Miután nem tudjuk, hogy mekkora és milyen áttételű az a gyalugép, azt sem tudjuk vajon kihasználja-e valaha is a 3.5kW-ot. Indítani meg ott a lágyindítás, arra valószínűleg amúgy is szükség lesz.
Többnyire van bennük mindenféle védelem. Legfeljebb majd némi technikai szünet után folytatják.
De mindenféleképpen többet látok ki egy frekiváltóból, mint egy Szovjet, vagy poszt-Szovjet kapcsolásból. Azokat többnyire a hozzáértők kendácsolták össze, a hiánygazdaságban. Nincs bennük minden ellen is védelem.
De a 3.5KW az nem játék, egyfázisról az 16A, indulni ennek a duplája.
A tirisztoros varázslásról nincs fogalmam sem, sosem láttam ilyet. Ha működik is, tuti nem lesz a motor 3,5KW, jó ha a fele.
Lehetne szerezni 230V bementű frekiváltót, de ekkora motorhoz az is kb nemlétezik, ha mégis, akkor drágább mint egy új motor. Lehet drágább mint behúzni a háromfázist.
Nekem ugyan már a percenként tizennégyezret forgó háromfázisú motor is furcsa, de a kérdésedre az a válasz, hogy: "attól függ mekkora gyalugépet. Egy 86 mm-es késsel rendelkezőt pl. egészen biztosan igen"
Az nem lehet, hogy évek múlva, amikor a lakkozás már jól elromlott, akkor az, meg ez között az a lényeges különbség, hogy ezt sokkal könnyebb újra formába hozni?
A lakkozással, festéssel mindig az a baj, hogy le kell vakarni, mert általában már hiányos, pergő.
Drága, sok kell belőle, sokkal több munka vele dolgozni, messze nem annyira tartós, mint más modernebb dolgok, évente-két évente újra kell csinálni, vigyázni kell hogy ne legyen vizes, és még sok minden más ami nem éppen pozitív...
Kb hasonlóan történt, annyit tudok, hogy már "száraz" a felület, legutóbb múlt hét szombat este kentem le. Természetesen vissza szoktam törölni kb fél órával a felkenés után.
A tölgy likacs szerkezete, meg a táblásítás miatt keresztben futó szálak miatt vannak olyan részek, amik (szerintem) több olajat felvesznek.
4 réteg után még elég gyorsan le kellett törölni a vízcseppeket, mert lassan ugyan, de beszivárgott és foltot hagyott.
Szerintem nem kell neki ennyi réteg, viszont a kikeményedési idő 3-4 hét szokott lenni.
Ha felviszel egy új réteget és már nem vesz fel a fa semmi olajat, akkor készen van. Ez általában 3 vagy 4 réteg szokot lenni. A száradási idő 12-24 óra, úgyhogy 3-4 egymást követő nap érdemes a rétegeket felvinni.
most járhatok a 7-8. rétegnél a táblásított tölgy munkalap tungolaj kezelésével. Jún. 20 körül kapta az első réteget. Az első réteg parafinolajas higítása ellenére vagy azzal együtt is mostanára azt mondhatom, vízálló lett. Már olajos tapintása sincs.
Eleinte gyorsan, aztán ráérősebben le kellett róla törölni a rácseppent vizet, de mostanára alighanem összeállt a védőréteg.
Köszi. Nekem ez tényleg hobbi, szeretek ezeken gondolkodni, megvalósítani az ötleteket. A réz alkatrészeket kitaláltam, lerajzoltam és egy esztergályos készítette. A talpán lévő réz betéteket fűrésszel nagyoltam és utána reszelő, csiszolás.
Azt majd az élet hozza és akkor lesz rá megoldás. Magasságban eltolt alkatrésznél lehet ilyesmi gond vagy már meglévő, összerakott dolgokon ahol gyártás során nem lenne gond, de utólagos alakításnál igen.
Közepes méretűre gondoltam, medium router plane neven fut a Veritas-nál. Minden drága, de 140€ kicsit sok szerintem érte. A teljes méretű 200€ ami neked van, az nagyon megéri pl. Nekem van egy 71 1/2 Record-on, kisebb kellett mellé ahogy írtam.
Átnéztem egy-két könyvet, ott találtam a magyar elnevezést. Angolul jön nekem is előbb a számra sok elnevezés, de van magyar nevük is.
Teljesen rendben van a tied is, egyszerűbb valtozat, de nagyon szép munka. Sokan csinálnak ilyen egyszerűbb változatot, de én szeretem bonyolítani a dolgokat. Kényelmesebb ha van finom állítás, mélység határoló is lesz mellé mint a nagyon.
/egyébként itt pont lehet kapni, mármint a legnagyobb tesót/
Nekem van szerencsém birtokolni ilyet, magaságot biztosan lehet finoman állítani rajta. Itt pl biztosan használtam:
Egyébként: gratula, nagyon profi a DIY "alapgyalud" (én nem is tudtam eddig mire lefordítani a "router plane"-t). Anno nekem is volt egy kísérletem, dehát az eléggé trabi kategória a tiédhez képest. Ez a kifordított pozíció eszembe se jutott volna, pedig a Veritas is támogatja.
Akartam venni egy közepes méretű alapgyalut. Ilyen kb. Veritas-ból létezik. Egyrészt húzós az ára és EU-ban jövőre lesz elérhető. Másrészt nincs rajta finom állítási lehetőség. Van még a régiek közül a 722-es, de az nagyon kicsi, egyedi méretű késekkel. Szóval inkább nekiálltam egynek. Normál késekkel lehet használni. Még az állító tőcsavar és a tárcsa hiányzik, valamint a felületkezelés még hátra van. Ha elkészül akkor jövök még képekkel.
Láttam ilyesmit egy vidéki orvosi rendelőnél. Pontosabban egy "faragott" bükkfa kaput, amit egy közhasznú munkássá lett egész ügyes ember készített.
Sajnos a komplett kapu kb 10 év alatt lényegében elporladt. 10-12 cm vastag oszlopokkal, mindenestül. Lehetett látni szép fokozatosan, ahogy romlik az állapota 4-5 év után, aztán szó szerint széthullott, megsemmisült.
Szerintem mérj rá a beépített zártszelvényekre, ha nem több a játék 1-1,5 centinél, elég biztonságosan mehetsz azonos lyuktávolsággal a léceken. Így a kapupántfejek az összes szegmensen keresztül teljesen egy vonalon lesznek és sokkal egységesebb lesz a megjelenés. Ha a lécek magasságában nagy a szórás, akkor ne forgasd a léceket, hanem dupla sablont csinálj, így minden lécen a tetejétől kezdve azonos távolságban lesznek a lyukak (alul marad játék, ha valami nem stimmel).
Ha valamelyik felső zártszelvény nem vízszintes (mérd ki lézerrel, hogy egymáshoz képest milyen magasságban és szögben vannak), akkor az előfúró sablont kicsit kiékelheted, hogy teljesen vízszintes legyen. A végső cél, hogy a kész kerítésen teljesen egy sorban fussanak a lécvégek (felül) és a kapupántcsavarok fejei is.
Persze, ha túl nagy az eltérés a zártszelvények beépítésében, akkor ez nem fog működni.
Nekem a nagyon olcsó, forgó kerekekből egy idő után kihullottak a csapágygolyók. (az elején csodálkoztam is, hogy honnét kerülnek acélgolyók a műhely sarkába...)
Asszem ez lesz, csak a felső végét ütköztetem és fúrom ki. Így ha lesz is vágási szórás, az az alján lesz, azzal meg nem tudok mit csinálni (és nem is annyira látszik, mintha felül lenne). Az alsó furatot meg a helyén, miután a felső csavar bement. A zárt szelvényt sablon helyett asszem inkább lézerrel jelölöm be, úgy tuti vízszintes lesz (esetleg vmi perselyezett fát vagy átfúrt zárt szelvényt használok, hogy ne legyen ferde a keretben furat). A léc bükk, ezeket géppel marják, de tuti lesz pár mm szórás.
Értsd úgy az alulról vágást hogy a munkalap mellett állsz és a fűrészlapot meg a vágást felülről látod, ez alapján vezeted a pengét miközben a gép testét a lap alatt mozgatod. Erre a vasalófülű elég korlátozottan alkalmas.
De én nem is erről beszélek hanem a kényelemről és arról kinek mi áll kézre. Egy komfortos szerszámmal sokkal könnyebb és hatékonyabb dolgozni még akkor is ha ugyanazt tudja mint a diszkomfortos társa.
Igen, erre próbálunk utalni a beszélgetés eleje óta :-)
A léc kifúrása úgy, hogy csak a végét ütközteted az akkor okozhat meglepetést ha van szórás a darabolásban. Ott akár 1-2 mm is szívást eredményezhet. Egy végét kellene ütközteted, fúrod, majd a keletkezett furatokhoz tájolva jöhet a következő furatsor. Így a darabolasi hiba bevihető egy oldalra, mondjuk azt kinevezés az aljának és kész. Így kaphatsz keresztlézerhez megfelelő pontosságot. Kérdés persze hogy kerítés esetén erre mekkora szükség van :-)
Egyébként ez volt a 2 fűrész: PS 300 EQ-Plus TRION és ugyanez, csak PSB néven. Csak véletlenül választottam éppen ezeket, kíváncsi voltam, amit Paco írt, hogy van-e egyéb különbség a formán kívül. Elvileg nincs, csak az alulról vágás lehetősége a gyártó szerint, ami nekem kicsit furcsa.
Amúgy a linkeden nem látszik, hogy mit is akartál összehasonlítani (ez csak a te session-ödben élt), de gondolom a CARVEX és a TRION gépeket. Az 550-720W, 3800-2900 a max löket, szerintem nem ugyanaz a két gép. Faiparra mondjuk tipikusan a CARVEX-et használják, nem tudom hogy a TRION-t hova pozícionálják.
Keresztlézerrel megnézem, hogy annak, amit x éve összeraktak, van-e köze a függőlegeshez meg a vízszinteshez :)
Ha ott bármi ferde, akkor mégis könnyebb lesz előre összerakni a mezőt és a helyére hegeszteni (nem utolsósorban akkor a vasakat is oszlopfúróval lehet kifúrni).
A vasat fent a helyén fúrni jó szívás. De pontosra lehet csinálni, a pontozáshoz kell sablon akkor. Oldalirányba ugye simán kiosztod a pozíciókat, mondjuk felül felpontozod, kifúrod. A kritikus az, hogy az alsó furat olyan távra legyen a felsőtől, mint a lécen. Én feltenném a lécet a felső csavarral, és alul a léc furatán át pontoznám meg a vasat.
Mondom, ha két ugyanolyan gépet hasonlítasz össze akkor nincs olyan, hogy melyik a jobb. Hiszen ugyanolyan. Ami különbség van az csak az, hogy melyik áll kényelmesebben kézre neked. Melyiket tudod szebben, könnyebben irányítani. Ez viszont már a te egyéni preferenciád lesz és nincs köze a géphez. Épp ezért nem is lehet benne tanácsot adni mert semmi mérhető nincs benne és nekem az egyik jön be neked a másik....
Igen, az eltérő igények miatt ez nem járható úgy, ahogy én csináltam. A helyben átfúrást (főleg hátulról) nem javasolnám, mert könnyen kiszakad a fa, ahol kijön a fúró vége. És arról is lebeszélnélek, hogy egyesével rögzítsd fel a léceket bármilyen fúrás kedvéért. Rémálom. Nagyon rég csináltam egyszer így egy kerítést, rettentő trauma volt. A most említettet is elkezdtem így csinálni, de gyakorlatilag esélytelen volt, eleve csak úgy tudod normálisan odaszorítani a lécet, ha eltakarod a lyuk helyét...
Higgy a matematika erejében! :)
Ha a lécek fúrósablonját jól beállítod, pontosan oda kerülnek a lyukak, ahova kell nekik. A zártszelvényhez pedig valami olyasmit csinálnék, mint a mellékelt rajzon.
Ha a vasak fenn vannak, és ahhoz kell alkalmazkodni, akkor nagyon bátor dolog felfúrni mindent előre. Persze ha az pontos akkor nincs gond, de erről győződj meg és ne csak egy helyen :)
Zárt anyákat akarok használni, az nehezebben rohad be.
A rozsdamentes meg kb. soha :) Csak gondoltam szólok :)
De amúgy nekem az a tapasztalat, hogy ha nem a szokványos, bárhol megkapható anyát (4.akárhanyas) veszel, hanem mondjuk 8.8-asat, de még jobb a 10.9-es, sokkal később kezdenek korrodálódni. Talán ott teljes projekt szinten nincs olyan óriási árbéli különbség, mintha rozsdamentes kötőelemeket használsz.
A lécekhez hasonló sablont csinálnék, mint te az asztallal: az oszlopfúró mellé odacsavarozok egy fadarabot, amihez koppra oda tudom tolni a lécet, így a lyuk minden lécen ugyanott lesz. Ezzel kiküszöbölöm azt a problémát, amit VargaRoland említett, hogy ha a fa sablonba dugdozom a fúrószárat, kitágul és pontatlan lesz.
A mező előre elkészítése és helyben felfúrása - pláne egy ideiglenes segédkerettel - nagyon vonzó ötlet, de kapupántcsavarral nem tudom megcsinálni, mert az M6-osnak 6.5mm-es furat kell a vasba, de a fába csak 6-ost szabad, hogy ne forogjon el a kapupántcsavar (ez szintén jó pont volt Rolandtól). Fordítva viszont mehetne, ha megcsinálom előre a segédkerettel a mezőt, és előre csak a fémet fúrom ki, a zárt szelvényt használva sablonnak a fa kifúrásához hátulról. Ezt még átgondolom.
Jelenleg pontosan úgy van megcsinálva, ahogy nálad, egy - nem átmenő - csavar van belehajtva a zártszelvénybe. A gond az, hogy kivétel nélkül bele vannak rohadva, mozdítani sem lehet. Szerencsére a jelenlegi deszkák elég ramaty állapotban vannak, úgyhogy az a terv, hogy lecsapkodom őket egy nagyobb gumikalapáccsal, a kiálló csavarok végeit leflexelem, utána csiszolás, fúrás és festés. A terv az, hogy ha a jövőben a keretet vagy a léceket festeni/csiszolni kell, akkor egy akkus ütvecsavarozóval 10 perc alatt lekapok egy mezőt. Zárt anyákat akarok használni, az nehezebben rohad be.
Teherbírás (statikus/dinamikus, darabra/készletre), csapágyazás, kopásállóság stb. Az, hogy csontra ugyanúgy néz ki, ne tévesszen meg, a kínaiak egymást is másolják. Én műhelybe inkább valami ilyesmit vennék, dupla csapágyazással, 500kg teherbírással.
A Hikoki, a Metabo vagy a Festool (na jó, az inkább kék)? :)
Egyébként mindegyiknek van ugyanolyan gépből mindkét változat, csak egy betű a különbség a cikkszámokban.
És itt megint van valami, amit nem értek. A Festoolnak van két egyforma gépe különböző változatban. Minden paraméter egyforma elvileg, egyetlen különbség van: a D-fülesnél nem írják azt, hogy "alulról vágás". A képek között is az a különbség, hogy az egyenes változatnál alulról vágnak egy plafonba lyukat, a másiknál nincs ilyen kép. Most ez komoly?
Volt kerekem, amivel fel lehetett emelni az asztalt, mint amilyet rfc felrakott, de nem kedveltem meg. Igaz, a munkaasztalom nagyon nehéz, ahhoz használtam volna. Egy ilyen kerék sokkal gyorsabb megoldás, majdnem mindig elég nekem egy kereket rögzíteni, nem szeretném nagyon ragozni. Arról nem beszélve, hogy az alul van, nem tudok belebotlani.
Már csak azt nem értem, hogy itt van két erősen hasonlónak látszó kerék, de nem értem, a kétszeresnél is nagyobb árkülönbséget. Lehet ennek valami oka? Mondjuk hogy csak a kinézetük hasonló? Vagy a piac ilyen?
Csináltam hasonlót, igaz, nem kapupántcsavarral, hanem sima torx-fejűvel, és nem kettő, hanem négy csavarral. Több nehezítés is volt, a szelvények adottak voltak, eltérő hosszúságúak (nem sokat szórt, de pont eleget ahhoz, hogy ne lehessen egyformán megcsinálni mindegyiket), ráadásul valami nagyon nem mai anyagból.
Azt nem akartam, hogy az egyes paneleken eltérő legyen a lécköz, ezért fix lécközzel csináltam, és a panelek végén hagytam "lógni" az eltéréseket.
A léceket csiszoltuk, festettük, majd egy állványra szerelt fúróval és egy egyszerű sablonnal mindegyikre kifúrtam a négy lyukat, úgy, hogy alul-felül és jobbra-balra is szimmetrikusan voltak a léceken (sajnos a két furat közötti távolságok picit szórtak, mert hát volt pár mm szórás a lécekben is sajnos, de a végeredményen nem látszik). Ezután minden lyukat picit süllyesztettem.
Egy erre a célra feláldozott asztal hosszanti végére felcsavaroztam egy lécet, és annak ütköztettem a kerítésléceket. A pontos közölést távtartókkal oldottam meg, 30 centi körüli lécdarabokkal már nem billegtek el. Amikor így kiraktam egy panelnyit, a felsőnek szánt lyuksor fölé keresztbe fektettem egy lécet, és rácsavaroztam a kerítéslécekre úgy, hogy semmiképp ne menjen át a csavar. Ezt a lécet olyan magasságban csavaroztam a lécsorra, hogy az azokon lévő lyukak a szögvas magasságának felénél legyenek a léc aljához képest. Ezzel kaptam egy elég stabil, pontosan összerakott panelt. Ezt így egyben kivittem és rátettem a vasra, értelemszerűen a segédlécet ráfektetve a kerítésvasra. A panel ezzel a helyére került (miután vízszintesen a helyére igazítottam), a lyukak a megfelelő helyen álltak az alsó és a felső vashoz képest is (mivel a vasalat nem volt milliméterpontos, nyilván ez sem). A lécekre fúrt lyukon keresztül átfúrtam a szögvasat, és behajtottam a csavarokat (mivel a kerítéslécek csak egy ponton voltak rögzítve, az elsőt függőre kellett állítani, a többi pedig egy távtartóval belőni, de ez nem volt macerás egyáltalán). Végül lecsavaroztam az egész hátuljáról a segédlécet és kész is volt egy panel.
Ami nehézség ezzel, hogy a vasakat a léceken keresztül kell fúrni, és így nem tudod hűteni a fúrószárat. Eleinte durván ette is a fúrókat, de aztán minden lyuk után egy kis tégelybe tett WD40-nel lehűtöttem (1-2 másodperc) és többé nem volt gond ezzel sem.
Neked nem esetleges a lyuktávolság, szóval egyszerűbb, ha csinálsz egy primitív sablont két hosszanti lécből, amiből az egyik ráfekszik a vasra, a másik meg elé lóg a megfelelő helyeken kialakított lyukakkal, ahogy VargaRoland is írta.
Az hagyján hogy ki kellene opróbálni, de ugyanazon gyártónak "ugyanazt" a típusát kell kipróbálnod, hogy meg tudd állapítani a különbséget neked melyik jön be jobban. Ilyet én Boschban és Makitában tudok (bár biztos van másnak is). Más esetben lehet hogy a gépek közötti egyéb különbségek* nagyobb kényelmi eltérést eredményeznek mint amúgy a forma közötti.
*Pl a lökethossznak meg a pendulumnak a különbsége nagyon sokat hat az irányításra.
Én, mikor a kerítésemet kreáltam, akkor úgy csináltam, hogy az egyes mezőket legyártottam előre. Csináltam egy sablont, a szögvasak bele helyeztem, a léceket rápakoltam, felfurkáltam, csavaroztam rá, aztán a régi mezőt levágtam az oszlopról, az újat felhegesztettem és kész. Így ráértem elszüttyögni vele, minden le volt festve, lazúrozva előre, a csere, az úgymond látványos része az gyorsan ment. Ezek szélezetlen akác deszkák voltak, nem volt benne 2 egyforma, szóval a szögvas és a deszkák előre kifurkálása nem jöhetett szóba.
Ha egyformák a léceid akkor egyszerűbb a helyzet, mert ki lehet előre fúrni a zártszelvényeket és a léceket is. Pontos sablon kell (és a léceknek sem baj, ha egyformák), de azzal számolj, hogy ha nem perselyezed meg a sablont, akkor pár 10-20 furat után tojás alakú lesz, szóval romolhat a pontosságod. A kapupánt csavarnak pedig pontos furat kell (pl. M6-oshoz 6mm átmérő), mert másképp a négyzetes része el fog forogni, nem tudod rendesen meghúzni.
Kerítésléceket kéne rögzítenem 4x2-es zártszelvényre, 2 kapupántcsavarral. Elég sokat, úgyhogy azon agyalok, hogyan lehetne sablonnal, gyorsabban csinálni, hogy ki is nézzen valahogy. Ha minden lécet szorítóval teszek fel és lézerrel lövök be, az életben nem leszek készen. Közdarabokkal feltenni a lécet és a helyén kifúrni a vasat/fát szintén macerás.
Arra gondoltam, hogy mindent kifúrok előre. Oszlopfúróval kifúrom a lyukakat egy rövidebb (kb fél méteres) 4x2-es zárt szelvényen, szorítóval a kerítés zárt szelvényére teszem, és azt használom sablonnak, szakaszonként haladva. Így méricskélni sem kell, és amiatt sem aggódni, hogy valóban 90°-ban áll-e a fúrószár. A lécekhez szintén csinálok valami sablont, és oszlopfúróval kifúrom, és méricskélés nélkül felrakom kapupántcsavarral.
Bementem ma a Bauhausba, de ott csak egy AEG volt ilyen búbosba. D-s markolatú az van itthon egy 20éves OBI-s valami, de azt olyan 15fokban kell tartani, hogy nagyjából egyenesen vágjon, a 90fokját meg inkább hagyjuk.
Az a baj, hogy próbálni kellene nem csak fogdosni, erre meg nem igazán van lehetőségem.
Jó pár dolgot vettem már úgy, hogy utána eladtam, mert nem hozta amit vártam.
Egyedül a Festool-al voltam úgy, hogy amit látatlanba vettem, azzal teljesen elégedett vagyok a mai napid.
De a deko-t olyan ritkán használom, hogy egy Carvex-be nem ruháznék be.
Jah, ki kell próbálni. Én a D markolatú makitát cseréltem a másik fajtára, megbántam, de ahogy olvastam, a többség inkább ezt preferálja. Persze vágás közben kell kipróbálni, mert csak simán kézbefogva nem fogod érezni a különbséget. Ha érdekel, nálam a másik fajtát ki tudod próbálni (a makit már eladtam)
Majdnem off, de itt többen vagyunk. A körfűrész/maróasztalom 4 keréken gurul, és muszáj is ezen maradnia a kicsi műhely miatt. A kerekek amúgy jól működnének, csak az a bajom velük, hogy nehezen tudom a féket rögzíteni és feloldani, még célszerszámmal sem könnyű. Ilyenek egyébként, csak fékesek. Szóval olyan jól bevált kereket keresek, aminek az összmagassága 128mm vagy kisebb, de könnyebb zárni/nyitni a féket. A magasság is fontos, mert az asztalomhoz igazodik. Kisebb alá tudok tenni alátétet, magasabb nem lehet.
Életem első komoly fűrészlapja egy cmt 80 fogú trapéz-egyenes keresztvágó. Akkoriban keményfából mindenféle játékokat csináltam, és az asztali körfűrész volt az egyetlen szerszámom amivel volt esélyem egyenest meg derékszöget gyártani. Huszonéve volt vagy egy tízes.
Amikor megláttam, hogy a lidl-ben párezerért lehet venni egy hasonló lapot, nem bírtam ki, és megvettem. Anno még ide is tettem be képet róla. Szabad szemmel látni, hogy nem éles. Megnézed figyelmesen a másik mellett (amivel volt már vágva rendesen az utolsó élezés óta), és tisztán látod hogy nem olyan éles.
Aki ki akarja próbálni, annak szívesen odaadom ha megtalálom.
Jót nevettem az egészen amúgy (a bosszankodás mellett). Nagyon régóta rá vagyok kattanva a témára, csináltam ezt-azt, de félelmetesen primitív módon és körülmények között. Még egy épkézláb munkaasztalom sincs. Viszont elméletben tényleg sok mindent tudok.
Amikor tegnap szívtam a maróval a lányom jutott eszembe, aki 3-4 évesen megkérdezte, nem megyünk-e el síelni (látott ilyet a tévében). Mondtuk neki, hogy nem, és már csak azért sem, mert egyikünk se tud síelni. Teljes magabiztossággal mondta, hogy "nem baj, majd én megtanítalak titeket, hogy kell".
Az is feltűnt tegnap, hogy például marhára nem látszik, hol mar a maró, már, ha a te kezedben van. :) Nameg, akármennyire is felkészülsz, sokkal több a forgács, mint gondolnád...
Tippelek, a léc végét akartad fele vastagra lemarni, hogy a kettő lapolva alkossa a sarkot.
Tehát egy 4x4x1cm darabot kell forgáccsá konvertálni.
Van egy 1.5cm széles maród, amivel nekimész az 1cm mélységnek. Az másfél cm2 felület ahol dolgozni kell, az nem kevés!
Nade, ha a szélén kezded, akkor megteheted hogy egyszerre csak 5mm-re mész bele, és máris csak 0.5cm2 a felület ahol dolgozol.
Fontos a forgásirány, mindig arra mész, hogy a forgás visszafele tolja a gépet, ne pedig el akarjon spurizni. Ahol a marás vége lesz, ott bevághatod késsel vagy vésővel, nem szakad ki.
Ha az anyag közepébe mész, hogy a kés teljes félkörön vág, akkor a forgásirány ugye nem számít, viszont pl nincs hova menni a forgácsnak, stb. Ezt csak akkor csináljuk, ha nincs más választás, és ilyenkor mélységben veszünk kisebb fogásokat.
Kis fogásokkal, nagy fordulatszámon. Az se mindegy, hogy száliránnyal megegyezően, vagy arra merőlegesen mozgatod a marót. Az se mindegy, hogy jobbról balra, vagy balról jobbra mozog a maró Fogj egy lécdarabot, és tapasztald ki. 2mm-nél ne vegyél mélyebb fogást a gyakorláshoz.
Sziasztok, lenne egy igazi faszláma kérdésem. A kezdőknél is kezdőbb vagyok, tegnap volt szerencsém életemben először marógépet használni. Egy (vezetékes) Makita kézi maróval szerettem volna sarokkötéssel két kisebb ketrecajtót csinálni. Csináltam hozzá sablont, a másodiknál már a marófej szélességét is figyelembe vettem (mondtam, hogy full láma...), elméletben minden szép és jó. Ja, ami (talán fontos) adalék, hogy egy lidl-s marófejkészletből használtam a szélesebbik nútmarót.
Egyszerű 2x4-es (centiben, nem Amerikában vagyunk) fenyő barkácslécekkel dolgoztam, szóval nem igazán számítottam különösebb ellenállásra. Tudom, hogy illik kisebb fogásokkal marni, de egyszerű lucfenyőben egy centi abszolút bevállalhatónak tűnt. Minden várakozásommal ellentétben kimondottan szarul ment a dolog, nehezen haladt a kés az anyagban, nem egyszer majdnem ki is kapta a kezemből a szerszámot, nagyokat ütött (direkt nem csomós részeket martam, szóval a sima anyagban), és ráadásul még a maró is meglehetősen felforrósodott (nem durván, de szerintem abszolút indokolatlanul. Még egy adalék a pontos kép kedvéért: nem teljes fordulaton ment a motor, hanem valahol 3-4-es fokozat között.
Az általam elképzelhető opciók: hibás a maró (teljesen valószínűtlen), szar a marófej (tudom, hogy nem egy combos darab, de zsír új), lassú volt a fordulat, vagy ennyire béna vagyok.
(Egy további apró megjegyzés, ezúttal kritikai: teljességgel kiábrándító, hogy egy ilyen nevű és árú kézimarónál nincs finomállítási lehetőség, hiába van rajta egy fogaskerekes beállító, az csak teljesen lelazított talp esetén működik, amikor az egész lazán csúszkál le és fel.)
Nem erről van szó. Ha a bútor többi része is hasonlóan kimunkált/értékes akkor a fiók aljának is olyannak kell lennie szerintem. Kihívás nekem és szép is.
Köszi mindkettőtöknek. Akkor keresztbe fogom beépíteni, nyilván az oldal lapoknál helyet hagyva a nútban a tágulásnak. Az előző fiókot is a leírtak szerint csináltam csak annak rétegelt volt az alja. Két oldalt és a fronton nútban fut, elől van csak beragasztva. Hátulja pedig ráengedve, hogy tudjon mozogni. Szeg helyett csavarral van, de az is engedi a mozgást. Tömör fában nem voltam biztos. Köszi még egyszer
Alapból a hosszabbik méret a szálirány. Így a legkisebb a mozgás.
A klasszik fiók az kétoldalt és elöl horonyban van, hátul viszont a háta az nem ér le teljesen, a fenék alá megy, és alulról hozzá van szegelve.
Ha a strapabírás a lényeg, lehet én is keresztbe tenném, mert úgy minden fenékdeszka szépen oldaltól oldalig megy, rendesen meg van támasztva. Persze ha a fiók szélesebb mint mély, akkor ez egyben a fenti szabálynak is megfelel.
Ha fiók alsó lapjának táblásítok pl. fenyőt akkor a kész lapot száliránnyal hosszára vagy keresztbe kell beépíteni? Próbáltam utána járni magyarul és angolul, de nem találtam választ. Rengeteg képet találtam és azokon 95% hosszában rakja. Normál arányú fiókról beszélünk merevítés nélkül.
Az ahol először mutattad, hogy el fog törni ott fecó megírta neked, hogy miért nem fog a büdös életben sem. :P
Ez utóbbi rajzhoz meg annyit, hogy még kevésbé tud ezen a ponton törni, mert a te pülölésed alatt ott összenyomó erő ébred nem oldalirányú. :D
"De ne mondd Paco, hogy te úgy rögzítenéd fel, ahogy a rajz mutatja. Fizikuskodhatunk, meg lovagolhatunk erőhatáson, de az a kép akkor is egy sz*r rögzítést ábrázol."
Nem mondom. Egyszerűen azért mert ha így van valahova felszerelve és túl nagy erőt kap a püfőlésed során akkor az asztallap fog eltörni a satu mögött. Vagy a csavarok szakadnak ki lefelé az asztallapból, mert röviden fognak. Ez a két gyenge pont ezen a rajzon. A satu köszöni szépen és röhögve elbírja azokat az erőket amivel terhelni tudod.
Azt se felejtsd el, hogy az öntvényed hitrelen és közvetlen erőhatásra törhet csak el amit az okozna ha fémkalapáccsal közvetlenül a satu fém részét ütnéd. Ez nem így van mert van a pofákra egy fa "alátét" szerelve ( ami nem dísz hanem a feldolgozandó faanyagodat védi, hogy ne a kemény vaspofával szorítsd meg), annak is van rugalmassága, másrészt a vésődet sem fémkalapáccsal ütöd hanem fakalapáccsal.....
Szóval én egyszerűen csak olyan vastag (vagy vastagabb és akkor bemarom) gyalupadra tenném fel mint a fémpofa magassága. Nincs alátétfázás. Ekkor a csavarok a lapban teljes hosszon fognak, illetve a lap is elegendően erős az erők elviseléséhez.
Szóval mivel ez egy faipari satu és faipari terhelés fogja érni, egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a kalapálástól vagy vésétől eltörjön. Akkor törhet el ha addig feszíted a csavarját amíg már nem bírja. Ekkor vagy a menet adja meg magát vagy a pofa de akkor is a külső pofa nem a belső, illetve nem a test.
Nem azért tennék oda csavart, mert eltörne. Előbb kezdene a súlya miatt és a használattól lefele lógni. Egy rés lenne a lap és az öntvény között. Erre gondoltam csak nem egyértelműen írtam. Egyébként felesleges csak zavarna a hápogó rés.
OK, emiatt nem hat tán akkora erő oda, ahova a lehetséges a törést rajzoltam.
De ne mondd Paco, hogy te úgy rögzítenéd fel, ahogy a rajz mutatja. Fizikuskodhatunk, meg lovagolhatunk erőhatáson, de az a kép akkor is egy sz*r rögzítést ábrázol.
Azt csak úgy tudnád eltörni, hogy a kép jobb oldaláról püfölnéd egy kalapáccsal, ráadásul a satu nyitott állapotában. De mivel ott az asztal lapja van, így ez kisebb nehézségekbe ütközik.
Fellépő erők szempontjából a legnagyobb a pofák hajlítására fog hatni. Ezért is erősebb a külső pofa, merevítésekkel. A belső pedig az asztalnak támaszkodik. Ha nem lenne megtámasztva és a satu elpusztítása lenne a cél akkor a belső törne el hamarabb, de nagyban fogadnék rá, hogy az orsó vagy a menet hamarabb feladná. Az első változatokon volt egyébként merevítő borda, de elhagyták később. Könnyebb így szerelni.
Azzal, hogy az asztalhoz csavarozod a pofát, pont beleviszel egy olyan feszültséget amit el akarsz kerülni. !! Nem kell azt ott rögzíteni és a lyukak nem is azért vannak.
A piros vonalon semmi nem rögzít (az a rear cheek filler "dísz", nem rögzít). A zöld vonalon igen. Ha úgy kalapálsz ahogy a bordó nyíl mutatja, ugyan miért nem hathatna erő OTT, a mutatott ponton? Lehethogy nem töri el, de mi a bánatnak kockáztatni? Átmenő csavarral rögzíteni a pofát ÉS a satut. Nem egyszerűbb? De mindenképpen: biztosabb?
pedig csak így érdemes, ha nem egy gyalupadra szereled. jól látszik az asztallap vastagítás amiről beszéltem. annyit javítanék rajta, hogy az alátétfát olyan vastagra csinálnám, hogy a pofák egy síkba kerüljenek az asztallappal.
Miva? Áruld már el akkor nekem azt is lécci hogy HOGYAN kerül oda olyan erő ( mutasd meg az erő irányát és azt hogy pl hogyan kell kalapálni a létrejöttéhez)?
Az eredeti elképzelés szerint a pofák rögzítésére szolgálnak a furatok. Menet volt bennük, hogy belülről könnyen szerelhetőek, gyorsan cserélhetőek legyenek a pofák. A belsőt én is átmenő csavarral rögzíteném, hogy még nagyobb legyen a merevsége az egész satunak. Egy sima (mezei) asztal fel is borulna, még ha rà is lehet barkàcsolni. 15 kg egy ilyen satu.
"Viszont ha csak az aljára csavarozod, milyen lehet a terhelhetősége? "
Pontosan. Semmilyen.
Ezért tartom kizártnak, hogy az csak és kizárólag az álló pofa rögzítésére való. 100% hogy az átmenő furat. /még ha a képeken, de még a bénán csinált 360 fokoson sem látszik, mert azt is fejjel lefelé, és még hülye szögben is készült. Komolyan .... ezeket aktfotós fotózza? :D De tuti olyan aki életében nem látott/használt még satut/. Pofa ÉS satu rögzítése a funkciója.
Nekem is úgy tűnik, hoyg egy 8-as vagy 10-es menet is van benne. Viszont ha csak az aljára csavarozod, milyen lehet a terhelhetősége? Mondjuk átmenő csavarral okés.
Az hogy fog kinézni, ha a pofák magasabban lesznek mint az asztalnak a lapja? Szerintem ez a satu nem gyalupadra szerelhető, vagyis oda, de oda minek, mikor minden valamirevaló gyalupadon van 2 db satu harmadik minek kéne? egy átlagos asztallra szerintem csak kompomisszummal szerelhető( asztallap vastagítás)
Szerintem meg: A satupofák rögzítésére IS vannak. Miért ne lehetne egyszerre az álló satupofát ÉS magát a satut is rögzíteni, átmenő csavarral? (kiegészítve a mögényúló rögzítési lehetőséggel)
Mégsem tudod értelmezni a vesző nélkül. Mezei (vessző) asztal homloklapjára szerelhető satu. Azaz egy egyszerű satu ami asztal homloklapra szerelhető... Nincs benne olyanról szó, hogy "mezei asztal".
Paco úr te most zagyválsz vagyis kevered a sz..t , hogy érted a vessző lemaradását? Annyit azért feltételezhetsz rólam, hogy tudom értelmezni a mezei szót amikor az egyszerűséget akarja valaki kifejezni vagy nyomatékosítani. ez a satu persze felszerelhető a szomszéd fejebúbjára is , de a gyalupadokon van 2db nagyon profi satu a mezei asztalon pedig nincs olyan elem amihez csavarozható lenne. maradjunk annyiban, hogy a mezei asztalnak nincs homloklapja se vesszővel se vessző nélkül. ha ezt a satut valaki egy egyszerű asztalra akarja felszerelni akkor azon a részen ahova teszi, a lapot meg kell vastagítani és akkor oké , ezt a cóklizást aztán lehet homloklapnak nevezni.
A mezei asztal homloklapja az mi? Ezt az elnevezést eddig nem hallottam. A mezei asztalnak szerintem van 4 lába 1 db asztallapja és ami a lábakat összefogja, a nevét nem tudom, talán káva a neve ez lenne a homloklap?
Ez egy jó meglátás!! A paraffin sosem fog eltűnni, és megkeményedni sem. A melegítéstől beszívódhat a fába, az segítene.
Nem használok tung olajat, nem tudom mivel ajánlják hígítani, magamtól tuti valami igazi oldószert használnék, ami idővel teljesen eltűnik. Alkohol vagy nitrohígító pl. Aztán ez lehet hogy nagyobb kontárkodás mint a paraffin.
Ahogy most nézem, száradó olajakat ajánlanak. Paraffin, narancsolaj.
Ja, a melegítés és a jó oxigénellátás elméletileg gyorsítja a polimerizációt, én próbáltam hőlégfúvózni, ventillátorozni, biztos segített, de csoda nem történt.
Biztos , hogy paraffinnal hígítottad? Ez nem tűnik jó ötletnek számomra, a paraffin egy nem száradó olaj, nem hiszem, hogy segíti a tung polimerizációját a farostokon.
Nekem a tung olajból jó sok, akár 6-7 vékony réteg vált be (valamennyire) , a fürdőszoba pultokat évente legalább 1 alkalommal igyekszem újra áttörölni.
Meg kell várni a teljes száradást használat előtt , ez akár egy hónap vagy több.
Engem elképzelhetetlenül zavar, magamban erdészfúró jelenségnek hívom. Hatalmas felületen érintkezünk idegen nyevű világokkal, és a tükörfordítások, magyarítások ömlenek be a beszélt köznyelvbe, pusztítva magát a magyar nyelvet. Konkrétan a felnövő generáció már csak ezeket a kifejezéseket fogja ismerni, számára archaikus ómagyar lesz egy csomó minden. Nem olyan dolgokról beszélek, amik újak, és nincs rá jó magyar szó, hanem amire van, csak a fordítónak nem jut eszébe.
Hogy on is legyen:
A forstner fúrót William Forstner találta fel. Egy amerikai amerikában. Aztán a német kötődésű magyar barkácsáruházak amikor áruneveket kellet fordítani, simán lefordították erdész-nek. Egy ember nevét. Mintha a magyar boltban alma esőkabát számítógépet árultak volna. Vagy feketeribizli telefont.
a véleményeitekre lennék kíváncsi. Már jó pár éve használgatok tungolajat, de konyhai munkapultra még nem kentem rá, mostanáig,
Adott egy tölgy táblásított munkalap, a múlt hét közepe óta már 4 réteget kapott, az elsőt parafinos higítással. De még mindig nem az igazi. Ha rácseppen víz, gyorsan le kell törölni, különben "átázik".
Még kenegetni fogom persze, de nem tudom, elérhető-e így egy rendesebb vízállóság.
A kérdés: találkozott/csinált-e olyasmit valaki innen, hogy melegítette a tungolajjal kezelt felületet?
Már vagy négy éve betettem a sütőbe 6 db tramontina fanyelű kést tungolajjal beitatva, azoknál nagyon bevált, lényegében vízállóak lettek, ma is szép barnák, a bütüs részeknél látszik némi kis szürkülés. Ezt a sütőbe rakást a Veritas vésők nyelére gondolva követtem el.
Ez jutott most eszembe, meg az elektromos hőlégfúvó.
Vajon segíthet a tungolaj polimerizációjának a munkalapon komolyabb hő? Ezt nem tudom sütőbe tenni, de esetleg melegíthetném (?)
Csatlakozom elöttem szólóhoz. Én is poliészter kit-et javaslom. Javítási pontokat 80-100-as csiszolóanyaggal szoktam érdesíteni a jobb tapadás érdekében és púposra szoktam elhúzni (egy kicsit össze esik). Ha esetleg beseik azt az alapozó elviszi.
Tizenvalahány évvel ezelőtt készítettem a lányomnak bútorokat táblásított fenyő lapokból, melyek selyemfényű lakk bevonatot kaptak.
Most kaptam "felkérést" az ajtók átfestésére (RAL 1014). Az hogy megcsiszolom, alapozom, lefestem rendben van, de a hibákat hogyan is javítsam ki?
Ha van valami lakkozott "mélyedés" azt ki kellene tisztítani majd kitölteni valamivel (fatapasz vagy knot filler) vagy ezek az anyagok tapadnának a lakkozott felülethez esetleg az alapozóhoz?
Úgy biza. Ha megnézed mtmwood vágódeszkáit és egyebeit, mit árul 2-3-4-vagy többszáz dollárért (most sz*rjuk le h cnc, egy része), mindjárt jó ez 50-90 EUR-ért.
Sziasztok. Van egy lazúrozott kerti padom pallóból, amit újra szeretnék festeni. Elég csúnya a felület, le akarom csiszolni teljesen. Szerintetek mivel lenne jó lecsiszolni? Van itthon excenter csiszoló, rezgő csiszoló, fordulatszám szabályzós sarokcsiszoló. Vagy ruházzak be egy szalagcsiszolóra?
Ránézésre olivából volt, de ennyire igénytelen munkát még nem láttam. Értem én, hogy a 90EUR nem sok érte, de basszus, azok a sarkok, illesztések, borzalmas...
Nekem is van egy ilyen. Jó papírral nem annyira rossz vele dolgozni, de hosszabb idő alatt elzsibbad a kezed tőle. A vezetéke frankó hosszú. Azért a pénzért amúgy nem rossz.
Nekem van egy, de jó ideje nem használom. Elég jó gép a maga árában, de nekem nagyon lassúnak bizonyult, nem haladós vele a munka. Persze most egy Bosch GEX-hez hasonlítom, azért az más árkategória is.
Ismeritek a Lidl-s Parkside "excenter-csiszolót"? Ma volt a kezemben, de nem vagyok biztos benne, hogy a körforgó mozgáson kívül excentermozgást is végez!
Köszi, ezeknek egy részét már olvastam. Azt tudom, hogy táblásításnál nagyjából mire kell figyelni pl. , hogy ne egy félkörív legyen a végeredmény. Valamint neked is köszi az elismerő szavakat. Az a helyzet, hogy a kihívást látom ezekben a minimalista eszközökben és technikákban. Mivel egyelőre hobbi az egész, tanulási folyamat nem sajnálom rá az időt. Ha van szabad időm akkor csinálgatom, majd elkészül egyszer csak. Az elkészült dolgok nagyrészt még mindig szerszám tárolók, sablonok, asztal, stb. , hogy tudjak hova pakolni, mivel dolgozni. Most is félre tettem mindent és az asztalt akarom befejezni, hogy legyen mindennek rendezetten helye, mert minden csak halomban gyűlik.
Nekem volt egy aldis fűrészem, igaz, legalább 8-10 évaddal korábbi verzió, még 40.000-ért. Ez alapján azt mondom, ha megveszed, először is szedd szét, és minden lehetséges csavart nézz meg, állíts be - derékszögek, párhuzamosok esetlegesen találkoznak a végtelenben. Persze ez csak akkor igaz, ha pontosan szeretnél dolgozni. Aztán vegyél mellé legalább egy normális fűrészlapot. Ha ez megvan, akkor van remény a jobb működésre.
Mai fejjel nem kétséges, hogy inkább a BJaca által is linkelt fűrészt venném. Ha meg veszel fűrészlapokat is, akkor máris többet költöttél rá, mint ez a Bosch fűrész - bár azt nem tudom, ehhez mennyire használható lapot adnak.
Én az enyémet odaadtam ajándékba a szomszédnak (na jó, jó viszonyban vagyunk, és ő is megcsinált már nekem sok mindent), és vettem egy Kity-t kb. 120.000-ért. Nem ég és föld a különbség, hanem jóval több, pedig ez sem 100%-os gépely.
Közben komplett elkészült a fiók vagy inkább rejtett doboz. Kicsit komplikáltabb lett a kelleténél, de a meglévő szerkezethez kellett igazítani valami elfogadható módon. Csináltam bükkből fiók síneket is. A következő linken van még pár kép:
Igen, minden nap és minden új darabnál tanulok valamit. Úgy vagyok vele, hogy majd a következő jobb lesz. Angol is jöhet persze, a nagy részét az eddigieknek is angolul találtam. Köszi előre is!
Sajnos eléggé hiányos az ilyen irányú tudásom. Meg is álltam gondolkodni rajta, de ezek szerint nem jó felé forgattam. Ha tudnátok mondani valami olyan szakirodalmat amiben ezek jól le vannak írva, azt megköszönném.
Mától. Ilyenolyan csiszolók, asztali fűrész (meglepett, 2 végén rögzülő vezetővel), száraz-nedves porszívó, bontókalapács .. lehet megint kamuzni az asszonynak, mé' kerül a csirkeláb 50e-be ....
Azt én sem tudom, hogy a többiek hogy vannak vele, de én is az első jelentkezése óta csak ámulok és csodálom a srácot és ezt a japán díszítő művészetet, mert szerintem ez már művészi munka.
Azt a türelmet és időt irigylem amit rá tud szánni. Azon csodálkozom, hogy milyen minimalista eszközökkel milyen minőséget produkál, miközben ennek itthon semmilyen előzménye/hagyomány nincs. 20 éve ez szerintem elképzelhetetlen volt, max könyvekben lehetett látni egy-egy részletet.
Ezen nem lesz most kumiko. Meglévő három fiókhoz hasonló előlapot kap. Illetve nem is praktikus egy munkaasztalra nagyon. Egy kicsi kumiko van a gyaluk szekrényén, de az védettebb helyen van és jobban is mutat szem magasságban.
A gyalupadom bővítem egy fiókokkal és rendszerezővel. Az egyik fiók klasszikus kialakítású. A satu alatt lesz rejtettebb helyen ritkán használt sablonoknak. Normál fiókokhoz Blum metabox rendszert használom, de itt nem sok értelme lett volna. Ha kell valami akkor teljesen és könnyen kivehetőnek kell lennie. Az előlap/fogantyú még hátra van. A nútokat most nem volt kedvem gyalulni, azok maróval készültek.
Ez az a fajta cucc, amire egyben felmegy a laminált tábla, motoros a steller (meg minden is), a virslitől elbújik a fűrészlap és különben is, még kávét is főz minden reggel :)
Nekem s ilyen van es en is nagyon szeretem. A leejtést viszont nem szereti, a talpa hamar eldeformalodik. Mondjuk konnyen vissza is lehetett hajlítani. Sajna ezt nem más kárán tanultam meg :(
A makita precízebben kidolgozott, gondolom keményebb aluból van, de az Extol is tudja a fordulatszám tartást. Én a fordulatszám szabályzáshoz ragaszkodnék.
Segítsetek nekem kicsit dönteni élmaró kérdésben, lécci. Tudom, többször előkerült már ez a kérdés, nekem most aktuális.
Régóta terveztem venni egy DW D26204 marót. Az ára egyre vadabb, de mindegy, beletörődtem. Csakhogy jönnek manapság mindenféle kósza hírek a cégről, és és olyanokról, hogy ezt a gépet nem is fogják árulni Európában, meg hasonlók. Aztán ehhez jönnek az alkatrészellátási és szervizgondokról szóló hírek, itt van konkrétan pl. stolaz esete, ez biztosan nem pletyka.
Ezért aztán elkezdtem agyalni azon, hogy jobb lenne egy Bosch GKF600, azzal talán kevesebb a hasonló gond. Tudom, hogy ott van a Makita is, de nézegettem mindenféle videókat, azok alapján inkább a Bosch felé hajlanék. Igaz, nem lehet állítani a fordulatszámát, de talán ez nem akkora baj, és ha nagyon muszáj, vannak mindenféle külső megoldások. Ugyanakkor ha összeszedek hozzá minden olyan kiegészítőt (merülőegység, elszívó adapter stb.) árban valószínűleg túl lennék a DW árán is. Ráadásul azt mondják a helyi boltban, hogy a TE600 merülőegység már (vagy csak átmenetileg?) nem rendelhető a nagykerből. Meg lehet még venni néhol, de az irány valahogy nem ad okot optimizmusra.
Ha a DW cégről nem lennének ezek a híresztelések, valószínűleg nem lenne kétségem, és azt választanám. Valószínűleg ez lesz az utolsó marógép az életemben, végleges megoldást szeretnék. Szóval DW vagy Bosch?
Sajnos a nívós keményolaj termékek hozzádrágultak a tung olajhoz :(
A lenolaj kence persze sokkal olcsóbb, sokan azzal kenik a munkapadot.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az olajozott fa sosem lesz teljesen vízálló, tung olajtól sem. Ha az ember rajta hagy éjszakára egy vörösboros üveget ami alatt van egy kis kifolyt bor, akkor az nyomot fog hagyni. Vagy akár a le nem törölt víz is.
(2 olajos fürdöszoba pult (tung) , 2 olajozott konyhapult (Osmo, Auro), terasz asztal (tung) konyhai pad (Osmo), többek között)
Én úgy értelmeztem az összejövő információkat, hogy a tung-olaj egyetlen területen kiemelkedő, de ott verhetetlen: az esőnek, nedvességnek kitett fafelületeken. Szerintem emiatt felesleges pénzkidobás a drága tung-olajjal kezelni beltéri bútorokat, munkaasztalokat.
Én keményviasz olajjal kenném, a felületen kikeményedő vékony viaszréteg ad egy kis plussz védelmet egy ideig. Ilyen van sok féle, Biopin, Osmo, Auro, stb. keményviasz olaj vagy munkapult olaj néven.
A Tung olaj is jó lehet, annak kicsit kiszámíthatatlanabb és hosszabb a száradása. Jobban kontrollálható, ha inkább sok, nagyon vékony réteget alkalmazol, közte megvárva a teljes záradást, mint tocsogósra beáztatni és visszatörölni.
A Sadolin kertibútor olaját nem szerettem, az egy vegyszeres , híg valami volt, büdös, szárazanyagot alig tartalmazott.
A Remmers-t sosem használtam, de nagy nevű gyártó, valszeg nem rossz.
Minden olajnál fontos, hogy meg kell várni a teljes kikeményedést (1-2 hét) a használatba vétel előtt. Gondolom, tudod, hogy a fölösleges olajat vissza kell törölni a felületről és az olajos rongy öngyulladásra hajlamos.
A fa munkalapot nagyon nehéz "mindenállóvá" tenni. A lakk rövid távon jobb védelmet adhat, kivéve talán az erős oldószerek ellen (aceton), de sokkal sérülékenyebb, hamarabb és látványosabban tönkremegy. Én nem lakkoznám. Ha mégis: a Gemini sokat romlott az utóbbi időben, a legkeményebb, amit láttam mostanában, az a Milesi 2K vizes parkettalakk volt.
Sajnos a másik oldalon a műanyag cső nagyon széttört (és persze valahol elhagyták a pedált):
A középső képen a rozsdás csavart ki tudom cserélni és a szürke műanyag házat rögzíteni, nem kell erőt kifejtenie, csak tartani a fém pedált, ami a fehér műanyag csőben forog.
Odáig eljutottam, hogy találok valahol egy satut, S alakra kalapálok egy fémrudat - de nem tudom, belül mi van, hogyan fog tekerni?
Az épen maradt pedál forgatja a kereket, de csak egyik oldalon van meghajtás.
Megfelelő témájú fórum hiányában itt próbálok tanácsot kérni.
Egy kisgyereknek való műanyag tricikli egyik pedálja kitört az első kerékből, csak pár hétre kellene működőképessé tenni, amíg tart a nyár, de csak pár kéziszerszámom van hozzá.
Ha van fogadókészség, képet tudok feltölteni róla, műanyagot kellene a fém pedállal összehozni valahogy.
Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni, hogy munkaasztal hossztoldott bükkfa munkapultját milyen olajjal kezeljem le, ami a vegyszereknek olajoknak ellenáll. -Tung olaj
Nekem ilyen ződ Bosch PST 800 PEL dekopírfűrészem van már jópár éve (talán 12 is van már), de ahhoz képest, hogy ződ Bosch, meg hogy csak 530W, egy rossz szavam nem lehet rá. Szépen teszi a dolgát, egy kezesbárány, a nyomógombos kapcsolón keresztüli löketszám-szabályozás zseniális, nagyon elégedett vagyok vele, nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek. (Ennél már csak a Bosch PST 900 PEL lehet jobb, mert abban beépített LED világítás is van, meg az 620W-os.)
Azóta is hálás vagyok érte. (leborulok.gif) Sőt, mindjárt kettőt is vettem, a másikat egy fórumtársnak, aki látatlanban kért meg, hogy vegyem meg és küldjem el neki.
Múltkor még azt is megírtad ide, hogy milyet vettem, kimentem a műhelybe megnézni, mert én sem tudom. 80-as az enyém, és ha igaz, a fórumtársnak 85-t vettem. Nekem annak a laprögzítése nem olt szimpi, ezek még csavarozósak. Mindegy is, nagyon jó kis masina, annyi pénzért meg nagyon megérte.
Igen, én :D El is mentél, és meg is vetted. Hogy most a 80 vagy 85 PBE-t, na az már nincs meg. Ilyen Ausztriából behozós árus lehetett, arra emlékszem voltak még jó cuccai.
Na egy ilyen Bosch tényleg örökélet lehet, sztem közfalat is lehet bontani vele ha hozzávágod. Aztán fűrészelhetsz vele tovább.
Az idővel sokat vesztettek minőségükből a fűszerboltos gépek. Szerintem az én alsó polcos Einhell szúrófűrészem mai állapotában is jobban egyben van, mint amit ma le tudnék emelni a polcról.
Akkor most sokak számára hihetetlen dolgot állítok. Lidis fűrészem van, egy régebbi kék színű. Bosch lapokat használok. Lapokra sokkal többet költöttem mint magára a gépre. Semmi problémám nincs vele. Tökéletesen működik. Vásárlás után a kapcsolóját cseréltem mert beégett, azért mert nem volt rendes kontakt. A kapcsoló toló része nem nyomta rendesen az érintkezőket ezért csak tessék lássék kontakt volt. Kis hézagoló beragasztással orvosolható volt. Azért is nem garanciában javíttattam mert ezzel úgy sem foglalkoztak volna. Azóta tökéletesen működik. Egyenesen vág tartja a derékszöget megfelelő lapokkal.
Ez nekem egy projekthez kellett, ezt kaptam helyben hirtelen, igazából használható masina. Az van ráírva, hogy soft start, de más soft startokhoz viszonyítva szerintem nem valami soft :)
- (régebbi) ződbosch: van a cégnél egy ilyenünk, játékszer kinézete ellenére kezes kis gép, ha a mi műhelyünkben nem ment tönkre sok év alatt, akkor otthoni felhasználás mellett kb örökéletű lehet
- frissebb kiadású (akkus) kékbosch: árával együtt a kezessége is lineárisan növekszik, tényleg igazán jó masina, nem tudok rá rosszat mondani, talán annyit, az akku miatt nehéz, cserébe persze nem kell vezetékkel szórakozni.
Még egy gondolat: a lap! Nagyon fontos a jól megválasztott lap. Adott fához és vágásmódhoz való lapot használva a felhasználói élmény még egy olcsóbb géppel is pozitív lesz :)
Nekem egy olcsó Makita szúrófűrészem van a 432x sorozatból, régi darab, nem emlékszem a pontos számra. Nem is értem, miért vesznek emberek szúrófűrészt az Lidlben, ez a sorozat nemrég 20.000 alatt volt, de most is 25.000 egy 4329-es. Ez egy megbízható gép, szerintem ár/érték bajnok, alig drágább (ha egyáltalán) a zöldségboltos gépeknél, és azoknál sokkal többet tud. Szerintem bátran meg lehet venni.
Viszont van egy kék Bosch szúrófűrészem is, 15000-ért vettem használtan, olyasmi, mint pacmané, csak régebbi (talán éppen ezért kicsit jobb is). Hiába régi és használt gép, azért sokkal finomabban jár, mint a Makita. Valószínűleg jobb a megvezetése is, a kanyarokat simábban viszi a Makitánál, és nem hajlik el a lap, mint az olcsó gépeknél (volt olyanom is). Szóval ha van rá keret, én a drágábbat venném.
Nem tudom. Ahhoz kellene birtokolni egy most 20-30e-be kerülő gépet is.
Nekem van 23-30 ezres, igaz, a 3 ára együtt annyi. Kettő még imbuszos lapbefogású, mindkettőben az öntvény adta meg magát. Tömör aluból faragtam újat, most már stabilan állnak. A hátrányuk, hogy csak remélni lehet, hogy párhuzamos a lap a talppal, de mindkettő teszi a dolgát. A függőleges állítás olyan, hogy ha elállítod, akkor nem biztos, hogy újra függőleges lesz. Ezekben semmi extra nincs, se porelfújás, se világítás, csak fordulatszámszabályzás.
A harmadik egy Parkside, nem a D fogantyús. A kapcsolója borzasztó, alig lehet egy kézzel kapcsolni, ez szerintem balesetveszélyes. A befogója gyorsbefogós, rögzítés után 12 fokon belül tud már csak lötyögni benne a lap... Van benne lézer, meg világítás.
" tud e az 50-60 ezres kategória annyival többet mint a 20-30 ezres, hogy megérje a felárat?"
Nem tudom. Ahhoz kellene birtokolni egy most 20-30e-be kerülő gépet is. Azt tudom, hogy amikor megvettem anno (2015 januárja) a Bosch GST 90 BE + 25 db. T101B lap, a kettő együtt volt annyi mint most az általad kérdezett 20-30 ezres kategória (35e Ft, csak a gép kofferben ~30e).
Azt is tudom, hogy a GST 90 egy nagyon jó kis gép. Nem mondom hogy 100 km-t vágtam már vele, de ezt-azt igen, még nem hagyott cserben, szépen, nyugodtan jár. Van porlefújás is: nem mondom hogy szélvihart generál de látható a különbség ki/bekapcsolt állapotban. A gyorcsere szerkezet is jó, így 8 év után is működik, nagyon kényelmes vele a lapcsere. 650W - a legtöbb dologra elég, olyat meg még nem próbáltam vele, amire nem -> én a 2 colos pallót kézi körfűrésszel daraboltam, amikor kellett. Nem szivattam vele a dekopírt. Nyilván ha kanyar is kell, akkor nem nagyon van más opció .. esetleg a szalagfűrész.
Én a "D-fogantyús" változatra szavaztam, eddig nem éreztem hogy kényelmetlen lenne, ez lenne a BE változat, de van akinek a karcsúsított (alulfogós?) jön be jobban, ő az "E" változat.
Igen, sajna az elmúlt 8 év alatt rászaladt egy huszas az árra. De szerintem megéri, én őt merem nyugodt szívvel ajánlani.
Te most a DW/Metabo vonalat kérdezed, szerintem ebből itt kevesebb tulajt fogsz találáni. A Makitákra sok panasz nincs, sztem sok fórumtársnak van.
Ahogy én láttam, szerszámgépekből van a gagyi barkács, barkács, jó minőségű barkács, több mint barkács és a profi szerszám. Az árak ugyanebben a sorrendben: 10 15 25 60 120. És ez arányokban mindenre igaz. A 25és 60 közt nincs kategória, max a 25-öset adják drágábban.
Víz bázisú lakkal kenném a pácolt bükk furnért. Milyen pácot érdemes használni? Vannak ezek a por alakú vízben, vagy alkoholban oldható pácok, ezeket mennyi idő után lehet lakkozni?
"Just a bit over 3mm thick" csíkokat hajlítgat, elég merész sugárral, persze gőzöléssel. Te 6mm-ben gondolkodsz, de csak ímmel-ámmal hullámzót. Szerintem menni fog az, lehet gőzölés nélkül is.
Az én hafelés konzoljaimnak van egy pici tűrése. Egy erdesített alátét szorítja fel a falhoz. Minden irányban van +- 2-2 milli játék. Lehet, ezek a fogasok is ilyenek. Ha falszínazonos bútorlapra menne? Kecske is, káposzta is.
Pont az lenne a legfontosabb hogy meg legyen vezetve a lap és ne vigye félre. Van pl dewaltnak széles fűrészlapja
Régebben sokat használtam egy metabo-t az jól tertotta a lapot (függőlegesen) foganytús volt, jól kézre állt.
De leegyszerűsítve a kérdést: tud e az 50-60 ezres kategória annyival többet mint a 20-30 ezres, hogy megérje a felárat? Jó esetben egyszer kell megvenni (ezért nem akarok akkusat)
Győzd meg az "ötletgazdát", hogy ha közvetlenül a falra lesz szerelve a fogas, akkor a fal mögötte csak addig lesz szép, amígy 10 télikabátnál kevesebbet lógattak fel rájuk.
Nekem most bosch van a workzone utan, egy megvaltas. A workzone D fogantyus volt a bosch az meg a masik :) en jobban szeretem, ives vagasnal valahogy precizebben tudom iranyitani.
Pont ilyet ajánlottatok nekem (lehet, hogy az is te voltál), és meg is vettem. Elvittem apóshoz, aki mindenhez is jobban ért, mint itt ti mindannyian :), aztán rám szólt, hogy miért falfúróval akarom kifúrni az alukorlátot. Mondtam neki, hogy jobban hiszek nektek, mint neki, és sikerült ezzel is.
> Amúgy a sorozat akasztót nem szokták közvetlenül a falba befúrogatni. Van egy alapja, ami vagy egy "deszka" (akár fémből), vagy egy teljes hátlap. Azokban meg nincs fuga.
Basszus... Azt _mondták_, hogy nem akarok hátfalat tenni neki, teccikérteni ? :)
Fába vagy bútorlapba megcsinálom pikk-pakk, az nem lenne gond.
Ezek sem sds-esek. Legalábbis a készletes. A Bosch multiconstruct - próbáltam. Látszatra valóban hasonló. :)
Amúgy a sorozat akasztót nem szokták közvetlenül a falba befúrogatni. Van egy alapja, ami vagy egy "deszka" (akár fémből), vagy egy teljes hátlap. Azokban meg nincs fuga.
Bosch multiconstruct-ot használok, az kb pont ugyanez, csak nem sds-es. Fúróm van, de hogy fogok 10mm-re két lyukat fúrni úgy, hogy azok még függőben is legyenek és ne vigye el mondjuk a fuga vagy a kerámiaváz ? Mondjuk sablont éppen tudok csinálni, a kérdés, hogy mi fogja a sablont a helyén tartani... :)
A pontos fúrásra van: Alpen Multicut. Nálunk is lehet kapni (készletben biztos mert nekem kettő is van, de asszem egyesével is). Amire vigyázni kell, hogy még véletlenül se használd ütvefúró módban :)
Akkus makitam volt, az egy borzasztó kezes kis jószág volt, szerettem (bár sokat nem használtam). Az egyetlen baja az volt, hogy széles vágásnál simán el tudott mászni a penge. Egyszer vágtam vele 2 collos diót, nem mondom hogy szerette, de megoldottuk óvatosan. Szóval mindenképp egy ajánlott gép. Valami ilyesmi cucc volt: https://www.szerszamoutlet.hu/index.php?kat=27&id=12264 Nem hiszem hogy pont ez, mert nem ennyibe került :)
Ami most van, az egy festool, az egy vadállat ehhez képest, szerintem még a mammutfenyőt is el lehetne vele aprítani, viszont nagy és nehéz (nem annyira kezes). Van pár érdekes trükkje, amik baromi jók (pl a stroboszkópos megvilágítás, aminél pontosan látod, hogy hol vág a penge), és nyilván lehet vele egyenesen vágni vastag anyagot is, viszont megmondom őszintén, néha visszasírom a makitát. Ez a fajta: https://www.festool.hu/g%C3%A9peink/f%C5%B1r%C3%A9szel%C3%A9s/sz%C3%BAr%C3%B3f%C5%B1r%C3%A9szek/576521---psc-420-eb-basic
Ami még nem mindegy, az a kialakítás. A makita a fogantyús verzió volt, a festool a másik fajta. Általában ez utóbbit szokta mindenki szeretni, én rájöttem, hogy nem ebbe a csoportba tartozom. Mindenképp próbáld ki mindkét verziót a vásárlás előtt.
Két csavarhely van benne, de igazából fogalmam sincs, hogy hogyan tudnám úgy kifúrni, hogy a végén függőleges is legyen az akasztó... Fában még ok lenne, de téglában ennyire pontosan fúrni, és nem is igazán van állítási lehetőség, kicsit viszketek tőle. Ötletek esetleg ?
Tipon-os nyitás lesz az ajtókon, a kérdés, hogy a tipon-t hova érdemes fúrni ? 2000x600-as ajtók, szóval nagy és nehéz. Egyenlőre azt a tippet kaptam, hogy kb könyökmagasságba kell fúrni mert ugye ott nyomkodja az ember. Magasabbra nem érdemes(?) mert van annyi lauf az ajtóban, hogy ha 30cm-vel arrébb nyomkodod, akkor nem fogja kiugrasztani a tipon-t. Viszont konyékmagasságban meg beleakad mindenbe. Van ezzel tapasztalatotok ?
Nem a szín számít nálam se. Van makita szalagcsiszolóm, amit szeretek is. Azzal is tisztában vagyok hogy minden gyártónak vannak jól sikerült darabjai és vannak kevésbé jók. (Söt ugyan azt a gépet több matricával is árulják). Műszaki paraméterek közül szerintem mindegyik hozza az elvárhatót legalábbis katalogus adatok alapján. Pont ez lenne a kérdésem hogy gyakorlatban is hozzák e és va e valakinek valamelyikkel tapasztalata. Elég az 5-600 w vagy kell a 700w?
"Tudom nem jó hozzáállás de a makita nem szimpatikus "
Persze ez magánügyed, de szúrófűrészt nem úgy választunk, hogy melyik gyártóé. Hanem megnézed milyen paramétereknek kell megfelelnie. Előtolás, állítható fordultszám, penge mozgáshossz, motorerő, és pengebefogás a fő paraméterek.
Utána meg elmész és a kezedbe veszed a kiszemelteket hog ymelyik áll neked kézre. Én a helyedben még minimum a kék bosch-t is bevenném a csapatba, és azt venném meg amelyik a kívánk paramétereknek megfelel és kézre is áll.
Én is szeretem az egyszínű cuccokat, de itt szerintem nem szabad szemellenzőt hordani mert ahogy te is tapasztalod egy rossz vagy akár csak kényelmetlen gép nagyon el tudja rontani a "felhasználói élményt" (meg mondjuk az egyenes vágást).
A szúnak max 2mm lyuka van, ez meg 5mm. Akkor nem tudom a nevét, de az ilyen nagylukú az egyszer kijön a feldolgozott fából és kész. Volt nekem is kocsibeálló anyagában 15 éve.
Köszi, igyekszem mindig. Nem is tudom pontosan, pedig már többször le akartam mérni, hogy mennyi idő. A kumiko panel gyorsan megvolt, a hárssal a legkönnyebb dolgozni. Nagyjából 4-5 óra lehetett. A keret bonyolultabb volt és ezzel a dióval is nehezebb volt most dolgozni. Az szerintem olyan 6-7 óra munka lehetett, de nem tudok pontosat mondani. Folyamatosan változik a rendszerem a kumikoval is. Amikor van egy két óra, akkor csinálgatom.
Kész lett a kumiko is. Tökéletesen passzol a keretbe. Nincsen pereme a keretnek, olyankor jobban izgulok, mert nem takar rá semmit. Ha valahol pontatlan akkor csúnya. Ez az első kumiko amibe nem kellett bele javítanom sehol.
Újabb kumiko és keret. Egész pontosan most még csak a keret. Estére lehet lesz benne kumiko is. Igazából csak két szerszámot akartam kipróbálni, de ez lett belőle. Egy saját fűrész sablonnak volt az első bevetése illetve érkezett egy hántológyalu is. Így az ívet nem kellett sablonnal és maróval készíteni mint ez előző keretnél. Sikerült az egészet elektromos szerszám nélkül összehoznom.
Van másik gond ezzel a géppel: nekem van beállítva egy figyelő az ebay-n. Mostanában olyanok jönnek Angliából, hogy az ára 600€ felé közelít. Nem is olyan régen még az 500€-s áron szörnyülködtem. Van persze olcsóbb is, de a tendencia elég elkeserítő.
Az áremelkedés persze összefügghet azzal, amit írsz. Kár érte, mindenki dicséri, akinek van (persze a szervizben levők kivételek...).
Mivel régen volt, utána kellett néznem. Sosem használtam, de az egyik kicsomagolós fotómon látszik, a csomag része volt, a "bekarika" rész:
Úgy ovastam itt, ezt a modellt valamiért nem akarják már Európában (sem?) forgalmazni (jó kérdés ... miért), de alkatrészellátást csak kell tolniuk. Valaki idén írt egy céget, akik DW alkatrész cuccokban otthon vannak, de ez csak csak rémlik. Ha reggelig nem ír, majd megtalálom. Most pihi ...
Szerintem ebből az egyszerű görgősből nincs fékes, de mivel a golyóscsapágyas fióksínnek is pont ennyi hely kell, olyanra ki lehet cserélni kompletten (ha bútorlapból van a fiók) : https://www.butorkellek.hu/index.php?kod=3221&modul=termek
Mérd meg a korpusz belsejét és a fióktest külsejét, elosztod kettővel és megkapod mennyi helyed van a sínnek egy oldalon. Ha szerencséd van, akkor létezik ilyen szélességi méretű sín, azt a megfelelő hosszban kiválasztod és felszereled a fiók oldalára meg a korpuszra és kész. Ezt elmondani gyorsabb, mint megcsinálni :)
Azon a kicsi üregen keresztül sz@r lesz felszerelni (pontosan), de szerintem megoldható.
Teljesen amatőr vagyok, ezért elnézést, ha triviális lesz számotokra a kérdésem. Az alábbi hagyományos fióksín egyszerűen cserélhető fékezős típusra? Létezik ilyen kialakításúban? Vagy nem ennyire egyszerű a dolog?
Igen, a gőzölésen én is gondolkodtam. De a munkadarab közt is lehetne előpréselni, csak fóliát tennék a deszkákra, hogy a nedvesség ne borzolja fel a felületet.
Még valami: egyszer néztem vmi fahajlítós vidót, abban demostrálta a csóka, hogy két csík, ugyanyolyan vastag ugyanolyan típusú fából valók: az egyik gőzölve is megreccsent, a másik gőzölés nélkül SEM, ugyanolyan íven hajlítva. A magyarázat végtelenül egyszerű volt: az első tele volt szálkifutásokkal, a másik meg olyan részéből lett kivágva a fának aminél a szálak szinte párhuzamosak voltak a csík vékony élével. Szóval erre is érdemes koncentrálni (már ha van rá lehetőséged, mert ehhez aztán igazán "egyenes szálú" fa kell) mikor csíkokat hajlítgatsz.
Igen, hajlana. De tényleg az ív nagyságától függ. Egyébként hatráresetnél meggőzölöd a 6mm-es csíkot, máris sokat segítettél hogy ne reccsenjen meg. És nyilván érdemes először vmi olcsóbb, pl. OSB sablonban megpréselni ugyanazon az íven.
Mondom, ha szó nélkül a kezembe nyomják, akkor nem félnek attól, hogy nem fogja kiállni a próbát. Meg sem kell várni az egy évet, másnap rendelhető. Ha mégis paranoiás az ember akkor meg megvárja és az eredménytől függően vagy rendel vagy nem. Ha viszont hímeznek-hámoznak, vagy feltételekhez kötik, akkor én keresnék másik megoldást.
Említettem, hogy asztalt szeretnék csinálni (mint a luca széke), és gondolkodok rajta, hogy nem egyenes vágás mentén passzítanám a deszkákat, hanem valami minimális hullám mentén. Az elképzelésem, hogy nagyjából kivágnám az íveket szúrófűrésszel, így az illesztésnél lenne max 1-2 mm hézag. Összefogatnám a két deszkát ideiglenesen. Ezután csinálnék egy sablont, ami mellett 6-os maróval végigmarnám az illesztést, úgy, hogy mindkét deszkába belemarok egyszerre (az illesztés felett), majd tisztító maróval ehez a nyomhoz igazítanám. (mint amikor korongot csinálok maróval, félig bemarom a kört, aztán körbevágom szalag vagy szúrófűrésszel, és a maradékot színelővel távolítom el).
Ezután vágnék valami más színű anyagból egy 6mm-es lécet, és ezt beraknám a kimart helyre. Ha elég nagyok az ívek, hajlana akkorát a léc? Vagy érdemesebb lenne két 3mm-es csíkot vágni, és azt duplán berakni?
"az meg nem a telítéshez, hanem a hőkezeléshez kell"
Sejtem. Ez csak egy félmondtat volt, írthattam volna úgy is hogy nem telítés. Vagy nem csak telítés. Mindegy, a lényeg az lett volna hogy a technikát nyilván nem adják ki, és hogy érdemes-e hinni neki. Ahogy nézem igen, de Paconak is igaza van, ha adnak egy tesztdarabot egy évre, az is egy jó bizonbyíték.
Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez ugyanaz, mint a thermowood. Arra keresve elég sok infó fellelhető a neten.
Röviden: Nagyjából igaz, amit írnak, de nem csodaszer. Felületkezelés továbbra is kell neki, és ugyanúgy szürkül, mint a sima fa, csak nem rohad el.
Elég sok mindent csináltam thermowood-ból, én szeretem az anyagot. Azt nem árt tudni, hogy bár tartósabb lesz a fa a hőkezeléstől, a szerkezeti erejéből is veszít valamennyit (nem vészesen). Járófelületre illetve lambériaként ideális anyag, szerkezetet mondjuk nem ebből építenék, hanem mezei fenyőből, amit max burkolok a thermowood-al. Szaunáknál használják egyébként elég gyakran, finnfatelep, skandinav fatelep a két BP környéki cég, akik nagy mennyiségben forgalmazzák (tuti van még 100 másik is, de én őket ismerem, mindegyik korrekt cég).
Nincs, de ha ennyire fontos az hogy később ne kelljen kezelni, én felvenném velük a kapcsolatot és azt mondanám, hogy: "Uraim. Biztos vagyok benne hogy Önök büszkék a termékükre és ismerik a korlátait. Szeretnék kérni önöktől egyetlen darab deszkát most. Egy egyméteres hulladék is megfelelő. Kidobom a placcra ahol amúgy is lesz, és ha jövő nyáron azt a képet mutatja amit ígérnek akkor vásárolok egy teljes terasznyi mennyiséget. Bevállalják?" és ha zavart éreznék a hangjukban vagy az arcukon akkor felejtős.
Fa (hatásu) teraszt tervezek csinálni. A járófelülethez a WPC nem nagyon tetszik, a fa /vörösfenyő/ tetszene, de sokat kell kezelgetni. Láttam, hogy nemrég volt téma sokadszor.
Keresgéltem, hátha valaki tudja a tutit, amikor szembejött ennek a cégnek egy hirdetése:
Még nem vettem fel velük a kapcsolatot., mert csodamódszert ajánlanak a problémára, de semmi konkrétumot nem írnak le! Ez nállam megkondítja a vészcsengőket, hogy full kamu az egész!
Esetleg van valakinek tapasztalata a céggel vagy a módszerrel kapcsolatban?
Itt az volt hogy nyáron a garázs-műhely alapjához betonozás, előtte a KPE cső befektetése, nyomásteszt, majd a vízóránál elzárva. Szeptemberben vízóraleolvasás, Y fogyasztás. Valamikor október környékén egy csapot felszereltem a cső végére mert kellett víz, és megnyitottam a vízóránál. Víz jött, mindenki happy, nem is zártam el. Következő szeptember kb 200 m3 vízzel több a fogyi a tavalyihoz képest WTF? Házban minden elzár, vízóra mozog. Garázs felé vezető csap elzár, vízóra megáll.
A toldóig biztosan jó, mert előtte 4 évig szolgált ki egy házat. Toldástól a betonig kiásás, ellenőrzés. Minden száraz. A maradék 30 viszont centi beton alatt van, az alatt meg 30 centi zúzottkő, úgyhogy volt hova elszivárogni a víznek. Gyors osztás-szorzás, Ha azt a 12 méter betont feltöröm, kicserélem a csövet visszabetonozom az X ezer forint és több hét kiesés. Ha megkerülöm az egészet és kicsit átalakítom a víz bevezetést akkor kell egy 30 mm-átmérőjű furatot csinálnom a betonba, és négyszer annyi KPE cső kell meg egy csomó ásás, de így is tizedannyiba kerül.
"Ami viszont tud ilyet csinálni, az a vízütés, mikor hirtelen elzárnak valamit."
Ja, a karos vízcsapok. Évente cseréltem a nyomáscsökkentőt, mind szétszakadt. Aztán lecseréltem a karos csapokat, utána nem volt baj sosem a nyomáscsökkentővel.
Apámnál eltűnt egy csomó víz, mindent elzárva is ment a vízóra. Felásta a vízórától a ház mögötti bemenetig, (~30m) semmi, mégcsak nedvesség sem. Hívott vízvezeték-szerelőt, aki 10perc alatt megállapította, hogy bojler túlfolyója romlott el. (nem volt látható, mert bekötötte a csatornába)
Apósoméknál pár éve betonozták le a ház hátulja mögötti részt. És nem tettek le új vízcsövet, ha már fel volt túrva. 50 éves vascső van lent, náluk is körbe kell ásni az egész házat.
Ez még a nyomáscsökkentő alatt volt? 10 bar-t bírnia kellene. Ami viszont tud ilyet csinálni, az a vízütés, mikor hirtelen elzárnak valamit. Ivóvizre való tágulási tartályt lehet felrakni ellene. Bár nekem is inkább a cső gyártási hibája gyanús.
Na ilyen nekem is volt. Az 16 éves cső volt, 2 lyuk fél éven belül. Az elsőnél elfolyt egy nagy Kapex ára :( ( nyaraló, pont nem nem jártunk arra. )
Viszont amit a másodiknál megtanultam: nem kell rögtön tízmétereket kiásni, nagyon ügyes vízérkeresö pálcás emberek vannak, akik megmondják, hol a hiba. Na, jó, nem pálcával, hanem hallgatózva illetve gázérzékelővel.
Vigasztaljon az a tudat, hogy jobban jártál, mint a szomszédom. Elég sokáig folyt a víz náluk a föld alatt, mire kiderült, hogy baj van, aztán legalább 10m hosszan ásta végig a földet a házalap mellett meglehetősen mélyen, mire megtalálta, honnan indul a szivárgás.
A vízóra aknából kifele, kb 20cm-re, a földben volt egy pont ugyanilyen repedés pár hete. Amikor azt javítottuk, akkor rakattam be egy nyomáscsökkentőt, most pont az alatt 5 centire repedt el a KPE.
Viszont legalább egy kedves meglepetés fogadott itthon:
Normális dolog egy 6 éves, 32mm-es KPE csőtől, hogy spontán kilyukad ? Ez a második eset egy hónapon belül, az előző természetesen föld alatt volt... :(
Tudom, csak megtűrt ott szegény. Büntetésben van a sarokban. Lesz majd helyette másik, de nem is nagyon használom. Ryoba-t használom erre a célra (is).
Nekem is a héten jött egy Dozuki, eszméletlen szép, müa tokban, fényes mint a Salamoné. Ma kipróbáltam, szinte semmi erő nem kell hozzá és visz mint a borotva. Átvágtam vele egy 7cm széles colos deszkát és alig húztam párat és készen is volt. Az elején kell nagyon figyelni , szint csak a fűrész saját súlyát szabad engedni, hogy merüljön aztán amikor már sinen van a dolog úgy vág mint egy gép, nincsen beszekadás , tiplianyagot daraboltam és szalámis végek elfelejtve, ha tudom, hogy ez ekkora poén, már évekkel ezelőtt kellett volna vegyek pár darabot.
A Palina illesztőfűrészed japán megfelelője a Dozuki. Vékony fűrészlap (0.3mm) sűrű fogazással és merevítő gerinccel. Egy pár lóg nálam is, még egy Katabának van kihagyva a hely.
Nekem hatalmas élmény volt. Sohasem volt előtte jó fűrészem. Csak nagyon oda kell figyelni, hogy ne erőből tolja az ember, mert ez húzóra vág. És a mai napig csodálom a vágásképét.
Láttam, hogy van a kicsi japán fűrészed, ami tiplivágásra nagyon jó, viszont a ryoba nevű japánfűrész, ami két oldalas, nagy széles pengével nekem már kivált sok gépi vágást. Csináltam egy jó gérládát is, amire némi gyakorlás után sikerült bevágni a 45 fokokat és a derékszöget is (természetesen a japánfűrésszel). Egy tetőléc méretű anyaghoz (3X5cm) már nem is használom a gépet.
Jó szívvel merem ajánlani, és most jó áron is van:
A régi leszorító léceket leszedtem, hát van benne törött, lyukas (a korábbi szegek miatt), repedt, hiányos, szóval elvetettem a recyclingot, mégis gyártottam újakat :) Szerencsére volt itthon 4mm vastag rétegelt lemez, abból vágtam kis csíkokat, kicsi csiszolás és már száradnak is az első réteg mázolása után :)
A Makita vállalhatatlanul sz@r szögvezetőjével vágtam az összes 45 fokot, majd teszek fel képet ha kész :)
Illetve kissé újra is gondoltam a hálózást. Eddig egy nagy háló volt, széleken és az osztókon lécezve. Most azonban a 3 szegmenst külön kezelem, lécezem, így ha valamelyiket cserélni kell (mondjuk az alsót szinte minden évben, mert egyesek szerint jó ötlet időnkként lábbal kinyitni...), akkor nem szükséges az egészet :)
Jaja, láttam a speckót. Egyébként nincs szinteltérés, nagyjából úgy csináltam ahogy írtad, szinteztem a korpuszt, utána csavaroztam fel a vendégoldalt. A padlón felfekszik és a teteje szintben van a felső korpusszal (a jobb oldalnál van kb 2mm túlcsúszás a tetőn)
Amire gondolsz az a bárhol kapható színtelen, nem is értem nálunk miért nem kapható a szinezett kivitel.
Amit csatoltam, az egy merev anyag, szálcsiszolt fémnek néz ki. Ezt akár utólag is alá lehet csúsztatni ha 'markáns" az a szintbeli eltérés amit el kell tüntetni.
> Elvileg ez akkor szép ha a korpuszod teteje szintben van az oldalsó elem felső élével
Ez volt a cél nálam is, de bevallom őszintén, hogy 2mm-t elcsúsztam a jobb oldali takaróval, de hogy ezt hogy vetted észre ezekről a képekről :)
Köszi a tippet egyébként. Használtam már hasonlót, konyha lábazat alá átlátszó művanyag vízvetőt, nagyon hasonló mint ez. Majd a köv projektnél kipróbálom amit linkeltél, most már nem szedem szét :)
Elvileg ez akkor szép ha a korpuszod teteje szintben van az oldalsó elem felső élével. Viszont ilyenkor szintezésnél valami óhatatlanul a levegőbe kerül.
Én ilyen esetben beszintezem a korpuszokat, ez a konyháknál is igaz, felfogatok a tetejére egy lécet, ehhez feltolom az 5 millivel rövideb oldalsó elemet és alácsúsztatok egy élvédőt.
Ha görbe a padló ez eltünteti az egyeletlenségeket, védi az alsó élzárást felmosáskor, nedves feltörléskor. Természetesen van első takaróelem is.
Hogy valami vidámabb téma is legyen, én is projektben vagyok, már vagy egy hónapja...
Semmi extra, yet another bútorlap projekt (bocsánat, laminált faforgácslap :)
A tapétázás volt az újdonság, meg hogy ekkora böszme korpuszokat max 1-1db-ot építettem projektenként, de most már érzem a fájdalmat, amikor a 200-as korpuszt kell szintezni, oldalán a takaróval, tetején a másik korpusszal. Asszony pont ma pirított rám, hogy csináljam már, mert sose lesz kész az előszoba :)
Pár frontot még fel kell pántolni, kell még a lábazat, lesz még egy takaróelem az ülőrész felett, ebbe természetesen led-et kell marni, aztán jöhetnek a fogantyúk meg a kabátakasztók, szóval úgy tippelem, hogy még pár hétig nem fogok unatkozni.
Mindenesetre a köv projekt az már inkább asztalos meló lesz, nulla bútorlap, sok dió :)
Volt egy ugyanilyen külméretű szúnyoghálóm, aminek a sarkai azok 1/3-2/3 lapoltak voltak. Na azt a múlt héten a szél lerendezte, mind a 4 1/3 eltörött. Ezt kellett most reprodukálni. A keresztmetszetek nagyobbak és direkt feles lapolást csináltam, hátha tartósabb lesz :)
A régiről a léceket át tudom menteni, kisebbre kell őket vágni. Az éleket már lerádiuszoltam. Tűzőgép, háló van, szóval nem tervezek olyan sok időt tölteni már vele :)
Az első ilyenemet a panelban csináltam az ebédlőasztalon. De rég is volt.
Amúgy majd rájössz milyen messze van az elkészülttől. Kell csinálj leszorító léceket, kell rádiuszold az éleket különben nem lehet szépen lefesteni, aztán festés, aztán a háló felfeszítése (tűzőgéped van?), aztán a lécek gérbevágása, aztán a felszerelés. És akkor készen van.
Először amennyire lehetett bevágtam a passzitó fűrésszel, majd mikor annak a visszahajtása már nem engedte tovább akkor váltottam japán fűrészre. Próbáltam japánnal is kezdeni, de azzal nem tetszett, így szebben tudtam dolgozni.
A "pontos" méretet ráspollyal, gyaluval, szalagcsiszolóval, vésővel igazgattam meg.
Szerkezetileg elkészült életem első szúnyoghálója :)
Nem is gondolná az ember, hogy mennyi mindenre oda kell figyelni egy ilyen egyszerű produktum esetén. :)
Természetesen ez is bontott raklapanyagból készült, a kiindulási anyag 75x50mm keresztmetszetű, 2,5m hosszú stafni volt.
Ezt a (köztudottan ácsipar számára készült) Makita 2712-vel középen ketté hasítottam, majd kézi elektromos gyaluval körbegyalultam.
A négy sarok az feles lapolással készült, az első még elég trágya lett, de a többi egész vállalható :)
Saját magam megnyugtatása miatt még minden sarok kapott 2-2 köldökcsapot is a ragasztáson felül.
A középső osztók köldökcsappal kapcsolódnak a kerethez. (köszönet még egyszer a Wolfcraft tiplizőért Apafej fórumtársnak:))
A raklapot összetartó szegek helyét Trinát mestertapasszal igyekeztem feltölteni (2 részletben, közöttük felcsiszolva), festés után remélhetőleg nem fognak látszani.
Felemésztett 3 fél délutánt, illetve egy kicsit a ma délelőttből, összesen elszüttyögtem vele vagy 8 órát.
A felületkezelés a krétafesték lesz, fehér színű, majd dobok fel róla képet, hogy sikerült :)
Érdekességképp összepakoltam a körfűrészen kívül az összes* szerszámot egy képre, hogy lássa a kedvesem, hogy egy ilyen primitív valami elkészítéséhez mennyi minden "kell". :)
*PS: most gondolkodom, hogy a racsnis spaniferek lemaradtak a képről, azokat képzeljétek oda :)
Itt már Ádám gépéről írhatott, és három bejegyzés volt erről a nickről, ugyanabban a stílusban, majd két napja rájött, hogy nem jól van bejelentkezve, és a blog.hu-ssal jelentkezett be.
A három nick nem szerepelt keverve ezen időszak alatt. Részemről elfogadható magyarázat, hogy nála van Ádám gépe. Nem úgy ismertük meg, mint aki ilyennel szórakozna, és úgy sem, hogy ilyen amatrőr hibát elkövetne, ha épp nick-kekkel akarna szórakozni. És biztos vagyok benne, hogy megmutatná a levelet is, amiben Ádám megkereste.
Szeretném ebben az ügyben felfrissíteni az emlékeid. Mondtad, hogy vennél juhart fel is fűrészelik, de neked másfél köbméter amennyit árulnak az sok, van-e valaki aki beszállna fél köbméter erejéig? Én jelentkeztem.
A képeimet a felhőben tárolom elég régóta, így bárhonnan könnyen elérem. Másnak is segítek, ha tudok. Nem kötelező elhinni. Nyugodtan csinálj konteót ebből, nem érdekel.
Oké, tegyük át az offba ha válaszolni akar, bár én öszintén bevallom, már nem látom értelmét tovább ragozni. Azt meg, hogy "leszállni valakiről" nem is tudom értelmezni. Ez itt nem bullying, hanem egy olyan probléma megbeszélése ami súlyosan kihat a topik jövőjére. Persze minden problémára lehet az a megoldás, hogy a szőnyeg alá söpörjük, vagy hogy ha nem beszélünk róla nem is létezik... de egyik sem valódi megoldás azt ugye tudjuk?
2021-ben még amerikai fiatal akinek az apja magyar de ő nehezen tanulja a nyelvet.
2023 elején már balesetes rokkant tökéletes magyar kifejezésmódddal.
Tegnap pedig "bocs egy barátom gépéről* írtam és elfelejtettem átjelentkezni", és beraksz a hozzászólásodba egy képet a fa ablakodról ami kép miért is van a barátod* gépén, hogy gondolkodás nélkül elő tudd venni?
*Akiről most kiderül, hogy nem is a barátod, sőt nem is ismered csak a számítógépe van nálad amit már vissza is küldtél neki. Olyan emberé aki nem fogadott el "becsületből2 100 műanyagpoharat, de megkeresett hogy számítógépalkatrészeket tudsz-e neki adni. És így főleg kérdéses hogyan került az ablakod képe arra a gépre.
Kérlek. Nagyon sértő mindenki számára ha egy egész társaságot nézel tökéletesen hülyének.
Mindenki légyszi szálljon le Győzőről, meg egymásról, stb. Ha lesz alkalom, egy sör mellett majd megbeszélitek. Ha akarunk offolni, akkor legyen inkább foci.
Remélem nem így van. Ádámot személyesen nem ismerem, de olvastam a kálváriáját én is. Nemrégiben megkeresett, hogy nem e bővíteném fel a számítógépét, Ingyen elválaltam neki, elfekvő alkatrészeim egy kevés van amit úgy sem tudok másra használni. Így került hozzám a gépe, egy ismerőse hozta el. Tesztelve küldtem vissza neki. Akár hiszed akár nem.
Analógia: Hideg fejjel pontosan tudod, hogy a közlekedés veszélyes üzem, bármikor történhet baleset és ha részt veszel a közlekedésben akkor veled is előfordulhat. Ez jelenleg még megváltoztathatatlan és mindenki tud róla vagy legalábbis elmondták neki - csak épp nem foglalkozik vele. Ez a háttértudat pontosan addig tart amíg az előtted lévő autó csapja el a motorost ami eléd repül, és utána ketten próbáljátok a földön tartani a felakadt szemű remegő ürgét, mert jó eséllyel eltört a gerince amit nem kellene rosszabbodni hagyni. Tudod milyen hosszú idő az az 5 perc amíg odaér a mentő?
Szóval más dolog konkrétan tudni valamit, hogy megtörténhet és más amikor a szemed előtt történik. Azután már soha nem feledkezel el róla.
Padló darabokat egymásra ragasztasz. Ebből kialakítod a 40x40-es stafli méretet aminek az oldala lesz bütüs. Innentől úgy csinálod mintha bütüst csinálnál.
Biztos vagyok benne, hogy ez mar a kezdetektol fogva igy van, szerintem el kell ezt engedni. Nem erdemes duhongeni/busulni az egyaltalan nem/nehezen megvaltoztathato dolgokon (kiveve ha az a politika, vagy tarsadalom, azok csak ugy tunnek, hogy megvaltoztathatatlan ;))
Az igazság az, hogy tetszik-nem tetszik, be kell látnunk, hogy ez a topik innentől fogva már nem lesz ugyanaz.
A bizalmat nagyon könnyű elveszíteni és nagyon nehéz újra megszerezni. Ha nem tudhatjuk egy újonann érkezett nick segítségkéréséről hogy az valódi, vagy megint valaki innen a topikból él vissza a jóindulatunkkal csupán szórakozásból, akkor el fog veszni a segítségnyújtási kedv.
Mert nem kell megfogni. Eleve le kell venni a stellert és csak egy ütközőt tenni az asztal elejére, hogy pozícióba told a munkadarabot, de az a lapig semmiképp se érjen el.
Nem is akarnám megfogni. A háromszög alakú rúd végig az alján marad, csak a másik oldalára kell tenni a fűrészlapnak. Vagyis egyszer jobb oldalon van a hosszú darab, aztán a bal oldalon.
Talán szalagfűrésszel, megdöntött asztallal lehetne még vágni.
Meg sem merem kérdezni, hogy mennyibe kerül ez a gép. :) Az viszont érdekelne, hogy a fúró orsó nyaka milyen átmérőjű kitolt állapotban. Van egy fúróvéső készletem, de az én gépemnek túl vékony az orsó nyaka hozzá.
A jobb oldalon leeső darabot nem lehet megfogni. Én megfogtam. Aztán a lap levágta, de még nem futott ki alóla, így ott volt a kezemben a fadarab, amit aprósága miatt nem tudtam elhúzni a laptól, mert úgy nem fogható meg - és nekinyomódott a forgó lapnak közben. Egy fél másodpercig voltunk így, azalatt realizáltam a bajt, és megpróbáltam - vesszen a fadarab, ki nem szarja le alapon - elkapni jobbra a kezem tőle. Letépte a hüvelykujjam ujjbegyét repülés közben. Három év volt, mire azt mondhattam, valamennyire oké lett újra.
Nem mentegetődzni akarok, de más gépét használtam a posztnál és elfelejtettem átjelentkezni a saját belépésemre. Hozzá vagyok szokva, hogy a saját gépemen nem kell bejelentkezni, átjelentkezni.
Ha nekem kéne sokat csinálni, akkor azt próbálnám ki, hogy először is csinálni egy 4x4-es alapú téglatestet, aztán a szükséges szögben beállítani a körfűrészt, tolóasztallal végigtolni a 4 oldalát, majd egy gérvágóval letolni a gúla tövénél, aztán újra.
Ez így a fejemben egész termelékenynek tűnik és nem veszélyes :)
Fogsz egy 4 centi széles lécet, kivágsz egy tobbleronét, és tolóasztalon döntött fűrészlappal gúlává alakítod, csak minden vágás után a másik irányba át kell tenni a munkadarabot.
Köszönöm, ennek egy része bütüs, ami nem jó. A többi megoldás a 4x4 centis méretnél csak ujjvesztés vagy szemkilövés esetén működik. Tudom, több is veszett Mohácsnál! :))
Ha működik, akkor nem marhaság, azt szokták mondani :)
De amúgy persze igazad van, nem is azért tettem be, mert ez az egyetlen és legjobb módja a gúla gyártásnak, hanem mert kofic azt írta hiába túrt, nem talált a YT-on róla semmit :)
Rá kell hagyni az alapanyagra egy centit a csúcsnál, bevágni a csúcsig, meg picit tovább, visszahúzni, fordítani, bevágni megint, visszahúzni, fordítani, stb.
Mikor a negyediket bevágod, leesik a ráhagyott rész, és kész a gúla.
2 napja a kormányablakban ülve nézegettem ilyen betéteket, a 30-as években készülhettek azok az ajtók. Pont azon gondolkodtam, hogyan oldhatták meg? Ez zseniális!
Ami nekem mostanság fejtörést okozott, azok a 40x40mm-es 30 fokos gúlák ca. 10-12 mm magaséggal. Bütüre könnyen ment volna, de régen sem így készítették. Serülékeny és az időjárást sem bírja. A YT ot is feltúrtam de nem találtam semmit.
