Hát igen... Szegény apámat nem is olyan rég vettem rá, hogy dobjuk már ki a Reiss rajzgépet és asztalt a pincéből, mert -hacsak egy múzeum nem jelentkezik érte- a kutyának nem fog már kelleni. Még szerencse, hogy a "nem-idén-lebarnultak" a sok aluért cserébe felcígölték a beton ellensúlyt is, különben tuti kiiratkoztam volna az ivarképes egyedek közösségéből.
Egy nagy probléma van még - a papir hiányán kivül:
Én nekiállok a suliban tanult módszerek szerint számolni (ezeréve elfelejtettem egyébként), a statikusom meg 3 perc alatt kidobja a programjával a komplett rajzot, vasmennyiséget, mindent.
Magyarul abszolút nem éri meg olyannal vacakolni, amit valaha valamilyen szinten tanult az ember, mert visszarázódni hosszú idő, és rengeteg a hibalehetőség.
Mivel általában minden épitésznek van egy statikus kollégája akivel összedolgozik, és az évek alatt látott tőle egy csomó számitást és munkát, tanácsot tud adni. De csak azon a szinten, hogy működhet-e a dolog vagy sem.
Abszolút más irányú példa:
Volt nemrég egy tervfeldolgozásom, de az idős tervező azt kérte, hogy kézzel fejezzem be a rajzot (vonalzó, tusfilc, stb.). Fizethetett volna bármennyit, nem vállalom el. Mert őszintén szólva kézzel nem rajzoltam tizeniksz éve (kézi skicceken kivül). Se párhuzamvonalzóm, se egyéb felszerelésem nincs hozzá... Tehát nem vállaltam el kézzel. (Egy hét után belement a gépi feldolgozásba)
Én -fél-laikusként, aki sosem dolgozott a szakmában, csak papírt tud lobogtatni róla- azt mondanám, hogy egy kéttámaszú monolit vb. gerendát bárki megtervez, aki túl van a harmadéven (Mechanika szigorlat, plusz vasbeton tartószerkezetek első két féléve), de KömKel megmondja, hogy építészeknél hogy is van ez. Szóval szerintem nem kell hozzá külön statikus.
nekem úgy rémlik, hogy külön kivitelezési (?) terv kell ilyenkor... (mi is hasonló cipőben járunk, 10m-t szeretnénk áthidalni, mert az alsó részt majdnem teljesen egyterűvé szeretnénk alakítani).
Köszönöm a válasz mindkettőtöknek. Akkor a koszorúval egybeöntött monolit vb. gerenda lesz a megoldás.
Ezzel kapcsolatosan még egy kérdésem lenne: Aki a hát bővítésének tervét megcsinálja annak term. érteni kell ehhez is? Vagy külön kell még statikus is?
Hátha belefutott már valaki ebbe, megköszönném a véleményeket!
Adott egy 60-as években épült ház, amihez hozzáépülne egy rész (egy szoba + majdnem teljes magasságú tetőtér). Födémcserével, komplett újraszigeteléssel, minden ínyencséggel persze.
Meg szeretnénk viszont emelni az alsó szint belmagasságát 20 centivel - ez viszont a beépíthetőségi korlát miatt úgy összenyomná a tetőteret, hogy már csak tetőtéri ablakokkal lehetne operálni, amit nem szeretnénk.
A ház per pillanat kb. 80 centi magasan áll - nem tudjuk, hogy miért. Tippjeink szerint a kicsi pince miatt ami a konyha alatt fut - ezzel szerették volna egy szintbe hozni (talajvíz nincs, a pince csontszáraz). Az alap masszívnak látszik, az eredeti tervrajzok alapján -ha valóban azok szerint építették, ami sanszos- simán hozzá lehetne építeni. Egyetlen repedés sincs a házon, pedig évtizedek óta nem nyúltak hozzá, elvileg nagyméretű téglákból épült, nem spórolták ki belőler az anyagot (ez a 60-as években nem tudom mit jelenthetett - mint ahogy a tégla is rejtély. Statikus persze még nem látta, csak tippelgetjük a lehetőségeket, de jók az esélyek).
Na szóval eredetileg az alsó szintre húztunk volna még egy sor téglát (ha már úgyis új födém kell), de ugye a 6 méteres korlát miatt ez ugrik - így most azon filózunk, hogy egyszerűen "kikaparunk" a padló alól 30 centit (azt úgyis fel kell majd szedni, alászigetelni stb.). Viszont fogalmunk sincs, hogy mire számíthatunk, mivel kell kalkulálnunk - lehet-e egyáltalán ilyesmiben gondolkozni.
Ha jól sejtjük, a 60-as években homokot és hasonlókat szórtak a padló alá, talán csak annak a felszedése vár ránk - na de mi van akkor ha nem?
Megköszönném a tapasztalatokat (és a horror-sztorik is jöhetnek persze, "éljen a pesszimizmus" jeligére)
A közbeeső tartófal megépítés csak felmerült, de biztosan nem építeném meg mert pontosan az egybe nagy tér miatt építek hozzá.
Szóval betongerenda vagy monolit födém jöhet szóba?
Esetleg valami olyan, hogy a 8m-t megfelezem és egy keresztbe menő betongerenda vagy vasalt betonáthidaló öntése (mondjuk középen és a végén egy-egy tartó oszloppal)?
És ha a koszorúval együtt betesz egy monolit vb. gerendát keresztben? Tehát felosztja a mezőt 2 db 4*5 méteres részre, de a tere alul megmarad. Ha meg látszó szerkezetet akar, akkor a vasbetont kívülről burkolhatja fával. Persze árakról gőzöm nincs.
8m-re én nem raknék fagerendát, igaz én nem vagyok statikus, csak az ösztöneim súgják. Ragasztott gerendából viszont rakhatsz. De az olyan 150-200ezer ft-os köbméter áron van. Vagy rácsostartóból is megoldható.
A 4m-re minden gond nélkül rakható fagerenda. Ha ezt a közbülső tartófalat megépíted, akkor lemondasz a 8x5-ös helyiségről?
Biztos nem bukik el, normálisan a lépcső homlokfala vagy nem vízszintes (befelé dől), vagy a fellépő előreugrik 2-3 centit. Legalábbis nálunk az olyan lépcsőt, ahol nem volt "belépő" helyből visszadobta az építész tanár. (A vasbetonos statikust már nem zavarta. ;-) ) Valahogy így:
Úgy rakd le, hogy a felső viacolor takarja a függőlegesen rakottat, vagy érjen egy picit túl rajta (bár azt nem tudom, hogy egy fél centivel hosszabb, akkor felbukik-e benne az ember).
Néha vannak agymenéseim, ez is egy közülük, úgyhogy csak akkor foglakozzatok vele, ha nagyon ráértek. :-) Anyósomnál adott egy garázs-műhely. Nem afféle tákolat, apósom "kicsit" maximalista volt világ életében. Szóval van vagy 35-40 m2 (9-10 m * 4 m), rendesen alapozva, B30-as fal vakolatlanul, de kívül-belül festve (így szörnyen hangzik, de meglepően jól néz ki), alacsony hajlásszögű félnyereg tető, kb. 7,5*20-as szarufákkal, tökéletes állapotú léccezéssel, cserepezve (nem ázik be). Még a bádogozás is jó, sőt pár évtizedig jó is lesz, mert aluból van. Beton aljzat, jelenlegi padlóvonal kb. 15 centivel a talajszint felett. Egyszerűen olyan, mint egy szerkezetkész nyaraló. Erről jutott eszembe, hogy át lehetne alakítani nyári lakká / nyaralóvá / vendégházzá, és akkor kint lehetne tölteni nyarakat, vagy hétvégéket, meg a vidékről / külföldről érkező haveroknak is lehetne szállást adni. (Nálunk 2 felnőtt + 2 gyerek a 65 m2-en, a barátoknál is többnyire ez a felállás, úgyhogy nálunk a lakásban az ilyen elég esélytelen.)
Amiben segítség kéne az az, hogy tervezni szeretném a költségeket, de akkor rá kéne nézni, mit hagytam ki a lenti listából:
Ki kéne szedni a jelenlegi (viszonylag kis magasságú) fémkeretes, egyrétegű ablakokat, és betenni rendeseket, hogy kapjon fényt.
Cserép le, tetőfólia, ellenléc, cserép vissza, szarufák közé 20 centi szálas hőszigetelés, párazáró fólia, lambéria, vagy gipszkarton.
Belül száraz vakolat, glettelés, festés.
Aljzat hőszigetelés, aljzatbeton, burkolat. (Vízszigetelés okénak tűnik, de lehet, hogy az aljzaton azt azért meg kéne "ismételni", nehogy majd a fűtéskor essek pofára a párásodással. Ez összevonható a hőszigetelés feletti technológiai szigeteléssel?)
Bejárati ajtó átalakítása, vagy cseréje (opció) a megemelkedő padlóvonal miatt. (Most egy tökéletesen záródó, finoman mozgó, apósom által tervezett, két szárnyú acélvázas ajtó van, ami hőszigetelt, és kívülről lampériával borított, egész nagy ablakokkal.)
Külső hőszigetelés, színezés. (Telekhatáron van, ezért a szomszéddal egyezkedni kell.)
3 fázis bent van, úgyhogy villanyfűtés lesz, időszakos használatra tuti az a legolcsóbb.
A legfaxnisabb,és szerintem legdrágább, hogy vizet kell kivinni, meg a csatornát bekötni, kell egy kis villanybojler, és könnyűszerkezetes válaszfalból egy kis zuhany-fürdő, mellette egy teakonyha, burkolás, vezetékezés, szerelvényezés.
Azon gondolkodtam, hogy ha nagyon durvára jönnek ki az árak, akkor egyelőre a fürdő-konyhát kihagyom, csak a bontással és nagy kosszal járó dolgokat csinálom meg ott (fal és vezetékezés), elvégre "nyaraláskor" lehet használni a kerti zuhanyt, vagy anyósom fürdőjét is. Kérem mondjátok meg, szerintetek mit gondolok rosszul.
Nálam sokak szerint rengeteg fa lett beépítve. De ezt én is láttam más házakkal összevetve. Most azt nem tudom, hogy nálam feleslegesen sok van-e vagy a többiben van a szükségesnél kevesebb.
Ez az 1/16-os arány elég durva szerintem. Nekem a statikus 450-es fesztávra 18 cm magas gerendát adott meg. És 20cm magas lett beépítve az egész házban egységesen, mert az áccsal így növeltük. Köbméterben, forintban nem jelentett egy vészes többletet.
Az 1/16 szellemében 450/16=28,125cm magas gerenda kellett volna.
Ez a világos beszéd! :)) Szóval esélyem sincsen. Ok, akkor kerítek egy statikust!
Mellékesen megjegyezném, hogy azt írják vályogházas weblapokon, hogy a gerenda min. magassága az áthidalni kívánt helyiség hosszának az 1/16-od része, a gerenda szélessége pedig a magasság 5/7 része. Ez kb. kiindulásnak jó szám?
Ok, értettem a statikust nem úszom meg :))) Mondjuk egy komplett tetőcserénél 20-30Eft csak egy porszem és nyugodtan alhatok...
Ehhez nincs olvasmány, mert ez egy szakma. Úgy hivják, hogy statika. Megfelelő programmal, és ismert terhekkel (cserép súlya, hóteher, szélteher, stb) fog neked mondani keresztmetszetet egy statikus.
Az ács pedig tapasztalat alapján fog mondani valamit, de a biztonság kedvéért túlméretez.
Ráadásul január 1-től tértek át az eurocode rendszerre, ami sokkal szigorúbb, mint az eddigiek. Tehát ha még ezek az előirások meg is lennének neked, akkor is tudnod kellene statikus képleteket/vagy kezelni a megfelelő programot.
Laikusként esélyed sincs erre, én épitészként is csak olyanról nyilatkozom, amit már láttam/terveztem.
Tudnátok nekem abban segíteni, hogy hol találok valami olyan anyagot ami a tetőkészítés famunkájáról szól.
Konkrétan azt szeretném megtudni, hogy fafödémnél mi a legnagyobb megengedett gerenda fesztáv. Vagy esetleg ennek van valami számítási módja stb.. Gondolok itt olyanra hogy függ a fesztáv és annak méretezése a cserép, szarufa súlyától, tető dőlésszögétől stb.
"A MICROPOL(cl) használatának előnyei: - A rakodási és a szállítási költség töredéke, mint a mésznél. - A tárolási helyigény csaknem ezredrésznyire csökken; kisebb a fagyveszély. - Légpórus-képző hatása miatt jelentősen javul a fal szellőzése, nő a habarcs fagyállósága, nedvtaszító képessége. Szükség szerint fagyásgátló szerrel keverhető. "
korábban a társasházak kéményeiről írogattál ( újjáépítés, tetőjárdák stb. ).
lenne egy kérdésem : Van egy pesti régi bérház - ma már társasház.
Csodás szép kémények, és előtte szép ellenőrző járdák. Kérdésem : Járkálnak e azon valamikor a kéményseprők ??
Szerintem nemigen. A kiváncsiság nagyon prózai : le akarom szigetelni a padlás fődémet -én lakom majdközvetlen alatta, nem szeretném ha szét gázolnák a szigetelésemet !!
Ez nem "mészpótló", hanem légpolusképző adalékszer. Azt csinálja, hogy betonban kis üregeket csinál. A jégnek ügye 10%-al nagyobb a térfogata, mint a víznek, ezért nem rakunk üvegbe vízet a fagyasztóban, mert szétvetheti) De mivel a betonunkban lesznek légypiszok méretű üregek, a megfagyó víznek van helye tágulni, nem a betont fogja feszíteni a nagyobb térfogatával.
Ami a problémádat illeti. Kertiszegélyhez lényegében tökmindegy, hogy milyen betont csinálsz, ahogy írták simán háziagosan kevert betonnal tökéletesen megoldható a feladat, ezen nem kell problémázni. A lépcső magasítás az már komoly dolog. Kültéri lépcsőnél a házlagos keverést érdemes el is felejteni. Amennyiben 1-2 centit kell, akkor kültéri csemperagasztóval leeht megoldani, ha 4-5+ centi akkor zsákos beton/esztrich, a régi betonnal az együtt dolgozást meg érdesítéssel, tüskézéssel meg tapadóhíddal lehet megoldani ebben az esetben.
meg mindig nem ertem. miert jobb a bazalt mint a kavics?
egyaltalan, mi a baj a 0-24-es soderrel? vegyel 0-16-ost akkor.
veszel olyan sodert, amibol a nagyobb kavics ki van szedve, aztan teszel bele bazaltkavicsot, akkor pont ugyanott vagy, csak meloztal, es a kerek kavics helyett bazalt van benne.
cement + 0-6-os, vagy akar a ketszerrostalt. de bazisok cement kell bele, ha ilyen aprobol csinalod, es ahogy irtak, nem fog sokaig kulteren megmaradni, plane ha vekony.
Kültérre ritkán csinálunk 16-os szemcsenagyság alatti kavicsból betont, mert könnyen szétfagy, nem olyan tartós. Szintén a tartósság miatt kültéren 6 cm-es vastagság alatt nem érdemes betonban gondolkodni...
A lépcsőfokok 1-2 centis emeléséhez használj inkább kültéri csemperagasztót.
A mészpótló egészen jó ötlet de nem a betonba !!Eszedbe ne jusson !!!Aki ezt tanácsolda azt nyugodtan heréld ki !
Térkő szegélykövéhez a Gyenge , házilag könnyen elkészíthető betont ajánlom 4 lapát sóder 1 lapát cement ez cca a C6-8 as betonnak felel meg és az adalék anyag az lehet 32-es szemcseméretű sóder.
Lépcsőfokot ne fejelgesd mert felesleges . Úgy sem tapad meg !Vannak olyan beton javítására szolgáló betonok amik bírják a vékonyka rétegrendet és kellő tapadással bírnak .
A víz 2010-ben az egész homokhátság problémája volt, előtte ekkora víz 1948-ban, 70-ben és 2000-től 4-5 évente fordult elő...ezért ha víz van, akkor vezetni sincs hova. Környékbeli gazdálkodók meg körbeárkolják a hektárjaikat és a falura engedik a vizet, mások a fűtésre használt termál vizet eresztik ránk... van is pereskedés mindkettőből...
így van, van nekik olyanjuk, használtan és marha olcsón (végül is egy nem nyitható ablak nehezen romlik el). Azóta kicsit nekiestem a guglinak és találtam másik 5 céget (ócsóbbat' és nem világvégit is)
(bocs a reklámért, talán elhiszitek ennyi hozzászólás után hogy nem ezért regeltem be és írtam kismillió hozzászólást, de spéci dolgot nem eccerű' találni)
Azt nem tudjátok esetleg, hogy mekkora a büntetőkamat mértéke, ha mégsem sikerülne használatbavételit kapni 4 éven belül? A 4%-os illeték+ annak hány százaléka?
Térkő jellemzője ami mindig fontos kopássálóság és terhelhetőség, mind kettőt tudod sk is ellenőrizni a gyártónál
- kopás egy sima véső végig húzva a felületen ha éppen hogy belekarcol okés
- terhelhetőség alátámasztani a két szélén és ráejteni egy másik térkövet kb 30 cm-ről ha azonnal ripityára török nem igazán jó ha csak repedezik az az igazi vagy semmi baja sem lesz. persze ez akkor igaz ha nem járda lesz hanem gk is mocorognak rajta. Ha csak gyalogos forgalom akkor is ne törjön ezer darabra de ha ketté vagy három esetleg négy felé törik még jó
Mivel a járda topic halott ezért itt teszem fel a kérdésem.
Térkövezni szeretnék, és érdeklődnék tőletek, hogy van-e a térkövek közt minőségi különbség? Nem a vastagságra gondolok. Mert a nagy gyártók mellett vannak kisebb gyártók, ők sokkal olcsóbban adják. Kinek mi a véleménye?
Pár éve egy társasházban voltunk hasonló cipőben. Ázott a pince, az ajánlatok meg 5 millió és a csillagos ég között szóródtak.
Végül azt csináltuk, hogy munkagéppel a faltól 2-3 méterre ásattunk körbe egy árkot 2.5 méter mélyen, egy a háztól távolabbi, picit lejjebb eső részen meg egy még mélyebb aknát, úgy 3-4 köbmétereset. Az akna kibetonozódott, kiszigeteltetett és az árkokból dréncsővel bele lett vezetve a víz. Az árok aljára került vagy 80 centi kulékavics, bele alulra a dréncső,fal felé eső oldala kapott még drénlemezt a fal mellé meg körbe betonjárda került.
Az aknából sajos nekünk nem volt hova vezetni a vizet, így szivattyú került bele. Megy is sokat, éves szinten 15-20 ezer forintnyi áramot megeszik. Viszont a pince azóta száraz, egyelőre a ház sem mozog.
Persze nálunk inkább oldalról jött a víz mint aluról, de gondolom a tervet kicsit módosítva a ház alatt is be lehet dréncsövezni ha kell...
Az egész nem került hatszázba, igaz talicskázni kellett egy keveset...
Itt a gond az alapozás, ha tégla akkor van rá esély hogy a lábazatot a külső talajszínt felett injektálással vízzáró anyagot bejuttatva egy réteget képezzenek, de tégla esetén már lejjebb nem lehet ezt megcsinálni max katódos megoldással. Jó lenne tudni, hogy a környék talajvíz és vízmozgásai hogy alakulnak, mert lehet hogy itt van a kutya elásva. Az aljzatra víz alatt is lehet teríteni megfelelő betont de az nem 2 Ft sem a technológia, kiszivattyúzás mellett lehet más terítést is használni de kötve hiszem hogy vízzáró betont bárki merne önteni felnyomná alulról és szépen összetörné, ehhez viszont kéne egy kutat létesíteni amibe elszivárgó rétegen keresztül elvezetik a vizet majd onnan kiemelik ez sem olcsó. De jobban jársz ha keresel egy mérnököt aki ilyen területen tevékenykedik és konzultálsz vele.
Akkor nem kell különösen takargatni elég reggel és este nedvesíteni kb. 7 napon keresztül a 3 naptól már járható és ha betartunk mindent a véglegesre szilárdulás 20-30 nap közötti vagyis 20 nap múlva lehet rajta további építési munkát folytatni anélkül hogy a szerkezet megsínylené addigra 90% eléri a végleges szilárdságát. Ablakokat résnyire hagyd nyitva.
Csak át kellett jöjjek a pinceszigetelés-fórumról, mert az lefagyott :)
Pincénk utólagos vízszigetelésre készülünk. Ránézésre kaptam egy árat, és hanyattestem.
Pár hozzászólással ezelőtt írt valaki egy négyzetméterárat, (pincefórum) felszoroztam az enyémmel.... szóhoz sem jutok....
Szóval, 100 éves épület, 50-es falakkal, felszín alatt kb 160-ra megy le a pince
Sajnos nálam nem 20 centis a víz, hanem 2010-ben 20 alá sem ment, maximum 80-90 cm volt. Kb 120 m2 a pince. Semmilyen szigetelés nincs, kívülről nem is lehet, belőlről kéne valami és a padlót is. Az alja homok, ahol símán jön fel a víz. A ház falainak szigetelését terveztük el, de ekkora belvíznél meg kellene oldanunk a pince teljes vízmentesítését. Nekem amit mondtak, 4,5 millió volt, alábbi hozzászóló árával számolva több mint 8 millió lenne...
Nyisd ki az ablakokat bukóra, bőven elég az a légmozgás a száradáshoz.
Ha egy hétig locsolgatod reggel-este, az elég lesz. Természetesen permetezve kell locsolni (virágöntöző kanna pl), mert az egyszeri nagy tócsa nem a legjobb.
Az ytong pengefal nem ad ád nagyobb terhet, mint ahogy te állsz a betonon, szóval 3-4 nap után nyugodtan berakhatod. Bár én várnék a locsolás végéig, hiszen az ytongot is áztatni fogod ezzel (valamennyire).
Köszi, tehát a mezei anyagok vékony rétegű felkenése esélytelen...Egészet feltörni nagy gáz volna, azt csak brigáddal tudnám csináltatni, de szerintem addig el sem látok amennyibe az kerülne. 1-2 személyes fusiba kell gondolkozni.
A műgyanta adalékot az előbb kifelejtettem, de ez is eszembe jutott, csak eddig nem találtam kézbe fogható adalékot sehol itt kelet pesten.A Seal-All nevű anyagot találtam a neten konkrét ár megjelöléssel, de az sem volt a boltban már jó régen. Tehát a 10 ezer forint/5 literes ár is lehet már a múlté, pedig az is elé borsos, mer ha jól számoltam legalább 3 kanna kell az alapozáshoz, tapadóhídhoz és plusz a betonba adaléknak... Feltéve hogy egyáltalán működik ahogyan ígéri... van valami nevesített, beszerezhető műgyanta adalék ötlet ,illetve azzal konkrét tapasztalat?
Az anyag Inter-project készre kevert aljzatbeton volt, viszont beltérben van (konyha, fürdő, előszoba), szóval nem tudom, mennyire kell védeni a fénytől. reggel, este jól fellocsoltam, ezen kívül kell még vele valamit csinálni?
Illetve, mikor lehet rá építeni ytong téglából (wc-t akarjuk elválasztani a fürdőszobában egy kis, kb. 1.8 magas fallal)? Mennyire kell ahhoz megszáradnia? A száradáshoz/kor érdemes párátalanító készüléket vennem/beszereznem?
Ti kevertétek vagy keverve jött? Ha keverve akkor ahol megrendelted meg kell tudni mondaniuk mit kell csinálni vele (naptól takarni x napig, locsolás vagy nedvességen tartás ideje és módja), ha ti kevertétek akkor a cement gyártó zsákon rajta kell lennie milyen típus weboldalán lehet kutakodni. Általában 7-10 napig kell nedvesen tartani és lehetőleg védeni közvetlen napsugárzástól takarással (pld szétvágod a zsákokat és azzal feded be)
1. Beton mésszel keverve már habarcs, ami viszont nem fagyálló. Ráadásul a terheket sem igazán viseli, ez felejtős.
2. lásd előző
3. Ez megoldás lehet, de mint te is irtad: drága. Itt fennáll a veszélye, hogy mivel puposodik és mozog a beton, szétnyomja a burkolatot is
Sajnos a tartós megoldást a teljes feltörés hozná meg, és vagy visszabetonozni rendesen, vagy térkövezni. Minden rákenéses módszer ami 6-8 cm-nél vékonyabb csak látszatmegoldás (kültéren).
Van nekem vagy 60 nm járdám, illetve kocsilehajtóm, amiket elég vacakul csináltak meg valamikor. A járda rossz felé lejt, a lehajtó púpos egy ponton, ráadásul töredezik is a felülete...
Ezeket kellene kijavítanom, egy olyan betonréteggel, ami a hibákból eredően egyes helyeken mondjuk 2 cm vastagnak kellene legyen, míg máshol 8-10 cm vastagnak... és persze oda kellene kössön a meglévő felülethez, nem szabadna feltörnie, felfagynia, stb... ja és persze minél olcsóbbnak is kellene lennie :-(
Valaki tudna egy jó tecnológiát adni erre a feladatra?
Amiken magam is agyaltam, de nem tudtam dönteni :
1. Szimpla homokos betonkeverék sok cementtel kis mésszel keverve rásimítva oszt jóvan. (olcsó,de gőzöm nincs mennyire volna tartós és nem is szép)
2. Ugyanaz mint előbb, kiegészítve azzal, hogy az elsimítást követően szórnék rá valamilyen apró kavicsot és azt óvatosan belehengerelném a felületbe. Még így sem túl drága, de szebb, olyasmi mint a mostt beton felület. Szintén gőzöm nincs mennyire volna tartós.
3. Ragasztható 2-3 cm-es térkővel leburkolni az egészet... ez gondolom
bírná a gyűrődést és még szép is...viszont bazi drága négyzetméterenként minimum 4000 forint, erre komoly gyűjtést kellene indítanom...
Mostmár csak azt nem értem a legnagyobb kisebbség tagjai (akik mellesleg 150 év múlva a többség lesznek ) hoghyan teljesítik ezeket az előírásokat. Tudjátok pl, a Újpatai polgárok !! Ezek szerint ha van egy épületem, amiben csak 15 m2 a leggyobb helyiség . nevezzük szobának . - nem használhatom. Az se számít ha van még 3db 10 m2 -es helyisége ?
Ez végül egy 45 m2 -es lakás.
Aztán nem akarom bevezetni a vizet - elvégre jó nekem a közkút (Mán ahol ilyen van, elvileg mindenhol kellene lenni - annó trágen volt is mindenütt).
Villany nélkül elég jól el lehet lenni. Nagy anyán is ilyenbenkényszerült élni az élete 20 évét - mégis boldog volt, sőt értelmiségi volt.
Volt neki 2 db kéménye ez tény, tartaléknak egyiket se nevezte, igaz pénz hiján csak az egyikből jött a füst.
Tisztálkodás ? Hát ott a lavor. Igaz ez elég macerás - kínos. Én aki ebből mán elszoktam - amikor a fürdőszoba rekonstrukció volt az első a kád beállítása volt -lefolyóval - és ügyeskedve el lehetett végezni minden tisztálkodási műveletete - naponta.
Wc az volt kettő is sőt a kert végében a budi.
(viszont az újpataiak ebből se csinálnak gondot - ott aház hátulja - le a gatya és kész ) még most 2009 .ben hallottam erről . gyerekkoromban láttam és azok még cigányok se voltak - a szegényebb néprétegekből.
Szennyvíz ? Takarékos háztartásokban szennyvíz minimális - csak a modern ember termel sok szennyvizet.
Világítás ?
Hát petro lámpával vagy gyertyával is lehet, minek feltétele ez a használati vagy akár a lakhtási engedélynek ??
Ezzel a sok szabállyal csak a normál állampogárokat bosszantják.
Emlékszem 12 éve egy melléképületet rendbehoztam - 29 m2 nettó a szobának nevezett valami ( helyiség csak 10,5 m2, de ezenkivül minden van benne - fűtés melegvíz Wc , gáztűzhely sőt már internet is. na mindegy , azóta is bérlik.
Az első bérlő jelőlttel ugyan volt probléma - felkapta a vízet - 20eft ért (ma 30 eft ) valami csoda palotát várt. hepciáskodott, hogy elmegy a Köjálhoz (akkor már nem volt - ÁNTSZ volt ), de mondomtam : uram ki mondta, hogy ez egy lakás ? Aztán elhúzta a csíkot. Szóval lakni sok mindenütt lehet - nem kell ahhoz lakhatási papír.
falra (térdfalra is) mindenképpen 20 cm EPS fog menni. A fafödémen a mennyezet felett 35-40 centi kőzetgyapot van már most, de a 45 fokos tetőfalat nem merem jobban szigetelni mert nagyon sokat elvesz a belső térből.
Tekintve hogy gyerekszoba lesz, lehet hogy mégis jó ha meleg van, főleg hogy ÉK-i tájolású. (ezért is kellene több fény, mint egy 120x120K-i ablak)
Arra voltam kíváncsi hogyan kell pl. a párazáróval csatlakozni az ablakhoz, de letöltök egy beépítési útmutatót a netről
A kiválasztott nyílászáró csomagolásában van egy szerelési utasítás .
Bal kezedbe vedd a papírt a jobba megy egy jó sört .
Űlj le és olvasd el figyelmesen ! Aztán cselekedj !A rétegrend , amit írtál szerintem vékonyka hőszigetelést tartalmaz . Ez járatos volt úgy 10 éve . Cseréld ki a szakkönyveidet és nyugodtan bővítsd fel ha lehet úgy 20-25 cm tájékára a hőszig. vastagságát .
AKÁR MILYEN PÁRAZÁRÓS FÓLIÁT HASZNÁLSZ , LEGYEN HERMETIKUSAN LEZÁRVA , HOGY PÁRA NE MEHESSEN A GYAPOT KÖZELÉBE SEM .
SZARUFA OLDALÁNÁL IGYEKEZZ ARRA TÖREKEDNI , HOGY AZ ABLAKKERETHEZ IS TÖKÉLETESEN HOZZÁ TUDJ ZÁRNI . REKESZD KI A PÁRÁT !Tartsd el , ha lehet , annyira a burkolatot a fóliától , hogy a csavaros kötései ne szúrkálják át millónyi helyen .
sajna, nem megoldható .Volt ehhez hasonló üggyel kapcsolatban elég tenni valóm.
Ha nagyon passzentos az ablak akkor az azt jelenti , hogy a belső borítást ( lambéria , gipsz karton stb ) csak a szarufa oldalára tudod fel illeszteni közvetlenül .
ebből mindíg baj van , hiszen egy idő után a szarufa vetemedését nem tudja rudgalmasan lekövetni a burkoló anyag .
Aztán amikor megtudod mi minden papírt kell csináltatni hozzá és az mennyibe kerül már ha nem tudsz ezres darabszámot az elején eladni olyan ár jönne ki darabjára hogy nem vennék meg mert olcsóbb lenne egy nyitható.
akkor lehet csak a földszintre használatba vételi engedélyt kapni, ha a tervdokumentációban ütemezve van az építés. ez egy egszerű módosítással kérhető, ha már megvan az épeng.
a használatba vételi engedély feltételei:
legyen egy lagalább 17 m2-es szoba és egy fürdő-wc használható
víz, villany, tartalék kémény
lakás legyen fűthető
tisztálkodás és wc használat megoldott legyen (1 db csap+mosdó, 1 db wc csésze bekötve)
szennyvíz kezelés megoldott legyen
főzés megoldott legyen
a helyiségek legyenek alkalmasak a tervezett funkciókra. ehhez szükséges:
világítás
vizes helyiségben víz
a falak, födém és aljzat pormentes burkolata
füthető legyen, akár csak olajradiátorral
a helyiségek a külvilágtól elzártak legyenek (ablak, vakolt fal stb) és ne ázzon be (tető)
a wc és étkező helyiség zsilipelve legyen
a többi paraméterre nincs előírás. tehát nem kellenek belső ajtók (kivéve wc), csempék, csillár, kád stb.
a homlokzati burkolat, vízelvezetés stb nem tárgya a használatba vételi elbírálásnak. a hőszigetelés elvileg igen, de a technológia miatt (egybe készüljön szinezéssel, miután kiszáradt valamellyest a falazat) elfogadják a határidőre való teljesítést. jellemzően 180 nap, amit lehet hosszabbítani. kivétel a városképileg érzékeny helyeken, mert ott nem nagyon adnak sok időt.
ha ütemezed az építést, akkor a hőszigetelést sem kell megcsinálni, ha az már eleve a második ütembe van bele téve. az építési engedélynél a teljes épület összes ütemét együtt vizsgálják, hogy alkalmas legyen az épület, az ütemek használatba vételénél pedig csak azt, hogy a "lakás" funkciónak megfelel vagy sem, oda meg nem tartoznak a külső dolgok.
Én annak idején amikor bádogoztam csináltunk ilyet. Meg lehet rendelni méretre a hőszigetelt (akkor még 1.4-es) üveget.
Csináltunk hozzá egy külső deszkavázat, erre ment kivülről az alu, rátakarva az üvegre kicsit, szilóval szépen kinyomva.
Belülről kapott egy lambéria burkolatot, és a deszka-lambéria közé 4 cm polisztirolt szigetelésnek. Az alu természetesen addig takart rá az üvegre, amig ez a belső boritás ért.
Mai napig működik, pedig lassan 10 éve volt. Sajnos a bádogos barátom közben lerokkant, nem dolgozik már. :/
Én is a múlt héten gondolkodtam egyébként azon, hogy mekkora biznisz lenne ilyen fix ablakok gyártásába fogni. Hiszen nem kellenek bonyolult profilok, meg zsanérok. Jól hőszigeteljen, és vizmentes legyen, csókolom...
Én Schindlert tettem be pont ezek miatt. Olcsóbb mint a Velux (sokkal), és fixként ugyanolyan jól ellátja a funkcióját. Mondjuk nekem a nyilók is ezek, és azokkal sincs bajom.
Schind**/Vel**/vagy vki más esetleg? nem akarok reklámozni senkit, de beírhatná valaki hogy kitől érdemes ablakot venni. Nyitási szerkezet ugye nem érdekel, max. évete 1x kell kinyitni ha már kinyitható
nemzeti park határán lakom, körbe erdő. A ház kb 10m-rel van magasabban egy mesterséges dombon mint a többi, azaz nálunk az emeleti ablakból a többi ház gerincvonalával vagy egy vonalban. Északi oldal, brutálisan fújja a szél és veri az eső. Tetőkibúvó kb 2m-re van tőle, egy teleszkópos bottal elérem :P
Nekem az előbb leirtak miatt esélyem sincs kinyitni/takaritani. Másfél éve köszönik szépen tökéletesen tündökölnek, abszolút nem koszolódnak. (45 fokos tető, kisváros)
Nekem van a nappalimban 3 db, amiknek a kilincse 4 méter magasan van, azaz tényleg csak bevilágitó funkcióval birnak. Sehol, semmilyen gyártónál nem találtam fix tetősikablakot. (1.5 éve)
Elvileg beépithető a 75-ös közbe a 78-as ablak, hiszen a tetőlécre ülteteted rá a keretet. Viszont nem tudsz takarólécezést és valami minimális hőszigetelést mellérakni a szarufának ilyenkor.
furi kérdésem lenne. Egy tetőtéri hálószoba magas (120) térfala felé a 45 fokos tetőre szeretnék egy plusz ablakot (északi oldal, soha nem lesz nyitva, mert a szobának van egy keleti 120x120-as ablaka, az függőleges falon van).
Tehát __fix__ nem nyitható ablak kell.
Sehol nem találtam ilyet, csak térdfalba építhetőt, de az nagyon drága.
Akiket megnéztem: Velux és Schindler. Ez utóbbi majdnem fele annyiért ad ablakot. Tényleg ekkora különbség van a kettő között?
A beépítésnél mindenhol láttam hogy pl 75-ös szarufaközbe beépíthető a 78-as ablak, ha jól emlékszem. Hogyan kivitelezhető ez?
A használatbavételihez bekötött közművek szükségesek (+kémények átvétele), fűtési lehetőség, egy lakószoba burkolva, konyha készen, egy fürdőszoba burkolva, készen. A többi helyiségben elég a lebetonozott felület, viszont vakolva-meszelve kell minden.
Legalábbis ez az általános, van ahol adnak kis mozgásteret ezen felül, de ez ügyintézőfüggő. Általában ennél csak szigorúbbak.
Kivülről fent kell lennie a hőszigetelésnek, vagy adnak rá egy nagyon rövid határidőt (30 nap). Esővizcsatorna szintén, sőt manapság a tereprendezést is kérik.
Magyarul majdnem kompletten kell a kéró... Esetedben természetesen érdemes akkor két szakaszra bontani az engtervet, és csak a földszintet befejezni addigra.
A használatbavételit 30 nap alatt adják meg, de ehhez már minden papirt be kell nyújtanod a közművektől, kéményestől.
Bocs, h itt kérdezem, de hirtelen nem találtam jobb topicot.
Jól tudom, hogy a telekvásárlás vagyonszerzési illetéke 4%, illetve ha 4 éven belül lakóházat éppíttetek, akkor illetékmentes? Azt olvastam, hogy az illetékmentességhez használatbavételit kérnek. A használatbavételit mennyi idő alatt szokták megadni, és mik a követelmények?
Csak azért kérdezem, mert ha ki akarom használni az illetékmentességet, és 2015 júniusára használatbavételivel kell rendelkezzem, akkor az azt jelenti, hogy 2014-ben már építkeznem kéne, ugye... Fsz+tetőteresben gondolkozunk, szóval lehetne úgy, hogy csak a fsz készül el addigra. Használatbavételihez nézik, hogy le van-e kívül-belül burkolva a ház, vagy csak legyen bevezetve a víz, gáz, villany?
Ha az alap beépithetőségi adatok tisztázva vannak, akkor nagy gond nem lehet.
Hiszen bármiféle vezetékszolgalmi jog (korlátozás) a tulajdoni lapon fel lenne tüntetve.
Adásvételi hiányában nem fog menni az átirás.
Nullás igazolást pedig mindenhol adnak manapság, csak általában vagy a tulajnak, vagy pedig meghatalmazás kell hozzá.
Azért fontos a nullás igazolás az adásvételi előtt (egyébként egy normális ügyvéd ezek nélkül nem is csinál szerződést), mert az adásvételi után (pénz kifizetve) elég nehezen tudod bevasalni a volt tulajon a hátralékokat. Márpedig amig nincs kifizetve, addig közműátirás sincs...
A közműveknél az átírást meg lehet kezdeni adásvételi szerződés hiányában? Vagy az a nullás igazolás is jónak tűnik, csak én még nem hallottam róla. De ha az ügyintézők már igen, akkor jó :)
Az építési osztályon voltam már, oldalkert, előkert, építménymagasság, beépíthetőség tisztázva van, speciális előírásokról meg nem tudtak tájékoztatást adni, a főépítésztől kellett kérvényezni állásfoglalást a beépítési paraméterekről. Csak erre 30 napon belül válaszolnak, azt meg lehet nem várnánk meg...A környéken sokféle típusú ház van, szóval nem hinném, hogy kötözködnének majd pár év múlva.
Vagy az van, amit pajaci irt, vagy pedig hozzon nullás igazolást minden szolgaltatótól, FRISS dátummal.
Mi úgy vettük a házat, hogy rengeteg közüzemi elmaradás volt rajta, gázóra levéve, villanyóra kikötve, stb. Végigtalpaltuk az összes szolgáltatót, kifizettem mindent (több mint 400e), kértünk nullás igazolásokat.
Aztán persze még jöttek párezer forintos hülyeségek, amiket be kellett még fizetni, hiába volt a nullás igazolás.
bemenni az onkori epitesi osztalyra, es elbeszelgetni az eloadoval a terkepvazlat felett. deruljon ki a beepithetoseg, elokert, oldalhatar, max magassag, eloirt zoldfelulet es minden hasonlo mielott megveszed!
Telekvásárlás előtt állunk. Mivel ez lesz az első ilyen vásárlásunk, szeretnék nem beleszaladni valamilyen figyelmetlenségből, óvatlanságból eredő dologba. Ezért kérdezném a hozzáértők véleményét.
A telek üres, elvileg összközműves. A szabályozási tervben megnéztem a beépíthetőségét. A tulajdoni lapot is megnéztem, ott sincs semmi különös.
Mire érdemes még figyelni? A közműveknél meg lehet érdeklődni, hogy a jelenlegi tulajnak van-e valamilyen tartozása (ha van és nem rendezi, akkor az engem fog majd terhelni?)?
Mehet a falnak az a beton ( kötés közben úgy is zsugorodik ). Soha sem fog összekötni a kettő .
Ezeket a hézagokat régebben bitumennel tömítették ki ami olyan forró lenne ebben az esetben , hogy leolvadna a hőszigetelés a falról .
Van erre az esetre egy új termék aminek a márkaneve SIKA, ezt tubusban is kapható --- hasonlít a szilikonhoz !!?? ((( de szilikont ne használj mert többet árta mint használ !! ))) --- és azt kell a résbe nyomni .
Ennek az a tulajdonsága, hogy nedvesség hatására megdúzzad és nem engedi át a vizet .Ezt használják a hidaknál, támfalaknál , utaknál stb . a diletációs hézagok kitöltéséhez . De medencéknél is előszeretettel megjelenik ez az anyag .
A lábazattal mindenképpen zárjál rá a járdára ( padozatra ) mert úgy a szakszerű .
a meglévő járda alatt van sóder, megkapartam, de nem tudom mennyi, de nem bolygatom.
tehát akkor jól láttam van xps a falon, megkopogtattam üreges szerű hangja van, nem olyan mintha beton lenne.
A kérdésem még az lenne, hogy ha betonozom, az eredeti elgondolás alapján, a beton mehet a dryvitra rá vagy kell közé valami diletációnak? ha igen mi? és akkor arra menne a kő szegélynek mint a képen. flexibilis csemperagasztóval.
Na belefúrtam, és szerintem van, igaz nem vastag, legalábbis gondolom, mert még nem láttam ilyet, de kb 1.5 centi mélyen kifurta szépen nem szemcsésedett csak utána.
Láttam olyan dolgot ami nekem tetszett hogy elhagynak ugy 10-20-30 cm tavolságot a faltól amit kiasnak egy kicsit és feltöltik 1-2 cm atmérőjű kaviccsal.
de most szerintetek nekem semmilyen lábazati szigetelésem nincs a házon?
értem, hogy mi lenne a helyes dolog, csak még az sem biztos, hogy sokáig ebben a házban lakunk, és nem szeretnék a járdába több 100e ftot beleölni.
az milyen megoldás lenne ha hozzábetonoznék oldalra, kiszélesítve, majd kültéri dizskővel, pl horvát mészkő vagy vmi, csinálnék neki lábazatot a nikecellre, meg az egész járdát le is raknám vele, flexibilis csemperagasztóval meg kifugáznám?
En lerajzoltam hogy milyen alaku tetot akarok, dolesszoggel, eresztulnyulassal, elfaxoltam a tondach-nak, es darabra megirtak mennyi kell.
A modern cserepek olyanok mint a lego, speci a kup, a felso szele, also szele, jobbszele, balszele, bal also sarka, stb. Amugy nekem pl egy dolgot elrontottak, ami kupalatetetet kiirtak es megvettem az nem volt jo a kuphoz. Felhivtam oket, elnezest kertek, felora mulva visszahivtak, es elmondtak hol van hozzam legkozelebb kereskedojuk, akinek becserelhetem. Odamentem, ki volt keszitve a cucc, kicsereltek, kiszamoltak, kulonbozetet (parezer volt) levasaroltam, de oda is adtak volna.
Nem szép de erős megoldás az volt illetve itt is valami hasonlót itt is ajánlottak hogy el lett vagva a falon a hőszigetelés.
Le a vakolat a tégláig.
Kiszáritani a falat kivül belül.
Nehézlemez vagy vastag időtálló kátrányreteg lett felerősitve a falra a kültéri műintézmény szintje feléig érjen. Az alja pedig a vizzáró szigetelés alá.
Vissza minden hőszigetelés és valokat kijavít.
Ismerősnek az volt a sztorija hogy nem durta le a havat a fedetlen teraszáról csak a széléig és jött egy nagy felmelegedés. A tavacska meg befolyt a falra.
ha a régi járdát akarod megmagasítani, akkor tapadóhíd. A google megmondja, hogy honnan, hol, hogyan. Leeht még fokozni a dolgot ha érdesítjük a régi felületet. Nagyon vékony új rétegbe ne gondolkozz, min 4cm, ilyen vékonyan is még zsákos esztrichből.
Lehett már itt olvasni és egy kolléga is bebukta azt hogy a terasz járda stb szintje felékerült az utolsó falszigelelésnek az alapon. Igy ha a viz keletkezik és nem kifelé hanem a fal felé folyik akkor az a téglafalat áztatna majd.
A különbség az, hogy én a zsákokat vinném fel szépen csigázva, plusz egy betonkeverőt, az elején. Ez 40 zsáknál 40 kör lenne, ha 1:2-es csigarendszert csinálok, akkor 20 kilót kell felhúznom. Ha 1:4-eset akkor 10-et. Ha 2-en leállunk, akkor még barátságosabb...
"Ez úgy 20 nm lenne. Estrich-el fel lehet tölteni"
A legegyszerűbb lenne hívni egy estriches csapatot, géppel, 0-8-as sóderből megcsinálják, csövön felnyomják, maga a betonozás kb 1 óra , 1000 Ft/m2 kürül van a munkadíj. Az egyetlen gond, hogy 20m2 elég kevés, viszont a mostani ínséges időkben talán sikerül rábeszélni őket a kiállásra, esetleg kicsit drágábban.
A csigázás egy szintet áthidalni oké lehet, de 4 szinten (de akár 3) keresztül szinte lehetetlen még egy gyakorlott szakmunkásnak is...
Ha emlékeim nem csalnak, akkor egy zsákból 2-3 vödör anyag jött ki. Tehát alsó hangon 20 kilónyi beton.
Most lehet mondani, hogy ez a súly lófac, de ha csigázod, akkor az kb olyan, mintha fél méterenként egyszer kéne 20 kilóval evezőpadon tolnod (4 szintnél 4x3 / 0.5) 24x megállás nélkül úgy, hogy a súlyt sosem engedheted vissza. Ha három vödör/zsákkal számolunk, az 120-150 kanyar.
A zsákos anyag felcipelését bármikor meg tudod szakitani, vagy akár szakaszolni.
Én egyébként 310 zsákot dolgoztam be, vödrözve. Földszintes ház, de mire ide-oda mozgattuk a zsákokat, a vödörben a betont, lazán vakargattuk a taplunkat a nap végén állva...
köszi szépen a tippeket. Azon gondolkodom, hogy van egy pincerész, oda be tudnánk pakolni. A lépcsőházon belül vas korlát van,
szögletesen, tehát ha két szint között áthidalom egy pallóval, amire csigát rakok, a pallót pedig hozzárögzítem, akkor a 4. emelet minusz fél szintig simán fel tudjuk húzni, ez már a megoldható kategória.
Onnan meg már megoldjuk a felcipelést, mert csak 10 lépcső. Ezzel igazából megoldanánk az anyag fokozatos feljuttatását is. Az esztrich-et azért gondoltam jónak - de lehet, hogy tévedek - mert 2 nap után rá lehet menni, és lehet dolgozni, és nincs időm
2 hetet várni arra, ahogy rá lehessen menni.
A 4.-re cipelés, vödrökben, 1.5 tonnát vízzel felkeverve első belegondolásra ritka nagy melónak tűnik...
Ki kell támasztani és az egy csecse nyílászárók esetében elég gáz .
Sérülhet ez is az is .
Kötél : a negyedikre felhúzni az azt jelenti , hogy min .25 m hosszú kötélre lenne szüksége és ha nincs az ilyesmire felkészülve akkor az elég drága mulatság .
Szárazbetont nem muszály egyszerre feldeponálni , lehet szakaszosan , ahogy fogy . Addig legalább pihennek amíg beszerzik az új árut vagy isznak egy jó sört .
Az a gond, hogy szétosztályozódik, mire felcipeled. Azaz át kéne keverni, mikor felérsz vele...
Ráadásul beton súlya+viz, sokkal többet kell felvödrözni súlyban. Ráadásul a lépcsőház elég fosul nézne ki utána, és elég sok ember kellene, hogy a betonozás folyamatos legyen, ne 10 percenként kelljen a kőművesnek egy-egy vödör anyagot teritenie.
(Nekünk attól tele volt a hócipőnk, hogy a 7x7-es helyiségben kellett vödrökkel rohangálni.)
Expressz.hu-ra feldobsz egy hirdetést, vagy körülnézel ott, találsz szerintem "napszámost". Természetesen utólag szabad csak fizetni, és ne óradijban, hanem mondja meg mennyiért viszi(k) fel...
A legjobb a legnagyobb helyiségben felhalmozni a zsákokat, egymásra max 4-et (ez 160 kg/fél m2, ennyit minden födémnek ki kell birnia), és úgy betonozni a többi helyiséget.
Ha tényleg jó a pénz, én is felcipelem neked :-D. De hogy tárolod azt az 1,6 tonnát, ha az egyik helyiségben keversz, a másikban meg aljzatolsz? A harmadikba ha becsűröd az egész pakkot, annak lehet hogy nem várt eredménye lesz...
igen, mi is a betonkeverős megoldásra gondoltunk, egyszerűen sokkal hamarabb meg tudjuk csinálni a melót. Még egy kérdésem lenne: hol tudnék olyan jómunkásembereket találni (mire keressek) akik felcipelnék nekem a 40 kilós zsákokat a 4. emeletre jó pénzért?
Pozitiv sarok: amit lefejelsz, mikor részeg vagy :)
Egyébként inkább 50 zsák fog kelleni, legalábbis én Sakret-et használtam, és kicsit több kellett, mint ami rá volt irva. Meg persze a 4 cm-t se fogod tudni milliméter pontosan lehúzni, és inkább legyen vastagabb.
Ahogy ép-it-ész irta, lehet keverőszárazni is, vödörben. Ehhez viszont valami erősebb, márkás fúró fog kelleni (vagy kölcsönzöl kifejezetten keverőgépet), mert a gagyik, 900 W-osak elégnek a francba a 10. vödör után... szintén tapasztalat.
Ha gyorsan túl akartok rajta lenni, akkor fel kell cipelni egy betonkeverőt (a barkácsáruházakban kapható nem egy hatalmas tömeg), berakni az előszobába, és onnan betermelni a másik két helyiséget.
Amikor ezek megkötöttek, átrakni a betonkeverőt, és lehúzni a maradékot. Természetesen a helyiségek tetszés szerint váloztathatóak, mert a zsákoknak-keverőnek-viznek elég nagy hely kell.
Utánanéztem az áraknak és valóban 40.000ft/db áron van a 200-as I gerenda. Az 5 méteres szál olyan 150kg. Nem vagyok egy erőgép de ha 2 ember megfogja netén középen mégvalaki akkor simán a helyére lehet tenni. Viszont itt valaki megjegyezte, hogy ha jó állapotban vannak a mostaniak és bírják a terhelést akár még fa gerenda duplázással is megoldható a dolog. Az pedig már nem annyira drága 55.000ft/m3 áron már hozzá lehet jutni.
Ha ez egy 100m2 kockahaz, akkor ugye ket darab 5m fesztavu mezobol all. Ha a mostani gerendaosztas 1m, akkor kell neki osszesen 20db kb 5meteres I200 gerenda. A 6m gerendanak darabja bo 40ezer forint. Szoval csak a gerendak ugy 800ezer forint, plusz szallitas. Es akkor meg erdekes, hogy hogyan teszik fel, meg viszik be, mert darabja siman bazisok kilo.
Aki volt/lakott már Angliában vagy az USÁ-ban (de itthon is) könnyűszerkezetes házban, az tudja, hogy a kopogó- és léghangokat csak kissé tompitani lehet tetőtérbeépités vagy emelet esetén a fafödémes megoldással.
Borzasztóan munka és pénzigényes jól megcsinálni, főleg ha a régi födémmel kombinálni is kell.
Ezért is szokták javasolni inkább a fafödémre ültetett vb. lemezt, mint független teherhordó szerkezetet. Önmagában a tömege már jelentős léghanggátló hatású, az erre ültetett úsztatott aljzat pedig megoldja a testhanggátlást is.
Én azt szoktam javasolni, hogy ha a födémgerendák besűritése mellett döntenek, hogy készitsék el a besűrités felett a teherbiró aljzatot OSB-ből, majd a falakat gipszkartonból, és a helyiségekbe mehet a lépéshanggátló szigetelés TELIBE, és erre az újabb OSB/MFP/stb.
De mindezek ellenére nem az igazi a monolittal ellentétben.
Viszont cseiknek a függesztett álmennyezettel kapcsolatban igaza van, annyit tennék hozzá, hogy akusztikai kengyellel kell csinálni természetesen, nem pedig sima pálcásan (ahogy több helyen csinálják).
az xps nem jó. másrészt a polisztirolok terhelhetőségi adatai egész mások, mint egy terhelhető szerkezet "nyomószilárdsága". a szabvány csak azt köti ki, hogy egy x összenyomódásra milyen belső feszültségek keletkezhetnek ill. fordítva.
az at-l akkor működik jól, ha max 2,0 kN teherrel kell számolni. ez egy teljes felületen beépítés esetén még meg is valósúlhat, de a gerendánkénti csíknál ennek kb. négyszeres terhét kapja. valamit csillapít így is, de közel nem a gyári értékeket.
de inkább a stabilitás a kérdéses.
nem ragoznám, nem megbízható a gerendánkénti csík. azt max a betongerendákra érdemes, ami utána ki van öntve betonlemeznek. de most nem ez van.
a födémből jövő léghangszigetelést a födém üregében lévő szálas szigetelés csillapítja. testhang pedig a gipszkarton függesztésein szinte egyáltalán nem terjed tovább.
vagyis a kopogás berezgeti a födémet, az a függesztésen keresztül nem tudja berezgetni a gipszkartont, testhang nincs. a födém rezgéséből léghangként távozó zajt pedig a gipszkarton és a födémgerendák közti illetve a födém üregeiben lévő szálas (paplan) szigetelés csillapítja, léghang nincs.
"A második statikus javaslata, hogy minden gerendaközbe tegyünk 200-as I gerendákat a fagerendákat is benthagyva. Ahol felfekszenek a főfalakra a gerendák ott betonozzuk ki a közöket."
Én biztos nem akarnám a fagerendák végeit betonba ágyazni.
a "40 m2-nél nagyobb nem lehet"-en azért vitatkoznék.
A mai modern esztrich (zsákos vagy folyós) betonnal lazán lehúznak ennél többet is egyben. Ott már a 10 méternél szélesebb/hosszabb nem lehet érvényesül.
Nem beszélve arról, hogy ha rak bele hálót az ember.
Aljzatbetonba dilatáció: kell körbe a fal mellett, ide szoktak rakni peremszigetelő-t, ez ilyen tekercses 0,5-1cm vatag szigetelés (lábazat vagy a parketta szegő léc eltakaraj, beton szilárdulása után vissza kell vágni, mi klóg és útban van). Aztán kell mindenhová ahol másik helyiség csatlakozik (ajtóknál): pl előszoba és konyha. A leendő küszöb alatt köműves kanállal el kell vágni a betont amikor friss. Ha több ütembe készül és nem egyszerre van betonozva, akkor a már megkötött betonú helység betonja elé ugyanolyan peremszigetelőt kell rakni mint a fal mellé. 40m2-nél nagyobb felület nem lehet, ha nagyobb egy helyiség akkor keresztben el kell vágni, mint a helyiség-helyiség csatlakozásnál. Továbbá a helység geometriája megváltozik pl: van egy keskeny folyosó, aminek a végén egy nagyobb helyiség van itt a geometria váltásnál kell ugyanúgy mint korábban, de ez az eset lényegében ugyanaz mint a helyiség-helyiség találkozás csak ajtó nélkül. Aztán egy helyiségen belül a pozítív sarkoknál kell "T" alakban bevágni a friss betonba. A sarokra merőleges a T szára kb 15-20cm hosszú, a teteje meg rövidebb. Ha a folyosó írányt vált ott is el lehet vágni faltól falig, de ekkor értelemszerűen nem kell T bevágás a pozítív sarokra.
nem jó megoldás. labilis lesz a szerkezet polisztirol csíkokon. a hanggátlás is gyenge, mert a koncentrált terheknél a polisztirol összenyomódik és romlik a hanggátlása. illetve nem nagyon lehet megoldani a lapok együttdolgozását nagyobb felületen.
szerintem maradj a gerendákra osb vagy deszka megoldásnál és csak a többit variálni.
megoldás az is, hogy a gerendákon van az osb és arra rögtön jön a burkolat. ebben az esetben a gerendák közét alul ki kell tölteni valami szálas hőszigeteléssel (akár üveg, akár közetgyapot) és a gipszkaton állmennyezetet függeszted a fagerendákhoz. hanggátlása ennek is jó.
A kivitelezesi hibak inkabb a kor epitoanyagai es az akkori elkepzelesek miatt vannak, mivel jobban utanaszamolva van mar vagy 20-22 eve, hogy elkeszult.
nagy vonalakban: 10x10 kockahaz tetotereben kozepen van egy kb. 25nm szoba kialakitva, furdo nelkul. A falak forgacslapbol vannak fa szerkezethez rogzitve, szigeteles nelkul. Vekony, kb. 5cm betonreteg, ami mar regen osszetoredezett. Hajopadlo van, lepeshang szigeteles nincs. Ha jarnak fent azt hallani, de nem veszes. Furdo nincs.
Tehat az egeszet ujra kellene epiteni, de tulajdonkeppen csak azert irtam, mert megerosites nelkul is elbirta a fagerendas fodem a normal szobat padlozattal, butorokkal.
Ez sem tűnik rossz ötletnek és valóban ez a legolcsóbb. A gerendák közé milyen hangszigetelés került illetve polisztirol csíkok alatt mit értesz pontosan?
Az természetes, hogy a gerendák tetejére kell osb vagy deszkaborítás mind két esetben. Az általad javasolt osb-s megoldást ha jól értelmezem a következő rétegrendel készülne: 22mm-es osb, 8cm szigetelés, 18mm-es osb. A statikus által javasolt betonos rétegrend: colos deszka vagy 25mm-es osb, szigetelés, fólia, 7cm 6-os vashálóval erősített beton.
ezért szoktam javasolni, hogy a műszaki ellenőrt már a tervezési szakban érdemes fogadni és a statikussal már eleve ő tárgyal. 5 mondatban le lehet tisztázni igényeket és elképzeléseket. ha nem egyeznek, akkor lehet keresni tovább. meg kell találni azt, aki hajlandó számolni is, nem csak durván túlbiztosítva besaccolja a méreteket.
én legalábbis így szoktam. ügyfél helyett letisztázom körülményeket, ne neki kelljen "küzdeni" olyanban amihez nem ért.
Falun epitkezem egy kisvaros mellett. A kornyeken alig van statikus, a hiruk sem jo. Mivel jo statikust akartam ezert a megyeszekhelyen kerestem. A tavolsag miatt nem egyszeru pl. a szakemberek helyszinen valo talalkozasa, de probalkozom osszmunkara fogni oket, mar volt, hogy talalkoztak is, de ez mitsem er, ha szilard elkepzelesebol egyik sem enged.
Mint irtam, nem az en velemenyem a tulbiztositas, hanem a muszaki ellenore es a felelos muszaki vezetoje.
A kerdes, hogy talalnek-e olyat aki mashogy csinalna reszben koltoi, mivel egyreszt nem csinaltattam uj tervet, eddig tartottuk az eredetit, masreszt a femu (elmondasa szerint) statikus is, es megcsinalta volna gazdasagosabban, de ugy gondoltam az alap az legyen eros, ha tobbe is kerul. Ugyan a talajmechanikai vizsgalat nem indokolta, megcsinaltak a 60cm szeles, 1m mely alapot, 6x12-es betonacellal, 8-as kengyelekkel 15 centinkent. Foldszintes haz egyebkent, 30-as teglabol. Eddig kb. itt tartunk
Ilyen esetben milyen vastag osb lapot kell használni? Azért kérdezem, mert az sem annyira olcsó mulatság és szeretném kiszámolni ha megduplázom a fagerendákat és betonozok az milyen költséggel jár illetve az általad javasolt megoldás, hogy nem kell gerendát duplázni és osb-hangszig.-osb rétegrend mennyibe kerül.
az a betonozás minimum 3000 ft/m2 és rengeteg víz, amit beviszel szerkezetbe + locsolgatni kell. aztán lehet hogy csak a beton miatt kéne erősíteni födémet, akkor még több.
a terhek csak az arány kedvéért:
hasznos 2,1 kN/m2 - ebben van bútorok, használat terhe
a fafödém ~ 0,6-1,0 kN/m2 - maga a szerkezet súlya, függően vastagságtól, burkolattól
falteher 0,3-4 kN/m2 - a falak súlya, ezt csak arra a mezőrészre kell számolni, ahol van fal
8 cm betonlemez 2,3 kN/m2
vagyis az a betonlemez közel 70%-al emeli meg terheket (3,5 kN -> 5,8 kN)
a 80-90 cm-es tengelytávval meg lehet, hogy nem is kell nagyon sűríteni ha nincs betonlemez. ez nagyban függ a gerenda állapotától.
Köszönöm az infókat. Jelenleg 80-90 centis tengelytávokkal vannak a gerendák. A betonozást még átgondolom báraz elsőre nem tűnik olyan hatalmas költségnek. A szigetelést mindenképpen szeretném normálisan megcsinálni az a 5 centi plusz hab már nem az a tétel amin érdemes lenne szerintem spórolni.
statikusok hajlamosak túlbiztosítani. talélkoztam 250%-os túlbiztosítással is.
nem "fütyülés" kérdése. az a jó kivitelezés, ahol a szakemberek együtt tudnak dolgozni. volt olyan, amikor gazdasági okokból a teljes rendszert átdolgozta statikus és volt olyan is aki semmit nem volt hajlandó változtatni.
biztos találsz olyat, aki hajlandó a gazdaságossággal is foglalkozni.
Nem vagyok statikus így nem tudom miként kell ezeket a dolgokat kiszámolni. A beton nagyjából 2200kg/m3 ami azt jelenti, hogy kb. 160kg terhelést jelent 1m2-re vetítve. Amúgy ha azt veszem alapul, hogy most fönt van 6-8 centi saras tapasztás ami lekerül és annó mikor megvettük a házat iszonyat mennyiségű lom volt fent és egy helyen még egy jó adag kukorica is lehet meg sem kellene erősíteni a födémet, hogy bírja a lakószintet.
számítás szerint a 20/20 gerenda 5 m-es fesztávon 1,7 m-es tengelytávval elbírja amit szeretnél. a káddal terhelt részen 1,45 m tengelytáv szükséges.
ez csak nyers méret, meg kell nézni azokat a gerendákat amik benn vannak. régebbi fafödémnél általában csökkenteni kell a tényleges keresztmetszetet. saccra 1,4 m-es tengelytávval a terhelés jó. a sűrítés inkább csak azért kell, hogy a felette lévő osb/deszka ne hajoljon. lakószint fafödémjének 10/15 fagerenda ~60 cm-es tengelytávval általában megfelel.
a rábetonozást sem biztos, hogy meg kell csinálni. osb - szigetelés - osb - burkolat rétegrend elég. igaz ilyenkor a kerámia burkolat alá drágább a "bélelés", de szerintem akkor is gazdaságosabb.
ilyen könnyű födémnél a hanggátláshoz legalább 6-8 cm szigetelés kellene. vagy elfogadod, hogy lehallatszik a járkálás is.
Eléggé kompromisszum késznek tűnik ez a statikus. Majd megírom mit mondott, de azt csak 1,5-2 hét múlva tudom, mert elutazom és csak utána beszélek vele miután hazajöttem.
Engem viszont a te fagerendás födémed érdekelne egy kicsit. Mekkora gerendák vannak és milyen sűrűn? Le van e betonozva ugyan úgy ahogy mi tervezzük? Gondolom nagyon lépéshang szigetelés akkoriban még nem volt. Nem nagyon hallatszik le ha valaki járkál fent? Van fürdőszoba az emeleten, mert az eléggé megterheli a födémet. Illetve a fenti válaszfalak nektek miből vannak? Lent mekkora a legnagyobb fesztáv amit át kell hidalnia a fagerendáknak?
Mi sem tervezzük nagyon terhelni a födémet. Fent csak hálószobák lesznek és egy fürdőszoba.
Majd ird meg, hogy mit mondott mert en pl. erre nagyon kivancsi vagyok.
Erdekel ugyanis, hogy ha elsore betongerendas erositest mond akkor vallalja-e (irasban is) a fagerendas valtozatot a keresedre.
Es nem konkretan tetoter es fagerenda-vbgerenda miatt erdekel, csak mint epitteto kivancsi vagyok, hogy a statikusok (ha feleloseggel, irasban) nyilatkoznak egy munkarol akkor epeszu keresre hajlandoak-e valtoztatni. Bar gondolom statikusa valogatja.
A mostani hazunk fagerendas tetoteres, meg sincs erositve. Nyilvan en mar megerositenem, de ez igy keszult vagy 15 eve , de nincs is semmi baja, igaz nem terheljuk feleslegesen.
Most epitkezem es a muszaki ellenor es felelos muszaki vezeto szerint a statikusom kisse tulbiztosit szinte mindent. Ha nekik hiszek akkor szazezreket sporolok meg akkor is, ha az egesz statikai kiviteli tervet ujracsinaltatom massal. Csak kerdes talalok-e olyan statikust, aki ugy tancol, ahogy en, illetve a meszaki ellenor-vezeto futyulnek.
Köszönöm szépen a gyors választ. Ezek szeritnt ha besűrítem duplájára a fagerendákat akkor az képes elbírni a felső szintet? Ez még jobban hangzik mint az I gerenda mert olcsóbb és még könyebb is vele dolgozni. Beszélek a statikussal, hogy mit szól a fagerenda duplázáshoz.
lassan végeztünk a lakás szétverésével, most jönne a korábban említett kb. 4 centis feltöltés (konyha, előszoba és fürdőszoba). Ez úgy 20 nm lenne. Estrich-el fel lehet tölteni, viszont ez 1.6 tonna lenne (1 zsák 2 m2 1 centis emelésére elég, 4x(20/2) zsák: 40 zsák, egy zsák 40 kg = 1600 kg). Ez nekem első körben nagyon soknak tűnik, de lehet, hogy tévedek. Nem túl sok ez?
A másik, hogy olvasom, hogy kellene dilatációs hézagot hagyni.
Tudnátok erről valami információt adni, hogyan kell csinálni, hova kell rakni, stb?
Olvasgatom a fórumot és látom itt vannak eléggé képzett szakemberek tervezői oldalról. Egy födémmel kapcsolatos problémával fordulnék hozzátok. Adott egy régi 1930-ban épült 10x10-es kockaház aminek szeretnénk beépíteni a tetőterét. Jelenleg fafödém van 20x20-as gerendákból felül 6-8 centi saras tapasztással a főfalak 25 centi vastag kisméretű tömör téglából készültek. Kihívtunk 2 statikust is, hogy ajánljanak megoldást miként lehet lakhatóvá tenni a tetőteret. Ketten kétfélét mondtak és árban is igen komoly különbség van a megoldások között. Az első megoldás a monolit födém lenne. Ez nagyon jó megoldás csak körülbelül 3-4 milla lenne mire elkészül. Ez azért sem nagyon tetszik, mert ehhez a tűzfalakat is le kellene bontani és újraépíteni ami megintcsak költségnövelő dolog. A második statikus javaslata, hogy minden gerendaközbe tegyünk 200-as I gerendákat a fagerendákat is benthagyva. Ahol felfekszenek a főfalakra a gerendák ott betonozzuk ki a közöket. Majd OSB lappal vagy zsaludeszkával készítsünk a tetejére egy fedést erre mehet 4-5 centi lépéshanggátló szigetelést erre fólia majd mehet rá 7-8 centi beton vashálóval. Ehhez nem kellene lebontani a tűzfalakat és nagyjából fele annyi pénzből meglenne mint a monolit födém. Fent a falakat gipszkartonból tervezzük megcsinálni és szeretnénk föntre egy fűrdőszobát is ami nagyobb terhet jelent a födémre nézve. A legnagyobb fesztáv amit át kell a gerendáknak hidalni az 4,8-5 méter. Én inkább a második felé hajlok mert az is elég strapabírónak tűnik és lényegesen olcsóbb. Szeretném kikérni a ti véleményeiteket is hátha valamit nem látok át és hátha rossz döntést készülök meghozni. Előre is köszönöm a segítségeteket.
Nem, ott sem szabad, az is a padozat része. A padló felett kell, vagy a falban (válszfal) vagy fal előtt (elé kell építeni egy előtétfalat), de szerintem a padka is szóba jöhet.
Szóval a polisztirolgyöngy könnyűbeton nem alkalmas aljzatbetonnak, feltöltésre, speciálisabb fajtái hang- és hőszigetelésre jók, de burkolat alá aljzatnak nem jó. Nem bírja az igénybevételeket, tönkre fog menni, pláne, hogy ennyi feltöltés van alatta, ami mozogni is fog valamennyit (ezért is kell vasalni az aljzatbetont)
A tömeg miatt ne aggódj. 20-25 cm salakfeltöltést fogsz elbontani, aminek a tömege nagyobb mint a 6cm beton + 19cm EPS hab.
Ui.: Most olvasom, ha jól értem a csöveket az aljzatbetonba akarod vezetni. Itt van feltöltés, abban vezesd, ne a betonban
Ha PS beton alatt polisztirolgyöngy betont értesz, arra még akarsz rakni valami aljzatbeton? Mert könnyűbetonra nem lehet burkolni. Ilyen vastag feltöltés fölé legalább 6cm vastag vasalt (5-6mm-es acélháló 1 rétegben) aljzatbetont kell rakni, arra mehet a kent szigetelés és burkolás.
Hő- és hangszigetelés. Külön anyagot kell használni. Ha csak mint feltöltés használod, akkor 4-8cm hangszigetelés kell pl: L2 a maradék mehet sima N100 hőszigetelésből.
Vízszigetelés: nem szoktak, nem is kell a vízvezeték meghibásodására készülni. Az olyan eset, hogy ha a vezeték élettartalma alatt nem történhet meg. Azért nem kell oda semmi, mert szarul rakják össze vagy valaki fúrás-faragás közben megtalálja.
Ha a vízvezetéket le akarod szigetelni, akkor legalulra is csinálj kent szigetelést, az oldalfalon felvezetve a rétegrend fölé vagy alakíts ki a vezetéknek szigetelt alagutat a feltöltésben.
Milyen műszaki megoldás van rá, hogy ne ázzon el az alsószomszéd, ha netán csőtörés van?
A hangszigetelés miatt nem aggódom, mert a födém gerendák között lévő 20-25 cm salakot lecserélném lépésálló hő és hangszigetelésre. Arra fektetném a PS betont és az 5 cm átmérőjű vízvezetéket. A burkolat alá több réteg kenhető vízszigetelés. De hogyan tudnám kellőképpen a vízvezeték körül is vízszigetelni?
Vagy vezessem padkában a fürdőszoba körül?
Az az OTÉK-ban nem találok kikötést, hogy ott nem lehetne. Jól tudom?
Van egy méretes pince - olyan 5 x 3 m. Itt lehet a műanyagféléket az üveg féléket pl. jó fajta borokat tárolni.
A fém előbb útóbb megrozsdásodik, de azért van az is lent bőven. Ja és télen a nővények itt kapnak menedéket.
Aztán van a sufni egy. itt deszkafélék , bizonyos szerszámok, munkás ruhák. A suni 2- ben dettó ugyan az. Aztán van a padlás és ezenbelül a pormentes padlás. Itt ruhanemű, böröndök és még a jó ég tudja milyen lomok. Börönd 5 db. gurulós. Van még a garázs itt most festegetek.
Az alábbi problémára szeretnék ötleteket, segítséget kérni:
Van egy fából készült kerti szerszámos-tároló kis építményem, amit betonalapra tettem. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen megoldással lehetne aránylag hosszú életűvé tenni -a festésen kívül- a betonra felfekvő fa felületet? Mit kellene alátennem, hogy az aljzatról ne szívja fel a nedvességet? A mérete csak 2 x 3 méter, egyik oldalra lejtő tetővel, ami 15 cm-ert túlnyúlik az oldalfalakon de csatorna nincs rajta.
Van egy kerti tárolóm, ami elég nagy, viszont a pince igen alacsony, ha a menyezetre felrakom a szigetelést, ami szükséges, mert fölötte van a spájz, akkor már a pincében nem lehet kiegyenesedni. Szóval ha le lessz szigetelve, akkor kb 165 körül lessz a belmag, ami igen kevés. amúgy nem vagyok egy gyüjtögető tipus, inkább elöbb dobom ki a dolgokat, mint késöbb. :)
Szóval nem tól magas a pince, ezért is válnék meg könnyedén tőle, na meg a víz miatt.
A leszigetelés víz ellen meg igen drága dolog asszem, már ahogy itt hallottam. :(
Kerti szivattyú (télire), téli/nyári gumi (ha nem felnin van), műanyag kerti szék (szerintem tovább tart ha fagymentes helyen van), slagok, temetésre koszorú (1 éjszakára), vödrös anyagok (festék/vékonyvakolat/stb., ha most volt akció de 1-2-3 hónap múlva lesz felhasználva). Úgyhogy szerintem nem feltétlenül kukázandó dolgok tárolására való a pince... csak erősnek kell lenni és a tényleges hulladéktól megszabadulni :-).
Lakás mustráim során kettő esettel is találkoztam, amikor a felső szomszéd a lakószoba fölé telepített valami vizes helyiséget.
Pechük volt az eladóknak, mivel mind a kettőben pár nappal korábban volt csőtörés.
A szemlézett lakás plafonján jókora folt.
Az egyiknél egy fiatal kis hölgy szabadkozva mondta ,hogy majd a biztosító , meghogy 2 hónap alatt kiszárad. Hát a kettő hónapot meg kell még szorozni 3 -mal , min. egy félév mire kiszárad.
A másiknál meg egy fiatalember árulta az amúgy kurva setét kégliét.
Itt is beázás volt - ő kettő naponként kenegette , de lebukott. Nem mintha megvettük volna bármelyik lakást.
Ja 15 lakást néztünk meg és kettő ilyenbe futottunk bele. Gondolom volt még egypár, amibe felül lakótér felett vizes helyiség volt - csak éppen akkor csőtörés nem volt !!
és a húgom is kettő lakását is úgy alakította át , hogy a vizes dolgokat lakószobába tette - igaz ő megelegedett csak a konyhával - ő a család nagy átalakítósa - egyébként Mezőtúr - ha lakást vesztek ott , legyetek résen.
örülök, hogy segíthettem, valóban fontos, hogy manapság "egészséges" festékek is kaphatóak, sajos még kevés helyen ismerik, de igyekszem ahol csak lehet elmondani, hogy létezik.
Kerítésre, azt bár nem írtad, de ha fábol van a Bóróka termékcsaládot, ha fém kerítésről van szó, akkor a Cellkolor termékcsaládot tudnám ajánlani. Ha tudok segíteni, szólj, nagyon szívesen!
Nála talán nem ilyen vészes a helyzet, de nálam évi 6-7 hónapot 60 cm víz van a pincében.
Namost ha ezt folyamatosan szvatnám azzal a ház alatti vízeret vagy mit sikeresen kitágítanám, mert volna hova bejöbbie a víznek, mivel én leszivatom. Talán elöbb utóbb, de a ház kerülne veszélybe emiatt hogy kimosódik a talaj alóla. Egyébbként nem is van alacsonyan eza terület földrajzilag, ígfy nem is értem a vizet. Kétszer próbáltam meg kiszivatni, és kb 24 óra múlva ugyan ott volt a szint. Most jelenleg nincs víz, de ki tudja meddig!?
Szóval inkább feltölteném, mert akor egy gondal kevesebb, de háborúban nem lenne óvóhelyem :)
Ismerősnél hasonló helyzetben egyszerűen volt megoldva: a pince legmélyebb sarkában ásott egy 80 cm átmárőjű, méter mély gödröt, kibetonozta s belerakott egy szintemelkedésre automatikusan kapcsoló szivattyút.
Azt úgy tudom, már régen is tiltották, hogy szoba fölé fürdőszobát...azért gondold át az alattad lakó helyzetét, te szeretnéd hallgatni a nappalidban, hogy a fejed fölött zuhanyoznak, wc-znek, fürdenek, stb...nomeg az eláztatás veszélye is benne van.
Akkor, akárhogy is csűröm-csavarom, nem marad más, mint szintbe hozni és lecsiszolni. Ha az megvan, még tökölhetek rajta, hogy menjen-e rá másik "réteg".
Az időszakos víz az Úgy tavaj nyár eleje óta idén február végéig.
Azért ez soknak mondható.
A ház régi építésü, így nem tudom mennyire megoldható a víz kizárása. Mindenesetre nem szeretnék olyan projektbe pénzt tolni ami már eleve bukott ügy. Amit nem írtam, és fontos, hogy 177 cm a belmagasság a pincében. Ha most ezt A plafont xps lappal leszigetelem, már én is csak hajolva jutok le. Ezért gondoltam hogy nincs értelme pénzt beleölni, ha csak görnyedve lehet használni, és nem biztos a megoldás. Amúgy persze jó dolog ha van hova pakolni dolgokat, de ami a pincébe, vagy a padlásra kerül, az álltalában a kukába is mehetett volna. Nekem van 40 négyzetméter kerti tárolóm, ami jó sok, és itt is már vannak olyan dolgok amiket nem kellene tárolni.
Azért akartam feltölteni, mert ha csak simán befalazom akkor ott egy házrohasztó tót csinálok, ami elöbb utóbb talán bajt is csinál az erózió, és egyébb kémiai folyamatok miatt.
Szerintem is hülyeség megszüntetni. Sose tudod, mikor lesz rá szükség. Ha esetleg eladod, akkor értéknövelő is lehet. Meg mennyi felesleges munka. EPS-t a plafonra, ahogy írtad, aztán lezárod, hogy senki ne akarjon lent bóklászni.
Később még akár egy puffer kiépítésére is jó lehet...
Inkább kérdezd meg a terveződet, mi okból készíttet egy szerintem rosszabb megoldást. A magassági magyarázetot ne fogadd el mert azzal itt lehet játszani
:) Jó ötlet, csak kb 23 köbméter, és nincs ilyen nagy flakon :)
Arra gondoltam hogy a pince menyezetére felragaszok 10-15 cm nikicelt, ez így a spájz alját szigeteli is, utána a pincét még nem tudom hogy de feltöltöm, és a maradék hézagot a feltöltés és a menyezeti hungarocell között kinyomom púrhabbal, és kész is a betonkocka. Ja és feltöltés közben még egy fém kazettában elhejezek némi leírást az utókornak, időkapszula címén :)
Komojra fordítva hoyg csináljam? Sajnos kőműves /statikus iskolát nem végeztem. :(
Én idáig nem írtam ide, de úgy döntöttem MEGSZÜNTETEM a pincémet, az időszakos víz miatt. 13 négyzetméter. Van valamennyi sitt is, és még lessz is amit bele tudok rakni, de ha teljesen feltöltöm, akkor nem fog felszivárogni a víz? Hogy érdemes betemetni egy pincét? Mire kell figyelni? Van e veszélye?
"A feljáró kerete a gyapot fölött is 15-20 cm szélesen fusson körbe."
itt a szürke dologra gondolsz? és mivel tömjem ki nikecellel vagy gyapottal, nem baj ha ez le van zárva? vagy csak páraáteresztő fóliával zárjam le a tetejét?
Szeretném felújítani és átalakítani a 110 m2-es lakásomat. A tervezővel ki is találtunk egy jó elrendezést. Ez úgy néz ki, hogy az egyik nagyobb méretű 25 m2 szoba egy részéből alakítanánk ki a fürdőszobát. Sajnos a tervező azt mondja, hogy az OTÉK előírja, hogy 77§-ban, hogy
„Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csőkapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelő hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban), ha az főhelyiséget határol
Hogyan tudnám mégis megoldani, hogy a fürdőben a mosdó, kád és zuhany csatornavezetékeit elvezessem és ne kövessek el szabálysértést?
Meg lehet oldani, hogy újat rakjál rá, csak a meglévő parketta hullámait kell eltüntetni valamilyen módszerrel. Vagy úgy, hogya nagyon deformálodottakat kiszeded és kipótolod a helyét, a kisebb hullámokat el lehet tünteni csiszolással is vagy inkább pár mm vastag erre való alátét habbal. A 0,5 centis hézaggal nem kell foglalkozni, az nem probléma, ha akarod oda is befaraghatsz egy kis fát. Szegőléceket fel kell szedni, aztán mehet az új kész parketta az egészre.
Tényleg mókás - most már, hogy tudom egy ideje, és túl vagyok a szentségelésen. (Ja igen, a fal is faszerkezet, egymásra merőlegesen, rácsosan rakott lécek a fal belseje, kétoldalán vmi falemez, közte még kitöltve szigetelővel.)
A vágástól tartanék, nehogy kárt okozzak. Lehet, hogy a padlónak direkt nem terveztek ilyen merevítő funkciót, de talán mégis erősíti a szerkezetet. Néhány léc kivételével (ami toldva van) a padlólécek a teljes emeleten végigfutnak, egy-egy egész szálként, 80 centinként leszögelve a tartógerendákra. (Gondolom, hogy az van alatta) Szóval nem lenne jó, ha csuklik-nyeklik a ház, a pár éves drywit+színezés meg berepedezik (az van a földszinten, az volt egy kerekebb összeg), úgyhogy a hajópadlónak maradnia kell ...
Kösz, akkor szintbe próbálom hozni, ahogy írtad. Azt akkor is meg kell tenni, ha esetleg mégis menne rá valami.
Csak azért nem tervezem felszedni és újrarakni az egészet, mert ez egy könnyűszerkezetes ház emeletén van. Úgy van összerakva, hogy a padlódeszkák alá mennek a falaknak, és még azt is el tudom képzelni, hogy akár szerkezeti tartó szerepük is lehet. Akkor meg kockázatos lenne elvágni a falak mentén, és valahogy kitoldani. Ha megoldható lenne az erre rárakással, hogy csak egy-másfél centit emelkedne a szint, az még nem lenne gond, annyit az ajtókon is lehetne igazítani. A küszöböknél sem lenne gáz (hogy a két oldal nem egyforma magas), mert az egész szintet egyformán csinálnám meg.
Azt elfelejtettem, hogy nem baj, ha valamivel drágább megoldás lesz (pl. a szalagparketta és kiegészítő anyagai belefér), de olyan legyen ami tetszik és tartós. Sajnos van néhány mélyebb karc, ami nem is bútor alá esne, így csiszolás után is látszana, ezért is talán jobb lenne rárakni egy újabb réteget - ha "műszakilag" megoldható. Szimpatikus a szalagparketta, mert magasságban nem emel sokat, és a szerkezetet sem terheli, mert könnyű. De ha az jön ki, hogy nem jó neki ez az alap, akkor nem lesz rárakva.
mokas ahogy a fal rajta van, es nem is tunik vastagnak, gondolom az is valami fa szerkezet.
eppen el lehetne vagni a fal mellett kozvetlenul, es ujat csinalni, de az egy komoly projekt.
en annyit csinalnek vele, hogy a nagyon puposat vagy kicserelnem, vagy csak legyalulnam sikba (vagy kezi szalagcsiszolo 60-80-as papirral), a resbe gyalulnek beleillo lecet. aztan felcsiszolni, es ujralakkozni. csiszolas-lakkozasra szerintem ad mester is elfogadhato arat, a javitas pocsolodos, azt nem szeretik/vastagon szamoljak. egy nap alatt felcsiszolja-lelakkozza az egeszet majdcsak, ugyanannyi penzt kifizetnel a masik napert, ami a javitgatas? amugy a csiszolas-lakkozas is uj szegoket jelent ha igazan szepen akarod.
a szeget ugy usd le, hogy egy letompitott 100-as szeget teszel ra, es azt utod, igy akar szint ala is tudod utni, es nem lesz kalapacsnyom a padlon.
Erre azért nem lehet új parkettát rakni így. A felpúposodás gázos, a hézag nem annyira, hogy ha nem akarod felszedni a régit, akkor azt lehetne csinálni, hogy a nagyon deformálódott darabokat felszeded és beraksz a helyére valamit, mondjuk lécból gyalulni kell megfelelő méretűt + kezelni (mondjuk volt ahol csemberagasztóval tltötték ki, azt nem igazán ajánlom). A kis egyenletlenségeket meg lehet oldani alátéttel. Van ilyen polifoam? hab vastagabb lemez, amivel kisebb felület kiegyenlítést meg lehet oldani, de ez sincs ingyen. De ha ráraksz új parketátt, akor az egész padló szint magasabb lesz, ami probléma lehet az ajtóknák, abból is le kell gyalulni, ha befelé nyílnak. Osszál-szorozzál, kérj ajánlatot parkettástól a felújításra is, lehet az a legolcsóbb, ha felszeded az egészet és újat raksz, de ennél az esetnél is bejátszik a sznt külnbség változás, mert a szalagparketta valszeg vékonyabb, mint ami lent van + lehet az aljzat egyenletlenségeivel itt is kell valamit kezdeni.
OK, kösz a tippet, leütöm a szegeket, jobb a békesség.
A másik lehetőségről, hogy erre szalagparkettát rakni, arról mit gondolsz?
"D-profil": maga a profil nem egységes, lécenként kisebb-nagyobb mértékben eltér, de egy-egy lécen belül teljes hosszában azonosnak tűnik.
Tehát vannak "Débb" és "kevésbé Débb" deszkák. Ez rosszat jelent?
Csináltam pár képet róla.
1. Ezért nem lesz felszedve és új lerakva: alá megy a falaknak (rá lette építve az emelet?!), ilyen a közlekedő felé és az erkély felé is.
A színesebb léceken úgy látszik, mintha a fal mindkét oldaán ugyanaz a léc lenne. Felszedtem a saroklécet pár helyen, ott az látszik, hogy tényleg alámegy a falnak.
2. Ezért kell felújítani: néhol már fél centis a rés (legtöbb helyen alig van, de ahol van, ott feltűnő)
3. D-profil. Ez a léc a legmeredekebb, ennyire domború csak 2 van. Ennek a deszkának a széleinél 5-6 mm mélységet lehet mérni. (Másutt 2 mm a jellemző)
4. Szálirányban nincs felpúposodva, nem is hajlik be
Ha kitépi a szél és éppen alatta ál valaki akkor szépen megsül ha hozzá ér a kábelhez .
Figy az ELMÜ álom az államban.
Nem teszik a föld alá a kurva kábelüket . Nekik a statisztika a fontos .
Egyébként az ingatlanra nézve ez értékcsökkentő tényező.
Mi így vettünk évekkel ezelőtt egy telket , hogy a gázművek nyomócsöve a közelben volt és a véd távolsága 16 m jobbra és balra egyaránt . Ebből a 16 méterből belógott 1.5 méter. Ez 1.5 mft minuszt jelentett a vételnél .
Mondjuk a ház felett futó vezeték "kissé" zavaró, mi van ha tényleg történik valami? Kitépi a szél a szomszéd házból stb. Iszonyú balesetveszélyes. Még akkor is ha (ha az elmű nem kavar be) 1-2 éven belül nem sürgős a probléma megoldása.
Köszönjük, akkor ez is lesz... az a jó, hogy még teljesen időben vagyunk. Csak tegnap "kissé" bepánikoltunk, hogy mi van ha az Elmű ráteszi a kezét vagy bejegyeztet valamit mi meg ott állunk egy jó helyen lévő, ha nem is túl nagy de azért még éppenhogy élhető méretű telekkel, amivel csak hosszú-hosszú pereskedés után lehet kezdeni valamit.
Minden ELMÜ-nek van egy kirendeltség-embere az adott településeken. Őt kellene megkeresni, úgyis őt fogják kiküldeni a helyszinre, hogy nézze meg mit lehet tenni.
Felhivod, kimegy, és nyilatkozik, hogy mit lehet tenni.
A hozzáállásuk kb. a MÁV-éval vetekszik, szóval ne hagyd magad :)
A mi házink egy sátortetős elég kis szöggel, 2005ben épült ikerházfél.
Gondolom a kivitelező ott spórolt ahol tudott a szigeteléssel. A házon 3 cmer nikecel van:-(
gondolkoztam már ennek is az ujraszigetelésén, de szerintem nem érné meg.
Viszont a tetőtérben van 2 szoba.Csináltam a padlásra egy feljáratot, és ott a plafon 2 réteg gipszkarton, csak kb 15-20 cmer gyapot van, és ennyi.
Gondolom lehetne halahogy itt csökkenteni a hőveszteséget, csak nem tudom mivel lenne érdemes. ha van valakinek 5lete szívesen veszem. szeretném használni lomok tárolására is.
járható nikeccellel leburkolom az elegendő?
elég csak a padlót vagy a tető fennmaradó részét is kell?
általában önkorik érdekeltsége a szennyvízkezelés így nem biztos, hogy érdekük.
aki nem köt rá a kiépült szennyvízcsatorna rendszerre annak környezet terhelési adót kell fizetni, kivéve: ha a szennyvizet környezetvédelmi engedéllyel rendelkező módon tisztítja és a keletkezett vizet megfelelő módon elvezeti (élővíz, szikkasztás, elszállítás).
a ma forgalomban lévő kistisztítóknak megvan ez az engedélye. a környezetvédelmi szakhatóság általában a helyi jegyző, aki kérelemre engedélyezi is, ha a feltételek fenn állnak. pl. belvizes helyen nem fogják a szikkasztást engedni.
ez a leírt eset nem elmű-s érdekeltség, tehát nem vonatkozik rá a törvényileg előírt "tűrési" kötelezettség. ha elosztó vezetékre akarják a vezeték szolgalmat rájegyezni a telekre, az ellen semmit nem lehet tenni. ilyenkor lehet(ne) kérni kártérítést. gyakorlata nincs a kártérítésnek, mert 2009-2010-ben kezdték el tömegesen feljegyeztetni ezt a fajta jogot áramszolgáltatók.
a te esetedben viszont a szomszéd érdekköre a vezeték. az ingatlan értékcsökkenésére kártérítést kérhetsz. jelen esetben a beépítés jelentős korlátozottsága ennek alapja így szomszéd jobban ját, ha áthelyezteti bekötést. ha a szomszéd más módon nem tudja megoldani az áram bevezetését csak a te telkeden, akkor azt nem tagadhatod meg (kártérítés jár ilyenkor) ha megoldható akkor kérheted a telked szabadon hagyását.
ez a jog. a megoldás egy megegyezés, mert a jogi út hosszú és költséges, és rossz viszonyt szül.
a költség azé, akinek érdeke az áram. elmű annyiban szól bele, hogy műszakileg jó-e a vezeték vagy sem.
1. a szegeket leutheted es kesz. amugy nem nagyon bantjak a csiszolot.
2. direkt D alaku, vagy fel van puposodva? ha utobbi, akkor valami nagyon nem kerek vele. jo lenne megtudni mitol puposodott fel. inkabb homoru szokott lenni, ha alulrol nedvesseget kap. ha pupos, az azt jelentene hogy a fonakja szarazabb helyen van mint a szine.
Lakkozott deszkapadló felújításában kérnék tanácsot. Felszedni nem kellene, könnyűszerkezetes ház emeletéről van szól, és saját barkácsolás lesz mester nélkül.
Két lehetőséget látok: 1) felcsiszolni és újralakkozni 2) valami védőréteggel bekenni (gomba, rovarok ellen), majd szalagparkettát rakni rá
A problémáim:
a) Felcsiszolás. Erre a parkettacsiszolót ajánlották. A gond: a deszkák nem sík felületűek, vannak szintkülönbségek, és kiálló szegvégek. 20 cm szélesek és "D" keresztmetszetűek a padlódeszkák. Ha egyenes lécet rakok rá keresztben, akkor jól látszik, hogy a szélek találkozásánál tipikusan 2 mm-rel mélyebben van, mint a közepénél. Ez egy-két helyen megvan 5 mm is, de általában "csak" 1-2 mm. A szegvégek: a többség szintben van, de elég sok (minden 3. v. 4.) kiáll néhány tized mm-t.
A szegvégek nem szedik szét a parkettacsiszolót (a benne lévő csiszolóvásznat)? Lehet (érdemes) ilyen felületet parkettacsiszolóval csiszolni, vagy erre más szerszám való?
b) Szalagparketta. Kaptam olyan tippet, hogy rakhatok erre szalagparkettát is, amit érdemes a hajópadlóra merőlegesen futó irányban rakni. Ha alatta a deszka le van védve (gombaölő vagy lakk?) és a legvastagabb anyag kerül a szalagparketta alá, akkor nem lesz gond. Erről mit gondoltok?
kösz a választ....20kg-s Tetol Fb van otthon, azzal fogom lekezelni, többször is...2 éves szerkezet, alaposan kiszáradt már...remélem nem fogja magát nagyon megdobni, scavarokat nemrg húztam meg, remélem nem fog repedni egy-két szarufa, szelemen
"Csak ugye nagy üzlet a csatorna, amiből mi köszönettel...."
Hát itt van a kutya elásva. Bizony nagy biznisz és abból ha bekerül az ember egy életen át kilépni nem lehet. Az árakat meg a csillagos égig emelik.
Bp.-en a szenny víz drágább mint a tiszta ivóvíz !
A környezetvédelemmel mindent meg lehet ideológizálni.
A múgy Bp. eddig a szennyvíz felét tisztítatlanul engedték adunába, vitte a gravitáció. A csatorna rendszereketalakosság építette ki saját költ ségén , amit később elprivatizáltak
Kényszerszolgáltatások :
villany ( ha nem fogyasztasz akkor is kell fizetni,
gáz ugyan úgy,
víz + csatorna itt is van alapdíj,
kéményseprés ( ami már régen nem seprés ),
némely kötelező biztosítás (most azon ügyködnek , hogy ebből is több legyen
és még a szerencsétlen jelzálogosok - a bankok itt is azon ügyködnek, hogy az illető az élete végéig fizessen !
A zárt rendszer egyébként ezerszer környezetkímélőbb mint a csatorna, itt a tisztított vízzel locsol az ember, azt vezeti vissza a WC-be stb. Úgyhogy nem pazarol. Csak ugye nagy üzlet a csatorna, amiből mi köszönettel, de inkább kimaradnánk :))))
Ha zárt rendszerű akkor csak az a kikötés (tudtommal), hogy hivatalosan kell elszállíttatni a szennyvizet. A zárt rendszer a kulcsszó, mivel az nem terheli a környezetet (ha a maradék cuccot megfelelő módon szállíttatja el az ember).
Környezetterhelési díj van egyébként ha jól emlékszem ami valóban ing és gatya (ráadásul jogos is... ha már nem csatornáz az ember akkor legalább ne terhelje a környezetet, ne szennyezze a talajt és a talajvizet).
(csatornázás helyett =/= csatornázás megszüntetésére, egyszerűen nem szeretnénk brutál magas díjakat fizetni így ki sem építjük - feltéve, hogy engedélyezik)
Viszont: szerintetek hogy engedélyezhették, hogy más háza felett 1 méterrel haladjon a kábel? Ha megsérül, leég a ház! Ha valaki kibújik, hogy kicseréljen egy cserepet megcsapja az áram. Ez így életveszélyes.
OK, köszi! Úgyis be szerettünk volna menni és kifaggatni őket (szennyvíztisztító rendszert szeretnénk kiépíteni a csatornázás helyett, amit elvileg engedélyeznek ha zárt rendszerű, de biztosra szeretnénk menni).
en szemelyesen csinalnam, es az onkorinal kezdenem. az eposztalyon.
szemelyesen, mert ugy sokkal tobb mindent elmondanak, mint telefonba egy ismeretlennek, aki akar ellenor is lehet.
es az onkorinal, mert ok kb kivulallok, de szakertok. ra kell vedd, hogy gondolkozzon helyetted. az elmunel erre kisebb az esely, az elmus azt a megoldast fogja mondani, ami neki a legegyszerubb.
nem lehet, hogy siman kezdemenyezni kellene? ha elobbi a datum a papiron hogy felszolaltam az elmunel, hogy ez nem tetszik es nem szabalyos, mint hogy be akarjak jegyezni a vezetekjogot, akkor mar nem jatszik az igy volt ez mindigis, csak rendezzuk a papirokat tema.
Ha jól emlékszem, ezekben az esetekben nem kell a tulajdonos beleegyezése, valami olyasmire hivatkoznak, hogy ha már legalább 10 éve ott a vezeték, akkor ők csak utólag tisztázzák a jogi helyzetet, nem kell ehhez a tulaj. Na most ezért parázok, mert ha minden igaz akkor nem is kötelesek megosztani velünk a tényt, hogy valamit odaxartak a tulajdoni lapunkra. Nagyon gáz.
Fú. 2-300e. Imádni fognak.
Az lenne viszont a kérdésem, hogy szerinted (szigorúan magánvélemény), hogy az ELMŰ cse**te ezt el (ld. hagy menjen csak a vezeték ahogy akar, nehogymár át kelljen helyezni az oszlopot) vagy a szomszéd próbált spórolni a bekötésen és ezért kötötték így be az áramot? (igazából azért lenne jó tudni, mert több mint 30 éves jó kapcsolat van a szomszéddal, így igencsak kínos a helyzet)
Ennek az egyeztetését egyébként hol érdemes elkezdeni? Önkormányzat? Elmű?
A mindenkori tulajdonos hozzájárulása nélkül érvénytelen mindenféle bejegyzés. (Elvileg asszem van valami elévülés, de az 10 vagy 15 év)
A megoldás viszonylag egyszerű: a szomszéd ház utcafronti részére helyezze át a tetőtartót, kapja onnan a betápot. Vagy pedig a következő oszlopról ágaztasson le.
Nem lehet ebből komolyabb gond, csak kisebb boxolás. Meg a szomszédnak 2-300e Ft-os tétel, ha az ELMÜ szbaványosittatja vele a bekötést. (márpedig felénk minden esetben kell, ha hozzányúlnak a bekötő vezetékhez)
Nekem 90e volt a villanyóraszekrény+tetőtartó+32-es cső. Meg majdnem 100e volt a kábel, FI-relé, földelés, kismegszakitók és a munkadij.
Kedden bemegyünk a földhivatalba, hogy bejegyeztek-e bármit a tulajdonira (MI semmit nem kaptunk erről, de a neten olvastam, hogy elég sokszor kimarad - 2 éve mindenesetre még tiszta volt). Mindenképp befizetünk az azonnali SMS-értesítésre, hogy ha bárki belepiszkálna akkor tudjunk róla és fellebbezhessünk (ld. ha még nem jegyezték be akkor lehet, hogy 2012-ig akármikor bepróbálkozhatnak).
Igazából ma szembesültem azzal (a neten böngésztem), hogy mekkora gáz lehet ebből. Ha nem tudjuk megoldani akkor lényegében értéktelen a telek.
Még nincs építési engedély, reálisan 1 éven belül biztos, hogy nem lesz építkezés. Lehet, hogy több. Persze ha CSAK ezen múlik akkor SOS elkészíttetjük a terveket és beadjuk az önkormányzathoz (max. elévülnek).
Így, hogy csak elméleti szinten beszélünk építkezésről, még nem tudom, hogy mire fel lehetne kötelezni a szomszédot/elműt, hogy rendezze a helyzetet. Mondjuk a veszély elhárítására hivatkozva?
HA az Elmű sutyiban bejegyeztette a jogot akkor mit lehet tenni? (persze tudom, hogy elvileg tudnunk kellene róla, de szivatott már meg minket a földhivatal ...).
Ha időközben akarják bejegyezni akkor a fellebbezésen kívül mit tehetünk?
Tulajdoni lapra rá van jegyeztetve a vezetékszolgalmi jog?
Mert ha nincsen, akkor elvileg a szomszédot lehet kötelezni arra, hogy mivel az épitést akadályozza, a bekötését oldja meg máshogyan.
Ami egyébként nagy szivás lesz neki, mivel szabványositania kell a bekötés vezetékét, a villanyóraszekrényt, és a földelést is egyúttal...
Gyakorlatilag ennek számotokra semmiféle költséggel nem szabad járnia (ha nincs bejegyezve a szolgalmi jog), de ettől függetlenül az ELMÜ be fog próbálkozni. Ne hagyjátok, ez a szomszéd és az ő dolguk.
A villanyszerelősbe már beírtam a kérdésem, de azt hiszem ott rossz helyen kopogtattam. Talán majd itt - kizárt dolog, hogy egyedül lennék ezzel a problémával. Megpróbálom felvázolni a szitut, hátha van valaki aki segít abban, hogy merre induljunk.
Adott egy földszintes (átépítendő / bővítendő) családi ház. A kert kb. felénél áll a kerítés előtt az utcán egy villanyoszlop. Erről a villanyoszlopról kapja az áramot a kérdéses ház és az egyik szomszéd.
A gond csak az, hogy a szomszéd házhoz az áram a kerten keresztül megy egy légkábelen. A kábel viszont -a megszokottól eltérően- nem a szomszéd ház elejéhez (utcafront), hanem az oldalán kb. a ház közepéhez (ez a telek felénél lehet kb.) érkezik, kb. 4 méter magasságban, így majdnem a teljes szakaszon átmegy a kerten - pedig ezt semmi sem indokolja az oszlop logikátlan elhelyezésén kívül (ld. nem a két telek sarkán hanem az egyik telek közepén áll) - az oszlop áthelyezésével egyértelműen megoldódna ez a probléma. Vagy ha a szomszédhoz az áram a házuk elején érkezne be a házba (igaz, a telek egy részén még mindig áthaladna a vezeték ami miatt parázunk is, nehogy vezetékjogot jegyeztessen be az ELMŰ - amit nem tudjuk, hogyan lehetne megúszni)
A következő gond az, hogy ennek köszönhetően a kábelek szó szerint a földszintes ház teteje felett futnak, szerintem még az egy méter távolság sincs meg - vagy ha megvan, akkor éppenhogy. (később megpróbálok képet csatolni)
Ez szerintem önmagában is necces.
A legnagyobb gáz az, hogy a telekre előbb vagy utóbb építeni fognak, betartva a helyileg engedélyezett 6 méteres épületmagasságot - ami hála a kábelnek per pillanat lehetetlen, hiszen az pontosan a ház teteje felett megy el és érkezik a szomszédhoz.
A kérdés: mit lehet ebben az esetben tenni.
Az oszlop áthelyeztetése lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
Föld alatt átvezetni a kábelt talán megoldás - ha az Elmű engedélyezi- és ennek sem sejtjük a költségeit (mennyi lehet ha a telekhatártól a szomszéd ház kb. 8 méternyire lehet?). Plusz létezik, hogy a földszintes ház tulajának kell kifizetnie azt, hogy a szomszédhoz ne egy őt a tulajdonjogában korlátozó légkábelen keresztül érkezzen az áram?
Plusz amin filózunk, hogy a helyi építési hatóságnál szólunk, hogy mit lehet ezzel kezdeni - a szomszédot viszont nem szivatná az ember (főleg, ha ott szeretne később élni) - így az ELMŰt kellene első körben sarokba szorítani, hiszen emiatt a bekötés miatt a tulajdonos ugye akadályoztatva van abban, hogy a telkét rendeltetésszerűen használja (hiszen még a tetőre se mehet ki ha pl. hozzá kell nyúlni a cserepekhez, mert megcsapja az áram) illetve, hogy éljen a helyi építési hatóságok által biztosított magassági korláttal.
A tippünk egyébként az, hogy ez a bekötés nem volt szabályos - az tuti, hogy engedélyezték, de valami nem 100-as körülötte.
A gáz viszont az, hogy mi van akkor, ha az Elmű szenyózik emiatt nem adják ki az építési engedélyt stb. (plusz ki tudja mennyibe fáj ez az akció).
Ujabb "vitaindito" kerdesem lenne, tetoszerkezet faanyagvedelmet illetoen...nagyon vegyesek a gondolataim e teren, mert egyik oldalon ott az eloiras, hogy a faanyagot kezeljuk le pl. Tetol fb-vel, ismert okok miatt, viszont bennem a kisordog es alaposan utana nezve azert vannak ellenvelemenyek is, mivel ezek enyhen mergezo anyagok, kesobb, belakva a tetoteret kiparologhatnak, es franc tudja milyen hatasa van foleg kisgyerekekre...lehet, h kukacoskodas de jo lenne tudni mi a jo, optimalis megoldas..
A nagyon háklis épittető/főnök/beruházó egy zseblámpát szokott a falra fektetni, és ezzel világitja meg a falat. Az egyenetlenségek, hibák azonnal meglátszanak. Borzasztó nehéz 100%-osra megcsinálni még szakembernek is. (nekem egy profi csapat egy lakásnál 7x glettelte és csiszolta át a felületet, mire átvettem)
Nyugodj bele, glettelés/csiszolás nélkül ez ilyen marad.
A budapesti Zölderdő Óvoda alternatív energiaforrásokat felhasználó fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés pályázatának önrészét különböző rendezvények létrehozásával szeretné növelni. Ebből az első: Jótékonysági Est, 2011. május 4-én szerda, 18.30, helyszín: Bp.XII. ker. Barabás Villa
A közel két órás esten fellép többek között Fellegi Ádám zongoraművész, Kárász Eszter színművész, és még sokan mások. Belépőjegyek: 4500 és 10000 Ft Mindenkit várunk!
További info: www.zolderdoovoda.hu, tel: 1 394 24 52
Egy sima felületű glettelt előszoba falat festettem Dulux egy rétegű latex festékkel, két réteget használtam, mert egy réteg természetesen nem fedett. A problémám az, hogy a fallal párhuzamosan érkezik be a fény az előszobába és bizonyos szögből nézve a falat a fény megtörik rajta és foltok látszanak. Olyan mintha itt-ott kicsit érdesebb lenne a festék felülete és azon nem ugyanúgy súrlódik a fény mint a fal többi részén.
Festés előtt persze alapoztam mélyalapozóval, és a festékhez ajánlott rövid szőrű Dulux teddy hengert használtam.
Miből adódhat a fenti jelenség?
Mi lenne, ha az egyenőtlenebb falakhoz ajánlott hosszabb szőrű teddy hengerrel festenék?
Várom a véleményetek, aki tud legyen szíves segíteni.
A cementnek az a tulajdonsága, hogy a benne lévő fém erősen oxidálódik és kialakul egy mikronokban mérhető oxidréteg ami nem engedi összetapadni a két felületet . Ez szívás !
Ezért a betont képlékenyre keverjük ,bedolgozzuk , elsimítjuk hugarocellel és várjuk a szikkadást . Napos időben ez gyorsan megy de amikor a felület képes felvenni a további munkafolyamatokat akkor cementszórunk vagy cementtejezünk és !!! rozsdamantes simítóval !!! elhúzzuk .
Jó munkát .
Ha így csinálod a felület olyan lesz mint a szegénység : ÖRÖKÖS
"a kazán a gyártó szerint 75% hatásfokkal dolgozik"
Ez vegyes kazán ???
Mert akkor ,csak a marketinges és a gyártó szerint 75% , valójában - ha 2 éves száraz a fád - akkor csak , 50-55% , de ha vizes a fa akkor jóval kevesebb !!!!!
De jelen kazánnal meg szerintem kicsit sem hatékony a fűtésem mert folyamatos folytással megy, kb napi 10 órát. A kéményben lehet valami mert az most sem kicsi.
a vegyes azert egy kicsit speci eset. mert nyilvan nem akarnal 24 oraban futeni vele nagyhidegben. plusz ha joval kisebbet veszel, lehet hogy tul nagy lesz a kemeny!
Hálás köszönet! Jelenleg 35kw-os van de már nem mai gyerek, tartok tőle hogy kilyukad, és amilyen mázlim van, télen fog. Jelenleg ez a kazán a gyártó szerint 75% hatásfokkal dolgozik de én télen átlag 50C vízzel elérem bent a 23-25C-t. Ezért arra gondoltam hogy jóval kisebb is elég lenne. (vegyestüzelésűről van szó)
A Polifarbe Platinum, amit Szobafest olvtárs írt, az nem az?
És köszi az eszmefuttatást, kábé erre gondoltam én is, legfeljebb nem tudtam volna így "számszerűsíteni". Egyelőre egy "kb. 10 éve korszerűsített, de gőzöm nincs mennyire" típusú lapostető alatt lakunk, és még így is csak két-három olyan napunk volt az elmúlt nyáron, amikor bekapcsoltuk a légkondit. Na mindegy, egyelőre úgysem fenyeget, hogy bele tudnék kezdeni egy építkezésbe. Már annak is örülnék, ha a bérelt lakásunkat egy nagyobb sajátra tudnánk cserélni. :-(
a hotarolas telen annyiban szamit, hogy felorankent kell 10 perc futes vagy ketorankent 40 perc. meg hogy sielesbol visszateroben fel nap vagy 3 ora a visszafutes.
viszont nyaron nagyon mas a helyzet. olyan napokon, amikor nappal 35 fok van, de ejjel/hajnalban csak 16, kello tomeggel tartani tudod a 22-23 fokot bent. (plusz okos arnyekolas, szelloztetes persze). a szellozes magaban keves, mert a kis hotarolo tomegedet hiaba hutod at szelloztetessel ejjel, nappal gyorsan melegszik, es delutanra meglesz a 28 fok bent.
a kis hotarolo tomeg elonye, hogy lehet gyorsan valtoztatni a homersekletet, es igy a hoveszteseget csokkenteni. ejjel 17 fok, nappal 21 fok, halot nappal nemfutom, nappalit ejjel nemfutom, legkondi az eppen hasznalt helyiseget felora alatt lehuti, nem hasznalt helyiseget hagyom felmelegedni, stb.
Magyarán jól ki kell találni nyáron az éjszakai átszellőztetést (a kecske is jól járjon, meg a betörő is kint maradjon), cserében viszont ha télen elmegyek egy hétre síelni, hazaérkezve előbb fűtöm fel a házat? (Illetve későbbre állíthatom be a fűtés visszakapcsolását.) Azért ez még nem tűnik akkora hátránynak, de innen ez már a "gusztus dolga" kategória, gondolom. Meg persze nem is számoltam kész, szigetelt-vakolt falazat négyzetméter árakat sem.
Dagonyát ott ahol a csövek lesznek ha nagyon esik. Ha nem leásol hanem csak oda teszel egy két hordot az is jó, a túlcsorgót meg lehetőleg elvezetni a közeli árokba amit erre termeltek ki ha van.
Családi ház tetőről lejövő esővizet szeretném elszivárogtatni a kertben. A "talaj" a felső 20 centit kivéve gyakorlatilag tömör szikla, így szikkasztók, tatályok stb. leásása kizárt. Arra gondoltam, hogy lefektetek a fű alá a földbe kb. 50-100 méter draincsövet és ebbe a "rendszerbe" belevezetem a csatorna vizét. Szerintetek ez így működőkpes, vagy csak tavat csinálok a kertből?
Laikus kérdés: Mi újság az Ytonggal ezügyeben? (pl. léghang gátlás) Annál habarcs helyett létezik "ragasztás" is, ha rendes a kőműves, akkor vakolat nélküli glettelés is tehát a falazat száradásra gyakorlatilag nem kell várni. Nyilván ha csak előnye lenne, akkor mindenki ezt használná, oszt' mégsem. Miért nem?
Grafitos kb 20%-al drágább, tehát ugyanannyi, mint a 20%-al vastagabb fehér.
A hanggátlásnak nem kifelé van jelentősége, hanem befelé. A léghangok ellen pedig a TÖMEG véd a legjobban. Magyarul minél nehezebb a tégla, annál jobb.
A HS-t végképp feleslegesnek tartom, ha annyira ragaszkodsz a modern téglákhoz, akkor inkább N+F.
A 0.2 értéket könnyű összehozni, 10-12 cm grafitos elég hozzá (falazattól függően).
Jól veszem ki, hogy Te inkább a B30-at részesíted előnyben akár a 30-as NF, akár a 38-as téglákkal szemben? 38-as HS-ről mi a véleményed?
Ha egyszerre van építve a ház, tehát nem mint nálad, akkor is érezhető a negatívum hanggátlás ügyben? A válaszfalak Porotherm 10/50-ből lenne, kifelé meg mindegy, hogy mennyi hang megy, ha a 30NF ezt leszámítva jobb.
0,2-t szerintem elég nehéz összehozni (alatta már passzívnak számít, ha nem tévedek), de a Hőszigetelés topicban biztosan találok ezzel kapcsolatban sok hozzászólást.
Nem nézegettem még nagyon utána az áraknak, de a grafitos és a sima EPS között mennyi árban a különbség?
Elvileg ősz végére lenne kész a ház, tehát télen laknánk benne. így viszont kell a szigetelés már az első tél alatt is.
Nem muszáj B30, lehet Porotherm/Mátratherm 30 N+F is, de nekem utóbbiból bővült a házam, és borzasztó a hanggátlása a ház első részéhez képest, ami régi B30.
Mindenképpen úgy nézegesd, hogy a falazat U értéke 0.20 közelében (alatta) legyen, mert ez a hosszútávú, előrelátó épitkezés.
Grafitos EPS-t nézz, mert ebből elég 20%-al kevesebb vastagság is ugyanahhoz az értékhez.
Akkor ne rakj hőszigetelést, ha nem fogsz bent lakni abban az egy évben. Különben a gatyád rá fog menni a fűtésre... Ráadásul a gépész/fűtésszerelő a házadat a hőszigeteléssel együtt fogja méretezni, ennek megfelelően lesz kialakitva a padlófűtés és a radiátorok mérete is. Tehát nem fogod tudni kifűteni a szigetelés nélkül a házat...
A fűtésed az első télen úgyis magasabb lesz, mert száradnia kell a háznak, neked meg ebből következően kereszthuzattal naponta többször szellőztetni, különben pára/penész lesz.
A kettős hálózás: a mondjuk 12 cm-es beton alsó és felső harmadában helyezkedjen el a két háló.
Nem kell több tizezer hozzászólást végigolvasni, elég 2010-től mostanáig. Pár havonta általában ismétlődnek a kérdések, nincs értelme kezdetekig visszamenni.
Teljesség igénye nélkül akik hozzászólásait érdemes olvasni: cseik, nopánick, topikolos, botsinkai (és jómagam)
Azon is gondolkodtam, hogy ha kész van a ház, nem rakok rá egyből hőszigetelést, hagyom kiszáradni, és majd csak 1 év múlva. Szerinted van ennek az elméletnek haszna?
A fórumokat nekiállok olvasni, több tízezer hozzászólást kell átböngésznem, de nincs mese.
Köszönöm a válaszodat, erősen gondolkodom rajta, de nagyjából én is szeretnék tisztában lenni vele, hogy mit hol miért, és gondoltam, hogy a fórum erre megfelelő hely.
Egyébként azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyik műszaki ellenőr ezt tartja helyesnek, a másik azt, pl. tégla típusa (30-38-44).
Tényleg csak az érdekesség kedvéért, de csak elmentem, és lemértem :).
29 centi+vakolat a fal vastagsága, szóval van egy 12 centis kürtő a falban. Jobban mondva csak a felében, mert a nagyszoba fala már rendesen 35 centis tömör fal, egy darabon lezúztam ott is a vakolatot.
Szóval a 10 méteres fal fele ilyen lukas, fele tömör. A lukas rész úgyis fürdő lesz, meg WC, oda nehéz dolog nem kerül, szóval egy kicsit nyugodtabb vagyok :). Valószínűleg a pince falát nem akarták terhelni a tömör fal súlyával.
festő a szakmám és ritkán hallok ilyen pontos meghatározást mit keres a megrendelő. A Poli-Farbe Platinum festékcsaládot ajánlanám. Ezt a festéket egy magyar festékgyár gyártja, ez formaldehid mentes festék, árban is kiváló, egyrétegű falfesték, nagyon jó fedést biztosít.
a 6-os válaszfalat lehet, de kantra tett km téglát meg nem vésel úgy, hogy egészben maradjon a fal. és ne felejtsük ez nem válasz- hanem tartófal és repedése esetén döl belőle a dzsuva.
ok legyen, egy óvatos fúrás polcnak belefér, aztán kiderül fennmarad-e.
Készíts pontos tervet , Ne csak a ház egészét nézd hanem tekints a részletekre is nyitott szemmel .
Szerintem készíttets egy árazatlan és egy árazott költségvetést . Ezt oszd széd a kivitelezők között és akkor a kapott információkból kialakul egy a reálishoz közeli kép .
Kivitelezőt csak is valami szervezet vagy iparos közösségből választanék magamnak . Pl. Ipartestület vagy Iposz stb.
Itt van egy etikai bizottság és ha van valami gebasz akkor minden simábban megy és innen kaphatsz szakmai segítséget is .
Igényes kivitelezésnél inkább a felső tartomány (180-200e Ft/nm) a reális MAI árakon.
2-3 év múlva azonban remélhetőleg már magára talál az épitőipar, igy a munkadijak magasabbak lesznek, az anyagárak meg minimum az inflációval növekednek. Szerintem 220-250e körül számolj, ha ilyen távlatban gondolkodsz.
Persze az, hogy kétszintes, némileg befolyásolja az árat, hiszen kevesebb alap, kisebb tető, stb... de ez már tényleg csak a részletek tudtával pontositható.
Különbséget kell tenni a 6-os válaszfal és az élére rakott km tömör tégla fal között.
Előbbi üreges szerkezetű, nagyobb elemekből áll, sokkal jobban birja a mechanikai terhelést.
Utóbbi tömör tégla, tehát vésésre előbb törik el, minthogy horony vésődjön belőle. Olyan, mint a Jenga nevű játék. Kiütsz párat belőle a kritikus helyeken, és máris kész a panorámás kilátás :)
Fal nyitást én se javasolnék, na de egy polc vagy egy óvatos vésés csak elmegy. A 6 -os válaszfalat is vigan vésték a vízszerelők, néha annyira ,hogy átláttunk a fal túl oldalára és afal mégis állt - majd bevakolták. Itt meg kettő párhuzamos 6 os fal is megy felfelé 25 cm -enként átkötve - stabil ez a fal
nagyméretű szürke tégla, mind állítva, fél téglánként eltolva, keresztbe kötve egy álló téglával. Lehet ez nem is francia, hanem valami okosság a régmúltból?
Annyit tudok, hogy 43-as építésű ház.
Közben gondolkodtam, hogy mi lenne, ha az üreget kiönteném betonnal? Mivel pince van alatta, lehet a pince fala nem bírná el a betont....
Vagy kiönteném polisztirolgolyókkal? Akkor meg az állékonyság nem javul semmit. Pur hab meg elég drága kitölteni egy 10x3-as falat :)
Jól megszívtam, de hát melyik eladó engedi megbontani a falat.....
A kérdések nagy részét egy jó tervezőnek csipőből tudnia kellene, főleg mivel ő álmodja meg a házadat.
Tégla:
30-as téglafal bőségesen elegendő, de abból is inkább valami nehezebb tipus. Javasolt a régi tipusú (természetesen újonnan gyártott) B30, vagy Silka tégla, plusz 15-20 cm grafitos hőszigetelés.
A 44-es (és 38-as) téglák könnyűek, nagyon kicsi a léghanggátlásuk, kicsi tömegük miatt kicsi a hőtároló képesség, ráadásul a hasznos alapterületből vesznek el, ami nagyon nem mindegy. A 30-as tégla teherbirás szempontjából bőven elég, hőtároló tömege ugyanúgy van, hanggátlása minél nehezebb, annál jobb.
Semmi szükség a HS, meg Profi, meg hasonló rendszerekre, népbutitás az egész!
Acélháló: fesztávoktól függ, de javasolt a KÉTSZERI 6-os.
Lépésálló: Ha nem padlófűtésed lesz, akkor minimum 10, padlófűtésnél minimum 15-20 cm.
Penészedés: Minden jól lehőszigetelt házban előfordul, főleg amig kiszárad a ház. Ellene kereszthuzatos szellőztetés vagy pedig szellőztetőrendszer beépitése javasolt. A gipszkartonos dolog nem véd ellene, ez csak annyiban jó, hogy nem vakolsz belül, tehát kevesebb technológiai vizet viszel a házba épitéskor.
Javaslom a (HŐ)Szigetelések topic átolvasgatását, és képbe kerülsz az itt feltett kérdéseiddel kapcsolatban.
Elérkezett az idő, hogy házépítésre adjam a fejem, de a helyzetet kicsit bonyolítja, hogy még nem építkeztem, tehát nincs tapasztalatom ebben. Próbálom összeszedni az információkat, tanácsokat, hogy ha már egyszer eddig jutok (szerintem először és utoljára), akkor a pénzemért jót kapjak/csináltassak, és ne olyat ami rám dől 10 év múlva, beázik, vagy csak annyi, hogy egy kis többleráfordítással lényegesen jobbat csináltathattam volna.
Kivitelező fogja csinálni, csak hát annyi rosszat hall az ember, hogy nem árt, ha valamennyire ő maga is ért hozzá. Nem arra gondolok, hogy kispórolja a betont, hanem az egyes részterületeknél a lehető legjobb ár/érték arányos dolgokat szeretném a házba tudni.
De túl sokáig húztam, szerintem ezek a fontos paraméterek:
- tégla: gondolkodtam a 44-esen hőszigetelés nélkül, de sokan inkább a 38-ast ajánlják + dryvit. Mi a hátránya a 44-es téglának, miért inkább a 38-as (úgy láttam, ebből is van több féle: N+F és HS). Ha 38-as, akkor mekkora szigetelés: 5 cm, 8 cm, 10 cm? Milyen típusú: hungarocel vagy kőzetgyapot vagy írtatok itt bizonyos grafitról is. Melyiktől penészesedik legkevésbé a fal?
- alapban acélháló: elég a 6 cm-es vagy legyen 8-as, esetleg 10 cm-es?
- lépésállóra több helyen 6 cm-est javasolnak, elég, vagy legyen vastagabb?
- a penészesedés elkerülésére több helyen olvastam, hogy a belső falra szereltessek gipszkartont, közte hagyjak légrést. Ezt hogy kell elképzelni?
Hirtelen most ennyi jutott eszembe.
Bocsánat, ha hosszú voltam. Minden segítő véleményt előre is köszönök. És ígérem, hogy megpróbálok minél korábbra visszaolvasni.
Sajnos mire általában az adásvételire kerül sor, addigra van előleg, foglaló meg miegy más.
Bele lehet írni sokan úgysem tudják mi az a francia kötés.
Mos nézegetek lakásokat. A közvetítők általában a fél - néha egy oldalas infók alapján már a foglalóra ( vételi szándékra ) ácsingóznak. Ha többet kérdez az ember - zaklatásnak veszik.
Találkoztam olyannal is aki még a tulajnevét se volt hajlandó megmondani - mondván az a személyiségi jogokba ütközik.
Én ismerem az élére állított falat - ezt szokták kantra rakottnak is nevezni 6 cm + a vakolat, tehát olyan 9 cm.
Ügyes kőmivesnek kell lenni, aki ezt felrakja - válaszfalnak.
Ennek változata az un. katona kötés - kerítésnél vakolat nélkül - látványos érdekes, de csak jó - fagyállótéglából.
Aztán a féltégla falazat. Ez 12 cm + a kétoldali vakolat , így 14 -15 cm. Régen válaszfalnak.
Az egésztégla fal 25 cm + a kétoldali vakolat - nyaralók külső fala volt valaha - 28 - 30 cm készen. A másféltégla fal - másnéven a 38 as falazat - 38 cm - vakolva 40 cm.
Közbenső megoldások 25 + 6 cm és a 12 + 6 cm (ez állítva ), készen 31 cm és 20 cm. Az első a becsapott szegényeknek lakásnak.
És láttam melléképületnél olyan 25 cm kereszbe, oldalt a két szélre állítva 6 - 6 cm - itt volt az üreg ( 25 X 12 x 12 ) cm) Minden tégla állítva. Néha egy - egy 25-es sorral lezárva az ürgek !
Vakolva 28 cm.
Vastagabb fallal nem foglakozom. És régen voltak ezek a variációk a nagyméretű téglákból - az ha jól emlékszem 29 x 14 cm x vastagság az nem tom mennyi . 7 cm ?
Kérdezném a szakembereket, hogy a "francia falazás"-nak nevezett módszerrel felrakott fal mennyire strapabíró?
Kell, és lehet-e ezért bírósághoz fordulni, ingatlan adásvételével kapcsolatban?
A télen vásárolt ingatlannál derült most ki, hogy a tömörnek mondott külső falak közül a déli fal ilyen üreges módon van rakva. Nagyobb repedés nincs a falon, téglaalap van, fafödémmel.
Kicsit néztünk, mikor a fal vésésekor bedőlt a tégla....
"~ 30-50 m3 beton >> legalább 50 eFt-t ér (daráltatva és újra felhasználva >> ~400 Ft-t ér Neked)"
Ez komoly ? Mármint ez a szolgáltatás ? Azért elszállítani , darálni, visszaszállítani nem biztos, hogy megéri.
Vagy 25 évig több nekifutásban építkeztem, ebben volt 40 m2 toldalék is , tetőtér stb - felújítás, de ilyenről nem hallottam. Az alapomba tán 3 m3 beton törmeléket úsztatott betonként bedolgoztam - lehetett volna több is, csak akkor még óvatos voltam.
40 m2 új (toldalék ) és 95 m2 felújításnál megúsztam egy teherautó sitt elszállítással. A többit elnyelte a föld - igaz nem magától.
Előnye, hogy minden egy kézben fut össze, nem neked kell a különböző szakágakat koordinálni időben, és ha elbsszák a másik munkáját, akkor a generál leboxolja csapaton belül a dolgot. További előnye a garancia, itt is minden egy kézben fut össze.
Hátránya a 10-20% pluszköltség, ráadásul általában anyagostól dolgoznak, ami megint csak +20% árban.
Több alvállalkozós kivitelezésnél meg kell biznod egy műszaki ellenőrt, aki a körmükre néz, és a szerződéses dolgokat segiti. (A műszaki ellenőr egyébként tanácsos a generálnál is, mert sokat tud spórolni)
Hátránya ennek a felállásnak a sok utánamászkálás, és a különböző szakágakat neked kell időben összeegyeztetni, valamint a döntőbiró szerepe is rád (és a műell-re) hárul vitás dolgoknál (amik mindig vannak).
Előnye a spórolás, akár 30%-ot is meg lehet fogni a fentihez képest. De ehhez rengeteg utánajárás, idő, türelem szükséges.
Leggyorsabb, és legolcsóbb gépi erővel elhordatni a francba az egészet, hacsak nem rendelkezel sok szabadidővel, és nem kell valami anyag a házból.
Sok minden függ attól is, milyen födéme van a háznak, mert értelemszerűen a betongerendás födémet nehezebben cincálják szét. Hivj fel egy gépekkel rendelkező céget, ők elszállitással mindennel együtt azonnal mondanak neked árat.
Ha tippelnem kell, akkor a bontási munkákra 3-400e Ft-ot mondanék, az elszállitás meg mennyiségfüggően ugyanennyi lehet. De ez szigorúan saccolás.
A palával gondban leszel, mert az veszélyes hulladéknak számit, extra magas dija van az elszállitásának. Ráadásul ugye a többitől külön kell leszedni/konténerezni.
(én mondjuk felhalmoznám a telek egyik végébe, aztán az új házba bedolgoznám feltöltésnek...)
Nemrég volt erről csevej, ott 100e Ft körüli árat mondtak csak a palára.
Nem találtam az "épületbontás"-ra keresve topikot, ezért írok ide.
Van valakinek ötlete, hogy egy régi (40 éves) egyszintes, rozoga állapotú, palatetős, 10x10-es kockaházat mennyiért bontanának el?
Új családi ház építtetését érdemes generálkivitelezőre bízni, ha abszolút nem vagyok jártas a témában, bár műszaki beállítottságú vagyok és szívesen olvasok a témában?
vettem hozzá boróka fakonzerváló alapozót meg boróka lazúrt, csak azt nem tudom, hogy így rákenhetem-e vagy valami más kell. csiszolni se sok kedvem van csak ha mindenképp kell.
a nyers födémek szabvány szerinti, de eredetileg mérésekkel megállapított akusztikai jellemzői szerint, függően a födém szerkezetétől, a leszűrődő hangok (szubjektív tapasztalás szerinti) mértéke 70-90 dB közötti érték. az érték döntően a födém tömegétől- és kis mértékben az üregességétől (pl. kefnik) függ.
a 2 cm AT-L2 akusztikai csillapítása kemény burkolatnál 28 dB, (lágy burkolatnál +2dB). az értékből le kell vonni 2dB-t a kivitelezési pontatlanságokra. a legalább 120 kg/m2 fajlagos tömegnél nagyobb az usztatott réteg (5 cm-es beton ennek megfelel) esetén a csillapítás 2 dB-lel növelhető.
tehát a 2 cm polisztirol+5 cm betonosusztatás - 20 cm monolit födémnél - a módosult relatív hangérzékelési értéke 71-(28-2)+2= 43 dB. a szabvány szerint lakások között a maximális hangátterjedés 55 dB (fokozott hanggátlási igénynél 52 dB), tehát a szabványnak simán megfelel.
ha az usztató réteg 6 cm, akkor a számított hangterjedés 40 dB.
ha e-gerendás a födém, akkor a kiinduló érték 85dB vagyis 85-(28-2)+2= 57dB. itt a szabvány nem teljesül, ahhoz kell 4 cm-es usztató réteg. lakáson belül a szabvány nem ír elő értéket.
a számok alapján mindenki eldöntheti, hogy megelégszik a majdnem szabvány értékkel 400 ft/m2-t, vagy befektet még 800 ft/m2-t 2 dB-es javulásért.
azt szeretném kérdezni, hogy fa kerti mászóka kezelésével kapcsolatban melyik topicicban tudnának segíteni? az a gond, hogy valami zöldes folt van rajta, nem tudom hogy penész vagy a korábbi (egy évvel ezelőtt)i gombaölő szer maradványa. próbáltam lecsiszolni, mielőtt lekezelem és lefestem színre, de nem tűnik el teljesen.képeket készítek.
Már tényleg a legapróbb dolgokon rágódunk de hidd el hogy nincs az a gépész aki egy fűtést keresztezés nélkül meg tud csinálni az általad említett gerincvezetékes rendszerrel. Ha mégis, akkor kérem a telefonszámát. A villanyszerelésbe inkább nem mennék bele. lényeg hogy a belmagasság a rendelkezésedre áll, mégis a szigetelőanyagon "spórolsz" (az itt megtakarított öszzeg már a villanyszerelésben el fog menni) ezzel szivatva más szakmákat. Én ha megrendelőként dönthetnék hogy egy adott pénzmennyiséget több szigetelésre költök vagy furmányos megoldásokra és vésésre, gondolom nem kell sokat gondolkodni hogy mit választanék.
Na mindegy, te vagy a tervező, de ha tiéd a felelőség akkor szerintem nézz majd szét betonozás előtt az építkezésen,nehogy később érjen meglepetés. Részemről ezt a 8 lakást lezártam.
Te most tényleg azt akarod, hogy feleljek neked egy teljes ház kiviteli tervéből?
A TV-telefon problémával tökéletesen tisztában vagyunk, köszönjük az észrevételedet. Mint elmondtam, az emeleti födém fafödém lesz, ahonnét a kapcsolók mellett ezek is le lesznek véve, és láss csodát, 32-es csövek vannak betervezve. Elnézést kérek, hogy a korábbi hozzászólásomból ez kimaradt...
Azzal meg ne gyere nekem, hogy a helyszinen probléma merülhet fel. MI A BÁNATOS FRANC JÖHET ELŐ?
Még egyszer elmondom, csak a kedvedért szótagolom: KI-VI-TE-LI TERV készült. Azaz minden egyes gépészeti és elektromos leágazás az utolsó centiig ki van találva, meg van rajzolva, ki van számolva.
Ha ettől el akar térni a kivitelező, akkor felhivja a kollégáimat, megbeszéli velük mit akar. Ha mi tervezők engedélyezzük, akkor ez bekerül az épitési naplóba, és csinálhatja másképpen.
Az rohadtul nem érdekel engem, hogy a mi megoldásunk 50 méterrel több csövezést kiván, és ugyanennyi horonymarást mellé. Mindennek oka van, egy egyszerű villanyszerelő ne akarja már megváltoztatni a megtervezett rendszert!
(megint elismétlem: az észszerű javaslatok természetesen elfogadásra kerülnek, amennyiben ahhoz nem kell 3 másik szakágnak is változtatnia)
A hangszigetelés olyan, mint a hőszigetelés: minél vastagabban rakod, annál jobb. Ezt lehet az észszerűtlenségig is fokozni.
Csakhogy nekem van egy megrendelőm, aki - minő csoda!- szeretné minél kevesebből felépiteni ezt a nyomorult társasházat. A szabványokat kielégiti a betervezett rétegrend, tehát minden egyes plusz centiméter az ő zsebéből megy, amit a vevők nem fognak kifizetni neki.
(Hozzáteszem: az SW födémpallónak a súlya közel 300 kg/m2, tehát jó hangcsillapitással rendelkezik, pluszban még ugye rájön a 6 cm vasalt lemez is.)
Kifzetetett (illetve még csak félig) a megrendelő elég jelentős összeget a kiviteli tervért, szerintem joggal várhatja el, hogy ezek a dolgok koordinálva legyenek. Ne álljak elé, hogy "Bocs öreg, de ennyivel több szigetelés kell a padlóba, mert lusta voltam összenézni a társtervezőim munkáját.""
Na ez az a rész amivel teljesen egyetértek, azzal a módosítással hogy a kivitelezőket is bevonod az egyeztetésben akinek meg kell majd csinálni. És ha nem tudja terv szerint csinálni, megcsinálja máshogy, ami természetesen addig nem létező problémákat hoz elő.
Majd jön a megvalósulási terv....
Pl visszatérve a te 3 cm-es szigetésedre hogy oldja majd meg a mestered hogy fedésen legyen?
"Talán el kellene fogadnod, hogy vannak tapasztaltabb emberek nálad,"
"
AZ ÚSZTATÓRÉTEG AKUSZTIKAI JELLEMZŐI
Az úsztatóréteg akusztikai szempontból meghatározó tulajdonságai a fajlagos dinamikai merevség illetve a terhelhetőség. A fajlagos dinamikai merevség kiterjedt felületi rugó esetén az egységnyi deformációhoz szükséges nyomás értékét mutatja meg, mértékegysége MN/m3. A dinamikai merevség függ az anyag rugalmassági modulusától (E) és a vastagságától (d) és a következő képlettel számolható: s’ = E/d Látható, hogy kisebb dinamikai merevség értéket, azaz lágyabb rugót kapunk, ha nagyobb rugalmasságú, azaz lágyabb anyagot használunk, illetve ha a vastagságot növeljük."
Egy 70 m2-es (ez a legnagyobb) lakásnál a gépészet és az elektromos rész nem egy rohadt nagy ördöngösség, pláne hogy a megrendelő "természetesen" a minimum kidolgozást kérte. Továbbá mivel az emeleti födém fafödém lesz, jelentősen lelógatott gipszkarton álmennyezettel, az elektromos rész megfeleződik, hiszen a kapcsolókhoz fentről viszik a tyúkbelet.
A konnektorok számára pedig elég a falak mentén körbefuttatni a kábelt, nem kell mindenféle keresztezéseket csinálni.
"
Kérdezz meg egy villanyszerelőt, hogy a mai kor igényeinek megfelelően hogyan kell kivitelezni egy tv vagy telefon vételi pont csövezését. Meglehet csinálni a fenti módon is, majd mikor jön a szolgáltató akinek 10-ből 9-szer nem felel meg a falban lévő vezeték akkor a tulaj hívhat egy szerelőt aki minden doboztetőt felnyitva kicseréli, vagy választhat a vezetékcsatorna/ablak átfúrás között a vadonatúj lakásában. És lehet 25-32-es csövet tenni az aljzatra, amibe akár hosszabb szakaszokon is mindenféle nehézség nélkül és rombolás nélkül lehet cserélni bármit, bármire. Épp ezért egy magára valamit is adó villanyszerelő használja az aljzat adta lehetőséget és ennek nem a villanyszerelő, hanem a tulajdonos a haszonélvezője. Szigetes konyhák áramellátásáról nem is beszélek.
Azt hiszem pár száz lakást terveztem már lakóparki szinten is, jó részében a tervező művezetést is vittem.
Talán el kellene fogadnod, hogy vannak tapasztaltabb emberek nálad, akik a szőrszálhasogatás helyett inkább a problémamegoldásra koncentrálnak.
Egy 70 m2-es (ez a legnagyobb) lakásnál a gépészet és az elektromos rész nem egy rohadt nagy ördöngösség, pláne hogy a megrendelő "természetesen" a minimum kidolgozást kérte. Továbbá mivel az emeleti födém fafödém lesz, jelentősen lelógatott gipszkarton álmennyezettel, az elektromos rész megfeleződik, hiszen a kapcsolókhoz fentről viszik a tyúkbelet.
A konnektorok számára pedig elég a falak mentén körbefuttatni a kábelt, nem kell mindenféle keresztezéseket csinálni.
Ha van KIVITELI terv, amin ki vannak sakkozva a nyomvonalak, pofán is vágom a villanyszerelőt ha nekiáll önkényesen keresztbe-kasul csöveket huzigálni.
Az, hogy sokkal egyszerűbb berakni 5 cm-el több szigetelést, nevetséges. 250 m2 szintterületnél (maradva a példámnál) ez 200e Ft körüli anyagköltség többletet okoz, plusz ugye a munkadij, mire beszabdalják a kedves szakik keresztezései közé a habot.
Kifzetetett (illetve még csak félig) a megrendelő elég jelentős összeget a kiviteli tervért, szerintem joggal várhatja el, hogy ezek a dolgok koordinálva legyenek. Ne álljak elé, hogy "Bocs öreg, de ennyivel több szigetelés kell a padlóba, mert lusta voltam összenézni a társtervezőim munkáját."
Akkor a te esetedben cső nincs, viszont ha leteszel a szárazpadlóról (amit őszintén javaslok), akkor nézd meg a gyártók honlapján is hova, milyen célra, milyen vastagságú és milyen anyagot javasolnak. Ha meg nincs rá pénzed hogy rendesen csináld ne ölj bele ennyi pénzt.
A lakóparkban azért megy el mert ettől százzor kutyább dolgokkal is átveszik. Nem húzok le senkit, csak a topictárs mintegy bizonyítást hozta föl (legalábbis nekem így tűnt) az általa tervezett 8 lakásost, ami véleményem szerint maximum papíron kivitelezhető. Persze az elmélet lehet jó, csak a valóságban ez sosem fog összejönni, és ennek a későbbi tulajdonos lesz a vesztese. Nemegyszer a tervezőasztalon az én nyomvonalom is keresztül fut akár egy beton pilléren is, a valóságban már egész más a helyzet.
Csöveket, villanyt azért nem látod, mert a felállások egy-egy strangban már fel vannak hozva a lenedő emeleti fürdő és wc között a tartalék kémény mellett és a kiállások már megvannak....egyébként az összes fűtéscső és a villany is a faltövekben fognak futni védőcsövekben oldalfalak gk-val, profilra lesznek felcsavarozva, mögötte kőzetgyapottal.....semmi vakolás, csak gk szárazvakolat...lent is így csináltam meg, abszolút bevált, gyors, sík, és egyenletes.....gépészetet így elfogadta a tervező....fűtés, melegvíz meg napkollektorról ill. vízteres kandallóról megy majd, be van tervezve....gázkazán pedig ha kell rásegítésnek az külön kazánházban kapott helyet az öszes többi gépészeti kiegészítővel a ház mellé építve...
Én a képeken nem látok sem villanyszerelést szem fűtést de egyébként a csöves része a hsz-em-nek egy másik fórumtárs 8 lakásos terveihez kapcsolódott. De az hogy lesz-e cső az a 2cm-en semmit nem változtat. :-)
Jelen helyzetben olyan felületről van szó, amely akár azonnal burkolható is lehetne, tehát szó sincs csövezések elhelyezéséről. A kérdés annyi, hogy legyen-e lépéshanggátlás vagy nem s ha igen, milyen módszerrel.
Örülök hogy mindenki szerint hülyeséget beszélek. :-)
Szóval 2cm lépéshanggátó szigetelés vékonylása az már ebbe a kategóriába tartozik? Kíváncsi lennék hogy 2 cm-ben hogyan valósítható meg a kétrétegben fedéssel rakás! Azt persze ne is gondoljuk hogy csövek is lehetnek amik már nem is férnek itt el! A kolléga is mondja hogy mindent úgy terveztetett...... Na kiváncsi lennék én arra a gépészre aki nem keresztezi az előremenőt a visszatérővel, meg arra a villanyszerelésre is ahol legalább a gyengeáramú csövezés nem az aljzatban töténik. Csak csendben mondom hogy fűtésnél a 20-as csó külső meretét 32mm-rel, a 16-ost 25mm-el kell számolni. Erre megy egy rutinháló ami még 1cm, tehát a 6cm beton már helyenként el is fogyott. De mindegy, Isten tervez, ember végez, majd a mesterek megoldják, sajnos a későbbi tulajdonos kárára. Nem lenne egyszerűbb 5cm hő és 3cm lépéshanggátló szigeteléssel ellátni azt a nyomorult födémet? És persze erre egy normális vastagságú betont tenni? Az még hogy a minimális vastagság 5cm az nem jelenti azt hogy a gyakorlatban is tökéletes. Ezért írják minimális vastagságnak.
Na ezért írtam hogy én a saját házamon ezt kihagynám és a megspórolt pénzt ami nem kevés, valami hasznosabb dologra költeném. Tehát nem azt írtam hogy fölösleges, hanem hogy csak megfelelő kivitelezésben van értelme (ami nem 2 cm+5cm) az meg igen drága. Nem azért mondom de egy komolyapp helyen ahol lakások közé ilyen rétegek vannak tervezve szerintem jót mosolyognak. Persze lakóparknak elmegy..... Egy valamire való aljzat 13-15cm-ből tevődik össze. Őszintén sajnálom hogy egy tanácsadó fórumon ezt egy laikusnak kell elmondania. Ha elmész egy autószerelőhöz és megkérdezed mennyi olaj kell a kocsiba nem fogja a felét javasolni. Javíthatatlan félmegoldásokra senkinek semmi szüksége. Szerintem. Ha továbbra is fenntartjátok hogy 2 cm elég akkor szóljatok a gyártónak is hogy ő is ezt mondja.Ha elhiszitek hogy a vastagság nincs összefüggésben a hanggátlással akkor szintén lehet gyártóhoz menni egyeztetni. Ha elhiszitek hogy egy gépész belefér 3cm-be (hogy maradjon még 3 beton, akkor nézzetek ki az építkezésre és meglátjátok hogy nem. Én meg ha villanyszerelőként csak egy csövet teszek le gyengeáramnak az már több mint 3cm. és biztos hogy kereszteznem kell valamit.
Mostanában azzal szórakozom , hogy fát tanulok faragni , kézzel , mint régen .
Szerintem ennek nagy keletje lesz . Legalábbis Én úgy látom .
Én nem használok ácskapcsot , mert nagyon rosszul venné ki magát a csiszolt fa látszó oldalainál .
Én mindent amit csak tudok , rejtek ,
olyan fakötéseket is használok .
Pl. Én szívesen használom a félfecskefarkas lapolást meg a harmados csapot .
Ács kollégáknál ez már olyan mint ördögnek a tömjén füstje .
Gyorsan - sokat ---ez lett a jelmondat .
Műszaki ellenőr is vagyok és nagyon sajnálom , de már volt olylan tető amit vissza kellet bontatnom mert nemhasználtak a talpcselemen alá bitumenes csupaszlemezt .
Szerintem egy ácsnak legyenek elvei és ne adja be a derekát a Pénz hatalmának.
2, a szög áránál nagyságrenddel drágább a többlet munkadíj
és az esetel zömében nem látszó szekezetek, így teljesen felesleges
az ácskapcsot sajnos elég kevesen haszálják. évek óta szinte nem is találkoztam olyan tetővel, ahol ne a 200-as szögre bízta volna az ács a szaruzat-szelemen kapcsolatot. volt olyan, aki biztos ami biztos alapon kettőt is belenyomott, de ácskapocs (kötővas) nuku
Na jo nalam is fogyott azt hiszem 10kg szog osszesen...:)
Most fogom lekezelni a padlas jarofeluletenek lerakasa utan az egesz szerkezetet tetol fb-vel, bo ket evet szaradt a fa igy beepitve, tegnap elott huztam meg a csavarokat, volt amelyik egy centit is ment a meneten...
Pont a szemkozti telken epitkezik egy fiatal par, novemberben kezdtek falakat huzni, januari fagyban acsoltak a tetot es fedtek is le....most hetek ota arra varnak, h kiszaradjon...kerdeztem is, magadnak epited vagy eladasra, maganak...fafodemmel, fagyban acsolt fodem es tetoszerkezettel...hat kisse furcsalom....
Már többen mondták, hogy használd légyszives a "Válasz" gombot a hozzászólásaidhoz, mert rohadtul nem könnyű néha kibogozni kinek válaszolsz :)
Egyébként átmenő csavaros rögzitést irtam elő, de majd a vállalkozó eldönti ezt mivel akarja kombinálni... Sajnos úgyis azt választja a megrendelő, aki a legolcsóbb árat adja, más szempont nem igazán van.
azzal amit mondasz úgy általában födém-hanggátlással kapcsolatban. kvázi megtárgyaltátok KömKellel és zömében neki van igaza.
ha jól kivitelezik, akkor beton födémre 2 cm hanggátló usztató réteg és a kopogó hangok zöme kivédhető. az usztató réteg vastagítása nem áll arányban a hanggátlás növekedésével, azt csak oda érdemes, ahol csövek mennek aljzatban.
viszont ha nyers betonfödémre kerül a burkolat, az katasztrófa. legalábbis nekem az lenne. nálunk (is) a macska járása hallatszik le a padlásról, ahol eltúrta magának hőszigetelést. pedig a macska nem a hangos közlekedésről híres. aztán ha valami "vendégével" hancúrozni kezdenek, akkor mehetek fel rendet tenni, mert a 8 hónapos fiam alvás helyett meredten követi a plafonon a hangokat.
megesett, hogy tervben kiírtam rétegrendet usztatott padlóra. tulaj szerint felesleges lenne a szigetelés és az a rengeteg beton felhordása és natúrba leburkolták. következő évben jöttek, hogy úgy gondolták mégis csak kellene az a hangszigetelés és hogy lehet megoldani az ajtótokok megemelését jeletősebb bontás nélkül.
Ugyanilyen függesztett tetőszerkezetet terveztem most egy 10.6 méteres fesztávra, kisebb erdő fog belemenni. Kiváncsi leszek az ácsok hány mázsa szeget használnak majd el...
Egyébként nem olyan nagy...:) sima nyeregtető....ha már lett tetőtér, akkor az legyen normál méretű...és a padlásteret is lehet így hasznosítani, idővel lehet, hogy ott lesz egy "kis kuckóm"...:)
Padlástér kb középről...minden gerenda, csapolva van összerakva és menetesszárral van rögzítve, szög nincs a tetőszerkezetben...:) Öreg ácsmester utolsó munkája volt, azt mondta ebbe beleteszi az elmúlt 40 év összes tapasztalatát, csodájára is jártak a környéken építkezők, akiknek sokkal drágábban összetákolt tetőket csináltak.....
Bakker, mekkora tetőd van neked, hogy a fogópárak fölött még fel tudsz állni? :)
A rétgrendek jók, bár én lehet hogy a fogópár és a deszkázat közé raknék páraáteresztő fóliát. Mert ha ezt padlásként használod, akkor ne hulljon már minden szr a gyapot közé, meg ne kelljen a gyapot porát szivni állandóan, ha felmész...
Hamarosan megkeresem a szárazpadlót gyártó cégeket, mondjanak valami referenciaházat, hogy tapasztalatokat tudjak szerezni....
Még egy dolog, rengeteg deszka megmaradt az építkezésből, fedett helyen tárolom őket, zsaluzathoz, stb lettek használva, saccra kb 6-8m3 lehet...
Arra gondoltam, hogy ezeket lepucolva felhordom és járható padlást csinálnék belőlük, kb 60nm a padlás területe de tetőhajlás miatt ebből 40nm használható is lenne, 190cm-mel is.... ennyire való talán van is....simán a fogópárokra rászögelve 1cm-es résekkel gondoltam, így a fogópárokban lévő hőszigetelésnek meglenne a kiszellőzése is felfelé....
Szerintetek?
Fogópárokba 14 cm-es szigetelés fér bele (15-öst kissé össze kéne nyomni), 7/14 cm-es a fogópár duplán, alá még a gk függesztőkre felszúrva 10cm-es, bramac léc, párazáró és gk....így 25cm lehetne a plafon szigetelése, oldalnál meg 14+5cm fér el, de lehet, hogy +10 is....
Bocs hogy ezt mondom de ez a szárazpadló meg egy kicsit olyan nekem mint a "kifordítom befordítom mégis bunda a bunda" Ha lefelé gátol is valamit a hangon, anyit ront fönt. Hajó effektus.
Hat, eleg massziv hazat sikerult epiteni, teny.....:)) le se merem irni, hogy hany kobmeter beton es vas ment bele alappal, fodemmel, koszorukkal egyutt, de ennek statikai okai voltak....2 eve all, egy repedes sem jelent meg sehol eddig....ez a jo komuvesmunkanak is koszonheto....
Gk plafon mindenutt az also szinten...
Pont a masszivitasa miatt nem eroltetnem a beton semelyik formajat aljzatnak, szarazpadlos megoldas szimpatikus, pormentes, sik es egyszeru a lerakasa....es ebben lattam olyat amire gyarilag ra van kasirozva 10-20mm kozetgyapot hanggatlasnak...csak a kivielezesi modszere nem vilagos, szaraz esztrichet javasolnak kiegyenlitesnek, de ezt nem tartom szuksegesnek sajat esetemben...max padlopon szobankent es arra ra a rigidur padlolap..ami par cm vastag csak
Én meg halkan válaszolok :-) szerintem inkább az van hogy az az eps ami alkalmas homlokzati hőszigetelésre az nem alkalmas hangszigetelésre, ami meg igen az nem alkalmas homlokzatra. Még halkabban mondom, ez csak feltételezés.
A 6 cm vasalt betonban fogját elvinni a csöveket. Ugyanis vannak 1.2-at kilógó erkélylemezek néhol, amit ellensúlyozni kellett, erre lett ez kitalálva, ha már a megrendelő ragaszkodott a rohadt födémpallóhoz.
A szálas szigetelőanyagnak kétféle méretet szoktak megadni. 5/3 pl. Ebből az 5 a vastagsága az anyagnak, a 3 pedig az összetömörödött tényleges vastagsága terhelés után.
A 8 lakásossal kapcsolatban: az úsztatott aljzat teljesülni fog, tehát a kopogó hangok kilőve. A födémpalló+vasalt beton+aljzatbeton pedig teljesiti a nagy tömeget, ami a léghangok ellen kell.
Vannak előirások. Ha ezeket nem teljesitem, és a lakók kiméretik zajügyileg a födémet, akkor tervezői felelősség keretében a kártérités/javitás költsége engem fog terhelni (természetesen akkor, ha ez a rétegrend hibás tervezéséből adódik).
Többen állították, hogy az eps meg a más habok jó hőszigetelők, de hangszigetelésre nem jók - oldafalaknál. Oda mindig a szálas szigetelés ajánlják ha a hangszigetelés is cél a hőszigetelésen kivül.
A szálas anyagnak én nem igazán tudom mi a technológiája. Mármint a helyes. Pár éve csináltnk egy 42 lakásos társasházat, oda ez került, és bizony (most is sokat járok ott más kapcsán) összeesett pedig nem gagyi anyag volt. Nem sokat, kb 3-5mm-t ami pot eég volt ahoz hogy a hidegburkolatok lábazatait újra kelljen rakniuk. Én kihagynám ezt. Persze lehet hogy van olyan technika amivel ez kiküszöbölhető....
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, E gerendas, belestestes fodem, vegig haloval bevasalva es emlekeim szerint c16/16-os mixerbetonnal egybeontve a vasalt koszoruval...fodem 26cm vastag most, also szinten fuggesztett gk a plafon 5cm-es fuggesztessel, legressel.
"Ez azt jelenti, hogy külön lakások felett is tökéletesen megfelel."
Nem, ez azt jelenti hogy neked és esetleg valami erre vonatkozó előírásnak megfelel. Ez nem ugyan az minha a majdani lakó mondaná miután benne lakott már egy ideje.
vasbeton födém van, erre keresek valamilyen megoldást."
Na annak mennyi lehet a vastagsága ? nem tudom, de nyilván nem annyi mint a geredás és béléstestes födémeké - azok általában vagy 30 cm -esek. Ez lehet kb. 15 cm. Itt bőven elfér akár 5-cm szigetelés is és rá egy 5 cm beton.
Lényeg usztatott legyen és szerintem csak valami szálas anyag jó ide.
"Az úsztatott aljzatnak nem az a fontos, hogy minél vastagabb legyen a szigetelés alatta, hanem a nevében levő "úsztatottság"."
Ez esetben a te filces verziód tökéletes lenne, és ugyan ez a logika mentén megoldhatnánk egy 0.5mm vastag xps-el meg 4 cm betonnal, mégsem csinálja senki. Ezzel az erővel elég lenne a laminát alatti polifóm vagy xps is.
Igazából ha valaki jönne és azt mondaná hogy igen nekem 2cm eps van a födémemen meg 5cm beton és semmi sem reped fönt és az egyébként hangos felső szomszédot sem hallom akkor azt mondom hogy igen van értelme százezreket beleölni.
Nem tudom mi a szakmád, de nagyon zöldségeket beszélsz.
Az úsztatott aljzatnak nem az a fontos, hogy minél vastagabb legyen a szigetelés alatta, hanem a nevében levő "úsztatottság".
Az esztrich-el (zsákos, odaszállitott, stb) meg kitűnő aljzatokat lehet késziteni 4 centiben, amik az életben nem repedeznek szét. A perlites beton olyan mint a guminő... kb semmire se jó.
Nálam a háló-fürdő feletti részt eredetileg beépitetlen padlástérnek (lomtárnak) szántuk. Épitkezés közben merült fel, hogy jó lenne beépiteni. Viszont már fent volt a tető, a fogópárok pedig ennek a szintjéhez képest 2,00 méteren.
Szét nem lehet szedni emiatt a tetőszerkezetet, a nappali felett nyitott fedélszék van, stb.
Kompromisszumos megoldás (alulról felfelé):
- függesztett gk álmennyezet
- fafödém
- 22 mm-es OSB (eddig szólt az eredeti rétegrend)
- tetőlécezés filc alátéttel
- 16 mm-es farostlemez burkolat
- filc alátét
- vastag padlószőnyeg
A fogópárig maradt 1.93 cm.
Van 3 macskánk, akik a galériát belakták. Télen ugyebár nem tolják ki a pofájukat, viszont mivel éjszakai állatok, "kicsit" aktivak.
Ne tudd meg mit lehet hallani lent a hálószobában, amikor ezek a dögök nekiállnak kergetőzni!
És a legnagyobb 8 kg-os, nem pedig 25-30, mint egy gyerek...
Kb ugyanez a helyzet a nem úsztatott aljzatú tetőtérbeépitésekkel. Lehet neked jó, mert (most még!) a gyerekeid nem egy időben rohangálnak feletted, amikor te lent vagy, de szerinted ez örökké igy lesz?
Vagy mit fog szólni a vevő, ha eladnátok a házat? Én tuti menekülnék, vagy jelentőset alkudnék.
+ a laminát parkettát felejtse el az aki érzékeny a hangokra. (nyikorgás, kopogás) Nincs az az alátét amitől ne kopogna, nekem is a legdrágább anyag van alatta és olyan mintha hajón laknék. Szerencsére engem nem zavar, ha alszok legtöbbször nem járkálok.:-) Láttam már olyat is hogy leragasztottak egy osb réteget, arra meg ráragasztották ezt a szemetet.
Azt mégegyszer mondom hogy nem kell így csinálni csak én ezt csinálnám. Max a fönti gyerekszobákat a konyha, fürdő, étkező, és hasonló helységek fölé tervezném nem az ágyam fölé. Egyébként mire én ágyba kerülök addigra a gyerekeknek már a 3.-at kell álmodniuk. :-) A tv-t meg lehet hangosítani. :-)
De ha már mindenképp szigetelni és betonozni akarunk akkor legalább az a nyomorult szigetelés ne 2cm legyen meg ne 5 a beton mert azon ha ugrik egyet a gyerek már 100 darabban van még hálóval is. Akkor inkább valami perlites beton vagy valami hasonló.
Az én személyes véleményem: 2cm szigetelés nem szigetelés, 6cm beton meg nem beton. Pláne ha altatta a szigetelés valami roskadó gyapot. Ha valaki (gyerek) szaladozik odafönt az úgyis hallatszik, referenciának nézz be egy új építésű társasházba ahol nem 2 cm a szigetelés. De nyilván a te házadról te döntesz. Ha a gépészet vagy valami egyéb nem kivánja, és ablakon kidobott pénznek tartom. Persze egy rendes konstrukció sokat tompít a fönti hangokon de az meg egy kisebb vagyon.
Három kisgyerekem van, szerinted már most mit művelnek? :))
De pont ezt javasolta az ismerős is, de fenntartásom elég nagy, mert ha szeretnék a nappaliban audiofil módon zenét hallgatni, akkor zavarna a dobogásuk még zokniban is....
Egyébként szekrény nem lesz, beépített szekrényfalak lesznek a gyerekszobákban és a hálóban is....és a dolgozó mellett talán jut hely egy gardróbra is, de nem biztos....az nem annyira fontos
Ha két gyerek tombol a tetőtérben, akkor nagyon nem mindegy mit lehet lehallani... Mindenképpen van zaj, ami leszűrődik, csak kérdés mennyire van "megőrülök" határon belül.
Én az olyat, aki ilyen tanácsot ad, egy csapat gyerek alá zárnám szigeteletlen födémnél :P
Még mindig nem jutottam tovább a poliészter, pvc, polikarbonát, akril kérdésen. Sehol nem találok olyan oldalt ahol részletesen leírnák az olcsóbbak hátrányait. Árban azért 5-6-10-szeres különbségek vannak ami nagyon nem mindegy.
Én meg burkolnék a padloponos betonra. Ha fönt lesztek nem hallotok semmit lent mert fönt vagytok és szigetelés nélkül a fölső szint betonja padlófűtés nélkül is meleg lesz ezért úgyis zokniban fogtok járni. Az így megspórolt pénzen meg vehetsz egy szép szekrénysort egy ággyal.
Hátrány , hogy fel kell újítani , de ilyenkor lehet saját izlésre is.
A felújítások :
1. korszerű fűtés, az egy meglévő konvektor kevés.
a . cirkó - ez kb. 600 -800 eft - meggondolandó !! ( a kémény állapota ismeretlen, min 300 eft csak a bélelés )
b. + egy konvektor ( 3, 3 kW) - itt a probléma, hogy a közös képviselő elzárkózik a konvektor kivezetéstől - ez kb 150 eft lenne,
c. fekete megoldás - kb. egy 100 -as, ( miért ? hát a konyhába megvan mind a két leszálló gázcső, csak valamikor elzárták - az akkori tulajnak nem volt pénze a kéményes konvektor kémény bélelésére - a gáztűzhely meg nem tudm miért távolították el ).
2. fürdőszoba felújítás ill. új kialakítás (zuhanyzó a kád helyett, mosdó kagyló a fürdőbe és egy + WC ( 2 lenne ) , mosógéphely kialakítás, ez a kettő menne a jelenlegi 2, 2 m2 -es kamrába, kb 400 eft)
3. Konyha kialakítás kb. 100 eft,
4. festés mázolás min 400 eft.
5 . Majd egy galéria, 2,5 x 2.2 m- en a kisebb szobába, min 400 eft.
Tehát a butorozáson kivül is min 1.5 millió vagy a csillagos ég.
Ennyi !
Igaz így is lehet benne lakni - ezt bizonygatta a tulaj. ( még meg kéne venni és az pici hányzik, mint mondja reklám, de nem sok )
ja illeték + ügyvéd !!
És mint írtam van vezérelt áram, tehát a mini fürdő fűtése mehetne erről is - csak egy 600 Wattos hősugárzó kéne.
( ha igaz amit az elektromos résznél a reklámozók hangoztatnak - hogy 30 -40 Watt / m3 - az nálam 2,5x 4 x 35 = 350 Watt (annyit csak kibírok ),
A központinál a turbós kazán lenne - ha ott meg lehetne oldani az oldakfali kivezetést nyert ügyem lenne.
Tervező igazából jó fej, tulajdonképpen azt tervezte meg előírásoknak megfelelően, amit mi kitaláltunk a feleségemmel...kérdeztem ezt a 6cm, azt mondta, azt csinálok amit akarok, az úgy sem fog látszani....műszaki vezető egy személyben...:)
Fene sem akar felhordani ennyi betont, bőven elég volt nekem a földszinti hasonló méretet megcsinálni....de az jó lett, padlófűtéssel...
Szárazpadló sem drágább, azt viszont sk meg tudom csinálni....de jobb az esztrich azt hiszem..
Mivel belmagasság van, még úgy is, hogy most jön a tetősík szigetelése, 15+5cm megy körbe, még 10cm-nyi aljzat+ eps után is marad 265cm a plafonig, ahogy kimértem....
Azt tervezem, hogy tetőszigetelés, utána szobák, helységek kialakítása gipszkartonból, majd utána csináltatom meg az esztrich-es aljzatot helységenként....
"Tervező 2cm lépéshanggátló eps-t és 6cm aljzetbetont írt, de az utóbbit akarom valamilyen más megoldással helyettesíteni."
Hát kifogtad a tervezőt !
Nem takarékoskodik a munkával. Annyi betont oda felhordani nem kis munka. ( Meg megyjegyzem a tervező nem elő ír hanem javasol - nagy különbség !)
ha tényleg így van :
" hogy ez jó minőségű beton, erre ő már tenné is rá a burkolatot.....csak akkor kopogna..."
Akkor a burkolattól függően pl. padlószönyeg, műanyag burklat alá padlópon vagy valami hasonló aljzatkiegyenlítő,, laminált alá pedig a szokásosnál kissé vastagabb habalátét.
Tény ez a hangátlást nem akadályozza meg.
DE : a tetőtér beépítés mindig a lakás része nem egy idegen lakás, ahol lényegesen szigorúbbak a hanggátlás feltételei.
Ezenkivül rá kell szokni hogy tetőtérben csak lágytalpú papucsna közlekedünk, stb.
A hanggátásra vissza : az az előírás akkor setökéletes - akkor már inkább valami szálas szigetelő anyag a beton alá, de nem 2 cm.
Azért 85 m2 -re 5 cm betont felhordani nem kis feladat !!
A szárazpadlófal kapcsolatban nekem ellenérzéseim vannak, meg drága is.
A lépéshanggátlást csak úsztatott aljzattal tudod kivédeni, azaz 4 cm eps+4-5 cm esztrich, körben természetesen peremsávval.
Ha mégis a szerelőbetonra akarsz burkolni (meg fogod bánni), akkor padloponnal ajlzatkiegyenlités, és utána inkább laminált parketta 6-8 mm-es alátét xps-el. Hidegburkolatot nem javaslok ebben az esetben, rettenetesen kopogni fog.
Tetőtér beépítéssel kapcsolatban lenne nekem is kérdésem...
Új építésű, félkész (alsó szint ok) házamnak a tetőterét akarom befejezni sk, fent jelenleg semmi nincs, csak 85nm egybefüggő tér,
vasbeton födém van, erre keresek valamilyen megoldást.
Tervező 2cm lépéshanggátló eps-t és 6cm aljzetbetont írt, de az utóbbit akarom valamilyen más megoldással helyettesíteni.
A födém szerelőbetonja jó minőségű, ne porzik, és eléggé sík is, max 15mm eltérés van csak benne síkban.
Szóval kinek milyen javaslata, ötlete lenne, hogy ezt normális padlószintté tudjam varázsolni, belmagassággal nincs gond, plafon kb 280cm magas kb. Néztem a szárazpadlót, tetszik, de mondta ismerős, hogy ez jó minőségű beton, erre ő már tenné is rá a burkolatot.....csak akkor kopogna...
Illetve válszfalakat gipszkartonból tervezem, ennek a profilját inkább a mostani szerelőbetonba fúrjam és utána helységenként csináljam a padlót vagy előbb egyben a padló és utána a válaszfal? Első verziót tartom fix megoldásnak.
Helló ! Valamikor én is hasonló gondban voltam, de megoldottam.
Igaz nálam nem perlit beton volt, hanem rosszminőségű kavics beton (porlott ) Tettem rá egy vékony cementes glettet - és lás csodát 25 éve ott van. De én nem linóumot tettem , hanem padlószönyeget , abból is azt a fajtát ami átengedi a levegőt.
Ugyanis amikor még nem volt fűtve, de már kész volt a tetőtér, letettem egy műanyag burkolatot (ideiglenesen ) és az alja be nedvesedett.
És neked mit javasolnák ? hát amit az elődöm , vagy pl. cement glett (vékony beton apró szecsével , pl. homokkal ) és ebbe beleágyaznám a hőszigeteléseknél alkalmazott üveghálót persze simítanám is. Nyilván nem 0.5 - 1cm, de szerintem a másfélcentivel már jól járható réteg lenne.
A szivacs nem jó ! Magában !
- esetleg egy perlit beton / szivacsalátét / OSB lap rétegrend? Ez talán. De az OSB legalább 18 mm-es legyen és nut-féderes.
Ilyent is csináltam.
Volt egy szoba ahol még a hagyományos párnafa - közte homok - vakpadló és szegelt parketta volt.
12 cm a párnafa , így közte majd 1,6 m3 homok, 2cm vakpadló és 2 cm a parketta, ez 16 cm és ez mind korhadt. Ki az egész. Jött volna a betonos megoldás, de azzal majd fél évet kellett volna várni. Meg kurva sok anyag ! Elvetve !! Így maradt a párnafás megoldás - közte hőszigetelő anyag , rajta az OSB és ezen a lamillált.
16,5 m2 re egy százasból kijött. 5 éve ! Kettő hét alatt !
A műgyanta kötésű beton ill. habarcs szerkezete annyiban tér el a hagyományos betontól, hogy a homokot vagy a kavicsot műgyanta köti össze. A hagyományos beton valamennyi rossz, hátrányos tulajdonságát a cementnek köszönheti, ezért ennek helyettesítésével készült beton egyes mechanikai tulajdonságaiban nagyságrendekkel múlja felül a hagyományos beton tulajdonságait. A jobb mechanikai tulajdonságok mellett még vízálló, fagyálló, vegyszerálló, pormentes, tisztítható. A cementhez képest magas ára miatt azonban csak vékony fedőrétegként felhordva lehet gazdaságos.
Sziasztok, Egy eddig nem lakott tetőtér beépítésébe csaptam bele ahol a perlitbetonnal lett korábban kialakítva padlás járófelülete. Most ezt az aljzatot szeretném kiegyenlíteni, mert linoleumot szeretnék majd rátenni, de nem tudom mi lenne a legjobb megoldás: - 5 cm betont nem szeretnék rá tenni (mert egyrészt nem akarom a födémet fölöslegesen terhelni, másrészt meg az 5 cm-t sem akarom elveszteni, mert kevés a hely fönn) - az aljzatkiegyenítő félek nem köt hozzá a perlitbetonhoz, mivel az erősen porózus - így széttöredezne - eszembe jutott, hogy esetleg szivacsos parketta alátétet teszek alá, de félek, hogy linoleum alá az nem mehet - gondoltam, hogy visszacsiszolom vízszintbe a perlitbetont (elég porózusnak tűnik hozzá) - de félek, hogy a linoleum ehhez nem ragadna hozzá - esetleg egy perlit beton / szivacsalátét / OSB lap rétegrend? Szerintetek hogyan lehet ezt korrektül megoldani? Köszönöm, István
A budapesti Zölderdő Óvoda alternatív energiaforrásokat felhasználó fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés pályázatának önrészét különböző rendezvények létrehozásával szeretné növelni. Ebből az első: Jótékonysági Est, 2011. május 4-én szerda, 18.30, helyszín: Bp.XII. ker. Barabás Villa
