A festékgyártók, festési eljárások rendre megkülönböztetik a külső "mérettartó" (pl. táblásított, bigézett, ragasztott) fa szerkezeteket a kevésbé mérettartó (pl. léckerítés) szerkezetektől. Ezért használtam ezt a kifejezést.
Maradt még vékony és vastag lazúr festékem, ami együtt elég lenne külső festésre (2-3 rétegben), feltéve, ha a két fajta festék nem veszik össze. Ezért kérdeztem. Mert különben vagy az egyikből, vagy a másikból kéne venni. Tehát az "értelme" csak ennyi.
Vizes bázisú vékony lazúral lekent, külső használatra szánt, táblásított (mérettartó) lucfenyőre kenhető még ugyancsak vizesbázisú vastag lazúr (ugyanattól a gyártótól)? Okozhat-e akár a későbbiekben problémát a két lazúr találkozása? A színek megegyeznek.
Adtak hozzá "Merbenit HT50" ragasztót. Itt a fórumon tanácsolták, hogy ragasztás előtt kenjem be a falat mélyalapozóval, az működött is. Sajnos már be volt meszelve, azt először is le kellett csiszolni. Olyan port csinált, hogy néha le kellett állni, mert nem lehetett már látni a falat. Persze maszkban, szemüvegben voltam.
Ilyenem van 4 db. 1 éven belül mind meghibásodott. A kis kapcsolók nem zártak. Legelőször az asztalos gépek elosztója adta meg magát. Szétszedtem. Teljesen tömítetlen a portól. Tele voltak a kapcsolók fűrészporral.
De amelyik pormentes helyen volt, az is feladta a működést.
Ne kezd te is. :) Pontosan tudod hogy a kódolás nem számít, ha valamit digitálisan fel kell olvasni akkor azoknak a biteknek az értéke nem változhat a felolvasás során akárhányszor olvasod is fel. Ez nem kódolásfüggő. De menjünk át az offba ebben igaza van Istvánnak.
Akkor ott valamit elrontottál, mivel ebben az esetben lehetetlen lenne CD-n adatot tárolni.
Egy képnél vagy filmnél amúgy mindegy ha egy-két bit hiányzik, vagy egy-két bájtnak más az értéke. Egy hangfájlnál is. Viszont az excelnek meg a txt-nek meg az összes adatformátumnak nem mindegy hogy 3 jön ki a kiolvasásnál vagy 4.
Maradjunk annyiban, hogy még te sem tudsz mindenről mindent. Vannak helyek, ahol erről lehet vitatkozni, de ez nem az. Én meg amúgy sem értem a felét sem. :)
Ha nem látja, én tudok róla fényképet csinálni és nagyítva a szeme elé dugni, de ő mit csinál, ha minden mérés szerint a két jel azonos, csak ő "hallja" a különbséget?
Ja, amúgy meg egyrészt tökönszúrom magam, ha egy modern 100-200 kHz-t tudó D/A nem tudná kezelni egy 44 kHz-s jel esetén a bármilyen méretű előforduló jittert, másrészt még ha akár minden tizedik "bitben" is tévedés lenne akkor sem lenne semmi. Még ha minden negyedik pitch kimaradna akkor is bőven fölötte lennénk az emberi hallás küszöbfrekvenciájának (de elismerem az már a mélyebb hangoknál is akár észrevehető torzítást okozhat bár még a magas C is egy nagyságrenddel lejebb esik 4 kHz környékére).
Nem VoIP-ról beszélünk ahol az elérhető maximális átviteli sebesség a béka segge alatt van hanem lokális elektronikáról.
Azt javaslom, hogy ezt a nézetedet tartsd itt, és ne fejtsd ki valami feketeöves hifis fórumban (sem), ha nem akarsz virtuális megkövezés áldozata lenni. Hozzáértő mérnökök elmagyarűznák neked, hogy milyen problémákat okoz a jitter, és valóban megkapnád a botfülű jelzőt is - eygebek mellett. :)
Vigasztaljon mindenkit az a tudat, hogy a hifisták sem értenék, hogy mik azok a ciklois ívek, úgysem lehet azt látni.
Van (legalább) egy japán hifista, aki kicseréltette az egész utcában a drótokat a villanyoszlopokon. Arról is parázs viták folynak az avx-en, hogy milyen legyen az automata és milyen vezeték menjen a biztosítéktól a hifinek külön szeparált tápösvényben.
Ahelyett, hogy egy 1/1 trafóval galvanikusan leválasztotta volna a házat az utcáról. Ja, hogy ezt a hifi tápegységek trafója amúgy is megcsinálja? Meg hogy a stabilizált tápegységnek mindegy hogy mennyit változik a bemeneti feszültség, a kimeneten akkor is ezredvoltra pontos lesz a jel? Az invertereseknek meg már a frekvencia változása is mindegy? Oooops.... ja, bocs, neki "füle" van nem pedig ismeretei.
Mert ha még az analóg jeltorzítás,hangzás, meg egyéb szarság lenne megmagyarázgatva akkor azt mondom, hogy úgyis botfülem van. De aki benyögi, hogy digitális technikában jelveszteség okoz hangzáshibát (miközben az egyes egy nagy tartományon belül egyes, a nulla meg szintén nagyon nagy tartományban nulla - más lehetőség meg nincs), az vagy maga is ultrasötét hozzá, vagy hasba akar akasztani.
Na, ilyet még nem is láttam. Egyébként a hifista meddig megy el ? A falban is cseréli a vezetékeket kubai szűzlányok combján sodort, beryliummal bevont 24 karátos rézre, amin kizárólag bálnapöcse bőrből lehet a szigetelés, vagy ez még mindig csak a kezdők szintje és a középfesz trafóig visszabontja az oszlopon az alumányeumot ? :)
Annak idején be is számoltam róla, a Mátraparkettnél vettem ilyen falburkolót (Wallwood 3D falburkolat). 2020-ban nagyjából 10'000,-Ft volt egy négyzetméter.
Akusztikai célra szerintem nem alkalmas, mert csak 5mm a különbség a vastagabb és a vékonyabb lapkák között. Tehát akusztikailag sík.
A hányend, a Shakti kövek, méregdrága csatlakozók, egy szűk elit, a végletek világa. Egy hazai guru azt írta egy fórumon; " van egy ember, aki ha bármely lehallgató helyiségbe belép, elromlik a hangzás"
Egyetértek azzal, hogy; "Az audiofília nem betegség, csupán egy olyan krónikus elégedetlenség tünete, mely a hangreprodukciós rendszerekről tévesen kialakított képzetekből fakad"
Nekem ezekkel a 3D fali panelekkel kapcsolatban mindig csak egy kérdésem van. Újonnan, meg a képeken jól néz ki, de ki, hogyan, és milyen gyakran fogja portalanítani a megjelenő felületet a későbbiek során?
A jófogáson árult valaki ilyen fali panelt puhafából. Ránézésre bontott/maradék cseréplécből csinálta.
1000 Ft/m2 áron sikerült vennem parketta alapanyagot tölgyfából. (Colos deszka méretre vágva, amiből gyalulás és marás után csaphornyos parkettát lehet csinálni.)
Bözsi kolléga abban segített, hogy egyforma négyzetekre vágta. Az egyik élét egyengette, a párhuzamost fűrészel vágta egyenesre és gérvágóval felkockázta egyforma és szabályos négyzetekre. Nekem ebből gyalu és körfűrész hiányzik, de a gérvágóval sem lett volna ennyire egyformára vágva.
