Köszönöm a válaszokat mindenkinek, akkor ha jól értelmezem a műanyag bilincseket mindenképp cseréljem ki, a faltól való távolságba pedig talán nem kötnek bele( ezt amúgy is macerásabb lenne kijjebb hozni) és így akkor átfogják venni a gázművek.
Sima vászonronggyal letörlöd a felmelegített csövéget. Eleve az idomok úgy vannak legyártva , hogy egymásba csússzanak és a forraszanyag is befolyhasson.
Sziasztok, az alábbi problémában tudnátok segíteni? Egy Radiant kombi kazánunk van, ami tökéletesen működik, HA forró vízhez a panelt erősen megnyomjuk vagy megütjük bizonyos pontokon. Anélkül csak 1-2 cm-es lángon ég és hideg vizet ad. A fűtés tökéletesen működik.
Egy szerelő erre azt mondta hogy nem lehet megjavítani. Szerintem egy ennyire egyszerű, megnyomásra / megütésre megjavuló hibát tuti lehet javítani, nem?
Tudtok ajánlani valakit, fel tudná újítani a panelt elektromosan, vagy ki tudná cserélni?
Nálam ez már volt , melegedtek a radiátorok csak nem annyira , hogy a kazánból elhozza a meleget , így a kazán szakaszosan üzemelt , közben a termosztát igényelte a fütést , tehát a kazán termosztátja avatkozott be ez végett . Kondicsere után minden OK lett.
Tettem rá egy külön digitális állítható termosztátot ami egy relét kapcsol ami fűt egy ellenállást ami a hőmérsékleti jeladójával van kontaktusban.
Így most már tudok akár 0.1 C hiszterézist is állítani/szoba.
Ha a 2. termosztáton a beállított érték felé megy a hőmérséklet, akkor kapcsol a relé, fűt az ellenállás, emelkedik a radiátor termosztát hőmérséklete és ezáltal zárja a szelepet. (Ugyanis lök rajta rögtön 10 fokot)
Ha pedig fűteni kell, akkor lekapcsol az ellenállás fűtése, lehűl a hőszenzor és nyit a radiátor termosztát.
A termosztát hőmérőjét pedig rakhatom bárhová a szobába. :P
Ha kihúzom a 2. termosztát áramellátását a radiátor termosztátját pedig auto üzemmódba állítom 1 gombnyomással máris úgy tudom használni mint ahogy gyárilag volt ha arra lenne szükség.
Másképp ilyen pontosan nem tudom szabályozni a szobahőt mivel központi fűtésünk van.
volna egy olyan kérdésem, hogy rézcső lágyforrasztásánál (gázlámpával) ha leolvasztok egy idomot a csőről, akkor mi a teenedő a másik forrasztása előtt, meddig és mivel kell "megcsiszolni" a régi ónos csövet?
A moduláció jónak tűnik, szépen szabályoz, ha állítom a hőfokot. Ezt az egész cirkuszt azóta csinálja, hogy gond volt a HMV-vel és savazva lett a hőcserélő. Ezért írtam le az egész hibasorozatot.
Igen, itt is érdeklődöm, meg ott is nézem. Azért az árukereső is számít. Pár max értékeléses van, ebbol kettő ezeknek a szereléssel foglalkozik. Egyáltalán nem vonom kétségbe, hogy jó a szerkezet, csak azért ez drága probapenz lenne ahhoz képest, hogy a konvektor tulajdonképpen adott. Köszi Neked is, át fogom gondolni.
Az hogy a meleg víz csak csurdogál ha kinyitod a csapot, egyértelmű dugulás. A hideg víz betáplálásánál szokott lenni egy szitaszűrő a csonk csatlakozóban. Vagy valahol a hideg víz csatlakozás környékén a kazánban...
Ez ok, csak miután benn vannak és kiderül, hogy dobható, addig nem lesz ott változtatás, amíg ott laknak. Ami remélem, sokáig lesz. Asszem marad a konvektor. Most legalábbis ez a helyzet, még van időm nyűglődni rajta.
Ne az árukeresőn olvass már utána ha itt vagy a fórumon! :))
Megvan ennek is a topikja, ráadásul én nyitottam :D
Nem kell tőle abszolút megijedni, nem rossz kazán csak sok a hozzá nem értő kivitelező az biztos.
Egyébként az új ionizációs Mika 6EU teljesen rendben van minden tekintetben, sok hibája orvosolva lett. A jó hír, hogy már csak ezt az újfajtát forgalmazzák. A jó drágával vitatkoznék, mert ez is olyan kérdés, hogy mihez képest drága?
Egy konvektornál drágább az biztos... De ugye itt komplett rendszerről beszélünk, mert itt a költség nem csak a kazán ára hanem a teljes központi fűtés kiépítése. Ennek a kazánnak a nagy előnye hogy nem kell kémény, vagyis nagyjából 300-400e Ft-ot spórolsz meg vele mondjuk egy földszinti lakásnál, egy normál kéményes cirkóhoz képest.
Elolvastam az árukeresőn a véleményeket a mikáról. Finoman szólva is megosztottak. Asszem kihagyom, jó drága és vegyesek a tapasztalatok. Vagy csak alig értenek a beszereléséhez...
Végig csináltam újra az egészet. Mindkét hőcserélő savazás, kimosás, szivattyú szét-össze, szivattyúház le, kimosás. Igazándiból semmi különöset(vízkő, vagy kosz) nem találtam. Sajnos a helyzet változatlan! Mit lehet még megpróbálni?
"Segítséget kérnék, egy westen quasar 24 cirko megy az agyamra. 1: alig csorgott a meleg víz teljesen kinyitott csapnál-HMV hőcserélő savazása megoldotta. 2: tönkrement az átfolyásérzékelő- csere megoldotta. 3: a fűtés 20-30 másodpercenként ki-be kapcsolva tud csak dolgozni, mert a HMV túlmelegszik és lekapcsolja. Hallani, hogy forr. Ha kinyitom csorgóra a csapot, hogy még ne váltson, akkor gond nélkül megy a fűtés. Meleg víz rendben van, radiátorok melegek, nyomás rendben, fűtési vízhőfok kb. 60C-ra állítva. Ezt a hibát mivel tudnám orvosolni? Sajnos a csere nem opció.
Köszi mindenkinek a hozzászólást. Hát igen, mivel ki lesz adva a lakás, ki tudja, zavarja-e a bérlőt a huzat. Én viszont mindenképpen el akarom kerülni a konfliktusokat, tudom, milyen az emberi irigység is - hu ennek van lakása, amit kiad, tegyünk jól keresztbe neki - meg persze lehet, hogy tényleg zavaró a klíma. Valószínű, az a legjobb az esetemben így előrevetítve, hogy hagyni a konvektort plusz helyi elektromos fűtőkkel megoldani, végülis a bérlő fizeti a rezsit és annyira horror nem lehet a rezsi. Még majd úgy adom ki, hogy ezt kalkulalja bele. Valószínűleg ez a legolcsóbb az esetemben, úgyis tényleg mindent ki lehet most adni, főleg ezen a helyen.
Igen, igen bocs... ezen átsiklottam, mert ott akadtam meg, hogy a visszatérőn a szivattyú, (mi alapból nem gond) csak a levegősödés miatt gyanús lett a szívott fűtés.
Előremenő vezetékre nem kötünk tágulási vezetéket, pláne szivattyús rendszeren. Legfeljebb egy biztonsági előremenő csövet teszünk külön a tágulási tartályhoz vezetve, de ez lényegesen kisebb átmérőjű mint az előremenő.
Tudom hogy voltak eleve szívott rendszerek régen, de ezek általában gravitációsak voltak. Aztán bejöttek a keringető szivattyúk és ezt belerakták ezekbe a rendszerekbe ami galibát okozott, gyakorlatilag ezért lett szívott... Nekem azt tanították anno, hogy mindig törekedjünk a nyomott fűtési rendszer kiépítésére, zárt rendszer esetén is. Így biztos, hogy nem lesz probléma.
Aki erre nem tud majd mit mondani, talán dolgoztatni sem érdemes vele, nehogy mást is elbaxxon.
Ez egy picit bonyolultabb. Fordítva ülsz picit a lovon.
Normális szerelő HŐIGÉNY közlése után meg fogja tudni mondani mi kell neked. HŐIGÉNY közlése nélkül nem fog mondani semmit, max, ha kijelented, hogy mi kell neked azt felrakja és elköszön.
HŐIGÉNY nélkül aki konkrétat mond neked ott fog sántítani valami, vagy esetleg vele kiszámoltatod és megbeszélitek.
Vagy van a3. aki hasraütésre fog rakatni veled 2X akkorát, mint amit gondol az biztos jó lesz, persze ez neked 2X annyiba is fog kerülni. :))
Klímás topicban van korrekt szerelő Pesti, komplett szolgáltatást, gépet, korrekt garanciális, vagy karbantartási szervizt tud nyújtani. Meg fogod találni.
Nem az a kérdés hogy kifűti e a klíma a lakást, vagy nem... (mert olyan teljesítményűt kell berakni ami kifűti)
Inkább az a kérdés a kültéri elhelyezése megoldott e, és engedélyezi a társasház/szomszédok?
Kültéri kondenzvíz elvezetése (télen)? Beltéri kondenzvíz elvezetése (nyáron)? Nagyon sarkalatos kérdés, mert az esetek 80%-ban ez okoz konfliktust a szomszédokkal! Illetve a kültéri hangja, látványa.
Másodsorban menyire zavar titeket a fújás szerű meleg levegő, ahogy huzatszerűen kering a szobában, megnövelve ezzel a szállópor koncentrációt, illetve a klíma beltéri hangja, (legfőképp éjszaka)?
Tudjuk, hogy nagyon jó marketing szövegekkel lehet eladni egy klímát... leírásban szereplő hiper-szuper szűrő rendszer, és éjszakai mód extra csendes üzemet biztosít... Mivel klímaszereléssel is foglalkozom, így tudom, hogy ezek nagy része parasztvakítás :) Egyik klíma sem néma, és nem HEPA szűrős. Ha a kompromisszumokat elfogadod, és megoldott a telepítés feltételei, akkor lehet jó alternatíva.
"Az előremenő cső, egy colos szénacél cső, amiből oldal irányba először az emeleti táp megy, majd a földszinti, hasonlóan oldal irányba.Majd felfelé haladva van rákötve a 80 literes nyílt tágulási tartály."
Feltettem egy kérdést és arra vártam a választ, hogy hova van bekötve a tágulási...
Azért nem írtam meg egyből hogy szívott lehet a rendszer. Igazad van más módosítást is vonhat maga után, de mivel nem láttuk a csővezetékek kialakítását, így bele se mennék a részletekbe.
Szeritem sima cirkót sem lehet csak úgy kéménybe kötni, a kombicirkósnak is kell valamilyen bélelt cső, oké, nem kondenzációs, de mégiscsak a földgáz miatt valamilyen csőben kell vinni, hisz zárt égésterű. A parapetes lenne a legjobb, persze, mert akkor nem kell kémény, de ezzel nem is számoltam, mivel azt hittem, társasháznál ez eleve kizárt. Egy klíma lenne a legjobb, legrosszabb esetben a kültérit le lehetne tenni a földre a teraszra, így nem látszódna lentről, belekötni sem lehet. A zúgás már egy másik dolog. Mindnképp valami fővállalkozóval szeretném csináltatni, vagy egy olyan céggel, ami mindent elvállal, akkor nem kell egyeztetni meg nem kenik el (talán) a felelősséget. Itt a legfontosabb kérdés, hogy egy klíma + törülközőszárító + mondjuk egy konyhai melegítő kifűtené-e az egészet. Erre is rákérdezek majd a leendő cégnél, mikor ajánlatot kérek. Aki erre nem tud majd mit mondani, talán dolgoztatni sem érdemes vele, nehogy mást is elbaxxon. Egyelőre nincs még meg a hagyatéki, bármit csak ezután csinálunk, hogy minél kevesebbre értékeljék. AMúgy iszonyat jó helyen van, a Stadionoknál, metrótól 1-2 perc gyalog, mégis csendes kis fás utcában, szóval kiadni lesz érdemes.
Hát a 3 külső fal azért kicsit más. COP1-st szerintem már számolgatás nélkül is kizárnám.
Mindenképpen kellene számolgatnod hőigényt. Mivel nincsenek a birtokodban előző évekről valós tapasztalatok, gázszámlák, stb.
Nem egy bonyolult dolog főleg, hogy se lefelé, se felfelé nincs hőveszteséged, oda elég egy kis hőhíddal számolni, ami azért tud vinni energiát.
Vagy "parasztosan" letenni egy villanyradiátort egy elektromos fogyasztásmérővel és fűteni a lakást 1hétig (!!!) amiből az első napot kihagyod a felfűtés miatt. Talán kettőt is érdemes lenne. Természetesen, ha 1 db nem bírja akkor kettőt. Aztán számológép és döntesz. Vagy számolás nélkül feldobsz egy 24kW-os cirkót és hajrá. AZ esetek 90%-ban sajnos ezt szokták a "szakik" javasolni, ebből baja semmi nem lehet. 24kW-al kb a komplett társasházat ki lehet fűteni, de ez a szokás mégis. :(( Aztán jön a kicsi hőigényből származó probléma. Túlfűt a rendszer a 70fokos vízzel, tulaj tekergeti lefelé a hőfokot akár 40alá is. Na, így már jó lesz, szépen hosszan egyenletesen fűt a cucc. Majd 3-4 év múlva a kondenzvíztől szétrohadt cirkó leesik a falról. Kondenzációssal nincs ilyen gond, sőt az pont így szeret működni, de azért írom neked a sima cirkót, mert trásasokba még lehet rakni, sőt egyszerűbb is a gyűjtőkéménybe illeszteni, mint a cirkós szívó/fújó micsodáját.
Szia, bilek, üdv itt is, a hőszigetelés fórumot rendszeresen olvasom :) mindenkinek köszi a válaszokat, este atneztem alaposan, most rohanok. Elöljáróban: csak a 3 lehetséges opció közül favorizált a konvektort, de minden megoldás érdekel. Sajnos 3 oldalról fűtetlen külvilág, 1 oldalról lépcsőház, egyetlen 4 méteres fal szomszédos a mellettünk lévő lakással - otszog alak. Ezt is kifutene 1 klíma + el. torulkozoszarito? A gázt megszüntetni kikötni drága dolog? Mindegy, gondolom megéri kikötni. Tetszik a klíma, kérdés, kifuti-e.
Az egyik ráharap, mert igényes, értő, gondolkodó forma, amivel sokszor együtt jár az intelligencia, a jobb állás, fizetés, így a biztosabb bérlő.
A másik pont leszar mindent, így igaz, ez fogja telecigizni a lakást, televerni szögekkel a falakat, meg 2-3 kutyát tartani a lakásban. Aztán minden hónapban késve fizet. :)))
Igen ez a magyar 60 -as 70 -es évek jellegzetes társasházi megoldása volt. Én a lakásmustráim során ( vagy 85 -90 lakásnál ) majd a felében ilyen esettel találkozta, 40 és 50 nm között csak 1 parapet konvektor , néha a fürdőben az átfolyós víz és fali melegítő kettős, de ahogy látom itt semmi.
a felsorolt 3 megoldásból, ha saját magának akkor csak a gázcirkó modern persze és az talán lesz 1,2 milla is. De ha résen van az ember kijöhet a millából..
Villany sehogy sem se magadnak se bérlőnek.
M?arad a konvektor. Ha bérlőnek megy a lakás akkor eleve kell egy belső felújítás, akkor én lecserélném a konvektort néhány ajtót a szokásos 65 -70 cm helyet 90 vagy 1 méteresre cserélnék ( még ezt is el lehet adni, hogy milyen jó a mozgássérültnek .. jó a szíved, erre is gondolsz - a fenét ) azután az un. összenyításos módszerrel egy 40 nm-es lakást ki lehet fűteni 1db F850 -es fég konvektorral ( mondjuk soha sem lesz olyan mint egy radiátoros fűtés ) de eladható jó dumával.
Bérlakásnál az első szempont, hogy hol van !
Mondjuk kettő ajtó csere kibírható.
Ja bojler van. Ha van vezérelt, akkor onnan egy hősugárzó még üzemeltethető. Igaz nem szabályos, de ha bírja a vezeték, miért ne.
Nagyon jól gondolkodsz, kivéve a konvektorok favorizálását. Nem tudom, hogy hány oldalról van szomszédod, illetve ami fontosabb mennyi a külvilággal érintkező hideg falad, milyenek az ablakok, de látatlanban mondom, hogy 1db klíma simán kifűti a lakást, fürdőbe teszel elektromos törölközőszárítót és lesz egy bérlőcsalogató modern lakásod.
Lányom zuglói társasházban lakik, napi párszor kapcsol 5 percre be a cirkó annyira kicsi a hőigény. Nekik ez van, ebből gazdálkodnak.
Kis hőigénynél a milliós bekerülési költséggel szembeállítva a COP1-es elektromos fűtések is simán labdába rúgnak. Klíma olcsóbban fűt, mint a gáz, ráadásként nyáron is használható.
Korábban amikor általános volt még az acélcső úgy 5 cm volt, amit a bilincsel be lehetett állítani. A célja a jó és biztonságos hegesztés miatt volt.
Réz csőnél nem tudom.
Ugyan így van előírás a készülékek elhelyezésére alsó - felső , oldalra a faltól is, sőt az is hogy előtte mennyi távolság kell. Így alul 75 cm fent kb. 1.-65 m oldalra pedig falsaroknál ha jól emlékszem 10 cm, előtte pedig min. 80 cm.
De és ezt tudni illik, ez a szabály a szerelőre vonatkozik, azaz technológiai szabály. Ha másként sikerül és a megrendelő elfogadja akkor elvileg a gázszolgáltatónak is el kell fogadnia, mivel ez csak a jobb szerelhetőség, ellenőrzés és kezelhetőség miatt vagyon.
pl. ha mondjuk egy átvevő belekötne abba , hogy a z oldalfali 10 cm - helyett csak 7 vagy 8 cm -re van és bíróságra kerülne a sor valószínű bukna az átvevő.
Tehát a technológiai szabályt a szerelőnek mindenkor be kell tartania, ha nincs róla szó, ez a szabály, ha viszont valamiért nem tarható, akkor a megrendelő áldása kell rá és csak ezután jöhet a hatalmaskodó átvevő.
Amúgy a sok szabványnál is valahogy így van.
Vannak kötelező szabványok és vannak esetenként alkalmazható, nem kötelező szabványok.
De a szerelőknek úgy kell tekinteni, hogy rájuk mindig a kötelező jelleg az irányadó.
Sziasztok, örököltünk egy 42 nm-es társasházi lakást. A ház a 40-es évek végén épült, sajnos nem túl vastag (40 centisre saccolom) falakkal. Mivel a lakás rendkívül jó helyen van, fel szeretnénk újítani és kiadni - a felújítás része nem lesz könnyű, mivel a 60-as évek végén volt felújítva, ennek megfelelő állapotban van. Értsd: mindent cserélni kell, szó szerint. Amiért ide írok, az a következő: a lakásban a szobában jelenleg 1 db konvektor van, a fürdőszobában, ami a szobából nyílik, semmi, a konyhában sem (gondolom, úgy gondolták, hogy majd a gázsütővel fűtenek, ha kell). A meleg vizet egy kb 80-100 literes bojler adja, aminek külön órája is van.
3 ötletem lenne a fűtéskorszerűsítésre:
1. a legkomfortosabb, de legdrágább megoldás a kombicirkó, ez, gondolom, legalább 1MFt lenne, mivel a lakás a 2 emeleten van és 5 emelet van - kéménybélelés, radiátorok, kondenzációs kazán stb.
2. elektromos fűtés (a gázt legszívesebben megszüntetném, mivel a konyhában is el. főzőlapot tervezünk), legszívesebben infrapanel. Viszont sejtem, hogy szigeteletlen lakásnál (szigetelésre nincs mód - hisz azt csak kívülről csinálnám - a ház jó magyar szokás szerint nem tervez ilyet) az infra/el. fűtés nagyon gazdaságtalan lenne
3. egyszerűen lecseréljük a jó öreg FÉG konvektort (tényleg, le kell cserélni, ha annak nincs baja, csak max esztétikai?) és a fürdőben/konyhában egyedi villanymelegítőt tennénk. A víz meg mehetne a bojlerről.
Jelenleg a 3. megoldás felé hajlok - az 1. túl drága lenne kiadáshoz, bár mindent normálisan és szépen szeretnék megcsinálni a kiadáshoz, lehet, hogy túlzás ez a beruházás, magamnak valószínű előbb csinálnék cirkót. A 2.-tól tapasztalat híján is félek.
Ti hogyan csinálnátok a helyemben? Köszönöm előre is az ötleteket, véleményeket.
Igen nekem is ez a gyanúm hogy szívott lett a rendszer, csak megvártam volna a választ tőle.
Ha ez így van, nyomottá kell tenni... én nem is kísérleteznék vele. Természetesen a légtelenítők szívott rendszernél nem lehetnek nyitva, és nem is lehet automata, ezt nem írtam neki oda.
A probléma tipikus és a szerelők 99% ban tanácstalanul állnak előtte. Valaki írta hogy szívott a rendszer. Teljesen igaz. Azért fortyog a víz mert kisebb a nyomás a kazánban. A magas hegyen ahol kicsi a légnyomás a tea is előbb megfől mert alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz. A szívott rendszernél a levegő bárhol be tud menni, ott is ahol a víz nem jön ki. Egy megoldás van. Nyomottá kell tenni a rendszert ami nem túl bonyolult. A tágulási tartály bekötését a szivattyú szívó csonkja elé kell áthelyezni. A tágulásit amúgy is a visszatérőbe kell kötni. A bizonyítás is nagyon egyszerű. A szívott rendszernél amikor elindul a szivattyú a tág tartályban a vízszint felfelé mozdul, a nyomottnál lefelé. Figyeld csak meg. Kb 1 mm.-ről van szó. Ha kérdésed van szívesen segítek
Kösz a választ,de biztos vagy benne, hogy előírás az az 5 centi faltól való távolság? Mert nézegettem az MBSZ ide vonatkozó részeit, valóban nem éghető anyagból kell lennie a csőbilincsnek, és a megfogási távolság is adott, de a faltól való távolságról sehol nem tesznek említést.
Jól hallatod 5cm a faltól, gumis bilincsekkel rögzítve. A plafontól meg szerelhető távolságra kell lennie. Hát ez szerintem min 10cm... alvásra is alkalmas helységben (szoba) nem haladhat keresztül a cső, csak abban az esetben, ha a fogyasztó is ott van
Egy automata légtelenítő hasznos lenne a törölközőszárítóra ;-)
Másodsorban a teljesség igénye nélkül, nézd már meg légyszíves, hogy a tágulási vezetéke, a szivattyú szívó oldalán vagy a nyomó oldalán csatlakozik az alap visszatérő vezetékbe. Ez fontos! (mivel azt írtad a kazán előtt, a visszatérőn van a szivattyú)
Az automata légtelenítőket meg nem kell elzárogatni, az azért van hogy bármikor légtelenítse a rendszert. De érdemesebb egy minőségibb pl: Flexvent légtelenítő betenni.
Szerintem teljesen jó radiátor 12év garival. Bár azt nem hinném hogy kibír 12évet. Nyilt rendszerben szerintem még 5-öt sem.
De egyébként mindegy melyik nevén hívjuk mert mind ugyan az a gyártó és ugyan az a minőség is... Demrad, Sanica, de még a D-ÉG is ugyan attól a Török gyártótól származik. Egyedüli kivétel talán a Vogel&Noot aminek a súlyán és az árán is érződik hogy minőségibb cucc.
A bekötés meg egymás közt "amerikai bekötésnek" hívjuk. Ilyet általában olyan helyen érdemes alkalmazni ahol azt szeretnénk hogy ne nyúlkáljanak a radiátor szelepekhez. Pl közületek... senki nem fog lehajolgatni tekergetni. Arról nem beszélve termófejjel értelmetlen a szerelése, mert a termófej vízszintes bekötésre van optimalizálva, mert úgy a megfelelő a légáramok szempontjából a szabályozó képessége. Na most ott lent a bokádnál ráadásul állítva berakva, (a radiátor eleve melegíti )
2 évvel ezelőtt vettük birtokba a házunkat (2 szintes, l alakban eltolt, a tetőtér a garázs műhely felett van), akkor még csak az alsó szint volt használatba, a tetőtérben csak az alap csövezés volt meg az aljzatbetonban.Teljes alap szerelést egy fűtésszerelő csinálta, majd mire jöttek a hidegek cseszett jönni hogy a vegyes tüzelésű kazánt, és a radiátorokat felszerelje.Szerencsére találtam valakit aki jött, megcsinálta, nem kis pénzért.Lényeg a lényeg tudtunk fűteni, nem fáztunk.
A fűtés rendszer, egy nyílt tágulási tartállyal szerelt vegyes tüzelésű 40KW lemezkazán, két külön körrel rendelkező (szintenként 1-1) osztó gyűjtős megoldás.Az alsó szinten 8 radiátor, fürdőben visszatérő ág padlóba beletekerve.Emeleten 5 radiátor extrák nélkül.
Az első fűtés szezonban állandó levegősödés jellemezte a rendszert, mindig légteleníteni kellett, főleg a törölköző szárítós radit!Kérdeztem a fűtés szerelőt miért van, azt mondta biztos a padlóban lévő csövekben megrekedt a levegő.(Gondoltam jó nagy fasszsá na mid1).Nem volt mit tenni, légtelenítettem mint a jó gyerekek. Ellenőriztem minden kötést, sehol szivárgás, se vízfogyás.Jött a nyár, beépítettem tetőteret, minden patent. Ősszel fel a radikat, bele a víz, mehet a jövet.
Igen ám, csakhogy jött megint a levegősödést, viszont csak a felső szinten.Gondolom a gravitáció miatt, meg hát a levegő felfelé ment.Ellenőriztem megint mindent, minden rendben, sehol nem tud levegőt beszívni, mivel üzemen kívül sehol nincs csepegés, vagy folyás.
Azt vettem észre hogy akkor intenzívebb a levegősödés, ha magas hőmérsékleten megy a fűtés, szinte fortyog a víz a nagy láng miatt 60-70 c foknál is.
Az előremenő cső, egy colos szénacél cső, amiből oldal irányba először az emeleti táp megy, majd a földszinti, hasonlóan oldal irányba.Majd felfelé haladva van rákötve a 80 literes nyílt tágulási tartály.
A keringető szivattyú a visszatérőbe van bekötve, először az emeleti, majd a földszinti!
Minden hol lemez lapradiátorok vannak, 5 rétegű csővel bekötve, osztókon, és gyűjtőkön automata légtelenítők.(Ezek mindig zárva vannak)
Azt hiszem mindent leírtam ami lényeges lehet.
Kérdésem az lenne, hogy mi lehet a hiba, és mi lenne a megoldása?
Nem kell meghúzni nagyon, illetve a cső mellé teszel egy csavarhúzót, így rögzítés után lesz egy kis játéka a csőnek, épp csak annyira tartja, hogy ne mozduljon el betonozás közben.
Jó pár éve használatban van, eddig nem hallottam olyanról, hogy gondot okozozz volna. Túl nagy mozgása nincs a csöveknek, a hajlítási ívek eléggé megfogják a betonban.
A termosztát fejeknek arányossági sávja van, ami általában 2 fok. Ezt írja róla egy helyen Baumann Mihály (PTE épületgépészeti tanszék vezető):
"Az arányos szabályozó berendezésekre, így a termosztatikus radiátorszelepekre jellemző, hogy a beállított hőmérsékletértéket (alapjelet) csak bizonyos eltéréssel tartja. Ezt arányossági sávnak nevezzük, értékét termosztatikus radiátorszelep esetén szabályozástechnikai okok miatt kb. 2 °C-ra kell megválasztani."
Itt a "szabályozástechnikai ok" az, hogy a radiátor a fűtendő helyiséghez képest egy pontszerű hőleadó, és túl kell fűtenie ahhoz, hogy átlagosan jó hőmérséklet legyen.A legpontosabb termosztátfejeknek is 1 fokos az arányossági sávja. A te eszközödnél ezt az értéket nem adták meg, de szerintem ez 2 fokos.
A 3 fokos kompenzáció arra vonatkozik, hogy maga az érzékelő (ami ugye bele van építve) az adott radiátorhoz képest hol helyezkedik el. Ha alatta van, akkor a radiátorhoz érkező hideg levegőt fogja érzékelni, ha pedig a radiátorban felmelegített levegő útjába kerül beépítésre, akkor melegebbet érzékel, ezt lehet valamennyire kompenzálni. De ettől még nem lesz pontosabb. Mindig körbejárja a megkívánt értéket.
A löketét lehet még állítani, amivel valamit talán el lehet érni. A radiátorszelepek általában 2,5mm szelepszár elmozdulásúak. Ha nagyobb löketet adsz, akkor előbb fog nyitni, viszont később is zár.
Ilyen eszközzel nem lesz soha pontosabb a szabályozás. Vannak arra más módszerek: vízhőmérséklet időjáráshoz igazítása központilag, vagy termofej helyett termoelektromos szelepműködtetőt beszerelni (ez nyit-zár, csak lassan), ami egy pontosabb szobatermosztátról van vezérelve.
Egy kis segítségre, illetve véleményre volna szükségem.
Padlófűtéscsövet (akár müa. akár többrétegűről beszélünk) lehet ún. szemes kötöződróttal rögzíteni?
A drót vastagsága 1-1,2 mm.
A linken látható filmben is javasolják, de én attól tartok, ha esetleg kicsit erősebben megvan húzva a rögzítőszerszámmal, idővel a hőtágulás miatt belevághat a csőbe (még ha nem is mélyen).
Van arra valami szabály, hogy házon belül, a faltól milyen távolságra kell futnia a gázcsőnek? Azt hallottam hogy 5 cm, de neten meg nem találok semmi infót erről... A gázvezeték amúgy rézcső, ha ez számít valamit.
Átfutottam a leírást. Ez ugye nem egy ON_OFF szabályzó, hanem a hőmérséklet emelkedésével folyamatosan zár. Próbálj meg állítani a lökethosszon, mert lehet, el kezd zárni, de mire teljesen lezárja a radiátort, már túlfűtött.
A használati utasítást már átnyálaztam, pontosan a leírtak szerint van beállítva.
0,5 fokonként lehet állítani a kívánt hőmérsékletet, kijelezni az aktuálist 0,1 pontossággal teszi de a hiszterézis sajnos 2 fok úgy látszik.
Most pl 22,6 C fokot mutat, 23 C-ra van beállítva de nem nyitja ki 0%-on van a szelep, majd csak 22-nél fogja és 24-ig el sem zárja.
Csináltam egy szimulációt és azt mutatja, hogy tényleg messzebb nem ingadozik annyit, sőt minél közelebb helyezem benne a termosztátot a radiátorhoz annál kevesebbet ugrál a távolabbi ponton a hőmérséklet, viszont annyival kevesebb is. A hőmérő jeladóját meg tudom toldani és akár közelebb tenni a radiátorhoz így elvileg stabilabb lesz messzebb a hő viszont kevesebb, de azt tudom kompenzálni +-3 fokkal van benne olyan funkció.
Jó program egyébként az az Energy 2D alap dolgokat összefüggéseket meg lehet benne tanulni/tapasztalni/próbálni.
Viszont az a problémám vele, hogy túl nagy a holtjátéka.
Az az ha beállítom 23 fokra akkor 22 és 24 foknál állít csak. Tehát 2 fok a hiszterézis.
Ez nekem túl nagy. Azt szeretném ha a teljes hőkilengés ne lenne nagyobb fél vagy negyed foknál.
Van erre valami mód? Vannak olyan ennél okosabb termosztátok amik tudják ezt?
Még a mechanikusnál szerintem kisebb is a hiszterézis mivel ott ha 0,1 fokot is változott, benne a dolog rögtön tágul vagy csökken csak az ugye nem programozható nappal/éjszaka/hétvégére. Azt gondoltam, hogy ezek olyan okosak hogy nem hogy 2 fok kilengésnél kapcsol hanem megtanulja és pontosan ott tartja mindig ahol kel.
Vagy várjak még vagy 2 hetet és olyan lesz? Mert még csak 2 napja van meg.
Mint írtam a rácsot megpróbálom, mellette keresgélek hátha valaki írt már a problémáról,csak én nem találtam meg. Valamint a készítőt is megpróbálom de most nem elérhető.Nem tudom ha a visszatérő csonkot átteszik az oldalára nem segítene-e, de ez garancia vesztéses dolog, és lehet nem is megoldás.
Hogy melyik rostély a jobb ebbe nem tudok véleményt mondani mivel nekük más fajta nem volt. Az előző is vízrostélyos volt, semmi gond nem volt vele bárhogy lett fűtve.Nyilván felforralni fel lehetett de az nem készülék hiba. Mint már írtam ismeretségi körben van ilyen kazán ami minden gond nélkül üzemel, a gyártó sem ma kezdte gyártani, de hasonlóval is egyszer találkozott de ott is rendszer gond volt.Pót rostélyt szándékozok csinálni hátha tényleg javul a dolog de jobb lenne ha megoldódna nélküle.Azt is tudom lehet hangja de azt be kell látni mikor már a szobában hallom nem természetes jelenség.
Begyújtáskor biztos, mert a fa amit a szén tetejére teszek kb.25cm-re van a tűztér tetejétől. De mivel van benne 2db. cső is keresztbe ezek még közelebb vannak. Ma kipróbáltam fával kirakni a rostélyt, ha nem is annyira de bugyog, pedig mivel jó idő van felénk nem teljes töltetet raktam bele. Ha 65 fokon hallom a bugyogást meg tudom fogni a füstcsövet. Nem mondom hogy tök hideg de megfogható.
Köszönöm! Megpróbálom még egyszer átmosni az egészet, bár szépen átfolyt mind a két kör. Szűrő nincs, szivattyút nem lehet állítani. A HMV le tudja hűteni a fűtéskört, de ott hideg a befolyó víz. A fűtés ág viszont kevés a HMV kordában tartásához.
Viszont valamiért HMV-t is akar csinálni amikor fűti a radiátorokat, ez a baj vele. Ezért kapcsol le, mert túl forrósodik, hiszen nincs nyitva a melegvíz csap sehol. És ahogyan mondod, ha megnyitod kissé a melegvíz csapot, akkor rendesen fűt, hiszen nem forrósodik túl a HMV oldal.
Igen, lett savazva a fűtésoldal is(nem volt vízköves, csak fekete trutyi jött ki belöle) a szivattyú jónak tűnik, ha bekapcsol a fűtés azt gyorsan érezni a radiátorokon is és a fűtési oldalon nem melegebb a beállított értéknél. A HMV oldal vizsnt jogosan kapcsol le mert forr ha fűtésen van ezt hallani is.
Segítséget kérnék, egy westen quasar 24 cirko megy az agyamra. 1: alig csorgott a meleg víz teljesen kinyitott csapnál-HMV hőcserélő savazása megoldotta. 2: tönkrement az átfolyásérzékelő- csere megoldotta. 3: a fűtés 20-30 másodpercenként ki-be kapcsolva tud csak dolgozni, mert a HMV túlmelegszik és lekapcsolja. Hallani, hogy forr. Ha kinyitom csorgóra a csapot, hogy még ne váltson, akkor gond nélkül megy a fűtés. Meleg víz rendben van, radiátorok melegek, nyomás rendben, fűtési vízhőfok kb. 60C-ra állítva. Ezt a hibát mivel tudnám orvosolni? Sajnos a csere nem opció.
Természetes. Csak mivel felülről gyújtok be, megvárom míg leég, és nagyjából lehül a rendszer ismét megrakom és meggyújtom ezt csináltam az előbb, és mivel elérte a hőfokot ezért tettem huzatszabályzóra.Ekkor hallottam hogy felül van hangja.
A tágulási az előremenőbe van szerelve mióta a rendszert elkészítették.A visszatérőn levő 2"-os csap működik, mivel megpróbáltam gravitációs (hagyományos) üzemmódba is üzemeltetni hátha így nem bugyog.Természetesen ekkor a keringető le volt állítva.Nemrég zártam le a kazánt most föllül a táskáknál hallottam a hupogást de már semmi sem biztos.Egy táska van benne rendesen megdötve oldalra.Mint írtam a kazán az előre menő cső felé van emelve direkt ha levegő van felül az ki tudjon menni.
Van ilyen. De ami esetleg még ide tartozik, hogy a keringető szívja a rendszert, tehát a visszatérő oldalon a kazán felé dolgozik. Így van mióta beszerelték jó pár éve gond nélkül működik.Egy 2"-os golyóscsapot kerül ki.
Nem elnézést tegnap este salakolás után tolómércével megmértem és ugyanaz a vastagság, a szemem csalt, de a visszatérő cső valóban a réginél oldolról a mostaninál hátulról van bekötve (gyárilag).
Írtad már korábban is, hogy a vízrostély keskenyebb csövekből készült mint az előző kazánban volt, és a ráfordulása is derékszögű. Szerintem ez eléggé komoly eltérés a problémához.
Mivel írtam, hogy barna szénnel és száraz fával fűtök van hogy leég annyira, de leginkább a huzatszabályozó működése közben lehet figyelni, hogy 65-fokon még bugyog. A fás ötletet köszönöm ki fogom próbálni (ez nem több ezer forintos próba).
Igen ezt már írták tegnap, mivel itt kevesebb a víz áramlása megforrhat.Érdekes az előző, nem ugyanilyen típusu csőrostélyos kazánnál ez nem volt.A kettő között annyi a különbség, hogy a réginél a vékony csövek a kazán falába voltak heggesztve, a mostani pedig külön csövekbe (szerintem 2"-os) és így a kazánfalához.Remélem megfelelően fogalmaztam.
Fával nem próbáltam. A jelenség kb.65-foknál kezdődik. Adodik hogy ne menjek e fölé, de mivel írtam, nem vadi új energia takarékos rendszerről beszélünk, ha kint hidegebb van akkor magasabb hőfokon fűtünk. Samotot és egyébb távtartót még nem próbáltam mert nem skerült tegnap este óta beszreznem.
Figyelemmel kísérem mert hátha valakinek volt már ilyen problémája. Nem a csodát várom de van amikor megáll a tudomány nem szakmám a fűtésszerelés. Nem szeretném megadni a típust mert ebből adódhatnak kellemetlenségek, de szerintem Totya jellegű, és mint írtam lejjebb hogy vízrostélyos.A jelenség nem változik gravitációsan sem.Nyilván nem egyeztettem senkivel, hogy mivel fűt ez igaz Én barna szénnel nyomom.A gyártó nem volt kint de szerintem ha akar tud mondani ezt azt aztán vagy jó lesz vagy nem (pl:keringető csere blindre 40-50 ezer ....).Végül a bugyborgás szerintem alulról hallani de mivel viheti a hangot a lemez és a víz nem biztos. Lehet könnyebb lenne másik szakemberrel megnézetni de itt is adódik a cseréljük ki hátha... .
Köszönöm ismét! A legutóbbi víz leeresztésnél fúrtam be légtelenítőt a keringető fölé mert némi emelkedési hibát találtam és mint írtam a vizet le kellett ereszteni így légtelenítőt is raktam fel, valamint a szivattyú hollander tömítések is ki lettek cserélve.Mint látszik amit magamtól gondoltam megpróbáltam. Ismeretségi körömben van még ez a típus de akitől érdeklődtem senkinél nincs ez a jelenség! A gyártó felajánlott egy csere készüléket mondván ha a kazán hibás akkor csere, ha nem akkor kifizethetem mert másnak eladni már nem tudja, még ha csak kipróbálásra lett beszerelve.
Akkor, megkell nézni az elkerülő csőre szoktak légtelenitő csavart rakni felülre a szívattyú felsö részénél egy hasitott csavar, ha nincs berohadva bekell nyomni mindaddig amíg egyenletes sugárban nem jön a viz. Ha nincs légtelenitő, akkor a felső hollander meglazitásával tudsz légteleniteni.
Óvatos lazítás, amikor egyenletes a vizsugár visszahúzni.
Most ellenőriztem mindkét cső 2"-os és a kazántól emelkedik.Többen ajánlották, hogy kapcsoljam a keringetőt teljes fordulatra annak ki kell dolgoznia az esetleges levegőt. Megtettem nem változik semmi. A keringető Grundfos UPS 20-60 három fokozatú, eddíg jój működött a legkisebb fordulaton is.A legtávolabbi radiátor is teljes felületen átmelegszik.
Köszönöm a tippet, de mint írtam, egy régi bejáratott rendszeren lett kazán cserélve. Semmi változtatás nem történt kivéve a szükséges bekötési módosításokat közvetlenül a kazánnál.A régi kazánnal ez a bugyogás, forrás nem volt. Amit elfelejtettem leírni, hogy az előre menő és a visszatérö víz hőfokában kb.8-fok a különbség.A régi kazánnál nem méregettem mert ha működik minek nézegetni szerintem. Lehet ennek semmi köze a problémához de hátha mégis. A tönkre ment és az új kazán is elméletileg 35kw-os.
Üdv Mindenkinek! Segítséget szeretnék kérni!Kondenzációs kazánt szeretnénk vásárolni,max 350-400e ft ig,fűtés korszerűsítést akarunk tavasszal.A családi ház 1990 ben épült padlásteres,déli fekvésű,180m2+ 70m2 pince,fűtetlen,az elválasztó panel 3cm hungarocellel szigetelt,szilikát falak,orosházi ablakok,a padlástér 10cm kőzetgyapot+ 5cm hungarocel szigetelés+ fólia.A tervező 24kw kazánt javasol,kombit szeretnénk,de nem minden áron.Jó,és kellemetlen tapasztalatokat egyaránt várom a típusra nézve.Köszönöm a segítséget.
Az előre menö csövön van egy régi vízhőmérő valami autóé lehetett (vékony rézcső van érzékelőnek) az is azt mutatja.A vasrácsos megoldás nagyon elgondolkodtató és ki is fogom próbálni, ha kitalálom milyen anyag bírja a magas hőfokot.Amit még felfedeztem a régi kazánon a visszatérő víz a rostéllyal párhuzamosan oldalról érkezett, a mostanin merőlegesen hátulról, ezért nem cirkuláltathatja a vizet a vékony csövekben.
Próbálom sorra venni: A leizzik ezt úgy gondoltam a rostélyig. Az első feltöltésnél kb 3 hétig naponta kétszer volt 80-85- fokra felfűtve de ez sem segített, itt tanácsolta a gyártó (nem garázsban gyártott kazánról van szó) az esetleges vízcserét nagyon lassú feltöltéssel.A hőmérő régi fajta higanyos üveg szerintem nem csal.A kazán némileg az előre menő cső felé emelkedve lett beállítva direkt a könnyebb légtelenítés végett.Belül megnéztem a rostélyt nem vízszintes sehol mind emelkedik a gyűjtő cső felé, ami szintén emelkedik a kazán oldala felé .Amit észre vettem, hogy talán a régi kazánon a rostély vastagabb átmérőjü csövekből lett volna elkészítve.Az egész annyiban zavar hogy az egész lakásban hallatszik, ha hidegebb lesz akkor melegebb vízzel kell menni, valamint nem egy megnyugtató dolog ezt hallgatni.
Szerintem várjál még vele. Aztán kezd megint a légtelenítésnél. Felfűtött állapotban, álló szivattyúnál. Lesz abban még levegő. A radiátoroknál meg tud szorulni, szerintem nem volt elegendő a korábbi légtelenítés.
Hozzá kell tennem hogy leginkább ez akkor van ha szén teljesen leizzik
A leizzik azt jelenti, hogy teljes mértékben izzásban van a szén? Akkor nem levegős a kazán hanem a víz forr benne. A kazánnak ezen a helyén nincs elegendő vízáram, ezen nem nagyon tudsz segíteni. Ez csak egy tipp innen az iróasztal sarkáról.
Segítséget szeretnék kérni a következő problémámhoz:Múlt hónap elején tönkre ment a vegyes tüzelésű kazánunk,amit újra cseréltünk.A rendszeren semmi változtatást nem csináltunk, csak régi kazán ki, az új be (természetesen a bekötési csöveket hozzá kellett igazítani.). Már az első felfűtésnél hallható volt hogy bugyog, hupog a kazán a víz pedíg 70fokos volt. Természetesen légtelenítés mindenhol többször. Rendszerünk nyitott, régi vastag csővel szerelt, lemez radiátorokkal, és egy grunfos keringetővel ellátott.Amit lehetett kipróbáltunk (szivattyú max fokozatra, légtelenítés hidegen, melegen, álló szivattyúval) de aprobléma nem múlik. A gyártó sem tud ezeken kívül semmit ajánlani mert a levegősödésre gondol ami majd kidolgozódik, de nem így történt.A radiátorok melegek a csövek melegek itt levegő nincs, a kazánból meg nem bírom kicsalogatni.Hozzá kell tennem hogy leginkább ez akkor van ha szén teljesen leizzik. Mivel volt egy csap ami eresztett vizet leeresztettük, és javítás után tök lassan viszza nehogy így kerüljön levegő a rendszerbe, de ez sem oldotta meg a bajt. Aki eddíg hallotta nem tudott rá tippet, csak a légtelenítést, de mint írtam ez nem segít.
De igen a relatív páratartalom alapján dolgozik. Ezért nem értem, hogy miért ez a szabályzás menete, hogy a páratartalom növelésével zárja a pillangó szelepeket, csökkenésével pedig nyitja. De lehet, hogy csak én gondolom rosszul...
A konyhánkban van beépítve egy EHT-957 légbevezető. Ez higroszabályozású, hogy teszteljem működését kicsit felgyorsítottam a folyamatot és egy fazék forrásban lévő víz fölé tettem. A kérdésem, hogy ismeri valaki ezek működését mivel a gőz hatására a lapátok elkezdtek becsukódni majd miután elvettem a tűzhely felől akkor kezdtek bezáródni. Ennek nem pont fordítva kellene működnie, hogy magas páratartalom esetén nyitja a lapátokat, hogy több levegő cserélődjön amikor alacsony akkor pedig zárjon, hogy ne az utcát fűtsük?
Sokszor szól bele a játékba a körülmények változása. Egy jól kiszámolt rendszer, komfortos fűtés a faék ÉTI kazánnal 75 fokos vízzel. Aztán jön az ihlet, szigeteljünk. Na, innentől borul minden. Fele akkora radiátorok, vagy 40 fokos víz és 3 év múlva lyukas a kazán? Akkor már egy megunt 300 literes bojler, ha elfér. Na, ezért okosít mindenki.
Általánosságban elmondható azt hiszem, hogy a gáz fűtés kezdeti gyermekbetegségeit valahogyan ki kell küszöbölni, ezért mindenféle pót kitalációval korrigálják azt. Miközben valóban egyre simulékonyabb a fűtési metódus vele, egyúttal egyre bonyolultabbá is változtatjuk, ami már nem mindenki számára jelent előnyt. De ettől függetlenül jól van ez így, törekedni kell az optimális takarékosságra és nem utolsó szempont a komfortérzet sem...
Ez jó kérdés, de hogy a földgáz füstgázából a 40 fokos kazántesten kicsapódik a pára, és eszi a rozsda a kazánt, az biztos. Igaz, nekem rá van írva a tekerőre, hogy min/max. Mi a különbség a 40 és a 60 fokos radiátor közt? Volt pár nap mínusz, feljebb vettem a vízhőfokot 50-re. Aztán megenyhült az idő, és zavaró volt a túl meleg radiátor, meg túllövések lettek fűtéskor. Ha 50 fokos vízzel a szoba a termosztát lekapcsolása után még 0,8 C fokot emelkedik, míg 40 fokos víznél 0,3-at, akkor lemondható, hogy a szükségesnél melegebbet csináltam, ami többletköltség. A termosztátot meg nem vehetem lejjebb, mert bekapcsolni mindkét esetben ugyanott fog.
Ha nem szerencsés 60 C fok alatt járatni a kazánt, akkor miért tesznek rá folyamatos állítási lehetőséget?
Miért nem tesznek rá két fokozatot, egy 40 és egy 60-as állású kapcsolót, attól függően, hogy radiátoros vagy padlófűtéses a rendszer? Utóbbinál talán még a 40 is sok.
Miért baj az, ha radiátornál 60 C fokkal járatom és nem 40 C fokkal, hiszen a szobatermosztát úgyis leállítja amikor kell. Legföljebb hamarabb kikapcsol. de csak emiatt pufferelni a melegvizet, hát eléggé költséges és helyigényes megoldás.
Nem egészen. Vegyük a fatüzelést. Ahhoz, hogy 100kg fából kivedd a maximális teljesítményt, nem mindegy, hogyan égeted el. Az a jó neki, ha ég mint a barom, hosszú lángnyelvekkel. Ez egy kazánnál azt jelenti, hogy akár 90-95 fokos vizet is elő fog állítani, mait Te közvetlen fűtésre nem fogsz tudni használni, viszont egy puffertartályba el lehet tárolni, és csak a szükséges mennyiséget veszed ki. Ha a száraz akácfát jól égeted el, akkor kb 5kWh energiát ki lehet belőle venni kilónként. Ha csak pislákol, akkor sokkal kevesebbet. Mindkét esetben el fog égni.
A gázcirkónak is ugyanígy megvan, hogy mikor a legnagyobb a teljesítménye. Ha meg nem kondenzációs, akkor nem nagyon szabad alacsony hőfokon járatni, mert tönkremegy, kilyukad a lecsapódó gőztől. Tehát ha leszigeteled a házad, és elég lenne a 40 fokos radiátor, akkor más nem célszerű közvetlen a gázkazánról járatni. Oda már kell egy nagyobb tartály, ami hidrováltóként is funkcionál, meg pufferként is, abba csinálsz 70-80 fokos vizet, amit egy keverőszelepen veszel ki, és csinálsz 40 fokosat. A spórolásba bele kell számolni a kazán élettartamát is, főleg, ha régi, mert annak cseréje 1 milla körül mozog mindenestől.
Szerintem is így van. Bár nem értek igazából hozzá, de valamit valamiért... A többi csak vakítás... Lehet játszogatni puffereléssel, meg mindenféle okosságokkal, de a lényeg valóban az, hogy a fűtéshez meleget kell csinálni... Persze, lehet mérlegelni, hogy mi a jobb: egy nagyobb beruházással kisebb üzemeltetési költségeket érni el, vagy egy olcsóbb beruházással magasabbat elfogadni. Kinek mi a jobb. Fizetni így is úgy is kell. Olyan nincs, hogy olcsó legyen a beruházás és az üzemeltetése is alacsony. A kettő egyensúlyát kell megtalálni, optimalizálni.
Valami szeget ütött a fejembe,éspedig az hogy mindegy milyen rendszert csinálunk egy adott házban, ahhoz hogy 22 celsius fok legyen pl úgyis így is le kell adni a kw számolt hőteljesítményt.
Tehát hiába teszek én be puffertartály,hidrováltót és bármilyen okosságot stb spórolni nem fogok vele! Ezt persze hagyományos gázcirkós rendszerekre értem.
Az ábrázoló geometriából semmit sem értettem, viszont ügyesen puskáztam, és akkoriban jól fogott az agyam. Amiatt nem mentem autóközlekedési technikumba autó szerelő szakmunkásként, mert nem tudtam megérteni harmadikban autószerelőként az automata-fél automata sebbeségváltók müködését. Üdv:
A: gyors nyitó szabályozóval B: gyorsnyitás szabályozó nélkül C: softlite nyílás szabályozóval D: softlite nyílás szabályozó nélkül E: gyorsnyitás fojtószeleppel M: gyors megnyitás a Modureg segítségével N: Softlite nyílás a Modureg-lel P: gyors megnyitás High-Low-el Q: softlite nyitás High - Low T: softlite nyílás fojtószeleppel
Az a softlite valami lágy v. puha indítást jelenthet.
Nyugdíjasnak is adnak hitelt. Én idén pályáztam a NFSI-nél kazáncserére, meg is lett valósítva és karácsony előtt már a számlámon volt a támogatás összege. Síma mezei állampolgár vagyok, párt kapcsolatok nélkül. Ne ülj fel ezeknek a pletykáknak.
A pályázatos részét cáfolnám, nagyban nyilván igaz, de kicsiben nem foglalkoznak pártállással, több embert is ismerek aki kapott EU-s pénzt kazáncserére, napelemre, vállalkozáshoz autóra, pedig igencsak a barikád másik oldalán harcolnak.
Másrészt nem lehet a készülék elé berakni egy egyszerű szűrőt ami megfogja a koszt?
Étinél ÁTMENETI megoldást hozhat egy kocogtatás is, hátha.
1,5millió fényében simán javíttasd meg, vagy tényleg vegyél egy komplett tartalékot 20ezerért.
Amúgymeg 1,5millió helyett vegyél egy klímát 250ezerért és fűts azzal. Ha jól látom van egyéb fűtési módod is, azt tartogasd a nagy hidegre, majd a tapasztalatok birtokában következő évben veszel mégegy klímát oda ahonnan hiányzik.
Szívesen biznám szakemberre a javítását, csak egyelőre, még nem találtam meg, emiatt nem is használom a gázkazánt.
Elgondolkoztam azon, hogy tisztitás esetén, a szerelő arra hivatkozhat, hogy ő megtisztitotta, vagy lecserélte a teljes szelepet, és akkor müködött.
Arra nem vállalhat garanciát, hogy a harmincéve felszerelt gázcsövek, tehát a teljes gázvezeték, beleértve a gázkészülék vezetékét is, belülről korrodálhatott és emiatt a drágán megjavítatott készülék ismét meghibásodik.
Ez eddig a róka fogta csuka esete!
Teljessen új készülék, mindennel együtt 1.500.000.-Ft körül megoldható lenne.
Nagyjából 18 hónap alatt össze is jöhetne. Kölcsönt nem kívánok felvenni, meg különben is nyugdíjból élőnek, nem folyósitanak.
Az EU pályázatokat, szerintem, meg csak kebelbelieknek hirdetik meg célzott levélben. Az Interneten csak lejárt pályázatok szerepelnek.
Jovedelmi viszonyaim alapján semilyen segélyre nem vagyok jogosult.
Az ingatlan tulajdonos fiam jövedelme anyira bizonytalan, és kevés, hogy arra egyetlen épesszű bankár nem biztoitana hitelt, jelzálogba pedig szintén nem megyünk bele, mert ez ellenkezik a haszonélvező, azaz jómagam elveivel.
Úgy, hogy ebben a kérdésben is BUÉK= Bízd életed újra Krisztusra!
A mágnesszelepebe szennyeződés került, és nem tud lezárni. Az a baj, hogy áramtalanítás után sem, csak a készülék előtti gázcsap elzárásával. Jófogáson vadássz egy komplett szelepet bele. Vagy komplett kazánt, sokszor olcsóért vannak. A szelepblokk cseréje házilag kisebb veszély, mint szétszedni a szelepet, de bízd gázszerelőre.
Hiba jelenség inditásnál szabályszerűen müködik kattan , ahogy kell.
Az első felfütés után a főláng csak részlegessen áll le a főégősor alacsony intenztással tovább ég.
Milyen részegysége felelős a leállitásért. Ha jól tippelem a mágneses tekercs nyítja a gázszelepet, de mi a neve annak az alkatrésznek, ami a szelepet rendesen be zárja. Az első felfűtésig szabákyszerúen indul, felfűt és a kikapcsolásnál, nem áll le. Mi lehet a hiba oka?
És tényleg! Van ahol így árulják sajnos. Volt főnököm hozott egyszer hőcserélőt egy szerelvényboltból, gyanús volt nekem hogy piros alkoholos filccel volt ráírva hogy: 30kw. Mondtam neki, hogy inkább beszéljük át a tervezővel ezt a dolgot. Víz-víz hőszivattyút választott volna le az alacsony hőmérsékletű hőleadókról kb 5 fok hőlépcsővel a primer és a szekunder között. Végül hozott egy durván hatszor akkorát.
Üdv, Van egy 1991-es évjáratú ACV Delta 15 HRN kazánunk ami 18,7 kW-os és ez szolgáltatja a használati melegvizet (konyha, zuhany ill külön egy kád), valamint táplálja kb 50 m2-en a padlófűtést és a 3 hálószobában, és a fürdőkben a radiátorokat.
3 éve a szerelők egy karbantartáskor javasoltak cserét egy Buderus GB 162-25 S135 re (25 KW) de a csúnya anyagiak miatt ez eddig elmaradt. (átmenetileg Belgiumban élünk és a Bokros csomag óta megmaradtunk igen költségérzékenynek...) Viszont ha igaz akkor a kazánok másként működnek mint a borok, így lehet, hogy hamarosan inkább fiatalítanunk kellene. (? :) )
A kérdésem, hogy milyen javaslatotok lenne a meglévő kazán kiváltására, hátha itt a környéken is elérhető nem brutálisan drága (beszereléssel együtt) kazán.
Nézegettem az itteni Teszt magazint abban a Viessmann kazánt jó vásárnak tartják ár érték vonatkozásban.
Például a Vitodens 222 típusból néztem az ismertetőket és azon töprengtem, hogy a 19kW-os elég lehet-e, vagy a 26 kW-ost kellene választani?
Egyelőre nem tudom, hogy egyáltalán milyen árban vannak ezek. Tudom, hog ya kazán ára egy dolog, a kémény kibélelése, átszerelések az egy másik jelentős költség. De minden ötletet, javaslatot köszönettel fogadok, hogy fel tudjak készülni egy konkrét árajánlatkérésre. Köszönettel és Boldog Új Évet Kívánva, Tamás
Ja nem. Kitakarította a gázszelepet és azt mondta ennek így mennie kell. Elment és kb 10perc múlva megint kikapcsolt. Igazából holnap találkozunk és szivem szerint hozagném másik készüléket, mert nekem ez a rozsdás story sántít. Csak nem szeretnék kellemetlenkedni sem ha tènyleg a rendszer hibája.
A napokban szereltettünk be egy fèg gázkonvektort ami gondol egyet ès egy kattanás mellett elalszik mindkèt lángja. A gázszerelő azt mondja hogy el vannak rozsdásodva a csövek mivel sokáig nem volt használva ès elzárja a gáz útját. Ez létezik? Ha igen akkor hogy lehet hogy képes órákon keresztül zavartalanul működni?
Hát a 10 éves Vaillant-omnál még semmit sem cseréltek pedig rendesen ki van használva. Akkor számíthatok itt is egy 40 ezres motor/szivattyúcserére? :(
Megoldódott a kazán problémám, köszönöm a segítségetek
Azért verte le folyton a fi-relét mert a 6 éves motor / szivattyú a kemény víz miatt valahogy tönkrement és csepegett belőle a víz. Teljes motorcsere történt, most megfelelően működik, szerencsére nem volt komolyabb gond. Bár nem értem hogy egy 6 éves motor hogy tud tönkremenni. :(
Most az nem világos még, hogy ivóvízre van fehér színű is. Nekem kék van fent jelenleg, ami rossz, leenged. Van jelentősége a színeknek ezeknél a tágulási tartályoknál?
A hőlépcsőn a primer oldal dT-jét és a szekunder oldal dT-jét érted, vagy pedig a két oldal közti különbséget? A hőcserélőnek elégnek kellene lennie, csak kérdés, hogy hogy vannak beállítva a tömegáramok? Egyáltalán, a "szaki" foglalkozott vele, vagy ő is csak annyit tudott, hogy az 30kW-os?
Kazánt kiszolgálja, csak nagy lesz a hőlépcső. Ha azt szeretnéd, hogy minél kisebb legyen a hőlépcső , akkor jelentősen túl kell méretezni a hőcserélőt.
Tabletről nem tudok most rajzolni, de megpróbálom leírni, ha nem érthető később lerajzolom.
A vegyestől jön az előremenő cső, majd egy T idom van ahol a vegyes kizárható golyós csappal. A T idom "szárán" van a gázkazán és itt van egy keringető szivattyú, ami úgy van bekötve, hogy a 2"-os cső meg van kerülve egy kis szakaszon, ha jól emlékszem 1"-os csővel. Ez a kis szakasz teljesen kizárható 2 golyós csappal a szivattyú előtt és után, ha megy a vegyes ki is kell állítólag. A visszatérő szintén egy T idom, aminél a vegyes kizárható. A vegyesnél a visszatérő ágban van a szivattyú. Kint a vegyesnél vannak még szelepek, de azt most nem tudom megnézni pontosan mik.
Pontosan hogy van összekötve a vegyes és a gáz? Egy rajzot dobj fel. Mert ha külön keringető van a vegyeshez és a gázhoz, akkor lehet, elég lenne visszacsapó szelepet berakni, és naponta egy-kétszer megmozgatni a vizet a vegyesben.
Illetve az vetődött még fel bennem, ha már szóba került egy hőcserélő, hogy beépítenék egyet és nem egy zónaszelepet.
Jelenleg 2"-os csövek vannak a vegyeskazántól a gázkazánig majd ahogy távolodunk a kazánoktól vékonyodnak. Anno gravitációs volt a rendszer, de most már szivattyúval megy. Leszűkíteném a csöveket a hőcserélőhöz, mert annak 3/4" a csatlakozása és a vegyestől jövő meleg ágat összekötném a hideggel egy sima golyós csappal amit ha otthon vagyunk zárva tartunk, ha elutazunk kinyitunk, illetve kizárható lenne a hőcserélő is golyóscsappal. A vegyesnél lévő szivattyút pedig bekötném egy időkapcsolóba, ami mondjuk egy nap 2-3x 1 óráig forgatná a vizet így nem tudna befagyni. Így nem kellene fűtenem a kinti vizet.
Nem, mert ez ivóvizes tágulási tartály, a melegvíz előremenőben egy T-csatlakozóval elosztva. Tehát a bojlerhez tartozik. De nem tudom hogy nem túl nagy-e ehhez?
Családi házba mennyire szoktátok lekorlátozni a bejövő víz nyomását? 4-5 bar?
Továbbá van egy 150 literes villanybojler ami mellett van egy 24L-es kék tágulási tartály. Ez szerintem rossz, így cserélném. Az lenne a kérdésem hogy ez nem nagy ide, nem elég egy kisebb? Továbbá mennyire érdemes "felfújni"? Ha jól tudom 2bar a gyári felfújás, de ha 5 bar a rendszer akkor szerintem ez kevés. Mi a szály erre?
köszönöm a tanácsokat, meg mindenkinek, aki szurkolt, sikeresen kicseréltem a wc öblítő szelepet.
Végtelenül simán ment:
a kb. 60 centi hosszú svédfogóval finoman megindítottam, majd az állítható franciakulccsal folyamatosan kicsavartam az öblítő szelepet. Nem tört el. Majd vaskefével a csőben megtisztogattam a menetet, teflontömítő az újra csapra, betekertem a helyére, szarakodás alatta a wc csészébe vezető műanyag csővel, stb.
Igazán hibátlan lett volna, de... kipróbálás előtt meg kellett volna nézni, hogy biztos jól van-e beigazítva a wc csészbe a cső. Nem volt. 3 liter vízben pancsolatam próba után a felmosóval :)
Mofém kézi csapot tettem bele, egyszerűbb, és csak 5000 forintért kaptam mofém minőséget, a megnyomós, víznyomással záródó utángyártva lett volna ennyi, vagy Schell 12.000 ért.
Jó lenne tudni, mekkora radiátorok vannak, és azt is add meg, hány négyzetméteres helységben. Szerintem a radiátorok nem alacsony hőmérséklethez lettek méretezve, hanem a vegyeskazán 60-70 fokos vizéhez.
Jó lenne pontosan tudni, mennyi a radiátor oldalon a hőcserélőnél az előremenő és a visszatérő ág hőmérséklete, illetve mennyi a kazán előremenő és visszatérő hőmérséklete.
A lakásköri szivattyút próbáld meg több fokozatban is.
A zónaszelepet mondjuk egy csőtermosztáttal lehet vezérelni? Ha igen, akkor mondjuk beállítom, hogy 2 foknál ne engedje jobban lehűlni a csövet és kész?
A kazánház zárt, egyedül a tető alatt tud bejönni kívülről levegő, mert nincs födém, csak egyből a tető és azért vannak rések.
A csövek pedig egy szintén zárt, de nem fűtött és használt műhelyen és egy előröl nyitott tárolón keresztül mennek be a házba.
Házvásárlás (140m2) után ez évben készült el a fűtési rendszer. Ez az első fűtési szezonja. A régi fűtéscsövek megmaradtak, az alumínium radiátorok is (nem voltak annyira régiek), illetve a 3 éves vegyes tüzelésű kazán is.
Unical KONe C18-as kondenzációs kazán lett beépítve északi szondával ellátva egy 100 literes meleg vizes hőtárolóval. A kivitelező javaslata alapján a gáz és a vegyes tüzelésű kazán szét lett választva. Úgy, hogy a vegyes maradt a régi rendszeren, az Unical pedig egy hőcserélővel csatlakozik a régi rendszerhez. A kazánból vagy 30 cm cső jön ki, aztán következik a hőcserélő. Azt mondta, hogy ez azért jó így, mert a gázkazán így nem tud szennyeződni a vegyesről, illetve a "nagy rendszer" nyitott, a kicsi meg zárt. A hőcserélő egy ALFA LAVAL CBH16-25H 30kW.
Beköltözés után azt tapasztaltam, hogy a ház lassan melegszik fel, nem úgy, mint a régi házunk, ahol még "normál" gázkazán volt. De ezt még betudtam az északi szondának, és hogy alacsony hőfokú vizet gyárt a rendszer, ezért a radiátor is langyos és pont ettől gazdaságos. Így a napszakhoz és életvitelhez igazodó programozást megszüntettem, mivel a rendszer lomhasága nem bírja és helyette 22-04 óra között 22fok, ezen kívül 23 fokra van állítva a termosztát.
Az elmúlt egy-két héten, ahogy bejött a tartós 0 fok, azt vettem észre, hogy a hőmérséklet nem megy 23 fokra fel. Hiába indul el a kazán hajnali 4 órakor, még délelőtt is csak 22,4 van, sőt, este is 23 alatt marad valamivel, pedig már vagy 14 órája fűt folyamatosan.
Azt figyeltem meg, hogy a kazán kijelzőjén 56 fokos hőmérsékletet látok (vagyis a saját köre ennyi), de a nagy kör csak 40 fokos a vegyes tüzelésű kazánnál lévő mérő szerint. Ha befűtök a vegyessel, akkor 60fokos szokott lenni a víz, ha megpakolom, akkor megy 80 fokra fel. De ekkor a radiátor tűzforró. A 60 az a kellemes, ami meleget is ad és a hőmérséklet is emelkedik.
Attól félek, hogy ha bejön a tartós mínusz, vagy olyan hideg lesz, mint volt tavaly januárban a -10-15 fokkal, akkor még tartani sem fogja tudni, hanem hűlni fog a ház, mert a radiátorokban lévő vízhőfok kevés lesz. (Megoldásként nem azt szeretném hallani, hogy fűtsek a vegyessel, mert az csak tartalék és hobbi fűtés, nem arról akarom a fűtést megoldani, azért lett direkt kicserélve a gázkazán.)
Mi lehet szerintetek a gond? A hőcserélő nem tudja leadni a kellő hőmennyiséget?
Mit kellene változtatni?
Normális egyáltalán az, hogy folyamatosan megy a kazán leállás nélkül? (Amúgy ez a probléma már kora ősszel is fennállt, akkor 21 fokról kezdtem el próbálgatni a fűtést és ugyanúgy fél nap kellett neki, hogy fél fokot megmozduljon.) Meddig fogja azt bírni, hogy 18 órát megy minden nap megállás nélkül?
Üdv! Grohe beépített wc tartály kis öblítés gombja csak néha működik.. Esetleg van valakinek ötlete, mi lehet a hiba? Úgy láttam, csak egy kis cső jön a nyomó panelből. Mi lehet az oka?
Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban: van egy Vaillant atmoTEC pro kombi kazán a lakásban. A hibajelenség: melegvíz engedésekor egyszer csak jéghideg víz kezd jönni, kazán leáll és nem is indul újra, csak reset után. Egy időben kiírta, hogy F36 hibakód, mostanában már nem. Nem ír ki semmit, hanem egyszer csak nincs melegvíz. A szerelő már kitisztította, cserélt benne tegnap hőérzékelő kapcsolót is. Azt mondja lehet, hogy panel hiba, ami hát árban már húzós lesz. Fürdeni, tusolni, mosogatni már egyszerűen lehetetlen :O
Valakinek valami tippje, ötlete?
Egy hozzáértő Vaillant szerelőt keresek, aki meg tudja csinálni, jelenleg csak találgatások vannak :O 10-15-30 ezer Ft kiadások után.
Előre is köszönöm!
(ha szerelő vagy privátban írj légyszíves! helyszín: Budapest, 16. ker.)
Kézrátéttel a kb hőmérsékletek, kazánból kilépő 55, előremenő a hőcserélő után 40-45, visszatérő a hőcserélő előtt 25-30, visszatérő hcs után 35-40. Én úgy látom a hcs szépen működik.
Valóban csak az érződik, hogy a saját elképzelésed igazolását várod el.
Látszik az összevissza dolgokból.
Először még a radiátor visszatérőt bele akartad kötni a padlóba, most meg félsz, hogy széthullik a padlórendszer.
Két probléma lehet a betonban lévő csövekkel.
Egyik, hogy oxigént enged a vízbe és károsít ezt azt a rendszerben. Ha megtartod "temperálásra" ugyanúgy megmarad.
A másik, hogy kilukad. Mitől?
Nagyon egyoldalúan állsz a kérdéshez a hideg elűzését kizárólag a fűtés oldaláról közelíted meg, közben pedig egyik alapproblémád a sok fogyasztás.
Ha a múltkori -6-7 fokos hidegeket tudta a rendszer úgy, hogy kikapcsolgattad akkor a fejem teszem rá, hogy 100ezer FT-ot, (de 10centivel akár jóval kevesebbet is) felszórva a padlásra röhögve bírná a telet, persze padlót nem üzemeltetünk szakaszosan, hanem mennie kell állandóan. Így lesz a leggazdaságosabb is.
Valaki említette a problémát, hogy esetleg nem tudod lefelé mennyi szigetelésed van, ott veszhet el hő. Ez igaz, erre jó (átmeneti és szükség), hogy az aéjzat szigetelés jó mélyre leviszed. Így alakítasz ki a házad alatt a földből egy jó kis hőtároló tömböt.
Ha kicsit pontosabban leírtad volna a házad szerkezeti elemeit már biztos lett volna szedettvedett hőigényszámítás is, a padló hőmérsékletét pedig lehet mérni (már akinek van hőmérője) és pár egyszerű számolással kiderülhet, hogy mekkora felületi hőmérséklettel mit tudsz elérni a házadban.
Azt sem tudjuk, hogy most csak langyi a padló, vagy rendesen égeti a talpad és az is kevés?
„Háááát, tegyük már tisztába a dolgokat,” ezt én úgy értettem, hogy kapom a tippeket a házról, amivel én teljesen tisztában vagyok, hiszen a szakmám! Úgy tudom évekig nem használták a fűtést, csak minimálisan, mert kandallóval fűtöttek. Megmondom őszintén, én úgy érzem, ha bejön a -10, ezen rendszer mellett megfagyunk és drukkolok, nehogy behaljon a télen, mert jövőre a padlót is fel akarom újítani, a szelepekre gondolok. Az osztókon golyós csapok vannak és mindegyik nyitva van. Ilyen időben a nappalim sincs túlfűtve és ha leveszek belőle, mert csak ebből tudok, hogy több jusson a most hideg helyiségeknek, akkor a nappalim sem lesz komfortos. Hőmérőm nincs, de veszek egy csőhőmérőt. A kazánom max 55 fokkal működik, ha bekapcsol. Nagyobbra nem merem venni. A termosztát 21-re van állítva és mióta fórumozok az éjszakait 18-ról 20-ra állítottam. Kézrátéttel a kb hőmérsékletek, kazánból kilépő 55, előremenő a hőcserélő után 40-45, visszatérő a hőcserélő előtt 25-30, visszatérő hcs után 35-40. Én úgy látom a hcs szépen működik.
A rajzról csak annyit, hogy persze igazad van én sem úgy gondoltam, hogy a kazánt fordítsuk meg, csak aki így tervez az a másik oldalt is megfordíthatja, vagy fordítva rajzolhat be egy szivattyút és utána csak egy bocsi, értsd jól! Akkor minek a terv.
Majd megjelenik az az elektromosk nagymester aki egy relével megoldja két kazán kaszkád kapcsolásást. Ezek után mi ez neki, ez is egy relé oszt jó napot.
mégegyzer leírom neked külön: szigetelt házban nincs olyan hogy padlótemperálás.
22 fokos szobában 28 fokos padló az 60W/m2. Egy rendesen szigetelt háznak ekkora hőigénye kb -10fokban van. és a 28 fokos padló az épphogy langyos, mezítláb kényelmetlenül hideg. és ez mínusz tízben. nulla fokban már 25-6 fokos padló is elég a komplett fűtéshez. mit csinálna a radiátor?
ez egy nagy sajnos. és ugyanez az ember az, aki lebeszéli a padlófűtésről az ügyfelet, meg rakar mellé radiátort is, de amikor a két szivattyú, hidrováltó, relébox, keverőszelep téma előkerül, akkor közli hogy kell egy villanyász, és eltűnik.
Amire én fogom a padlófűtést használni, csak épp temperálás, akkor nem lebegteti, de a hálóban akkor is lezárom. Laktak emberek, tiszta penész volt mind a két háló és a fürdő. Tudom hőhíd! majd megszűnik a szigeteléssel, már most is csak picit jelentkezett. Komolyan, Te elolvastad rendesen a levelem, hogy milyen az én padlóm?!
Háááát, tegyük már tisztába a dolgokat, most már leírok mindent, csak nem akartalak terhelni benneteket ilyen apró-cseprő dolgokkal, mint pl a külső szigetelés :). 15 cm-t tervezek, de min 10, ha nem nyerek pályázatot és szeretem a padlófűtést!!!
Ennyi elég lenne, de elmondom a részleteket. A házat ebben az évben vettem, pontosan 30 éves a padlófűtéssel együtt. Uniform 30-as téglából épült, vakolva van. A padlófűtést a tulaj csinálta házilagosan. A 100 m2-en mindenhol hidegburkolat. A konyhában, a FÜRDŐBEN, a 2 hálóban, a WC-ről nem is beszélve meg lehet FAGYNI! A háló nem lenne érdekes mert télen is kicsit nyitott ablakkal alszunk, de nappali tartózkodásra nem alkalmas, télen. A több mint 40 m2-es nappali, ami egészen jó.
Na most, a házi barkácsolású padlófűtés cseréje, v. újra építése 100 m2-en, azt hiszem nem kell mondani, hogy miért nem! A ház 2/3-a alá van pincézve, apropó, ami a padlással együtt tök hideg, tehát nem fűtöm! Így nem maradt más választásom, mint a padlófűtés kiegészítéseként a radiátor. De még a kivitelezés sem olyan egyszerű mint más esetben a pinyóból felállással, mert még a falak töve is meleg. Nem lehet csak úgy lefurni, mert ott is csövek vannak. Már hetek óta figyelem reggelente, a fűtés indulásakor, hogy hol hideg, ahol esetleg le lehetne fúrni. Az öt felállásból csak egynél mernék lefúrni. Marad a vésés, cső keresés, fúrás. Nem úgy indultam, hogy majd én csinálom! Két fűtésszerelő volt kint, ebből az egyik ismerős. Az első, nekem laikusnak is elfogathatatlan dolgokat mondott, a másikkal megegyeztem, de sajnos nem hív vissza és nem veszi fel a telefont. Így határoztam, hogy megcsinálom, csak egy nyomorult rajzom legyen, ami nem horrorisztikus, rádiós vezérlés és egyéb túlkombinált terv, hanem józan paraszti ésszel, egyszerűen összhangba hozza a két fűtést. Mikor én dolgozom egy családi háznál, akkor szokták a szakik a gépészet csinálni. Hát láttam én már csodákat, pl legutóbb Óbudán egy passzív házban. Hát, az enyém nem az, de apránként majd eljutok oda, hogy egyre kevesebb energiát fogyasztok. Tervbe van majd a napelem is. Vagy kimegyek a kertbe fúrok 4 kutat v. ások 10 hosszú árkot és megszívom a kicsi földünket, v. mást, ha így megy tovább! Na jó ez csak vicc volt!
A rajz amit javítottként fölraktár ua. mint az enyém, amin a piros nyíl van.
Azt sem értem, ha valaki csinál 1 rajzot (amit a netről szedtem) hogy cserélheti meg az előremenőt a visszatérővel, mikor még a kazán pontos típusát is megadja! (csak a Junkerst hagytam rajta)
"Kellett terv a fűtésről, már nem emlékszem miért, mindegy."
Hát vannak rossz tervezők is.
A tervnek egyébként nem az a lényege, hogy jó e az a projekt vagy sem, hanem az hogy a szakik annak alapján úgy készítsék el , ahogy a tervben van.
Egy tervet felül lehet bírálni, erre van a tervzsűri.
Tehát az ürge túltervezte a radiátorokat, ahogy látom a fele lett beépítve és annak is a harmada nem volt használva, akkor 0,5 x 0, 66 = 0,33 , tehát 2 /3 - dal többet tervezett be ... ez bizony durva hiba.
Az itt tevékenykedő ép. gépészek vajon mit szólnak ehhez.
Azonkívül, hogy fűtést tervezni nem könnyű, így sokan eleve nem is vállalják. Vagy mert a megrendelő nem hajlandó annyit fizetni mint amennyibe az kerülne.
Van egy másik nagy hibája is a tervezésnek : nyoma marad.
Ha fejből csinálják a szakik, akkor lehet így is és lehet úgy is.
Ennek ellenére csak terv alapján érdemes dolgoztatni, de a tervet mindig kritikával kell kezelni.
Örököltünk egy házat, ahova nemsokára beköltözünk és a fűtési rendszerrel kapcsolatba merült fel bennem kérdés. Most egy vegyes+puffer és egy gázkazán van üzembe állítva. A gázkazán a házon belül található a vegyes viszont a ház mellet található melléképületek közül a harmadikban van. Ezek össze vannak építve a házzal, de fűtés egyikben sincs kialakítva. Fám van bőven ingyen, így amikor lehet azzal fűtenénk. Viszont többször van olyan, hogy 1-2 hétre külföldre kell utaznunk, amikor nem tudunk a vegyessel fűteni. A puffert teszteltük 15 fokos hőmérséklet tartása mellet 2-3 napig ment róla relatív enyhe időben a fűtés. Szerintetek nagy hidegben, ha nem tudunk a vegyessel fűteni nem fog szétfagyni a rendszer? Vagy ki lehet úgy alakítani a rendszert, hogy minimálisan temperálja a gáz a vegyest, hogy ne legyen ilyennel gond?
kb. 20 éve építkeztem. Kellett terv a fűtésről, már nem emlékszem miért, mindegy.
Ember megrajzolta, én sokkot kaptam. Elmondtam neki, hogy PTH38 3X jobb, mint a B30, a betonfödémen meg lesz 10-20cm gyapot. Errő ő, hogy ez őt nem érdekli, így szokta, ennyi lesz a terv. Leszartam, kifizettem, elmentem radiátorokat venni, pont a felét, mint amit írt. Azóta kb a 1/3 a radiátoroknak soha nem volt kinyitva sem, a kazán simán elviszi 60fokos vízzel így is a házat a legnagyobb hidegben.
És ez egy ajánlott, menő, jó tervező volt annak idején a környékünkön.
Na ezek az emberek -ahogy hallgatom a tapasztalatokat a mai napig működnek, dolgoznak, oktatják a fiatalokat. Nagyon nagyon kevés az az üdítő kivétel amikor az újdonságokra nyitott és értőn tervező, dolgozó emberről hallok. Ez a szomorú.
csak pont erről van szó, hogy egy szigetelt téglaházban minnél jobb a szigetelés, annál kevesebb a haszna a rugalmasságnak.
a rugalmasságot sokan egyszerűen azért hajszolják, mert néha képes pótolni a tervezést. teszünk nagy radiátort, aztán majd letekerjük ha kell. padlófűtéssel ez nem megy, azt muszáj rendesen megtervezni, és ha rosszul tervezték, akkor nehéz kijavítani.
Tudjuk be annak, hogy a radiátoros fűtést sokkal többen ismerik, és valóban rugalmasabb, mint a padlófűtés. Ha valakinek nem tetszik a padlófűtés, azt nem fogod tudni meggyőzni, főleg, ha már megvette a radiátorokat is. Marad az, hogy legjobb tudásunk szerint segítünk egy olyan rendszert kiépíteni, hogy meg legyen vele elégedve, és ne mondja azt, hogy a fórumon olvastam azt a sok hülyeséget. Még valami, nem tudjuk, min van a beton alatt. Ha nincs meg a kellő hőszigetelés, még lehet drágább is a padlófűtés, de ez már egy másik történet.
Ha a levegő szökött el és te vízzel pótolod, akkor csökken a tartály hasznos térfogata, nő a nyomásváltozás, és elérhetsz egy pontig ahol a biztonsági szelep elengedi a túlnyomást meleg rendszeren, de lehűlve már nagyon leesik, levegőt szívnak az automata légtelenítők, levegő válik ki a vízből, letilt a kazán hogy alacsony a nyomás.
Ha az elveszett vizet levegővel pótolod akkor a levegő kinyomja a vizet a tágulásiból, de csak addig a pontig ameddig a benne lévő membrán engedi, utána a tartályban hiába van nyomás, a rendszeren nem feltétlenül lesz, lásd az előbb felsorolt hibákat.
ha egy hőleadó helyett valaki kettőt épít ki, és bonyolítja az életét a kétféle hőmérsékletű vízhez tartozó bonyolult rendszerrel, azt ne zavarja már padló "nagy fogyasztása"
próbálom mindig felhívni a figyelmet, de valamiért nagyon nem esik jól senkinek, hogy a padófűtéssel kapcsolatos emlékek, megérzések nagyon félrevisznek, mert egy olyan korból származnak, amikor ismeretlen volt a hőszigetelés, meg a normális ablak.
egy b30 falú 90m2 kádárkockában sofa 2.8 ablakkal, szigeteletlen beton födémmel, padló alatt nulla szigeteléssel elment évi 3000m3 gáz. És kellett vagy 120W/m2 fűtés. Amihez bizony egész meleg padló kellett, mondjuk 35 fokos. Ami egészségtelen, és lebegteti a port, és nem bírja a faburkolat csak a csempe, de jó meleg érzés a talpnak.
viszont most, a 21. században, egy ilyen 90m2 ház elvan évi 800m3 gázfogyasztással, mert min 10cm szigetelés van a falon, padló alatt 20cm, födémen 30cm gyapot, 1.0ás ablakok, és akkor még nem is mentem el komolyba. És így max 60W/m2 fűtés kell, de inkább kevesebb. Ami kijön 28 fokos padlóval. Ami nem egészségtelen, nem lebegteti a port, lehet rá faburkolatot tenni nem csak csempét, de zokniban már egyáltalán nem érzi az ember kellemesen melegnek.
ha teszel még mellé radiátort is, akkor még 27 fokra sem fűtheted a padlót, csak mondjuk 23-ra. azt meg minek?
Ha jól emlékszem, a padló lustasága és nagy fogyasztása volt az alapvető probléma, ezért lesz kiépítve radiátor is. Ebben az esetben én azt tenném, hogy a padlót langyosan tartanám, mert emeli a komfortérzetet, és lassítja a lehűlést, a temperálást a radiátorokra bíznám. A bal oldali cst a padló visszatérőjében szolgálna arra, hogy az bekapcsolja a kazánt, ha hűlik a padló, de ez így valóban nem fog jó lenni. Lehet, elég lenne helyette egy kapcsolóóra, ami pl 2 óránként fél órára bekapcsolja a kazánt (bár időjáráskövetőre lenne jó megcsinálni a kapcsolgatást).
Jogos. Hogy lehetne mérni a padlót? Az ötlet az volt, ha lehűlik a padló, akkor bekapcsolja a kazánt. De a szabadon álló cső előbb lehűlik. A keringetőt el kellene előtte indítani, és utána eldönteni, kell-e fűteni a padlón. Van ötleted rá?
Sziasztok. Tágulási tartállyal kapcsolatban érdeklődnék ismét.Elvi kérdés,hogy megértsem. Egy adott nyomás van a rendszerben ( a feszmérő 0,8 bárt mutat). Mi a különbség ha a víz oldalról töltök bele 0,2 bárt lesz 1 bar vagy a levegő oldalon nyomok rá 0,2 bárt. akkor is 1 bár lesz. Köszönöm.
A tv készülékek hajnalán / 67 - 69 ben / volt egy szomszédom olyan házhoz járós tv szerelő. kettőévente cserélt autót, házat épített.
Nekem 69 -ben lett tv ém és 1980 -ban autóm.
Az első fekete fehér készülékben kétszer volt elektroncső csere, mind a kétszer a PCL - 80 -as. Azóta 4 tv volt már, de csak a az elsőt a másodikat javíttattam, a többit nem, állják a sarat.
Bocsi, hogy zavarlak, de gáz van a rajzommal. A netről szedtem az eredetit. A Junkers kazánoknál fordítva van az előremenő és a visszatérő mint ami a rajzon van. Megy a levesbe az egész rajz, vagy csak véletlenül lett elrajzolva? Csak jó helyre kell rajzolni, vagy a berakott cuccokat is át kell tervezni?
Fürdőszobába szeretnék törölközőszárítós radiátorból leágazni padlófűtésnek, kb 5nm felületre. Milyen szelep kell nekem a radiátorból kilépő visszatérő víz hőmérsékletének korlátozásához? Illetve mi lenne a kötés módja?
Előlap le 2 vezeték le , gomba le . másik fel 2 vezeték vissza . Ha így sem működik akkor valószínű őrlángtartó mágnes . EZT CSAK SZERELŐ TUDJA MEGCSINÁLNI.
Sziasztok! C21es kazán ma reggelre leállt...őrlángot nem tudunk csinálni, de az a furcsa,hogy vejem úgy próbálta beindítani,hogy a termosztát fel volt véve,és amikor volt őrláng,nem indult el a fűtés...a viz viszont 65 fokon van? -szerinte- hőgomba vagy mi az ott az oldalán lehet a hibás? mert az van itthon, másikban már cseréltünk is házilag,telefonos segítséggel - de sajnos ő most nem elérhető. köszi
Csak, hogy lássátok milyen szinten vagyok ezekkel a szelepekkel, termosztáttal, szivattyúval stb-vel, nem tudtam értelmezni a kapcsolós dugvillát, ami a szivattyúmat indítja a csőtermosztáttól vezérelve míg meg nem találtam meg ezt a rajzot. Nem mertem megkérdezni, mert cikinek éreztem. Így a rajz alapján, csak mosolyogni tudok magamon, hogy milyen TÖK egyszerű!
Bocsi, de biztos jó amit rajzoltál, de nekem laikusnak csak úgy érthető, ahogy a rajzomon van. Egyértelműen le van rajzolva mi hova vezet, mi mit vezérel, mit hova kössek. Én ebben a szakmában csak így tudok eligazodni.
Köszönöm! Számomra is átlátható, tudom mit hová, így meg tudom csinálni és külön körön maradnak és nem megy rá ingem-gatyám. Több mint valószínű ez a projekt januárba lesz kész, ha az elektromos bekötéshez érek és esetleg megakadok, megkereslek, ha nincs ellenedre!
Köszi, de ez nekem tényleg "móriczka", nem tudom mit, hova. Eldöntöttem, nem vezetem vissza, külön körön hagyom a két rendszert az előbbi rajz szerint megcsinálom.
Az a ferdén áthúzott doboz ott lent egy 230V-os relé. A kazánt vagy a visszatérőbe betett csőtermosztát, vagy a relé kapcsolja be. Ha a szobatermosztát bekapcsol, akkor nyitja a radiátorok zónaszelepét, illetve meghúzza a relét, ami bekapcsolja a kazánt.
Nyugi, semmi gond a rajzzal, egész jól használhatónak tűnik. A padló akkor fog indulni, ha megy a kazán, és a visszatérő ágban felmegy a hőfok. Ha a visszatérő hideg, akkor nincs értelme, hogy menjen a padló. A Fradis szelep (FTC) pedig szabályozza, hogy mennyi meleget adjon át a hőcserélő a padlókörnek. Ha elég meleg a padlókör, akkor a hőcserélő nem kap vizet, és nem melegíti tovább.
Egy dolog zavar az egészbe, így a hangsúly a radiátorokon lesz, és nem lesz egyenletes meleg a padlód.
Én tennék egy csőtermosztátot a padló visszatérőjére, hogy ha pl22 foknál hidegebb, akkor kapcsolja be a kazánt, így a padlód tartana egy állandó hőmérsékletet. Ez arra lenne elegendő, hogy a ház lassan hűljön le, a folyamatos langyos padló pedig jó komfortot adjon. A radiátorokhoz pedig tennék egy zónaszelepet, és ha a szobatermosztát kéri a fűtést, akkor nyitna a radiátorköri zónaszelep, és indítaná a kazánt is. Az elektromos bekötési rajzban tudok segíteni.
Ez a padlófűtés lebegtet, meg pont az alvó ember fejmagasságában egy akkora egy légből kapott hülyeség, hogy mindig felbosszantom magam miatta.
Normális házban normális hőszigetelés mellett egy baj szokott lenni a padlófűtéssel, mégpedig az, hogy nem tudod elég kellemes melegre melegíteni, mert már 24-25fokosan is túlfűti a lakást. A radiátor na az nem lebegtet az keringeti a port, de attól sem lesz semmi bajod.
Még mindig azt mondom tökönszúrás helyett csináld meg a szigetelést. Idén 2 nap, egyiken leszórod a kincseket a padlásról egy konténerbe a másikon leteríted a gyapotot és délután iszol egy sört az évre. Tavasszal meg hegggesztesz valamit a falakra. A radiátorokat meg eladod féláron és mindenki boldog lesz.
Nem csodálkozom, hogy a szakiknak sem mindig egyezik a véleményük. Én minél többet guglizok, egyre jobban beleásom magam, annál sötétebb a helyzet. Már ott tartok, hogy "tökön szúrom magam" és egyszerűen felhasználom a radiátor visszatérőjét a padló előrébe. Mivel a szelep a padló visszatérőből át lett téve az előrébe, így nem értem, hogy a padló előrében lévő szivattyút miért a közös visszatérőre rakott termo szabályozza? Áthelyezés előtt sem értettem!
Amúgy nekem még csak a radiátorok és az összes rézcső van megvéve. Fittingek, szelepek és ami még kell, képlékeny, mert csak akkor veszem meg, ha pontos rajzom lesz a kiépítésről.
Ha már belenyúlsz, tegyél elzárókat, hogy a hőcserélőt ki tudd venni a rendszer leengedése nélkül, illetve teljesen ki tudd zárni a radiátoros kört is, ha még nincs benn.
Köszönöm! Igen Neked! :), mivel, ha valaki h...e hozzá, mint én, akkor, de csak akkor! Nekem egy rajz kell és megcsinálom. Rajz nélkül nem megy, ezért erőltetem a rajzomat, hátha sikerül egy véglegest készíteni. Köszönöm a linket. Amennyiben jó a rajz, már csak (csak?) a relé a kérdés (nem kicsi!).
Délután átrajzolom a tervemet azok alapján amit küldtél és elküldöm. Egy problémám van, hogy a termosztáthoz nem tudok több vezetéket küldeni, gondolom kellene hozzá, meg ez a másoló relé nekem magas, nem vagyok elektromos szaki.
Megtaláltam!!!! Itt meg van jelölve mit vegyek és hova kössem. Az állandóan működő szivattyúm is vezérelve lenne! Egyetlen kérdésem lenne, amit még nem tudtam eldönteni, hogy kell e hidrováltó vagy elég a rajzon lévő cuccok beszerelése?
Ne is mondd! Mikor végre eljutottam oda, hogy ennek a képletnek az összes paraméterét értelmezni tudtam, és megpróbáltam alkalmazni is, bejött még 7 paraméter. Akkor mondtam, hogy akkor lesz.rom, veszek egyet, és reménykedem :) De ha állandó összetevőket szeretnél, akkor azok a zárójelek, meg az egyenlőségjel :)
Mivel a felmerült esetben nem kondenzációs a kazán, nem a hőcserélő lesz a legveszteségesebb eleme a rendszernek, ha egyáltalán számolhatunk azzal a veszteséggel, hogy a hőcserélő fűti a körülötte lévő levegőt. Az utolsó két mondatodon viszont vakarom a fejem. Azt írod, a magas előre és visszamenő a gond kazánoldalon, majd megindoklod azzal, hogy a hőcserélőnek az a jó, ha a primer és a szekunder oldala közt nagy a különbség.
Lehet, én értelmezem félre, de inkább a dT1 és dT2 kellene nagy legyen.
Köszi. De nem lesz túl magasan? Úgyértem, hogy a lehúzó gomb normál esetben ilyen derék magasságban van, ha a shell szelepre kötöd akkor meg kb. mell magasságban lesz ami kényelmetlen.
Minden kalorifer, minden hőcserélő hatásfoka 100 százalék. Lényegében úgy működik ahogyan Szumoo írta.
Az összes hőcserélőre igaz a következő megállapítás: Q. primer=Q. szekunder. Ezért nem értelmezhető hőcserélőknél, radiátroroknál, kalorifereknél a hatásfok fogalma...interneten se fogsz ilyet kiguglízni.
De itt nem is cél, hogy 100%-ban átadja a hőt a kazán a padlónak. A kazán teszi a dolgát, tartja 60-70 fokon a vizét. A padló a hőcserélővel ebből annyi energiát vesz ki, hogy 35 fokos legyen. Akkor lenne kritikus, hogy 100%-on menjen, ha a kazán is 35 fokon járna. Itt max az a veszteség jön szóba, amit a 70 fokra felmelegített hőcserélő és kazán veszít. A hőcserélőt le lehet szigetelni, ha a kazán helyisége nem igényel fűtést.
A hőcserélő nyilván nem képes a hőmennyiség 100%-át átvinni a primer oldalról a szekundet oldalra, csakhogy az át nem vitt hőmennyiség nem tűnik el a semmibe, hanem megy vissza a kazánba, ezért 100% a hatásoka.
Az,hogy egy padlófűtési rendszerben egy hőcserélő hatásfoka 100% legyen azt csak
egy kómás jébuska hozhatta.
Mivel a primer és szekunder tömegáramok nem egymáshoz szorosan vett szabályozások
alapján valósulnak meg és a hőcserélőt általában nem matek és fizika szakos zsenik
tervezik be az ilyen házi rendszerekbe 100% csak időlegesen és ritkán valósul meg.
Nem beszélve arról,hogy a magasabb hőmérsékletű primer víznek magasabb a kéményvesztesége is.
A hatásosság/hatékonyság/hatásfok az ,hogy az elvileg lehetséges hőcserének (hőmérséklet-változásnak) mekkora hányada valósul meg az adott konstrukció és feltételek mellett , és ebben az esetben 100%-ról nincs szó.
Padlófűtésnél szerintem nem oszt nem szoroz pár perc utókeringetés illetve hiánya. Ott van jelentősége, ahol a kazántestben jelentős hőmennyiség tárolódik.
Az normális, ha pl. pár óra fűtés után lekapcsolom a fűtést (padlófűtés kombi gázkazánnal), úgy, hogy a termosztáton egy alacsonyabb hőmérsékletet állítok be, hogy ekkor a szivattyú is lekapcsol? Nem kellen tovább keringetnie a vizet a csövekben?
Egy napkollektoros rendszernél valóban lehet számolni a veszteséggel, itt inkább idővel egyre gyengébben kezd dolgozni, mintha zsugorodna, vagy egyre kevesebb lemeze lenne, mert lerakódik rá a szennyeződés. Évente ki kell venni, és kitakarítani.
Miért örökös veszteség a hőcserélő? A külső felületén gondolsz a hőveszteségre? Vagy a hidraulikus ellenállás miatt? Mert a vízoldali hatásfoka (ha eltekintessz a külső hőveszteségtől amit kifele ad le a környezet fele) az 100 százalék.
A szivattyú a visszatérőt szívja (ami nincs vezérelve állandóan megy, csak a kazánban lévő van vezérelve a termosztáttal), és mielőtt bemenne a hőcserélőbe, fölötte van a tágulási tartály elágazása, ahol a mérő van. Amúgy még annyit, hogy nem kapcsolgat ki-be a fűtésem, hanem a termosztát vezérli a láng nagyságát is.
Erről beszélek! kinek adjak igazat? A fűtés szakmában annyira eltérőek a vélemények, hogy az ember nem tud eligazodni rajta.
Én magasépítő vagyok, de ez a sok kütyü, hogy mit , mennyit és hová, még a szakiknak is eltér a véleményük. Egy vegyes kazános gravitációs fűtést minden kérdés nélkül megcsinálnék, hegesztéssel, mindennel együtt. Van tágulási kettő, egy a kazánban és 1 +-ban (képen látszik). Termosztát vezérli a padlót.
Mind egy, most már úgyis beteszem a radiátorokat :). A lebegtetésről meg megvan mindkettőnk külön véleménye, ez van!
A fűtésszereléshez (elmélet) nem sokat értek, hisz ezért vagyok itt. Én tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok tényezőtől függ, számításokat kell végezni a spécin működő fűtéshez, ha új rendszert építenék akkor biztosan másképp állnék az egészhez! Te úgy gondolod, hogy a hőcserélő helyett beteszek 1 hidrováltót és onnan indítom a radiátor és padló előremenőt? Minden más változatlan a rajzomon?
Vasrendszerbe nem árt, de nálad réz van oda meg biztos nem tennék. A hőcserélő csak azért jó, mert egy örök veszteség.
Nálad sem azért építették be, mert régi a padlófűtéscső, hanem mert nemigazán értenek a korszerű fűtésrendszerhez. Sokkal jobb lett volna betenni egy hidrováltót meg egy keverőszelepet. Csak hát ehhez ész kellene a fűtésszerelő részéről.
Ez a porlebegtetés meg csak legenda, nálam 4 szobában van padlószőnyeg meg padlófűtés, lassan 30 éve aztán még élek. :)
Az biztos, ha én vennék egy használt házat, az első amit kidobálnék, az a radiátor lenne, és rögtön ezután nekilátnék a padlófűtésnek.
Köszönöm Mindenkinek a válaszokat! Még 1 utolsó kérdés, persze majd Ünnep után, mert én is megyek fát díszíteni.
Csináltam egy képet a mostani kötésről és átalakítottam 1 rajzot az elképzelésem és a tanácsotok szerint, persze, ha jól értelmeztem azokat! A rajzon az X-el jelöltet én rajzoltam be.
Kérdéseim: a radiátor előtti kötés miért kell és milyen szelep van betéve és minek?
kell e a ?-el megjelölt P1 szivattyú?
ez a változat, ha egyáltalán működhet, kell e hozzá (kötelező e?) motoros osztó a padlóhoz?
tehetem e a szivattyút a visszatérőbe, vagy mindenképp torlódnia kell?
Radiátorok helyett szigetelést vehettél volna. Kezdetnek mondjuk a födémre, már beljebb lennél a költségeiddel. Az a 40-45 fok mindjárt nem fog kelleni a padlóba, ha nem szakaszosan akarod fűteni, és a porlebegtetést is elfelejtheted.
Mivel a csöveim biztosan nem oxigéndiffuziósak, én úgy hallottam, hogy kötelező a hőcserélő. A hálóban a padlófűtés pont a fekvő ember magasságában lebegteti a port, még ha minden nap felmos a párom akkor is. Nekem a padlófűtés csak arra kell, hogy ne legyen hideg ez a rengeteg hidegburkolat.
A Geberit tartályt közvetlenül rá lehet a csonkra telepíteni, mert egy kis kivágással a tartály háta mögött elfér egy kis elzárócsap U alakban meghajlított flexi csatlakozással. Az egyik ingatlanunkban így van megoldva. A lényeg csak annyi, hogy a WC kagyló ne legyen túl közel a falhoz, vagyis rendesen felnyitható és a tartálynak nekitámasztható legyen az ülőke.
Lesz radiátor, külön kör, keverőszelep. Már ki is néztem egy ESBE VTA 20-55 fokos szelepet. A kazánom nem kondenzációs, de nagyon szép belsővel bír, nincs szétégve, nem rozsdás. Ezt a pár hetet csak kibírja, mivel már hosszú évek óta így használják.
Ha ez az a bizonyos, a melegítést nem tudom ajánlani.
A csövezés milyen a falban?
Amúgy ezek az öblítőszelepek még elég jó falvastagsággal készültek, ess neki bátran.
Ha beletörik: fűrészlappal 3 bevágás 120° szögben, persze óvatosan, az egyik 1/3-ot csavarhúzó és kalapács segítségével kikopogtatod a többi rész már könnyen kijön.
A csövezést, fúrást, radiátor felszerelést, az összes szerelést (folyasztót, kefét, dörzsit, stb megvettem) megtudom csinálni, nekem csak a kazánnál a rendszer összehozásával van bajom. Tehát a hőcserélőre sincs szükség, úgy tudom már ez is a múlt?
Köszi a tanácsot, keresek a neten valami rajzot ami alapján meg tudom csinálni a kazán körüli kötéseket.
Mivel eldöntötted, hogy mindenképpen LESZ radiátor, mások már le is írták, hogy mindenképpen külön körön legyen és a padlót keverőszeleppel használd.
AZt nem írtad, hogy a kazánod milyen. Ha nem kondenzációs akkor azzal, hogy leveszed a hőfokát annyira, hogy a padlót tudd vele használni azzal csak rosszat teszel. Ha 70-60 fok alatt használod a NEM kondenzációs kazánod akkor az nagy valószínűséggel ettől még kondenzálni fog és jól vizesedik, szétrohad.
Kazán magas hőfokon, puffer és/vagy keverőszelep a padló felé, radiátorok meg a 70fokos vízzel.
A padló és a radiátor mindenképp legyen külön kör. A padlót egy VTA keverőszeleppel tudod alacsony hőfokon tartani, a radiátor mehet a kazán előremenő hőmérsékletéről. Így meg tudod oldani, hogy a padlód állandó 30-40 fok körül menjen, amitől lassabban fog esni a ház hőmérséklete, é s a temperálást pedig a radiátorokkal meg tudod oldani. Többször is írták már itt a fórumon, hogy a visszatérőbe kötött padlófűtés-kör hasonló, mint ha tökönszúrnád magad.
Bocsi, még egy kiegészítés. A hálószobákban is padlófűtés van és ezt mindenki tudja, nem a legegészségesebb. A rendszer kb 20-30 év közöttire becsülöm és mivel a hálóban mindenképp kell a radiátor, így mindenütt megcsinálom, ha netán behal a rendszer.
Akkor kb jól tippeltem, a szakaszos üzemet iktasd ki egy időre. A radiátorokat pedig egyelőre tedd félre! Még mindig megszabadulhatsz tőlük, amíg nincsenek feltéve és nem költöttél további összegeket a kiépítésre. Először kezdd folyamatos fűtéssel, simán lehet hogy azonnal feljavul a komfort és nem fog érdemben nőni a fogyasztás sem. És én a komfort feljavulásának elmaradása esetén is azt csinálnám, hogy ezt a szezont bármi áron de kihúzom úgy ahogy a jelenlegi állapotban lehetséges. Lesz egy referencia, és lesz időd átgondolni mit lépj. Pl a födémszigetelés olcsó és relatíve sokat hoz, pár év alatt megtérül.
Köszönöm a válaszokat, de a fűtés szereléssel kapcsolatosan szeretnék többet tudni. Ráköthetem e egyszerűen a visszatérőt a padlóra, vagy egyutas szeleppel átkötéssel, vagy más egyszerű megoldás érdekelne, ami nem túlvezérelt, tele elektronikával, szelepekkel. Amúgy a födémen van az aljzat alatt nikecell, vastagságát nem tudom. Qrva hideg a padlás, a hély alatt le van szigetelve, így vettem. A külső szigetelés jövőre tervezve. Pályázat esetén 15 cm, ha nem jön össze min. 10-12 cm.
Ha most sima betonfödém annak az átbocsátási értéke 20cm esteén kb 3W/m2K, ha erre csak tűzoltásként terítesz 10cm legolcsóbb üveggyapotot akkor lecsökkented ezt az értéket kb. 0,4W/m2K-ra. Igen jól látod nyolcadára csökken az ott elszökő meleg. 100m2 -en ez a mostani 5kW körüli veszteségről (kb 3db eletromos olajradiátor) leesik 600w-ra.
Szóval ennyivel tehermentesítenéd a padlófűtésedet. Szerintem laikusnak is tök jól látható, hogy ezt már röhögve vinné a padlófűtésrendszer.
Falaknál -amik körülményesebben és drágábban kivitelezhető- ehhez képest CSUPÁN kb mostani 1,3ról tudnád letornázni 0,3-ra 10cm EPS-el. Ami "csak" 4X-es javulást hozna.
Azért írom a 10cm-t mert erre is csak nagy nehezen lehet rábeszélni az embereket, mert minek annyi, 5-6 centi is elég, mert a jóskáik is csak annyit tettek, stb....
Aztán jön a másik, hogy mindenki az ablakcserével kezdi. AMi alig hoz valamit, de legalább milliós tétel.
Van, aki már kiismert bizonyos (régi) típusokat töviről-hegyire, szóval bármelyik alkatrész hibáját fel tudja deríteni, én egy ilyennel találkoztam már. De nyilván a legújabb kazánokból nem nagyon lesz naprakész ember.
Hoppá, akkor feltételezem, hogy a födémen sincs szigetelés, említetted volna.
Ebben az esetben viszont, minden radiátorra és fűtéskorszerűsétésre fordított pénz ablakon kidobottnak minősíthető.
A födém leterítése 20cm gyapottal már most ebben az évben visszahozta volna az árát, nem is jutott volna eszedbe a radiátorozás. Ráadásul az 5db radiátor árából meglett volna.
AZtán a falak, lábazat szigetelése után az lenne a problémád, hogy a kazánt nem tudod annyira kicsire szabályozni, hogy ne kapcsolgasson a kis hőigény miatt.
szigetelt házban padlófűtésnél értelmetlen az éjszakára leveszem dolog. alig spórolsz, mert alig esik fűtés nélkül a hőmérséklet, viszont sokáig tart visszafűteni a betont, meg zavaró hogy nem állandó a padló hőmérséklete.
A kazánból kijövő 50-55. Ez megy egy hőcserélőbe, majd onnan a padlóba. Hőmérő nincs, de kézrátéttel, a padló nem kap 40-45-nél többet. A radiátorokat igényemnek, helyiségnek megfelelően méreteztem, legalább is figyelembe vettem ezeket. A kazánom nem kapcsolgat, hanem a termosztát vezérli a láng nagyságát, de kipróbálom amit mondtál, hogy leveszem a kazán hőmérsékletet, de ilyenkor éjszakára se kapcsoljam ki?, mert reggel most is nehezen melegszik fel a lakás. Nekem még nem volt padlófűtésem, de én úgy látom nem egy nagy szaki készíthette ezt a rendszert.
Magaddal akarsz kiszúrni vagy bérlőnek lesz kiadva? :) Csak azért kérdezem, mert ha már eddig is sok pénzt elvitt, lehet hogy azzal kéne kezdeni az ügyködést a fűtés körül hogy megkeresel egy tervezőt, aki összehozza a hőigényeket az elképzeléseiddel. Az már eleve horrorisztikus ha most 50-55 fok megy a padlóba. Nem lehet hogy szakaszosan fűtögetsz? Mert inkább hagyni kéne 40 fok alatti előremenővel folyamatosan járni (és akkor a fogyasztás is normális lenne meg a komfort is - padlót nem "ugráltatunk", nem szeret ugrálni ugyanis).
Segítséget kérek fűtésszerelésben! Az idén vettem egy családi házat, ahol csak padlófűtés van kiépítve. Nem vagyok megelégedve, lusta és rengeteget fogyaszt. 100 m2, Junkers (24) kazán, hozzávaló Bosch FR120 termosztát, amit már én vettem. Radiátor fűtést szeretnék szerelni a padlófűtés mellé. Én szeretném csinálni, mert a ház már rengeteg pénzt elvitt.
Most a kazán 50-55 fokra van állítva. Az előremenő a kazánból egy hőcserélőbe megy és onnan megy tovább a padlófűtésbe. A hőcserélő alsó részébe jön a visszatérő és innen a kazánba. Megvettem 5 radiátort és egy törölköző szárítót és a rézcsöveket. A radiátorokat úgy számoltam, hogy padló nélkül is elegendő lenne. A padlófűtést meghagynám a konfort érzet miatt, mert mindenütt hidegburkolat van. Egyszerűen szeretném megoldani. Lehetséges e, hogy a radiátorok visszatérője lenne a padlófűtés előremenője, mindenféle hőcserélő és szelepek nélkül. A kazánt 60 fokon üzemeltetném, így a padló nem kapna 40-nél többet, vagy még annyit sem. Amennyiben nem lehetséges, kérlek segítsetek milyen szelepet vegyek és egy skiccel, hogy hova kössem.
Egy VT4613 motoros zónaszelepet szeretnék bekötni a padlófűtés és HMV tartály közötti váltáshoz. A kazán indításához potenciálmentes kontaktus szükséges.
Az alábbi bekötést találtam a Honeywell dokumentációban, és a narancs szürke kimenetek között valóban nincs mérhető feszültség, azonban a nullvezető és a narancs/szürke/fehér között 70V feszültség mérhető. Okozhat ez bármi problémát a kazánban, vagy a rendszerben?? Más is használja így?
A mai elkókat írjuk csak le ennyire. Be nem kapcsoló 5-10 éves monitorokat, LCD-plazma tv-ket lehet 90%-ban javítani a tápegység elkóinak cseréjével. Ugyanígy 15 év feletti képcsöves Tv-ket, bár az utolsó szériákban már 2-3 év után döglöttek. Laptop töltők szintén ezért állnak meg. Az 50 éves cuccokban pedig nagyobb méretűek voltak, és nem tették hűtőborda mellé őket, hogy minél előbb kiszáradjanak, tettek velük párhuzamosan pár 100nF-os kerámia kondenzátorokat, hogy ne az elkók kapják az összes terhelést. De ha akad otthon régi elektrolit kondenzátorod, hasonlítsd össze méretben egy mai, ugyanolyan értékűvel.
Ha a bojlerem kiépítési helye alacsonyabban van mint a csapolási hely, de fel tudok szerelni alsó kifolyású bojlert, akkor a meleg víz ki tud folyni a felső esőztető zuhanyból?
Vannak alsó elhelyezésű felső kifolyású bojlerek, de max 15 literesek. Nekem meg egy legalább 30, de inkább 50 literes kéne, de ekkorát már nem látok alsó elhelyezésűből.
Tehát maradna a felső elhelyezésű, de sajnos a csapolási pont alatt.
Szóval ki tud folyni a meleg víz fent az esőztetőből?
A mai kínai elkók sokkal kisebb térfogatban tudják ugyanazt a kapacitást, így jobban melegszenek, ami a kiszáradást semmiképpen sem lassítja. De ettől függetlenül sem szempont hogy 50 évig jók legyenek. Amik még el szoktak romlani manapság: a kapcsolók. Akkutöltőt, laptopokat is javítottam már ilyen banális 10 filléres alkatrész hibájával. Az egyik egyértelműen szándékos alultervezés, a kapcsolót egy elvékonyított műanyag nyúlvány működteti, amit sokkal masszívabbra is megcsinálhattak volna, minthogy nekem házilag sikerült megbarkácsolni úgy hogy jóval erősebb legyen. A másik két esetnél szimplán gagyi alkatrészeken spóroltak pártízezer dodót a teljes széria gyártásán. De rafkósan ám, hogy a garanciaidőben semmiképpen se okozhasson gondot. Mindegyik kütyü pár éves korában döglend meg, és mivel spéci kapcsolók, amit nem árul minden sarki ElektroKontha vagy Lomex, így ára van annak is ha házilag barkácsolná meg az ember.
"Az esetek csak nagyon kis százalékában lehet ezeket javítani. Akkor, ha banális hibájuk van, mint pl. panel szakadás, vagy forrasztási hiba, vagy relé érintkező hiba. Konkrét alkatrész hiba szinte elő sem fordul."
Sok évi üzem után az elkók öregszenek, kapacitásuk lecsökken, ezért ezeket szinte a legtöbb elektronikában cserélni kell.
A panelek egyébként tényleg jól bírják, én a Waillantunkban egyszer véletlenül eláztattam javítás közben, mire az még a 6 A es kismegszakítót is leoldotta. Sűrű fohász közben hajszárítózás és a panel megúszta.
Tavaly nyáron villámcsapás érhette a hálózatot és gajra vágta a kedvenc szobatermosztátom erősáramú részét. Irány az ELEKTROKONTA pár kondi, ellenállás, dióda. + egy TRIAC és újra jó lett a masina.
(A HE fórumon olvastam olyan javítást is, hogy a gázos szaki a gázmodulátor motort meghajtó IC ben még az egyik hibás kimeneti tranyót is kimérte és a kis összegű alkatrészt a panelon kicserélte. )
Az esetek csak nagyon kis százalékában lehet ezeket javítani. Akkor, ha banális hibájuk van, mint pl. panel szakadás, vagy forrasztási hiba, vagy relé érintkező hiba. Konkrét alkatrész hiba szinte elő sem fordul.
Ebben az a jó, hogy még ha ki is cseréled, a benne tárolt programot sehonnan nem tudod megszerezni (beszéltem valakivel, aki javít bizonyos típusú gázkazán paneleket, de ha a mikrovezérlő megy tönkre, akkor nem tud mit csinálni vele).
Igen, meglehetősen babra munka, ezt nem fizeti meg senki a mai rohanó világban. Mindenki azonnal akar mindent, mert ezt mint lehetőséget sulykolják a népbe, ezért inkább hajlanak a komplett panel cserére.
Egyszerűen nem sikk ma ilyen aprólékos, időt rabló dolgokkal foglalkozni... Mire elkészül vele az ember, már kijött egy újabb verzió. Majdnem.
Cseréltem már olyan golyókkal teli IC-t is (BGA-nak hívják). A régi Tv-ken még nem voltak, valahol a laposokkal egy időben jöttek be. A márkaszervizek tuti nem javítják a paneleket. Kisebb szervizek, ha van náluk jól képzett műszerész, akkor javítanak panel szinten is az ésszerűség határáig, és csak egy két megszállott javít meg olyan készülékeket, amik már-már a kihívás kategóriájába tartoznak, és a munkájuk többe kerülne, mint egy új készülék.
Jó jó, de lehet ezt úgy is, hogy a szakinak legyen egy javított csere panelje, és azt addig benne hagyja, amíg a javítandó elkészül. Csak ez macerás olyan ügyfélnél, aki messze lakik, vagy aki nem akarja ezt a megoldást. Inkább problémás esetekre jó, amikor nehezen lehet tetten érni a hibát. (Amikor a szerelő ott van, minden jól működik...)
Hőlégfúvóval ki lehet emelni, és az újat be lehet forrasztani, csak legyen hozzá új...
Wellernek pl. van ilyen hőlégfúvója (nem a szokásos, festékleégetőre gondolok) de az 15 évvel ezelőtt 600 ezerbe került. Bár az egy komplett forrasztó állomás volt, minden egyébbel együtt. De létezik külön is.
Bár vicc lenne. Egy mai tv részei: Kijelző, kijelző-meghajtó, fő kártya (main board), és a tápegység. Simán cserélnek 30 ezerért tápegységet egyes TV-szervizek (és nem csak a márkaszervizek), pedig csak 1500Ft-nyi kondenzátor ment tönkre rajtuk, de azt majd megjavítja az a pár hozzáértő műszerész 15-ért, és lesz új cseredarab. Pedig milyen szép szakma, mikor az ember megtalálja, hogy az öregedő furatgalvánokon elveszik az 5 Voltos tápfeszültségből 0,8 Volt, a hang processzor pedig 4,3V alatt nem működik, és a TV néma. Ilyenkor lehet keresni 6cm huzallal 5000Ft-ot, és néha még kapsz mellé egy üveg pálinkát vagy bort, ritkábban egy tyúkot pucolva :)
Nem lehet házilag megjavítani. Pontosabban olyan eszközökre van hozzá szükség, amit ha megveszel, nem fog megtérülni, vagyis nem érdemes megvenni. Ráadásul az alkatrészek beszerzése is problémás. Ezért egyszerűbb mindkét félnek a panelcsere. De ahhoz is érteni kell, mert nagyon könnyű ám tönkretenni a beszerelésnél. Aztán vakarhatja a fejét, hogy kicserélte, 'oszt mégse működik...
Szerintem ha valaki gázkészülék szerelő (nem gázszerelő!), az értsen az elektronikához is. A mai készülékek már nagyobb részben tartalmaznak elektronikát, mint klasszikus fűtőelemeket, szelepeket. Ja, hogy ahhoz két szakma is kell már? Hát ezért kevés az a szerelő, akit bátran mernek ajánlani. Manapság már a Tv szerelők is beérik panelcserével, persze horror áron, mert a mai Tv-k paneljainak megjavításához már tanulni kell, nem keveset.
A gázkészülékek elemei ún. egyes osztályúak (nem szabad javitani , cserélni is keveset)
tehát a "gázos" vénáju szereló cseréli az 1 majd 2 stb "fekete dobozt" s ha nincs szerencséd a legutólsó lesz a hunyó.........Neked csak fizetni kell,ez a legegyszerübb .
De valóban; miért is várjuk el a gázszerelőtől, aut szerelőtől stb hogy értsen az elektronikához?
Amiről megy a vita ; azok a középpanales épületek igy néznek ki. melléklet
Ezek 1964--68 között épültek , "gyárban készültek " a BÁÉVnak volt ilyen panel öntő üzeme , ugyanugy szerelték össze mint a házgyáriakat . de ebben még nem volt kiforrva a szakipari szerelés .
A villamos vezeték 2 ág/ szál MMfal volt, s felfüztek rá minden dugaljat, kapcsolót.--ahogy jött" torinyiránt"
tehát aljzat , plafon, oldalfal egyaránt játszott!lehetőleg 45 fokban .
Ezekben még 4db Dol betét volt 2db a" fázisnak"+2db a" nullának".
a panelházat nem öntik betonból. konyhanyelven szinte minden ami nem tégla, az panel. de kicsit szabatosabban panelház az, ami előregyártott nagypanelekből van összelegózva.
Székesfehérváron sok 4 emeletes panel van, betonból öntve, házgyári. Pusztaszabolcson szintén házgyári beton panelek, két szintesek, de a két szint egy lakás, és az alagsorban vegyes tüzelésű kazán.
A gáz szilikát soha nem volt panel csak hogy tudjad! Az egy tégla blokk.
A mai Ytong tégla elődje. Soha nem nevezték ezeket a házakat házgyárinak! Legfeljebb nálad vidéken a tudatlanok.
De ettől függetlenül pontosan tudom hogy készült panelből 4 emeletes ház is... Azt mondtam ritka! Főleg az a ritka amiben nem távhő van itt Budapesten.
A gázszerelő nem fog tudni segíteni, vagy cserélgetéssel indokolatlanul drágán. Egy jó műszerészt, vagy a gyengeáramban is jártas villanyszerelőt keress. De először vedd le a burkolatot áramtalanítás után, és nézd át alaposan, nincs-e sérült, kopott vagy megolvadt kábel.
Sziasztok. Arostone kombi cirkóm van és ha kinyitom a meleg vizet vagy be indul a fűtés folyamatosan leveri a biztosítékot. Mi a fene lehet vele? Villany szerelőt vagy gázost hívjak?
Kazánom olyat csinál, hogy ha beállítom elõre menõt pl 50 fokra, akkor túlmegy rajta, majd fûtés leáll és percekig utókeringet, aztán kezdi elõlrõl. Körben volt egy vízpatkós cserépkályha vas csövekkel és csak egy egyszerû szûrõ van, iszapleválasztó nincs.
Erre a jelenségre szerelõ azt tippelte, hogy hõcserélõ elkoszolódott a rozsdától és bizonytalan kimenetelû hõcserélõ tisztítást javasolt.
Ezzel egyet értetek vagy lehet más oka is?
Árajánlatot már kértem hőcserélő tisztításra és iszapleválasztó beszerelésre, de jelek szerint ez a cég is olyan, amelyiket sokat kell hívogatni, hogy foglalkozzanak velem.
Egy időben sokan leváltak a távhőről, volt olyan ház ahol saját kazánt vettek közösen, máshol egyedileg lakásonként saját kazán a konyhába, fürdőbe, fali kivezetéssel, onnan
rézcső a radiátorokhoz. Amúgy is meg tudok különboztetni egy csőben cső rendszerű turbós kéményt egy elszívótól.
Amúgy panelháznak hívok mindent ami szögletes társasház, akkor is ha az történetesen egy négyemeletes téglaház.
Nincsen kiskapus szabály. Panelokban meg 99%-ban távhő van. Én még nem láttam panelban fali kazánt. Pedig nem ma kezdtem. Panelokban a gáz is álltalány alapján fizetendő, mert az egész háznak általában 1 órája van. Szerintem te az elszívó kivezetését láthattad...
Vannak olyan helyzetek amikor én is azt mondom simán meg lehetne oldani.
De azért itt az olvasottak között van, olyan érv is, hogy a parapetes konvektoroknak is ott a kivezetése, ráadásul ablak alatt.
Azért azt ne felejtsük el hogy ezek max 6Kw-os készülékek, szemben egy fali kazán átlag 24Kw-jával. Még akkor is ha kondenzációs, jóval több az égéstermék. Nyilván nem megy mindig full gázon, de a névleges teljesítményt kell nézni. Gondolj bele egy belső körfolyosós pesti bérházban, ha csak mondjuk 10 lakásnak lenne, így megoldva már elég durván "beszorulna" szerintem az égéstermék. Elég sok lakás meg csak befele néz... Szóval ezt ide biztos hogy nem engedélyezném én sem. Külső homlokzat már más tészta, itt meg viszont sok a műemlékké nyilvánított épület is... szóval a belváros kilőve. Perem kerületen külső homlokzat, megfelelő feltételekkel járható lenne szerintem sok esetben, de sajnos nem.... ez van.
Másod sorban a kéményseprők azért érvelnek ellene mert nem marad munkájuk. Tehát minél több lenne homlokzati kivezetés annál kevesebb lenne a kéményseprő... Most a kormány így is elkaszálta őket a családi házaknál.
Igen, fontos hogy ezek a szabályok magukban csak arra jók, hogy megtudjuk ha biztosan NEM lehet ilyet létesíteni egy adott helyen. Új építésnél biztos nem lehet, meglevő régebbi háznál meg figyelembe kell venni a kismillió egyéb kényszerfeltételt is, hogy kiderüljön pénzügyileg opció-e egyáltalán, mert lehet hogy pont így lenne végül drágább.
A küldött linkeken van pár rajz, lehet hogy nem is nagy baj hogy társasházban semmilyen körülmények között nem engedik. De ebben még a szakmán belül sincs egyetértés, legalábbis a cikkek pont arról szólnak, hogy hajmeresztőnek találják néha ezeket a szigorú szabályokat azok is akik terveznek.
Nálunk is az a hozzáállás, hogy sikítva menekül tőle a hivatal. Rákérdeztem a szakembernél még mikor gondolkodtam ezen és hiába a méter a távolság a akármi, beleköt, nem engedi, fafejű a hivatal. Ők a királyok azt kell csinálni amit engednek.
Annyit hozzátennék, hogy ezt társasháznál szinte soha nem engedélyezik. A fővárosban meg kizárt ilyen létesítése, ezt tapasztalatból mondom. Visszadobja a tervet a főgáz. Egy vidéki családi háznál lehet opció.
A vegyes helyett megy a gazkazánod, jobb oldalra pedig a padlófűtés. A belső hőcserélőkkel ne foglalkozz.A középső csonkot esetleg felhasználhatod egy termosztátnak, valahogy úgy is meg kell vezérelni a kazánt. Ezt emlegetik 2T-s kötésnek, mert nem négy csonk csatlakozik a pufferhez közvetlenül, hanem kettő darab T idom, de a működése ugyanaz.
Ok, hogy az óra méri a fogyasztás, de ugyanahhoz az eredményhez, melyik fogyaszt kevesebbet? Azaz, melyik a hatékonyabb? Feltéve, ha van rá egzakt válasz. Ha nincs, akkor nincs, de a kérdés ezt célozta meg.
A tartály vs szelep víztakarékosságát illetően meg tényleg jó lenne konkrét tapasztalat. Elvileg a szelep tűnik nyerőnek, de teljesen meggyőző véleményt, netán tesztet/mérést nem találtam eddig.
Na ez zavart még meg teljesen.
MI a kérdés amúgy?
Minden tartály annyi vizet fogyaszt amennyit lehúzol vele.
Minden öblítőszelep annyi vizet fogyaszt amennyit lehúzol vele.
Simán el tudod dönteni. :))
A vízfogyasztással pedig pont ellentétes arányban marad sz--os a fajansz és kell költened duguláselhárításra.
Az árakat kiguglizni noproblémó, de hogy ahhoz adott esetben milyen minőség párosul, már nehézkesebb laikusként megállapítani. A tartály vs szelep víztakarékosságát illetően meg tényleg jó lenne konkrét tapasztalat. Elvileg a szelep tűnik nyerőnek, de teljesen meggyőző véleményt, netán tesztet/mérést nem találtam eddig.
A wc-tartályhoz képest egyértelműen víztakarékosabb az öblítőszelep? Természetesen átlagos, szélsőségektől mentes használat esetére gondolok, nem a kivételekre.
Azonos minőségű kivitel mellett melyik a költségesebb?
A két megoldás komfortjának különbségével tisztában vagyok, pusztán az anyagi vonzatáról érdeklődnék.
Mármint a villanybojlerbe tett hőcserélővel? Vagy mire gondolsz? A villanybojler jó messze van, és csak egy cső megy oda, nem tudnék másikat behúzni, hogy lehessen keringetni a vizet. De ha jól értem, akkor ez a megoldás +két szivattyúval járna, annyit meg nem nyerek vele (gyenge hatásfokú gázkazán vs. vezérelt áram).
Ha jól értettem (nem biztos), akkor azt írtad, hogy csak a felső és alsó csonkot használjam a melegítésre és fűtésre. Erre írtam, hogy ellentétesen dolgoznának, hiszen a gázkazánnak alul kéne elveni a vizet, a fűtésnek meg pont ott kellene a visszatérőt betolni. Fent ugyanez, csak fordítva.
Igen, azért akarom átcsövezni az egészet, ha kihagyom a hőcserélőt, akkor a rétegződés miatt mehet folyamatosan a kazán, amíg el nem éri a beállított hőmérsékletet a víz.
Szivattyú állítgatással nem értem el érdemi különbséget, próbáltam.
Csak a HMV-vel lehet gond. Milyen hátránnyal jár, ha kezeletlen acélcsövön folyik át a víz? Felgyorsul a korrózió, ha folyamatosan kapja az oxigénben dús vizet? És akkor már szennyezett lehet a víz?
Ekkor jön jól az amit lejjebb említett valaki, hogy pufferként kellene használni a tartályt, gyors felfűtés, ritka kapcsolgatás. Csak ekkor elveszhet a lehetőség a HMV elvételétől. Vagy a tartálytestből kell megoldani, de akkor meg jön a keveredés.....
Bizony így van ahogy rámutattak az előzőekben. Kicsi a csőkígyó hőátadó felülte.
Szokásos hiba fűtésnél /itt pont a meleg víz termelésnél /, hogy a hőtermelő - a kazán - és a hőleadó - radiátorok - csőkígyó - teljesítménye nincs megfelelően kiválasztva. A kazán teljesítménye lényegesen nagyobb mint a hőleadóké így előjön a kapcsolgatás. Akár egy -két percenként is.
Nekem, igaz fűtésnél soha sem jön elő ez a jelenség. Akár órákig is mehet a fűtés víz túlmelegedés miatt soha sem áll le a rendszer.
Ha nem tudom így bekötni, akkor mi lehetne a megoldás a kazán kapcsolgatásának csökkentésére? Ha jól számolom, van max. 7-8 liter víz kazán körében, amikor bekapcsol, megy fél percig, aztán vár, hogy visszahűljön a víz, pár perc múlva megint bekapcsolt egy fél percre...
Ez így nem hiszem, hogy jót tesz a kazánnak. Vagy ne foglalkozzak vele, jól van ez így? Esetleg beiktathatnék egy plusz tartályt, ami megnöveli a víz térfogatát.
Persze kicserélhetném a kazánt valami jóféle kondenzációsra, ami jól le tud modulálni, de ahhoz meg nincs kedvem...
Közben a Hajdu-tól visszajött egy automata válasz, hogy január 8-ig szabadságon vannak...
Köszi, ez jogos felvetés. Nézem a gyári rajzokat, mindenhol a tartályból nyerik a HMV-t, és azt írják, hogy belső felülete tűzzománcozott és aktív anód is van benne.
A hőcserélőre azt írják, hogy szintén tűzzománcozott acélcső, de ez agondolom a külső oldalára vonatkozik. Megkérdezem a gyártót, mit mondanak az én variációmra.
A HMV előmelegítést kifejted kicsit bővebben? Csak azért kérdezem, mert azok a csőkígyók belül nincsenek zománcozva, sima acélcsövek, gondolom. Alkalmatlan közvetlenül HMV-hez, de nem értem, hogyan akarod csinalni, ezért kérdezem.
Lehet, hülye ötlet, de én felcserélném a padlófűtés csöveit a kazánéval. Tehát a padló a hőcserélő spirálból venné ki a meleget, a kazán meg az egész tárolóban lévő vizet fűtené.
Szeretném megkérdezni, hogy megvalósítható-e az alábbi variáció a fűtési rendszeremben, és ha igen, milyen módosítást kell csinálnom?
A képen látható indirekt tartályom van, aminek 2 hőcserélője van. Jelenleg az alsó hőcserélőn keresztül fűtöm a tartályt egy FÉG ZC-18-as gázkazánnal. A tartály vize közvetlenül be van kötve a padlófűtésbe (keverőszelep, OGY). A kazán körében nagyon kevés víz van, ezért nagyon sűrűn kapcsolgat. Ha megfordítanám a bekötést, és a felső hőcserélőből kapná a padlófűtés és a tartály vize menne egy körbe a kazánnal, akkor valószínűleg megoldódna a kapcsolgatás problémája, de a felső hőcserélőre szükségem lenne a HMV előmelegítéséhez.
Arra gondoltam, hogy egy körbe kötném a kazánt-tartályt-padlófűtést. (a kazánban valahol még elmegy a nyomás, azt meg kell csináltatni)
Mivel a leírás szerint a tartálynak csak 2 bekötési pontja van, felhasználnám, hogy középen van hőmérőnek egy megfelelő nyílás. A képen látható módon tehát bekötném a kazánt a középső és alsó ponton, a padlófűtést pedig a felső és középsőn. Megoldható-e ez, nem fog egymás ellen dolgozni a két szivattyú? Vagy mit kell még betennem, hogy működjön?
"mint írtam 3 hete a szerelő egy biztosítékot cserélt végzett"
Jó lenne tudni melyik biztit cserélte, mert ez is utalhat a hibajelenségre. Ha a keringető szivattyúét, akkor az túl áramot vesz fel és annak okai lehetnek, amikről korábban írtam. ( régebbi Fégeknél triac félvezető a kapcsoló elem relé helyett, amit a zárlat, vagy túlterhelés szintén tönkretehet.
Egy bizti kiolvadásnak mindig oka van, szerencsés esetben egy, vagy több egymás utáni áramlökés, rosszabb esetben zárlat.
a szeleptől jobbra a kazán felé lenne a radiátor leágazás
