Tekintve, hogy nem értek hozzá, nyugodtan leírhatom, adta magát a dolog és biztosan használhatóbb így a a tér, amit lezártak vele. Már kikészítettem a képezőt, holnap mindenképp arra kanyarodok a Vadaskerti úttól. Már régóta tervezem hogy végigjárom a Széphalom utcát is, itt az alkalom.
Igen, ma este arra jártam, és futólag láttam. Beüvegezték a vágállomás-épület templom felőli sarkánál a teraszt. Amennyire láttam, a külső síkig. Hasonlóképpen este láttam, hogy valamit dolgoznak ott, most már késznek tűnik.
A napfogyatkozás pedig monnyon le; ilyet már láttam, amikor 1999-ben nem bírtam eljutni a Velencei tóig, hogy megnézzem a teljeset. Egyszerűen félhomály volt a konyhában és passz. :)
Szójáték volt, a ferrotípia és dagerrotípia között a legyegyszerűbben egy mágnessel lehet különbséget tenni, ha első pillantásra nem egyértelmű mi van az ember kezében. A dagerrotípiára nem tapad, a vaslemezre igen. Egyébként látatlanban is ferrotípiára érdemes tippelni, nagyságrendekkel nagyobb az esélye annak, hogy egy fémlemezen lévő kép az, nem pedig dagerrotípia.
Meglehetősen elterjedt és megszokott technológia volt, csak sajnos a képek közel ugyanilyen nagyságrendekben mentek tönkre idővel. Amíg a dagerrotípia már önmagában a technológia miatt is érdekes/értékes lehet, a ferrotípia értékét elsősorban (és jelenleg) a rajta tárolt kép határozza meg. (Részemről azért az ilyen lemezt, mint anyag-kép párost mégis többre tartom a képtartalomnál. Nincs rá idealizálható okom.)
Igazad van, érdekesek az ilyen és hasonló hátoldalak, vagy akár előoldalak is, magam ha nagy ritkán találok valami hasonlót a családi hagyatékában, szkennelem mindkét oldalt és párosítva mentem őket.
Sajnos, a rokonságomban szökőéveként és csak egy-két ilyen relikvia adódik.
A második kincsed szinte biztosan a címszereplő a Szulejmán sorozatból, kissé tőle idegen környezetben és a kép valószínűleg akkor készült, amikor a házi borbély két hónapig a frissen meghódított Rodoszon nyaralt.
Az első képen talán Emma és Böbe látható, akik ihletői voltak Szabó István filmjének.
Nekem is van egy szekrényre való negatívom, diám és pozitív képem, nem tudom mit is csináljak velük. (Szkennelni kellene.)
Lomnak lom, de ha elég sokáig megőrizzük, akár értékké is válhat.
Ez a két hölgy 1860 körül állhatott a fényképezőgép elé (vagy dagerrotípia?)
És az úr is akkoriban:
Csak az a baj, hogy hanyagok voltak a felmenők, mert nem írtak semmit a képekre, így fogalmam sincs róla, kik is ők - de most már megmaradnak, mert kidobni nincs erőm.
