatú kérómnál a bejárati ajtó cserélésekor derült ki,hogy vályogtéglából van az előszoba..ez van.Addig is ellátta a funkcióját,milliók építkeznek ezzel.
Ja,csatornázottan vettem.Papiron.
Elején csak átalakítgattam..illetve csak néztem a házat,mert jött a válság,píz meg elúszott..szóval jön a vizes számla,rajta a környezet terhelési díj..
Én egy örököstől vettem,aki szintúgy örökölte a házat.A csatorna bent volt,de csak a kerítésen belül,a szennyvíz meg még aknába ment.Csak benőte a gaz,meg a bokrok az egészet,és senki nem tudott róla.
Ezeken kívül persze a falban több helyen szét volt fagyva a vízcső..de ez már csak hal a tortán...
Készültem plusz költségekkel,ezért arra félretettem pénzt...már a 7-8-szorosánál tartok.:D Egyetlen pozitív élményem eddig csak az volt,amikor a régi réz bojlert eladtam a hulladéknak,és 14ezret kaptam érte.:D
Sima vídia fúróval. Ütés nélkül, állandó hűtéssel.
Készíts köré gyurmából egy nagyobb kört, abba tudod tölteni a vizet. Amikor fogytán, akkor újratöltöd...
És NE nyomd, szinte csak a gép súlya elég.
Mindez a már leragasztott lap. Amennyiben nincs leragasztva, akkor ugyanígy kezded, de ha már kezd átlyukadni, akkor fordítsd meg, és nagyon óvatosan a másik oldalról felyezd be.
Az a baj ezzel, hogy ha a bank értesül róla, akkor rosszabb esetben felmondja a hitelt, vagy a különbözetet követeli.
Sajnos őket nem érdekli hogy kinek kellene fizetnie, meg mikor zajlik le az esetleges per...
(pl ha a hiteles kocsidat megtöröd, jobb ha kussolsz a bank felé, különben értékvesztés cimén megszorongathatják a tökeidet. Meg kell csináltatni zsebből)
Nem arról van szó, hogy rossz a ház. Azt meg lehet nézni/nézetni, hogy mit tud az a falazó elem amit készítettek. Az alapján lehet előre jósolni, hogy x évig az még ház lesz.
Őszintén, az nem is érdekel, hogy a salakbeton, vagy akármilyen salak az milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek oka egyszerű! Egyáltalán nem akartam salakból készült házat venni!!
A gond az (nekünk legalább is), hogy az eladó építette, teljesen tisztába kellett, hogy legyen azzal, hogy miből építették, ( az ép. engedély kérelmen gázszilikát szerepel; csak az érdekesség kedvéért) és tudta is!! Mikor kérdőre vontuk azután, hogy kiderült számunkra, már mondta is, hogy saját készítésű "salakblokkból" (idéztem a kifejezést amit használt!!) készítették. Nekünk meg azt mondta vásárlás előtt, hogy ez tégla!
A problémám az, hogy téglaként letol a torkunkon salakbetonból készített falazóelemet ami téglatest formájú és ezért nevezzük téglának az azért egy kicsit erős! Ennyi erővel lehetne tégla Rama is, nem??!! (csak figyelni kell arra, hogy állandóan hűtve legyen mert megolvad??)
(Ha esetleg feszültséget éreztek soraimban az nem nektek szól!!! Ne értsd félre kérlek! Azt érzem, hogy minket átb@sztak; Nem kicsit, nagyon!!)
Amikor muterékkal házat vettünk, akkor én konkrétan a második megnézésre már vittem fúrót. 20 centi hosszan benézem pár helyre, engedték, meg is vettük, nem is futottunk bele ilyen meglepibe.
Minden értékbecslésben (3 db) téglaépítésűként szerepel. (Kettőt készítettünk mi. Egyet harmadikat korábban készített az eladó "hitelkiváltó-összevonó" hitelhez.)
Ráadásul a Ti értékbecslésetekben is tégla szerepel !
Elfogadtátok, akkor mit akartok ??
Megjegyzem az értékbecslés nem azonos a "műszaki szakvéleménnyel"
Elvileg olyant is lehetkészítetteni, ha megfizeti az ember.
sőt akát zöldkártyát - másnéven energia tanúsítványt is , de minek??
Meg kell egy vásárlandó portékát többször alaposan nézni és még akkor is lehetnek meglepetések !!
Az adásvételi szerződésben ritkán irják bele a ház szerkezetét, ott csak a tullapon szereplő adatok dominálnak.
Ami meg egyébként még gond, az embereknek minden "tégla", ami már egyforma geometriájú anyagból áll. A döngölt/vert fal, és a vályog nem az, meg a könnyűszerkezetes. De a vályogtégla már más kategoria, hiszen az már majdnem tégla...
Másik példa a perelhetetlenségre:
A régi házrészben volt két falazott kémény. Nem akartam őket meghagyni, visszabontottam tető belülre. Kisméretű téglából volt, ahogy illik. Aztán vágtam egy nyilást a falban, pont az egyik kémény mellett, a keresztben menő főfalba (44 cm széles). Kiderült, hogy a fal B30-asokból kirakva, és a kéménykürtőnek csak kihagytak benne egy lukat. Látszott, hogy a füst össze-vissza szállt a résekben korábban.
Ha én ehhez a kéményhez berakok egy cserépkályhát, jó eséllyel ott döglünk meg. Felelős nem lett volna, hiszen a ház 30 éve épült, az előző tulaj se tudhatott a dologról.
Mi 2009 nyarán kerestünk házat magunknak. A telek volt az elsődleges, de olyan házzal, amit a mi izlésünkre át lehet épiteni. Pár hét alatt találtunk egy olyat, aminek az első része (70 m2) 1980 körül épült B30-as téglából, a hátsó rész (-90 cm szintkülönbség) meg a régi parasztház volt, kisméretű téglából.
Azt terveztük, hogy lebontjuk a hátsó részről a tetőt és a födémet, a téglafalat megmagasitjuk, egy szintbe hozzuk az elsővel. A vétel előtt a tulaj megengedte, hogy pár helyen leverjem a vakolatot, hogy tényleg tégla a fal. Kivülről ahol le volt hullva a vakolat, ott is kisméretű tégla fal látszott.
Amikor lekaptuk a tetőt és a födémet, akkor jött a meglepi. Ugyanis a fal (51 cm vastag) külső szélén 12 cm szélességben kisméretű tégla volt rakva, belül pedig vályogtégla, minden harmadik sorban kisméretű téglával. Én pedig pechemre pont ott vertem le a vakolatot belül, ahol a tégla volt...
Mondanom se kell, hogy az egész hátsó részt le kellett bontanunk, és új alapozással, új falazattal felépiteni az egészet.
A vételhez mi is hitelt vettünk fel, az értékbecslésben tégla falazatot irtunk.
Hozzáteszem: épitész vagyok, és értékbecsléssel is foglalkozom 12 éve.
Tehát rá lehet b.szni hozzáértőként is rendesen...
(az értékbecslők nagy része pedig nem tudna megkülönböztetni egy B30-as téglát egy Porothermtől, minden nem látszó szerkezeti anyagot bemondásra elhisznek)
Kinőttük kis lakásunkat és úgy döntöttünk, hogy keresünk egy kertes családi házat. Csak TÉGLA építésű érdekelt minket!!
Hosszas keresgélés után találtunk egy Budapesthez közeli kis faluban egy aranyos házat.
Az első (max a második) találkozó alkalmával kérdeztük az eladót/építőt (első tulaj volt), hogy miből épült. A válasz TÉGLA volt!
Mi közvetlen kerestük meg az eladót (volt ismeretség a faluban) de az ingatlanosok hírdetéseiben is téglaépítésűként szerepelt a ház.
Birtokbavétel után 3 nappal derült ki, hogy ez bizony nem tégla, hanem valamilyen szürke mozaikos mintázatú anyag!
Mint később kiderült salakbeton. A salakot egy erőműből hozatták és a tulaj készített falazóelemet, amiből a házat falazták.
Bankhitel van a házon.
Minden értékbecslésben (3 db) téglaépítésűként szerepel. (Kettőt készítettünk mi. Egyet harmadikat korábban készített az eladó "hitelkiváltó-összevonó" hitelhez.)
Nagyon szeretném kiemelni, hogy mi csak és kizárólag téglaépítésű házat kerestünk!! Láttunk korábban nagyon jó elrendezésű (jobb mint amit megvettünk elrendezés szempontjából) Ytong házat de nem mert mi csak téglát akartunk!
Mi a véleményetek?
Volt már valakinek ehhez hasonló története? (vagy találkoztatok már olyannak akinek ilyen története volt?)
Nem kell hozzá nőnek lenni. A kőagyag tányér és az öntött üveg pohár mindenkinek ugyanolyan nehéz. Még csak kísérletezni sem kell vele, elég, ha mindenki visszagondol, milyen volt, amikor költözéskor hurcolta a dobozt. :-)
85 cm hosszan a lambéria a saját súlyától meghajlik... Ehhez nem is kell sok idő.
A párnafák rögzítése 60cm-ként elég. A párnafák rögzítésekor viszont érdemes rögtön fel is tenni, ugyanis a végét mindenképp rögzíteni kell. És persze a mellé kerülő darab végét is... Tehát ott 2 lyuk kerül egymás mellé.
Használhatsz beütős dübelt, azzal egyszerűb a munka (és legtöbbször nem is sokkal drágább)
Mivel nálatok is választ kaptam a kérdésemre, úgy döntöttem nem kérdezem meg a másik topikban is, de köszi a tippet (nem tudtam, h van kifejezetten ilyen témájú topik is)
Még egy utolsó kérdést engedjetek meg.
Ha jól sejtem a vetemedés alatt a párnafák felfogatási pontjai között, bizonyos idő elteltével a rájuk ránehezdő súly miatt kialakuló görbületet kell érteni.
Ha ez a vetemedés, akkor ezt nem lehet több párnafa alkalmazása helyett, az egyes párnafák több csavarral rögzítésével is meggátolni? Tehát csökkentve a párnafák rögzítési pontjai közötti távolságot.
Persze így is további lyukakat kéne fúrnom a plafonba, mintha szűkebbre venném a párnafák távolságát, de nem annyi lyukat, és a boltba sem kéne visszamennem plusz két párnafáért :)
A párnafáim egyébként 27x47-esek, a lambéria pedig 11x72-es.
Párnafa általában 20x40 es ez optimálisan 40-50cm fesztávon nem vetemedik súly alatt, ha nagyobb a fesztáv nagyobb párnafa kell vagy kettőzni kel öket egymáshoz csavarozva.
Én azért ezt átgondolnám. Nálunk így van (bérlakás), és képzeld el az alábbi szitut:
Családi vacsora nagynénikkel, miegymással, vagy más vendég. Ülünk, de hát 70 felett az embert gyakrabban szólítja a természet, és ha menni kel, hát menni kell. Diszkréten feláll, távozik, ajtót csuk, majd:
Ha valamelyik munkarész miatt (tartószerkezeti rész is változik) mégis kell engterv, akkor nem nyithatod egy légtérbe a Wc-t a konyhával vagy étkezővel.
Rajzon kell egy kamu előtér, a valóságban már nem szoktak ezzel szőrözni az előadók.
Át akarjuk építeni a házat,és a wc-vel gondban vagyunk.Ott lenne az ajtó a konyha-nappaliban,de úgy tudom,hogy régen volt egy olyan szabályzás(lehet,hogy nem igaz),hogy étkező helyiségből nem nyílhat a wc.igaz ez?
Vmint előtetőt szeretnénk,de több lenne,mint 20nm.Asszem ennyit enged tervezés nélkül a jogszabály.
Lehet úgy,hogy több db-ból,és így lenne 40nm?Gondolom ez egy darabra érvényes,és nem a házon lévő össz felületet szabályozzák.
Jelenlegi fal mellett 5x15-ös pallókkal megtámasztani az új tető gerendát alulról. Ezt meg szépen el lehet majd takarni szigeteléssel, mert csak 5cm vékony a fa.
van egy 3x2méteres teraszom,amire szeretnék ferde előtetőt csinálni.
A háztól távol eső oldalon két 20x20x2m-es zsalukőoszlop tartaná,viszont a házoldali résszel gondban vagyok.Utólag hozzáépült előszoba,ami vályogtéglából áll+vakolat,alig 28centi körüli vastagsággal.Fa gerendákat bekössem a falba,és belül valahogy összekössem,hogy egy nagyobb falszakasz tartsa?Félek,hogy kiszakadna,az esetleges hó súlya alatt.
Bár könnyű tetőt akarok,vmi olyasmi bitumenes hullámlemezzel,mint ami az obiban is kapható.
Van vkinek ötlete,hogy hogyan lehetne stabilan bekötni?
Plusz belső támasztót nem akarok a fal mellé,mert ott van a feljáró,meg nyáron megy majd a falra még szigetelés.
flex nem ideális. fúrókalapács, amely állítható csak ütésre. bele egy laposvéső fej és kis szögben végig lehet "marni" vele a felületet. ha nincs kalapács csak ütvefúró, akkor ahhoz hegyes véső fej. ezzel pepecsebb, de még mindig jobb mint a flex.
en vettem 125-os gyemantkorongot a flexre. 650W kisflexet leegettem seperc alatt. szereztem nagyobbat. ha izombol nyomod, akkor szedi az anyagot, de ugye akkor mar feltettem a gepet. de ez a szedi az anyagot egy csaloka dolog, mert erzed hogy valami tortenik, de 1cm az rengeteg, es 1m2 is oriasi felulet.
Az aljzatbetonban kb.1-2 m2-en van egy púp. Olyan 1-1,5 cm lehet. Aljzatkiegyenlítés előtt szeretném megmarni egy kicsit, hogy ne kelljen az egész szobában ennyit rátölteni.
Valami kézi betonmaróra gondoltam, de még sosem láttam ilyet közelről. Vagy nagyflexre valami marótárcsát venni, de ez csak ötlet.
az, hogy csak nyiras van, az az alapeset. alapesetben nem is szokott leesni a polc.
1. ha jol ertettem, ez a sines konzolos cucc. ha a sint alul letamasztja a szegolecre, mondvan hogy a suly legyen a padlon, akkor a fenti csavarokon csak kihuzo ero lesz. ha terhelne lefele a tiplit, akkor jobb lenne, de igy csak huzza. - lehetne ferden lefele furni, hogy ne lehessen merolegesen kihuzni.
2. a gyerek amikor elkezdi letranak hasznalni a polcot, jelentosen megno a kihuzo ero. mert o sem a polcon fog ulni, mint a konyvek, hanem jo nagy karral forditja kifele a polcot. mintha 30cm helyett 60cm mely lenne a polc.
Jól megválasztott tipli és rögzítési hely (mármint a polcon) esetén a kihúzási irányba ható erő elenyésző, az erő szinte kizárólag nyíró hatású a csavarra.
Ez persze a fal szerkezetét nem befolyásolja, de nem a kihúzó erő miatt...
Köszönöm! Aszem az átfúrás lesz. Egyik polcon egy 30kg–mos súlyú szerkentyű lesz, összességében olyan 45kg lenne, ami azért nem kevés. Baj az a másik oldali gyerekszoba :)
Azt fúrd át, és átmenőcsavarral...nekem is van 1 ilyen falam, a gázórát megtartja (értelemszerűen a gázcső van rögzítve kb. 3 helyen), de mást nem mertem rá felrakni...
Én úgy csináltam, hogy külső felén sávalap egyenesen, a fal mellett meg raktam két pontalapot.
Zsalukő lábazat, a pontalapokra zsalukő pillér.
Feltöltöttem az egészet, de a pontalapok között hagytam egy mélyedést egy gerendának. Az "árkot" bevasaltam, beöntöttem betonnal, igy lett a pontalapok között egy 30x30-as vb gerendám. (ebből kiállt pár tüske, hogy hozzá lehessen kötni)
Ezután az egésznek a tetejére raktam egy 12-15 cm betonlemezt. A gerenda és a lábazati fal összekötésére beraktam 2 méterenként 3 szál 16-os betonvasat, valamint az egész teraszon van acélháló a betonban.
A fal mellett a végén kiöntöttem a rést bitumennel, jövőre megkapja a terasz a burkolatát is.
Mindenképpen külön fog mozogni a háztól, vagy b.szhatod a szigetelésedet, hőhidad lesz.
Meglévő házam mögé szeretnék egy teraszt csinálni (5x3 méteres), amely a padlószinttel egy szintben van, ez a talajtól kb 60 cm. A ház le van szigetelve lábazat és fal is. Lenen pár kérdésem hozzátok:
Hogyan érdemes megcsinálnom? (még nem számoltam költséget)
1) beton alap, majd zsalukő 60 cm-ig, középen feltölteni és síkra betonozni?
2) kb 40 cm magas beton pillérek, vízszintesen zsaluzni és zsalura tenni a 20 cm vastag vasbetont
3) esetleg fából az egészet (fa pillérek beton alapban), csak azt utána gondozni kell
a ház szigetelést gondolom fent kell hagyni, de nem fog berohadni vagy vmi, ha hozzá építem a teraszt?
ha a terasz alap és a ház alap nincs összekapcsolva külön mozog, a terasz eltávolodhat, ... hogyan kapcsoljam össze?
Mivel közel sem vagyok szakmabeli, és először itt hallottam erről, én azt hittem hogy van ilyen és olyan kivitelezése is ennek a fajta megoldásnak. Márpedig ebből kiindulva nem tartottam fontosnak közölni.
Ha a masik oldala is a tied, akkor tedd fel atmeno anyas csavarral. atfurod, tuloldalt kicsit lekaparod a vakolatot hogy beleferjen az alatet meg a csavarfej, elgletteled es nyugodtan alszol.
Wekerle telepi régi építésű házam van. Az egyik válaszfalra szeretnék polcot rögzíteni. A gondom, hogy a szerkezet anyaga valószínűleg salakbeton. Fúrásnál fekete por képződik, csavarhúzóval is viszonylag könnyen faragható összetételű. 1m –es sínes polctartó lenne 2 sorban, 3-3 rögzítő csavarral. A lényeg, hogy kb. milyen kihúzóerőre számíthatok/csavar, ha feltételezzük, hogy optimális a rögzítés (tipli ragasztó). A fal vastagsága ~10-12 cm.
Extenziv: elég 15 cm föld, és szárazságtűrő, igénytelen növényeket lehet "termeszteni" rajta. Gondozást nem igen igényel. (magyarul mindenféle zöld gyomot)
Intenziv: 55-100 cm földréteg, észszerű kereteken belül akár fákat is lehet rá telepiteni, gyakori locsolást és ápolást igényel.
Ezek leginkább pozsgások, locsolva nincs, ettől szegény "olyan" is. Családi házon lehet beépített locsolóval, de szerintem fel is "spriccelhetsz" időnként a slaggal, a kövirózsa és társai jól viselik a szárazságot. Egyébként pozsgásokkal fedett tetőre itt egy elég extrém példa. :-) (Gondolom, valami bemutató ház lehet.)
hát kiváncsi lennék egy 45 fokos (de akár 30 fokos) tetőn a rétegrendre és tartószerkezeti megoldásra hogy 1. elbírja, 2. megtartsa a földet (ne mosódjon le egy jó kis zivatarban), 3. megtartsa a nedvességet (ez ugyanis minden növénynek kell, ha kevés is). és akármilyen "egyszerű" a növényzet, ha nem tartják karban, nem gyomlálják rendszeresen akkor 2-3 éven belül parlagfű, szamárkóró és feketeüröm lesz az egész :( azok meg se nem szépek, se nem kicsik, se nem hasznosak
én már akkor is szerettem, igaz akkor a pincéből kellet felhodani a tüzifát. és persze most is szeretem, nagyon minden nyűgével együtt :)
a gáz nálunk az udvarig jutott csonk formájában és a továbbjutását leszavaztuk.
ez jó benne. van választék, többféle szempont a tüzelésre, életmódra. mi a felújítandó házba is beterveztettünk belőle 2-t.
igaz, öregszünk, ezért más alternatíva is lesz, de hogy mi?... tájékozódunk és figyeljük, hogy kinek mi-miért előnyösebb. aztán választunk valamit.. gázt azt nem. mindig fázom mellette. úgy érzem, hogy a levegő hideg, na és persze nincs melegszag.
egy barátunk tavaly újított és hőszivattyúval fűt. elég szimpatikus. csak hangos, bár ez nyilván a tervezőkön is múlik. a pincéből a lépcsőfeljárón remekül dübörög fel. rossz az "akkusztikája" és a kérdés persze, hogy a működéshez felhasznált energiát milyen alternatívval lehet megoldani.
Zöld tetőt nem csak lapostetőre lehet tenni, hanem magasra is. Legfeljebb nem klasszikus tetőkertet kell elképzelni, amit majd locsolni és nyírni fogsz, hanem magyar viszonyokra "méretezett", szárazságtűrő fű- és egyéb növény fajokat. (Ld. StopShop teteje Óbudán. Bár az épp lapostető, de azért mondom ezt, mert arra felülről jól rá lehet látni.)
Én gyerekkoromban megutáltam a fával tüzelést minden nyűgjével együtt.
Itthon dolgozok, de nem tudnának rábeszélni arra, hogy fával fűtsek (mondjuk gondoskodtam is róla, hogy ne lehessen :]). Pedig mindent megcsinálok a háznál, sk épitettem fel. De ha fűtés, akkor gáz (vagy később majd hőszivattyú).
"fa , nincs olcsó fa ha hivatalosan áfásan vesszük amit tárolni kell (tárolási költség) és szárítani, sőt van szállítási költség is és fel kell vágni , behordani, kihamuzni, ami azt feltételezi, hogy ezzel valakinek dolgozni kell, hogy meleg legyen, 2 keresős modelnél elég macerás... előnye ott van ha olcsón lehet fát kapni kitermelni...a kálykák 10-15 év alatt kiégnek...folyomatos üzemeltetésnél...'
sziasztok,
én eddig csak olvasó vagyok, felújítás előtt, információ és tapasztalatgyűjtésből, de
fával fűtünk cserépkályhában sok-sok éve.
tapasztalat:
fa van korrekt áron számlával, ami azt jelenti, hogy számlával ugyanannyiba kerül, mint anélkül.
tárolási költség nincs, mert nem vitetjük raktárba tárolni. jó helyen van az udvaron, ahol a nap ingyen szárítja.
a szállítási költséget az tüzifa ára tartalmazza.
felvágva hozzák.
behordani nem kell, mert a darus kocsi beemeli az udvarra.
hamuzni hetente 1x kell. pl. hétvégén.
a cserépkályhát átrakni valóban érdemes 10-12 évente, ha fával tüzelünk, bármi más (karbantartási stb.) árához képest töredékáron.
2 keresős modell vagyunk és mindig szívesen dőlök neki a meleget tartó kályhának odakintről hazaérve. és nagyon jó a melegillat, amit nem produkál más fűtési mód.
munka van vele, a kályháig el kell hozni a tüzelőt. hamuzni kell. és előre fizetett a téli fűtésszámla.
az idei évben eddig 20E fűtöttünk el.
mert legálisan el lehet hozni kidőlt hatalmas fákat ingyen. az ár a kölcsönzőtől bérelt "fűrész" és a hazaszállíttatás díja.
Persze, de hát a lichthof is az. Azért gondoltam arra, mert akkor nem kell a homlokzathoz hozzányúlni, tuti nem fog senki felnyomni az önkormányzatnál.
gyorsan új üzit irni.
