Ez már bennem is felmerült. Ha csontszáraz és pillanatnyilag nincs is berepedve, idővel a páratartalom változás elintézi - lenolajos telítés egyébként sokat hátráltat a folyamaton.
Kanyarításhoz az átlagostól (gép nagyságához mérten) keskenyebb és az átlagostól erősebben terpesztett lapot célszerű használni. Ilyenkor nem teljesítményfűrészelés a cél. Egyébként a kopott, nagyobb luftú szalagvezető dúcok jól jönnek a művelethez, mert mikor látni, hogy elcsavarodik a lap, abból már tudható, hogy feszül és nem adja ki az íven - ilyenkor óvatosan rükverc és nyomot szélesít.
A felső szalagvezető 30..40cmre, az szerintem csak nemtörődömség.
Elkészült az ékszerdoboz. Kéziszerszámokkal készült majdnem teljesen. Csak a fenék és tető nútolása készült maróasztalon. Ilyen kis daraboknál sokkal egyszerűbb így kialakítani, mint nútgyaluval.
A kerékátmérő növekedésével csökkennek azok a hibák, amik egy hobbigépnél előfordulnak. A szalagok sokkal kisebb stressznek vannak kitéve, a nagyobb távolság miatt van helye visszatérni a lapnak a kerékre, van ideje lehűlni.
Nézz meg egy gattert. De ezeknél az indiai gépeknél is vélhetően megvan a vezető, ami igyekszik helyén tartani a szalagot a kerekeknél. És mind 4-500-as kerékkel van felszerelve, ha nem nagyobbal.
A másik dolog, hogy mivel ilyen gépeken nőttek fel, sokkal kevesebb hibát követnek el vágás közben. Nem erőltetik, nem feszegetik. Ha vágtál már lombfűrésszel (scrollsaw), ott nagyon kijön, ha többet akarsz, mint amit a gép tud, mert rögtön ferde lesz a vágás. Ezek ugyanilyen finoman bánnak a szalagfűrésszel.
A rugalmassági modulus és , hogy végtagveszélyes !!!
Alapvetően egy szalagfűrész oldalirányban veszélyes lapszakadáskor , persze annak is vannak előjelei !
Burkolat hiányos vagy részben hiányos gép életveszélyes is lehet ! ha esetlegesen a bandázs elkapja a penge fogát !
Ostorcsapás szerűen akár örvénylő módon is megtekerheti a lapot, és ha ott állsz akkor képzeld magad elé a történéseket !
Konkrétan többször is megesett velem , hogy a gyári gépburkolatokon és azoknak a résein is képes kiszúródni a lap !
Sőt teljes zárt burkolatú gépnél ha nincs kellően beközelítve az anyaghoz a felső vezető , AZON A PONTON is ki tud szaladni oldalirányban ! - megtörtén velem is !
Nem dicsőíteni hanem valagbarugni kellene mindet !
"A krómacél nem tudom miért jó, minek bele króm ? (majd Paco megmondja). "
Króm – Cr A króm az acélt olaj- ill. légedzhetővé teszi. A martenzitképződéshez szükséges kritikus hűtési sebesség csökkentése által javítja az edzhetőséget, nemesíthetőséget. Az ütőmunka azonban csökken. A króm karbidképző. Karbidjai növelik az éltartósságot és a kopásállóságot. Javítja a a melegszilárdságot, a hidrogénnyomás-állóságot, a reveállóságot. Az acélok korrózióállóságához mintegy 13% krómötvözés szükséges, melynek az alapmátrixban kell oldott állapotban lennie. Lezárja a γ-mezőt, és ezáltal tágítja a ferritmezőt. Az ausztenitet azonban stabilizálja az ausztenites króm-mangán ill. króm-nikkel acélokban. Csökkenti a hővezető képességet, az elektromos vezetőképességet, a hőtágulási együtthatót.
Értem én, de sztem vannak olyan dolgok, aminél a fejlesztés, mégha műszakilag progresszív is, végeredményben mégis öncélú.
De egyszerűen látatlanban nem lehet erről objektív véleményt alkotni, mert nem lehet átlátni logikával, csak érzelmi alapon ítélkezünk .
Lehet, ha vennék egy ilyent, meg 100 (?) pengét, az is kiszolgálna életem végéig élezés nélkül. De ezt nem tudom megítélni valójában.
Azt az egyet tudom a gyakorlatból, hogy NAGYON nagy a különbség egy jól élezett és egy kevésbé jól élezett vas között is.
Vésőkön csináltam egyszer egy amatőr tesztet, többfélével. Ott nagyon határozottan volt tapasztalható, hogy intenzív használatnál élezni kell rendesen.
A több hasonló bailey mintájúból az az egy Woden 4?
Egyrészt attól, hogy amikor vettem még látszottak az alján a síkba köszörülés nyomai. A talp minden éle sarkos, kopásmentes. Az állítócsavarokra való reakció szinte átmenet nélküli. A régi stanleyknél már jellemző, hogy a fel-le állításnál tekered a csavart és ha váltani akarsz a fel-le között, akkor ott van egy rahedli holtjáték, itt alig. Mert nincs szétkopva. Ezen túl kapott egy Veritas PM-V11 vasat. Ezt mondjuk elvileg beletehetném akármelyikbe is. A többi is jó, de azoknál már nem ennyire sík a talp, van holtjáték az állításnál, ilyesmi.
Sziasztok! Nézegetem ezeket a videókat: https://www.youtube.com/watch?v=UkXL2RmUyvU ,https://www.youtube.com/watch?v=fFdpyLn5ftM. Felmerül bennem a kérdés, hogy milyen fák ezek. Háncsukban száradnak, nem rohadnak, és pár centiméter gurigákra fűrészelve, nem repedeznek szerteszét. Mi is szoktunk tűzi fából, ( nyuszikat, hóembert, stb ) eszkábálni, de azokat nem tudjuk sokáig megtartani, mert szanaszét repedeznek. A másik. Mi a titka annak a fűrészelésnek, ahol az 5-6 centiméter vastag fát úgy tudja mindenféle alakra fűrészelni, hogy a felső szalagvezető akár 30-40 centiméterre van az asztaltól, és az alsóvezető akár 1 centiméterre is ki van kopva. Nem vagyok faipari szaki, azért kérek az okosabbaktól tanácsot. Én is szeretem a fát, pl ezt a kis szélmalmot, hajót, is magam készítettem, de nekem nem sikerül ilyen precízen. https://photos.app.goo.gl/BAcxHYnzrQED7vnP8 , Köszönöm ha tudtok nekem ebben segíteni.
A krómacél nem tudom miért jó, minek bele króm ? (majd Paco megmondja).
Amit keményfára javasolnak, az valami keményfém cucc, annak az árát írtam.
Az 1600m-t felejtsd el, biztosan nem fogja az 1500. méteren ugyanazt a gyalulási képet hozni, mint az első méteren. De ilyen alapon egy sima, jól élezett gyaluval is lehet sokat gyalulni, élezés nélkül. (pl a pacman által élezett jackplane-el is gyalultam cca 100m-t, élezés nélkül, még a végén is tökéletes képet mutatott)
De a lényeg, amit első körben írtam, hogy nem értem az üzleti rést, ahova ezzel be akarnak törni. Az egyetlen helyzet, amikor óriási előny ez a cserélhető penge a tömegtermelés, csak azt nem tudom, hogy ki használ tömegtermelésre kézigyalut.
Én egy dolgot tudok gyalus témában és az az , hogy a stanley cserélhető pengés gyalumat miután használhatatlannak bizonyult percek kérdése alatt a munkában 2000-tájékán, rátettem az üllőre és átformáltam a samuval...
talán nyárfa gyufaszálhoz alkalmas de másra nem !
1600méter ? még 10 métert sem adok neki a gyakorlatban nyárban , még ha r1 acélból van az a kétélű borotválkozó izé...
Eleve a pengét tartó és maga az anyagvastagságok sem alkalmasak intenzív munkára, DE legyen az alkotónak!, persze azért bükkben vagy csomoros juharban kíváncsi lennék MIRE jó ? :-(
Ezek naiv laikusoknak valók akik csak nézegetik és nem használják....lehet vitatkozni De ezek tények, nem alkalmas eszközök
Ránéztem ezekre a Rali gyalukra. Nekem az nem világos hogyan veszel velük fogást, illetve hogyan állítod a gyaluvas dőlését. Ezek elég fontos funkciók. A Bailey típusú gyalukat nagyon könnyen és kényelmesen tudod állítani. A fa gyalukat kicsit kényelmetlenebbül, de kalapáccsal tudod állítani. Ezeken így elsőre ezt nem látom. Ez olyan hülyebiztos szerszámnak tűnik nekem olyanoknak akik nem akarnak élezgetni, állítgatni. 1600 méter pedig marketing duma szerintem. A cserélhető lapkás kés ugyanúgy veszít az éléből és egyre nehezebb vele dolgozni.
A tények makacs dolgok, nyilván ez is az. Valóban figyelemre méltóan ki van találva ez a cserélhető pengés izé. Hogy lesz-e ilyen vásárolható penge 10 év múlva, mert vagy ráharap a világ erre, vagy nem... erre kíváncsi vagyok.
Valószínűleg Paul Sellers amikor 14 évesen inas volt, tudott gyalulni ugyanazzal a Stanley gyaluval mint ma 70 évesen. Elkoptatott benne vagy 10 vasat, de abból is van több emberöltőre való és még készíteni is lehet bele valamit, ha nagyon nem lenne.
Én úgy gondolom, hobbistaként életem végéig se koptatom el a gyalu vasaimat, meg még a kisfiamnak is itt marad - ha gyalul akkor még bárki bármit is.n.
De ezt nem azért mondom, hogy másfelé ferdítsem az érveket, pusztán a számok szerint valószínűleg igazad van.
Abban talán nem, hogyha történetesen Angolországban laksz, akkor vagy 30 fontért vehetsz egy működő stanley-t, szóval kapsz vagy 5-6 darabot legalább egy ilyen árán.
azért tart vagy 3-4 egyforma gyalut, hogy ne kelljen 15 percenként !!! megállnia a munkával élezni
A Raliban pengét fordítani/cserélni pár másodperc, az még mindig jóval gyorsabb, mint az élezés, és olcsóbb, mint több gyalut tartani. Megvan annak a piaci rése.
Amúgy én végül is aztán azért sem mozdultam el a Juuma irányba (gondolkodtam rajta, hogy "beváltom" a gyaluimat egyre), mert amíg egy 4-es régi kb 1,5 kg, a Juuma 4-es meg vagy 2,2 kg. Mondjuk mint a Stanley SW 4, ami szintén van nekem egy. Egy alkalomra emlékszem, amikor napokig gyalulgattam egy nagy tölgy ágy teljes felületét. Már a másfél kilós gyalu is fárasztó volt kicsit, a 2,2 kilós meg még jobban.
Öt perc alatt ez nem jön ki, de ha egész nap tologatod, akkor igen. Sőt, utólag azt gondolom, lehet, hogy a fatestű gyaluk még kevésbé fárasztóak.
Namost már nem szívesen megyek bele vitákba, de pl Paul Sellers - és ha valaki ért a hagyományos kézi gyalukhoz, akkor tőle nehéz elvitatni - azért tart vagy 3-4 egyforma gyalut, hogy ne kelljen 15 percenként !!! megállnia a munkával élezni.
Mármint nyilván ez kvázi folyamatos munka. Legyen az, hogy a mostani acélok jobbak. mondjuk a Veritas szuper acélját lehet, hogy óránként kell élezni.
Azon lehet még gondolkodni, hogy egy hobbista mire használja a kézi gyalut és hány órát pihen hány perces használat mellett, de az nem változtat a tényen, hogy gyakran kell élezni, ha használják.
Stanley Black&Decker egy amcsi cég, elképesztő mennyiségű márka van alattuk. Gyártatnak kínában is, de alapvetően nem lehet rájuk mondani, hogy kínaiak.
Innentől kezdve pozícionálás kérdése, hogy milyen brand alatt milyen minőséget adnak. Pl a DeWalt is az övék, az ugye egy jóval drágább, iparibb vonal, de lehetne mondani a BOSTITCH-et is, amire nehéz ráfogni, hogy gagyi lenne. A Stanley-t bepozícionálták az barkácsáruházi szintre, pont azt a minőséget is várhatod tőle.
A lényeg, hogy az adott brand pozícionálása fogja meghatározni, hogy mennyi mindent spórolnak ki belőle :)
Apropó, a Stanley-ről mit lehet tudni? Régen egy menő, minőségi szerszámokat gyártó cég volt. Ma szerintem a kínálat nagy része kínai. Van egyáltalán még minőségi termékük? Esetleg egy jobb, akár európai gyártmány sorozatuk és egy rosszabb, kínai? Mikor volt a "lecsúszás"? Azaz milyen régi termékeket érdemes még használtan is venni tőlük?
26eur az eldobható penge hozzá (ami keményfához is használható). Darabja. Az 10 magyar pénz. A gyaluk árái pedig közelítik a nagy, tradícionális gyártók árait (veritas pl)
De őszintén, nem értem.
Ott lenne értelme, ahol termelni kell és az idő sokat számít. Viszont manapság nem sok olyan helyet tudok elképzelni, ahol az élezés ideje annyira sokat számítana, hogy megéri ebbe a rendszerbe fektetni. Aki termelni akar, az nagygépeket, CNC-t, vagy teljes gyártósort vesz, ott nem fognak kézigyaluval bohóckodni. Az egyedi, high-end asztalosnak meg belefér az idejébe az élezés. Az amcsi, angol videókat elnézve hónapokat, éveket várnak az ügyfelek egy-egy egyedi bútor elkeszülésére, ha 2x meg kell élezni a kézigyalut (2x10p) az pont nem számít semmit.
Ezeknél a gyakori szerszámoknál ki kell várni a jó pillanatot. Hétvégén, este záródó licitek jóval drágábbak, azokat el kell engedni. Azokra kell vadászni ami hétközben vagy napközben záródik, ott jóval alacsonyabb az ár jellemzően. Fix árasokból is lehet néha alkudni. Illetve vettem úgy is, hogy csak belföldi postázással felrakott hirdetésre kérdeztem rá, hogy elküldi e. Sok lehetőség van, kitartónak kell lenni igazából. Egyformák ezek egyébként, egy licenc alapján gyártották őket Sheffield-ben. Tényleg csak annyi ökölszabály van, hogy minél régebbit kell venni. Sokkal jobb a megmunkálásuk, anyagminőségük. Szép ez a gyalu, ez új. Én is vettel olyan 78-ast ami új volt papírjaival, eredeti dobozában.
Az előnye az angol ebay-nek, hogy nagyon sok a Record és Stanley gyalu, illetve a paletta is széles. Woden kevesebb van és nem is gyártottak annyi féle szerszámot. A hátránya, hogy a Brexit miatt sarcot kell fizetni a postán felül. Egyénként a posta is drágább lett. Ennek ellenére megéri keresgetni, mert ki lehet fogni jó vételeket. Annál könnyebb az ember, dolga minél gyakoribb darabot keres. 3-as, 4-es, 5-ös gyaluval Dunát lehet rekeszteni. A különleges dolgokkal nő az ár is, illetve a régebbiek drágább, de azokból is lehet olcsón kifogni. Szóval ki lehet hozni viszonylag elfogadható áron őket és van egy nagyon jó minőségű szerszámod. Aminek egyébként egyenként történetük van. Sok gyalumon van valamilyen jelölés. Nevek, számok. Van olyan gyalum ami 85 éves, már csak ezért más kézbe fogni. A Juuma és Dictum gyaluk mind jók, ezért is írtam, hogy ha új akkor őket kell venni. Ár/érték arányban a legjobbak.
'50-es évekből viszonylag sok van az angol ebay-en. Az az idő már rég elmúlt, hogy fillérekért legyen, de az újak olyan csapnivaló gyártási minőségűek, hogy akkor is megéri.
Néhány éve én kicsit többet vettem, mint amire igazából szükségem van ;-) párat el is adtam, de még mindig van vagy 3 db 4-es, 1 db 4,5-ös, 1 db 5-ös.
Stanley, Record, Woden márkákból. Akkoriban jó pár hsz-t írtam ide, sztem érdemes rákeresni, mert van talán bennünk pár hasznos tapasztalat.
De igaz, ami igaz, ezekből a fentiekből mondjuk a Woden 4-esem tökéletes darab, gyakorlatilag nem használták, pedig vmikor 1957 körül gyártották. De ha mondjuk összeadom a többi árát, simán kijönne belőlük egy ilyen:
Köszönöm szépen mindenkinek a választ és a segítséget! Elég hiányosan fogalmaztam meg a kérdést, kezdésnek 4-es számú Stanley-t keresek, öntöttvas testű, lehetőleg a 40-50'-es évekből, mert azt olvastam, hogy minőségben jobbak, mint az újak, és pl Angliából hozatva szállítással vámmal együtt még olcsóbban be is tudnék szerezni egyet, mintha új hasonló kategóriásat vennék. Még kutakodom a témában, de egyébként a ducotools nagyon ígéretesnek tűnik. Még egyszer köszi a segítséget!
