Ez egy bonyolult dolog, de már csak elmesélem, ha így rákérdeztél :)
Ez kis (1,5x6 méter) méretű terasz, ami fölött a tető meghosszabbítása nyújt fedezéket az elemek ellen. Ezt teljességgel szakszerűtlenül csinálták meg 1983-ban, aminek az lett az eredménye, hogy az egyik, szabadon álló sarka lefittyent. Szemmel láthatóan. Így aztán elindultam az alátámasztott saroktól oszlop+alátámasztó "szelemen" párossal és doka lábakkal emeltem szépen a tetőt. 8 méter hosszon, 4 doka lábbal kb 2,5 hónap alatt sikerült kb egyenesre kinyomni a tetőt, a legcudarabb helyen nagyjából 16 cm-t emeltem rajta.
Ezt a földön előre senki nem rakja össze, illetve nehéz elképzelni :)
Na most képzeld el, hogy én építési fenyővel dolgoztam, van 4 oszlop, 6 karpánt, a 6 karpántnak 12 vége. :)
A terasz 1,2 méter magasságban, az azon lévő 3 oszlop, 4 karpánt illesztéseit megcsináltam alacsonyabb létráról, a lépcső alján lévő oszlop és a fennmaradó 2 karpántét meg 5 méteres létráról a földről. Fölmegy, illeszt (fél kézzel, mert az úgy a legpontosabb, másik kézzel jelöl, mér, rajzol, csavaroz, mindent csinál, a fennmaradó végtagokkal meg kapaszkodik, mert alföldi gyereknek a magasság nem barátja :))))
Mindezt karpántonkként kb 12x, le-csiszol-vág-fel-illeszt-rajzol-le-csiszol-fel-illeszt-le-csiszol-fel-illeszt-le-csiszol-fel-illeszt-le-csiszol-fel... Majd egyszer csak kész :)
Maga a marógép felépítése kb parkside minőség. Kotyog a megvezetése, mindkét oszlopot felperselyeztem sörosdoboz vastagsággal körben. Ennek ellenére még mindig kotyogott. Egyetlen célfeladatra vettem, arra is alkalmatlan volt. A marószárnak 40mm mélységben ca. 1-1,5 mm holtjátéka lehet. Nem üt, ez a szerkezet pontatlansága. Nekem az 5ös furatokban 0,3- 0,5mm szórások voltak 12mm es lökethosszon. És kizárólag függőleges (merőleges)terhelés mellet! Az igazsághoz tartozik, hogy ennek a kistvére, de piros makita ennyire fos. ILLETVE ezért a pénzért ezt tudja. Azóta is ott áll a szekrényben, ha valaki kölcsönkér ezt adom.
Pontosan e miatt vállaltuk mi is, hogy magunknak rakjuk össze. BSH anyagot használunk (repedés és csavarodásmentesség miatt, illetve, hogy kész, szabályos anyagot használjunk, mert sem eszközünk sem szakértelmünk nincs meg a minőségi gyalulálshoz) és inkább szőrözök sokat egy nagyon pontos illesztéssel, akár többször korrigálva a vágást, illetve a lehető legpontosabban összecsiszolgatva a két felület találkozását.
Volt sajnos az utóbbi években 2 rossz tapasztalatunk is, amikor összesen 2 ember 2 napos munkájáért fizettünk 200.000 Ft-ot és szinte egyetlen kármi nem volt, ami patikán illeszkedett volna. Illetve, ahogy írtátok a karpántok esetén is át lehetett néhol látni, csak a csavar tartotta össze. Holott ha jól tudom annak pontosan az lenne a lényege, hogy teljes felületen feküdjök fel, így oszlatva el a keletkező erőket a megfelelő módon.
Sajnálom a drága faanyagot elherdálni a gyors és kapkodós melóra. (Arra meg sajnos nincs keretünk, hogy egy ilyen jellegű munkára az amúgy is borsos basic szakipari ár helyett kifizessük az igazán minőségi, de extrán árazott top szakembert.)
Ha másológyűrűvel kell dolgozni, akkor olyan pontatlanság például, ahol a maró tengelye nem központos a talpban elhelyezett másológyűrűvel, komoly megmunkálásbeli eltérést fog okozni, és nem fognak összeilleni a darabok a végén.
Ezt hogyan kell érteni az adott esetben? Az eset: nekitámasztod a marókés csapágyát vagy a másológyűrűt a sablonnak és végigtolod. No offense, csak kíváncsi vagyok.
Rengeteg polcot tettem vályogfalra. Az a szép benne, hogy a vályogfal vastag. Simán belehajtok egy 20centis csavart, és mindent tart. A boylerhez 30centiset.
Persze de ez csak azt jelenti, hogy neki most nem éri meg. Viszont abban a topikban vagyunk ahol általában nem érik meg anyagilag a szerszámbefektetések.
Még a legolcsóbb yato sablonnal, a legolcsóbb maróval illetve a legolcsóbb bittel számolva is kb 5-6 konyhányi összemarást megcsinál bármelyik rendes lapszabászat annyi pénzért, amennyibe ezek kerülnek. Ha meg olyan szerszámról van szó, amit később is használhat, akkor ez a szám simán felugrik a sokszorosára.
Szóval igen, ez csak annak éri meg, aki konyhákat épít.
Akkor hajrá! Ha nem végtelen a budget Festool sablonra (negyed milla) és maróra (fél milla), akkor a Paco által linkelt CMT általánosságban elég jónevű, bevált, minőségi márka. Nekem Yato-val még csak problémám volt. A budget (értsd 100e alatt) nagyteljesítményű felsőmarók közül még a Hikoki M12ve-t hallottam többször dicsérni (de, ahogy írták, nincs olyan, hogy mindenre is jó).
Nemrégiben volt itt némi polémia arról, mit is kell tudni a hobbiasztalos asztali körfűrészének.
Hogy ne érhessen a vád, hogy a levegőbe beszéltem:
ma hazahoztam 2 db 2500x1250x24 mm táblásított AA boroví lapot azzal a céllal, hogy belső ablakpárkányokat szabjak belőlük. Az egy tábla kevés, a kettőből marad jócskán, de annak majd lesz valami jó sorsa.
Egy lap olyan nehéz, hogy komolyan bele kellett kapaszkodjak, amikor egyedül leszedtem a Trafic tetejéről, meg akkor is, amikor feltettem a körfűrész asztalára.
Nem tartottam különösebben a hasítóék hiányától, ezt a fadarabot nem dobja ki a fűrész.
Na szerintem ezt is kell tudni neki. Épp azért, mert pl nincs merülőfűrészem, de még sose vágtam vele ekkora anyagot. De most el kellett vágni valamivel. Ekkora felületűt vágtam (OSB), de az csak 18 mm-es volt, meg vastagabbat is, de az meg nem volt ekkora felület.
Különösebb gond nélkül összemetéltem egy óra alatt méricskéléssel együtt a 9 ablak párkányát, még maradt két db 2500x490 tábla, meg pár leeső kicsi izé.
A fűrész persze többet érdemel, de egyelőre még az udvaron lakik letakarva...
Őszintén szólva nem, nem tudnék. Ezerszer átrágtuk már magunkat ezen és nincs jó válasz, mindig attól függ, ki és mire akarja venni. Ha csak erre az egy feladatra akkor vegyél valami olcsó és erős gépet amihez lehet kapni másológyűrűt, és fogadja a 12-es szárú maróbitet. Ha később mást is szeretnél csinálni vele akkor már számításba kell jönnie a pontosságnak, a tartósságnak, adott esetben a könnyű kezelhetőségnek, és nem utolsósorban az árnak. Harminctól hatszázezerig lehet kapni felsőmarókat, és nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb arra amire megveszi az ember.
Maróra egy nagyobb teljesítményűre lesz szükséged 1400 W alatt nem is érdemes próbálkozni, 1600 wattól már menni fog. Olyan maró kell ami képes fogadni másológyűrűt. A legtöbb ilyen sablon 30 mm-es másológyűrűt kér és 12 vag y12,7 mm másolómarót.
Ennek megfelelően szükséged lesz egy 12,7 vagy 12 mm felsőgyűrűs másolómaróra is 50 mm hosszúra. Mivel ebben a méretben általában 12,7 vagy 12 mm szárral készülnek a marók így a marógépednek is tudnia kell ezt fogadnia.
Ezek a tárgyi feltételek.
Ezenkívül hogy ne törd el azonnal a marószárat némi gyakorlásra is szükség van, és annak az isemeretére hogy merre szabad tolni a marót.
Én is azt javaslom, hogy nézd át a fentieket és inkább bízz meg valakit.
Nem vagyok árvízvédelmi szakember, és nem vitatkozom, hanem kérdezek: miért nem elég egy normális tömítés arra, hogy évente max egyszer egy-két óráig ne engedjen át vizet? Dombtetőn van a házunk, csak extrém felhőszakadás esetén jön be a víz (30+ év alatt kétszer fordult elő), szóval nem az áradó Dunát akarom feltartóztatni.
Létezik olyan, a régi ablakok utólagos szigetelésére használt gumicsíkhoz/profilhoz hasonló megoldás, ami vízszigetelésre is megbízhatóan használható? A tavalyi nagy pinceelöntést nem szeretném még egyszer végigcsinálni, és a legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, ha a víz beömlési helye (a garázs) és a pince többi része közötti ajtót vízzáróan leszigetelem. A garázsba mehet a víz, ott nem okoz nagy gondot, és hamar ki is szárad utána. Nem számítok 10-15 cm-nél magasabb vízoszlopra (sőt, semmilyenre sem, de jobb felkészülni), szóval valami ennek megfelelő szigetelést keresnék. A rés az ajtó és a félfa között csak kb. 4 milliméteres, de szükség esetén ki tudom gyalulni, hogy nagyobb legyen. Még az is lehet, hogy a sima ablakszigetelő profil is jó, de ha van valami kifejezetten erre a célra szolgáló cucc, az még jobb lenne. Előre is köszi!
Szerintem egy ilyen munka elég nagy kihívás és költség, ha valaki nulláról szeretne nekilátni. Megfontolnám szakember igénybevételét. Biztos kapsz tippet eszközre, hasonlítsd össze a költségeket.
Sziasztok,infora lenne szûkségem és szakmai tanácsra,vettem a konyhàba ûj munkalapot laminàltat,a konyha U alakul,2x kell illesztenem 1màshoz a lapokat,Amit ûgy szeretném ,Hogy ne keljen haszàlni,illesztési takarólapt.Beszeretném Marni maróval .ehhez milyen sablon kell és holtudom beszerezni,milyen marógéo,és marókés kell hozzà?
Egy karpántnál, ahol csak le van vágva 45 fokban, és fel van csavarozva az oszlop oldalára, ott szerintem csak a csavar tart, meg egy kis súrlódási erő. Ha csak egy centit be van eresztve az oszlopba, ott a csavarnak másodlagos szerepe marad. A mai világ gépparkjával tényleg nincs idő erre?
Tudom miről beszélsz :) Nemrégiben lettem kész a teraszommal, 4 oszlop, 6 karpánt. Az oszlopok nem gyalultak, én szőröztem le kis sarokcsiszolóval, szóval mindenféle geometria volt ott, mi szem-szájnak ingere :) Mégis sikerült minden illesztést szerintem egész vállalhatóra megcsinálni, pedig csak kézi fűrészem van, meg csalagcsiszolóm, amiket használtam :) Szerkezetépítővel lőttem fel őket, és még így sem volt gyors (nagyon nem).
A probléma nem a csavarral van hanem az ehhez kapcsolódó sietséggel. "Fél centivel el lett szabva? Nem baj majd a csavar összehúzza!" És ilyenkor jön az hogy át lehet köpni a két fadarab között és látod a csavart közöttük. Na ez nem jó. A csavart is úgy kellene használni, hogy a pontos, méretre szabott darabokat amelyek egymáson fexenek fel a csavar csak pozícióban tartja, a terhelést nem az viszi át. Nem olyan nagy kunszt így megcsinálni, csak egy kis odafigyelés szükséges hozzá.
Csak a változó igények kiszorították. Így van ez a csapolással is, amit Jaca hiányol egy garázs, kiülő, vagy akármi esetén.
Van persze aki csinálja, alkalmazza ma is, mert vagy nagyon ráér, ez a szíve vágya, vagy ez a megrendelő kifejezett kérése, kerül, amibe kerül. Mindenki másnak ott a szerkezetépítő csavar :))
Mert akkor minek túrjuk fel az Anyaföldet vályogért, a barlangban sem esett a fejünkre az eső. Minek a bicikli, autó, vonat, repülő gyalog is el lehet menni, (ameddig bírod, messzebb meg ne akarj:) ). Nem kell az antibiotikum, régen is meggyógyított a kuruzsló(vagy nem).
De ha a szakmánál maradunk minek az akkus, drótos fűrész, évszázadokig kézivel is elvágták amit el akartak....
Ezt mondom én is, hogy mások az igények. Most gyors és költséghatékony megoldás kell, ez az igény szülte például a szerkezetépítő csavart. Egyetlen kocsibeállót, kiülőt sem tervezünk már 100 évre.
Egészen mások voltak az igények egy vályogházzal szemben mint a mai házakkal. Nem akarok példálózni az emeletes épületekkel, így, mondjuk hogy csak egy egyszerű dolgot mondjak egyszintes családi ház esetére is: Polc.
Lehetne ezen merengeni, csak felesleges :) Rohanás van, nincs idő egy kiülővel heteket elb@szkurálni, hogy minden elem szépen össze legyen csapolva. Van az a réteg, akinek ez mind időben, mind pénzben belefér, de az az elenyésző kisebbség.
De pl a vályog is (sok) száz évet bizonyított, tök környezetbarát is, aztán mégis mindenki téglából építkezik és műanyagba csomagolja a házát. Fura egy világ ez :/
A csapolások már több száz évet bizonyítottak. Valahogy a 100cm2 felület helyett 1cm2 nekem nem szimpatikus, de a mérnökök ezt biztos kiszámolták. Ahol nekem ez leginkább szembetűnő, az az erdei kilátók lépcsői. Régen rendesen be volt csapolva a gerendába a lépcsőfok, mostanában egy L vas vagy stafni, 2-3 csavar, és mozog, ahol lépkedek rajta. És pár éves kilátókon látok mozgó lépcsőfokokat. 30 év múlva mi lesz velük?
Ha ép nem saccolják alá a csavar mindenféle erőnek (nyíró, húzó, ect.) való tűrését. Minap akartam megdicsérni az ácsmunkát, hogy milyen jól sikerült, de viszakoznom kellett. Egy-két helyen a csavar mintegy 5 milli görbületben volt - szerintem idő kérdése az, hogy mikor fog eltörni (át lehetett látni a tartóoszlop és a könyök illesztésénél).
Az ácsok is csavart használnak ma már, senki nem pepecsel csapolással (hacsak nem akar valami szépet, saját magának). A modern bevonatoknak köszönhetően (pl. wirox) a csavar körül hamarabb rohad el a fa, mint maga a csavar.
Mostanában sokat nézegettem fából készült kiülőket, pergolákat, kocsibeállókat, fedett kerti padokat. Alig láttam köztük ácsmunkát (a 45 fokban levágott karpántot még nem számolom oda), mind szerkezetépítővel volt összerakva. A legszebb pont egy ilyen karpánt rögzítés volt, a szerkezet hengeres (akác)fából volt. Pont átláttam az illesztés közt, egyedül a csavar volt, ami ott rögzítést és összeköttetést adott. Azért egy ácsolatból ha kieszi a rozsda a szegeket, még mindig megáll magától, ezek a csavarozott dolgok számomra nem tűnnek túl megbízhatónak.
Előre bocsátom, nem ismerem a helyes szakiparnak megfelelő méretezést, 2 gondolatom van, amik nem is feltétlen válaszok a kérdéseidre.
1. A talpon, amiket én eddig láttam azok két oldalról csavarozósak voltak, a furatok egymással szemben. Innentől nem szerencsés dolog az egymással szemben lévő furatokba az oszlop keresztmetszetének felénél hosszabb csavart használni. Arról nem beszélve, hogy ott alapvetően nyíró igénybevétel van, a csavar hossza nem is különösebben számít.
2. Szarufa-szelemen kapcsolathoz nekem ács ajánlotta a megfelelő hosszúságú szeget, mint kötőelemet. Nem látszik, marha erős és sokkal olcsóbb, mint a szerkezetéptő csavar.
Szerkezetépítő csavar méretezéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Egy kisebb előtetőt, polikarbonátfedéssel raknánk össze és szeretnénk mindent a szakiparnak megfelelően elkészíteni.
Jól járunk-e el a következő méretekkel?
14x14 cm BSH talpak oszloptartóhoz rögzítésre: 8x100
14x14 cm BSH szelemen + 8x16 cm BSH szarufa rögzítéshez: 8x220
14x14 cm BSH szelemen + 14x14 cm BSH talp rögzítéshez : 8x220
Az alját asszem 3x kentem tungolajjal, aztán raktam fel. Azt nem éri ott nagyon semmi, a tung meg elég tartósan polimerizálódik.
Van egy fél tucat tramontina fanyelű késem, amit vagy 5-6 éve olajoztam be (igaz, azt utána betettem a sütőbe), mosogatjuk minden nap (nem géppel) és most is domború cseppekben megáll rajta a víz.
Az alja viszonylag ritkán kapja ugyanazt a terhelést, mint a teteje. Ha a beszerelés előtt le volt kezelve korrekten mindkét oldal, akkor ne foglalkozz vele, mehet csak a tetejére. Ha nem, akkor viszont véleményes a dolog (szerintem)
Mennyire kell betartani azt a szabályt, hogy mindkét oldalt érdemes olajozni?
Nekünk csak egy konyhasziget van táblásított cseresznyelappal a tetején, és éppen kijárna már neki az olaj. Viszont annyi csavarral raktam fél, és mindent is szét kell szedni hozzá, hogy levegyem, fázom tőle.
Tömör tölgy munkalapom volt 2008 és 2020 között 12 évig. Két évente csiszolás és olajozás kijárt neki, illetve hetente az asszony baszogatása, hogy a mosogató körül törölje már fel a szétpacsált vizet....
A vörösfenyő is hasonlóan szürkül felületkezelés nélkül, mint az akác és erre a célra az is jó. Szélesebb pallókkal is lehet tervezni, így a rögzítése is könnyebb. Az akácból széles deszkát/pallót nehezebb gyártani a kisebb törzsátmérő miatt.
A WPC-nél azzal kell számolni, hogyha nincs rendesen alátámasztva (gyári ajánlás szerint max. 40 cm-es közökkel kell kalkulálni, de az a tapasztalat, hogy ~30 cm fölött már erősen hajlik) törik. Terasznál nem akkora gond, de víz fölött már nem annyira vicces.
A parton:
Vízre rakva:
Vörösfenyő 140mm széles, 40mm vastag, 20mm-es közökkel, Remmers Adolit BQ 20-ba merítve majd két soron Remmers Pflege Öl-el kenve.
Lucfenyőre? Napon? Víz, koptató hatás és UV állóra, és csúszásmentesre? Én nem ismerek olyat. Esetleg ha bekeni az egészet kátránnyal :P
Amúgy meg ha nem kell szépnek lennie ( az igényből ez adódik) akkor ne fenyőből, hanem gyalult akác deszkából csinálja felületkezelés nélkül. Az beszürkül, de legalább tartós lesz.
Ezt mondtam én is a tulajnak. De ő erőlködik, hogy megcsinálja fenyődeszkából, mert ha azt évente le is keni valamivel, akkor is csak hetvenpárezer pénz az alapanyag... De azért még megpróbálom meggyőzni arról a WPC-ről, mert ő nem akarja szem előtt tartani a felületkezelés költségeit* - ami negyven (alul, felül - az oldaláról nem is beszélve) négyzetméter esetében nem elhanyagolható. Mindenhol lecsiszolni, lekencézni valamivel évi egyszer-kétszer... Ja, meg fel is kell szedni majd ahhoz, hogy mindenhol le lehessen kenni - meg 8-10 év és kuka az egész.:/
*Amúgy ilyen helyekre milyen felületkezelés javallott?
Drága legyen, vagy nem baj ha olcsó? Milyen a lopási hajlandóság a környéken? Horgász vagy fürdőstég? ( értsd mezítlaáb is szaladgálnak rajta vagy csak gumicsizmában?). Belefér 10 évente kicserélni vagy örökre szóljon? Szépnek kell lennie vagy csak használhatónak?
Egyszer kint voltunk olaszban gépsort nézni, és meg akartuk nézni a reggeli indulást. Az olasz csávó mondta, hogy Tomorrow, five to six. Mi meg értetlenkedtünk, hogy mit akarnak 5-től hatig. Elkapta a srácot az ideg, és mondta a nagyfőnökének, hogy mit nem értenek azon, hogy cinque ore e cinquantacinque. Én meg ekkor a homlokomra csaptam, hogy a five to six az az öt perccel hat előtt. Volt nagy röhögés, hogy az olaszt értettem, az angolt nem.
"egy körben élzárt laminált (ha jó az élzárás!) akkor meglepően vízálló"
Néha igen. De nem mindig. Ha házilag vasalod fel az élfóliát, szerintem nem lesz vízálló. Egyébként nálam alapvetően az aljáról ázott fel, ahol értelemszerűen nem volt élzárás. Most a lábbal remélem, nem lesz ilyen probléma.
A lábazati vízzárót sajnos későn vettem észre. A léc már le volt szabva és nem akartam egy fél centit levágni belőle. Na majd a következőre, ha a mostani szétázik (egyelőre, 3 év után még nem következett be).
Ahhoz képest, hogy a laminált munkalapokat lehet üsd-vágd üzemmódban használni, a fát meg nem - és a konyhában nem lehet "vigyázni", ott mindig lesz, kosz, víz, pára, kifröccsent kaja, stb. Én igazán utálom a műanyagot, de kétszer is meggondolnám a fa munkalapot a konyhába.
A kritikát is szívesen veszem, az építő jellegű segítséget meg végképp köszönöm.
Teljesen amatőr vagyok, a szakmám informatikus, minimális tapasztalatom van, és ezt igyekszem mindig kommunikálni is.
A hátlap ügyében igazándiból hasraütésre választottam, de igazad van, mivel merevítő szerepe nem nagyon lesz, elég a 4mm-es is.
Mivel a valóságban ez nem hajón (és főleg nem tengeralattjárón) lesz, az élzáráshoz szerintem elég lesz vízálló ragasztót használni.
Igen, a felületkezelés jó móka lesz, de hozzáteszem, hogy az egész konyha apró, összesen két-két méternyi szekrény lesz benne, és mivel össze lesz építve az egész, csak a belső részeket kell rendesen megcsinálni.
Egyáltalán nem akarom lakkozni, a vízállóság csak egy extra óvatos megfontolás a részemről, nem fog úszni a konyha állandóan. Valószínűleg rosszul kommunikáltam, a teljes vízállóságnak nincs akkora jelentősége, egyszerűen csak nem akarom, hogy pár éven belül elkezdjen az egész szétduzzadni és szétesni.
A mosogató beépítésétől tartok is, sőt, akartam is kérdezni, hogy érdemes lehet-e egy kicsit bemarni úgy, hogy szintben vagy pár milliméterrel szint alatt legyen a mosogató. Elsősorban esztétikailag tetszik a megoldás, de ezzel talán elkerülhető, hogy a pulton megálló víz a tálca alá menjen. (Vagy éppen egy kiváló "víztartó" sarkot kap így, nem tudom eldönteni.)
A gazdaságosság anyaghasználat terén számomra most kevésbé fontos, persze nem két marékkal szeretném szórni a pénzt.
Most igaz, hogy csak 11 hónapja van tömör tölgy. Az is igaz, hogy kb 8x kezeltem le 1,5 hónap alatt tungolajjal, de azóta csak használjuk. Olyan, mint amikor ide tettem.
Ha most majd megyünk nyaralni, indulás előtt bekenem újra. Ha ezt évente kell és így jó, az nekem bőven belefér.
Persze lehet, hogy ez már "extra" figyelem. Igen, szerintem ez már az. Ez nem egy átlagos IKEA felhasználó törődése.
Ti abból indultok ki, hogy tudjátok miként kell ezzel bánni. Én abból indulok ki, hogy valaki felhív, hogy fél év alatt berohadt a csaptelepnél a munkalap, és nem erről volt szó. Az mellékes, hogy soha nem töröltek fel ott semmit.
Ha apa rakja össze otthon a konyhát akkor nem gond, ha fizetnek érte az egy totál más sztori. Függetlenül attól, hogy nem én kezeltem a munkalapot és felhívtam a figyelmet az ápolásra és használatra.
"a tölgy vagy bármilyen tömör munkalap a mosogató környékén -finoman fogalmazva is- extra figyelmet igényel. "
Mihez képest?
A víz előbb-utóbb bemegy mindenhova, örökké semmilyen sziloplaszt nem véd, túl sok a víz, túl rendszeresen. Előző lakásban 8 év után kezdett az IKEA forgácslap anyagú laminált munkalap pusztulni. Mégpedig azért, mert a víz lefolyt a szélén és vissza az alja felé és ott elérte a laminálás szélét.
Most igaz, hogy csak 11 hónapja van tömör tölgy. Az is igaz, hogy kb 8x kezeltem le 1,5 hónap alatt tungolajjal, de azóta csak használjuk. Olyan, mint amikor ide tettem.
Ha most majd megyünk nyaralni, indulás előtt bekenem újra. Ha ezt évente kell és így jó, az nekem bőven belefér. Persze lehet, hogy ez már "extra" figyelem.
És látok embereknél 10-20 éves munkalapokat, amik már nem szépek. Mármint tölgyből. Szürkék, foltosak, de egyben vannak. Mondjuk egy felület csiszolással és kezeléssel hirtelen egész jón néznének ki. Ezt csinálja utána a laminált.
Abszolút nem kell mindenkinek szeretni a natúrfa felületeket, azt megértem, ha más jobban tetszik valakinek.
Nem értem a koncepciódat. Illetve értem, de én biztosan nem foglak lebeszélni semmiről. Maximboy próbált valamerre terelni, ami ráadásul egyszerűbb és gazdaságos.
Az alábbiakat ne vedd kritikának, csak észrevételnek! Amolyan szerintem kategória:
-totál felesleges a 6,5 mm-es hátfal, ennek a töredéke is megfelel.
-házilag hogyan fogod a vízálló élzárást megoldani?
-ezek a lemezek nem színfurnérosak, rengeteg meló lesz a csiszolásuk és a felületkezelésük.
. a vízálló lakkozás minőségi kivitele sem egyszerű feladat, a költségvonzata is megér egy misét.
- a tölgy vagy bármilyen tömör munkalap a mosogató környékén -finoman fogalmazva is- extra figyelmet igényel.
Amit te szeretnél, az gyakorlatilag egy vitorlásba vagy hajóba készített berendezés igényeinek felel meg.
Köszi, ez igazán részletes és kimerítő válasz volt! (Nagyon tetszik az a mosogató amúgy!)
A bútort a barátomnak akarom csinálni (nem "úgy" barátom), beépített főzőlap nem lesz, csak egy kétállásos különálló indukciós.
A korpuszokat 18mm-es rétegeltből (a hátlapokat 6,5mm-esből), a munkalap egy táblásított tölgy lap lesz. Az ajtókat még nem tudom, egyelőre a korpuszokra koncentrálok. A vasalatok lehetnek rozsdamentesek, még az is képlékeny. Igyekszem a tervezési hibákat elkerülni, bár erre kevés az esély. De az biztos, hogy maximálisan szeretném elkerülni, hogy az alsó szekrények ázhassanak.
Viszont - ahogy írtam - a lakás elég párás, télen még rosszabb lesz, meg hát a konyha az konyha, szóval ezért kezdtem gondolkodni, hogy vízálló rétegelt lemezt használjak.
Mivel számomra ez egy abszolút hobbi- és tesztprojekt, szeretném a saját elképzeléseim szerint csinálni, amennyire csak lehet. A forgácslapot/bútorlapot/laminált lapot utálom, nem szeretnék dolgozni vele, még pénzért se szívesen, nemhogy egy ilyen saját ihletésű projektben. Rendes felületkezelést tervezek adni neki, az éleket meg tölggyel tervezem zárni.
Műanyag, alján szilikon szigetelőcsík, többféle szín. Olcsó, tartós, nem szívja a vizet. Kompatibilis a Forestes műanyag (szintén filléres árú) lábazati szellőző ráccsal (449.BI fehér 10014202000).
Amikor a forgácslapra felrakod a lábazati vízzárót (lásd pár hsz.-el lentebb), a kis felfelé álló műanyag perem alá szeret beszivárogni a felmosóvíz, ami idővel gyönyörű fekete csíkként abszolválódik. Világos lábazat esetén már pár hónap után csodálatosan undorító tud lenni. :-)
Lehet még bútorlapot kapni- bizonyára a lécbetétesre gondolsz. 2 éve dolgoztam ilyen táblákkal . Egy könyvtárszobához kellett, ráadásul 25mm körül volt a vastagsága. A Hegedűs Gy. utcában mindig van raktáron vakfurnéros kivitelben 1-2 darab.
Ha ebben gondolkozol (gondolom nem hajóra kell), vedd figyelembe azt is, hogy jellemzően minden vasalat, amit konyhabútorba építünk, min. 16mm vastag alapanyaggal működik megfelelően.
Ha vízálló rétegelt, ahhoz már dukál a rozsdamentes vasalat is, azaz rm pántok, rm fiókvasalat, minden csavar rm, sima HDF hátfal helyett akkor szintén vízálló hátfallemez, mert ezek nélkül az egész nem sokat fog érni. Hiába vízálló a korpusz, ha kirohad belőle minden.
Amúgy még a sima rétegelt lemezből korpusz gyártást se nagyon értem (nemhogy a vízállót, kivéve ha hajóba megy). Az alapanyag nagyjából négyszeres áron kapható a forgácslaphoz képest + a felületkezelés, mert anélkül az RTG sem ér fabatkát sem, csak takaríthatatlanra zsírosodik és koszolódik, főleg napi használat mellett, ha még a por is beleragad a zsírba.
Ha a mosogatónál felázik a munkalap, az jellemzően beépítési hiba. Ez esetben hiába vízálló a korpuszod, ha a munkalap rohad el. Ha a munkalap tömörfa (vagy egyéb) és semmi baja, de a korpusz szétázik alatta, megint csak beépítési hiba. Ha a felsőszekrény alja a főzőlapnál szétmegy, használj elszívót, ha úgy is szétmegy, tervezési hiba, mert rossz elszívót választottál. Ha nincs elszívód, de a főzőlap felett szekrény van és csöpög róla a pára :-D tervezési hiba.
Ha nagyon sok pénzed és időd van, persze semmi sem akadály, de ha az asszony 5 év múlva megunja a konyha színét és le kell cserélni mindent, akkor teljesen mind1 mennyire volt vízálló....
A mosogató melletti vízfolyások utalhatnak szintén tervezési hibára. Tapasztalat az, hogyha az asszonka szeret sütni, akkora mosogató tálcát szerelj be, amiben elfér a tepsi mosogatás közben, nem csak a csücskét tudod a tálcában tartani. Pl.: ez 60cm széles bútor fölé szerelhető, sima háztartási kategória, de van belőle 80cm széles is.
Ha pedig extrém vízállóságot, tartósságot és strapabíróságot keresel, nézz szét itt:
Jellemzően fürdőszobabútorokat készítenek ezzel a technológiával. Jóval költségesebb, mint az EVA, mert nagyon macerás dolgozni vele. Plusz különálló (szeparált) elszívó a gépre, vákuumtartály a fel nem használt ragasztónak, drágább gép, drágább ragasztó stb.
Én nem használnék vízállót, hiszen a legtöbb konyha lamináltból van és az sem vízálló.
Ugyanakkor ment már szét mosogató korpuszom a víztől. Alul szétnyílt a laminált. Mondjuk nem volt nagy buli kicserélni. A régi még a padlóig leért (régi Ikea volt), az alulról felázott. Kicseréltem állítható lábra. Az alsó takarólécet is kicseréltem, de nem tököltem szigeteléssel: ha beázik, legfeljebb kicserélem. Pár száz forint lehet.
A felső szekrényekbe nyilván nem szükséges vízálló.
A tipikus ok, baj akkor van, ha baj van, akkor meg már majdnem mindegy. Szerencsére az extrém elázások azért nem gyakoriak. Ha a bekerülési árat beszorzod a kockázat valószínűségével, akkor nagyjából megkapod, hogy érdemes-e elkölteni rá a különbözetet. Hasraütéses számításom szerint valószínűleg nem. :)
Igazándiból nem is az elázás, de persze az is bejátszik, inkább a napi használat, a mosogató körüli megfolyások, a főzőlap feletti gőzlecsapódás az, ami miatt morfondírozok. Sajnos jóval drágább a vízálló...
Bognárszeggel voltak felerősítve és lefeszítéskor a fej átment az anyagon. Nem látszik, mert a nutban szegezték. Sajnos egy pár megrepedt, azokat majd összeragasztom.
Ezek a régi lambéria lécek még 40mm szélesek. A maiak 96 vagy 121mm szélesek.
Most szeretnék cserélni két Veluxot. 40 évesek. A belső oldal lambériázva van. még régi, keskeny lambéria. Szegezve voltak a párnafára, a szegek simán bírták a 40 évet. Lehet, hogy visszateszem a lambériát... Az igazi szívás a hőszigetelés volt. Akkoriban még nem volt XPS, de még purhab sem. Minden üveggyapottal volt kitömve. Ment a kukába.
ez egyebkent, lehet meg nem mondtam, de pont egy olyan csur, ami egy 100eves csur masolata lesz. szomszed faluban mertuk le. az anyagok 90% is regi tolgy. nem tudom mennyivel kemenyebb az akac a tolgynel, de a tolgy is nagyon kemeny. van ra kimondottan kemenyfa szeg, ami jo vastag. azt pl el lehet felejteni, hogy sima 65os szeget az ember beutoget.
koszonom a segitseget mindenkinek, vegzek nehany probat kezi szegelessel, 40mm, 50mm szeggel, aztan meglatom, hogy megy. addig nem veszek belovot. egyebkent a lamberiazas nagy reszet valoszinu a fodemen allva meg tudom csinalni, tehat nem gond csak lassu a kalapalas. az ellenlecet meg akkor csavarozom 120as csavarral.
Simán 40-es szeggel felütheted, 4-5 soronként 60-assal. Az még kézzel sem nagy durranás. Az ellenlécet viszont odavaló építési csavarral rögzítsd. Páraáteresztő fóliát rakjál rá, a legjobb áron az Újház centrum logójával ellátott fóliáját találtam, mikor csináltam a garázsom szigetelését:
ertem, de akkor szerinted is valami komoly belovovel kell csinalni?
erre biztos nem bizok meg senkit, ha mar idaig megcsinaltam. honapokat kell rajuk varni, aztan osszedobjak 1 nap alatt, mindegy hogy nez ki csak gyorsan legyen kesz alapon
most hirtelen arra gondoltam, hogy mi van, ha csak "akarhogy" felrakom a lamberiat, aztan az ellenlec ugyis meg rajon, az megtartja, leesni nem fog, ha kicsit tud alatta mozogni, meg jo is.
"paco, mire jo a gyurus szog? vagyis miben jobb, mint a hagyomanyos? anyaga ugyan az? nehezebb kihuzni?"
Úgy néz ki mint a fejre állított fenyőfa, vagy a fűrész. Nagyon nehéz kihúzni.
"a kapocsbelovok meg tuszegezok, meg nem tom jok-e erre."
Nem jók.
De kézzel ezt az életben nem szegezed fel. Illetve fel lehet* de úgy nem ha közben egy kézzel kapaszkodni akarsz. A tetőn nem lehet sem félni, sem bizonytalannak lenni. Szerintem bízz meg vele egy szakembert. Anyagilag lehet, hogy rosszabbul jársz de elkerülhetsz egy súlyos sérülést.
*Száz éve is épültek tetők amikor még nem volt pneumatikus vagy elektromos puska, és mégis összeszögelték....
igen, ilyen, ez egy csur es nem lesz teto hoszigeteles.
paco, mire jo a gyurus szog? vagyis miben jobb, mint a hagyomanyos? anyaga ugyan az? nehezebb kihuzni?
kicsit ockodom, hogy kezzel szogeljek, mert lassu, tolgybe elgorbul es biztos ket kez kell hozza, akkor hogy kapaszkodok? nem csinaltam meg ilyet, csak hangosan gondolkozom. a szogbelovoben az tetszik hogy gyors es egykezes melo. de egy igazi szogbelovo 100 folott van, azt nem vehetek egy melora. a kapocsbelovok meg tuszegezok, meg nem tom jok-e erre.
Hanem a tetőnek a héjazat alatti deszkázata. Ezt ha deszkával csinálják, és nincs bedobozolva az eresz alja, akkor úgy szokás, hogy a szarufa végétől a fal vonaláig lambéria, mert az alulról látszik, utána sima deszka. Vagy OSB. Ő végig lambériát tesz.
kapcson mit ertesz? a lamberia kapcsot vagy amit be lehet loni?
itt ugye ket dolog van, egyik a 15mm lamberia rogzitese. ott szerintem nyiro ero van, mert ha a lamberia tagul/zsugorodik, akkor oldal iranyba nyirja a kotoelemet. a masik az ellenlec, amit a lamberian keresztul kell rogziteni a szarufara. ott ha tagul/zsugorodik a lec, akkorhossziranyban huzza a kotoelemet. akkor az alapjan, amit irsz, a lamberiara jobb a szegeles, az ellenlechez pedig a csavarozas?
Nem szeretem a szeget, ahogy öregszik a fa, hajlamos lazulni. A százas spax örök mint a nyomor, a természetes tágulást/összehúzódást a csavar jobban írja a szegnél. (A tölgyet illik előfúrni a menethossz kétharmadáig. A 6x100-ast 4-es fúróval.) A szeg jobban bírja a nyíró erőket, és nyomás alatt legfeljebb hajik, de nem törik, minden másban gyengébb.
korabban irtam ide egy lamberiakeszitos giga projektrol. kozben annyit haladtam, hogy sikerult vegre kihozni az erdobol a ronkot es el is kezdte fureszelni a haver a deszkat. de ami megfontosabb, el is vallalta a marast. igy nekem mar csak a beepites maradna es most hogy celkeresztbe kerult a dolog, gondolkozom, hogy kellenne a 15mm vorosfenyo lamberiat a tolgy szarufahoz rogziteni. A csavarozast nem ajanlotta itt senki. Szogelestol tartok a tolgy miatt. maradna meg a szogbeloves, de mivel es milyen hosszuval? kapocs vagy szog? vagy fejnelkuli szog?? a kis gepek csak 50mm tudnak. es ugyis megfogja az ellenlec is.
es az ellenlecet sem lehet csavarozni? vegulis az is dagad telen, eltepheti a csavart. acs videokon megis ugy latom csavarozzak.
bocs ha off, de nem talaltam ennel szakiparibb topikot, hatha belefer.
Tulajdonképpen csak azt számoltam, hogy ha az akksis változatot veszem, akkor majdnem belefér még mellé egy 8-as fogazású kés a keményfákhoz. És halkabb.
De egyébként nem zavar a vezeték, mert előre láthatólag nem dolgoznék olyan helyen, hogy gondom lenne a vezetékkel. És erősebb is a kábeles.
Egy 5Ah-s LXT-vel elég kényelmesen el lehet karistolgatni, faipari munkáknál nekem még sosem merült le menet közben. Nálam ami igazán zabálja az akksit, és indokolt hozzá a dupla töltő, az a fűnyíró, meg a flex, utóbbi különösen csiszolásnál. Az akkus ütvecsavarozómon egy autó kerékcseréje után (5 csavar, 4 kerék, a 20 csavart oldani és szorítani is kell, az 40 csavarozás 120-130Nm nyomatékkal) egy vonás hiányzik. Nem mondom, hogy négy autót végig tudnék csinálni vele, de hármat biztosan.A szintén 18V-os csavarbehajtóm 54Nm nyomatékot tud leadni, sokszor kapaszkodni kell bele és nyomni, hogy ne csavarja ki a csuklómat vagy ugorjon ki betét a csavarfejből. Ezeket gyengének azért nem mondanám.
Vannak szerszámok, amelyeknél nagyon kényelmes az akku. A lapostiplimaró szvsz elég korlátozottan használt gép. Nem hiszem, hogy kiszaladok a kertbe valahova lapostiplit marni, szóval ez nekem inkább műhely eszköz. Biztos lehet ettől eltérő felhasználást találni, de nem gondolom, hogy hobbi szinten jellemző.
Nekem drótos van, igaz ócska, abból nincs is akkus, de sosem az volt vele a gondom, hogy drótos.
Azon egyszerű okoknál fogva, ilyen esetben mindig a vezetékes véltozatot választom mert:
- gondolom a Li készletek sem végtelenek.
- sokkal környezetbarátabbnak tartom a zsínoros változatot.
Az mennyire életszerű, hogy a műhelyben gyakran a töltőn van az akku, mert folyamatosan lemellozol? Melyik az a bútoros helyszín, ahol a szereléshez nincs áram? Főleg hobbi szinten.
Természetesen vannak akkus gépeim, de nem törekszem a hagyományosokat leváltani. Pl. az ilyen merülő még az ingerküszöbömet se érte el. Porszívó nélkül annak se látom sok értelmét, akkor meg eleve ott a cső.
Ilyenkor szoktak jönni, hogy egy erdő közepén is kell néha építeni stb. Aztán ott mivel töltik újra?
Akkor veszel hozzá másik akkut, oszt jónapot. A Makita legelső, 1978-as akkus fúrójához csak pár éve szüntették be a rúdakkuk gyártását. (Aki mégis egy negyvenéves fúróval szeretne dolgozni, az vehet kínai utángyártott akkut hozzá a mai napig.)
Nekem igen. De talán csak megszokás kérdése. Vezetékessel kezdtem, azt szoktam meg. Lett akkus is, de az valahogy nem úgy állt a kezemben, furcsa volt vele dolgozni. Kollégám akkussal kezdte, neki a vezetékes furcsa.
Az biztos, a kábeles többet forog, hangosabb és erősebb. A lentebb említett, ha rajta a porszívó csöve már a kábel is mindegy, de én a legszélsőségesebb esetben használom csak a porszívót hozzá, mert a porzsákjába is nagyon szépen összegyűjti a forgácsot. Fenyőnél néha eldugul (az alább is említett csatalakozónál), de azt sem sűrűn, forgácsalapnál és MDF-nél persze hibátlan.
Szóval inkább azt mondom én is, a maga nemében mindkét gép jó, mindkettőnél valamivel kompromisszumot kell kötnöd, de egyik sem rossz választás hosszú távon sem. Innen meg ízlés kérdése.
Személyes vélemény, de a műhelyben használt gépek esetén szinte mindig kanócos gépet veszek. Hosszú időre tervezek és hiába fejlődik az akku technológia, 20-30 évet azok sem bírnak ki. Van több 20 év feletti gépem napi használatban és köszönik szépen, jól vannak, míg régi akkus gépekhez már utángyártott akkut sem kapok.
A többfogú lap forgácslap esetén is érezhetően kisebb nyomással használható, így annak megvásárlását mindkét géphez javaslom.
Csináltam egy komolyabb maróasztalt, így megmaradt ez a kis kezdetleges régi. Makita RT702-es talpát lehet felfogni rá, de más maróhoz is átalakítható. Ha valaki szeretné akkor elviheti ingyen. Nem szeretném kidobni.
"Az akkus flex hasznosságát csak az nem tudja elképzelni, akinek még nem volt."
Na B+ mingyá' kiderül, b@xhatom a 3+1 drótost, ha nincs akkus flexem akkor buzi vagyok a biológiai/evolúciós szempontból előnyös nemi érdeklődésem megkérdőjeleződik...:)))))
Én ilyen tevékenységeket nem végzek, csak a szokványos sufniban hegesztgetés, vagdalkozás, köszörülgetés.
Nem vitatom, hogy jó olyan helyeken ahol messzebb van a röfi.
A mi pincénkben PVC cső vágás pont nem ilyen, de egy épülő házon, ahol még nem ért oda a villanyreszelő, de már csövezni kell a szennyvizet, ott szintén van létjogosultsága.
"Most úgy őszintén. Hobbizásnál nem mindegy, hogy 2 mp alatt marja ki, vagy 3 mp alatt?" - De. De nem. De de. F@x tudja.
Erről is volt már szó, hogy ha beszabadulok kicsit hobbizni akkó gyorsan akarok haladni. Nem pont a 2 mp helyett 3-ig tart. De lehet az a kex mennyiség ahol már az is számít. (igen persze aki annyit kexel az már nem is hobbista :) )
"Az nem összetűzés volt hanem szerszámteszt." Direkt nem akartam azt írni, hogy kollégák f@rok méregetése, de csak kicsikarod belőlem :P
Nekem ilyen Maki akkus lamellózónvan, hobbi célra tökéletesen elégedett vagyok vele. Sem kifejezett előnyét, sem hátrányát nem tapasztalom az akkusságának. Nyilván akkor van értelme, ha ilyen akkus rendszered van/lesz egyébként is. Porszívóval használom.
Hát nekem teljesen mások a tapasztalataim. A zsákos megoldás egyedül vizszintes használatnál működött. Függőleges használatnál hullott vissza a forgács. Ezek forgácslapnál. Tömör fánál még elszívással is nagyon necces. A fa szálkás forgácsa könnyen megakad a nem túl nagy elszívótorokban. Én csak elszívóval használom.
Kerítésről csiszoltam le legutóbb festéket legyezős tárcsával, nem lett volna olyan vicces a kábelt rángatni hülyébbnél hülyébb pozíciókban, hogy mindenhová odaférjek. Az akkus flex hasznosságát csak az nem tudja elképzelni, akinek még nem volt.
A flexhez nincs elszívó, az akkus akárhova is jó lehet. Sokáig használtam fúrógépet a kicsi műhelyemben, mondván, minek ide akksis fúrás, aztán rájöttem, hogy a drót hiánya még itt is előnyös.
Viszont nekem volt olyan lamellózóm, ami jól működött elszívás nélkül is, elég volt neki a zsák. (Az más kérdés, hogy sok más baja volt, és lecseréltem egy ősi Lamellora.) Nem tudom, a mai modern lamellózók miért nem tudják ezt. Tényleg nem tudják?
A magam részéről Tschaby-val értek egyet, nem látom értelmét az akkus gépnek lamellózó esetében. Mint írta, ez az elszívás miatt mindenképpen helyhez kötött gép, ott meg kell legyen 230V-os csatlakozás.
( Persze ha csak a divat miatt akkus, akkor azzal nem lehet vitába szállni... :)) )
Ha nem ipare mennyiségben fogsz lamellózni akkor elég az akkus. Ha amúgy is van hozzá akkud akkor az nem rossz választás.
Magánvéleményem, hogy táblásításhoz nem lamellóra van inkább szüksége az embernek, hanem olyan körfűrészre és/vagy egyengető gyalura ami pontosan tudja a 90 fokot produkálni.
Hobbiból szeretnék egy kicsit asztaloskodni, főleg saját örömömre, de persze 1-2 ismerősnek is. A táblásításhoz ajánlották, hogy vegyek egy lamellázót. Két gépet néztem ki, mivel van makita gépem, így az akksis változatát is.
Új vagyok ezen a fórumon, és ha lehetséges, szeretnék segítséget kérni.
Van egy Parkside körfűrészem aminek a vezető vonalzójáról sikerült letörnöm azt a műanyag csíkot amit a vágási vonalra kell illeszteni. Sajnos nem tudom hol lehet beszerezni ilyen öntapadós műanyag csíkot. Más márkájú is jó lehet rá talán, ehhez nem értek.
Ha esetleg van valakinek linkje, vagy meg tudja mondani hogyak keressek rá az nagy segítség lenne.
Mindkettőtöknek köszi a tippet. A másodikat kerestem nap közben ők a whitewoodosok. De ők is csak gyártani tudtak volna. Végül aztán idő közben megegyeztem a nagyfőnökkel, hogy aa projekt faanyag, idő és energia hiánya miatt tolódik 😀
Gyalult akác deszkát keresek 50x(10-20 vastagság)x750-es (mm) méretben 25db kellene. Akác Kft.-nél nincs, Zatikban is csak dirib darabok vannak, whitewood pedig gyártat . Tud még esetleg valaki olyan helyet Pest környékén, ahol ezt holnap be tudnám szerezni?
Bontott raklap deszkákkal fedtem ( ideiglenesen :)) ) a kis és nagykaput is. Lekentem kétszer valami olcsó vékonylazúrral, majd kétszer fehér vastaggal. Ennek 24éve. A nagykapura mostanra ráférne egy átfestés, de sehol sem pereg róla a festék.
Kültéri kerítés, függőleges fa burkolat, megfeketedve.
Homokszóró.
Nemtom, ha lehet bérelni.
A legnagyobb monofázisú kompesszor kell hozzá és zsákos kvarchomok, 0.2-es.
Védőfelszerelés: maszk, szemüveg, hegesztő kestyű, vastag köpeny, bakancs.
100-120 négyzetméter egy megvan óra alatt, levesz pár tizedmilit a felületből, de nem kell csíszolni utánna.
Kezelés: 3 réteg svéd viassz, sötétre színezett, kb. 10 évet tart.
A saját kerítésemet (fenyő, 10-12cm széles colos deszka, gyalulva és csíszolva) kb. 15 év után cseréltem ki, de a tetejére szereltem egy 12cm cm széles U alakú festett lemezprofilt csepegtetőkkel, ami lefedte a palló hevedereket is.
Ráadásul nem tudom, h a kezelés mennyire toldja meg az élettartamot.
Van egy kapu, 6 méteres úszókapu, amit telibe borítottam vörösfenyő colos deszkával 2014-ben. Milesi XGT-vel van festve. A napsütötte oldalról már lényegében lejött. Ami rajta van, azt drótkefével nyomás nélkül le lehetett kotorni, már a covid idején, vagyis 2020-ban.
Előtte épült oda egy nagyobb épület, annak a fa részein (ereszdeszka stb) Remmers van, az 2013-ban épület. Az is lerohadt már vagy 5 éve azokon a részeken, amit ér a nap meg az eső. Amit nem, ott megvan.
De az luc, épületfa. Az oromdeszkákat hamarosan cserélni kell majd.
A kapu vörösfenyője viszont bírja, csak festéke nincs már.
Van mellette egy kiskapu, azt újra festettem 2020-ban. Arról még nem jött le, de az kelet-nyugati tájolású.
Most két év után lecsiszoltam, megperzseltem és leolajoztam az akác kerítésdeszkáinkat. A bal oldaliak már készen, a kapu ezután jött. Az egész megvolt 1 hétvége alatt, most megint 2 évig nem kell hozzányúlni. A keményfa jó dolog!
Mázlid van, mert eddig mindig elmaradt, hogy lefotózzam a hirdetéshez, így még megvan.
A telefonom viszont valahol a birtokon belül letettem úgy 3 hete - időközben lemerült - így azon a számon nem tudsz elérni. Az új szám Voda 7negyven5-negyven és 68. Nyugodtan hívhatsz este 10-kor, sőt az a biztosabb, mert napközben (a fentiek és törésveszély miatt) ritkán van nálam.
Nagypapa tavasszal, nyáron - amikor ideje volt - kerítést javított. Egyszerű léckerítés volt. Nem szarozott vele sokat. Cserélte a leamortizálódott léceket, amiből tartott a pajtában pár darabot. Semmi shou sugi ban, semmi tungolaj ...
Ha fenyő deszkából csinálsz kerítést,kezeletlenül be fog feketedni max pár év alatt.
Régen ez volt a mindennapos kerítés, nekünk is ilyen volt.
Ha azt kérded "működhet" alatt, hogy lehet-e kerítés, lehet-e fekete, akkor a válasz igen.
Ha azt kérded, hogy ez sokáig megmarad-e, a válasz már bizonytalan. Tizenpár évig bírták a gyerekkoromban az ilyen kerítések, eleinte egyesével, később teljes cserével.
Ki kéne számolni, mi éri meg jobban, lehet,hogy a kezelés költségei ütik a faanyag árát.
Na bakker, 500-as hozzászólás-osztásra van állítva a fórum, a korábbi lapot néztem, és azt hittem, felbukkant valami jó fogás :D gondolom, már rég nincs meg...
Vörösfenyőből igen (égetve azonnal fekete lesz és tartós). Szürkül (idővel), mint az akác és elég tartós marad kezeletlenül is.
Kezeletlenül másfajta faanyaggal még nem volt dolgom, ami ép ésszel beszerezhető lenne ilyen célra (a minap vettem OF szárított tölgy pallókat, 980.000.- Ft/m³ áron, azt nagyon sajnálnám erre).
Puha fafajtákat kerüld, azok ha feketék, akkor már porladnak, vagy szivacsosra rohadtak.
Hu, nagyon koszonom a hosszu es reszletes valaszt. Most telefonrol irok, bocsanat a szukszavu valasz miatt. Nem forgacslap, hanem retegelt lemez lesz a szekreny anyaga, szoval a sulyok sokkal kisebbek. Csak minimalis szerkezet akarok csinalni, a teljes melyseg 30 cm, a korpusz magassaga 72, ennek a belsejebe kerulne a kihuzhato polc + elolap. Az egesz nem lenne tobb mint 6-8 kilo, es a fuszerek se terhelnek le nagyon.
A Te megoldasod is szimpatikus, mert amugy a fal mellett lenne kozvetlenul, a hatlapja sose latszana, de egyebkent fiok ala rakhato sinre gondoltam. Az also vinne a terhet, a felso pedig alapvetoen stabilizator lenne.
Ha jól értelmezem, fekve szeretnéd felszerelni a golyós fiókvasalatot, alulra és felülre.
Ahogy előbb is írtam, a golyós fiókcsúszó terhelhetősége drasztikusan csökken fekvő szerelés esetén.
Ne írjak butaságot, gyorsan utána néztem. Létezik erre a célra gyártott, azaz mindkét szerelési irányban használható golyós fiókvasalat, de az ára is olyan. Összehasonlításképpen:
A 160kg terhelhetőségű vasalat vízszintesen 40kg-ra redukálódik, a katalógusban írja.
Azaz, a Forestes (vagy másik standard és nem erre tervezett) nagy valószínűség szerint idő előtt széthullik, mert a 40kg-os terhelhetőségű vasalatból lett 10kg-os. Felső szekrény esetén ha leszakad egy megpakolt fűszeres fiók (~1m² forgácslap 12kg + a vasalat súlya + a fűszerek, olaj, ecet és a tároló edények súlya= ~18kg), melyet hibás tervezéssel majdnem az engedélyezett terhelhetőség kétszeresével használunk és ezzel akár élet-, és balesetveszélyes helyzetet idézünk elő....persze lesarkítva, de ha rám (vagy akár a gyerekemre) esne rá, nagyon mérges lennék.
Ha leesne és összetörne mindent alatta, akkor is.
Ha hetekig nem lehetne használni, mert kiszakadt, vagy csak szarul működik és át kell alakítani/javítani, akkor is.
"Az én koncepcióm csak annyiban térne el ettől, hogy a görgőket a "függőleges fiók" aljára és tetejére szerelném. "
Eg yhozzászólással lejjebb:
"Golyós fióksínt fekve szerelve (ha csak nem konkrétan olyan típus) drasztikusan csökken a vasalat terhelhetősége. 40kg-os (hagyományos függőleges szerelés) vasalat esetén pl. max 15kg-ra."
Pont valami hasonlót tervezek a barátom konyhájába. Bár teljesen szabadon variálható a tér, mégis felmerült az ötlet, hogy valahova a sorba betennénk egy ilyen keskeny szekrényt fűszertartónak. Az én koncepcióm csak annyiban térne el ettől, hogy a görgőket a "függőleges fiók" aljára és tetejére szerelném.
A főzőlap fölé nem javallott üveg és/vagy kerámiából készített dolgokat rakni elektromos főzőlap esetén.
Ha ráejted, a főzőlap üvege azonnal törik.
Az említett kuplungos fiók fejjel lefelé nem fog működni, az a vasalat (Tandem) nem erre van kitalálva, hogy fordított irányból kapja a terhelést, a hátsó köröm is csak a fiók billenését akadályozza.
Ha merev hátfal van az oldalán, ebben az esetben sima golyós fióksínt tehetsz rá (egy oldalra, egymás fölé), így kihúzva a polcos oldalról nem látszik, de legalább a másik oldalról ordenáré csúnya lesz! :-D
Golyós fióksínt fekve szerelve (ha csak nem konkrétan olyan típus) drasztikusan csökken a vasalat terhelhetősége. 40kg-os (hagyományos függőleges szerelés) vasalat esetén pl. max 15kg-ra.
Amúgy, a 20-as elem szükséges? A mellette lévő (ha van) szekrény méretét nem tudod növelni annyival?
Nem tudom ki hogy van vele, de erről is beszámolhatnál, még ha nem is finom bútorasztalosság. Ha jól emlékszem nem éppen triviális tetőszerkezetet csináltál, ez szerintem sokunkat érdekelne...
"Az 1db sínen mozgatást nem is tudom értelmezni. ??"
Dehogy egy sín, lenne felül kettő, mint egy fordított fiók és attól, hogy az egyik oldal nyitott lenne, a sín felfogatása erejéig nyílván megmaradna a másik oldal is, így lenne egy klasszikus esetben fiókfenék is, ami most "fióktetővé" alakulna és a kuplungok is így láthatatlanok lennének, feltéve, hogy nem 220 valakinek a magassága.
Egyébként belegondolva ez a bal alul, jobb felül fióksín megoldás is jónak tűnik, ha bal oldaladra esik a kihúzható polc, miért lehet jobb, mint ha felül van mindkettő?
Csináltam, bár lényegesen nagyobbat. (100x80x30cm) 2db teljes kihúzású 40kg-os sínen mozog. Egyik van bal alul, a másik jobb felül. Az 1db sínen mozgatást nem is tudom értelmezni. ??
Oldalt felül vagy felül a tetején? Mert ha a tetején, akkor abban nem vagyok biztos, hogy arra vannak a sínek tervezve terhelés és kenés szempontjából, aztán lehet, hogy de. :)
Valaminek tartani kell a másik oldalt is, nem függesztheted egyetlen sínről. Vagy csinálsz egy részben nyitott dobozt és ahhoz rögzíted a nyitott oldalt, vagy kell valami vasalat, ami kellően merev.
A bútorlap önsúlya egy dolog, de bele is akarsz pakolni. Üveg fűszertartó is tud nehéz lenni, ha sok van benne.
Igen, találtam közben én is felsőszekrényes kihúzható rekeszeket, de tényleg csak 15cm szélességgel van és eléggé korlátozott a kínálat.
Viszont ha magamnak csinálnék egy kvázi fordított fiókot, ahol a kb 70-es magassághoz 20-as szélesség tartozna és a fióknak gyakorlatilag az egyik oldala lenne csak meg, mert amelyik oldalról "kézre esik", ott nyitott, akár bepolcozott lenne... akkor ez még bútorlapból súlyban bőven 10kg alatt vagyunk (mivel 1m2 sincs a szükséges lapmennyiség), egy 30kg-os teherbírású fióksínnel miért ne működhetne? Csinált már valaki ilyet?
Nem lehet pontosan látni a videón, mi mozog. A felső tengelynek fel-e mozogni kell is, mert ezzel lehet beállítani, hogy fusson a szalag.
A felső tengelyt a szalag úgyis lefelé feszíti.
Ha már oldalirányba is tud mozogni, akkor a felső kerék simán eltekeredik az alsóhoz képest és "propeller"l lesz a lap formája, nem sík.
De ettől sem rázkódik szerintem a szalag. Az úgy szokott történni, hogy a melyik kerék nincs kicentíozva rendesen, és az rázza az egész kócot.
A régi módszerrel /sárgarezes forrasztás/ végtelenített lapok szoktam még "ütni", de az nem igazán rákódás, hanem kattogás szerű hang és finoman lehet érezni, hogy mikor ér ez a forrasztott rész pl. a támasztó csapágyakhoz, mert ott nem olyan vékony a lap, mint másutt.
De ahogy írták távnézegetéssel ezt azért nehéz megfejteni. Csak találgatni tudunk.
Konyhabútor készítésben jártasakat kérdezném, hogy mennyire ördögtől való a felső szekrénybe kihúzható elemet tenni?
Konkrétan a főzőlap felett a páraelszívó mellett van egy 20cm-es kimaradt rész, ahová pont beillene egy kihúzható fűszeres elem, akár egy előre gyártott kihúzható fémrács, ha létezik egyáltalán 30cm mélységben ilyen, vagy ha nem nagyon van ilyen mélységgel, akkor fióksín+valami pofás polcocska rajta. Továbbá még azzal fokoznám a dolgot, hogy a fióksínt felülre tenném, hogy ne arcmagasságban fusson a mechanika.
Pont ezzel nincs tapasztalatom, de a Remmers nagyon jó nevű gyártó, nem nyúlsz mellé vele. A világosabb fákat sötétíteni , kicsit sárgítani fogja, mint minden olaj. Bútorra tartós, jó megoldás, a fotel karfa lehet picit koszolódni, kopni fog 5-10 év alatt, de egy kis átcsiszolással, újra olajozással könnyen felújítható. Esetleg a karfát érdemes pár évente olajjal újra áttörölni.
Az egyik a szalag "ugrálása". Annak nincs köze a fogakhoz. Cserébe önmagában is okozhat ferde vágást. A hiba valahol a mechanikában van. Okai lehetnek ferde futás nyolcas, excentrikusság, stb.
A másik a fogak egyik oldali lelapultsága ami biztos hogy ferde vágást okoz, de tutira nem dobálja ide-oda a szalagot.
Először az elsőt kel lmegoldani, utána a másodikat.
Ennek ha rajta a szalag nincs jelentősége. Ahogy alább is elhangzott, a szalag feszítése egyhelyben tartja, nem tud billegni olyankor. (szerintem amúgy sem lenne köze a ferde vágáshoz)
Távgyógyászat nehéz mesterség. Különösen így hogy a mechanikus alkatrészek egy egy kiragadott nézetét látni. Ettől a mozgástól menet közben nem lehet probléma szerintem. A feszített fűrész szalagtól miért is indulna felfele a tengely ha folyamatosan lefele van feszítve? Ha ugyan ez a lötyögés vízszintesen is jobbra balra is megvan az már rosszabb.
Nagy kedvencem a márka, szerintem nem fogsz csalódni benne. De ha beltérre kell és olajozni szeretnél, akkor esetleg nézd meg a rubio és az auro termékeket is.
Megjegyzem, hogy eléggé a paletta tetejét karcolgatod ezekkel, szinte teljesen kizárt, hogy csalódást okozzon bármelyik, ha megfelelően van felhordva.
Korábban már tettem fel videót szalagfűrésszel kapcsolatban. Nem vágott sehogy sem egyenesen. Ma tüzetesebben átnéztük, és bár a fűrész lap nincs túlfeszítve, azért a fogak hajtogatására ráférne egy kis korrekció. Azonban lehet nem volt véletlen, hogy annyira egyenetlenül futott a szalag. A videón látszik a probléma.
Valami neves gyártó gépeiről láttam egy videót. A gyártó neve nem jut eszembe, de az igen, hogy az iparban használatos gépeket gyártanak, méghozzá nem is olcsókat. Ezeknél a géptörzs elkészítése hónapokat vehet igénybe, s ebből egy hónap csak a beton kötése. S ez nem vicc, megcsinálják a vázat valami pilicka anyagból, majd pedig kiöntik betonnal, hogy robosztusabb, stabilabb legyen az elkészült remek, ne nyeklődjön és nyuklódjon.
Amikor egy technika elavulttá válik, onnantól csak másod-harmadvonalbeli gyártók gyártják hulladék technológiával és minőségben. Hiába vannak retro mániások, akik vágynak belőle jóra, lehet hogy egyáltalán nincs aki kiszolgálja őket.
Bringával kapcsolatban pl 8-as hátsó fogsort nem kapsz csak baromi gagyit. Mert nem számít modernnek, csak valahol indiában gyártanak ilyet mezítláb, méhtelepről mentett gépekkel. De jó minőségű acél felnit sem kapsz.
Szerintem ez valahol hasonló, mint a Stanley No. 4-es gyalu sorsa.
Érthetetlen, mert hát a gépi fémforgácsolás elég sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de kb. az 50-es évekig gyártottak konzekvensen jó gyalukat.
Előfordul a későbbiekből is, de onnan kezdtek romlani.
A mai új No4-et ha valaki a kezébe fogja, borzasztó igénytelenül gyártott részeket lát.
És igen, már jobbak a kínai klónok (ja, már a STanley is kínai, izé...)
Az asztali fűrészeknél a fröccsöntött műanyag bódéval kezdődik a pontatlanság (biztos meg lehet azt is pontosabban, meg biztos van is, amelyik pontosabb)
Aztán - ami eleve nem pontos - arra elkezdünk rácsavarozgatni dolgokat. Az se lesz az.
De tényleg lehet, ahogy többen mondták, el kell ezt felejteni.
Egyszer csináltam hossztoldott táblásítást, mármint volt benne hossztoldott darab is.
A derékszögű vágásokat nem a Metabo KGS 216 -al csináltam, hanem az asztali fűrészemmel, mert azzal pontosabban tudok vágni.
Ok, ez a metabo mára tényleg olcsónak mondható valami. De kiváló volt laminált padlózni.
Sőt kezeljen jól nagy táblát, vágjon át 20cm vastagságot is, de fulladás nélkül ám, ugyanakkor ha gyufaszálra támad ingerenciám, akkor azt is tudja, ne billegjen, de persze férjen be a sarokba, mert rendes méretű műhely, az nincs, álljon meg, ha belenyúlsz, aztán műszak közben néha főzzön kávét, meg szóljon, ha élezni kell a lapot is.... Persze max 150 rugó van rá, szóval drága ám ne legyen!
Ez szerintem akkor okozna gondot, ha csiszolópapír lenne a gép tetején, de alapból elég csúszós a felülete. Csak azért lesz két emberes a meló, mert a kimenő oldalon fogni kell a lapot. Nem hiszem, hogy a gépet megborítaná.
De miért akarunk mindenáron reménytelen feladatot adni hobbistaként egy gépnek? Kismillió dolgot fel lehet sorolni, amit egy ilyennel nem lehet megcsinálni, de annak mi értelme?
Javaslom koncentráljunk az olyan dolgokra, amiket egy adott géppel meg lehet csinálni és ne találjuk fel a minden feladatra alkalmas, hobbista által elérhető árú gépet, mert bár igény lenne rá, de a megvalósítása sajnos nem hiszem, hogy lehetséges általunk, még ha oldalakat pakolunk is a témával tele :)
Ezt elfogadom, bár attól tartok, hogy ezekkel a "hordozhatókkal" az amerikai "ácsok" (ami inkább az ács meg az épületasztalos egyvelege) sem 3 méteres 2 colos tölgypallót vágnak hosszában, hanem mondjuk lambériát. Arra gondolom tökéletes.
Egyetértek, sajnos, így van. A legnagyobb gond szerintem az, hogy a 400-500eFt-os kategória "helyi" (értsd europa) gyártása megszünt és elment kínába. Onnan meg olyan a minőségi szórás, hogy tulajdonképpen csak konkrét kipróbált gépet lenne szabad megvenni, de ilyen eladóhely nincs.
Ide érkezett meg a laguna legkisebb és most ez a kicsi hammer típus. Ezekre már érdemesnek tartom a gyűjtést ...
Ehhez hozzátartozik, hogy mi alapvetően az amcsi "jobsite" kategóriát tartjuk hobbigépnek, ráadásul finom asztalosmunkára.
Ezek a gépek arra vannak kitalálva, hogy az ácsok a helyszínen tudjanak szabni velük, ezért könnyűek, ezért kicsik, mert cipelni kell.
A mi tipikus munkáinkra a belépő hobbi szint inkább a cabinet saw kategória lenne, ami nagyjából a laguna-nál kezdődik. Teljesen más kérdés, hogy az innen kelet európából nézve ez már baromi drága.
Nekem volt hátsó rögzítés, aztán elhagytam, nem kellett. Az igaz, hogy az első sín, amin a steller csúszik, 50x50x4-es zártszelvény. Ami csúszik rajta, az 60x10-es húzott lapos acélból hegesztett szögvas. Arra merőleges a steller, ami 100x40 gép építő ALU profil, 1 m hosszú. Sztem 7-8 kiló a steller.
Na, még ez is nyílik kicsit, kb 1,5 mm-ert 1 méteren. De csak ha rendesebb erő éri.
Többször előjött már itt a szó ezekről a hobbi asztali körfűrészekről. Nem leszólni akarom senkiét, de amikor pár éve úgy éreztem, hogy a 20-as éveimben hekkölt gépet le kellene váltani, elkezdtem nézegetni, mi van a piacon. Metabo, minden színű Bosch stb. Nem láttam olyant, amiért pénzt adnék.
Mindegyik nyekenyóca részletmegoldásokkal van kitalálva és hát milyen is legyen egy ilyen, amikor mondjuk az egész 23 kg?
Ott kezdődik, hogy kicsik az asztalok. Még ha el is lehet vele vágni rendesen egy 2 m hosszú 50-es pallót hosszában, akkor is mozog az egész gép és rendesen fel sem lehet rá támasztani az anyagot.
A steller meg a többi dolog már csak részletmegoldás kérdés.
A gond az, hogy nem volt és most sem lenne pénzem megvenni egy olyan gépet, ami sztem elég jó. Talán valami régi használtat lelnék előbb-utóbb.
Ezek a kész barkács gépek szvsz annyi kompromisszummal terheltek, hogy nem is tudom...
Ezen így áll az egy oldalon rögzített steller. Mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy látványosan elnyomja a nekinyomottfaanyag (nem az ujjad!) a steller nem rögzített végét?
De ha meg hülye vagy és annyira nyomod, hogy égeted, sír a gép, kanyart vágsz azzal az azért aránylag egyenes lappal, akkor meg is érdemled a végeredményt :)
Ez két különböző dolog. Az, hogy hátrafelé kicsit szélesebb a nyílás, az valóban nem befolyásolja a vágott vastagságot, de ha attól, hogy a stellernek nekinyomod az anyagot, és emiatt távolabb tud kerülni a fűrészlaptól, onnantól garantált, hogy nem tudsz két egyforma darabot vágni.
Pl hogy mennyire komplikált levenni meg felrakni. Vagy hogy a hátsó rögzítés meghúzáskor elhúzza. Vagy hogy emiatt hátul is sín van a gépen.
Személyautóval is kényelmetlen sok láda krumplit szállítani, de azért ezt nem rójuk fel a személyautók hátrányának. És nem is szívesen vennék olyat, ami krumplira van optimalizálva. Sőt, ha választhatok hogy legyen benne üléshűtés vagy krumplisláda előkészítés, az elsőt választanám. Pedig szoktam kruplit szállítani!
Valamikor 2021-ben ennek a környékén volt szó a stellerekről, és akkor kb. az volt a konszenzus, hogy nem is baj, ha a steller kicsit nyílik hátul. Előjöttek akkor estek, amikor a fában levő feszültség miatt szorulás esete forgott fenn. :)
A kétoldali rögzítésnek vannal hátrányai is, amik kevésbé tennék alkalmassá a profi felhasználásra.
Ugyanígy, egy ácsok által használt gérvágónál utálnák az ácsok ha ki kellene fizessék a második tizedesjegyet is a pontosságban.
Nem a hobbista miatt basszák el, hanem pont azért mert a profinak nem kell, és akkor minek. Ha egy fadarabot egy asztalos egyenesen akar látni, akkor meggyalulja a 2méteres asztalú egyengetőn, nem szentségel amiért a körfűrészen a steller nem tizedre pontos. És rönköt nem vág, vesz pallót a telepen.
A gépgyártók meg arra törekednek, hogy a hobbistának pont kevés legyen a gép. Mi a fenének akarna egy hobbista tizedmiliméter pontosan vágni, vagy fél fokon belül. Pedig egy stabil steller-rögzítés kb 3 ezer forintos többletköltség lehet egy gép gyártásánál.
Ez megint az a történet, hogy egy hobbista olyan célokra akarja használni a szerszámot, amire azt nem tervezték. Mert a hobbiműhelybe nem férnek be a célszerszámok, ezért mindent mással kell megoldani.
Amire egy asztalos egy körfűrészt használ, arra az a steller megfelel. De ugyanilyen hogy a drága gérvágó sem tud 90,00 fokot, amit a hobbista elvárna már a 150ezer forintostól is. A képkeretezőnek meg van erre célszerszáma.
A szalag más műfaj, de ott sem igazán értem a stellert, ha egy rönk-ről van szó. Melyik felét nyomod neki minek, merre fog forogni az anyag ? (ha csak nem egy kalodában akarod gatterolni, de akkor meg megint más a téma, mert a kaloda fogja a rönköt, a stelleren minimális erő lesz)
Szóval igen, alapvetően egyetértek veled, valamennyit lehet mozgatni a laguna körfűrész stellerét is (és a szalagfűrészét is), de igazándiból ez talán teljesen mindegy. Az oldalirányú nyomásnak a fűrészlap/szalag előtt kell megtörténnie, mielőtt az anyagba ér (ez tipikusan az 1/3-a, fele a stellernek, ott még elég merev szokott lenni), nem fogod a steller végének feszíteni az anyagot, az teljesen biztos.
Szóval a gyakorlatban jól tud működni az egy oldalon rögzített steller. (legalábbis szerintem, elég precíznek érzem a lagunákat)
Régebben elmentünk egy barátommal Üllőre egy hányend gyártóhoz. Beültünk hallgatózni, és a földön panelszinten összerakott erősítőjéről ment a zene.
A szünetekben rendesen hallható brumm jött a hangsugárzókból. Kérdésünkre hogy "hát ez?" a " nem azt kell hallgatni" volt a válasz. Igen ilyen ez a pop szakma. ;-)
Egyetértek, csak van ez a jelenség, hogy "ha megnyomom az ujjammal és lóg", aztán nekem erről mindig a beszélgetés jut eszembe páciens és orvosa között:
Pár napja néztem az OBI-ban egy kék asztalit, ha jól rémlik, BOSCH volt. Megcsodáltam a steller-rögzítését, hát ha annak nekinyomok egy 18-as rétegeltlemezt, az biztos, hogy nem a beállított méretben fogja elvágni. Nem tudom, ki hogy van vele, de ha a körfűrészlap elejének vonalában megnyomom a stellert oldalra, annak egy tizedet se illene elmozdulnia, ha pontosan akarok vágni.
Egyszer, ha jól emléxem 409 tette fel a költői kérdést: ugyan minek nyomkodod ujjal a steller végét? :) Ha neki is tolod az anyagot, nem a steller végénél fogod, hanem vagy a lap magasságában, vagy felém közelebb, de utána nekem például eszembe se jutna. Még a nem űrtechnikás, precíziós Makita 2712-vel is tudok akár 3 méteres pallót hasítani milliméteren belül (közelmúltban volt is rá példa, gond nélkül ment is).
szerintem értjük, igazad is van, azért cinkelnek a rönkkel, mert körfűrészgépekről van szó.
Nekem a régi, a Felder által azóta már kikukázott megoldású Hammer steller van a körfűrészen. Egy végén felfogatott hosszú alu sín. Vannak hibái, messze nem tökéletes, de teljesen jól használható.
Nem kell feltétlenül nagy rönk, elég ha a végét egy ujjal megnyomod és elmozdul, pedig a szalagnál nincs csak 45cm-es steller.
Persze így sincs gond, mert nagyobb méretnél meg rögzítjük a szánhoz az anyagot amit a nútban vezetünk meg steller nélkül, csak azért egy két végén, vagy középen rögzített megvezető az stabilabb tartást biztosít, mint az egy véges variáns. De úgy látom jobb ha hallgatok, mert rögtön jön a vegyérégitakko.. ;-)
Ugyanakkor fontos, hogy almát, almával hasonlítsunk össze. A régi nagy gépek a maguk idejében megfizethetetlenek voltak háztáji felhasználásra. Ha a mostani új nagygépeket nézzük, akkor bizony azok is megfizethetetlenek és robosztusak (nagy felder, format4 altendorf, martin, nagy scm, nagy robland, stb.)
Mi most itt a megfizethető, vagy a megfizethetőség határán egyensúlyozó új gépeket nézzük (hammer, laguna, bernardo, holtzmann, hordozható gépek, stb.). Ha valakinek ezt a régen minden jobb volt dolgot nem sikerül elengedni, akkor bizony régi nagy gépeket kell venni a használtpiacról, a maguk kockázatával együtt. De azt elvárni, hogy 400-500kg precíziósan megmunkált öntöt vasat kapjunk néhány százezerért, az utópia. Mindig is az volt, főleg régen.
Merevebb, vastagabb, erősebb anyagokat használnak ez igaz, de pl a Laguna el is el is mozdul, ha nagy rönköt nyomsz neki.
A régi nagy gépeken nemhiába volt olyan robosztus öntvényből a steller és a középrögzítése. A mai könnyített, anyagspórolós megoldások azokhoz képest....
En nem vagyok Felder ugynok, de ezen fajtaju korfureszgepeken mar nincs az az elol-hatul rogzit, mint az alsobb kategoriaju hordozhato acsmunkara valo gepeken, amit Mi asztaloshobbira hasznalunk. A laguna sem ilyen, pl.
Cserebe viszont a rogzites es maga a hosszvonalzo merevebb, nyilvan nem olyan merev a vegen, mint az elejen, de nem is ugy kell vagni a munkadarabot, hogy a teljes hosszaban oldalrol neki nyomod a stellernek.
Vasarolni, meg soha nem szabad gepet, hogy nem tudtad megtapizni, ez nekem nagy tanulsag.
Ilyen sufniajtót hajópadlóból táblásítottam, de akár sima deszkákból is össze lehet rakni egy Z-vel. Könnyű megcsinálni, és stabil marad hosszútávon is.
A beltéri polc fa részeit esetleg lenolajkencével, a felesleget jól visszatörve.
Az ajtót valami vékonylazúrral kezelném, a fórumon többünknek jól bevált a Milesi vagy a Remmers , de ezek nem olcsók. Én most a Fénylakk termékekkel próbálkozom, de nincs még sokéves kültéri tapasztalatom.
Ha nincs nagy ajtókészítő tapasztalatod, akkor pajtaajtónak szvsz nem érdemes keretes-fillungos szerkezettel próbálkozni.
De nem tudom milyen. De gondolom ahhoz egy fokkal jobb kellene, nem ennyire puha és vetemedő. Jobb volna szimpla deszkák Z merevítéssel helyett valami keret+fatáblás csak félő, nem tudok olyan csapolásokat csinálni, hogy meg ne lógósodjon saját súlya alatt. (Készen meg nem kapni a kellő méretben.)
"Mivel ez nem fűtött, és téli, csapadékos időben a levegője párás tud lenni, szerintetek mivel érdemes átkenni, ami nem kerül vagyonokba, de azért lehetőleg hosszútávon védi az esetleges nedvesség ellen?"
Ha nem fogja érni közvetlenül az eső akkor kb. mindegy, akár kezeletlenül is hagyhatod, semmi baja nem lesz.
"Továbbá: hamarosan egy új (jobban záródó) ajtót is akarok ugyanerre a sufnira, és a kérdés ugyanaz. Ezt kívülről természetesen érheti csapadék is, akár direktben. (Nem vagyok otthon fafelületek szakszerű és hathatós kezelésében és nem akarok se indokolatlan túlzásokba esni, se alábecsülni a dolgot.)"
Nem minőségi anyagokból (~építési fenyő + 20mm-es OSB lapok) összeütöttem egy jókora polcot (lett vagy 1 mázsa), szerszámok-kacatok tároláshoz, ami egy félig műhely félig kerti tároló funkciójú alsóépületbe fog állni. Mivel ez nem fűtött, és téli, csapadékos időben a levegője párás tud lenni, szerintetek mivel érdemes átkenni, ami nem kerül vagyonokba, de azért lehetőleg hosszútávon védi az esetleges nedvesség ellen? Továbbá: hamarosan egy új (jobban záródó) ajtót is akarok ugyanerre a sufnira, és a kérdés ugyanaz. Ezt kívülről természetesen érheti csapadék is, akár direktben. (Nem vagyok otthon fafelületek szakszerű és hathatós kezelésében és nem akarok se indokolatlan túlzásokba esni, se alábecsülni a dolgot.)
Arról beszélt valaki a gödöllői kastély felújítása kapcsán, hogy az épületnek milyen mostoha sorsa volt. Amikor az oroszok annak idején bevonultak oda, egyik baka kifűrészelt egy tartógerendából egy fél méteres darabot, és azzal fűtöttek. Jött egy tiszt, jól lecseszte őket, és megtörtént a javítás: egy másik baka hozott egy odaillő darabot, és 2 ácskapoccsal beillesztette a helyére. Valamiért ez jutott eszembe erről. :)
Ezzel én is így jártam, aminek kicseréltem a törött részét rétegelt lemezre, eltört máshol. Vannak belőle jobb-rosszabb szériák, de én biztosan nem veszek többet.
Többen írták, hogy a merülő milyen praktikus, és gondoltam, jó lenne egy vágólap alá, hogy kisebb dolgokhoz ne kelljen a gérvágót használni. Első képen az eredeti dizájn, talpakat terveztem rá hogy le lehessen szorítózni (ezt végül feleslegesnek éreztem) és 10 centi magas puffereket a sínnek. (A gyakorlatban kiderült, hogy a TS55 motorja túllóg a sín hátsó peremén, ezért azokat 2.5 centisekre kellett cserélni. Deszkákat rá lehet tenni hosszában, keresztben és 45 fokban is, egyetlen hátránya, hogy a sínt a másik végén is alá kell dúcolni azonos vastagságú anyaggal, hogy ne billegjen. (Hosszában elvileg a lapon túllógó deszkákat is lehetne vágni, de ahhoz süllyeszteni kellett volna a csavarokat hogy garantáltan ne billegjen semmi. Na majd a 2.0 verzióban.) A bútorlapot 2-3 mm mélyen bevágtam, hogy jobban lássam hová esik a vágás, de színes bútorlap helyett lehet húzni egy festékcsíkot a fára és abba belevágni, az ugyanolyan jól látható. Az alsó lécnél a pufferen túli részt lehagytam, hogy ha 45°-ban vág az ember, ott túl tudjon lógni a deszka. (Alap: 40x60-as bútorlap, 10x40-es bükk lécek, pufferek 40x40-es fenyő, 25mm magasan. (A TS60-nak tudtommal már nem lóg túl a segge, abba mehet a 10 centi magas puffer, és akkor vastagabb deszkák is mehetnek a sín alá.)
Nem az elektronika hangját hallod? Jellegzetesen csörömpölő hangot ad, teljesen normális. Tipikusan indulásnál jelentkezik leginkább. Nem tudom az enyém kb 18 év alatt mennyit mehetett, sokezer órát az biztos! Voltak évek, amikor napi szinten, nagyon intenzíven volt használva de semmi baja a csapágyaknak - illetve semminek. Kb elnyűhetetlen mint az excenter csiszolója. Hobbi szinten örök élet meg egy pici.
Azért a Piher hasonló gyorsszorítói elvileg 150Kg erőt bírnak. A Parkside meg biztosan nem, ki van zárva, hogy tudnék akkorát szorítani, mégis sorban eltörtek. Azóta én sem veszek belőle többet, akármilyen feladatra is szánják.
Ha naponta egy órát spórolsz vele, és vam két alkalmazottad, akkor 1 év alatt visszahozza az árát. Viszont ha egyszer kiugrik a helyéről, akkor az egész brigád kezét levágja... Brutális egy szörny.
A gyorsszorítónál azokra az egykezes pumpálósokra gondolsz? Szerintem annak rossz a szorító elnevezése. Az arra való, hogy - ésszel - összefogjál vele két darabot, amíg csinálsz vele valamit. Azzal erősen szorítani, aztán csodálkozni, hogy eltörik, hát... nem jó.
Ne is mondd. Én is mindig megfogadom magamban, hogy néha veszek 1-2 darabot, de mikor meglátom, hogy egy 400-as 6000Ft, valahogy elmegy a kedvem. És már a parkside-os gyorsszrítóim is kezdenek kopni, mindig eltörik egy.
Szia! Milyen deszkát? Építési szőrös fenyődeszkát flex-szel vagy kézi szalagcsiszolóval csináltam eddig, egy ilyen gépre felfektetni szerintem macerás, és könnyen bebillen, ami csúnya nyomot fog hagyni.
Részemről a remmers-t ismerem, ebből használtam a vizes és az oldószeres lazúrt is. Nagyon jó cuccok, de csak kültérre használnám, illetve a színválaszték sem olyan nagyon nagy, szóval valószínűleg nem ez lesz a kedvenced :)
Trinát unitop . Nem olcsó, de nagyon könnyű vele dolgozni, bárhol, bármikor bele tudsz javítani. Ha gondold, teszek fel képeket. Bármelyik festékre igaz, az alapot tisztességesen elő kell készíteni. Szinte bármilyen színt kikevernek belőle, nagyon kiadós!
Annyi van, hogy a kültéri olajfestéket nyugodtan felkenheted beltérre is, nem lesz mérgező. Ez az egyik.
A másik pedig az, hogy a Bauhausban nem csak falfastéket kevernek színre hanem valami mást is, talán pont olajat, és ott van a falon a többezer színes színskála, kiválasztod melyik szimpatikus és arra szinezik a bázisfestéket. Egy telefont előre mindenképp megér.
Ha a miénk így tudna vágni, bőven kiegyeznék vele. :)
Az a durva, hogy használtan vettük, úgy hogy a régi tulaj is saját maga építette, és parkettázásra használta. Amikor megnéztem nem is értettem ezzel hogy tudott egyáltalán vágni. Most hogy új kerekek, bandázs, szalag van rajta és meg lett erősítve a váz, illetve (remélhetőleg) szögbe rakva, nem lehet vele egy egyeneset vágni...
Mindenképp teszünk egy próbát, aztán ha végképp nem megy akkor jó lesz darabolásra tűzifához... Én meg veszek Makitát vagy Metabot.
Jön hozzánk 5 db beltéri ajtó. Nem akarom a gyártóval lefestetni, mert egyrészt nem tetszik a színskála, amire festenek, másrészt még pontosan én se tudom a színt, harmadrészt kb 250e ft-ért fújnák le az 5 ajtót, annyiért meg eltologatom 2 napig a lazúr hengert és abban már van tapasztalatom, hogy kielégítő eredményt ad.
Igazából valami kékesszürke szín az elképzelés, de azért inkább kék. Nem olyan görögösen kék, de nem is olyan szürke, amit ha nagyon akar, kéknek is láthat valaki.
De hirtelen nem is tudom, milyen festék lenne erre jó.
Olajfestékkel szívesen festeném /eleve elengedném a tömegtermék lazúrokat, amiket mindenhol lehet kapni, részben a szín miatt/, de gyakorlatilag alig találok olakfestéket, amit igen (pl Tikkurila) abban egyértelműen kültérre ajánlják az olajfestéket és hát azért ezeket az ajtókat mégiscsak a lakásban fogjuk nyalogatni, szóval azért az lényeges lenne, hogy ne legyen nagyon mérgező a már megszáradt festék, de erre nézve a gyártó nem ad támpontot.
Nem akarok olyan romantikus dologgal bíbelődni, mint tejfesték, mert azért az meg érzékeny a vízre (használtam régebben már) és amúgy is 1000 réteget kell felkenni.
Régebben festettem hengerrel Milesi XGT-t, ami tökéletes lett, 10 év után is az adott helyen, de sztem abban sincs olyan szín, amit elképzeltünk.
Utolsó próbaként én csak megpróbálnék egy normális szalagot, persze a gép leellenőrzése után: kerekek ütésmentesek-e síkban vannak-e stb. felteszek ide pár képet az én gépemről amit újszerű állapotban vettem egy topiktárs fb találata alapján. A gépen egy még eredeti gyári Metabo szalag volt, vékony anyagot egész jól vágott de látszott, hogy már kopott. türelmetlenségemben nekiálltam megélezni, és kihajtogatni. Éles lett, de ugyan azt produkálta mint a Te géped, dobálta a szalagot és sem steller mellett, sem szabadkézből nem lehetett egyenesen vágni. Mikor elbaxtam egy kisebb rönköt elmentem és vettem rá egy Makita LB1200-ra való 16mm-es szalagot és csoda történt...
mert amennyibe idáig került, már egy gyárit is vehettem volna...
Nem akartam én írni. Elméletileg nem lehetetlen persze, hogy egy ilyen, össze-vissza reszelgetett kisipari gép egy ilyen bizonytalan eredetű szalaggal működhet jól, de szvsz ezek inkább rönkdarabolásra valók, mint asztalos munkára. Látod, itt is kismillió szempont szóba került, ezek mindegyikének klappolni kell, hogy pontosan, szépen dolgozzon, pl steller mellett is tudj vele vágni.
Annyi remény még lehet, hogy megfelelő technikával meg lehet tanulni a félrehúzó fűrész mellett is valamelyest egyenesen vágni.
Én őszintén sok sikert kívánok a beállításhoz, de a te tapasztalatod alapján is jobb ötletnek gondolom egy kipróbált, használt gyári beszerzését asztalos igényű munkához.
Igen, köszi, ismerem, még az is megfordult a fejemben, hogy csinálok egyet, de -. ahogy írod - egy rönkért nem érte meg.
A másik, hogy ez a megoldás, ill a nagyobb testvérei is bitang láncfűrészt igényelnek a vágási pozíció miatt.
Azért is osztottam meg a tapasztalatomat, hogy a már mások által is linkelt legyezős, orral piszkálós módszer tényleg járható út, még ha nem is tökéletes/többet kellene gyakorolni.
Néhány éve itteni kolléga tette ezt be ide, amikor házilag gyártott acél-kontra fa vázas szalagfűrészről beszélgettünk.
Ő tudja, mennyire vált be, de az biztos, hogy elég brutális, pedig viszonylag kicsi kerekekhez készült.
Ez a forma alapvetően kiküszöböli egy részét a hegesztés ártalmainak (nincs olyan része, hogy valahol egy egyenes darabba oldalról toldás menjen), de még ezzel együtt is nagyon precíznek kell lenni mind a szabásnál, mind a hegesztés előkészítésénél és magánál a hegesztésnél
A jó szalagfűrész régebben öntvény vázas volt, mostmár azért a nagy szilárdságú szerkezeti acélok korában a gyárak képesek sajtolt lemezekből csodákat létrehozni - azért egy autó szerkezeti elemei sem kisebb dolgok, mint egy szalagfűrész, sőt-, de az egy kicsit más dolog, mint az otthoni hebrákolás.
Ezért, ha egyszer az életben még szalagfűrészt készítek - ez igazából nem túl valószínű -, akkor az inkább ilyesmi lesz:
Úgy tudom, hogy szinte mindent állíthatóra csinált rajta. Nagyon remélem, hogy sikerül majd jól beállítani, mert amennyibe idáig került, már egy gyárit is vehettem volna...
Itt nem a túlbiztosításról van szó, hanem arról, hogy a kerekek síkjai nem térhetnek el egymástól*. Ez el sem tudom képzelni**, hogy egy házilag hegesztett szerkezettel hogy lehetne megoldani (eleve vetemedik a fém a hegesztésnél)
* Mármint vízszintes mentén. Függőlegesen nyilván eltérhet picit (felső kerék "bólintása"), pont azzal állítja az ember a szalagfutást.
** El tudom képzelni, állíthatóra kell csinálni a rögzítést, nem tudom ez megvan-e itt. A saját szalagfűrészemen egy elég komoly mechanika tartja a kerekeket, jó sok és erős csavarral rögzítve.
Nekem ez a szalagfűrészes téma mindig kicsit ellentmondásos volt, még úgy is, hogy volt nekem saját, amit egy darabig használtam is.
Nálam minden hiba kijött szerintem, ami kijöhetett. Ezért úgy gondolom, hogy egy szalagfűrész váznak atom-csavarodásmentesnek kell lenni, vagy valami hasonló.
Ellenben láttam vidéken olyan kotványokat, amivel akár évtizedek óta fűrészeltek és jól, pedig sokkal rosszabbul néztek ki, mint az enyém, ami meg sose volt jó.
Így hát nem tudom, hol az igazság, csak azt, hogy az enyém váza tekeredett és ez látszott az eredményen is. Sok javítgatás után jelentősen csökkent ez a hajlama, de volt annyi más baja, úgy gondolom, főleg az alsó hajtott keréknek, hogy jó mégse lett.
Ha még nem kérte el senki a láncokat én igényt tartanék rájuk. Passzol a STIHL MS 211-emhez. Természetesen nem ingyen. Az adatlapodon a küld gombra kattintva nem csinál semmit, ezért szennyezem a topikot itt. E mail címem publikus kérlek itt jelezz vissza, a bp-i átvétel nekem O.K. Köszönöm
Erről jut eszbe, hogy a múltkor vettem a kis 35cm-es elektromosra 2 rossz méretű Oregon láncot akciósan.
Ha valaki tudja használni, postaköltségért szívesen elküldöm, Bp-en átadom. Csak kibontva volt, használva nem, egyiket próbáltam feltenni, aztán rájöttem
Semmi különös baja nem lett (Oregon lánc), pici, üzemszerű csorbulások voltak csak. Én mindig áthúzom reszelővel egyébként pár tankolás után, szeretem, ha éles.
A kővel, földdel nekem is nagyon rossz atapasztalatom. ha tudom előre, hogy tuskót, gyökeret kell kidzsuvázni, arra egy öreg láncot szoktam feltenni.
Tkp. azért érdekel, hogy mennyire vágta gajra a fűrészlapot? Mert régebben gyakran vágtam fát láncfűrésszel és az volt a tapasztalatom, hogy a kő (a gyökér környékén vágva) kb. azonnal kinyírta a láncot. Egy érintésre is. Hamarosan vettem egy kézi élező szerszámot (reszelő és iránytartó sablon, satuba fogható), mert minden kő miatt új láncot venni nem látszott jó bulinak...
Azt hiszem sok mindent át kell nézni a fűrészen, ha legközelebb haza jutok.
Nem fűrészgépeket szokott építeni a lakatos, aki csinálta, de nagyon sok mindent csinált már nekünk és mindig arról volt híres, hogy túlbiztosította a szerkezeteket, amit épített. Lehet, hogy az első, amit nem... :(
Ezek után nem hiszem, hogy náluk fogom megvenni a lapot, mert leszerepeltek előttem szakértelem szempontjából, ha ilyen vastag lapot ajánlottak.
35mm széles a lap amúgy, nem tudom, hogy egy rönkvágó lapnál ebben a szélességben vékony lenne-e amúgy a 0,6-os vastagság. De azt is megértem, hogy nem túl nagy a 400-as kerék rönkvágáshoz. Viszont én is vastagnak tartottam az 1,1 mm-t.
Az 1.1 rettentő vastag. Kerék átmérő 1%-a az ökölszabály, a 0,6 ebben a esetben tolerálható eltérés, de az 1.1-es lap túl merev, sokkal előbb eltörik keresztben.
Nem állítom, hogy erről van szó, de egy rosszul tervezett v gyenge zártszelvény vázat el lehet tekerni, amikor megfeszítjük a lapot. Aztán vágás közben az melegszik, nyúlik, kicsit ráfeszítünk, oszt fut a szalag szabadon két percet, visszahűl valamelyest, még jobban megfeszül és már el is tekerte a vázat.
A bandázs felragasztása is elviheti a kerék egyenletességét. A bandázscsík végét én nem merőlegesen vágtam el, hanem kb 60 fokban, így az illesztésnél nem keletkezett lépcső.
Akkor ha legközelebb haza megyek minden szempontból meg kell vizsgálnunk.
Ezt a fűrészt használtan vettük, és úgy lett felújítva.
Remélem nem a kerekekkel van valami, mert azt úgy vettem, újonnan.
A vázat meg lakatossal csináltattuk, hogy mindenhol derékszögben legyen. Szétvágta szinte darabokra és újrahegesztette, meg persze tett hozzá még egy kis zártszelvényt. Első körben arra gondoltunk, hogy túl könnyű a váz, és lehet, hogy attól berezonál, és ezért nem fut egyenesen a szalag.
Ki kellett vágnom a beteg diófánkat :( Nagyon köszönöm a fórumtársnak a felajánlott segítséget a fűrészmalommal, de végül egy darab, nem túl egészséges rönk miatt nem láttam indokoltnak a nem kis macerát .
A kb 2,6m x kb 30cm-es törzset egy olcsó kínai láncfűrésszel, kézből gatteroltam föl. Nem volt vészes, bruttó 4, nettó kb jó 2 óra munka lehetett (szünetek zápor, benzinkút, stb miatt). (Az egész fakivágás, felaprítás, gatterolás, rendrakás megvolt egy szűk nap alatt.) Egyszer csináltam már ilyet, de sokkal kisebb rönkkel.
Tapasztalat: nem ördöngősség, bár nyilván nem lett gatter minőség. A vágásvonalat próbáltam kicsapózsinórra ill maszkolószalaggal és festékspray-vel is felrajzolni, egyik sem volt túl sikeres, végül inkább szemre vágtam. A legjobb talán vezetőléc szegelése a rönkre, de ez sajna vágásonként maga is áldozatul esik :)
Érdemes rendszeres ékelni, hogy ne zárjon rá a lapra, hagyni a fűrészt dolgozni, nem kell erőltetni és a tervezett méretre bőven ráhagyni. Úgy gondolom, gaterral/malommal kijött volna még egy szelet, a 3 helyett 4 palló. Nem ment olyan jól, mint a bennszülött srácnak a YT-on, de végül elégedett vagyok. Nem éreztem különösebben veszélyesnek sem akciót.
Első körben levenném a szalagot, és kézzel megforgatnám a kerekeket, ellenőrizném, hogy nem imbolyog-e, illetve nem üt-e. Odatámasztasz a kerék elé valamit, hogy épp ne érje el a felületét (bandázst), és kézzel pörgetve nézed, hogy végig sík-e. Ha elég vastag a parafa, akkor csiszolással felszabályozható. Az alsó kerék az egyszerűbb, a felsőt valahogy meg kell pörgetni.
Vannak ilyen "mesterek". Addig nekem is megvolt, hogy magam csináltam a gépet (22 éves forma koromban, szóval a jelenleginél "kicsit" kevesebb tapasztalattal), nyeklett-nyaklott rázkódott, és akár, a legritkább esetben még egyenesen is tudtam vele vágni. De nagyrészt nem.
Már vagy 15 éve eladtam, mert csak rozsdásodott az udvaron és valaki még így is adott érte egy kis pénzt.
A legnagyobb baja az volt, hogy az alsó kerek vas öntvény volt, vagy 26 kg és az rázta az egész kócot. Nem volt kiegyensúlyozva és nem is nagyon tudtam, mert tengely irányban is rázott, valami "nyolcas" is volt benne.
Eddig matt volt, az lett kidobva. A fényes nekünk jobban tetszik mert elegánsabb és könnyebb takarítani is. Eddig csak a bútor olyan egy misi körül van, de úgy gondolom hogy ez az a szint, ahol már nem szabad hogy eltántorítson még pár százezer, mert nagyon sokáig fogjuk nézegetni és nem akarok minden egyes alkalommal bosszankodni.
Ha jól látom, a kerekeid parafázottak. Nagy valószínűség szerint valahol valamelyik, vagy mindkét kerék parafázása sérült, ez az oka annak hogy jobbra balra kajmol a szalag, de lehet az oka annak is, hogy nehéz beállítani a szalagfutást. Viszont ettől még egyenesen kellene tudnia vágni. (Nekem volt olyan lapom, amit gyárilag szarul sajtoltak, így íves volt, baromi nehéz volt úgy kihajtogatni, hogy viszonylag egyenesen lehessen vele vágni. De, az elferdülő vágás többségében a rossz hajtogatás eredménye.
Az egyenletes hajtogatáshoz dobj össze egy ilyen egyszerű készüléket. (már ha sikerül a képet betennem)
Én akkor pont hogy nem fényeset tennék oda, hanem a legmattabbat, ami csak létezik. Ami kicsit sem tükröz, az nem zavarja a szemet a rossz tükröződés miatt!
A video végén elkapod a kamerát, így nem lehet sokáig nézegetni, de lelassítva a lejátszást elkapható, hogy amint kiér a lap az anyagból, legalább két millimétert tulizik oldalra az a szalag.
Pontosan ez az amire rámutattál! Épp most akartam feltenni képet, de ti tökéletesen megoldottátok helyettem. :)
A vicces az egészben, hogy ez pontosan azért zavar, mert már romlik a szemem és ez a homályosság, rossz tükröződés még erősíti is a rossz látásom érzetét. Na és természetesen baromira belerandít az összképbe.
A lapot mindenképpen helyre kell hozni, viszont a kerekkel is játszani kell. Ez esetben lehet, hogy nagyobb a baj, mert a rajta lévő fűrészlapot "csak" ilyen kerékbeállítás mellett nem dobja le. Másképp állítva valamelyik irányban elmászik a szalag.
Steller mellett most nem lett próbálva a vágás, csak szabad kézből. De legutóbb úgy sem lett egyenes a vágás.
"Sajnos még mindig nem lehet vele vonal mellett egyenesen vágni."
No, csak most tudok reagálni, de a többiek eddigre már leírták a bajokat.
Úgy látom nem vagyok egyedül azzal az észrevétellel, hogy aki vágta nem igazán akart (tudott?) korrigálni vágás közben. Ugyan nem látszik a bal oldala a deszkának, de videó alapján úgy gondolom nem párhuzamvezető mellett vágtátok. De még ezzel a szabadon is rettenetesen járó lappal is lehetne jobban a vonal mellett vágni - kis gyakorlattal. Az más kérdés, hogy ahogy szabadon jár, már abból látszik hogy a vágáskép az iszonyú lesz, de a vágásvonal lehetne közelebb is a felrajzolt vonalhoz.
De igen, ahogy a többiek leírták: az a minimum hogy fűrészlapot ki kell igazítani/igazíttatni. Fűrészlap vezetőt közelebb állítani. Kerékfutást/bandázst csekkolni. Ahogy az a lap szabadon járva libegett, az azért elég rettenetes .... Szerintem ott minimum a bandázzsal baj van, mert azt nem tudom elképzelni hogy az alsó/felső kerék ennyire egyenetlen ("excentrikus") legyen.
Korábban írtam, hogy miután felhívták a figyelmem rá, hogy sz*r a alap, én magam próbáltam kiegyengetni. És most végre, sokadik nekifutásra meg is találtam a posztot. Ez az "egy jobbra -> egy egyenes - egy balra" mintát követné, és az "egy balra" fog volt sokkal jobban kilapulva, mint a "jobbra" fog - logikusan, mint a legtöbb lapnál, hiszen az néz a kerék és bandázs felé. Ahogy ott is leírtam: talán nem a legszakszerűbb módszer, de valamit lehetett javítani a történeten.
"mond el mi a gond esetleg az elobbi fotot is elkuldheted."
Magánvéleményem, hogy mivel minden harmadik fog van kihajolva, (ha nem is ennyire látszik, de sejthető az árnyékokból a többin is), ez a szalag már futott a másik oldalánkeréken, és az hajtogatta vissza az egy jobbra-egy balra-egy tisztító-ból a "jobbra"-t.
Borzasztóan jár a szalag, eleve van benne 2-3mm játék. A videó elejét nézd, ennek teljesen egyenesen kellene haladni, semmi kacsázás.
A "szalagvezető" sincs jól beállítva, ennek pár tized mm-re kellene lenni a szalagtól (de jelen esetben csak max kényszeríteni tudná a pályára, annyira rosszul jár az egész)
Megkockáztatom, hogy nem csak a fogakkal van baj, hanem a kerekekkel is (nincsenek jól beállítva). A rosszul hajtogatott fogak el tudják vinni a vágást, de az üresen futást nem kellene ilyen szinten befolyásolniuk.
Amikor annó megvettem a szalagfűrészt, akkor nekem is valami hasonlót csinált és szó nélkül kicserélték az egészet. (értem hogy ez házibarkács gép, de valami itt nagyon-nagyon nem kerek)
Sajnos nem néztem végig az egész szalagot csak egy részét, azon nem láttam ezt, de így már én sem csodálkozok rajta. :(
Van egy pár rönk otthon, pl. cseresznyefa. Azokat szeretnénk felvágni deszkákra, és nem mertem lapot rendelni hozzá, mert azt hittem a fűrészgéppel van a gond.
Ezt a lapot ajánlották hozzá. Remélem ez gyárilag jól lesz majd hajtogatva. És passzol a géphez is.
Milyen jó, hogy nem vagyok ilyen igényes, és nem is érdekel a bútorlap. Eddig ez nekem nem tűnt fel, a gyerek lakásában sem. Szerintem ez 20 centiről már nem látszik, főleg ha nem csillog éppen benne valami fény. Az ilyen fényes lapoktól meg amúgy is még távolabb tartom magam, mint a többi bútorlaptól. Persze ízlésekről még csak nem is beszélgetünk. :)
Létezik magasfényű fehér front tükör felülettel. Az ára is olyan. Mondjuk nem tudunk semmit. Nem tudjuk mennyi kell, mennyit szán rá, mennyire igényes arra hogy olyan legyen amit elképzelt, mennyire kompromisszumkész ha nem talál vagy nem fér bele a keretbe. Nem tudjuk mennyire volt szar az előző (láttunk azért pár olyat ami alól szinte átütött a farostlemez), tehát nem tudjuk minél kell jobbat találni. Nem tudjuk hol van, hogy esetleg szabászatot ajánljunk ami bevált. Csak annyit tudunk hogy fehér frontot keres. Ja meg még azt, hogy mindjárt este 7 óra. :P
A kisfiam lakásába terveztem venni fényes fehér bútorlapot, mert az előző lakó olyan bútort hagyott itt. Ehhez csináltam egy fényképet a lapszabászatban. Ezen van egy fényes fehér lap, ami olyan, mint ami nekem kéne, de láthatod mellette, hogy van ugyanilyen fényesből másik árnyalat is. És még ki tudja mennyi hasonló, csak arról nincs képem. Meg szerintem azt is láthatod, hogy így egy monitoron keresztül nem lesz egyszerű eldönteni, milyen is lenne az ideális. Ráadásul ez itt egy elég nagy fénykép, ha keresgélsz netes katalógusokban, ennél kisebbek alapján kéne döntened.
Szóval hallgass az okos szóra, és gurulj el egy lapszabászatba, ahol élőben választod ki az igazit. Esetleg elvihetnéd a háztartási döntéshozó belsőépítészt (vö. asszonypajtás) - ha van nálatok olyan. :). Még mindig sokkal-sokkal jobban jársz időben, pénzben, bosszúságban, mint ha az sem lesz jó, amit így félig látatlanban kiválasztasz.
Első körben én feltenném a kérdést mit jelent a "környékünkön nincsen lapszabászat". A szomszéd 3 utcában? Vagy a faluban/városban? Esetleg egész B-A-Z megyében? Vagy 100 km-es körzetben? Egyáltalán hol van az a környék?
Mennyit tervezel költeni a frontra? mert én bozony annak a 10%-át simán részánnám arra, hogy elmenjek valahova és megnézzem, mit is fogok (ismét) venni.
Van sok partnerük az országban, oda terítőjárat viszi a rendelést.
Ennél egyenletesebbet, simábbat szerintem nem nagyon találsz.
Vastag akril réteg, annyira, hogy később akár polírozható is.
Hátrányuk, hogy átvételnél egyesével át kell nézni rendelést. Még nem tudtam tőlük úgy elhozni anyagot, hogy ne lett volna hiba. Rossz élzárás, foltos akril stb.
Szerencsére javítják, de az újabb 1-2 hónap várakozási idő.
Most megnéztem két színmintát, az AGT 601 HG és a Gizir 6010 sem tűnik opálosnak, narancsosnak, de csak megér pár ezer Ft útiköltséget, hogy valahol megnézd élőben, mert aztán megint nem fog tetszeni. De megcsinálják festettből is nagyon fényesre jó pénzért.
Nem, nem pólus nyomott, csak épp nem tökéletesen fényes. MDF alapú, ha jól tudom Kronospan gyártású. Az asztalosunk hozta a gyári mintát, amin kicsiben nem látszott ez a hiba. Sajnos a környékünkön nem igazán van lapszabászat, ezért érdeklődök, mert valószínűleg neten keresztül kell újat rendelnem.
Melyik bútorlap a legfényesebb, legfehérebb? Mert új konyhabútort csináltattunk, de rosszul választottuk meg az ajtók anyagát, ami csak a kész szekrénynél, a fóliák lehúzása után derült ki. Opálos, épp csak nem narancsbőrös. Most újra akarom szabatni az összes ajtót, de valami szuperfényes bútorlap kellene.
Szerintem ne a víz lesz itt kérdéses, hanem, hogy mi ragad meg a tungolajon hosszú távon. Amúgy meg pont polifoammal akarod ami szívja és magában tartja a vizet?
Röviden: Tungolajjal kezelt fenyőre szerintetek mivel érdemes felragasztani a polifoamot? :D
Hosszabban: Adott egy tungolajjal lekent stafni, ami burkolólappal borított teraszon van lefektetve. Ez alá szeretnék polifoamot tenni, hogy a fa ne (nagyon) érintkezzen a teraszon elfolyó vízzel, és így tartósabb legyen, Felülről nem kap vizet, csak a burkolólapok felszínén elfolyó vízzel találkozhat. Ha lehet, nem szögelném, hanem ragasztanám, csak nem tudom, mi lenne a legjobb ragasztó. Szerintetek?
A felület csiszolva, égetve, csiszolva, színtelen teak olajjal kenve.
Kerekeken áll a takaríthatóság miatt.
A felső rész külön szerkezet abban van a blum aventos HK vasalat, végül nem reszkíroztam, ráütődőre csináltam.
Fiókok:4 db 550 mély strongbox.
1056 széles,
Csak úgy érdekesség kedvéért: 3 táblából kijött, a hátfallal együtt az anyagár nagyságrendileg ~90e, a vasalatok ára 80, mindenestül kb. 175e.
Először morogtam magamban, hogy ennyiért még én sz...pok is vele , de aztán megnéztem, mennyi lenne az Ikeából egy ekkora térfogatú, ennyi vasalatú szekrény, és bizony a 300e körül lenne. Meg nem nyugodtam, de legalább nem akartam felgyújtani... :-)
Hány pánt van rajta? Ha kettő, akkor tokon az alsót csavard kijjebb egyet. Ha három, akkor az alsón kettőt, a középsőn egyet. Ha ezután a kilincs felöli oldalon már jól csukódik, nézd meg, vállalható-e a zsanér felöli oldal.
Első sorban mérni. Hogy mi egyenes, mi függőleges, és mik nem azok. A lap és a tok mindkét oldalán. Meg esetleg az ajtólap szélességét alul, középen, felül. Ha kiderült, hogy hol van a hiba akkor el lehet dönteni, hogy a pánton kell-e/lehet-e állítani, vagy gyalulni valamiből, és, hogy az mi legyen, a tok vagy a lap.
Van egy beltéri fenyő ajtó becsavarós ajtópánttal, ami nem csukódik rendesen. Az alja előbb éri el a tokot, mint a teteje. Be lehet csukni, ha erősen megnyomjuk, de feszül.
A tok és az ajtólap függőlegesnek néz ki. Mintha a tok alsó 20-25 cm-es része állna előrébb.
"Ahhoz, hogy felefelé kicsússzon, az kellene, hogy emeld a kapu végét, ami azért ritka."
Csináld meg magadnak félbevágott rudakból és lepődj meg....
"De be is lehet ereszteni a függőlegesbe, és akkor már felfelé sem csúszik ki. "
Ezt írom már vagy 10 hozzászólás óta. Ha egybe van eresztve akkor a húzásra sem csúszik ki, a két megoldás egyenrangú. Ugyanúgy és ugyanaz az állandó erő tartja egyben
Ahhoz, hogy felefelé kicsússzon, az kellene, hogy emeld a kapu végét, ami azért ritka. És az előző képen az andrás nem volt rögzítve, a két függőleges tartotta a helyén. De be is lehet ereszteni a függőlegesbe, és akkor már felfelé sem csúszik ki.
Az ilyen ácsszerkezeteknél szerintem az a lényeg, hogy ahol lehet, az állandóan ható erők tartsák egyben.
De lehet és valószínűleg úgy is fogja csinálni, és ha a saját rajzod megnézed akkor felfelé az átlós ki fog csúszni. Mi is tartja ott? Ja, a csavar. Megőrülök, már megint a csavar veszi fel a terhet :P
és persze lehet úgy is hogy mindent összefaragunk és csapolunk de akkor meg vissza az egyes pontra, hogy az összecsapolás esetében a csap veszi fel és mindegy az irány.
Még mindig ott tartunk, hogy körtével akarod az almát megerőszakolni. Elég egyértelműen leírta: "Jó jó, de itt hosszára kettéfűrészelt, nem teljes rönkökről van szó. Olyan15cmes átmérők vannak kettévágva."
Nemrég csináltam meg újra a kertkapumat. Igaz, nem fél rönkből, hanem deszkákból, de az andrás az terhelésre pont a két függőleges közé feszül be, mivel azzal van egy síkban.
Akkor is a csavarok vannak terhelve ha kifelé néz az átló. Félrönkökről beszélünk, nem KÖZÉ fogja tenni, hanem RÁCSAVAROZZA (szegeli). Csavarokkal és szerencsés esetben átlapolással. De ha átlapolással rakja akkor mindkét irányban arra rakná, szóval akkor meg a húzott esetben sem a csavarok vannak terhelve.
Örülök, hogy ezt bemásoltad, mert elég végignézni, és nem csak az első 20 másodpercet - és nem kell másik videót keresnem az is jó amit te magad linkeltél. Innentől van az amiről beszélek.
Ha a zsanér oldalon van felül az átló, ahogy a rajzon, akkor a csavarok viselik a terhelést. Ha a zsanér oldalon alul van, akkor fa a fán ütközik, a csavaroknak csak annyi a dolga, hogy ne essen le.
229264-ben leírtam, hogy miért nincs nyomásra terhelve, leginkább semmire. Egy háromszög ami az egyik csúcsán van megfogatva -> tud billenni. Egy téglalap aminek az egyik sarka kapja merőlegesen a terhelést, tud paralelogramává deformálódni.
Azt kérem, hogy ilyen szinten legyen megindokolva miért jó ha az átlós fa alulról a zsanértól indul és középen fent végződik, és nem fordítva ahol a stabilitást maga a geometria adja.
Az alap hozzáállás hogy az átlós cucc nyomásra legyen terhelve, mert egy merev fa. Ha húzásra terheled és kiszopósodik a luk, akkor lógni fog az egész.
A rajz azért olyan, mert esztétikailag jó ha a zsanérnál magas, középen meg alacsony. Meg nyomatékilag is van előnye. Ha a zsanérnál lenne alacsony, és középen magas, jobban terhelné a felső zsanért.
Sziasztok,azután érdeklödöm,konyha pultot szeretnék,összeilleszteni,és a marót valami sablon féleségbe rakják,és az vezeti meg a vágàst,Hogy mind a 2 lapon ugyanolyan legyen ,Hogy az illesztés jó legyen.na én ezt a sablont keresem,hol tudom olvsón beszerezni?
Az andrást pont fordítva, mint a rajzodon, és ott bizony csapolni, hogy a fa nyomja a fát, ne a csavar legyen terhelve. Ha csak egy centit szedsz le a felületből, már az is sokat számít, de ha félbe van vágva, akkor kézi körfűrésszel a kíván mélységben beirdalod, és egy vésővel letisztázod. Nem kell tökéletesen feküdnie.
Jó jó, de itt hosszára kettéfűrészelt, nem teljes rönkökről van szó. Olyan15cmes átmérők vannak kettévágva.
Azért gondoltam az egyszerűség jegyében a két függőleges sík felületére a két vízszintest is a sík felületével simán rácsavarozni. Lehet hogy hülyeség az elgondolás. Az átlós andrásra kellene valami ötlet. Azt kellene becsapolni, csak kérdés melyik oldalra?
Ha a felső zsanértól a lengő aljáig megy akkor az átló, az alsó vízszintes deszka és a függőleges egy háromszöget alkot ami két ponton van fogatva és így nem tud a vége lefelé megnyaklani.
Ha a másik irányban van, akkor ennek a háromszögnek csak egy fix pontja van, és tud lefelé billenni. Amit elvileg a felső vízszintes rúd megfoghatna de nem fog mert az egy téglalap , ami tud lefelé paralelogrammává válni.
"Ami még kérdés az a csapolni vagy nem csapolni? Illetve hogy hogyan?"
Én biztos csapolnám, az nagyon sokat javítana a stabilitáson. Jó, nem íves aljúra a fészket, de .. kb így. OK, melós... de tuti nem kéne a havert hallgatni 5 év múlva hogy lenyekkentek a kapuszárnyak.
Amikor síkban vannak a deszkák, akkor van jelentősége. Egyszer húzott lesz az átlós elem, egyszer meg nyomott. A húzott elemben a kötőelem adja át az egyik fának a másikra a terhet, a másik esetben a kötőelem csak arra kell, h ne mozduljanak el egymáshoz képest.
A magasnyomású mosó egytized másodperc alatt ugrott szét harminc felé... De hát semmit sem lehetett benne rossz helyre visszarakni (mondjuk lehetett volna, de ahhoz már nagy akarat kellett volna), így mindegy is volt...
Egy ilyen gyalu sem egy atomfizika. Ahogy elkezded szétszedni, felírod, hogy (mittomén): oldalt, hat 6-os műanyagcsavar, x, y, z hosszúságú. Kitekerésük után, szemből nézve a bal oldala leszedhető. Közben a csapágyak és a kopóeszközök (szénkefe, ect) listáját is fel lehet firkantani. Az összerakásnál meg alulról felfelé kell olvasni a listát, s az alapján összerakni a gépet.
Erdészfúróval kisebb süllyesztéseket fúrni bele, hogy szépen felfeküdjön a tányérfej, aztán százas spaxot bele. A hatvanas menete épphogy belenyal a hátsó fába, ha összefogatsz kettőt.
Egyik jó ismerősöm megkért, hogy csináljak már neki a lókarámjához egy kaput.
A stílusa a kapunak az ilyen jellegű mint a képen, csak két vízszintes tagból.
Félbevágott száraz akácrönkfa. A kapu mérete (tömege) kissé gondolkodóba ejtett, mert 4m szélest, és 1,70 magasat képzelt el egy tagból, kétirányban nyílót. Sima keret lenne egy andráskereszttel.
Mivel még nem csináltam ilyet, kérdezném, hogy sima 8*60-as szerkezetépítő csavarokkal elég-e összefogatni, vagy lapolást is kell alkalmazni, illetve mire kell odafigyelni az elkészítésénél?
Most beszélt éppen a millásreggeliben egy szakértő arról, hogy egy gombabetegség pusztítja a Bakony kőrisfáit. Nem csak itt, egész Európában probléma ez. Akár hatalmas fák kidőlése is előfordulhat, mert a gyökere is elpusztul, a kirándulókat is veszélyeztetheti. Azt állítja, hogy 10 év múlva eltűnhet ez a fafaj a Bakonyból. :(
Ilyen esetekben sűrűn szoktam fényképezni, az összerakáskor jó tud lenni, ha rögzíted az eredeti állapotot minden fázisnál. Ha tudsz videózni, az is jó, de talán a fényképek is megteszik, ha nem találsz rajzot.
Visszatérve az AEG HTH 75 gyalugépre, ez igen régi modell, a 70-s évekből való. Ami szimpatikus benne, hogy mindenféle állvány nélkül, csak szorítóval lehet megfordítva, fix gépként használni. Az enyémnek nagy baja az időn kívül nincsen, teljesen szét kell szedni és kitisztítani. Tapasztalatom szerint ilyenkor jól jöhet egy robbantott ábra, főleg ha időben kicsit elhúzódik a folyamat. Köszönöm, üdvözlettel mindenkinek.
és vettem rá egy Makita LB1200-ra való 16mm-es szalagot és csoda történt...
Szia!
![http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=333IMG20240521130604.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/2024/05/21/333IMG20240521130604_tn.jpg[/img][/URL]](http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=333IMG20240521130604.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/2024/05/21/333IMG20240521130604_tn.jpg[/img][/URL]){kind=link}
