Pont most kezdesz mikor otthagytam ~170.000Ft-ot náluk az elmúlt 2 hónapban :D Viszont egy kérés/tanács, ha már nem lehet bankkártyával fizetni, csak átutalással, nem tudják a kollégáid megoldani, hogy ami reggel beérkezik raktárra termék ne délután 17:30-kor küldjék az előre utalásos számlát és aznap már ne érjen oda az utalás ? :)
Tormek faeszterga szett miatt még lehet zaklatlak, ha már kiléphetsz a friss hús pozícióból :)
Köszönöm! Ha 300 forinttal számolom a dollárt, az 1700 dolláros kedvezmény nélküli árral 510.000 Ft-ba kerül. Az előbb néztem a KENTECH Kft-nél, hogy a kisebb JET JWDS 1836 hengercsiszolójuk, ami nem is tud oszcillálni 519.000 Ft-ért árulják. Érdekes, hogy külföldön ennyiért már a nagyobb oszcilláló gépet is megveheted.
Udvaron parkolási lehetőség adott, várunk szeretettel, de sajnos nem oly nyugodt mint szalonnál volt, de vigyázz, könnyű elcsábulni :D
Itt már nagyobb a márkafelhozatal, mint korábban, van Dewalt (további kedvenc marad :D), Metabo, Makita, Milwaukee, Hitachi, Festool. Remélem lehet ezekből választani (nem, nem lehet, túl nagy a választék amúgy :D)
Más: meglestem a makita lamellázót mennyire kotyog Dewalthoz képest, s kb ugyanaz, szinte semennyire :D.
Szóval szeretettel várok mindenkit, aki betéved :)
Cégnevet szándékosan nem írok, mert kocsog vagyok, akit érdekel úgyis rákeres, de nem ám elárulni itt publikusan :D
Egy kis érdekesség a JET-től. A legújabb fejlesztésű JET 2244 oszcilláló csiszológépük. Én nagy hasznát venném, csak az a baj, megfizetni nem tudnám! :-(
Úgy tudom Magyarországon a JET gépeket csak a KENTECH Kft forgalmazza, de a weblapjukon ezt a gépet még nem árulják. Azért az árára kíváncsi lennék!
Igen, rövid az asztala. Viszont öntvénynek látszik az egész és ennyiért elég olcsó. Akinek kis helye van lehet még előny is a rövidebb asztal. No, nem akarom reklámozni, nem én árulom :-)
Örök gondom a festés, egy barna, bézs, színvilágú konyhába készül egy kis szekrény fenyőből.
Hirtelen felindulásból, világos barna, matt zománcfestékkel kentem le, az első réteg kicsit túlságosan is "lazúros" lett, a második után már dominált a barna, de még látszik a fa struktúrája. Jobb lett mint amit vártam, kap még egy réteg lakkot, a teteje csak lakkozva lesz, a kétszínű, bútorhoz hasonlóan.
Azért ez egy 50 éves fúrógép, kaphatott ez eleget.Jó esetben működőképes, rossz esetben még egyszer az árát rá kell költeni. Annyiért pedig már ki lehet fogni kipróbálható, üzembiztosabb gépet.
Persze, én most magamból indulok ki és számolgatom, hogy először fizetnék egy tízest, hogy valaki házhoz szállítsa, utána kitapasztalnám a hibáit és jönne újabb tízes elvitetni egy gépműhely, majd egy harmadik hazahozatni. És aztán a javítás költsége, netán egy motor tekercseltetés.
De abban Ferinek természetesen igaza van, hogy ez a fúrógép, nem a barkács vackok.
Nekem is ilyen van asztaliban. Az csak 60kg körül van.
Amíg csak csapágyat kell cserélni, addig oké, de ha kiderül, hogy a motor is a végét járja, véletlenül felborult és kapott a tengely egy kis ütést... De mindezt csak a műleírás mosom kezeimet jellege miatt írom. Aztán az is lehet, hogy pöcre indul.
Skacok! Ez a vas ennyiért ingyen van, még ha ki kell cserélni benne az összes csapágyat (4 db és ebben már a motorcsapágyak is benne vannak), meg még a motort is. És még akkor is alatta leszünk az általatok egekig magasztalt Bosch cuccnak árban. Csak ennek alá lehet rakni méteres vastag anyagot is ha akarod.
Fikázni nem kell, aki akarja megveszi, aki nem akarja, nem veszi.
Van az úgy, hogy az embernek megváltoznak a dolgai és nincs annyi szabadideje mint amennyire korábban számított.
Én látatlanban nem írnám le ezt a gépet. Persze meg kell nézni alaposan.
Az látszik a képeken, hogy vakrozsdás. Ezeknek az oszlopa öntvény, nem szokott mélyen, kráteresen rozsdásodni. mindenesetre le kell csupaszítani és alaposan átdörzsölni. A főorsót megmozgatva kiderül a kotyogás és a holtjáték. Ha nekem kéne, vinnék egy frekiváltót és megforgatnám az egészet. Ami viszont nem látszik a képeken, az az asztalemelés fogasléce. Ha hiányzik vagy törött, akkor az nehezen pótolható. Ha valakinek van ideje és némi pénze rá, akkor még akár egy "gyöngy a sárból" is lehet. Ha a motorja le van égve, még az is megoldható. 5-600 W körüli motor van rajtuk, a tekerés se egy ökör ára de éppen másik motort is lehet rá mókolni. Ha közel laknék, én bizony megnézném.
Mert megnézte mennyiért vette, mennyibe kerülne beletenni azt a kicsit, és hogy utána mennyiért tudná eladni és a három szám viszonya nem stimmelt. Így most annyiért akarja eladni mintha felújította volna.
"Eladóvá vált egy korábban felújításra vásárolt fúró gépem ! Nem sokat tudok róla 380 as motor van rajta , elvileg működött , de úgy áll a garázsba mint amikor megvasaroltam! Ebben meg van anyag kb 100-120 kg és 160-165 cm magas! Kis ráfordítással elég sokat kibír meg a gep és meg hálálja !"
Akkor miért nem fordította rá azt a kicsit, ha eleve felújításra vásárolta?
Nalunk van ablakok a pincen, igy ott elfernek a viragok. Cserebe a "muhely"-nek nevezett helysegem igy is tele van, meg osztozik is futos bringas eszkozokkel :).
Ez fúrógép LESZ, ha valaki rendbe tudja hozni. A leírás alapján ki tudja... Félő, hogy leharcolt darab és mire mindent kicserélsz rajta, az ára dupla annyi lesz.
Én hasonló helyzetben végül a helyiség kettéválasztása mellett döntöttem. A növények egy kicsit szorosabban vannak, viszont tavaszra nem lesznek vastagon fűrészporosak :)
Nekem télre egy nagyobb asztalfelületem marad elérhető egy jó nagy garázsban, ezért van kis esztergám, tormek, kis szalagfűrész, kis szalagcsiszoló, hogy valamit tudjak ott matatni, mert a sok gaz kiszorít.
A télikert sem fogja megoldani, mert nem figyelsz oda egy szombat délelőtt és dupla annyi gaz lesz, aztán jövő télen már újra nem férsz be a garázsba....
Elkerülhetetlen a műhely befejezése :) Ezt az asszonynak is meg kell értenie :) Így hobbiasztaloskodni nem lehet, csupa por lesz az összes virág, törölgetheti/zuhanyoztathatja majd őket (mondjuk ez egy terebélyesebb leandernél gondot okozhat). A virágok érdeke, hogy kész legyen a műhelyed :)
Szerintem is legegyszerűbb fóliázni, keress egy megfelelő fém rácsot, és illeszd be a sütő fölé - így szellőzés is megoldott. Az alatt már nem feltűnő, ha egy kicsit elüt a szín.
Ezért kell átrendezni mindent úgy, hogy ne legyen benne 30°-nál kisebb lejtés (szegély, kert, ablakpárkány, stb). Ami vízszintes, az a virágok helye és kész. Az sem baj, ha nem lehet tőlük mozdulni... :S
Osztozni kell a helyen. Itt a lehetőség, hogy készíts fából egy komolyabb virágtartót a garázs azon részébe amiről le tudsz mondani, és oda összezárod a gazokat. Lehet hog ynem lesz olyan szellős, mint ahogy eredetileg az asszony rakta, de még mindig jobb mintha kikerülne a hidegbe - ráadásul még hobbizhatsz is közben.
Elkepeszto komoly szakmai problemaba futottam bele, es kivancsi lennek a velemenyetekre a kezelesevel kapcsolatban.
Mint hobbiasztalos a garazsban dolgozom, alakul a muhely, de jonnek a hidegek, es a felesegem elkezdte a viragokat a garazsban teleltetni... A fureszhez csak a leander erdon keresztul férek hozza, a gervago elott hegyekben a muskatli, a munkapadom nem is latom a sok viragtol. Semmilyen szakkonyvben nem talaltam ennek a problemanak a megoldasat, gondoltam megkerdezlek titeket. Mi a szakmailag helyes megoldas ? :)
> sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy mindenből legalább Makita minőséget vegyek.
Ugyanennek a mondatnak az a masik olvasata hogy "nem engedhetem meg magamnak hogy azert szivjak mert szarok a szerszamaim". A kerdes az idofaktor... Makita szalagcsiszolot talan 30-35k-ert vettem, eleg sok csiszolaszon van tul, es nem latszik rajta hogy barmi baja lenne.
Végül nem vállaltam be én sem a függesztett butortest előtt futó megoldást pont azért mert darabolva van az ajtó. ezért lesz sima sínen futó. A lao talalkozasoknal 0,4 és elzárást kertem de lammaloval is síkban fogom tartani. Oldalt kap egy u profilt aminek a frontrá eső része 4-5 mm
"itt arra gondolsz, hogy sikban találkozik két elvágott lap? és az nem szerencsés?"
Igen, arra gondolok, hogy van két bútorlap, amit élben illesztesz. Gyakorlatilag toldasz. Ilyesmit nem nagyon találsz egy gyári (tervezett) bútornál. Nagyon nehéz kivitelezni, hogy az az illesztés szép legyen. Ráadásul idővel az az illesztés csak rondább lesz. Nem véletlen, hogy a bútorlapoknál az élzárás kötelező elem és sok múlik a minőségén. Közben most megnéztem a tolóajtót, amire hivatkoztál. Ott is anyag/színváltás történik. Ha ilyen nagy, egybefüggő felületekkel akarsz operálni, akkor egyfelől megfelelő merevítést kell alkalmazni, másfelől feltételezem, hogy ez egy függesztett rendszer. Valószínűleg egy megfelelő fólia lenne a legkézenfekvőbb megoldás. Az, hogy 0,1mm-rel "eláll" nem lesz rosszabb mintha megpróbálkozol valamiféle betét bemarásával.
Most találkoztam pl babaágynál azzal, hogy a korlát rész miért nem illeszkedik jól. Széleken halál pontos, középen meg rés marad. Mérek, naná, középen a "deszka" nem egyenes... Pedig direkt egyengetve is volt a köcsög :D
Megint nézhetem meg a gép beállítását... Nem baj, visszaköltöztem garázsba, fix helye lesz már mindennek, nem fér be az új kocsi :D
Igen, ez műhely, frissen pakolva is kupi van, nem mint Pacman műműműhelye :D
A helyedben elmennék olyan helyre ahol árulnak dekort, pl Lapp-fa Kft. vagy tartanak A4- es mintákat. Vagy felhívnám pl. Faforg- Span Kft.-t, ők régebben jártak kiállításra és ilyenkor mindig van valami elvihető minta stb. Vagy olyan helyre ahol alkalmanként dekoroznak, talán van valami használható maradék.
OK, hogy 3 év garancia, és visszaadják az árát (mert valószínűleg csere sajnos nem lesz).
Lehet meg fogsz lepődni - de lesz - attól függetlenül, hogy van-e még a boltban, vagy nincs. Vagyis általában van.
Nekem több éve megvan, használgattam is - még megy.
A szervizükkel kell beszélni telefonon - direktbe - rendkívül készségesek és segítőkészek. Ha cseregépről van szó, nekem ingyen elküldték az új gépet és a futárnak kellett odaadni a hibásat. Tehát nem én postáztam-futároztam.
Én értem, vagy azt hiszem értem. Egyszerűan ami látszik a bútorból, az a tömörfa frontok. Viszont kilátszott pár helyen a magas fehér korpusz is, ez zavarta (a megrendelőt?), és nem akart egy teljes korpusz oldalt (2m x 0,6m méretben) legyártani, táblásítani, 18mm vastagságban ugyanolyan faanyagból, mint amiből a frontokat legyártotta. A tapéta meg itt azért "elvetendő", mert annak tapéta kinézete lesz, nem fa :) És megérkezünk az eredeti problémához: ha a fehér kilátszó szin zavart valakit, szerintem a tapéta felület is zavarta volna. Én így látom.
Ott előbb fűrésszel, kis mélységben be lehetett volna vágni, majd oldalról leütni egy vésővel a laminátumot, ezután könnyen megy akármivel a belső pozdorja véglegesítése.
Nem egészen értem, egy fotó sokat segítene. De nem lehet ezen úgy segíteni, hogy öntapadó fóliával beledizájnolsz? Vagy nagyon olyan színűvel mint a többi, vagy nagyon elütővel?
Konyhabútort csináltam, aminek volt egy 2 m magas álló szekrény része. Maga a bútor korpusza 18 mm-es fehér bútorlapból volt tervezve, az ajtók és a munkalap tömörfa, ráadásul az ajtók pácolva. Amivel nem számoltam és ott csúszott hiba a projektbe, hogy az álló szekrény látható oldalának alsó 60 pár centijét és a felső rész egy részét eltakarja ugyanaz alsó és felső szekrénysor, de nagy részét nem és így a felső része ott fog fehéren éktelenkedni. Ekkor jött ez a nagyszerű ötlet, hogy kimarok belőle egy 1200*600 mm-es részt 6 mm vastagon és a hiányzó részre pedig ragasztok egy 6 mm-vastag táblásított tömörfa lapot amit már színre tudok pácolni és így akkor egységes lesz a bútor.
Parkside szalagcsiszoló. Tavaly januárban lett véve. Tavaly nyáron egy rácsos gyerekágy rácsait csiszoltam rajta (hátára fektetve és felfogatva), nagyon szépen tette a dolgát.
Másodszor múlt héten kellett 8 db 15x15-ös, 4 méteres gerendát csiszolni. A 4. gerendánál elkezdett néha-néha magas hangon sivítani ha egy picit is erősebben nyomtam (tényleg csak minimálisan nyomtam a fára), és akkor megállt a szalag. Gondoltam a gumihengeren (ami meghajtja a szalagot) megcsúszik a szalag. Lecseréltem másik szalagra. Az is ezt csinálta. Aztán egyre jobban visított, egyre jobban meg-megállt a szalag. Elkezdtem túrni a netet, hogy hogyan lehet elkerülni, hogy megcsúszik a szalag, mert az 5. gerenda vége felé már nem lehetett használni. Neten infót nem találtam ilyen esetre, valószínűleg nem véletlenül. Mivel ahogy kézzel próbáltam megforgatni a szalagot, kiderült, hogy valami fogaskerék kopott szét, mivel az egyik irányban forgatta a motort, a másik irányban érezhetően ugrott.
Szóval értem én, hogy ez barkács kategória. Elfogadom, hogy egy barkács gép nem mindennapos használatra van. Elfogadom, hogy egy barkács gép nem a legkényelmesebb, nem a legpontosabb. De hogy második használatnál így szétmegy egy gép, ez elfogadhatatlan.
OK, hogy 3 év garancia, és visszaadják az árát (mert valószínűleg csere sajnos nem lesz). De nekem amúgy tetszett ez a gép, nagyon jól dogozott, nem melegedett, kényelmes volt használni. Arról nem beszélve, hogy az ilyen sz@rokkal csak szemetet termelünk (legyártás, kontinensek közötti szállítás, majd szeméttelep).
Szóval kezdek csalódni a fűszeres gépekben. Az elmúlt két évben:
- meghalt egy Parkside excenter csiszoló (pedig csak nagyon ritkán használtam).
- meghalt egy Workzone lamellázó (kb 20 marás után)
- vettem egy eleve sz@r Parkside ütvecsavarozót (aminél kiderült, hogy eleve nem hozzávaló akksit adtak, de azt kicserélve is vacak, semmi nyomatéka nincs, sokkal gyengébb, mint egy gagyi csavarbehajtó)
- most meg ez a szalagcsiszoló
Nemrég vettem egy Parkside pneumatikus fúrókalapácsot (nem ami most van, hanem a 800 Wattosat). Háááát. Egy 22 éves, anno Baumaxban vásárolt noname pneumatikus fúrókalapácsot váltott volna le, ami szintén hasonló teljesítményű, csak szétesett az SDS befogó feje (nem is volt kímélve, kb 20 helyre volt kölcsönadva, stb). Össze se lehet hasonlítani, hogy mennyivel rosszabb ez a Parkside. Csak visít, a betont alig viszi, olyan, mint egy rosszabb B&D sima ütvefúró.
Tanulság nincs. Szerszámra szükségem van, és sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy mindenből legalább Makita minőséget vegyek.
Ha van felsőmaród, akkor mard le. Én egy 2000*600 mm-es bútorlap esetében 1200 mm hosszan martam le teljes szélességben 12-re a 18-as bútorlapot. Ráment pár marókés, mivel ahol a lamináttal érintkezett ott pikk-pakk kivette az élét. Estére tudok felrakni képet a műveletről.
Kontrasztos színt nem tudok most használni, mert az igény az ami a képen is van :) Lehet mégis gyalulni kellene ?:)))) jó csak vicc volt. Megoldom valahogy. Megnézem hogy alakul a körfűésszel elvágott lap. Ha az nem megy akkor megveszem a lemezt hozzá
OK, megpróbálom elfelejteni a gyalut. Bár poénnak szerintem jó volt. (Egyébiránt, ha valamiért tényleg ilyesmit kellene csinálni, akkor maróval lehetne megoldani a problémát, gyaluval semmiképpen)
Már javasolták, ilyen helyre sokkal szerencsésebb valamilyen kontrasztra építve más anyagot választani. De ezt nem akarom kitalálni helyetted. Úgy általában, az sosem szerencsés ha egy bútorainál két vágott felület találkoztok. Érdemes kerülni ilyet a tervezésnél.
OK vágesz, de azóta már a problémát is felvázoltam. :) Felejtsük el a gyalut. A lényeg hogy vékonynak kell lenni, mert a két tolóajtó közé kell betenni.
Én tényleg azt hittem, hogy viccelsz. Ez a reszelőzsír esetének tűnt....
Így a dolog viszont annyira rosszul hangzik, hogy inkább nem is mondok semmit. Valami nagyon nincs végiggondolva ebben a projektben. Ha Te gyalulni akarsz egy laminált forgácslapot, ott valószínűleg egyéb átgondolatlanságok is vannak.
Bocsánat a destruktív hozzáállásomért! Remélem, van aki jobban átlátja a problémát.
végülis asztali körfűrésszel is megoldható lenne. 10 cm széles a lyuk. Egy asztali (250-es) asszem 8cm-t tud vágni. Két oldalról megkezdve össze fog érni és így meg is lenne vékonyítva.
még mindig azon a tolajtós szekrényen gondolkodom, amit belinkeltem a múltkor ( #180170 ). A tolajtó mindkét szárnyán lesz egy -egy olyan foganytú ahol a síkban kihagyom az anyagot, Vizont a lyuk mögé ugyanabból az anyagból be kellene tenni egy vékony lapot, ami ugyanabból az anyagból van. Ez első körben úgy akartam megoldani, hogy egy hátlapra ráragasztok a bútorlap anyagából készült laminált lemezt ( 1mm vastag max), de ez elég drága. Ezért gondolkodtam olcsóbb megoldásokban
Szétesik, elhajlik, a felső néhány milliméter ami sűrűbb. A belseje puhább és lazább. Ha vastagolná, az meg szerintem bedarálná. Én nem kisérleteznék vele.
Először én is azt hittem viccelsz, de mivel visszakérdeztél ... :)
Most én kérdeznék, ha tényleg komoly: mit értesz laminált lap alatt? Bútorlapot? Azt senki nem fogja neked "legyalulni" - egyrészt azt nem szokás, másrészt senki nem akareja töbkretenni a gyalukéseit, harmadrészt azon gondolkodok: mire kellhet egy 9mm-re "legyalult", egyik oldalán lecsupaszított forgácslap?
Izé, mi az a tekercses bitumenes zsindely? Képet tudsz róla feltölteni? Vagy linket.
Én vagy zsindelyt ismerek amit szegelni kell, és átlapolni a szegelt felületen, vagy bitumentekercset amit viszont nem szegelsz mert azzal kilyukasztod, hanem hőlégfúvóval (pörzsölővel) "leragasztani".
Építettem egy kis kerti filagóriát lambériás tetővel, szeretném lefedni 1 méter széles tekercses bitumenes zsindellyel.Kérdésem: mi ennek a technológiája, ragasztani szegelni, hőfúvóval olvasztani ?Mindenki mást mond, hátha itt meg tudom. Köszönöm...
Iii, dejó! Te is vagy? Anno egy zseniális táblásítsáról emlékszem rád. Meg ... Te javítottad meg Árvai Zoli maróját is (?). Meg ... így nagy hirtelen ... másra nem, sokazt ünnepeltünk ma :D
Nekem sem kéne dicsekedni, de azért szégyenkezve leírom. :) Nem is olyan régen 2 szekrényajtót kellett vágnom 3rétegű rétegelt lemezből, kb. a maradék anyagot kellett kettévágni hozzá. Lemértem, berajzoltam, és odaraktam az asztali körfűrészre. Bosszankodva állapítottam meg, hogy ez a steller nagyon rosszul áll, tiszta ferdét akar vágni ez a fűrész. Sebaj, kettévágtam merülővel. Aztán mikor szétvágtam, akkor derült ki, hogy nem a steller állt rosszul, hanem elmértem az egyik oldalon egy egész centit, lett két érdekes alakú ajtóm... Hát, most ott elcsaltam kétszer fél centit, nem annyira szép, mint kéne, de a megrendelő (asszonykám) nem vette észre. :)
Ez helyileg (szárátmérő: 12,7 mm, élhossz: 50 mm, szerszámátmérő: 19 mm) Újszászon található, nem tudom mennyire van közeledben vagy mennyire sürgős, de a posta megoldható.
Nekem 6 mm-es szárral van egy 1/2 hüvelykes és egy 3/4 hüvelykes átmérőjű, de mindkettő csak 1 hüvelyk hosszú. Ha érdekel, 17. kerület (elég közel az 1000 aprócikk boltjához)- A kisebbik finetools-os, a nagyobbik szerintem noname.
Tudna-e valaki kölcsönadni a közelemben egy alsócsapágyas (befogáshoz közelebbi) marókést. Igazából a méret mindegy befogó szár részéről is meg maróátmérő szempontjából is. 80 cm hosszban kellene marnom, egy sablonban. A legtökéletesebb egy ilyen lenne:
Ami nekem van, mert úgy tűnik többféle került a boltokba, terpesztett, a lap vastagságának arányában, de olyan agressziv hátra hajló fogazása van, a fog magassága kb. kétszerese a hosszának, nem tudok finoman vágni vele, persze lehet, hogy ennek is megvan a technikája.
Hát én magamat szidtam ... :D Mást nem nagyon lehetett.
De végülis, miért ne most ... ezzel a képpel nem büszkélkedtem az albumban, de most feltettem.
Igen, ez egy fóknak az oldala, a sín helye. Igen, nem kéne besüllyeszteni ... de a jelek szerint:
A) nem tudtam jól kivonni a korpusz belső szélességéből 26-ot -> bár 3 évvel korábban, ez még ment.
B) rosszul számoltam ki a a fiókhoz szükséges anyagok szélességét (12mm-es rétegelt lemezből kiindulva) -> 3 éve ez is ment, mint a 22 addigi fióknál).
C) rosszul mértem fel az anyagra a jól kiszámolt értékeket.
Én simán az A-ra tippelek.
De volt már olyan is, hogy: milyen hosszú kell? 56 cm. Erre felmérek az anyagra 50,6 cm-t. De fordítva is volt már, és akkor még ugye menthető a dolog. Most is az volt, ~1,5-2mm-t kellett visszaszedni. Ezért is volt jó hogy mindene 12mm-es lemezből lett a fióknak, maradt még anyag benne. Mondjuk nem kicsi fiókok (750 mm széles, 500 mély, 366 és 166 magasak), ezért is szavaztam a combosabb anyagra.
A héten raktam vissza a beépített hűtőnk felújított takaróajtaját. Lecseréltem a 2 kivetőpántot is, mert az egyik már rozsdásodott is. Nagy volt a meglepetés, amikor kivettem a hűtőt, és levettem a pántokat. Kiderült, hogy az előző eurocsavarokkal volt feltéve, én meg két tök ugyanolyat vettem, csak nem eurost. Kis szenvedés és tanakodás után kifúrtam a pántok csavarhelyét, két pántnál még nem volt akkora munka.
Szóval a tanulság valami olyasmi mindkettőnknek, mint az orosz mondásban: hétszer mérj, és egyszer vágj. :)) Érdemes előre felmérni, hogy mi vár ránk a munkában. Az viszont biztos, hogy még én sem mértem meg előre egy ilyen lap vastagságát...
Ha még nem vágtad szét nagyon azt a vastag táblát, akkor örülhetsz: többet kaptál ugyanazért a pénzért. :) Még fel lehet használni valami projekthez, ahol jó a vastagabb anyag.
Ha a szerszámoknak megvan a helye, pillanatok alatt rendet lehet rakni, nálam mindig keletkezik egy halmaz, aminek nincs dedikált helye, ezt rakom egyik helyről a másikra.
Csak fényképeztem volna a műhely többi részét is ... :D Van még hova fejlődni. Bár ez a szekrény pont azért (is) készül, hogy kicsit rendezettebb legyen a dolgok tárolása. Meg hogy végre meg tudjam őket ott a kép bal oldalán (még 2016-os állapot) szüntetni:
Az ott egy ~2m hosszú szekrény, nagyrészt kacatokkal. Másrészt szerszámok, olajok, stb, azok átkerülnének az új szekrénybe és ez pedig megy a levesbe, jó sok helyet felszabadítva a fal mellett.
Speckó szerint 92-t is. Most megnéztem a 2016-ban készült szekrényes képeket, videókat. Úgy rémlett hogy ott vágtam 5x18-at is. De nem, akkor is négyesével vágtam a 18-as rétegeltet. Találtam róla egy videót is.
Leginkább persze azért, mert az ütköző ennyit tud megtartani, kb. pont ekkora (~70 mm) magas.
- ebbe nem lehet EURO csavart betekerni, kicsi a furata a pántnak.
- másrészt mert vaksi voltam, sikerült azt az egy csomagot úgy kibontani, hogy benne maradt a zacskóban 4 csavar. Ezért gondoltam hogy ehhez a pánthoz nem adtak. De, adtak, ilyet - a képen a jobb oldali, mellé tettem egy 3,5x16-os Reissert, attól egy kicsit vastagabb de ez is 16-os, meg egy kicsit a süllyesztése más. Meg színben passzol a pánthoz.
Csütörtöki->vasárnapi állapotok:
Sikerült összehozni a felső tárolóelemeket, egész jól sikerült az első (rázáródó, bocsi Hobbit :D) szekrényajtó projekt. Igaz előtte gyakoroltam hulladékdarabokon, mert ugyan jól dokumentáltak ezek a kivetőpántok, de egy dolog olvasni, másik meg először csinálni. A fenti képeken a kis fiókelőlapok még nincsenek rögzítve, csak odapróbálva hogy jók lettek-e a méretek, hézagok (2mm). Ezeket majd holnap rögzítem fel. Viszont ezzel kapcsolatban egy - kicsit dühítő - tanulság:
Szóval sikerült a 7 db 18-as táblából egy majdnem 19mm-est is "kifogni". Még emlékszem is rá, hogy a megkezdett rakatban csak 6 tábla volt, a targoncásnak meg kellett bontani egy újat ... szerintem az az egy vastagabb tábla abból jöhetett. De őszintén ... kinek jut eszébe ott helyben vastagságot méregetni ...?? (Ti szoktátok?) Szerencsére van még "rendes" 18-as anyagom, és csak 1 db előlap lett ebből a vastagabb táblából kinyesve. De elsőre azt hittem vmit én csesztem el, a korpusz nem jó vagy valami felfeküdt mögé ... szóval lehet érdemes elhozáskor megnézni, mit kapsz.
Az összes kép - akit esetleg érdekel az induláskori állapot is - itt érhető el.
Az a sok szonda kicsit túlzás szerintem. Mi pl kórház vagy ilyesmi helyekre is csak 4 db-ot kellett leverjünk és egybe kössünk.Pedig az még a kórházak között is komolynak számított(haematológiai és vértranszfúziós intézet steril szobáinak). Ha mind levered és összekötöd akkor brutál jó értéket kell adjon,persze ha nem csupa szikla van felétek.Épp most néztem a neten Anyósom házától kb 100 méterre futkosott a medve Parajd közepén.
Mind a kettőt megvettem, a komfort tényleg komfort, de a sárga jobban bevált (cserébe nem fog annyi zajt meg). Mivel így is zúg a fülem gyakran, inkább használom :)
ill. 3m féle 6200-as. Mindkettő nagyon jó, kovox félét hegesztésnél is használtam, tökéletes, ráadásul tényleg kicsi, nem bántja a sisakot sem :)
A fejpajzsot szoktam főként még, de az hogy hogy a fenébe lesz belül porosabb, mint kint... Ezen kívül van yato sárga szemüvegem is, nagyon jó az is, de körfűrésznél jobb a teljes, nem csípi akkor a sok por a pofám :)
Elvileg: Ha a sérült rész javítás után nem törne el vagy egy sokkal erősebb anyaggal lenne helyetesítve, akkor pedig a kárpit alatti hátsó csomópnt lenne a leggyengébb láncszem. A lábak semmilyen alsó kötővel nem rendelkeznek. A káva eléggé keskeny, annak a pici csapnak kellene az egész támlára eső terhelést elviselnie. Elképzelhető, hogy egy 50 cm-es erőkaron mekkora nyomaték jut egy 5 centis csapra, ha egy 100kilós vagy egy nagyon magas ember hátradől.
Sokkal szerencsésebbek azok a szerkezetek ahol szélesebb a káva, vagy van alsó kötő, vagy a karfa csatlakoztatása ad egy második merevítési pontot. Ha megnézel pl. egy végtelenül kecses és nagyon vékony Thonet vagy Jacob & Josef Kohn széket, azokon kivétel nélkül mindig található egy második rögzítési pont. Ennek hiányában ezek az ülőbútorok használhatatlanok lennének. Ezeknél soha nem volt a szerkezeti hiányosság miatti törés vagy lazulás.
Cserepeket rakj végig, alatta 10 centivel, homokban a kábel. Az lesz még örömóda, ha a vas leverésénél 80 centin koppanni fog a bazalt, vagy beszakad a barlang :)
Túl sok felesleges dolgot csináltatnak ,ásatnak az emberrel.Elég ha 40-50 centi mélyre rakod.A jelölő szalagra ha raksz egy sor cserepet akkor az ásó ellen is védve lesz,amúgy oda kábeltégla dukálna.A földelésnek leütsz egy 1.5-2 m kész szondát vagy te csinálsz egyet egy 6/4 vagy 2 collos csőből és arról állsz be a mérő alá.Ha lehetőséged van kicsit vizesebb területre üsd le a szondát akkor tuti jó lesz az értéke.
Annyit még hozzátennék ,legalább 12 órát várj a száradással és csak utána végezd el a simítócsiszolást a két lakkozás között. Ugyanis nekem addigra térhálósodott ki rendesen 17 fokon, ha polírozni is szeretnéd a végeredményt akkor legalább 48 óra száradás kell. Nekem így működött :-)
2 rész gyári lakk, 1 rész hígító de ha nagyon sűrű a lakk (előfordul) akkor lehet jobban is. A lényeg ,hogy mélyebben beszívják az anyag rostjai (mélyebb telítettség lesz a fában jobban kapaszkodik tovább tart a fedőlakkozás) Érdemes próbalakkozást csinálni egy hasonló anyagon , a lakk felületén keletkező gázképződéstől nem kell megijedni :-)
Ezt nem villanyszerelő csinálja. Vagyis az áramszolgáltató kiadja a munkát egy cégnek aki telepíti a mérő helyet. Aztán jönnek lemérik a földelést ami 4 Ohm alatt kell legyen megnézik hogy a villamos kábel bent van e az elosztó dobozban ha minden ok akkor kötik meg a szerződést és szerelik fel a mérőórát. Senki nem nézi hogy a belső vezetékem milyen mélyre van téve a földbe.
Vettem ezt a sárga jelző nájloncsíkot azt a tetejére rakom úgy hogy csak egy kevés föld legyen rajta akkor észre lehet venni hogy hoppá nem ásunk lefelé. Viszont az udvart nem is szoktuk . Amúgy lefényképeztem s rajzot csináltam. Remélem ezzel nem lesz gond.
Nekem kb. 60 cm-re (minusz 5-10cm) van a földkábel amin ha jól emlékszem 3x80 Amper jöhet be max. 1987-ben ástam,szerintem nézd meg a szabványosítást mit ír elő mostanság de a villanyszerelőnek aki beköti illene tudnia.
Végre eljutottam az engedélyekkel odáig hogy beköttethetem a három fázist a műhelybe. Persze hogy földelést kell csinálni és csak földkábellal lehet úgy hogy a mérőhely a kapun kívűl legyen.
Már ástam is 40 métert csak épp 40 cm mélyre. Fagypontra mondták hogy kellene de az nálam 1,20 méter annyira azért mégse akarom.
Villany szerelő topikban kérdeztem de rám se bagóztak. Hátha itt valaki vezetett villanyt földkábelen és megnyugtatja vagy épp nem hogy jó lesz e nekem ez a mélység? Autók nem járnak rajta.
Kevés jó szakkönyv van és még így is komoly részbeli hiányokkal küszködnek .Persze érthető képtelenség mindent leírni ezért kell a gyakorlatban elsajátítani. Kb. 10 éve kezdtem el gyűjteni a szakkönyveket de csak az átkosbéli vagy korábbiak érdekelnek vagy az olyan fordított külföldi kiadványok ami minimum negyed évszázados. A legutóbbi kerestetésemre 2 évet kellett várni 1908-as, közvetlen nem ehhez a szakmához kötődik de meglett. :-)
Nem tudom milyen órabérben dolgozik az az asztalos de nagyon olcsó,érdemes vele dolgoztatni. Manapság egyedül dolgozó kisvállalkozónak (nem katás) a fejkvótája olyan 150000-re rúg havonta ami csak az adó egy személyre.
A vinklis jelet én is kérdeztem Tamástól, a videók alatt, s szépen (több videóban) össze is állt a kép. Ekkor írtam neki megint, hogy most már tiszta a jel használata (és szerepe) erre írt vissza, hogy amit eddig láttam a vinkli jelből az a szerepének csak a töredéke! :-)
És a napokban újra előkerült a jel és tényleg újabb szerepkörben! :-)
Ami a leglényegesebb, (de majd a tanult asztalosok kiegészítenek) hogy a jelet mindig a derékszögbe gyalult léc/deszka/palló stb jobb oldalára és lapjára rajzoljuk! Ez a későbbi feldolgozások, további műveletek során lesz segítség, hiszen nem kell mindig újra és újra kézben forgatva kitalálni hogy melyik a jobb oldal és lap! És hogy tudjuk melyik a jobb és bal (öreg-fiatal) oldal az pl egy keretszerkezetnél sem mindegy. De biztos van más helyzet is ahol szükséges ezt kapásból tudnunk, de ezt még én is csak most tanulom!
Ezen felül, a méreteket is mindig a vinklis jeltől vesszük fel, onnan mérünk körbe, keresztül meg kasul! :-) Én is csak a Tamás videóiból tanulgatom ezt, az alap szakkönyveket kiolvastam, de pl ezek nem voltak benne.
Az ,hogy mikor kezdi az ember nem számít a lényeg ,hogy csinálja. 1.?.: A vinkli jel a gyalulással csiszolással befejezett kész lap és él találkozását kiindulási pontját jelöli a következő munkafázishoz. További berajzolások, keresztmetszeti megmunkálások a jelhez viszonyítva, vastagoló gyalulás, szabálytalan idomok megmunkálása, a vinkli jel lehet térbeli idomon is ami lehet térgörbe is, kávák-korpuszok szerkezeti összeépítésének meghatározása, lapolások csapolások tájolása stb. Összességében a kiindulási pont "nevezzük etalonnak" a megmunkált szebbik lap él front. 2.?.: A táblásítandó anyag tájolásának a szerepét tölti be ,hogy mindig megtaláld az összeforgatott anyagokat és oda kerüljenek ahova eredetileg is szántad ragasztás előtt csak ennyi. Persze furnér szeccelésnél is használjuk tükrös összeforgatáshoz sőt több azonos vetületnél a számozás mellett határozottan előnyös stb. Én sokszor még vinklijegyet is teszek rá nehogy összekavarodjak egy több részcsoportból álló furnérterítéknél. Nem csak síkban hanem térben is érdemes kell gondolkodni,hasznos. A háromszög lehet mutató irányú is mint a vinklijel ami jelölheti a méretezés vagy forgácsolás kezdetét. Én 46 és 30 éve hobbizom mert ez a szakmám (többek közt) :-)
Van egy szú által szétrágott lábú kis ónémet fotelem, aminek középen eltört az egyik lába. Elvittem a szomszéd utcában lakó asztaloshoz és 2 ezerért megcsinálta. Tett bele fém rudat és gondolom ragasztotta is. De olyan szépen, hogy keresnem kellett a törés helyét, alig találtam meg. Ennek 5 vagy 6 éve és azóta sincs baja.
Igaz azt mondta, ha legközelebb eltörik, már nem fogja tudni megcsinálni.
Persze egy fotel lába és egy szék háttámlája nem ugyanaz, nem is azért írtam. Ha ráülünk a fotelre, az a törést felülről lefele nyomja, ha nekitámaszkodunk a szék támlájának, az meg oldalról hátulra, ami nyilván sokkal neccesebb. Igaz a szék támlája legalább nem szuvas...
Konstrukciós hiba, a biedemeier székek egy fajtája nagyon hasonlít erre formára. Azok is mindig itt törnek el,pedig a fenyő hordozó még ügyesebben volt csapolva. Soha nem lesz biztonsággal használható,ha egy 100kg- os ember hirtelen hátradől, vagy egy hátonülő kamasz elterpeszkedik rajta.
Amikor ez a forma kialakult akkor a bécsi kisasszonyok illő módon tudtak ülni és kávézgatni, miközben a snájdig huszárifjak is feszengve keresték a helyüket az ilyen szalongarnitúrákon.
Szokták ezeket vasalni, lemezelni de soha nem volt életképes javítás.
Ertem hogy rajzolsz egy derekszoget valahova az anyagra, ugy hogy betajolod vele hogy merre kellene a derekszognek allni. De van ezen kivul barmi jelentosege ?
Van a kis sator jeloles, akkor lattam amikor tombositettek a fat. Behuzta, igy ujra ossze tudta rakni a ragasztaskor. Van ennek ezen kivul barmi egyeb szerepe ?
(szoval ilyeneket nem tudok, teljesen alap kerdesek amit gondolom az elso felevben vernek a butorasztalosok fejebe, de en csak 40 evesen kezdtem a szakmat :)
Kicsit olyan ez mint a hajozas, mert ott is mindennek van valami neve hogy az atlag egysegsugaru juzer ne ertse.
Hidd el, nem azért van így. Hanem azért, mert igazából nem vagyunk hajós-nemzet, ezért a saját hajós-szótár helyett, inkább átvettük 1:1-ben a (főleg) németet. Újabban már angol kifejezések is bepofátlankodnak, sunyin.
A románoknak van saját, (nem átvett) hajózási szókincsük (tengeri nép, na)- de hidd el: jobb ez így, ahogy mi csináltuk :-)))
(Az a román ember aki nem a román tengerparton él - ott is közvetlenül a hajósok közt - legyen az bármilyen akadémiai végzettségű, lószart sem ért a hajós-dumából - hiába román és nem átvett az a szókincs)
Én úgy látom: csak az újra ragasztás, a törés helyének apró hiánypótlásai,a törés helyének és kisebb környezetének felületi kikészítése: pácolás, lakkozás darabonként kb.6500-7000ft Egyébként az egész támlás szék tölgyfa, acél merevítés nehézkes és a kagyló ív hollkerjétől egészen a lábig keresztül kellene fúrni és 2k-val beragasztani ,hogy tartása is legyen. Persze semmi sem lehetetlen. Ha teljes felújításon gondolkodsz a kárpitozástól eltekintve csak a farészek javításainak jóval magasabbak a költségei darabonként.
Mindent meg lehet oldani, a kérdés az, hogy számodra megéri-e. Ezt én biztosan egy bútorrestauráló műhelybe vinném, a gugli a bútorrestaurálás -ra keresve tucatot is kiad.
Annyi meg hogy Hauch Tamas videoit nezegetve (igen, engem is idegesit a nagykepu stilus, de elkepeszto sok/jo informaciot oszt meg) kis tulzassal majdnem szotar kell hogy ertsem mirol beszel. Ezen (is) szeretnek javitani, de nincs idom beulni az iskolapadba.
Kicsit olyan ez mint a hajozas, mert ott is mindennek van valami neve hogy az atlag egysegsugaru juzer ne ertse. Ha azt hallanam hogy derekszog vagy parhuzamvezeto akkor érteném ;)
Nyilvan ezek egy reszet mar felszedtem magamra, de biztosan nem mindent es csomo dolgot meg nem tudok (pl asztalos jeloleseket nem ismerem)
Nagyjabol ennyi, igazabol erdekel a tema, szivesen olvasnek valodi szakkonyveket. Viszont ha a sajat szakmambol indulok ki, akkor a manapsag kiadott konyvek hulladekok, illetve a regiek kozul sem erdemes mindent elolvasni - ezert kerdeztem.
Koszonom mindenkinek a tanacsokat, inditom a beszerzeseket :)
Fúrószárat vettem készletben az ALDI-ban. Alkalmi használatra.
Az első használatkor néhány fúrás után a szár eltört. Sebaj, van másik, mindenből kettő van a készletben. Na, a párja meg, hogy is fogalmazzak, visszafelé lecsavarodott, mintha a gyárban úgy készült volna, hogy valami fémlemezt felcsavarnak, és úgy állna elő a fúró alakja.
Szóval az alkalmi használat megvolt, a termék minősége a silány és a balesetveszélyesen használhatatlan között van félúton.
Annyira nem érdekes. 3D-s programban tervezek, oda kellenek a pontos méretek, de szerencsére parametrikus, így bármikor könnyen módosítható. A lapokat már megrendeltem, így legfeljebb lesz 2db fel nem használt lapom.
Más helyen a méricskélés is kétesélyes, mert ezekből a nútféderes lapokból van 62.5, 65.0, 67.5 cm széles is. Nem tudom, hogy ezeknek a nútkialakítása mennyire egyforma.
Nekem csak az a furcsa, hogy a műszaki adatlap tartalmazza pl. a formaldehid kibocsájtást, de az általam keresett mechanikai méreteket nem.
Nagyon szépen köszönöm a részletes információkat. Az OSB lap hosszára merőlegesen terveztem az alátámasztást 700-as osztással, mert a 10x15-ös gerendák között így pont 600 mm lesz a távolság, ami közé a hőszigetelő közetgyapott pont befér.
Én is ezt gondolnám logikusnak, de a fatelepen más információt kaptam. Sajnos elmulasztottam a helyszínen a méricskélést. 4-én szállítják a megrendelt tételeket, majd beszámolok az eredményről.
Én azt gondolom, hogy ez a logikus, hiszen ez a méret fogja a végleges felületet kiadni.
A tetőtéri padlómat 90*60 cm gipsz lapokkal fedtem. Az nem pont ilyen nút-féderes, de ott is át vannak lapolva az elemek egymásra. Viszont a megadott méret a látszó felület mérete, a lapolások nincsenek beleszámolva.
Amit én találtam, az egy 1974-es kiadású "tankönyv". Lele Dezső - Asztalos szakmai ismeret. Fent van a neten például a scribd pont com oldalon is pdf-ben, de lehet, hogy antikváriumban is megtalálható.
Először csak a képet látttem, kicsiben -> azt hittem Halloween-re készülsz :D
Tudom hogy ez így szabályos, meg minden - de én megőrülnék ennyi cuccban. Ebből a trióból én védőszemüveget használok, azt mindig, van 2 db jó Berner-em, könnyű, feltolom a fejemre nem esik le, kicsit oldalt is véd, szeretem.
Fülvédőm van de nem tudom hol. Maszkom van, igaz csak olyan gagyi sebészmaszk-stílus. Ha felveszem és lélegzek, semmit nem látok. Szóval nem veszem fel.
Tudom ezek a "gázálarcok" már engednek levegőt is venni, meg látsz is mellettük - de .. nemtom, engem tuti zavarna.
Tudnatok ajanlani valami konyvet ami az asztalossag alapjait elmagyarazza ? Akar tankonyv is franko lenne. Kezd idegesiteni hogy nem ertem az asztalos szaknyelvet, mert amerikai videokat nezek csak :)
Hanem az hogy a 625 mm széles nútféderes lap szélessége amikor elhozza a telepről 625 mm plusz a csap szélessége - vagy 625 mm? Első esetben egy 6méter 25centis szobába 10 lapot kell vennie, második esetben tizenegyetm mert tizet összetolva csak 6méter 20 centimétert fed le.
A N&F nélküli lapoknál a toldások alá kell tenni támaszt, így a lap szélességének és a tartószerkezet támaszainak a tengelytávolsága oszthatósági relációba kell legyen. Magyarán a 1250mm széles lapot, (a terhelés függvényében) 625mm vagy 417mm tengelytávú támaszokra lehet csak szerelni, kötésben. Azaz a gyártó szerint a tartószerkezetet csak a lapok hosszába szabad kiépíteni.
A 4 élén N&F OSB3-nak az a legnagyobb előnye, hogy lehet a hosszára merőlegesen is késziteni a tartószerkezetét. Tehát nem fontos, hogy a 675mm széles lapnál 625mm tengelyosztású tartószerkezetet készits neki hanem, készithetsz pl. 500mm tengelyosztásút (vagy ahogy a szoba mérete kéri). Az N&F lapokatnál nem kell betartani a kötésben szerelés feltételét sem, így kisebb a vesztességet is. Az N&F lap szinte teljesen sík. Az illesztések 1mm-es játékkal vannak kiképezve, tehát ezek úszó szerkezetek, ez akkor is az marad, ha a nut-fédernél a lapokat összenyvezik.
Sajnos nem lehet elvárni egy fapateli alkalmazottól, hogy egy ilyen részletről szakszerű infót szolgáltasson.
Nekem a fatelepen azt mondták, hogy a lap teljes szélessége a 675 mm. Ha két lapot egymásba illesztek, akkor ebből lejön a csap hossza, ami belecsúszik a nútba. Lehet, hogy félre informáltak és a csaphossz nincs benn a méretben, szerintem úgy lenne logikus, de sajnos nem találtam az interneten erre információt. Az egész azért érdekes, mert pont úgy jön ki, hogy ezen múlik, hogy kell-e még plusz táblákat felhasználnom.
Nekem volt már kétszer ilyen fűszeres fűrészem. Az elsőt nagyon szerettem, de az idő vasfoga ugye... Vettem a következőt, na az helyből sz@r volt. Szorult a lapja (mindkettő), szinte lehetetlen volt folyamatosan dolgozni vele. Húz, kiemel, előrevisz, ismét húz. A saját nyomán lehetetlen volt visszatolni. A fogai hullottak mint ősszel a falevél. Szóval szerencse kérdése hogy éppen milyen szériát fogsz ki
Na akkor én is hagy írjak egy negatív véleményt a japo fűrészeimmel kapcsolatban. 2db Tajima húzófűrészt vettem különböző fogosztással-lapvastagsággal keresztvágáshoz 0,5-0,8 vastagok. Rendkívül precízen köszörült edzett fogú lapok de tény ami tény 1-2 folyamatos munkaóra alatt, helyenként nem az erőltetés és rossz hajlítgatós használat miatt elkezdtek szabálytalan közökben a fogcsúcsok kitöredezni mindkét lapnál. Szerintem gyárilag túledzettek ,eleve önedző anyagból vannak gyártva. Sajnos a fogcsúcs hiányosságai miatt rendkívül leromlott a használhatósága így kénytelen voltam azokat leköszörülni 0-ra és kb 1 collban 20 fog osztásút belereszelni hajtogatás nélkül. Azóta hibátlan és gyakorlatilag a sorja miatt nem szorul a lap az anyagban, nekem ezek a fűrészek kifejezetten kis csapok vágásához kelletek volna gyári állapotban de úgy nem váltak be! Nem minden JAPO ami fénylik!
23 éve parkettáztam a lakásom, egy orosz barkács gépem volt akkor---szerintem sokan ismerik sok kiegészítő volt hozzá, még faeszterga feltét is---A fűrészlap amit adtak hozzá nem volt vidiás, hanem sima orosz acél, megelégedésemre nagyon precízen tudtam vele dolgozni a vágásfelületek is szépek voltak---igaz ez a parkettánál nem látszott-- azon a véleményen vagyok, hogy tömör fához a sima forstner tökéletes, főleg hobbi szinten. A drága csili vilik ipari felhasználóknak való és aki csapágy illesztéshez kívánja használni, azt csak halkan jegyzem meg, hogy túlzott elvárás egy fúrótól hogy olyan méretpontos legyen amivel csapágyfészket lehet "fúrni".
Padlófelújítást tervezek, amihez 22 mm-es nútféderes OSB-t használnék. Az OSB lap mérete 2500x675 mm. Tervezem a kiosztást, lehet, hogy én vagyok az ügyetlen, de sehol sem találtam a nútról ill. a nútba illeszkedő csapról méreteket. Esetleg valaki meg tudná adni ezeket az értékeket, vagy, hogy hol lehet ezt megtalálni?
Ha kármit (horgolást) csinálsz a szelemeneknék, akkor a 1ocm marad 6.5 -7 cmx 5 cm a keresztmetszetnek, kevés a nyirásnak, ezen kivük, ha a polikarkonátot tartó léceket nem ereszted be, az nagyon csúnya lesz.
Ezért írtam a 15x5. De ezeket lehet gyérebben szerelni.
De főzzünk abból ami van:
Válaszd ki az egyebes 5x1o-es profilokat, gyaluld meg egy-egy élét, forgasd össze, fúrd át méterenként, M8-as menetes szár alatét és anya, Forstner fúróval besűllyestve és ledugózva az alsó élén. Így lesz 5x2o-as szarufát, ebből elég 10db. a 8méteren.
Akkor a 5x10 -est tudod használni a 6x5-ös léc helyett is, ebből gyérebben is lehet szerelni, mondjuk a 4 méteren 5 darabot, lapjára beeresztve, a szélesebb léc faszául kimerevíti a tetősíkot is.
Semmi baj nincs ezzel a fűrésszel. Tökéletesen tudja azt amire való. Arra való, hogy levágd a csapvégeket ilyesmit. Olyan hajlékony a lapja, hogy csomót lehet kötni rá. Nincs a fogaknak terpesztése, hogy ne karcolja meg a csap mellett a felületet. Kicsi, vékony és hajlkony. Még akér egy 20-as sarok vagy pipalecet is ek tudst vágni vele keresztben vagy belevágni az illesztést.
De nem arra való, hogy hosszú centimétereket egyenesen vágj vele.
Akkor minden jel arra utal, hogy nem is lesz ilyen a kezemben... Lehet, hogy úgy van megélezve gyárilag, mint nálam az aprófogazású lap volt, ahol valóban nem lehet még öt centit sem egyenesen vágni - de sajnos másra sem volt alkalmas. Jelen pillanatban néminemű átalakítás után egészen jól lehet használni. Filéző és vetőkés készült a lapjából...
Méter nyolcvan az hosszú (borovi, szálirányban)? Mert k..vára oda kell figyelni minden egyes húzásnál, de nem lehetetlen a kivitelezés. Mondjuk ez egy tajima jpr fűrészre vonatkozik, a lap fogsűrűsége 13 TPI. A legapróbb fogazású kivitel az úgy félrehord mindenféle helyzetben, hogy az szégyen.
170 mm hosszú, 0,4 mm vastag a lapja, 22fog/col. Leginkább csap végek, köldök csapok szintbe vágására használom. Apró munkákhoz jól használható, hosszabb vágásnál nehezen tartom vele az irányt.
( Nem Tormek gépet szerettem volna, hanem valamelyik 50.000Ft alatti gépet, de beparáztam a kétes futásminőségtől, ezeket korábban rendeltem. Elvileg más gépekkel is kompatibilisek)
Akkor be kell szerelj még egy szelement az egyik 8 méteres oldalon.
Megcsinálod a szelemeneket a kerületen vízszintesre és oszlopocskákkal felemeled a megfelelő magasságra a szelemet, ami megodja az esést.
Készits egy kicsivel nagyobb esést, mert még polikarbonátnak is kevés a 9 fok.
Vegyél 5x15-ös szarufákat (ebből elég 12 szarufa a 8 méteren) és eressz be egy-egy 6x5-ös lécet 5ocm közzel, a szarufák végére is kettőt.
Akkor lesz egy síkod, amire fel tudod csavarozni a polikarbonátot. A lapok mérete 6x2.1 méteres vagy 3x2.1méteres. Esésbe kell szerelni, toldani a hosszát nem lehet.
8 méteren 3 toldás lesz, csak az a gond, hogy a 3 méteres nem elég. 3 lap kell, kb 8.5 méter széles. Nagy lesz a vesztesség.
Toldásnak lehet használni a H profilt, vagy a 65x12 alu leszorító profilt. Az alu profilt a szarufára kell szerelni, nagyobb tetőknél ezért 7.5x15-ösz szarufákat használok.
A polikarbonáttal ennyire lapos tetőnél az a baj, hogy visszanyal a víz az eresznél. A pár év alatt tönkre fogja tenni a lécet, ami a szarufák végére szereltél és a csavarok kilazulnak, a lapok elkezdenek lógni.
Ezen van 12X12-es faoszlopok a 8 méteres hosszon 4 - 4 darab, illetve a két szélén még van 1-1 oszlop a 3,8 méter közepén.
Valahogy így:
ezeken van szintén 12x12-es koszorú.
A kérdésem az lenne, hogy a szarufáknak elég-e 10X5cm-es 55cm-es közökkel, illetve ha igen, akkor mehet-e rá osblap+zsindely tető, vagy csak polikarbonát? A tető lejtése 9fok.
Árban szerintem is jó,csak azokat az asztallap tartó csavarokat 8db-ot kellene minimum 20mm-re kicserélni még ha acélasztal lapjai is vannak. Nálam pont ilyenek szakadtak szét, ami azért történt mert a kiszakadt diófadarabot begyűrte forgás közben a késtengely és az ütés- gyűrés hatására elkapta az alumínium etető asztal ajaklemezét és behúzta az egészet,és ment az öntödébe
Sajnos de, viszont lépcsőnek sarokfordulóknál nincs mit tenni. 500mm szélességnél egyengetéskor lenyomásnál érezni ,hogy a két szélét mintha a gép nem is forgácsolná 50mm vastagságnál. Tekeredik ez van ha nem műhelyszáraz és muszáj ,hogy egy darabból legyen (nem táblásított) szárítani kell még a mű szárítottat is. Szerencsére ritkán csinálok lépcsőlapot
Hegesztett szerkezet, ismeritek esetleg melyik szövetkezet készített ilyet ? Elvileg nem házi barkács. 400mm késhossz, az előző "tulaj" szerint 2 késes, de a tengely 4 lapján vannak késlefogatók. Mindkét asztal 12mm lemezből hegesztett 1-1méter hosszú Aztulaj a gyári 5kw motor helyett egy 4kw-osat akart rátenni, szétszedte aztán nem tudta befejezni.
25.000Ft-ot megért !? ( Késeken kívül mindene megvan)
Amikor a kés forgás közben eléri az anyag legmélyebb pontját, azaz a fogásmélységet, akkor az anyag és a kés lapjának síkja között a szöget metszőszögnek nevezik.
A metszőszög 65 fokos szokott lenni, ez egy fix érték, mert a horony a tengelyen így van kialakítva.
Az élszög a metszőszög és a kés hátlapjának (hátszög) a különbsége, ezt az első fenés során állítják be, általában 5o fokos.
Gépi élezés során csak a kés lapját kéne fenni, így a metszőszög és az élszög is megmarad, csak a kés vastagsága "fogy". Akkor van baj, ha egy hosszú kés esetén, pl. egy széles vastagságolónál, a kés közepét használják és az éle homorú lessz. Akkor a fenő kiegyensíti az élet és újrahúzza a hátlapot is (a hátszöget), de ha így az élszög valamivel kisebb lesz mind 5o fok , akkor a kés éltartóssága csökken.
Anno a műemlékvédelemnél volt ekkora egyengető, elképesztő vörösfenyő padlók érkeztek akkor szibériából. Hosszban, vastagságban és minőségben. A finnektől meg luc és borovi, nem is értem az átkosban a finnektől hogyan jutottunk mi anyaghoz? Azóta sem találkoztam sehol ilyen vörösfenyővel. Az osztrák minősége meg sem közelíti.
Ezeket a 30-45cm széles 6-8cm vastag padlókat mindig ketten egyengettük, egy ember nem tudta mozgatni. Egy lap-egy él, majd szalagfűrészen levágtunk egy szeletet, vissza az egyengetőre az élével és igy lett felszeletelve a fűrészáru. Utána csak vastagolni kellett.
Voltak 60+ os padlók is de azokat képtelenség volt egyben mozgatni. Még átforgatni se volt egyszerű.
Az egyengető szélességéből mindig tartalékoltunk 15-20 centit . Igazából négyszázasként használtuk, az még kényelmes. A maradék szélesség meg akkor jött jókor ha hirtelen éles kés kellett valami finom munkához. Nem kellett a késcserével bíbelődni, nem volt a csorba vagy életlen kés nyoma a gyalult anyagon.
Meg persze a táblásított anyag egyengetésekor, mert volt abból bőven. Na azt se egyedül gyalulgattuk.
"Jól beállított egyengetőnél a kés nem merőlegesen"
Most lehet hülyét kérdezek, vagy félreértek, de: van olyan késtengely aminél merőlegesen érinti a kés a fát? Olyankor ... nem eltörne minden kés kb? Vagy minden lenne csak nem gyalulás.
Vagy nem láttam még mindeféle késtengelyt. De én még csak olyat, amiben a kés "ágya" vagy milye fix szögben mart nút, abban fekszik a kés, késszorítóval .. max a kés élszögével tudunk játszani, de csak az egyengető állításával (etető- és fogadóasztalok beállítása, kés kiállása) nehéz az érintő szögét módosítani. Jelentősen.
Annyit még hozzátennék Kiskőrösi 510 gépem van 1 fázisról megy 25mm vastag az öntvény asztala , 2,5mm es fogásnál 200mm széles keményfával már nagyon veszélyes életlen késekkel dolgozni rajta. Alumínium meg lemez asztalos abriktereken "barkácsgépeken" egyenesen tilos ilyet eljátszani. Csak azért írtam mert a korábbi alumíniumasztalos gépem asztalába robbanásszerű törés következett be a késtengely és az ajaklemez közé beszorult-beszakadt talpon száradt diófa darab miatt,úgy szakadtak el a 8-as csvarok 6db mint a gyufaszál.Nem elrettentés képen csak tanulságként írtam még mielőtt megtörténik másnál is. Véleményem szerint a piacon kapható egy vagy többfunkciós könnyű kis gépeken 1mm-nél nagyobbat fogatni egyenesen veszélyes, némelyiknek 1,5mm a kése, a kiugró göcsök is hasonlót produkálhatnak mint az én estemben.
500mm-es bükk és tölgyfa lépcsőlapokat meg 350mm diófát,cseresznyét,kőrist,juhart már gyalultam nem egyszer az elmúlt19 évben de kizárólag 1mm-es fogással és borotva éles késekkel. Ha nem élesek a kések már 200mm-nél rugdos az anyag-pattog a gépen nem jó játék. A két késes tengelyeket meg ki sem lehet egyensúlyozni normálisan, persze lehet velük dolgozni csak hát...
Csináltatok Forstnerek (dugózókat is) egy asztaloskéseket készitő műhelybe (ami az 5o évektől ezzel foglalkozik Brassó melett), teljesen más alakja van a vágóéleknek, mint a kereskedelembe kaphatóknak. Jók, de fenni kell őket, ha sorozatot gyártunk. A PAL-nak egyfajtát használunk, a lécpanelnek és a masszívnak másfajtát. Kézi fúrógéppel nem lehet velük dolgozni. Van 68 mm átmerőjű is, néha ki kell fúrni a lapra szerelhető fürdőszoba kagylóknak az átmenő furatát és az aljzatdobozoknak a helyét a falburkolatokon.
1 számú versenyző doppingolása gyémántos reszelővel, látványos javulás, határozott anyag fogás, elfogadható furat oldal, már szinte forgács szerű leválasztás.
2 számú versenyző Milwaukee 35mm fenyőben, oda fúr ahova elképzelem, olyan a forgács mintha ceruzát hegyeznék, nincs agyag kiszakadás a belépésnél, szép a furat oldal.
Több versenyző nem jelent meg.
Kis gondoskodás után az olcsóbb fúró is megoldotta a feladatot, az elvárás egy pánthely kifúrása volt, a két pánt szempontjából nincs különbség, a fúrók között. Persze lehet olyan feladat ahol mások az elvárások.
Maga a palást nem hengeres hanemkicsit kúpos. Legyen mondjuk 10 mm magas palást az alján 35 mm, a tetején 34,9. Ha belülről élezed akkor is kopik felfelé. Amikor eljutsz odáig, hogy már csak 5 mm magas palástod van akkor az átmérő 34, 95 lesz az eredeti 35 helyett.
Persze a gyakorlatban sosem jutsz el az 5 mm-ig, mert már akkor kidobod a fúrót amikor 1 mm-t leéleztél belőle, de az elméletnek ez nem számít. :P
Dehogy tervez, ő csak mindenkit kritizálni tud, miközben kb semmit se tesz le asztalra (vagy amit igen az sem áll meg sokszor ahogy kéne)
Én már nem foglalkozom vele, egyik mínuszt tuti tőle kaptam, de kb nem is érdekel :D
On: köv hónaptól újraindul a Dewaltozás, kiterjesztve makitával, metaboval. A kedvezőbb ár sztem még sajnos nem, ahhoz friss hús leszek adott boltban, helyet még nem árulhatom el, az legyen meglepi, de utálni fogtok érte ha személyesen jönnétek majd oda :)
Igazabol leroviditve a sztorit, nagyjabol ugyanaz a tanulsag mint azoknal a videoknal ahol mikrometerrel keresik a furo uteset: a dragabb / profibb szerszam jobb, az olcso kinai/praktikeres meg szar. Ilyen-olyan okokbol, de a vegen mindig kiderul hogy oka van a dragasagnak.
Ez az amit nem tudok, illetve csak sejtek. Nem maga vasaló a lényeg, hanem egy tüzes sima vas. Ha lesimítják, nem csak leégetik, akkor annak kell lennie valami oknak is. A simított-égetett felszínen a fa máshogy tömörödik? Zárt, sík felület képződik?
Nem kell ahhoz olyan sokminden. Egy PB palackkal jól megpirítani egy kis vasat és megsimogatni. Az a különbség, hogy itt súly is van, mint a vasalónál, a közvetlen lángolás pedig csak szépségtapasz. Kb mint a füstölt kolbász-lángolt kolbász esete.
Kérlek ne bántódj meg, ha valakinek nem tetszik a videód, vagyunk itt elegen akik örülünk az ilyen, sok idő ráfordítással készült filmeknek, ezekből lehet tanulni. Azt gondolom, hogy mindenkinek meg van a saját tapasztalata és annak függvényében értelmezi a filmeket. Arról nem te tehetsz, hogy egy gyári új fúró rosszul van élezve és ezért égeti a fát. Én is úgy gondolom, hogy az ilyen fúró az egy nagy vacakság, arról nem is beszélve hogy sokan megengedhetjük magunknak, hogy egy fúró amikor elveszti az élét, veszünk másikat ( csigafúrókra gondolok) egy forstner azért talán más, de új korában legyen jól élezve még akkor is ha nevesincs és ne azzal kelljen kezdeni, hogy viszem éleztetni vagy én állok neki.
Azt gondolom jól beszélsz ,ami az állványos fúrógépet illeti, nekem eszembe nem jutna kézi fúrógéppel használni, na nem azért mert annyira profi vagyok, hanem azért mert félnék tőle.
Élezni(házilag) pedig íves gyémántreszelővel( a külső íves részét), és gyémántos "körömreszelővel"( az élét) szoktam.
Lustábbak próbálhatják Dremmellel, és láncfűrész-élező szerszámmal.
Egyébként a Forstner fúrók szerint azért szoktak eléletlenedni, mert nem jó a forgácskihordásuk. A dolgozó meg nyomja bele a lukba hogy menjen már, bele az összetömörödött forgácsba.
Állványos fúróval kell fúrni, és akkor szépen ki lehet húzni 2-3 szor fúrás közben, és az kihozza a forgácsot.
Mintha csak revétlenítené. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is lesz megfelelő eszközöm hozzá. Még vasdarabom sincs ekkora, a kemencéről nem is beszélve, meg el se férne a műhelyemben. Elnézést hogy ugrottam. :))
Hajjaj. De most az a vaskockás fasimítás az érdekes. Perzselővel ugye csak a felszíne lesz olyan amilyen, a vaskocka el is simítja. Olyan lesz esetleg utána, mint a gyalult felület? De hozzá is érintette valamihez mielőtt nekinyomja.
Talán kezdjük ott és legyen ez az 1-es pont, hogy: egy youtube videót bármilyen hosszúságúra meg lehet csinálni. Lehetne akár egy órát is beszélni, mutatni, példákat felhozni, grafikonokat bevágni, stb, de nincs az az ember (na jó van, de édeskevés) aki végignéz egy 1+ órás youtube videót. Nem beszélve az elkészítéséről, vágásáról stb..... Tehát egy sokkal hosszabb videóban sokkal több minden lenne, de értelemszerűen valahol meg kell húznom a határt. Így egy csomó dolog nem került bele a videóba, akár az egyes fúrók bemutatásával kapcsolatban, akár a konklúziókkal vagy bármi mással kapcsolatban.
2-es pont) Hobbiasztalosok vagyunk, (ki több - ki kevesebb tudással), a csatornám kimondottan hobbistáknak (és kis mértékben barkácsolóknak) szóló csatorna, (lásd a csatorna bemutatkozó, NÉVJEGY oldalát). Így a videóim is hobbiasztalos szempontból készülnek, így is kell rá tekinteni! Biztosan sokkal több tudást is bele lehetne vinni, viszont ami belekerült az alapvetően jó és használható azoknak akik most ismerkednek meg ezzel a hobbival.
3-) Magyar nyelven elég kevés az asztalos, hobbiasztalos videó a youtube-on. Lassan azért alakul, az utóbbi 1 évben azért már egy-két sikeres csatorna beindult, most nem példálóznék ezekkel, de a lényeg, hogy nyugodtan kezdj el egyet, és beszéljünk róla egy év múlva. Hál istennek olyanok is látogatják és nézik a csatornám, és segítenek akár dicsérve, akár pozitív kritikát megfogalmazva, akik szavára adok, akik a szakmát nem csak fotelből ugatják ..
No a bevezetőt követően pedig: a filmben látott fúrók egyike sem volt megélezve. Soha nem éleztem meg még egyik fúrómat sem, így a noname fúró is full gyári! Már a felületi megmunkálásának a hiányosságai is azt mutatják, hogy egy ócska szar, nem kell ezt túlragozni, és így a konklúzió sem változik. De igen elmondhattam volna a filmben ezt is, de akkor ugorjunk az egyes pontra. Nem hiszem hogy belépés előtt végigolvastad volna a fórumot (mint ahogyan itt elég sokan megtettük ezt anno), így nem is tudhatod, hogy speciel pont én vettem olyan makira forstnkerfúrót, amivel nem lehetett fúrni, olyan gyatra volt a minősége!
Az oldalirányú elmászást nem is értem miért említed, igen tudjuk, el lehet baszni, de szerintem hatványozottabban könnyebb a vídiással elbaszni, de utalnék az 1-es és a 2-es pontra.
A méretpontosságban igazad van, de ez ez is olyan dolog, hogy : 1-es pont, + mivel ez az 5 fúró mind gyári, új, így azért egy pici képet kaphatunk arról, hogy bizony itt is lehetnek eltérések egyes gyártók termékei között. Ennyit akartam ezzel bemutatni. Nem többet.
Élettartam szempontjáról nem sokat beszéltem, talán azt említettem meg, hogy nem tudom mennyit bírnak a neves fúrók, bár azt meg kell hogy mondjam, hogy pont a fishről láttam egy videót, ahol 100-as nagyságrendben fúrtak fába furatokat és nagyon jól tartotta az élét .. De itt megint visszautalok az 1-es pontra.
Kurvára lehetne ezt még cifrázni, beszélgethetünk itt órákat csak a forstnerekről, de úgy vélem, semmi olyat nem mondtál, ami miatt a videó nem jó! Annyit mondtál, hogy pár dolgot nem mondtam el a videóban. Na bumm. Ettől még ami benne van az megállja a helyét.
Félreértés ne essék, semmi kifogásom az értelmes, előremutató, pozitív kritikával szemben, (kaptam is ilyet a videó alatt, mi több ki is hangsúlyoztam, hogy szívesen várom az építő jellegű kritikát, mert abból tanulunk, és igen, öröm volt olvasni, hogy szakemberek szólnak hozzá!) de ez a stílus amit itt bemutatsz néha, sajnos nekem nem jön be.
Ha elsőre megfogalmaztad volna mi a bajod a videóval, akkor az én válaszom is más lett volna, sőt biztosan lehetett volna egy jó kis beszélgetés a forstnerekről, hozzáadva mindeni a saját tudását, pl ahogyan megemlítetted az élezésből fakadó kerületi kopást, ami pl teljesen logikus, de nekem eszembe sem jutott eddig. (merthogy még élezni sem éleztem soha forstnert). Na mind1, én ezzel a hsz-el befejeztem ezt a témát.
Megtaláltam a videót. Itt látni azt amikor egy tüzesvas-kockával végigvasalják a fát, így égetik meg a felületét s nem a disznóperzselős módival. https://youtu.be/r8d80sVgLmY
Most megmértem 3 vídiás abraborot és egy kínait. 12mm-en a palást átmérője 35-ösöknél 0,7-0,8mm-el, 40-esnél 0,9mm-el csökken. Az átlaggal számolva, 5 élezés ~0,26mm csökkenést okoz az átmérőben.
kuperta:
Nem.
Nem gondolom, h lenne rá érdeklődés, és nekem annyit nem ér, h beszerezzek 50-60 ezerért drága példányokat, amikkel valószínűleg ugyanerre a következtetésre jutnék.
:) Pl. meg lehetne ismételni a tesztet jól élezett fúrókkal, mert a noname rosszul volt megélezve (az él hátszöge a külső részen negatív!), így persze, hogy éget és nehezen visz. Akkor elenyésző lenne a különbség, és a konklúzió is más lenne: 6db lukat bútorlapba, bármelyik gagyi fúróval ki lehet fúrni szépen, könnyen, gyorsan, ha éles. Ha kopott, vagy rosszul van élezve (mint a videóban), akkor éget. Ha a palástot elköszörülték, és nem ér le előbb, mint a vágóél, akkor szaggat.
Az oldalirányú elmászás mindegyikkel produkálható, mivel a palást kúpos. Ezért kézi fúráshoz kell egy kis ügyesség és figyelem, de ugyanígy ellensúlyozni is lehet a fa inhomogenitásából adódó elmászást.
A méretpontosság előnye szubjektív, az előző hsz-ben már kifejtettem.
Élettartam szempontjából a vídiás más liga. Egyrészt kevésbé melegszik, mert a palást keskeny és kis felületen érintkezik a furat falával, és ha felhevülne is, bírja, nem lágyul ki. Másrészt keményebb, egy élezéssel többször annyi lukat lehet vele kifúrni, mint bármelyik acél vagy bimetál fúróval. A ritkább élezéseknek köszönhetően tovább megőrzi a méretpontosságát is (már ami van neki).
Külön elismerés jár azoknak az itt hegyekben álló mérnököknek, akik az ilyen bakikat nem veszik észre, de közben osztják nekem a negatívokat. :)
Biztos jó poén a gyanútlan erre látogatót beküldeni az erdőbe.
Talán beleszámolták az átmérő élezésekkor bekövetkező csökkenését (mivel a palást kúpos).
Ha a furat falát körbe kened ragasztóval vagy lakkal, akkor eltüntetted a 0,3mm hézagot. De ha a kivetőpánt már a fúró új korában passzosan megy bele a furatba, akkor 2 élezés után kalapáccsal kell beleverni. Előbbi szerintem könnyebben orvosolható.
"Lapolt szárú forstnernél ütés mérése a tokmánypofa tövében laponként,"
Igen az ötlet nem rossz, de itt a szögeltérés okozta hiba miatt laponként 4-5 mérést kell végezni különböző helyzetekben, pár fokot forgatva a tokmányt és a mediánját venni az értékeknek.
Lapolt szárú forstnernél ütés mérése a tokmánypofa tövében laponként, kapott eredmények összevetése a kerületen mért ütéssel,ebből "kóválygási tényező" számítása
Na igen, olyan biztosan szerepelne benne, hogy a forstner kerületén az ütés mérése órával, illetve a munkadarab minimális és maximális szálsűrűségének meghatározása. ;)
Én is megnéztem a tesztet, nekem tetszik! :-) Egyébként mi az ami pontatlan, vagy félrevezető információ benne? Csak hogy tanuljunk belőle, merthogy a hozzászólásokban is vannak építő jellegű kritikák, és ez tök jó, legalább abból is tanulunk, és aki ezeket is elolvassa az is gazdagabb lesz egy kis tudásmorzsával.
Van abraboro 22mm forstnerem, a 22mm csapágy kiesik a fúrt lyukból...
Kínai csapágy pontos, abraboro nem, 0.3mm a difi és kipottyan. Azt hittem rosszul látom mikor lemérem sublerrel a szárat...
Márkás cuccoknál nem csak a márkát fizetjük meg, nagyon nem...
Szerintem a teszben szereplő nem vídiás milwaukee előbb fog elkopni, mint egy vídiás kínai. Egyébként a milwaukee és az abraboro is jó márka, csak amit kinéztél az a belépőszint. Ár/érték szempontból jobb vétel egy olcsóbb vídiás.
Ha nem ipari célra kell a forstner fúró akkor én az abraborot védelmembe veszem, van vidiás is és nem annyira rossz. első lépésben vegyél 1 db-ot, aztán majd eldöntöd, ne kezd egyből készlettel. Szerintem vagyunk itt egy páran akik a saját kárukon tanulva több márkát is kipróbáltunk.
A kettőből szavaztam a Milwaukee-ra. Nekem van ilyen szettem 15-20-25-30-35, meg 40 és 50 mm átmérő is a PVC csövek miatt. Szerintem az Araboro-nál sokkal jobb.
A videóban a Fisch tűnik nyerőnek ár/érték arányban, bár nem hangzottak el árak.
1 k mono lakk először 1.2 hígítva majd majd finom csiszolószivacs és enyhén hígított fedőlakkozás. Supralux fényes monolakk alapozáshoz és befejezéshez is, mindig ugyanazt a lakkot érdemes használni,vagy mindig magasabb minőségűt alapozáshoz "amilyen az alap olyan a végeredmény" én mókusszőr ecsettel csinálom a végeredmény rétegszámtól függően mindig tükör (és lehet fúrógépbe fogott sűrű varrású rongykoronggal is fényesíteni extra finom polírozópasztával Salamon tökére). Én személy szerint a Milit kihagynám sok a rossz tapasztalatom néhány termékükkel kapcsolatban (alapozólakk,fényes fedő, politúrhatású)barkácsolni lehet velük. Szintén személyes, az Akzo-nobel termékei kivétel nélkül bizonyítottak nálam.
Az olajok általában rontják a lakkok tapadását, és a hígabb lakk se szívódik mélyebbre, mint a sűrűbb. A pillanatragasztó tudja azt, amit szeretnél, de ekkora mennyiségben ez nem opció, és nem is ajánlom.
Válassz valami kemény lakkot egy jó gyártótól. Milesi központnál érdeklődj (ne lakossági viszonteladóknál), és a felhordási lehetőségeidhez mérten majd ajánlanak valamit. Több réteg fedő keményebb.
A karfáról lecsiszoltam a régi lakkot és újrapácoltam.
Abban kérném tanácsotok, hogy ha lakkozás előtt lekenem a fát valamilyen száradó olajjal (mondjuk tungolajjal, ami egy korábbi projektből maradt vissza, és nem szeretném hogy megavasodjon), az ad-e valamilyen pluszt?! Keményebb lesz tőle a fa a lakk alatt? Vagy csak felesleges időpazarlás, gondolok itt az olaj száradási idejére? Vagy egy hígabb lakkal való "beeresztés" is ugyanúgy megteszi?
Én pl piromániás vagyok, a kocka is amit vittem (többihez képest sztem béna volt, mondjuk nem is volt sok idő megcsinálni, a csapolás is amit kapott első próba volt pl xd és fenyő) égetve volt, lenolajos méhviasszal kezelve.
Égetés után mindenképp kell olaj rá, de gyönyörű a végeredmény.
Annyi még, hogy bármilyen olajat is használsz sok-sok nap kell száradáshoz, a tungnak is, ezt most tapasztaltam :(
Van, hatúl a tető rá fog feküdni a tartószerkezetre, mert ott csak 22cm széles az OSB.
Két lehetőség adódik: Hátul középen szerelni még egy oszlopot, vagy a függőleges rácselemeket be kell vállazni a két párosfogó közé. De sokkal jobban néz ki a függőleges rácsozással, mert nyújtja ezt a lapos szerkezetet. Lehet gyérebben is szerelni, de a lényege az lenne, hogy oldalról ne lehessen belátni.
Készitettem ilyen jellegű szeméttárólót (intézményeknél kötelező) és kocsibeállót is, de a bádogosmunkára kell egy vérprofi, hogy jól nézzen ki.
Közben láttam mi az ősi módi. van egy tűzraakás, rajta egy kis fémpálca-állvány. 3 égetnivaló pallót összefordítanak, összedrótozzák, hogy ne esen szét, majd rárakják a tűz fölé a fémállványra. A "facső" piszkosul bedurran, süvölt a láng. Fél perc után megfordítják, és úgy is kicsit tábortüzezik. Ezután lerakják a földre és vízzel eloltják, szétbontják.
Csak azt nem értem, hogy miért csak egyik oldalról kezelik... A másik úgyse látszik? :)
Van ugye a giccsverziós perzselgetés, na ezt inkább hagyjuk... A pirográf viszont nem perzsel, ott a forró fém van hozzányomva a fához, hasonlóan amikor beleégetnek valami jelet a ládákra. Láttam olyat, hogy vörösizzásig hevítik a vaskockát (fogópálcával a végén) és ezzel simogatják át, mintha vasalná. Picit meglángol, de inkább sima lesz a felülete. Biztos, hogy értelmesebb mint a disznóperzselősdi.
Valaki égetett már fát? Na nem a szalonna alattira gondolok, hanem amikor megpirítják a felületét. Japánok a nagy tudorai ennek is. Aztán bevillant, hogy a hordót is kiégetik.
De mi is történik ilyenkor a fával? Manapság disznóperzselővel divat ezt csinálgatni, régen nem hiszem, hogy ilyennel végezték, inkább egy vörösizzásig felhevített vaskockával történő simogatást látok életszerűbbnek. Hordónál a tábortűz az életszerű.
Megkeményedik a felszíne? Vízálló lesz? Tükörsima, mintha legyalulták volna? Vagy ha máe gyalult akkor mi lesz vele a tüzesvas alatt? Miért nincs ez a módi manapság használatban? Nem lehet esetleg már átfesteni?
6 mm rétegelt lemezt élbe csavarozni? Tényleg van két bal kezed :)
Annak örülök, hogy megláttátok a lehetőséget "csak bent van zsák" elvben, de szerintem a mágneses tartót icipicit hagyd rövidebbre, ha biztosra akarsz menni. Három ürítés után én úgy látom, hogy nagyon kevés a mellészóródás.
Pacman fahordója mindent visz, nagyon szuperül megcsinálta. Valószínű a szögletes tartály / doboz/ is megfelel a célnak. Nekem papír hordó / 60 liter/ a tartály, nem horpadozik.
Megcsinaltam a masodik por gyujto ciklont. A hordo tul gyenge volt a porszivohoz allandoan behorpadt. Az itt kapott/latott javaslatokat otleteket beepitettem. Hamarosan jon a harmadik valtozat, mert ezt egy baratom atvette tolem. Nekem keves volta a 6mm retegelt lemez, legkozelem 10-12-es lesz. https://www.youtube.com/watch?v=pzq9po9Qnr4
Az obi menjen az anyja ........-ba . Meg minden kereskedő aki ilyen trükkel akarja megkeresni a betevőt. Ez kicsit hasonlít arra amikor a zöldséges vagy a hentes úgy adott vissza, hogy kerekített, persze a saját hasznára, aztán amikor megdrágultak a dolgok akkor azt gondolta az ember, hogy ez már nem fordul elő. nem így lett , a mai napig vannak átbaszós kereskedők. És sajnos nincs itt kivétel, lehet ez multi, lehet ez kisboltos hazai, legfeljebb a módszer változik. Nagy tiszteletem a kevés kivételnek.
Kulturált, kikezdhetetlen. Viszont mindenki tudja, hogy tipikus kereskedői átbaszás, melynek célja, hogy 1 helyett 2-őt vegyenek. Lásd 9dl-es tejesdoboz dettó ugyan ez a szitu.
Maktechez tuti adtam, pislogtam is kicsit, hogy mivan? Xd
Urak, kis off:
Laptopszalonnál sajnos adódott "kis" probléma, így váltani kényszerültem, evvel együtt a dewalt beszerzés is módosul.
No ne tessék sírni, fórumon maradok és köv hónapban lesz meglepő bejelentés hol fogok szolgálni, nem lesz érte sírás, remélem xd
Addig egy más jellegű tapasztalatomat tenném közzé, hogy ti ne a saját károtokon tanuljátok meg azt, ami engem piszkosul felbosszantott.
Ez is csak érintőleg asztalos téma, de talán elnézitek nekem.
Legkisebb fiamnak újítok fel egy '60-as évek beli íróasztalt. Nem akartam rá sokat költeni, ezért vettem az OBI-ban a saját márkás, vízoldható, "kettő az egyben" dekor festékükből egy ránézésre 750 ml-eset, ami pont elég lett volna a három soros festéshez. (Harzo T16-tal alapoztam, az önmagában többe került, mint amennyit összesen szántam volna a bulira.)
Kibontva a dobozt, azt hittem, töltéshibás: legalább két deci levegő volt a festék felett. Aztán tűnt fel, amit a boltban nem néztem meg: a doboz oldalán szabályosan, jól láthatóan rajta van, hogy 500 ml. Ez persze a polcokon, a címkével előre fordított festékeken nem látszik, de a legtöbb (mindegyik?) márkának az oldalára írják az űrtartalmat, így ez ellen nem lehet semmi kifogásom.
Itthon hozzá mértem más festékekhez: az azonos átmérőjű 750-es dobozok kb. egy centivel magasabbak, ami csak egymás mellé téve feltűnő, az 500-asok meg több centivel alacsonyabbak, vagy jóval karcsúbbak, ez viszont látványos különbség.
Ennek ellenére sajnos vitathatatlan: én vagyok a hülye, miért veszek szemmértékre festéket.
Mondjuk ilyennel, hogy egyharmadnyi levegőt csomagolnak egy festékes dobozba, még nem találkoztam. Az az egy centis méretkülönbség nem tűnt fel, mert csak kisebb kiszerelések voltak a polcon. Pl. az általam akkor 500 ml-esnek vélt 375 ml-es, illetve 135 ml-es.
Így aztán kénytelen voltam még egy dobozzal venni, amiben csak az a bosszantó, hogy a kettő ára már majdnem elég lett volna egy jobb minőségű festékre is...
Tanulság: ne vásároljunk szemmértékre festéket. Vagy inkább ne is vásároljunk olcsónak tűnő festéket. Legalább is ilyet ne. (Dolgozni is elég xar vele...)
Opcionálisan lehet vásárolni hővédőt oldalra. Ha munkalap alá épített a sütő és felette a főzőlap akkor az első kötő fémből szokott lenni.
Illetve léteznek még olyan hővédők amik a főzőlap alá kerülnek ha alattük fiók van. Ismereteim szerint 60-80-100 cm széles korpuszokba kapható. Az indukciós lap alá a 16mm-es korpuszfehéret is megengedik a gyártók. Ajánlott kiszellőztetni a lapot, a fiókokat meg leválasztani mert a ventillátorok folyamatosan keverik a levegőt.
Beépíthető sütőhöz van valami olyan bútorlap, ami hőálló?
Én csináltam a szekrényt, egész jól sikerült, de van olyan program a sütőn, aminél picit fújja a meleg/forró levegőt az ajtó pereménél, és meglátni a bútorlap szélén (elszíneződik, el kezd elengedni az ABS élzáró).
Valami alu peremet is találtam pár napja, de sajnos nem találom újra... Hogy szokták ezt megoldani?
Őszintén szólva: én biztos besz**tam volna, sőt kérdezni se kérdeztem volna. Merthogy .... sosem gondoltam volna hogy ez ilyen kis ge**ó anyag. "Valamivel csak kifúrom valahogy".
Azt mondjátok a fém-körkivágó is megnyekkent volna?
Bádog ereszcsatornát fúrtam már vele, kis akkus fúróval. Tudom, hogy nem ugyanaz, de ott egész jól működött, csak a létráról akart ledobni néha mikor picit megszorult :-)
Ha javasolhatom: oszlopos fúró vagy fúróállvány (ha odafér és persze, ha van) alkalmazása erősen javíthat a komfortérzeten és a végzett munka minőségére is pozitív hatással lesz.
Ez a két gyalult léc közé szorítva furkálom-köszörülöm dolog talán járható út. Majd szétnézek a kacatjaim közt, biztosan van hasonló minőségű rm. lemezem, amin tesztelhetem a módszert, mielőtt nekimegyek élesben.
Bimetál körkivágó készletet hétfőn fogok venni. Na nem Milwaukee-t, csak lidliset, de jelenlegi kici-occó körkivágóimnál az is egy nagyságrenddel jobb, viszont nem hiszem, hogy elbírna a lemezzel. Szintén két léc közé szorítózva, lassan tolva talán nem is roncsolna, de szerintem vagy egyáltalán nem vinné, vagy eldobhatnám utána a szerszámot. Vagy rosszul gondolom?
A miskolci ajánlatokat köszönöm szépen! Nagyon rendesek vagytok, de Kecskemét környékén lakom. :)
Igen, tudom, a tökéletes (és gyors, hatékony, hibamentes) megoldás a célszerszám lenne, de tényleg nem szívesen fizetnék 4-5 ezret egy kis vasdarabért, amit talán az életben nem használok többször...
Vagy a "Falfúró" mintájára beindítom a "Csapfúró" vállalkozásomat. :) Az én korosztályom (remélem) érti...
Nem is tudom. A saválló acélok és a fúró-forgácsoló szerszámok nagyon utálják egymást. Próbáltunk már sokféle kenőanyagot, jobb és mégjobb minőségű fúrókat, de igazán egyik se vált be. Ez az út mindenképpen szopás. Én a sajátomat meg a lányomét az elektromos tömszelencékhez tartott kimetszővel vágtam. Kicsit hullámos lett a kör széle, de teljesen jó. Próbálkoztak már lépcsősfúróval is, de az se egy kiváló módszer. Mindenképpen valami présszerszám a megoldás. Esetleg egy ismerős villanyszerelőt lehet tömszelence kivágó ügyben megkérdezni.
Amikor a porcelán mosdóban először kellett csapot cserélni, még kézzel reszelgettem az "elődöm" által belerágott folytonossági hiányt, hogy az új csaptelep a helyére mehessen. Orbitális szívás volt. Ez nálad most kb. a körbefúrom és kireszelemnek felelne meg. Mikor megint cserélni kellett a csapot, megvettem az Aldiban a "kőfúrós" lyukkivágó készletet, amit kb. 3 percig használtam, az új csap becuppant a helyre, a készlet meg azóta sem volt elővéve, de mégis úgy gondolom, hogy minden fillért megért. Akár ezt, akár a fához-fémhez való szívesen kölcsönadom (Dunakeszi, Észak-Pest, Óbuda környékén vehető át, illetve utánpótlás jégkorong meccsek függvényében szinte az egész ország jó lehet, csak azt előre nem tudom tervezni), de szerintem ha megveszed az IKEA-s cuccot és utána eladod, még akkor is jobban jársz, mint valami szükségmegoldással.
Nem tudod a lemezt értelmes módon megfúrni semmivel :( Minden fel fogja hullámosítani, és ha csak egy kicsit is gyűrött akkor nem lehet úgy rátenni a csapot, hogy ne szivárogjon le mellette a víz.
Ehhez prés kell. Vagy az a kézi amit kérdez vagy valami más amit pl Bari ajánlott fel.
Ezzel a problémával én i szembesültem még az internetes idők előtt, így nem tudtam itt megkérdezni. :) Meg kivágót sem vettem, hanem kivágtam a fúrós, reszelős módszerrel. Olyan lett, amilyen, de azóta is benne van a csap.
Horpadást úgy lehetne kivédeni esetleg, hogy egy megfelelő szélességű lecet mögészorítózol és úgy fúrod át-körbe apró furatokkal, és megreszelni is úgy reszeled, hogy a lecet megfúrod 35-ös forstnerrel (olyanod van?), azt mögészorítózod és úgy reszeled ki a furatot.
Bimetal körkivágó? Az olyan vastagabb fémmel is megbirkózik, illetve jó lesz (lenne) később fához is. Nem biztos hogy első körben költséghatékony, legalábbis csak erre a projektre. De későbbre is jó lesz, főleg ha lassan megveszed a nevezetes/szükséges méreteket.
Nekem Milwaukee-ből van egy jó készlet, ennek van egyesével is megvehető darabjai. Pl a 35mm-es, és a hozzzávaló befogótüske. Ez meg a kisebb méretekhez. De akad ettől kicsit olcsóbb, Makita ill Ruko, nyilván ahhoz is kellenek a megfelelő befogószárak.
Illetve én Barihoz csatlakozva, jómagam annyit tudok felajánlani (ha most 0ft-ot akarsz erre költeni), egy "körre" kölcsönadom neked a Milwaukee-t, a 35-ös kivágóval (ha jól látom a célszerszám 35-ös likat vág). De nekem is az a "feltételem" hogy gyere el érte :) Miskolcra.
Igen, ez a célszerszám biztos baromira jó és hatékony és tuti nem horpasztja meg a lemezt, de utána kb .... semmire nem használható (vagy nem látok benne fantáziát).
Végre elkezdtem gyártani a konyhaszekrényünket, de rögtön egy "nem hobbiasztalos" akadályba ütköztem.
A mosogató tálca kifúrására (mármint a csaptelephez) van-e valami gazdaságosabb megoldás, minthogy ezért az egy furatért vegyek egy csavaros lyukasztót? Ennek a célszerszámnak 4000,- körül van az ára. (Illetve az IKEA webáruházában láttam 3000,-ért, de arra még rájön a postaköltség...) Nem sajnálnám rá a pénzt, ha másra is jó lenne, de sajna ezt a cumót semmi másra nem lehet használni. Értelmesebb dologra is el tudnám költeni azt a négy rugót. Pl. fedezné a projekthez előirányzott sörmennyiséget. :)
Gondoltam az őskori megoldásra, miszerint körbe furkálom kis átmérőjű szárral, aztán kireszelem, de félek, hogy ezt a bililemezt így nem lehet deformáció mentesen megmunkálni.
Szerintem is az lehet, hisz fatörzs hosszúságú hántolmányokat tologatnak egymásra, de ami berepedt (pont látszik egy) azért ott se kukázódik. Így a végén olyan lesz mintha egy évlapos fa lett volna eredetileg. Hossztoldás, átlapolás tényleg nincs benne. A présgép összenyomja a rétegeket, megkockáztatom nem egyforma vastagságúak, talán több fajtából tevődik össze.
Én csak tippelem azt, hogy a szálak minden rétegben azonos irányban állnak. Szálára keresztbe nemigen lehet hajlítani, mert szétreccsenne. Gondolom akkor is, ha az a keresztszál belül van.
Egyszer láttam egy videót, ahol egy idősebb bácsi a nem optimális (szálkifutás alu-felül) fadarabot úgy is vizsgálta, hogy adott hosszon hogy fut ki a szál, és ahhoz arányosítva mondta hogy mennyit lehet hajlítani, illetve hogy az ilyen fát sokkal nehezebb törés nélkül hajlítani (ami logikusnak tűnik).
Úgy tudtam, hogy rétegelt lemezből nem készül hangszer, erre mit látok? egy halom lapot összeragasztanak, formába tolnak és kész a zongora oldala. Ezek a lapok mind egy szálirányban állnak? Nem olyanok mint a sima barkácsolós rétegeltek, amiben egy sima egy fordított szálirányú váltakozik?
Továbbra is csak laikusként tudok hozzászólni, szakmailag sajnos nem, de ez a szerkezet szerintem tulajdonképpen az, amit szeretnék. Hálás köszönetem, ha kicsit pihentebb leszek, alaposan tanulmányozni fogom.
Annyi észrevétel, hogy az oldalán és hátulján a rács vízszintes lenne, de ennek azt hiszem, hogy nincsen jelentősége.
5mm-es homemade sorozatvető a bútorlaphoz. Röhejesen eccerű, csak legyen pontos a sablon. Ilyen metodikával bármit lehet homemade sorozatgyártásra készíteni.
Ha 4 ilyen vasat, amilyet írtál, leásol min. 1 méter mélyen, betonba, akkor szerintem el lehet hagyni minden egyéb merevítést egy garázsnál.
"Személy szerint imádnám a tervezetten ívesre ragasztott szelvényekkel kisérletezni :) )"
Nemrég csináltam egy 215cm hosszú íróasztalt itthonra, 42mm vastag fenyőből. Mivel nem akartam, h belógjon, a lamellákat 2rétegből ragasztottam, ~3mm ívvel (fatelepen ugye csak egyenes táblákat árulnak). Erősebb, mint amire számítottam, így ~20kg teher alatt még van benne 1,5mm domborúság. Ha ketten rákönyöklünk, se hajlik egyenes alá. :)
Ha a boltban készen kapható anyagból csináltam volna, akkor most a belógása lenne ennyi. Ami nem sok, de engem zavarna kicsit.
Hát, nekem sikerült vele jó párszor egyenesen fenni(keskeny vésőt), csak rendesen meg kell szorítani, és nem a kocsit kell lenyomni élezés közben, hanem magát a munkadarabot.
De egyszer veszek majd egy Veritas-t, mert igazából mindkettő ép hogy eleséges minőségű.
Amúgy a kínaiek árulnak szebbet is, 9 dolcsiért.
De szerintem mindegyiket reszelni kell. A Lie-nielsennek is van ilyen elvű cucca, csillagászati összegért.
- Az a két görgő alul műanyag, és nekem az egyiknek csak egyszer kellett valami miatt megszorulnia, hogy pillanatok alatt laposra kopjon - innentől nem görgő hanem csúszka és a vízszintest is elfelejtheted meg nem is forog és egyre jobban kopik.
- A szorítómechanizmusa befelé akad kifelé pedig az anyát a csavar végén valamivel pörgetni kell, hogy ne a csavar tekeredjen ki belőle hanem ahogy tervezték magával húzza a szánt.
- Vésőt képtelenség stabilan belefogni.
- Középen nem tudod úgy derékszögben megfogni a pengét hogy ne forduljon el valamerre, ha oldalt felfekteted akkor meg nem lehet egyenesben tartani - mindenképpen félrefensz vele.
A rider (amiből nekem szerintem Stanley gyártmányú (is) van - legalábbis arra emlékeztem, de most már tényleg leellenőrzöm este) szerintem használható. De az a 4 dolláros amit a linkeden lehet találni az nagyon rizikós. Van olyanom is és azt hiszem ide be is raktam a fényképeket, hogy mennyire szörnyű minőségű. De ez persze lutri, lehet hogy más meg tökéleteset kap.
Elmélkedtem kicsit ezeken a kocsibeálló jellegű faszerkezeteken. A karpántot ugye szinte kötelezőnek szokták tekinteni. Ez ha jól gondolom abból adódik, hogy a csomópontokat szeretjük statikailag csuklónak egyszerősíteni, amiből aztán az átgondoltan kiháromszögelt struktúrák kiadódnak.
Kérdés: Lehet-e olyan lefogatása a tartó oszlopoknak a talajon, hogy ne csuklóként hanem befogásként lehessen tekinteni a talajon található rögzítésre. Én itt valami alkalmasan megválasztott beton pontalapra és acél befogásra gondolnék.
Ha ez működik így, akkor rögtön könnyebb dolga lesz a felső csomópontoknak, hiszen a 15x15 vagy 20x20 cm-es oszlopok a 2,5m magasságukkal már elég stabilan megállnak.
(Ez csak az oszlop kérdésköre volt, az 5-6 m-es áthidalók tényleg másik kérdés. Személy szerint imádnám a tervezetten ivesre ragasztott szelvényekkel kisérletezni :) )
Veszel 18-as OSB-t. Készitesz egy keretet aminek az eleje 5ocm széles a 6 méterrel, a háta 25cm széles, a két 5 méteres oldala ék alakú. Minden két réteg OSB-ből készül, kötésbe. Erre belül a felső élektől 5 cm-re felcsavarozol egy 1ocm széles pallókat ezeket a sarkokon összecsapolod, felesbe. Erre az 5 méteresz irányban felszerelsz 5x15-as pallókat, beeresztve felülről a 1o-es palló keretbe (azaz 5cm bevágsz a 1o-es pallóba), kb. 6ocm tengelytávolsággal. Belül felcsavararozol még egy 1o-es pallót, ami 5 cm lesz szerelve, az oldalak alsó elétől. A kerületre felszerelt pallók közé méterenként függőlegesen becsarazozol egy 1o-es palló kötést.
A tetejét ledeszkázod. Arra korcolt lemeztető és egy egy széles párkány kell, ami beburkolja az oldalait.
A tető elég nehéz lesz, de ha állványzatot készitesz 6 ember beemeli a tartószerkezetre.
Tartószerkezet
Veszel 6darab 15x15 oszlopot, mondjuk 4 métereseket és 15-ös pallókat, ezek fogópárok lesznek, 6 db. 6 méteres, 8 darab 5 méteres.
Az oszlopok tetejét bevágod, úgy, hogy feküdjenek fel a tető oldalára felszerelt pallókra, azaz egy 5x4o-as bevágást készitesz elől és 5x15-ast hátúl, középen kiszámítod mennyi kell. A négy sarokoszlopnál a 6 méteres irányba beereszted a palló fogópárokat, teljesen, azaz 5 meg 5 cm. A hátúl a oszlopok magasságának a felénél felszereled a harmadik 6 méteres fogópárat is.
A 5 méteres irányba a mind a három oszlopra beereszted a fogópárakat a 6 méteresek alá. És még két párat az oszlopok magasságának a közepére. Az oszlopok alját úgy vágod le, hogy a oszlopvasakkal együtt a
tető alsó éle legyen 24o- 25ocm magassan. Így a tető egész súlyát az oszopok tartják, a 6 méteres fogópárok csak vonógerendák.
A sarokmerevítését a tartószerkezetnek megoldja a oszlopok beeresztése a tetőbe és a párosfogók vállazása.
Nincs időt rajzot csinálni, de ha nem érted szólj, majd valamikor a héten lerajzolom és átküldöm.
Nem kell sehova menetes szár, facsavarokkal és szerelőcsavarokkal össze lehet kötni mindent.
Aztán a tetőt belülről le lehet lambériázni, ha érdekel a kinézet.
Az acélszerkezet hülyeség, rácsos tartót kell szerkeszteni a tetőnek, hogy az esést megoldjad, aztán egy csomó fém fület felhegeszteni rá, hogy a tartószerkezethez rögzítsed.
Lehet a fémet is alulméretezni, de tény, hogy kisebb keresztmetszet is elég belőle. Én nem keverném a két anyagot, legfeljebb OSB-t használnék fémhez. És semmiképp se burkolnám be fával. Döntsd el mit szeretnél látni: fát, fémet vagy egyiket se. Ha csak egy dobozt, akkor könnyűszerkezetes is lehet.
Ha fa vagy könnyűszerkezetes mellett döntesz, inkább kiadnád, és a főváros környékén laksz, akkor írj egy emailt.
Hát, pont akartam jelezni, hogy egy hegesztő aparát és pár méter zártszelvény csodákat tenne itt. Főleg ha a faanyag, szükséges tartozékok és a beleölt meló árát kiszámolnám a természetes megoldás esetén...
Maximum a vázat megcsinálnám acélból és keverném fával.
Mi lenne, ha a teljes tető egy acélkeretből készülne? Bár ez kicsit túlmutat a hobbiasztalosságon :)
Ettől ugyan nem lenne szebb, mint fából, de biztos, hogy nem hajolna be. Másfelől, eredetileg is volt egy olyan elképzelésem, hogy a tetőt körbeburkolnám takarólécekkel, hogy a csekély lejtés se látszódjon, hanem csak egy kocka lenne látszólag, de ez akkor így a fémet is eltakarná.
A másik következtetés, hogy szakemberhez kell fordulnom. Azt hittem, egyszerűbb dolog ez.
Megtapogattam stolaz új fűrészét, és kisípolva meg, de még annál is kívánatosabb mint amilyennek elképzeltem. Bakker, minden öntvény benne a motortartó állványon kívül (illetve az is öntvény csak nem vas hanem alu). Még a csúszópályák is. A tekerőkerekek is. Minden pontosra megmunkálva, és olyan kisípolva finoman jár az összes alkatrész mintha egymás mellett nőttek volna fel. Ráadásul volt olyan kedves és felajánlotta, hogy nekem adja, de szerénységem tiltotta hogy elfogadjam. ;)*
*Egészen pontosan így hangzott a beszélgetés:
Átöleltem a gépet és közöltem, hogy akkor ezt én most hazaviszem.
Stolaz meg azt válaszolta, hogy csak nyugodtan, ha megemelem és felviszem a létrán, akkor vihetem (160 kg körül van a gép)
Csak egy gondolat: Nitrós ronggyal áttöröl-zsírtalanítás, acélgyapottal dörzsölés -érdesítés a tapadás szempontjából, 2k ipari matt fekete festék spray www.carcolor.hu
Úgy képzeld el a zongorád átfestését mintha az ablaküveget szeretnéd befesteni. Az üveg tökéletes sima és nem szív magába semmilyen folyadékot / festéket sem /ezért sem csiszolást sem alapozást nem igényel. A lényeg hogy tiszta és száraz pormentes legyen.
Nem akarlak untatni benneteket, de talán másnak is segíthet amit leírok:
A szalagos-tárcsás csiszolóm csapágyfészek javítása kb. 6 oerces sikert hozott :( A ragasztási felület a fészekként alkalmazott cső élén kevésnek bizonyult, és reccs ... A megoldás (remélem hosszabb ideig jó lesz): függőleges helyzetbe állítva a tengelyt befogtam satuba, és a csapágyfészek körüli rést kitöltöttem melegragasztóval. Így a csapágy és fészkének tengelyre meróleges elmozdulása megszűnt. Vissazépítve a csiszolóba jött a következő probléma: nem lehetett a tengely ferdeséget állító csavarral olyan beállítást elérni, amely a csiszolószalagot ne vitte volna valamelyik oldalra. Ekkor 'szalag csere' állásba tett kioldóval indítottam a gépet, és kiderült, hogy a csiszoló hosszirányában ki kell tolni jobban a tengelyvéget. Innen már adódott, mit kell tennem: egy ellenanya, rudóki, és máris pici mozdulatokkal, finoman lehet szabályozni a szalag pozíciót. Megdöbbentő, hogy milyan gyenge anyagból készült csavarokat használtak a géphez: lágy anyagból készült csavar, acélba hajtva. Egy pici túlhúzás, és a csavar menetének vég. Cserélnem kellett egy-kettőt, de így már kiszámíthatóbb a szerelés, ha kell.
Modernebb kinézetet akar a jelenleginél, a karbon éppen mondern :D:D:D:D
De komolyabbra fordítva a szót: nagyon frankó mindenféle mintás öntapikat lehet ma már kapni, nagyon sokan egész szekrénysorokat húznak át vele, nem kicsit lehet vele aránylag kevés pénzért "újjá" varázsolni bútorokat. Én is húztam már át pl íróasztal lapját vele (asztallap alatt értd 12mm vastag rétegelt lap, aminek egyik oldala csúszásmentes bevonatos, a másik sima színezett undorító vöröses sötétbarna, cégtől lett ingyen, alatta elég masszív fa kerettel, így elegendő a 12mm vastagság), nem mondom, hogy nem sérülékeny, mert az, biztos, hogy kevesebbet bír, mint egy gyárilag "színezett" lap, de ha elhasználódik, leszeded, újat húzol helyette kész.
Árban mondjuk nem számoltam utána, de kb 5-6x biztos át lehet húzni abból a pénzből, amibe a lap kerülne.
Persze ehhez is érteni kell kissé, meg nem árt némi szépérzék, hogy vállalható legyen a produktum. :)
Szerintem a zongorád egy a hatvanas években divatba jött magasfényű műgyanta szerű anyaggal van ellátva semmi esetre sem politúrozott. Az 50 éves ukrán zongorák ilyen anyaggal voltak bevonva / festve/, ha ezt akarod átfesteni akkor gondolj arra hogy üveg kemény sík felületet kell megmunkálnod. azt írod nincsenek nagy elvárásaid, akkor meg töröld jó szárazra és néhány flakon spray- vel egyszerűen fújd át, vagy rajta marad a festék vagy nem.
A hátsó csavarral a magasságot állítod, az elsővel meg a szélességet.
Ha magasító korlát is van a mélyebb fiókokban, először a hátfalrögzítőböl kipattintod, majd oldalra kihajtod a korlátot, a fiókelővel párhuzamosan. Akkor ki tudod emelni az előlapi furatból. Beépítéskor megfordul a sorrend. Magasságot a hátsó csavarral kell állítani, a széllességet meg a széles műanyaggal ami a fiókelő rögzitőbe van beépítve.
A három változatból csak az első (amibe egy merci és egy dacia látszik) van kivitelezve helyesen.
Ennek a teteje egy keret, ami sarokmerev, de a hátsó részének az oszlopait össze kell kötni, hogy egy sarokmerev keretet képezen.
Ezt egy ácsmunka, itt sarokvasak nem elegek.
A tető esését hátrafele, a 5 méter irányába kell adni, ehhez hátrafele haladva rövidebb oszlopat kell szerelni, aminek a csapolása a tető keretéhez meglehetősen pontos munkát igényel.
A tető keretét ezzel a módszerrel lehetne összehozni. Csak a fabetétes illesztéssel összekötött elemek ketretmetszete 12x15-ös kell legyen, nem 12x1o-es. A sarkokon kell késziteni két feles csapolást. A elemek gyalultak kéne legyenek. Az átkötő gerndáknak elég a 7.5x15. Korcolt lemezfedés kell használni, trapézlemez illesztésiben be fog folyni a víz, egy toldást szélességben mindenképpen kell késziteni.
Köszönöm a képeket, látom, a te csiszolódnál a tengely szögét állító csavarról hiányzik egy rugó. Nincs lényeges szerepe, azt gondolom, nem rázódik el a beállítás nélküle.
Sokat segítene a megfelelő festék és technológia ajánlásához legalább egy két fénykép arról a zongoráról. Egy távolabbi, hogy lássuk az összképet meg egy-két közelebbi hogy milyen is a jelenlegi felülete.
Na igen, a fő kérdés, hogy ami rajta van, arra festhetek-e. Illetve festhetek, az tuti, mert elég stabil alap, a hogyan a kérdés. Hogyan fog és mi megtapadni ezen, és hogyan nem lesz tükörfényű, mint amilyen most.
Szerintem a festés maga már nem lenne olyan nagy probléma, sok megoldás lenne rá biztosan. Én jobban félnék annak a rétegnek az eltávolításától, ami most rajta van, akár lakk, akár valami más. Nem tudom, mennyire működik rá pl. a hőlégfúvó, én ezt látom a nagyobb feladatnak. Márpedig bármi fedőréteg felvitele előtt érdemes lenne az alapig leszedni, ami most rajta van - feltéve, hogy az tényleg olyan állapotban van.
Azt sem tudod mit akarsz, matt vagy selyem fényű, De legyen vastag? meg tartós. Hengerezni vagy fújni, meg döntögetni. Politúr vagy sem, meg múanyag. Szóval én feladom, nem jutok tovább a műanyag álfurnéron, ez eléggé remenytelen így.
Ja és, mivel ápoljam az öntvény asztalt a nap végén, hogy másnapra ne kezdje ki a rozsda a fűrészporból kicspódó nedvesség miatt?
Nem emlékszem, hogy választ kaptál volna erre a kérdésre, most eszembe jutott, mert nézelődtem az oldalon. Volt már szó ilyesmiről: ezt használják a németek, én is vettem, és használom is. Jó cucc, azt gondolom, nem fogsz benne csalódni.
Az alapján, amit írsz, hogy bármelyik lakk könnyedén felrántja a furnért, arra következtetek, hogy félrevezettem a társaságot, talán nem is politúros a zongora. Elnézést emiatt! Vastag lakkszerű réteg van a szerintem műanyag álfurnéron (ha van ilyen), ezt elképzelhetetlen, hogy bármi felrántsa. A felület kevéssé tagolt, ha kell, síkokra szét tudom szedni, és úgy festeni. A tapadóhíd az alapozó alá, vagy helyett menne?
jocofriend
Nem kiállítás a cél. Írod, hogy függőlegesen csak ködölgetéssel megy a dolog. Ez azért tűnik gondnak, mert vastag réteget szeretnék, mivel azt gondolom, a vastag tartósabb.. A többször felködölt vékony réteg megoldás? Vagy még az is lehet, hogy döntögetem kicsit, hogy ne függőlegesen fújjam, hanem mondjuk 45°-ban.. :/
Soká
Igen, pont pár hete láttam egy nagyon rondát.. :/ A selyemfényű jobb elnevezés / választás? Az a lényeg, nem akarom, hogy tükröződjön, az túlzottan megmutat minden hibát.. Olyan nem magasfényű sima fekete bútorlap-szerű felület ideális lenne. A zongora amúgy páncéltőkés és álló (pianínó). Ukrán, és *gyakorlatilag ezeknek sincs áruk... Pedig alig 50 éves.
A behajlással/ méretezéssel kapcsolatban lehet, h statikushoz kéne fordulj, ő tudja mennyi hót, szél, egyéb terheléssel kell számolni.
Így ránézésre, ha az első oszlopokat hátrébb tudod tenni 1 m-el, akkor az még kiegyenlít 1m terhelést, és csak 3m tető súlyát kell tartsák a szarufák. Ezek szerintem nem fognak behajlani egy könnyű lemeztől.
Ha a hátsó fal masszív beton, mint a középső képen, akkor az oldalak merevítését elhagyhatod, elég a tetőt kiátlózni. Különben az oldalakat is kell.
A 30centit lehet még fokozni, akár I profilt ragasztani, ami szépen beleillik egy U tetejű oszlopba.
Politúrhoz nem fog kötődni. A többi részéhez nem adok tanácsot, mert milliónyi buktató van benne. teljesen mindegy, hogy fényes vagy matt, tökéletes alap kell alá. A legnagyobb bajt abban látom, hogy bármelyik lakknak sokkal nagyobb a felületi feszülsége mint a politúrnak. Könnyedén felrántják a furnért, egy elöregedett enyvezésről. Elég körülményes egy ilyen tagolt felületet előkészíteni. Lehet valami izolátorral vagy tapadóhiddal kezdenék.
Vagy egyszerűen feketére pulitúroznám. Az persze nem matt, még a dörzsölt felület sem.
** A PU és úgy rémlik az akril is 2 komponensű, amit bekevertél pár órán belül el kell használni, mert megköt. Ha nem fújtál még, akkor vizes-bázisúval vagy valami egykomponensűvel kéne indítani talán. Ha nem kiállításra mész vele, akkor ez is elég szép és tartós.
A függőleges felületeken könnyen megfolyik főleg a fedő, létezik rá tixotróp anyag, ami kevésbé. De sok gyakorlás, míg eltalálod a megfelelő sűrűséget és mennyit szabad ráfújni. Fedőt csak ködölgetni szabad a függőleges felületeken.
Egy dupla kocsibeálló építéséhez kérem a segítségeteket. 6 méter széles és 5 méter mély lenne. Kb. olyan, mint a képeken van, de igazából egyik sem pontosan olyan, mint amit elképzeltem. A lényeg:
trapézlemez fedése lenne, egészen kis lejtéssel (elöl 2,5 m magas, hátul 2,3 m)
nem szeretnék kereszttámasztókat a szelemen és az oszlopok közé. Sarokvasakkal szeretném megoldani, bár a képeken még azt sem igen látok
az oldalain és hátul olyan rács lenne, mint az első és a harmadik képen (kb.)
a négy sarkán és hátul, középen lenne oszlop, elöl középre nem szeretnék.
És ez okozza a fő kérdést, mert a fatelepen azt mondják, hogy biztosan be fog hajolni, még ha rétegragasztottból is csinálom. 15x30-ast javasoltak amúgy, az oszlopok pedig 15x15-ösök. A gerendák 7,5x15-ösök.
A matt feketéről én lebeszélnélek. A lehető legkényesebb felület. Festeni is, használni is. Minden nagyon meglátszik rajta. Nézd meg, néha látni az utakon matt fekete autókat. Szörnyen tud kinézni.
Gondolom, ez egy fatőkés zongora. Annak tényleg nincs ára. De azok jellemzően nem feketék.
Köszönöm! Hát, a zongora igazából ingyen van, olcsóbban hulladék fát sem tudnék szerezni.. :) Ráadásul a fő kérdés, hogy erre a konkrét anyagra hogyan tapad majd a festék. Elrontani nem tudom, amilyen most, annál az ecsettel festett is szebb lenne. Mint hangszer is felejtős, pont ilyen gyakorlós projektre van.. Na akkor tehát fújjam, OK. Milesi PU oldalon csak fehér fedőfestéket látok. Lesz ebből fekete? Azt már látom az oldalon, hogy a felhordás előtt csiszoljam át az alapozót 240-320-assal. Alapozót hogyan válasszak? Festékhez? Politúrhoz?
Egy "hozzáértő" valószínűleg merényletnek tartaná, amire készülsz. :) És én sem akarok bűnrészes lenni, ezért inkább ne a zongorán kísérletezz. Ha valami hulladékon már megy a fényezés, és elégedett vagy az eredménnyel, akkor majd eldöntöd. Milesi PU vagy akril jó anyagok. A hengerelést meg se hallottam. :)
Sziasztok! Politúros zongorát szeretnék modernebb külsővel ellátni. Leginkább matt fekete lenne jó. Annyit tudok, hogy lecsiszolom, alapozom, lefestem, de szeretnék hozzáértő segítségért fordulni hozzátok. Milyennel csiszoljam? Mivel alapozzam (ha kell), és milyen festéket használjak, ami elég kopásálló? Hányszor fessem át? Fújjam, vagy hengerezzem? (Van felülete, amin kísérletezhetek, illetve ha teljesen elrontom, az sem tragédia...) Köszi, ha van tipped!
És tényleg, ott a földön .... így már jobb a leányzó fekvése, de speciel engem az a kocsi nem izgat fel annyira. Vagy annyi súllyal nem esne nálam latba.
Ez az eladó sem igazi kereskedővéna. Felteszi a késtakarót, az egyik legérdekesebb kiegészítőt meg leteszi a földre. Vagy .. csinálhatott volna egy képet felszerelt kocsival IS.
No mindegy, ha lenne 3 fázisom én a másik 2 cumóra jobban ugranék.
Nem vagyok tisztában ezekkel az árakkal, csak azt látom, hogy ilyesmi gépeket keresgéltek. Az áfa kérdésben meg van az a helyzet amikor nem kell kifizetni. Ennek a hátterét se ismerem senkinél.
Azért ez egy hobbi topik ahol sokszor nincsenek racionális árak. Ha nekem kellene egy ekkora "Klein" nagy egyengető, elöbb kiszorítanám, mint adott esetben egy kézi gyalult, damaszolt vésőt, 12.akkus behajtót, és japán fenőkövet. Ezek felnőtt játékok, nekem is van hobbim, soha nem úgy vásároltam, hogy megéri-e. Persze, hogy nem!De ez így van rendjén. Indokom mindig volt, de ezeken én is mosolyogtam igazából.
Azért szerintem mindenki számol egyet, mielőtt kiugrik érte :) Meg az is lehet hogy kinti, osztrák viszonylatban ez jó árnak számít. És nem elsősorban nekünk lett hirdetve. Stb.
Ha ide akarnám hozni, egy ~120-130eHUF+(osztrák)áfa környéki árat tartanék nagyjából reálisnak.
Régi vágyam volt az Incra Wonderfence, végre sikerült ezt is beszerezni (eBay). Mivel az Incra halálpontos állítást lehetővé tevő vezetőrendszerének egyszerűen nincs helyem, rájöttem, hogy a DeWalt fűrész stellere is jó lesz a mozgatására. De úgy akartam megoldani, hogy egyrészt masszívan tartson, másrészt a lehető legkevésbé kelljen a stelleren fúrni-faragni. Próbálkoztam többféle "ráakasztós" megoldással is, de egyik sem volt igazán jó. Aztán jött a "megvilágosodás": mágnesek! Így csak egy stafnidarab kellett, amelyiket egyik oldalán a Wonderfence sínjéhez csavaroztam, a másikra pedig két gumibevonatú neodímium "pot" mágnest erősítettem. A stellerre mágnesekkel szemben ráragasztottam két 6-os fakötésű anyát, és most már tökéletes. Eccerű, de jó :) Még majd lecsiszolgatom és beviaszolom, hogy ellenállóbb legyen, és jobban csússzon.
Az a Felder mutigép meg a "klein" ( vicces név egy ekkora dögnek :D) egyengető egész jó árunak tűnik.
Az EB szerintem túl van árazva kissé, még ha EB is ... 200 + ÁFA, mennyi az osztrák ÁFA? 20%? Akkor az 240-ben áll meg, plusz ide kell szállítani. ~290-ért 3 év garival kapsz HC260-at, és van ahol ennyiért házhoz is viszik. Nemtom .... nem nagyon lett ez az árazás átgondolva.
Beleszaladtam egy nagy pofonba ... Van egy http://gudewebshop.com/csiszologepek/911-55135-gude-korong-es-szalagcsiszolo-gbts-400-.html ilyen csiszolóm, és egyik este durván kattogott, mikor elindítottam. Kiderült, hogy a hátsó, szalagfeszítő-vezető, műanyag görgő egyik csapágyfészke eltörött, és csak egy apró rész maradt a kerületén. A maradékot letórtem, és a porelszívó csonkjából vágta, egy gyűrűt, ,ajd 'hideg hegesztő' becenevű, műgyanta alapű fémpótlóval összeraktam. Eddig minden rendben colt, de amikor a szalagfeszítő kart akartam a helyére tenni, kiderült, hogy elfeledkeztem a pozíciója lefényképezéséről, és a használati utasítás se,m tartalmaz semmi erre utaló rajzot vagy fényképet (!).
Ha van valakinek ilyen, vagy Einhell tárcsás-szalagos csiszolója, megkérném, hogy a szalag levétele után fényképezze le úgy, hogy látszódjék a feszítő kar és a két rugó helyzete, azaz, a szalagpályát megemelve, és az alsó takaró éemezt levéve.
:-))))
Sziasztok!
kép lemaradt.
