sajnos volt olyan fa amit ki kellett vennünk, annak ellenére, hogy az volt a cél, hogy úgy daruzunk be, hogy nem bántjuk őket, de az egyik annyira behajlott, hogy félő volt idővel rádől a házra.
Amúgy a cél, hogy minden növény megmaradjon, habár egy másik előregedett fát kivágtunk pont 1 éve, kb 30 centis törsz, erre már most 4 méteres fa emelkedett ki a törzsből.
azthiszem itt volt korábban téma hogy a falra kerülő gerenda alá a majdani hőszigeteléssel megegyező vastagságú xps t kell a falra ragasztani, ezt csak amiatt mert a fa hőátbocsájtási tényezője rosszabb mint az xpsé, egy hőhíd kialakulása előfordulhat emiatt. De majd jön valaki aki ennek szakértője, vagy visszakeresel.
2,4 méterről meddig akarsz lemenni 4 méteren? Mert az igen kicsi lejtés lesz. Nálam 3 méteren van 70 cm esés, és már az is soványka. Ez esetben a cserép nem biztos, hogy járható út.
Fóliát írták, ha nem tervezed később a terasz beépítését, akkor sima párazáró fólia, ha tervben van, akkor páraáteresztő kell a lambériára (gondolom az lenne?).
Én a ház koszorújába rögzítettem a fali tartógerendát (10x10) menetes szárral kb. fél méterenként, és az be lett aztán burkolva a szigeteléssel. Ha lábakat raksz, és utólag szigetelsz, esetleg a leendő szigetelésvastagsággal kijjebb is kerülhetnek, így nem marad hőhíd, bár talán amúgy sem lenne jelentős.
Köszönöm a hozzászólásokat, eddig azért (is) halasztottam a dolgot mert dryvitozni is szerettem volna de az akkora volumenu kiadás hogy továbbra is várunk vele. Az csak esztétikai probléma lesz ha később kerül fel a falra a hőszigetelés?
Ettől tartok kicsit, meg a gerendák megfelelő időtálló rögzítésétől...de erre megfelelőek a szeglemezek?
a falra kerülő gerenda lehet 10x15 is, az alátámasztás jogos. Bontott cserép esetén tetőfólia is javallott, pláne ha alulról burkolva lesz. Egyébként működhet a dolog. Én az egyszerűség és a spórolás miatt lementem az erdőbe kivágtam pár akácfát, kérgezés után azok lettek a lábak. Jó ára tud lenni a faanyagnak, ezzel is sikerült spórolni, meg havertól megvettem a szarufákat jóárasítva.
A fali gerendát célszerű lenne a földre is kitámasztani pár függőleges gerendával. Az az ytong nem egy bazaltszikla. A gerendák ára ígyis-úgyis is a csillagos eget fogja közelíteni, az a pár már nem sokat fog dobni az árán.
Nem tudom tud -e valaki segíteni, teraszfedésen gondolkodunk és sok-sok pénz híján házilagosan kell megoldanunk. Legjobb esetben a szerkezetet ács is építhetné, de nem tudom belőni milyen költsége lenne.
8,4m hosszú x 4m széles terasz.
Gondolatom szerint 2,6m magasan a falra (ytong) felszerelnénk egy 15x15-es vízszintes gerendát, a másik oldalon 15x15ös gerendákat szerelnénk gerendapapucsokkal és azok tartanák a 15x15ös "szelement". Szarufának 5x20-as gerendákat használnánk (60cm közzel). A fedőanyag előreláthatóan bontott cserép vagy cserepeslemez lenne. Önök szerint megvalósítható ilyen közelítéssel ez? Köszönöm!
Jó, nem homok, csak nagyon apró szemű és hiányoznak belőle a (fénykép alapján) a durvább frakciók. A sódernak van egy olyanja, hogy szemeloszlási görbe, nem tudom, hogy ez hanyad osztályú lenne.
A járda alá ajánlatos tenni sódert a fagy miatt, meg a jobb alapozás miatt. A beton törmeléknek meg van az a jó tulajdonsága, hogy nem tömöríthető, pedig kell. A beton törmeléket régen szabad volt belerakni a vasalatlan betonba, max. 20-25%. Most nem egyértelmű. A fényképek alapján a helyszínen kitermelt kavicsot inkább homoknak nézném némi kaviccsal. Nem gondolnám igazán ideálisnak, de végül is ha tömöríthető akkor Isten neki.
Csak azért kérdeztem, mert mindenképp van kulé (öreg kavicsom) is meg betontörmelékem is.
Viszont még egy kérdés.
Mi lehet a különbség a kettő kavics közt? Jó mindkettő járda betonozáshoz? Nem földes, nem vöröskavics, nem vizesebb csak más a színe. (én bányásztam kútfúrás közben)
Valamennyit tudok engedni az árból. Főleg, ha esetleg mind megveszed.
Van még egy másik méretű elem is, még nem mértem le. Kb. 1x1 méteres sima lapok.
Fogalmam sincs mi az a polikarbonát. Nyilván vannak előnyei az edzettüveghez képest, de nyilván ez fordítva is igaz. Mindegyik tud valamit, amit a másik nem.
Ezt a kérdést, ebben a formában, nehéz megválaszolni.
De számold ki, hogy mibe kerűl a földszint külső tartófalainak falazása (tégla ablakok nélkül, zsalu, vas, beton+munka), döntsd el milyen magass térdfalat szeretnél készíteni, hármas szabállyal számíts ki a térdfal költségét és a kapott eredményt szorozd meg 1.2-vel.
Az más kérdés, hogy milyen a tervezett fedélszék és mennyibe kerűl azt modosítani. Üres fedélszéknél nem változik.
Majd valamelyik kivitelező megválaszolja, hogy mennyi. A térdfalból a fölső koszorút és kb. 3m-ként az oszlopot NEM SZABAD kihagyni, mert a fedélszék oldalnyomása vagy/és a szél oldalnyomása nem tesz jót a falnak. Szél oldalnyomása mindíg van ha fúj, függetlenül a tető alakjától.
Ha már eleve térdfallal épül akkor pénzbe kerül a falazat, egy köszorú a térdfal tetején, vasbeton oszlopok a térdfalban és a födémbe némi többletvas. Ha régi házat kell így megmagasítani akkor sokkal több, mert bontani kell a fedélszéket és biztosítani kell valamilyen módon a térdfal vasbeton oszlopainak a bekötést a födémbe. Plusz a föntiek. Ez a többlet. Meg még a fedélszéket is vissza kell építeni.
Elnézést ide is beírom, hátha gyakrabban látogatják.
"Ha 35 fokos tető van engedélyzve és későbbi tetőtérbeépítésben gondolkodik az ember (új építés), vagy csak nagyobb légterű padlást szeretne akkor kell plussz falat felhúzni a födém felé (térdfal?), és arra tenni a tetőszerkezetet. Mekkora többlettköltséggel jár ez m2-enként kb?"
A férjem betegsége miatt ha nem is sürgősen, de belátható időn belül szeretném eladni az alábbi edzettüveg ajtókat, lapokat korrekt, reális áron. Akár egyben, akár darabonként. Átverni sem szeretnék senkit, de nagyon nyomott áron sem szeretnék megválni tőlük. Egyrészt nekem teljesen feleslegesek, másrészt pedig a férjem kezelésére kell a pénz.
Eredetileg üvegházat szerettünk volna építeni belőlük. De ebből már nem lesz semmi.
1 cm vastag edzettüvegről van szó, a szegedi Domus áruházhoz készültek 1979-ben és 2006-ig voltak használatban.
Bármilyen javaslatot, tippet megköszönnék. Az árak csak irányárak, mert nem értek hozzá.
Tulajdonképpen a beárazáshoz is segítségre lenne szükségem.
50 légköbméter alatti, nem engedélyköteles épületre van-e olyan kikötés, hogy teljesen külön állónak kell, hogy legyen, vagy hozzá szabad építeni a régi melléképülethez, úgy hogy az egyik oldalát a régi épület adná (közös fal)?
Ugyan, mi lehet az az anyag, ami képes a lakás páratartalmát szabályozni egy festégréteg vastagságában? Meg harmatpont felett a hőmérsékletet? Ez biztos a nasa-s festék lesz megint. (nem olvastam a cikket)
Alkalmazható olyan speciális bevonat is, amely miden nedvesedő problémára és a penészesedés ellen is tartós megoldást nyújt. A különleges összetételű vékony bevonat egyszerűen falfestékként alkalmazható. Különlegessége az anyag összetételében rejlik, ami gyors hőeloszlást, hővezetést biztosít a helyiségben, és így jelentősen a harmatpont fölé emelik a falak felületi hőmérsékletét még a hőhidak, sarkok felületén is. Mivel nem lesz páralecsapódás, a fekete penész sem képes ezeken a falakon megtelepedni. A bevonat kötőanyaga egyben szabályozza is a helyiségek páratartalmát. Ha az túl magas, magába szívja és később, alacsony páratartalom esetén "kilélegzi", és az ideálisnak mondható 55% körüli értéken tartja. Ez a bevonat egyben egyenletesebb, szinte légrétegződés nélküli hőeloszlást is biztosít a helyiségben, ami a fűtésköltségre is kedvező hatással van. A korszerű, sok színárnyalatú bevonó anyagot a falfestékekhez hasonlóan lehet a falakra teríteni. Igaz ez elég költséges festésnek mondható, viszont a bevonat penészmentességén túli egyéb előnyős tulajdonságai miatt sok nedves falazatú házban és lakásban adhat gyors megoldást, és sok évre biztosítja a garantáltan egészséges lakhatósági körülményeket.
Na ja,hallottam Én is erről a kereséses módszerről.Amúgy a saját csatornáikat kéne rendbe hozniuk ,mert ott mindenhol bekerül a rendszerükbe a talajvíz és a csapadék víz is.
Ha bekötik a csapadék vizet a szennyvíz csatornába az nem túl korrekt megoldás,képzeld ha mindenki így tenne mi lenne a szennyvíztelepekkel hidraulikailag egy csapadékos időben!?
Ha az árokba megy, akkor nem kell oda semmilyen szűrő és visszacsapó. Ami bemegy az ki is megy, büdös nincs benne. Az csak akkor kéne ha a szennyvízzel egy helyre menne.
Engem is ilyen kérdések érdekelnének, hogy pl ezek mennyire bírják hogy ne dobják le a festést, és hogy a 0,6mm vajon mennyire alaktartó. A lopás egy dolog, ennyi erővel semmit sem tehetek fel, mert bármilyen festett cuccot ellophatnak.
Csak azért kérdeztem, mert van egy alu vázas bódém a kert végében, amiről a hosszú évek során sajnos már lepörgött a gyári festés. Mennyivel tartósabb egy festett alumínium ereszcsatorna?
Japánban meg egy víztartályt tesznek a tetejére, hogy az ellenlötyögtessen, és ne vegye fel a ritmust. Mire felvenné, már abba is marad. A földrengéseknél nem is a lökés nagysága a rossz, hanem a hossza. Minél tovább tart, annál inkább esik szét minden. Az utórengéseknek könnyebb dolguk van, hiszen eleve egy meghuppolódott rendszert lötyögtet meg, a fő cél sztem nem is az, hogy egyben maradjon, hanem csak az, hogy ne dőljön hamvába a bentlévőkkel.
A földrengésnél a gyorsulást mérik. Tól-ig vannak kategóriák. Az, hogy egy ház kibírja-e vagy sem többek között a földrengés és az épület (ön)rezgésszámától is függ. Ha az épület nem rezonál a földrengéssel akkor elég sokat kibír. Ha igen akkor sokkal kevesebbet. Egy bizonyos erősségig lehet méretezni földrengésre, de előbb-utóbb az épület föladja. Komolyabb földrengésre úgy méreteznek, hogy a házat elhangolják az addig ott előfordult földrengések frekvenciájától. Ennek csak az a hibája, hogy nem biztos, hogy a következő földrengés olyan lesz mint a korábbiak. Amerikában ezt (pontosan nem ismerem) hegedű elven igyekeznek megoldani. Az épületben vannak motorok, amikkel különböző feszítőkábeleket rángatnak, ezzel elhangolva az épületet az aktuális földrengéstől. Sajnos a módszer drága lehet és ez sem nyújt 100%-os biztonságot.
Azt hittem valami szakmai indoka van. :) Lelopni bármit lelophatnak, de ez nem sokkal drágább mint a horganyzott és azt is lelophatják. Inkább a 0,6mm-es vastagság zavar, ezért kérdezem hogy van-e tapasztalat.
Miért? Már gondolkodtam rajta sokat és éppen ez volt ami mellett az szólt hogy pl nem rozsdásodik. Mi a konkrét baj velük? Még nem rendeltem semmit, még bármire módosíthatok, persze színes kellene nem sima horganyzott.
Sziasztok! A Trifa csatornával van valakinek tapasztalata? Alumínium csatornákat nézegetem, és ez az amit még hajlandó lennék áldozni a dologra. Elvileg 0,6-os alu ötvözet a csatorna anyaga. Mennyire lehet ez jó? Vagy ha nem is Trifa, ugyanilyen anyagból hajt a környéken egy bádogos üzlet, talán kicsit olcsóbban. Műanyagot nem akarok, a márkás darabok meg drágák oda ahová kellenének. Csatornavasból elég a 20cm-es vagy érdemesebb 30-ast venni?
A mostani padlószinttől kiméred a végleges métervonalat ami kerek 1 méter plusz a kiszámolt vastagság. Az ajtókon pedig lesz egy jel, amit pontosan ide illesztenek beépítésnél.
ez egy nagyon lényegi kérdés. utólag semmit nem lehet vele kezdeni. nem a nyílászáró a kérdés, hanem hogy mi legyen a padlók rétegrendje. nem akarok nagyarc lenni, de ha még nincs eldöntve, akkor valami nagyon el lett cseszve.
olyan ember kellene, aki látott már mondjuk fafödémen fürdőszobát. saját agyammal valami vízálló osb vagy cementkötésű+folyékony fólia+hajlaterősítőben gondolkoznék.
Most kerülnek be a konténerházba a nyílászárók. Mivel van néhány olyan ablak, amely padlósikra kerül, többekközött egy emelő toló ajtó, ezért felmerül a következő kérdés:
A konténer padlója faburkolat, amire én rázárnék még egy OSB lappal, de a fürdőben és a WCben kerámialapot tervezek, ezért az a kérdés, hogy milyen magasságba kerüljön az emelő toló ajtó, mekkora rétegrendet hagyjak ki a fapadlón kivül?
Az épület alja szabadon van, azonban 25-28 cm szigetelést kep, ezért hőszigetelés kérdés nincsen.
A kerámialapos helységekbe villany padlófütés is kerül.
Nagyon tetszenek a fa (hatasu wpc?) teraszburkolatok. Pro es kontra miket lehetne emliteni egy normal csempezett teraszhoz kepest? Kell ala ugyanugy vmi aljazbeton vegig, vagy el lehet hagyni es csak vmi 'savalapot' kesziteni? m2 arban kb. mennyibe kerul a ket verzio atlagos minosegben?
Az a gond, hogy áthidalókban is Ytong termékek kellenek, amik sokkal drágábbak, mint a Porotherm pl.
Teherbirásban semmi gond nincs velük a téglához képest, hiába Ytong termék, de ennek nem olyan szar a nyomószilárdsága.
Kinek éri meg? 3 éve terveztem egy ilyenből, ahol kvázi főút mellett épült a ház, nagy a buszforgalom, setb. Oda nagyon kellett a hanggátlás.
Másnak a hőtároló tömege miatt kellett.
Összköltségben azért 4-5-800e Ft is lehet a különbség egy P30n+f-hez képest, ~150 m2-es földszintes háznál. Kicsit drágább a falazóanyag, kurva drága a hozzá való habarcs, frágább az áthidaló, és drágább a munkadija is. Vakolni sem olcsóbb, ugyanis az Ytong vékonyvakolat anyagára elég húzós.
Elővettem a régi témát, látom, korábban ki volt vesézve rendesen, de lenne kérdésem.
Silka vs. Tégla (mindkettő hőszigeteléssel):
Néztem árakat, valóban drágább a silka, ezen kívül eddig senkitől nem hallottam róla rosszat.
(jah rühelnek vele dolgozni sokan, a vezetékek stb helyét belevésni pokol), azért van ahol akciós, van ahol adnak ingyen vágót is hozzá bérbe.
Azt figyeltem sok árajánlatban hogy a "hagyományos" téglákhoz képest van egy kb 50% os ártöbblet ami nem kevés.
Kérdés, kinek ér meg enynit 10+ db hangszigetelés, meg jó nagy hőtároló képesség. Viszont az összköltségben (egész ház) ez eltörtpül. Egy olyan 3e ft/m2 lehet?
Mivel eps-sel ez elég jól kombinálható itt a közetgapoton lehet spórolni is. Egy 100nm-es háznál ez kb. 360e ft. többlet minusz a kőzetgyapot vs. EPS.
Esetleg vakoláson is lehet spórolni, sima felszín jön ki. Jól gondolkodom?
A kérdésem még az, hogy menyire masszív, stabil falakat lehet belőle építeni, a 25cm vastagságnál nem kell betonpillér? Földrengés terén a pl B30-as vagy NF 30-as téglához képest hogy viselkedik? Vagy mindkető kártyavár? Mekkora az a rengés amit még kibír (ok tegyük föl az alaprajz erre optimálisan van tervezve). Ahol lenne a ház ott egy 4-5ös (Richter) reális esély a ház élettartama alatt. Melyik födémmel lenne ez biztonságosabb (fa/vasbeton?)
Könnyűszerkezetestől idegkenkedem. Az nem megoldás.
Tudok olyan megyeszékhelyi belvárosi parkolóházról aminek az építésekor derült ki, hogy a szomszédos iskolába belóg 1 métert. Nehogy azt hidd lett valami következménye, illetve igen. A tornaterem falát lebontották és 1 méterrel odébb újra felhúzták. Halál komolyan megtörtént, a parkolóház irgalmatlan fontos volt oda. (valakinek, aki pontosan tudta a tervezéskor is, hogy nem fog beférni az adott helyre)
Építkezésnél mekkora az a tűréshatár, amit még elfogadnak eltérésként a megvalósult méretek esetén az engedélyes terven szereplőhöz képest? Azaz, ha van egy 12m szélesszégű épület, abban hány centi esetleges túllépés az, ami még hibahatáron belüli? (ha van ilyen...)
A szabály az, hogy két magasság és egy belépő összege 2H+B=62-65cm (egy emberi lépés).
Előszőr megméred a színtkülömbséget az induló és a fogadó színt között, az elosztod egész számmal (N).
Kapsz egy lépcsőfokmagasságot (H), amit megszorzassz kettővel és kivonod a 65-ból.
Ez lesz a belépő mélysége (B). B-t megszorzod a lépcsőfokok számával (N) és kapsz egy hosszat, amibe a lépcsőkar bele kell férjen (vizszintesen a induló színten).
Ha nem fér be, akkor meredekebb (szűkebb) lépcsőt kell tervezni (vagy tőrt karú- , csiga-, húzott lépcsőt, stb).
A meredekebb lépcső H-ja nagyobb lesz és a B-je kisebb, betartva a képletet. Ha B< 22 cm, akkor lemenni nehéz a lépcsőn, hiszen nem fér el a lábad (ha nincs homlok, akkor felmenni nem nehéz).
Extrém szűk esetekre létezik tánclépcső is.
Ennek a fokai srégek, az egyik felén pl. 17 a másik felén 27. A következő lépcső meg van fordítva. Akkor valojában B= 17cm, de mégis van 27cm helye a lábadnak, csak mindig jobbal vagy ballal kell indulni, az első lépcsőfok srégségének függvényében.
A szűk lépcsőknél arra kell odafigyelni, hogy a kivágás a fogadó szinten legyel elég tágas, mert lefele jövet nagyon kényelmetlen, ha hátra kell hajolni.
Érdeklődnék, hogy valaki tudna-e nekem linket adni egy olyan oldalhoz, ahol meg lehet tervezni egy padlásfeljárót (tetőtérbe)?
Vagy valaki tudja, hogy is kéne ezt kiszámolni? A neten az olvastam, hogy egy lépcső magassága 17 cm, belépési hossza 29 cm... nem tudom ezt mennyire kell pontosan venni!
A belmagasságot tudom és a vízszintes helyet is, de nem tudom abba hány lépcsőfok férni meg ilyesmik!
talan nem lesz olyan meleg mint most, de ha megis meleg lesz erdemes valamilyen szovetanyaggal letakarni a betont? Geotextillel pl? Van olyan ami vilagos szinű.
Meg tudjátok mondani, hogy milyen vastagságú és típusú bitumenes lemezt szoktak rakni a falazáskor a fal alá és a szerelőbetont milyennel szokták vízszigetelni?
"Nem javítható a hullámlemezt. Nem tudod összolvasztani. A rövid végein van egy fekete sáv, azt a nap melege idővel összaragasztja. "
Lehet, hogy én is tévedek, de én nem bitu hullámot javítanék, hanem volt itt ötlet, hogyesetleg az pont belefér a hullámpala gödreibe és púpjaira.
Viszont a tetőléces technológia megindította a vezérhangyát.
Van olyan pala aminek 46mm a magassága és 6mm a vastagsága. A 40mm pont szintbe hozza a gödröket a hullámokkal. Igaz az enyém a 6 hullámos fajta ami 57mm magas, és 177mm a hullámhossz
A tető úgy áll össze, hogy 6,5m a hossza és 20m a szélessége. Ezen a szélességen van 112hullám.
Ehhez az akcióhoz viszont már tényleg kell egy vállalkozó.
Egyébként nem ácsot kerestem ,hanem palatető szigetelőket. Olyat akinek a listájában benne van a hullámpala is.
De alapvetően két megoldást alkalmaznak, vagy az OSB+zsindely, vagy a festés ISOPaint szupertartós tetőfestékkel, "mi 3réteget viszünk fel" szöveggel.
Nem javítható a hullámlemezt. Nem tudod összolvasztani. A rövid végein van egy fekete sáv, azt a nap melege idővel összaragasztja.
Szóval:
A hullámmagasság 38mm. A lap hossza 2oocm, szélessége 95cm- 1o hullám, talán 85cm fed. Had a tetőn.
Vágass 4ox4omm-es fenyőléceket, 13o nm tetőre fog kelleni 11o-12o darab 4 méteres.
A léceket hosszába kell szerelni a tetőre, a hullámok irányába valahogy rögziteni kell a szélességben futó vasbordákhoz (pl. 6ox4.2 önfúrós csavarokkal, legalább méterenként egy csavarral- ez 5oo csavar- bérelj csavarozógépet, mert egy síma furógép nem fogja bírni).
Fel kell szerelni 3-4 darabot szélesség méterenként (egy hullámba teszel, kettőt kihagysz, a negyedik léc tengelye 95 centire lesz az elsőtől). Menet közben ki kell szerelni a csavarokat, amivel a hullámlemez rözgítve volt.
A 4.5 kg/nm-res bitumenes membrán szélessége 1 méter, ha kapsz szélesebbet az annál jobb, azt fel kell szerelni a lécekre - kárpítos szeggel, mindig a 4. lécen tóldva, 5 cm átlapolva. Az átlapolást fel kell melegíteni. A fenyőléc ki fogja bírni.
A második réteget az elsőre merőlegesen szerelném, melegítéssel, 1o cm átlapolva, jó lenne egy üvegszállas erősítésű membrán, de mindenképpen egy UV védett.
Az ereszre készíts o.7-es horganyzott lemezből egy csepegtetőt (a lécek végére szerelbe) arra vidd rá a mindkét réteg membránt és csavarozd le. A felső eresznél is csináld meg a csepegtetőt.
Meg tudjátok mondani, hogy milyen vastagságú és típusú bitumenes lemezt szoktak rakni a falazáskor a fal alá és a szerelőbetont milyennel szokták vízszigetelni?
Mármint, hogy én karon ragadjak valakit és eltöltsek vele .... nem is tudom mennyi időt a tetőn...
Találnom kell valami vállalkozó szellemű embert.
Amikor a síkpalára felmelegítik a Villas zsindelyet akkor is nem kellene alá másik réteg?
Mert olyan vállalkozót még nem találtam aki olyan képet rakott volna az "amire büszkék vagyunk" falra, ahol dupla réteget melengettek volna.
Mindig a "Lemossuk, ráolvasztyuk a zsindelyet és egy darabig örökre jó lesz." technológiát terjesztik.
Ilyen síkpalásokból még nem láttam repedtet(vagy csak nem néztem elég közelről), viszont mindegyiknél az alul lévő pala 3D domborzata jól látható 2-3 nyár után.
Nincs valami korszerű technyalógiás helyi javítási módszer? Nem vagyok híve a kókányolásnak, de az a tető rohadt nagy. Amikor fent voltam alig láttam el a végéig.
Szakmai tanácsokat szeretnék kérni. Szóval 2. emeleti tetőtér, szélső lakás. Az a fal, ami a képen is látszik a ház tűzfala délkeletre néz, a múlt ősszel-télen vettem észre, hogy penész jelent meg, apró pontokban, de a fal szobákat (2 szoba+fürdő) érintő belső részén. Kívülről valami extra vékony szigetelés van a házon, max 2-3 cm, de a tetőtérben semmi. Lehet, hogy ez okozza azt, hogy télen áthül a fal és levezeti a hideget a szobákig, ahol aztán a pára miatt megjelenik a penész???
Érdemes lenne valami szigetelést tenni a csupasz téglára belülről? Esetleg a padláson meglevő szigetelést bővíteni??
Azért szerintem úgy szüntessétek meg, hogy könnyű legyen szükség esetén újra megnyitni. Én nemrég csináltam egyet hasonló födémen, mert nem volt a házból följáró.
Természetesen az talán a legegyszerűbb, ha valami célszerű módon beraksz fából egy tartószerkezetet és rá alulról egy tábla gipszkartont.
Esetleg érdemes a födém felső síkjában nagyjából áthidalni deszkákkal, vagy valami nem párazáró teherhordó réteggel, ami elbírja egy ember súlyát, nehogy beszakadjon a bejavítás, ha egyszer valaki odatéved és belelép. A födém helyére is mehet valamennyi gyapot, de szükségtelen mondjuk plusz 30 centit berakni oda, elég a födémszint fölé, az a vastagság, ami egyébként is van fenn a padláson.
A teljes párazárás nem szükséges feltétlenül, de egy fólia mehet a gipszkarton alá, hogy semmiképpen ne jusson több pára be ott a szerkezetbe, mint a födém többi részén.
Asszem ezt nem egészen értem. Az alsó réteg- felső réteg arra vonatkozik, hogy a bituzsindely ilyen felépítés, vagy arra, hogy két menetben kéne raknom?
Telibe a tetőn? Ami a hullámosság miatt 130 helyett felvesz vagy 200nm bitument?
Mert erre akartam rávenni azt a brigádot, aki ilyet csinál síkpalánál.
Azt mondta, hogy hullámokba belesimogatni a bitument azt ők nem vállalják. Szerintem már megégették magukat. És ennek fényében nem biztos, hogy egy ekkora szopórollerre fel akarok szállni:)
Az jutott még eszembe, hogy a kritikus területeken megcsinálhatnám ezt - jó kis foltokat melegítve a tetőre, ami engem nem zavar, úgyis a szomszéd látja csak :) - de akkor a folt széleinek eldolgozását hogyan kell összehozni? mert ha az egyszer feljön és bevezet mindent a repedésbe ....
Meg a palát a rámelegítés előtt célszerű letakarítani. Na azt sem tudom megsaccolni mekkora szívás...
Nagyon barkács, de évek óta működik egy ismerős hasonló tetőjén:
Simán rámelegitesz bitumenes lemezt a tetejére, követve a hullámpala hullámait is. Alsó réteg sima GV45, felső réteg viszont valami UV-álló palaörleményes, vagy hasonló.
Árban mondjuk ez sem olcsó, de olcsóbb, mint az OSB+zsindely.
Milyen technológiás beázásmentesítést célszerű alkalmazni? Ősszel voltam fent amit láttam rést betömtem kátrányos tömítővel. A múltkori több napos esőben megint bejött a víz. Ott ahol repedés volt-van.
Ezen kívül több ponton szivárog be, ahol repedések látszanak, de nem igazán csöpög be semmi.
Megvizsgáltam az esetleges tetőfelújítást, amit a vállalkozó úgy vállalna, hogy leteríti az egészet OSB-vel, aztán rátesz valamit, célszerűen bituzsindelyt.
De ennyit nincs kedvem fizetni érte - 130nm a tető.
Van erre valami tartós, de nem aranyárú megoldás? Kenhető, fújható UV álló massza?
Stukatúros födémemen megszüntetjük a padlásfeljárót, a helyén keletkező lyukat hogyan érdemes "befoltozni" (1mx2m-es rész) ?
Jelenlegi rétegrend (alulról): vakolat, stukatur, deszka, betongerenda, deszka, agyag.
Alulról gondolom legegyszerűbb a gipszkarton, felülre léceket vagy deszkákat gondoltam.Kell-e alulra párazáró, vagy ilyen javításkor fölösleges? Felül gyapot van, a javított helyre csak rakjak simán vastagabb gyapot réteget?
Szögcső témában. Sosem hallottam ezt a zártszelvényre, kissé képzavaros, de szemléletes elnevezés. Lehetnének egyébként geometriailag következetesebbek a vasanyagok elnevezései, de a nyelv általában nem foglalkozik ilyesmivel.
Ezt a képből szűrted le? Nem szívesen szedném szét. Az ablak szigetelésbe van szerelve (először szigeteltem, utána lett berakva az ablak, teljes keresztmetszetében kifelé eltolva), nem hiszem, hogy hőhíd lesz.
ez nem erről szól. Kismagyarországon is van hely ahol az öregek harmatacsőnek hívják, aztán nincs ezzel semmi gond, max akkor ha a fiatalok nem mernek rákérdezni.
"most az a kérdés, hogy az erdélyi vagy a anyaországi kifejezés a zsargon,"
Szerintem Magyarországon az erdélyi a zsargon. Erdélyben meg lehet a magyar neve is zsargon.
A fenti idézet alapján az az érzésem, hogy az erdélyiek nem tartják magukat a magyarországi magyarokkal egyformának. De szerintem ezt a témát fejezzük be, nem is idevaló, meg fölösleges is. Egyébként a befalazó talp, vagy befalazó idom lehet nagyobb is, ez csak a bekötő kampók számától és méretétől függ.
Magyar világ a II. világháború alatt volt Észak-Erdélyben és akkor már volt vasút, hiszen azon szállították be a honvédeket is 194o őszén. 1944. június 2.-án a kolozsvári vasutállomást bombatámadás (angol szőnyeg) érte, nagyapám az állomási mozdonygarázsba dolgozott (Február 16 a neve, most is ott van), ráesett egy fal és egész életében sántított.
Kolozsvár lakossága 1941-ben 11oezer lelket számlált, ennek kb. 1o% volt román. Ugyhogy 1oo%, hogy a szögcső az nem román nyelvből ered.:). Nem zsargon, ez a neve a zártszelvénynek Erdélybe.
A placuta (román építőipari zsargon) az 1o-25mm vastag teglalap alakú vaslap, aminek négy-hat PC12-es betonvas pipája van, öntéskor kell az alapba szerelni és max. 12ox12o-as acéloszlopot lehet heggeszteni rá. Ezt se tudom, hogy nevezik magyarul. :).
Vagy nagyobb nyílást kellet volna képezz vagy kisebb ablakok kellet volna szerelj, mert a spaléton el kell férjen min. 5-8 cm kőzetgyapott. A pallón hőhid lesz és penészedni fog a spalét. Szedd szét és told el a pallókat. Az ablakra szerelj valamit (pl. faprofilt, de létezik 5o-7omm széles PVC profil is amit utólagosan rá lehet csavarozni a PVC ablak tokozatára), mert nehéz lesz beszerelni a sokkal szélesebb kávába.
Nem akartam megsérteni, pusztán csak a szó eredetét próbáltam megtalálni. Magyarul az "L" acél hétköznapi megnevezése szögvas. Szögvasból kétféle van, a melegen hegerelt és a hidegen hajlított. Zártszelvényből Magyarországon főleg a hidegen hajlított (DIN szerint Kaltgefertigt) fordul elő. A DIN ismeri a melegen kialakítottat is (Warmgefertigt). A négyszögletes belül üreges szelvényeket ha szögletes zártszelvénynek, ha körgyűrű keresztmetszetű akkor csőnek hívják. Mégegyszer elnézést kérek, nem akartam megsérteni, de itt ez a neve.
Ha a szögvas szó az használatos, akkor onnan csak egy kis lépés a szögcső, mert az egy olyan cső aminek szögei vannak. Nagyapám kazánkovács volt a vasútnál, akkor tanulta a szakmát amikor még magyar világ volt, a zártszelvénynek ezt a szót használta. :) A szögvasat, csövet és a szögcsövet ugyanazzal az eljárással gyártják.:)
Ez nem román elem, az iparosok Erdélybe kizárólag magyarok voltak a 7o évekig, a román kifejezés a zártszelvényre a szögcső szó szerinti fordítása (teava rectangulara).
A taluz az lehet román-francia eredetű, de én életembe nem halottam a részű szót használni Erdélyben.
Hát ez az, ha a szögvas = szögcső, akkor mi a zártszelvény? Vagy lehet, hogy a zártszelvényre mondják, hogy szögcső? Szerintem az elsőre lehet következtetni a szövegből. Egyébként az erdélyi magyarban egyre több a román elem. A mai román nyelv a francia nyelvnek a XIX. századi (ha jól tudom az időpontot) átvétele. Francául a rézsű az talu, az erdélyi magyar azt mondja, hogyha az ember megkérdezi azt hogy hogyan lehet megtalálni a keresett célt: Vegye ezt azt utcát (prenez cette rue la franciául) és ott megkapja . Stb.
Ötleteket várnék, normál ablak gipszkartonozásához. Tetőtéri ablak szerelésével tele vana net, de nálam sima ablakok lennének kengyelekre szerelt előtétfalban. Tehát függőlegesen CD profilok vannak, és ráadásul pont az ablak mellett van ugye egy-egy palló (ezek közé került az ablak). Ha ide felszerelek UD-t, akkor a kengyelnek belóg az íves része, és nem tudok befordulni a gipszkartonal. Az ablakkávába nincs hely külön tartószerkezet kialakításának.
Nem tudom, hogy kik nem kérdezték meg. Azért annyit mondanék, hogy a szögacél (szögvas) az semmiképpen sem cső. Mindenesetre vicces zsargon. Ha a szögvas cső, akkor mi a zártszelvény?
Szögcső= Zártszelvény:), most az a kérdés, hogy az erdélyi vagy a anyaországi kifejezés a zsargon, mert a szögcső és a taluz kifejezéseket 25 éve használom és most kérdezték meg először, hogy mit jelent. A rezsűt (taluz) nem ismertem.
Ezután kikeresem az anyaországi szakkifejezéseket.
Viktor kiűzte a Tesco-t, biztos az egyik áruházuk ajtaja:) Nem rossz amúgy, én egy fedett kerti úszómedencét építenék belőle, ami télen is használható.
A kavics-tört kő ágy egy síkot kell képezzen a talaj felszíne felett, de az oldala nem áll meg függőlegesen, lefolyik.
Meg kell támasztani egy ferde síkkal (egy háromszöggel) saját anyagából.
Biztos van egy magyar szó rá, de nem ismerem.
A taluzba szoktunk cementet is keverni és meglocsoljuk. Lehet nagy köveket vagy betonlapokat is tenni rá, ha van kéznél. A lényeg az, hogy egybe tartja a kavicságyat, amikor az terhelést kap.
Nem is ásnék alapot. Megcsinálnám teljesen szárazon.
A műhely alatt leásnák 25 cm a talajszínt alá, megtöltenén 1o cm sóderrel, aztán tört kővel a talajszínt felet 1o-15 cm-rig, taluzzal az oldalakon, rá 4 darab U12o vasgerandát, a rövidebb irányban átkötném 5ox5ox5-ös szögcsövekkel, ha 3.5méternél nagyobb a nyílás beépítenék középre még egy vasgerandát, a gerenda vastagságát kitőlteném XPS polisztirollal, a réseket kifújnám habbal, aztán lecsavaroznék 2 réteg 22-es OSB-t.
A U gerendakra szépen fel lehet heggeszteni egy tartóvázat szögcsőből vagy elkészíteni 1ox1o-es faoszlopokból, a falakat 1oo-as gipszkarton profilokkal megoldani (belűl 2 réteg 12.5-es gipkarton lemez, 1ocm Rockwool kőzetgyapott, kívül 1 réteg gipszrost és 5 cm ESP polisztirol, glettolva). Mennyezet 5ox5o-es szögcsőváz, szigetelt gipszkarton álmennyezet, lapos sátortető, lemezfedés. Az egyik fal a garázs fala.
Már csak azért sem kell aggódnod, mivel ez az elméleti fagyhatár csak a szabad beépítetlen területeken van. Nálad az a 4 .oldal védett. Az egyik oldalról a garázs a másikról a leendő műhely.
Megfelelően szigetelt épületeknél magában az épületben sincs fagy még fűtés nélkül is a talaj melegítő hatása érvényesül.
Hogy stílszerű legyek - tök mindegy, hogy ott 60 vagy 40 cm es lap lesz . Sőt az említett vb.gerenda is elég.
Azt is meg lehet fontolni, hogy a műhelynek elég egy könnyű szerkezetes épület is. Nem kell olyan masszív alap, könnyebb , gyorsabban felfűthető. Gondolom éjjel és vasárnap nem használatos. Hobbi műhelynek ideális.
A dübelekbe nem bízok. Tégladübelnek ütvefúrás nélkül kell a furatot elkészíteni, nem biztos, hogy nem megy el a fúró valamerre vagy nem ég el a fúrószár.
Ha tényleg meg kell terhelni egy rögzitőelemet, akkor inkább kétkomponensen gyorscementet alkalmazok (van hilti vagy fischer ami nagyon jó - 3ooml-res kiszerelésben- szilikon pisztollyal kell kinyomni), gyorsan megkőt és a furat teljes hosszában fog. Létezik betonnak és téglának is külön, a lyukas téglánál lehet alkalmazni egy műanyag harisnyát is. 15%-kal nagyobb furatot kell készíteni, mind a csap vagy csavar amit rögzíteni szeretnél.
Természetesen az alap másik 3 oldalát leásom 80-90 cm mélységig, csak a 4. oldalnál, közvetlen a garázs melletti alapnál ások le 60 cm-ig, szívem szerint itt is leásnák a teljes mélységig, csak nem tudom szabad-e, nem ártok-e a meglévő épületnek (garázsnak)? Ha azt mondjátok nem lesz semmi gond, leások ott is a fagyhatárig.
Eladó a képen látható tetőtéri lépcsőfeljáró. Szétszerelt állapotban van, könnyen szállítható. Nagyon szép, jó állapotban van, nincs sérülés rajta. Fém tartószerkezete 80x50-es zártszelvény, fa lépcsőfokai pedig gőzölt bükk fából készültek.
Beadhatjátok bármikor, viszont ha még más szerepel a tullapon tulajdonosként, az ő hozzájárulásuk kell az engedélykérelemhez.
Második kérdésed elég vicces, tekintve az utóbbi időkben folyó "munkát", amit egyes éphatóságok művelnek. Van ahol simán tudják tartani a 15 napot engedélyezésre, de van most két olyan épitési engedély kérelmem, ahol 4 illetve 6 hónapja ülnek rajta.
Építkezés előtt állunk, szeretnék tudni pár határidőt.
- Mikor adható be az építési engedély iránti kérelem? (már kész tervekkel) Elegendő, ha megírtuk az adás-vételi-t a telekről, vagy szükséges, hogy már a tulajdoni lapon is szerepeljen a nevem?
- A benyújtást követően, ha minden hiánytalan, legkésőbb meddig ülhet rajta a hatóság, amíg az első kapavágás megejthető a telken?
Biztos megfojtanál de :) lehet milliókból és lehet néhány ezerből attól függ mit szeretnél. Ha sarokba kerül, már adva van két fal csempézve így marad egy fal és egy ajtó probléma, a falat meglehet oldani vaskeret + üveg vagy más anyagból ami állja a vizet, az ajtó rész szintén azzal hogy kell két zsanér plusz valami amivel az ajtó ott marad ahol kell tolózár vagy hasonló.
nalátod. ezért van hogy az első kérdés nem az hogy mennyi/m2, hanem hogy mekkora. az ár attól függ hogy mit lehet belőle csinálni, nem attól hogy hány m2.
- vastagság
- van-e rajta luk, karc, festés, matrica
- méret
ha szuper állapotú és valaki pont tengeri akváriumot épít, akkor érheti az új ár 70%-át is. ha bontott bkv buszmegálló, akkor tudok csepelen egy telepet ahol tonnaszám törik össze hogy szabaduljanak tőle.
érted hogy nem lehet elvágni? ha elmegyek az üvegeshez, és rendelek egy 50x100 centis edzett üveget, akkor megkapom 6500Ft-ért. ha neked van egy 100x200 darabod, az nekem semmit nem ér, mert nem lehet belőle 50x100 centiset csinálni.
Köszönöm szépen. A négyzetméterár csak viszonyításnak jó, ebből meg lehet becsülni a konkrét darabok értékét. 13 ezer/nm-ért láttam újat, akkor a hazsnált olcsóbb kell, hogy legyen némileg.
Ha a régi konyhaablakokra kicsapódó párát veszed alapul, megsaccolhatod milyen. Ha ugyanott kicserélik hószigeteltre, a pára nem fog kicsapódni, hanem más utat fog keresni. Minuszban a konyhában ígyis-úgyis meleg van, de ott sem szellőztetnek örökké.
Létezik tégla, sőt üreges tégla dübel is. A dübelben nem keletkezik se nagy hüzó, se nagy nyíróerő. Ha nem akarom bevonni a teherviselésbe a kiváltót akkor nagyobb profil és kisebb dübel kell. A kiváltó betonminőségéről egyébként nekem sincsenek illúzióim.
Nem rossz ötlet, de nem fúrnám szét az albérletet.
Plussz ventillátorban energiatakarékosabb, de hűtöm vele a lakást, nem is olyan effektív mint az erre való kézikészülék.
Minnel nagyobb felületet és hatékonyabb páralecsapódóra tervezem annál komplikáltabb a kialakítása, és több hőt is visz ki az utcára.
Plussz barkácsolni kell hozzá víztárolót stb. A páramentesítő hulladékhője (szal gyak az összes energia amit fogyaszt fűtésben jelentkezik, mellette meg termeli a vizet).
Ugye a kondenzációhoz kell azért jelentős hőmérsékletkülönbség. Egy pl. kinti 10-15 fok magas páratartalom, benti 21 foknál nem túl effektív szemben a páramentesítő fix 0 fok körüli hőfokával. Kinti -10foknál nyilván más a helyzet, de ott a szellőztetés is nagyon hatékony.
Vezess be kintről egy vastag, U alakú alucsövet, és hajtsd át rajta a külső levegőt. Na azon ki fog csapódni a pára, és elég hozzá egy PC ventillátor. Fürdőbe, konyhába simán beszerelhető, senkit nem zavar. Időnként áttörlöd penészgyilokkal, de az alun nem sok lesz, mivel nincs benne cellulóz.
MINDEN oldalról hőszigetelned kell a koszorút a tégla felé.
Képzeld el magad elé metszetben. A koszorú előtti hőszigetelés csak a beton aljáig ér, tehát ott van egy olyan pont, ahol 8-10 cm tégla után már beton jön = hőhid.
Ennek az a megoldása, hogy a koszorú alatti téglasor keskenyebb tégla, magyarul a koszorú előtti hőszigetelés egy sor téglával lejjebb ér.
De én, mint ezzel foglalkozó épitész még legalább 20 ilyet tudok mutatni egy ilyen nem hőszigetelt épületen.
Természetesen azt csinálsz amit akarsz, de sem árban, sem hőszigeteltségben nem jobbak a "csodatéglák".
Igen a lábazatra nem tudok jó megoldást. Vagy "kilóg" a tégla a lábazatból és akkor elfér a szigetelés a síkban, de az nem tudom milyen statikailag. Vagy a lábazat "lóg ki" a szigetelés miatt, de az meg hogy néz már ki...
Koszorú, stb. Én láttam olyan terveket, hogy nem ér ki a koszorú a tégfal egész vastagságában, így kívülről oda lehet tenni a beton borítására az EPS-t.
"Tuti betennék télen egy lefagyasztott kólásüveget valahová párakicsapatónak, érdekes lehet mennyit szed össze :)"
Pára: Nálunk lakásban szobanövények, stb. Szigetelt bérház (persze hogy hőhidasan durván). Penész, ha nem szellőztetünk, ha igen akkoris.
Páramentesitő (elektromos nem a Cere...t szar) kezdeti időszakban akár napi 10L vizet kitermelt 60nm-en.
Oxigént még nem termel meg széndioxidot sem bont, de "fagyasztott kólásüveg" elven működik ;)
Pont emiatt lényeges a folytonos hőszigetelő burok. Ha rendesen meg van csinálva, akkor a páratartalmat szellőztetéssel szinten kell tartani, ennyi.
A tapasztalat az, hogy egy normálisan és jól hőszigetelt házban jellemzően alacsony a páratartalom télen, részbena felületfűtés száritó hatása miatt is.
Valahol ki kell csapódnia a párának. Egyszerűen ki kell, és így vagy úgy megtalálja a módját. Ha nincs hideg felület (ablaküveg, betonkoszorú stb) akkor a szobában reked és megbüdösödik magában. Hacsak nem szellőztetnek ablakon, szellőztető-elszívón és nem hoznak friss levegőt. A zoxigén is elfogy egy idő után, nem csak a páratartalom a fontos.
Nem az áthidalók a problémásak, hanem egy koszorú, vagy lábazat, ahol beton találkozik a téglával.
Ha visszaolvasol még egy kicsit, akkor láthatsz olyat is, ahol leirom, hogy a 30-as téglához képest SZÁZEZREKKEL többe kerül már a 38-as falazat, mivel több áthidaló, több beton az alapozásba, lábazatba, koszorúba kell. 44-es téglánál még ennél is több.
És van gyakorlati tapasztalatom elég, mivel elég sok általam tervezett háznál viszem végig az épitkezést is.
Tavaly egy kivitelező büszkén mutogatott egy 44T Profiból épitett házat. Szerkezetkész állapotban volt, nagyon durván tele volt hőhidakkal, amiket emlitettem. Mert eszméletlenül bonyolult utólagos hőszigetelés nélkül megoldani a hőhidmentességet.
Köszi a válaszokat. Dominálóan sokkal egyszerűbbnek és homogénebbnek látoménis a "sima" B30as (vagy bármilyen) alap tégla + 20cm kőzetgyapot falat, nyílászáróknál pl nagyon jól megoldható a hőhídmentesség is, de:
Az alábbi felvetések vannak még (maradjunk a Pth 44 K-nál):
-Mostani árakat számítva a Porotherm K 2-3e ft/m2 árelőnnyel rendelkezik (anyag) egy B30 + 15cm kőzetgyapot/EPS falhoz képest.
A munkadíjban pedig az EPS felrakása ismételten számít.
Ha az alábbi kalkulátort használom ég durvábbak a különbségek:
Hőhídmentességet a 44cm-es falban, áthidalóknál, koszorúknál stb el lehet érni, abban a 44cm-es falvastagságban sokminden elfér.
Az ablakoknál valóban be kell fordulni a szigetléssel, de:
Most találtam egy hozzászólásban had idézzem:
"Eltulozzatok a kulonbseg jelentoseget.
BETON labazatnal a 3-4 cm XPS hoszigeteles megfogja a hoveszteseg 70%-at. A tobbi csak ennek csokkentesere van, illetve azert, hogy esztetikailag ne nezzen ki szarul az epulet. Ha mar minimalis hoszigeteles van egy feluleten, akkor nem lesz hohidas ahhoz kepest, ami brutalisan van hoszigetelve. A hohidassag azt jelenti, hogy a feluleti homerseklete le tud csokkenni parapont ala, magyarul peneszedhet.
Ha van rajta hoszeigeteles, akkor ilyen nem lesz."
Igazság a kérdés arra irányult, hogy kinek van gyakorlati tapasztalata, nem csak elméleti teória konkrétan ezekkel az anyagokkal?
A hilti dübel vagy fog vagy nem fog, nem lehet tudni, hogy mennyi cementet kevertek a hídlásba. Lehet, hogy csak úgy néz ki, mind a beton.
A Kömkel megoldása jobb, de lehet használni U profilt is, azzal picit kevesebbet kell vésni.
Nem használunk menetes szárakat (és nem furatjuk ki a profilokat szakműhelybe), mert káronkodással szokott járni, amig a két profilon átfűzzük a menetes szárakat.
Mindig van kéznél egy heggesztőgép,a profilok beépítése után a falat átfúrjuk a profilok alatt és felett és beépítunk 3o cm-ként egy-egy fi14-es betonvas kengyelt két darabból, amit leheggesztünk, egymáshoz is és a profilokhoz is.
Az utólagos hőszigetelés nélküli falazat a laborértékeknél 30%-al rosszabbat tud, mert van egy hőhidassági tényező is, amivel számolni kell. Ha nincs egy utólagos, FOLYTONOS hőszigetelő burok, akkor ez ennyivel rosszabb.
Valamint nagyon nehéz hőhidmentesre megcsinálni az épületet utólagos hőszigetelés nélkül, mert bizonyos kialakitások (padló-lábazat, áthidalók, koszorú-födém-fal csatlakozás) csak igy hőhidmentesithetőek, sima falazattal nagyon nehezen, illetve van amelyik egyáltalán nem.
Ez azért probléma, mert ezek a hőhidak komoly léptékűek, és szinte biztosan fellép párakicsapódás, azaz penészesedés.
Az sem igaz, hogy az olcsó tégla+utólagos hőszigetelés helyett a drága tégla+külső vakolat olcsóbb lenne, mert majdnem egy árban vannak.
persze, a tégla a laborban baromi jó hőszigetelő, nem is kell rá semmi.
- és az áthidalóknál
- és a beton pilléreknél
- és a betonkoszorúnál
biztos van több is, annyira nem értek hozzá. nem tudsz csak téglából házat építeni, rengeteg részlet lesz ahol szarabb lesz a szigetelés mint amit a tégla tud. ha utánna be van burkolva szigeteléssel, akkor ez nem gond.
"A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól."
Igen ez nem kérdés, egyértelmű.
A kérdés az, hogy a lent nevezetteknél ellátható-e a TARTÓFUNKCIÓ a HŐTÁROLÓ és a HŐSZIGETELŐ réteg egyben.
A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól.
Remélem nem gondolkozol csak téglafalban, hőszigetelés nélkül...
A szögvas függőleges szára a hosszabb (fölfelé áll), a vízszites az megy be a falba vágott horonyba és a kiváltó alá.130x65x10 vagy 120x80x12 megteszi. Legalább 30-30 cm horony kell neki kívül-belül és a kiváltó mindkét végén. A csavar az nem csak rögzítésre kell hanem erőátadásra is. M12 jó lesz legalább 12 cm mélyen befúrva. De van ilyen HILTI dübel, az az igazi, mert a síma csavart nehéz meghúzni, hogy fogjon is.
Egyébként egy, a fényképen látható forintot kérek érte,. A kiváltó alatt a falat kívül-belül flexszel be kell vágni, egy-egy szögvasat alátenni és a szögvasak két végét a falhoz csavarral rögzíteni, a beton koszorúhoz két-két csavarral szintén rögzíteni a szögvasak függ. szárát. Utána a hézagokat acéllemezzel ki kell beilágolni.
Fölé be kell rakni I180-as tartókat, 1-1 db-ot bevésbe a fal külső és belső szélére, és átmenő csavarokkal megerősiteni.
Ezt hivják falszövet erősitésnek.
Ha ez megfelelően túlnyúlik a nyiláson (30-30 cm legalább), akkor tehermentesiti annyira a beton áthidalót, amennyit most többletterheled a kisebb felfekvéssel.
15 cm felfekvés általában elég szokott lenni, DE a kiváltó nem biztos hogy méretezve van a 30 cm-el nagyobb nyílásra. Tudni kéne, hogy mennyi az eredeti nyílásméret ahhoz, hogy hány százalékkal nő az igénybevétel nyírásra és hány százalékkal hajlításra. A kettő nem azonos!!! Egy 1,20 m-es ablaknál nyírás 25%, hajlításnál kb 55%. Azt sem lehet tudni, hogy mennyi vas van a kiváltóban és azt sem, hogy fölötte a koszorú van-e méretezve. A képek alapján a kiváltót NEM méretezték, hanem hasraütésre csinálták. Az is kérdéses, hogy a fedélszék ráterhel-e az oromfalra. Valószinüleg nem, de ezt a képről nem lehet megállapítani. Összegezve a nyílást meg lehet nagyobbítani, csak nem úgy, hogy nekiesek a falnak és kiverem a téglákat.
Van egy ablak, amiből szabad falnyílás lesz. A fal 30-as, nem b30, de valami hasonló, csak kisebb, kerek lyukakkal. A képen látható beton áthidaló van az ablak felett, a fal teljes szélességében, 30-30 cm felfekvéssel. Felette nem sokkal már a koszorú van, kívülről csak a km tégla látszik. A koszorúba bekötve 3 méteres gerendavégek 60 centinkét, közte betonkefni. Fölötte oromfal futóra rakott km téglából.
Kiszélesíthetem-e a falnyílást, hogy olyan 13-14 cm felfekvés maradna (a képeken piros vonallal jelezve)? Tudom, statikus, de hátha tudtok adni határozott igent vagy nemet a képek és infók alapján is.
Adott egy elbarmolt helyre ásott kerti "tó". Mi csak gödörnek hívjuk, de betemetni nincs mivel. A régi tóaljfólia rendes anyagból volt ott, de szarrá szívta a nap, és szétszakadt, kilyukadt. Újra nem áldoznánk a 2000Ft/méter túl sok kiadás a 0,5-ös fóliára, mert 4 méter szélesség nem kéne abból, csak egy 2x2, 3x3 körüli, de azt meg nem adnak. A sima agrofólia, ha több rétegben van hajtogatva kibírná pár évig? A régi fólia alatta maradna, az iszapot esetleg kitermelnénk még kerttrágyázáshoz.
Ha már esővíz a téma: mi föld felett gyűjtjük egy 1000 literes tartályban. Látványnak egyáltalán nem szép, de a nyári nap szépen felmelegíti a vizet, így nem sokkoljuk a növényeket öntözéskor. Viszont a maradékot nekem is szikkasztani kellene, kb. 200 m2 tetőfelületről. A probléma az, hogy a minimális 4,5 méter van a ház alapja és a kerítés alap között. A szennyvízcsatornába nem köthetem, árok nincs a telek mellett (saroktelek), vízelvezető csatorna nincs, az épület mögött kellene, de ott meg lesz egy melléképület + térkő. Mennyire hülye ötlet térkő alá rakni egy kulékavicsos szikkasztót? Térkő alatt CKT beton lenne.
Hogy biztonságosan föld alá ásható-e, azt nem tudom, mindenesetre nem oda tervezték. A földbe ásható csapadékvíz gyűjtők sokkal masszívabb kialakításúak (főleg a bordázottak), a falvastagságuk sem vékonyodik el annyira, mint az ibc tartályoknak, és a karbantartásuk is egyszerűbbnek tűnik. Egy időben én is gondolkodtam ilyen csapadékvíz gyűjtőkben, végül csak a garázs kapott egy 300 literes műanyag tartályt.
Ha valóban 350 m2-es a tetõd, akkor onnnan jó sok csapadékvíz összegyûjthetõ. Ekkora felületrõl a 4x1000 literes tartály legfeljebb csak 10-12 milliméter csapadékot képes befogadni (ha egyformán oszlik meg a vízelvezetés). Idén még nem is voltak olyan heves esõzések, de néhol máris lehullott vagy 20-30 mm csapadék egyetlen nap alatt: https://www.idokep.hu/csapadek/20150525
Meg ugye kérdés, hogy mire használnád fel. Ha mondjuk egy nagyobb gyepfelület öntözésére, akkor az a 4000 liter nem túl sok. Itt a tavasztól októberig tartó idõszakot kellene figyelembe venni. Ha maximálisan ki akarod használni, akkor a nyári kánikulával (kb. 6 liter/m2 3 naponta), és 3 hetes tartalékkal (7 alkalom) lenne érdemes kalkulálnod. Tehát: 6 liter x 7 alkalom = 42 liter/m2/3hét. Ez azt jelenti, hogy a 4000 literes tartályban összegyûlt esõvíz a legnagyobb szárazságban durván 100 m2 felület öntözésére elegendõ, 3 hétre (ha időközben nem poshad meg a víz az ibc tartályban).
Sokan ástak már el ilyen tartályt, de még sohasem hallottam, hogy valakinek összetört volna. A fémváz azért van, hogy egymásra lehessen tenni a tartályokat, egy rétegben anélkül is megállnak.
Ekkora tetőfelületre és kertre a 4 m3 teljesen ésszerű kompromisszum, de akár a duplája, triplája is értelmes lehet. Azért nem sok, mert a csapadék nem egyenletesen oszlik el, hanem amikor esik többnyire sok esik, amikor locsolni kell akkor általában sokáig semmi.
Az ilyen tavaszi és nyári esős időszakok a legfontosabbak. Pár nap alatt simán le tud esni 100 mm fölötti csapadék, ami sokkal több mint amit ezek a tartályok be tudnak fogadni, de később lehet bővíteni a kapacitást, ha a sokéves tapasztalat alapján célszerűnek tűnik.
A 350 m2 elég nagy tető. Átlagos családi ház melléképületekkel ennek inkább a fele körül szokott lenni. Csak a merőleges vetület számít a sík talajra...
Adott egy kis hétvégi ház és egy apró terasz. (az alap kinyúlása )
Erre a teraszra szeretnék két oldalon kb 110cm magas falat (mellvéd? könyöklő?) építeni.
A kérdésem: mi módon kell a ház főfalához hozzáépíteni ezt a terasz-falat. Számít, hogyha bekötöm teljes magasságában, akkor hőhíd lesz? Vagy elég mellé építeni résnyire és azt kifújni PUR habbal?
Sziasztok! Ha zsindely mellett döntök, akkor a zsindelynél is kell az ereszszegély ( vagy cseppentőlemez) vagy azt az osb-vel együtt lejjebb van lógatva és nem szükséges? A másik kérdésem: zsindely alá kell valami alátétlemez? Valaki azt mondta az is kell.
Nem érzed a kákán a csomó efektust? Elhiszem ,hogy Te tudod,de hidd el a milliónyi hasonló termék ellenére úgy szoktam kérni ilyen terméket ,hogy pl festhető vagy hőálló,vagy stb... szilót kértem, és még soha sem ,(hogy a példánál maradjuk )csirizzel jöttem ki a boltból.
Nem. Az a szörnyű, amikor normális módon kijavítasz valakit (68112), ő meg téged néz hülyének, és köti az ebet a karóhoz. Ugyanez a helyzet a vásárlók nagy többségével is.
Házépítés előtt állok. Érdeklődni szeretnék, hogy kinek van tapasztalata a Porotherm K téglákkal, mert a statisztikai adatain kívül elég kevés információt találtam róla.
Emellett megakadt a szemem a Mályi Tégla Porobrick RW NW termékén is. Ami meglehetősen jó paraméterekkel (többek között hőszigetelés, ár) rendelkezik, mennyire valósak ezek az adatok. Dolgozott valaki ezekkel?
Már látom ,hogy nem kellett volna szólnom,csak már többedszer felrakott kérdésre gondoltam bele kontárkodok.Főleg úgy ,hogy a témának úgy tűnik igaz SZAKTEKINTÉLYE vagy .Ha nem írsz ilyen gyorsan lehet csirizzel kentük volna be.Ezért nagyon jó ez a Fórumosdi,hogy szinte minden napra 1-2 extra okos, és így folyamatos tanulás az életem.
"Ha írsz egy akármilyen összegről, annak csak az áfáját fizeted ki a sógornak aki ezt leadózza."
Ergo kérdezzétek meg előtte a sógor könyvelőjét, hogy 100+ÁFA Ft papíronbevételből mennyit is kell majd befizetni különféle jogcímeken (nem csak ÁFA létezik ám).
A falon kívül futó rézcsövet le kell festeni a fal színére, és annyi. Én trinát zománccal csináltam, mindenféle alapozó nélkül. 10éve nem kellet hozzányúlni.
azért csináltuk rézből mert kellett vagy 150-160m cső és ezer fitting. ez ötrétegű csővel lett volna vagy 300e ft. így kijött 200ból. ráadásul nem volt kedvem 150métert vésni.
nincs ilyen. esetleg eldobozolhatod hungarocellel vagy gipszkartonnal. de ha nem akarsz látszó csövet, akkor miért csináltad rézből? erre való a falvésés és az ötrétegű cső.
"...de érdekelne valami modern szép csőburkolat megoldás is amit ráhúznék a csőre a szoba falon . vágható legyen a bilincsek miatt nézegettem stukkó utánzatú hungarocell takaróelemeket is de szörnyen drága és ócska."
A szabadon futó fűtéscsövet miért akarod eltakarni?
"Sziloplasztot (akrill) akartam írni. A sziló az mennyire szilikon?" Gondolhattál volna a szilóplasztra IS a szilikon helyett!!!"
Jajj nekem, amikor valaki keveri a szezont a fazonnal! Ha tudnád, hány ilyen vásárló tér be hozzánk nap mint nap, akinek fogalma sincs, hogy tulajdonképp mire gondol... :-)
A Sziloplaszt egy termékcsalád neve. És bármennyire is "hihetetlen", mint ahogy a nevének kezdete is utal rá (Sziloplaszt), ez egy szilikonkaucsuk alapú tömítő. Van egyébként akril alapú tömítőmasszájuk is, igaz, csak vödrös kiszerelésben. Ki nem fogod találni a nevét: Akroplaszt. ;-)
Házon belül is mozoghat a rézcső a hőtágulástól,és a ki-be meneti falrész berepedhet. Mi a baj, ha a hüvely diszkréten akrillal letömítve lefestve a fal színére? Biztos létezik a csőre műanyag ,fa,és fém korong ha azzal szebb csináld úgy!!!
Urak, falon belüli fűtéscsőre gondolok! arra akarok gégecsővet. de érdekelne valami modern szép csőburkolat megoldás is amit ráhúznék a csőre a szoba falon . vágható legyen a bilincsek miatt nézegettem stukkó utánzatú hungarocell takaróelemeket is de szörnyen drága és ócska.
Szerintem jól gondolod, a műagyag csövet két oldalt vakolásig nyújtsd ki (diszkréten ne lehessen látni),a műanyag csö és a rézcső között meg festhető szilóval nyomd ki,az jobban felveszi a mozgást és könnyebb visszajavítani.
Itt a taréjszelemen meg van roppanva, a tornác fala az épület felé dől, a hátsó fal minden irányban repedt, vályognak nézem az épületet, alapozása pedig kérdéses. Ennél rosszabb házat is fel lehet újítani, de csak akkor ha nincs hol lakni és a tulajnak nincs pénze jobbra, maga kénytelen felújítani olyan ütemben amilyen ütemben lesz pénze. Ezt is lehet, de sohase lesz jó és mire a végére ér kezdheti elölről. Vagy még a végére se ér és az elejére már megint ráfér a felújítás. Örülni csak akkor fog ha sikerült túladnia rajta. A kivitelező is örül - ha megbízzák - mert örökös munkája lesz vele.
Ha egy családiháznál át/hozzáépítés miatt máshova kellene átrakni a gázórát és a házba vezető gázcsöveket, annak kb milyen anyagi vonzatai vannak Bp-viszonylatban?
Annyit ér mint a telek ára mínusz bontás. Ha van alapozása, akkor azzal is szenvedni kell mire eltűnik, vagy olyan házat kell helyette építeni amit nem zavar a meglévő alaptest. Ez az épület itt a képen az életveszélyes környékén van, innen a képről nem tudom megmondani, hogy melyik oldalán.
Beengednek, de én az eredetire vagyok kíváncsi hogy milyennek épült, mert azóta durva utólagos beavatkozások voltak és tudni szeretném hogy pontosan miket építettek át. De ezeket a régi terveket, dokumentumokat hol tárolják?
Ha emlékeztek, kértem pár hónapja segítséget, a lényeg, hogy Alba falhoz hasonló ÜGP ( Üreges Gipsz Perlit ) falra akartam 44 kg-os konyha felső szekrényt tenni. A végén halálosztó szaki javaslatára Camar sín és függesztő lett a győztes. A 160 cm sínt 12 db csavarral tettem fel, a 12 lukból 8 üreget talált. Amit a csavarboltos adott tiplit, az simán elforgott benne, ezért a 8-as lukat felfúrtam nagyobbra és hosszas fejtörés után ehhez hasonló
dübellel lett megcsinálva. Nem volt olcsó, 150 Ft/db, de hihetetlen masszívan rögzíti az egészet. Felkerült a szekrény is, megpakolva, kicsit kézzel is terhelve próbaként, sima ügynek látszik, nem hinném, hogy valaha is leesne.
Csak azért írom ezt, hátha valaki ilyennel találkozik, nem kell félni.
2 szárnyú erkélyajtó küszöbje alatti stabil alátámasztásra melyik anyag lenne a legmegfelelőbb? Eddig XPS volt alatta, de ettől sokkal nagyobb nyomószilárdságú anyagra lenne szükségem. A Purenit talán ideális lenne erre a célra, ezt viszont csak táblaméretben láttam eddig. Vagy lehet valahol kisebb darabot is kapni belőle?
Ha csak az alaprajzokra gondolsz, akkor pl. a pesti volt bérházak némelyiknél ezeket tárolják. A komplett tervdokumentáció is fellelhető bizonyos épületekre.
Falusi iskolákét ? Nem tudom , lehet szerencséd van. Habár egy meglévő épület alaprajzát elkészíteni nem nagy ügy ( ha beengednek az épületbe ). De lehet szerencséd van, a neten minden rajta van.
A régi tervrajzokat tárolják még valahol? Pl ha egy 80-100 éves épület terveit akarom megszerezni van rá esélyem? Egy régi falusi iskoláról lenne szó... :-)
Szerződésben rögzítjük ki kinek (ez könnyű) mit (na itt van az eb elhantolva) mikorra, (itt is van egy eb) és végül mennyiért. Nem hiszem, hogy van instnat megoldás, de ha van akkor át kell írni a saját megállapodásotok szerint, ergó sokat nem profitálsz belőle.
Nézzük az ebek temetkezési helyét.
Elször is a mit?
Ha van gépészeti terved viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen tervszerinti kivitelezést kérsz és azt nyomon lehet követni, hogy mi valósult meg milyen anyagokből. Ha nincs terved, akkor nagyon meg kell fogalmazni a műszaki tartalmat. Ha valami kimaradt akkor lehet a pótmunkát tömkelegével szembenézni és a költségek meghatározhatatlanok. Ha van egy részletes tételes költségvetés az egy kicsit jobb helyzet.
A kivitelező jelöltekkel aláíratnék egy mondatot, hogy ajánlatom teljeskörű és tartalmaz minden anyagot és munkadíjat, eljárási költséget ami a munka elvégzéséhez szükséges. A munkát itt jól meg kell határozni (megint csak kellenek a tervek).
Ha nem írja alá az már előjel.
Másik eb temető, a mikorra. Itt annyi bizonytalansági tényező van, hogy ezzel nem szívesen foglalkoznék. Mikor kap munkaterületet a kivitelezéshez és ha átvette a munkaterületet akkor mennyi idő alatt kell elvégezni a munkát, de ha nem kapja meg időre, akkor mi történik?
Formára úgy kell elképzelni, mint egy üvegmosó kefét, csak ez attól nagyobb. A lombfogó hálóval szemben teljes keresztmetszetében kitölti az ereszt, így rövidebb szakasz is védhető vele (én csak a lefolyócsövek feletti részre tettem)
Nekem kitolható terpesztőlétrám van, így nem szoktam azt az ereszcsatornának támasztani. Csatornatisztító kefével szoktam végigmenni a lefolyócsövektől kifelé haladva. Így csak a sarkoknál kell felmásznom, összegyűjteni a leveleket. Ereszhálót nem használok, mert nem sok értelme van. Lombfogó rácsot sem, mert ha véletlen eldugul, és nem veszem észre, akkor az gáz. Helyette ereszőrt fektettem le, de csak a lefolyócső fölé. Így ha arra ráhullik a levél, a tetőről összegyűlt esővíz továbbra is akadálytalanul lefolyik.
A teraszlepcso alatt van az ereszcsatorna kifolyoja, ahonnan a fal es beton talalkozasahoz csapodik es kismertekben folyik a viz. Ez annyira atnedvesiti a falat a szuterenben, hogy feltaskasodott a festek.
Gondolom, hogy egyreszt a fal es a lepcso alatti betonjarda talalkozasanal a rest kellene megfeleloen tomiteni/szigetelni, masreszt meg a fal aljat es a betonjarda falhoz kozeli reszet. A lepcso alatt nem erne kozvetlen napfeny a szigetelest, es a lepcso alatti betonjardan nem jarunk. A lepcso alatti kis falresz reszben vakolt tegla, reszben pedig beton. Osszesen 1-2 m2-t kellene szigetelni.
Milyen egyszeruen es gazdasagosan kivitelezheto megoldast javasoltok erre?
Azt nem mondtam, de csak egy pvc padlót tennénk oda (nem is ragasztanánk le), így is ilyen fontos ennyire előkészíteni a dolgot? Mi csak a Mapei ultraplan eco 20-at gondoltuk megvenni, mondván, hogy csak annyi a lényeg, hogy a pvc-n ne üssön át a csempe egyenletlensége. Szerinted akkor ez nem elég?
Csak akkor érdemes belevágnod, ha a régi burkolat megfelelően tapad az aljzathoz, sehol nem kopog, nem fordul elő repedés stb. Illetve azt is vedd figyelembe, hogy ahol lapot lapra burkolsz, ott az ajtókból valószínűleg vissza kell majd vágni. Azokban az országokban, ahol a technológia és a szakmai felkészültség adott, ott a meglévő burkolatra történő ragasztás nem jelent különösebb gondot, könnyen lerakhatók akár az erre a célra gyártott, néhány milliméter vastag hidegburkolatok is.
Ami ennél a műveletnél elengedhetetlen, az a megfelelő alapozó használata. Az olyan kvarchomok tartalmú alapozók, mint pl. a Mapei eco prim grip, vagy a Sopro HPS 673, megfelelő tapadófelületet biztosítanak az aljzatkiegyenlítő vagy ragasztó számára.
Na szóval, próbálom grafikusan alátámasztani a kérdéseimet, remélem sikerül. Állapot jelenleg: a meglévő tégla épülethez hozzátoldottam egy könnyűszerkezetes részt. A fal függőleges pallókból áll, többnyire 62,5cm-re egymástól (a külső OSB borítás miatt lett így), de sok helyen kisebb a tagolások miatt. Párazáró fólia feltűzve mindenhol a pallók belső síkjában. A födém szarufáira merőleges alul 5x15-ös pallók kerültek, ezek a hosszabb fallal párhuzamosak (szigetelés vastagítás miatt), párazáró fólia itt is feltűzve. Aljzatbeton kész, kiegyenlítve, várja a burkolatot. Az egész tulajdonképpen tekinthető egy tetőtéri beépítésnek, már gipszkartonozás szempontjából. Átolvastam a rigipses doksikat, de nem minden tiszta a fejemben.
1. Mi legyen a sorrend? A doksikból úgy vettem ki, hogy fentről kellene lefelé haladni, vagyis: felső vízszintes mennyezet, ferde rész, szerelet falak, válaszfalak. Hanggátlás szempontjából viszont gondolom a válaszfalakat lenne érdemes először elkészíteni, hogy az teljesen padlótól-plafonig érjen.
A képen a zöld rész lenne a válaszfalak, a piros a külső könnyűszerkezetes falra szerelt, a sárga a régi épület, ott a téglára ragasztani gondoltam a gipszkartont.
2. A mennyezet hosszanti pallóival is gondban vagyok. Valahogy így néznek ki:
Lehet ezekre merőlegesen, vagyis tető lejtésirányában szerelni a CD profilokat? Vagy nem, mert akkor behajolhat a gipszkarton idővel? Esetleg ha nem 40 centinként, hanem sűrűbben rakom a profilokat?
3. A válaszfal és a szerelt fal találkozása szükséges, hogy olyan helyre essen, ahol a falban van palló, hogy lehessen oda rögzíteni? Vagy oda is rakjak egy merevített UA profilt, amit csak fent és lent elegendő rögzíteni?
4. Válaszfalnál ugye fent és lent UW proflokat rakunk, ebbe illesztjük a CW-ket. No de ha ilyen cikkcakkos az a válaszfal, akkor felül hogy járjunk el? Ott ugye egyik irányba még betolható a CW profil, de a rá merőleges falnál már szögben fog állni az UW-ra.
5. A külső fal ablakainál/ajtónál elegendő, ha azok nyílásainak vonalában körberakom CD profillal, és a kávában csak csavarral/ragasztással rögzítek? A tetőteres doksiban van ugyan ablakról szó, de az kicsit más, mert a tetőablakoknál van valami horony a gipszkarton fogadására.
Az előszobánkat újítjuk éppen, ahol jelenleg csempe (nem járólap) van a padlón. Több helyen olvastam, hogy járólapra mehet az aljzatkiegyenlítő egyből. De ez egy csúszósabb csempére is igaz?
A fal mentén viszont vakolat van a földön, ezzel javítottuk ki ugyanis a felszedett szegély után megmaradt lyukakat. Ez sem akadály, igaz?
Attól is függ, hogy milyen a talaj, mennyire egyenletes és mekkora a terhelés. Statikai szempontból lehet elég, de a szabványt is tisztelni kell. Régen nem tettek vasat az alapba, most kell.
Azt, hogy nem lesz alakváltozás (pl. süllyedés) senki sem fogja garantálni. Nem kell cm-es, elég a néhány milliméter süllyedéskülönbség, hogy kitörjön a gyalázat.
Ahol hajlítás van ott nyírás is van. Kengyel veszi föl a nyíróerőt. Ha garantált, hogy semmilyen alakváltozás sem lesz, akkor nem kell bele se kengyel se hosszvas.
Köszönöm, szomorú vagyok. Sajnos nyaralóhely és főutca. Esetleg abban tudnátok segíteni, hogy feltöltöttem pár képet a tető állapotáról, itt vannak egy zip -ben összecsomagolva, (55mb) ha valaki tudna mondani valamit arról, hogy ez mennyire rossz, szabad-e erre feltenni az új Gerardot? Mennyit bírhat ez még? Jelenleg kb 50 éves a szerkezet. Az ács staflit tenne cserépléc helyett hogy kicsit erősítsen rajta, de szívesebben rakna új tetőt úgy érzem. Sajnos sürgős és az engedélyekre már sem idő, sem "kedv" nincs, amíg nincs új tető nem merem bent sem befejezni mert félek az ázástól és belül festetlen, burkolatlan, ha nekiállok most engedélyek után rohangálni akkor egész nyáron megint így marad sajnos. Ezek a képek kb 1-2 évesek, azóta nem javult a tető állapota.
Vizezd be a plafont alaposan, sokszor. Másik módszer, hogy kend be azzal a mélyalapozós hogyishívjákkal ami a diszperzit alá kenhető. A beton ugyanis kiszívja gyorsan a vizet, és a gipsz nem tud így rendesen megkötni, hanem kiég.
kérdeznék: szétvéstem a házat a fűtéscsővek miatt. vannak sarkok ahol egy 22es és két 18-15ös melegvízes cső megy át a falon. nagy lukak vannak ugyebár hogy a cső vízben legyen stb.
mivel javítsam ezt ki? arra gondolok hogy a melegvízes cső nem dobja le a rigipset? mi kell ide.
a másik hogy a monolith beton plafon rólis leesett kb 1m átmérő körben a vakolat. nem volt egyszerű a födém áttőrés..
ezt mivel vakoljam fel fejjel lefelé mi tart meg ezen a száraz anyagon? vegyek vakolathálót? azt hogy használom? megfogatom anyaggal a négy sarkot és úgy? köszi :-)
A törvény szerint igen, minden energetikai változtatás után kell. . De ha megállpodtok a vevővel, hogy az energetikai felújítást nem említitek meg az ügyvédnek/közjegyzőnek, akkor a korábbi tanúsítvány HET számával beküldi a földhivatalba a szerződést, az meg befogadja.
Ha mondjuk drágábban adtad el, mint vetted, és SZJA-csökkentési céllal a beruházást költségként elszámolod, azzal elvileg le lehet bukni, de gyakorlatilag ennek csekély a valószínűsége, mert az APEH csak pénzügyileg ellenőriz, esetleg.
Energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban lenne kérdésem.
Tavaly vettünk egy lakást, amelyhez elkészítette az eladó a tanúsítványt. Ezt a lakást idén el szeretnénk adni. A lakáson végeztünk fűtéskorszerűsítést és nyílászárócserét is. Kérdés, hogy ha a vevők nem ragaszkodnak a tanúsítványhoz (számukra irreleváns, hogy a papír mit ír, így is úgy is kell nekik a lakás), akkor szükséges-e emiatt újat csináltatni?
Kerítést kellene (ujra) lazúrozni, és nem nagyon tudok dönteni.
Nem akarok aranyárút venni, de ha jó (tartós) valami, akkor nem sajnálnám rá a pénzt.
Sokan dícsérik most a Milesi vékonylazúrját (kb.3000/l), de ez vizes bázisú, valahogy én abban a hitben élek, hogy az oldószeresek jobbak, csak a környezetkímélés, meg a mérgező, és kellemetlen (szag)hatás miatt terjednek a vizesek.
Oldószeresben a Xyladekor jött még szóba, ezt ismerem régebbről, és valamivel kedvezőbb az ára (2000/l)
Még azzal a gondolattal is kacérkodom, hogy a belső oldalon (sűrű tuják miatt úgysem látszik) ezt a vadul olcsó Carbolint kenném rá, vagy ez nem jó semmeire? Próbálta-e már valaki?
a csere is? értem hogy tartószerkezet. de más oldalról nézve meg egyszerű karbantartás. ennyi erővel akkor ha lefestem az is lehetne engedélyköteles. vagy autót kellene vizsgáztatni kerékcsere vagy fékbetét csere után.
Épitési engedély köteles már az is, ha egy szarufát kicserélsz, vagy pl meghosszabbitod a végét. (teljesen nonszensz egyébként)
Teljes értékű épitési engedélyezési dokumentáció kell, illetékbélyeggel, egyebekkel. Épp most csinálok egy ilyet, teljesen hülyeség az egész, csak pénzlehúzás.
Normál épület esetén ~100-120e Ft (felmérés, felmérési terv, stb)
Ja, még egy fontos kérdésem lenne, mondjuk ezt majd megérdeklődöm ott helyben a hivatalos helyen is, csak kíváncsi vagyok: Ha nem csak héjazat csere lesz a tetőn, hanema szerkezetet is cserélnénk akkor az engedély köteles? ( nem változna a tető formája, maradna sátortető.)
Ha engedélyköteles akkor az mivel jár? Mi kell hozzá, mibe kerül és mennyi idő az átfutása?
Akkor vigyázni kell a bádogosnak. Gondolom ezeket szegecselik + valami ragasztó a toldásnál, sarkoknál. Még futnom kell egy kört ezzel a felszereléssel is, hogy utólag miért nem lehet, és miért kell egy csatornába lógó cseppentőlemez, miért nem elég ha a csatorna fölé nyúlik a cserép ( gerard lemez ) széle. Ez miatt a cseppentőlemez miatt nem lehet állítólag utólag szerelni.
Az a baj nekem sem tetszik, és ezt olvastam különbségnek én is. Ha eddig jó volt a belső peremes, lehet hogy ezután is jó lesz, meglátom mennyi az árkülönbség. Köszönöm az infókat. Remélem a festett aluval nem lesz gond, nem fog leperegni a festék.
Az a lényeg, hogy elvileg kellene lennie előzetes kéményseprős egyeztetési jegyzőkönyvednek (épitész csinálta az engtervhez), az abban foglaltakat tudod lobogtatni. De mivel ebből van egy példány is a kéményseprőknél, ők is tudják lobogtatni, ha te eltérsz.
Ha ilyened nincs, akkor tényleg keresd meg a helyi kéményseprős átvevő emberkét, mert nagyon szemetek tudnak lenni.
Akiket ajánlottam ebből csinálnak vápalemezt, csatornát, ereszaljat. Annyira kanadai a cucc, hogy a hozzá kapott színazonos csavaroknak robertson feje volt (négyzet alakú luk benne). Mindkét oldala festett. Egyelőre nem akar látszani rajta az idő, de csak 6 éves.
Figyi, maga a schiedel ajanl hozza termo labat, meg hohidmegszakitoot is.
Mivel belso tartofalnal lesz, wzert megbeszelem, lehet egy 50*40-es zsaluko magasitas lesz, a fodem meg ugyis hatravan, lesz ott jo kis beton belevalo. A fodemattoresnel korben 3 cmt kell elhagyni, azt kozetgyapottal kell kitolteni.
Tökmindegy, hogy én mennyire tudom hajlitgatni... 3 évet dolgoztam anno hétvégén bádogosok mellett segédként és inasként, van némi fogalmam arról, amit beszélek.
Ha nem ötvözet az alu, akkor a mechanikai és időjárásállósága nem változott az elmúlt 20 évben, amikor még a kontár-bádogosok közé mertem sorolni magam.
Délután már irtam neked választ, csak a mobilnet megszakadt: a cseppentőlemez minimum 20 cm kiteritett szélességből készül, ebből van lehajtva a cseppentő rész, és a vizorr.
"...a legszigorúbban megkövetelik pl a fafödémgerendáktól, vagy a tető szarufáitól a megfelelő távolságot."
Sajnos. Nagy "élmény" volt számomra, hogy el kellett vágni egy állószéket tartó gerendát, mert kb. 2-3 centiméterrel közelebb volt a kéményhez, mint amennyire az megengedhető. :-(
Szia! Érdekes lehet az ajánlat, küldök mailt ha jó az emailcímed hogy kérjek egy telefonszámot.
halaloszto: köszi a linket, őket is felhívom. Milyen az a csatorna vajon amit gyártanak? Van tapasztalat? Mondjuk 200km-re nem fognak eljönni valószínűleg.
Kömkel: a 0,5-ös akkor azt mondod kevés lenne eresszegélynek? ( cseppentőlemeznek)
Alapvető probléma az, hogy a talaj fölött 30 cmig vagy vizszigetelt, vagy fagyálló téglasornak kellene lennie. De ezt hagyjuk, mert lakóépületnél van igazi jelentősége.
A 30-as tégla is el fogja viselni a kilógást, hiszen a felette lévő sorok kötésbe vannak rakva.
Ha nem az épület szélén van a kémény, hanem beljebb legalább egy méterrel, akkor szinte semmiféle hőhidat nem jelent a kémény összekötése betonnal a szerelőbetonhoz.
Vicces dolog egyébként a kémény ilyen hőhidasságát "komoly hőhidnak" nevezni, amikor a kémény egy kurva nagy hőhid lesz végig felfelé (is).
Nem az a kérdés, hogy a kéményseprő látja-e mi van alárakva talapzatnak, hanem az, hogy ha rákérdez, akkor a femüd le fogja-e irni, hogy az ott tűzálló anyagból van annak ellenére, hogy felrakatod téglával...
Tudom, hogy abszurd a Schiedel rendszerű kéményeknél bármiféle tűzveszélyről beszélni, mégis a legszigorúbban megkövetelik pl a fafödémgerendáktól, vagy a tető szarufáitól a megfelelő távolságot. Azzal se játszhatsz.
Nekem volt nemrég egy tervezési munkám, ahol a hatóság kérdezte, hogy miből van rakva a Shiedel kémény alja, és belekötöttek a sima téglába, mondván hogy fogadtassam el a kéményseprővel előzetes szakvéleményben. Igy aztán inkább zsalukő lett.
Ebben tényleg igazad van, az arányos hőszigetelési értékkel számolva így valóban drágábbra jön ki. Sajnos egyelőre más anyagot nem találtam, ami a célnak megfelelő lenne.
Szerelőbeton nélkül meglehet valahogyan oldani, vagy mindenképp ajánlod, hogy legyen szerelőbeton?
A 30-as tégla hány centit lóghat le maximum az alapról (mennyi kilógást visel el)?
Hétvégén szeretnénk elkezdeni, de egyenlőre még nem tiszta hogyan is lenne jó.
Cél: a meglévő 5x4-es kazánház mellé egy másik 5x4-es épület a kettő között egy ajtó.
A meglévő kazánház lábazata kb.15 centi magas, szerelőbeton itt sincs.
A kőműves befúrna a kazánház alapjába és vassal összekötné az új épülettel, de Én úgy tudom ez nem túl jó megoldás, e-helyett az általad javasolt U alakú kialakítást szeretném a két épület alapjának találkozásnál egy vasalt gerendával, xps diletációval. Csak ugye ott van az a 15 centi betonkilógás végig a régi alap oldalán ami miatt a két épületet nem tudom közelebb vinni egymáshoz :-(
értem az álláspontodat, kérdés a kéményseprő hogyan állapítja meg mi van a kémény alatt? :)
statikailag gond nem lehet vele szinte olyan erős mint a beton tuskó, schiedel rendszerkémény esetén én el nem tudom képzelni, hogy ott a tűzállósággal bármi gond is lehetne.
még csak fel sem melegszik a kéményláb alja, nemhogy a "talapzat".
betontuskó is kivitelezhető, csak az nagyon komoly hőhidat jelent, ha további szigetelés védelmet nem alakítunk ki...
Mint mondtam, nem a gyarto mondja meg mi a jo, hanem a kemenysepro, hogy mit hajlando atvenni. Mert ha nekik nem jo az alafalazas, akkor vakarozhatsz utolag.
En mindig beton tuskot csinaltataok, azt tutira atveszik.
Ha már kémény. Az a 50 x 36 -os valószínű inkább 50 x 38 -as, azaz egy dupla szelvényű kémény. Úgy 24 x 14 es. A magasság az a 8 m ha kevés, akkor az a 2 sor nem sokat ér - legalább 4 - 5 sor.
A kémény valószínűleg egy épületben van, tehát a kiállórésze a 8 m fele harmada. Jó stabil.
A kémény tűz mint mumus, majd mindig előfordul a kéményseprők repertoárjában. Tény hogy régen veszélyes volt, sok sok épület és néha falu/város tüzet okozott. Életemben eddig 3 ról hallottam a környezetemben, de pechemre egyet sem láttam, pedig kéményes vagyok az idők kezdetétől.
Egy karbantartott kéménynél majd soha sem fordul elő - nincs ami égjen. Ha véletlenül ég is, az az éghető anyag édeskevés a kémény faltömeg olyan átmelegítéséhez, hogy az károsodna. Most a mobilok világában feltehetne valaki egy esti kéménytüzet, látványos.
Tény viszont hogy elviekben át kell venniük, sőt számítást is követelnek meg sok mindent.
De hát elérte őket is a végzet, nagy a sírás rívás köreikben. Legyilkolták a szakmát állítólag.
De Hát miért nem nevezik őket Tüzeléstechnikai Ellenőrző Hatóságnak, esetleg Főhatóságnak.
Ezt a tetőtér dolgot karcintsd fel egy kockás papírra, mielőtt elkezdesz költséget tervezni rá! Tegyük fel, hogy a ház 5*5-ös, és a tető 40o-os. tg40o=0,83, tehát a gerinc alatt lesz 2,5*0,83=2,0 m belmagasságod, amiből még lejön alul a padlószerkezet vastagsága, felül meg a hőszigetelés, a burkolat és ilyesmik, már ha nyáron ott valaki is aludni akar. (Gondolom nyaralónak lenne, alul a "közösségi lét", felül, pár matrac, és azon az alvás.) Magyarán középen lenne egy sáv, ahol fel lehet egyenesedni, a többi négykézláb. Persze, ha van térdfal, akkor jobb a helyzet, de a kép alapján szerintem nincs. Ha ez a gyerekek bújócskázó és alvó helye, akkor is oké. És persze az alapterületből alul-felül lejön a lépcső (gondolom inkább létra) területe.
sávalapon van lemezalap, azon (a sávalapra eső részre a fal vonalába/falba) kerül a schiedel absolute kémény.
namost ha simán a lemezalapra rakom, akkor a most még megvalósuló rétegrend (25 cm) nagyon befedné a kéménylábat. a schiedel eleve azt mondja, hogy a kémény arról a magasságról induljon ami a kialakuló padlószint les kábé.
Tehát csak erről van szó, hogy ott kisméretűből lenne egy "alap" a kéménynek képezve, ezzel emelnénk meg 20 cm-el a történetet. közben megkérdeztem a gyártót, aszonták jólesz.
legalább hőszigetelő habarccsal lesz meg a tégla, nem lesz akkora hőhíd.
van egy cég (több is van, de én a Berta kft-vel csináltattam) akik 0,4-es porfestett alulemezből lehajlítanak bármit. asszem 3métereset tudnak csinálni egyszerre, és 60cm széles tekercsben van a lemez. tehát ha a profilodhoz elég 15 centi, akkor négy jön ki egy lemezből.
Erre majd rákérdezek a területi képviselőjüknél, elvileg elég rugalmasak. Azt mondod hogy az a lemez ami belelóg a csatornába az nem kell? Mert az ács is azt mondta hogy úgy szokta a tetőket csinálni.
Köszi! Kettő ilyen lemez van, egy alul és egy ami belelóg a csatornába. Mindekettő lehet sima alu? A gyári valóban nagyon drága egy 2m-es szál 4000ft körül van, kellene kb 20db. Sima aluból lényegesen olcsóbb lenne, de az antracit tető és antracit csatornánál elvileg kilátszik. Ugyanilyen antracit színű van a trifának, ami egy hajlított lemez, szerintem az is jó kell legyen. A kampót tudom hogy fel kell tenni, de azt mondták a csatornát is mert nem lehet utólag a lemez mögé becsúsztatni :( Ezt nem teljesen értem hiszen a kampó is hajlítható füles, szerintem valamit vagy én értek félre vagy az ács :)) Pedig ő jó szaki elvileg, én már nem biztos.
Cseppentolemeznek hivjak azt az "ereszszegelyt". Sima porszort alubol is jo, ritkan szoktuk a gyarit megvenni, mert az sokkal dragabb, es ugyanaz az anyag.
Nem ertem miert kellene elore felrakni az ereszcsatornat... Serul is, meg a szintjet is akkor lehet beloni rendesen, amikor fent van az also sor fedes.
Sziasztok! Még mindig a tetőfelújítással szenvedek. A terv az megvan, gerard lesz. A kérdés: az ács azt mondja, hogy eresszegély olyan színű kell mint a tető, mert látszik. Sajnos a gererd sajátja nagyon drága, és mivel sátortető körbe kellene. Ez az ár meghiúsítaná a gerard-ot. A kérdés: a csatornához kapható sima színes eresszegély is jó lehet? ( ez miért kell hogy belelógjon a csatornába? Régen ilyesmit nem láttam és mégis jó volt a csatorna )
A másik kérdés: Trifa csatornát szeretnék de állítólag ezeket már akkor fel kell rakni amikor épül a tető, és csak ez után jön a fedés? Ezeket akkor utólag hogyan cserélik? Tetőfedés közben nem fog sérülni? Mintha mindenhol úgy látnám hogy kész a tető csak még nincsen csatorna, azt hittem az a végén lesz felrakva. Sajnos nehéz ott helyben érdeklődnöm mert csaknem 200km-re vagyok a háztól, nagyon nehéz így egyeztetni, lerohangálni, ezért ezek a kérdések :)
Egy gyors, hirtelen kérdés :) Adott egy 26m2-es zártkerti házikó, nem régi, jó állapotú. Nem a mienk, nem láttuk még belül, csak agyalunk rajta, mert eladó. Rendes, nagy tetős ház, hirdetés szerint a tetőtér beépíthető. Sztem a tető is jó állapotú. Elvileg fűtés sincs benne, gondolom azért is ilyen olcsó. Szóval a kérdésem: kb mennyi költség lenne a tetőtér beépítés, és vmi értelmes fűtés bele ? Gáz nincs.
Mi van, ha belülről csinál egy teknő szigetelést, és a talajszint felett injektálja a falat? Igaz, 10 centivel kisebb lesz a belmagassága, plusz 10-10 centit a szélességből is elveszít, de kicsit tartósabbnak ígérkezik, nem?
Srácok, újabb kérdés, egyszerű háztartási sósavval nem lehet az építési maradványokat (ragasztó, fuga) eltüntetni? Lehet, hogy felesleges emiatt drága cuccot venni.
Ha a köbméter árát nézem, a normál EPS-100-as is van vagy 20 ezer Ft, az XPS meg kb. 40 ezer.
Ehhez képest az a 24 ezres ár nem rossz. A sávalap köré szeretnék szoknya szigetelést, amire rábetonoznék, és ehhez egyedül ezt az anyagot találtam megfelelőnek.
Ezzel helyettesíteni lehetne padlószigetelést is? Az ára mondjuk nem versenyképes a lépésállóval, de ha elhagyható lenne a szerelőbeton, akkor talán megérné elgondolkodni rajta. A vízszigetelés mondjuk nem tudom hová kerülne.
Ja, megnéztem a prospektust, fölé írják a szerelőbetont. Így legfeljebb a kavicsfeltöltés váltható ki...
Falat már hallottam injektálni, alaplemezt még soha. Ez persze nem kizáró ok. Falban működik az injektálás, persze nem örök életű. Tíz év körül van az élete. Lemezt nem tudom hogy hogyan lehet úgy injektálni, hogy teljes keresztmetszetben átitassa. Ráadásul nem is olcsó.
Szerelőbetont nem terveztem, mivel nem lesz semmi válaszfal, illetve szerelvényezés sem a talajon. Sávalap, rá a bitumenes szigetelőanyag, majd a tégla.
Szerelőbeton nélkül meglehet valahogyan oldani, gondolom a 30-as tégla nem lóghat le 15 centit az alapról?
Sikerült telefonon elérnem a képviselőt. Nincs viszonteladó hálózatuk, közvetlen Ausztriából érkezik a szigetelőanyag. Nagy mennyiségű rendelésnél valószínűleg nem annyira érezhető meg a szállítási költség, de mondjuk 2-3 köbméternél már kérdéses a dolog.
30% plusszal kell számolni a tömörítés miatt. Magyarul: 1,3 m3-ből lesz 1 m3 szigetelésem. Ha jól számoltam, akkor 24 ezer Ft-ra jönne ki 1 m3 tömörített geocell (alaból 1,3 m3), plusz a szállítási költség.
Ha megoldható, hogy az összes talajvízzel érintkező felület utólagos szigetelést kapjon az jó. De hogy lehet utólag szigetelni alulról egy alapozást azt nem tudom. Hiába szigetelem oldalról, a kapillaritás miatt belülről fogja megenni. Ha nem az alapozás aljára kerül a szigetelés akkor a szigetelés síkjáig fölszívja a beton vagy a tégla a vizet.
A szulfátálló cement jó szulfátkorrozió ellen, más pl. klorid ellen nem olyan jó mint a portland cement, viszont a szulfátállónak jobb a vízzárása mint a többinek. A baj az, hogy utólag már nem lehet kicserélni a megkötött betonban a cementet.
Ebből arra következtetek, hogy szigetelése a garázsnak az nincs. Talajvíztől mállott szét a burkolat fektető rétege. Ha az aljzatbetonra szigetelés kerül akkor a víz a falba megy föl és ott jön ki. Vannak szárító vakolatok falra, mással nem érdemes próbálkozni. mert a szigetelés fölött úgy is kijön. (csak ilyet láttam) Gondolom azért volt feltörve a padló eladáskor, mert azt lehetett rá mondani, hogy javítható. A talajvíz lehet agresszív is, akkor a betont is meg fogja enni. Ha így van megoldásra javaslom a Dinamit Nobel cég erre szakosodott részlegét. Lehet mással is próbálkozni, de a szárító vakolaton kívül nincs más ami 1-2 évnél tovább (látszólagos) megoldást adna. Bízni kell abban, hogy a háznak van normális szigetelése. Másik lehetőség, hogy nem burkolni a padlót, hadd párologjon a víz. (agresszív talajvíz ellen ez sem véd!)
Valaki ismeri a TOPLAN fóliát? Nem tudom mi ez, mire való, de van egy tekercsünk. Tófólia alá, vagy cserépléc alá, vagy kőzetgyapot alá-fölé? való gyárilag? Szerintem 2009-es lehet, semmi infót nem találok róla, olyan érdekes anyag, mert nem igazi fólia, hanem olyasmi mint az a drága vászon porszívózsák-anyag.
Amikor megvettem 2013-ban fel volt törve és én teljesen felszedtem beton alapig az egész garázsburkolatot. Az aljzatbeton megfelelően szilárdnak tűnt, a burkoló se mondta hogy gond lenne vele, majd mapei p9-el burkoltattam járólappal. oda került rá minőségi aljzatkiegyenlítő is ( az ami teljesen porszerűvé vált és kréta puhaságúvá vált.) Az egész kéznedves volt tapintásra.
Én meg 200 ezerért vettem anno egy használt betongarázst. Jó üzletnek tűnt, amíg nem jött a sok-sok plusz költség: a beton alap kb. 120 ezer volt, a szállítás és a daruzás 60 ezer, plusz kb. 50 ezer a Sicofol tetőfedéshez való spec anyaga, meg úgy 10-15 ezer a homlokzati és a zománcfesték. Szóval olyan 450 ezer körül állt meg.
Szeretnék még összedobni egy kisebb szerszámost/asztalos műhelyt, ezúttal sk, de az sem lesz túl olcsó...
Az élet nem egyszerű, de ennyi pénzből nem fogod ezt megoldani amit szeretnél.
Én egy 16nm-es vasszerkezetű melléképületet fogok épiteni a vasanyag, és a trapézlemez belekerül olyan 250e ft-ba. Semmi beton, semmi hőszigetelés nélkül.
Gondolom a felszedés az a padlóburkolatra vonatkozik. Mire volt lerakva a burkolat és az milyen állapotban van? Az, hogy krétaszerű az mire vonatkozik?
Üdv a ház alatt található pince garázs részében feljött a burkolat, illetve azon az oldalon a vakolat is felpúposodott. Felszedve úgy láttam hogy nedves , és teljesen krétaszerűvé vált a lerakott anyag. Zsalukőből van a fal megcsinálva vízszigetelésről nem tudok semmit, 89-ben épült. Tud valaki megbízható szakképzett ezzel foglalkozó pesti vagy környéki céget ajánlani.
Van a weboldalukon magyar elérhetőség. Hívd fel őket, aztán kiderül. Ha nem nagyon érhető el magyarországon, akkor a tüzépes úgy is aranyáron szerzi be neked. Lehet érdemesebb messzebb menni érte személyesen.
Most jutottam oda, hogy elkezdeném a meglévő kazánház mellé elkészíteni az új épület U alakú alapját ahogyan javasoltad.
Viszont gyakorlatban nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt írtad, mert sajnos a régi épület alapja nem egyszintben van a fal síkjával, van ahol kintebb lóg 15 centit is.
Ezt le kellene vésnem, vagy hogyan oldjam meg, hogy a két épület egymástól független legyen?
Hogyan tegyek közé 2cm XPS-t, ha az alap oldala nem egyenes? Nem volt kizsaluzva mikor készült.
A részletes egy 10-20 oldalas tételes költségvetés, konkrét mennyiségekkel, anyag+munkadijjal, és a végén természetesen munkanem összesitővel. Ha komolyan kér valaki ilyet, tehát ami full reális, az 80-120e Ft egy családi házra engtervből, ha csak úgy kell, akkor 30-40e Ft-ból megcsinálható, de a bankba való benyújtáson kivül nem jó másra.
Köszönöm, teljesen sima válaszfal, nem tart semmit és nincs statikai funkciója, csupán két helyiséget választ el egymástól. De akkor tehát nem probléma az engedély szempontjából hogy maga a helyiség a fal kihagyásával tulajdonképpen létre sem jön. Ha jól értettem. Csak majd a megvalósult állapotról kell egy módosított rajz. Ugye jól értettem?
Békéscsabán vagy a környékén ha maradt valakinek solflex tél párazáró fólia, kérem jelezze, szükségem lenne pár méterre, mert nem lett elég, egy egész tekercset meg nem veszek, ha nem muszáj.
Mindenképp vmi lakóteret, vagy hozzáépíteni a házhoz vagy pedig mint írtam belső átalakítás.A fürdő-spájz az ha egybe van nyitva akkor 2x4-es helyiség.
Belső átalakitásnál van rá lehetőség hogy a házhoz tartozó folyosórészt fel lehet falazni az olyan 100-110 széles hosszra pedig van vagy 10m.Tulajdonképpen arra gondoltam hogy a jelenlegi fürdőt megszüntetni és azt átalakitani egy szobának, nekem elég egyenlőre.A külső folyosót meg átalakítani egy kisebb fürdőnek,a mostani se sokkal szélesebb,szélességre egy kád elfér,nézegettem vagy sarokkád már 90cm szélesen is,hosszába elfér igaz nem marad mellette hely de bele lehet mászni szemből is :D a spájz,wc meg bőven elfér még mellette akár a folyosó másik végén.Sajnos nagyon kis területű a lakás 1 szoba 4,20x4,20-as melletta konyha ami 3x 4,20-as a maradék meg a fürdő-spájz a 2 4,20 széles ugyanúgy csak elvan választva egy válaszfallal.Erre a lakásra vagyunk jelenleg 4-en.Jelenleg a konyhába alszok anyámék meg az öcsém 3-an a szobába,mondanom se kell hogy mennyire kényelmetlen..stb semmi magánélet nincs nálunk mert annyira nyitott meg kicsi az egész lakás.Barátnőt nem is hozok ide a konyhába nyílik a bejárati ajtó is szóval átjáróház az egész.Változz műszakba melózok és egyre nehezebb elviselni az alváshiány...stb miatt mert átjáróház az egész.Egy szaros fizetésből ami a minimálbér albérlet nem biztos hogy kijönne,ha igen akkor meg félretenni nem tudok egyszerűen semmit.
Úgyhogy mindenképp egy plusz lakótérre lenne szükségem és ebben kérném a segítségeteket tudom hogy nem nagy pénz 3-500.000 ft de egy keresetből egyedül ezt is nehéz összeszedni vagy a törlesztését fizetni.Akarok később egy lakást persze arra tudnák majd félretenni de csak akkor ha nem albérletbe vagyok.Lakástakarékkal meg egy 5 éves spórolással össze lehet szedni egy 2-3 millát többet nem,ezt is úgy hogy a fizetésem 3/4-ét nem költöm el,havi 50-et félretéve a maradék 30 nekem bőven elég kajára meg arra az egy-két számlára.Máshogy a mai világban ennyi keresetből meg egyedül nem fog menni.Függeni nem fogok senkitől mindig mindent magamnak intézek .A kép csak a csempe miatt volt kirakva ha esetleg az átalakítás mellett döntök.Kádat,wc-t mindenképp kell vennem meg talán csempét is mert nagyon régi.
Elb'tam a csemperagasztást, nem mertem lemosni a ragasztót a felületéről, nehogy elmozduljon akár egy fél millimétert is, gondoltam majd másnap. Amiből sokadnap lett. Sajnos csúnyán foltos maradt.
A végösszeget ird be a végére, amennyinek szeretnéd látni, és csináld végig a képletezést úgy, hogy automatikusan visszaossza a költségeket.
Ha külön kérik az anyag-munkadijat, akkor csinálj két oszlopot, 60% anyag, 40% munkadij osztásban (érdemes 57-43, 52-48 tételekkel is játszani, hogy ne lógjon ki a ló lába, hogy azonos mindenhol az arány)
Láttam, hogy megemlítetted a szocpolt, mai már CSOK lesz.
Mi most kezdtünk építkezni és július után szeretnénk megigényelni. Addigra a lakást is szeretnénk eladni. És akkor már jogosultak leszünk rá.
Jogerős építési engedélyünk van, sőt már az építkezés is zajlik.
Amit viszont nem tudok, hogy mi kell az igényléshez?
Úgy tudom, hogy kérnek költségbecslést. Elegendő a terveb lévő építményértéket megadni, vagy teljesen részletes kell az utolsó szögig.
Egyik árajánlatból van egy telces becslésem, de csak a munkadíjakat tartalmazza.
Ha teljesen részletes költségterv kell, akkor azt ki szokta/tudja megcsinálni?
(Nem generálkivitelező csinálja az építkezést, hanem mindenkivel én szerződök le.)
Lenne még egy kérdésem:
Az építési naplóba be kell írni és szerződéssel csatolni a festőt és burkolót is? Ha én festenék ki (nem ez a szakmám, de elég jól megy), akkor azt hogyan lehet papírozni?
Mert egy közfal lehet válaszfal és belső főfal is. Utóbbinál mindenképpen kell az engedély módositása.
Ha csak válaszfal, akkor belül szabadon variálhattok (betartva a lakóépületre vonatkozó helyiségméreteket), használatbavételihez kell beadni egy megvalósulási alaprajzot.
Szeretnék segítséget kérni az építési ügyekben járatosaktól a következőkben; épp egy régebbi építésű házat újítunk fel, jogerős engedélyek megvannak. A bontás során az egyik falról kiderült, hogy nagyon rossz állapotban van. Egy egyszerű közfalról van szó, ami a terv szerint konyhát és kamrát választana el egymástól. Arra gondoltunk, ha nem szükséges, mégsem építenénk vissza ezt a falat, hanem egy nagyobb konyha lenne. Tehát a fal elhagyásával a kamra helyiség tulajdonképpen megszűnne, nem épülne meg. A kérdés az lenne, hogy szabad e ezt így megépíteni, vagy engedélyt kell módosíttatni? Közfalakat, helyiségeket ki lehet hagyni módosítás nélkül? Megváltoztathatóak a rendeltetési egységek? Előre is köszönöm mindenkinek!
Lenne egy építési telek, ami jogerős építéséi engedéllyel rendelkezik egy 80 nm-es házra. Viszont nem teljesen olyan, amit mi szeretnénk, ezért pár dolgot módosítani kellene rajta. Ehhez már módosítani kellene az építési engedélyt. (Kicsit nagyobb alapterülete lenne, nagyobb terasz és kettővel több ablak).
Azt kérdezném, hogy ez a művelet is ugyanolyan adminisztrációs idővel jár, mint az első építési engedély megkérése? Illetve milyen költségvonzata lenne?
persze elfér, de ez a csempe baromira nem fér el benne. alig lenne egész lap valahol. nemhogy nem nézne ki olyan jól mint a képen, de kifejezetten szarul nézne ki.
Te most mit is szeretnél? 500 ezerből egy kis lakrészt/házikót építeni, vagy pedig fürdőszobát felújítani? Bár a kép alapján úgy néz ki, hogy egyikre sem lesz esélyed.
Falun lakok,egy bővítési engedély nem nagy szám 25000ft.Albérlettel az a bajom hogy nem az enyém ha valami gebasz van mehet az ember az utcára meg egyedül egy fizetésből ami 70-75 jó esetbe 80,elég nehéz kijönni.
Engedélyt ki tudnám játszani ha akarnám a telekrajzon szerepel épület pluszba,fészer van a helyén.Van tervrajzon is mert régebben akartunk bővíteni csak nem jött össze,ott mondjuk garázsként szerepel egy kb 5x5-ös épület,de ennyiből szoba is lehetne, újra kéne engedélyeztetni mert lejárt az 5 év már. Faházhoz nem tudtam hogy kell/nem kell engedély.Jók ezek a könnyűszerkezetesek csak sok pénz az is,ha csak nem én szerelem össze néztem kész épületeket is de irreákis áron valamelyik 55-60 nm2 aztán 8 milla pfff
Lehet marad a faház aztán jóvan ha kell kiváltom a bővítési engedélyt nem nagy összeg.
Egy megoldás még ami lehetséges az a belső átalakitás.Jelenleg a fürdő-spájz az 4m hosszú és olyan 140 széles.Van nálunk folyosó rész az olyan 110 széles lehet sacc/kb azt felfalazni ahhoz engedély se kell,és kiköltöztetni a fürdőt.Egy sima kád hosszában elfér szélességre is van 90-100cm-es is,meg egy wc mosdó.Spájz szintén elfére.Olyan 10 m hosszúságú a folyosó rész csak azt kéne felfalazni.Csak ez se jönne ki nagyon olcsóbban,bár fürdőt mindenképp felkéne újitani,csempe,kád,slozi..stb szélességre most se nagy egy átlag kád hosszúságú az egész.Meg hát csövet lerakni újra,de csak a folyosó részén a rendes is pont ott fut még talán pont a folyosó alatt van bekötve azt nem tudom.
Ja ha már fürdő,nem tudja valaki ennek a csempének a pontos tipusát?Van trillió egy téglalap alakú de nekem ez teteszik.
- vagy építesz engedély nélkül . " Könnyűszerkezetes ", viszonylag jól hőszigetelt "valamit", közvetlen a jelenlegi ház falához építve . Egyenlőre konyha-fürdő megépítése nélkül ..
Kérdés merre felé laksz ? Mennyire tolerálják az engedély nélküli, fatárolónak álcázott, lakó "épíményt"..
- vagy veszel egy faházat és azt téliesíted ....ezt IS illegális elhelyezni !
Bocsi csak nem vagyok otthon az épitkezésben azért is gondoltam erre a sziesztakályhás megoldásra,mi a baj vele amúgy?Gázpalackos meg nem menne egész nap nyilván csak egy pár órát még felfűti a szobát.Persze lehet kéményt is felrakni nem muszáj megvenni.Igazából a fürdőbe vettem mert ott nincs külön fűtés meg arra hogy mivel nincs itthon senki télen se napközbe és nincs gáz a lakásba csak fatűzelésű kályha,arra kellene hogy mikor hazaér az ember bekapcsolja x ideig még be nem lesz fűtve teljesen.
Mert így most kb semmi magánéletem meg semmi nagyon szűk 3-4 embernek az 1 szoba,az a vicces hogy az öreg köműves csak hát az ember pont a saját háza tájával nem foglalkozik.
Kis legénylakásnak elég lenne egyenlőre esetleg egy fürdő egy káddal mosdóval meg külön slozi elférne benne meg konyha-nappali ,konyha kb egy konyhapultból állna.Pár évig elég lenne ameddig nem tudok nagyobb mértékben nekiállni.
Itt nézelődtem lehet egyedit rendelni pl egy 6x5-ös egy ajtó.ablak,festés nélikül 530 lenne.Fütés szieszta kályhával történne az elég egy ekkora területű kis szobának kémény se kell akkor, ha tudtok mást esetleg valami jó oldalt megköszönném.Nagy hitelt nem akarok max 500 több nemigazán.Max ilyen 600-ig eltok menni kipótolom fizuból vagy vmi.
Ejj fiam, mindig csak a kifogás. Hát mér nem épít oda egy géámeskutat? Mindenki ámulva bámulna, még a dinnyét is lehűti ha megérett. Kopár sziget a maga talpalatnyi földje.
Na ez az, nincs kerítés :D ami meg van, az foglalt. Meg az egész úgy ahogy van, kirakat rendezés alatt... maximum hátraviszem az egyik hordót, vagy mindkettőt ha beköszönt a sivatagi nyár. Már ameddig tudom ugye, mert a slag csak 30 méter, és öt méter a kútban van belőle :D
Vegyél PVC csövet, építsd meg lejtésre, és a víz majd hátrafolyik. Ez olyan ősi római módszer, valami Homérosz nevű emelőcsigát is kitalált már, és nem volt neki se búvárszivattyúja, se fázisceruzája.
Mi van? Ezekre az van ráírva, hogy egy órában max hányszor lehet bekapcsolni, vagy ilyesmi. A búvár az pont hogy bír mindent, nem? Legalábbis a régi ruszki.
Pl. azért drágább a búvár, mert arra nincs ráírva, hogy folyamatos üzemelésre nem alkalmas. Van azért más különbség is. Nálunk a 1100W-os Alko három kis, kiemelkedő locsolófejet alig bír, a hasonló teljesítményű búvár szivattyú 4 fejet símán viszi akár reggeltől-estig is.
Egyszer használtuk eddig, két hordó eddig mindig megtelt esővízzel. 30 méteres 1''-os csővel az egy m3-t neked kb. max fél óra alatt eltolja szerintem.
Ez is pisál, csak épp 1"-os átmérőben :D szülői házba ruszki búvár van fél ''-en, na az szivatósabb, könyvet tudsz mellette olvasni, amíg megtelik a hordó :D
Persze ha ráérsz, akkor mindenképpen egy ruszki típusú búvár, az a hatezer forintos. Van tesco márka is, ha lesz felesleges pénzem, lehet kipróbálom :)
Most jutottam oda, hogy elkezdeném a meglévő kazánház mellé elkészíteni az új épület U alakú alapját ahogyan KömKel javasolta.
Viszont gyakorlatban nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt írtad, mert sajnos a régi épület alapja nem egyszintben van a fal síkjával, van ahol kintebb lóg 15 centit is.
Ezt le kellene vésnem, vagy hogyan oldjam meg, hogy a két épület egymástól független legyen?
Hogyan tegyek közé 2cm XPS-t, ha az alap oldala nem egyenes? Nem volt kizsaluzva mikor készült.
Ott rontottak el nagyon sok lakást, hogy a wc nincs külön, és ha véletlenül igen, még mindig nincs bennük kézmosó. Az a bizonyos 10-10 centi... a szobákban meg a fél méter.
Egy 6x4m-es épület max. 2 emberre elég, de azoknak is csak szűkösen. Ha nem akarnak hamarosan egymás idegeire menni akkor még két emberre is kevés. Amerikában a szobák száma az minden emberre kettő. Nálunk elég mindenkinek egy plusz még egy közös helység. Persze ez már az optimális közelében van. De annak mindenesetre súlyos következménye lesz, ha a WC-n kívül nincs egy szoba ahol az ember egyedül lehet egy kicsit.
Hát mindenképp kéne vmi 1 szoba-konyha fürdő van 3-4 személyre szóval szeretnék külön lenni . De nem tudom mi lenne a legjobb,ez a könnyűszerkezetes épületek?Nyilván nem 2ft de csak egy szobáról lenne szó.Állitólag jó hőszigetelése van..stb mennyiből jöhetne ki sacc/kb pl egy 6x4-es épület?
milyen a vízmélység, mennyire homokos, a kerted lejt-e esetleg? A locsolás nálad milyen volument jelent? Havernál permetezőfúvókák vannak feltelepítve, és azzal esőzteti a kertet lajtoskocsiból amit 25 méter mélyről tölt fel.
Akkor én szerencsés vagyok, mert nálunk a fúrt kútból jelenleg egy 600 wattos, ócska szivattyú biztosítja a vízszállítást. Ráadásul, mivel a kert végében van, egy max. 55 méter hosszú, 1"-os Magumi tömlővel locsolunk.Direkt olcsó szivattyút kerestem az építkezéshez, hogy ha leég a motorja, vagy ellopják, akkor egy legyintéssel letudjam az egészet. 3 éve szolgál nálunk, hibátlanul működik. 6 ezer Ft-ért vettem használtan.
Ugyanehhez a kúthoz korábban egy 500 w-os Pedrollo szivattyút használtunk, aminek a jelleggörbéje nagyjából egy 1300 w-os Elpumps szivattyúéhoz volt hasonlítható.
Üdv! Lehet hogy nem zsindelyt tennék a tetőre, hanem Gerard-ot. Van tapasztalata valakinek ezzel? Mennyire jó? Megéri az árát? Láttam kettőt ami már mohásnak tűnt ( zöldes elszíneződés), bár a környéken a legtöbb tető olyan volt. Most azt hiszem akciós, nem sokkal lenne drágább mint a zsindely, és talán a régi szerkezetre is fel lehetne tenni.
Vannak az orosz búvárszivattyúk, azok még olcsóbbak. Kár, hogy olyan vékony sugárban nyomják mint ahogy egy kétéves gyerek pisil. A hosszabb cső is csökkenti a szállított vízmennyiséget, meg a cső irányváltozásai is, nemcsak az emelési magasság.
Nagyon-nagyon also hangon ez 120e Ft/m2+afa lenne anyagostol. Tekintsuk 60%nak az anyagot, es ugy, hogy megvan mindened, de akkor is ~1.2 millio ft kell meg a 16 m2-hez.
Csak a tervezesi koltseg illetekkel, statikaval egyutt 200e Ft...
Azt elfelejtettem, hogy szivattyúnál mindent emelőmagasságban mérnek, a veszteséget is. Csőhossz, iránytörés mind veszteség, amit le kell vonni az ememlőmagasságból. Magyarul ha 7m-re akarom a vizet fölnyomni, akkor a 7m-hez hozzá kell adni még a cső súrlódását (mondjuk 1/2 m) és a három iránytörést (0,75m). Tehát a maximális szállítható vízmennyiséget úgy kapom meg, hogy a görbén megnézem, hogy hány liter víz tartozik a 7+1/2+3/4m=8,25m emelőmagassághoz. Az itt írt veszteségeket nagyjából az ujjamból szoptam, de azt hiszem nem nagyon nagy marhaságok.
Még régi vízügyes múltam alapján úgy sejtem, hogy a semminél jobb, de nem sokkal. A mienk az VAGY max 35m-t emel, VAGY 4,5m3-t nyom. A kettő együtt nem megy. A mienk 1100W-os, az se sok. 350 W szerintem nagyjából az erkélyen néhány cserép muskátli locsolására megfelelő. Már több éve vettük a mienket, az - ALKO - eddig jól működik. A doboz oldalán ott a jelleggörbe, hogy hány méter magasra hány litert nyom, általában percenként. Ha homokos a kút akkor jó ha van homokszűrője is, mert hamar megeszi a homok a járókereket. Kb. 3 éve vehettük a szivattyút, közel 40 rongy volt, szerintem ma már 40 fölött kezdődnek a használható szivattyúk.
Sziasztok én döntés előtt állok és kéne egy kis segítség.Szeretném bővíteni a lakást.Egy szoba kellene de nem tudom eldönteni hogy oldjam meg.
Legyen különálló készre gyártott faház,vagy panelből építsek vagy szokásos épitkezéssel legyen plusz egy szoba.Lehet különálló épület is.Bár épiteni nem engedélyeznek most mert csatornázás volt bővíteni igen. Anyagilag és időre melyikkel jönnék ki jobban?Egy minimum 4x4-es vagy 4x5,5x5-ös szoba kellene nappali-konyha esetleg egy kisfürdő még férjen el.Nem rendelkezek sajna milliókkal és idén be is akarom fejezni.Mi lehetne a legjobb megoldás?Pl fél millából kijönne egy hagyományos szoba?Cserép,tégla van anyagot sokat nem kell hozzá venni.
