A Praktikerben vettem valaha 19mm-es U-profilt, és volt hozzá pont olyan széles kisebb is, ami tökéletesen passzol, és csúszik benne. Sok éve vettem, de nem használtam fel, lehet, hogy nem is fogom. Már nem emlékszem, hogy a kisebb vagy a nagyobb a 19 mm-es, de én úgy ítéltem meg, hogy műhelyasztalhoz pont jó lesz.
Sziasztok. Az asztali fűrészem tetejére szeretnék sineket fektetni csúszó asztalkához, ehhez keresek sint gondolom- mindenki aluminiumot használ -de nem találok megfelelőt. Amit a praktikerbe néztem az u alakú, maga a profil forma jó de keresztmetszetre kicsi . Az internetesek meg a maróasztalokra valók amibe a rögzítő csavarok futtathatók.
A magam részéről (fáról van szó, talán még belefér) Mester szerelőragasztóval ragasztottam fel a lábazati deszkákat meszelt falra, minden alapozó nélkül. Tízen éve a helyén van mind. Talán tenni kellene egy próbát.
Nem nehéz, egyáltalán nem nehéz. vidéki vagyok. Csak erre még senki nem adott épkézláb magyarázatot. Angoloknál például valamikor volt olyan, hogy ablakok száma után kellett adózni, hát sorra befalazgatták ami annyira nem kellett.
Épp a minap beszélgettünk, hogy a zsemlemorzsa (kenyérhéj-morzsa) például ismeretlen fogalom volt. A rántotthúshoz csak tojás és liszt lett használva, hiszen tojás az mindig volt, liszt is. De a kenyeret már nem pocsékolták el, nem volt ideje megszáradni, vagy ha mégis, a jószág ette meg.
A főnököm vett egy olyan házat, ahol a főépület, és a melléképület közötti részt üvegházként abszolválták két szinten. A felső szinten egy pár méter hosszú hídon lehet átmenni a garázs feletti lakótérbe. Az üvegház acélvázas, üvegezett rendszer volt.
Egy kalap szar.
Aztán beszélgettünk róla, és el lett bontva az egész a pi...ba, és fagerendavázon polikarbonát fedést kapott, új ajtókkal.
A polikarbonát 25mm vastag, ötcellás kivitel, akkor az volt a full, ma már van 32mm-es, 10 cellás is.
Télen, ha van nap, 10 fok alá nem megy le a hőmérséklet, az elmúlt telken általában 16 fok van, nyáron max 25-27 fok még akkor is, amikor nagyon süt a nap. A cellák működnek akkor is. Egy igazi oázist csinált magának benne a srác, a könnyezőpálma rendszeresen terem benne, a banánt ki kellett ültetni, mert kinőtte a hat métert, és van egy pozsgás, aminek nem tudom a nevét, de két méter átmérőjű, és ha át akarjuk ültetni, a hídra húzzuk fel csörlős emelővel, mert több mint két mázsa..
Nyilván nem egy ablak, mert a látványban nem lehet gyönyörködni odakint. Ellenben odabent.... Az odakinti látványt máshonnan lehet élvezni.
Az ok egyszerűen a brutális nyomorúság. Én sok időt töltöttem a nagyszüleimnél a 60-as években. A kukoricaszárról a tehénke lerágta a levelet, a maradékkal fűtötték fel egy héten egyszer a kemencét kenyérsütéshez. Kiásták a földből a napraforgó és a kukorica tövét is, azzal fűtöttek télen. Gondolod hogy szórakozásból csinálták? A konyhában melegített téglával enyhítettek a fűtetlen szobában legalább a dunyha alatt egy kicsit a légkörön. Nehéz elképzelni, igaz?
Szépen kérlek, ne parasztozz és ne is tirpákozz! Ha már pejoratív akarsz lenni írjál bunkót, barmot, egybites nyomorultat stb. Köszönöm.
Paco-nak sajnos igaza van. Az ilyen extrák hátrányai csak akkor derülnek ki, ha benne élsz. Sok ilyen dolgot sorolhatnék, de egy néhány:
Előtető vagy fedett terasz polikarbonát fedéssel. Legyen világosság! Aztán amikor az első kánikulai napon kimegy és leül, csodálkozik hogy leég a haja (ha van). Kétségbeesetten szaladgál árnyékoló, raschelháló és ilyenek után. Na ja, én szóltam előre...
Unokaöcsém hasonló nappalit épített. Év múlva redőny került rá. Nyáron az árnyékolás, télen a hővédelem miatt szinte állandóan le van engedve. Ha ilyen házban élsz, a természetet nem az üvegen keresztül kell élvezni. Kiülsz a teraszra és ott vagy benne csak nem esik rád az eső. Vagy esetleg dolgozol a kertben...
Pár évtizede divatba jött felénk a Dallas sorozat hatására a galériás , magas nappalis házikó. Nagyon impozáns, csak éppen nem a mi éghajlatunkra való. A tulaj az első télen csodálkozott el: padlófűtés van és lent a nappaliban mégis majd megfagyok. A galérián meg leég a hajam. Ja kéremszépen a fizika az olyan, hogy megerőszakolni nem lehet. A meleg levegő ugyanis felfelé a hideg meg lefelé száll. Texasban elég a klímát a galériára tenni és az egész lakásban hűvös levegő lesz. Ha fűteni kell akkor ez már nem működik.
Hát, ne haragudj, de a világ összes ragasztóját nem próbáltam ki rajta.
Azt sem tudom, ezt a faizét mivel szokták felragasztani, szóval erre nem hinném, hogy tudunk válaszolni.
Mivel a mélyalapozó tulajdonképpen egy erősen hígitott PVA anyag, szerintem sok inen ragadni fog hozzá. Az a kérdés, mivel lehet ezt a faizét ragasztani, ami ott is tartja, amíg megköt a ragacs?
Jó, de több kockát egymás mellé lehetett volna tenni, abból is kettőt egymás mögé. Egyedül a beszerezhtetetlenséget és az üveges tót alapanyagának egyenméretét és ritka járását érzem oknak.
Én úgy hallottam, hogy régen a kicsi ablaknak legalább 2 oka volt: technika és pénz nem volt a nagy felületű síküvegek előállítására, illetve az egyrétegű ablakok az akkori megoldásokkal igazi hűtőegységek voltak.
Azt nem tudom miért voltak olyan kicsi ablakok, meg alacsony, fejbeverős ajtók. Ablakra lehet talán az a magyarázat, hogy drága volt az üveg? De a fejbeverős ajtó...
"ezért van a hagyományos (mediterrán) építkezésben olyan előtető, és tájolása az épületnek, hogy télen amikor a nap alacsnyan jár süssön be, nyáron amikor magasan jár, akkor viszont ne"
A tornácos házak lányege, és a telekméretek is azért voltak akkorák, hogy ne takarják ki egymás elől a napot. A házat is mindig az északi oldalra építették, hogy kelttől-nyugatig benapozza. Az utcák is eredetileg ennek megfelelően kellene, hogy legyenek, de ezt a profitéhes vállalkozóipar már telibeszerta amikor a régi nagy portára behúztak arra merőlegesen egy sor kutyaólat. Ámbár annak meg az az előnye, hogy olyanok mint a termeszvár, pont a déli nap nem süt be :) De télen se!
Ezt még meg klehet fejelni azzal, hogy fenyőfákkal szarják tele a picsa kis udvart, de jó is az... télen-nyáron mindent kiárnyékol, napfényt, lámpafényt, holdfényt, és még a fű se nő alatta.
