Minden mással nagyon meg vagyok elégedve, egyszer kellett segítséghez folyamodnom, a magasság állításakor szorult az emelő, de Paco megmutatta a megoldást, és nem a gép hibája miatt szorult, hanem az én elégtelen karbantartásom miatt. (Grafitporral bespriccelte a csúszó tengelyeket, miután alaposan kitakarította.) Ez az eltömődés kb. két év használat alatt halmozódott fel. Ezért is kell a felső porelszívás, mert anélkül pont oda porol a tárcsa, meg a hasítóék fészkébe. Ezt jobb lett volna jobban védeniük. ami még "javításra szorult" az a gép kapcsoló dobozkájában lévő biztosíték, amit már háromszor cseréltem. Volt, hogy megszorult a lap, akkor nem a motor égett le, hanem a bizti. No ennek a biztinek a cseréje több csavar oldása után lehetséges, ezt is jobb lett volna, ha olyan helyre teszik, ahonnan könyebben kipattintható lenne. De ezek a fenti megjegyzéseim nem befolyásolnak abban a véleményben, hogy ez egy remek gép, mint fűrész. Végülis fűrésznek vettem...
Én egyáltalán nem szilóztam, megbízom a tömítő szalagban. Elég vastag, rugalmas habanyagból lévőt adtak hozzá, nagyon vigyáztam, hogy mindenütt pontosan felfeküdjön.
(A szilóban nem bízom, mert a zuhanytálcát legalább ötször szilóztam körbe, mégis befolyt mögéje a víz. Aztán egy sarokzáró profilt raktam be - persze azt is szilózva - azóta nyugi van.)
Hát nem megy az sem, akkor meg hely nem marad mire felszerelni. Ha csak kicsit van a penge az asztal síkja felett, akkor nincs mire felszerelni. Sok olyan videót láttam, ahol egy külső oszlopról fabrikáltak a emberek maguknak elszívót a tárcsa fölé, azok közül fogok egyet választani. De még nem találtam meg az igazit. :-)
Én a szalagot használom a helyén, oda nem nyomnék szilót. Úgy leragasztod a tálcát vele, hogy soha többé nem bírod felszedni - még, ha valami javítás miatt kellene is.
Ellenben a helyére szerelt - tehát a csavarokkal lefeszített - tálca körül a munkalapot körberagasztom pár mm-rel kijjebb, és ott nyomom végig szilóval, lehúzom,majd a szalagot felszedem.
Kész a munkalap kivágása a mosogató tálcának. Az oké, hogy a 38 mili vastag munkalap kivágását lekenem szilóval . A mosogatóhoz adtak olyan vékonyka tömítő szalagot. Ezt szoktátok csak használni vagy inkább a mosogató vájatába is szilót nyomsz vagy mindkettőt ?
Azon én is elgondolkodtam, viszont abban maradtam magammal, hogy valamely két fázis közt mindig van feszültség, tehát nincs olyan pillanat, hogy valami ne hajtsa a motort.
Nem vettem kötekedésnek. De mint írtad, almát a körtével.
Az egyfázisú szénkefés motorok gyenge pontja pont a szénkefe és a kommutátor. Viszont sokkal kisebb, mint egy azonos teljesítményű 3F motor. Viszonylag egyszerű a fordulatszám szabályzása. Akár egy nagyságrenddel magasabb fordulatszámon képes pöcörögni, mint egy 3F motor. S mint Paco is írta, olcsóbbak. Ezeknek is meg lehet a maga helye, pl. kéziszerszámokban, ect.
De a legnagyobb különbség pont az áramellátásban rejlik ezen motoroknak. Ha csak egy fázis áll rendelkezésre, akkor a nullátmenet tájékán szinte csak a saját lendülete viszi tovább a motor forgórészét.
3F esetében is van nullátmenet, de ezt figyelmen kívül lehet hagyni, mert a tekercsek üzemszerű állapotban mindig kettő fázis közé vannak kötve, melyek között a feszültség állandónak tekinthető minden pillanatban.
Bár ez egy jelentősen leegyszerűsített magyarázat részemről, de nagyjából ez a lényege.
Az áron és a fordulatszámon kívül nagyjából mindegyik. A kalickás motorok fix fordulatszámúak a technológiából adódóan, illetve a sokkal több anyag miatt ami benne van drágábbak is.
Csendesebb. Ideális körülmények között kevesebb a kopóalkatrész, s a meghibásodási esély is kisebb. S a 3F motorok nyomatéka is sokkal 'kiegyensúlyozottabb'. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy ha az 1F motor egy nagyobb terhelésnél ledöglik a nullátmenetnél (és onnan nem képes feltámadni - kefés vagy nem kefés, mindegy is), ott még a 3F motor röhögve megy tovább.
2.2kW a névleges teljesítmény, nézd meg, mekkora a hatásfok. Meg aztán a szoftstartot is feltalálták azóta - nem csak azért, hogy ne bakkecskézzen a flex, hanem azért is, hogy ne verje le a biztosítékot.
Köszönöm a részletes (bár számomra kissé túl mérnöki) leírást.
Bár még mindig nincs műhelyem se, de egyelőre minden szerszámom 220 Voltos, ami - úgy érzem - nagyobb mozgástered ad. Mármint abban az értelemben, hogy olyan bárhol találok (persze értem, hogy az se mindegy, hogy milyen), míg ipari áram azért kevésbé jellemző.
Ehhez még adalék: gyerekkori szomszédom 2,2 kW-os Flex 230-as nagy sarokcsiszolója úgy csapdosta le nálunk anno a 16A-es kismegszakítót, hogy egy ember állt mellette és tartotta nyomva, amíg kaszaboltunk vele.
Most nekem a 2,2 kw-os Hitachi 1 éves sarokcsiszoló gépemnél ez soha nincs, pedig most 3x16A-em van, tehát éppenséggel tehetné, de ez valószínűleg valahogy modernebb motor.
Akkoriban, mivel az anyám áramszolgáltatónál dolgozott, dolgozói kedvezménnyel (cocializmus vége volt ez már, de még működtek ezek a maradványok) elég olcsón lehetett 3x25A-hez jutni, így aztán a régi műhelyemben a szülői háznál sose volt kérdés, hogy a néhány nagyobb gépem lehet-e 3 fázisú.
Aztán tavaly, amikor vettünk egy siralmas műszaki állapotú házat, abban nagy meglepetésemre 3x16A volt (még olvadó biztosítékokkal !!! ) és valami 3 fázisú villanykályha volt rákötve, ez utóbbiból vashulladék lett. A 3x16 A a mai teljesítmény igények mellett elég veszélyes méret, de ésszel (meg nagy szalagfűrész híján) el lehet vele boldogulni. Illetve amikor megy a hőszivattyú, akkor nem indítom el a körfűrészt, amíg nem érkezik meg a H tarifával + Amper a hőszivattyúnak.
Nem vagyok ebben szakértő, de úgy tudom, hogy jellemzően (nyilván van kivétel felfelé) 0-3 kW között elég sok egyfázisú motor létezik, 3 kW felett pedig elég kevés, részben azért, mert 1 fázison 3 kW-hoz meglehetően nagy áramfelvétel tartozik, míg ugyanez (nem pontosan, de kb) eloszlik 3 fázisnál.
Vagyis 1-2 kW-nál még megvan az 1 fázisú alternatíva, de pl. volt régen egy nagy szalagfűrészem, először rátettem egy 2,2 kW-os 3 fázisú motort.
Simán meg lehetett állítani egy nagyobb fával (elég ócska készítmény volt egyébként, még huszonévesen barkácsoltam). Rátettem egy 5 kW-os motort.
Namost indulásnál az néha le tudta verni a 25A-es kismegszakítót, viszont működés közben cc 10-12 ampereket ehetett meg fázisonként.
1 fázis 5 kw-nál (ha lenne, illetve néhány biztosan van) több, mint 20A lenne a szükséges áramerősség nem indulásnál, hanem működés közben.
Alighanem 13-14 A egy 3 kW-os motor igénye. Namost ha van egy fázis 25A-ed otthon, akkor emellett már ne szárítson hajat az asszony, miközben megy a mikró...
Szerintem félreérted. A két dolog szétválik egymástól. A használati érték kb arról szól (szerintem), hogy mit lehet, mit nem megoldani egy géppel.
Az épített gépnél ez egyáltalán nem biztos, hogy korrelál a befektetett anyaggal és munkával.
Lehet, hogy rengeteg energiával én Trabantot hozok össze és nem Mercedeszt.
Vagyis attól, hogy én sok munkaórát öltem bele, még nem lett ez akármennyire jó.
Tehát reálisan szemlélve a munkaórának nincs köze ahhoz, hogy mennyit ér.
Ahhoz viszont nagyon is van köze, hogy annyi munkaórában, ha azt pl. a saját szakmámban dolgozom végig, mennyi pénzt kereshetek (ez tök független attól, hogy mennyire vagyok hatékony vagy sem, mint amatőr gép építő). Így azt kijelenthetem, hogy ha most ezt én építeném és a munkaórát is költségként tekinteném, nekem mennyibe KERÜLNE egy ilyen gép megépítése. Adott esetben akár irreálisan többe kerülhet, mint amit ténylegesen ér.
Nyilvánvalóan az enyém sem ér 1 milliót, sem 700 ezret. De úgy vélem (nem emlékszem pontosan), hogy min. 30 munkanap benne van.
Most ezt nem tudnám beleforgatni, illetve semennyire sem érné meg megépíteni. Mivel nem ér annyit...
Bocs. Nem kötekedni akarok (dehogynem), de a számításod alaposan félrevezető. Ugyanis nincs benne információ arról, hogy mennyi benne a saját munkád, és az mennyire volt hatékony.
Hogy példát hozzak.
Építek egy körfűrészt tegyük fel anyagra elköltök 200000 forintot. (Mindegy mennyit, lehet ötszázezer is, nem ebben van a lényeg.)
Eltöltök az építéssel egy év alatt 160 órát és mondjuk azt mondom, hogy ez idő alatt óránkánt 5000 forintot kereshettem volna az akkor 800ezer vagyis tegyük fel kijelenthetem, hogy megvehettem volna az általad linkelt egymilliós gépet, "ennyit ér a gépem".
Na de mi van akkor ha valamiért egy kicsikét lassabb vagyok, vagy többet játszom a beállításokkal és 260 órát töltök el vele?
Akkor 260*5000 = 1300000 +200000 azaz egymillió ötszázezret ér a gépem mert egy olyat vehetnék meg az ez alatti keresetemből? :P
Nem hurcolászom, ugyanakkor nincs fix helye. 120-as munkapadom van, az annyi hely, hogy egyszerre egy géppel tudok dolgozni. A fémszekrények is csak 40-45cm mélyek. A garázsban nincs fűtés, párásabb a levegő, pókok mindenre hálót szőnek ami nem mozog, és száll a por. Ezért alapvetően minden szerszámomat kofferban vagy szekrényben tartom, még a legolcsóbbakat is. Ez pedig a legdrágább gépem, tuti nem fogom kint hagyni porosodni.
Akinek 60-as Kapexe van, miben tárolja? Nagyon nem szeretném, ha használaton kívül szállna rá a mocsok / pára, és a legnagyobb dupla Systainer (XXL 337) is túl keskeny és alacsony ahhoz, hogy beleférjen.
De lelehet venni,de az nem segít, mert sokkal magasabb csonk marad hasítóék gyanánt, mint a fűrészlap. egyszerűen egy másik hasítóék van hozzá, amire nem lehet tenni elszívót, viszont alacsonyabban áll ki az asztalból, mint a fűrészlep. így van gyárilag két hasítóék hozzá.
Azt speciel nem tudom, hogy mennyiért vehetnék egy ilyen HASZNÁLATI értékű gépet, mert hogy a 2,6-2,8 méteres 50 mm-es szélezetlen tölgyet nem vágtam volna el azokkal a kis barkács fűrészekkel, ami néhány százezer ft-ért elérhető...
Amikor készült, akkor volt időm, de messze nem lett volna pénzem egy ilyen méretű-pontosságú kész gépre.
Ezzel mondjuk meg tudom csinálni, hogy egy 2 méteres 16 cm-es deszkát (egyengető gyalu után) eltolok rajta, átfordítom, másik oldalról is végigtolom és olyan, mintha vastagoló gyalun ment volna át. Ilyenkor nagyon kell figyelnem a részletekre, de meg tudom csinálni vele. Így készült az ágyam pl.
Nem tudom, van-e olyan barkács gép, amire elcserélném (még ha az sokkal szebb is). A profi gépek más kérdés, van itt fórumlakónak is olyan profi körfűrésze, ami teljesen más kategória és tudás.
De ha a mai időmet nézem, nem tudnám ezt a gépet elkészíteni. Ha annyi munkanapnak (saját szakmámban) a bevételét (kiadások levonása után) félre tudnám tenni csak körfűrészre, akkor elég valószínű, hogy jobbat vehetnék.
Jobb-e ez, mint az enyém? Naná. Ha nem, akkor vmi nagyon el van baxva a világban.
Más kérdés, hogy az ember jövedelme sokfelé megy el...
Ezt a gépet akkoriban építettem, amikor lényegében összeomlott a korábbi vállalkozásom és ott álltam (szinte) egyik pillanatról a másikra azzal a kérdéssel, hogy mi a fenét kezdjek eztán - kicsit terápiás is volt a dolog.
túl sok volt a beleölt pénz és energia.... ...ez már sosem készült el...
Tanulságos, minden elszánt leendő gépépítő figyelmébe! Én a gépépítésre mint egy különálló hobbira tekintek. Ami nem az én hobbim és teljesen el is engedtem a magam részéről.
Tudom magamról, hogy sohasem készülne el semmi, csak foglalná a helyet és nyomasztana az elvégzendő feladat. És biztos vagyok benne, hogy a szükséges alkatrészek + a befektetett munka értékéért legalább ugyanolyan minőségű készet lehet venni. Amit azonnal lehet is használni. Persze, ha valaki egy gépműhelyben lakik és az esztergagép Paganinije, az más... És megint más volt a helyzet gyerekkoromban, amikor egy gyári körfűrészt, szalagfűrészt, gyalugépet stb. földi haladó nem tudott otthonra megvenni.
Mint valóságos gép építője írom, hátha eléggé tanulságos lesz másnak.
Szóval választottam egy szerkezetet, ami tetszett (lehet vele emelni a lapot és dönteni is kb 47 fokig). Nem biztos, hogy legjobb megoldást választottam, de később már benne ültem ebben a hintában, túl sok volt a beleölt pénz és energia.
Mindenképp min. 300as korongot akartam, mert el szerettem volna érni a valós 10 cm-es vágás magasságot (ez sikerült, csak min. 315-ös koronggal)
Ezzel együtt, minél nagyobb a korong, annál inkább nem fér be a hasítóék, aminek ugye szintén emelkednie és dőlnie kell.
Úgy gondoltam, mindenképp vasból legyen a váz, mert mégiscsak az az igazi. Hát, feldönteni nem lehet, de meggyőződésem, hogy rétegelt lemezből gyorsabban, jobbat lehetett volna készíteni (pl. ha lett volna egy jó körfűrészem, amivel leszabom...).
A történet vége felé, már benne volt sok-sok nap munka, mire úgy működött, mint szerettem volna.
Benne van egy kis esély a hasítóékre, de ez már sosem készült el. Vagyis min. 5 éve anélkül használom (nem vagyok rá büszke, az előző, sokkal rosszabb fűrészemen volt, de annak csak emelni lehetett a lapját, dönteni nem. A hasítóéket kivenni tudtam, volt több méret.)
Vagyis azóta nem volt idő-energia. Igaz, nem napi-heti szinten volt használatban a gép, de ez akkor is fontos lett volna.
Baromi nehezen tudom használni. Sokszor kell, sokszor meg nem kell, lásd tolóasztal. A hasítóék kiszedése valami eszméletlen nehéz. Rengeteget kell feszigetnem, tajarítanom, hogy ki tudjam húzni. (tudom, oldalra el kell nyomni, de nem megy, mert oda porpol a fűrésztárcsa. Csak nálam van így?
A DeWalt régi asztalomnak álom volt a hasítóék kezelése.
szerintem is ez a jó út. A DeWalt 7485 egy nagyon jó, precíz kis gép, kisebb anyagokhoz. A nagytestvére , a 7492? vagy mennyi meg már mindennel is megbirkózik hobbi szinten, egy rendes asztalba építve.
Tudom, hogy tudod, de a fórumot olvasó leendő gépépítők kedvéért tegyük hozzá, hogy a hasítóéknek a fűrészlap teteje fölé ki kell emelkedni és követnie kell a lap körívét. Csak aljazáshoz szabad visszaállítani 2mm-rel a lap teteje alá.
Lehet, hogy bizonyos esetekben segíthet egy ilyen kis kiálló csavarka, de én úgy érzem, ugyanennyi ronthat, ha megakasztja és ne adj isten feldobja a vágott anyagot. A mérettel kicsit túloztam, de egy M4x60-as vagy akár M4x20-as csavarban sem bíznék. Én semmiképpen nem javasolnám ezt a megoldást.
Nekem most olyan a stellerem, hogy allithato a hosszusaga (2 reszbol all) es ugy van beallitva, hogy a korfuresz lap hatso fogsora elott er veget picivel, igy ha nyilik az anyag akkor ott van 3-4 cm helye.
Ahol fonotos a megvezetes ott meg tamaszt, ennek meg az is az elonye, hogy amennyivel visszav van allitva, annyival elobb kezdodik es hosszabb szakaszon segiti a ravezetest.
En javaslom a fokozatossag elvet (a bernardonak amugy sincs jo hire, es ez akonstrukcio is inkabb barkacs az ara meg khm. ennyiert majdnem rendesz szabasz gepet kapsz hasznaltba) vegyel egy 210-es lappal szerelt dewaltot epits kore asztalt (lsd. youtube), ha van egy kicsit tobb penzed akkor veheted a 250 lappal szerelt valtozatot. Ezutan meg vagy elmesz a laguna iranyba, vagy szabasz iranyba...
Részemről igen, soha nem vágtam még hasítóék nélkül, nem is akarom kipróbálni. Az egész beszélgetés onnan indult, hogy nincs hasítóék, és mit csináljon a kolléga, amire utalni akartam, az pusztán csak az, hogy hasítóéket :)
Az éket pedig bütü vagy hosszanti irányból is be lehet tenni, bár igazad van, a bütü oldal sokkal jobb ötlet. A szétnyílásra sem tudok semmi mást mondani, úgy van, ahogy írod.
Köszi mindenkinek aki segít/segített a témában, megszületett a döntés, vásárlás lesz, amíg nem találok mint tudásban, mint árban megfelelőt, addig rászánok egy napot és a jelenleg fentlévő laphoz barkácsolok egy fix hasító lemezt.
Valami hasonlót szeretnék:
Mint a BERNARDO PKS 250 P , hm... csak az ára, hát max a nettóját szánnám rá.
éket beverni tökéletesen függőleges kalapácsütésekkel.
Ez azért kicsit triggerel engem. Most sejtésekről beszélgetünk? Az éket vízszintes kalapácsütésekkel teszed be a bütü felől hosszában, hogy visszanyitsd az anyagot ami rácsukódott a lapra. Ha egyedül vagy, akkor előtte leállítod a gépet, ha van segítő, akkor csak megállsz az előtolással.
Arról meg eddig nem is volt szó, hogy bár ritkább, de mi van akkor ha nem csukódik, hanem nyílik. Ilyenkor nincs mit ékelni, viszont még jobban be tud szorulni a steller és a lap közé. És belátod, hogy abból az anyagból soha nem lesz egyenes 2méteres léc. Ezért szépen levágod rövidebbre, és úgy mész. Minnél rövidebb, annál kisebb a probléma, bár annál nagyobb a visszarúgás esélye.
Én a felső támaszt nem vágódeszkából csinálom, hanem egy mezei deszka a stellerhez szorítózva. Mivel pár mm-el van az anyag felett, az anyag nem tud felemelkedni hogy a fűrészlap teteje megtolja. A visszarúgás azért durva, mert pár arasznyi távon képes a fűrészlap felgyorsítani az anyagot. Ha csak 3mm-e van erre, akkor nem történik semmi.
M3,5x160? Nem hiszem, hogy sokáig ellenállna a 40kg pallónak :)
(ismerősöm gépészmérnök hallgató korában anno megtervezett valami ipari szerkezetet, korrekten megméretezve M4 csavart tervezett bele. Azt mondta a tanára, hogy órás csavart nem használunk :)
Nem tudom, mennyire jó ötlet, a lap vonalában nagyon pontosan fúrni egy lyukat, menetet bele, és egy olyan vastag saválló vagy nagy keménységű csavar, mint a lap vágásszélessége.
"Úgyis görbék lesznek a darabok, gyalulni kell őket."
Nem csak, hogy görbék, de elég nagy íve lesz, egy irányban. Amit nem lehet kigyalulni. Persze ha csak pár 10 centi hossz kell, akkor marad még anyag a gyalulás után is. Sajnos rengeteg anyag megy veszendőbe a faipari munkák során.
Kb. azt a világot meg lehet ma is nézni mindenféle ázsiai asztalos videókban. Még nem láttam olyat, amiben baj lett volna a bármilyen védőeszköz nélküli körfűrészek, gyalugépek miatt, de kizártnak tartom, hogy nincs ilyen eset.
Viszont egyszer láttam egy képet egy kórházból, valamelyik kínai kisvárosban készült (alig 4millió lakos). Azok az emberek szerepeltek rajta, akik aznap elveszítették valamelyik végtagjukat a gyárban, 6-8 ember volt, ha jól emlékszem. Persze biztosan nem mind asztalos volt, de valamit elárul arról, hogy nem lehet eléggé vigyázni. Nekem is rövidebb az egyik ujjam, pedig egy kék Bosch gérvágóval dolgoztam, rajta minden védőeszköz, ami manapság szokásos - legalábbis itt nálunk Európában.
Javíts ki, ha tévedek, de a szalagfűrész egy teljesen más kategória biztonsági oldalról, illetve sokkal nehezebb a fának beszorítani a szalagot, mint a körfűrészlapot (pusztán csak az érintkező felület nagysága miatt is)
Szalagfűrésznél szerintem általában nem kell ék (nincs is hasítóék a gépeken, pedig lehetne).
Pedig de... :)
Be tud szorulni! Nem is kicsit.
Olyankor meg akár szalag szakadás is lehet!
Egyébként van olyan variáció is a szalagon, hogy ecsettel kenni kell vágás közben a szalagot mind a két oldalán olajban fellazított zsírral...
Ha jól sejtem, akkor az ék beverése pillanatában az anyag el fog kezdeni két irányba tágulni, illetve mozogni mindenfele, hiszen nem fogsz tudni pont tökéletes éket beverni tökéletesen függőleges kalapácsütésekkel. Ezért az anyag mozogni fog oldalirányban, ami oldalról fogja a lapot ütni. Na, ez az, amit kurva veszélyesnek gondolok, pláne ha az anyag egyik oldalát megtámasztja a steller. Nyilván egyszerű esetben csak simán belemar az anyagba (ez se jó, mert aztán gyalulhatod napestig), de rosszebb esetben nem csak ennyi lesz a gond.
Hauch Tomi szerint csak és kizárólag gyalult, pihentetett anyagot hasítunk körfűrészen. Nem biztos, hogy minden biológiai részét értem ennek, de el tudom fogadni.
Elhiszem és elfogadom, hogy Bözsi ezt megoldja 30-40 év rutinnal a háta mögött, vagy azt is, hogy Vajk megfogja az anyagot (vagy legalábbis nagyobb magabiztossággal áll neki), ami esetleg az én kezemből már kiesik (van köztünk szerintem egy x2 súlyban). De azért én még viszketek ezektől a dolgoktól :)
Az asztalos is csak egyszer szokta levágni az ujjait, elötte sokszor sikerült neki ugyanaz.
Viccet félretéve, fater mesélte, hogy több köbméter pallót szélezett le annak idején az általa készített körfűrészen, ahol sem steller, sem hasítóék nem volt. Gyakorlatilag egy vas lemez, abból kibújt a lap, amit direktben hajtott az isten tudja milyen erős három fázisú motor (biztosan több, mint az én 2,2kW-os körfűrészem). Soha semmi baja nem volt.
Mondjuk az is igaz, hogy a 70-80-as évekről beszélünk, a munkavédelem finoman szólva sem tartott ott, mint manapság. Tudta, hogy veszélyes a gép, de melózni kellett, és nem ismert semmi jobbat.
Ehhez képest mi pontosan tudjuk, hogy mi a szitu ha nincs hasítóék, kiscsilliárd biztonsági megoldást ismerünk és használunk, plusz ott a youtube, ahol napokig lehet nézni a "mi történhetett volna" videókat.
Más világ.
Nekem kétszer volt kickback-em, mindkettő után átgondoltam a hobbit, és sokkal, de sokkal nagyobb tisztelettel közelítek a gépek fele, mint előtte.
A lényege a hozzászólásnak: Vagy rendesen sínban csavarral rögzített az a leszorítóléc/fésű vagy kb. mindegy, hogy ott van-e mert az asztalosszorító nagyon keveset tart ellen a szorítás irányára merőleges erőknek. Nem azt mondom, hogy "akár kézzel letépem", de nagyjából az a kategória.
Szerencsére véletlen visszarúgásom még csak kézi körfűrészekkel volt, asztalin csak szándékolt, mert tudni akarom, mit hova ne mozgassak, hova ne álljak. Igen, komoly. Egy két méteres pallóval nehezebb összehozni a dolgot mert ahhoz, hogy a végén a lapnál 1-2 mm-t mozdulj az elején ahol fogod centik kellenek oldalirányba azt meg hamar észreveszed. De egy rövidebb darabot (mondjuk 50 centis juhar pallónak a 3.5 centiméteres csíkokra szeletelésénél) sokkal hamarabb előjön a hiba lehetősége. És a stellerre szorítóval rögzített "tesco vágódeszkából" készült fésű ami pont ezt akadályozná meg úgy röpült mint a fecske. A kb másfél kilós juhardarab meg balra el....
Szalagfűrészre azért lenne nehezebb éket tenni (mármint fix hasítóéket), mert ott egyáltalán nem evidencia, hogy merre tolod az anyagot, a lap is tekeredhet kicsit. A másik, hogy a hasítóék kb a lap vastagsága. Ez szalagnál 0,4-0,7 mm mondjuk...
De visszatérve a körfűrészre: nem mindegy a fűrész.
Az enyém min. 150 kg, az asztala 1 m2, ezen elég jól megállnak egész nagy fadarabok, miközben esetleg bűvészkednem kell ékkel. 315-ös lap van rajta, de éppenhogy befér a 350-es. 2.2-es három fázisú motor van rajta.
3 méteres 50 centi széles 5 cm-es tölgy pallókat széleztem vele illetve vágtam el középen.
Gond nélkül.
Ellenben mikor egyszer nem figyeltem egy pillanatra, úgy kilőtt egy 30 centis fadarabot, hogy az öt méterre levő ablak dupla üvegének a belső rétegét simán kitörte.
Az 50 kilós tölgy pallót nem dobja sehova. Csak éppen lehet, hogy egy könnyebb fűrészt fel lehet vele dönteni egy ekkora fadarabbal, ha megszorul.
Vágtam már pallót hosszában asztali fűrészen. Volt hogy megállította a gépet. Volt hogy én álltam meg hogy megékeljem. Elég kockázatelemző típus vagyok, teljesen kontroll alatt tartható a dolog.
Dehogynem. Na nem akkor amikor a 3 méteres pallót először szabod hosszában, hanem amikor az 50x130x1000 mm-es darabból próbálsz széklábnak való 50 mm-es darabot leszelni.
Félreértés ne legyen, nem akarlak megbántani sem téged sem a nagyapádat. Akkor amikor ezt a gépet építette ezek a megoldások teljesen természetesek voltak, nem sem lehetőség, sem igény másra. De az a meglátásod, hogy erre már nem szabad sem energiát sem pénzt költeni szerintem tökéletesen megállja a helyét.
Jobban jársz ha a motort és a síklapot megtartod, de korszerűbb elvek felhasználásával újat építesz. És már eleve emelhetőre, ne adj isten dönthetőre tervezed, nem csak utólagos barkácsolással. És természetesen beletervezed az éknek is a helyet. :)
Ez sem lesz olcsó, de annál mindenképpen, mintha egy 3kW-s modern körfűrészgépet vennél.
Ma már sötét van, de holnap csinálok neked képeket egy Bosch GTS10 XC ékének a felfogatásáról, ez csak egy fajta módja, van több is. Ez speciel csavaros a cserélhetőség miatt.
Nem próbáltam ezt az alkalmatosságot, de lehet, hogy amíg nem találod meg a végleges megoldást, valami hasonlót rá lehetne applikálni a gépedre. Talán jobb a semminél.
> Szerintem mindenki magából indul ki, csak ez nem látszik.
Ebben tökéletesen igazad van.
Mióta a merülő kiugrott a dió pallóból és szétszórta a keményfém betéteket a műhelyben, azóta teljesen másképp nézek bármilyen körfűrészre. A 2 méteres 25kg-os tölgy pallót valóban nem fogja dobálni, de ennél lehetnek kisebb darabok is, amiket viszont igen.
> Ha nem tolom, akkor ott marad ahol van. Ha megszorul, akkor megcsúszik az ékszíj, nem fordulhat elő, hogy feldobja a pallót. Újraindítás előtt megmozgatom, hogy tuti középen legyen benne, meg visszahúzom kicsit, és kész.
Próbáltál már félúton egy éket verni a leeső oldali darabba ? Úgy, hogy steller mellett tolod ? Szerintem abból nem csak beégés lesz, de lehet hogy tévedek.
> Nem tudom a Te körfűrészed milyen erős
Irreleváns, te is tudod. Asszem egy 1,5kW-os körfűrészt használtam egyszer (nem saját), lett egy csúnya kickback. Egy 60x60-as, cirka 5kg-os bútorlapot csapott vissza, kb fénysebességgel lőtte ki. Nem volt vicces.
Örökség, "tüzifás gép" nagyapámé volt, 3kW 3 fázisú szíj hajtással, emelhető lappal, én barkácsolktam hozzá stellert, meg egy csúszó asztalt hozzá keresztvágásokhoz, szóval nem volt rajta nyilván, meg ha megnézed az előző hszben a fotókat jelen állapotában még ha a csapágyházra fel is tudom hegeszteni az ék tartóját az asztal lapját is le kell bontani (hegesztve van) mert a keresztmerevítő is útban van meg így nyilván az elszívó doboz is kicsi, szóval k.sok munka lenne és akkor még ha nem áll jól szögben stb, nem nem tudom érdemes-e erre a gépre még ennyi időt fordítani.
Szerintem mindenki magából indul ki, csak ez nem látszik.
Nem tudom a Te körfűrészed milyen erős. Nálam ez így néz ki: 250es fűrészlap, 1.5kW motor, 2méteres tölgy palló 20-25 kiló. Ha nem tolom, akkor ott marad ahol van. Ha megszorul, akkor megcsúszik az ékszíj, nem fordulhat elő, hogy feldobja a pallót. Újraindítás előtt megmozgatom, hogy tuti középen legyen benne, meg visszahúzom kicsit, és kész.
Igen, lesz benne beégés, de nem ez lesz a gond, amikor csukódik rá a lapra. Úgyis görbék lesznek a darabok, gyalulni kell őket.
Elgondolkodtam, meg is néztem, de szét kéne vágni az asztalt... úgyhogy lehet repül, kellene már egy normális gépet vennem, viszont ilyen 230v-os szénkefés visító 0,5-ös lemezből készült nyavalyákat nem szeretnék.
Javíts ki, ha tévedek, de a szalagfűrész egy teljesen más kategória biztonsági oldalról, illetve sokkal nehezebb a fának beszorítani a szalagot, mint a körfűrészlapot (pusztán csak az érintkező felület nagysága miatt is)
Szalagfűrésznél szerintem általában nem kell ék (nincs is hasítóék a gépeken, pedig lehetne).
A két emberes dologról meg annyit, hogy nincs az a pénz, amiért az adagoló oldalon állnék, amikor valaki bever egy éket a másik végébe. (ettől még működhet, meg biztos hogy van 50000 olyan távol keleti videó, ahol ezt csinálják, de én beszari vagyok :)
Hasítóéken kívül van vmi másik megoldás, hogy a tölgy palló miközben szeletelem ne fogja satuba a körfűrészlapot (tudom kellene az ék, de kevés időm van dolgozni a műhelyben és ha azt is gépépítéssel töltöm....)?
A 2019/1148 EU Rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint korlátozott robbanóanyag prekurzorok nem bocsáthatók lakossági személyek rendelkezésére, lakossági személyek ezeket nem hozhatják be, nem birtokolhatják és nem használhatják fel.
Plexit lehet vele ragasztani. Nekem is jól jött volna, de sehol nem lehetett kapni körömlakklemosóból acetont. Szerencsére gyárból tudtam hozni metil etil ketont. A hűtő plexi dobozait nagyon erősen összegyógyította.
"Milyen hatása van a növényi hígítóknak a természetes festékekben? [Narancsolaj, citrusterpén, balzsamterpentin, terpentin vagy izoalifát.]
A Biopin cégtől eltérően néhány természetes festékgyártó még napjainkban is előszeretettel használ termékeiben növényi oldószereket, melyeket erdeifenyő gyantából, vagy a citrusfélék héjából állítanak elő. Ilyenek a terpentin, a balzsamterpentin, a balzsamterpentin olaj, a citrusterpén, narancsterpén, narancsolaj, narancshéjolaj, citrushéjolaj, stb.
Ma már tudjuk, hogy ezek lenyelve és bőrrel érintkezve is erősen mérgezőek! Ha bőrrel érintkezik, azonnal le kell mosni, mert még a legtöbb műanyagot is roncsolja, szétmarja. Gőzeik belélegezve szédülést és fejfájást okoznak. Fokozottan allergének, ezért a felhasználás során nem szabadna belélegezni a kellemes illat ellenére sem! Az illatuk kiváló marketing és reklámfogás, de ez senkit ne tévesszen meg. Azok, akik a természetességre és a kellemes illatra hivatkozva nem hívják fel a figyelmet a fokozott veszélyforrásokra, megtévesztik a vásárlóikat. A nem megfelelő információkkal rendelkező felhasználó joggal gondolhatja, hogy nem kell semmilyen védőfelszerelést használnia, mivel természetes oldószer van a felületkezelő anyagban (gondoljunk arra, hogy a kígyóméreg is természetes).
Erősen mérgező voltuk miatt a növényi oldószerek használata óvatosságot igényel. A természetes oldószereken, mint a terpentin, a balzsamterpentin, a citrusterpén, stb., a vizsgálatok alapján az EU és a magyar szabályozások szerint is minimum négy veszélyességi szimbólumot kell feltüntetni!"
Ez utóbbi a NATO kompatibilis megoldás. De nem kell menetes szar, jó a hosszú HTL csavar is, akkor csak az egyik végén kell kontrázni.
Ennek még egy tuningolt változata a csőkulcs oldalirányú furatán keresztül "csapszeggel" rögzített hosszú csavar, amivel egészen mélyre is be lehet nyúlni és nem esik le. (és megkíméled magad egy csomó qrvaanyázástól meg mély lyukakban matatástól)
A csőkulcs mindkét felén hatlapfejű, már csak egy hatlapfejű bit kell a csavarhúzóba, vagy krovaszárba. Vagy egy menetes szár, a végén rákontrázott anyával.
Köszi az infókat, csőkulcs lesz a barátom, már nézegetem, hogy honnan lehet beszerezni. Mondjuk kell hozza valami meghajtás, mert a szokásos "oldalról tekerjük" nem fog menni, legjobb lenne valami racsnis csavarhúzó megoldás, de majd utánanézek.
A csapot eredetileg nem én szereltem be, szóval nem tudom mit csináltak, de 7 év után megadta magát. Még mindig nem sikerült azonosítanom a problémát, de szerencsére gyártják meg, szóval rendeltem egyet, ez már úgyis kopott volt itt-ott, jött le róla a króm meg ilyesmik.
Hát én az első csapszerelésemnél kinyírtam a flexi csövet, adtam neki kulccsal, amit kellemes spricceléssel hálát meg. Az új cső 1800 lett volna, a komplett akciós csaptelep meg 2100 volt, benne két csővel. Mondjuk kellett is nemsokára. Ja, mindez még a 90-es években volt.
Vagy a mellékelt szerszám, vagy a műanyag IKEA-s kulcsok(ebből is van 2 méretem) vagy sima csőkulcs. Valamelyikkel eddig mindig meg tudtam oldani. Alapból nem vizes vagyok, beszereléskor én meg előre beszerelem a csapot és a lefolyót is, a mosogatót ezekkel az elemekkel építem be. A fene akar a mosogató alatt barkácsolni. A zuhanyfej tömítésénél szokott néha lefolyni, ez alattomos mert csak a szekrény mélyén jelenkezik a hiba. Illetve nagyritkán alkalmaznak egy bajonettes csatlakozást egy műanyag villás zégerrel rögzItve- én soha nem szavaztam neki bizalmat- könnyű szerelni és bevallom nem találkoztam még ezen a ponton meghibásodással.
Gondolom azt tudod, hogy a "betáp" oldalon csak kézzel szabad meghúzni ezeket a csatlakozásokat!
Vagy önálló csavarozható (6 db!), ami akár elég ha csak 6 db 4X4 (v. 6X6) cm-es saját anyagból van és azt csavarozod fel (1,8 cm-t emel a dobozon!), vagy szoklilábazat, de kell!
Vigyázz! a lábazatnak van mérete-magassága. Ez vesz el helyet a magasságból, vagy annyival magasabbnak kell lennie a doboznak, hogy meglegyenek a belső méretek!
Az alsó vízszintes (fenék) legyen 1 anyagból, felesleges macera osztani.
Igyekszem pár infót hozzátenni a kapott kérdésekhez:
- Hátlap kell - Akkor lesz :) Felszögelés jó technika vagy mi az igazi ?
- A középső X kötést hogyan csavarozod meg? Sehogy, belül tipli lenne csak, nem tökéletes az elképzelésem
- Ha nem tökéletesen sík a padló, akkor muszáj legen lába , Elég sík, mellette egy komód is körbe futó éleken ül - A tetőbe ha nem akarsz csavart, akkor a középső két oszlopon is csak a súlya meg a ragasztó tartja, akkor a szélén is tarthatná ugyanaz, Igen ez logikus - Tuti be tudod tenni a helyére egy darabban, Igen, egyik oldalt 20cm hely van, másik oldalt 3-4 cm, csak a magassága és a belső üregei kötött méretűek - A jobboldali alsó vízszintes lap miért nem egy darabból készül? , Elsőre így volt logikus, ezt talán könnyebb lamellózni, mint mező közepén (?)
- Az alját én is végigdobozolnám, A kihagyás az aljában a ritkán használt vendég szék tároló helye, de a javasolt merevítésen elgondolkodom hogyan legyen
Én 2 darabból csinálnám, ha a hely, méretek, dobozok stb. kiadja. Könnyebb csavarozni, mozgatni. Ez a cucc min 30 kg. Az alját én is végigdobozolnám, sokkal stabilabb lesz, vagy lagalább egy merevítő csíkot hátra, ha megoldható a hátlaptól (amit tennék).
Nem nyeklik az annyira, főleg hátlappal. Akár lamellózva akár tiplizve van. Az meg, hogy be fog-e férni oda ahova tervezték ebben a méretben, nem egyben vagy több darabban építés kérdése.
Interneten néztem ki. Ehhez az volt megadva , hogy teherbírás 25kg / 2800 Ft. 3x25 kg nagyon elégnek tűnt a 10-12kg-os könnyű ajtóknak, akár a 2 szárnynak is. Az állítható 11000Ft lett volna darabja, azt erős túlzásnak gondoltam.
Aztán kézbevéve elég gyengécske benyomást keltett. Kiderült, hogy a 25kg az egy párra értendő. Még így is elég, de biztos, ami biztos rendeltem a külső ajtókhoz még 2-2 darabot. Szóval ezt tudva lehet, hogy a nagyobbat vettem volna 7000-ért, annál meg már annyival nem drágább a 11e :), esetleg abból elég lett volna 2-2 is, szóval nem tudom , ma mit vennék.
Viszont technikailag egyáltalán nem nehéz pontosan beszerelni. Egy nagyon primitív sablont készítettem, azzal aztán lehetett felsőmaróval üzemszerűen szórni a fészkeket. A marásmélységet kell pontosan bejátszani.
Egyszóval azt hiszem, csak valami nagyobb, jóval nehezebb ajtóhoz látom indokoltnak az állítható fajtát. Nekem ide talán az egy mérettel nagyobb, nem állítható bölcsebb lett volna, de ez is nagyon stabilnak tűnik.
Első laminált forgácslapos projektemhez szeretnék rendelés előtt véleményezést kérni.
Ez lényegében egy irodai tároló lenne, a belső terek adott dobozokhoz készültek, a terv a tetejére is pakolni. Első felindulásból csavar és hengeres tipli rögzítésre gondoltam, ezért lett ilyen a felső lap, hogy a csavarok oldalról ne látszódjanak. Lammelózva végig futhatna, az esztétikusabb. Aztán elgondolkodtam lamellón ragasztva. Parkside lamellozom van, ez egy kicsit nehezített terep.
Úgy látszik, mindenki ajtót készít, én is. Öööö, izé, én éppen semmit! :-) Ezekkel a zsanérokkal már régebben szemeztem, de ezekből is van olyan ami állítható. Véletlenül vettél olyat ami nem állítható vagy direkt?
Először én is csináltatni akartam, még tavaly, de akkor a támogatott lakásfelújítási lázban egyetlen környékbeli asztalos sem adott még csak árajánlatot sem. Berágtam, és most szezon után (nyaraló) megcsináltam inkább én.
Én leszabtam egy kb. 20cm magas, 2mm-es alu lapot és alá-szilikonozással felcsavaroztam. A lemez alján egy kis csepegtetőt hajlítottam kifelé. Jól bevált, 20 évig védett. Azt hiszem, egy előtető is sokat segít.
4 részes herrmonika ajtó. Én is megnehezítettem a saját dolgom, meg a kőműves is. állításmentes rejtett zsanért vettem (0D?? :), nem lehetett lazáskodni. A kőműves pedig 2m-en 2cm-t döntött a falon :) nem is tudtam a fal síkjába tenni az ajtót.
Az nem megoldható sajnos, felül más lakik, és az ő lépcsőfordulója van :( A professzionális bejárati ajtón van valami vízvető-szerűség, azért kérdeztem.
Mikor gyermekemnél volt hasonló probléma, vettem egy csőkulcs készletet, 5000 alatti áron lehet kapni használhatót mindenféle mérettel. Jó lesz az még később is - és tényleg kellett már azóta is. Nekem akkor 11-es kellett, mint kiderült. Az egyik csőszerelő ügyfelemtől meg kaptam a tippet, hogy ezeket egymásba lehet tolni tetszőleges hosszúságban, bármi ilyesmit meg lehet oldani velük.
Sziasztok, csináltam fenyőből egy tároló-ajtót, kültérre, részben fedett részre, de mivel előtte nem volt ajtó itt, nem tudtam, mennyire veri az eső. Nos, eléggé, és azt szeretném kérdezni, hogy mit tegyek alulra, egy keményfa rátétet, vagy lemezt, mi a szabvány ilyenkor? Vagy semmit? Nekem egy 1-1.5cm vastag keményfa léc, kb 20 cm magasan lenne logikus, vagy helyes, de javasoljatok valamit :)
Megnézem majd, de kicsi esélyt adok neki, mert akkor is csinálta, amikor kihúztam a zuhanyt és belelógattam a mosogatóba. Hacsak nem változott a fizika, és a víz a gravitáció ellenében is folyik, akkor nem valószínú.
Látod, ez nem jutott eszembe, de mivel tekerjem le a krómozott cuccot ? Rongy + vízpumpafogó ? (másom nem nagyon van).
De ha már itt tartunk, ugyanennek a csapnak a két menetesszárára teljesen rágyógyult a (ránézésre) réz anya. Viszont nem bírtam sehogyse befogni, hogy le bírjam tekerni róla az anyát. Hogy szokás ezt megoldani ? Egy marék anya+ellenanya rá és azt fogom be satuba ? (persze ez csak most jutott eszembe, nem akkor amikor próbáltam :)
Mondjuk csak azt nem értem, hogy kofic hogy tudja ezt használni, mert az hétszentség, hogy erre nincs hely semmilyen általam látott konyhai mosogatónál.
Ha már itt tartunk, szerintetek ez menthető ?
A jelenség az volt, hogy a flexi zuhanycsővön folyt le a víz. Ugye "fent", a csap oldalán már semmi bekötése nincs ennek, szóval a víz forrása két dolog lehet: Vagy maga a flexi cső repedt el, vagy a csap testben szivárgott és folyt vissza a víz. A szétszerelésnél ott elakadtam, hogy a bazinagy anyát semmivel nem bírtam lecsavarni, nem fér oda semmi.
(a hideg-meleg betáp oldalt ellenőriztem, azok rendesen meg voltak húzva és nem eresztettek. A zuhany kivezetése (az egyetlen flexi cső az első képen) is frankón zárt, eleve roppantva van a csaptelep testre, a másik oldalon a zuhany csőhöz való csatlakozás is rendben volt)
Az Ikeás/Obis szemétben az a jó, hogy amikor 5-6 év múlva inkontinens lesz, dobhatod ki kompletten, mert már azt sem tudják, melyik kínai beszállítótól kukázták össze. A Grohe esetében meg csak veszel egy kerámiabetétet (amiből egyébként valamelyik szaki polcán még akkor is lesz elfekvő készlet, ha már évek óta nem gyártják).
Egyrészt köszi, de sajna ez nem lesz jó. Az elromlot csaptelep Blanco volt, valószínűleg egy ugyanilyet fogok venni helyette, ahhoz 9-es kulcs kellett. Amire cseréltem az meg valami OBI-s cucc szinte ingyen, annak meg 10-es kulcs kell :)
A kofic altal linkelt cucc lehet hogy jó, csak nem értem hogy működik, mert szerintem még akkora helyre sem fér be, mint egy mezei villáskulcs a bazinagy szorító miatt.
Szerencsére nem túl gyakran kell ilyet csinálnom :)
Ha a piros oldala van az anya felől, akkor hogy fogom rátolni a kilógó vízcsövektől ?
Egyébként racsnizik ez a cucc ?
Mekkora anyát képes tekerni ? (vagy azért van rajta az az excenter rögzítő, hogy több méretet is tudjon ?) Csak ma, találkoztam 9-es, 10-es anyával, csaptelepeknél.
Szóval úgy indult a nap, hogy a mosogatógép dobott egy error code-ot, nekiálltam kipucolni a szennyvíz oldalt. 2-3 óra és jópár youtube videó után sem működött, viszont észrevettem, hogy a mosogató csap valahol ereszt (nem jöttem rá, hogy hol, blanco csaptelep, a tömítések a bútorlap oldalon jól voltak, viszont ez simán folyt vissza a zuhanyrózsa csövön), ergó nem elég, hogy nincs mosogatógépünk, de még kézzel sem lehet mosogatni. OBI, valami olcsó csaptelep, csere, kézzel mosogatás. Ráment nagyjából a délutánom erre a "bulira".
Inkább az van, hogy egy vékony tárcsával belemartak az anyagba bedugták a pánt lapját, beállították és átütöttek rajta 3szöget, majd kittelték és festették :)
De mindegy is, a lényeg ott van hogy úgy gondolod az neked nagyobb minua lenne mint a zárfészek megnagyobbítása ha szükséges. Ez van, mindenki maga ismeri a szerszámozottságát.
Valószínűleg furnérlemez fedi a diópánt fülét. Mivel a fül külső síkja nincs egysikíban az ajtó külső síkjával. Ha a pántot új helyre teszem (2,5cm-rel beljebb, amennyivel kisebbre akarom venni az ajtószárnyat és a tokot), akkor egyrészt a fülenként új fészket kell marnom. Illetve ha sarkos, akkor még külön vésegetnem is kell. Aztán a fül fölötti felületet kipótolni, hogy az ajtó külső síkjával fusson. És továbbra is lutri lenne, hogy az ajtószárnyban a pánt a megfelelő magasságban lenne-e végül. Még akkor is, ha a tokba betéve állítom össze az egész miskulanciát.
Én pontosan ezt csináltam. A zsanér oldalból vágtam le és kicseréltem diópántra. A szívás a régi pánt kiszedése volt. (bár leflexelés után bent is hagyhattam volna)
Nem akarok rá már költeni (elég volt költségnek a folyékony fa, fatapasz, alapozó, festék) Így ezt a meglévő diópántot használnám. Kilincsből is jó lenne a meglévőt felhasználni.
Vagy hagyom a francba, és nem lesz ajtó azon a szobán (eddig is így volt).
Ha a felsőmarón nem tudom olyan mélyre állítani a marót, kb 25mm-t, akkor valószínűleg úgysem foglalkozom vele. Bár kézi körfűrésszel be tudok vágni olyan mélyre.
Eddig oké. Csak amiatt, hogy szimmetrikus legyen nem akarja bolygatni. Na de ha már így is-úgy is aszimmetrikus lesz akkor azért, hogy ne kelljen zárfészket vésnie, nem akar inkább a zsanér felőli oldalból vágni? Én ezt kérdeztem.
Ezt most nem értem. Ha a zár felőli oldalon vágod akkor is aszimmetrikus lesz ha meg a pánt felőli oldalon akkor is pont ugyanúgy csak a másik irányba.
És ha lecseréled diópántra? Azt könnyebb felrakni, mint a hagyományos pántot. Ha meg 3D-s diópántot veszel, akkor a beállítás is sokkal könnyebb. Azt az ajtót sokáig fogod nézegetni.
Úgy értettem én is a belméret, a két szomszédos felülettel.
Az a baj az egyoldali csökkentéssel, hogy üvegezett az ajtó. Vagyis az üveg egyik oldalán az eredeti szélességű lesz a fa (kb 10cm), a másik oldalán a szabás miatt 7,5 cm. Biztos hülyén nézne így ki, de nem szívesen bolygatnám meg a zsanéros oldalát az ajtószárnynak, hogy szimmetrikus legyen :( Zsanérok helyét a szárnyon szerintem nem tudnám úgy beállítani, hogy stabil is legyen és jó helyen is legyen.
Egy beltéri ajtóban, ha jól mértem, 85mm mély üreg van a kilincsszerkezetnek. Át kéne alakítanom az ajtót keskenyebbre a felhasználási helyére, a tokból 25mm-t kéne levágnom kb., és így az ajtószárnyból is 25mm-t. Felsőmaróval gondoltam ezt a szabást kialakítani. Viszont akkor a fészek 85mm helyett csak 60mm lesz. És azt kibővíteni nem tudnám a felsőmaróval, meg nagyjából semmi szerszámmal, amim van. Van olyan kilincs szerkezet, aminek elég kevesebb hely is? Nem baj, ha nem lesz kulccsal zárható, persze nem árt.
Megtehetném, hogy a zsanér oldalon szab az ajtólapot. De akkor a zsanérok miatt eléggé bonyolult lenne a feladat. Leszerelés, majd kialakítás, visszaszerelés máshová. Szóval ezt az oldalt nem szívesen választanám.
Ez a Tessauer anya olyan mint a Flex, vagy a Rotring. A Tessauer egy gyártó vagy márkanév. Pont tegnap kértem a csavarboltban ilyen "Tessauer anyát", mire mondta az eladó hogy Tessauer nincs, de van más gyártó általi, ami a harmadába kerül. Fakötésű anya volt a dobzára írva.
Én nagyon szeretem a cseresznyefából készült dolgokat (többek között a fiam ágyát is abból csináltam), ez is nagyon szép lett! Frankón megcsináltad! 👏🏻
Segítségre lenne szükségem. Van egy komódunk, amit a lelkes lengyel munkások valami ehhez hasonló https://www.foresteu.com/fiokrendszerek/golyos-fiokcsuszo/10006610103-golyos-fiokcsuszo-04258-17mm-300-mm-teherb-12-kg-acel fióksínnel építettek be. Na már most ennek a teherbírása 12 kg, amit nagyjából a fiók önsúlya jelentősen lecsökkent (~65*40*18-as fiókméret, körbe bútorlap alja HDF+1 merevítés középen)... Ezt megtetéztük azzal, hogy még ruhát is tettünk bele, így ~ 1 év alatt a vasalatok kezdik megadni magukat. Gondoltam sima pipa, régi le, valami új fel... De a fiók és a korpusz(?) között 10mm hely van, az összes teljes kihúzású normális vasalat meg 13mm-t kér.
A lehetséges megoldások amik eszembe jutottak: - Olyan teherbíró vasalat, aminek elég a 10mm köz. Ezt viszont nem találtam, ha tud valaki ilyesmit, akkor ne tartsa magába.
- 4 db fiók szétszedés, 3-3 mm-t lecsapása, majd vissza (bónusz feladat, hogy frontja beragasztott tiplis).
- Részleges bemarás a fiókba, vagy a korpuszba 3mm-t és a nagyobb vasalat elhelyezése. (Ez talán azért is elvetendő, mert a bútorlapok közepe már nem feltétlen tudja azt a szilárdságot, amit a szélek.)
Fentről lefelé fokozódik a munkaidő, de jelenlegi tudásommal, talán a 2. tűnik az optimálisnak munkaidő szempontjából, de szívesen meghallgatok más javaslatokat is.
Persze, fagél + fatipli kombóval be van dugózva. De a szú károkozása is úgy történik hogy a lárvái (vagy mik) a kéregben befele fúrnak és elrágják a fa függőleges szállító csöveit. Majd ha kikel felrepül és a rügyeket szívja kifejlett állapotban, évente pedig 2x rajzik. Ebből gondolva ha 7mm lyukakat ütök közbe a törzsök 2 évente én is átvágok szállító csöveket, csak a szú sokszor 1mm átmérőben én meg évete 3-4x 7mm átmérőben. És nem tudom, hogy ezt a fa tudja-e regenerálni, áthidalni vagy ilyesmi.
A vadgesztenyeinjektalas.hu -t javaslom. Én velük voltam/vagyok kapcsolatban. Rajtuk kívül 4 másik céggel beszéltem, de amint kiejettem a luc szót káromkodva elzavartak, kivéve ők.
Két projekt volt a nyáron. Mindkettő lakókocsi befödése. Az elsőt egy erdőben villany nélkül láncfűrésszel. Akkus gépekkel. Gömbölyű fából traktor meghajtással kifürészelt gerendákból.
Egy-egy darabnál a kertben még megértem, hogy megérheti valakinek érzelmi vagy esztétikai okokból. De egy fenyőültetvényen ahol kitermelésre nevelik.... Ha csak 3x kell kezelni ami max 6 év szóval nem nevezhető hosszú időkitolásnak már veszteséges a matek.
Jelenleg ennyi érhető el. Ahogy olvasom sokan dolgoznak a megoldáson, de nyilvános eredmény még nem sok van. Ez egyébként anyagár, munkadíj nélkül. No persze nem tudom hosszú távon mennyire jó egy fának 2 évente 3db 7mm átmérőjű furatot fúrni a törzsébe. Kb. 20cm törzsátmérőnként (1m magasságban mért) kell egy furat.
Köszönöm, azt hiszem, megteszem ezt a lépést, tavaly költöztünk és van itt egy szép nagy ezüstfenyő, amit sajnálnék és nincs is már 40 évem kivárni, míg megnövekszik egy ekkora a helyére.
1-2 éves védelemről lehet olvasni. Ha már elkezdett barnulni vagy hullani a levele, akkor 15% az esély a megmentésre, szóval a megelőzés lenne a biztosabb.
Az injektáláshoz szükséges vegyszer a normál rovarölő koncentrátumnál tízszer sűrűbb így nagyon figyelni kell a tárolásra, fogdosásra és a felhasznált eszközökre, nehogy a bőrrel érintkezzen még közvetve sem.
Nekem a tujáimmal (55 db) végeztek pár éve. Kis apró lyukak voltak a törzsön, aztán szépen lassan elszáradt az összes. Egy vagyonba kerültek 10 évvel korábban, szépen meg is nőttek, aztán ki kellett ásnom mindegyiket, és mentek apósom tanyájára, ahol egy hatalmas máglya lett belőlük.
Nekem kettővel, vagy 10 éve. Az idén az utcánkban néggyel, és még kettő van folyamatban.
A környéken kábé nullára redukálja ezt a fafajt a dög.
Az én fáimat konkrétan szarrá rágták úgy, hogy a háztetőre másztam fel, és onnan permeteztem a fát egy lombfújóból átalakított permetezővel kb a felső kétharmadáig felszívódó szerrel. Három évig tudtam menteni, a negyedikben már ők győztek.
A frissen kihalt, ötven éves, 18 méter magas fának puszta kézzel tudtam fél négyzetméteres darabokban lehúzni a kérgét, annyira szétrágták alatta.
Elég itthon is nyitott szemmel járni, tele van minden kiszáradt fenyőkkel. Nekem egy 50 éves és két 30 évest nyírtak ki a nyáron. Injektálással lehet jelenleg kezelni, de mire észreveszed a fertőzést már csak a bogarakat lehet kicsinálni, a fának lőttek. Egy 40cm törzsátmérőjű fának kb 15.000Ft az injektálás anyagköltsége és veszélyes is.
Részemről Bosch, a Series 8 pont fele annyi, mint a mielle, és még így is baromi drága :)
Viszont tud olyat, hogy adagolja magának a mosószert (ez egyébként asszem Mielle találmány), azóta kb 1/3 annyi mosószert használunk, szóval mondjuk azt, hogy 1-2 év alatt simán visszahozza az árát a drágább bosch.
Új életem kezdetekor egy méhsejtes miele mosógépet vettem használtan . Olyan szépre kimossa a ruhát hogy csak . Csak azért írtam ne csak a Samsungban gondolkozz.
elnézést a nem idevaló témáért : elöltöltős mosógép vásárlás előtt állok, sok órát eltöltöttem az internet előtt mire megállapodtam magammal, hogy a SAMSUNG jó lesz. 140-160 ezres árban vannak az árukereső-n. Míg nem a youtubon feljött 3 videó is nem magyar- amin úgy táncoltak a gépek, hogy csak na. Nem szedték ki a dob rögzítőket és úgy indították vajon el vagy Ti találkoztatok ilyennel? Konyhába pult alá lesz betolva és 5-5 mm-nél nem lesz több helye. Annak örülnék ha valaki azt írná, hogy centrifugázáskor meg se mozdul. (a mostani LG gépem az ílyen egyébként ) köszönöm ha röviden segítenétek, vegyem vagy ne.
Épített neked kutyaházat - mármint nem neked, a kutyádnak :) - , lefesti az oromfalat (megértelek, én sem szeretek olyan magasra mászni:) ). Akkor ki jár jól vele, he? :P
A lánckerék is tud csutkára kopni és amikor ettől lelazul a lánc bármi történhet. Az igaz , hogy gyalugépen még nem láttam de egyéb meghaitásoknál igen. még bringánál is kispolszki vezérmőlánc kereke a kisebbik, ha jól emlékszem sűrűn kopott. a trapézmenet a s.réz anyával szerintem örök élet. de ahogy mondtam bármi lehet. ezt csak én merem így gondolni.
Nekem is volt gondom, a fűrész (Metabo) magasságemelésével, még gariidőn belül éppen, de nekem az orsó adta meg magát. (Illetve azt nem tudom, hogy anyát cseréltek-e de orsót az biztosan... ) Azóta már nem is finommenetes a magasságállítás ezeken a típusokon, mert ez általános gond volt akkoriban.
Én meg a lánckerékre tippelnék utoljára. Az hogy kopna el hogy ... szoruljon? Én 80-90%-ot adok az anyára, maradékot az orsóra, és jó, kapjon 0.5%-ot a lánckerék.
Stolaznak volt olyan gondja, a Dewalt asztali fűrészével, hogy "megállt" a magasságemelés. Szétette a szutyok a trapézmenetes anyát. Itt is erre tippelek. Csak neki volt hozzá alkatrész, mert ... DeWalt (hallod Hobbit, Dewalt :D)
szerintem a lánckerék. a menetes orsó sárgaréz anyában tud elfordulni, inkább a réz kopna meg kopik is de annyira, hogy elakadjon a mozgása nem sűrűn fordul elő. én így gondolom, de minden lehetséges.
Najó, még egy utolsót. A jó hír hogy találtam robbantott ábrát, a gyártói oldalról. A rossz az hogy , hogy sem az emelő orsó sem az anya nincs rajta a spare parts listán:
Az ábrán jelölt alkatrészek nem választhatóak ki a bal oldali menüben. Ez minimum fura, hogy egy ilyen kopó alkatrészt nem tartanak érdemesnek arra hogy alkatrészként is eladják (?)
Azért kérdezz rá a hivatalos magyar forgalmazónál, vagy amit korábban linkeltem, a gyártói oldalon lévő ajánlatkérővel.
Nekem nincs bajom a szegletvassal sem, hanem az igénytelenül beletekert süllyesztett-fejű csavarokkal. Vagy tett volna bele D-fejűt, vagy süllyesztést a szegletvasba. Ennek így olyan beleszarok, eladásra jó ez így is üzenete van.
A szegletvasak, amikre csak egy-egy csavart áldozott a mestere valóban elég gány megoldásnak látszanak. De azon gondolkoztam, hogy én is hasonló megoldásokat alkalmaztam korábban. Annyi plusszal, hogy a lábak tetejére egy csapot raktam a biztosabb pozícionálás érdekében. Erősebb szegletvasat használtam és nem csak a hosszatrtóra, hanem a kereszttartóra is. És persze mindkét csavart beraktam.
Mert valóban, el lehet ezt bonyoítani (pl. excenterrel - más most hirtelen nem jut az eszembe), de mi az értelme?. Az a véleményem, hogy rejtett összeköttetéseket nincs értelme olyan helyre rakni, ahol amúgy sem látszik. Van értelme az ilyen fajta "igényességnek"?
Azt a max 2500-as fordulatút semmiképpen asztali gépbe. A megfelelő vágósebességhez ennek a ~3szorosát kellene forogni. A linken látható pl. Pillana lapok 11000-ig foroghatnak.
Sajna szerintem pont ebben a méretben, pont ilyen alkalmazásban kevés konkrét saját tapasztalat van itt a fórumon - már amennyire tudom.
Összességében az a tapasztalat, hogy az itt előkerült márkákból általánosságban a Makita és a Pilana is nagyon jó szokott lenni. Az Abroboro is neves gyártó, de én a fűrészlapjaikat nem ismerem. Nagyon jó még a Freud, Bosch-ok egy része, CMT. A Ryobi ismert, de nem prémium/ipari gyártó. Nekem vannak Ryobi cuccaim, működnek, de semmi extra. Fűrészlapjukat nem ismerem, de simán lehet jó..
409 leírta már leírta, hogy nagyobb fogszámú lap kell keresztvágásra, általában váltófogazásos (WZ/ATB), mutatta a jelöléseket.
Nekem az általad linkelt Makita lap furcsa, ahogy írtam. A kicsit nagyobb lapú (165-ös) merülőfűrészek fordulatszáma kb ott kezdődik 2500 körül, de felmegy 5-6000-ig és az ember ott használja. Szóval nem értem, miért korlátozzák 2500-ben a fordulatszámot és nem tudom, azzal milyen jól lehet vágni.
Ami mini asztali körfűrészt láttam, azok is mind 7-8000-et forognak a kis 80-as tárcsájukkal.
Szóval én egy legalább 24 fogú, keresztvágó, váltófogazásos, vékony lapot vennék, és legalább 5000-es fordulatszámmal kalkulálnék. Ismert, jónevű gyártótól, ld fönn. De nem vagyok egy nagy gépépítő guru.
Először a sarkát kaptam le szalagcsiszolóval, csak úgy szemre a 45 fokot (nem annyi lett) :-((
Aztán állványos fúróval belekerült a Tessauer furata.
A Tessauer csavart a tölgyfába nem volt könnyű behajtani.
Ilyen lett a végén. Sajnos látszik, hogy ferde, a szilárdságának szerencsére nem sokat árt.
A sarokvasból eleve 4-et vettem, most várom, hogy a többi láb mikor törik ki. Nem akartam most mindet kitörni, mert tartok attól, hogy töréskor roncsolódhat a láb vagy a keret.
Csak annyi, hogy en talaltam Makita es Ryobi lapokat, melyeket egy hobbi mini korfureszasztalba szeretnek beepiteni a, fokent keresztvagasokra. Es ezzel kapcsolatban kertem tanacsot hogy ezek kozul melyik legyen. Aztan linkeltel tovabbi lapokat, hogy lehet hogy ezek azok kozul kellene valasztanom.
Értékesebb vagy ritkábban használt szerszámokat bedobozolom. Egyrészt a védelem miatt, másrészt így lehet rendezetten tartani őket. Ráadásul nagyon szeretek dobozt gyártani :)
Hát nem tudom... Van egy csomó Zeiss gyártmányú, értékes, régi, ötvenes-hatvanas évekből való eszközöm. Mindnek csináltak dobozt, szép dobozokat, néha trükköseket is, és én állítom,hogy jó, hogy volt dobozuk. Sokkal jobb állapotban vannak, aminek volt, mint aminek nem.
A dobozban jobban védve van. És ahogy nézem, az a szerszám se valami piskóta darab.
Csináltam anno egy dobozt bútorlapból és rétegeltlemezből, amibe 5db kisteherautó levegőszűrőjét tettem. (használt, lecserélt szűrők, ilyenből van nálunk több) Azért 5db, mert annyival már nem volt számottevő nyomásemelkedés a bemeneten. (ilyen szűrőket használok a másik két hamuporszívós elszívóban is) A nagyot 2018-ban csináltam, most nyáron cseréltem először a szűrőket. Ebbe belejátszott az is, hogy legalább kétszer alaposan megtöltöttem forgáccsal is, amikor nem figyeltem és megtelt a leválasztó. (a doboz alja kihúzható az ilyen esetekre)
A hamuporszívókban sűrűbben kell cserélni, de amióta vettem rájuk kínai leválasztót a saját gyártmányú helyett, ritkábban telnek meg. :) (~1.5év) Persze ezek az idők használat függők.
Volt egy kollegám aki rendszeresen "pancsolt" a különféle vegyszerekben. Aztán mindkét tenyerén ekcémás tünetek jelentkeztek. A későbbiekben akár egy rossz szappanválasztás után is megjelentek ezek kellemtelen irritációk. A legenyhébb oldószerekeket, ragasztókat sem tudta használni csupasz kézzel.
Tudom avízis oldószer, mielőtt megkapnám a kioktatást.:)
Én otszaz ft-os ikea konyhai szilikon ecsetet hasznalok, kicsit rovidebbre vagom a sortet. Meg szilikon tortakeno lapatot. Lehet, kinai boltban van meg olcsobb is. Nem kell mosni, szaradas utan le lehet pattintani a ragasztot rola.
- másrészt: a Henkel adatlapja erre a cirka 353 oldalas rendeletre hivatkozva minősíti "nem veszélyesnek". Nyilván adott körülmények között. Felhörpintve nem biztos hogy kóser. Kerss rá a bőrrel való érintkezésre.
- harmadrészt: ha naponta használod, miért ujjal? Kis ecset, nagyobb ecset - még csak el se kell minden nap mosni, csak vízbe teszed. Tudom nem ez volt a kérdés, de bennem ez merült fel
- negyedrészt, ez a legfontosabb: tisztán emlékszem egyszer itt egy szakmabeli (kofic? BözsiBözsi?) úgy nagy általánosságban nagyon elküldte azokat a videókészítőket, akik szép és jó dolgokat csinálnak és mutatnak meg, de ujjal kenik el a ragasztót. Na akkor én is elszégyelltem magam, mert időnként én is szoktam :D (bár hogy legutoljára mikor használtam faragasztót, nem is emlékszem ...)
Most nem nagyon tdok rakeresni, de nagyjabol 50m/s (40-80 kb, anyagtol stb fuggoen) korul van az optimalis firgqcsolasi sebesseg. Ez a lap keruleti sebessege. Ami pedig atmero (meterben) * 3,14 * fordulatszam (1/perc) / 60
Olyan jo lenne ha a gyarto leirna, hogy az x fogast mire ajanlja hogy a magamfajta amator is ul tudja donteni hogy melyiket mire optimalizalta... Vagy csak en nem latom.
Viszont akkor ennek joval alacsonyabb fordulatszam a megengedett.
Ami vegulis szerintem jo, mert az attetel miatt igy a nyomatek nagyobb lesz es talan nem lesz az az erzesem hogy fel akar szalni a szerkezet :)
Mondjuk ha jobban belegondolva az, hogy a Ryobi nagyobb fordulatszamot is elbir az nem jelenti azt hogy alacsonyabb fordulaton "rosszabbul" vagna. Vagy ez nem ennyire egyertelmu?
Mindegy. Neked minkettő megfelel. Elvileg a Makita 1.0 mm kerfet vág a ryobi pedig 1.5-öt de az sem igazán számít.
Ha már mindenképp választani kell én a Makit választanám, mert arra egyértelműen rá van írva, hogy fine cut, míg a Ryobinak a fogalakja ismeretlen, de a fogásmélység határoló arra utal, hogy esetleg speed cut.
A linken nem sok paraméter érhető el, ami igen, abban nem látok nagy eltérést.
Mindkettő nagyon vékony, hogy kevés anyagot kelljen porrázúzni, gyenge motor elég legyen. Ennek lehetnek vibrációs következményei, ha van teljesítmény rendesen, akkor nem kell a vékonyított lap.
A másik eltérés a fogalak, az egyiknek van fogásmélység határolója. Fizikailag nem tudod túl gyorsan tolni az anyagban, mert felakadnak a bütykök. Kézi előtolásnál lehet haszna.
Sziasztok! Jon ez a hosszu sotet idoszak, nekem meg kellene valami kis hobbiprojekt igy arra jutotottam, hogy csinalok magamnak egy MINI asztali korfureszt.
Talaltam 2 fureszlapot, melyek mind kialakitasban, mind fordulatszamban nagyon elteroek, csak az atmerojuk es vastagasaguk egyezik.
Hidd el, a keféssel van a bajod. Az ilyen kis átmérőjű forgórészű kefés motor nem tud nyomatékot leadni, viszont nagy fordulatra képes. Hol ez pont jó, mint a felsőmaró, ott készen vagyunk. Ahol ez nemjó, ott áttételt használnak, mint pl a kézi körfűrész, vagy a villanyfúró.
180W-ot azt méred vagy számolod? Mindegy is, 180wattal nem fogsz elszívni semmit. A minimum ami kell neked, az egy régi fevill fűnyírómotor, de méginkább egy rendes házas aszinkron motor, 500W-tól felfele.
Nem a keféssel van elsősorban a bajom, hanem azzal, hogy ezt a motort úgy tervezték, hogy a kifújt levegő hűtse. 100V-on 600W, 60V-on 180W. Ez utóbbin normális tartományban van a hőmérséklete, de mindenképp vadászok helyette másik motort. Nem terveztem, hogy teljes fordulatszámon járatom.
Egy porszívómotor üzemi fordulatszáma kb mint egy felsőmarónak. Oda nagyon kiegyensúlyozott rotor kell, és komoly centrifugális erők is lesznek. Ha meg kisfeszről lassan járatod, töredéke a teljesítmény, és le is fog égni a hűtés hiánya miatt.
Ja, nekem annyival könnyebb volt a dolgom, hogy adott volt a motor. Jó nagy orosz, 2800-as fordulattal, még csendes is. Ilyennel lehet építeni elszívót, és azért ez nagyon nem mindegy. Lehet, hogy neked is azzal kéne kezdeni, hogy felhajtani valamilyen erőművet.
Már mutattad, és nézegettem én is. Igazából nem volt nagy kihívás elkészíteni a kereket, miután az elsőt fordítva sikerült összeraknom, és a motorirányt nem tudtam megfordítani, mert akkor lelazul a rögzítőanya, így a második már pikk-pakk ment....
Most azon töröm a fejem, hogy csinálok a kerék motor felöli oldalán is egy nyitást, így a motor felől is fog szívni, ezzel hűtve a motort. Ezzel szívóteljesítményt vesztek, de ha még elég lesz a gyalugéphez, akkor már nyertem. Ha nem jön be, még mindig megmaradhat egyfajta szálló por elszívónak a plafonra, valami nagyobb fajta autós légszűrővel.
A xx. század elején szinte kivétel nélkül de főleg Újpesten , mészkőporos melegenyvvel ragasztottak 2 ajtóst, smizettet, komódot, trümót, és minden egyebet. sokat javítottam ilyet, viszont a fakötésekkel hadilábon álltak, szögeltek javarészt.
Olyan gyorsan lehet dolgozni a rejbolással és annak száradása, hogy mire folyamatosan teljesen körbefurnéroztál egy komódot és félretetted ,
az előzőt már lehetett is csiszolni előkészíteni a felületkezeléshez.
A mai napig nem láttam találkoztam gyorsabb eljárással, a javítások terén sem.
Az a kiváló benne, hogy átitatódik ragasztóval az anyag amit röhögve lehet pácolni és lakkozni és nagyon gyorsan elkészül a meló
Rejbolás alaphelyzetben: furnérozó kalapáccsal-vagy valamilyen kalapács -samu való bedörzsölés a glejtnizett furnért az alapfelületre.
Glejtni: lazábbra vizezett melegenyv,-hígabb jobban beül az anyagba száradás alatt-tartósabb
DE faanyagfüggő a technika és többféleképpen lehet kivitelezni
1mm fölötti furnérnál célszerű canolni az alapfát és furnért fogazott gyaluval, sokkal magasabb kötésszilárdság-tartósabb, több évszázad bizonyítéka.
Tehát 1mm alatti furnérnál az alapfát ( mind1 mi , a nagylikacsúak kivételével-pórus ) kézzel gyalult vagy csiszolt kivitelben ( magasfényűre befejezett felületeknél célszerű minél simább faalap ) előkészítem, nem gépi gyalult! mert idővel 1-2 év előbújik a ciklois ívek mintázata a felületen.
Megkenem az alapfát-hordozót híg melegenyvel-glejtni , szintén megkenem a furnért 1ik oldalát-színétől függ melyiket majd félreteszem száradni .
Amikor tapintásra száraznak tűnik a felület ráhelyezem a furnért az alapra és 1xűen kb. 100fokos vasalóval ráhúzom és a furnérozó kalapáccsal rá dörzsölöm amig meg tapad stabilan.
Tanulóként elsősorban a normál sűrűségű melegenyvvel beecsetelt fára tettük azonnal a furnért, a tetejét-színét vizezett m.enyves ecsettel megkentük majd addig dörzsöltük kalapácsnyéllel amig meg ragadtt -ez jóval több idő a kivitelezés miatt .
A legegyszerűbb módja a kivitelezésnek ha úgy csinálod mintha élfóliáznál 1 forgácslapot,
természetesen a színére olyankor nem kell se ragasztó se víz, szárazon melegíted vasalod dörzsölöd.
De ismétlem magam faanyag és kivitelezésfüggő , 1ébként 1xű meló
A bizonytalankodásnak kérődzésnek nincs helye az én szakmámban-munkáimban, így tanultam így adom tovább.
Ha hibázol és az benne van folyamatosan a pakliban, akkor rossz lesz a végeredmény HA be tudod tiszteségesen fejezni a bevállalt melót. Még ha magadnak csinálod IS.
Mindég törekedni kell a tökéletességre , csak az visz győzelemre és mindenféleképpen minimálisra kell csökkenteni a selejtes munkát.
Amihez gyakorlati tudás szükségeltetik nagyobb részben.
Kijelentek, felszólítok,
ami a neten van-látható majd ez ÍGY is jó lesz és műkszik, 99%-ban hülyeség Lásd pl.: politúrozás anyagösszetétel és képtelen mekkvalósítás alapvetően rossz labdával!
Én ilyet vettem annak idején. Pont azért, mert nem akartam kísérletezgetni olyasmivel, amit jobban tudnak mások. Másrészt ez örökös lesz, mint a nyomorúság. Szerintem az ára is elviselhető még ma is.
Mert ugyebár az a legfontosabb, hogy egy mai bútort rejbolás után csontennyvel ragasszon a hobbiasztalos :P
Mindenesetre nem fogok vele semmilyen módon vitatkozni, mivel nem érdemes. Nem a tudása, vagy annak hiányosságai okán (hiszen hiányosságok is vannak bőven az ismeretei mellett is) hanem mert nem vitapartner. A stílusát leszarom, az mindenkinek van, kinek jobb kinek rosszabb. Az sem baj ha nagy az arca mert miért ne? A probléma ott van, hogy azt hiszi ő a király pedig jópár itt írónak a cipőjét se törölhetné le. Az hogy ismer néhány régi technológiát az csak azt jelenti, hogy a valóság egy nagyon nagyon kis szeletéről vannak ismeretei. Minden másról meg nincs. Szóval inkább törpe mint óriás.
Az én ilyen módon készült asztalomban olyan csavar van behajtva a lábba, ami a lábban facsavar, a vaslemez felé pedig metrikus. Kapható ilyen most is. Asszem nekem nyolcas csavar tettek be. És a vaslemezhez egy szárnyasanyával huzatták oda, amitől szétszedhetővé vált az asztal amatőrök által is. Csak a négy anyát letekerik, kiesnek alábak, és máris alig foglal helyet az asztal a költözéskor az autóban.
akármilyen vacak a stílus és akármennyire nem ő a fórum kedvence, jó nagy tudást szedett össze a műbútor készítés restaurálás témában. nem érdemes vitatkozni vele.
Összeraktam egy ventilátort laminátparkettából. Egész jól lehet ezzel az alapanyaggal dolgozni. Csak egy kis porszívó motorom volt otthon, már 30V-ról egész jó volt a légszállítása. A kerék átmérője 18cm, 6cm magas, és 6 lapát van benne. Óvatos duhajként rákötöttem 100V-ot egy trafóról. A teljesítménye meglenne a motornak, de ezeket úgy tervezték, hogy a beszívott levegő hűtené, így pillanatok alatt felforrósodott, de még ciklonos leválasztás után sem merném átvezetni rajta a kifújt fűrészporos levegőt.
Szerintem nagyon függ attól, mivel akarod ráragasztani.
Ha PVAC-val az vízbázisú és van rá egy minimális* esély. Ha kontaktragaccsal kened meg mindkettőt, és mint a mozaikor úgy rakod fel, minden elemet a helyére kalapálva akkor én úgy gondolom biztosan sík marad.
Feltételezem, hogy a művelet után a lap mindkét oldala felületkezelve lesz szóval utólagos nedvesedés egy oldalról nem valószínű.
* azért tartom csak minimálisnak, mert a rétegelt az nem fog ennyitől vetemedni, nem engedi a keresztszálazás. A díszítést pedig szintén keresztszálba rakod fel akár kosár vagy halszálka mintába akár chevronba rakod. A darabok lesznek egymásnak az ellenhúzói.
Echte sváb mestere volt, és jól is tanult. Tekints el attól, hogy felsőbbrendűnek érzi magát, és még kell hozzá egy svábasztalos-magyar szótár is, de logikus dolgokat ír.
A 18.század végétől elfogadott és bevált volt sík felületű asztallapoknál akár egyoldalúan is, vagy szekrényoldalnál, hogy 1 nagyméretű forró vaslemezt raktak a svartnira és téglával lesúlyozták itt-ott.
Nem volt bak anyagi okokból sem és 1xűbb is volt kivitelezni.
A barokkban pl. szögeltek ezt megelőzően hullámos részeket ( sík vagy térgörbe felületeket ), én is nagyon sokszor csak így csinálom az ívelt felületeket mert nem kell szorító és ellen culag!
Amikor kihűlt ( csontenyvvel mindkét oldalon glejtnizett ) az előzőleg MEGCANOLT felületű svartni és hordozó faalapanyaga-( de lehetett más is ), hogy egyszerűen nem vetemedett semerre és tökéletesen sík volt és szűcs mentes.
A régi korok mesterei zseniálisan logikusak és 1xű-ek voltak, mint a faék! ;-D
Van több rég elfelejtett technika!!! ( iskolában már jóval a gengszterváltás elött sem tanítottak ilyesmiket SAJNOS, csak bizonyos mesterektől lehetett elsajátítani HA az méltónak talált rá! ebben a fasza világban )
amivel szorító bakolás és egyéb terheléses préselés nélkül is lehet akármit-IS borítani- furnérozni!
Lásd bombay komód, ebben az esetben és sík felületnél is a melegenyves-csontenyv ragacsolás a célszerű-mindkét oldalon glejtnivel megkenve.
És mivel rögzíted a sík felülethez a svartnit-furnért vagy fát???
Ha a glejtni mekkszáradt mindkét felületen! , akkor 1xrűen a fa színéről rámelegítesz vasalóval vagy valamilyen hőforrással, miközben rányomod a felületre.
120 éve ( és előtte is többek között ) így furnérozták a bútorokat a két ajtósig bezárólag ( persze a melegenyvbe raktak némi mészkőport és gyantát ;-) )
Fát-fára szálára! én kicsit eltolom szögben ha egyenesszálú az erezete!
Furnért-furnérra keresztben 8mmvastagságig!
Alapszabály! : ha a borítás anyagának a víztartalma magasabb mint az alaplemez-anyag víztartalma AKKOR el fog VETEMEDNI !
ha 1oldalon van csak ragasztva a felület-( a szög-irány "45 fok halszálkaminta" teljesen mindegy-furnér-fa stb. )
Tehát ilyen esetben kétoldalon furnérozunk! vagy borítunk fával sík vagy térgörbe felületeket!
A rétegeltlemez tulajdonképpen úgy viselkedik a gyakorlatban- olyan mint 1blindelt lécbetétes klasszikus bútorlap!
A víztartalom a lényeges, azért dobják el magukat az anyagok, és elsősorban nem a technika !
Ha pl. bakból kifogott ( min. két hét szárítás alapesetben!-nem hőprés csak sima bakolás) és kétoldalon furnérozott asztallapot 1 oldalú huzatnak teszel ki úgy el tud vetemedni mint a nagyanyám teknője.
Egyébként 1xség szempontjából nem lett volna ross HA rétegeltlemezből van az a keksz! ( ami persze lehetett volna 10mm vastagságú is! )
Ha kivésed megráspolyozod kívül belül finoman eltávolítva a "ragasztómaradványokat" és lombfűrésszel kivágsz mekkfelelő méretű kekszeket majd összeszorítózod "akár spárgával"-mint a keretesfűrészt-lásd példa, akkor jó lesz hosszútávon a stabilitása
Természetesen D3 ragacssal jól megkenve minden résrészén felfekvő felületén az idegencsapozást!
Csináltam már kisszekrényt saját furnérozású lapból. 12mm rétegeltre ragasztottam 2x3mm svartnit, így adta ki a 18mm-t. Szép stabil, nagyon bevált.
Ha szekrényajtót csinálnék, ilyen halszálka meg egyéb mókás mozaikosat úgy, hogy 12mm rétegeltnek egyik oldalára ragasztanék 3-6mm vastag tölgy "parkettákat" mindenféle mintában, az elvetemedne? Mit kellene a másik oldalára tenni ellene? A parkettákat szorosan tegyem, vagy direkt hagyjak közöttük egy papírlapnyi helyet, akkor nem nyomják el az egészet? (az élüket feketére festeném, akkor a fuga nem feltűnő)
A lapon azért nincs furat a lábon találhatóval szemben mert meggondolta magát a mestered és nem ott rögzítette a lapot, hanem a kávához erősített vinkli vassal.
Én azért két-két kekszet kicsit gyenge összeerősítésnek tartok. Még egy érdekesség! A lapon, a lábbal szemben egy vakfurat látható. A lábon nincs azon a helyen semmi megfelelője. Vajon mire gondolhatott a költő?
Köszönöm az ötleteket. Hasonlókon gondolkoztam magam is.
Az asztal elődje egy IKEÁs asztal volt, ami bő 25 évet kibírt. Már elég kopott volt és mivel hobbiasztalos tevékenységet is végeztem rajta, itt-ott belementem bekopír fűrésszel és szalagcsiszolóval az élébe (az abrosz eltakarta :-)). Annak hasonló vasalat volt a belső sarkaiban, de azok még egy-egy résbe is belementek az élükkel, ami még stabilabbá tette.
Az élbe való 45 fokos furat tűnik nehéznek - ráadásul pontosnak is kell lennie, szögben is. A videón látható célszerszám a fúráshoz nagyon hasznos darab, de a benne lévő prizma elkészítése nem egészen triviális. És annak is pontos szögben kell állnia. Valójában ezen akadtam meg.
Rengeteg bútort készítettem már, persze nem olyan igényeseket, mint a fórumon látható egyik-másik. Mindig fatiplivel pozícionáltam és vagy tessauerrel, vagy excenterrel fixáltam. Nem látható helyen (pl. konyhaszekrény sor oldalain) sokszor hosszú facsavarral. De ennél az asztalnál ez nem látszik járható útnak. Akkor marad a 45 fokos vasalat.
Nem csak arról van szó, hogy elengedett a ragasztás, amit talán nem kellő odafigyeléssel csinált a mester? Törésnek nyomát sem látom a fotón. Ez lehet az én hibám. Szerintem megfelelő tisztítás után újra tudod ragasztani és persze össze huzatod ügyelve a derékszögekre. Pacman javaslata a legjobb megoldás én még a tessauer anyával sem küszködnék , simán behajtanék egy 6-os reiser csavart amilyen hosszút csak lehet. Lehet nem szakszerű, de a kávával egyezően csinálnék akár a rövidebb vagy hosszabb oldalon egy belső kávát amit csavarozva és ragasztva rejtenék el. A káva szerintem sem elég széles, ez is gond lehet a stabilitást illetően. aztán az is fura , hogy a keksz nagyon a láb szélére került , szoktak hagyni min 5 mm-t, főleg ha az élek kerekítve vannak.
Amikor belerúgnak az asztallábba a talajszinten, eszetlen erők vannak ott. A szétszáradt ikeás kerti asztal lába szilánkokra robbant egy ilyen alkalommal.
Úgyúgy. Én tudom hogy működik :) De sztem mindenki látja. Meg persze, sok asztalnál van ilyen vasalat.
Rendben, ne híjvuk barmolásnak, de na ... biztos létezik jól megcsinált, vasalat nélküli megoldás is. Azért ez a "pár keksz oszt jóvan", kicsit slendrihán megoldásnak tűnik.
Gyak. 4 db vasalat, 4 db. M6 (M8?) tessauer anya, 4 db. M6 (M8?) csavar, 24 facsavar. Itt már az újraragasztással sokat nem lehet varázsolni. Ha nincs szerszámod, akkor nincs vastagabb idegencsapos megoldásra sem, gondolom. Ráadásul elég pilinckának tűnik a káva és a láb is. sokat/sokáig nem tartana a vastagabb idegencsap sem.
A fenti megoldással anno régi széket tettem "ülhetővé". Az "élbe a tessauer anya" csak elsőre tűnik nehéznek. Először a kávát teszed össze a sarkonként 6 facsavarral, majd a megmarad furaton keresztül fúrod "élbe" a lábat. Szépen odahúzza majda kávához, az asztal tippelt méretéből adódóan sztem elég az M6 tessauer anya, de az M8 is elfér.
Én - anélkül hogy újragyártanád a kávát/lábakat (az asztal nagy részét) - nem tudok jobb és olcsóbb megoldást.
Ahogy elnézem, a mester úr nem maszkolta ki a ragasztandó felületeket, ráadásul szinte csak a kekszek lettek beragasztva*. Én lecsiszolnám fáig az összemaszatolt és nem látszó részeket (ha lehet), majd PVAC radattóval lekenzéznék mindent is, összehúzatnám, hogy derékszögre hasonlító tárgyra hasonlítson az egész, s lemosnám a kicsorgó ragasztót.
*Ha lakk, vagy ilyesmi, akkor teljes mértékben bizonyos vagyok az állításomban.
Ha az a keksz egy 20-as keksz, akkor tényleg elég miniatűr asztalka lehet. Ha nem volt szerszámod ehhez, akkor nyilván nem lesz ahhoz sem, hogy "újraépítsd" (értsd: rendes kötésekkel).
Így - javítsanak ki a hozzáértőbbek, ha nem jól látom - de marad a "barmolás".
Urak, ötletekre van szükségem. Még tavaly készített nekünk egy asztalos egy kisebb étkező asztalt. (én megfelelő szerszámok hiányában nem vállaltam az ívelt él és az élvédő elkészítését) Most kitörött a lába. Elvileg visszavihetném, hogy javítsa meg garanciában, de 150km-re van és vitatkozni sem szeretnék arról, hogy kinek a felelőssége.
Mint látható a képen, a lábat csak két "keksz" tartotta. Nekem ehhez a technológiához nincs szerszámom, ha pedig egyszerűen visszaragasztom, bizonyára újra kitörik. Mit lehetne itt tenni? (Nekem amúgy az is egy kicsit furcsa, hogy a lábakat mindössze két-két "keksz" tartja...)
Még annyit, hogy építés közben arra a tapasztalatra jutottam, hogy nagyon nem mindegy az sem, mekkora a zsák. Majdnem feladtam, mert egy kicsi sima vászonzsákot zsákot tettem rá először, és alig volt ereje az elszívónak. Aztán elgondolkodtam, mikor kiderült, hogy zsák nélkül meg tökéletes.
Amit én vettem anyagként az elszívómhoz, 3 rétegű anyag (ha jól emlékszem), a belseje olyan, mintha le lenne lakkozva, a levegő mégis kijön rajta, de a por nem. Elég vastag is. Szóval kicsit több kéne, mint egy sima vászonzsák, ha nem akarunk port látni.
Sok port nyom vissza a levegőbe és a legveszélyesebb, legfinomabb port nem fogja meg.
Van mikroszűrős felső rész, ami sokkal több port megfog. Én vettem is egyet. Jó drága és a hatásfokát olyan szinten lefogja a gépnek, hogy használhatatlan lesz tőle.
Ami viszont jól működik, ha elékötsz egy porleválasztó ciklont hordóval. Így az elszívóba nem is jut por, nincs ami kilökődjön a levegőbe.
Én az új műhelybe bedobozoltam a két elszívómat egy 15 centis ásványgyapot szigetelésű helyiségbe, hogy a hangos se legyen.
Az EMTEK-nél lehet akár fluidszövetből is méretre csináltatni, de gyakorlatban a nyomórendszerű szabadfiltereket nem hiába tiltották be a malom és takarmánytáp gyártásban az EU-ban már több mint 10 éve. Ma már csak zárt rendszerű szűrőciklonos porleválasztók üzemeltethetőek. Még az anyagleválasztó ciklonok amiket itt is előszeretettel használnak páran, jó méretezés esetén is átengednek <1%-nyi port, amit az ipar ezekkel a szűrőtömlős ciklonokkal, a kisipar különféle szűrőtömlőkkel választ le.
Vannak azok lenvászon drappszínű bevásárlószatyrok. Nekem egy olyan van ráhúzva a körfűrész kimenetére. Nagyon jól goja a port, bár ott nincs nagy nyomás, csak amit a lap kever. Varrni kellene ilyen anyagból egy zsákot.
Meglestem gyorsan, jól elszabadult az ára :( 65-ért vettem anno, teljesen ebben az árban gondolkodtam.
Metaboval az a gond, hogy azt porszívóval már nem tudod elszívni, vastagolás mehet vele elszívó feltét nélkül, de egyengetés problémás, próbáltam porszívóval.
Még a dewalt vastagolót simán elszívtam az obis porszívóval, ezt nem tudom, túl nyitott. Azt mondjuk nem próbáltam, hogy csináljak alulra egyengetéshez másik elszívó dobozt vagy jobban szigeteljem be a gyárit.
32x90-re szerintem is simán mehet valamilyen szépen megválasztott vastag konyhapult annak az élével sem kell majd foglalkozni. Vagy 25-30-as rétegelt, arra meg mehet a párna, de annak kell élzárás.
Egy kis házi tipli gyártás 3 mm vastagságban tölgyből. Kicsit szkeptikus voltam az eredménnyel kapcsolatban, de tökéletes lett az eredmény. Több méretben is elkészítem majd ezt a tipli gyártó szerszámot. Egyébként egy teljesen felesleges és eltúlzott doboz fenékhez kellett. Ha kész akkor majd jövök azzal is.
Ha nem teljes mélységű osztót teszel be, hanem csak egy "oszlopot" a hátfalhoz, tetőléc vagy stafli keresztmetszetben, az elég lehet? Esetleg elölre is lehet rakni egyet, és akkor már biztos nem hajlik be, de nem is vesz el sok helyet.
Lenne megrendelés egy hasonlóra. Az egyik hogy nem fehér, az egyszerű. A másik viszont, hogy ne legyenek benne a függőleges osztók, mert egymás mellé pakolni kisebb cipőből lehet többet.
90-es szélességhez mit tudnék tenni, hogy kibírja ha ráülnek? Az egyetlen ötletem párna helyett 4cm tölgy lapból csinálni a tetejét.
Häfele sineket használtam, a katalógusban meg vannak adva a terhelhetőségi adatok is, és nem csak teljes kihúzású létezik, hanem olyan is, ami 25mm-rel túlhúzható. Nem drága, nekem tetszik. Némelyiket rendelni kell, de stabilanmegjött egy héten belül. Budán, az Etele úton levő Möbel Businessnél szoktam venni.
Amikor a gérvégó/műhelyszekrényemet építettem 2016-ban (akkor kezdtem el, de a fájlok neveibőlből láthatod kicsit petrocellis lett a kivitelezés :D), lettek olyan fiókok amikben van rendesen cucc, így én is olyat kerestem aminek nem nyócezer darabja, de mivel nem zoknikat terveztem tárolni bennük nem ártott ha a súlyt is bírják.
- Forest márka
- 50 cm, teljes kihúzású
- 40 kg teherbírtású, golyós sín.
Mivel a képek szabira mentek a fórumon, így csak linkelni tudopm: ezen a képen látható a csomag, és az is hogy anno párjáért 1150 Ft-ot perkáltam, a Homoki-Zár Kft-nél.
Ezen a képen pedig egy 75 cm széles, 50 cm mély és 35 centi magas fiók, ilyenből három is lett, és mai napig meg vannak pakolva rendesen (és időnként kis vannak húzva :D)
Eddig jól teljesítenek, még egyik sín sem zakkant meg.
Ahogy elnézem, ez a Strong kb egy kategória lehet a Forest-tel, szóval a kamrádba bőven jók lehetenek. Már csak azért is egy kategória, mert ~ ugyanazon az áron lehet kapni mint a Strong-ot, ugyanazokkal a paraméterekkel (600mm/35kg/45mm magas).
A spájzunkba tervezek polcrendszert, és a minél jobb helykihasználás miatt kihúzható fiókokat szeretnék. Ehhez keresek teljes kihúzású, 60 centis, golyós, megfizethető fióksínt. A fiókok kb. 60 cm mélyek, 50 cm szélesek és 20-30 cm magasak lesznek. A méret miatt a sín teherbírása is lényeges, szerintem egy ilyen fiók simán lehet 30-40 kg, ha meg van pakolva.
Találtam egy ilyet, van róla bármilyen tapasztalatotok? 16 pár kell, szóval nem szeretnék befürödni vele :-)
kérdezd majd meg légyszi a szakit, hogy milyennek látja a szórásképet. Érdekes lehet egy ilyen gelcoat-ot szórni... Egy paramétere biztos jobb, mint a Paco által linkelt Iwata-nak :)
Nekem is ez volt az első meglátásom, aztán belegondoltam, hogy funkcionalitás szempontjából mégiscsak megállja ha helyét. Segédeszközök nélkül könnyen, gyorsan szerelhető, és olcsó. ;-)
Életemben először hallottam hangfalat szólni, és meglepően jó mélyeket produkált méretei ellenére. A magasakkal bajba volt a széles-sávú hangszórója Elég egyszerű nem túl igényes fakivitelezése volt.
De, hogy megcsinálta ezt a hiper-szuper, csilli-villi csodát, biztosan nem a legolcsóbb anyagokból, és ráküldött néhány 200 Ft-os békazárat... Hát nem igaz, hogy nem találtak valami ha nem is jobb, de szebb megoldást... :)
Csak úgy beteszem érdekesség gyanánt, mert fa. Az alkotója csinált egy CNC otthon, aztán legyártotta ezeket a hangsugárzókat. A legutóbbi hányend show-n beszélgettem vele. Jól is sikerültek, a hangjuk jó volt.
Igen van itthon esztergám, a munkahelyen pedig fémipari szalagfűrész. Vagy a régi excenteres keretes fűrész. Szóval ez a része nem okozna gondot. Még a kiegyensúlyozását is megoldanám bár ha jól van kimarva a gyalutengely akkor azt nem kell elvégezni. Ellenőrizni persze kellene. plusz a két pengét is köszörülés után. De letettem róla Mivel nem csak én dolgoznék vele. Rajtam pedig senki épsége ne múljon.
Kicsit gondolkozzunk. Tegyük fel megtalálsz egy minimum 100 mm átmérőjű gyalutengelyt.
Megfelelő gépesítéssel ki lehet olyan pontosan fúrni a közepét, hogy ne okozzon gondot. Mondjuk esztergán. Gondolom van otthon másképp nem kérdeznéd a fúrást. Ha már eszterga. A tengely elszabdalásához* sem árt ha van belőle kéznél egy.
Ha másra bízod lehet annyiba lesz mintha vennél egyet jófogáson.
Ha ez megvan akkor fel lehet húzni a 30-as tengelyre, és már csak a Jaca, és amadeus által említett problémák vannak, na de 50 évvel ezelőtt is dolgoztak ilyennel asztalosok, ma miért ne lehetne?
Igazad van nem is csinálom meg. Igazából csak elméleti kérdés volt. Fölösleges gyalutengelyem sincs. Amit kerestem itthon azt meg nem tartom valószínunek, hogy megtalálom. Legalább egy költözéssel ezelőtt láttam utoljára.
Vigyázz, ma már ilyeneket nem engednek kézi előtolással használni (kivéve talán az 1.) Életveszélyesek. Nemcsak a koruk, de a kialakításuk miatt is. A házibarkács megoldások tekintetében csak Jacát tudnám ismételni. Ezek 6-8-10000 rpm-mel forognak.
Szerintem, bármennyire is igyekszik titkolni, arra gondolt, hogy van neki egy függőleges tengelyű asztalos marógépe és arra szeretné ráapplikálni a gyalutengelyből átalakított szerszámot. Gondolom a szokásos 30mm-es a géptengelye, és az eldarabolt gyalutengelyt akarja erre ráhúzni. Anno sok ilyen ékléces szerszám volt, van nekem is egy valahol, bár gépem nincs hozzá, és az sem biztos, hogy merném használni.
Ubammeg. A testi épséged még drágább. Ha nincs kiegyensúlyozva, megeszi a géped. Ha nem jól rögzíted a kést, kirepül, és lyukat üt. Nem nézi, hogy miben, és az embernek nem tesz jót, ha több lyuk lesz rajta, mint ahánnyal született.
Nem azt kérdeztem hogy mit akarsz vele hanem, hogy mit vársz tőle, bár a nyegle válaszod végső sorban mégis eredményt hozott.
A válasz : NEM.
A gyalutengely egy normál csapágyazású a gyalukések fogadására kialakított tengely. Igaz ez a spirálkéses tengelyekre is de főleg a régi stílusú ékléces vagy szorítócsavaros tengelyekre. A marószerszámban viszont van egy egészen másképpen kialakított szerszámbefogási mód ami sokféle lehet a legksebb patronos méretektől a nagyobb speciális megfogókig.
Ami a lényeg. Egy gyalutengelyt nem fogsz tudni befogni egy rendes marógépbe.
