Jó lenne tudni, mekkora radiátorok vannak, és azt is add meg, hány négyzetméteres helységben. Szerintem a radiátorok nem alacsony hőmérséklethez lettek méretezve, hanem a vegyeskazán 60-70 fokos vizéhez.
Jó lenne pontosan tudni, mennyi a radiátor oldalon a hőcserélőnél az előremenő és a visszatérő ág hőmérséklete, illetve mennyi a kazán előremenő és visszatérő hőmérséklete.
A lakásköri szivattyút próbáld meg több fokozatban is.
A zónaszelepet mondjuk egy csőtermosztáttal lehet vezérelni? Ha igen, akkor mondjuk beállítom, hogy 2 foknál ne engedje jobban lehűlni a csövet és kész?
A kazánház zárt, egyedül a tető alatt tud bejönni kívülről levegő, mert nincs födém, csak egyből a tető és azért vannak rések.
A csövek pedig egy szintén zárt, de nem fűtött és használt műhelyen és egy előröl nyitott tárolón keresztül mennek be a házba.
Házvásárlás (140m2) után ez évben készült el a fűtési rendszer. Ez az első fűtési szezonja. A régi fűtéscsövek megmaradtak, az alumínium radiátorok is (nem voltak annyira régiek), illetve a 3 éves vegyes tüzelésű kazán is.
Unical KONe C18-as kondenzációs kazán lett beépítve északi szondával ellátva egy 100 literes meleg vizes hőtárolóval. A kivitelező javaslata alapján a gáz és a vegyes tüzelésű kazán szét lett választva. Úgy, hogy a vegyes maradt a régi rendszeren, az Unical pedig egy hőcserélővel csatlakozik a régi rendszerhez. A kazánból vagy 30 cm cső jön ki, aztán következik a hőcserélő. Azt mondta, hogy ez azért jó így, mert a gázkazán így nem tud szennyeződni a vegyesről, illetve a "nagy rendszer" nyitott, a kicsi meg zárt. A hőcserélő egy ALFA LAVAL CBH16-25H 30kW.
Beköltözés után azt tapasztaltam, hogy a ház lassan melegszik fel, nem úgy, mint a régi házunk, ahol még "normál" gázkazán volt. De ezt még betudtam az északi szondának, és hogy alacsony hőfokú vizet gyárt a rendszer, ezért a radiátor is langyos és pont ettől gazdaságos. Így a napszakhoz és életvitelhez igazodó programozást megszüntettem, mivel a rendszer lomhasága nem bírja és helyette 22-04 óra között 22fok, ezen kívül 23 fokra van állítva a termosztát.
Az elmúlt egy-két héten, ahogy bejött a tartós 0 fok, azt vettem észre, hogy a hőmérséklet nem megy 23 fokra fel. Hiába indul el a kazán hajnali 4 órakor, még délelőtt is csak 22,4 van, sőt, este is 23 alatt marad valamivel, pedig már vagy 14 órája fűt folyamatosan.
Azt figyeltem meg, hogy a kazán kijelzőjén 56 fokos hőmérsékletet látok (vagyis a saját köre ennyi), de a nagy kör csak 40 fokos a vegyes tüzelésű kazánnál lévő mérő szerint. Ha befűtök a vegyessel, akkor 60fokos szokott lenni a víz, ha megpakolom, akkor megy 80 fokra fel. De ekkor a radiátor tűzforró. A 60 az a kellemes, ami meleget is ad és a hőmérséklet is emelkedik.
Attól félek, hogy ha bejön a tartós mínusz, vagy olyan hideg lesz, mint volt tavaly januárban a -10-15 fokkal, akkor még tartani sem fogja tudni, hanem hűlni fog a ház, mert a radiátorokban lévő vízhőfok kevés lesz. (Megoldásként nem azt szeretném hallani, hogy fűtsek a vegyessel, mert az csak tartalék és hobbi fűtés, nem arról akarom a fűtést megoldani, azért lett direkt kicserélve a gázkazán.)
Mi lehet szerintetek a gond? A hőcserélő nem tudja leadni a kellő hőmennyiséget?
Mit kellene változtatni?
Normális egyáltalán az, hogy folyamatosan megy a kazán leállás nélkül? (Amúgy ez a probléma már kora ősszel is fennállt, akkor 21 fokról kezdtem el próbálgatni a fűtést és ugyanúgy fél nap kellett neki, hogy fél fokot megmozduljon.) Meddig fogja azt bírni, hogy 18 órát megy minden nap megállás nélkül?
Üdv! Grohe beépített wc tartály kis öblítés gombja csak néha működik.. Esetleg van valakinek ötlete, mi lehet a hiba? Úgy láttam, csak egy kis cső jön a nyomó panelből. Mi lehet az oka?
Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban: van egy Vaillant atmoTEC pro kombi kazán a lakásban. A hibajelenség: melegvíz engedésekor egyszer csak jéghideg víz kezd jönni, kazán leáll és nem is indul újra, csak reset után. Egy időben kiírta, hogy F36 hibakód, mostanában már nem. Nem ír ki semmit, hanem egyszer csak nincs melegvíz. A szerelő már kitisztította, cserélt benne tegnap hőérzékelő kapcsolót is. Azt mondja lehet, hogy panel hiba, ami hát árban már húzós lesz. Fürdeni, tusolni, mosogatni már egyszerűen lehetetlen :O
Valakinek valami tippje, ötlete?
Egy hozzáértő Vaillant szerelőt keresek, aki meg tudja csinálni, jelenleg csak találgatások vannak :O 10-15-30 ezer Ft kiadások után.
Előre is köszönöm!
(ha szerelő vagy privátban írj légyszíves! helyszín: Budapest, 16. ker.)
Kézrátéttel a kb hőmérsékletek, kazánból kilépő 55, előremenő a hőcserélő után 40-45, visszatérő a hőcserélő előtt 25-30, visszatérő hcs után 35-40. Én úgy látom a hcs szépen működik.
Valóban csak az érződik, hogy a saját elképzelésed igazolását várod el.
Látszik az összevissza dolgokból.
Először még a radiátor visszatérőt bele akartad kötni a padlóba, most meg félsz, hogy széthullik a padlórendszer.
Két probléma lehet a betonban lévő csövekkel.
Egyik, hogy oxigént enged a vízbe és károsít ezt azt a rendszerben. Ha megtartod "temperálásra" ugyanúgy megmarad.
A másik, hogy kilukad. Mitől?
Nagyon egyoldalúan állsz a kérdéshez a hideg elűzését kizárólag a fűtés oldaláról közelíted meg, közben pedig egyik alapproblémád a sok fogyasztás.
Ha a múltkori -6-7 fokos hidegeket tudta a rendszer úgy, hogy kikapcsolgattad akkor a fejem teszem rá, hogy 100ezer FT-ot, (de 10centivel akár jóval kevesebbet is) felszórva a padlásra röhögve bírná a telet, persze padlót nem üzemeltetünk szakaszosan, hanem mennie kell állandóan. Így lesz a leggazdaságosabb is.
Valaki említette a problémát, hogy esetleg nem tudod lefelé mennyi szigetelésed van, ott veszhet el hő. Ez igaz, erre jó (átmeneti és szükség), hogy az aéjzat szigetelés jó mélyre leviszed. Így alakítasz ki a házad alatt a földből egy jó kis hőtároló tömböt.
Ha kicsit pontosabban leírtad volna a házad szerkezeti elemeit már biztos lett volna szedettvedett hőigényszámítás is, a padló hőmérsékletét pedig lehet mérni (már akinek van hőmérője) és pár egyszerű számolással kiderülhet, hogy mekkora felületi hőmérséklettel mit tudsz elérni a házadban.
Azt sem tudjuk, hogy most csak langyi a padló, vagy rendesen égeti a talpad és az is kevés?
„Háááát, tegyük már tisztába a dolgokat,” ezt én úgy értettem, hogy kapom a tippeket a házról, amivel én teljesen tisztában vagyok, hiszen a szakmám! Úgy tudom évekig nem használták a fűtést, csak minimálisan, mert kandallóval fűtöttek. Megmondom őszintén, én úgy érzem, ha bejön a -10, ezen rendszer mellett megfagyunk és drukkolok, nehogy behaljon a télen, mert jövőre a padlót is fel akarom újítani, a szelepekre gondolok. Az osztókon golyós csapok vannak és mindegyik nyitva van. Ilyen időben a nappalim sincs túlfűtve és ha leveszek belőle, mert csak ebből tudok, hogy több jusson a most hideg helyiségeknek, akkor a nappalim sem lesz komfortos. Hőmérőm nincs, de veszek egy csőhőmérőt. A kazánom max 55 fokkal működik, ha bekapcsol. Nagyobbra nem merem venni. A termosztát 21-re van állítva és mióta fórumozok az éjszakait 18-ról 20-ra állítottam. Kézrátéttel a kb hőmérsékletek, kazánból kilépő 55, előremenő a hőcserélő után 40-45, visszatérő a hőcserélő előtt 25-30, visszatérő hcs után 35-40. Én úgy látom a hcs szépen működik.
A rajzról csak annyit, hogy persze igazad van én sem úgy gondoltam, hogy a kazánt fordítsuk meg, csak aki így tervez az a másik oldalt is megfordíthatja, vagy fordítva rajzolhat be egy szivattyút és utána csak egy bocsi, értsd jól! Akkor minek a terv.
Majd megjelenik az az elektromosk nagymester aki egy relével megoldja két kazán kaszkád kapcsolásást. Ezek után mi ez neki, ez is egy relé oszt jó napot.
mégegyzer leírom neked külön: szigetelt házban nincs olyan hogy padlótemperálás.
22 fokos szobában 28 fokos padló az 60W/m2. Egy rendesen szigetelt háznak ekkora hőigénye kb -10fokban van. és a 28 fokos padló az épphogy langyos, mezítláb kényelmetlenül hideg. és ez mínusz tízben. nulla fokban már 25-6 fokos padló is elég a komplett fűtéshez. mit csinálna a radiátor?
ez egy nagy sajnos. és ugyanez az ember az, aki lebeszéli a padlófűtésről az ügyfelet, meg rakar mellé radiátort is, de amikor a két szivattyú, hidrováltó, relébox, keverőszelep téma előkerül, akkor közli hogy kell egy villanyász, és eltűnik.
Amire én fogom a padlófűtést használni, csak épp temperálás, akkor nem lebegteti, de a hálóban akkor is lezárom. Laktak emberek, tiszta penész volt mind a két háló és a fürdő. Tudom hőhíd! majd megszűnik a szigeteléssel, már most is csak picit jelentkezett. Komolyan, Te elolvastad rendesen a levelem, hogy milyen az én padlóm?!
Háááát, tegyük már tisztába a dolgokat, most már leírok mindent, csak nem akartalak terhelni benneteket ilyen apró-cseprő dolgokkal, mint pl a külső szigetelés :). 15 cm-t tervezek, de min 10, ha nem nyerek pályázatot és szeretem a padlófűtést!!!
Ennyi elég lenne, de elmondom a részleteket. A házat ebben az évben vettem, pontosan 30 éves a padlófűtéssel együtt. Uniform 30-as téglából épült, vakolva van. A padlófűtést a tulaj csinálta házilagosan. A 100 m2-en mindenhol hidegburkolat. A konyhában, a FÜRDŐBEN, a 2 hálóban, a WC-ről nem is beszélve meg lehet FAGYNI! A háló nem lenne érdekes mert télen is kicsit nyitott ablakkal alszunk, de nappali tartózkodásra nem alkalmas, télen. A több mint 40 m2-es nappali, ami egészen jó.
Na most, a házi barkácsolású padlófűtés cseréje, v. újra építése 100 m2-en, azt hiszem nem kell mondani, hogy miért nem! A ház 2/3-a alá van pincézve, apropó, ami a padlással együtt tök hideg, tehát nem fűtöm! Így nem maradt más választásom, mint a padlófűtés kiegészítéseként a radiátor. De még a kivitelezés sem olyan egyszerű mint más esetben a pinyóból felállással, mert még a falak töve is meleg. Nem lehet csak úgy lefurni, mert ott is csövek vannak. Már hetek óta figyelem reggelente, a fűtés indulásakor, hogy hol hideg, ahol esetleg le lehetne fúrni. Az öt felállásból csak egynél mernék lefúrni. Marad a vésés, cső keresés, fúrás. Nem úgy indultam, hogy majd én csinálom! Két fűtésszerelő volt kint, ebből az egyik ismerős. Az első, nekem laikusnak is elfogathatatlan dolgokat mondott, a másikkal megegyeztem, de sajnos nem hív vissza és nem veszi fel a telefont. Így határoztam, hogy megcsinálom, csak egy nyomorult rajzom legyen, ami nem horrorisztikus, rádiós vezérlés és egyéb túlkombinált terv, hanem józan paraszti ésszel, egyszerűen összhangba hozza a két fűtést. Mikor én dolgozom egy családi háznál, akkor szokták a szakik a gépészet csinálni. Hát láttam én már csodákat, pl legutóbb Óbudán egy passzív házban. Hát, az enyém nem az, de apránként majd eljutok oda, hogy egyre kevesebb energiát fogyasztok. Tervbe van majd a napelem is. Vagy kimegyek a kertbe fúrok 4 kutat v. ások 10 hosszú árkot és megszívom a kicsi földünket, v. mást, ha így megy tovább! Na jó ez csak vicc volt!
A rajz amit javítottként fölraktár ua. mint az enyém, amin a piros nyíl van.
Azt sem értem, ha valaki csinál 1 rajzot (amit a netről szedtem) hogy cserélheti meg az előremenőt a visszatérővel, mikor még a kazán pontos típusát is megadja! (csak a Junkerst hagytam rajta)
"Kellett terv a fűtésről, már nem emlékszem miért, mindegy."
Hát vannak rossz tervezők is.
A tervnek egyébként nem az a lényege, hogy jó e az a projekt vagy sem, hanem az hogy a szakik annak alapján úgy készítsék el , ahogy a tervben van.
Egy tervet felül lehet bírálni, erre van a tervzsűri.
Tehát az ürge túltervezte a radiátorokat, ahogy látom a fele lett beépítve és annak is a harmada nem volt használva, akkor 0,5 x 0, 66 = 0,33 , tehát 2 /3 - dal többet tervezett be ... ez bizony durva hiba.
Az itt tevékenykedő ép. gépészek vajon mit szólnak ehhez.
Azonkívül, hogy fűtést tervezni nem könnyű, így sokan eleve nem is vállalják. Vagy mert a megrendelő nem hajlandó annyit fizetni mint amennyibe az kerülne.
Van egy másik nagy hibája is a tervezésnek : nyoma marad.
Ha fejből csinálják a szakik, akkor lehet így is és lehet úgy is.
Ennek ellenére csak terv alapján érdemes dolgoztatni, de a tervet mindig kritikával kell kezelni.
Örököltünk egy házat, ahova nemsokára beköltözünk és a fűtési rendszerrel kapcsolatba merült fel bennem kérdés. Most egy vegyes+puffer és egy gázkazán van üzembe állítva. A gázkazán a házon belül található a vegyes viszont a ház mellet található melléképületek közül a harmadikban van. Ezek össze vannak építve a házzal, de fűtés egyikben sincs kialakítva. Fám van bőven ingyen, így amikor lehet azzal fűtenénk. Viszont többször van olyan, hogy 1-2 hétre külföldre kell utaznunk, amikor nem tudunk a vegyessel fűteni. A puffert teszteltük 15 fokos hőmérséklet tartása mellet 2-3 napig ment róla relatív enyhe időben a fűtés. Szerintetek nagy hidegben, ha nem tudunk a vegyessel fűteni nem fog szétfagyni a rendszer? Vagy ki lehet úgy alakítani a rendszert, hogy minimálisan temperálja a gáz a vegyest, hogy ne legyen ilyennel gond?
kb. 20 éve építkeztem. Kellett terv a fűtésről, már nem emlékszem miért, mindegy.
Ember megrajzolta, én sokkot kaptam. Elmondtam neki, hogy PTH38 3X jobb, mint a B30, a betonfödémen meg lesz 10-20cm gyapot. Errő ő, hogy ez őt nem érdekli, így szokta, ennyi lesz a terv. Leszartam, kifizettem, elmentem radiátorokat venni, pont a felét, mint amit írt. Azóta kb a 1/3 a radiátoroknak soha nem volt kinyitva sem, a kazán simán elviszi 60fokos vízzel így is a házat a legnagyobb hidegben.
És ez egy ajánlott, menő, jó tervező volt annak idején a környékünkön.
Na ezek az emberek -ahogy hallgatom a tapasztalatokat a mai napig működnek, dolgoznak, oktatják a fiatalokat. Nagyon nagyon kevés az az üdítő kivétel amikor az újdonságokra nyitott és értőn tervező, dolgozó emberről hallok. Ez a szomorú.
csak pont erről van szó, hogy egy szigetelt téglaházban minnél jobb a szigetelés, annál kevesebb a haszna a rugalmasságnak.
a rugalmasságot sokan egyszerűen azért hajszolják, mert néha képes pótolni a tervezést. teszünk nagy radiátort, aztán majd letekerjük ha kell. padlófűtéssel ez nem megy, azt muszáj rendesen megtervezni, és ha rosszul tervezték, akkor nehéz kijavítani.
Tudjuk be annak, hogy a radiátoros fűtést sokkal többen ismerik, és valóban rugalmasabb, mint a padlófűtés. Ha valakinek nem tetszik a padlófűtés, azt nem fogod tudni meggyőzni, főleg, ha már megvette a radiátorokat is. Marad az, hogy legjobb tudásunk szerint segítünk egy olyan rendszert kiépíteni, hogy meg legyen vele elégedve, és ne mondja azt, hogy a fórumon olvastam azt a sok hülyeséget. Még valami, nem tudjuk, min van a beton alatt. Ha nincs meg a kellő hőszigetelés, még lehet drágább is a padlófűtés, de ez már egy másik történet.
Ha a levegő szökött el és te vízzel pótolod, akkor csökken a tartály hasznos térfogata, nő a nyomásváltozás, és elérhetsz egy pontig ahol a biztonsági szelep elengedi a túlnyomást meleg rendszeren, de lehűlve már nagyon leesik, levegőt szívnak az automata légtelenítők, levegő válik ki a vízből, letilt a kazán hogy alacsony a nyomás.
Ha az elveszett vizet levegővel pótolod akkor a levegő kinyomja a vizet a tágulásiból, de csak addig a pontig ameddig a benne lévő membrán engedi, utána a tartályban hiába van nyomás, a rendszeren nem feltétlenül lesz, lásd az előbb felsorolt hibákat.
ha egy hőleadó helyett valaki kettőt épít ki, és bonyolítja az életét a kétféle hőmérsékletű vízhez tartozó bonyolult rendszerrel, azt ne zavarja már padló "nagy fogyasztása"
próbálom mindig felhívni a figyelmet, de valamiért nagyon nem esik jól senkinek, hogy a padófűtéssel kapcsolatos emlékek, megérzések nagyon félrevisznek, mert egy olyan korból származnak, amikor ismeretlen volt a hőszigetelés, meg a normális ablak.
egy b30 falú 90m2 kádárkockában sofa 2.8 ablakkal, szigeteletlen beton födémmel, padló alatt nulla szigeteléssel elment évi 3000m3 gáz. És kellett vagy 120W/m2 fűtés. Amihez bizony egész meleg padló kellett, mondjuk 35 fokos. Ami egészségtelen, és lebegteti a port, és nem bírja a faburkolat csak a csempe, de jó meleg érzés a talpnak.
viszont most, a 21. században, egy ilyen 90m2 ház elvan évi 800m3 gázfogyasztással, mert min 10cm szigetelés van a falon, padló alatt 20cm, födémen 30cm gyapot, 1.0ás ablakok, és akkor még nem is mentem el komolyba. És így max 60W/m2 fűtés kell, de inkább kevesebb. Ami kijön 28 fokos padlóval. Ami nem egészségtelen, nem lebegteti a port, lehet rá faburkolatot tenni nem csak csempét, de zokniban már egyáltalán nem érzi az ember kellemesen melegnek.
ha teszel még mellé radiátort is, akkor még 27 fokra sem fűtheted a padlót, csak mondjuk 23-ra. azt meg minek?
Ha jól emlékszem, a padló lustasága és nagy fogyasztása volt az alapvető probléma, ezért lesz kiépítve radiátor is. Ebben az esetben én azt tenném, hogy a padlót langyosan tartanám, mert emeli a komfortérzetet, és lassítja a lehűlést, a temperálást a radiátorokra bíznám. A bal oldali cst a padló visszatérőjében szolgálna arra, hogy az bekapcsolja a kazánt, ha hűlik a padló, de ez így valóban nem fog jó lenni. Lehet, elég lenne helyette egy kapcsolóóra, ami pl 2 óránként fél órára bekapcsolja a kazánt (bár időjáráskövetőre lenne jó megcsinálni a kapcsolgatást).
Jogos. Hogy lehetne mérni a padlót? Az ötlet az volt, ha lehűlik a padló, akkor bekapcsolja a kazánt. De a szabadon álló cső előbb lehűlik. A keringetőt el kellene előtte indítani, és utána eldönteni, kell-e fűteni a padlón. Van ötleted rá?
Sziasztok. Tágulási tartállyal kapcsolatban érdeklődnék ismét.Elvi kérdés,hogy megértsem. Egy adott nyomás van a rendszerben ( a feszmérő 0,8 bárt mutat). Mi a különbség ha a víz oldalról töltök bele 0,2 bárt lesz 1 bar vagy a levegő oldalon nyomok rá 0,2 bárt. akkor is 1 bár lesz. Köszönöm.
A tv készülékek hajnalán / 67 - 69 ben / volt egy szomszédom olyan házhoz járós tv szerelő. kettőévente cserélt autót, házat épített.
Nekem 69 -ben lett tv ém és 1980 -ban autóm.
Az első fekete fehér készülékben kétszer volt elektroncső csere, mind a kétszer a PCL - 80 -as. Azóta 4 tv volt már, de csak a az elsőt a másodikat javíttattam, a többit nem, állják a sarat.
Bocsi, hogy zavarlak, de gáz van a rajzommal. A netről szedtem az eredetit. A Junkers kazánoknál fordítva van az előremenő és a visszatérő mint ami a rajzon van. Megy a levesbe az egész rajz, vagy csak véletlenül lett elrajzolva? Csak jó helyre kell rajzolni, vagy a berakott cuccokat is át kell tervezni?
Fürdőszobába szeretnék törölközőszárítós radiátorból leágazni padlófűtésnek, kb 5nm felületre. Milyen szelep kell nekem a radiátorból kilépő visszatérő víz hőmérsékletének korlátozásához? Illetve mi lenne a kötés módja?
Előlap le 2 vezeték le , gomba le . másik fel 2 vezeték vissza . Ha így sem működik akkor valószínű őrlángtartó mágnes . EZT CSAK SZERELŐ TUDJA MEGCSINÁLNI.
Sziasztok! C21es kazán ma reggelre leállt...őrlángot nem tudunk csinálni, de az a furcsa,hogy vejem úgy próbálta beindítani,hogy a termosztát fel volt véve,és amikor volt őrláng,nem indult el a fűtés...a viz viszont 65 fokon van? -szerinte- hőgomba vagy mi az ott az oldalán lehet a hibás? mert az van itthon, másikban már cseréltünk is házilag,telefonos segítséggel - de sajnos ő most nem elérhető. köszi
Csak, hogy lássátok milyen szinten vagyok ezekkel a szelepekkel, termosztáttal, szivattyúval stb-vel, nem tudtam értelmezni a kapcsolós dugvillát, ami a szivattyúmat indítja a csőtermosztáttól vezérelve míg meg nem találtam meg ezt a rajzot. Nem mertem megkérdezni, mert cikinek éreztem. Így a rajz alapján, csak mosolyogni tudok magamon, hogy milyen TÖK egyszerű!
Bocsi, de biztos jó amit rajzoltál, de nekem laikusnak csak úgy érthető, ahogy a rajzomon van. Egyértelműen le van rajzolva mi hova vezet, mi mit vezérel, mit hova kössek. Én ebben a szakmában csak így tudok eligazodni.
Köszönöm! Számomra is átlátható, tudom mit hová, így meg tudom csinálni és külön körön maradnak és nem megy rá ingem-gatyám. Több mint valószínű ez a projekt januárba lesz kész, ha az elektromos bekötéshez érek és esetleg megakadok, megkereslek, ha nincs ellenedre!
Köszi, de ez nekem tényleg "móriczka", nem tudom mit, hova. Eldöntöttem, nem vezetem vissza, külön körön hagyom a két rendszert az előbbi rajz szerint megcsinálom.
Az a ferdén áthúzott doboz ott lent egy 230V-os relé. A kazánt vagy a visszatérőbe betett csőtermosztát, vagy a relé kapcsolja be. Ha a szobatermosztát bekapcsol, akkor nyitja a radiátorok zónaszelepét, illetve meghúzza a relét, ami bekapcsolja a kazánt.
Nyugi, semmi gond a rajzzal, egész jól használhatónak tűnik. A padló akkor fog indulni, ha megy a kazán, és a visszatérő ágban felmegy a hőfok. Ha a visszatérő hideg, akkor nincs értelme, hogy menjen a padló. A Fradis szelep (FTC) pedig szabályozza, hogy mennyi meleget adjon át a hőcserélő a padlókörnek. Ha elég meleg a padlókör, akkor a hőcserélő nem kap vizet, és nem melegíti tovább.
Egy dolog zavar az egészbe, így a hangsúly a radiátorokon lesz, és nem lesz egyenletes meleg a padlód.
Én tennék egy csőtermosztátot a padló visszatérőjére, hogy ha pl22 foknál hidegebb, akkor kapcsolja be a kazánt, így a padlód tartana egy állandó hőmérsékletet. Ez arra lenne elegendő, hogy a ház lassan hűljön le, a folyamatos langyos padló pedig jó komfortot adjon. A radiátorokhoz pedig tennék egy zónaszelepet, és ha a szobatermosztát kéri a fűtést, akkor nyitna a radiátorköri zónaszelep, és indítaná a kazánt is. Az elektromos bekötési rajzban tudok segíteni.
Ez a padlófűtés lebegtet, meg pont az alvó ember fejmagasságában egy akkora egy légből kapott hülyeség, hogy mindig felbosszantom magam miatta.
Normális házban normális hőszigetelés mellett egy baj szokott lenni a padlófűtéssel, mégpedig az, hogy nem tudod elég kellemes melegre melegíteni, mert már 24-25fokosan is túlfűti a lakást. A radiátor na az nem lebegtet az keringeti a port, de attól sem lesz semmi bajod.
Még mindig azt mondom tökönszúrás helyett csináld meg a szigetelést. Idén 2 nap, egyiken leszórod a kincseket a padlásról egy konténerbe a másikon leteríted a gyapotot és délután iszol egy sört az évre. Tavasszal meg hegggesztesz valamit a falakra. A radiátorokat meg eladod féláron és mindenki boldog lesz.
Nem csodálkozom, hogy a szakiknak sem mindig egyezik a véleményük. Én minél többet guglizok, egyre jobban beleásom magam, annál sötétebb a helyzet. Már ott tartok, hogy "tökön szúrom magam" és egyszerűen felhasználom a radiátor visszatérőjét a padló előrébe. Mivel a szelep a padló visszatérőből át lett téve az előrébe, így nem értem, hogy a padló előrében lévő szivattyút miért a közös visszatérőre rakott termo szabályozza? Áthelyezés előtt sem értettem!
Amúgy nekem még csak a radiátorok és az összes rézcső van megvéve. Fittingek, szelepek és ami még kell, képlékeny, mert csak akkor veszem meg, ha pontos rajzom lesz a kiépítésről.
Ha már belenyúlsz, tegyél elzárókat, hogy a hőcserélőt ki tudd venni a rendszer leengedése nélkül, illetve teljesen ki tudd zárni a radiátoros kört is, ha még nincs benn.
Köszönöm! Igen Neked! :), mivel, ha valaki h...e hozzá, mint én, akkor, de csak akkor! Nekem egy rajz kell és megcsinálom. Rajz nélkül nem megy, ezért erőltetem a rajzomat, hátha sikerül egy véglegest készíteni. Köszönöm a linket. Amennyiben jó a rajz, már csak (csak?) a relé a kérdés (nem kicsi!).
Délután átrajzolom a tervemet azok alapján amit küldtél és elküldöm. Egy problémám van, hogy a termosztáthoz nem tudok több vezetéket küldeni, gondolom kellene hozzá, meg ez a másoló relé nekem magas, nem vagyok elektromos szaki.
Megtaláltam!!!! Itt meg van jelölve mit vegyek és hova kössem. Az állandóan működő szivattyúm is vezérelve lenne! Egyetlen kérdésem lenne, amit még nem tudtam eldönteni, hogy kell e hidrováltó vagy elég a rajzon lévő cuccok beszerelése?
Ne is mondd! Mikor végre eljutottam oda, hogy ennek a képletnek az összes paraméterét értelmezni tudtam, és megpróbáltam alkalmazni is, bejött még 7 paraméter. Akkor mondtam, hogy akkor lesz.rom, veszek egyet, és reménykedem :) De ha állandó összetevőket szeretnél, akkor azok a zárójelek, meg az egyenlőségjel :)
Mivel a felmerült esetben nem kondenzációs a kazán, nem a hőcserélő lesz a legveszteségesebb eleme a rendszernek, ha egyáltalán számolhatunk azzal a veszteséggel, hogy a hőcserélő fűti a körülötte lévő levegőt. Az utolsó két mondatodon viszont vakarom a fejem. Azt írod, a magas előre és visszamenő a gond kazánoldalon, majd megindoklod azzal, hogy a hőcserélőnek az a jó, ha a primer és a szekunder oldala közt nagy a különbség.
Lehet, én értelmezem félre, de inkább a dT1 és dT2 kellene nagy legyen.
Köszi. De nem lesz túl magasan? Úgyértem, hogy a lehúzó gomb normál esetben ilyen derék magasságban van, ha a shell szelepre kötöd akkor meg kb. mell magasságban lesz ami kényelmetlen.
Minden kalorifer, minden hőcserélő hatásfoka 100 százalék. Lényegében úgy működik ahogyan Szumoo írta.
Az összes hőcserélőre igaz a következő megállapítás: Q. primer=Q. szekunder. Ezért nem értelmezhető hőcserélőknél, radiátroroknál, kalorifereknél a hatásfok fogalma...interneten se fogsz ilyet kiguglízni.
De itt nem is cél, hogy 100%-ban átadja a hőt a kazán a padlónak. A kazán teszi a dolgát, tartja 60-70 fokon a vizét. A padló a hőcserélővel ebből annyi energiát vesz ki, hogy 35 fokos legyen. Akkor lenne kritikus, hogy 100%-on menjen, ha a kazán is 35 fokon járna. Itt max az a veszteség jön szóba, amit a 70 fokra felmelegített hőcserélő és kazán veszít. A hőcserélőt le lehet szigetelni, ha a kazán helyisége nem igényel fűtést.
A hőcserélő nyilván nem képes a hőmennyiség 100%-át átvinni a primer oldalról a szekundet oldalra, csakhogy az át nem vitt hőmennyiség nem tűnik el a semmibe, hanem megy vissza a kazánba, ezért 100% a hatásoka.
Az,hogy egy padlófűtési rendszerben egy hőcserélő hatásfoka 100% legyen azt csak
egy kómás jébuska hozhatta.
Mivel a primer és szekunder tömegáramok nem egymáshoz szorosan vett szabályozások
alapján valósulnak meg és a hőcserélőt általában nem matek és fizika szakos zsenik
tervezik be az ilyen házi rendszerekbe 100% csak időlegesen és ritkán valósul meg.
Nem beszélve arról,hogy a magasabb hőmérsékletű primer víznek magasabb a kéményvesztesége is.
A hatásosság/hatékonyság/hatásfok az ,hogy az elvileg lehetséges hőcserének (hőmérséklet-változásnak) mekkora hányada valósul meg az adott konstrukció és feltételek mellett , és ebben az esetben 100%-ról nincs szó.
Padlófűtésnél szerintem nem oszt nem szoroz pár perc utókeringetés illetve hiánya. Ott van jelentősége, ahol a kazántestben jelentős hőmennyiség tárolódik.
Az normális, ha pl. pár óra fűtés után lekapcsolom a fűtést (padlófűtés kombi gázkazánnal), úgy, hogy a termosztáton egy alacsonyabb hőmérsékletet állítok be, hogy ekkor a szivattyú is lekapcsol? Nem kellen tovább keringetnie a vizet a csövekben?
Egy napkollektoros rendszernél valóban lehet számolni a veszteséggel, itt inkább idővel egyre gyengébben kezd dolgozni, mintha zsugorodna, vagy egyre kevesebb lemeze lenne, mert lerakódik rá a szennyeződés. Évente ki kell venni, és kitakarítani.
Miért örökös veszteség a hőcserélő? A külső felületén gondolsz a hőveszteségre? Vagy a hidraulikus ellenállás miatt? Mert a vízoldali hatásfoka (ha eltekintessz a külső hőveszteségtől amit kifele ad le a környezet fele) az 100 százalék.
A szivattyú a visszatérőt szívja (ami nincs vezérelve állandóan megy, csak a kazánban lévő van vezérelve a termosztáttal), és mielőtt bemenne a hőcserélőbe, fölötte van a tágulási tartály elágazása, ahol a mérő van. Amúgy még annyit, hogy nem kapcsolgat ki-be a fűtésem, hanem a termosztát vezérli a láng nagyságát is.
Erről beszélek! kinek adjak igazat? A fűtés szakmában annyira eltérőek a vélemények, hogy az ember nem tud eligazodni rajta.
Én magasépítő vagyok, de ez a sok kütyü, hogy mit , mennyit és hová, még a szakiknak is eltér a véleményük. Egy vegyes kazános gravitációs fűtést minden kérdés nélkül megcsinálnék, hegesztéssel, mindennel együtt. Van tágulási kettő, egy a kazánban és 1 +-ban (képen látszik). Termosztát vezérli a padlót.
Mind egy, most már úgyis beteszem a radiátorokat :). A lebegtetésről meg megvan mindkettőnk külön véleménye, ez van!
A fűtésszereléshez (elmélet) nem sokat értek, hisz ezért vagyok itt. Én tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok tényezőtől függ, számításokat kell végezni a spécin működő fűtéshez, ha új rendszert építenék akkor biztosan másképp állnék az egészhez! Te úgy gondolod, hogy a hőcserélő helyett beteszek 1 hidrováltót és onnan indítom a radiátor és padló előremenőt? Minden más változatlan a rajzomon?
Vasrendszerbe nem árt, de nálad réz van oda meg biztos nem tennék. A hőcserélő csak azért jó, mert egy örök veszteség.
Nálad sem azért építették be, mert régi a padlófűtéscső, hanem mert nemigazán értenek a korszerű fűtésrendszerhez. Sokkal jobb lett volna betenni egy hidrováltót meg egy keverőszelepet. Csak hát ehhez ész kellene a fűtésszerelő részéről.
Ez a porlebegtetés meg csak legenda, nálam 4 szobában van padlószőnyeg meg padlófűtés, lassan 30 éve aztán még élek. :)
Az biztos, ha én vennék egy használt házat, az első amit kidobálnék, az a radiátor lenne, és rögtön ezután nekilátnék a padlófűtésnek.
Köszönöm Mindenkinek a válaszokat! Még 1 utolsó kérdés, persze majd Ünnep után, mert én is megyek fát díszíteni.
Csináltam egy képet a mostani kötésről és átalakítottam 1 rajzot az elképzelésem és a tanácsotok szerint, persze, ha jól értelmeztem azokat! A rajzon az X-el jelöltet én rajzoltam be.
Kérdéseim: a radiátor előtti kötés miért kell és milyen szelep van betéve és minek?
kell e a ?-el megjelölt P1 szivattyú?
ez a változat, ha egyáltalán működhet, kell e hozzá (kötelező e?) motoros osztó a padlóhoz?
tehetem e a szivattyút a visszatérőbe, vagy mindenképp torlódnia kell?
Radiátorok helyett szigetelést vehettél volna. Kezdetnek mondjuk a födémre, már beljebb lennél a költségeiddel. Az a 40-45 fok mindjárt nem fog kelleni a padlóba, ha nem szakaszosan akarod fűteni, és a porlebegtetést is elfelejtheted.
Mivel a csöveim biztosan nem oxigéndiffuziósak, én úgy hallottam, hogy kötelező a hőcserélő. A hálóban a padlófűtés pont a fekvő ember magasságában lebegteti a port, még ha minden nap felmos a párom akkor is. Nekem a padlófűtés csak arra kell, hogy ne legyen hideg ez a rengeteg hidegburkolat.
A Geberit tartályt közvetlenül rá lehet a csonkra telepíteni, mert egy kis kivágással a tartály háta mögött elfér egy kis elzárócsap U alakban meghajlított flexi csatlakozással. Az egyik ingatlanunkban így van megoldva. A lényeg csak annyi, hogy a WC kagyló ne legyen túl közel a falhoz, vagyis rendesen felnyitható és a tartálynak nekitámasztható legyen az ülőke.
Lesz radiátor, külön kör, keverőszelep. Már ki is néztem egy ESBE VTA 20-55 fokos szelepet. A kazánom nem kondenzációs, de nagyon szép belsővel bír, nincs szétégve, nem rozsdás. Ezt a pár hetet csak kibírja, mivel már hosszú évek óta így használják.
Ha ez az a bizonyos, a melegítést nem tudom ajánlani.
A csövezés milyen a falban?
Amúgy ezek az öblítőszelepek még elég jó falvastagsággal készültek, ess neki bátran.
Ha beletörik: fűrészlappal 3 bevágás 120° szögben, persze óvatosan, az egyik 1/3-ot csavarhúzó és kalapács segítségével kikopogtatod a többi rész már könnyen kijön.
A csövezést, fúrást, radiátor felszerelést, az összes szerelést (folyasztót, kefét, dörzsit, stb megvettem) megtudom csinálni, nekem csak a kazánnál a rendszer összehozásával van bajom. Tehát a hőcserélőre sincs szükség, úgy tudom már ez is a múlt?
Köszi a tanácsot, keresek a neten valami rajzot ami alapján meg tudom csinálni a kazán körüli kötéseket.
Mivel eldöntötted, hogy mindenképpen LESZ radiátor, mások már le is írták, hogy mindenképpen külön körön legyen és a padlót keverőszeleppel használd.
AZt nem írtad, hogy a kazánod milyen. Ha nem kondenzációs akkor azzal, hogy leveszed a hőfokát annyira, hogy a padlót tudd vele használni azzal csak rosszat teszel. Ha 70-60 fok alatt használod a NEM kondenzációs kazánod akkor az nagy valószínűséggel ettől még kondenzálni fog és jól vizesedik, szétrohad.
Kazán magas hőfokon, puffer és/vagy keverőszelep a padló felé, radiátorok meg a 70fokos vízzel.
A padló és a radiátor mindenképp legyen külön kör. A padlót egy VTA keverőszeleppel tudod alacsony hőfokon tartani, a radiátor mehet a kazán előremenő hőmérsékletéről. Így meg tudod oldani, hogy a padlód állandó 30-40 fok körül menjen, amitől lassabban fog esni a ház hőmérséklete, é s a temperálást pedig a radiátorokkal meg tudod oldani. Többször is írták már itt a fórumon, hogy a visszatérőbe kötött padlófűtés-kör hasonló, mint ha tökönszúrnád magad.
Bocsi, még egy kiegészítés. A hálószobákban is padlófűtés van és ezt mindenki tudja, nem a legegészségesebb. A rendszer kb 20-30 év közöttire becsülöm és mivel a hálóban mindenképp kell a radiátor, így mindenütt megcsinálom, ha netán behal a rendszer.
Akkor kb jól tippeltem, a szakaszos üzemet iktasd ki egy időre. A radiátorokat pedig egyelőre tedd félre! Még mindig megszabadulhatsz tőlük, amíg nincsenek feltéve és nem költöttél további összegeket a kiépítésre. Először kezdd folyamatos fűtéssel, simán lehet hogy azonnal feljavul a komfort és nem fog érdemben nőni a fogyasztás sem. És én a komfort feljavulásának elmaradása esetén is azt csinálnám, hogy ezt a szezont bármi áron de kihúzom úgy ahogy a jelenlegi állapotban lehetséges. Lesz egy referencia, és lesz időd átgondolni mit lépj. Pl a födémszigetelés olcsó és relatíve sokat hoz, pár év alatt megtérül.
Köszönöm a válaszokat, de a fűtés szereléssel kapcsolatosan szeretnék többet tudni. Ráköthetem e egyszerűen a visszatérőt a padlóra, vagy egyutas szeleppel átkötéssel, vagy más egyszerű megoldás érdekelne, ami nem túlvezérelt, tele elektronikával, szelepekkel. Amúgy a födémen van az aljzat alatt nikecell, vastagságát nem tudom. Qrva hideg a padlás, a hély alatt le van szigetelve, így vettem. A külső szigetelés jövőre tervezve. Pályázat esetén 15 cm, ha nem jön össze min. 10-12 cm.
Ha most sima betonfödém annak az átbocsátási értéke 20cm esteén kb 3W/m2K, ha erre csak tűzoltásként terítesz 10cm legolcsóbb üveggyapotot akkor lecsökkented ezt az értéket kb. 0,4W/m2K-ra. Igen jól látod nyolcadára csökken az ott elszökő meleg. 100m2 -en ez a mostani 5kW körüli veszteségről (kb 3db eletromos olajradiátor) leesik 600w-ra.
Szóval ennyivel tehermentesítenéd a padlófűtésedet. Szerintem laikusnak is tök jól látható, hogy ezt már röhögve vinné a padlófűtésrendszer.
Falaknál -amik körülményesebben és drágábban kivitelezhető- ehhez képest CSUPÁN kb mostani 1,3ról tudnád letornázni 0,3-ra 10cm EPS-el. Ami "csak" 4X-es javulást hozna.
Azért írom a 10cm-t mert erre is csak nagy nehezen lehet rábeszélni az embereket, mert minek annyi, 5-6 centi is elég, mert a jóskáik is csak annyit tettek, stb....
Aztán jön a másik, hogy mindenki az ablakcserével kezdi. AMi alig hoz valamit, de legalább milliós tétel.
Van, aki már kiismert bizonyos (régi) típusokat töviről-hegyire, szóval bármelyik alkatrész hibáját fel tudja deríteni, én egy ilyennel találkoztam már. De nyilván a legújabb kazánokból nem nagyon lesz naprakész ember.
Hoppá, akkor feltételezem, hogy a födémen sincs szigetelés, említetted volna.
Ebben az esetben viszont, minden radiátorra és fűtéskorszerűsétésre fordított pénz ablakon kidobottnak minősíthető.
A födém leterítése 20cm gyapottal már most ebben az évben visszahozta volna az árát, nem is jutott volna eszedbe a radiátorozás. Ráadásul az 5db radiátor árából meglett volna.
AZtán a falak, lábazat szigetelése után az lenne a problémád, hogy a kazánt nem tudod annyira kicsire szabályozni, hogy ne kapcsolgasson a kis hőigény miatt.
szigetelt házban padlófűtésnél értelmetlen az éjszakára leveszem dolog. alig spórolsz, mert alig esik fűtés nélkül a hőmérséklet, viszont sokáig tart visszafűteni a betont, meg zavaró hogy nem állandó a padló hőmérséklete.
A kazánból kijövő 50-55. Ez megy egy hőcserélőbe, majd onnan a padlóba. Hőmérő nincs, de kézrátéttel, a padló nem kap 40-45-nél többet. A radiátorokat igényemnek, helyiségnek megfelelően méreteztem, legalább is figyelembe vettem ezeket. A kazánom nem kapcsolgat, hanem a termosztát vezérli a láng nagyságát, de kipróbálom amit mondtál, hogy leveszem a kazán hőmérsékletet, de ilyenkor éjszakára se kapcsoljam ki?, mert reggel most is nehezen melegszik fel a lakás. Nekem még nem volt padlófűtésem, de én úgy látom nem egy nagy szaki készíthette ezt a rendszert.
Magaddal akarsz kiszúrni vagy bérlőnek lesz kiadva? :) Csak azért kérdezem, mert ha már eddig is sok pénzt elvitt, lehet hogy azzal kéne kezdeni az ügyködést a fűtés körül hogy megkeresel egy tervezőt, aki összehozza a hőigényeket az elképzeléseiddel. Az már eleve horrorisztikus ha most 50-55 fok megy a padlóba. Nem lehet hogy szakaszosan fűtögetsz? Mert inkább hagyni kéne 40 fok alatti előremenővel folyamatosan járni (és akkor a fogyasztás is normális lenne meg a komfort is - padlót nem "ugráltatunk", nem szeret ugrálni ugyanis).
Segítséget kérek fűtésszerelésben! Az idén vettem egy családi házat, ahol csak padlófűtés van kiépítve. Nem vagyok megelégedve, lusta és rengeteget fogyaszt. 100 m2, Junkers (24) kazán, hozzávaló Bosch FR120 termosztát, amit már én vettem. Radiátor fűtést szeretnék szerelni a padlófűtés mellé. Én szeretném csinálni, mert a ház már rengeteg pénzt elvitt.
Most a kazán 50-55 fokra van állítva. Az előremenő a kazánból egy hőcserélőbe megy és onnan megy tovább a padlófűtésbe. A hőcserélő alsó részébe jön a visszatérő és innen a kazánba. Megvettem 5 radiátort és egy törölköző szárítót és a rézcsöveket. A radiátorokat úgy számoltam, hogy padló nélkül is elegendő lenne. A padlófűtést meghagynám a konfort érzet miatt, mert mindenütt hidegburkolat van. Egyszerűen szeretném megoldani. Lehetséges e, hogy a radiátorok visszatérője lenne a padlófűtés előremenője, mindenféle hőcserélő és szelepek nélkül. A kazánt 60 fokon üzemeltetném, így a padló nem kapna 40-nél többet, vagy még annyit sem. Amennyiben nem lehetséges, kérlek segítsetek milyen szelepet vegyek és egy skiccel, hogy hova kössem.
Egy VT4613 motoros zónaszelepet szeretnék bekötni a padlófűtés és HMV tartály közötti váltáshoz. A kazán indításához potenciálmentes kontaktus szükséges.
Az alábbi bekötést találtam a Honeywell dokumentációban, és a narancs szürke kimenetek között valóban nincs mérhető feszültség, azonban a nullvezető és a narancs/szürke/fehér között 70V feszültség mérhető. Okozhat ez bármi problémát a kazánban, vagy a rendszerben?? Más is használja így?
A mai elkókat írjuk csak le ennyire. Be nem kapcsoló 5-10 éves monitorokat, LCD-plazma tv-ket lehet 90%-ban javítani a tápegység elkóinak cseréjével. Ugyanígy 15 év feletti képcsöves Tv-ket, bár az utolsó szériákban már 2-3 év után döglöttek. Laptop töltők szintén ezért állnak meg. Az 50 éves cuccokban pedig nagyobb méretűek voltak, és nem tették hűtőborda mellé őket, hogy minél előbb kiszáradjanak, tettek velük párhuzamosan pár 100nF-os kerámia kondenzátorokat, hogy ne az elkók kapják az összes terhelést. De ha akad otthon régi elektrolit kondenzátorod, hasonlítsd össze méretben egy mai, ugyanolyan értékűvel.
Ha a bojlerem kiépítési helye alacsonyabban van mint a csapolási hely, de fel tudok szerelni alsó kifolyású bojlert, akkor a meleg víz ki tud folyni a felső esőztető zuhanyból?
Vannak alsó elhelyezésű felső kifolyású bojlerek, de max 15 literesek. Nekem meg egy legalább 30, de inkább 50 literes kéne, de ekkorát már nem látok alsó elhelyezésűből.
Tehát maradna a felső elhelyezésű, de sajnos a csapolási pont alatt.
Szóval ki tud folyni a meleg víz fent az esőztetőből?
A mai kínai elkók sokkal kisebb térfogatban tudják ugyanazt a kapacitást, így jobban melegszenek, ami a kiszáradást semmiképpen sem lassítja. De ettől függetlenül sem szempont hogy 50 évig jók legyenek. Amik még el szoktak romlani manapság: a kapcsolók. Akkutöltőt, laptopokat is javítottam már ilyen banális 10 filléres alkatrész hibájával. Az egyik egyértelműen szándékos alultervezés, a kapcsolót egy elvékonyított műanyag nyúlvány működteti, amit sokkal masszívabbra is megcsinálhattak volna, minthogy nekem házilag sikerült megbarkácsolni úgy hogy jóval erősebb legyen. A másik két esetnél szimplán gagyi alkatrészeken spóroltak pártízezer dodót a teljes széria gyártásán. De rafkósan ám, hogy a garanciaidőben semmiképpen se okozhasson gondot. Mindegyik kütyü pár éves korában döglend meg, és mivel spéci kapcsolók, amit nem árul minden sarki ElektroKontha vagy Lomex, így ára van annak is ha házilag barkácsolná meg az ember.
"Az esetek csak nagyon kis százalékában lehet ezeket javítani. Akkor, ha banális hibájuk van, mint pl. panel szakadás, vagy forrasztási hiba, vagy relé érintkező hiba. Konkrét alkatrész hiba szinte elő sem fordul."
Sok évi üzem után az elkók öregszenek, kapacitásuk lecsökken, ezért ezeket szinte a legtöbb elektronikában cserélni kell.
A panelek egyébként tényleg jól bírják, én a Waillantunkban egyszer véletlenül eláztattam javítás közben, mire az még a 6 A es kismegszakítót is leoldotta. Sűrű fohász közben hajszárítózás és a panel megúszta.
Tavaly nyáron villámcsapás érhette a hálózatot és gajra vágta a kedvenc szobatermosztátom erősáramú részét. Irány az ELEKTROKONTA pár kondi, ellenállás, dióda. + egy TRIAC és újra jó lett a masina.
(A HE fórumon olvastam olyan javítást is, hogy a gázos szaki a gázmodulátor motort meghajtó IC ben még az egyik hibás kimeneti tranyót is kimérte és a kis összegű alkatrészt a panelon kicserélte. )
Az esetek csak nagyon kis százalékában lehet ezeket javítani. Akkor, ha banális hibájuk van, mint pl. panel szakadás, vagy forrasztási hiba, vagy relé érintkező hiba. Konkrét alkatrész hiba szinte elő sem fordul.
Ebben az a jó, hogy még ha ki is cseréled, a benne tárolt programot sehonnan nem tudod megszerezni (beszéltem valakivel, aki javít bizonyos típusú gázkazán paneleket, de ha a mikrovezérlő megy tönkre, akkor nem tud mit csinálni vele).
Igen, meglehetősen babra munka, ezt nem fizeti meg senki a mai rohanó világban. Mindenki azonnal akar mindent, mert ezt mint lehetőséget sulykolják a népbe, ezért inkább hajlanak a komplett panel cserére.
Egyszerűen nem sikk ma ilyen aprólékos, időt rabló dolgokkal foglalkozni... Mire elkészül vele az ember, már kijött egy újabb verzió. Majdnem.
Cseréltem már olyan golyókkal teli IC-t is (BGA-nak hívják). A régi Tv-ken még nem voltak, valahol a laposokkal egy időben jöttek be. A márkaszervizek tuti nem javítják a paneleket. Kisebb szervizek, ha van náluk jól képzett műszerész, akkor javítanak panel szinten is az ésszerűség határáig, és csak egy két megszállott javít meg olyan készülékeket, amik már-már a kihívás kategóriájába tartoznak, és a munkájuk többe kerülne, mint egy új készülék.
Jó jó, de lehet ezt úgy is, hogy a szakinak legyen egy javított csere panelje, és azt addig benne hagyja, amíg a javítandó elkészül. Csak ez macerás olyan ügyfélnél, aki messze lakik, vagy aki nem akarja ezt a megoldást. Inkább problémás esetekre jó, amikor nehezen lehet tetten érni a hibát. (Amikor a szerelő ott van, minden jól működik...)
Hőlégfúvóval ki lehet emelni, és az újat be lehet forrasztani, csak legyen hozzá új...
Wellernek pl. van ilyen hőlégfúvója (nem a szokásos, festékleégetőre gondolok) de az 15 évvel ezelőtt 600 ezerbe került. Bár az egy komplett forrasztó állomás volt, minden egyébbel együtt. De létezik külön is.
Bár vicc lenne. Egy mai tv részei: Kijelző, kijelző-meghajtó, fő kártya (main board), és a tápegység. Simán cserélnek 30 ezerért tápegységet egyes TV-szervizek (és nem csak a márkaszervizek), pedig csak 1500Ft-nyi kondenzátor ment tönkre rajtuk, de azt majd megjavítja az a pár hozzáértő műszerész 15-ért, és lesz új cseredarab. Pedig milyen szép szakma, mikor az ember megtalálja, hogy az öregedő furatgalvánokon elveszik az 5 Voltos tápfeszültségből 0,8 Volt, a hang processzor pedig 4,3V alatt nem működik, és a TV néma. Ilyenkor lehet keresni 6cm huzallal 5000Ft-ot, és néha még kapsz mellé egy üveg pálinkát vagy bort, ritkábban egy tyúkot pucolva :)
Nem lehet házilag megjavítani. Pontosabban olyan eszközökre van hozzá szükség, amit ha megveszel, nem fog megtérülni, vagyis nem érdemes megvenni. Ráadásul az alkatrészek beszerzése is problémás. Ezért egyszerűbb mindkét félnek a panelcsere. De ahhoz is érteni kell, mert nagyon könnyű ám tönkretenni a beszerelésnél. Aztán vakarhatja a fejét, hogy kicserélte, 'oszt mégse működik...
Szerintem ha valaki gázkészülék szerelő (nem gázszerelő!), az értsen az elektronikához is. A mai készülékek már nagyobb részben tartalmaznak elektronikát, mint klasszikus fűtőelemeket, szelepeket. Ja, hogy ahhoz két szakma is kell már? Hát ezért kevés az a szerelő, akit bátran mernek ajánlani. Manapság már a Tv szerelők is beérik panelcserével, persze horror áron, mert a mai Tv-k paneljainak megjavításához már tanulni kell, nem keveset.
A gázkészülékek elemei ún. egyes osztályúak (nem szabad javitani , cserélni is keveset)
tehát a "gázos" vénáju szereló cseréli az 1 majd 2 stb "fekete dobozt" s ha nincs szerencséd a legutólsó lesz a hunyó.........Neked csak fizetni kell,ez a legegyszerübb .
De valóban; miért is várjuk el a gázszerelőtől, aut szerelőtől stb hogy értsen az elektronikához?
Amiről megy a vita ; azok a középpanales épületek igy néznek ki. melléklet
Ezek 1964--68 között épültek , "gyárban készültek " a BÁÉVnak volt ilyen panel öntő üzeme , ugyanugy szerelték össze mint a házgyáriakat . de ebben még nem volt kiforrva a szakipari szerelés .
A villamos vezeték 2 ág/ szál MMfal volt, s felfüztek rá minden dugaljat, kapcsolót.--ahogy jött" torinyiránt"
tehát aljzat , plafon, oldalfal egyaránt játszott!lehetőleg 45 fokban .
Ezekben még 4db Dol betét volt 2db a" fázisnak"+2db a" nullának".
a panelházat nem öntik betonból. konyhanyelven szinte minden ami nem tégla, az panel. de kicsit szabatosabban panelház az, ami előregyártott nagypanelekből van összelegózva.
Székesfehérváron sok 4 emeletes panel van, betonból öntve, házgyári. Pusztaszabolcson szintén házgyári beton panelek, két szintesek, de a két szint egy lakás, és az alagsorban vegyes tüzelésű kazán.
A gáz szilikát soha nem volt panel csak hogy tudjad! Az egy tégla blokk.
A mai Ytong tégla elődje. Soha nem nevezték ezeket a házakat házgyárinak! Legfeljebb nálad vidéken a tudatlanok.
De ettől függetlenül pontosan tudom hogy készült panelből 4 emeletes ház is... Azt mondtam ritka! Főleg az a ritka amiben nem távhő van itt Budapesten.
A gázszerelő nem fog tudni segíteni, vagy cserélgetéssel indokolatlanul drágán. Egy jó műszerészt, vagy a gyengeáramban is jártas villanyszerelőt keress. De először vedd le a burkolatot áramtalanítás után, és nézd át alaposan, nincs-e sérült, kopott vagy megolvadt kábel.
Sziasztok. Arostone kombi cirkóm van és ha kinyitom a meleg vizet vagy be indul a fűtés folyamatosan leveri a biztosítékot. Mi a fene lehet vele? Villany szerelőt vagy gázost hívjak?
Kazánom olyat csinál, hogy ha beállítom elõre menõt pl 50 fokra, akkor túlmegy rajta, majd fûtés leáll és percekig utókeringet, aztán kezdi elõlrõl. Körben volt egy vízpatkós cserépkályha vas csövekkel és csak egy egyszerû szûrõ van, iszapleválasztó nincs.
Erre a jelenségre szerelõ azt tippelte, hogy hõcserélõ elkoszolódott a rozsdától és bizonytalan kimenetelû hõcserélõ tisztítást javasolt.
Ezzel egyet értetek vagy lehet más oka is?
Árajánlatot már kértem hőcserélő tisztításra és iszapleválasztó beszerelésre, de jelek szerint ez a cég is olyan, amelyiket sokat kell hívogatni, hogy foglalkozzanak velem.
Egy időben sokan leváltak a távhőről, volt olyan ház ahol saját kazánt vettek közösen, máshol egyedileg lakásonként saját kazán a konyhába, fürdőbe, fali kivezetéssel, onnan
rézcső a radiátorokhoz. Amúgy is meg tudok különboztetni egy csőben cső rendszerű turbós kéményt egy elszívótól.
Amúgy panelháznak hívok mindent ami szögletes társasház, akkor is ha az történetesen egy négyemeletes téglaház.
Nincsen kiskapus szabály. Panelokban meg 99%-ban távhő van. Én még nem láttam panelban fali kazánt. Pedig nem ma kezdtem. Panelokban a gáz is álltalány alapján fizetendő, mert az egész háznak általában 1 órája van. Szerintem te az elszívó kivezetését láthattad...
Vannak olyan helyzetek amikor én is azt mondom simán meg lehetne oldani.
De azért itt az olvasottak között van, olyan érv is, hogy a parapetes konvektoroknak is ott a kivezetése, ráadásul ablak alatt.
Azért azt ne felejtsük el hogy ezek max 6Kw-os készülékek, szemben egy fali kazán átlag 24Kw-jával. Még akkor is ha kondenzációs, jóval több az égéstermék. Nyilván nem megy mindig full gázon, de a névleges teljesítményt kell nézni. Gondolj bele egy belső körfolyosós pesti bérházban, ha csak mondjuk 10 lakásnak lenne, így megoldva már elég durván "beszorulna" szerintem az égéstermék. Elég sok lakás meg csak befele néz... Szóval ezt ide biztos hogy nem engedélyezném én sem. Külső homlokzat már más tészta, itt meg viszont sok a műemlékké nyilvánított épület is... szóval a belváros kilőve. Perem kerületen külső homlokzat, megfelelő feltételekkel járható lenne szerintem sok esetben, de sajnos nem.... ez van.
Másod sorban a kéményseprők azért érvelnek ellene mert nem marad munkájuk. Tehát minél több lenne homlokzati kivezetés annál kevesebb lenne a kéményseprő... Most a kormány így is elkaszálta őket a családi házaknál.
Igen, fontos hogy ezek a szabályok magukban csak arra jók, hogy megtudjuk ha biztosan NEM lehet ilyet létesíteni egy adott helyen. Új építésnél biztos nem lehet, meglevő régebbi háznál meg figyelembe kell venni a kismillió egyéb kényszerfeltételt is, hogy kiderüljön pénzügyileg opció-e egyáltalán, mert lehet hogy pont így lenne végül drágább.
A küldött linkeken van pár rajz, lehet hogy nem is nagy baj hogy társasházban semmilyen körülmények között nem engedik. De ebben még a szakmán belül sincs egyetértés, legalábbis a cikkek pont arról szólnak, hogy hajmeresztőnek találják néha ezeket a szigorú szabályokat azok is akik terveznek.
Nálunk is az a hozzáállás, hogy sikítva menekül tőle a hivatal. Rákérdeztem a szakembernél még mikor gondolkodtam ezen és hiába a méter a távolság a akármi, beleköt, nem engedi, fafejű a hivatal. Ők a királyok azt kell csinálni amit engednek.
Annyit hozzátennék, hogy ezt társasháznál szinte soha nem engedélyezik. A fővárosban meg kizárt ilyen létesítése, ezt tapasztalatból mondom. Visszadobja a tervet a főgáz. Egy vidéki családi háznál lehet opció.
A vegyes helyett megy a gazkazánod, jobb oldalra pedig a padlófűtés. A belső hőcserélőkkel ne foglalkozz.A középső csonkot esetleg felhasználhatod egy termosztátnak, valahogy úgy is meg kell vezérelni a kazánt. Ezt emlegetik 2T-s kötésnek, mert nem négy csonk csatlakozik a pufferhez közvetlenül, hanem kettő darab T idom, de a működése ugyanaz.
Ok, hogy az óra méri a fogyasztás, de ugyanahhoz az eredményhez, melyik fogyaszt kevesebbet? Azaz, melyik a hatékonyabb? Feltéve, ha van rá egzakt válasz. Ha nincs, akkor nincs, de a kérdés ezt célozta meg.
A tartály vs szelep víztakarékosságát illetően meg tényleg jó lenne konkrét tapasztalat. Elvileg a szelep tűnik nyerőnek, de teljesen meggyőző véleményt, netán tesztet/mérést nem találtam eddig.
Na ez zavart még meg teljesen.
MI a kérdés amúgy?
Minden tartály annyi vizet fogyaszt amennyit lehúzol vele.
Minden öblítőszelep annyi vizet fogyaszt amennyit lehúzol vele.
Simán el tudod dönteni. :))
A vízfogyasztással pedig pont ellentétes arányban marad sz--os a fajansz és kell költened duguláselhárításra.
Az árakat kiguglizni noproblémó, de hogy ahhoz adott esetben milyen minőség párosul, már nehézkesebb laikusként megállapítani. A tartály vs szelep víztakarékosságát illetően meg tényleg jó lenne konkrét tapasztalat. Elvileg a szelep tűnik nyerőnek, de teljesen meggyőző véleményt, netán tesztet/mérést nem találtam eddig.
A wc-tartályhoz képest egyértelműen víztakarékosabb az öblítőszelep? Természetesen átlagos, szélsőségektől mentes használat esetére gondolok, nem a kivételekre.
Azonos minőségű kivitel mellett melyik a költségesebb?
A két megoldás komfortjának különbségével tisztában vagyok, pusztán az anyagi vonzatáról érdeklődnék.
Mármint a villanybojlerbe tett hőcserélővel? Vagy mire gondolsz? A villanybojler jó messze van, és csak egy cső megy oda, nem tudnék másikat behúzni, hogy lehessen keringetni a vizet. De ha jól értem, akkor ez a megoldás +két szivattyúval járna, annyit meg nem nyerek vele (gyenge hatásfokú gázkazán vs. vezérelt áram).
Ha jól értettem (nem biztos), akkor azt írtad, hogy csak a felső és alsó csonkot használjam a melegítésre és fűtésre. Erre írtam, hogy ellentétesen dolgoznának, hiszen a gázkazánnak alul kéne elveni a vizet, a fűtésnek meg pont ott kellene a visszatérőt betolni. Fent ugyanez, csak fordítva.
Igen, azért akarom átcsövezni az egészet, ha kihagyom a hőcserélőt, akkor a rétegződés miatt mehet folyamatosan a kazán, amíg el nem éri a beállított hőmérsékletet a víz.
Szivattyú állítgatással nem értem el érdemi különbséget, próbáltam.
Csak a HMV-vel lehet gond. Milyen hátránnyal jár, ha kezeletlen acélcsövön folyik át a víz? Felgyorsul a korrózió, ha folyamatosan kapja az oxigénben dús vizet? És akkor már szennyezett lehet a víz?
Ekkor jön jól az amit lejjebb említett valaki, hogy pufferként kellene használni a tartályt, gyors felfűtés, ritka kapcsolgatás. Csak ekkor elveszhet a lehetőség a HMV elvételétől. Vagy a tartálytestből kell megoldani, de akkor meg jön a keveredés.....
Bizony így van ahogy rámutattak az előzőekben. Kicsi a csőkígyó hőátadó felülte.
Szokásos hiba fűtésnél /itt pont a meleg víz termelésnél /, hogy a hőtermelő - a kazán - és a hőleadó - radiátorok - csőkígyó - teljesítménye nincs megfelelően kiválasztva. A kazán teljesítménye lényegesen nagyobb mint a hőleadóké így előjön a kapcsolgatás. Akár egy -két percenként is.
Nekem, igaz fűtésnél soha sem jön elő ez a jelenség. Akár órákig is mehet a fűtés víz túlmelegedés miatt soha sem áll le a rendszer.
Ha nem tudom így bekötni, akkor mi lehetne a megoldás a kazán kapcsolgatásának csökkentésére? Ha jól számolom, van max. 7-8 liter víz kazán körében, amikor bekapcsol, megy fél percig, aztán vár, hogy visszahűljön a víz, pár perc múlva megint bekapcsolt egy fél percre...
Ez így nem hiszem, hogy jót tesz a kazánnak. Vagy ne foglalkozzak vele, jól van ez így? Esetleg beiktathatnék egy plusz tartályt, ami megnöveli a víz térfogatát.
Persze kicserélhetném a kazánt valami jóféle kondenzációsra, ami jól le tud modulálni, de ahhoz meg nincs kedvem...
Közben a Hajdu-tól visszajött egy automata válasz, hogy január 8-ig szabadságon vannak...
Köszi, ez jogos felvetés. Nézem a gyári rajzokat, mindenhol a tartályból nyerik a HMV-t, és azt írják, hogy belső felülete tűzzománcozott és aktív anód is van benne.
A hőcserélőre azt írják, hogy szintén tűzzománcozott acélcső, de ez agondolom a külső oldalára vonatkozik. Megkérdezem a gyártót, mit mondanak az én variációmra.
A HMV előmelegítést kifejted kicsit bővebben? Csak azért kérdezem, mert azok a csőkígyók belül nincsenek zománcozva, sima acélcsövek, gondolom. Alkalmatlan közvetlenül HMV-hez, de nem értem, hogyan akarod csinalni, ezért kérdezem.
Lehet, hülye ötlet, de én felcserélném a padlófűtés csöveit a kazánéval. Tehát a padló a hőcserélő spirálból venné ki a meleget, a kazán meg az egész tárolóban lévő vizet fűtené.
Szeretném megkérdezni, hogy megvalósítható-e az alábbi variáció a fűtési rendszeremben, és ha igen, milyen módosítást kell csinálnom?
A képen látható indirekt tartályom van, aminek 2 hőcserélője van. Jelenleg az alsó hőcserélőn keresztül fűtöm a tartályt egy FÉG ZC-18-as gázkazánnal. A tartály vize közvetlenül be van kötve a padlófűtésbe (keverőszelep, OGY). A kazán körében nagyon kevés víz van, ezért nagyon sűrűn kapcsolgat. Ha megfordítanám a bekötést, és a felső hőcserélőből kapná a padlófűtés és a tartály vize menne egy körbe a kazánnal, akkor valószínűleg megoldódna a kapcsolgatás problémája, de a felső hőcserélőre szükségem lenne a HMV előmelegítéséhez.
Arra gondoltam, hogy egy körbe kötném a kazánt-tartályt-padlófűtést. (a kazánban valahol még elmegy a nyomás, azt meg kell csináltatni)
Mivel a leírás szerint a tartálynak csak 2 bekötési pontja van, felhasználnám, hogy középen van hőmérőnek egy megfelelő nyílás. A képen látható módon tehát bekötném a kazánt a középső és alsó ponton, a padlófűtést pedig a felső és középsőn. Megoldható-e ez, nem fog egymás ellen dolgozni a két szivattyú? Vagy mit kell még betennem, hogy működjön?
"mint írtam 3 hete a szerelő egy biztosítékot cserélt végzett"
Jó lenne tudni melyik biztit cserélte, mert ez is utalhat a hibajelenségre. Ha a keringető szivattyúét, akkor az túl áramot vesz fel és annak okai lehetnek, amikről korábban írtam. ( régebbi Fégeknél triac félvezető a kapcsoló elem relé helyett, amit a zárlat, vagy túlterhelés szintén tönkretehet.
Egy bizti kiolvadásnak mindig oka van, szerencsés esetben egy, vagy több egymás utáni áramlökés, rosszabb esetben zárlat.
" Most hogy rendellenes üzem van a leállás után nemhogy lemenne a korábbi 45 fokra , hanem néha még feljebb is megy pl. 70 fokra. akkor amikor nincs áramlás és csak az őrláng fűt."
Nem lehet. hogy a keringető szivattyúval lesz gond? Pl. megszorul, akadozik, kezd kimúlni?
Bár 5 év után ez még korai, de lehet, hogy mégis. ( mechanikai szorulás, segédfázis kondi kapacitás csökkenése, kezdődő menetzárlat, stb.)
Amikor leáll a fűtés van e még és meddig után keringetés?
Milyen a hangja a kazánnak üzem közben, vagy a leállást megelőzően? Ha hangosan zúg, zörög, akkor légteleníteni kell, mert lehet, hogy levegős.
( Nem vagyok szerelő, de a szivattyúnk hasonló időszakos jelenségeket produkált pár éve a több, mint 20 éves VEZÚV cirkónknál, ezért a termoáram körbe sorba kötött NTC szakította meg a főégő áramkört.)
Úgy ahogy a kolléga írta, vedd ki és polírozd fel az elektródákat finom csiszolópapírral.
Tiszta rozsda minden. Látszik az égőfejeken, hogy ez a kazán lekondenzál. Ez a probléma gyökere! Ezért oxidált az elektróda is. Az egész kazánnak nem ártana egy alapos karbantartás! Állítsd fel az előremenő hőmérsékletet minimum 70 fokra! Ennek a kazánnak ez az üzemi hőmérséklete. Ez nem kondenzációs, hogy 50 fokon kergesd. Szét fog rohadni benne minden, ha eddig még nem....
Törölközőszárítós acéllemez/cső radiátorral az probléma, hogy a légtelenítője melletti a fenéklemezen elkezdett gyöngyözni a víz egy repedés mentén.. Itt -->
Mivel lehetne megjavítani? Ragasztás? Forrasztás? Hegesztés? Mit ajánlotok?
Azért gondolkozom a javításban elsősorban, mert a radiátorra fel van szerelve egy hőmennyiség mérő...
Sziasztok! Sürgős segítséget szeretnék kérni!!! Yonos Pico 25/1-6 típusú kazánunk leállt a Társasházban. Amit előtte kiírt: "zavar, kérek csappantyút nyitni" Mi a teendőnk, hogy ne fagyjunk meg, szerelő hétfőnél előbb valószínűleg nem jön!? Köszönöm, Berényi Adrienn
Én is több olyan embert ismerek, aki okosan több százezret költött olyan beruházásra, aminek segítségével minden évben megtakarítja a beruházás értékének kb 1-2 százalékát.
Nekem egyszerűbb kazánom van mint az előttem pár hozzászólással szólónak /dorogszu topiktárs /
Tehát C- 12H fég.
Kb. egy hónapja rakoncátlankodik.
Gondol egyet és kiírja, hogy Error C és leáll. Ilyenkor csak teljes áramtalanítás után indul újra.
Volt kint szerelő lecserélte a termisztort /? / ez egy olyan alkatrész ami a kimenő fűtő víz hőmérsékletét méri két sarus csatlakozással megy a két vezeték valahová.
Újra indítás után néha pár perc után leáll ... Er. C -t jelezve, néha megy akár egy órát is. Rendellenesség az is hogy a kijelző hőmérséklet néha ugrál. Pl. amikor 46 -50 foknál tart, akkor lemegy 15 fokra... majd visszaugrik, ami egy lehetetlen dolog, hiszen fűtött a víz.
a szerelővel konzultáltam telefonon egyenlőre tanácstalan.
Rendes működés : áll a kazán csak az őrláng megy ilyenkor az általa melegített víz / ami a hőcserélőben van és az utána kb. 10 cm -es vékonycsőben a kijelző kb. 45 fokot mér - egy nem áramló közeget ennyire tud felmelegíteni. Majd bekapcsolás után gyorsan esik a hőmérséklet hiszen jön a radiátorokból a szoba hőmérsékletű víz ami kb. 20 - 22 fokos . tehát egy percen belül leesik kb. 30 fokra, majd emelkedik a fűtő víz hőmérséklet egyenletesen a kb. 64 -65 egyensúlyi víz hőmérsékletig .. itt akaár rákig is mehet hacsak a szoba termosztát le nem kapcsolja.
Most hogy rendellenes üzem van a leállás után nemhogy lemenne a korábbi 45 fokra , hanem néha még feljebb is megy pl. 70 fokra. akkor amikor nincs áramlás és csak az őrláng fűt.
mint írtam 3 hete a szerelő egy biztosítékot cserélt végzett egy tisztítást - csak az égőt a hőcserélőt már nem, állított valamit és elment. működött vagy 3 napig amikor jelentkezett ez az Er.. C leállás, újra jött és akkor cserélte az a az általa termisztornak vagy NTC -nek nevezett alkat részt , ment kettő napig majd kezdte a mókát... leállt, újra indítás áramtalanítással, aztán ment vagy nem.
Most kb. egy hete megint normálisan megy . Akkor leszedtem a borítót és finom ecsettel 'simogattam '. hogy attól vagy sem nem tudom... ahogy a szerelő sem. Abban maradtunk ha végleg leáll akkor jön és keresi a hibát.
egy másik jelenség : korábban a korlátozó hőmérséklet 68 fok volt. P68 így jelezte a készülék, most viszont P88 . Nem sok ez egy kicsit ? Nem mintha különösebben izgatna, mivel az összes radiátor üzemelésénél megáll a korábban említett 64 - 65 foknál.
ha valakinek van tí,pje, kérem írjon !
A készülék egyébként 5 éves, még nem volt javítva 2 x tisztítva.
Van egy vaillant vuw ost 180 xe gázkazánom. Folyamatos működés során egyszer csak gondol egyet és az "Égő reteszelés" kijelző melletti piros lámpa világít
Ezután ha a lángőrelektróda és a dupla gyújtóelektródákat az égőfejet alkohollal és vegyszerre megtisztítom, akkor 2 hétig kb. jól üzemel.
Adott egy emeleti a fürdőszoba egy 80'-ban épült sorházban.
-Ha az emeleti WC-t lehúzom, a vákuum kiszívja a vizet a szifonból és ha nem engedek egy kevés vizet a kádba akkor ott jön vissza a bűz.
Felújítjuk 1-2 éven belül de nem tudom milyen megoldást válasszak hogy a probléma ne jöjjön vissza.
-Érdemes meghagyni amúgy a padlóösszefolyót? Én szívem szerint kihagynám (egy gonddal kevesebb) de attól még a fenti probléma nem oldódik meg.
(Panelekben nyilván nem gond ez hiszen a szennyvíz gyűjtőcső a tetőn kivezetett, ynitott így ott ez nem fordul elő. De mit tegyek egy házban?)
***
(Lent volt szó a hűtőről. Mióta lakásból ide költöztünk, a hűtő a hűvös kamrában van a konyha mellett. A villanyszámlánk, kb 1500 Ft-tal csökkent a hideg hónapokban csak emiatt!)
Amit mi itt kapunk mosópor/gél a nem hamisított is satnya minőségű. Ezek a Balkánra gyártott termékek, mert nekünk a sz@r is jó. Nyugati minőségű cuccot a Müllerben tudtok venni. Ott is olyat érdemes amin gyárilag nincs a leírásában magyar szöveg, és Balkán nyelv. (HR,RO,SK,SO) Csak egy magyar matrica! Tehát amin nincs ilyen az nyugatra gyártott szer. Nem kell meglepődni, hogy van olyan márka közte amiről nem is hallottunk. Attól az még jobb cucc mint az itthoni.
Sajnos ez mindennel így van nem csak a mosószerekkel...
Ha újra építkeznék, mosógépnek, fürdőkádnak, kézmosóknak külön lefolyója lenne. Menne tartályban a wc-hez. Kiváncsiságból tennék fel egy vízórát a budira, mennyi vizet húzunk le. Kár, hogy az nem olyan plug n' play, mint a villanyos fogyasztásmérő.
Valaki tudna nekem ide egy sematikus rajzot kombi kondenzációs kazán , osztó gyűjtő, hidro váltó ,5db fan coil ,comboval :) ? És ugyan ezt tihecmail kötésbe lehet rosszul írtam az utóbbit !
Nagy segítség lenne köszönöm ! ez lenne a házikó !
Pirossal a fan coil vonal az padló fűtés lenne pl visszatérő ágba ha jó az ötlet a zöld a kondenzációs kazán!
A mosógéppel mi is kínlódunk. A++, meg víz se kell hozzá, mi meg nem győzünk vakarózni. Szóval az extra öblítés mindig rá van nyomva. Szóval egy 30 éveset lecserélve lehet vele megtakarítani, de egy 10 éves gépnél már nem hinném, hogy van értelme. Igaz, egy tíz éves gép már jó, ha 5 évet kibír :) A maiaknál meg 3 év után minden nap ajándék....
Én sem hittem neki, de ráraktam a fogyasztásmérőt, és igazolta. Amúgy a 280-at sokallom is. Igaz, nincs villanybojler, és ledes lámpák hunyorognak. Ami viszi, az az unoka miatt a sok mosógéphasználat, meg a mosogatógép. Az öreg asztali PC-t is le kellene cserélni, meg van még egy sokat használt képcsöves TV, az helyett jó lenne egy LED-es LCD.
Télen nálunk is ez van, mert akkor átpakolok a mélyhűtő rekeszből a kis fagyasztó szekrénybe. -:(
Azért az meg milyen megoldás, hogy a - 18 C fokos mélyhűtőrekesz hulladék hőjéből jön össze a sima hűtőrész 5 C fokos hőmérséklete, de csak akkor, ha a gép egy fűtött helyiségben tartózkodik.
Csak, hogy ebben a szabványban foglalkoznak-e azzal, hogy a mosószerek által okozott bőrirritáció -főleg gyerekeknél - összefügg e a kevés vízzel való öblítésekkel?
Az a baj, hogy 2 autó fogyasztása nem mérhető össze a gyárilag megadott adatokkal, mert a gyakorlatban az egyik csak egy kicsit több, a másik meg sokkal több.
Úgyhogy ez az éves fogyasztás gyakorlatilag csak parasztvakításnak jó, van aki bedől neki, én biztos nem.
van rá szabvány, ami alapján számolják. mosógépre egyszer megkerestem. jó ez így, mert így lesznek a gépek összehasonlíthatóak. nem arra van a szám, hogy nálad annyit fog fogyasztani, hanem hogy a szabványhasználattal annyit fogyaszt, a másik meg ugyanzzal a szabványhasználattal amannyit.
az autó sem annyit fogyaszt mint a papíron, de két autó összehasonlítására azért alkalmas.
"De ha valaki ennyire környezettudatos, hogy csak azért dob ki egy jól működő mosógépet, mert állítólag az újabb valamivel kevesebbet fogyaszt, miért nem veszi számba azt a környezet terhelést, amit az új mosógép előállítása generál?"
Aztán az 5. év után, már esélyes lesz, hogy azt is kidobja, amikor a szerelő bemondja a 40 ezres vezérlőpanel, vagy az 50 ezres csapágy csere díjat.
Ja, a tervezett, "beépített" elavulás nincs a számításokba bekalkulálva.
Ja a fenntartható fejlődés fontosabb cél a környezet védelemnél.
Igen, bár én itt a mai frekiváltós klímákra gondoltam, amik takarékosabbak, meg arra is, hogy ha jól láttam egy külön, külön hőfokra beállítható hűtő és mélyhűtőrészbe juttatja be a hideget.
A fiam vett most egy ilyen támogatott hűtőt, majd megnézem közelebbről.
Sajnos nekünk is előbb utóbb ilyesmi, vagy 2 kompresszoros kellene, mert a mostani kombi hűtőnk, olyan fűtés nélküli előtérben van, ami télen letud hűlni 5 C fok körülre és akkor nem fagyaszt rendesen a mélyhűtő része.
( Ha nem lenne túl nagy a fogyasztása a peltier elemeknek, akkor már nagyobb, kompresszor nélküli hűtők is elterjedhetnének. )
"Az a baj, hogy a "vacak régi hűtőnek" még mindíg jobb a hőszigetelése, mint a hiper szuper újnak, tehát ez a havi 2000 számomra nem hihető"
Van egy több, mint 40 éves MINCK ** öreg hűtőnk, amit csak nyáron ritkán gyümölcs, stb. hűtésre bekapcsolunk. Hangja, mint a traktor, de még mindig "működ". -:))
A hűtőknél, viszont már vannak olyan, új generációs, klíma elven működő gépek, amiknél már valóban kisebb a fogyasztás és elvileg H tarifáról is mehetnének, ha a magasabb körök egyszer úgy döntenek.
"Persze azóta kb 3 mosógép ára villany, víz, és csatorna díjat kifizettél pluszban."
Ha már ezt írod a bojlerünkre nem nagy baj, mert a mosómasánk is egy HAJDU energomat.
Ez csak a 90 es évek eleje óta megy, bár néha magam javítottam ezzel kicsit spórolva.
( Van két lomizott donorom hozzá, meg ott az Orczy Alkatrész Üzletház. )
A csatorna díj a mi esetünkben egyedi speciális helyzet, mert máig vízátalányt fizetünk a Vízműveknek. Ezen sajnos nem sokat spóroltunk, bár jobb lett volna.
A villanyfogyasztás annyi, amennyi, de azt olyan drasztikusan az új gép sem tudná megspórolni, ha lassan már nem egy pohár vízben akarnának mosni. Az áram fogyasztás: motor, vezérlés, fűtőbetét áramfelvétele igazából csak a vízmennyiség, mosási hőfok, idő függvénye lehet.
( Ha csak nem valami 3. generációs technológiai újításokat, - frekiváltós hajtás -vezettek be az újabb gépekben, mondjuk, mint a hűtőkben.)
Hogy ezek mennyire indokoltak és szükségesek arról akár akadémikus vita is folytatható, de valami biztos nem igaz, vagy valami el van hallgatva abból, amit állítanak a gyártók és a reklámok.
Azokat az összefüggéseket tisztességesen, publikusan vizsgálták-e, hogy kevés víz, mosószer mennyiség, mosási idő és hőfokok hogyan viszonyulnak egymáshoz és milyen minőségű mosást, mennyire vegyszermentesre öblített tiszta ruhát eredményez?
"A 80-as évek végén gyártott Hajdú Energomat 0,9 kWh áramot használt el egy mosásra, amihez 75 literes vízfogyasztás társult. A Samsung mosógép ezzel szemben beérte 0,47 kWh energiával és 33 liter vízzel."
Mi egy No Frost Samsung hűtőt cseréltünk le, ami D energiaosztályos volt egy Gorenje A++ ra. Méretre ugyanakkora, mégis egy havi villanyszámlát megspórolt egy év alatt. Az előbbi 600kWh/év fogyasztású volt, utóbbi 320kWh/év. Mértem fogyasztásmérővel, és tényleg tudja. A mosógépnél lehet, alálőttem, 40-60 litert fogyasztanak, míg a Hajdú Energomatra 120-140 liter vizet írnak. Kevertem a mosogatógéppel...
Az nem mindegy, mennyi vizet kell felmelegítenie. A mai mosógépek 20 liter alatti vízzel mosnak, a régiek 80 literrel. Igaz, a régiek ki is mostak rendesen... De akkor számoljunk 500Wh-val kevesebb fogyasztást egy ciklus alatt. Mondjuk én is csak akkor dobok ki gépet, ha már menthetetlen.
Csak azt nem értem, miből jön ki az 1Kwh többletfogyasztás?
Mert ugye a vizet mindkettőnek ugyanúgy fel kell melegítenie, a motort meg forgatnia.
De ha valaki ennyire környezettudatos, hogy csak azért dob ki egy jól működő mosógépet, mert állítólag az újabb valamivel kevesebbet fogyaszt, miért nem veszi számba azt a környezet terhelést, amit az új mosógép előállítása generál?
Reggel számolgattam én is. 30 éves a cucc, 10 év után cserélnéd újabbra, akkor 20 évet számolhatunk, 1040 hét, heti 7 mosás, tehát 7280 mosás. A fogyasztásra számoljunk 1kWh-val több villanyt, meg +30 liter vizet. 1kWh most cca 15 forint, 20 éve 5ft, számoljunk átlag 10-el. 1liter víz csatornával 1ft (1m3=1000l=1000Ft). 7280kW áram ára + 7280*30l víz, az 72800Ft+218400, vagyis 291200Ft.
Mi meg 85 ös gyártású HAJDU-t vettünk, amit 87 ben üzemeltünk be és azóta is megy. Plusz megnyugtató tudat volt az is mellette, hogy kapok hozzá alkatrészt is, ha kell.
Az gáz. Bár ha jól van beállítva a padlófűtés, akkor egész nap megy a kazán. Amit tehetsz, hogy termoelektromos szelepeket teszel a szobába a radiátorokra, és mindegyik szobában termosztáttal vezérled ezeket a szelepeket.
Ezt nem tudom. A tartályt megvettem és felszereltem. A biztonsági szelepnél csak feltöltésnél jön a víz, mert azt is csak érzésre csinálom nyomásmérő hiányában. Utána üzemelés közben (mondjuk a 2. alkalomtól) már nincs csöpögés.
Köszi. Akkor megbontom és feltöltve, üzemelés közben hátha észreveszek valamit. Persze ha valahol a hőcserélő hátsó részén ereszt, azt nem biztos, hogy észreveszem. Volt már egyébként, hogy a rögzítésnél szivárgot, de azt észre is lehetett venni.
Nem tud a padló és a radiátor külön menni. Viszont úgy van megcsinálva, hogy a padlós részen van hőmérséklet érzékelő és ott be lehet állítani...mit is...várj, azt hiszem két állító van. Az egyiken mondjuk 31 fokot állítok, a másikon meg pl 35-öt....nem tudom, már nem néztem rá egy éve. Szóval ilyen 30 körüli hőmérsékletről van szó és tudom 4-5-6 fok különbség lehet a kettő között.
Az olaszokat én kerülöm mint a rákfenét. Egy kivétel van az Immergas. Én általában Bosch-t rakok fel, voltam gyárlátogatáson is náluk, csak pozitív tapasztalataim vannak. A support-ja is rendben van. Viszont neked a földszintes lakásba inkább előbbi az ami jó lehet, a magas kémény miatt.
Ez egy kb 150nm ház a pirossal jelöltem fan coilok helyét kivéve fürdőszoba az piros vonal csak oda akarok padlófűtést pl vizatérőből,zöldell a cirkó van jelölve!
Meg lehet csinálni két körösre is persze, de miért? Két szint van?
Nem merem így azt mondani, hogy biztosan elég a 20-as cső végig, tudni kéne a telljesítményeket, a hőfoklépcsőt, a hidraulikai ellenállásokat, be rakod -e eléjük a háromjáratú thermomotoros szelepeket vagy nem? azoknak is van ellenállásuk, mekkora szivattyú lesz? stb egyszóval hidraulikailag méretezni kéne.
Egy korabbi kerdesre kaptam valaszt: "100cm hely van az ablak alatt a radiátornak. Be lehet e ide építeni egy 92 centimeter széles beépített szelepes radiátort (600, 22K)? Ha igen milyen termofejjel?"
Azt mondja egy szaki, hogy lehet, hogy nehezen fer be a fennti helyre a radiator, de ebben az esetben "sarokadapter"-rel meg valoszinuleg be lehet tenni.
A nappaliba termós fejet tennék, a padlófűtést az időjáráskövető rendszerrel jártatnám folyamatosan, és a két kis szoba egyikbe tennék termosztátot, ami csak a radiátoros köröket indítja. A padló és a radiátorok tudnak külön menni?
Sziasztok, ide is berakom, mert itt jobban pörög...
Tanácsot szeretnék kérni. Lakásfelújításban vagyok, és mivel a régi nyílt égésterű kazánommal gondok lettek volna (korábban kérdeztem Tőletek szellőztetés-kizárásról, de végiggondoltam, hogy nem fog menni normálisan, hogy a kéményseprő is elfogadja...), úgy döntöttem, újat rakatok komplett.
Viszont rám lett bízva a kazán kiválasztása, de elvesztem a típusok között.
A lakás egy 30-as évekbeli társasház 44 m2-es része. A falak ikersejt és kisméretű tégla (azaz sz@r szigetelésű), alattam pince (azaz hideg).
Az ablakokat kicseréltettem és a padlóba a lakás nagyobbik részén belefért egy 3 cm-es EPS, ami kb lépésszigetelésre, meg talán a hideg padló elkerülésére elég csak. Winwattban kiszámolva a lakás hőigénye kb 4,6-5 KW. A fűtőtestek kb jók, de semmiképp nincsenek túlméretezve (és ezen most nem is változtatnék). A kémény osztott lesz, ha ez számít valamit (típus indítóidomok árfekvése...)
A lakás valószínűleg ki lesz adva, úgyhogy szeretnék valamilyen értelmes kompromisszumot kötni a költségekben, de ha lehet, nem a megbízhatóságban. Annyit sikerült kibogarásznom, hogy a kazánok (márkán belül) kb úgy drágulnak, ahogy egyre lejjebb tudnak szabályozni, de fogalmam sincs, a fenti termikus premisszák mellett erre mennyire van valójában szükségem, plusz hogy mi egyébben különböznek még a kazánok, ami lényeges.
Tapasztalatom egy korábbi lakásfelújítással van, ott Ariston Genus Premium evo 24-es kazán lett rakva, akkor a jó leszabályzás miatt. A kazánnal nem, a supporttal akadt gondom, nem nagyon értett a szakszerviz sem hozzá. Amúgy nem volt vele gondom (de még csak 2 éve van fent...), csak a beállításokkal.
Tanácsot szeretnék kérni ez ügyben. Melyik márka jó, melyik semmiképp. Aki szerelni fogja, rám bízta, azt mondta, az Ariston szerinte jó (érzésem szerint bármire ezt mondta volna), de ebből is van egy csomó fajta (pl a legolcsóbb a Cares Premium 24 már 200kHUF alatt, persze ez csak 5,5-6 kW-ra tud leszabályozni. ez még méretben is jó lenne, alig kéne az előző kazánnak készült csövezést változtatni).
A szabályok pontos ismerete nélkül, ránézésre ez teljesen rossz megoldás. Nem tűnik gyári megoldásnak, hanem barkácsolt, falsíkban is van, és még mindig kérdés hogy körülötte vették-e a fáradságot hogy dryvit helyett kőzetgyapotot tegyenek be. Talán volt annyi esze a szerelőnek hogy a fémdobozt nem dryvitba ágyazta, szerintem az a bádogozás ott igencsak fel tud forrósodni ha nemcsak az őrláng ég éppen, hanem rendesen fűt a konvektor. A falsíkon belüli doboz szerintem katasztrófa a beáramló égési levegő és a kiáramló füstgáz keveredése szempontjából is, ez simán okozhatta az elégtelen égést, de még mindig kérdés hogy jutott vissza a lakótérbe a CO (nyitott ablakon?).
Milyen időközönként célszerű az iszapleválasztót (TF1) tisztítani, ellenőrizni?
De, ami ettől érdekesebb, hogy - bár egzakt módon nem meghatározható - milyen mértékű, mennyiségű "összegyűjtött" szennyeződés az, ami normálisnak tekinthető?
Vagy ha a rendszer jól van kiépítve és karbantartott, akkor egyáltalán nem szabadna szennyeződésnek lenni a szűrőben?
Ocean ECO 20 kombi gázkazánom van, s tágulási tartályt szeretnék benne cserélni, mert valószínűleg átszakadt a membrán benne. Az lenne a kérdésem, hogy csak ugyanolyan űrtartalmú tartályt tehetek bele, vagy akár nagyobbat is, illetve van-e egyáltalán értelme/haszna/előnye nagyobbat tenni bele? (Most ha jól tudom 6 vagy 8 literes van benne).
Pont ez a baj, hogy a bekötés felöli oldal fele lejt, holott arra emelkednie kellene, mert arra van a légtelenítő.
A problémát nem oldja meg a hollandi meglazítása. Ha nincs légtelenitő a radiátor bal oldalán vagy a dugót nem tudod kitekerni, akkor a radiátort kellene leakasztanod a falról valahogy ügyesen, hogy a bal oldala lejjebb kerüljön mint a jobb.
Remélhetőleg a vas cső enged annyit azon a szakaszon.
Nem tudom, a többi helységben is ilyen nagyok a radiátorok? Vagy van padlófűtés is (lehet, már mondtad)? Mert ha igen, akár azt is el lehetne érni, hogy egész nap menjenek a radiátorok 30-40 fokon. Első körben azt kellene elérni, hogy a radiátorok egyszerre melegedjenek fel, ezt a torlókkal kell beállítani. Aztán ha ez megvan, akkor megnézni, melyik helység melegszik lassabban, annak a torlóján még nyitni. Ha ezt eléred, akkor mindegy, melyik helyégben szeretnél egy fokkal többet, mindenhol 1 fokkal több lesz. Ha az asszony ragaszkodik a gyerekszobához, akkor oda kell betenni a termosztátot, de sima radiátorszeleppel, és a torlót ott is be kell állítani. Aztán vigyél neki virágot, és mondd meg, hogy kell egy hónap, mire apránként beállítod a többi helységet is.
ha belenézel, akkor látszik honnan jön felfele a cső, az az előremenő. meg melegebb is.
de 90% hogy a szélső a visszatérő.
azt a radiátort keresd a lakásban, aminek az alja melegebb mint a többi. azon túl gyorsan megy át a víz, azon kell fojts. egyszerre mindig csak egy dolgot változtass, és írd fel mit csináltál. így vissza tuod csinálni, meg észreveszed ha körbe-körbe mész. egy változtatás eredménye nem azonnali, egy óra is kellhet. ha türelmes vagy, akkor minden este foglalkozol vele egy félórát, és egy hét alatt egész jó lesz.
Na ilyen a radiátor, ott lent van két bizgentyű. Azokból az egyik nyilván a visszatérő ág. Ez szabvány, tehát egyértelműen meg lehet mondani, melyik az? Jobb vagy bal?
Alapból 120*90-es radiátor volt. Mikor kihívtunk egy szakit, ő első körben a nagyobb radiátort javasolta. ráment 50 ezrem. Plusz a beszerelés, ezzel már eleve elment egy csomó pénz. Az előremenő meg bocs, nem fix 70. De amikor mértük egyszer, akkor annyi volt. Ezt egy kinti egység szabályozza tök automatán. Valszeg egy jó hideg napon néztük meg a hőfokot. Amúgy a torlószelepet azoknál a radiátoroknál zárjam el tökre, majd nyissan kicsit, ahol gyorsabban meleg van ugye? A gyerekszobában meg hagyjam maxon. Már csak annyit, hogy melyik is konkrétan ez a szelep? Mert ugye a radiátor alatt van kettő cső. Fűtés esetén a hidegebb csőnél? ( ha lehet egyáltalán érezni rajta valamit )
Van amúgy két mobil termosztátunk...akkor üzemeljem be mindkettőt? Egyik legyen fixen a hidegebb gyerekszobában? Tehát ha itt lehűl, akkor ez bekapcsol. beindítva persze az egész fűtést az egész házban, de a többi helyen majd visszafogja a termofej?
De mi van, ha mondjuk a másik, a nappaliban lévő indítja a rendszert és ugye mivel van egy a gyerekszobában is, tehát ott nem lesz termofej, hanem teljesen meg lesz nyitva a radiátor...vagyis ebben az esetben ott lesz akár 26 fok....vagy nem jól sejtem?
Jól hozzáférhető helyen tökéletesen meg lehet oldani kétkomponensű ragasztóval.
Én 3M félével ragasztottam meg ugyanilyen hőcserélőt ami minden egyes járat forrasztásánál szivárgott. A képen is látható ovális forrasztásról beszélek csak nem ezekrőr hanem amik a lemezen belül vannak. kb 6-8mm hozzáférhetőséggel. Csíkokra tépenn csiszolóvászonnal tisztítottam és fogpiszkálóval kentem a helyére a ragasztót. 4-5 szezon óta bírja, míg a gyári forrasztás 3 évig (de szerintem már a 2.ban is szivárgott). Borzasztó ócska micsodák ezek az olasz ..ok.
A rendszerbetöltős trutyik SZVSZ tökk bajt okoznak, mint amennyi a hasznuk.
Azt írta, hogy nem akar rákölteni, és átmeneti megoldást keres. A Fernox Leak Sealer F4 (nem akartam reklámozni) kb. 7500 Ft.ért megvan, és ha nem túl nagy a lyuk, megoldja, talán még tavaszig is ki fog tartani. Egy próbát megér. Ezen felül vannak hőálló szilikonok (ezeket hívják pasztának), a leírásuk alapján alkalmasak lehetnek a feladatra, de bevallom, én még nem próbáltam. Feltételezem, hogy tiszta felület kell hozzá, hogy működjön.
Lenne egy olyan kérdésem hogy a már meglévő fűtésrendszerre rá e lehet kötni még egy radiátort?
Mert a nappalit nemigazán fűti be a meglévő radiátor és nagyobb meg nemfér el.úgy lehetne megoldani hogy a nappali másik felébe még egy radiátort betennék.
A gerincvezeték a szuterénbe megy a nappali és a szobák alatt háromnegyedes rézcső és félcolos jön fel a radiátorokhoz. Xhénia tipusú radiátorok vannak lehet mástipusú is amit betennék?
Köszönöm a válaszokat. És lekapcsolás után kb. mennyi idő miután rátölthetek? Valaki írta, hogy várjam meg a keringtetés leállását. Ezt honnan lehet tudni, hogy már leállt és tölthetek rá?
Anyám Berettájához többször hívtunk szerelőt, mindig az összevont hibajel jelent meg rajta. Pedig hozzáértő az ember (a Beretta hivatalos listáján szerepel, Valernovics vezetknévvel), és valóban ügyes, de ezt a hibát nem találta meg. Én is csak véletlenül találtam rá, amikor a szobatermosztát (egy jó, heti programos Honeywell CM67-es) egyszercsak nem kapcsolt ki, ez volt a látható jel másfél év hibakeresés után. Először a merülő elemre tippeltem, de új elemmel is rosszul működött. Az volt a hiba, hogy a termosztát reléje nem tudott határozottan átkapcsolni, hanem rövid ki-be kapcsolgatásba kezdett, és ezt a kazán hibának értékelte, és leállt. Okos kazán, mert jelezte, hogy baj van, viszont buta is, mert azt már nem tudtuk lekérni, hogy mi a baja. Persze volt savazás, érzékelőcsere, stb., amik nem oldották meg a gondot. A termosztát cseréje óta egyszer sem állt le (előtte minden nap, akár többször is leállt, egy hónapja viszont jól működik).
A lyukas kazántestre létezik tömítő paszta, talán azzal még kitolható az élettartama.
(2 napig tökéletesen megy, majd egyszer csak kiáll piros világító led hibára. Elektródát tiszították, NTC cserélve lett,
... aztán mivel a hiba újra előjött kihívtam a szerelőt ismét, aki 13 éve minden évben jön karbantartani, de nem sikerült kiérnie, amikor kérdőre vontam, hogy ugyan miért szórakozik az én időmmel, kinyomott és valószínűleg letiltotta a számom, mert azóta nem érem el... na ja, mai magyar valóság.
Emellett a hőcserélőnek is van egy gombostűnyi lyuk a fűtőtéren kívüli részen. Azzal lehet kezdeni valamit?
Tavaszig kellene kibírnia, akkor tervezünk felújítást...
24%-os (kb. 5-6kW) teljesítményig tud modulálni a kazánom és ez a baj az alacsony hőfokkal és kevés radiátorral, hogy ennek eredménye az állandó kapcsolgatás. Beállítható az általad említett paraméter (kikapcsolás után x ideig nem kapcsol be), magasabb értékre fogom állítani.
BJaca jól megválaszolta neked a bekötést, én meg a kéményhez annyit írnék, hogy itt elsősorban a szélterhelésre kell odafigyelned. Amilyen szelek manapság vannak, érdemes lehet erősebben megfogni azt a kéményt. Utólag nagyobb a baj, ha már kifordul egyszer a helyéről. Nem találtam rá előírást, hogy milyen sűrűn kellene megfogatni. El kell bírnia a kémény súlyát és a szélterhet.
Szerintem nagyobb a kazán legkisebb teljesítménye, mint amekkora a folyamatos hőigényed, ezért van a gyakori kapcsolgatás. Egy felfűtési időszakban tud folyamatosan üzemelni, de állandósult állapotban már ki kell kapcsolnia. Vagy rosszabb pontosságú termosztátra kell váltani (ezzel romlik a komfort, mert a ki- és bekapcsolás között nagyobb lesz az eltérés), vagy nagyobb vízterű radiátorok kellenének. Lehet, hogy ennél a kazánnál megoldható az, hogy ha egyszer kikapcsolt, akkor X ideig nem engedélyezett az újra bekapcsolás, ehhez ismerni kellene a paraméterezhetőségét. Más gyártónál van ilyen funkció, tudom.
Tipikus probléma ez a kis alapterületű lakásoknál. A 24kW kellett a használati meleg víz miatt, viszont ez messze túlméretezett kazánt jelent a fűtés részére. Ha kisebb kazánod lenne (11kW), akkor is túl lenne méretezve (szerintem nem lehet 5kW sem a hőigényed, amikor kint -15°C van, 0°C körül meg talán 3kW kellhet), de az jóval közelebb lenne az igényhez. 11kW-tal viszont nem lehet átfolyósan meleg vizet termelni, az nem kombi. Az ilyen esetekre vannak az indirekt fűtésű meleg víz tárolók, aminek viszont van helyigénye (és itt van a probléma a kis lakással: hol fér el?). Az én 11kW-os kazánom egy 100 literes tartályt fűt, kádtöltés után 15-20 perc múlva újra van 100 liter meleg vizem. És a kazánnak alig kell ki-be kapcsolgatnia, ami az élettartamára nagyban kihat.
A tágulási tartályra? Azt egyszerűen beraktam, nem csináltam vele semmit. Azon az ágon még nyomásmérőt sem tettem, csak biztonsági szelepet. Tudom, nem ártana...
Nem lesz baja a kazánnak, ha rátöltesz menet közben. Kondenzációs kazán, alacsony hőmérsékletű. Nekem egy korábbi Baxim van, simán kibírta eddig, ha véletlenül utána kellett tölteni 1-2 decit. Azért 1-2 hét alatt be kell állnia, már nem szabad leesnie a nyomásnak az után.
Semmiképp ne forró kazánra tölts rá, de nem kell áramtalanítani, elég, ha lekapcsolod a termosztátot. Feltöltés közben ne menjen se a láng, se a szivattyú.
Nemrég lett kész az újépítésű házunk és be lett beüzemelve egy Baxi prime 24 erp típusú kondenzációs gázkazán.
Fel lett töltve a rendszer vízzel. De mondta a gázszerelő, hogy elképzelhető, hogy a rendszer még itt-ott levegős így a valószínű utána kell tölteni.
Tegnap voltam is a háznál és valóban a mutató a zöld zóna alján van, ha pirosba ér kikapcsol (legalábbis ezt mondta a szerelő).
Az lenne a kérdésem, hogyha nem akarom megvárni hogy teljesen kifogyjon a víz és kihűljön a lakás, és előtte újra akarom tölteni akkor mi legyen a sorrend.
Előtte kapcsoljam le a kazánt? Vagy menet közben megnyithatom a csapot és csak rátölthetek? Bocs az amatőr kérdésért, de még csak most ismerkedek az egésszel.
Sziasztok! Egy Ht80KN kémény nélküli gáz bojlerrel lenne problémám. Általában télen jön elő, hogy gyakran elalszik az őrláng. Visszakapcsolásnál pedig ha elengedem a gombot ismét elalszik. Van hogy kiékelem és úgy hagyom 4-5 percig de ez se mindig segít és veszélyes is lehet ha elfelejtem. Már az őrláng is elég nagy szerintem, mert nyáron ki kell kapcsolni hetente mert felforrna benne a víz. A nagy égősort nem is szoktam használni. Ezzel együtt élek már 10 éve de az őrláng az idegesít. Tudja valaki mitől alszik el illetve bekapcsolásnál miért nem marad úgy? Előre is köszi! üdv.
"Szülés utáni depresszió", ennek nézz utána, irány a baba-mama fórumok.
A fűtésrendszerre meg már megírták a két termosztátos megoldást, egy a gyerekhez egy marad az asszonynak, ha képtelen vagy kitépni a kezéből. De mégiscsak el kéne venni tőle azt a termosztátot... Ha pl a a gyerekszoba északi szoba, és megfelelően beállítod a torlóját annak a batár nagy radiátornak, az egész házban biztosítható lenne egy gyerekszoba falára csavarozott termosztáttal a jó idő. Úgy hogy a gyerekszobában a gyereknek optimális 19-23 fok van napszaktól függően, erre szabályozna a termosztát, míg a ház többi részében termofejekkel lenne korlátozva a nappali felmelegedés, éjjel meg leesik annyira amennyit a gyerekszoba diktál. Így nemcsak szavak szintjén maradna az hogy a gyerek egészsége a legfontosabb és ez nem pénzkérdés (mert tényleg nem az, fölösleges is akár csak egy fillért is rákölteni a fűtésrendszerre).
FÉG ZC18-as gázkazánnal fűtök egy 200 literes indirekt tartályt az alsó hőcserélőn keresztül. Korábban ez a kazán nyitott renszerben volt 1,5 éve lett átvariálva zártra. Azóta azzal szenvedek, hogy hiába töltöm fel a rendszert, valahol elmegy a nyomás. Az egész "rendszer" csak pár méter cső, tágulási tartály, biztonsági szelep.
Nem látom sehol, hogy folyna a víz (a tartályban sem hiszem, mert akkor a másik körön is elmenne a nyomás), de 1 hét alatt már hallani a vízcsobogást, ahogy folyik a víz a csőben (feltöltött állapotban semmit). Létezik az, hogy a kazánban valahol szivárog, de az elpárologtatja, ezért nem lehet észrevenni semmit? Merre keresgéljek?
B+, 10m2, 160X90-es radiátorral? 70 fokos előremenővel? Gondolom nem a Te ötleted volt. Hívj egy szakit, mert Te még akkor sem tudnád meggyőzni, ha profi fűtésszerelő lennél épületgépész diplomával. Addig is a visszatérőt fojtsd le (zárd el tökig, mikor hideg, aztán kapcsold be a fűtést, és épp csak annyira nyisd meg, hogy meginduljon benne a meleg). A kazán előremenőben oda 45 fok bőven elég lesz.
A torló arra való, hogy teljesen nyitott radiátoroknál az egész házban egyenletesen, egyszerre melegedjenek fel a radiátorok. Ha ez megvan, utána mehetnek fel a termosztátos fejek, a sima mechanikus nem cicereg. A termosztátot meg betonozd le a megfelelő helységben.
Adott egy 64m2-es lakás 2,6m belmagassággal, 30 cm külső betonfalakkal, 5 cm szigeteléssel, alattam fűtetlen, felettem fűtött lakással. A fűtés és melegvíz egy Bosch 2500W kombi kondenzációs kazánnal van megoldva, van 5 db radiátor a lakásban.
Jelenleg 65 fokos előremenő víz van beállítva, belső hőmérséklet alapú szabályzással. A problémám, hogy belső termosztáttal szabályozva komfortos a lakás, amíg felfűtési fázis van és melegek a radiátorok. Viszont amint elérte a beállított hőfokot a fűtés, onnantól kezdve romlik a komfortérzet. Próbáltam lejjebb venni az előremenőt, hogy jobban kihasználjam a kazán kondenzációs üzemét, viszont így többször kapcsolt ki/be a kazán, de legalább több ideig voltak melegek a radiátorok, nyilván így jóval több időt is vett igénybe a lakás felfűtése.
Van egy külső hőmérséklet érzékelő is a rendszerben, ami az előremenő vízhőfokot szabályozná. Ha átállítom a rendszert külső hőmérséklet alapú szabályzásra, a komfortérzet kiváló volt, alacsony volt az előremenő, többet kondenzált a kazán. Viszont ebben az esetben rengetegszer kapcsolt ki/be a kazán, nem tudta annyira leszabályozni a lángot, hogy tartósan beálljon az alacsony vízhőfok. Alvásra és amikor nincs otthon senki, hiába állítottam a termosztátot 19 fokra, állandóan 40 fokos vizet akart küldeni és 20,5 fokon tartotta a lakást erre az időszakra (egyébként 21,5 fokra van beállítva, ha otthon vagyunk).
Kérdésem, hogy mi az ideális beállítás az esetemben? Hosszútávon jobb a magasabb vízhőfok, viszont kevesebb a ki/bekapcsolgatás, vagy alacsonyabb hőfok több kapcsolgatással, több kondenzációval? Ha alacsonyabb hőfok külső hőmérséklet alapú szabályzással, akkor miért szükséges a kazán szerint fűteni a lakást még akkor is, ha 19 fokra van állítva a termosztát? Gazdaságos egyáltalán ez az utóbbi beállítás?
A szoba 10nm, 70 fokos víz megy előre, kondi kazán 24kW, a radiátor 160*90cm. Előtte 120-as volt, azt cseréltük le első sorban. Valamennyivel máris jobb lett a nagyobb felület miatt. És vannak már fent termofejek digitálisak is, de itt is azt nem érti a feleségem, hogy protokoll szerint abban a radiátoros helyiségben, ahol van a termosztát, teljesen nyitjuk a szelepet, tehát nincs szükség termo fejre. Így lett beállítva tavaly. Tehát az nem megy, hogy visszafogott radiátorokhoz tesszük egyik napi ide, másik nap oda a termosztátot, mert az megzavarja az egészet. Legalábbis ezt olvastam. Tehát így lehetetlen jól beállítani, mert feleségem úgy értelmezi a mobil termosztátot, hogy az legyen mindig a kezénél. Mondja is, hogy neki így kényelmes, hogy csak oda nyúl és már állítja is.
Azt szeretném kérdezni, hogy a termofejes megoldás mennyiben más a torlószelep állításától? kell-e egyszerre a két módszer a hőmérsékletek összehozásához? Azért is kérdezem, mert egyik nap arra mentem be a gyerekszobába, hogy a földön hevert szétbarmolva a termofej. Az elemek meg szétdobálva. A párom elmondta, hogy átment a gyerekhez aludni éjjel, mert az mindig felkelt és őt zavarta az az apró cicegés, amikor állít a fej. Mivel hajnal volt és sötét és nem is ért hozzá, fogta és leverte....szóval lehet nem erőltetem ezt ha a párom folyton leveri és van más megoldás is. Persze panaszkodott, hogy valami biztos nem jól van, mert éjjel nagyon meleg volt. Szerintetek megértette, hogy ha a szelep teljesen ki van csavarva, mert ugye a termofejet így kell rátenni, és ha levesszük ilyenkor a szabályozó fejet, akkor maximumra van állítva a radiátor, és ha kapcsol a fűtés, akkor természetesen a kicsi szobában 25-26 fok is lehet...???? Hát nem. Valami nincs rendben, ez nem természetes, folyton ezeket ismételgette.
Nem tudom, melyik van neked, lényeg, hogy a sorkapocsban két pont egy rövid darab dróttal össze van kötve. A drótot ki kell venni, és oda bekötni a szobatermosztátot (C és NO. lábát). Ha nem akarod megbolygatni a kazánt, akkor pedig a konnektort kapcsolgasd, amibe a kazánt dugod.
Mivel mosdó-kád variációra működik ebből arra következtetek, hogy külön ágon futnak, nem egy közösről vannak leosztva. Így az első tipp, hogy a csap előtti és a kád előtti is dugulhatott.
Viszont legelőször az átfolyós gépnek a hőcserélőjét nézném meg nem-e savazni kell. Esetleg azon szűrő, miegymás dugulása.
Segítséget szeretnék kérni Tőletek, ha tapasztaltatok már ilyet, szerintetek mi lehet a probléma:
Van egy vízátfolyásos gázbojler, amelyhez csatlakozik egy tusoló kabin (kb 2m-re a bojlertől), majd egy mosdókagyló (kb 2m-re a tusolótól, tehát 4m-re a bojlertól), majd egy kád, ami további 3m-re van a mosdótól (7m-re a bojlertól). A tusolóban tökéletesen működik minden, megnyitom a meleg vizet, bekapcsol a bojler, de ha a mosdónál nyitom meg, nem kapcsol be a bojler és ugyanez van, ha a kádnál nyitom meg a forróvízcsapot, ha megnyitom a mosdó csapját is és a kádét is egyszerre, akkor bekapcsol. A csapok kifolyójának a szűrőjét levettem, kitisztítottam, az nem lehet a probléma oka. Valahol dugulás lehet, de szerintetek hol?
Nem igazán látom értelmét a digitálisnak, de -mondom- te döntésed.
Arra kell törekedni, hogy a ház annyira jól legyen szigetelve, hogy egy éjszakai radiátorlezárásnak ne legyen értelme, mégpedig azért, mert egész éjszaka nem esik a szoba hőfoka 1foknál többet. Ezt ma már nem egy nagy dolog elérni.
Mindenképpen akarok szelepet is cserélni mert öregek, nehezen járnak, volt amit csak fogóval tudtam kimozgatni, szóval a csere az tuti csak azt nem döntöttem még el hogy sima tekerős legyen vagy digitális... Mondjuk a digitálisnak még van annyi előnye talán, hogy be tudom állítani, hogy éjjel ne fűtsem agyon azt a szobát amit akkor nem használok...
Szoktam használni, mert pl most tetőt bontottunk meg hagytak itt még elég sok fát ami már 3+ éves. Igazából úgy tervezem, hogy akkor megy a vegyes majd, ha Qrva hideg van éjszaka... :D Vagy ha mondjuk egy jó kis téli túráról hazajön az ember átfagyva akkor a fával lehet durrantani :D
Egyébként tényleg nem éri meg fával fűteni, mert ha tegyük fel egy picivel is olcsóbban jön ki akkor se éri meg szenvedést vele. Viszont amióta az ismerősök megtudták hogy van vegyesem is, azóta tukmálják rám a bontott fát. És ugye az az energia a legolcsóbb amit nem használtál el, utána jön ami ingyen kaptál és utána meg amiért fizetni kell :D
Termoszelep mindenképp megéri, már a komfort miatt is. Szerintem abból nem kell digitális, de majd te eldöntöd, lehet, hogy van olyan igényed amit csak azzal tudsz megoldani.
Nézd meg a csapokat, még az is lehet, hogy elég a fejeket lecserélni már most, ahhoz nem kell a vizet leereszteni, ha olyan a mostani csapod.
Egy kérdésem még lenne: Jövőre tervezem lecserélni a szobatermosztáto egy digitálisra plusz lecserélni a radiátorszelepeket termoszelepre. Lehet vele fogni még valamennyit? Illetve nem tudom megéri-e termoszelepből is digitálisat venni...
Nincs fagyveszélyes helyen szerencsére, a szuterénben van ez is meg a gázos is csak másik helyiségben. Fűtés csövek is futnak felette szóval nem lehet nagy baj...
Akkor nincs kérdés több, ott a megoldás nálad. Azon a vegyesen megy el a fele fűtésed most kb.10m3. Majd ha lesz nagy hideg akkor jobb lesz a helyzet, mert csak az 1/3-a fog ott elmenni, mert összesen fog fogyni 30m3.
125 nm-es a házunk. SD 30 KZL a kazán (plusz van egy vegyes is bekötve vész estére). 9 radiátor van ebből 3db 150-es (2 nappaliban mert 34nm, egy a hallban) 4db 100-as (szobák és a konyha) és 2db 80-as (fürdőszobák). Úgy lőttem be a termosztátot (sajnos még egy régebbi honeywell tekerős), hogy a nappaliban 21-22 fok van a többi helyiségben 23-24. Az egyik 100-as radiátor általában le van véve, mert amúgy is meleg van, a nappaliban az egyik radiátor kb félre letekerve. A kazánon a FV 60 fokra van állítva. Most hogy minusz is alig van elzabál 20 m3 gázt. Soknak tartom, főleg hogy szigetelve is vagyunk, napközben ha nem vagyunk itthon kikapcsolom a rendszert és úgy se megy a le 19-20 fok alá a hőmérséklet. A 20 m3 akkor megy el ha itthon vagyunk (pl. hétvégi nap). Valakinek valami 5let esetleg?
Nincs egy ismerősöd, aki kijönne, átnézné a rendszert, esetleg állítgatna is valamit, vagy javasolja a termosztát áthelyezését? Nem kell szakembernek lennie, csak tegyen úgy. A "munkadíjat" meg majd sutyiban elisszátok. Te úgy sem fogod tudni meggyőzni, csak egy kihívott ismeretlen, de határozott emberke fogja két szóval meggyőzni.
Üdv ! Hát ...., ilyen beírásoknál a szemem elszokott kerekedni !:-) Az a baj ,hogy fűtés/főzés sem szokott menni ,csak az "okoskodás" az ilyen habitusú hölgyeknél,írom ezt úgy hogy természetesen nem akarom csak a hölgyekre terelni a mindennapos fűzési terheit !:-)
Üdv ! Az a baj ,hogy könnyű nyári lábbeli vagy !:D Abban azért hibás vagy ,hogy a lehetőségeidet komfort emelésére nem csináltad meg a rendszeredben fűtési szezon kezdetére ,és ezért hallgathatod a mindennapos "énekórát"a párodtól !:)
Ui:A szaki olvtáraim leírták a leggyorsabb módszereket a beállításra !:-)
Van egy szobánk az északi oldalon, ahol kb. 2-3 fokkal hűvösebb van. Ez 1-2 évig nem jelentett hátrányt, mert lakatlan szoba volt, de most gyerek alszik ott. Gázkazánunk van, a köves nappali/konyha/étkező alatt padlófűtéssel+radiátorral, laminált szobákban csak radiátorok. Egy mobil termosztáttal vezéreljük. Mikor jött a gyerek, mondtam a feleségemnek, hogy fizikai alapvetés, hogy a legtávolabbi helyre már nem ér el olyan hőfokú víz, mint közelebbre, plusz ugye északi oldal, és még a termosztát is rossz helyen van. Mert hol van? Naná, hogy a nappaliban, három radiátor és a padlófűtés közelében, félúton a kazán és a távoli szoba között. Mondom neki, miért menne kellő fűtés leghátulra, ha itt a jó melegben leáll a termosztát és innentől kezdve hátul nyilván nem lesz elég meleg.
Erre ő: nem érdeklik ezek a baromságok, kell új ajtó, új ablak ( egy 7 éves házról beszélünk ), és ő majd szól egy brigádnak, hogy szigeteljék újra a házat, mert a gyerek egészsége és így tovább és neki ez nem pénz kérdés, ezt akkor is meg kell oldani, ha nincs rá. Mert csak akarat kérdése.
Erre próbáltam higgadtan válaszolni: meg ész kérdése. Újra elmondtam, hogy ha hátra tesszük a termosztátot és a többi helyen meg termofejjel visszafogjuk, akkor itt is ott is össze tudjuk hangolni. Mint ahogy tavaly is csináltuk, akkor hosszú hetek után csak megértette. Működött. Most erre azt mondja, hogy az összetákolt megoldás, csak trükközés, neki pedig valódi és végleges megoldás kell. Új ajtó és szigetelés, ablak és amúgy is szarul építették, nem értett hozzá a fűtésszerelő sem, gagyi a radiátor ( az egyik legdrágább amúgy ), mindenki mindent elrontott, mert az hülyeség, hogy északi oldal, meg rossz helyen a termosztát. MErt mindenkinél a nappaliban van és ő megkérdezett egy szerelőt, aki azt mondta, tök mindegy hol a termosztát.
No, ilyen helyzetben és felfogásban győzzem meg, hogy ne vigyen minket gazdasági csődbe, ne idegesítsen új szigeteléssel, új nyílászárókkal.
Abba már bele se mentem, hogy az a két ház, amit esetleg tudhat, hogy ott a nappaliban van...ott megkérdezte, hogy minden szobában pont olyan a hőfok, pont olyan az elrendezés, pont olyan a fal, a szigetelés, a rendszer, a magasság....vagy csak azt látta, hogy a nappaliban van. Azt sem firtattam, hogy vajon miért találhatták ki a mozgatható termosztátot, ha alapvetés lenne, hogy muszáj a nappaliba tenni, mert akkor oda vezetékel az ember és kész ( ok, nyilván az utólagos kialakítás már necces, ez is szerepet játszott a mobilban ).
A parapet körül éghetetlen szigetelésnek kell lennie tudtommal, ha ott is dryvit van, az tűzveszélyes. Konvektor befelé hogy dolgozott co-t?? Ha van előnye akkor az az, hogy zárt égésterű.
Az a kérdésem, hogy amíg a Kazán használati melegvizet állít elő (fűti a tárolót) addig a fűtés keringető szivattyúknak kell-e / lehet-e mennie, vagy azokat addig le kell kapcsolnia a vezérlésnek?
A kazán és a szivattyú között hidraulikus váltó van. Ez idő alatt a kazán nem juttat fűtővizet a fűtési kör felé.
"Egyirányú a dolog emlékeim szerint(ha a kazán üzemel nem mehet az elszívó).
Tehát valószínű,hogy a kazánodban 2 hőcserélő van,ezért fűtéskor
és HMV elvételkor is megy a szivattyú. Vegyél tőle jelet és egy relével tiltsd le
az elszívót."
Ennél elegánsabb és egyszerűbb megoldás, ha a kazán betáplálásánál közbeiktat egy jól méretezett áramfigyelő relét és azzal letiltja az elszívó áramkört. Kettőt sorba kötve még nagyobb az áramkör biztonsága, ha valaki aggódna. Írtunk már erről itt korábban.
Milyen hosszú az a csonk? Nekem anno a gázbojleremről rohadt le az alumínium csőről a menet, és a menetmetsző már nem fért rá, így gebo csatlakozót tettem rá.
Ja, hogy olyan is van :) Persze, természetesen a légtelenítőnek a radiátor legmagasabb pontján kell lennie. Nekem 4 lyuk van a radiátoraimon, ha alsó bekötésű volt, akkor ahogy sikerült, felraktam a radiátort, és a magasabbik oldalára betekertem a légtelenítőt. Ha oldalsó bekötésű volt, mivel sima radiátorszelepjeim vannak extrák nélkül, ott már figyeltem, hogy a másik oldala legyen magasabban, és oda tettem a légtelenítőt. Ha neked a bekötésnél van a légtelenítő, akkor annak kell magasabban lennie.
Nem, inkább belehalok az önemésztésbe, hogy “kényszerből” a fal külső oldalán kellene elvezetni pár fűtéscsövet. Bár így jó pár szigeteléstartó dübelt is ki kéne majd hagyni. Ez már felér egy második halállal. ;-)
Nem baj, a megmaradó negyed milkát majd elisszátoka toromon. :)
Nem vagyok szakmabeli, de megpróbálo érthetően leírni a problémámat.
Adott egy eszköz, amiből van egy 3/8-osnak kinéző (!) menetes csonk. Ez nem bontható, nem kivehető. Márve és ránézésre majdnem megegyezik a mai, modern, colos méretezésű csatlakozásokkal.
A különbség az, hogy tolómérővel mérve kb. 0,1-0,2 milliméterrel "szélesebb", így a mai 3/8 colos csati (pl. szűkítő, toldó stb.) anyája már nem kapatható rá a menetre.
Ez egy régi NDK cucc, ami még a colos idők előttről van és pont egy hajszálnyival "vastagabb".
Most nézegetve találtam egy olyan megoldást, hogy csak az elektromos elosztót és a fürdőt kerülném meg kívülről (kb 4,2 méter kívül). Így legfeljebb a kisszobákban kell belül szinte teljesen körbevinnem az ablakokig.
Köszi mindenkinek. Azért nem győztetek meg! Tudom én is persze, hogy belül jobb lenne.
A fő problémám csak a két kisszoba radiátora kb. 7 méter miatt van. Azért, hogy eljussak ezekhez belül, az brutális bontás lenne a keresztezések miatt:
- előszoba: elektromos elosztó
- fürdő: pár éve csempézve + falbaépített wc tartály
a szeleptől jobbra a kazán felé lenne a radiátor leágazás
