Korábban már érdeklődtem teljesítménybővítés végett (amit pénzügyi dolgok miatt folyamatosan halogatok). Részben ezzel a témával kapcsolatos újfent az érdeklődésem. Olyan híreket hallok másod - harmad kézből, hogy ez év őszére szabvány / szabály változást terveznek az elektromos szolgáltatók és ez miatt jelentős drágulás várható a teljesítmény bővítést és / vagy szabványos mérőhely kialakítást fontolgatók körében.
Akik ezzel foglalkoznak mit tudnak ezzel kapcsolatban mondani az átlagos felhasználóknak?
Anyáméknak rádőlt egy fa jópáréve a méretlen vezetékükre. TN-C de olyan hogy alig van földelt konnektoruk jellemzően földeletlen. Sterintem a földelt sincs bekötve mert drót sincs ott. Ujraa kellet gondolni gyorsan a villanyórát es került fel egy FI ugy magában, a lakáshálózathoz nem is lett hozzányulva es élik világukat ugy.
Mielőtt még elkábítod magad, azelőtt írjál!
Még egyszer megkérdezem, láttál-e már 4 pólusú csatlakozót családi házban, ahol az udvaron, vagy műhelyben valamilyen gépet használtak, amelyik 3 fázisról üzemelt, és 400V-os volt a működtetése?
Hisz lesznek esetek amikor védeni fog, nélküle ezek az esetek IS VÉDTELENEK!!! maradnak.
Ki lehet találni TÖBBSZÖRÖS hibát spéci estetel, akkor nem fog védeni, de ezek elvétve fordulnak csak elő!
Mint pl. a viat során nagy nehezen kitalált példa - a PE nélküli rendszerben lévő
- KÉT egyidőben üzemelő és testzárlatos eszközről
- amik PONT fordítva vannak bedugva/bekötve a fázis/nullára - ÉS a delikvens PONT ezt a kettőt érinti meg egyszerre... - miközben a Föld felé pedig szigetelt
Biztos előfordul ez is, de igen ritka eset, mondhatni: kurvanagy pech!
Az esetek 99,99%-a azonban sima egyszeres ... fázis-Föld közötti hiba.
Ami ellen tökéletesen VÉD a FI relé PE nélkül is.
És ez a FONTOS-LÉNYEGES !!! a gyanús földelésű vagyéppen földeletlen hálózatok esetén.
- Számtalan olyan eset lehetséges ahol a FI nem old le mégis életveszélyben vagy, ha nincs kiépített védővezető és Te földelendő eszközt használsz, párat már korábban írtak is.
Tényleg érdekelnek hogy mik lehetnek ezek a teljesség igénye nélkül ...
Nem tom' de azt lássuk be a fi vel sokkal komolyabb az életvédelem mint nélküle.
Én a TN-C hálózatot mint életvédelmi megoldást nem is mondanám életvédelemnek. Az semmi magyarul lófasz.
Ha testzárlatos lesz valaki akkor lemegy a kismegszakító de ha valami ok miatt ez nem jön össze akkor agyoncsapja az első érintőt ugy hogy a hálózat eszre sem veszi.
Anyáméknak rádőlt egy fa jópáréve a méretlen vezetékükre. TN-C de olyan hogy alig van földelt konnektoruk jellemzően földeletlen. Sterintem a földelt sincs bekötve mert drót sincs ott. Ujraa kellet gondolni gyorsan a villanyórát es került fel egy FI ugy magában, a lakáshálózathoz nem is lett hozzányulva es élik világukat ugy.
igen, ereztem hogy a FI-rol van szo, de mivel egy kontextus nelkuli, kiragadott mondatot ideztel, igy gondoltam rakerdezek. ezert csak nem kellene megkovezni.
> Csak látom én, hogy a mondat második fele már nem érdekelt. Abban van elrejtve az, hogy védővezető kell, mert miről szólt a 412.1-412.4 (ma a 411-414)?
De, erdekelt, olvastam, felteteleztem hogy az emlitett fejezetek az egyeb vedelmekrol (vedofoldeles?) szolnak, de bocs, nem ismerem fejbol a szabvanyt (sot, igazabol bevallom oszinten meg nem is olvastam soha, pontosan ezert iranyitottam feled a kerdest :)
> fentebb a FI-relé "alapvédelemként" azt jelenti, amit írtál, csak nem gondoltad át, hogy "önmagában", azaz védővezető nélkül
Vilagos, ha picit visszaolvasol akkor latod hogy pont azt irtam tobbszor, hogy kell a kombinalt vedelem, vedofold + FI (szerintem). Masok kardoskodnak itt amellett hogy a FI az boven eleg.
Idézet->"Az életvédelemhez sem kell a védőföld épp ez a szép a FI relében :-)"
- A védővezető minden olyan berendezéshez kell amely - az egyszerűség kedvéért - földelt dugvillával szereltek gyárilag.
- A kettős szigetelésű készülékeknél nem de ott az érintés lehetősége nem áll fent így a FI max a kádba dobott hajszárítótól véd.
- Számtalan olyan eset lehetséges ahol a FI nem old le mégis életveszélyben vagy, ha nincs kiépített védővezető és Te földelendő eszközt használsz, párat már korábban írtak is.
Tehát a mondatod így önmagában nem állja meg a helyét!
Azt hiszem, ezt jelentősen félreolvastad. Mostani, megengedőbb szabvány? Nincs olyan. A valaha érvényes magyar szabvány és az utolsó magyar szabvány az az a szabvány, amelyik nem úgy magyar, hogy érvényes, nyugatról jött szabvány, hanem amit anno utoljára hazánkban a magyarul beszélő megbízottak kidolgoztak. Ami érvényes, az az érvényes:
Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el alapvédelmi módként és azok nem teszik szükségtelenné a 412.1. – 412.4. szakaszok valamelyik védelmi módjának az alkalmazását
"Itt a FI relererol van szo ? Hogy onmagaban nem fogadhato el alapvedelmi eszkoznek ?"
Hát miről folyt a beszélgetés? :) Csak látom én, hogy a mondat második fele már nem érdekelt. Abban van elrejtve az, hogy védővezető kell, mert miről szólt a 412.1-412.4 (ma a 411-414)?
- a táplálás önműködő lekapcsolása (TN, TT és IT)
- kettős szigetelés
- törpefeszültség
- villamos elválasztás
De alighanem más is abbahagyta az olvasást az "és" előtt, mert a jelenleg Magyarországon érvényes, külföldi eredetű magyar szabvány már nem alapvédelmet ír, hanem a védelem egyedüli módját.
Szóval még egyszer:
fentebb a FI-relé "alapvédelemként" azt jelenti, amit írtál, csak nem gondoltad át, hogy "önmagában", azaz védővezető nélkül
valaha érvényes magyar szabvány: MSZ 172, 1950-től 2003-ig
utolsó magyar szabvány: MSZ 172, 1986-től 2003-ig
érvényes, nyugatról jött szabvány: MSZ HD 60364-4-41:2007-től (előtte meg az MSZ 2364-410 1999-2009-ig)
> Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el alapvédelmi módként és azok nem teszik
> szükségtelenné a 412.1. – 412.4. szakaszok valamelyik védelmi módjának az alkalmazását.
Itt a FI relererol van szo ? Hogy onmagaban nem fogadhato el alapvedelmi eszkoznek ?
Egyebkent koszi a tisztazast, de nekem leginkabb az latszik hogy a mostani (megengedobb) szabvany is csak ideiglenesen, bizonyos helyisegek eseten engedi meg a vedovezeto hianyat. Ingatlan vasarlasa pedig pont az a szituacio, ahol nehezen indokolhato, ha egy ilyen hianyossagot nem potolnak (szerintem)
Pl. ha van egy testzárlatos hűtőgéped, és villanyrezsód, akkor aszerint hogy van a villásdugód bedugva, az egyik készülék lehet a fázissal, a másik a nullával egy potenciálon. Ha egyszerre érinted mindkettőt, rajtad fog záródni az áramkör, és a FI relé semmit nem fog tenni az érdekedben. A védőföldelés viszont megvéd ilyenkor is.
A baj ezzel az, hogy kétféle nézőpont érvényesíthető.
Az egyik az, hogy az immár több, mint 20 éve érvényes, nyugatról jött szabványokban le van írva, hogy hát igen, védővezető az bizony kell. 98-ban így írták:
Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el alapvédelmi módként és azok nem teszik szükségtelenné a 412.1. – 412.4. szakaszok valamelyik védelmi módjának az alkalmazását.
2007 óta a szakaszok számozása változott meg.
Valamint a valaha érvényes magyar szabványokban is le volt írva, mondjuk ott nem volt semmi lacafaca.
A másik meg az utolsó magyar szabványban így volt leírva:
A korábban épült olyan lakásokban, amelyekben nincs kiépítve védővezető, átmenetileg (villamos berendezéseik felújításáig) a szigetelőpadlós helyiségekben lévő fogyasztóberendezések érintésvédelmére megengedhető 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló beépítése a tápláló vezetékrendszerbe, a védővezető kiépítése nélkül is. Megjegyzés: Az áram-védőkapcsoló védővezető kiépítése nélküli alkalmazása nem egyenértékű a védővezetős érintésvédelmi módokkal. De a régi, érintésvédelem nélküli lakásokban az áramütés elleni biztonságot fokozza, és a szabványos érintésvédelmi módok létesítése első részletének (lépcsőjének) tekinthető.
Így aztán a helyzet nagyjából olyan, hogy kétvezetős rendszerre felrakható a 10-30 mA-es, de attól nem lehet azt kijelenteni, hogy ez jó (konyhában és fürdőszobában meg ugye pláne). Hogy a valóságban, ha olyan helyzet áll elő, hogy valakit életveszélyes áramütés érne, akkor a FI-relé ennek időtartamát a veszélyesnek tekintett idő alá korlátozza, az kétségtelenül egy bónusz. Mondjuk erre én azt szoktam írni, hogy ez úgy működik, hogy statisztikai alapon, átlag egészséges felnőtt, átlag száraz körülmények között. Mosás közben ciki, létrán állva megijed és hanyattveti magát, fejét beüti a bútor élébe, stb.
Bíróságon lehetne arra hivatkozni, hogy: de kérem, Franciaországban már 50 éve is elfogadták a védővezető nélküli alkalmazást; mire a bíró azt fogja mondani, hogy: de az EU megalakulása óta Franciaország is az IEC szabványokat alkalmazza.
Mivel a PEN szétválasztásánál a védővezető nulla potenciálon van és nem folyik rajta áram a készüléknél is nulla potenciálon van, a PEN szétválasztási pontján lévő nulla potenciálján. Mivel a nullán folyik áram a készüléknél a nulla potenciálja megemelkedik a védővezetőhöz képest a vezeték ellenállása és az áram ismeretében számolható módon.
Tehát jó közelítéssel az a fémház a nulla potenciálján van.
A Fi működéséhez nem kell védőföld. A TN-C hálózatkialakításnak nem része a FI , valójában tilos is. Valójában azért jött a világra, mert a védőföldek bizonytalanok, a karbantartás a hitvány kialakítás miatt. Kellett egy eszköz ami tud detektálni hibaáramot.
Igazából a TN-C-ben semmiféle komoly védelem nincs.
a történetesen a számítógép, hűtő, mosó-, mosogatógép, fémháza nem védőföldön van hanem nullán,
Ilyen nem lehet mert ha van FI relé akkor ennek el kell válnia egymástól. Ha nem válik el akkor első érintéskor - megfogod a nullát mezítláb - és van működő fogyasztó a hálózatban megy le a FI a pi... ba. :)
A FI csak akkor nem megy le ha jobb kézzel a kéket bal kézzel megy a feketét fogod meg szigetelt papucsban egyszerre.
Jó napot Urak! Laikusként érdeklődni szeretnék a hozzáértő jelenlévőktől, hátha.
Egy 1x16A-es mérővel rendelkezem egy 1960-ban épült budapesti társasházban és 3x16A-re (vagy más elosztásban, de ez gondolom mindegy is a témát tekintve) szeretnék bővíteni, illetve H-tarifás mérőórát kérvényezni az "A" mellé (engedélyezett H-s légkondicionáláshoz télre), azonban ezekhez már ha jól tudom szabványosított dobozba kellene helyezni az órákat, milyen megoldások lehetségesek, ha a társasház erre kijelölt közös szekrényében egy sem fér el ilyen dobozból 300x450mm/db ha jól-tudom, mentesülhetek a szabványosítás alól? A ház közösképviselete nem engedélyezi hogy ki legyen vésve a szekrényen kívülre értelem szerűen egy óra a közlekedőfolyosóra, esetleg a lakáson belülre lehetséges-e az órák elhelyezése ilyen esetben milyen engedély szükséges az ELMŰ-től illetve ehhez mire lenne szükség? Mik az erre vonatkozó szabályok és milyen lehetőségeim vannak, csatoltam képet a jelenlegi helyzetről, láthatóan egy 600x450mm-es hensel doboz nem férhet már el ott. Ha jól tudom, a H-tarifás óra is csak egy sima órát jelent, csak független bevezetéssel megszakítás nélkül a mért oldalon a hőszivattyús eszközig. (semmi további/nagyobb óra vagy kapcsoló nem kell hozzá?)
Tudom persze, hogy regisztrált villanyszerelő kell hozzá mielőtt valaki leteremtene. Csak informálódni szeretnék előre, nehogy megvezessenek drágán. :)
> Egyébként pedig ilyen nullához zárlatos esetben illik a (jól méretezett) túláramvédelemnek eleve leoldani az áramkört!
Ja, tenyleg. Es ebben az esetben csak a nevleges aram (mondjuk 16A) masfelszerese-duplaja fog jopar masodpercig atfolyni az emberen. A kismegszakito nem eletvedelmi eszkoz.
> Avagy Fi relés hálózatban, ha nincs védöföld vagy PE kiépítve csak a FáZIS-NULLA közé nyúlva lehet áramütést kapni.
Igen. Pontosan errol van szo. Erre probaltam utalni amikor a testzarlatos keszulek es a nullazott felulet erinteset irtam. (jobb kezzel kenyerpirito bal kezzel radiator)
> Egyéb esetekben a FI relé működni fog.
Ha a legelso mondatot elolvastad volna, akkor tudnad hogy en pontosan azokrol az esetekrol beszeltem, amik nem esnek az altalad "egyeb" kategoriaba soroltakba.
De megegyszer elmondom, lassabban. A vedofold kell. FI nem potolja, kiegesziti azt. Majd otfelezos leirja neked - ha lesz kedve - hogy miert, mert sokkal jobban ert hozza mint en, de kell. Faszsagokat ne irjunk mar nyilvanos forumon, leszelszives.
Biztos, hogy egy fázison vannak. A zizegést csak egyszer lehetett hallani, de az elhalványodás 2-3-szor volt. Mit lehet még csinálni? hívjak másik villanyszerelőt? Vagy bontassuk ki a vezetékeket a falból? :-)
Vagy a szivén keresztul vezet az alacsonyabb ellenallasu ut a nullaba es meghal. Ezt az esetet mintha kifelejtetted volna.
Egyebkent szerinted a gumi / muanyag papucs ellenallasa vajon tobb mint 15 kOhm vagy nem ? Vagy akar a keramia jarolap, esetleg a laminalt padlo ellenallasa vajon mennyi ?
Komolyan, ezen kell vitatkozni basszus ?
Kell a vedofold es kesz. Ha van FI, ha nincs. Azt ajanlani masoknak hogy hagyja a francba a vedofoldet, mert a FI ugyis minden esetben megvedi minimum felelotlenseg, de szelsoseges esetben akar buntetojogi kategoria is lehet. 60 eves villanyszerelest ki kell tepni a falbol es komplett felujitani, mert minden mas iszonyat nagy felelotlenseg. (konkretan leszarom hogy oregapamek is megvoltak vedofold nelkul, viszonylag kevesebb hajszaritojuk meg szamitogepuk volt)
De nyugodtan oszd az eszt tovabb a temaban, majd az erto olvasok majd eldontik hogy vajon melyik a jobb ut.
Egy társasházban lakom, ahol két (egymás feletti) lakó többször is jelezte, hogy a lakásában ritkán pár pillanatra elhalványodik a világítás egy része illetve volt olyan is, amikor furcsa zizegést hallottak a főkapcsoló szekrény felől. Amikor ilyen zizegés volt, akkor kijött egy villanyszerelő, benézett a szekrénybe illetve megnézte, hogy volt-e égés (nem volt),vagy laza kötés benne (nem volt).
Azóta újra előfordult, hogy pár pillanatra elhalványodott a világítás. Szerintetek mit érdemes még megnézetni? Azért gyanakodom, hogy valami központi probléma lehet, mert két lakásban is előfordult már az eset.
Ez nem feltetlenul igaz. Femhazas, elvileg foldelt (gyakorlatilag akar nullara kotott - ez volt regen a szokas) eszkozoknel siman lehet hogy az a hibaaram amit a vedofoldon keresztul kellene levezetni a nullan keresztul megy, a FI pedig vigan atengedi.
Eleve soha senkit nem üthetne meg az áram, merthiszen nem kerülhet a kezébe feszültség alatt álló vezeték/alkatrészde ennek ellenére azért csak megtörténik.
Ha történetesen a számítógép, hűtő, mosó-, mosogatógép, fémháza nem védőföldön van hanem nullán, esetleg még a radiátorok vagy a lemezkád is úgy van eph-ba kötve hogy az a nullában végződik, akkor ezeket megfogva úgy érhet áramütés hogy a fi relé nem tud leoldani, hiszen ugyanannyi áram folyik a nullán mint a fázison, sőt még veszélyesebb, mert alacsonyabb az ellenállás mint amikor papucsban állsz a parkettán.
Elég ha a számítógépházra támaszkodva, fagyasztóládára hasalva, próbál bedugni egy sérült hosszabbítót a delikvens és zsákban viszik el, a fi nem tudja megvédeni.
Ez nem feltetlenul igaz. Femhazas, elvileg foldelt (gyakorlatilag akar nullara kotott - ez volt regen a szokas) eszkozoknel siman lehet hogy az a hibaaram amit a vedofoldon keresztul kellene levezetni a nullan keresztul megy, a FI pedig vigan atengedi.
Csak akkor nem fog működni ha ha a mutató és a nagy ujjaddal formálsz egy Viktóriát és bedugod a fali csatlakozó ajzatba. Minden más esetben ha a fázist vagy a nullát megfogod és elérsz legalább 15 mA hibaáramot akkor meg fog szólalni.
ugye normal esetben a testzarlat kialakulasanak a pillanataban azonnal leold, ha van nedves padlo, ha nincs.
HA nincs PE vezeték, akkor pedig csak az érintés pillanatában fog leoldani, amennyiben elég jó a vezetés a FÖLD felé (<15 kOhm). Ha nem elég jó akkor meg nem ráz meg ott a vellany :-) Vagy épp csak egy kicsit csíp-bizsereg-üt ...
Azaz a FI relé bizony ÉLETET fog VÉDENi AMIKOR KELL! a földelés nélküli rendszerben is.
És innen indultunk, csak nem hitted el, hogy: "a Fi relé életvédelmi funkciója ilyenkor IS működik"
----
A gyakorlati különbség csak az, hogy
- a PE vezeték esetén nem marad rejtve a hiba az érintésig és így megússza a delikvens az érintéskori rúgást
- a PE vezeték hiányában pedig csak az érintéskor derül ki és egy rúgás árán a hiba
> Kéne érteni a FI relé működést... (láthatóan nem érted jól).
Erre azert ne vegyel merget.
> Mert BIZONY!!!! működni fog az ÉLETVÉDELMI funkció mindig.
Abban az esetben ha valoban a fold fele tavozik az aram. De nem kell hozza tul nagy esz hogy elkepzelj egy olyan szituaciot amikor nem a fold fele zarodik az aram es veszelyes lehet. (mint pl az emlitett testzarlatos keszulek az egyik kezzel es egy masik nullpotencialu fem felulet egyszerre erintese)
Az van hogy a szabvanyokat sok evtized alatt, szelsoseges esetek tapasztalatabol, verrel irtak. Lehet szellel szemben pisalni csak nem biztos hogy erdemes.
> Sőt akkor is leold a FI relé, ha az általad írt esetben, ha csak a fémház "földelödik le" valahol, mondjuk a nedves padlón át.
Ebben tokeletesen igazad van, de ugye normal esetben a testzarlat kialakulasanak a pillanataban azonnal leold, ha van nedves padlo, ha nincs. Pontosan ez a mukodesenek a(z egyik) lenyege amit ugye en nem ertek.
Femhazas, elvileg foldelt (gyakorlatilag akar nullara kotott - ez volt regen a szokas) eszkozoknel siman lehet hogy az a hibaaram amit a vedofoldon keresztul kellene levezetni a nullan keresztul megy, a FI pedig vigan atengedi.
Kéne érteni a FI relé működést... (láthatóan nem érted jól).
Mert BIZONY!!!! működni fog az ÉLETVÉDELMI funkció mindig. HA nem tér vissza a fázison útnak indult ÖSSZES áram a FI relén át a nullán.
pl.
Mert hozzányúltál az áramkörhöz és ezért rajtad keresztül szökik a FÖLD felé az áram. Sőt akkor is leold a FI relé, ha az általad írt esetben, ha csak a fémház "földelödik le" valahol, mondjuk a nedves padlón át.
Ha el akarod adni a házat ne újítsd fel a villamosságot, Lehet az új tulajnak mások a szokásai sőt biztos, neki máshova kellenének a kapcsolók konnektorok, lehet inkább ledeket épít be a mennyezetbe vagy infrapanelt melegítésnek, esetleg az ablak redőnyöket is motorizálja ,netán a kávéfőzőt is a telefonjával szeretné kapcsolgatni. SZÓVAL nem fogja értékelni semennyire hogy jó a villamosság mert át fogja úgyis kábelezni az egészet.
> Nos ... a Fi relé életvédelmi funkciója ilyenkor IS működik.
Ez nem feltetlenul igaz. Femhazas, elvileg foldelt (gyakorlatilag akar nullara kotott - ez volt regen a szokas) eszkozoknel siman lehet hogy az a hibaaram amit a vedofoldon keresztul kellene levezetni a nullan keresztul megy, a FI pedig vigan atengedi.
> A többi meg csak riogató találgatás.
Igen, a kuporfixes vagy csak siman osszetekert 30-40-50 eves alu kotesek, amikor tulmelegszenek es leeg a haz, az riogatas. Nem is tortent ilyen még soha.
Ne bagatelizald a kerdest, plane ne laikusnak, mert esetleg abban a tevhitben elhet, hogy az asszony 2500W-os hajszaritoja faszan mukodik majd az 50 eves, 1,5-es alu vezeteken, mikozben a hazban levo 1db aramkoron megy a mosogep meg a szarito. Nem fog.
Ez kell neked, de a lámpához fixen oda kell vezetni a fázist, nullát, ami valószínűleg annyiból fog állni, hogy a mostani kapcsoló mögött fixen összekötöd a drótokat, a kapcsolót meg kihajítod.
Én eddig csak úgy találkoztam az árammal, hogy felkapcsoltam a villanyt. :-)
Közben beszéltem egy ismerős ismerősével /villanyszerelő/ telefonon, aki azt mondta, hogy valami mű3 cső nem jó, de mű2 vagy 1 már igen. A 3-ast csak falba lehet tenni, mert annak vékonyabb a fala.
Ha minden igaz hétvégén megnézi és mond valami okosat, meg valószínűleg egy nagy számot.
Nekem az a tapasztalatom,hogy a régi házakba jól átjárható a csövezés, de max 2 áramkörre elegendő. A nagy fogyasztóknak (mosógép mosogatógép stb..) lehetne a padláson az elosztóból csillagpontosan húzni kábeleket.
Nem vagyok benne biztos, hogy bele lehet húzni még egy vezetéket, pláne úgy, hogy a mostaniak sem egyformák. Ráadásul amit láttam mind alumínium vezeték, és ahogy olvasom most már szinte csak rézzel dolgoznak.
1. Hat, erosen ketlem hogy ez ilyen egyszeru lenne. Ilyen regi, toldott-foltozott szereleseknel szokott az lenni hogy a FI fel orankent lecsapkod es ember legyen a talpan aki megtalalja a hibat.
2. 60-as evek beli haz, szinte tuti hogy alu vezetekekkel, *ha* egyatalan hasznaltak csoveket. Kotesekrol ne is beszeljunk, rengeteg a pelda innen a forumrol is hogy milyen meglepeteseket rejtenek az ilyen regi hazak. Ilyen esetben szerintem az egyetlen megnyugtato dolog ha kitepkeded a meglevo kabeleket es nullarol ujrakabelezed. Ott pedig nem tizezresekben szamolnak.
A masik hogy - legjobb tudomasom szerint - a FI rele nem helyettesiti a rendes foldelest, vagyis sehogy se lesz szabvanyos az a megoldas amikor csak FI-t tesznek fel a foldeles kiepitese nelkul.
Mind1, a kerdezo majd eldonti mit szeretne, valoszinuleg az egyetlen szabvanyos, jo megoldas a komplett ujrakabelezes.
Nem tud rátáplálni hiba esetén sem és a villámcsapás sem jut ki.
Ezért nem tud bajt okozni sem a közcélú hálózatban. A fentiek miatt elég csak bejelenteni.
2.
Hálózatba nem táplál
Kapcsolatban van a közcélú hálózattal.
DE NEM küld kifelé áramot a közcélú hálózatba csak házon belülre. Ezért bajt tud okozni és a villamcsapás is kijut. A fentiek miatt ugynúgy kell engedély és terv, mint a kitáplálós esetén is. Mivel csak a küld/nemküld kifelé is áramot a különbség közöttük de a közcélű kapcsolat ettől még fennáll.
tudtok ajánlani vezeték nélküli váltókapcsolót? az előszobánkban csak a bejárat felőli oldalon van lámpakapcsoló, kéne a túlsó végébe is (villanyász elnézte a tervet, de már mindegy) egy váltó neki. nem kell a wifi, meg hogy telefonról varázsoljak, kell viszont rendes kapcsoló, hogy telefon nélkül is működjön :)
Az én szempontomból ez jobban hangzik, de szerintem szükség lenne minden vezeték cseréjére.
Levettem egy pár konnektor és kapcsoló tetejét, találtam több féle vezetéket, más-más vastagságúakat, olyan is volt, amihez hasonlót kaputelefonnál láttam régebben. A ház a 60-as években épült, egyébként nincs rossz állapotban, de a villany-, víz- és a fűtési rendszer erősen felújításra szorul.
Úgy gondolom, hogy ha belevágunk, mindenképpen legyen megcsinálva rendesen, szakember által. Valószínűleg kérünk árajánlatokat, ahogy az előző kommentelő javasolta és meglátjuk, hogy belevágunk-e.
A főelosztó kialakítása és földelő szonda telepítése+bekötése. Ez anyagban nem vészes (doboz néhány eFt, a Fi relé 5-10 eFt, a földelő szonda se egy drágaság 5-10 eFt és a pár méter vezeték sem, plusz egy/néhány kismegszakító. Munkadíj erre a részre max fél nap >> 20-30 eFt Szumma 50-70 eFt körül és ezzel az ALAP feltétel kész.
2.
A hiányzó zöldsárga vezetékek kiépítése.... Jobb esetben mindenhová behúzható pluszban, nem kell fúrni-faragni-újravezetékezni. Ez esetben néhányezer Ft-ra saccolható egy konnektor vagy lámpa anyag+munkadíja.
(a meglévő "földelő hely"-es szerelvények maradhatnak, csak kell a plusz vezeték hozzájuk)
--------------
Azonban HA!!!! az 1. pont elkészül, akkor már a földeletlen cuccok esetén IS VÉD a FI relé :-) Azaz a fázis-föld közé kerülő/nyúló ember esetén lekapcsol .... működik az ÉLETVÉDELMI funkció.
Ezért célszerű legalább az 1. pontot teljesíteni és a FI relét berakni.
Szerintem kerj par arajanlatot, igy messzirol nehez megmondani hogy mennyibe lenne. Ha a teljes rendszert ujra kell kabelezni akkor szerintem egy nagyon gyenge also becsles az az 1M.
Így már tisztul a dolog! A házban biztosan nincs földelés, minden konnektorban csak két vezeték van. De ahogy írtad, együtt van a nullával és majd a villanyszerelő szondával, fi relével ki tudja építeni a teljes lakásra.
Tudom, hogy nem egyszerű megmondani, de gondolom nem tévedek sokat, ha a villanyszerelés munka- és anyagköltségét /kapcsolók, konnektorok, lámpák, kismegszakítók kivételével/ kb. egymillió körülire becsülöm?
Egyébként jelenleg le is van kapcsolva az óra alatt mindhárom kismegszakító, tehát a házban csak az óraszekrényben van áram.
Kizárt, hogy ne legyen földelés!!!! valamit benézel...
HA netán mégsincs, akkor SÜRGŐSEN pótoltasd egy villanyszerelővel!
(mert a tulajdonso felel ezért, ha netán egy arra kóborló hajléktalant-betörőt csap agyon a villany akkor is)
A szolgáltatótól (szinte) BIZTOSAN jön a FÖLDELÉS mégpedig a NULLA vezetővel közösen. Ezt a bekötéskor meg kellett (volna?!) támasztani egy helyi földeléssel is anno.
Ez a munka pedig villanyszerelői feladat, azaz - a főelosztó hely kialakítása
- a TN-C >> TN-S rendszer kialakítása - a FI relé (ÁVK=ÁramVédőKapcsoló) felrakása ÉS
- a PE (zöldsárga) vezetékrendszer ellenőrzése-kialakítása
Ennyi a minimum amit eladás előtt meg kéne csinálni, ha nem akarsz gondot >> utólagos szavatossági igényt. VAGY A vevővel közölni KELL és szerződésbe si BELEÍRNI, hogy: "a villamos hálózat nem szabványos, felújításra szorul".
Mivel (ha igaz az állításod) jelenleg alighanem életveszélyes célszerű lekapcsolni és kitáblázni, hogy: "Bekapcsolni tilos!". Valamint lekötni a mérő óra után az egész házat a hálózatról.
---------
A fenti a valószínű eset, de lehet egyedi mgoldás is. HOZZÁÉRTŐ villanyos szakival vizsgáltasd meg (Érintésvédelmi felülvizsgáló pl.) és kérd írásba az erdményt. Az alapvető vizsgálat+vélemény 15-30 eFt szokott lenni.
Az illetékes áramszolgálatatónak... pl. az ELMŰ ezt írja erről.
HMKE-nek minősül
az a villamosenergia-termelő berendezés, amely kisfeszültségű hálózatra csatlakozik,
valamint a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t.
HMKE létesítése engedélyköteles (de nem termelői engedélyhez kötött) tevékenység minden olyan esetben, amikor a kiserőmű hálózatra csatlakozik és a hálózattal párhuzamos üzemben működik/működhet.
Abban az esetben, ha a HMKE nem csatlakozik a közcélú hálózatra, akkor a létesítést csak bejelenteni szükséges.
A sípolás mechanikai rezgésből adódik. Többnyire trafókból, tekercsekből jön. De maga az alaplap is képes erre, ha minden "összejön".
Én már csináltam azt, -még 30 évvel ezelőtt- hogy kivettem a ciripelő trafót, beletettem egy gyufásdobozba, (akkora volt a mérete, hogy egy családi gyufadobozba belefért) persze a kivezetéseket átdugtam a doboz alján, majd az egészet kiöntöttem epokitt-al. Így szünt meg a ciripelés, és persze azóta is működne az a TV, ha az idő túl nem lépett volna rajta...
Köszönöm a választ. A ház most nem lakott, ilyen szempontból nincs probléma a biztonsággal. Egyenlőre tapogatózunk az esetlegesen várható költségekről.
Ha jól értem, akkor a villanyszerelő fogja megoldani /azóta rákerestem/ szondával a földelés kiépítését, és azt is Ő dönti el, hogy milyen módon viszi a vezetékeket?
Azért rugózóm a földelés kérdésén, mert nálunk /családi ház/ nincs ilyen szonda, viszont földelés igen. Azért gondoltam, hogy a szolgáltató hozza azt is az oszlopról.
Egy vétel után sokszor teljes felújítás jön. Falak kivétele, villany átszerelés. Épp ezért nem növeli a ház értékét. Viszont életvédelmi szempontból meg kellene oldani, hogy biztonságos legyen a hálózat.
Szolgáltató nem foglalkozik házon belüli dolgokkal. Helyi villanyszerelőt keress.
Régi ház esetleges felújításával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Azt számolgatjuk, hogy megéri-e felújítani és úgy eladni, vagy bízzuk a felújítást a következő tulajdonosra?
A ház kb. száz négyzetméter, háromszor tizenhat amperes kismegszakítók vannak, viszont nincs földelés.
Azt szeretném kérdezni, hogy a földelést a szolgáltató viszi be az oszlopról /plusz költség/, vagy a villanyszerelő üt le földelővasat?
A másik kérdésem pedig, hogy szabad-e a vezetékeket csőben a padláson elvinni /így esetleg a vízszintes vésést-javítást nagyban csökkenteni lehetne/?
Szal régen gondolom nem sipolt -és feltételezve, hogy ez egy olyan táp, ami ha 230 feszt megkapja, akkor valami terhelést is szeretne érezni- az évek múlásával elképzelhető, hogy zokon vette ezt a ridegtartást és bosszúból el kezdett fütyülni.
Bónusz: kicseréltem újra, az meg akkor sípol, ha megkapja a 230-at, de nincs rajta terhelés. Mindkettő kínai, perforált aluházas..... Ja és még egy bónusz: bár a szekrény tetején nem sokan fogdossák, viszont a zöld/sárga gondosan ki van csípve a kábelből a betáp oldalon....
Konyha mosogató felett korábban valaki - albérlet- LEDsor világítást telepített. A mosogatószekrény tetején van 230/12 V-os fémházas kapcsoló üzemű tápegység, de amikor világít a LED, akkor sípol. Gondoltam kicserélem. Látom, hogy a 230 fixen van bekötve, és a 12 V-ot kapcsolja a mosogató felett lógó "állólámpa" kapcsoló. Ami jó, mert a mosogató felett 12V--al átjárt kapcsolót vizes kézzel markolászni nem veszélyes. Viszont ha jól sejtem a LED tápok egy részén meg van adva minimal terhelés és ha lekapcsolom, akkor ugye az kapásból 0, tehát lehet h e miatt sípol, vagy kezdett el sípolni, de új korában még jó volt. Van értelme átkötni 230-at megszakítani? Ha igen, akkor a konyhai mosogató felett, a csaptól oldalra karnyújtásnyira egy IP44 -es kapcsoló elég ( ezekben van szebb) vagy IP 55 kellene ( viszont ezek kicsit csúnyácskák).
Ezzel vitatkozom! Ilyen színes, szagos sz@rt mindig a marketinges csinál, a mérnök meg fogja a fejét, hogy a marketing szerint miket is tud az általa tervezett cucc...
Köszönöm a segítséget, ezek szerint kell a paszta :/ kár, hogy nem minden boltban tudnak erről.
Konkrétan alu-alu vezetékkel való összekötésről nem olvastam, mindenhol az alu-réz kombinációról volt szó és a vezetékek különbözősége miatt javasolták a pasztát. Biztosra akartam menni, ezért kérdeztem rá.
Megrendeltem a pasztát és remélem mielőbb meg is lesz.
Igazabol nem is ertem ezt a reszet, az aram nem jatek. Biztos hogy nem biznam az eletem / ingatlanom egy kinai cuccra, csak azert mert fele/negyed annyi mint egy rendes, az hetszentseg. De lehet hogy velem van a baj.
Fronius inverterrel meg soha semmi gond nem volt a FI mogott (mondjuk az enyem grid-tie)
Bocsi, hogy még egyszer rákérdezek, de sehol nem találok egyértelmű választ a kérdésemre. Tehát alu-alu vezetékeket összeköthetek WAGO 221-el? A boltban azt mondták nyugodtan összeköthetem, de bizonytalan vagyok. Most jelenleg egy gombócban vannak összetekerve, de szét kell bontanom viszont utána úgy már valószínűleg nem tudom összekötni. Előre is köszi a választ!
A Sony Boy stb(visszatáplálós ) jól működnek a FI relékkel .
De számitógép APC nevű szünetmentes tápjánál is találkoztam azzal ,hogy a primer oldali Fi relét levágta ha átkapcsolt.( szintén bejövő fesz nélkül ! )
Ami a (szolgáltatói vezetékes) hálózatra IS rá van kötve és a többlet napáramot a hálózatba küldi (van villanyóra) Ehhez CSAK az engedélyett inverter használható és kell a szolgáltató engedélye, tervjóhágyása, csatlakozási szerződése. Ez HMKE (háztartási méretű kiserőmű) néven közismert.
2. Ami nem ilyen, mert NINCS szolgáltatói vezetékes hálózat és így villanyóra sem. Ez szigetüzemű rendszer néven ismert. Jellemzője az akku vagy akkupakk a rendszerben. (ezt csak bejlenteni kell, de nem kell hozzá engedély, szerződés)
+1 Amikor a szigetüzem csak vésztartalék és áramszünet esetén átkapcsolhatók rá a fogyasztók....
-------
...és van a szabálytalan megoldás a sokat kockáztató-butuska emberek részéről. Amikor az alkalmazási engedély nélküli (grid)inverter a szolgáltató tudta nélkül illegálisan van rákötve a vezetékes hálózatra.
**************
Egyébként a legális (grid)invertert a mérő óra és FI relé közé ésszerű bekötni, még az első kismegszakító/fogyasztó elé.
Működik, működhet máshová kötve is de az tud okozni gondokat, nem ésszerű máshová kötni.
NEM attól tanya, hog ynincs "vezetékes" villany...
Tanya:
Olyan KÜLTERÜLETI földterülttel is bíró önáló ingatlan, ahol
- a LAKÓ
és
- a GAZDASÁGI (mezőgazdasági) termelő funkció IS jelen van...
Rendelkezik a mindkét funkcióhoz a szükséges épületekel és eszközökkel-felszerelésekkel.
----
Tanya az alföldi városok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó gazdasági épületet magába foglaló, állandóan lakott magányos telep.
Tartozéktelepülés, a megosztott parasztváros külső-határbeli része.
Létrejöttének alapvető feltétele volt a paraszti földtulajdon vagy legalábbis a kötetlen, szabad földhasználat. Ez a feltétel elsősorban a szabadalmas alföldi parasztvárosokban voltak adottak. Úrbéres helyeken csak a 19. század második felében, a jobbágyfelszabadítás után alakultak tanyák. a
Bár más célból, de vannak ilyenek. Az autóiparban a mágneses fordulatszám szenzoroknál bevett szokás, egy állandó mágnesesre tekernek tekercset, ami előtt ellhalad egy fém tárcsa a tüksékkel. Olcsóbb mint az induktív vagy hall jeladók.
Hát nem biztos hogy világos nekem mit is jelent a "mágnes gerjesztése", de ha úgy vesszük egy szinkron motorban vagy BLDC motorban pont ilyesmi történik.
Bármelyik csatlakozással üzemeltethető: ~230V-al és ~12V-al egyaránt, csak a szabadon hagyott (nem alkalmazott bemenet) csatlakozást a nyomógombbal kell rövidre zárni jelzésadáskor.
A képen azt látom, hogy a piros vezeték (fixen) összezárja a 12V-ot? Ebben az esetben a 230V-on kapja, kéri, a tápot, nyomógombról...
Amit írtam, az azért van, mert rendelkeztem a nevezett csengővel és tényleg mindkét váltakozó feszültségről üzemeltethető.
A leírt működési elv alapján.
(és nincs benne mágnes, hanem lágyvas korong mozgat egy acélrugón lévő kalapácsot, ami a harang alatt bújik meg a "trafóval" együtt)
Előnye is volt, bárhol fel lehetett rakni, akár csengőtrafós 8V, akár 230V mellé.
Működés: a lágyvas korong a kis trafó vasmagja mellett rugalmasan felfüggesztve van. A trafó üresjárásakor (nyitott 230V-os, vagy 12V-os kimenetek) a mágneses erővonalak szépen a vasmagon belül záródnak. Csengetéskor a szabad szekunderek valamelyike zárlatba kerül (nyomógomb), ezáltal a vasmag annyira telítődik, hogy kilépnek az erővonalak a vasmagon kívülre, megrezegtetve a lágyvas korongot a rugólemezen. Mindez elfér a kör alakú csengőharang alatt.
Sajnálom, hogy nem találom, mert lefotóztam volna, mert eléggé ritka eszköz, mostanában meg, pláne.
A 12V a szekunder oldali feszültség, ez működteti a csengőt. Ami nagyon fontos, hogy ezt a szekunder oldalt kell nyomógombban megszakítani.
A primer oldal fixen rámegy a 230V-ra. Keveset fogyaszt, elhanyagolható.
Erre azért van szükség, mert amikor bevezették a gázszolgáltatást, akkor nagyon veszélyes volna a 230 vagy akkoriban a 220V-ot kapcsolgatni, mert egy kis gázszivárgás esetén is, ha valaki becsönget, repül minden...:)
Nálam talán úgy volt panelgyárilag, hogy eleve rövidre zárták egy kábeldarabbal, és a 220V-ba raktak egy csengőkapcsolót. A bakony kismegszakokkal, nullabontókkal együtt kihajítottam az egészet. Azóta sincs csengőm, kopognak.
Panelekben használt ajtó csengő, Gyakorlatilag egy220/12 voltos trafó. Ha a 12 voltos oldalát rövidrezárod akkor megszolal a csengő. Érdekes a vasmag kialakitása. Ha nemjolvan beállitva a kalapács , álandóan szól
4 vezeték: bal oldalon 220V felirat, gondolom ez lenne a betáp, míg jobb oldalon 12V felirat, ide jönne a kapcsoló? Ami nem világos, hogy most akkor mi is az a 12V?
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy alu vezetékeket összeköthetek WAGO 221-el? Most jelenleg egy gombócban vannak egy fekete szigetelőszalaggal, de ha szétszedem - és szét kell - azt valószínűleg úgy már nem tudom összekötni. Előre is köszi a választ!
Hálózatos embernek minden csak saccográf. Ha arra kíváncsi, hogy itt a feszültségesés az 2 %, vagy három, akkor egy fél százalékos pontosságúnál a 600 V-os méréshatárnál a mérési pontosság az pont annyi hiba, mint amennyit mérni szeretne.
De arra jó az ezer forintos is, hogy megvannak-e a fázisok? A vonaliak? stb. Egy hiba a nagyobbik feszültségű oldalon egy fázis kimaradása, az a sántafeszültség is jól detektálható az ócóval. Másik hiba a primer menetzárlat miatti feszültségemelkedés, az is. Például.
Nem, ő olyat keres ami fokozatmentesen sípol, így a 200-as iq-ja segítségével utólag megtanult abszolút hallása segítségével akkor is pontosan meg tudja állapítani a pontos feszültséget +-0.1V pontossággal, ha oda se néz.
Amúgy ezek a kínai saccográfok mennyire pontosak?
Egyszer rendeltem aliról egy UNI-T UT118B -t, kemány 26$-ért, de ellopta a postás, így sosem derült ki jó-e valamire.
Azóta amúgy is kész vagyok a tetőtérben a villanyszereléssel.
"Nyilvan beakarnam huzni....csak az asszony...... és egyéb más indok!
Senki sem fog megerősíteni abban hogy egy ideig el megy védőföldelés nélkül is!
Ha felszereled, már soha sem fogod leszerelni a hiányzó vezeték miatt. Sőt a sógor koma jó barát állítja hogy nála sincs" ződsárga" mégis világít és forog........ :(
Majd 10év múlva mikor a menet-testzárlattól alig forog, felállsz valamire hogy rásegíts, lehet csak szorul........ majd az áramütéstől le esel. Az utóbbi miatt a balesetin köthetsz ki.
"jah es egyszinuek a drotok is"
Jah és lehet nem is a fázis van kapcsolva.....? Az asszonyok szeretik nedves ronggyal törölgetni ezeket. Baj esetén az álló ventilátor is veszélyes lehet.....
Nyilvan beakarnam huzni....csak az asszony meg ma eltervezte,hogy este ventilator alatt borozgat :(
Akitol vettuk ,szerintem maga csinalta a szerelest es nehol elhagyta a foldet .....ez is csak egy lampa, minek oda gondolta...........jah es egyszinuek a drotok is ...csak,hogy szokjam.
A villanyszerelő akinek majd szólsz, felszerel egy ideiglenes elosztódobozt amin lesz 230v ill 400v-os dugaszolóaljzat, lesznek benne kismegszakítók és fi relé is. le fog ütni egy földelőnyársat is.
4 vezeték >> TN-C rendszer azaz közös a a PE(zöldsárga) és NULLA(kék) vezeték és ezért ekkor még PEN(zöldsárga+kék) a neve.
Ezt a 4 vezetéket beviszed egy "főelosztó doboz/szekrénybe"-be.
Amiben kezdésként szabályosan szét kell választani a TN-C rendszer 4 vezetékét a TN-S rendszer 5 vezetékére azaz külön NULLA(kék) és PE(zöldsárga) vezetékre az eddig közös PEN-t. A PEN vezetőre van rákötve a "földelés" is egy kellően jó földelő szondával >> ellenőrizendő!
Aztán: a szétválasztás utántól már külön kell tovább vinni a NULLA és a PE vezetőt mindehová, többé nem köthetők-keverhetők össze.
Plusz! berakod a FI relét is ... és a FI relé után jönnek a kismegszakítók, vezetékek, eszközök, konnektorok.
- a 4 vezeték fogadása
- szétválasztás 5 vezetékre - FI relé (a 3 FÁZIS és a NULLA vezetékre) - kismegszakító(k) - vezeték hálózat - készülékek, konnektorok
-------------------------------------
Annak, hogy a NULLA és PE vezeték külön-külön van vezetve az ÉLETVÉDELEM az egyik fontos oka. Mivel a FI relé (ÁVK) csak akkor tud müködni, ha mindenhol totál külön van- és marad utána ez a két vezeték.
Persze elektromosan jól működik akkor is a FI előtti rész, ha nem külön-külön sínről/kapocsról indunak ki az N és PE vezetékek. Csak akkor
- szemre-ránézésre nem egyértelmű a helyzet
és
- nem is szabványos a kinézet-kivitelezés
--------------------
Egy magyarázó ábra a netről.
Látható, hogy elektromosan éppenséggel lehetne egy "közös sín" is. De az áttekinthetőség és a működés váltás miatt ésszerű a szemmel látható megoldás. Ezért a szabvány is a "szemmel látható" felismerhető megoldást várja el.
Sziasztok!
Régi, védőföldelés nélküli ház felújításába kezdünk.A házban lévő elosztószekrényt szétszedve derûlt ki, hogy 4 vezeték jön be a mérőtől, vagyis a nullára volt kötve a földelés az elosztóban.Most szeretnék ideiglenes áramellátást az építkezés idejére, amihez földelés is kéne(?) és ebben kérném a tanácsotokat.Köszönettel, LZ.
Miért lenne ez terelés? Ha nem érted, megmagyarázom.
A kettő összekötése csak direkt módon érdekes. Szerelvényen át már nem. Először - ha olvasnád, láthatnád - én is azt feltételeztem, hogy a dobozban vált. Igen ám, de a szerelvényen váltásról a következő pillanatban kiderül, hogy az nem probléma: "A házban persze már minden réz."
No, és ekkor gondoltam arra, hogy talán mégis toldásról van szó.
Most akkor van egy 16 méteres kábeled, az elosztódoboztól a házig, és azt kéne kicserélni, ez oké, de amiatt aggódsz, hogy az elosztódobozban, ahol kismegszakítóra, sorkapocsra, stb érkezik és indul a vezeték, ott az egyik kábel alumínium, és mi lesz, ha a másik réz? Semmi.
Vagy a 200 méteres kábel utolsó 16 méterét kéne kicserélni?
Szerintetek lehet-e még szerezni valahol 3x2,5-es vagy 3x4-es alu vezetéket? kb. 16m-re lenne szükség. Egy zártkertben álló kis ház bejövő földvezetékéről lenne szó, azt kellene kicserélni, mert megsérült.
A villanyóra 200m-re van, onnan 6-os alu földkábel jön egy elosztódobozhoz, az elosztódobozból jön be a föld alatt a házba 3x2,5 formában, ezt a részt kéne cserélni. Réz, ugye, nem jöhet szóba, mert aluhoz csak alut szabad. A házban persze már minden réz.
Tehát jól értelmezem a helyzetet? A villanyóra plombájának megsértése nélkül nem lehet teljes egészében kicserélni a méretlen leágazó fővezetéket rézre?
Ó az édes jó anyjukat... nehogymár mindenhol tisztességes munkát végeznének alapból. Nem, még véletlenül sem úgy csinálják, hogy egységesen tiszta legyen a rendszer.
Helyes... HA NEM feszültségmérő üzemmódban méred a feszültséget éppen.
Mivel a FI relének akkor KELL leoldani, HA a fázis(ok)on útnak induló áram egy része/egésze BÁRMI okból NEM tér vissza a nullán. (és a szökésben lévő árma elér egy minimum értéket, alapesetben >0,015 Ampert a 30 mA-es FI relé esetén)
NYILVÁNVALÓAN a műszeren át a fázisból a föld felé távozó rész nem tér vissza a nullán és ezért a FI relé leold. Ez a helyes működése.
Hisz ez pont olyan mintha a műszer helyett rajtad keresztül folyna az áram ami ugye gond lenne... tehát védeni kell a FI-nek.
Sokak számára ez egyszerű kérdés lesz. Én nem értek hozzá, csak kételyek merültek fel bennem.
A társasházunkban méretlen fővezeték csere zajlik. Régi alumínium vezetékek cseréje rézre. (Elvileg a méretlen fővezeték= a betápláló + a felszálló + a leágazó fővezeték.)
A gerincvezetéket már (felszálló) kiépítették. A szerelők csak azokban a lakásokban cserélik ki a méretlen leágazó fővezetéket, amikben kérték a 32A-es bővítést. Ott bontották le a villanyórákról a plombákat.
A többi lakásban a villanyóra érintetlen. A régi kötődobozokat begipszelték. Namost nem tudom, jól gondolom-e? Vagy a régi aluvezeték maradt a gerincvezetéktől az óráig, vagy valamilyen módon toldották az új rezet a régi aluval (mondjuk wago) az új doboztól az óráig, majd begipszelték, eltüntetve a nyomokat? Mennyire szabályos és veszélyes ez, akár az egész házra?
" Ami a biztosítást illeti, az meg alapelv, hogy a hiba a legkisebb terület üzemvitelét zavarja, azért kell külön biztosítani"
Ezt az alapelvet szokta jól telibe verni a központi helyre berakott fi relé. Elmész nyaralni, esik az eső a kerti lámpa leveri az egészet és kiolvad a fagyasztó mire hazaérsz.
De egy sima nulla-védőföld zárlatnál is élmény hibát keresni...
Másrészt, ha több bojler van minek kapcsolnám le mindet? Persze tudom csak a lekötés idejére kell, utána le lehet szigszalagozni a vezetékeket, amik ott lógnak, de akkor is jobb megoldásnak találom.
Ez még lemaradt az előbb, és ez a szutyok fórummotor nem enged szerkeszteni.
Egyrészt amikor a saját bojleremet lekötöm, visszakötöm mert valamit bütykölni kell rajta, én szeretem látni, hogy karnyújtásnyira ott van a kapcsoló OFF állásban.
Az MSZ 447 kurrens kiadása szerint "a zárlatvédelem és az áramütés elleni védelem szempontjából előírt kikapcsolási időt biztosító kikapcsoló szerv felszereléséről gondoskodni kell."
Leválasztó kapcsoló viszont nem kell - a mérő alatti kismegszakító helyettesíti.
és 1-1 a mérten (?)
Ez a fenti zárlatvédelem, a külön mért vezéreltnél. A nappalinál meg ilyen nincs, lakáselosztó van.
Mi az, hogy kioktató válasz? Ezt írtad, hogy: azt olvasom, én meg erre azt írtam, hogy Csak valamit kihagytál az olvasásból, nem? Mit kellett volna írnom, hogy nagyszerű, tudsz olvasni? Megadtam a kívánt műszaki információt, semmit nem tettem hozzá semmivel kapcsolatban, csak azt, hogy nem olvastál el mindent.
Mielőtt ebbe is belekötsz, hozzáteszem, hogy abban az esetben ha az óra után közvetlen szintén van egy kismegszakító.
Kioktató stílus nélkül, ilyen nincs. Akkor az a kismegszakító a lakáselosztó.
Erre is rákérdeztem, hogy mi ezzel a baj?
Mi lenne, semmi. Átlag ember a világkezdete óta a falba szokásosan rakandó vezetékkel megy, majd egy dobozzal, pipával átvált - nem viszi végig a drága köpenyest. De nem igaz, hogy nem válaszoltam, írtam, hogy tekintsd úgy, mintha meg se szólaltam volna.
A kötözködés, kioktatás az megy
Megkaptad a műszaki információt, mire közölted, hogy szerinted nem úgy van:
mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel
menj ki az utcára, ezzel a pár sorral, és kérdezd meg az első szembejövőt, ki az a kettőből, aki kioktat?
Eleve meglepett, hogy a bojler lekapcsolója nem kint szokott lenni, hiszen azt nem sűrűn kapcsolja le az ember, én legalábbis egy kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt talán 20 évben hányszor.
Miért kellene az leválasztókapcsolónak a bojler mellett lennie? Jó az az elosztóban is. Ha villanyszerelő szereli, javítja a bojlert, előveszi táskájából a BEKAPCSOLNI TILOS! táblácskáját, ráírja a dátumot, aláírja a nevét és felakasztja az elosztószekrényre.
Különben van sínre tehető kapcsoló. De szerintem ezzel megegyező értékű a kétsarkú kismagszakító, a FI-relé.
Ha csak a bojler az egyetlen fogyasztó a "B" tarifán. Akkor mintha nem lenne kötelező a leválasztó kapcsoló. Hanem elég csak a szolgáltatói kismegszakító is.
Ahol most lakom, ott úgy 10 éve volt felújítva a villamos hálózat, és 10-ről 25 A-ra bővítés + lakáselosztó beszerelve. Itt a régi fadobozos villanyóraszekrény maradt, ebben már benne volt a bojler 16-os kismegszakítója, és itt van a kapcsolója is. Ebben a szekrényben van összesen 4 db kismegszakító, mindkét óra előtt, és után is 1-1 db. A házban bent van a lakáselosztó (benne az áramvédő kapcsoló), de az csak a mindennapszakit érinti, a bojler nem megy rajta keresztül. Most ezt megint nem biztos, hogy pontosan tudom, de valami olyasmi rémlik, hogy a különböző órák mért vezetékeit sem lehet közös lakáselosztóban szerelni, illetve indokolt esetben igen, de kellően elszeparálva. Ezt vettem alapul.
Ahová pedig költözök, ott csak egy óra van (szintén fa dobozban), ezért mindenképp szabványos mérőhely(ek)et kell kialakítani. Emellett persze az egész házat újravezetékezem, lakáselosztóval felszerelem. Sajnos ezzel a részével nem vagyok teljesen képben, mi hová is kerül. Eleve meglepett, hogy a bojler lekapcsolója nem kint szokott lenni, hiszen azt nem sűrűn kapcsolja le az ember, én legalábbis egy kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt talán 20 évben hányszor. De ha ez a szokás, akkor én is így csinálom. Viszont itt sem terveztem keresztülvinni a lakáselosztón (tudomásom szerint nem is keverhetem). Persze tehetnék fel mellé egy kisebbet a B tarifának.
Kezdjük tehát az elején: Valahol az udvaron (házfalon) van 2 db fogyasztásmérő hely, bennük az órák (A+B), 1-1 kismegszakító a méretlen vezetékeken, és 1-1 a mérten (?). Az áramvédő a lakáselosztó(k)on, illetve a bojler közelében valahol a leválasztó kapcsoló (ebből létezik sínre szerelhető esetleg?).
Ha esetleg le akarod kapcsolni a bojlert a hálózatról, kiszaladgálsz a villanyórához?
Gondolon a lakáson belül van elosztódoboz, oda megy be a 6-os vezeték a vezérelt órától. Oda teszek egy Fi-relét, aminek az elmenő kapcsairól már vihetem 2,5-sel, amit a bojler melletti leválasztó kapcsolóba is kényelmesen be lehet kötni.
1./ Nem én írtam a két másik fórumra a témával kapcsolatban, nem tudom milyen fórumra gondolsz egyáltalán.
2./ Normálisan kérdeztem (úgy gondolom), erre máris kioktató választ adtál. Írtam azt is, hogy nem dolgozok a szakmában, lehet, hogy rosszul tudok/értelmezek dolgokat, elég lett volna annyit írnod, hogy a fogyasztásmérő hely és a lakáselosztó közé sem kell a 6-os vezeték. Elfogadtam volna. Nem kötözködtem, csupán leírtam miért gondolom én úgy ahogy. Ha annyit írsz, hogy rosszul gondolod/értelmezed elfogadtam volna.
3./ "Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba..."
Erre is rákérdeztem, hogy mi ezzel a baj? Választ persze nem kaptam. A kötözködés, kioktatás az megy, normális segítséget meg itt (tőled legalábbis) nem kapok. Sebaj, majd kérdezek máshol, elég nagy az internet :)
De legalább egy (az meg tökéletesen elég) érkezett, az enyém, miszerint úgyis kell neki túláramvédelem, ott meg olyanra vált, amilyenre óhajt váltani a bekötéshez.
Csak amikor képtelen volt felismerni az analógiát a nappali és a vezérelt között:
az óra után is van (lesz) kismegszakító, mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel, mint ahogy a normál (mindennapszaki) órától (értve ezalatt a fogyasztásmérő szekrényt) sem jöhetek el a lakáselosztóig teszem azt 2,5-es vezetékkel
...akkor meguntam. Most kezdjem el magyarázni, hogy a vezérelt mérő és a kismegszakító közötti vezeték kezelendő ugyanúgy (van vagy nincs előírás a keresztmetszetére, stb), mint a nappali mérő és az elosztótábla közti vezeték... Ha egyszer ő másképp gondolja.
Ez így van, még a duplája nyomvonalhosszon is elég a másfeles (fogadjunk, hogy ő írta két másik szakfórumos is azt, amiben 1800 W-ot tárgyal 10 m nyomvonalhosszon :D - kijött neki fél mm2 igény a 3% feszültségesés mellett), arról nem is beszélve, hogy bojlernél meg aztán ez az egész annyira nem is fontos.
Tisztelettel, nekem, és szerintem másnak is egyértelmű volt, hogy egy átlagos méretű családi házban 1800 watt nem igényel 2,5-ösnél nagyobb keresztmetszetű ereket.
A kérdező felkészültebb, mint az itt lehetséges válaszadók.
Ó legalább tudja, hogy számolni kell a feszültségeséssel, nem mint az itt legaktívabb válaszadó kecske. Nem a feszültségesésen akar teljesítményt csökkenteni.
Sok építő jellegű válasz nem érkezett, így kérdezek: mekkora a táv?
A feszültségesésre lenne jó számolni valamit, ha messze van lehet kevés lesz a 2.5mm2.
Hogy szabványos-e nem tudom, de működőképesnek tűnik az elképzelésed a többi dologgal kapcsolatban.
Pont manapság akár fordítva is lehetne, de amíg nem volt a FI-relé annyira elterjedt és relatíve olcsó, hogy mindenhová elő lehetett írni, addig a TT rendszernél a túláramvédelmet és a földelési ellenállást kellett összehangolni, ami igen kétséges lehet, a mocsarakat kivéve. Gyakorlatilag az automata mosógép szocializmust (16 A) a TN rendszer elterjesztése tette lehetővé, miután a hurokellenállás nagyságrendileg kisebb tud lenni, mint a földelési ellenállás.
Szóval az áramszolgáltatók mondjuk 1960 óta azon a vágányon robognak, hogy minden körzet legyen TN.
Igen, az óra után is van (lesz) kismegszakító, mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel, mint ahogy a normál (mindennapszaki) órától (értve ezalatt a fogyasztásmérő szekrényt) sem jöhetek el a lakáselosztóig teszem azt 2,5-es vezetékkel, hiába van csak 16 A-em. De ha azt mondod, hogy a vezéreltnél nem így kell érteni, az számomra megnyugtató.
"Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba..."
De, pontosan úgy képzeltem :) Fogok egy Mt 3×2,5 mm2-es kábelt, egyik vége a fogyasztásmérő szekrénynél, másik meg a bojlernál. Természetesen csőben. Mi ezzel a gond? Hogyan kellene akkor csinálnom, ha így nem jó? Elég régen tanultam a szakmát, és ténylegesen sosem dolgoztam benne, ezért kérdezem az ilyen gyakorlati megvalósításokat.
4-esig jó a wagód akkor elvileg nincs erőltetés. Egy lyukba úgyis csak 1 eret dugsz be. Azért ajánlottam a 6-ost, mert akkor a szigetelés is befért volna esetleg, bár én megfaragtam volna a színes szigetelésig.
Én is azt néztem hogy hozzáérhet-e a csavarhoz valamelyik érintkező, talán igen talán nem. Mindenesetre nem nagyon lenne jó ha elterjedne a megoldás :-)
Csak valamit kihagytál az olvasásból, nem? Az MSZ 447 kurrens kiadása szerint "a zárlatvédelem és az áramütés elleni védelem szempontjából előírt kikapcsolási időt biztosító kikapcsoló szerv felszereléséről gondoskodni kell." Na, és ennek elmenő oldalán olyan keresztmetszetet alkalmazol, ami szimpatikus.
Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba...
Villanybojler szabályos bekötésében lenne szükségem némi támpontra: Azt olvasom, hogy 1,5-4 mm2 keresztmetszetű vezetékkel lehet őket bekötni, esetemben 1800 W-os, de mivel 16 A-es kismegszakítóval lesz biztosítva, ezért 2,5-es vezeték kell minimum. Viszont a vezérelt fogyasztásmérőre minimum 6-os vezetékkel kell csatlakozni. Hogy lehet ezt a gyakorlatban összehozni? A bojlert 3x6-os vezetékkel bekötni elég ormótlan, kissé túlzás is, és talán fogadni se tudná. Szükséges emiatt egy csatlakozás, ahol a 6-os vezetéket felváltja a 2,5-es, vagy miként szokás ezt szabályosan megoldani?
Ja, én is ezt szoktam mondani, mert még a nyolcvanasok elején mondta egy szolgáltató központjában dolgozó beszélgetőpartnerem, hogy az ELMŰ kivételével minden áramszolgáltató jelentette, hogy teljes mértékben áttértek a nullázásra. Erre mostanában jól leugatott valaki egy másik fórumon, hogy náluk most térnek át TT-ről.
Vagyis a betáp az TN-C rendszerű vélhetőn. Azaz KÖZÖS a kék és a zöld/sárga. 1 fázis esetén 2 vezeték érkezik 3 fázis esetén 4 vezeték érkezik
Ez esetben a mért oldalon két eset lehetséges.
1. Ott már TN-S van, ami a mostani alapértelmzett előírás. Azaz a kék és a zöldsárga MÁR KÜLÖN van választva. 1 fázis esetén 3 vezetéket találsz >> FÁZIS(fekete) NULLA(kék) PE(söldsárga)
Ez a legvalószínűbb nálad és gondolom csak 1 fázis van Azaz 3 vezetéket talász FÁZIS NULLA PE Csak a vezetékek színe nálad nem a szabványos fekete, kék, zöldsárga, hanem a régi szerelés miatt más színűek.
2. Más egyedi rendszer van, ami nem valószínű.
-------------
Vagyis... az 1. esetben.
Első lépés: kideríteni, hogy az óra utáni mért vezetékek valóban TN-S rendszerben vannak-e. (ehehz 3 vezetéknek kell lennie ott, FÁZIS NULLA PE)
Második lépés: ha netán nem TN-S, akkor megcsinálni/megcsináltatni a TN-C >> TN-S váltást. Plusz ellenőrzni a földelés meglétét is és a PE sínre kötöttségét. Aztán BERAKNI egy FI relét is és akkor a földelés jósága (azaz a kicsi földelési elenállás) nem lesz annyira lényeges. FI relé nélkül viszont FONTOS!!! a jó földelés.
Harmadik lépés: a FI relé után főlesztó dobozt/szerelvényt és a további vezetékeket, szerelvényeket rendbe rakni ha- és ahol szükséges. HA a hazsnál tveztéek nem a fekete, kék, zöldsárga színűek akkor - vagy kikell cserélni >> ez a jobb megoldás
- vagy a végeiknél/kötéseknél a fekete/kék/zöldsárga jelölést rakni rájuk akármilyen színűek is éppen
Csak az, hogy semmi köze sem ahhoz, amiről a beszélgetés folyt (65-ös dobozban sodrott kötés helyett mit lehetett volna alkalmazni és a bal felső elsőnek, a Vecalnak az említése miatt raktam be, az fért be dobozba, meg a következő, az Ufix), valamint a lentebb látszó alumaxoknak meg semmi köze ahhoz, ami a képen látszik. Ma már pont úgy kinézőt árulnak alumax néven is, mint ez a rézmax (Unimax a neve, de rézmaxnak hívták humorból).
A boltban nincs eggyel nagyobb azt mondták ez a max. Szigeteléssel együtt sehol nem fért volna bele.
Így olyan hosszúra blankoltam mint amilyen hosszú a wago.
Nade a legvége ahol a csupasz eret fogja az mennyire bolondbiztosra van kialakítva?
Ergó ami belefér erőltetéssel is akkor azt már biztonságosan fogja?
De legalább mostmár kezdem kapisgálni miért nem mindegy hogy összekötöm-e a földet nullát vagy sem. :-)
Az épület 70-es építésű, de a 90-es években volt földkábel csere. Csak az épületig, épületen belül nem csináltak semmit.
Mivelhogy ez egy társasház így ha bárki meghal áramütésben valamelyik lakásban mindenhol szét fognak nézni.
Na ezért fogom majd rendes szerelővel csináltatni.
Mert se a vízcső, sem a gázcső nem földelt, még a gázóra sincs átkötve földelőszalaggal. Tehát ha valamelyik lakásba esetleg testzárlatos lesz a mosógép mindenki kap belőle.
A földben is acélcső megy, de a főmérő vízórát áthidalták KPE csővel.
Szóval van itt baj rendesen, nem is értem hogy az áramosok hogyhogy nem olyan kemények mint a gázosok.:-(
Mert amit én láttam az elég veszélyes. Ráadásul hosszan van sodorva néhol de annyira kilazult, oxidálódott hogy nem megszakad hanem csak melegszik a végtelenségig. Betekerték valami kátrányos szigszalaggal ami porlik a melegtől de maga a vezeték szigetelése elcsöppen.
Csuklósbusz elgépelte, nem az akar ott lenni, hogy a 90 éves berendezés nem szabványos, hanem az, hogy a sodrott vezetékkötés 90 éve biztosan nem szabványos.
Ugyanis az 1929-es Biztonsági Szabályzat azt írta, hogy
a vezetékeket az összes összekötéseknél és elágazásoknál forrasztással, vagy csavarokkal, avagy ezekkel egyenértékű összekötőkkel kell egymással összekapcsolni.
Ez volt a második kiadás az országban, az első tán a nagy háború előtt volt, de olyanom nincs.
"Wago AWG24-12" nevű termék nem létezik, ezért így hiába is keresed.
Van viszont a WAGO 221-61X család, ahol az X helyére azt a számot írd be, ahány vezetéket szeretnél beledugni. Tehát ha például három villanydrótot akarsz összekötni, akkor google: "WAGO 221-613"
Azért régen az Msz172/1 ben voltak a Nullázásnak Külső--és Belső feltételei is.
Mivel akkoriban a Mávnál dolgoztam volt ; Földelt , Földletlen , középen földelt ,ellenálláson át földelt hálózat , szépen sorban egymás mellett --felett!
Ma inkább TN, TT , és IT hálózatnak irnám.
S meg lehetett találni a működési feltételeket.
Valóban a 10-20m -n belüli mintha közösitett lett volna
De a 200m -n belüli is hatott a másikra !
Ha meg EPH készült a viz, gázcső, vasúti sin/korlát stb igencsak érdekes hibákat generált.
Na, akkor tudod, hogy ha nincs áthidaló, de felteszed, vagy van áthidaló, de leveszed, akkor egyik rendszerből a másikba alakítod át a berendezést. Viszont ezt az áramszolgáltató transzformátorkörzetén belül egységesen kell kezelni, mert ez az egy hathat az összes többire, vagy az összes többi hathat erre az egyre. Hogy melyik lehet, az a fogyasztó szerződésében benne is van. Persze, más szempontból is aggályos lehet a változtatás, mert ami módszer hiba esetén az egyik rendszerben működött, az a másikban nem biztos.
Hát ez az ideális állapot, amikor mindenki érti a dolgát, de ez elég sok szakemberre nem jellemző, szolgáltatósra és berendezőre sem. :D
A 80-asokban én is sodrott kötést alkalmaztam, mivel nem volt normális kötőelem. De ez ma már nem tud indok lenni.
A régi házakban csak azt láttam, hiába volt fiatalabb ennél. Ha még jó hosszan összesodorja akkor hosszan is működtek az akkori terhelésekkel.
De hogy itt épp hogy csak ráakasztotta... aztán belegondolok hogy ez egy társasház és valószínűleg minden szomszédnál így szerelte ugyanaz az ember szóval nálam hiába lesz jobb a szomszéd miatt úgyis leégek..
Megkerestem az omniózus hozzászólást.
Nem voltam képzésem, magamnak gányolgatok.
Laikusként googlezve: TT rendszernél nincs összekötve a portán sehol sem a nulla és a védővezető, csak földszonda van. A földszondának kellene akkora áramot elnyelnie hogy kiüsse a megszakítót ami lehet a régi 6A-eseknél működött, mostanság a 32A-esnél szerintem csak fűtőszál lenne testzárlatnál. Nullaszakadásból nincs nagy baj.
TN rendszernél a védővezető fémes kapcsolatban van a nullával, valahol össze van kötve, így ha testzárlatos lesz valami készülékem akkor tutira lesz akkora zárlati áram hogy lekapcsoljon a megszakító. Ellenben ha megszakad a nulla az összekötés előtt akkor gázos helyzetben leszünk.
Na ennyi laikusként.
Gyakorlatban a földvezetékeket nem bántottam, úgy hagytam őket ahogy volt a mostani esetben, azok úgysem voltak megégve. :-)
De mégegy abszurd dolog: jön fel a villanyórától egy kék, egy fekete, illetve két piros vezeték. Minden vezeték vastag alu hogy bele kellett feszegetni a wagoba, de van egy hajlékony sodrott eres vékony piros kábel. Na az sehova sem volt bekötve viszont, eredetileg is csak úgy lógott. Az mi a frász lehet egy első emeleti társasházban ahová földkábellel jön a betáp?
A lakásban csak 1-2 konnektorban van föld, amúgy be sincs húzva.
Itt van az hogy hiába a villanyóraszekrényből van közvetlen levéve a teljesítmény, mégis bent a lakásban melegszenek ki a kötődobozok nulla vezetékei.
Gondolom valahol nulla szakadás van...
A bojler a nappalira volt átkötve a villanyóraszekrényben, azt wagóztam át éjszakaira, így az éjszakai óra felül jövő nullára és fázisra, a két földet meg úgy hagytam ahogy volt. Mert az éjszakai vastag föld át van kötve a nappalira is, de ott azt nem mertem szétszedni ott mi van, csak az éjszakait bolygattam.
De így nem melegszik a lakásban egy doboz sem.
Majd jön valamikor a regszerelő órát cserélni és akkor vele rendbe tetetem mi micsoda.
A sodrott kötés 90 éve nem szabványos, előtte való előírásokat nem ismerem.
Azonban te júniusban feltettél egy kérdést, a 100529 számú bejegyzésben, amire én a 100534-ben írtam, hogy én tudnék válaszolni, csak előtte feltettem egy tisztázó kérdést, de ezeket nem sikerült észrevenned. :)
Wagoval milyen vastag vezetékeket lehet összekötni?
Mert a Wago AWG24-12-es be az alukábel olyan vastag volt hogy gyömöszölni kellett de megfogta, gondolom azért nem akkora keresztmetszetet lehet belerakni mint amekkora belefér... vagy mégis?
Szóval van ennél nagyobb wago vagy marad a sodrás illetve a sorkapocs alukábelre?
Más, ez a kép egy 70-es évekbeli eredeti, idáig érintetlen kötésről készült, tényleg szabványos volt ez akkor?
Ilyen lett, remélem ez is bírja majd egy darabig...
nem csak földkábelt, bármi szigetelt cuccot szoktam bele rakni.
Ha beállsz vele valahova akkor meg tömszelenceként használhatóak a kpe/lpe idomok.
A vicc hogy ezek eredetileg nem vízre hanem elektromos védőcsőnek készülnek (az a neve), csak az öntözéses cégek rájöttek hogy kis nyomásra (kútvizes 2-3 bar) tökéletesen elegendők.
100Ft körül van a 25-ös métere, annyit lazán megér.
A földbe gyártott KPE és PE (LPE) csövek szerintem is kiválóak földkábelek másodlagos (mechanikai) védelemére.
Én azokon szoktam jókat röhögni, akik spórolásból mindenféle NEM föld alá gyártott csöveket ásnak a föld alá (a híres lépésálló gégecscő sem földbe készült, egy mezei lótetű is simán átharapja).
Az már csak a hab a tortán, amikor a szar csőbe szar (nem földbe készült) kábelt húznak :)
Én az ilyeneket PE védőcsőbe szoktam rakni, azt ásom el. Így utólag is variálható.
Ugyanúgy néz ki mint a KPE cső csak vékonyabb a fala és puhább, mindnen öntözéstechnikai boltban kapható mert ezt használják az öntözőrendszer nyomócsövének a szórófejek között.
"Az egységes alaptudás-műveltség biztosítása az állam kötelessége és felelőssége."
Láthatod az iskolákban, hogy a való világtól 1973 környékén elszakadt akadémikusaink szerint mi tartozik az alapműveltségbe :)
A teljes szerveskémia, a magyar nyelvtan összes szabálya szó szerint bemagolva, huszonhat ismeretlenes egyenletek levezetése szembeszélben, no meg természetesen a vektoralgebra (mert ugye MINDENNEK a matematika lesz az alapja, ha beszartok, akkor is),
Kijön a gyerek az iskolából kitűnő bizonyítvánnyal, de nem ismer fel egy egyszerű tölgyfát, bármelyik kezdő csaló két perc alatt aláírat vele bármilyen szerződést, könnyedén átveri a bank, a telefonszolgáltató, a zöldséges, a szobafestő, nem képes értelmezni egy jogszabály/szerződés szövegét, naponta átverik az interneten, satöbbi satöbbi. De a vektorlagebrát, azt bezzeg teljes mélységében megtanították neki, rászántak a tananyagban vagy kétszáz órát, mert anélkül egész biztosan éhen fog halni, ha kikerül a való életbe.
A jelenlegi legalsó nem alternatív kapcsoló, hiszen nem teljesül az, hogy bármelyik állapotban bármelyik kapcsolón kapcsolva a másik állapot áll elő.
Nem tilos csinálni, csak értelmetlen. Nem jelenik meg az érintkezők között a fázis meg a nulla jobban, mint egy egyszerű ki-bekapcsoló érintkezői között.
Van közokatatás... van tanterv ... van intézmény ... van tanerő.A Azaz MEGTANULHATÓAK a szükséges ismeretek.
A többi az igénybe vevő polgárokon múlik!!!
Ha mégse tanulják meg csak elbasszák az idejüket, mert lusták az nem az állam hibája.
Ha eltűrik a szar tanári kart és hiáynso felszereltséget az iskolában, mert gyávák-igyénytelnek ... az sem csak az állam hibája. A szülöi/adózói közösség feladata a kívánt színvonal kikényszerítése az államból. Hisz ők a választók >> a politikai erő!
Persze a szarokrá-nemfoglalkozokvele polgár az nem politikai erő :-( Az egy senki-semmi akit az állam is leszar, jogosan.
Az utolsó előtti egy humán védelemnek néz ki inkább azaz két nyomógomb középen a présgép és csak akkor tudod működtetni ha egyszerre nyomod meg a két gombot azaz nem vágod le az ujjaidat véletlen.
Egy fa kerti tárolót szeretnék a kert végébe telepítettni hamarosan. Szeretnék áramot és riasztót is bevezetni a házikóba. Szerintetek a földkábel és a kettő riasztókábel mehet egy védőcsőben(KPE csőre gondoltam) vagy külön kellene vezetnem a gyengeáramú kábeleket?
Az egységes alaptudás-műveltség biztosítása az állam kötelessége és felelőssége. A további plusz és speciális-egyéni-egyedi okosságok/baromságok oktatása tartozik a magánszférára.
A feladatmegoldás módjáról is az állam dönt, mivel az ő feladata a konkrét megvalósítás.
A megavlóstáshoz, ha akarja igénybe veszi a civil/egyházi hálózatot, ha akarja nem. Ez meg politikai döntés amiről a szavazók által választott parlament dönt a kormány/képviselők előterjesztései alapján >> TÖRVÉNY-ben. (ide értve a parlament által a kormányhoz delegált rendeletalkotási jogot is)
Akinek valami nem tetszik az indíthat politikai akciót és ha lesz elég támogatottsága akkor változik a dolog. Hajrá!
"a kormány nyilván olvassa a netes kommenteket. :D"
A kormány talán azon dolgozik hogy a fiatalok közül senki, semmilyen iskolai formával ne úszhassa meg a központilag előírt gondolkodásmódra való (politikai+vallási?) nevelést. Tehát ez a látszólagos "szakmai oktatási szigorítás" talán valójában annak a kiterjesztése, amit az általános iskolák terén látunk: a magántanulás, alternatív iskolák, stb fokozatos kiirtása és az összes gyerek valamilyen központilag gondolat-felügyelt akolba terelése.
"mint láthatod 120kOhm a mérőellenállás --nem 2MOhm ."
Sajnos nagyon kicsi a kép és az interneten sem találtam Univo kapcsrajzot hirtelenjében. Persze ettől még elhiszem neked, hogy 120 kohmos volt, csak érdekelme a belseje, hogy mitől lett ennyi :)
Csak az Univo3 rajzát találtam meg, de annak a kapcsolása egészen más:
Lehet, hogy nem ezen a fórumon írtam az udvarsöprésről. Ez volt a tapasztalatom az iparitanuló kezelésről addig, amíg "voltak nagy állami cégek, tanműhelyekkel".
"Precíziós mérésekhez meg pl mérő-hidakat illik használni és nem szabócentit és nagyítót :)
Láttál -e még tükrös galvanométert ? ---kapacitiv voltmérőt ? "
A MOM ban használtak fenymutatos galvanometert, meg elektrosztatikus voltmérőt.
Az előző munkahelyemen, mielőtt nyugdíjba mentem leadtunk régi műszereket, Weastone hidat, Isoleka meggert.
Sokáig szolgáltak néha javítottam is őket
Mindenki leszólta az okj-s alapszakma képzést, a kormány nyilván olvassa a netes kommenteket. :D Hát most majd nem lesz ilyen, csak iskolákban. Szerintem a minőség az iskolákban egyenletesebb. Bár amelyik felnőttképzőnek én szoktam oktatni, az egy igen lelkiismeretes társaság, az oktatók meg szeretik a tárgyakat, ezért szeretnék, ha a képzettek is tudnák, azaz leadják, átforgatják, magyarázzák, satöbbi, de az országban (azaz a a Facebookos képzési hirdetések alatt a több száz hozzászólásban) egyöntetű a vélemény, hogy ezek a cégek kóklerek, nem oktatnak annyit se, amit lehetne, az óraszám kevés, nincs könyv, nincs gyakorlat, ésígytovább.
Ezt a kis oldalkocsis Ganz univot mi is használtuk hőelem mérésre a szaloptika gyártásánál, de még UNIVEKA-t is.
(A hőelemeket is magunk csináltuk platina, platina rhodiumból);
"Csalhat hisz egy feszmérő ideálisan végtelen nagy impedanciájú egy árammérő pedig nulla."
Amikor a műszer és a mérendő áramkör ellenállás-jellemzői között két-három nagyságrendnyi különbség van, akkor a mérés pontatlansága nem ezen fog múlni :)
Precíziós mérésekhez meg pl mérő-hidakat illik használni és nem szabócentit és nagyítót :)
"120V méréshatárban a 120kOhm ? főleg ha 100k--470kOhm előtét van előtte ? "
A képen látható alapműszer 60 mikroamperes, tehát 120 voltos méréshatár esetén ha jól számolom, akkor kb 2 megaohmos előtét ellenállás kell neki.
Hirtelen nem jut eszmbe olyan életszerű szituáció, amikor egy ennyire egyszerű műszerrel 120V méréshatárban 100 kiloohm feletti ellenállás mellett bármit is pontosan kellene megmérni.
(a "villamos mérések" órán adott feledatot NEM tekintem életszerű mérési szituációnak :)
Ha a méréshatárt elosztod a full kitéréssel az szerintem a müszerállandó. Majd ezt beszorzod a leolvasott értékkel nem vétve paralaxis hibát :) megkapod a mért értéket. :D
Nálunk volt minden, szép vezetékezés - ugye a simán szopató feladatok :) - minden kapcsolás 3-4 mágnes kapcsoló típussal, finder timer relés dolgokkal is kiegészítve. Futószalag vezérlés időzített indítással leállítással nulla keresztreteszeléssel.
Én vizsgán futószalag vezérlést húztam 3F 2 db motorral.
Fél herzenként változik az önfrekvencia, az közvetlenül leolvasható, és ha kettő egymás melletti egyformán rezeg félerővel, az meg a köztes érték, félnek a negyed.
csak azokat gyakoroltuk amik a gyakszi tételekbe szerepeltek. Mi megtanultunk vizsgázni. 5 éve 5 napig jártam tűzvédelmi tanfolyamra és meg is tanították, itt fél nap alatt megtanultunk levizsgázni belőle. Grátiszba adták. Kiakadtam
Mivel én a fenntartásban vagyok és igazából ott sem csapásirány a betáp legfeljebb 52V-ot ha nagyon kell.
Most volt egy kicsi dolog amikor Nyírségben szétcsapott a vihar pár települést akkor mennem kellett aggregátorozni akárhova. No ott volt dolog mert nem volt aggregátorcsatlakozónk és teljesen szabálytalanul buherálnunk kellett úgy hogy vissza se tápláljunk a leszakadt hálózatba és menjen is minden. De ez csak fakultatív program az életemben, és hogy csinálhassam is azért mentem el villszer suliba.
Vannak emberek akik gyakorlatiasak és nem szeretnek számolni. Minden megjavítanak ha kell csak ne legyen elmélet.
Én 2 évig jártam de a fázisjavítás nem volt annyi központi téma. Számolni imádtam, ment is mivel én alapból műszaki suliba jártam és minden visszaköszönt a gyerekkoromból. Akkor te a munkanélküli verziót csináltad?
Csináltunk olyan fénycsőkapcsolást és mérést ahol kondi nélkül, kondival, és elektronikus előtéttel mekkora áramot lehet mérni.
Egy komámat odavittem a villanyszerelő suliba. Ő közgépapirral szerelt/telepített autófestő üzem szárítókamráját. Még villamospapirja sem volt. Most legalább van egy villanyszerelői jogosultsága.
"Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket …."
Nekem a rajzokkal nem volt gond, de például a kondenzátorral való fázisjavítás értelmezése kifog rajtam. A háromszögek és a rószorelpera megy, és még tetszik is!
Láttad a "Vészhelyzet" című sorozatot, amikor legelőször játszották? Nem tudom
mikor volt ez, tán '90 körül?
A lényeg: megfigyelted, ha behoztak egy beteget, akkor nem orvost kezdtek el keresni, hanem operáltak szívet, vesét, szülést vezettek, lőtt sebet mindent. Nálunk az orvos urológus, kardiológus, pulmonológus stb., csak azzal foglalkoznak. Ezek az orvosok abban az időben 12-16000 dollárt/hó.
Dolgoztam 150 főt foglalkoztató olasznál. Ez kb.140 gépet jelentett. Mndenféle karbantartási, javítási feladatot egy ember végzett. Igaz, itt láttam olyant, hogy a motor csillagpontjáról vette le a géplámpának a 0-át. Ö kezelte a kazánházat (automata volt), világítást javított a csarnokban stb.
A gépen dolgozókhoz képest 4-szeres volt a fizetése.
Amióta NATO tagok vagyunk, kerülnek ide amerikai technikák is. Úgy kezdődik a beüzemelés, elővesznek egy könyvet és az abban leírtakat követik. Először nekiáll dugaljat keresni, azután bedugja és szép lassan, pontonként beüzemelik a technikát.
A német is így üzemeli be a gépeket. Pontonként pipálja ki a könyvet. Rossz az időrelé, újat kell betenni helyette, de csak más gyártmány van. Elkezdődik a telefonálás. Minden túlzás nélkül több, mint egy fél munkanap, mire Németországból megjön az utasítás, hogy kell bekötni, addig folyamatos a telefonálás. Ez egy átlagos villanyszerelőnek 10 perc.
Szerintem összecsúsznak egy kicsit már a szakmák. Ácsok sok esetben fednek tetőt, vagy bádogoznak is, főleg ha csoportban vannak és egymás szakmáját is elsajátítják.
Villanyszerelők alkalmakként szerelnek informatikai hálózatot is ha nagyon muszáj és van szakmai segítségük a csoportban.
Több 10 éve foglalkoztat a szakma, mást tanultam anno. (telefonos) Megajándékoztam magam egy 10 hónapos okj-s képzéssel ,két hónapja le is vizsgáztam. Vannak hiányosságaim nekem is, de nem hittem el,hogy tanult emberek nem képesek rajzot értelmezni. Nem csak a csillag delta, de még a lépcsőházvilágítás ill váltó keresztváltó is hatalmas kihívás.
Ha valaki visszalapoz sokat akkor betettem egy mérést fotókkal mert ugye anno az iskolában sem jött elő életben senkinek de szerintem itt sem hogy akkor:
- 3F
- fázisonként "230W-os" izzó.
Árammérő a nullán.
Nézzük, hogy egy izzó egy fázison mennyi áram. 1A
Felteszünk egy másik izzót is egy másik fázisra akkor mennyi is lesz az áram? 1A
Felteszünk egy harmadik izzót akkor mennyi lesz? Ideális esetben nulla.
Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket ....
Erre én anno rá is kérdeztem hogy oké hogy vannak tehetséges gyerekek akik a sima szakmunkásból kinövik magukat. De hogy vannak a határok ?
Amiket írogattok hogy elosztószerelés meg komolyabb vezérlések kitalálása elkészítése ez nem szakmunkás villanyszerelő kompetencia. A mai gyerekállomány nem is lenne képes rá sem habitusa sem kompetenciája alapján. Ha menni fog neki a sima gipszelgetés, csövezés, vezetékelgetés stb stb annak már örülni kell ...
Én is arra gondoltam... Még a nyolcvanasok elején ismerkedtem meg velük, akkor tán Weidmüller volt a sárga. És volt egy bunkó magyar is, ha jól emlékszem.
Tényleg nagyon pofásan néz ki, ha rendesen egymáshoz vannak húzva a gyöngyök és ugyanabban a síkban kezdődik mindegyik.
Mi a sárga számgyöngyöt használjuk. Talán nem titok, rendszer is van benne, a szám eleje utal a tervlap oldalszámára. Amikor egy terv mappa 300 oldalból áll, jelentősen megkönnyíti a munkát. Többféle érjelölőt kipróbáltunk. A számgyöngy egyetlen hátránya az idő igényesség, viszont egy szortiment dobozban elfér a gyakori érvégekkel együtt.Mobil, nem igényel áramforrást mint a nyomtatós verziók......
Egyszer egy szomszédos országban amerikai tulajdonos vásárolt egy üzemet,amit fel kellett újítani ill bővíteni. Villamos részről a mi cégünk végezte a kapcsoló szekrények legyártását beüzemelését. Az amik küldtek egy meglehetősen nagy PLC szekrényt amin nem voltak tömszelencék,de semmilyen könnyítés,vagy nyílás. A gépek teszteléséhez természetesen jött egy ember az USA-ból,aki kapcsolatot is tartott a honi informatikusokkal.
Na szóval ez az ember beszélgetett a főnökömmel(villamosmérnök),miszerint az én végzettségem micsoda, hisz fúrom a tömszelencéket, kábelt rendezek,stb, de a PLC szekrényükben is kötést végzek a tervük alapján. Van hogy módosítom a huzalozást,és a tervet is hozzá (a tervlapokban átrajzolom). Ehhez az emberhez jönnek a terepi villanyszerelők kérdéseikkel, de akár a lakatosok, gépészek is konzultálnak velem. Ha egy egy berendezés nem működik ez az ember felkel a kapcsoló szekrénytől és megoldja a terepi problémákat.Nem ért angolul,de ha közölni akar velem valamit azt csak csak megérteti.
Ha mérnök vagyok miért végzek fizikai munkát.Ha szakmunkás lennék milyen jogosultság alapján kötözgetek a szekrényben.De hogy a tervet módosítja, aktualizálja az meg megint mérnöki feladat.
Náluk az USA-ban legalább öt szakmai kategóriát fognék át a munkámmal. Náluk szigorúan meg van húzva a határ hogy ki meddig jogosult munkát végezni a képesítésének megfelelően. PL:akik a szerelvényeket szerelik nem jogosultak a kötődobozokban,kapcsoló szekrényekben,motorokban kötéseket végezni. De akik jogosultak szekrényben kötni, csakis elkészült tervek alapján teheti azt. Tervet akármilyen kis módosítás is, csakis mérnök végezheti.
Nem tudom elárulta-e a főnököm hogy csak egy mezei épületvillamosság szerelő.Szerintem nem,mert lehet jelentés lett volna az anyacég felé.
Amcsi filmvígjátékokban nem ritka geg, hogy valami kis problémára kihívnak egy szakit, aki elvégzi a munkát, aláíratja a jegyzőkönyvet (munkanaplót?),számláz, de mégsem működik a berendezés.Hisz a munka további folytatásához további szakember bevonása szükséges, mert annak van egy egy részfeladata.Ha végzett,újabb szaki jön,és így tovább.Legvégül jön az első szaki,elfordítja a kapcsolót,és lőn világosság.....
Lehet hogy csak Magyar honban elvárás,hogy a villamos végzettség a falvéséstől a PLC programozásig mindent lefedjen.:(
Azért volt az a papírjában, mert az én évfolyamom végzett utoljára villszer 503 szakmai számmal '81- ben.
Utánna 4 felé szedték a sakmát, ha jól emlékszem, épület villszer, villamos hálózat szerelő, erősáramú berendezés szerelő és villamos jármű szerelő.
"Mi is wagóra váltunk ( ha végre visszajelez a wago)"
Volt eset, hogy a meghibásodott print reléket elég lassan lehetett tőlük beszerezni, így aztán vettünk print reléket magába, és azokat forrasztottam át a rosszak helyett a wago házába.
"Bár a kilencvenesek elején és a végén is volt egy-egy kérés, hogy tervezzek meg egy-egy vezérlőszekrényt, aztán rám beszélték, hogy vállaljam el a szerelést, mert nem vállalja senki úgy, hogy még némi esztétikai követelményeket is kielégítsen. Azokat élveztem, mert akkor használtam először normális nyugati készülékeket, amelyeket én választottam ki. De mondjuk szépre is csináltam, például a csatornák takarófedelét méretre vágva, sorjázva elvittem a mosdókagyló alá, és az ultradermmel vakító fehérré varázsoltam. És még ráadásul meg is fizették alaposan."
A 90-es évek végétől jó pár éven át mellék állásban egy ipari képfeldolgozással foglalkozó cégnek vállaltam - APRA NORM - vezérlő szekrények szerelését az anyagok megrendelésétől kezdve a komplett telepítéséig.
A szekrények összeszerelésénél jól jött a mechanikai műszerész szakmám is, mert pontosan, precízen kellett az összeszerelést végezni ahhoz, hogy a PC, monitor, kártya rack fiókok, előlapok pontosan illeszkedjenek és esztétikusan is jól nézzen ki a rendszer. (Ehhez pl. szerelő, beállító sablonokat készítettem, hogy a munka gyorsabban, és könnyebben menjen.)
A belső körítést is el kellett persze készíteni, betáp panel, I- O kártya, busz kártya, stb. és mindezek kábelezése a telephelyen szállításra készen. Akkoriban az izzó, fénycső gyártás volt a fő alkalmazási területe ezeknek a berendezéseknek, így volt szerencsém az ország TUNGSRAM, illetve GE gyárait de más ipari termelő üzemeket végig járni.
Fiatalon jó kaland, plusz pénzt is nyújtó érdekes munka volt.
Láttam olyan villanyszerelőt, akinek a bizonyítványába az volt beírva, hogy vill. berendezés szerelő.
Villanyszerelőkkel együtt dolgozott és a műszerész hívta, hogy mérjen ki valamilyen motort. Elutasította, hogy ő ahhoz nem ért, mert neki nem az a szakmája.
Szerinted, akkor ez egy"magasabb fokozat"?
Dolgoztam olyan helyen, ahol a villanyszerelő javította a térvilágítástól a BAK-darun keresztül mindenféle szerszámgépeken (eszterga, maró, véső stb.), hegesztő, plazmavágó, szegecselő, szóval még 100 féle gépet ugyan az a (összesen) 10 villanyszerelő javította két műszakban.
Egyébként a nulla vezetős példa tipikus esete annak hogy miért nem ártana egy kis ismeret ezekről a villanyászoknak. Nem egy helyen láttam vastagabb nullát mert úgy gondolta az egyszemélyes tervező/kivitelező villanyszerelő (ez általában így működik) hogy össze kell adni a 3x16A-t és annyi fog a nullán folyni.
De azért ez itt is feladta a leckét pár embernek, csakúgy mint a nulla szakadás esetén mi lesz egy 3f rendszerben eset.
Külön áramkört szertnék kiépíteni klímaberendezés részére. Régi szekrény, 3 fázis. Jelenleg gyakorlatilag a 3 fázis a 3 áramkör. Az elgondolás az, hogy az egyik fázis (jelenleg minimális fogyasztó van rajta) lenne kettéválasztva a kismegszakító után. Az új áramkör a szekrényből a falra jönne ki, ott kábelcsatornában menne a klímáig. A bekötést természetesen plombabontásra jogosult szerelővel végeztetném.
Ez így lehetséges? Emiatt a mérőhelyet ugye nem kell szabványosítani?
Én a nyolcvanasokban szereltem utoljára pénzért villanyt, azóta csak "szórakozásból" (saját lakás, szomszéd nyanya, idős rokon). Hanem aki nem élte át a korszakot, az nem tudja, hogy a Kádár-korszak végén általában csak fizikai munkával lehetett plusz pénzt keresni.
Bár a kilencvenesek elején és a végén is volt egy-egy kérés, hogy tervezzek meg egy-egy vezérlőszekrényt, aztán rám beszélték, hogy vállaljam el a szerelést, mert nem vállalja senki úgy, hogy még némi esztétikai követelményeket is kielégítsen. Azokat élveztem, mert akkor használtam először normális nyugati készülékeket, amelyeket én választottam ki. De mondjuk szépre is csináltam, például a csatornák takarófedelét méretre vágva, sorjázva elvittem a mosdókagyló alá, és az ultradermmel vakító fehérré varázsoltam. És még ráadásul meg is fizették alaposan. Annyira, hogy 8-10 jelzőizzós monitort is csináltam hozzá, hogy rendesen kipróbálhassam a működést. És még mindig élveztem. :D
Kulturális cucc! Manapság átszoktunk a rugós wagora ugyanebből a C sínes sorozatból, azzal még jobb szerelni. Kis méretekben a csavarossal volt szívás rázkódós helyen.
Azért vannak a villanyszerelőnek is fokozatai, az értelmesebbek elosztókat szerelnek készre asztalon, profibb munkát végeznek, nem mindenki falakat vés.
Bár tény hogy az új ház építősdiben van minden...
Az hogy ki milyen, más számára visszataszító munkában talál örömöt az érdekes, apám 70 évesen is jár mindenhová festeni, csiszol, szívja azt a szutyok glettet és mindig imádta mert újat alkot, szereti hogy a vevőknek örömöt okoz.
így van ez sok aljának minősített szakmában, mindnek megvan a maga szépsége (ülni a kombájnban a porban, stb)
Érdekes, bár nem vidám, hogy lekoptak az emberekről a civilizáció évezredeinek rétegei, és előjött a primitívusz. Ha én azt mondom, hogy nálunk ez nem így volt, erre rögtön rásütik, hogy farokméregetés. Még egy pár év, és már csak két rövid, torokhangú hörgéssel küldünk át a chatpartner címére fél kiló C4-et. :D
Már a szak-középiskolákban is beírattak tanároknak olvasás oktatas kürzusra nem csak a szakmunkásképzősöket mert ugy mennek fel a gyerekek hogy összetett mondatokat nem tudják értelmezni.
A hobby vagy a projekt részeként az más de aki túlképzetten túl alacsony szakmai szintet űz az valahol necces ...
Volt kollégám aki tényleg elvégezte a Győrt, Kandót és a BME-t is ellenben nem tudtam neki meg magyarázni hogy ha 192.168.1.1/24-en van egy berendezés akkor tök minden hogy 100-at vagy 200-at állítasz a laptopodnak kapcsolódáskor. Neki le volt irva hogy oda ötöt kell írni és nem kell variálni.
Erre szoktam mondani - dehogy mondom csak gondolom - hogy hallom hogy főiskolán vagy egyetemen mekkorát integráltunk meg valószínűség számoltunk hogy oké az volt 10 éve de a mai szakmai kornak ma meg tudsz-e felelni mint egy jól képzett mérnökember?
Én is valaha a DOS3.3-al kezdtem ha ez még mond valakinek valamit.
Nehéz ügy ez 10-20 évvel egy felsőfokú intézmény elvégzése után ...
Ami biztos hogy vannak olyan szakmák ahol vagy felfelé menekülsz, vagy vállalod hogy élethosszig tanulsz és keresel olyan munkahelyet ahol erre lehetőséged is van ...
Persze aki szereti a szakmáját az csinálja szívesen de egy villamosmérnök akkor forraszt ha tervez, alkot, használja a rendszer-szemléletű gondolkodását.
Nincs kizárva ez az életút, mint Somló Tamás aki elvégezte a jogi egyetemet de bevallottan soha nem lesz/lett belőle praktizáló jogász. Nekem furcsa. Persze nem mindenki akar vezérigazgató lenni de ritkán verik a falat villanyszerelőként villamosmérnökök. Azok jellemzően lecsúszottak vagy alkoholisták.
Csak saját célra lesz, amatőrként nyilván másnál nem vállalok ilyen munkát, nem vagyok "önjelölt szaki" :) Itthon annyi lenne a koncepció, hogy lesz egy rack-szekrény az előszobaszekrény fönti részében, onnan csillagpontosan elmegyek a kapcsolókig, szobánként 1-2 helyen a lan-csatlakozókig, az ablakokhoz és a 2 bejárati ajtóhoz, szobánként 1-1 mozgásérzékelőhöz/kamerához, szintén szobánként 2-3 szál az álmennyezetbe a hő/pára/jelenlét-érzékelőknek, van néhány olyan dedikált fogyasztó is ahol későbbi okosításhoz jó lehet (pl. hűtő, melegvíztárolók, kazán, radiátor-és padlófűtés-osztók) + a házon kívül is vannak helyek (garázs, motoros kapu, nyárikonyha, kaputelefon, öntöző, a riasztóhoz tartozó kültéri eszközök, bejövő víz elzárása mágnesszeleppel csőtörés esetén stb), ahova szintén érdemes lenne már most előkészítenem legalább a kábelezést, így adódott ki ez a viszonylag nagy mennyiség. A kérdések már csak ezek lennének:
- A fentieken kívül van-e még valami, amit érdemes lenne előkészíteni?
- Igaz-e, hogy a fentiek közül mindenhova megfelel a tömör erű cat7 s/ftp (olyanom már sok van, legfeljebb helyenként "ágyúval verébre", azaz túl jó)? Az árával most ne foglalkozzunk, ilyen 1000 méter környékén már a legjobb is olcsóbban beszerezhető, mint ha többféléből (külön riasztókábel stb) veszek kevesebbet. Ha valahova táp is kell, az mindenhol megoldható külön erősáramú kábellel (mert az van is bőven, el is fér nálam mindenhol), vagy van olyan eset, ahol valamiért mégis muszáj a tápnak is a vezérlőkábelen mennie és ezért nem elég a cat7 keresztmetszete (POE-vel sem)?
- Védőcsőben gondolom kültérre is jó, nem kell pl. fagypont alá leásni meg ilyenek? :) Kezdő vagyok, mindent megkérdezek :)
- Ha nem egy helyen van a villamos elosztótábla (kismegszakítók) és ez a rack szekrény (kb. 10 méter kábel a távolság), akkor hogy érdemes megoldani kettőjük között a kábelezést? Én arra gondoltam, a kismegszakítókból 1-1 12V mágneskapcsolóra mennének azok a szálak, amik "vezérelten" működnek, ezekhez kellene ugye az indítójelet odavinnem a rackszekrényből. Erre a célra van egy csomó 20 eres telefonkábelem, asszem még árnyékolt is, nem is foglal sok helyet a 100x50 kábelcsatornában. Szól bármi az ellen, hogy ezt használjam? A "bolti" házvezérléseknél (pl. Loxone-nál) hogy van, ezek az "indítójelek" ott is kisfeszültségűek és csak utána a reléken van 230V?
- A cat-kábelek árnyékolását ugyebár 1 helyen, a rack-szekrényben kellene összegyűjtenem és a földelésbe bekötnöm. Annak van valami trükkje, hogy onnan a szekrénytől a fali elosztóig (a földelési csomópontig) ezt a 10 métert ez a földkábel hogyan teszi meg (pl. azon a köztes szakaszon neki is árnyékoltnak kell lennie)? Milyen keresztmetszetre lehet szükség kb. 100 db s/ftp árnyékolásának közösítése esetén?
Flexi amúgy is drágább, de mi a koncepció? Installációs mazzagok pont ezért tömörek mindenféle téren, de ha ennyire nincs elmélet akkor olyan mittomén. Valaki akad is, aki ért hozzá? Ak iaz érvéget mondta az vagy nem érezte a helyzet komolyságát, vagy hülye. Utóbb esetben verd nyakon, és mondjad, hogy "Elekbazmeg!"
Kábelt ugyanott, ahonnan ez a sodrott lenne, nem? Esetleg idehaza RDM, NewNetwork, Lan Kft, és még vagy 20an mások.
Ha a végét levágjuk, akkor kötés szempontjából mindegy, ennyi erővel 3 métert is mondhattál volna, de minek? Ami a képen van az érdekes, egy mozdulattal egy rövidebb kötést szétcsavarni egyszerűbb, minte egy ilyet beállítani a fotóhoz, az szinte biztos. Mondjuk ezt éppen tudja a fene, milyen márkájú a modul?
Én ezt szeretem. Meg a többi sok mást is. Néha meg a szopósabbat, csak működjön rendesen:
Köszönet mindenkinek, felfogtam :) Egyébként az érvéghüvelyt nem én találtam ki, úgy javasolták, de az nekem is komolytalannak tűnt erre a célra. Szóval már csak az a kérdés, tud vki jó áron, nagy mennyiségben (500-1000 m) tömör cat7-et? Én meg ugye ebben a flexiben tudok segíteni ha vkinek az kell (még nem hoztam el).
Nem art tisztaban lenni vele, hogy kivel vitatkozol adott temaban. Vannak esetek amikor Jahno-val nem vitatkozunk, hanem szepen hummogve megfogadjuk a tanacsat, mert szinte biztosan nehany nagysagrenddel tobb tapasztalata van a kerdesben mint a videki pek informatikusoknak.
"5-6 cent hosszan csak nagyon indokolt esetben húzzuk le a köpenyt is"
Számomra elég indokolt eset az, hogy így fele/negyed annyi idő alatt lehet végezni egy bekötéssel :)
Azt nem is írtam, hogy okos színkiosztású bekötési pontoknál még szét sem kell sodorni ezt a 6-10 centire blankolt érpárt (újabb idő-megtakarítás!), csak egy ponton kicsit széthúzni egymástól a két eret és már lehet is befeszíteni a két egymás mellett lévő mélyedésbe.
"hogy RJ45 dugó is eltérő mert mar kell merev erűre és más sodrottra."
Amelyik UTP dugó benyomódó érintkezője két oldalról közrefogja az eret, az jó tömörre és flexibilire is. Amelyiknek az érintkezője keresztül akar szúródni az ér közepén, az tömör érhez nem jó (viszont flexibilis ér esetén megbízhatóbb az érintkezése).
Itt egy cikk erről, de aki nem tud ángolul, azoknak is vannak képek:
ezen a képen még láthatják a nagyothallók rövidlátók is, hogy az UTP dugóban hol találhatók az előző cikkben látható pici lemezkék (amik préselés közben benyomódnak):
Baze, még mindig nem a bele való kábelt használja és kész. Ez a bazi nagy hiba, több jó nem lesz, csak sokat írsz a semmiről. Azt nem is merem mondani, hogy 5-6 cent hosszan csak nagyon indokolt esetben húzzuk le a köpenyt is.
- gagyi patch panel (némelyiknél elég nagy a távolság a pici érintkező kések között)
- az ér nincs TELJESEN lenyomva egészen a rés aljáig betűző szerszámmal (csak úgy félig)
- nem egy erre a célra gyártott betűző szerszámmal dolgozol, habnem pl kis csavarhúzóval bénázol
- a kis csavarhúzót betolod az érintkező kések közé, jó messzire örökre szétfeszítve őket egymástól
- nem veszed észre, hogy benyomás pillanatában az ér nem volt feszes, ezért a két érintkező kés között az ér omega formájú kanyart vesz fel (tehát az ér pont ott nem megy le egészen a rés aljáig, ahol fontos lenne az érintkezés szempontjából ). Ez elln egy trükk, hogy a betűzés pillanatában a vezetéket jól megfeszíted. Persze ahhoz hogy megfeszítsd, ahhoz a kábelt 6-10 centi hosszan kell blankolni, hogy az ér a betűzési ponttól legalább 5 centivel túllógjon, ezt a túllógó szakaszt tudod megfogni és megfeszíteni a betűzés előtti pillanatban. Ezen a képen látható a laikusok szemében "feleslegesen" hosszúra blankolt utp kábelvég, hiszen úgyis le kell majd vágni azt a plusz 5 centit. A profik tudják, hogy az a "felesleges" plusz 5 centis vezetékdarab jelentősen meggyorsítja a munkát (nem csak flexibilis, de tömör erek esetén is!) mert jól meg lehet fogni munka közben a helyére irányyatani az eret (flexibilis ér esetén meg feszíteni is)
Egyébként (más is írta) valószínűleg az összes pach panel nem kizárólag tömör erekhez való, tehát ezt a barkácsolást saját felelősségedre csinálod. Ha azért van ott flexibilis kábel, mert a kábel túlsó végén egyből UTP dugó van, akkor szerintem a kábelnek ezen végén is legyen utp dugó (és ne patch panel).
És idehaza mindegyikből van 10 forintos, ami szar, meg vannak a jobbak. Dugóból azért én is gányoltam, de tisztában voltam a következményeivel és egy jobbféle patch dugót falikábelre még rá lehet csapni. De mindenkinek azt mondom, hogy ne csinálja, mert csak.
Ne gányoljunk már, fél nap múlva meg szétesik, ráadásul CAT7 az még érdekesebb állat, főleg ha a júzer kérte. Meg kell csinálni normálisan, ahogy illik.
Mert a sodrott rohadtul nem erre való. Ópasztmek, mikor a hülyeség akaraterővel párosul, tessék elmenni valami 1-2 napos gyorstalpalóra, mert ez alapján elég nagy a baj.
Flexibilis (sodrott erű) CAT7 kábelt próbáltam patchpanel keystone-jába szerelni (ilyen késes-közényomós), helyenként még csak a rézig sem jutottak be a kések, nincs kontakt. Tudtok erre vmi megoldást, érvéghüvelyt, ilyesmit?
Én szinusz görbéket szeretek összeadni, az ér? Kollégát idézve, legtöbben a három dimenziós differenciált egyenletet sem tud kibogozni, mégis el tudja kapni a labdát :-)
Ezzel a aljzattal volt már dolga valakinek. szabad venni vagy hanyagolható. Csak azért kérdezem mert a legrand az régen jókat gyártott aránylag drágán, ez meg olcsó.
Nem nagyon olvasgatom, ekkora tévedést megengedhetek magamnak. A lényeg, a vektorábra benne van a "Villanyszerelés"-ben. Tehát egy villanyszerelőt nem lehet vektorábrával meglepni.
A Hámory név felvett név i-vel és y-al is.
Nem vagyok otthon, a neten most megnéztem a szerzőket. A legkellemetlenebb az egészben, hogy az "Ipari villanyszerelés" egyik szerzőjét személyesen ismertem.
néhány vén hülye akadémikus, ők döntenek a hazai oktatás minden területéről. Nekik az az elvük, hogy "mindennek a matematika az alapja, ezért mindenbe megpróbálnak minél több matematikát bele-erőltetni
Amúgy én a vén hülye matematikusokkal vagyok. A nyolcvanasok elején volt nagy felháborodás, amikor számrendszereket kezdtek tanítani általánosban, amire én azt mondtam a fröcsögőknek, hogy de hát így mondjuk egyszer esetleg megérted azt, hogy miért csinálod azt, amit csinálsz akkor, amikor hatot meg hetet összeadsz, és egy hármast írsz le, s majd a balra levő oszlopnál meg hozzáadsz egy egyest... és a nyolcvanasok végén ültem hátul, az elsősöket egrecíroztatta a tanárnő, a mellettem ülő szülő meg odahajolt hozzám, hogy: most mit csinálnak? Én meg mondtam neki, hogy hát... tulajdonképpen most egyenleteket oldanak meg. :D Ez valami Lénárt vagy Lénárd módszer volt. Csak hát egyiket sem vitték végig, mert a tanárok sem értették feljebb, ezek a kezdeményezések két osztállyal feljebb elhaltak, és a gyerekek belesimultak a szürke masszába.
Mutasd mar meg nekunk egyszeru foldi halandoknak a 4db(!) haromszogu alapkepletet ebben az abraban legyszives.
Ha beledoglok se latok kettonel tobbet.
Aki pedig ezt bemagoltatja a diakokkal az teljesen idiota, azt kell neki megtanitani hogy hogyan tudja levezetni oket. Az meg matek. De gondolom te nyulakkal is le tudod vezetni a negyzetgyok fogalmat, szoval nagy gond nem lesz.
Latom hogy a matek a te sajat HR-es szoke picsad, ugy vagy ezzel mint az egysegsugaru pek az informatikaval.
Jelen idejű ragozást használva a jelen tevékenységeire, nem szerelek villanyt.
Ide azért kezdtem járni kb 12 éve, hogy természetes módon állandóan szinten tartsam a felülvizsgáló tudományaimat, amit kb 2000-től más elfoglaltságok miatt nem tudtam végezni, és rájöttem, hogy a puszta emlékezet az idővel arányosan folyamatosan befolyásolja a szabványok szövegét. :D Hát, már nem is fogom megújítani a papírjaimat, de az érdeklődés megmaradt.
Meg néha vannak érdekesebb szakmai csemegék is, amikre helyből csak félig-meddig emlékeztem. Mint például hogy van-e a váltakozóáramú kommutátoros motornak kitüntetett forgásiránya, az érintkezőknél a felület, vagy hogy 50 Hz-en az elektromos és a mágneses tér... na meg az aszinkron generátor. :D
Ami a milliót illeti... Azt csak alulról közelítettem, azt is csak bruttóban. 2014. júliusában például 74 000 hiányzott. Viszont ennyi pénz mellett az nem volt kérdés, hogy azt akarom-e csinálni ennyiért, amit a szakmában legjobban szeretek, vagy esetleg többért nem kedvelt tevékenységeket végezzek.
Hobbiból forrasztgatni más ,mint hideg ablaktalan helyiségekben vágni a betont. Igaz egy jó villanyszerelő nyáron annyit keres hogy télen nem kell dolgoznia. Sajnos nekem ez még nem jött össze. Mérgelődök is eleget, villanyszerelés háromnegyede kőműves munka.
… mindezt a végtelen nagyságú ismeretet, amit 8.-ik osztályban rákényszerítenek a tanulóra és iparitanulóként alkalmaztatják vele, akár feszültség, áram, teljesítmény-vektor néven, az nem akármilyen elárás egy 15 éves tanulótól.
Az utóbbi már feltételezi a "vektorok" mint alaptudás meglétét.
Ha elvégezte a 8 általánost, akkor a tanár nyugodtan feltételezheti az alaptudás meglétét.
Lehengerlően idióta vagy. Ez a hsz.-ed is az évszázad hozzászólásai közé tartozik.
Tehát a vektoroknak jellemzői:
- furcsa szokások,
- virágos réten szaladgáló kisnyuszik
- kis szőrös bundájukról lepereg a víz
vagy
- 6 mutatójú óra
- vagy bármilyen hülyeség
Valóban el kellene zavarni az MTA összes vén barmát és beültetni téged. Elég lennél egyedül is.
Megkérdeztem a barátom matematikatanár feleségét -mielőtt ide beírtam volna-, aki mondta, hogy 8.-ik osztályban tanítják a vektorokat. Most képzeljük el, amikor egy 15-16 éves tanulónak -aki tanult már a vektorokról-, nekiáll a tanár ugri-bugri kisnyulakról beszélni. Nem megtanulja, hogy mi az a vektor, hanem megjegyzi egy életre, hogy ilyen hülyét, mint ez a kecske, még az életben nem látott.
A vektorok megismertetése (már ismeri 8.-ból), megtanulása végtelen nagy leterhelés egy 15-16 diáknak. Vagy inkább csak a te szelemedet terheli meg nagyon, erre azért merek következtetni, mert ekkora hülyét, mint te, ritkán látni az életben
Idézek a wikipédiából:
"A vektor a matematika fontos fogalma. Egy vektort egyértelműen meghatároz az iránya, állása és nagysága (abszolút-értéke)"
Ez nyulakkal:
Valamilyen irányba tartó ugri-bugri, esővízet lepergető szőrrel, aki igen jó kiállású, nagysága abszolút értékben megadható.
Ha ezt képtelen valaki elsajátítani, az söpörje az udvart, ne villanyszerelőnek akarjon tanulni, vagy jöjjön el ide a topikba tanácsokat tömkelegét osztogatni.
"A villanyos vektorok működésének alapszínű megértése némi fizika, nulla matek"
Ha létezik olyan módszer, amivel a fázisok vektorainak furcsa szokásait közérthetően el lehet magyarázni a "vektor" szó megemlítése nélkül, mondjuk virágos réten szaladgáló kisnyuszikkal, akkor a fenti mondat tökéletesen igaz.
És ahol mindenütt csak fehér kisnyuszik ugrálnak, oda hiába próbálod a nyulak közé mindenáron beerőltetni a magas szintű vektoralgebrát, az egyszerűen lepereg a kis szőrös bundájukról és amíg te toporzékolsz mérgedben (mert ugye mindennek a matek KELL hogy legyen az alapja) aközben az összes tanuló a nyulakon röhögés közben tökéletesen megértette a fázisok szokásait.
Persze a rágcsálókat csupán a példa kedvvért említettem, le lehet cserélni őket mondjuk egy hat mutatójú órára vagy bármilyen más hülyeségre. A lényeg, hogy a dolog alapjának megértése a tanuló számára ne szopás legyen, hanem játék.
Sokadszor írok ilyeneket, most egy kicsit bővebben:
1: A szakmai tananyagból ki kellene válogatni azokat az ismereteket, amelyekre 90 százalékos valószínűséggel élete során sokszor szüksége lesz a villanyszerelők 90 százalékának. Ez a jelenleg oktatott szakmai tananyagnak kb ötöde-tizede lehet, nevezzük mondjuk a szakma magjának
2: Ehhez a minimális tananyaghoz olyan oktatási metódust kéne kidolgozni, hogy még a félhülyék is megértsék.
3: Aki ebből a "szakmai magból" 100 százalékosan sikeresen levizsgázik, az akkor is kapjon legalább kettes bizonyítványt, ha ezen kívül egyetlen más kérdésre sem képes válaszolni.
4: Aki ezen "szakmai mag" tananyagból csupán 99 százalékosra vizsgázik, az megbukott, akkor is, ha az összes többi (nem mag) kérdésre tökéletes választ tudna adni.
A bekötése pl; 1 hálózat . 2 napelem inverter.
is vannak Cu-Al toldáshoz.
Nem értik meg, hogy a 2MOhm -s ellenálláson mérve a 30 V kitérés akár 100V is lehet ............. olyan nincs !
Erről van szó:
