Tényleg az off határát súrolja, bár a RoLá-kban gyakran előfordulnak/-tak sima, nem átépített fekvők is. A cseheknek pedig vannak fekvőből átminősített kisérőkocsijaik is. De hogy hálót ilyen célra komolyabban használtak volna, arról tényleg nem tudok. Csupán ezért mertem hangot adni ennek.
Nem tudok mindig mindenhol ott lenni, ellenben az én ismereteim szerint a 4-essel kezdődő középszám és a Bc sorozatjel együtt mindig és mindenhol fekvőhelyes kocsit jelent, nem hálót. De ebben a formában úgyis off itt.
Kösz. Jó. A Google StreetView-val be lehet menni az állomásra. Úgy néz ki, hátul megvan még az állomás épület is. (az ökör németeknél pedig le van tiltva... :-((
Egyszerűbb azt felsorolni, hogy mi hasonlít... Ja, igen, reggel lemaradt még egy hasonlóság: van rajta tábla... Na jó, nem fogom meg a dolgokat a könnyebbik végénél:
Fékállás két korlátja aszimmetrikus a modellnél
A forgóváz típusa eltérő
Dómfedél máshol van
Feljáró létra más és máshol van
Kénsav túlfolyó levezető csak az eredetin van
A modellen a tartályon bordák vannak
A főkeret és a tartály rögzítése sem tűnik egyezőnek
Valahogy az arányokat tekintve modell hosszabbnak tűnik
Szóval ez pont olyan, mint amikor Tomi echte német einheitswagen (vagy donnerbüchse?) kocsikat lát el magyar felirattal. Neki az az arspoetikája, hogy rentábilisan tudjon magyar feliratú kocsikat készíteni. Nem vagyunk egyformák, no.
Nem tud... akkor beindul az Óriásfájl küldése funkció, a Citrom eltárolja, és csak egy link jön meg, ami egy hétig letölthető, azután automatikusan törlődik.
Vasúti szimulátorhoz készítek modelleket főként saját felhasználásra. Nagyfelbontású text fotókra lenne szükségem (főleg profilból), de bármilyen részlet fotót is szívesen fogadok (feliratatok, pályaszám stb). Minden féle vagon érdekel nincs külön kikötésem. Ebben szeretném a segítségeteket kérni kedves Fórumtársak. Aki segíte az a következő email címre küldhet anyagot: smerec@citromail.hu
Nézd meg a ferde merevítők és az oldaloszlopok közti merevítő lemezkék méretét. Ez egy olyan alkatrész, amit biztos nem cseréltek ki.
(Több különbség is van, de azok változhattak, pl. levághatták az oldaloszlopok alsó merevítő sarkait, ahogy az alsó merevítő lemezek szegecselése is hegesztésre változott.)
A baleseteket nem ők okozzák, ők csak a forgalom méretéért felelősek. És így az M5 azért elég forgalmas egy autópálya, főleg a Kecskemét feletti szakaszban lenne szükség bővítésre. (Igazából fokozatokban jön a forgalomnövekedés Albertirsa, Kecskemét, Félegyháza, Szeged pontokban.) A maradék 2x1 sáv meg néha kevés a többieknek. :) Főleg ha jön a fekete autó, megkülönböztető jelzéssel, fénykürttel, 250-nel...
Nem akarok nagyon offolni, de rendszeresen járok az M5-ösön. Sok a kamion, az egy dolog, de általában nem ők a legveszélyesebbek (egy-két king of the road-tól eltekintve szépen poroszkálnak a külső sávban).
Nekem a lovak szerszámozása (hám) tűnt ismerősnek - ruszin - de az autó rendszáma már gondolkodóba ejtett - A - betüt Budapest és környéke kapott 1910 után, viszont a számot Pesten római számmal írták ....
Szerintem a kép hadműveleti területen készült és a jármű inkább katonai szolgálatban álló autó. 1914-ben a polgári autók és motorkerékpárok nagy részét bevonultatták, az átvétel a Budapesten a Vérmezőn volt, erről közismert fotó is van. A mostani Haditechnikában is írnak róla, hogy a lövészárkokban való szolgálat elkerülésére jó kerülő út volt ha valaki a járművével együtt vonult be. Olyannyira, hogy újságban hirdették a "bevonulásra alkalmas" járműveket
Szerintem a kép a hadműveleti területen készülhetett, valahol a Kárpátok előterében. Az épület mellett látható bódékról nekem a régi vonatos Munkács - Lemberg útjaim emlékképei alapján ruszin környezet sejlik.
Szerintem nem biztos a vasalat fekete színe, lehet csak egy szabvány kocsi. Ha igazad van a szürke színt illetően, akkor meg nem biztos, hogy M.Á.V. kocsi. Nézd ezt a kocsit:
Gyári fotó, a szerb vasútnak készült és nem is magyar gyárban, hanem Nesseldorfban. A Tapolcán még megtalálható (?) kocsi is ilyen típus lehetett ifjú korában.
1915-ben már volt zsákmányolt szerb kocsi. Ebben az évben még lehetett CFR cégjeles rendes áruforgalomban futó kocsi is.
A Kzmu-kkal az a bajom, hogy legalább két féle típus volt 288-as tartományba számozva, vegyesen. A képen látható 022-es - nevezzük - " A " típus másik ismert pályaszáma 288697.
Egy " B" típus viszont egy közbenső 288228 pályaszámon ismert.
Nem kételkedem abban, amit írsz, de ez egy rövidlátó politika, ami csak a pillanatnyi hasznot nézi. Azt már nem, hogy milyen környezeti károk keletkeznek, a nagy gépjármű forgalom miatt több, súlyosabb baleset keletkezik (menj egyszer végig az M1-M0-M5 autópályán Szegedig), persze ezt már nem azok fizetik, akiknél a haszon jelentkezik.
Az érem másik oldala, hogy egy vasutassztrájk sokkal nagyobb veszteséget okoz.
Még jó 20 évvel ezelőtt olvastam a Brenner Roláról. Sokkal-sokkal lassabb volt, mint ahogy egy kamion átment a hágón és sokkal-sokkal többe került - pedig volt rá állami támogatás is. De kötelező volt, mert az osztrákok csak meghatározott számú engedélyt adtak ki naponta kamionoknak. A kamionosok számára az egyetlen előnye volt, hogy beleszámított a pihenő időbe.
Aztán meg kellett szűntetni a kamion korlátozást, mert Brússzelben az áruk szabad mozgásának az akadályának minősítették (több éven át kivételezési eljárás alatt volt és felmentést kaptak, de ez véget ért).
Afene... Akkor náluk is minden közúton fog gurulni? Nesze neked junijós környezetvédelem...!
Szívatnak minket (vagy magunkat?), hogy egy autópálya építés burkolat építésénél (a nagytömegű földmunka az nem számít!!!) mennyi a teherautók CO2 kibocsátása, és ezt ellenőriztetik is, mert a pályázatban így szerepelt; aztán ezeknél meg nagyságrendekkel nagyobb kibocsátás lesz várható a RO-LA megszüntetésével.
Szeretném kérdezni, hogy hazánkban megfordultak/fordulnak-e az az alábbi vagonokhoz hasonlók? Mennyire nagy az eltérés, mennyire kell kompromisszum-késznek lenni, ha magyar témájú terepasztalra teszem? Köszönöm a válaszokat!
Ezt még régen töltötte fel valaki egy posztba, mire másvalaki megjegyezte, hogy de jó, alkohollal van töltve. Igen. de ez izopropilalkohol, az mérgező. Tölcsért, kannát ne tessk hozni...
Szerintem olyan dolgokat vettél komolyan, amit nem kellett volna. Nem láttad a vigyori jelet pont ott, amit kiemeltél, aláhúztál?
Másrészt: nem Téged piszkáltalak, sajnálom, ha azt érezted. Az Alphamodellt kritizáltam, hogy szerintem etikátlan az, ami csinált. Téged meg eszemben sem volt rossz színben beállítani. Cikizni sem állt szándékomban, legfeljebb egy kicsit ugratni akartalak 1-2 utóbbi hozzászólásnál - lévén, hogy személyesen is ismerjük egymást; ilyet pl. zsivany2-vel is csináltam már - szerencsére ő nem vette komolyan.
Elfogadom akkor, hogy az ilyet nem szereted, nem foglak ugratni. Legyen béke közöttünk!
Te piszkáltál engem - nem én téged - egy héten keresztűl ezen a fórumoldalon, egy sohasem létezett kocsi modelljéért ...
Neked most három ilyen semmitérő modelled (játékod) van, mit akarsz még?
Légy boldog, táncolj, dalolj ...
Magyar vonatkozásu modellek Topik 32141:
Jaj, most jön róbertke, és leszedi a fejemet, hogy ilyen sosemvolt kocsik mit keresnek nálam... :-) Hát csak annyit, hogy egyrészt a 2 darab összesen nem került 2000 Ft-omnál többe, másrészt eddig nem sok ilyennel találkoztam. Ezen két példányon kívül összesen 1 db-ot láttam egy modellezőtársunknál.
Mikor írtam én neked ilyent - kiemelés tőlem - miért akarsz rossz színben beállítani egy másik Fórumon? Hozzád sem szóltam azon az oldalon.
Nem csak, hogy ilyen, hanem ezt a kocsit vettem meg. Megvettem? Végül ajándékba adta a német! Többszöri unszolás után, hogy akkor mennyit is utaljunk - miután elküldte a kocsit - válaszolt, hogy használjuk egészséggel, nem kér érte semmit. (Hálám örökké fogja üldözni ezért a jó cselekedetéért.)
Na, ezt kapd el, ne a náthát! :-)
Most már csak azt áruld el, mitől eredetibb ez, mint a fékbódés?
Szerintem mindkettő KPEV G10 vagy az azzal kinézetre megegyező Verbandsbauart musterblatt A2 kocsi.
A magyar cégjelzés a fotón több más fotóval együtt amely a szovjet megszállás előtti időből származik és német eredetű/gyártású kocsik láthatóak rajtuk M.Á.V. cégjelzéssel bizonyítja, hogy jelentős számban voltak ilyen kocsik 45 előtt is a M.Á.V. állagában.
Két hullámban kerültek hozzánk:
Az első világháború alatt szerb, román zsákmányként és a fegyverszünet alatti zűrzavarban itt ragadt német és bolgár kocsik elmaradt visszaszolgáltatásából.
A 38 41 közötti területgyarapodások alatt hozzánk került görgűlőanyaggal.
Írtam én ilyet, ha jól nézem (mert hát előfordulhatott volna, hogy kifelejtem, de bizony beleírtam): Hozzászámítva azt, hogy egy szerelvény régen is elég tarka árnyalatokat tudott felmutatni a kocsik festésének ideje, és a műhelyben épp rendelkezésre álló anyagok szerint.
Azonban, mivel a műhelyekben dolgozóknak nem feltétlenül a nagy festészeti iskolák mesterei a példaképeik, és határidőre dolgoznak, ezért leginkább a gyakorlatias módszereket választják, amint ennél a kocsinál is.
G 120919 és egy másik a Nyugati pu-n. Háttérben látszik a Váci út - Csanády u sarkán levő ház. Nekem mindkét kocsi idegen eredűnek tűnik. A baloldali ablakában levő két kerek lyuk is érdekes.
Jááááááj! Tudtam, hogy leszeded rólam a keresztvizet... :-)))))
A fékház nélküli nekem is eredeti dobozával van. De az a 233-as szám micsoda rajta? Számozott kiadás volt, vagy mi? (Nem tudom, hogy az én dobozomon van-e ilyen, majd megnézem.)
De gyere át a modellvasutasba, mert innen előbb-utóbb kihajítanak, vagy kiutálnak!
Kerüljön csak elém az Fórumtárs, aki erről a kocsiról keres adatokat .... még hogy arany áron .... c-c-c ... majd ha így néz ki ..... ez az eredeti a 80' évekből ....
LILIPUT 233 MAV Epoche III Mb-124233 ungarischer Kleinvieh Verschlagwagen OVP
233 Kleinvieh Verschlagwagen auf 2 Ebenen braun MAV HUNGARIA Epoche III Bauart: Mb BetriebsNr.: 124 233
Iparárút nem gyorsvonatba sorozva továbbítottak, akármennyire is sürgős volt. Próbálj kicsit az akkori idők emberének eszével gondolkodni.
Akkor nem az iparárú volt sürgős küldemény hanem hogy Scheggberugotth herceg a kis cuccait le tudja vinni az Adriára az abbáziai nyaraláshoz. Más fontossági sorrend volt.
1) Nem linkeltem be semmiféle utasítást, azt MIHOKI tette..
2) Miért nem tudod elfogadni, hogy másnak más elképzelése legyen egy árufuvarozási feladattal kapcsolatban?
Bármit felrakhattak rá 15 tonna terhelésig amit sűrgősen el kellett vinni személy/gyorsvonattal. Jó, legyen igazad a kor szellemének megfelelően az úri osztály játékszere "automobil", de arról se feledkezzünk meg, hogy a szomszédban (Díjszabásilag 3 Km) ott van Józsefváros, azon belül GANZ és a (1890–1949) Északi Főműhely, későbbi MÁV Északi Járóműjavító Üzem. Ezeknek is lehettek akkor olyan igényeik, amire sűrgősen kellett ilyen kocsi.
Szerinted mire használtak két (kettő!) olyan teherkocsit amin átmenő gőzfűtési vezeték volt, tehát kifejezetten személy és gyorsvonatokba sorozható volt a kocsi?
A katonai szállításokat Iz kocsikkal végezték, egy rakat kép van amikor ilyenekkel vittek pl. Rába V teherautókat.
A Monarchiának egy (!) páncélosa volt, a Romfell páncélautó amit 1915 júliusára lett kész, két Budapesten állomásozó katonatiszt magánkezdeményezésre építette "stikában", mert a maradi hadvezetés haszontalanságnak tartotta az ilyenekkel való foglalatosságot... Tehát amikor ez az általad belinkelt utasítás keletkezett, még ez az egyetlen páncélos se létezett.
Ez a kocsitípus a lövegeket azok nagy tömege miatt nem bírta volna el, és azokat is Iz kocsikkal szállították.
Akkor kizárásos úton marad a személygépkocsi szállító kocsi. 1915 elején a honi felső tizezer semmit se érzett a háborúból itt a messzi budapesti hátországban...
Az csak egy feltételezés. Majd ha valaki ugyanúgy mint MIHOKI a rendeletet, szépen lefényképezi az adott Utasítás - Forgalmi vagy Kereskedelmi - idevonatkozó részét, aztán megosztja velünk.
korabeli festési utasítást, és az annak megfelelő festéktípust.
**
Ez az ami lehetetlen szvsz, mert a korabeli utasítások is annyit írnak, hogy a műhelyekbe kiszállított festékport ilyen-olyan arányban kell keverni, hogy a színmintákhoz közelítő eredményt érjenek el...
Namost ha a szövegben az van, hogy"buzérvörös", de mára egy ilyen, 120 éve a műhelyekbe kiküldött színminta sincs meg, akkor most 2018-ban miből fogod megállapítani, hogy 1898-ban mit értettek buzérvörös alatt a MÁV-nál?
És még ezek az utasítások is azt írják, hogy igyekezzenek a mintához hasonló színt kikeverni, tehát ahány műhely, ahány festést végző mester, annyi színárnyalat volt akkor is...
Akkor nézz utána légyszíves, hogy mik voltak 1915-ben azok az áruk, mely folytatólagos fékkel közlekedő személy vagy gyorsvonatokkal továbbítandók
**
Már MIHOK leírta: személygépkocsik
Nem kell túlbonyolítani, mindenféle hadiszállításokat belelátni, ezek a különféle előkelőségek akkor még ritka madárnak számító de azért már létező autóinak szállítására szolgáltak.
A háromszáz kocsiból csak kettő lett Bp-Keletibe átcsoportosítva.
Bármit ami a méret és tömeg adatok alapján a kocsira rakható, és az engedélyezett vonatba sorozható.
Ami nekem a Leiratban inkább szemet szúrt, az 1915 Januári Hivatalos lap, Westinghousevezeték és a közvetítőszelep valamint a gőzfűtési vezeték.
Katonai cuccos (Hadtáp) gyors eljuttatása a hadszíntér közelébe az akkori viszonyok között a vasút volt a legkézenfekvőbb.
Lehetett az ládába rakott gyógyászati segédeszköztől fegyver vagy lőszer (eleve nincs szikraveszély alulról mert nincs fékszerkezet sem), ágyú vagy könnyű páncélos mert a járműszerkezet előfeszített, de akár lapra szerelt hídszerkezet is. Élelmiszer szállításhoz voltak már hűtőkocsik.
Mivel mindenfajta műszaki követelménynek megfelelt - persze a rakománytól függően - bárhová be lehetett sorozni bármilyen típusú vonatba.
A könyvben a 358. oldalon közölt 533.sz. ábra már a Győr által 1916 -tól szállított változatot mutatja.
A kocsik 1913-as Ganz gyártású XVIIIG jellegű 9m tengelytávú, 14m rakodási hosszú 15t raksúlyú rakoncás pőrék.
Kép és rajz a Ganz könyvben.
Kérdés:
Mit szállíthattak gyorsvonattal pőrekocsin?
Én arra gondolok, hogy nem a nagy rakodási méret volt a meghatározó a kocsik kiválasztásánál, hanem a nagy tengelytávból eredő nyugodt futás. Ha a feltevés helytálló akkor lehet, hogy csak szimplán személyautókat szállítottak a kocsikkal, mint korábban a dedikált hintószállító kocsikkal vitték személyvonatban a hintókat.
Ez esetben nem egészen, élőben volt szerencsém látni, mikor még a BHÉV-en volt teherszállítás, vagy a kocsikat MÁV-tehervonatokba sorozták, jellegzetesen elütő színük volt. H a s o n l ó színeket favorizált akkoriban a ČSD és a PKP is, ha csak utazás közben láttál egy tehervonatot, ki lehetett szúrni őket ennek alapján.
Mármost, amit Áthaladójelző ír, az igaz, hogy rengeteg körülmény relativizálja egy kép színeit, tucatnyi változatot egymás mellé lehetne tenni, és akár mind helyes lehetne a felsoroltak szerinti hatások mellett. Én a növényzet színe alapján toltam az árnyalatokat a Warmth felé, és az összhatás mintha természetesebb lenne, mondom ezt néhány tízezer kép készítése után, messze bármilyen abszolút tudástól evvel együtt.
Puszta vita tényleg nem túl hasznos, legjobb lenne megtalálni a korabeli festési utasítást, és az annak megfelelő festéktípust. Hozzászámítva azt, hogy egy szerelvény régen is elég tarka árnyalatokat tudott felmutatni a kocsik festésének ideje, és a műhelyben épp rendelkezésre álló anyagok szerint.
Tényleg találkoztam én is testközelből ilyen HÉV kocsival Angyalföldön, aminek sötét padlizsánlila volt a színe. De volt egy olyan BKV-HÉV kocsi is, amit Tibicsokinak becéztünk, mert világosbarna (nagyon ronda) tejcsoki színű volt.
Mindegyik kép színhelyes, és mégis egyik sem lesz az. Ezek a képek elkészültek valamilyen időjárási eseményben (1), valamilyen fényviszonyok (2) és környező, fényt visszaverő tereptárgyak (3) között, valamilyen képalkotó rendszerrel (4) egy adott hordozóanyagra (5), majd ezt egy adott sötétkamrában (6) valamilyen korú (7), minőségű (8) és keverési arányú (9) vegyszerrel előhívták valamilyen fényérzékeny papírra (10). Ez a kép valamilyen körülmények között (11) (hőmérséklet, pára, fény, továbbá esetleg valamivel érintkező felület [12]) eltöltött valamennyi időt (13), és lehet, hogy ezek a körülmények az idők során (akár többször is) megváltoztak (14). Végül ezt a képet valaki egy scannerrel vagy egyéb erre alkalmas eszközzel (15) digitalizálta egy kiválasztott színprofil alapján (16), talán korrigált is rajta automatikusan a szoftver, vagy ő maga kézzel (17), elmentette egy választott színprofillal (18), feltöltötte az internetre egy olyan tárhelyre, ami az adott színprofilt vagy kezeli, vagy nem (19).
Most ezt a képet nézitek ti, ahol a színek függnek attól is, hogy (20) a géped kezeli-e azt a színprofilt (egyezik-e a beállított színprofilja a kép színprofiljával), a monitorod hideg- vagy meleg színhőmérséklettel használod (21), a fényerőd a minimumhoz vagy a maximumhoz van közelebb (22), maga a monitor esetleg még régi crt, folyadékkristályos, led vagy oled kijelzős (23), és ha laptop, akkor még az is, hogy milyen szögből nézed épp a monitort (24).
Szóval _legalább_ 24 olyan, ismeretlen és bizonytalan tényező van a történetben, ami befolyásolhatta a kép színét - és ezek nem feltétlenül az egész képet egyformán befolyásolják. Egyes vegyszerek jobban szeretik a piros, élénk árnyalatokat, mások a sötétebb, kék, fekete tónusokat őrzik meg jobban, hosszabb ideig.
És még azt sem tudjuk, hogy az a kocsi sötétebb szénporral, vagy világosabb mészporral van-e szennyezve. Esetleg vöröses bauxitporral?
Szóval egy régi kép alapján kocsi színét közelíteni lehet, de ennél tovább vinni ezt a vitát igazán haszontalan, szerintem. :-)
Nem viszonyítási színt kerestem, hanem arra céloztam, hogy teljesen értelmetlen konkrét színt keresni, ha a javított deszka friss vagonvörös színétől a kocsi többi felületeinek kopott színéig minden árnyalat előfordulhatott a kocsin.
Ugyanígy szerintem a II.vh.-s G kocsi színe is egy kopott koszos szín, amit "vegytiszta" festékszínként kezelni értelmetlen.
Azért ezzel is vigyázz. Egyrészt mert a sötét színek hajlamosak az ég kékjét visszaverni, ettől kékes árnyalatúnak látszanak. (Személykocsis topicban ölremenő vita volt a kék "tábornoki" Bhv-król.)
Másrészt látható a kocsin a javított felületeken egy barnás szín is, ami szerintem nem rozsda, hanem egy festék. Más képeken ez a barnás árnyalat mutatkozik kocsiszínként.
Mindkettő az ezredforduló környékiből. De azok is valahonnan átvették őket. Ha jól emlékszem, akkor a resicabányai egy Kubinszky-féle könyvből, a diósgyőri pedig valamelyik vasúthistória évkönyből származik.
A topiktársak utólagos szíves engedelmével kicsit eltoltam a színeket a melegebb árnyalatok irányába, és szerintem (lehet, hogy csak szerintem) ez a változat életszerűbbnek tűnik. Sötét, enyhén lilás árnyalatú festése anno a HÉV teherkocsiknak volt.
Kicsit parttalannak látszik ez a vita. Nyilván lehet ez a bauxitvörös, csk éppen én még sehol sem láttam pontos definíciót a bauxitvörösre. Nekem legalábbis fogalmam sincs, hogy ilyen-e, vagy éppen egy kicsit vagy nagyon más. Maga a bauxit színe sem egyértelmű, attól is függ, hol bányászták (van fehér is!) Ehhez képest az ólommínium egyértelmű, mert csak egyfajta összetétele van. Az emberi szem pedig szerintem nem lát abszolut színeket - az enyém legalábbis nem.
Mondanám, hogy főképp a világháborús kép színei inkább a barnás/szürkés árnyalatok irányába mozdultak el, úgy, mint ezen a kazincbarcikai Fortepan-képen, pedig ez 1967-es. Nem tudom, az akkori fotóanyagok eleve ilyen árnyalatokat hoztak ki, vagy az idő okozza. Ha megnézitek a hegy oldalát, ott is, mint itt, a növényzet erősen szürkészöld. Régi vasúti filmeken van még ilyen, csak még erősebb:
Rengeteget vizslattam az eget hivatásszerűen és állítom, hogy van ilyen színű gomolyfelhős égkép, de itt szerintem a fehér zsávoly egyenruha lehet a fehér pont. Természetesen minden kép torzít, de ez nem olyan mértékben, hogy a másik fortepanos képpel együtt ne lehetne alap arra nézvést, hogy állítsam: Ezek a kocsik bauxitvörösek és nem vasmíniumos festékkel festettek. Vagyis a két háború között a M.Á.V. a vasoxid alapú vagonvörös szín mellett / helyett szerintem bevezette a bauxit alapú festéket, amelyet aztán használtak az ötvenes években is. Az ötvenes hatvanas évek kocsijainak modellezésekor általánosan elfogadott barnás árnyalatot használni és itt vagyok gondban egy kicsit, mert lehet, hogy a 40-es évek kocsijait is ilyenre kellene festenem.
Azért van. A nap süti kékesfekete zivatarfelhőt. Pont világos a kép egy kissé szerintem, de a vörös tényleg "gyér" kissé, inkább barnába hajlik. A MIHOK által említett katonai egyenruhák szine viszont szinhelyes és a muszosok karszalagja is.
A srác be is forgatta a képet, s rámontírozta a hajó elejére
Nagyon szép, csak nem a diósgyőri hanem a resiczai képet sikerült rámontírozni amely a Gumidani által betett szöveg szerint még korábban "...az ÁVT állami kezelésbe vétele után készülhetett...". ;)
(Elsőre úgy tűnhet, hogy a kiadás éve 1913, de ez a sorozat utolsó kötetének megjelenése. Kicsit lejjebb görgetve a "Fülszöveg" alatt látható, hogy a Technika vívmányai 1905-ben jelent meg.)
Ne haragudj, de én nem találom a kép színeit hitelesnek. Nézd meg az ég színét! Ilyen égbolt nincs. Az egész képen úgy érzem, hogy el van tolódva a kék irányában. Az közismert, hogy a szabadon álló színek közül a piros fakul a leggyorsabban. Itt ez egy színes dia, de lehet, hogy ezen is,
Megpróbáltam a képen a fehér-egyensúllyal korrigálni, de nem sikerült. Sem a fehér pont kiválasztásával (felhő, várfal), sem a fekete ponttal (a kocsi hasa alatt) nem lett meggyőző.
Meg tudnád mondani, mi ez a könyv? Ugyanis a hajós csapatból írták, hogy emlékeik szerint ezt az elemet már látták képen, már lerakodva, ugyanezzel a felirattal, és ott egyértelműen a Szent Istváné volt. Szóval nem lehet, hogy 1915-ös a könyv? Esetleg fotó a bortóról és a kiadás évéről?
A srác be is forgatta a képet, s rámontírozta a hajó elejére
Akkor ezek szerint már akkor is megszokott dolog volt a sajtóban teljesen normálisnak vett csatahajó = hadihajó terminológia. Mintha pl. a gépjármű szó helyett használnánk az autóbuszt.
"Arra lennék kíváncsi, hogy 1914 körül nagy általánosságban milyen színűre festették a MÁV-nál a teherkocsikat? Még szürkére, vagy már vagonvörösre? I. korszakos magyar terepasztalt szeretnék építeni"
"1914 körül" = az első nagy Világégés idejében, valamint gondolom a "körül" szó nem 30 évet jelent....:-))
"1898-ban kezdték a vagonvörös színt alkalmazni és mivel öt év volt akkoriban a teljes festések közötti átlagos idő, a háború kezdetére a M.Á.V. teherkocsijai néhány kivételtől eltekintve már vörösek voltak."
A helyes választ megkapta, már "Vagonvörösre" festették a M.Á.V. kocsikat az I. Világháború alatt.
Akkor rá kell uszítani a hadihajózástörténészeket arra, hogy derítsék ki, melyik hajót építették magyarországi anyagból 1905 előtt! RhB-nek vannak ilyen ismerősei.
Mint korábban bátorkodtam írni, két különböző kocsi van a képeken. Az egyik felvétel Resicabányán készült a XIX-XX. századforduló körül. A másik Diósgyőrben a múlt század 10-es éveiben. Ez utóbbi akár lehet a SZENT ISTVÁN-é. Nem tudom megitélni, hogy méretben stimmel-e.
Találkozott-e valaki olyan tengelyátszerelt szovjet felségjelű fedett, még viszonylag régebbi építésű, deszkaburkolatú teherkocsival, aminek nem Hanyina, hanem Y25 forgóváza van? Kezembe került egy fotó, amin ilyen kocsiból álló kocsicsoport alkot egy vonatot, elől hátul Es kocsi a közvetítőkocsi. (a fotó Zalaegerszeg környékén készült). A kocsik pályaszáma nem, csak a szovjet vasút cégjele látszik.
Ugyanide illő kérdés, mikor került a közvetítőkocsiként használt Es kocsik felső keretére a sárga szín?
Szerintem a festés és a feliratozás nem összeillő. A cégjel és a pályaszám bal oldalra kerülése úgy tudom 1910 körül történt és ekkor már megjelent a Gr kocsikon a 36 embernek vagy 6 lónak felirat ami itt hiányzik. A közforgalmi kocsik erre az időre már vörösek voltak.
1898-ban kezdték a vagonvörös színt alkalmazni és mivel öt év volt akkoriban a teljes festések közötti átlagos idő, a háború kezdetére a M.Á.V. teherkocsijai néhány kivételtől eltekintve már vörösek voltak.
Melyik csatahajó orrát cipeli, aminek 23.500 kilogaramm a tömege? Netán a Szent Istvánét...
A biztonság kedvéért tudni kéne legalább az évet, de egy kis logikával azért kitalálható. :D A Monarchia csatahajóit* Triesztben építették, kivéve a Szent Istvánt, aminél a magyar fél feltételül szabta a támogatása fejében, hogy magyar hajógyárban, azaz Fiumében épüljön - a képalá szerint oda ment a szállítmány. Az építés 1912-ben kezdődött.
Vasúttörténeti kérdéssel fordulnék a hozzáértőkhöz. Arra lennék kíváncsi, hogy 1914 körül nagy általánosságban milyen színűre festették a MÁV-nál a teherkocsikat? Még szürkére, vagy már vagonvörösre? I. korszakos magyar terepasztalt szeretnék építeni, egyedi járművekkel, ezért érdekelne.
Itt mindenki abban és addig vesz részt, ameddig kedve tartja.
Ajánlom figyelmedbe a hajós topikot, http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011160 ahol évről évre heteken át rágódik 2-3 ember a balatoni személyhajózási menetrenden. Azon, amelyik évente mindössze néhány hónapig érvényes.
Látni kéne azt a régi MÁV nyilvántartást. Amúgy a HÉV-es lista az előző MÁV számokat említ, akár kaphatott a háború alatt német számot - bár nem szoktak ilyennel szőrözni. De lehetnek hibák is a nyilvántartásban, és Zoli is írta, hogy kizártnak tartja.
Előtúrtam egy levelezést Lovász Gyurival, idézem, kiemelés tőlem:
Az 1925 évi üzemi kocsi számrendszer 80001-el indult és 90 ezres számok is előfordultak. 1945 után azért nem adtak ki már ilyet, mert tömegesen minősítettek vissza üzemi kocsikat forgalmi kocsikká, utána pedig elég össze-vissza, dupla számokkal de nekikezdtek az 5710-ig tartó, többedik 1-el induló új üzemi számrendszernek.
Szóval egy háború előtti üzemi kocsi (XR 93 xxx) lett 1945 után újból közforgalmú, majd ebből BHÉV üzemi....
Én meg a bezárás éjszakáján dolgoztam, azt az Angyalföldi kolléga hívott, hogy Óbudán bedugultak, mert a Szentendrei vonalon az utolsó percekig rakodtak. Az általad is talán lefotózott kocsiba utolsóként Solymáron egy lapraszerelt faházat raktak.
Tényleg össze-vissza van a dolog. Az nagyon ritka, hogy üzemiből lesz közforgalmi, bár néha előfordult, hogy visszacsinálták. Egy-két 12-jegyűnél láttam ilyet, a korábbi időkről nincsenek ilyen adataim.
Az viszont teljesen elképzelhető, hogy a 12-jegyű 20 44 700 xxx számokat már nem festették fel, csak kijelölt számok voltak.
Más: ahol tegnap délután voltam a háttérben szól a rádió, egy műsorban az 1996-os évről volt szó. Pont elcsíptem ahogy említették, hogy ebben az évben szűnt meg a HÉV-nél a teherforgalom.
Ha megnézed EZT a táblázatot, a 216-os sorban a Jhu-ból lett Jh, fordítva elég fura lenne.
A 222-es sorban meg a Jt 300519-ből lett Xsm 4759 - ha balról jobbra nézzük a MÁV pályaszámokat.
Arra tudok gondolni, hogy a két BHÉV kocsit roncsokból építették újjá, és először csak üzemi célra használhatták. Meg az az XR-es betűjelzés sem volt később használatos.
Korábban szóba kerültek itt egyszer egy régi kép kapcsán a II. vh. előtti (alatti) szolgálati betűjelzések, róbertke talán be is tudja hivatkozni. Szerintem ez az XR is ilyen lehet.
Neked van igazad, mert az MTU kolléga által betett táblázatban a MÁV pályaszámok balról jobbra olvasandók. Aztán jön a BHÉV pályaszám. Kicsit fura az a táblázat így szerkesztve.
MÁV XR 93 211 -> MÁV R 7 502 088 -> B.H.É.V. R 1871
MÁV XR 93 212 -> MÁV R 7 502 089 -> B.H.É.V. R 1881
El kéne olvasni rendesen "A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada" I - III köteteit.
III. kötet 1919 -től 1985 -ig.
318 - 319 oldal: F.29. Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) járműállománya 1987 december 31 -én.
Lábjegyzetben "Az üzemi jellegű HÉV kocsikról 1987-ben új leltárfelvétel készült, ennek alapján állományba tartozik" ..... és kocsiszám szerint felsorolva a R 1871; R 1881 és XRt 2576 tartálykocsik.
Na ez egy érdekes kocsi volt. Annak idején (1988 - 1989??) a CFR -nél az eredeti OPW -s kocsi balesetet szenvedett többed magával. El felejtettek szólni a MÁV -nak, s egyszer csak felbukkant Ferencvárosban az általad fotózott kocsi. Szemfüles kocsiintéző kiszúrta, hogy ennél a kocsinál valami sántít. Hát a "pozdorja oldalfal" és a kézzel festett pályaszám! Hetekre berakták a Központi Szertárba, vizsgálók is jöttek nézegetni, aztán egyszer csak megrakták áruval azt huss, eltűnt. Nem lett belőle semmiféle jegyzőkönyv, csak egy friss revíziót kapott Szombathelyen, s amint lehetett megszabadultak tőle."
QuaBLA megcsinálta modellben, a hírlevélben van még egy a '70-es évek végéből származó kép is róla (psz. nem látszik sajnos), de lehet, hogy felraktam ide is azt a képet (Púpos indul Fehérvárról egy tehervonattal.)
Miért? A PV-s mozdonyok, kocsi többsége hasonlított kissé az akkori járművekre (BoCő, Cak, Bz, stb.) Akkor ennyire voltak képesek. Ne hasonlítsad a 2000 körüli vasútmodell hűségét egy 50 évvel korábbihoz, ami ráadásul még játéknak készült, nem is modellnek.
Ha most valaki hajtogatna lemezből egy PV szintű kocsit, nem hiszem, hogy egy eredeti PV másfélszereséért el tudná adni. Pedig még sokat is dolgozott vele...
Nem önmagában az 50%-kal van a bajom, félreértettél. Hanem a sohasem létezett kocsi 50%-os felárával. Az átveréssel. Vagy írja rá a dobozára, hogy fantáziamodell. Aztán, ha valaki olyat keres, lelke rajta.
Vegyük az általam említett most 5000 Ft-os kocsit, amit CSAK ÁTFESTESZ ÉS FELIRATOZOL, ennek a másfélszeres ára 7500 Ft és eladásra készül, nem saját magadnak. A mai minimál órabér kerekítve 800 Ft (mert ugyebár a munkát nem szokták beleszámítani az árba)
azaz ha 3 órát dolgozol vele (szétszeded, lesorjázod, leszeded a festéket, lealapozod, lefújod az egyik színre, kimaszkolod a fekete csíkot, lefújod a másik színre, feliratozod, összerakod), akkor 100 Ft jut a festékek, feliratok költségére plusz a busás haszonra. Ha csak két órát dolgozol - több kocsi esetén egyes fázisok összevonódnak és baromi rutinos vagy plusz lásd lentebb a megjegyzést - akkor 900 Ft marad a költségre é a busás haszonra.
Megjegyzés 1: én még nem csináltam ilyet, így csak nem tudom, ténylegesen mennyi idő alatt lehet megcsinálni!
Megjegyzés 2: egyik profin festő haveromat megkérdeztem, mennyiért fújna át egy vagontetőt, 2-3000 Ft mondott.
Ha a platformot, a korlátotokat, létrát meg a fékházat is meg kell csinálni, az mind erre jönne rá (meg akkor az össze többi eltérést, pl. dóm, futómű, ütköző, alul korrekt fékrendszer stb). És újfent eladásra, több darab, nem magadnak munkaórát/bért nem beleszámítva hulladék anyagokból farigcsálva. Tehát maratás (megrajzolni, lemarni, összehajtogatni, lefesteni, felrakni), a fékház esetleg lehet műgyanta öntés vagy 3D nyomtatás. Ha a munkát és a költségeket is beleszámítod, akár 15ezer Ft is kijöhet...
Az adót meg az áfát újfent fedje jótékony homály....
Ugyanannyi a munka vele, persze, hogy ugyanannyiért adja. (Illetve nem ugyanannyi, de lásd lent.)
És hidd el, sokfélék vagyunk. Neked a kapaszkodó ferdesége is számít, valakinek elég, ha van rajta egy MÁV logo.
Ha meg tényleges áron, átalakítással, minden részletre figyelve csinálta volna meg a 1881-est, akkor 3000 Ft helyett 5000 Ft-ba is belekerült volna. Na de akkor ki veszi meg?
Nem tudsz igazságosan dönteni. Mindig lesz, aki sokallja az árat, és mindig lesz, aki fikázza, hogy mi nincs átépítve a kocsin. (Akkor is, ha minden át van építve.)
A megoldás: akinek nem tetszik, nem veszi meg.
Persze, valahol "átverés", hogy mit ad, és mi volt a valóság, de szerintem az nem az eladó bűne, hogy a vevő nem tudja mit vesz.
(Meg aztán nem is olyan nyílvánvalóak ezek a részletek, ha egyetlen, nem publikálható kép van a kocsiról.)
Én személy szerint az elméretezett Fuggerth ablakot nagyobb lenyúzásnak tartom...
Másfélszeres ár egy nyomokban sem létező kocsiért sok. Ez az a kategória, amit nem lenne szabad csinálni, ezért kár szétszedni, festeni, matricázni. Se magamnak, másnak végképp nem.
De ha a 2500-ért, akkor... Szerinted ha ma valaki mondjuk egy 5000 Ft-os kocsit szétszed, lefest, feliratoz, mennyiért fogja árulni? És ne úgy kalkulálj, hogy magadnak csinálod. (És mondjuk hagyjuk ki az áfát is.)
Ha 2000 Ft volt az ára akkor a gyárinak, és 3000-ért vetted, az 50% felár! Az azért nem kevés! Pl. egy Quabla is kb. 50%-kal van a gyári modell felett, de ott azért ilyen esetben átalakítás is van, valamint hasonlít is az eredetire... Ellentétben az Alphamodellel, ami nem.
Másfél évvel ezelőtt (2016 szeptember) tettem fel pár szar mobilos képet. Pár nappal később fényképezőgéppel mentem ki, sikerült körbefotózni ugyanezt a 3 kocsit, csak nem volt időm feltenni a képeket. Aztán meg feledésbe merült...
A 1881-es tartály nekem is megvan, meg az MK-7/04 El 21 44 508 1 227-3 faoldalú nyitott kocsi.
@alkotásu: a Németh Andor-féle tartálykocsit 1998-ban vettem 3000 Ft-ért, ebben az időben 2000-2500 Ft-ért vettem más Sachsen tartálykocsikat, szóval nem volt akkora "lehúzás".
Ha valaminek nekiugrottam, az az átverős modell volt, amit az Alphamodell csinált - gondolom jó drágán. Engem mindig is felháborított az, ha valaki, aki modellezőnek tarja magát, átfest, és MÁV pályaszámmal ellát egy olyan külföldi kocsit, amilyen nem is létezett, majd vastag felárral eladja. Ugyanis ez az én szememben átverés és lenyúlás. Ha meg nem modellező, akkor meg végképp ne csináljon ilyet.
Biztos így van, ahogy írod, de nem sokat foglalkoztam azzal, hogy mit raktak át, mit szállítottak közvetlenül. A szentendrei múzeum egyik tábláján olvashattad, hogy voltak olyan tartánykocsik, amikbe átszivattyúzták a gázolajat, és azokkal vitték a Cházár A. u-i garázsba.
De most nagyon nem töprengek teherkocsin, mert sok járművet kéne még befejezni, meg elkezdeni, amihez már megvan az alapanyag.
Fogalmam sincs. De egyelőre nem is fogott meg a dolog. Már csak azért sem, mert nem tudom, hogy ezek a kocsik mennyit mentek MÁV hálózaton - annak ellenére, hogy RIV felirat van rajtuk. Versenyezni meg nem akarok zsivany2-vel, mert úgyis alulmaradnék...
Az szinte biztosra vehető, hogy nem az eredeti tartály van rajta, mert a nyilvántartás szerint is roncsból lett talpraállítva. De egy tartánykocsinál (sem) a tartálytól kocsi a kocsi, hanem a főkerettől. (Még az is lehet, hogy a hordmű is sérült, és az is egy másik kocsiról származik.)
A két képen az látszik, hogy két nagyon hasonló alvázon azonos hordművek, fékbódék vannak, de tök más a két tartály - bár mindkettő szegecselt.
Arra gondoltam, hogy ha van egy olyan kép, ami az ilyen pályaszámú típust tartalmazza, akkor egy újabb adalék kerülhet elő, hogy a német másképp nézett ki, mint a magyar, tehát csak a pályaszámokkal játszottak.
Az is lehetséges a történettel kapcsolatban, amit írtál, de nem tudom. Lovász István sem tudta kideríteni a kocsi pontos történetét.
A kocsit nem akarom megcsinálni (legalábbis egyelőre), csak róbertke kocsiját látva kezdtem próbálkozni a kocsi valódi formájának a kiderítésével. Meg a Lovász Gy-től kapott információ alapján lettem kíváncsi arra, hogy milyen lehetett az a német kocsi, aminek a pályaszámát ehhez a magyar eredetű kocsihoz hozzárendelték.
Ezzel kapcsolatban nem tudok mit mondani, semmiféle információm nincs. Lovász I. 9-cel kezdődő számot írt ki a MÁV nyilvántartásból. De lehet igazad is.
És a hordmű? A csapágyvezetőket miért cserélték volna egy sokkal régebbi típusra? A hordmű szegecselése is más. Hová lettek a német rögzítés lukjai?
Fellépők máshová vannak rögzítve, ráadásul csak 1 ponton.Hol van a német rögzítés lukja?
Az ütközőket miért cserélték volna a régebbi, akkor már nem használatos típusra?
Szóval 1000 és egy olyan eltérés van, ami azt jelzi, hogy nem német eredetű kocsiról van szó.
Ugyanakkor gondold végig, mennyit variáltak (és variálnak máig is) a pályaszámokkal. Olvasd el a behúzottvégű kocsikról szóló monográfiát! Nézz be a Púpos topikjába!
A tengelytávuk 4 m. A németeknél 4,5 m volt a használatos. A hordművet hasonlítsad össze a némettel. Innentől legfeljebb a tartály lehetett német szerintem. De a kocsit a főkeret jelenti, nem a tartály.
Valaki németül jól tudó topiktárs meg tudná kérdezni egy német fórumon (ahol ismerik a régebbi DRG teherkocsikat), hogy a DR 924043 és a DR 923864 miféle szekér volt? Esetleg valami képpel is, ha tudnák illusztrálni...
(Ugyanis a régi MÁV nyilvántartás szerint ezek voltak a BHÉV 1971-es és 1881-es kocsik korábbi pályaszámai, amit én kizártnak tartok a kocsik kinézete alapján.)
Úgy van, Szécsey István által írt GANZ könyv 264. oldalán ott van, hogy a DRG Zentralamt Berlin szolgáltatott rajzdokumentációt a tartálykocsi gyártáshoz.
Mikor gyártott a Ganz a németeknek kocsit a II. vh. előtt? Amiről tudok, az a II. vh. környéke, de akkor már nem ilyen csapágyvillák voltak, ráadásul azt német szabványok szerint kellett készíteniük.
"BKV -s ismerőseim közül így is van, aki szívesen látná a modellgyűjteményében... "
Én biztosan eladnám neki jó pénzért... Mint ahogy az egyetlen Alphamodelles kocsimtól is megszabadultam pár év után a hibás pályaszám és nem valódi kocsi okán. Szóval egyedi modellt ne állítsunk elő egy átfestéssel úgy, hogy annak semmi köze a valósághoz - mindezt jó drága pénzért...
Azt nem tudom, hogy forgatják-e, de nem tartom valószínűnek. Inkább az lehetséges, hogy nem mindig egyformán húzzák ki a járműveket, ergo ahonnan jobban fényképezhető a kocsi, onnan csináljuk a képeket.
Ezt a kocsit eléggé körbelőttem. A másikat valamiért nem.
Lovász Gy-től van információ az 1881-es kocsival kapcsolatban. Kb. úgy néz ki, mint az 1871-es, de nagyobb a tartály átmérője. Bár a papírok szerint egy német pályaszám van korábbiként megjelenítve, de a kinézete alapján nagyon nem német, hanem valami hazai.
A modellhez képesti eltérések:
A dóm és a létra viszonya fordított.
A létra, kapaszkodója, és a járófelület tök más (olyasmi, mint az 1871-nél)
A futómű teljesen más, a csapágyvilla a régi, lapos szögű (pont, mint az 1871-nél)
Tengelytáv biztos nem jó, mert a német 4,5 m-ét itthon nem alkalmazták. Az 1881-es 4,0 m-es.
Fékezőfülke szabványos német, ami a tartály felé lejt - ellentétben az oldalra lejtő magyarral szemben.
Fékállás korlátjai, fellépői is tök mások.
Ütköző sem a régi vékony fajta.
A táblákon a feliratok sem stimmelnek.
Főkeret hossza kérdéses, nem tudom.
De egy dolog stimmel: a pályaszám... Remélem ezzel sikerült megvígasztalni... :-)
Ezen en is meglepodtem. Jo kis tomeg lehetett, de aztan eszembe jutott, hogy gyerekkent, mikor nyaron vissza latogatam Magyarorszagra a Filatorigaton milyen szerelvenyeket cibaltak a tigrisek. Hatalmas teher forgalom volt ott, emlekszem mikor lejott oda egy szergej.
Amúgy az egész kérdés egy kicsit cseppfolyós témába vezet. A nagy átfestési-, átszámozási akciók mindig eltartottak egy darabig. Vagyis volt olyan időszak, amikor forgalomban voltak kocsik mind a régi, mind pedig az új számokkal. Nyilván a dolog erősen függött az adott átalakítás fontosságától is. Az új pályaszámokat feltehetően megpróbálták minél hamarabb átfesteni, mert az lehetetlenné tett minden ésszerű nyilvántartást. De a többi változás nem volt ilyen sürgős.
Nem olvastam róla, de a fényképek alapján úgy látszik, hogy valamikor az 1930-as években, talán a németek hatására volt változás a feliratok alkalmazásának a gyakorlatában. Ilyen lehetett a sarokoszlop festése is. Ha jól látom, az akkor újonnan gyártott kocsik megkapták a csíkot, de van kép régiről, csík nélkül is.
Ez egy Schicht kocsi átfestése. Kíváncsi vagyok, hogy az eredeti kocsi hogyan nézett ki. Amennyiben német eredetű volt a kocsi, akkor Ru-nak kéne lennie. Ha hazai eredetű, akkor annyi köze van ennek is, mint az általa készített kisállatszállítóhoz (amit egySachsenmodelle átfestésével hozott létre alvázfeliratok nélkül), így számomra értéket nem képviselnek az Alphamodell kocsik.
Találkozott valaki a BHÉV R 1881-es kocsijának a fényképével?
Urak, egy pár kép került a G-kocsi modellek és a J-kocsi modellek fénykép-oldalára, A G-kocsik közé felvettem a prototípust, a Piko kocsiból átalakított modellt. A J-kocsik közé pedig felkerült a Jh-kocsi, ami az előző fényképezés előtt eltört és így újra kellett festeni, feliratozni.
Szeretném a segítségeteket kérni, hogy az ezek a vagonok járnak/jártak-e hazánk vasút-hálózatára? Amennyiben valamelyik igen, vegyesen valamilyen más kocsival, vagy homogén szerelvényben?
Tudok róluk, köszönöm, az idézett cikkben az FVV-pályaszámot viselő, Trofej eredetű (is) kocsikon volt a hangsúly; kezembe került ugyanis egy ilyesfajta lista.
Az 1956-ban kiadott A vasúti raktárnok kézikönyve szerint: "b" a kocsi olyan berendezéssel van ellátva, amelynek segítségével legénységi szállításra alkalmassá tehető.
Gyanítom, hogy a raktérfogatra, illetve a forgócsaptávra vonatkozóan 1956 után és 1967 ellőtt kezdték alkalmazni a "b" jelölést.
A legénységnek kiszerelt kocsikat mivel azok több típusból voltak - Gs kocsitól a Gbgs kocsiig - a KTG nyílvántartásban elkülönítetten kocsiszám szerint,
a kocsiátadó könyvben pedig GUB megjelöléssel kellett beírni.
Az 1956-ban kiadott A vasúti raktárnok kézikönyve szerint: "b" a kocsi olyan berendezéssel van ellátva, amelynek segítségével legénységi szállításra alkalmassá tehető.
Gyanítom, hogy a raktérfogatra, illetve a forgócsaptávra vonatkozóan 1956 után és 1967 ellőtt kezdték alkalmazni a "b" jelölést.
A legénységnek kiszerelt kocsikat mivel azok több típusból voltak - Gs kocsitól a Gbgs kocsiig - a KTG nyílvántartásban elkülönítetten kocsiszám szerint,
a kocsiátadó könyvben pedig GUB megjelöléssel kellett beírni.
Élőhalszállítás vasúton Budapest 1956. A második világháború alatt leégett, 1955-ben roncsokból újjáépített halszállító vasúti kocsik. Halértékesítési Vállalat élőhal szállítmánya
Persze itt van a mi kedves Bugadoktorunk restaurálás alatt levő kocsijának a képe is:
Benéztem, a szöveg végét kitakarja az oszlop, ami gumidani részletképén nem tűnt fel.
A szövegnek nem biztos, hogy egyéretműen olvashatónak kell lennie ahhoz, hogy kitaláljuk mi van oda írva.
A "B" és a második szövegrész "K" szerintem látszik. A Budapest "d"-jének felső szára is látszik. Kelenföld "l"-je szintén kilóg a kisbetük magasságából. stb.
"Amúgy ha felírták akkoriban a honállomást, nem annyira a kocsi oldalára, hanem a főtartóra rakták."
Ennek azért sok ellenpéldája van:
Pl:
A szöveg viszont passzol a halas kocsira is, azaz Tárolóállomás és Depót Station.
Nekem ehhez nem elég erős a szemem ás a fantáziám. :-)) Szerintem nem Kelenf. Amúgy ha felírták akkoriban a honállomást, nem annyira a kocsi oldalára, hanem a főtartóra rakták.
Vagy régebbi németül. Mondjuk nálunk akkoriban még inkább az osztrákot használták. Aztán a Béketéborban a német tanárokat az NDK-ba vitték továbbképzésre, ők azt a nyelvjárást tanították. Nekünk speciel a tanárnő megemlítette a szászt is, de csak olyan kuriózumnak.
"Szerintem a képen a MATEOSZ felirat volt a hangsúly"
Egészen biztosan az volt a fényképalkotás eszmei mondanivalója. A képet én is a teherautók c. gyűjteménybe soroltam. Már csak a típus meghatározása van hátra.
Igen, ez lehetett a kép készítésének az oka. Kísérlet.
De kinagyítottam a képet és nem találom, hogy mi a fene tartja a kocsit a billentő rámpán. A felső csavarkapcson csak egy biztonsági lánc lóg, az alsó bemegy alul egy lukba, de onnét nem tarthatja semmi, mert a kocsi alatt van. A kerekek alatt és a tengelyeknél sem látok semmit - hacsak nem az a ferde rúd a bal oldali tengely felé. Lehet, hogy Gumidani beállítása a helyes és a kocsi valójában vízszintesen áll, az emberek pedig ferdén? :-))
Amerikában az új, alumíniumból hegesztett ércszállító kocsikat teljes egészében forgatják.
Nem csak alumínium, nem csak ércszállító...
Ezt az teszi könnyen észrevehetővé, hogy a kocsik forgatható kapcsolós vége zöldre van festve.
...vagy piros, vagy sárga, vagy fehér, vagy barna, vagy.... :-) Néha az egész vége teljes magasságban, néha csak fél magasságban, néha csak egy csík...
Anno az amcsi topikba tettem be egy cikket ilyen vonatról, már 1971-ben volt ez a forgatásos ürítés.
És - bár erről is írtam ott, de most nem találom - a töltés is automatikus volt. A mozdonyokat számítógép vezérelte, hogy az egyre növekvő terhelés ellenére azonos sebességgel húzza a szerelvényt, így lehetett a töltést automatizálni. Az első mozdonycserénél ezek mentek is vissza, mivel csak pár mozdony volt ezzel a képességgel ellátva.
Akkor még a közbenső mozdonyok távvezérléshez robot car-okat használtak, ma már mindez igen kis helyen elfér.
Amerikában az új, alumíniumból hegesztett ércszállító kocsikat teljes egészében forgatják. A szerelvény befut egy buktató készülékbe, ami egyesével megforgatja a kocsikat a hossztengelyük körül. A forgatás középpontja pont a kapcsoló magasságában van, így nem kell a szerelvényt az ürítéshez szétkapcsolni. A kocsik egyik kapcsolója forgatható, a másik fix. Úgy kell a kocsikat kapcsolni, hogy mindig egy forgatható és egy fix kapcsoló legyen egymással összekapcsolva. Ezt az teszi könnyen észrevehetővé, hogy a kocsik forgatható kapcsolós vége zöldre van festve. Persze az egyik utolsó kocsinak mindkét kapcsolója forgatható (hogy ne csavarja ki a mozdony kapcsolóját).
Ahogy az angolok ezt meg is csinálták, ott a szénbányáknál és az erőművekben is hurokban fordulnak a vonatok, így - persze csak elméletileg - megállás nélkül* lehet pendlizni a két pont között, míg el nem fogy a szén :)
* és tényleg, a be- és kirakodás is menet közben történik. Persze személyzetváltásra, mozdonyok időszakos átvizsgálásra itt is szükség van, illetve hát félre is pakolták őket általában a gyorsabb vonatok elől, de a legtöbb időt igénylő műveleteket (a végállomáson történő technológiai időket) elég durván le lehetett csökkenteni.
Ezek a kocsik a gyors kirakodási képességük miatt olyan helyen hasznosak, ahol nagyon nagy mennyiséget kell szállítani. Közforgalomban nem biztos, hogy megéri használni őket.
Egyébként meg csak egy hurokvágány kell, vagy egy jól kidolgozott forgalmi terv. :)
Ha jól értem, csak az egyik oldala felé billen. Mondjuk Kirunában nem szempont, mert ott ezek a kocsik egész életükben a két végéllomás között ingáznak, sohasem fordulnak meg.
Igen, de a felépítmény is a nagy görgőre támaszkodik, így a kiforduló súly nagy része nem a kocsit terheli.
Ráadásul a kibillenő felépítmény és a rakomány az ürítés lejtőjében tolja előre a vonatot (a visszabillenő üres felépítmény az emelkedőben fékezi ugyan, de kisebb súllyal).
Hááát.... Nem hiszem, hogy olyan sok GySEV Kz kocsi maradt volna meg. Annak az átfestésnek egyetlen értelme volt, hogy kapott egy kis konzerválást. De a feliratok rettenetesek... :-(
Egyetértek Imre tökéletesen! Nem a fiatalabb korosztályt képviselem, megéltem egy-két dolgot a 40+ évek alatt. De pont az ilyen erőszakosan nyomuló, és mindent jobban tudók miatt nem irok. Láttam már hogy milyen válaszokat adnak az öreg tapasztalt embereknek, megkérdőjelezve munkásságukat, és tudásukat. Ez volt a gőzös topikban is, ahonnan sok öreg elment, egynémelyiket személyesen ismertem, és most is tartom velük a kapcsolatot, de sajnos a bennük6bennünk felgyűlt tapasztalatokat magunkkal visszük. Ha valaki a Wikipédiára hivatkozik meg arra hogy "Moldovánál olvastam..." azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni. Mindenkitől elnézést kérek ha esetleg off voltam.
" mintha mi tévednénk oda véletlenül, és teljesen szűz szemmel fedeznénk fel az adott helyett "
Lehet, hogy bennem van a hiba, de ha már azzal töltöm az időm, hogy végignézem a filmjét, akkor adjon már valamit cserébe az időmért. Vagy hasznos információt, vagy szórakozást, vagy valamit. De ebben a filmben semmi nem volt...
Épp nemrég láttam a sráctól pár videót, valóban érdekli valamennyire a vasút (elsősorban a közúti), de ha jól látom, inkább történeti szempontból - a technikai részéhez láthatólag nem sok lövése van. :) Az egyikben elmondja, hogy szándékoltan nem néz utána előre egy-egy helynek, amit meglátogat, hanem igyekszik olyan formában bemutatni valamit, mintha mi tévednénk oda véletlenül, és teljesen szűz szemmel fedeznénk fel az adott helyett - ennek megvannak az előnyei, és (amint látható) a hátrányai is. A stílusa pedig olyan, amilyen, nekem is nehéz volt megszokni, ahogy birkózik a magyar nyelvvel. :D
Mindezt nem a védelmében írom, csak szerintem a helyükön kell kezelni ezeket a videókat - némelyik egészen érdekes, utánaolvasásra sarkall. Arról például tőle hallottam először, hogy a Bakonyban is van egy, az erdélyihez hasonló "Gyilkos-tó". Az urbex témájú, elhagyatott helyekről szóló videói néha egészen érdekesek. A vasútiak - hát, hagyjuk... :D
Ha egy videot, egy gyerek csinalna azt mondanam oke. De ez felnott, es sorozat amit csinal. Az lathato, hogy erdekli a vasut, es ezert erthetetlen, hogy amikor raszanja magat egy helyszinre akkor legalabb utana olvasna. Erdekes, hogy egesz nap a neten lognak megse tajekozottak.
Az a borzasztó, hogy ezek az önjelölt szakértők egyre erőszakosabbak is. Olyat meg végképp nem ismernek, hogy nem nekik van igazuk, hiszen ők tudják!!! Szörnyű!:(
És isszák a szavait, és ami még nagyobb baj, hogy feltétel nélkül elhiszik neki is, meg a többi önjelölt szarértőnek is.
Mindig is voltak meglepő/izgalmas/érdekes kérdések tanfolyamon. Régebben elég volt az a válasz, hogy nem, ez nem így van, majd ha oda jutunk forgalomból, akkor elmesélem. Addig, kérlek, fogadd el, hogy bár nem érted még a miértjét, de nem így van.
Aztán jött az a korszak, hogy nem, ez nem így van, hanem... mert... és mert... és mert... és elkalandotzunk az eredeti témától, és már Függeléknél és KH-nál járunk, pedig még csak az F.2. 2. fejezet lenne a tananyag.
De még ez is kezelhető volt, bár át kellett dolgozni az egész oktatási tematikát. De ma már az van, hogy:
- Ez miért így van? - Az nem úgy van, hanem így és így, mert [közbevág] - De az úgy van, láttam a videóban! Áh, a tanárnő nem tud semmit se...
És ilyenkor értem, miért mondja a doki, amikor kiselejtezi a jelentkezők közel felét, hogy "generációs probléma".
Ilyen kocsi volt .... 
Mintha valaki érdeklődött volna a közelmúltban ilyenről.
Pedig minden részlet passzol....
(OSZZSD filmhíradó 1969/1.)
Ezek láttán ki bátorkodik egy akármilyen feliratra azt állítani, hogy az nem korhű?
Arra van-e ötlet, hogy mi olyant tudhattak ezek a kerek nyílások, amit a szögletesek nem?
Nekem mindkét kocsi idegen eredűnek tűnik. A baloldali ablakában levő két kerek lyuk is érdekes.
De ez is lényegtelen. A kedvemért nem tudnátok egy kissé barátságosabb hangnemben eszmecserélni?
És ez színhelyes kép.
Eredetileg pedig így nézne ki Florin Vornicu munkája alapján
de itt egy lengyel szénvonat, Kelenföldről:
Persze itt van a mi kedves Bugadoktorunk restaurálás alatt levő kocsijának a képe is: 
A MÁV vasúti szótára a "rangieren" szót preferálja (több szóösszetételben), de szerepelteti a "verschieben"-t is.
Magamnak nincs nagy tapasztalatom e téren, de mindkét szót hallottam már. 
A vagon oldalán az 
Dunántúli svábok kitelepítése
