Megkérdeztem a gyártót/forgalmazót is, valóban azt mondta, h kétféle térhálósítóval lenne az ideális. Közben felfedeztem, h árulnak külön is térhálósítót, a projekt budget belefér még az a +3500 Ft, de lehet megelégszem azzal, amit javasoltatok.
Igazából a nádtető - legalább is itt, nálunk - kifejezetten zöld, és fenntartható természeti anyag lehetne fedésre. Gondolj bele, mindössze egy nyár alatt újratermelődő, széndioxidot megkötő anyagról van szó, ami az életciklusa után a tetőről ledobva nagyon rövid idő alatt újra bekerülhetne a természetes anyagi körforgásba.
A baj csak az vele, hogy melós, és rendszeresen karban kell tartani.
Ezzel szemben az égetett agyagcserép CO2 kibocsátó, nem vezethető vissza a természetbe a ciklusa végén.
Viszont amíg a ciklusa tart, addig szinte kezelésmentes.
még a rendszerváltás előtt sok mezőgazdasági nagyüzem leszerelte a hullámpalát a tyúkólakról és visszatértek a nádtetős megoldáshoz. persze azt nehéz lenne elképzelni, hogy mondjuk a régi pesti bérházakra nádtetőt szereljenek.
"A fűrészelt fenyődeszkából épített csónakok sem szoktak elsüllyedni."
De ha nem állandóan voltak a vízen, elsüllyedtek, amikor vízre tették őket.
Réges-régen a balatoni evezős csónakok és vitorlások fából voltak és a Belkernél lehetett kölcsönözni őket. A Belker központja Bogláron volt. Ott télen a parton, tető alatt tárolták a hajókat. Tavasszal, a szezon előtt a kikötőben mindet elsüllyesztették és pár napig úgy hagyták, amíg a fájuk össze nem dagadt. Aztán kiszivattyúzták belőlük a vizet. Bizarr látvány volt a sok, elsüllyesztett hajó a boglári kikötőben (persze a vitorlásokban nem volt árbóc).
A hordók nem eresztenek, ha kiszáradnak? Nem kell először hagyni őket bedagadni, mielőtt bort tesznek beléjük (fogalmam sincs erről, de érdekelne).
Hát én pusztán csak arra gondoltam, hogy már nem építhetünk mindent is fából, mert túl sokan vagyunk és annyi fánk tényleg nincs, hogy az fenttartható is legyen. Meg arra is gondoltam, hogy a fa sem a legjobb választás mindenre is. Nem véletlen, hogy nem fazsindelyes, meg nádtetős minden ház (bár a CLT-nek nagy rajongója vagyok). Manapság mutatóba tök jó ilyen tető, de valójában nem megoldás. Legalább is így gondolom, röviden, tömören. Bővebben csak sör mellett, pár tüskével, hogy fájjon másnap ...
Ha nem ekkora méretről lenne szó*, akkor én úgy csinálnám, hogy gyors edző, vastagon megkenve a felület, és arra spatulával ráhúzva egy tépőfólia, hogy bubimentes legyen. A tépőfólia eltávolítása után meg egy közepesen lassú edzős réteggel vékonyan simára felkenni, mintha csak lefesteném. Így egy szép és sima felületet kapna.
* egyrészt a tépőfóliának is plusz ára van ami ennyi négyzetméternél már nem elhanyagolható tényező, másrészt ehhez megintcsak kétféle edző kell amit pont el akar kerülni. Ezt nem neked írom mert te tudod, hanem másoknak. :)
Hogyismondjam. H Amegkérdezed a gyártót, vagy a forgalmazót azt fogja mondani, hogy nem. Ha átgondolod akkor egyértelmű hogy ők a tökéletesre törekednek, illetve ekkor tudják azt szavatolni, hogy nem csak jó lesz hanem szép is illetve fordítva.
De neked valószínűleg bőven elegendő egyféle térhálósító a munkához. Csak senki sem fogja kimondani hogy ez valóban így van.
Én saját részről csak egyféle gyantát és egyféle térhálósítót vennék, attól függően hogy milyen hőmérsékleten fogok dolgozni és függőlegesen vagy vízszintesen. ( preferálnám a lassúbbakat mert azzal több időm van szütymögni, de annak a viszkozitása nagyon kicsi így sokkal könyebben lefolyik a függőleges felületen, vékonyabb réteget alkot, tehát ez meg nehezítő tényező mert több réteget kell felvinni. )
A cég sajna már elköltözott a Nagy Lajosról Füredi útra és már a neve sem Novia, hanem V+3B . Egyébként Novia partner. A Novia központ és üzlet Halásztelken van.
Az a záró réteg csak annyiban más, hgy könnyebben lehet vele relative szép felületet elérni. A vízabszorpciója a legrosszabb valamennyi közül. Én simán be merném vállalni , hogy egy higitó nélküli, nem a leggyorsabb edzős változat a felső réteg. Tudni kell, hogy az epoxi felkenve általában nem ad olyan szép felületet, mint egy lakk, nem lesz könnyű nagyon szép felületet festeni vele.
Manapság már nyilván mindenki olyan tetőt akar, ami kiszolgálja élethosszig. Azonban amikor ezeket kitalálták, kevés alternatíva volt, szerintem azok sem bírták tovább. No meg abból az anyagból csinálták, ami rendelkezésre állt. Biztos nem véletlen, hogy ott fazsindely volt, máshol meg mondjuk nádfedés. Ma már inkább divat és hagyományőrzés van szerintem.
Mindenki azt az anyagot preferálja, amihez könnyen hozzájut :) Ugyan Erdélyben nem tudom milyen az erdők összetétele, a németeknél tudom, hogy (főleg amerre én barangoltam) iszonyatos területeken van nekik vörösfenyő, persze, hogy azzal szeret dolgozni :)
a székely mestereknek hiszek inkább. ök pl. a vörösfenyőt nem szeretik, ha zsindely készítésről van szó. a német faszi meg a vörösfenyőt favorizálja. laikusként még el is lehetne neki hinni, hogy jól gondolja. na, de erdélyben jártamban keltemben nagyon sok zsindelytetős épületet láttam, németeknél talán nem annyit.
Közben kicsit beleástam magam ebbe az epoxy-s dologba, de azért vannak kérdések 😊/😞 ? Egyrészt a selyemfény tök jó, többet nem is kívánnék...
Van ez az impregnáló, amit linkeltem is neked még az 1. körben: 1 kg SR 5550; + 0,3 kg SD 550x; + 0,6L EP235PMXIP hígító itt lehet választani, hogy a térhálósító 5503 vagy 5505 legyen. Illetve írja, hogy kell záró réteg...
1 féle záróréteg van, ez: 1 kg SR 5550; 0,3 kg SD 5504 itt nincs más lehetőség térhálósítóra...
Itt a leírás, ezek szerint (meg a számokból talán ki is lehetett következtetni), hogy a záróréteg térhálósítója a kettő között van kötésidőben, egyedül a "Vízabszorpció" az a pont, ahol a a záróréteg térhálósítója nem a másik kettő kötött van...
A kérdés, hogy elegendő nekem az impregnálót megvenni és zárórétegként epoxy higító nélkül egy adagot kikeverni és azt felhordani? Vagy mindenképp meg kell venni mindkét térhálósítót?
a német fickó nem biztos, hogy jól beszél. a hasítás után még nem végleges a forma. ék alakja lesz ehhez pedig nincs alsó v felső harmad. teljes hosszban lehúzzák a vonókéssel.
Még csak a német fickót néztem meg, és ott azt magyarázta, hogy a zsindely felső oldalának az alsó harmadát (csak ezt a részét veri az eső) nem húzza le a vonókéssel, hogy ne vágja át a rostokat.
Valamit nem értek. Az a magyarázat a hasításra, hogy az nem vágja a rostokat mint a fűrész. De a hasítás után ezt is faragják (késelik). Az nem vágja el a rostokat???
Nem is vagyok benne biztos, hog mindenki akarna ilyen tetőt, sőt... A fiú is valami 20 évet emlegetett, szerintem azért ha valaki most tetőt csináltat, nem 20 évben gondolkodik :)
Megélni biztosan meg lehet belőle, de nagyon szűk a piac, ami ezt keresi, így aztán nem is igen fognak ömleni a szakmába az iskolákból frissen kikerülők.
