Ugyan már, hogyhogy nem eldönthető? A két csavar simán megfogja a félszarufának az egy méteres karon levő kb 3-5 kilogrammos tömegét. Nade amikor rákerül 15-30 kg kúszónövény, vagy futórózsa, az bizony pár éven belül konyulni fog.
1) Ettől függetlenül senki az itt jelen lévők közül nem fogja szerintem azt javasolni, hogy "Igen, csináld nyugodtan, nagyon jó lesz!", vagy, hogy "Nem, semmiképp ne csináld, nem lesz jó!", mert ez azért nem egy fekete-fehér, egyszerűen, szakvélemény nélkül dolog. De mondom: szerintem!
1) A talaj kötött, nem homokos, illetve a szerkezet a ház falához is lenne rögzítve a szarufákon keresztül (ahogy írtam min. 2-2 db szarufát rögzítenék mind a két oldalról)
2) A többi szarufára természetesen vágnék kármit, így lenne ráfektetve a szelemenre merőlegesen, és mondjuk 2 szerkezetépítőcsavarral megfogva. Így a szarufa a 10 cm-es szelemen feküdne. A kérdésem arra vonatkozott, hogy ez elegendő tartást adna-e? Ha nem, akkor természetesen rögzíteném a ház falához is mindegyiket.
Talajcsavar nem fog megtartani egy aszimmetrikus felépítményt. Vagy rögzíteni kell a házhoz is, vagy betonozni és H-idomokkal rögzíteni a gerendák talpait, az bírja a még a legjobban az oldalirányú terhelést.
- A talpak rögzítéséhez elegendő lenne-e sima talajcsavar. Amennyiben igen, milyen méretben kellene gondolkodni? (Nem nagyon szeretnénk ott betonozni, mert sok a növény körülötte)
Ez erősen függ a talaj milyenségétől, erre innen bajos válaszolni. Nagyon jó a talajcsavar, de megvannak a körülmények, amik között használható.
- Nem szeretnék csak elülső szelement használni, a ház falára szelement nem rögzítenék. Arra gondoltam, hogy a szarufák közül 4-et rögzítenék a falhoz (2-2 mind a két oldalon).
És a többi? Levitál? Vannak amúgy mindenféle tartó vasalatok, amikkel lehet szarufát is rögzíteni akár, "szarufa tartó lemez" kulcsszóra dob fel a Gugli bőven lehetőséget. Persze ennél is vannak nehezítő körülmények, mint a szigetelés, vagy a fal milyensége...
Szóval a kérdéseidre távgyógyászatban elég megmondani a tutit.
A ház sarkához a járda fölé szeretnénk dekoráció jelleggel egy pergola szerűt, egy növényfuttatót. A mórickarajzot mellékeltem.
A szerkezet nem lenne fedve, kizárólag arra lenne használva, hogy valamilyen futónővényt tartson. Az építmény magassága nagyjából 3-3,5 méter közé esne.
Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
- A talpak rögzítéséhez elegendő lenne-e sima talajcsavar. Amennyiben igen, milyen méretben kellene gondolkodni? (Nem nagyon szeretnénk ott betonozni, mert sok a növény körülötte)
- Nem szeretnék csak elülső szelement használni, a ház falára szelement nem rögzítenék. Arra gondoltam, hogy a szarufák közül 4-et rögzítenék a falhoz (2-2 mind a két oldalon). Ha ez így megfelelő lenne, akkor milyen rögzítési módot ajánlanátok a szarufák falhoz rögzítéséhez? (Én valamilyen sarokvasra gondoltam, de ha van esetleg esztétikusabb, rejtett megoldás, szívesen meghallgatom a javaslatot :)).
Amin még érdemes elgondolkodni, az még valamilyen - akár házilagos - feltét plexiből. Hatékonyabb az elszívás, nem megy az orcádba a por, és közben még látod is, mit csinálsz.
Inkább szívókar néven keresd. Általában forrasztás/hegesztés gázait szívják el vele, de talán a fűrészporba sem rokkan bele. A csőben van egy flexibilis gerinc, ami tartja.
Te meg mutattad hol van magyarba pontosan a duplájáért. ;-)
Az már a kisebb gond, hogy az elszívórendszerem 50mm-es, és átalakítót kell csinálnom hozzá, de elég húzós ár ez így. Még jó hogy csak a fúróhoz kell ilyen. De mintha valami tecső videóban láttam volna ilyen csuklóra rögzített sima gégecsöves megoldást, csak azt nem találom. Majd még kutatgatok, hátha...
koszonom a szakmai reszleteket, szombaton, ha igaz, meg tudom nezni az anyagot es akkor majd eldontom. zempleni a termohely, nyilvan nem sziberiai minoseg, nem veletlenul nezik le a helyiek, de talan hasznalhato, nem szerkezeti szerepet kap majd
A hazai nagy részét gyenge talajokra telepítették - csak néhány őshonosnak tekinthető kis erdő lehet az országban, azokat nem nagyon vágják.
Homokra az Alföldön, sziklára a Bakonyban.
Hazai viszonyok között relatív gyorsan nő, nincs érdemi téli évgyűrűje.
A nagyrészt "borovi" néven árult Kárpátok beli vagy orosz fának sokkal sűrűbb a szálszerkezete. Létezik gyakorlatilag csomómentes. Ez igazából épületasztalos vagy asztalos anyag, nem szerkezeti fa minőség.
De ahogy írtak, valóban, a taxon ugyanaz: erdei fenyő.
Az imént hibásan is írtam: nem a vörösfenyő, hanem az erdei számít "őshonosnak" kizárólag a bakonyi fenyőfői fenyves területén, ami jégkori reliktum.
Az a baj, hogy minden kép, ami az OBI oldalán van, grafika. Nincs igazi fotó. Én azt gyanítom, hogy ez nagyon alacsony minőségű lesz és annak is fog látszani.
hat ugy, hogy a borovi egy viszonylag jo minoseget szokott jelenteni hazai viszonylatban, a hazai erdeifenyot meg lenezik. pedig mindketto erdei, de valoaban ilyen nagy a kulonbseg a hazai erdeif es a "borovi" erdef kozott? az egyikbol csinalnak mindent, amasikbol meg papirt?
Szóval szvsz pl. egy ereszdeszka, amit szükségképpen se nap, se eső nem ér, az igazából nem minősül kültérnek. Oda simán fel mernék tenni kevésbé állékony fát. Talán bükköt nem.
Kb az az ökölszabály, hogy a hazai fafajok közül azok teljesítenek jól kültéren, amikben van csersav.
Tölgy, akác, vörösfenyő pl. más kérdés, hogy nem hazai vörösfenyő lesz a fatelepen, de attól még őshonos.
Nagy lehet a különbség minőségben az egyes fafajtákon belül is. Hol termett, gyorsan nőtt v lassan...
A felületkezelésnél is kijön az igazság. Van egy irodánk, aminek jó nagy eresze van. Fa ablakok, ajtók, kb 10 éves lehet.
Magunk festettük Milesivel, lazúr hengerrel. Mindegyik tökéletes ma is, nem éri eső és szinte közvetlen napsütés sem.
Van ugyanitt egy hozzáépített fa szerkezetű csupaüveg előtér. Ennek a fája már nincs ilyen takarás alatt. Alig van más rajta festék, pedig ugyanonnan vásárolt teraszablakok-ajtókból van összeállítva, ugyanúgy festettük, de nap és eső éri.
Balatoni présház. Luc deszkák a terasz korláton, lefestve valami lazúrra. A vízszintes deszkák a tetején 5-6 év után kezdtek megsemmisülni, a "fronton" levő korlát léceknek 10 év is kellett ehhez.
10 éve raktam fel vörösfenyő teraszburkoló padlót (28mm) egy teli deszkázott kerítéskapura. A tetejére tettem fel egy záró deszkát, hogy a bütübe ne szivárogjon felülről olyan sok víz.
A Milesi már nagyrészt lejött róla, újra kellene csiszolni, festeni. A fa még tök jó, kivéve a tetején a záró deszkát. Annak egy részét már cserélni kellene.
dolgozott mar valaki magyarorszagi erdeifenyovel? erdekelne a velemenye.
csak mert, ahol veszem a vorosfenyot, van erdeifenyo is, kevesebb mint felaron. a helyiek nem sokra becsulik, mindenki, meg maga az erdesz is lebeszel rola. azt mondjak, hogy nagy csomok vannak benne es hogy ha magas paratartalmat kap, akkor meg kiszaradas utan is csunyan elszinezodik.
arra a kerdesre, hogy milyen a "borovi" neven arult fahoz kepest, meg senki nem tudott valaszolni.
Az a kérdése, hogy a korpusznál 2 milliméterrel vastagabb ajtók nyitáskor rendben lesznek-e. Megnéztem most, 18-as korpusznál és ajtónál az ajtók széle kb jó 1 mm-t 'kaszál' kifele ráütődővel és félig ráütődővel is a csukott állapothoz képest, tehát ha 2 milliméterrel vastagabb az ajtó, akkor az még egy nagyon picit többet kaszál, de ha van egy kis gömbölyítés, akkor nem lehet gond. Vagy vastag ajtóhoz való pántot kell venni, oszt kész. :) Egyébként félig rájaütődővel egy oldalfalon is lehetnek.
20 mm vastag fenyő korpusz oldalra tennék ajtót mindkét irányba. Az ajtó lapja 22mm vastag táblásított kőris. (1400* 430mm) gondolom a fenyőt meg kell duplázzam, de elfér a 2* 20 mm vastag oldalfalon a 2db 22-es kőris ajtó?
Két centis pilincka csavarokkal felrakták a sínt, amire a szekrény sorát lógatták. Görbe volt a fal, még azokból a csavarokból is elvettek az alátétlapokkal
Nálam egy 100-as csendes csőventilátor elé van berakva egy-egy saját tervezésű kör és egy téglalap keresztmetszetű 3d nyomtatott elzáró, amely egy szerkényben elhelyezett diódás lézervágó és a fal másik oldalán lévő airbrush munkahely szagát, füstjét hivatott elszívni.
Valószínűleg olcsóbb volt mintha rendeltem volna, ráadásul szögletes keresztmetszetű elzárót nem is találtam. Egyébként pont ezért vettem 3D nyomtatót, hogy ilyeneken magamnak megcsináljak.
Nekem a Metabo van. Első excenterem, összehasonlítási alapom nincs. 2-3 óra után már érzed a kezedben. A súlyát is, meg a bizsergést is. Abranet hálóval használom, ott teljesen vállalható (számomra) az elszívása (nem szív fel mindent, de azért nem úgy néz ki a műhely csiszolás után, mintha Escobar használta volna raktárnak). Itt a fórumon ajánlották egyébként, talán Hobbit?
Letöltöttem az első 100mm-es darabot, és megkínáltam vele a Cura-t, mit mond rá. Az idő/anyagmennyiség ezen fő paraméterek mellett értendő:
- rétegvastagság: 0.3 mm, tehát a "legdurvább" minőség. jó az blastgate-nek).
- nyomtatási sebesség: 120mm/s, az én régi, alap 3D nyomtatóm ennyit tud anélkül hogy szétesne :)
- fal-, tető- és talpvastagság: 1.2mm
- kitöltési sűrűség: 25%, "cikcakk".
A 2 fődarabra ezt írta:
Összesen nagyjából 200g műanyag, cirka 6 és fél óra per darab. 1 kiló műanyagszál (PLA) legyen 6000 ft, szóval nettő műanyag anyagköltség ~1200-1300 ft.
A mókustól ha veszek 3 db 50mm-es (nem százast) "piszokkaput", 32 EUR (plusz gondolom némi szállítás).
Ez alapján már lehet gondolkodni kinek mi éri meg.
"mindjárt jön Paco és mondja, hogy a fizikát nem lehet megbaxni, "
És milyen igaza van. :)
A fizikát meghágni macerás móka. Szerencsére a kismegszakítón lévő számot nem véletlenül hívják névleges áramnak, a valós kioldás az egészen másképp néz ki, erre a célra szolgál a kioldási jelleggörbe:
Valaki már írta lejjebb, hogy az 1.13x-os áramterhelést* tovább mint egy órán át el kell viselnie, az 1,45x-öst meg kevesebb mint egy órán át. A fenti doksiban (meg az alábbi képen) ez szépen látszik is. Ez is bőven elegendő lenne ahhoz, hogy ne csapjon le a kismegszakítód ( a vízforraló is meg a kávéfőző is jellemzően max 5-10 percet megy) azaz a 16 amperes kismegszakítód ebben a rövid időszakban inkább 22-24-et enged át dalolva.
A hőszivattyúhoz meg szerintem te értesz jobban, de ha csak arra gondolok, hogy egy COP5+ os 8kW-os hőszivattyúnak mennyi lehet a teljes terhelésen felvett valós árama akkor 8000/5 =1600 W ami kb 7 A az elég messze van a 12A-től** :)
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy teljes terheléshez valóban valami K nagy mínuszok kellenek odakint, ami nem nagyon volt az utóbbi időben.
*I/In viszony
** tehát a 12 A itt szintén a névleges maximális pillanatnyi áramfelvételként lehet meghatározva.
Hát - mínusz 20 fokon a hazai viszonyok között legalábbis, nem jegesedik a kültéri egység, mert a levegőben akkor már borzasztó kevés pára van.
A lelvasztáshoz sem kell neki teljes terhelés. Megfordul a hűtőkör és nagyon gyorsan lesz meleg a kültéri egység lemezes hőcserélője sokkal alacsonyabb teljesítményen is. Ha 100%on megy a mostani hűtőközegekkel, akkor akár 90 fok fől melegedhetne a hőcserélő, a leolvasztáshoz ez nem kell. Igyekszik gazdaságosan csinálni. A legtöbb fagyás +3-3 között van.
Én 15 éve küzdök azzal, hogy folyton tele van a pince/műhely, mert mindig csak hordom bele a cuccokat. Néha valami csoda folytán sikerül elérnem, hogy legalább ösvények legyenek.
Nagy élmény a körfűrészasztalt folyton úgy mozgatni, hogy hosszabb anyagokkal is elférjek, mert minden irányban van valami, ami akadályoz. Ami nem ilyen helyhez kötött meló, azt inkább kint csinálom az udvaron, ott (még) elférek :-)
Sajnos ez családi vonás. Apám már meg se tudom számolni, hány melléképületet épített, de mindegyikkel ugyanúgy járt: még el se készült, már tele volt. Pedig van köztük 100 nm-es műhely is.
150-es átmérővel keresek excentercsiszolót (3-as rezgőkörrel). Nincs szükségem felső kategóriásra, de azért sokáig szeretném használni, azonos minőséggel.
Van esetleg tapasztalatotok az alábbi két típussal?
Persze egyéb márkákból is van 150-es, olcsóbban is, de a saját géppark is főként ebből a két márkából áll és majd minden gépükkel elégedett is vagyok, így maradnék ezen a vonalon.
Alapvetően a könnyebb gép felé hajlok (ami a Metabo és olcsóbb is), fontos lenne a könnyű kezelhetőség, hogy mennyire áll kézre. Nem akarok olyan nagy "dögöt" mint a MAKITA BO6050J Dual Excentercsiszoló MAKPAC kofferben (750W/150mm), vagy FESTOOL RO 150 FEQ ROTEX Áttételes hajtású excentercsiszoló kartondobozban (720W/150mm) (575066). A Festoolal sokat dolgoztam, nagyon jó gép, de brutál nehéz.
150-es meg csak annyiból lenne praktikus, hogy van itthon pár száz darab papírom, és így egy jó darabig nem kellene rá venni.
Ez igaz, de a gyakorlatban baromi keveset számít. Tipikus trafós vagy kapcsolóüzemű tápos fogyasztók bekapcsoláskor a névleges fogyasztásuk sokszorosát veszik fel, erre szoktak lecsapni a kismegszakítók.
> Egy magyarázat létezik: a hőszivattyú sose ment teljes terhelésen.
Igen.
Akkor eszik csak ennyit, ha éppen jeget olvaszt a kültérin és mellesleg -20fok van és te fűteni szeretnél. Idén télen max pár amper volt a fázisonkénti fogyasztás.
Bár a fene tudja. Sose értem ezt igazán. Ohm törvényét igen és elvileg abból van minden, de közben... (mindjárt jön Paco és mondja, hogy a fizikát nem lehet megbaxni, de azért leírom.
- adott egy szálláshely. Jön egy iskolai csoport, 4 tanítónéni, kötelesség szerűen hoznak 4 db 1,5 KW-os vízforralót. Meg eleve van 2 db. Na ezt mindazösszeset bedugják egy elosztóba (hiába van boci, amiben 15 litert lehet melegíteni meg melegen tartani) és innen nincs is tovább. Csörög a telefon, hogy elment a villany a konyhában.
- Nálunk van 3x16 A. Tavaly dec közepén érkezett a H tarifa, addig erről ment a 3 fázisú hőszivattyú (elvileg 3x12A-ert ehet max terhelésen. Eleinte figyeltük, hogy akkor kapcsoljuk a vízforralót, meg a villanytűzhelyt, ha nem megy a hőszivattyú. Sőt a vízforralóval azonos fázisról ment az 1400 wattos kávéfőző, (a villanytűzhely nem tudom, hogy melyik fázison), meg hát egyebek. Egy idő után nem figyeltünk semmit, egyszer sem volt sehol, hogy lecsapott volna a 16A. Nyilván segített a terhelés elosztás, de a kávéfőző meg a vízforraló ugyanazon a fázison van az biztos, és ha arra rájön 12A, akkor az tuti, hogy kevés a 16.
Egy magyarázat létezik: a hőszivattyú sose ment teljes terhelésen.
A régi kismegszakítók viszont egy idő után elkezdenek ok nélkül, vagy kisebb terhelésre is leoldani. Olykor az is segít, ha egy régi helyett új 10A-es kismegszakító kerül fel.
Régebben ez úgy működött, hogy "patkolt" kismegszakítók voltak a Bakony művektől. Rájuk írva X amper volt, de a valóságban Y-ra oldottak le.
De ilyesmit eleve csak az a szerelő tudta, akinek volt plombája. Mostanára már azzal is el kell számolni, tehát kismegszakító műszaki hibát kellene ráírni a munkalapra. Lehet, hogy ma is létezik ez még, nem tudom. Ilyen szakit is ismertem valaha, de ő már nem él. Ráadásul az ilyenért 30 éve még esetleg aszonták neki, hogy ejnye, mert minden főnökével együtt dolgozott a megelőző években, de manapság jobban féltik az emberek a munkájukat.
Azért azt érdemes érteni, hogy a minősített villanyszerelő aláírása elsősorban nem azért kell, hogy ő is megéljen. Ui. a minősített villanyszerelő részéről az aláírás egy jognyilatkozat, amelyben igazolja az áramszolgáltató felé, hogy a fogyasztói hálózat alkalmas arra a teljesítmény növekedésre, amit az ügyfél kér.
Ezért nem foglalkozik aztán a szolgáltató azzal, h mi lehet mérőszekrény után, mivel ha majd kigyullad a ház, mert ráeresztették a másfeles ALU MMfal kábelre a 32 ampert, akkor azért nem a szolgáltató lesz a felelős, hanem a minősített villanyszerelő, aki úgy nyilatkozott, hogy...
Ezzel együtt bizonyára vannak bátor villanyszerelők, akik csukott szemmel aláírnak teljesítmény bővítési igénylő lapot. Az a három, akit én ismerek személyesen, az biztosan nem ír alá ilyent, csak ha valóban alkalmas a ház a bővítésre.
Szöveget nem tudok kimásolni belőle, mert fényképként van felrakva, vagy mijafene...
Eszerint 19 251Ft 32A-ig, ha amúgy minden rendeben van.
Édesanyám háza 1969-ben épült, a villanyszerelése is. Fa óradoboz alumínium vezetékelés. Néhány éve cserélték a nappali áram fogyasztásmérőjét digitálisra,
amin a gyártási idő 2020.
Előtte 10A-es kismegszakító volt, most 20. Én nem voltam akkor ott, édesanyámnak meg fogalma sincs az egészről, fizetni semmit nem kellett.
Tehát önszántukból ingyen és bérmentve tettek fel 20A-est a 10-es helyére.
Ingyenes bővítés nincs. HFH (hálózatfejlesztési hozzájárulást) nem kell fizetned 1x32A-ig. Ilyenkor csak a párszáz forintos kismegszakító csere díját fizeted. Amennyiben szabványos a mérőhelyed (vezeték keresztmetszet [min 10mm2], vezető anyaga hajlékony réz[Mkh], kizárólagos őrizet biztosítása), akkor ennyi a költség + a regisztrált szerelő díjazása a papír aláírásáért. Akkor viszont, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, úgy a helyszín függvényében 100-200 ezer Ft közötti összegre számíthatsz. 32A felett amperenként 4500,- Ft fejlesztési hozzájárulást kell fizetned.
Kalex
"
Ahogy a linkelt fórumban szerepel. Kalex reg villanyszerelő, és nem ma kezdte.
Feco-val együtt jól mondjátok, mert én már kb ugyanezt a válaszokat kaptam a szolgáltatónál és a szerelőnél is. A szerelő sem meri már fusiban megcsinálni, mert vagy 10 éve az éves leolvasásnál felénk mindig fotózzák az órát és környékét, tehát megbukna vele...
Szóval én inkább vettem egy kisebb vastagolót, mint fél millát fizessek. Igaz ez csak 150 mm-t vastagol, de nekem elég. A 33 cm-nek úgysem éreztem sok hasznát. (A hokedli 40 cm-es táblásított ülőfelülete már nem ment át rajta, sámlit meg ritkán készítek)... :-)
En is ugy tudom, hogy ingyen jar, csak nem ingyen lesz :). Mert tuti, hogy nem szabvanyos a villanyora szekrenyed, (eleg surun varialjak epp mi a szabvany :D ) azt egy regisztralt szerelo majd szabvanyositja, stb. stb. az amperert nem fizetsz, de a lenti linken jol leirjak :). En ket eve szanvanyositottam 400eft korul allt meg.
Jól tudja, csak rosszul. Egyezettek meg egy döntetlenben.
Alapból jár. Csak ép vannak járulékos költségek, amik (idestova ~6 éve) fél millával rövidítették volna meg a költségvetésemet (1F bővítés). Adminisztrációs díj, a regisztrált villanyreszelőnek a díja, a beltéri vezetékek és csalatkozók szemrevételezése, alkatrészköltség, ect.
Én is így tudom. Nekem egy időszaki ellenőrzés során a két két kiszálló villanyász első szóra lecserélte a 10 ampereset 16 amperesre, pedig a három fázison összesen 32 ampernél több jött be. Még pénzt sem fogadtak el, csak annyit jegyeztek meg hogy a belső hálózat az én saram hogy bírja-e... Ebből arra következtetek hogy ráadásul fázisonként értendő és csak a megfelelő jó szándékú ügyintéző embert kell hozzá kifogni, méghozzá mindegy a folyamat melyik végén kezded. Nálam ugye feltették, aztán félig lepapírozták amint az tavaly kiderült. A rendszerekben benne volt a bővítés ténye, de a szerződésemben nem. Ez kis utánjárásba került tavaly amikor napelemben gondolkoztam, de csak a pultig eljutni volt bonyolult, onnét egy pár napon belül kiküldték a módosított szerződést.
C karakterisztikájú van fenn, de akkor is kevés. (Egyébként 7 A áramfelvételt ír a géptábla és 16 A-es kismegszakítót.)
Tudod az a fő gond, hogy erre a 10 A-re van kötve a villanybojler, a konyhai kis vízmelegítő, a hidrofor, mikró és a hűtő, stb - plusz az apróságok. Ha véletlenül jó pillanatban kapcsolom és elindul a vastagoló, utána bármelyik pillanatban lecsapja az automatát ha a fenti kütyük közül valamelyik nagyobb bekapcsol és már benn is ragad a fa, én meg káromkodok + hallgathatom az asszonyt is és rohanhatok a ház másik végére a villanyórához felkapcsolni. Na ebből lett elegem...
9 hónapja lakuk a mostani házunkban, de pár hete értem el, hogy lehet járni a pincében (műhelyben) úgy, hogy ne kelljen elpakolni onnan, ahova lépni akarok.
Még messze vagyok a jótól, de szinte már nincsenek eltemetett dolgok.
Sajnos még vagy 3x át kell válogatni ott mindent, mert túl sokféle valami van és a minimális rendszerezése is heroikus feladat.
nekem ez az egyik legnagyobb kihivas: hogyan es hol taroljam a szerszamokat, gepeket, anyagokat, hogy ha valami kell, akkor, tudjam, hogy van es azt is hogy hol es ne legyen fel nap, mire a szukseges fadarabot egy rakas aljarol kiasom, mert akkor az olyan mintha nem lenne:)
Milyen az a 10A-es kismegszakító? B vagy C karakterisztikájú? Ha B, akkor át kell cseréltetni C-re, de előtte egy lágyindító elektronikát megpróbálnék.
Az 1.5kW az csak 6.5A, tehát bírnia kellene a 10A-esnek.
Nem bizony! Én stolaztól vettem, szeretem. Amióta késeket cseréltem benne kicsit több, mint 1 éve, szépen gyalul nagyon. Keményfát és puhafát egyaránt.
mar elkezdtem metabo-ba invesztalni minden penzem, igy erre nem lenne racionalis atallni. bar az 50nm, az nagyon keves az utvecsavarashoz, annyit egy kozepes csavarozo is tud, igaz ezt nem kell annyira tartani. de asztalos munkahoz en sem hasznalnek utvet.
Nem merték odaírni a minimális decibel értéket. :)
Biztos van 50dB egy átlagos használat közben.
De ez a gép amúgy sem releváns, mert bútorasztalosok voltak kisebb géppel.
Nekem pedig sohasem lesz ütvecsavarozóm, mert bútorgyártáshoz nincs rá szükség, és szeretem hallani a légy zümmögését a műhelyben, miközben csavarozok. :)
Mindamellett, a legkisebb zavaró tényező akarok lenni az ügyfeleimnek helyszíni szerelés közben.
le is adtad a teljesitmenybovitesi igenyt vagy csak a villanyszerelok mondtak?
en is boviteni akartam iden es ket villanyszerelo is elkuldott azzal, hogy uj merohely kell. az volt a szerencsem, hogy a szomszedba egy nap kijott az az emaszos ember, aki elbiralja a kerelmeket. elmondtam neki, mit szeretnek, azt valaszolta, siman jova fogja hagyni, csak adjam be az igenyt. a villanyszerelo meg ezutan is fogadkozott, vegul beadtuk. elfogadtak, nyaron szerelik. ez persze terulet fuggo, de egy probat megerhet, igaz nekem mar megvolt a foldkabelem, de meg falon van az ora.
dewalt, nem stanley. nem tudom mire tudnam meg ezen kivul hasznalni. az nem vilagos, hogy mi a kulonbseg a tuszegezo, tuzo es szegezo gep kozott. es ha ezek fejnelkuli szeget lonek be, az jo nekem? vegulis rajta lesz a cserep, elmozdulni nem tud felfele..
az jo lehet, mert 25-30mm-t kell tolgybe mennie, a tobbi a lamberia. en a stanley-re gondoltam. mennyi levegot eszik? csak egy regi 25l olajmentes kompresszorom van ott, lehet sok lenne neki. tudok odavinni egy 50l olajos metabot, csak kicsit maceras, mert nagy.
koszonom mindenkinek a sok hasznos tanacsot, azt hiszem megmentettetek! ha meg is veszem a vorosfenyot, nem fogom nuttolni, lapolni csak felszogelem ahogy van. vagy veszek lamberiat. ha valaki meg tud olcso helyet, eszak-kelet magyarorszag kornyeken, akkor szoljatok. meg alszom ra parat.
en az utvecsavarozot a csurepiteshez vettem, mert a vazepites elejen meg csak a 50nm metabo volt meg es azzal neha nem tudtuk behajtani 150-200as csavarokat es ilyenkor altalaban mar kihajtani sem tudtuk, aztan probaltuk a bahajtast halozati furoval, na az meg vagy eltorte az ember kezet vagy kiugrott a kezbol, tiszta idegroncs voltam minden csavarozas elott. a mostani 300nm utve metabo egy alom, egy kezzel tartva. butort sajnos meg nem tudok csinalni, majd ha egyszer kesz a csur, abban lesz a muhely.
> de akkor ez a puposodas a lamberiara is igaz, foleg hogy az altalaban muszaritott
Ehhh, nincs semmi baj a műszárítással, ha jól csinálják.
Egyébként csatlakozom az előttem szólókhoz, ne szivasd magad, vedd meg a lambériát vagy hajópallót, a vörösfenyőt meg használd másra. Abban sem vagyok biztos, hogy a nyers faanyag + kések olcsóbbra jönnének ki, mint ha megveszed a lambériát és megvannak a megfelelő gépeid hozzá (ami nem a kézifűrész és a kézimaró). Mindenképpen bukta projektnek tűnik, még akkor is, ha végtelen időd van rá.
Szerintem megvan a helye neki, 8x260-as szerkezetépítő csavarokat csak az próbáljon meg nyomatékhatárolós mezei behajtóval BSH-ba tekerni, aki egyrészt nagyon türelmes és nem zavarja ha eltörik a csuklója.
Részemről úgy vagyok a kérdéssel, hogy a feladattól függ. Ha nagy és erős csavarról beszélünk, akkor én preferálom az ütvecsavarozót, de soha eszembe sem jutna valami bútorasztalos melóhoz azt használni, azokra tipikusan a leggyengébb, legkönnyebb, leginkább kézreálló behajtót használom, de amikor tetőt vagy éppen gyerek mászókát építek, akkor nem a CXS-el állok neki...
Érdekel esetleg itt valakit a jó állapotú Bernardo TH 330-as vastagoló gyalugépem? Sajnos kénytelen vagyok megválni tőle, mert az új helyén csak 10 A-es kismegszakító van és neki kell a minimum 16 A, szóval hónapok óta nem tudom használni.
(Megszakítócserét csak kerítésbe kihelyezett új óraszekrénnyel és az ingatlan újravezetékezése után /egy kisebb vagyonért/ végezne a szolgáltató.)
Nincs agyonhajtva, kések jók. Ha kell fotózom. Árban 120 ezerre gondoltam. Ha érdekel "sikíts" itt /igyekszem gyakrabban benézni/ vagy csörögj a Tmob. 5Nulla1Negyven21-es számon. (Hétvégén felteszem a Jófogásra ha addig innen senki nem jelentkezik érte.)
Ütvecsavarozót használni minden faipari munkához amerikai népbetegség, szerintem ne csináld. Teljesen más nyomatékprofilja van egy facsavarnak és egy gépcsavarnak, ráadásul az ütvecsavarozó nyomatékhatároló funkciója is sokkal pontatlanabb egy fúrógép fizikai nyomatékhatároló tárcsájánál - emlékeim szerint tisztán fordulatszám alapján oldják meg, sacc/kb alapon. (Ütvecsavarozót max az ácsok használnak, hogy a százasnál nagyobb csavaroknál ne kelljen két kézzel kapaszkodni a fúróba.)
Vegyél inkább egy izmosabb (40-50Nm) fúrót nyomatékhatárolóval. A DDF482 nálam bevált.
ertem. akkor nem tudom mi legyen, mert se a tores se a puposodas nem jo. marad a hezagos beepites. de akkor ez a puposodas a lamberiara is igaz, foleg hogy az altalaban muszaritott. egyebkent cserep ala szoktak telibe deszkazni es annyit nem gorcsolnek rajta, mint en, igaz, az altalaban nem latszo felulet
foleg a darazsak miatt lenne jo, ha hezagmentes lenne. igaz rajta lesz majd a folia, igy talan nem talaljak meg a reseket kivulrol, ez igaz.
sajnos nalunk rengeteg a darazs nyaranta. a haz tetoszerkezetebe ki be jarnak, mert ott semmi nem zar pontosan, es ahova epitenek egy feszket, ott 20cm atmeroju feluleten megeszik a foliat. aztan rengeteg a katica is es a pele, persze ez utobbinak azert nagyobb lyuk kell:)
abban igazad van, hogy talan nem is olyan fontos, csak asszem kicsit paranojas lettem a sok betolakodo miatt :)
lentrol meg 4-5-6 meterrol latszik az egesz, nem feltuno
nekem az a problemam a szoggel, hogy tolgy a szarufa, es nagyon utalok tolgybe szoget verni, 10-bol 8 elhajlik. vagy elofurok neki, de akkor meg olyan mintha csavaroznam, nem? letezik eg kemenyfaszeg, ami jo vastag, 10bol csak3 hajlik el, de az meg 65-os. tul hoszu egy 10-15 lamberiahoz.
ha viszont pl. 40mm torx behajtasu csavarral csinalom, azt elofuras nelkul be tudom hajtani utvecsavarozoval.
eg dologrol nem volt meg szo, a deszkak szelessege. mivel ezt ronkbol fureszeltetnem fel, lehetoseg van max szelessegre szeleztetni az anyagot, igy lennenek nagyon szeles 30-40cm koruli deszkak is es ez nekem nagyon tetszene. erre szoktak mondani hogy nem jo, "kagylosodik", stb. regen nagyon szeles deszkakat hasznaltak, persze lehet, hogy azokat meteres atmerobol keszitettek, lefelezve. de munka megtakaritas szempontjabol is jo lenne. ha minden szarufara le van csavarozva/szegelve 90cmkent, mi tortenhet?
Az elején írtad, hogy egy csűrről van szó. Nagyon ragaszkodsz a hézagmentességhez?
Miért? Ne szűrődjön be a fény? Ne fújjon át a szél? Egy klasszikus csűr/pajta pont szellős kellett, hogy legyen.
"csak az a kerdes, ha telen megkapja tobb honapon keresztul a 90%+ paratartalmat, akkor mi lesz? nem fog felpuposodni? kitorni valmilyen formaban?"
De. Minden irányba menni fog. Ha elég rideg csavart használsz azt is elszaggatja.
Tessék-lássék tenném egymás mellé a deszkákokat, és szeggel rögzíteném. Az kicsit enged.
(Nagyapám 83-ban halt meg, ő csinálta a pajtakaput és nem abba halt bele. Azért esik szét, mert elkorhad a fa. Vagy kétszer le is volt festve a készítés óta ... )
jokat mosolygok a hozzaszolasokon:) en is hezitalok, hogy belevagjak-e es abszolut megertem, aki azt mondja, hogy nem csinalna. igazabol egy ilyen munkaban semmi elvezet nincs, esetleg a vegeredmeny. a mennyiseg kicsit riaszto. majdnem 3km.. vagy tobbszor 3km.. persze szabadban csinalnam, szomszed nincs. az anyag meg nincs meg, csak folyamatban, de visszamondhatom. opcio, hogy helyben keresek valakit, akinek van gepe hozza es elvallalja, de attol felek, akkor mar vegleg nem lesz olycsobb, mintha megvennem.
amit kuldtetek ket webshopot nagyon jo es tenyleg gondolkodoba estem. a woodstockban van pl. hossztoldos lamberia 3000 alatt, ezzel gyak nulla a veszteseg. csak a szallitas bukta, berelnem kellene egy furgont. a masik, a lemon ingyen szallit. es mind a kettoben van olyan lamberia, amin nem latszik, hogy lamberia:) vagyis nincs az 10-15mm "horpadas" minden lec valtasnal, hanem csak egy par mm fozolas. "mintha" deszkazva lenne.
es van egy olyan opcio is, hogy nem marok, csak szaritgatom a deszkakat augusztusig (arnyekban), aztan a legnagyobb kanikulaban, napnyugtatol kezdve elkezdem siman egymas melle szoritva felcsavarozni a szarufakra. igy tovabb mar nem fog osszeszaradni. csak az a kerdes, ha telen megkapja tobb honapon keresztul a 90%+ paratartalmat, akkor mi lesz? nem fog felpuposodni? kitorni valmilyen formaban?
Azzal kezdtem az első válaszomat, hogy nem állnék neki! Valaki írta az imént, hogy majd az udvaron....Amivel ezek az 5m szálak megmunkálhatók, azokat nem az udvarra a hokedlire állítjuk. Egy picsányi egyengetőre még leszorítani sem tudja. A forgáccsal még nem is számol, ennyivel bemulcsozhatja a kertet.
Fenyőben 6-8mm mélyen meg lehet közelíteni. Igazatok van, lesz ez 2-3 hetes projekt. Kell hozzá még pár tábla 72%-os étcsoki, akkor a nagyobb dolgok nem veszik el az időt.
Azt írta, ideje rengeteg. Az anyag már ott van neki, jön a jó idő, tehát van hely csak van az udvaron. Az is kérdés, hogy 5 méteres szálakat akar-e feltenni, 2,5-ösökkel könnyebb dolgozni.
És minden vágás között van átlagban másik 30 másodperc szünet amíg ide-oda mozgatod, leteszed és újat veszel fel, megfordítod és visszamész a fűrész elé, stb....
Hova tűnt belőletek a hobbista attitűd? A lehetetlenre vállalkozó szellem? Kiölte az évek és a gyakorlat? Ahelyett hogy bátorítanátok erre a heroikus munkára, mindenki csak lebeszéli róla. Pedig nem lehetetlen.
Tegyük fel maximum egy nap alatt összedob egy himihumi körfűrész asztalt bútorlapból, meg kézi körfűrészből. A steller pontos szögbe állítása* nem lehet gond, legyen mondjuk még maximum fél nap.
Onnantól fáklyásmenet. Ha napi nyolc órát dolgozik rajta akkor megvan pár nap alatt. Alvás helyett meg lehet csinálni.
*mert nem derékszög kell, hanem az a szög ahogy a lap áll, azzal kell párhuzamosnak lennie.
Nem tudom, mennyiért szerzed a fát és mennyit ér az időd. Nekem van rendes marógépem, de a kisház lambériázáshoz megvettem a gyári lambériát. Azt gondolom tudod, hogy a vörösfenyő az nem építési luc árban van.
Az ilyen ötleteknél arra kell vigyázni, hogy nehogy gyakorlatban is belekezdjen az ember.
Ugyan számításom szerint kb. félárra jöhetsz ki (elvileg, mert az olcsó építési colos deszka minőségtelenségéből származó ördög tudja mekkora selejttel, plusz kiadással nem számoltam, plusz a szerszám,plusz a munka...)
Ettől függetlenül klasszikus önsz.patásra készülsz szerintem.
A lambériánál talán rusztikusabb a kész hajópadló.
Igen, 1,5-ös lapra gondoltam, az könnyen vág. Ha vékonynak gondolod a csapot, lehet szélesebbel is dolgozni. Mivel nem mély a vágás, így könnyebb pontosan dolgozni, egy kis ragasztóval pedig bele lehet rögzíteni az egyik oldalba. Viszont nem csak azzal kell számolni, hogy összemegy, hanem azzal is, hogy tágul, én eleve úgy raknám fel, hogy egy milit hagynék a lécek közt.
ez azt jelenti, hogy 1.5mm a fureszlap, ha jol ertem. bocs hogy ilyen alap dolgokat kerdezek. nincs veletlenul olyan lap, ami 3mm, es akkor egy meneteben is menne. vagy azt mar maronak hivjak
en is gondoltam erre a vendegcsapos modszerre, nagyon jo lenne, ha nem lenne veszteseg, csak attol tartok, hogy nagyon pontos munkat kellene vegezni, ami nekem nem biztos hogy osszejon es akkor nem megy be a csap, vagy lotyog es kiesik es nagyon nehez az osszeepites. egyebkent milyen meretu vendegcsapot javasolnal 15mm lamberiahoz? nem kellene kemenyfabol csinalni a csapot? mert tolgy van boven es nem is kell sok, dereng hogy valahol azt olvastam, regen abbol csinaltak.
en is pont igy kepzeltem az en "lamberiamat", csak akkor rosszul mondtam. tehat lapolva. tudom hogy igy nem lesz teljesen egyutt dolgozo a szerkezet, de ebbe a csurbe jo lesz. havernak van asztali gyaluja. azzal is meg lehetne csinalni?
Kézi körfűrész asztalba építéséhez van ezer darab youtube videó. Egy jó egyenes bútorlap kell csak hozzá (valami maradék szekrénypolc/ajtólap). Meg egy szúrófűrész, hogy a helyét megcsináld, meg esetleg felsőmaró. Ha jól állítod be, akkor minden lécet négyszer kell áttolni, és kapsz egy 3mm-es nútot a két élében, ebbe lehetne belerakni 3mm-es kis lécecskéket.
Nem állnék neki, pedig van asztali maróm, gépi előtolás, hely és béka az anyag mozgatáshoz.
Ha valóban csak egy rusztikus deszka borítás kell. akkor egyengetnék egy bázist, ez sem lesz egyszerű, 2 ember kell hozzá. Aztán ezen tolva marnék egy nútot, majd idegen csappal illeszteném. Amit TrOn linkelt az is jó megoldás, csak ott az átlapolás " veszteség". Ezeknek a módszereknek az az előnye, hogy egy késsel elkészülnek.
Néhány éve csináltunk vörösfenyő palánkot, hasonló módon. Mivel szélezetlen 50mm vastag anyagból készült, a hulladék kiadta a ca. 12x40mm-es csapokat. Az átlapolás adott esetben nem tartja a síkot.
A következő mondatok szigorúan "szerintem" kategóriás magánvélemény, semmiképp nem szakmai tanács.
Ha nincs lehetőséged lambériát, vagy hajópadlót venni, és csak ereszdeszka lesz, de nem szeretnéd, hogy rés legyen közötte (lambériával is simán tud rés lenni, amilyen banán és propeller anyagot kapni lehet manapság) akkor sem feltétlenül kell nútot és falcot marnod. Elég lehet csak simán átlapolnod a deszkákat, mint itt ezen a rajzon az első.
Én legyalulnám a deszkát asztali gyalugépen, vagy kézi gerenda gyaluval, vagy ha nem áll rendelkezésre egyik sem, akkor szalagcsiszolóval (ez azért elég húzós 130 m2 esetén), azután a fenti lapolásnak megfelelően lemarnám, vagy gyalugéppel legyalulnám a széleket.
mindenkinek koszonom a konstruktiv velemenyeket. nagyn sokat segitenek. a deszkak 5 meteresek. a helyzet az, hogy nem csak az ar miatt csinalnam, hanem azert is, mert a lamberiak, amiket a helyszinhez kozel be tudok szerezni, nem csak dragak, hanem nem is annyira illenek az epulethez. itt ugyanis egy foleg regi bontott anyagokbol keszult, rusztikus csurrol van szo, es a hagyomanyos lamberia profil ide kicsit tul kulturalt. en valojaban egy deszkazatot akarok csak csinalni es csak azert nuttolnam/falcolnam, hogy ha osszeszarad, akkor se legyen hezagos.
409 irta, hogy asztali korufureszel egyszerubb lenne. azzal viszont tobb menetben tudnam csak csinalni, nem?
kezi korfureszem van, de annak asztalbaepitese talan nem annyira elterjedt, vagyis uj gepet kellene venni.
ha maroasztal, akkor egy ilyen alap asztal jo lehet?
"talan a kezbentartott kevesbe veszelyes. vagy tevedek"
Erre nincs igen, vagy nem felelet. ! Én pl. kézben tartva szabtam el az ujjamat, míg asztalba építve sosem ért vele baleset. Ekkora mennyiséghez mindenképpen asztalba tenném, olyan hosszan alátámasztással mindkét oldalon mint a lambériák hossza. Ha egyforma méretűek a deszkák, lehet csinálni egy "célgépet" támasztókkal, vezetőkkel és akkor csak tologatni kell rajta a deszkákat. Meglepően haladós tud lenni.
130 nm, mondjuk egy lambéria legyen 10 cm magas (csak az egyszerűség kedéért). Akkor az azt jelenti, h 1300m lambériát kell legyártanod. Annak két oldala van, amit marni kell, akkor csak a marás 2600m (feltételezzük, h egyből a végleges állapotot marod le és nem kell több lépcső). Az elejével és hátuljával nem is foglalkoztál akkor még. Ha megvan a faanyagod rá és végtelen az időd és a kedved, akkor sem biztos, h bevállalnám a helyedben. Írtad, h félsz a balesetektől. Na ez tipikusan egy olyan meló lenne, amit "ész nélkül" csinálsz egy idő után, mert annyira monoton. Kézi marótól, még valami kicsitől is, sztem lerohad a kezed pár óra után. Az asztalinál meg az a baj, hogyha az anyagod nem tökéletes (ami ekkora volumen él és a lambériára vonatkozó minőségi követelményeknél szerintem nem garantálható), akkor valószínű, h lesznek olyan darabok, amik nem passzolnak bele szépen, vagy nem is tudod beépíteni.
Nem vagyok tisztában a lehetőségeiddel, de én tuti,hogy megvenném a kész lambériát. Nem tudom, mennyi a difi a natúr faanyag árához képest.
Ágyrácsot csináltam egyszer Bramac lécekből. 4 oldalt gyalultunk kézi gyaluval. 20 valahány keresztléc, meg 3 hosszú adta ki a méretet, 200-300m hosszt gyalultunk le. Sem a gép nem preferálta, sem mi, pedig ketten voltunk rá.
Személy szerint az asztalba építést preferálnám. Ott ugyanis meg lehet valósítani a hatékony forgácselszívást, a munkadarab megfelelő rögzítését*, illetve megfelelően leburkolva a marófej környezetét, minimálisra csökkenthető a balesetveszély.
Ha a marót fekteted fel a munkadarabra, akkor az bármikor megbillenhet, visszarúghat, ect. Jobb esetben csak a munkadarab lesz kuka. A rosszabb eset az bármi is lehet - szerszámtörés, személyi sérülés, ect.
Ez mindenféleképpen egy veszélyes szerszám, így annak megfelelő óvintézkedésekkel illik azt használni.
Valami 'márkásabb' marófejre mindenféleképpen ruházz be.
szerintetek mennyire eszement otlet azt tervezni, hogy 130nm lamberiat csinal maganak az ember egy kezi felsomaroval? nem hataridos munka, lehet kisebb tetelekben haladni. ha mar csinalja az ember, erdemes asztalba epitett maroval dolgozni vagy kezben tartva? en az asztali gepektol tartok, mert nincs tapasztalatom es kicsit figyelmetlen vagyok es felek a balesettol, de ha kell, valami olcsobb asztal belefer, illetve csinalok. talan a kezbentartott kevesbe veszelyes. vagy tevedek?
alkalmankent csinaltam nehany nm hajopadlot, de ez itt most sokkal nagyobb tetel. falcmaroval gondoltam, a deszka mindeket oldalan felig bemarni, ez talan kevesebb munka es konnyebb a beepites es nem annyira erzekeny a pontatlansagra. egy atlag marofejtol mennyit lehet elvarni, hany folyometert, amig nagyon eltompul? vorosfenyo az anyag. most egy makita marofejvan, 5000ft volt. gep bosch GOF130
egy mellekepulet hejazat alatti boritasa lesz.
megkoszonok minden velemenyt, otletet, ami segithet, vagy ami lebeszel a tervrol, csak lecci ne hulyezzetek le.
Van egy légáram, ami az ahhoz méretezett átmérőn akkora. Ha azt az átmérőt lecsökkented, lecsökkented a légáramot is. Drasztikusan. Lecsökkentett átmérőn a forgácsot sem fogja elszívni.
Végig játszottam ezt én is. Most 3 különböző elszívóm van......
Az én forgácselszívóm ilyesmi, csak maszek gyártmány. 3 féle csövet szoktam rádugni, de a legvékonyabbat (40mm) csak az excenterhez és a lamellóhoz szoktam bedugni. Igaz, hogy ilyenkor kicsi a szívóereje, de a porszívót nem szeretem hallgatni, ez sokkal halkabb. Ehhez a 2 géphez jó így is, legalábbis annyira, hogy a műhelyben nem száll a por. A lamellómat muszáj elszívóval használni (ősi Lamello), azzal pont jó. Az excenterhez pedig csak a halkabb hang miatt használom ezt. A munka végén azért a gépet és a munkadarabot le szoktam takarítani a nagy porszívóval, ott látszik a nagyobb különbség.
Szóval lehet használni, de az biztos, hogy egy igazi porszívó sokkal hatékonyabb lenne. Meg hangosabb.
Lecsökkentés nélkül is jóval kisebb a szívóereje mint egy porszívónak. Ráadásul nem is igazán valók ezek finom por (csiszológép) elszívására. Nem véletlenül hívják ezeket nagy többségében forgács elszívónak.
A délelőtt az talán, igen, ha nagyon preciz akarsz lenni, és mindent felírsz, bár a hobbista az időt nem számolja. Node idomok? Hallottál már a vágódeszkáról? Egyik kezedbe a cső vége, a másikba egy vágódeszka, és olyanra szűkíted amilyenre akarod.
Nekem az a tapasztalatom, és ezt itt már mások is megerősítették, hogy ha le vannak szűkítve, jelentősen csökken a szívóképességük. Ezt támasztja alá az a tapasztallatom is, minél jobban szűkítem, annál jobban csökken az áramfelvétele, és hallhatóan emelkedik a fordulatszáma is. Igaz, nekem kefés motor hajtja. Hogy a lapátkialakítás ezt mennyire befolyásolja, azt nem tudom. Próbáltam laposan és tölcséresen is szűkíteni.
Ilyen elszívóm van. Ha leszűkítem felsőmaróhoz, excenter csiszolóhoz való méretre, vajon jobban elszívja a port-forgácsot, mint egy hagyományos porszívó?
Tájékoztatásul, a teljesség igénye kedvéért: Javasoltad a V+3B céget, megkérdeztem őket is (egyrészt, mert a Fürdei utca bolt kecsegtetően jó helyen van számomra :D). Másrészt, mert érdekelt a másodvélemény is. Ők egy-az-egyben a záróhoz tartozó SD5504-es térhálósítóval oldanák meg az egészet 2-3 rétegben, annyi extrával, hogy az első réteget "lehet higítani kis mértékben"...
Ezt én is nézegettem, aztán letettem róla... Bátorkodom feltételezni, hogy egy Makita RT0700 (vagy valami klónja) maród van. Én megvenném hozzá a gyári talpat (amit 8000 környékén dobálnak hozzád), meg csinálnék egy faék egyszerűségű magasság határolót felülre (egy L alaku fa hasáb, benne egy tönkanya + benne egy csavar. A csavar forgatásával tized mm pontossággal tudod behatárolni a marót), vagy vennék: ilyet vagy ilyet
Határolót beállítod, odateszed a maró fölé, marót feltol, fixál, (ellenőriz, hogy még mindig ott van :D), kész
látszott, hogy elgondolkodtak a megvezetésen és az pontosan van megmunkálva
Nincs felső összekötő, ami alaplemezhez hozzácsavarozod, az lesz az felső rögzítése a vezetőszáraknak. Ha hangyafaszt pontatlanul fúrod a négy lukat, és netán süllyesztett csavart használsz (miért ne használnál, nem olyan vastag a lemezed hogy elférjen a hengeres fej és maradjon alatta hús) akkor tuti megfeszíted a megvezeteést.
Érdekes jószágnak néz ki. Akár még jól is működhet egy darabig, látszott, hogy elgondolkodtak a megvezetésen és az pontosan van megmunkálva akkor jó is. De itt elfáradtak, és vége is volt a gondolkodásnak.
Nekem két dolog nem tetszik benne. Az egyik maga az emelés. Egy 60 fokos menetszögű "éles" menet acélból közvetlenül az alumíniumban szerintem nem lesz hosszú életű.
A másik a szorítás módja, ahol ugyanilyen csavarokkal van megoldva a rögzítés, metrikus menet aluban, ráadásul szintén alumíniumon megtámasztva a csavar vége. Ha az emberfia egyszer befogatja a szerszámát és utána otthagyja, akkor ok, de ne akarja ki be rakosgatni.
Persze, de az egész tőlem indult a hordóval, majd jött a csónak, majd újra a hordó. De elcsúszott az egész, mert eredetileg a zsindely eresztéséről volt szó, az pedig nem ugyanaz, mint a csónak, és a hordó eresztése, mert a zsindelyé az a fa eresztéséről szól, és nem a rések eresztéséről. Én azért hoztam a _donga_ eresztését (nem a hordóét), mert az ugyanaz, mint a zsindely eresztése = a faanyag ereszt, vagy sem.
A használaton kívüli hordókba vizet tölteni kifejezett hülyeség, még mielőtt valaki ezt elhiszi. Pincében a helyük és minimum 4-5 havonta ki kell őket kénezni.
30 fokos, csúszós tetőn egyensúlyozva egy baszott nagy sarokcsiszolóval cserépszabdalás közben inkább kerülöm a sör használatát. Szóval fogalmazzunk úgy, hogy kifejezetten figyeltem a folyadékbevitelre, hogy inkább ne történjen meg :P
Magánvéleményem, hogy ezt le lehetne úgy is játszani, hogy techikailag is igaza legyen a forgalmazónak, üzletileg is megérje, és a vevő se érezze átverve magát.
Mivel 1:3 a keverési arány bármelyik edzővel, a forgalmazó helyében én csinálnék olyan csomagot ami úgy szól, hogy: 1 kg gyanta, +2,5 kg lassú vagy gyors edző a vevő választása szerint, +0,5 kg finiselő edző. És ennyi, nem kell tovább ragozni.
Megkérdeztem a gyártót/forgalmazót is, valóban azt mondta, h kétféle térhálósítóval lenne az ideális. Közben felfedeztem, h árulnak külön is térhálósítót, a projekt budget belefér még az a +3500 Ft, de lehet megelégszem azzal, amit javasoltatok.
Igazából a nádtető - legalább is itt, nálunk - kifejezetten zöld, és fenntartható természeti anyag lehetne fedésre. Gondolj bele, mindössze egy nyár alatt újratermelődő, széndioxidot megkötő anyagról van szó, ami az életciklusa után a tetőről ledobva nagyon rövid idő alatt újra bekerülhetne a természetes anyagi körforgásba.
A baj csak az vele, hogy melós, és rendszeresen karban kell tartani.
Ezzel szemben az égetett agyagcserép CO2 kibocsátó, nem vezethető vissza a természetbe a ciklusa végén.
Viszont amíg a ciklusa tart, addig szinte kezelésmentes.
még a rendszerváltás előtt sok mezőgazdasági nagyüzem leszerelte a hullámpalát a tyúkólakról és visszatértek a nádtetős megoldáshoz. persze azt nehéz lenne elképzelni, hogy mondjuk a régi pesti bérházakra nádtetőt szereljenek.
"A fűrészelt fenyődeszkából épített csónakok sem szoktak elsüllyedni."
De ha nem állandóan voltak a vízen, elsüllyedtek, amikor vízre tették őket.
Réges-régen a balatoni evezős csónakok és vitorlások fából voltak és a Belkernél lehetett kölcsönözni őket. A Belker központja Bogláron volt. Ott télen a parton, tető alatt tárolták a hajókat. Tavasszal, a szezon előtt a kikötőben mindet elsüllyesztették és pár napig úgy hagyták, amíg a fájuk össze nem dagadt. Aztán kiszivattyúzták belőlük a vizet. Bizarr látvány volt a sok, elsüllyesztett hajó a boglári kikötőben (persze a vitorlásokban nem volt árbóc).
A hordók nem eresztenek, ha kiszáradnak? Nem kell először hagyni őket bedagadni, mielőtt bort tesznek beléjük (fogalmam sincs erről, de érdekelne).
Hát én pusztán csak arra gondoltam, hogy már nem építhetünk mindent is fából, mert túl sokan vagyunk és annyi fánk tényleg nincs, hogy az fenttartható is legyen. Meg arra is gondoltam, hogy a fa sem a legjobb választás mindenre is. Nem véletlen, hogy nem fazsindelyes, meg nádtetős minden ház (bár a CLT-nek nagy rajongója vagyok). Manapság mutatóba tök jó ilyen tető, de valójában nem megoldás. Legalább is így gondolom, röviden, tömören. Bővebben csak sör mellett, pár tüskével, hogy fájjon másnap ...
Ha nem ekkora méretről lenne szó*, akkor én úgy csinálnám, hogy gyors edző, vastagon megkenve a felület, és arra spatulával ráhúzva egy tépőfólia, hogy bubimentes legyen. A tépőfólia eltávolítása után meg egy közepesen lassú edzős réteggel vékonyan simára felkenni, mintha csak lefesteném. Így egy szép és sima felületet kapna.
* egyrészt a tépőfóliának is plusz ára van ami ennyi négyzetméternél már nem elhanyagolható tényező, másrészt ehhez megintcsak kétféle edző kell amit pont el akar kerülni. Ezt nem neked írom mert te tudod, hanem másoknak. :)
Hogyismondjam. H Amegkérdezed a gyártót, vagy a forgalmazót azt fogja mondani, hogy nem. Ha átgondolod akkor egyértelmű hogy ők a tökéletesre törekednek, illetve ekkor tudják azt szavatolni, hogy nem csak jó lesz hanem szép is illetve fordítva.
De neked valószínűleg bőven elegendő egyféle térhálósító a munkához. Csak senki sem fogja kimondani hogy ez valóban így van.
Én saját részről csak egyféle gyantát és egyféle térhálósítót vennék, attól függően hogy milyen hőmérsékleten fogok dolgozni és függőlegesen vagy vízszintesen. ( preferálnám a lassúbbakat mert azzal több időm van szütymögni, de annak a viszkozitása nagyon kicsi így sokkal könyebben lefolyik a függőleges felületen, vékonyabb réteget alkot, tehát ez meg nehezítő tényező mert több réteget kell felvinni. )
A cég sajna már elköltözott a Nagy Lajosról Füredi útra és már a neve sem Novia, hanem V+3B . Egyébként Novia partner. A Novia központ és üzlet Halásztelken van.
Az a záró réteg csak annyiban más, hgy könnyebben lehet vele relative szép felületet elérni. A vízabszorpciója a legrosszabb valamennyi közül. Én simán be merném vállalni , hogy egy higitó nélküli, nem a leggyorsabb edzős változat a felső réteg. Tudni kell, hogy az epoxi felkenve általában nem ad olyan szép felületet, mint egy lakk, nem lesz könnyű nagyon szép felületet festeni vele.
Manapság már nyilván mindenki olyan tetőt akar, ami kiszolgálja élethosszig. Azonban amikor ezeket kitalálták, kevés alternatíva volt, szerintem azok sem bírták tovább. No meg abból az anyagból csinálták, ami rendelkezésre állt. Biztos nem véletlen, hogy ott fazsindely volt, máshol meg mondjuk nádfedés. Ma már inkább divat és hagyományőrzés van szerintem.
Mindenki azt az anyagot preferálja, amihez könnyen hozzájut :) Ugyan Erdélyben nem tudom milyen az erdők összetétele, a németeknél tudom, hogy (főleg amerre én barangoltam) iszonyatos területeken van nekik vörösfenyő, persze, hogy azzal szeret dolgozni :)
a székely mestereknek hiszek inkább. ök pl. a vörösfenyőt nem szeretik, ha zsindely készítésről van szó. a német faszi meg a vörösfenyőt favorizálja. laikusként még el is lehetne neki hinni, hogy jól gondolja. na, de erdélyben jártamban keltemben nagyon sok zsindelytetős épületet láttam, németeknél talán nem annyit.
Közben kicsit beleástam magam ebbe az epoxy-s dologba, de azért vannak kérdések 😊/😞 ? Egyrészt a selyemfény tök jó, többet nem is kívánnék...
Van ez az impregnáló, amit linkeltem is neked még az 1. körben: 1 kg SR 5550; + 0,3 kg SD 550x; + 0,6L EP235PMXIP hígító itt lehet választani, hogy a térhálósító 5503 vagy 5505 legyen. Illetve írja, hogy kell záró réteg...
1 féle záróréteg van, ez: 1 kg SR 5550; 0,3 kg SD 5504 itt nincs más lehetőség térhálósítóra...
Itt a leírás, ezek szerint (meg a számokból talán ki is lehetett következtetni), hogy a záróréteg térhálósítója a kettő között van kötésidőben, egyedül a "Vízabszorpció" az a pont, ahol a a záróréteg térhálósítója nem a másik kettő kötött van...
A kérdés, hogy elegendő nekem az impregnálót megvenni és zárórétegként epoxy higító nélkül egy adagot kikeverni és azt felhordani? Vagy mindenképp meg kell venni mindkét térhálósítót?
a német fickó nem biztos, hogy jól beszél. a hasítás után még nem végleges a forma. ék alakja lesz ehhez pedig nincs alsó v felső harmad. teljes hosszban lehúzzák a vonókéssel.
Még csak a német fickót néztem meg, és ott azt magyarázta, hogy a zsindely felső oldalának az alsó harmadát (csak ezt a részét veri az eső) nem húzza le a vonókéssel, hogy ne vágja át a rostokat.
Valamit nem értek. Az a magyarázat a hasításra, hogy az nem vágja a rostokat mint a fűrész. De a hasítás után ezt is faragják (késelik). Az nem vágja el a rostokat???
Nem is vagyok benne biztos, hog mindenki akarna ilyen tetőt, sőt... A fiú is valami 20 évet emlegetett, szerintem azért ha valaki most tetőt csináltat, nem 20 évben gondolkodik :)
Megélni biztosan meg lehet belőle, de nagyon szűk a piac, ami ezt keresi, így aztán nem is igen fognak ömleni a szakmába az iskolákból frissen kikerülők.
De csak az, "ami harangszót nem hall" :-) Látom Pali már belinkelte a egyik kedvenc zsindelyes videómat (a másik is erdélyi). Igen szeretem az ilyen régi mesterségekről készült riportokat.
A múltkoriban Pacman linkelt egy hasonló fiút Erdélyből (most nincs kedvem visszakeresni), az ő munkája azért mérföldekkel minőségibb volt, mint ez :) Mindemellett ez is becsülendő, hogy egyáltalán van, aki hajlandóságot mutat ilyen jellegű kétkezi munkára.
Én szoktam csináltatni, van még néhány mester és a családja nálunk, aki ebből él. Olyan eldugott helyen, ahol a medvék az utcán járnak éjszaka és ez mindig így volt.
Fenyőnél a félnyers rönkből kell dolgozni. 40cm hosszúra leszabott rönköket vesznek.
Egy bárddal felszeletelik a zsíndelyeket.
Minden darabot meg kell húzni a vonóval és vastagabb élébe be kell vágni egy géppel a nutot. Utána egy másik géppel bele kell marni a végébe a díszt.
A szerelés előtt, be kell mártani az összest lenolajba egy-két napra és amiután kiszáradt, be kell mártani egy színtelen tűzvédelmi szerbe is.
Duplán vagy triplán kell fedni. Nagyon sűrű kell legyen a cseréplécezés is.
Az élszarufánál össze kell hozni az élet, felfele haladva szűkíteni kell a darabokat, a vonóval. Az vápaszarufánál még nehezebb az összevágás.
A szerelő csapat szinte folyamatosan külföldön dolgozik, nehezen lehet meggyőzni őket, hogy beszorítsanak egy helyi munkát.
Mert itt nálunk olyan fából hasítják a zsindelyt, aminél ez fontos. Ahol ezek a gépek szokásosak voltak, ott meg alapvetően cédrusból csinálják, ahol ez nem számít. Nem tudom, lehet hogy az nem is hasad.
Az Ácsok fb csoportban írták a hozzáértők, hogy régen nem véletlenül hasították a zsindelyt, mert az eltömíti a pórusokat, míg a fűrész pont felszaggatja ezáltal csökken az élettartama és jobban is vetemedik.
Pedig jo szerintem. Ha jol gondolom, akkor a szalaghoszt ugy szamoljuk, hogy: (kerekatmero*Pi)/2+(2*tengelytav) -> egyszerusitve -> (kerekatmero*Pi)+(2*tengelytav)
ha ebben a kepletben a kerekatmerot 1mm-rel csokkentem, akkor 3,14 adodik csokkeneskent.
Több paraméterével is játszom az eredeti tervnek és kombinációjukkal is, de két dolgot eddig adottságnak tartok (amíg másképp nem döntök :)):
- sok évvel ezelött beszereztem két gyári 400-as szalagfűrész kereket (mindig is tervezgettem egy gép építését),
- az alapvető terven nem akarok változtatni, "csak" nyújtom vagy összenyomom.
pl: a 2946mm-es lagunahoz való szalagért 10cm-et kellene növelni a tengelytávon és további 3cm-el növelni a felső kerék magasság állítását (vagy amilyen arányban jólesik elosztani ezt a 13cm-et)
Ennél kisebb és talán egyszerűbb módosítás, ha a felső kereket tartó állványt mozgatod a kívánt magasságra nem? (végülis, csak a szalaghosszak közötti különbség felét hozzá kell adni vagy kivonni egy gondolom egyenes darabból)
A Forestill éledzett lapok sokunknak beváltak (bár inkább a képzeleletbeli skála finomabb vége felé esik a fogméret) , maradt még több cég az országban, amelyek gyártanak méretre .
Hm, pedig ez az A-lap az első a találatok között. Valószínűleg akkor nem Ők lesznek a listám élén :( Köszönöm a válaszokat.
A helyzet az, hogy meg akarom építeni Matthias szalagfűrészét. Hosszas tépelődés után úgy döntöttem, hogy jó kihívás és teljesen kizárt, hogy több százat fizessek egy gyári szalagfűrészért, ami még pont jó a kis műhelyembe és 400mm körüli kereke legyen.
Ugyanakkor Matthias tervei pont olyan szalaghoszt adnak ki, ami Nálunk pont nem gyakori (2670-2700 mm) az eddigi kutatásaim alapján. Nálunk, amit készen lehetne venni (pl: igm, Felder) az vagy 2630mm, 2946mm vagy 3340mm). Vagyis vagy csináltatom a szalagot, vagy eltérek a tervektől valamely irányba, de a műhelyembe még beférjen.
Köszönöm a tippet. Annak a Tápióvalami városban található laposnak az elérhetőségét megköszönném. A lengyel kolléga is csábító, de nem akarok közvetítőn keresztül vásárolni, bocsánat.
Nekem olyat küldtek amilyet kértem (több mint 2 hónap után), de silány minőségű szalagok voltak. Gyorsan vesztették az élüket és fogtőben repedtek 10-15perces használat után.
Az A-lap engem sem nyűgözött le anno. Nagyon alap minőségű, nagyon durva fogosztású szalagot küldtek, inkább rönkvágásra való volt, mint asztalosmunkára.
Egyszer vásároltam én is az A-laptól, de nekem nagyon nem jöttek be. :( A szalagok silányak voltak, és a hozzáállásuk is gyalázatos volt. (le is írtam itt az esetet, de azt most nem adja elő a kereső)
Ők csinálnak/árulnak/éleznek. Én is úgy vettem tőlük 3 lapot a Makihoz, hogy itt a fórumon ajánlották őket. Ennek mondjuk már jópár éve. 3 méretben, 16-10-6 os szélességűeket vettem. A 6-os valamiért nagyon hamar elszakadt, a hegesztésnél. Megírtam nekik, küldtek egy másik lapot helyette. Szóval nekem bár régi, de jó a tapasztalatom velük.
Tudok kettőt is. Az egyik Tápióvalami városban, holnap délután tudok elérhetőséget adni, a másik csak nyárára lenne meg, az Boza Wolában, rajtam kereszül érheted el. Mindkettő nagyon bevált nekem. Méretre készít, hosszúság, fogkiosztás, vastagság alapján.
Az autó javító kittet szárazon csiszolják fel. Majd arra jön egy töltőalapozó ami viszont vízzáró és azt már tényleg lehet nedvesen csiszolni, és az elzárja a kittet a víztől.
Teljesen jó. Én mezei rozsdamentes facsavarral csináltam tölgyet. Nagyon ésszel kellett tekerni, az előfúrás ellenére is néha leesett a feje. Amit utánna a fa tépett le, azt már ilyennel javítottam, az ok mind.
Adalék infó, az akác deszkák több (5+) éve száradnak felületkezelés nélkül, és bár ismerem az akác "habitusát", én jelentős deformálódást már nem várok.
Szélezetlen akác deszkákat szerelek fa stafnira, fedett teraszkorlát jeligére. Eddig sima ügy. Amit eldöntöttem, hogy nem kapupánt és nem sárga passzivált süllyesztett facsavar lesz az a kötőelem, ami a helyén fogja a deszkákat tartani. Hátulról csavarozni nem szeretném (hogy ne látszódjon szemből), azzal bizalmatlan vagyok (20mm mindössze maga az akác deszka vastagsága).
Ezzel ki tudnék békülni, árban sem borzasztó, igazából a postázása többe lesz, mint maga az a mennyiség, amire szükségem lesz (helyben tuti nem kapok), de projekt szinten nem tétel.
Nem tudom melyik milyen arban van. De tobb helyrol halottam mar azt hogy nagy hibakat autó kitt-tel javitanak, lehet szinezni (nem tudom mivel), meg azt se tudom mennyire szereti a vizet :).
A legjobb érzés, mikor a kis élmarónak egy picit laza a befogója ( a kis bögre alakú), és az egész gép lejjebb csúszik benne élmarás közben... Úgy néz ki, egy centivel kisebb lesz a deszka a tervezettnél...
Köszi! De ez macerás, fárasztó, és a hírek szerint azért tiltották be annak idején, mert többen eltörték vele a kezüket. Jobb lenne egy androidos verzió.
Az is érdekelne, hogy van-e olyan bútoros szaki aki vállal aprómunka javítást, konkrétan: komód fiók sínek kiestek a használat során, ezek visszacsavarozása, komód felújítása...
Sajnálnám kilomtalanítani a komódot, mert jó állapotú, masszív fenyőből van...
abban szeretnék véleményt kérni, hogy Ikeaban vásárolt konyhaszéket (INGOLF típusút) érdemes-e javíttani.
8 év használat után nyeklik-csuklik, így tudom legegyszerűbebn leírni a problémát. A háttámla-láb és az ülőrész csatlakozása kilazult, nem tudom már meghúzni benne a csavart. Egyébként meg még jó állapotban van az ülőrész is, a lábai is...
Pontosan. Én általános víztiszta öntő epoxyt használtam, az is jó volt. Csiszolni és polírozni kellett, no meg azért elég lágy a bevonat. Ami azt illeti szerintem ne is a tükrös felületet célozd meg, hanem elégedj meg egy selyemfényűvel.
A tapaszt is nyaralás előtt vidd fel, hogy rendesen kiszáradjon, és legyen egy kis ideje a fával "mozogni". Ha nyaralás után repedések vannak benne, másikat kell keresned.
Ezt a gyiófa mosdótálat csináltam vagy 3-4 éve, ez is hasonlóképpen lett bevonva. Sajna arról nincs infóm, hogy mennyire tartós, mert kikerült a látókörömből a bútor.
Ja, én is valami durvább eszközzel mennék rá ami haladós, aztán esetleg egy finomabbal. Én epoxit használnék, van olyan is amit kimondottan fa impregnálásra használnak. Szerintem egy kiló kiadná bőven kétszer háromszor kenve. Utána felpolírozod, lehet még tetszeni is fog az eredmény. Ha a vizet megtartja, akkor az epoxit is. Csak előtte jól szárítsad ki, egy -két hétig a szomszédnál kell fürödni. :-)
Én nem kapirgálnék, hanem nekiesnék legyezőtárcsával, az mindent leszed. A mezei fatapasz inkább csak kozmetikai javításokra való, olyat keress ami keményebbre köt és nagyobb repedésekhez is jó, pl:
Az előző tulaj nem túl szerencsés ötlete miatt, a fürdőnkben egy dézsa van hagyományos kád helyett. Csak zuhanyzásra használjuk... A jelenlegi felület szerintem mindennel is le van kenve (lenolajkencétől kezdve a vastaglazúrig kb.) és elkezdte ledobálni a valamilyen lakkréteget is magáról helyenként, ez szép huplis felületet is hagyott maga után (értsd, a puha részek a fából eltűntek, az erezet keményebb részei pedig tartják magukat...). Vannak egyéb hibák is, de most inkább csak egy állapotfenntartó javítást végeznék.
Ezért az alábbi kérdéssel fordulok a társasághoz:
1. Gondolom, le kellene csiszolni a felületkezelést. Lakkréteget hőlégfúvó mellett lekaparni, ha nagyon makacs?
2. Lesznek/vannak lyukak/hiányok a rendszerben. Valamilyen kitöltő anyaggal arra gondoltam, hogy le kellene "glettelni" az egészet, hogy valamilyen szinten tartós maradjon. Erre sima folyékonyfát lehet használni? Esetleg epoxy-val kiönteni (nem feltétlen kísérleteznék ezzel). Egy felületkezelés/ lakkozás után ezek mennyire maradnak rajta a fán? Főleg ilyen intenzív használat mellett?
3. Mivel kellene lekenni, hogy még mondjuk 5 évig használható maradjon? Fa erezetről már rég lemondtam, fekete/barna zománcfesték is szóba jöhet, csak itt is a fán maradása a kérdés számomra.
Tudom, lehet az egészet ki kellene vágni érdekes látvány egy dézsa egy 4. emeleti lakásban, de
Mondtátok a múltkor, hogy valamit kezdeni kell a maradék epoxy-val, mert mindenképpen lesz. Az első öntésnél csináltunk a lányommal csillám szivecskéket. De a második, harmadik öntésnél pont nem foglalkoztam vele, csak simán kiszedtem a keverőpohárból a maradékot
Lejött a lányom a műhelybe, ránéz, és megkérdezi, hogy söralátétet csináltál apa ? :)
Én épp tavaly nyáron jutottam hozzá 2 "rönköcskéhez", azok kollégámnál pihennek, hogy deszkát gyártson belőle. Nagyon kíváncsi vagyok rá, rá is kérdezek jövő héten :)
A szilva nagyon szép sötétbordó, szinte lila tud lenni. Egy barátom összeszedett annyit, hogy kijött belőle egy ebédlőasztal meg székek. Mindig irigyeltem ;-)
A másik részer a kérdésnek jobban izgat, hogy eleget száradt-e. A fa ki volt száradva, azért vágtam ki. Kb 7 centi vastag 40 centi hosszú ágacska. Ebből vágnék vékony lapokat. 2-3 éve vágtam, udvaron, fedett helyen száradt.
Így van, nagyon szép markolatanyag a szilvafa bicskának is és késnek is. És ahogy írták is előttem, eléggé keményfa a szilvafa anyag, szóval nyugodtan mehet vágódeszkába!
Meg kéne nézzed a katalógusbeli beszerelési rajzokat, méreteket, mert nem lennék meglepve, ha meg se tudnád csinálni úgy, ahogy írod, mivel ráütődőre tervezték a mozgást,és közézáródónál valami valahová be fog akadni.
Talán azért sem létezik hozzá közézáródó ábra/méretezés, mert úgy nem lehet jó?
Dísznek lesz a deszka, vagy használni? Első esetben semmi kockázat. Használni meg... ha nem aáztatják a mosogatóban akor szerintem lehet. Ne felejtsd el hogy bicska meg késnyeleket is csinálnak szilvafából, és ott is bírja a strapát.
Van pár rönköm, saját kertből pár éve kivágott szilvafa. Mekkora kockázat ezekből vágni 2mm-es csíkokat, és beleragasztani a vágódeszkába? Bütüs deszka, íves vágás lenne.
Olyan kérdésem lenne hogy 2 5x10-es szarufát össze tudok fogatni facsavarral,de kapupánt csavarra is gondoltam. Viszont ha a 2.szarufának a hosszabbik oldalába csavarnám,nyilván nem tudom megoldani. Valami olyan csavart keresek,aminek lapos a feje,de hegyes a vége. Köszönöm a javaslatokat!!!
Itt is megpingelem a Tisztelt Társaságot, hátha érdekel valakit (hirdetések még "review" állapotban vannak). Bocs, de hogy ne szpemmeljek sokat a hirdetés szövegét is képben rakom be, meg párat a cuccokról, illetve a lényeges linkeket is. A "privát üzenetet" itt kérem lefordítani az adatlapomom található email címre.
Erősítsen meg vki, ha már csinált ilyet: közézáródó előlappal csinálnám meg a felső szekrény felnyíló ajtaját, Blom aventos HK tok vasalattal. A vasalat pozícionálására mindenhol a ráütődő előlapos szereléshez adják meg a méretezést, és elképzelésem szerint egy előlap vastagsággal kell ehhez képest beljebb tenni. Jól gondolom?
azért ez csak a videón szép. rohadtul nehéz a pontosan elhelyezett furatok készítése, még asztali fúrógépen is. pontatlan fúrás esetén elég bajos lesz vele dolgozni.
Igaz, ezek nem méh-sejtes kialakításúak, viszont cserébe szélesebbek és hosszabbak, valamint vastagabb a "polifoam" a hátoldalán. Beretvára lehet velük fenni bármit.
Én most vettem egy ilyen szettet a Temun (vessetek meg érte :). Jelentősen olcsóbb, mint a vélhetően sokkal jobb DMT vagy akár az amazonos verziók.
Élezésre vettem , nem síkolni, egy 6-os sort. Még nincs vele nagy tapasztalatom, de van rajta valami abrazív anyag, viszi a vasat, az kétségtelen. A kérdés itt az élettartam lesz, de ennyi rizikót megért . Egyébként az minden ilyen gyémántporos lapra igaz, hogy az első használatnál bitang, aztán kicsit romlik, kérdés, mennyire marad használható.
EWgy dolog: valamennyire flexibilis a lap, tehát kemény alapon kell használni.
Zoli, nekem voltak/vannak 140/600/800/1200 gyémánt lapjaim. 140-et csak durva csorbulásra használtam, többit meg síkolásra (is). Szóval: igen, jó lesz síkolásra. Az eddigi tapasztalataim alapján /remélem annak is, aki megvette a kingeket tőlem :)/
köszönöm szépen. lehet nem veszek ilyen lapító síkot. van 400-as gyémánt kövem azzal is megoldom ezek szerint a tisztítást és a síkólást. azon is elgondolkodtam, van az amazonon ULTRA SHARP 300, 600, 1200 ami durván 210 dollár vámmal áfával szállítva. Vizes köveim vannak 1000-től fölfelé, síkolni meg nagyolni jó lehet majd a 300-as gyémánt?
Van sok helyen DMT. Én német ebay-en vettem, mondjuk az magánszemély volt. 95 mikronos az enyém. A legtöbbet a 250-es követ kell tisztítani/síkolni, ez hatékonyabb. A finomabb köveket csak ritkán kell megigazítani. Azokhoz kicsit durva, de a 250-es sima kővel lehet azokon is finomítani. A keret a kumiko körül nem tölgy. Szeszes páccal van fenyő színezve, dán olaj és wax van rajta.
Ez tök jó, de ettől még nem evidencia 15 ezerből a dupla ágy...
mondjuk úgy is lehet, mint a Stahl Judit főzőműsorában a "Budai", akinek a dobozában van egy fél kiló csirkemell, hagyma meg krumpli (abból főz valami remeket, ami kéznél van)... és akkor közli, hogy hát főzzünk szarvasgombás csirkebecsináltat petrezselymes burgonya szatéval...
ja hát a szarvasgomba, a tejszín, a friss petrezselyem, a lepkeszegmag, az olivaolaj, az avokado meg csak úgy volt....
Szóval ha csak így nem...
Mondjuk épületfa minőségű fenyőből kijöhet nagyjából a faanyag (az, hogy milyen lesz ágynak, az most más kérdés), de akkor ott még a "dobozon" kívül sok mindennek kell lenni a csiszolópapíron és kötőelemeken meg ragasztón át a felületkezelésre használt anyagig...
nagyon szép . ez a külső keret is füstölt tölgy? a múltkor írtál egy síkólóról. az amazonon kívül is lehet valahonnan rendelni a DMT márkát? Ott találtam 2 fajtát 95 és 120 mikron jelzéssel. melyiket ajánlod, vagy ha neked is innen van akkor 95 vagy 120 a nyerő?
Még nem mondtam, hogy a korábbi ajtóátalakításon túl vagyok (ami hsz-re hivatkozok most).
Az alapsztori: beltéri üvegezett ajtót kisebb falnyíláshoz kellett átalakítani. Csekkolás után kiderült, hogy nem 25mm-rel kell kisebbre venni (ahogy a kiinduló hsz-ben írtam, hanem 50mm-rel. Még jó, hogy többször mértem és nem szivattam magam széjjel :P Így aztán az ajtólapnál a zsanér és a kilincs oldali anyagból is vágnom kellett, új falcolást kialakítani, zsanéroknak új fészket kialakítani. A tokot csak egy helyen elvágtam fönt, csapolás és egyéb úri huncutság nélkül egy lemezzel a hátoldalán összecsavaroztam. Itt meg is repedt beszereléskor, látszik egy hajszálrepedés, de toszni rá.
Ami szívás volt, hogy a 25mm anyag eltávolítása után helyenként üregek bukkantak fel az ajtólapban. Azt betömködtem, meg beragasztottam hulladék faanyagokkal. Aztán csiszolás, fatapaszolás,csiszolás. Festés. A festés volt a legnagyobb szívás. Elég narancsos lett. Szerintem hideg volt a jó terüléshez, 7-10 fok körül. Meg a technikám is valószínúleg nem mondható profinak. Aztán ez nem tetszett, visszacsiszoltam kicsit, hogy a narancsosság eltűnjön, végül lefújtam festéksprével. Láttam már szebbet is, de egész jó lett a végeredmény. Még egy flakon festékkel szebb lenne, de már nem akartam többet fújkálni.
A kilincs és zárszerkezet még nem megoldott, a régi kilincsszerkezet ugye nem megy bele, mivel 25mm-rel keskenyebb lett a fészek neki. Majd fabrikálok ahelyett valamit.
Jó, nem akartam vele "dicsekedni", de a többieknek akkor elmondom...
... kaptam Bambulától egy nagyon becses ajándékot. El kell hogy mondjam: élőben ugyanolyan szép, mint a képeken. Nagyítóval sem találok rajta illesztési hibát.
Lehet hogy lebecsülöm magam, de sosem lenne türelmem ilyen pontosságú munkára.
.. de nem egy komplett és normális ágykeretet. Valamit te nagyon félregondolsz :-) Vagy .. van mindened (szerszám, nyersanyag) hozzá otthon, és a saját munkaidődet értékeled ennyire. Akkor, esetleg. De akkor sem túl jó órabérben gondolkodsz.
A lányom a gyakorló félévet Berlinben töltötte, egy vasúti kocsi gyártónal (igen, a B-betűs). Kitanították, hogy a baba-pelenkázó kiírásába be kell venni, hogy 160kg-os terhelésre kell méretezni. Megkérdezte, hogy ki látott már 160kg-os babát. Elmagyarázták neki.
Van valami géped otthon? Szúrófűrész? Azzal már neki lehet állni, meg kell egy normális véső, 12-es, az kb 3-4 ezer. Egy doboz faragasztó, meg a Lidl-ből a pici japánfűrész még hasznos. Vagy lehet tiplizni is, egy jó sablonnal már nehéz elrontani.
Az ajánlott gyalult borovi fenyő deszkát szerintem csak asztalossal tudnám csináltatni. Bútorlapszabászat szerintem nem foglalkozik ilyennel. Ez bonyolítja az ügyet. Körbe kell még érdeklődnöm.
Én sem zárom ki, azt mondom, hogy ezt nem engedheti meg magának :) De a mi véleményünk mindegy is, ahogy 409 is írja, itt több (komoly) probléma is fennáll. A hosszanti csíkok azok oké, lapka hibák, de a széles árkok? Van elképzelésem, hogyan keletkezhet ilyen (deszka közepén!), de bele se merek gondolni, hogy valaki ilyet csináljon, és ha ez nem elég, még közszemlére is teszi. Hát esküszöm, amikor először használtam (nem Hammer) gyalut, akkor ha akartam volna se tudtam volna ilyen barázdákat beletenni...
A másik opció, ez most jutott eszembe, hogy az árkok eleve benne voltak a fában, azt próbálta "kigyalulni". Ez magyarázat lenne arra is, hogy a csíkok az árokban nincsenek benne. Ez esetben nem értem, miért nem tolta síkra, hogy ténylegesen csak a lapkahibák látszanak.
Valami nem kerek ezzel a történettel. Az hogyan van, hogy nem síkot gyalult, hanem "ugrások vannak a felületbe? Ahol mélyebben szedte ki az anyagot, ott a csíkok sokkal kevésbé látszanak. ??
Én nem zárnám ki a Hammer felelősségét, nekik is lehet rossz napjuk, ellenőrizetlen alkatrészük, stb. A poszt ezen részét nem kommentálom. De, hogy ez itt nem kizárólag késtengely hiba, hanem a lapkák is problémásak az biztos. És szemmel is láthatóan nem kicsit csorbák. Azt meg a lapkák forgatásakor (ahogy a srác írta, hogy megtették) észre kellett volna venni.
Azt, hogy a hibák hogyan keletkeztek azt innen nem tudjuk megállapítani.
Nem használnék bútorlapot, műanyaggal burkolt pozdorját az áruházakban is kapni - sajátot csinálni meg leginkább azért van értelme, mert jobb/szebb/tartósabb lesz, mint a bolti. A kötségeket ha számolgatod, vedd figyelembe, hogy egy egyszerű fenyő ágykeret sincs már 100e alatt, pedig az Etsbergernek tényleg jó az ár/érték aránya:
A másik, hogy egy Hammer kaliberű cég ilyen új gépet nem engedhet meg magának, ami ezt produkálja első alkalommal (és másoknak sem volna szabad). Itt vagy szállítás/telepítés során vertek valami nagyot, nehezet és keményet a tengelyre/lapkákra, vagy nem egy 0km-es gép csinálta, pláne nem Hammer.
Nem vitatván azt, hogy lehetnek és vannak hibás késtengely darabok, (és persze ezek már az első gyaluláskor megmutatják mennyire szarok), de én továbbra is azt állítom, hogy ez itt pl. egyértelműen csorbult lapka(ák).
Bútorlapot felejtsd el ágynak. Gyalult borovi fenyő-deszkákból össze lehet rakni egy ágyat. A láb és fejrészt illik csapolni, illetve az éleket maróval kerekíteni, a két oldalát megfelelő vasalattal össze lehet rakni. Ágyrácsnak lehet sima léceket is rakni, de ajánlanám inkább a jófogásról beszerzett ágyrácsot, aminek azért van egy kis rugózása is.
Nekem sima pengés gyalum és spirál késes marófejem van. A Paco által említett "örök beszabályozottság" mellett - bár kb ugyanezt tudja a Felder/hammer és sok más gyorscserés kés is - azt látom nagy előnyének, hogy egy csorbulás gyorsan és olcsón orvosolható. Én most toltam át a sima pengés gyalun egy benőtt szöget, azóta kis plusszos csík van minden felületemen, épp nem akkora, hogy kedvem legyen 3 kést kikukázni.
A másik fórumon tett fel egy profi asztalos srác pár elborzasztó képet, hogy neki milyen a Hammer spirálkés (csak a hosszanti csíkokat nézzétek):
Én azt látom egy sima gyalu és egy spirálkéses marófej alapján, hogy éles pengével, jól beállított eszközzel mindkettő gyakorlatilag tökéletes felületet tud adni, de a spirálkés kevésbe szakítja ki a problémás anyagot.
Ez a spirál maró, hunyorogva, súrolófényben itt is lehet látni a kések illesztésénél vonalat, de ez kisebb, mint a fa pórusai, élőben láthatatlan. Jobban látszik a kézmegremegés az előtolásnál.
A Jysk gazdaságos fenyő ágykerete mellett nem mennék el szó nélkül :)
Abból volt egy típus (nem tudom forgalmazzák-e még), hogy két furnérlap között darabokból összeragasztott tákolmány pihent. Ez akár jó is lehetne (de legalábbis nem csúnya), mondjuk olyan helyen ahol nem használják. Pláne nem gyerekek. Más esetben hamar rájössz, hogy igen rossz döntés volt.
Saját tapasztalat sajnos, akkor még nem voltam felvilágosult hobbiasztalos, és hittem a cédulának, hogy fenyő ágykeret...
Hehe :) A helyzet az, hogy megfordult a fejemben, de nem igazán volt itthon olyan anyag, amivel alaposabb tesztet tudtam volna készíteni, meg hát sajnos nem mindenkinek van vénája az ilyesmihez. Azóta még egyszer megnéztem az anyagokat, és bár képen továbbra sem tudom megmutatni, annyit láttam, hogy az egyenes késes gyalulás után a tölgyön (kb. 25 cm széles pallódarab) kivehető egy nagyon halvány hullámmintázat, míg a spirálkéses felület tényleg tök sima, és egy kicsivel fényesebb hatású is. Ez utóbbi a másik tesztdarabon, a fenyőstafnin is megfigyelhető.
Azért valljuk be, elsőre nem ennyire triviális a dolog. :) A másodiknál már nem követi el az ember azokat a hibákat amiket elsőre még nem is sejtett. A harmadik már szinte hiba nélküli :dd
Számolgattam, tervezgettem a leírások alapján, még nincs eldöntve semmi.
Egyelőre arra jutottam, ahogy írod Ádám, hogy nem igazán éri meg ezzel vesződni. Ha lenne erre meglévő faanyagom, akkor igen. De nincs. Lapszabászatban vágatnám, én csak összeszerelném - ez volt az eredeti terv. Bútorlap esetén az élzárás (főleg a 2mm vastag ABS) ára annyira torzítja a produktum árát, hogy amiatt lesz túl drága az egész.
Még matekozom rajta, használtak is szóba jöhetnek.
Úgy néz ki a Temu nem az az oldal, ahol fontosnak tartják a válaszolást. Elégedj meg azzal, hogy olcsó. :-)
Végül rendeltem másik eladótól két garnitúra hasonló szerszámot csak nyél és doboz nélkül. (a lapka és a lapkatartó fém szár)
Olcsóbb, mint itthon csak egy bármilyen lapka. Összességében viszont lassan arra hajlok, hogy talán jobb lett volna lassanként megvenni 3-4 hagyományos Narexet.
Ezen inflációs időkben nem vagyok képben, de korábban az volt a jellemző, hogy a Jysk, Ikea , stb. gazdaságos fenyő ágykereteinél nemigen tudtál optimálisabb megoldást csinálni.
Vagy drágább és jobb/szebb, vagy olcsóbb és teljesen használhatatlan lett, rossz esetben a kettő szerencsétlen kombinációja.
A használtpiacon meg egészen jókat lehet kifogni olcsón.
Intuícióm alapján azt tanácsolnám számodra, hogy keress használt, vagy új gyári megoldást.
Pl. ilyesmi? Ezek kb. semmiből nem állnak, négy keményfa deszka, négy vasalat, azokra egy-egy db. 8x8-as gerendadarab lábnak, aztán mehet bele az ágyrács és a matrac. Fejrészt felteszed két laposvassal.
Csináltam ilyet sárga fenyőbül is meg gyertyánbúl is.
Tényleg nem egy kunszt. Megcsinálod (összecsapolod a lábfelőli véget ízlés szerint, meg a fej felőli véget is ízlés szerint magasabbra, hogy a párnát megtartcsa), osztán összekötöd két oldaldeszkával. Rakol belé matracdeszákat oszt minden büfé...
> Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen
Ebből kettőt választhatsz :)
Egyébként ez egy teljesen alap asztalos meló, szinte minden könyvben benne van pár variációja. Vagy youtube-on keress rá, hogy "diy bed", kismillió találat lesz, és ott el is mondják legtöbbször, hogy hogyan is kell megcsinálni. Anyagnak szinte bármi jó, rétegelt, laminált, keményfa, puhafa, raklap, uszadékfa, akármi. Sok youtuber publikál kész terveket is a videók mellé, általában pár dolcsiért odaadják. De ennyi infó alapján nehéz megmondani, hogy mi lenne neked pont jó. (milyen stílus ? van valami kinézett minta ? milyen igénybevételre kell tervezni ? (értsd - ki fogja használni ? nem mindegy, hogy a kanos tini, vagy a nagymama) milyen gépparkkal tudod megmunkálni ? mi számít drágának ? ...)
Egy egyszerű ágykeretet szeretnék csinálni/csináltatni. Ami annyira készen van (illetve lesz), hogy csak a 200x90 cm-es ágybetétet kelljen beletenni.
Vannak készen ilyen tervek? (jó, valakinek biztos a bútorgyárban, de nem erre gondolok :P)
Bútorlap vagy rétegelt lemez (milyen vastag?) vagy más anyag ajánlott inkább? Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen :)
Nem lett lényegesen csendesebb, bár egy kicsit más jellegű lett a hangja. Nehezen tudom megfogalmazni, miben más, már csak azért is, mert az eredeti tengellyel össz-vissz kb. 3 percig működtettem :)
Lágyindító "áramkör", "elektronika" vagy akár semmi. A reléről még az egyszerű parasztember is tudja, hogy az kikapcs-bekapcs, aztán ha sokat kap akkor úgy összeég, hogy isten szét nem választja.
Szóval szerintem nem ezért hívták így, hanem mert balfaszok és nem értenek hozzá :)
Nem említetted, hogy csendesebb lett a gép... ebből arra következtetek, hogy valójában nem feltűnő a különbség, pedig ezt szokták egyik fő előnyként említeni.
Én a legnagyobb előnyét ennek a fajta tengelynek abban látom, hogy nem lehet bele a kést "ferdén" berakni Olyan sincs, hogy félreköszörült íves kés. Ha a tengelyt és a tartókat egyszer megcsinálták síkra akkor az örök életében az marad (persze ha nem dobálunk vele macskát....), és a lapkák éle mindig egy egyenes vonalat fog kiadni.
Jelentem, a farkas báránybőrbe bújtatása sikerült, a páciens jól van és szépen működik.
A gyalult felület valóban szebb, mint az eredeti késsel volt. Nem ég és föld, de látható a különbség (fotón azonban nem tudtam érzékeltetni, pedig próbáltam). A 40 kés beszerelésével együtt úgy 4 óráig tartott az egész (de nem vagyok gépész, szóval mindent át kellett előre gondolnom, bár elég jó leírást adtak a cseréhez). Amúgy így közelebbről is megismerve a Metabo DH330 nagyon masszív gépnek tűnik, Műanyagot gyakorlatilag csak burkolóelemként láttam benne.
Ja, érdekelne valakit a csak kipróbálásra használt, gyakorlatilag vadiúj eredeti késtengely a késekkel és csapágyakkal?
Azért írják azt, mert az egyszerű parasztember a traktor mellől azt a szót már ismeri, a triacot meg nem. És nekik szánják a hírdetést, hogy menjen a flex mindig,mindenhol!
Jaja, amit Amadues linkelt: ugyanazt és ugyanonnan -> kézi körfűrészbe, gérvágóbva és haver abszolút "márkamentes" 230-as flexébe is beleműtöttük. Múkod.
Ha beírod a keresőbe, biztosan találsz számos találatot. Elég sokan szereltünk be ilyet, nekem pl. a Metabo gyalumban van. Olcsó és jól működik. Bár szerintem nem ebből a boltból származik, amit pl. én vettem, de ugyanígy néz ki.
Annó, amikor a faházat csináltam, én is ezzel estem neki. De annyira vékony és hajlékony a pengéje, hogy bármit csinálsz, a gépi vágás után lesz egy "ugrás" a síkban a kárminál. A japán mesterek biztosan megoldják 200 év tapasztalattal, de nekem a legjobban a mezei rókafarkú fűrész vállt be. Kármit befejezni pillanatok műve vele.
Szerintem ha úgy érzed, hogy sokáig nem lesz "kedved" hozzá akkor egy lemezdarabot tegyél elé, azt fesd le. Az jól megvédi a víztől amíg megjön az ihlet.
Fölmásztam, megcsiszoltam és nincs jó állapotban, korrekten nem festhető, de a nagy része még csak kicsit felpuhult, nem esik magától szét.
Az ablakot magát már kivettem és újragyártottam, most egy hungarocell lap helyettesíti. Pár éve vár a beépítésre, és ahogy a klasszikus mondja, akkor még nem sejtettem…
Teljes megelégedéssel használom. Anno a karácsonyi dísznek gyártott csillagokat (valamilyen keményfa lehetett) az egyikkel szeleteltem, hogy kevesebb legyen a vágási veszteség.
A padlásablakaim körül eléggé tönkrement a faszerkezet, nemcsak a festés, de a fa is.
Nyilván a legjobb megoldás az egész kutyaház újjáépítése lenne, tető megbontással, új kiugró ácsolással, bádogozással. Ehhez még gyűjtöm az erőt.
Van-e szerintetek értelme a festék ledrótkorongozása után PU ragasztóval felragasztani-szögelni egy újabb deszka réteget a régi rosszra és azt felületkezelni? Amíg megjön az erő.
Vagy kenjem csak le valamivel a félig-meddig korhadó fát a végleges megoldásig?
lassan 4 éve nyúzom az első pengét, és még mindig előbb nyúlok érte, mint valami gépért. A colos keményfa deszka sem volt nagy ellenség 25 centi szélességben.
