A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Űdv.Ősszel lesz magyarnyelvű awis videó.De a határokkal kapcsolatos mizéria miatt lehet hogy már 2 héten belül.Ha nagyon akarod próbálni, adok számot,online alkalmazáson, ahol van videóchat lehetőség, segítek beállítani.
Köszi a tippeket! Vasárnap kipróbálom. Esetleg tudtok magyarnyelvű netről letölthető "oktató" anyagot? Eddig csak angolul találtam és ott sok esetben a mértékegységek sem stimmelnek (inch, láb és társaik).
Köszönöm! A tippeket, felhívtam fatert, és megnézte: ESAB Buddy TIG 160 két kapcsoló van rajta: Az egyiken azt lehet választani MMA/TIG 2 ütem/TIG 4 ütem a másik kapcsoló a gyújtás mód NF gyújtás (itt csak közelíteni kell és megnyomom a gombot és egy szikra áthúz) és LiftArc (hozzá kell érni mint a bevont elektródásnál). Két potméter van rajta, az egyik a hegesztő áramot állítja a másik "áramlefutás" (bár ezt nem teljesen értjük még, hogy mit csinál).
A 80 Ampernek jónak kell lennie: vagy a távolsággal van a prücök, vagy a gépen nem csak az áramot lehet állítani, hanem a feszültséget is. Ha ez a helyzet, akkor a Volt is lehet sok.
Lehet még baj a felület tisztasága, vagy az elektróda végének legömbölyödése, illetve az impulzus-mód rossz beállítása is! (Mert hát hiába a 80 Amper, ha azt csak az idő 50%-ában engedi rá a gép, a maradékban meg 10-20 Amperekkel épp csak melegítget: az átlagban nem lesz csak 45-50 A)
Köszi:) Sajnos nem tudom milyen a gép /azon kívül, hogy sárga/ (apámé és kiváncsiságból próbáltam ki /ő nem használja AWI-ra, ő csak bevont elektródával hegeszt vele, most rávettem, hogy próbáljuk ki, ha már adtak hozzá mindent, a palackot meg a reduktort kibéreltük egy hónapra/ vasárnap megyek át hozzá legközelebb). Nem igazán mertem feljebb vinni az áramot, mert a leírások ezt javasolták, és annyira nem akartam eltérni a leírásoktól (de akkor ezek szerint bátran mehetünk fel az árammal), igazán a technológiát akartam kipróbálni.
De akkor kipróbálom nagyobb árammal és 2mm távolsággal. Igazán tudom, hogy hülyeséget csinálunk, hogy youtube videókból meg netes leírásokból próbálkozunk, de kiváncsiság, és "jó játék" (élesben sose fogjuk használni). Csak az volt a furcs,a hogy sok helyen azt írják, hogy ennek is kicsi az zóna amit átmelegít, és ezzel szemben kb. mintha lánggal hegesztenénk és izzik minden kb. még ausztrália is...
Nagyjából kb. 5-6mm távolság lehet. A gyújtás után visszahúzom kb. addig amíg egy ilyen szép "csepp" formájú nem lesz az ív (ezt egy angol nyelvű videóban láttam). Kb. azon a határon ahol még pont nem alszik ki.
Sziasztok! Most sajnos nincs időm végigolvasni az egészet, de remélem nem baj ha olyat kérdezek ami már volt. Most kezdem gyakorolni az AWI (TIG) hegesztést. Egy egyszerűbb MMA/TIG géppel próbálkozom. Elméletben utoljára kb. 20 éve tanultam erről, gyakorlatban most próbáltam először ki. Elolvastam több főleg angol nyelvű oldalt, és amit nem teljesen értek az az áram beállítása. Lehet, hogy túl kis árammal dolgozok, de azt vettem észre, hogy akkor lesz "elfogadható" a varrat ha kb. úgy átmelegítem az anyagot mintha lánggal hegesztenék, és amikor már kb. az egész izzik akkor tudom összehegeszteni a két anyagot. Eddig csak próbálkoztam. A tompavarrat még űgy-ahogy sikerült két lapos vas esetén (két darab 25x2 laposvasat kb. 100mm hosszban próbáltam úgy összehegeszteni, hogy a 100m hosszú oldal mentén, 80A árammal) de csak akkor ha mindkét darab vörösen izzot. Próbáltam átlapolt varratot itt 20x20x2 zártszelvényre próbáltam 10x1,5 laposvasat keresztbe ráhegeszteni de szintén az egész zártszelvény izzot (szintén 80A árammal). (tényleg kb. mintha lánggal próbáltam volna hegeszteni, igazt lánggal is csak a suliban hegesztettem utoljára kb. 20 évvel ezelőtt). Mit értettem félre? Az általam talált leírások erre kb. 80A áramot javasolnak, probáljam meg nagyobb árammal?
Úgy értettem, hogy amíg a folyamatos varrásnál van x másodperc előáramlás + y másodperc áramlás a varrás közben + z másodperc utóáramlás, addig a ponthegesztésnél minden egyes pöttyhöz tartozik egy-egy y és z.
Például ha 10 centit akarsz varrni és a pontonként két millimétert haladsz, akkor az úgy néz ki, hogy 49-szer több lesz a gázmennyiség, amit csak az elő-, és utóáramlásra fújsz el, mint ha egy menetben, folyamatosan hegesztenél.
Persze amit csak így lehet megoldani, azt csak így lehet megoldani.
Miért is? Nem rég írtam, hogy a Jasic 180P Dc awi gépem is tudja a ponthegesztés funkciót, csak be kell állítani pár dolgot és ennyi. Két éve vettem a gépet százötezerért.
Még annyit hozzá tennék, hogy télen, nagyon hideg palackkal nem érdemes használni, mert a propánnak és a butánnak más - más a párolgása. Bár vágásnál/melegítésnél lehet nincs nagy jelentősége, nekem a pb-re átkalibrált konvektornál szopik a dolog 😅
Majd ird meg,hogy mekkora a fuvókáid mérete. Holnap megnézem az enyémet,fejből nem emlékszem. Én nemrég vágtam 20mm es anyagot,szépen,és kb azzal a tempóval halad,minf a disu. Az oxivénem 6,7 bár,a pb 0.5bár. Ez utóbbi palacknyomása ,ha 3bár,nincs jelentősége. A fuvóka úgyemlékszem,hogy azonos számozás az optimális. Vagyis a pb külső,és belső fuvókák külön vannak,nem úgy mint a disu esetében..
Akkor azt próbáld ki, hogy AWI módban egy tompa /köszörületlen/ 2,4mm-es Wolframmal mennyivel nehezebben gyújt ívet mint egy szakszerűen köszörülttel.
Ha nehezebben, hosszabb idő alatt gyújt akkor az elektródával is ez a helyzet, tehát ha többet megy a HF-es gyújtó elektronika ennek következtében az élettartama rövidülhet. Szerintem.
Kipróbáltam.......a hf gyújtás nem áll le ivszakitáskor. A nyomvatartott pisztolykapcsoláskor közelitett bevont elektróda érintés nélkül gyújtott. Ha ez wolfram esetén is igy működik,szerintem sem károsodhat a hf gyújtás rendszer.
Szeva. Érdekes az irásod. Az én gépem pulzálás módját kilehet iktatni,tehát az elektróda enélkül olvad le,épp úgy mintha mma módban lenne a gép kapcsolva. Azt viszont kipróbálom,hogy awi,vagy ugyanez elektródás hegesztéskor a pisztolykapcsoló nyomva tartásakor az iv újra gyújt e.
Szerintem a legtöbbünk játszott már olyat, hogy AWI-módban próbált MMA-zni. Valaki még egy videót is rakott fel egy német srácról, aki kipróbálta a dolgot. Már csak a HF-gyújtás miatt is. És nem emlékszem, hogy valakinek is tönkrement volna a gépe...
Impulzust használni MMA-hoz fura, de szerintem van létjogosultsága: például függőlegesen alulról felfelé, vagy fej fölötti pozícióban való hegesztéskor.
"vagy ez csak addig működik,még az iv elindul ?"
SZVSz igen. A mi gépünk például sosem próbál újragyújtani, ha nyomvatartott gomb mellett ívszakadásig húzom el a pisztolyt. A HF-rendszer aktiválásához újra gombot kell nyomni.
Bázikus,foxcel elektródákkal próbáltam. Érintés nélkül gyújtotta. Egy szakember szerint kb azonos A ugyanaz az áram megy végbe,mint a wolframnál,elvileg a hf gyújtás nem károsodhat. De a kérdésem ritkán alkalmazzák,ezért tettem fel. Az mma fogóra mikró kapcsolót raktam,a géphez eredeti dugvillával csatlakozik
Szia! Ha az bevonatos elektródát is hegyesre köszörülnéd mint ahogy a Wolramot kell akkor azt mondanám semmi különbség. Viszont ha tompa marad /gyári állapot/ akkor a HF gyújtó elektronikának azért jóval többet kell dolgoznia igy lehet, hogy hamarább el is romlik. Szerintem. Igazából szerintem senkinek nincs hosszútávú tapasztalata, de ha van kérem engem is világosítson fel!
Van egy érdekes kérdésem. Ac,Dc avi gép károsodik e,ha awi kábel helyébe mma kábelt rakok? Igy dc módban lenne lehetőség az elektródát érintés nélkül gyújtani. Vajon a hf gyújtás rendszer károsodik e,vagy ez csak addig működik,még az iv elindul ?
Nekem van mmg készletem pb-és disu gázhoz is. A pb kisipari átfuvókázása nekem nem jött be. Csakis a gyári pb pisztolyokat használom,ezekbe beütötte a gyártó a pb jelölést,és a vágópuska piros szinezésű. Szerintem a pb vágás felébe sem kerül a disu- hoz mérve. Igaz picivel több oxigént igényel,de nem biztos. Kiseb dolgok melegitéséhez,és keményforrasztáshoz is használható. A pb hegesztéshez kevés. Való igaz........a disunak nagyobb a kalóriája,épp ezért jobb nagyob keresztmetszet intenziv mekegitéséhez.
Igen, leginkább én is ilyeneket olvastam. Általánosságban termelékenyebb is, és a méterenkénti költség is itt a legkisebb. Csak furcsállom, hogy sok helyen mégis PB-t használnak. Lehet, hogy csak nem akarnak beruházni egy acetilénpalackra, mert nincs akkora felhasználás? Vagy csak nem számolnak utána? Mondjuk aki már dolgozott mindkettővel, az szerintem számolás nélkül is érzi a különbséget. Szerintem az egyik ok, amiért mégis a PB mellett döntenek az az, hogy csak az égőgáz árát nézik, az oxigénre nem gondolnak. Pedig a PB jóval több oxigént igényel ugyanahhoz a munkához, mint az acetilén. Tehát az összköltség így már egyből másként fest. (Ha nagyon ritkán használnám, mondjuk én se biztos, hogy vennék egy acetilénpalackot.)
Amúgy a vezetékes földgáz annyira olcsó, hogy bizonyos esetekben (cseppfolyós oxigén használata mellett) olcsóbbra jön ki nála a méterenkénti költség. (Termelékenységben persze az sem veri a dissous gázt.) A PB viszont egyértelműen a leggyengébbnek szokott kijönni ezekben a mérési riportokban.
Az acetilén gáz röviden szólva: hatékonyabb. Ez részletesebben abból adódik, hogy i) a lánghőmérséklete olyan 300 fokkal magasabb a PB láng hőmérsékleténél, ii) nagyobb a lángsebessége (ezért hamarabb jut el a hő a munkadarabhoz), iii) a lángmagnak nagyobb az energiasűrűsége (márpedig elsősorban ez számít, ugyanis a láng távolabbi részein felszabaduló hő a konkrét műveletben - pl. vágás/hegesztés - már csak kevéssé hasznosul).
Emellett a PB (és földgáz is) jóval több oxigént igényel a legnagyobb hőmérsékletű láng előállításához, de a fentiek alapján az is elmarad az acetilénétól.
A költséghatékonyság az már egy másik kérdés. Kicsiben nem vagyok biztos, hogy megéri az acetilén. Bár személyes tapasztalatom nincs erről, de látom, hogy sok helyen használják a PB-t.
Hogy a felhasznált aparátus vagy munkatechnológia szempontjából van-e különbség, azt nem tudom sajnos. Szerintem nem nagyon kéne, hogy legyen.
"@márne: na, pont ez a helyzet. Ha a bevonat kijjebb áll, mint a mag, akkor azt tapasztaltam, hogy az esetek döntő részében jól gyújt és öröm a hegesztés. "
Amiket írtál, azok elég tipikus jelenségek. Bevonat nélkül nagyon ragad a pálca. Különösen, ha alacsony az áramerősség. Ha olyan pálca akad a kezembe, aminek a végéről lejött a bevonat, akkor általában nagyobb áramerősséggel leégetem, amíg normális nem lesz. Nem is kell odanyomni a munkadarabhoz, gyorsan végighúzod rajta, ha ívet kapott, akkor pedig el is emelheted, hogy fújja az ívet. Szépen lecsöpög a használhatatlan része. Laposan is próbálkozhatsz, ahogy márne írta, úgy kisebb eséllyel ragad.
Szerintem is jó eséllyel csak ennyi a baj. Rossz az elektróda vége + kicsi az áram.
@lad1no: a testcsipeszt tegnap cseréltem, mert a gyári elég ramaty állapotban volt, melegedett meglehetősen. Most a szemes sarut forrasztottam, a csipesz pedig réz betétes. Dinse dugók rendben vannak a kabeleknel, a gépben nem ellenőriztem, de mivel lejárt már a garancia, esetleg azt is meg fogom nézni.
@FuTomi: vettem direkt máshonnan (bár ugyanolyan 2.5mm ESAB 46.16 ami nekem is van) pálcát, a helyzeten sajnos semmit sem változtatott. Még 2mm szeretnék majd próbálni, hogy arra hogy reagál
@márne: na, pont ez a helyzet. Ha a bevonat kijjebb áll, mint a mag, akkor azt tapasztaltam, hogy az esetek döntő részében jól gyújt és öröm a hegesztés.
Amint megtortent az első leragadas, és a mag kijjebb van mint a bevonat, képtelenség ívet fogni, de még csak elhuzni sem tudom, mert szakaszosan, ugrálva, tapad oda, mintha egy ragasztós papíron húznék egy hurka pálcát, úgy viselkedik.
Cseréltem polaritást, a helyzet változatlan, így visszatettem (elektróda "-", test "+")
Legutóbb viszont felvettem az áramerősséget, a skála szerint kb. 115 A-re (hogy ez tényleg ennyi e a valóságban sajnos nem tudom), de avval sikerült a végét normalisan lehegeszteni. Hogy ez csak a véletlen műve, vagy ez lenne a jó beállítás, nem tudom. Egyelőre most így hagyom és holnap meglátjuk, hogy reagál.
Nézd meg a pálca végét, hogy a bevonat van-e kint vagy a mag. Általában akkor ragad le a pálca ha a bevonat letört a széléről és csak a mag (vagyis a fém rész) áll ki néhány millimétert. Próbálj úgy ívet fogni vele, hogy egészen kis szögben húzod a pálcát.
Másik pálcával is próbáltad, mármint más gyártmányúval?
Bent a cégnél a fiúknak hoztak Kennedy 2,5-ös (asszem bázikus) elektródákat. Ez első csomag tök jó volt, a következő kettőben elejétől ragadt, mint a légypapír, alig várták, hogy elkopjon. Szárították, pólust cseréltek.... aztán találtak egy OK46.16-ost, az meg úgy ment, mint a doxa óra, pedig talán nyirkos is lehetett.
Egyszer én is megijedtem, hogy a kis MMA inverterem (140A-es felújított WECO) elszállt, mire rájöttem, hogy pakolás közben a kis kapcsolóm átbukott AWI-ra :D Azt a megkönnyebbülést, egy hétig hordtam ki a szívemről legördülő sziklákat a műhelyből :D
Kívánom, hogy Neked se legyen nagyobb baj ettől ;)
Abszolút barkácsoló kategóriába tartozó, alkalmanként hegesztő hobbista emberként gondolkozom a meglévő nagyon régi hegesztőtrafóm lecserélésén, ami helyett a mig/mma inverteres gépek között nézelődtem. Ahogy olvasom a fórumot, itt nálam jóval tapasztaltabbak és hozzáértőbbek vannak, ezért kérnék tanácsot itt gépválasztás terén.
A felhasználás házkörüli, abszolút hobby szint lenne, 2-4mm zártszelvényeket, laposvasakat szoktam hegeszteni, de már sokszor kellett volna vékonyabb lemezt is, ami miatt a huzalos része tetszeni k a gépeknek. A Stahlwerk és a Hyundai annyiban szimpatikusabb, hogy késő palackkal is bővíthetők lennének, míg az Alfaweld csak porbeles huzallal megy. Az árkategória ez a 80.000ft környéke, amibe ezek beleférnek. Szerintetek melyik lenne egy hobbistának a legjobb hosszú távra? Esetleg más gép ebben az árban? Minden tanácsot szívesen fohadok. Előre is köszönöm!
Ha letapad az elektróda utána jellemzően egy kis bevonat is letörik, ilyenkor gyufagyújtásos módszerrel érdemes ívet fogni.
Ha hosszabban letörik a bevonat, akkor egy hulladék darabon húzogatva érdemes leolvasztani az ép bevonatig (vagy lecsípni fogóval, levágni vékony koronggal).
De sajnos lehet géphiba is.
Illetve nem tudom milyen hálózatról (automatáról) használod, habár ez relatíve kis teljesítményű gép.
Köszi a tippet, sajnos nem sokat segített. A szituáció az, hogy van amikor tökéletesen sikerült ívet fogni, többször is egymás után, majd egyszer csak nem. Ettől kezdve millió leragadas, mjad ha egyszer ismét indul, akkor többször tökéletes, majd kezdődik ismét elölről...
Mennyire fontos a makulátlanul tiszta felület? Ha egyszer leragad a pálca, utána kötelező fém tisztára csiszolni? Pálcával kell utána valamit tenni? Hol lehet még a bibi? Lehet a gép? Amúgy egy iwled pocket 130 ról van szó.
Hasonlóképpen jártam régebben, másnap tőben leesett a kábel a fogóról... akkor az jött vissza, hogy nem megfelelően kezeltem forrasztás után. Nem vitáztam mert az ajándék kábelt nem szokás megtartani mert vékony rövid. Nos én megtartottam csak nem próbálom forrasztani azóta.
Látom kábeltéma van, úh. én is bedobok akkor egyet.
Hétvégén én is épp hegesztőkábelt szereltem, egy nem rég vásárolt inverter - sajnos szokásos - 1.5 méteres, semmire sem jó kábeleinek lecserélése céljából.
A sarut flexszel lecsapva megütötte a szemem a fehér színű vágási felület:
Hasonló fényes, fehér felületet mutatott a késsel történő megvakarás is. Rezezett vagy eloxált alumíniumra kezdtem gyanakodni.
A szóbanforgó kábel végét biztosan rézből készült vezetékekkel, és egy alumínium lemezzel együtt sósavba mártottam:
A rezet nem oldja a sósav, látszik, hogy a rézvezetékekről csak a szennyeződést oldotta le, a gyanús kábellel viszont az alumíniumlemezzel megegyező módon szürkés elszíneződés mellett, pezsgés kíséretében reagált. (Megj.: hidrogén, azaz a levegővel együtt durranógáz keletkezik - szóval vigyázni, ha valaki ilyesmivel szórakozna.)
Na, tehát a lényeg, hogy a 25-ös munka- és testkábel valójában nem vörösrézből, hanem alumíniumból készült:
Ti láttatok már ilyet? Szerintem full gáz a dolog. Én úgy tudom, hogy a hegesztőkábel, hivatalosan H01N2-D. Ennek az anyaga pedig vörösréz. Ha egy kábelen csak annyi van feltüntetve, hogy 1x25 (ami egyébként szerintem szabálytalan), és úgy néz ki, mint a vörösréz, akkor a minimum, hogy annak vörösréznek kéne lennie. Gondolom kínai trükközés a dolog, kici occó...
Szerencsére, amit vettem 6m kábelt, az valóban vörösréz, rajta a szabvány szerinti vezetékajta (H01N2-D) és keresztmetszet korrekt megjelölésével.
Amúgy ha nem másfél méteres lett volna, nyilván addig használtam volna úgy is, amíg el nem ég, persze akkor valszeg észre sem veszem. De azért egy hegesztőhöz vörösréz kábelt had várjak már el. (Megjegyzem, hogy már évekkel ezelőtt hallottam, hogy annyira kevés a réz, hogy már motorok tekercselését is egyre gyakrabban alumíniumból csinálják. Tragikus.)
"Esetleg nem kéne még itt lenni valaminek, hogy ne törjön így el a mozgatás miatt?"
Az elektródafogó műanyag hüvelye a kábel nagyobb szögben való törését megakadályozza. Nagyobb problémát okoz a lecsökkent keresztmetszet, ill. a mindenfelé kiálló szálak, melyek itt-ott nekiérve vezető részeknek nagy átmeneti ellenállással vezetnek áramot, ami erős lokális felmelegedéshez, majd ezen érintkező és a mellettük lévő további szálak sérülését, elolvadását okozzák.
Az ilyen apró szálak illetéktelen helyekhez való hozzáérése egyébként a testcsipesz két felét összekötő rézsodronyból kiálló szálaknál szokott még tipikusan előfordulni. Vagy magához a csipeszhez érnek hozzá egy-két kis ponton, vagy egyszerűen magához a munkdadarabhoz. Egy pro csipeszben igazság szerint ennek is egy szigetelt sordonynak kéne lenni, bár ilyet én még nem láttam. Nem is szoktak ezek hosszú életűek lenni - ha megnéztek egy éltesebb testcsipeszt, sok esetben már el van égve, szakadva.
Ezek a jelenségek egyéblént nem csak a vezeték, hanem a szigetelés károsodását is eredményezhetik: egy ily módon a normálisnál magasabbra melegedő elektródafogó vagy testcsipesz vezetéke vagy rézalkatrészei a megemelkedett hőt még elviselhetik, de a kábelköpeny már mondjuk olvad.
Ezek ellen a legjobb védelmi módszer a kitett részek szigetelése - kunberci nagyon frankón megcsinálta.
Csak annyira hívnám fel a figyelmet, hogy nyomásnak kitett vezetéket nem jó (hivatalosan nem is szabad) cinezni az ún. hidegfolyás jelensége miatt: a szorítás alatt lévő forrasztóón szilárd állapotban is fokozatos képlékeny alakváltozást szenved, így a fogás alól fokozatosan "kikúszik", a kontaktus előbb-utóbb meggyengül, ami pedig újfent melegedéshez vezet. Kunbercinél a szemes saru úgy látom, nincs sajtolva, csak cinezve, így az ebből a szempontból is frankó!
Nos, ahogy a többiek mondták, egy képről szinte lehetetlen bármit is mondani, hacsak nem teljesen nyilvánvaló a hiba jele. Ráadásul nálad a nyák nagy része nem is látszik a fedések miatt.
Mivel én mostanában estem neki az egyik elromlott inverteremnek, így azért mégis mondok egy pár dolgot. Tipikus hibák: a bemeneti egyenirányított jelet símító elektrolit kondik tönkremennek. Ezek általában egy hangos pukkanással vesznek búcsút ettől a világtól, és a tetejük sokszor felpúposodik. Nálad valszeg az a három dög nagy kondi a jobb felső sarokban. Nem látszik rajta külsérelmi nyom, bár ettől még lehetnek rosszak.
A másik, az ily módon kisímított egyenfeszültséget megszaggató IGBT tranzisztorok halála. Nálam például ez van. A lábaikra rakódott fémpor zárlatot okozott, mind a négy gajra ment. Ezek jellemzően bazi nagy hűtőbordákra erősítettek, lehet kettő, de jobb esetben inkább négy belőlük. (Az egyik pólusuk a hűtőbordával fémes kapcsolatban van, így azokhoz sem nyúlkálunk bekapcsolt állapotban!) Mivel az elmondásod és a kép alapján is a te géped meglehetősen steril állapotban van, nem gondolnám, hogy fémreszelék okozott zárlatot. (Természetesen ezeknek a tranyóknak nem csak zárlat lehet a bajuk. Nálam olyan is van, ami nem nyit.)
Egyébként kiműtés nélkül az alkatrészek állapotát biztosra nehéz megmondani. Zárlatot azért általában lehet detektálni beépítetten is.
Egyébként és sem tanácsolnám, hogy ess neki a javítgatásának, jobban jársz, ha szervízbe viszed. Egyszerűen nem éri meg az időt, energiát, pénzt. Én is csak azért estem neki, mert amikor elromlott, pont maxon volt a járvány téma, és már volt ugyanilyen problémám, tudtam, hol kell a hibát keresni. Vannak szerszámaim, idevágó végzettségem, és azért konyítok is hozzá. De még így is egy csomó idő, ha nem lett volna mindenféle szopacs tavasszal, én is elviszem szervízbe, nem szenvedek vele.
Most vettem hosszabb kábelt, azt akartam betenni, és az említett probléma fogadott. Nézek rá másik elektróda fogót, ez meg marad tartalékba ezzel a "feles" kábellel. Úgy sem sok mindenre jó, nincs 1.5 méter hosszú.
"Vennem kéne jobb elektróda fogót, mi ajánlott (300A)?"
Erre írtam, hogy nekem milyen van.
Nálam a zsugorcső nem a száltörésektől véd, hanem a gumi szigetelést védi, mert azt is ki tudja "rágni" az elektróda fogó műanyag széle, és a testcsipesz lemeze is.
Ugylátom őnéki nem jó a szemes saru, viszont a mostantól kicsit hosszabb, pl. fütéscsődarab vagy 1 réz lemez meghajtva beforrasztva és zsugorcsővel hosszú ideig tenné a dolgát.
Beforrasztva van nékem is de hiányzik a zsugorcső.
Jó ötlet volt tőled, ez meg védi az esetleges száltöréseket.
Én ezt a fajta Binzelt használom. A testcsipeszhez, és az elektróda fogóhoz is szemes sarú kell. Ezeket telibe szoktam forrasztani, és most már zsugorcsövezni is szoktam. Azért ilyen "szép" sárga, mert ez volt "olcsón".
Ugye nem szerencsés ha a fele el van törve az elektródafogóba a kábel végének? Vennem kéne jobb elektróda fogót, mi ajánlott (300A)? Esetleg nem kéne még itt lenni valaminek, hogy ne törjön így el a mozgatás miatt?
Én nem haragszom. Nekem úgy tűnik te vagy ebben az állapotban.
De ha szerinted ez a típusú távgyógyítás lehetséges és szerinted te a villamos végzettséged alapján érdemben tudsz is segíteni akkor feltennék egy kérdést bár offtopik. Van nekem egy autórádióm amit a múltkor bekapcsoltam, és bár előtte működött se kép se hang. Kiszedtem, belenéztem és a biztosíték jó. Legyél szíves mondd meg nekem mi baja - ha szeretnéd akkor tudokneked egy képet készíteni róla.
Sosem értettem ha valaki nem tud érdemben segíteni, miért fordít rá időt, hogy értelmetlen hozzászólásokat gyártson. Ha nem tudsz segíteni továbbgörgetsz, ilyen egyszerű.
Honnan tudod, lehet valaki már javított ilyet, vagy találkozott ilyen hibával, vagy esetleg van hozzá rajza.
Mivel villamos végzettségem van ezért egyből nem viszek semmilyen elektronikai terméket szervizbe, ha nem haragszol.
Úgy gondolod, hogy innen a távolból egyetlen kép alapján majd megmondjuk mi a baja, miután te tüzetesen átvizsgáltad az egész gépet de nem tudtál rájönni?
Két éve vásároltam egy Iweld Gorilla Pocket Force 200 MMA gépet. A gépet csak alkalomszerűen használtam kb 30-50db pálca ment le rajta összesen.
Minap az első ívfelvételkor kikapcsolt és azóta nem kapcsol be, csak a venti megy benne.
Ismerősömnek van egy most vásárolt ezért elkértem gondoltam kiderítem mi mehetett benne tönkre, de megszívtam mert az új bár ugyan olyan néven fut de köszönő viszonyban sincs a régivel.
Teljesen megváltoztatták a belsejét. Ügy sejtem gond lehetett a régi konstrukcióval, másként miért ölnének bele pénzt, ha egyszer valami bevált. Gondolom kapcsolási rajzot beszerezni esélytelen.
Biztosítékot sem láttam benne, pedig csak kellene lennie valahol ha máshol nem a nyákon, ekkora bagatell dolgot csak nem követnének el.
Köszönöm a válaszaitokat. Ez egy fortschritt simson motoros gép. A gép súlya 70kg. plusz ha rá ülök (110kg.) a kocsi elejére amivel nyomom a gépet is ugye meg a rakomány. A fúrós hegesztésben igazatok lehet. Aztán lehet, hogy nem hegesztem, csak két helyen átfúrom hatos vagy nyolcas fúróval és csavart teszek bele. Nagyjából öt centit tolom össze a köracélt és a csövet.
Sajnos többféle tengelyekkel készítették ezeket a masinákat, ezért kell a toldás.
Többféle kerékkel használnám, ezért szeretnék egy átalakítót készíteni, nem pedig pl. a képen látható piros tengelybe ékpályát.
Milyen súllyal bír? Ha egytengelyes talán elég a 25-ös köracél.
Persze jobb lenne valami acélosabb fajta lenne.
Ha én csinálnám akkor pontos illesztés csinálnék, esetleg úgy, hogy
A csövet esetleg kicsit melegiteném és úgy tolnám őssze.
Amannyiben lehetőség van rá min. 50mm - ert összeengedném.
Mielőtt összetolnám a csövet 4 helyen átfúrnám átlósan 12mm-es fúróval és ezeknél a furatoknál hegeszteném a csövet a tengelyhez. Tehát a cső peremét nem várnám tengelyhez.
Melyik lesz a hosszabbítás a cső vagy a köracél? Mennyivel növeled a hosszát? Tegyél fel képet a toldásról mellé helyezett mérőszalaggal.
Ha elég hosszú a toldás akkor én legalább 50mm-t /vagy többet/ egymásba engedném az anyagokat és a tengely irányra merőlegesen a csövet a toldás közepén kb 16mm fúróval teljesen átfúrnám és a két furaton keresztül hegeszteném össze a köracélt a csővel.
Így erősebb lenne a toldás és nem gyengülne a köracél.
Első körben ne a köracélt "támadd" az ívvel, hanem a csőről kezd az ömledéket "ráfolyasztani". A köracélon ne legyen szélbeégés, és akkor nem hinném, hogy túlzottan elgyengül, főleg, ha a korona szép íves. Úgy jobban viszi el a terheléseket. Sarkos részt ne hagyj rajta, és nem lesz gond.
Mennyire engeded be a csőbe a köracélt?
Arra kell ügyelj, hogy hirtelen ne hűtsd le a tengely, nehogy megedződjön a varrat körül. Ha a végletekig akarsz menni, akkor forró homokba is temetheted, az egyenletesebben engedi kihűlni. Igazából a hőkezelésen múlik leginkább.
A csőnek nagyobb szerkezeti szilárdsága van, mint a tömör anyagoknak. Ha jól sejtem, te is inkább az edződés miatt kérdeztél.
A végeredményről kérjük a képet! ;)
Persze azért mások véleményét is várd meg, vannak nálamnál jobb/nagyobb tudással bíró emberek. Nem tartom kizártnak, hogy egy előmelegítést is ajánlanak majd adott hőmérsékletre, de ezt majd meglátjuk.
Mennyire gyengülhet el egy 25.ös gömbvas ha csövet dugok rá és körbe varrom ívvel?
Kerti, kis traktor tengely átalakítója lenne. Nem csak a gép súlyát viselné esetenként hanem le is lenne súlyozva, kocsi huzatva aminek az eleje ugye a gépre támaszkodik.
A lemez csak hézagolás, természetesen az nem lesz ott mikor hegesztem.
Köszönöm mindenkinek a segítséget, a mai délután lesz egy kis időm talán foglalkozni vele. az elérhetőséget is köszi, a lányommal iratok egy mailt, hátha küldenek kézikönyvet. Mégegyszer köszönöm a segítséget.
No most már ilyet is láttam, köszönöm a képet. Hiányzik az előtoló potméter, vagy te szerelted ki? Volt hasonló praktikerben vásárolt gépem (17-18 éve), azon két billenő kapcsolóval lehetett áramerősséget állítani. Nem tudok segíteni, de, ha nincs meg a "belseje" nehéz lesz kisakkozni. Emlékeim szerint nem volt benne elektronikai vezérlőpanel, a poti valahogy be volt "drótozva" a rendszerbe?
Köszi a választ. Igen a hűtés alá épített gyárilag de sztem is különválasztható. Hát a synergikust hogy lehet kikapcsolni? 🤨 az angol nyelvű leírásban tudsz segíteni? Hogy találok rá? Én már próbáltam de ezek szerint rosszul. Egyébként tényleg köszönöm a segítséget. 😟
Ez már tényleg nem egy barkácsgép :) Szerintem elmegy ez sima Euro csatlakozós munkakábellel, mert ahogy látom, a vízkör külön kapcsolható rendszeren van. A beállítás sem tűnik nagyon bonyolultnak, kikapcsolod a szinergikus módot azt kézzel állíthatod ahova akarod. Persze a szinergikus még egyszerűbb, ha sikerül megtalálnod rajta mindent :) Egyébként használati útmutatót angolul találni hozzá a neten.
Előre bocsátom amatőrvagyok hegesztés témában, bár van egy 200A co gépem amivel elheggesztgetek, de azért csak barkács szinten. Viszontmost hozzájutottam nagyon olcsón egy szerintem csúcskategóriás géphez. sajnos munkakábelek nélkül. Mivel vízhűtéses a gép eleve olyan munkakábel illik hozzá, az első kérdésem hogy a hagyományos gázhűtésű gépem munkakábelével ki tudon próbálni a gépet, illetve a csatolt képeken látszik a beállítási lehetőségeknél hova kell állítani ahhoz hogy így ki tudjam próbálni sima zártszelvényhez. Ez a gép erősen túlnyúlik az én tudásomon, de legalább ki tudjam próbálni. bekapcsoláskor lehet rajta mindent állítani de f..gom nincs mit hova állítsak. szerintem eladás lesz belőle mert ez egy tiszta erőmű( az én tudásomhoz)
Sziasztok! Praktiker Co hegesztő huzal előtolást nem tudok állítani. Szerintetek mi lehet a probléma? Alaplap vagy potméter? Válaszokat köszönöm! És esetleg alkatrészt azt hol találok hozzá?
"Nem a gép hibája." - így van. Folyton építek, barkácsolok valamit. Mivel az idő mindig kevés, így nem engedhetem meg, hogy ne tökéletes géppel dolgozzak.
Ugyanezen okokból van két gépem, a nagy az ismert Esab Caddy 250, a kicsi hurcolós Fronius Transpocket. Egyik se oldott még le túlmelegedés miatt, pedig néha jól "megkergettem" őket :-). Leginkább szabadban dolgozom, oda a bevontelektródás való.
Ezekkel a gépekkel sok évre megoldva a legtöbb hegesztési feladat, ha meg szar a varrat, az nem a gép hibája.
Vettem nemrég egy koppintós fronius gépet. Most is ezt venném, ha választanom kellene. Meg kell tanulni vele dolgozni és kell egy pár tartalék elektródát előkészíteni, de ennyi. Úgy voltam vele, hogy egyszer veszek egy jó minőségű gépet, és 15-20 évig nem lesz gondom hegesztő-vásárlással. Már ott látszik a különbség az olcsókhoz képest, amikor ennek a testcsipeszét rá akarod rakni a vasra, és egy kézzel bizony gondolkodós, hogy ki tudod-e nyitni. A csipesz önmagában vagy fél kiló. Bevont elektródával hegesztettem nemrég kicsit vastagabb anyagot. 150A-es álláson folyamatosan, több elektródát. A testcsipesz hideg volt, amikor levettem a vasról. Ilyen impulz, olyan dinamika, lefutóáram, stb, stb, stb.
Nekem is van ilyen centrírozó állványom. Én kiszedtem a porvédőket a csapágyból, mert nagyon "fogja" a szabad forgást centrírozás közben. Egy külön dobozkában tartom, hogy ne porosodjon és csak a centrírozáskor rakom fel.
Főleg maradék anyagokból van, a 25*25 szelvényt toldani kellett egy helyen, de nem kell nagy terhet viselnie, így eztis kipróbáltam, hogy működik.
Porbeles huzallal készült.
Kompakt méretre összecsukható, és sikerült tartani a merőlegest, párhuzamost os, nem húzta el a hegesztés. A végén a nagy zártszelvényt befenekeltem 1mm vastag lemezzel, hogy azt is megzézzem, hogy működik.
Ha újonnan szeretnél gépet szerintem a 200.000 nagyon kevés egy használható ac dc géphez. Alfaweld termekei tartoznak ebbe az arkategoriába én személy szerint tartósság szempontjából nem hallottam felőle olyan jókat ezért is döntöttem a stahlwerk mellet. Szerintem inkább vegyél használtan egy jó gépet ami bírja mint egy 200 ezres ujjat én elfelejteném.
Igen, elgondolkodtató a tanácsod. Gépészmérnök végzettségem van, tanultam anyagismeretet, hegesztési ismereteket, de a gyakorlati ismereteim alacsonyak, a hegesztő gépek ilyen mélységű ismerete nem volt tananyag, vagy nem emlékszem. Szerencsére olyan helyen dolgozok, ahol tudok kérdezni a világ top hegesztőitől, hegesztőmérnökeitől, ha kell.
A tanácsodat illetően azt hiszem az aluhegesztésről leteszek.
A rozsdamentes anyagokat és kezelésüket jól ismerem. Maradok akkor az általános szénacélok és az ausztenites acélok hegesztésénél.
A kérdés már csak az, hogy a meglévő koppintós inverterem használatához ad-e annyi pluszt a nagyfrekis ívgyújtás, hogy beruházzak egy azt tudó gépre.
De azt hiszem igazad van, jövő héten bemegyek a hegesztőüzembe és kipróbálok egy ilyen gépet.
Ez a gép,elsősorban egy mma gép.Bevont elektródás gép(Pálcás)Ami egy munkapont nevű huncutság miatt képes arra hogy koppintós awi ként dolgozzon.Olvastam hogy aluval is dolgoznál.Meg impulzusos géppel.Hegesztő szakmunkásokat,általában vagy frissen szabadult,fiatal csikókat,vagy jó eszű manuszokat választanak ki 4-6 hetes intenzív képzésre,ami egy adott cég,termelési részlegén van kialakítva.Ez egy külföldi példa.Tehát a szakumkás 4-6 hétig gyúr rá,hogy megismerkedjen az impulzust használó gépekkel.Újabb kör,ha alut,vagy savállót akar hegeszteni,vagy olyan részlegre kerül,ahol ezekkel foglalkoznak. De mondok mást,ha van időd,menj be 2-3 szaküzletbe,és ott válassz ki egy impulzusos gépet,majd kérdezd meg,az alapáram,és a rámpaáram,illetve a krátertöltő áram,az mi?Ez három olyan alap elem,amik egymással összefüggésben vannak.Lövésük sincs ,melyiket,mikor,hová,és miért kell állítani.Szakemberként adok neked egy tanácsot,igaz kéretlenül,de jó szívvel.Ne verj el negyed millió forintot olyan gépre,amiről lövésed sincs hogy mire képes.
Űdv.Az alumínium felületén egy oxidréteg képződik.illetve van jelen.Ezért a saválló anyagokkal együtt,teljesen külön tárolják,más eszközökkel darabolják,munkálják meg,egy teljesen más kávéház mint az acél.Az AC és ezt nem bontanám ki,ezt a réteget feltöri,a DC elvégzi a hegesztést.Konyhanyelven kb így határoznám meg.A héliummal való varratvédelem,ipari jellegű,illetve titán,scandium stb anyagokból készült kipufogócsövek készítésénél használják,jártam pár profi szakmabeli awistánál,eddig egy helyen ne láttam héliumot.
Azt hittem, hogy ami nagyfrekvenciás ívgyújtást tud, az tud AC-t is az alumíniumhoz. De nem olvastam a gép adatlapot figyelmesen.
Akkor visszamennék az alapokhoz. Soha nem használtam az egyszerű inverteremen kívül más hegesztőgépet.
Mit tud pluszban ez az esab gép a sima koppintós awihoz képest?
Amit én gondolok, hogy az ívgyújtás könnyebb, pontosabb a nagyfrekis gyújtás miatt, illetve a megállás is könyebb, simán a gombbal megszakítod az ívet.
Ezen kívül tud ez nagyobb indító áramot, amit visszavesz utána fokozatosan. Vagy ezt már nem?
Az alu hegesztést kell megemésztenem, hogy kell-e. Igazából sosem kellett még, illetve van 2 barátom is, aki hegeszt alut, ha kell.
Ahogy b.balint60 írja, van olyan gép ahol szinte minden funkciónak van egy potméter, és van olyan ahol csak egy "nyomkodós" , és azzal állítasz mindent.
Nem írtad mekkora lenne a keret, mert ajánlhatunk 1.5 milliós gépet is, de szerintem bruttó 300 000 Ft-al lehet számolni csak a gépre:
Szia, nekem stahlwerk 200 ac-dc TIG gépem van(sok potmeteres, nem digitális), én nagyon meg vagyok elégedve. egyszerű rajta tanulni, ha találsz használtan valahol megéri megvenni.
6-7mm ig alut is nagyon jól lehet vele hegeszteni felette azért már karcos.
Kb. 20 éve vettem az Energia márkanévre hallgató kínai inverteremet. Főleg bevontelektródás hegesztésre használtam, meg koppintós awizásra. Nagyon jó kis gép, de mostanában egyrextöbbet AWI-zok, jó lenne nem koppintással gyújtani az ívet, illetve lehet megpróbálkoznék az aluhegesztéssel. Mivel egy komolyabb utánfutó építés projektbe kezdenénk öcsémmel, azt hiszem eljött az ideje egy nagyfrekis gépnek.
Szerintem igen.Főleg ha a huzal rozsdamentes.Anno trabi kipuffogócsonkot hegesztettem,Hetra trafó bevonatos rozsdamentes pálca(lehet saválló volt)Nem teherviselő volt ,csak a fals kifujást fogta meg.A filmen is ilyen van.
A cégnél 300- as gép van. Ezekhez a gépekhez 3m munkakábel jár, abban tényleg teflon bélés van. Cserélve lett a munkakábel egy idő után, abba már kellett a teflon bélés a benne lévő helyett. Az új teflont olyan hosszúra vágtam, hogy beérjen a görgőkig. Elég kis képet tettél be, de látszik a vezető cső hiánya amit a fentebb említett módon javítottam. Egyébként lehet kapni odavaló csövet.
Sziasztok, tudja valaki hol lehet beszerezni AWI pisztoly-hoz nagy méretű gazterelőt És hozzávaló diffuzort 12-15ös érdekelne, sajnos csak a furick cup-ot találtam de azt csak külföldön forgalmazzák legalább is én mo-n nem találtam. Köszönöm!
Van egy olyan gondom is hogy kb 15 perc állás idő után az első pontozáson látni hogy nincs elég védőgáz,gondolom ilyenkor egy darabig levegő van a csőbe.
A garázsban találtam egy jó régi 1.2-es hegesztőhuzal tekercset. Csatolok egy képet róla.
Úgy láttam a hasonló huzalok kilóját 5-6ezer Ft-ért adják. Ez egy kb 15 kilós tekercs.
Azt szeretném megtudakolni, hogy veszít-e az értékéből az anyag, attól, hogy már nem mai gyerek, szóval mennyiért lehetne ezt eladni? Sajnos, hogy mikor vásárolták már nem fogom tudni kideríteni, de sztem lehet vagy 15-20 éves.
1. a krátertöltési idővel előbb engeded el a gombot, mielőtt a sarokhoz érsz. Így a lemez széléhez érve már alacsonyabb az áram.
2. vékony lemezeknél leveszed a krátertöltési időt nullára, vagy ahhoz nagyon közeli értékre.
3. ha meglátod, hogy felizzik a lemez, csavarsz egyet a csuklódon/elkapod a pisztolyt. Nem jó, nem elegáns (megszűnik a gázvédelem), de a végeredmény mindenképp szebb. Legalábbis a lemez széle megmarad.
Üdvözletem, segitsegre lenne szüksegem, bar nem tudom melyik topikba vannak többen akik plazmavagot hasznalnak?
Ha nemjohelyen jarok szoljatok.
Tegnap vettem a Lidis PPS 40 B2 plazmavagot. ma porgalgattam de problemam van vele.
3mm es lemezt tudtam vele vagni viszont mar a 8 mm -es anyaggal nem boldogultam ,nem birtam vele vagni.
A kompresszorom szinten Lidis PKO 270 A1 adattabla szerint 8 bar 2850L/min.
Felnyomatom 8bar-ra 5bar-nal kapcsol be, folyamatos termelesnel leesik 4 bar-ra ezt tartja vegig meg vagok.
.
A plazma gepen 5 bar van beallitva amennyiben a komresszor lekapcsol ennyit is mutat, vagas közbe ertelemszerüen itt is lecsökken 4-3,9 bar-ra. ez lenne a problema? Levegönyomas keves?
Az is feltünt kicsit felemelem a pisztolyt megszakad az iv, felszereltem a kocsit beallitottam 1-2 mm -re sajnos igy is ugyan az a helyzet. Minha eleg rövid lenne a plazma iv, ez talan a kicsi nyomasra vezethetö vissza.
Kerem a velemenyeket , mielött esetleg vissza vinnem.
CO2 bol kiindulva nekem kicsi palackom van a co gépemhez, azzal altalaban egy évig kihúzom. Ezért találom furcsanak hogy egy nagy méretű palack ilyen gyorsan elfogyott. Alapvetően az AWI eljárásnál lehetséges hogy ennyivel több gáz szükséges?
Egyébként nekem volt olyan esetem, hogy a palackot 180 bar nyomással elraktam, majd 2 évvel később már csak 40 volt benne.(közben senki nem használta!).
Sziasztok, olyan kérdésem lenne hogy kinek milyen gyorsan fogy ki az argon palackja, nekem elég gyorsan el fogy szerintem valami nincs rendben. kb egy Hónapja cseréltem palackot(200bar) reduktorom is új és olyan fél kiló max háromnegyed kiló hozaganyagot heggesztettem el és most már csak 150-160 bár van benne óra szerint. szerintetek ez normalis? legtöbbször 6-8l/min átfolyással. A reduktortol a gép ig minden tömít!
Ahha! Gondoltam, hogy pulzálás nélkül már működni fog a dolog!
"A pont után fel kellett engednem a kapcsolót, mert nem ismétel, de a videón az ember is nyomogatja a kapcsolót."
Az Andelinek van olyan üzemmódja, ahol folyamatosan - nyomvatartásra - megy a dolog. Valamelyik kínai videnyón láttam ezt. De gondolom azt a gépet folyamatos tűzésre gyártották, a mienket meg csak rögzítésre.
Mindegy!
Köszi, hogy kipróbáltad! (Ha én bemegyek a műhelybe.... hűha!)
Csak ki próbáltam,ha már..... Jasic 180P (W211). A pontozáshoz átváltottam AWI (nem pulz) módba a funkció választót, átnyomtam pontozásra, az időt minimumra 0.1 elő utó gázt is 0.1- re 90A 1 milis lemezke, szépen csinálta. 0.5- 0.3 idővel már luk lett, szóval működhet :-) A pont után fel kellett engednem a kapcsolót, mert nem ismétel, de a videón az ember is nyomogatja a kapcsolót.
Tegnap játszottam odabent a mi awi-gépünkkel, ami tud ponthegeszteni. Gondoltam, hátha lehet vele valami ilyen attrakciót csinálni...
Azt a részt most kihagynám, hogy a teljesen szokványos hegesztést időzítve alkalmazni szerintem nem ponthegesztés, hanem max. szakaszos, de mindegy.
Hát, első nekifutásra nem lehetett: a pontokat ugyanis ez a gép (IWeld superpulse 200) az impulzus-móddal próbálja csinálni, az meg inkább csak a felszínt akarja olvasztani, itt meg még arra sincs ideje, a "pont" miatt. 170 Amperen is alig akart olvasztani valamit. Értelemszerűen nem volt rá ideje...
Ráadásul ahol sikerült rávennem a hegesztésre (1 másodpercnél - aminek már köze sincs azokhoz a villanásokhoz, amit ennél a hideghegesztőnél látunk), ott már úgy elhúzta V-alakra a lemezkéket a hő, hogy "öröm volt nézni".
Azt még megpróbálom, hogy áthidalom az impulzus módot azzal, hogy a padlóáramot a csúcshoz viszem. Az talán segít.
(Mondjuk, az andelinál koppintós gyújtás van, az Iweld meg HF-es.)
Gyakorlottabb AWI-sok azt mondták, hogy az a nagyon látványos színkavalkád, amit a "TIG-művészek" szoktak feltenni a youtube-ra - és ami nálad is látszik a varrat elején, illetve a végén... nna, pont AZ a rossz varrat.
Ezeket próbáltam már sajnos nem jobb a vég eredmény lehet hogy bennem van a hiba de meg nem jöttem ra mi az. 3mm és anyag próbáltam 40-100A ig pulse funkcioval nélküle 5tol egészen a 15os gaz keramiaig mindenfele elektrodaval illetve gaz mennyiséggel. :D
Üdv valaki tudna segíteni hogy miert szurkul be a varrat kozepe? Csak az elején illetve a végén marad szép. probaltam gyorsabban haladni hogy ne legyen túl nagy hő de akkor viszont nem olvad be rendesen a varrat anyag: rozsda mentes acél
A fórumban böngészve észrevettem voltak érdeklődések a SYRIUS gépeink iránt. Nem rég elindult a web áruházunk ahonnan regisztrálást követően rendelni lehet. :) Folyamatosan bővítjük a termékpalettát rajta, a teljesség igénye nélkül jelenleg az alábbi termékcsoportokban vannak fenn termékek:
Hegesztőgép és kisgép szervizünk továbbra is működik. Érintésvédelmi és validálási munkákat is vállalunk továbbra is nem csak Syrius gépeken. Nettó 300 ezer forint feletti gépeink kipróbálására is van lehetőség előzetes egyeztetés után. :)
Boltunk nyitva tartása pedig a járványhelyzet miatt ideiglenesen változott: H-P: 08:00-15:00-ig (rendelést felveszünk minden hétköznap 16:30-ig e-mailben vagy a webshopon keresztül is). Remélem ezzel a kis információval tudtam segíteni Nektek.
A varrat kovácsolását ne hagyd ki. Azonnal hegesztés után el kell kezdeni, és addig, amíg 2-300 fokra le nem hűl. Az is feladat lesz, hogy úgy rögzítsd a csonkállványt, hogy megfelelően tudd kovácsolni a varratot. Akkor megfelelő, ha látszik a kalapács nyoma, és látszik, hogy nyúlik a varrat. A "kopogtatjuk a tetejét" kevés. Új varratsor kezdése előtt teljesen tisztára le kell pucolni, köszörülni az előző sort. A csonkállvány az egész hegesztés alatt ne hűljön kb. 200 fok alá. Utána is lassan hűtsd. Vagy sütőben, vagy ásd el száraz homokba.
Szereztem egy proba csonkállványt azon megpróbálom ,hogy hogy sikerül illetve mennyit bír. Nem biztos hogy ugyan az az ötvözet mindkettő ezt sajnos nem tudom szemre megmondani. De viszonyítási alapnak talán nem rossz.
Én hegesztettem pár öntvényt, sohasem sikerült! Mindig megrepedt! De ismertem pár öreg szakit: Wolf, Éltető. stb. akik ebből éltek 30-40 évvel ezelőtt! Ők előmelegítették a munkadarabot sokszáz fokra, hegesztették, majd visszatették a tűzbe és ott hagyták kihűlni!
Vasöntvényt csak így lehet hegeszteni! Nem egy gyors munka, nem is olcsó!
Én változatlanul nem hegeszteném. De ha te megakarod próbálni én az OK67.15 elektródát javasolnám. Hegesztés /kihűlés/ után mindenképpen kitenném "dinamikus varratpróbának" azaz satuba fogva legalább 2-3 kilós kalapáccsal megpróbálnám eltörni, csak utána szerelném be. Sok sikert! Majd írd meg hogy sikerült.
igen Elég messze van tőle talán meg külön hűteni is lehet valahogy, plusz nem csapagy hazas csonkallvany hanem tengelycsonk os. tehát egy kúp lóg ki a csonkalvan bol amire rahuzod a kerekagyat.
Az irányító kar messze van a csapágyháztól. 500-600 fok kell, hogy deformálódjon. Öntvényt amúgy is lassan hegesztünk. Nem lesz gond szerintem a csapággyal. Persze látni kéne az adott konstukciót.
Csodálkoznék, ha a pontos ötvözetet meg tudná mondani valaki. Max típust lehetne kikövetkeztetni egy töretből. Keress valami univerzálisabb öntvénypálcát, aztán hajrá. Előmelegítés, hegeszt-kalapál-hegeszt-kalapál, ahogy a nagy könyvben van. Zárványokra figyelj. Mondjuk 92.58 talán.
Hegesztés után egy lassú hűtéshez én bedobnám egy 200 fokos sütőbe, aztán szép lassan, pár óra alatt kihűteném.
Csonk állványt nem célszerű hegeszteni. Ha nem utcai a használat módja akkor valószínűleg terep. Ott meg jóval nagyobb is lehet az igénybe vétel.
A másik meg, a csonk állványok általában öntvényből készülnek és hegesztési szempontból igen nagy a kereszmetszetük, ahhoz, hogy ezt a nagy keresztmetszetet át tudd hegeszteni alaposan be kellene gyökölni és több sorban hegeszteni.
Ez a sok hegesztés olyan nagy hőbevitellel járna, hogy a csapágyház a sok hőtől el deformálódana.
Tehát még ha meg is tudnád hegeszteni használni már nem igen tudnád.
Tud valaki Budapesten olyan tanfolyamot, oktatóbázist ajánlani, ahol lehet hétvégi időpontra jelentkezni, és helyben, vagy legalábbis a közelben lehet a gyakorlati oktatást is letudni hasonlóan hétvégi ütemezésben?
A tudást szeretném bővíteni hobbistaként, de hétköznap nem nagyon tudok elszabadulni a munkahelyről fél5 -ig.
Hegeszteni... csak awi-ról van szó. Bevont elektródával sok éve hegesztek már. Fogyótól se esek kétségbe. Viszont awi még nem volt eddig. Nemrég vettem csak a gépet. Majd alakul. Nem ebből élek, csak hobbi.
-Grün! Azt mondják a te feleséged valami fantasztikus az ágyban! Így van?
-Fene tudja! Ki ezt mond, ki azt!
Netröl nem fogsz megtanulni hegeszteni! Ez egy sokváltozós egyenlet, csak magad tudod megoldani! Ha majd gyakorolsz pár évet megtanulod! Másképp' nem megy!
Köszönöm a véleményeket. Lépésről lépésre haldok. Ma jöttek nagyobb porcelánok. 8-ast, és 10-est vettem. Jöttek elektródák is. Ha lesz időm, próbálom ezeket is.
"Nekem az a tapasztalatom, hogy egy gondos előkészítés, és pontos vágás a hegesztés idejében, és minőségében visszahozza a ráfordított időt/költséget."
Eeezt csak aláírni tudom!
Sokszor dolgoztunk rozsdás, rohadt, horpadt, hússzor is festett vasakkal (egy szemetes-/sittes konténert kijavítani ilyen meló). Már egy gyors, drótkorongos tisztítás - ami lekapta a revét és a festéket - is nagyot dobott a varrat minőségén (és ugyanekkor erősen lecsökkentette a hegesztés közbeni baszakodást is). Ha meg még az átlapolt lemezeket is teljesen össze tudtuk húzni, akkor karácsony!
Tegnap végre volt egy kis sikerélményem AWI hegesztéssel. Kicsit kevesebb gázzal egész jó varratot sikerült készíteni. Úgy néz ki, hogy eddig túl sok gázzal próbálkoztam, és a 8-as porcelánhoz sok volt a 6-8 liter argon. 5 liter környékén már viszonylag stabilan megmaradt az ív, és nem koszolta el az elektródát. 2,4 mm-es elektródával, 85A környékén ment.
Nehéz így, hogy ahány embertől kérdezem, az mind máshogy mondja. Volt minden tanács. Kevesebb gáz, több gáz, vékonyabb elektróda, vastagabb elektróda, hegyesre köszörülni, tompábbra köszörülni, letörni a hegyét, hegyesen hagyni, meg még pár változat. :-)
Vasas cégnél dolgozom technológusként, szóval szakmai ártalom, hogy ha valamit építek, akkor azt próbálom úgy, hogy jó legyen. Elég szigorúak az előírások a cégnél.
Ezt a mondás nagyon-nagyon régen még az átkosban hallottam, gondolom azért észrevetted a smile-t, hogy valószínű nem komolyan gondoltam.
" Egy jó kötésnek egyik alapja, hogy akkora hézag legyen, amekkorának lenni kell. Nem nagyobb, és nem kisebb"
Ebben egyet értünk, viszont itt valami hoby hegesztésről beszélgetünk.
Vagy te odahaza, ha két csövet vagy zártszelvényt vagy bármit összetoldasz, akkor ott rendesen előírásnak megfelelően letöröd, gyökölöd és úgy áthegeszted.
Nem hinném, összetolod, toljuk megy egy tompavarrat és kész. Ezt minden egyes hegesztési módszernél legtöbbször javarészt így van csinálva.
Emlékezz csak a sok fütés csövekre hogyan voltak, vannak hegesztve, jó magyar módszerrel jobbról balra, ott sem volt gyökkel hegesztve.
Merőleges cső csatlakozásokat meg szoktam lapítani kicsit, és akkor sokkal kevesebb a köszörülés. Statikailag meg teljesen jó, ha jól meg van hegesztve. Nekem az a tapasztalatom, hogy egy gondos előkészítés, és pontos vágás a hegesztés idejében, és minőségében visszahozza a ráfordított időt/költséget.
"Ha zártszelvényből építünk valamit, akkor először tanuljunk meg fűrészelni, vagy flexelni, utána vágjuk méretre."
Ez nem mindig lehetséges hatékonyan. Tavaly bikakarámot csináltunk - nem zártszelvényből, hanem csőből - és hát a hat méteres, 60X5-ös szálanyagokat merőlegesen elcsapkodni sem volt egyszerű, nem hogy majd áthatással. (A nyersanyag méretszórásáról nem is beszélve.)
A sablonban még a tengelyénél sem mindig ért össze a két egymásra merőleges csőszál, nem hogy a peremeknél. Az egy centis hézagok berakásához meg eszetlen mennyiségű drót kellett volna.
Persze meg lehetett volna csinálni az áthatás beleköszörülését is - mindent meg lehet csinálni -, épp csak úgy összességében vagy háromszor annyiba került volna a móka.
...és ezután olyan gyorsan rúgják ki, amilyen gyorsan lépni tud. Egy jó kötésnek egyik alapja, hogy akkora hézag legyen, amekkorának lenni kell. Nem nagyobb, és nem kisebb. Ha zártszelvényből építünk valamit, akkor először tanuljunk meg fűrészelni, vagy flexelni, utána vágjuk méretre. Használjunk talpas derékszöget, sablonokat, ceruzát, stb, stb. Egy ilyen dróttal, ezzel-azzal kipótolt varrat kutyafülét nem ér.
Valószínű hogy ez is volt egyébként a problémám, egy merőleges vágás nem volt a darabokban.
Az én praktikám ilyenkor az szokott lenni, hogy valamilyen lágyacél drót darabot betuszkolok a nyílásba, így nem folyik olyan könnyen le, és beég a drótdarab is a varratba. Nem egy profi megoldás de működik.
Figyelj oda a pontos illesztési hézagra, és akkor nem lesz gond az átolvadással. Ha össze-vissza van a hézag, az profi hegesztőnek is feladja a leckét. Én szeretem a 2 mm-es er23-at. 2 mm-es zártszelvényekhez szerintem tökéletes.
Végül is csak 2mm-es ER23-mat sikerült hirtelen beszerezni, 1.6mm-es pálcát nem, de az a tapasztalatom, hogy míg 2.5mm ER23-mal kellett olyan 60-70A, hogy biztosan gyúljon a pálca, 2mm vastagságúval ez már megy 40A-rel.
A 2mm falú zártszelvény 40A-rel még nem is nagyon hegeszthető, alig olvad be, de 50A-rel már sokkal nehezebben lukad ki, mint a vastagabb pálcával anno 65A-rel. Ez nem azt jelenti hogy soha nem, de kevésbé kell résen lenni.
3mm, és az fölött jó a 2,5-es elektróda. 2mm anyagot hegesztettem már a 2,5-es Omniával, Az Esabbal már jobban kell vigyázni. 2mm vastagsághoz inkább 2-es elektróda aztán nagyon nem kell túlvariálni. Otthoni általános használatra szerintem inkább 2,5-es.
Még abban tudtok segítnei, hogy 2.5-es elektódával tudok minden vastagságot hegeszteni (gondolok itt a 2-3 mm-es zárt szelvényre) vagy szerezzek be 2-es elektródát is a "vékonyabb" anyagokhoz ? Egyáltalán mi az ajánlás, mekkor falvastagságőú anyagot, mekkor elektródával érdemes ?
A mostani Esab 46-16-nak már nem olyan jó a minősége, mint a régebbi gyártású ugyanilyen elektródának. Szerintem is jobb a Lincoln Omnia 46. kevesebb Amper kell neki, mint a 46-16-nak. Maseratisti tanácsára én is ezt használok, mármint Lincoln Omniát. Próbáld ki, egy próbát megér.
, saját tapasztalatom alapján az Omnia 46-nak lágyabb íve van, hajlamos besalakosodni, a 46.16 határozottabb, "keményebb" íve van, jobb pozíció hegesztésre.
Köszönöm a válaszokat, ezeket fogom kipróbálni. Amit mondasz az teljesen igaz, amióta elkezdtem tanulni, egyre jobban látom, hogy mennyi mindent lehetne helyre tenni egy jó kis flex+hegesztés kombóval :D
Arra vigyázz, hogy ha egyszer ráérzel, akkor többet fogsz hegeszteni, mert valahogy egyszerre csak mindenre megoldás lesz egy flex, meg egy kis hegesztés. Szóval egy 1-2 kilós csomag hamar el tud fogyni.
kezdő vagyok, még csak most kezdtem el tanulni, otthoni barkácsolás céljából vettem egy kis inverteres gépet.
Mit javasoltok milyen márkájú/fajtájú 2mm és 2,5mm elektródát vegyek ? (Lidl-es Powerfixem volt itthon azzal kezdtem, de nagyon szenvedtem vele, most próbából vettem a Bauhausban egy 11 db-os GYS-t, ezzel már sokkal jobban ment, ezért is a kérdés felétek.)
Egy fórumon javasolták az ESAB OK 46.16-ot, de ahogy néztem csak nagy 4-5 kg-os kiszerelésben kapható, most nem áldoznék rá 10-12e ft-ot, mert valószínűleg soha nem használnám el. Kinek mi vált be ami jobb minőségű és nem arany árban van (vagy van kisebb kiszerelésben) ? Tudnátok tanácsot adni ?
Most éppen melyek a legjobb "olcsó bestbuy" hegesztő AWI és MIG gépek?
Mikor legutóbb itt kutakodtam a fórumon pár éve, akkor a legtöbben a kék plazmás Stahlwerk-re esküdöztek, meg arra az Aluflux gépre, amelyikbe belemegy 15kg-os huzaldob.
Most nem azért, de még akár tényleg jó is lehet, nem?
Ha már ilyen gépe van az embernek.
Fogyóelektródásnál is szerintem teljesen jó lehetne ha a gombbal lehetne a betolt anyagot szabályozni. Amíg elindítja az ember a varratot, lassabban óvatosabban, de ha beindult a hegfürdő, akkor meg lehet túrni bele az anyagot és haladni.
Én kipróbáltam a "pedálos HF-es MMA-t" Az visz mindent, könnyen gyújt ívet a pedállal tudok vissza venni ha nagyon olvad és tudok " graftot" adni ha bírja az anyag.
Na pont erről beszéltem, a második videóban jóval több elektróda leragadást láttam és a végén még a varratba bele heggedt Wolfram tüskét is. A differencia talán az volt, hogy én 1mm-es lemezen gyakoroltam /karosszériás vagyok/ és a kisebb hegesztő áram miatt nehezebb az ívgyújtás és az ív stabilitás is jóval gyengébb.
Na de utána HF-es már csoda volt a koppintóshoz képest.
Mondja valaki nem lehet MMA val vékony anyagot hegeszteni.
Mondjuk 1mm és anyagnak már tényleg túlzás a 2.5 mm - es elektróda, főleg a sarok varratnál észrevehető volt. Erősebb áram kellett volna na de akkor mégjobban szétfujta volna, ugye nem volt semmi mögötte ami a hőt átvette volna.
Elképzelhető azzal menne, bár ilyen modern gépekkel még nem volt dolgom.
Milyen a minősége a mostani ER 23-nak van még most is hogy félre ég?
Jó a géped, itthon vetted vagy a lengyelektől rendelte.
Alighanem igazad van, biztosan sokáig vágják ezeket a jól mutató videókat.
Sejtem én, hogy nem kell ez nekem, csak megtetszett a jól hangzó beállíthatóság, meg a látszólagos nyugalom, hogy nem kell sietni vele mert lukad rögtön az anyag, ha jól állítod be.
Ugyanakkor az eddigi hegesztéseimhez szerintem technológiailag nem illik, volt ahol fél centis rést pöttyöztem be elektródával.
Inkább ami nagyobb kiadás az a palack meg a reduktor szerintem, amit nem is olyan egyszerű körbeadni az országban. Az egy 50es alatt szerintem nem jön ki, ha meg komolyan gondolja az ember akkor tényleg megéri inkább kiadni 250 ezret egy tényleg használható ac/dc Stahlwerk awi gépre, vagy nem tudom most mi az aktuális bestbuy.
Tényleg, mi? Ha jól látom a kék kombi Stahlwerk már nem kapható.
A YT-n van fent két videó a koppintós awiról amit garantáltan nem profi hegesztő készített.
Nincs benne kamu,több ívgyújtás is van benne vágás nélkül.
Én is koppintóssal kezdtem, nekem könnyebben ment.
Persze eleinte nekem is jobban fogyott a wolfram, mint az awi pálca.
Azt szoktam mondani, olyan ez mint az autóvezetés: Van akit 10 óra vezetés után vizsgára küld az oktató míg másoknak 100 óra kell. Meg van aki könnyen megtanul idegen nyelvet és van aki képtelen rá (mint én).
Én is kacérkodtam vele, de egyelőre letettem róla. Így a leírásod alapján nem is baj.
Pro oldalon nálam is a meglévő inverter áll, egy Iweld microforce 120, de pont a kicsisége a legnagyobb előnye. Ha egy argon palackot, akár csak egy kis 1,1 köbmáterest, reduktort hozzácsapok, máris meghatszoroztam a súlyt minimum, hordozni is macerás.
Valószínűbb, hogy majd a pocketmig 185-höz veszek majd egy négyköbös argon palackot meg egy bélést a munkakábelbe, és akkor legalább fogyósból meglesz minden anyagfajtához a hardver, a kis gorilla meg marad a futkosós gép a maga 2 kilójával.
Leírom a saját tapasztalatomat. Kb. 15 éve egy hegesztő versenyen meg sikerült nyernem a fő díjat, egy kis 120A-es MMA invertert. Én is egyből azon agyaltam, hogyan lehetne ezzel AWIzni. Az volt a szerencsém, hogy a kereskedő ide adta próbára a szelepes kábelt egy hétvégére. Nos a hétvége alatt sikerült megtanulnom Wolframot köszörülni és rájönni, hogy nem ez a helyes út.
Szinte minden 3-4. ív gyújtáskor bele ragadt, letört, beszennyeződött a Wolfram elektróda és utána már sehogy sem akart normális irányítható ívet tartani.
A hétvége alatt majdnem elköszörültem a teljes elektródát.
Mikor sikerült normális ívet gyújtani és hegeszteni az csodálatos élmény volt, de minden varratnak egyszer vége van és újat kell gyújtani. Már amikor sikerül.
A következő héten eladtam / féláron/ az szóban forgó invertert és az árához hozzá csaptam Kb. 200000Ft-ot és megvettem a HF-es ACDC. gépet.
Amivel érdekes módon azonnal jól ment hegesztés, mondjuk azért hozzá előtte már 25 éve hegesztettem lánggal.
Az, hogy a YT-n látjátok, hogy milyen könnyen megy vele a hegesztés az kamu, ott általában nagyon profi hegesztő mutatja be, és csak a jó ív gyújtások maradnak bent a filmben, lehet, hogy az 5 perces filmet egy álló napig szenvedte végig.
Javasolnám ne higgyetek senkinek csak magatoknak, többen érdeklődtök a koppintós verzió után vegyetek meg közösen egy kábelt, /úgy nem olyan nagy a bukta/ adjátok körbe és így mindenki eltudja dönteni, hogy kell-e ez neki.
Ezt akartam mondani. Valami amcsi videóban mondták, hogy ez az AWI a lánghegesztés 21.századi digitális dédunokája. Nagyjából hasonló, csak sokkal okosabb és modernebb, de az alapja nagyon hasonlít.
Engem is nagyon érdekel, de munkám nem nagyon lenne rá. Félek hogy csak a technológiai lehetőségei miatt érdekel, nem konkrétan hogy hegesszek, pláne ha nem menne úgy elsőre ahogy elképzeltem
Arra próbálok kilyukadni, ha pl lakásban kell valamit meghegeszteni ami nem mozgatható, pl ajtózsanér, kádláb, fűtéscső, akármi, akkor ez tekinthető a legkevésbé tűzveszélyes módszernek?
Ezzel a témával birkózok mostanában. Vettem pár fajta elektródát, porcelánt, hozaganyagot, és amikor időm van vele, nekiülök. Van pár ledobott kipufogó, meg ez-az a műhelyben. Legutóbb egy szétszakadt kuplungpedál-konzolt kellett megjavítani. Szép nem lett, de jó. Vasas cégnél dolgozok, de sajnos awi-s nincs a cégnél, így könyvből, és "önbizalomból" tanulom. Kicsit már bánom, hogy koppintós gépet vettem, de majd ha ezzel megy, akkor lecserélem egy komolyabbra.
Volt már szó korábban sima DC inverterrel koppintós AWI-hegesztésről a topicban?
Sejtem, hogy volt, de megerősítést szeretnék kérni. Csak a neten olvastam, hogy annyira nem is használhatatlan a dolog(a netes külföldi hegesztő-influencerek szerint legalábbis).
Most nincs rá szükségem, de amióta meg van ez az inverter, azóta filózok ezen a témán, szóval a jövőben lehet bepróbálkoznék.
Vagy itt, vagy a társtopicban volt egypár hozzászólásom, hasonló ügyben. Egy darabig minden rendben, oszt' egyszer csak átment plazmavágóba a masinu. A testkábel eltört ott, ahol a kutya sem látja (előtte az elektródafogónál hasonlóképpen).
Ma Én is bemértem a gépet egyenáramú lakatfogóval, 5-120A-ig kb. azt tudja, mint amit a potméteren beállítok. Fölötte már egy kicsit gyengül, 150A-en csak 140-et tud, vagy pontatlan a fogóm.
Gondolkodtam is rajta, hogy veszek egy szelepes AWI markolatot és kipróbálom majd egyszer azt is vele, lehet még a végén bejönne.
Szerintem erről függetlenül sok más paraméter is befolyásolja a dolgot, ezek az új hegesztők nagyon ügyesen érzékelik ha nem úgy mennek a dolgok ahogyan kellene, és korrigálnak.
Én új palacknál (CO2) nem szoktam hülyére tekergetni a csapot: a 200 bar elég gázt küld át, hogy meglegyen az a percenkénti pár liter.
Ha az átfolyásmérő mutatója kezd durván leesni a működő pisztolynál és nincs meg a megfelelő gázszükséglet, akkor kezdem jobban kinyitni. És ha úgy sincs meg, akkor nyúlok a reduktor tekerőjéhez.
Másfél mm-es falú zártszelvényhez még 2 mm-nél is vékonyabb elektródát keress. Az elektróda átmérője "kér" egy minimum áramerősséget, amivel normálisan tudsz vele hegeszteni.
2-es falvastagságú zártszelvénynél nem erőltetném a 2,5-ös elektródát. Vegyél 2-eset hozzá, azzal menni fog. A 2,5-nek szerintem kevés az az áramerősség, amit beállítottál.
Az első pálcám valami noname Kraft valami volt, amivel például sarokvarratot nem lehetett hegeszteni. Eljött egy hivatalos hegesztő ismerős, hogy kitanítson, és ő vette észre hogy ezzel neki se megy. Akkor vettem ezt, mert jónak mondták.
Most bevont elektródás hegesztéssel kapcsolatban kérdeznék!
Építettem a kézikocsit a lángforrasztó felszereléshez, 20x20 zártszelvényből, ennek a falvastagsága talán 2mm-es.
Egy Cemont inverteres hegesztőm van, még a régebbi fajtából(kb 20 éves), de eddig megbízhatónak gondoltam.
Nem vagyok egy hegesztő-ász, de azért pár kerítést, kaput, fészert összeraktam már.
ER23 2.5mm pálcát használtam, kiszárítva, az áramerősséget pedig 60-80A között állítgattam. Tudom, hogy ez kicsit kevés ennek a pálcának, de 80A felett rögtön kifújta az anyagot, nem tudtam sietni eléggé.
Azt vettem észre, hogy mintha a hegesztő magának állítgatná az Ampert, akár hegesztés közben is. Lehetséges szerintetek ilyen kezdődő meghibásodás? A Nyáron még 3mm-es anyagot hegesztettem, akkor 85-100A-rel megbízhatónak tűnt a gép. Halál egyszerű, analóg az egész gép. Túlélt már egy tranzisztorkészlet-cserét, kondicseréket, szóval sokat.
Most az volt a jelenség, hogy néha meglepően szépen össze tudtam varrni a két egymásnak tolt zártszelvényt, a sarokvarrat is ment +5A-rel, de többször előfordult, hogy míg az egyik varrat jól ment, a következőnél vagy mintha megtolta volna az ampert magától, vagy épp annyira visszavette, hogy az ív is alig maradt meg, mintha ragasztópisztollyal taknyolnék, rögtön ragadt a pálca és sehogy sem tudtam begyújtani.
Sőt, olyat is észrevettem néhányszor, bár ritkán, hogy miközben húzom a varratot, 2cm után érzékelhetően megnőtt a sistergés, fényhatás, mintha felvette volna magát. (nem, nem viccelődtek velem hegesztés közben)
Létezhet ilyen? Vagy a pálca másik végén van a hiba, hiába kutakodok máshol? . Érdemes 2mm-es, vagy 1,6-os pálcát vásárolni, hátha az jobb alacsonyabb áramokkal? Szeretnék 1.5mm vastag 15x15 zártszelvényt hegeszteni az ünnepek után, de így félve kezdek hozzá, hiába tudom hogy a gyakorlás a nyitja.
Kezdőként minden nehezíti :) Ahogy nő a gázlencse, porcelán átmérő úgy engedheted ki egyre hosszabbra a volfrámot, persze több gáz is kell. Én csak szín alapján kértem a boltban, a zöld köszörüléskor jobban morzsolódott mint a többi, legutóbb Kínából rendeltem kéket, mindenre azt használom. Próbálj ki többfélét, előbb-utóbb meglátod mit mikor érdemes használni. Változtatsz, próbálsz....
Nem az átfejtés legalitásáról, vagy a meri vagy nem meri hozzáállásról írtam, hanem a palackokban lévő nyomásról egyes gázok esetén.
Felőlem azt csinálsz amit akarsz, csak másokat ne biztass arra, hogy magasabb nyomású nyomáspróbás palackból alacsonyabb nyomásúba fejtsenek át gázt, mert esetleg felszállnak vele.
Minden féle gázt tilos házilagos körülmények között átfejteni! Én nem is javaslom senkinek! A meg, hogy én a saját felelősségemre mit csinálok az legyen az én bajom. Az, hogy tilos az nem azt jelenti, hogy nem lehet. SzVSz.
1,6 -ost használok én is, kék és türkiz színűt. 7-es porcelánnal, kisebbet esetleg szűk helyre, de ha nagyobb az nem baj, jobban teríti a gázt. 8-10 liter elég, 40-70 A. Ha a volfrám negatív, nem kellene nagyon fogyni. Lehet hogy korom, olaj, stb. miatt szennyeződik a hegye esetleg fröcsköl.
Figyu" pár napja figyelem mit össze nem görcsölsz ezzel a Pb - Oxigén combóval. Ma az jutott eszembe, hogy hagyd a Pb a francba kétséges, hogy elegendő hőt tudjon biztosítani. Helyette használj inkább tiszta Propán, a Primagáz telepeken ugyan úgy bárki megveheti és sokkal nagyobb az égés hője. megfelelő csatlakozókkal, tömlővel ugyan úgy átfejthető kemping palackba mint a Pb.
Rendszeresen fejtek át, én lefektetem a palackokat, a teli palack alsó fele alá teszek kb. 30 cm magasítást, hogy a szelep felé lejtsen. Először az üres palack szelepét kinyitom teljesen majd a teli palack szelepét csak kissé nyitom ki, hogy el ne fagyjon a szelep vagy a cső. Az üres palack töltés közben melegszik a teli pedig hűlik. Miután kiegyenlítődik a nyomás a szelepeket elzárom, majd az első hollandert lassan csavarom le mert a csőben marad nyomás.
Tehát mint mondtam csinaltattam hidraulika helyen 330 baros tömlőt. 30 barral többet tud a " a slag" mint a palack nyomasprobaja... A kérdésem továbbra is műszaki vonalra terjed ki...
Német ebay,és más német oldalak is tele vannak az átfejtő csövekkel!A menetekre kell odafigyelni!Amúgy ezek beviszgált cuccok,nem csak "otthon teszek a slagra egy hollandert és mehet a buli" típusúak.
Amiról te beszélsz, igen lehet kapni átfejtőt a pici hordozható palack hoz nem tudom hány kg-os, de én csak Pb-hhez tudok. Gázszerelők és bádogos ok használják.
Persze lehet, hogy lehet kapni más gázokhoz de még nem hallottam róla ill. nem láttam.
Magyarországon tilos bármiféle nyomás alatt álló gázpalackok áttöltése.
Egy kb. fele akkora palackot áttölteni egyébként szerintem nem érdemes, de ez csak az én véleményem.
Ha jól látom a netes árakat, a palack csere pont kétszer annyiba kerül, szóval anyagilag nem jársz nagyon jól.
Ráadásul ha jól tudom, bár tévedhetek is, a corgonban van CO2 folyadékrész, meg az argon tiszta gáz. Ezt nem tudod úgy áttölteni, még ha akarnád és szabadna se, hogy a keverési arányod megmaradjon(szerintem).
Láttam erről régebben egy videót, először beleteszik az argont, majd belefolyatják a folyékony Co2-t, vagy fordítva. Szerintem egyszerre nem tudod a kettőt kivenni úgy, hogy tényleg annyi m3 jöjjön ki belőle.
Álló helyzetben alig jön ki co-d, fejre állítva meg az összes co kijön. De javítsatok ki ha tévedek, mert engem is érdekelne, hogy műszakilag hogy is van ez a Corgon.
Nagyon vigyázz, lehetőleg ne csináld, elég balesetveszélyes, ennyi a trükk.
A németeknél lehet gyári átfejtőt kapni kemény rézcsőből többféle gázhoz, de azt is csak törpe gázpalackok (2l) feltöltésére használják, amit ésszerűtlen lenne naponta töltetni vinni mondjuk egy gázszerelőnek.
Hali! Azt szeretnem kérdezni hogy a corgont hogy kell atfejteni? Ma csinaltattam 330 bar tömlőt 1/2 coll hollandival 1 méteresre! Az a kérdés hogy állítva kell fektetve vagy fejjel lefelé mint a co-t? Illetve mik a kis trükkök ha van ilyen?
A rendszer valahogy rezgésbe jön, mert van egy visszacsapó szelepes tömlővég a markolatnál, egy visszaégésgátló a reduktornál, meg a reduktor, és ezek kezdenek el egyszerre ciceregni.
Ki kell majd vennem valamelyik szelepet, csak nem tudom még hogy a markolatnál hagyjam meg a sima visszacsapó szelepet, vagy a reduktornál a 3 funkcióst.
Azt szeretném még kérdezni, hogy a reduktorok átfolyási mennyisége (Q0) számít nekem valamit jelen esetben?
Vásároltam PB és Oxigén reduktort is, GCE BaseControl típusú, kis kompakt de már "ipari" jellegű készülékek, és a PB reduktor teljesen kinyitott szelepnél érdekes cicergő hangot ad, illetve majdcsak fél bárt esik a kimeneti nyomás(bár igaz, hogy a PB palackban is olyan 3.5bár van csak. Ennek 4 köbméter/óra a Q0 értéke. A Rotenbergeres fix 4báros, ami ugye csak 3.5öt tudott akkor is, az is így cicergett, talán halkabban de nem biztos.
Miről ad bizonyságot ez a hang, vagy ez normális, csak én komplikálom túl ezt a lánghegesztés/forrasztás dolgot?
Én azt nem furkálnám. Az égőszár vége nem véletlenül szűkebb az odavezető csőnél, itt alakul ki a szúróláng. A feltorlódott gázkeveréket a kúpos belső fal összepréseli, és fókuszálja.
Ha túl nagyra fúrod, akkor egy lassú gázáramlást, szórt lángot kapsz a koncentrált helyett.
Arra nincs esetleg tipped, hogy érdemes ezt a vörösréz égőszárat felfúrni?
Ahogy Te is mondod, össze szeretném rakni kb. a 2-es PB égőszár teljesítményét a 0-s hosszúságával, és ehhez felfúrnám annak csúcsfuratát, csak mindig beletörik szegény fúrószár, és akkor ugye kuka az egész
A fúvóka cserélhetős. Az égőszár markolathoz közelebbi végében van becsavarva.
Azzal lehet játszani, hogy kiválasztod pl egy lgőszár készletből a középső méretet, és beletekered először az eggyel nagyobb égőszárhoz tartozó fúvókát. Ha ezzel jobb eredményt produkál, akkor teszel egy próbát a kettővel nagyobbal, ha rosszabbat, akkor a közepesnél eggyel kissebbel és így tovább, amíg egy elfogadhatót találsz. Ha ez megvan, kb látszik mennyit kell egy méretsorban ugranod és merre, a meglévő fúvókákat eltolod az égőszárak közt megfelelő irányba, az üresen maradtakba meg veszel megfelelő méretűt a kitapasztalt arány megtartásával.
ÉL! :D :D Üdvözlet mindenkinek! Kb úúúúgy 5 éve nem jártam erre felé! :) Gondoltam benézek! Itt a történet annyi,hogy külföldre szöktem 6 éve és majdnem 3 éve egy műanyag hegesztő cégnél le is táboroztam. PE és PP-t hegesztünk.Amiből vizsgáznom is kellett úgy,hogy a nyelvvel még mindig hadilábon állok,de 2 hibával összehoztam,az is ragasztás témakörből volt :D :D A cégnél van egy fogyós gép,de azt a többiek közül csak 2 ember tudja használni,igazából én fusizok rajta :D :D
Sajnos ez itt nem játszik, az enyém sima kemény sajtolt krómozott rézcső.
Méretét tekintve a 2-es PB megegyezik a 4-es acetilénnel. Az injektor-részét felcseréltem a kettő között, bár a PB-sen nagyobb jóval a központi furat, a begyújtásnál nem vettem észre különbséget. A PB-s homloka laposabb.
Megpróbáltam egy 1-es acetilénest kifúrni 1.2mm-es fúróval, hátha az kompaktabb lenne, de miután két fúró is beletört, elvetettem. Most jó ez így, úgy sincs munka, majd ha a vihar után beindul és ez annyira nagynak bizonyul, veszek egy kisebbet.
Palackokkal együtt még mindig egy gyári készlet ára alatt leszek (150e), és ez legalább tényleg strapabíró alkatrészekből van összerakva, cserébe nem kompakt annyira.
Ha megnézed jobban a képeket akkor láthatod az én égőszárat girbe gurba. Ez abból adódik át van alakítva, a s.rézcső kilett váltva
vékony lágyitott v.rézcsővel pl. fékcső. Ezt oda tudom hajtani (még kisem kell oltani) ahová akarom. Nem tudom nálad megoldható - e a dolog, mert akkor olyan hosszúra csinálod amilyenre akarod, ráadásul szűk helyeken úgy hajlítom ahogyan néked a legmegfelőbb.
Ja, és a 4baros feliratú Rothenberger reduktor is nagyon sok volt, szerintem inkább olyan 1-2 bar lehet neki jó, hogy ki is lehessen használni a beállító csapok útját. Így az égőgáz csapon olyan egytized fordulatot ha tudtam tekerni mielőtt kialudt.
Én is csak kinéztem a műhelybe, de egyedül mentem, mert ugye mégis csak vírushelyzet van.
Hasonlókat tapasztaltam mint Te. Az X11-es készletben a 0-ás acetilén fúvókának 0.6-0.7es furata van, ezt szinte lehetetlen akár csak egy pillanatra begyújtani, olyan gyorsan jön a gáz rajta. A szikrakeltőben megmarad a láng, de amint elveszem azt, kialszik. ez a 40liter/órás.
Az acetilén 1-es még esélytelen, a kettes még mindig nagyon ingatag. A 3-mas acetilént már óvatosan be lehetett állítani oxigénnel és pb-vel, ez olyan 1.2mm körüli lehet.
A 2-es jelzésű PB-s égőszár furatja kb. 1.7mm lehet, amekkora a 4-es acetilénes is, és körülbelül hasonló nehézségű a beállítása is, talán az eleve PB-s később fújja el teljesen a lángot. Kitekertem a kúpos injektor részét, ezen a furatok lehet kicsit másak, de nagy különbség nincs köztük. Az acetilénes 4-es szár vége mondjuk hegyesebb, míg a PB-hez valóén nagyobb kicsit a kör alakú sík felület, de nem süllyesztett.
Arra lennék még kíváncsi, hogy vajon hogy lehetne kisebb pb-s kombókat összehozni, mert ez a másodiknak nevezett PB égőszár méretre majdnem akkora mint a 4-es acetilén, elég hosszú, illetve míg az acetilénes szár mondjuk 5ezer forint, ez 15-20.Mivel néhány méretből több acetilénes száram van, lehet bepróbálkozok összehozni egy 0-s méretű szárat mikrofúróval felfúrni a 2-es acetilén méretére, így ez kompakt lenne, és talán működne is.
Annyi, hogy az én égőszáraim krómozott rézcsőből vannak sajtolva, nem tudom meddig lehetne befúrni, míg eltűnik a szűkítés/fenekelés a végéből.
Minden esetre köszi a tippeket! Már indulok is kis oxigén palackot keresni meg 1kg-s túristát.
Mint régebben írtam még nem csináltam keményforrasztáshoz valószínűleg nem is fogok.
Amit említettem, hogy sárgaréz forrasztás az vas ( fémen) történt hagyományosan bóraxal. Úgy vettem észre kissé acetyléndusab lánggal jobb volt forrasztani. Tehát nem sárgaréz + sárgaréz hegesztés évről beszéltem.
a fa markolat végén lehet látni azt a ricnis hollandi ott lehet állítani a levegőt. Azonkívül a komplett markolat forog, tehát a tömlő nem akarja az ember csuklóját kicsavarni.
kevés levegővel
több levegővel, már lehet látni elől a szúró lángot. Kb. így használom forrasztáshoz.
Nekem ma hozta meg a futár az X11 PB-égőszárat, de külsőre semmi különbséget nem véltem felfedezni rajta, a feliraton kívül. Kipróbálni sajnos még egy ideig nem tudom.
MMA+Porbeles védőgázzal vagy anélkül+tömör huzal védőgázzal... Ez így elsőre elég jól hangzik,elég baráti áron van..
Vagy hagyjuk ezeket a kombi gépeket,és legyen egy classikus "CO",ami akár inverteres vagy az egyszerűbb trafós változat???
Ismerősnek,akinek kellene,az vékony lemezre használná leginkább 0,6-1 mm...
Mivel MMA gépe már van,így én személy szerint inkább egy kisebb sima CO-t ajánlottam neki,120-140amper környékén...azok még a trafósból is jók, ilyen vékony anyagokhoz.
Ha van valakinek tapasztalata vagy ötlete,szívesen veszem...Mert én a kombi gépeket nem ajánlom neki..
Én(hülye barom) anno szakítottam a trafós technikával,eladtam a sima "pálcás" jó kis eredeti német réztekercselésű trafómat, utána eladtam a szintén trafós "CO"-mat is,igaz az csak egy kis Güde Mig 155/6 W volt,de kasztnihoz nekem jobb nem kellett,a vastag anyaghoz meg ott volt a "pálcás"trafó!Jelzem sose volt egyikkel sem semmi bajom!
Na mindegy,eladtam őket,mert énis "beültem a hintába",mert haladjunk a korral,meg a technikával címszóval,Nekem egy kombi és inverteres gép kell!!
Lett is: Mastroweld Mig-Mma 180 Mi.
Ami a két év alatt már harmadszor van szervízben,persze 1év után lejárt a gari,tehát a javítás fizetőssé vált!
Először behalt az előtoló motor,másodszor valami elpukkant a nyomtatott áramkörben,most harmadszor az áramerősség szabályzó potméternek lett annyi..... ez a három mutatvány már kb.40-50 ezerbe van-lesz.. nem számoltam.. de ha már ráköltök ennyit,legalább jó lenne végre! De már nem bízom benne...
Most már lassan egy hónapja van szervízben,mert a szerelő szabin-vagy táppénzen van,nem is tudom,de nem is érdekel már..
Szégyenszemre a kis Güdét kellett kölcsön visszakérnem 1-2 napra,ami itt van tőlem két utcányira,hogy itthon tudjak pirítani ezt-azt!Hozzáteszem az a kis trafós Güde azóta is keresi a pénzt a kasztnizással,csak sajnos nem nekem hanem az új gazdájának!! :(
A trafóm meg 50km-re tőlem,de az is teljesen hibátlanul üzemel az új gazdájánál,pedig már lassan a negyedik X felé közeledik az életkora.
Amikor müködött a Mastroweld,tényleg szebben és könnyebben dolgozott a trafósnál,mert a trafósnál kicsit többet kellet azért utáncsiszolni,na de ez még bőven belefért,mert az legalább működött!
Szóval jobb-modernebb-szebb minőségű a munkája egy Mig inverternek,ez tuti,ezt nem is vitatom,de ha egyszer behal,akkor vége,és hiába van kombigéped,MMA-MIG-TIG stb.. tudással,mert ha a szervízben köt ki,akkor fújhatod ezen funkciókat egytől egyik,és bizony olyankor meg jól jönne még a nagypapa 40éves Hetrája is,amivel a két laposvasat vagy zártszelvény összevarrom hirtelenjében!
A szervíz szerint biztos hogy a Mastroweld sokat volt,poros,nedves környezetben,merthogy ezek nem szeretik a fémport,a sima port,de még a nedvességet sem..Hát könyörgöm,egy műhelyben,mi a fészkes fene van,ha nem ezek a körülmények??
Por-fémpor-de még nedvesség is,hiszen nekem is csak akkor megy a fűtés,mikor dolgozom a műhelyben,éjszakára nincs fűtésem,és persze hogy lecsapódik a pára!
Ez kb.olyan hogy próbáljak meg úgy fürödni,hogy ne legyek vizes!! Érdekes...
Na mindegy,ha egyszer megjavul,az biztos hogy a Mastroweld megy a háztól,és "Co"-ból csakis egy sima hagyományos trafós lesz beszerezve!
Esetleg inverterből egy sima MMA-st még megkockáztatok,mindenféle plusz funkciók nélkülit,de aztán lehet hogy MMA-ból is visszatérek egy jó öreg 130-as Hetrához és kész!
Kisérletezgetni nem akarok,hogy ez+ez már biztosan jobb lesz bla-bla-bla......a kisérletezhez nekem sajnos nincs elég pénzem,meg kinőttem már abból a korból is..
Úgyhogy most kövezzenek meg nyugodtan az inverter pártiak,de 100e-ből inkább veszek egy sima trafós,akár használt "Co"-t is(palack,reduktor,minden megvan már hozzá),meg egy rendes békebeli trafót,azt jónapot kívánok,a hegesztéseim meg vannak oldva az hátralevő időmben!
Én is az egyszerűség miatt szemezek vele. Lánghegesztőnk van már nagy palackokkal, szóval tudom azt is használni, csak az nem hordozható.
Forrasztottam már vele, de az első pár töltet úgy is gyakorlásra menne el, aztán nem árt ha nem kerül annyira sokba, vagy ha nem is olcsóbb, legalább egyszerűen lehessen szállítani, mert nem vagyok az a kenjük be sárral fajta, , kicsit félek is tőle.
Gáznál nem kell vigyázni hogy ne döntsd le a palackot órákkal a használat előtt, meg hasonlók.
Semmi extra, csak a pb palackon nem a gáztűzhelyhez való 30 millibáros nyomáscsökkentő van, hanem egy 4 baros szabályozható fajta amit disznóperzselőkhöz is használnak, már ahol nem direktben a csapra kötik.
A pb reduktor most kb egy tizes lenne, meg vettünk hozzá 5 méter pentánálló 20 baros gázcsövet, nem tudom mennyi volt, mert több éve már, és kb ennyi volt az átalakítás.
Kicsit finomabban kell a beállítást megejteni, ha hirtelen nyitja az oxigént, van hogy elfújja a lángot, de ha megvan, ugyanolyan tűhegyes szúróláng búzaszem nagyságú maggal mint az acetilénnel. Nyilván az nagyobb hőt ad valamivel, de a pb-t könnyebb cserélni, szállítani, és a rezet, ipari ezüstöt ez is olvasztja, forrasztásra tökéletes. Hegeszteni meg már ott a pocketmig.
Azt írják ez a speciális süllyesztett kialakítás kell ahhoz hogy pb-vel is jól dolgozzon az égőszár.
Nem tervezek farigcsálni, vennék én hozzávalót, csak eddig még nem tudott senki se megerősíteni hogy tényleg tud-e valami "pluszt" a pb égőszár, vagy épp csak eladják más matricával.
PB gázzal vágok ha durva meló van. Itt annyit kellett átalakítani hogy a fúvókából kicsit le kellett reszelni, ne szinteljen a hollandival. Nékem is dissu reduktor van rajta. Természetesen a visszaégés gátlóval. Viszont kifogom próbálni Pb-nal működik e a hegesztőszár.
Csak az~Ft merészeltem hozzászólni, hogy miért vernéd magad olyan költség e mikor van olcsóbb megoldás is.
Viszont azt nem tudom mi a követelmény a te munkádhoz.
Mint írtam én csak idáig lágy forrasztáshoz használtam, fűtés, vízvezeték szerelés, nékem szabályozható a láng tudok vele szúró lángot is állítani ami bizonyára jó kemény forrasztáshoz.
Bár említetted az néked nem jó.
Többi melóhoz van rendes disszu felszerelések.
Rákerestem erre a Rothenberg 400l re itt egy videó..
Az első ismerős lehet néked is a normál égőszárral.
Mondja van hozzá 3 fúvóka amit a keverőszárba lehet csavarni ez lenne a forrasztáshoz viszont említi ebből igazából a 0.6mm és a jó.
A 3ik ami nékem is van ill. hasonló. Az utolslót nem ajánlja.
Apunak van egy teljesen gyári kivitelű Varga hegesztőpisztoly készlete, egy oxigén palackja reduktorral, egy 4 barig állítható PB reduktor, meg visszaégésgátlók mindegyik csőben, és ezzel a szettel simán keményforraszt.
Nem alakított át rajta semmit, de a vaslemezt is megolvasztja a cucc.
Akkor szerinted nem érdemes oxigén és PB-re alakítani?
Azt olvastam, hogy egyébként nagyobb tételben nem olcsóbb, hiába hiszik azt a MÉH-telepesek, mert egységnyi PB-re 4 egység oxigén kell, míg 1 acetilénhez 0.9 oxigén kb.
Inkább csak az, hogy pb-t töltetni minden sarkon lehet szinte(sőt akár otthon is, bár nem tudom mennyire szabályos, a németeknél szabad szóval gondolom nálunk is saját felelősségre), és oxigént is egyszerűbb töltetni. Az Acetilén meg, hát az veszélyes.
Minden esetre köszi, felhívok még pár cseretelepest, hátha akad olcsóbb ajánlat is!
Igazából nem szeretnék vitatkozni erről, illetve tiszteletben tartom a tapasztalataidat, de maradjunk annyiban, hogy tapasztalataim szerint nem, nem elég, és nem is gyakran használják a hűtős-iparban, csak nagyon terepi szükséghelyzetben. Nem tűnik soknak az a 850 fok ami kell a forraszanyagnak, de a valóságban egy gázos lámpával nagyon kókány. Gáz és sűrített-levegő már működik nagyjából, illetve a ciklonos levegő-acetilén is, azt mondják a pb-oxi is elég jó, de az oxiacetilén a tuti, cserébe macerás. Vagy ugye az AWI keményforrasztás, de az már megint más történet.
Fokra elegendő a sima gáz is, de olyan lassan melegíti át a rezet hogy megfeketedik arasznyi hosszon a 12-es rézcső a hőtől, mire meg lehet forrasztani, ugyan ez acetilénnel néhány másodperc. Azt utána le kell pucolni, csúnya is, meg a védőgáz ellenére azért a cső belsejében is lehet némi oxidáció. Teljesítmény nem sok kell, inkább a koncentrált hőátadás.
Az első linkelt készüléket nem ismerem. A másodikat próbáltam már ismerősét, és épp működik, valóban lehet vele úgy-ahogy keményforrasztani olyan 16-os,20-as csőig, de azért szerintem ez nagyon terepi szükségeszköz. A harmadikból nekem is van itthon a garázsban, de szintén nem nagyon alkalmas keményforrasztásra.
Ezzel a táskás készlettel meg lehet forrasztani egy 10-12-es csövet, de megint csak az a baj, hogy hiába nagy teljesítmény, nem elég direkt a melegítése, kell egy jó 15cm hosszú lángnyelv hogy elég meleg legyen, azzal meg egy disznót meg lehetne pörzsölni.
Végigjártam már a témát, vettem is sok butaságot(mint pl a táska), de mindig ide lyukadok ki. Persze mondjuk fűtést lehet keményforrasztani ezekkel, azt úgy is többször kimossák, kifúvatják meg ilyenek, és annyira nem fontos a tisztaság. Nem véletlenül a gyári készletek is két gázosak, mint például ez:
inkább csak az lenne a kérdés, hogy érdemes-e az X11-be pénzt fektetni és megvenni a szükséges tartozékokat, kijönni olyan 2/3 árban, vagy inkább vegyek-e egy ilyet amit linkeltem, és ez kulcsrakész.
Szia, nem tudomtaláldsz e olyan égőszárat. Viszont ha találsz nem biztos tudod majd használni, mivel a vörösréz nagyon jó hővezető ezért olyan égő jó hozzá ami körkörösen melegíti nem pontszerűen.
A másik miért akarsz annyi palackot magaddal cipelni?
Mikor egyszerű PB gázpalackal megoldható.
Nékem hasonló van más cégtől igaz én csak sima lágygforradztához használtam eddig. 1200 fok ig melegít az bőven elég néked.
Az 5-ik képen látod az égőfejet ami körbe melegít.
Lánghegesztési készülékkel kapcsolatban enne szükségem tanácsra, ha megengeditek a kérdést.
Igyekeztem máshol is feltenni, de még nem kaptam sajnos kielégítő választ, illetve a hegesztőboltosok is csak hümmögtek .
Keményforrasztó készletet szeretnék összehozni, hűtőszerelési céllal első sorban, rézcsövekhez (max 1 coll). Vannak ilyen készletek gyárilag, de valami miatt a hülyebogár azt súgta nekem még az elején, hogy kézileg kell összeraknom. Vásároltam aprón egy új állapotú komplett MMG AGA X11 készletet nagyon jó áron, elsősorban a kisebb fizikai mérete miatt. Ennél kisebb "ipari" markolatot sehol sem találtam.
Úgy gondoltam, hogy társítok az X11 mellé 1-1 5literes oxigén és acetilén(0.8kg) palackot. Aztán elkezdtem telefonálni palack-ügyben, és 70-90eFt-os árakat kaptam a két töltött palackra(együtt) viszonteladótól, még csak nem is a hivatalos lerakatból. Ehhez még két reduktor kell, meg már megvettem két 3 funkciós visszacsapás-gátlót, szóval elég magasnak tűnik a költsége, tekintve hogy 150eFt körül már teljesen új német gyártmányú ipari jellegű készletet kapni oxi-propán kispalackokkal, direkt hűtési célokra. Illetve az acetilént cserélgetni sem hiszem hogy olcsó, míg a propán szinte ingyen van, bár kétségkívül előbbi gyorsabban hevíti fel a csövet, ami nagyon előnyös az oxidáció miatt.
Az X11 típushoz is lehet vásárolni propánhoz való gyári hegesztő/forrasztó égőszárakat, de az acetilénhez képest többszörös áron. Azon gondolkoztam, hogy megpróbálom Én is megcsinálni ezt az oxigén-propán kombinációt 5 literes oxigén és 0.5kg-s propán palackkal.
Az lenne a kérdésem, hogy valaki esetleg közületek látott már akármilyen típusú acetilén markolathoz való PB égőszárat(nem vágáshoz)? Kívülről fizikailag miben más mint az acetilén? Más az átmérője, vagy más a belseje? Vajon várható tőle olyan jó működés, mint egy eleve propánhoz is kidolgozott multi-markolattól, ami külön égőszárakkal megy földgázzal, pb-vel, acetilénnel, hidrogénnel, stb.
Néhány képen láttam, hogy a propán égőszárak fúvókája be van mélyítve a szár végébe, hogy a láng ne váljon le róla, meg különleges kiképzésű többrészes hasonlóan a pb-s vágófúvókához, de magyarul egy magyar szaki még sajnos nem tudott erről nekem mondani semmit, és boltban sem tudtak személyesen a kezembe adni ilyet.
A honnan, hogyan, mit? Számomra egyértelmű. Nálam is a kevert gáz a nyerő. Mondom ezt úgy, hogy még mindig nem próbáltam a CO-t, pedig van itthon olyan gázom is. Mivel a Linde kivonja a 20 literes 200 bar-os corgon palackját, ezért ekkora méretben a Messer-es, Siad-os, és a kínai palack érhető el. Neked is ekkora méretű palackjaid vannak. CO-ból meg a 10kg-os törpe méret a nyerő szerintem, aki nem sokat hegeszt otthon.
Céges de nem bérelt, a honnan hogyan mit, miatt címeztem neked. Itthon egy eredetileg szódaautómatákba hordott 10L Szén- dioxid palackom van vésztartaléknak, egyébként keverttel működik a gorillám. Messeres kopott palackkal nagyon ritkán találkozom, pedig fogyasszák a kollégák.
Mivel céges bérelt palack, én sem foglalkoznék vele. Cégnél tényleg csak az a szempont, hogy hegeszteni lehessen vele, úgysem a palackot nézegeti az ember. Viszont saját palacknál nem hoztam volna el. Gondolom, hogy te sem, ha saját palackot cseréltél volna.
Milyen palackot adott le helyette? Cégeknél gondolom sz@rnak az ilyenre. Én biztos, hogy nem hoztam volna el? Messer-es lerakatban Messer-es palack nem volt?
CO-2 palacknak W21,8x1/14” a menete. A palackszelepbe be van írva a menet típusa. Miért nem a palackodatt cseréled le egyel nagyobb méretűre. 10 kg. töltetű törpe CO-2 palackra, az még bőven kezelhető.
A palack töltöttségét tudod manuálisan is ellenőrizni. Ha reduktor nélkül hirtelen nyitod-zárod és nagyon "süvít" akkor nem üres, ha egy újjal be tudod fogni miközben megnyitod akkor gyakorlatilag üres. Még sohasem méricskéltem a palackjaimat.
Szerintem is kifogyott a palackod. A Co így fogy ki. Amíg van benne folyékony gáz, addig tartja a nyomást, aztán egyszer csak leesik nullára és már csak a kisnyomású óra mutat valamit. Nem is lehet óra alapján megállapítani a töltöttségi fokát, ezt csak a palack súlyának megmérésével tudod ellenőrizni.
Szétszedtem az órát, belül teljesen steril állapotban van. Pár napja még félig volt a palack, igaz, hogy csak 5kg, de még kell hogy legyen bent. Lehetséges, hogy veszek egy kicsit komolyabb reduktort.
A ventillátorok meg pont úgy vannak berakva a gépbe, hogy belülről van az a rész, amit meg lehet bontani az olajzáshoz, ha lesz időm megbontom a gépet.
Vagy órahiba, bár megmozdulnia meg kéne vagy ha lyukas akkor sziszegne,
vagy a másik lehetőség hogy kiürült a palackod. A két óra eltérő nyomástartományt ölel fel, a palack felőli 200--250 bar végkitérésű, ezen a 10 bar alig látszik, míg a másik óra annyitól már kiakad.
Két kérdést szeretnék feltenni, talán valaki találkozott már ilyennel:
-Iweld 205 hegesztőnél, ha hosszabb idő után kapcsolom be, az egyik ventilátornak olyan hangja van, mintha csapágyas lenne. Lekapcsolom a gépet, visszakapcsolás után pedig teljesen normális hangja van. Ez normális?
-A reduktorom egyik pillanatról a másikra nem mutatja a palackban levő nyomást. A kimenő nyomást meg mutatja. Az óra adhatta meg magát?
Reduktort akkor vásárolj, amikor megvan a palack. Sokkal jobban járnál, ha liter/perc skálázású reduktort vásárolnál a palackodhoz, és nem bar skálázásút. Megkérdezed, hogy milyen menetű a palack, amit vásároltál, és annak megfelelően veszel hozzá reduktort.
Nem tudom, hogy miért vásárolnál Német gyártású, Német országból behozott argon palackot, amikor itt nálunk magyar szabványos, és nem magyar szabványos palackot is tudsz vásárolni, az általad kívánt méretben töltve.
Már írták itt a fórumon, hogy senki sem lakik elég messze az országban, hogy ne lenne érdemes neki elmenni palackért.
Telefonon érdeklődj, hogy milyen, és mekkora palackot szeretnél, és menj el ide:
Segítségeteket szeretném kérni, mivel van egy állítólagosan Argon kis méretű, azaz mai hétköznapokban bérpalacknak nevezzük, amit meg szeretnék, vásárolni, csakhogy most a vírusveszély miatt nem fogok elutazni érte, személyesen és meggyőződni, több mint 200 km re, hogy valóban argon palackról van -e szó? Ugyanis kétséges számomra, hogy tényleg Argon palack lehet -e?
Egy régebbi Német gyártású és németországból behozott, palackról van szó.:
Nyakába beleütve.: 78-as kiadású 95-ig volt érvényes az utolsó nyomáspróbálya, 27,8 kg van beleütve, 200-300 bar is bele van ütve, tehát 300 bárig lehetett a hiteles nyomáspróbája annó, és gondolom, 200 bár volt a töltete. Méretei.: Magassága.: 90 cm Szélessége.: 20 cm
Színe sajnos kifejezetten nem mondható szürkének (Argon palack), sem pedig, élénk kéknek (oxigén palack), talán inkább kékes szürkének mondható, a nyaka is ugyanilyen színű. (Tehát nem sötétzöld, mélyzöld, a nyaka, ahogyan az argonnál, tanították.) (Oxigénnél pedig ferhérnek kéne lennie, viszont, ennek nincs fehérre festve a nyaka...) A nyakán ugyan van egy kis Argonos banán cédula, de sajnos, ahogyan a hirdetésben feltöltött képen néztem lehetséges, hogy utólagosan ragasztotta rá valaki, esetleg épp argonnal töltötték utoljára, és ráragaszthatták.
Én őszintén, egy régi oxigén palackra gyanakodnák, de sajnos, nem mivel nem tudom pl személyesen szemrevételezni, esetlegesen a reduktort a menetét rápróbálni, Az eladó szerint Argon palack, de -ő szerintem a rajta lévő banáncédulából, gondolja ezt, így én csak egyenlőre találgatok, sajnos.
Valamelyik idős kolléga esetleg meg tudná -e mondani milyen palack lehet? Illetve ha megérkezik, és mégis sajnos, oxigén palack, hogyan lehetne használnom, argon töltet + oxigén reduktorral pl?
évek óta szemezek ezzel a stahlwerkkel (is) az 5 év nagyon csábító, és szimpatikus hogy a típus száma a max áramot jelöli (mai világban már nem így szokás)
kiváncsi lennék mennyivel kevesebb mérve a a 195-ös iweldhez képest (ami 180A elvileg)
viszont vékony lemezhez nem biztos hogy jó a stahlwerk,( 40A a min)
esetleg tényleg próbáld meg másik mig munkakábellel, tényleg az is lehet a gond
Próbáltam már hosszabbítóval meg nélküle,másnál még nem de holnap megteszem azt is! Úgy gondolom,ha 3.2-es elektródánál nem vágja le a biztosítékot nagyobb teljesítményen de co-nál 0.8-as huzallal igen (már 90 amper körül) akkor szerintem a géppel lehet a gond!
Pár napos gépről van szó,míg beszereztem egy palackot,hogy végre igazán kipróbáljam addig elektródával próbálgattam,amivel az elvárásnak megfelelő tulajdonságokat nyújtotta!
Igazából az 5 év garancia és az 5m test és 5m MMA kábel és az ipari használatra való alkalmasság miatt választottam ezt a márkájú gépet! Nem mellesleg úgy gondolom,a márkára való tekintettel,hogy a ráírt teljesítmény azért valóban ott van! weldmaster.hu
Mint írtam, bizony ez kicsit elégett. A közepében maradt még pár szál épen. S most akkor pár centivel megrövidítem az életét... Az elektródafogónál hasonlóképpen nézett múltkor ki a letört vezeték.
Még egyszer köszönöm a tippet, remélem megjavul a készülék.
Nem bírtam ki holnapig, megnéztem a testkábelt. Az ujjnyi vastag zsinegből mintegy három milli vezetőképes, a többi csak úgy véletlenszerűen. Szóval egy kicsit möghótt. Holnap javítás. Remélem, maradt még itthon használható sziloplaszt (az elektródafogónál működik, ott nincs is gond a vezetékkel), mert ebben a mágneses mianevében is lötyög a madzag - jó eséllyel ettől tört el.
Azóta nem volt semmiféle elállítás a gépen a leírtakon kívül, visszaköszörültem, próbálkoztam tovább. Az inverter meg az egyik pillanatról a másikra 'megtáltosodott'. Ezzel a szituációval vajon mit lehet kezdeni, ha viszonylag sürgős a munka? [azon kívül, hogy hirtelen meglepődök, utána lemetélem, lecsiszolom és zsémbeskedek?]
Igen, nekem sem tetszik, de már a f...m is tele volt ezzel a mai nap folyamán - néha már gondolkoztam az ívjavításon (hátrafelé nagy ívben) is. Így legalább működőképes a tákolmány - ha szétesik, akkor összetaknyolom még egyszer - de nagyhirtelen belefáradtam. A lapjára készülő varratoknál is kettő-három másodpercig minden terv szerint zajlott, utána olyan a dolog, mintha dupla áramerősségen adagoltam volna hirtelen a delejt - pedig ott már képes voltam tartani mind a megfelelő szöget és az ívnek a hosszát is.
Már megjavult a gép. :/ 40 amperen szinte sikerült átégetnem a majd centi vastag anyagokat (kettőésfél ER23) vissza 30-ra. Szó szerint összetaknyoltam a vasdarabokat, de utána mérgemben ki is próbáltam. Kiszedtem vagy tíz bokor csalánt (egybe jön minden gyökere, tehát eddig jól mukodik) meg a szomszéd felől három-négy folyóméter tarackot (dettó). Sajnos az olyan apróságokra nem szoktam gondolni a tervezés folyamán, hogy nem árt majd odaférni a kalapáccsal és a drótkefével, így bizony a salak az majd csak lekopik. Azok a repedések oldalt, azok nem a hegesztés következményei, hanem csak válik le a salak - legalábbis nagyon remélem...
Maga a célharver, működni működik, nem rossz, nem rossz, de a szép az nem ilyen (target->új inverter, vagy a régi javítása).:
Ha valakinek kell ilyen eszköz, akkor nyugodt ívvel ajánlom. Nem nehéz. Mármint vele dolgozni.
Na, téptem vissza a kertbe, köszönök mindenkinek mindent, de én ezt a szörnyűséget nem fogom még egyszer lefotózni...
1. Ezt legalább tudom. Sőt némely esetben salakolás helyett leesik az egész 'varrat' (ezt is sikeresen megtapasztaltam :/).
2. Renoválás után maradt körülbelül annyi, elméletben négyes falvastagságról indultam - tizedmillimétereket azért nem mértem a mérőszalaggal...
3. Hasonlóképpen cselekedtem. Egyszerűen belobbant az ív, ette a pálcát is, meg az anyagot is, nem az a kedélyes sercegés volt, hanem az a haragosabb fajta... Már máskor is történt ilyen (akkor lehet, hogy én b....m el), de nem ekkora mértékben - jó eséllyel az elektronika kihozta magából a maximumot, meg még egy kicsit ajándéknak... Szerintem ennek az inverternek már csak a pap és az utolsó kenet hiányzik. De azért belelesek, hátha javítható valamiféleképpen.
Hiába kaptam el az ívtől a pálcát, addigra már mindegy is volt. Kissé 'fényesebb megvilágításba' kerültek a dolgok, így azt sem láttam, hogy mi is történik valójában, csak a végeredményt. De azért egy kissé bosszant, hogy háromnegyed részben már körbevarrtam a csövet, oszt' beüt a ménkű. A kezdők szerencséje... :D
Valójában nem akarom floodolni a topikot, de nagyon úgy tűnik, hogy nem csak az 'én rendszeremben' van a hiba forrása, hanem az inverter sem teljesen kóser. 40-41A (kijelző szerint), kétésfeles ER23, alapanyag hármas cső, meg jóval vastagabb 'talp'. A képen megfigyelhető az alapanyag deformációja is (ékes példája a hőtágulásnak) - de ez nem baj, mert elve ívesre terveztem, így ezt nem kell legalább utólag görbítgetni...
A nagyobbik baj az az, hogy a csövet csak így elfújta az ionszél... Kettő-három másodperc alatt. De mivel most új gépre nem telik, így marad a pöttyözés, sűrű rózsafüzér dörzsölgetés és imádkozás közben. Ráadásul ezt még könnyedén át lehet lépni, tehát valójában össze is lehet majd hegeszteni. Az, hogy milyen lesz majd a tartása és a kinézete, az megint más kérdés.
Nos helyzetet szeretnék jelenteni és pár valóbanelrettentő példával szolgálni. Az egész baj ott kezdődött, hogy jött az a mondat, ami úgy kezdődött, hogy "Tásókám, nincs valami rozsdás vasad eladó?" Volt egy kád, vigyék a ****omba, legalább nem akadozik. Azon alkatrészegek, amik le voltak szabva, csiszolva, félrerakva, bezacskózva a rozsda ellen, no, azok szőrén-szálán eltűntek a folpakkal együtt... S mivel nekem most létszükséglet az a célszerszám, így maradt az AV vas. A nyélnek való AV vasat (ami most már tényleg AmiVan acél) legalább nem itta fel teljesen a kisteherautó. Mivel nekem nem szokásom csak a kész művekkel dicsekedni, így a hibákat is fel szoktam tárni a nagyérdeműnek. Mindenki jó valamire, ha másra nem is, akkor rossz példának. Előre is elnézést kérek a hosszúság és a mellékelt képek minősége és mennyisége miatt.
A nagybetűs műhely. Bár ez kissé félrevezető elnevezés lehet, de jelenleg erre telik. :)
40 éve került U-acél vályúból metéltem ki, mintegy 3mm anyagot leszedtem róla - a másik fele azért konszolidáltabban néz ki, ennek meg mindegy, ott nem lesz nagyon hegesztve. Nem volt pofám még egyszer a vasas szakmánybeliektől koldulni maradék anyagot... De azért így sejthető, hogy mennyire volt rozsdás az anyag...
A nyél. Még mielőtt lecsiszatoltam volna a rozsdát róla...
De azért így már csak jobban néz ki. Az isten sem tudja, hogy mióta fetrengett kint a szabad ég alatt. A másfél méteres darabból vagy egy kiló rozsdát kiráztam...
Ez bizony taknyolás és nem hegesztés. Tavaly óta még azt a keveset is elfeledtem, amit eddig megtanultam (ezt most húzni kell egyáltalán, vagy tolni?)... De a csövet szerintem elég maczerás hegeszteni. Salakzárvány, elkapkodott hegesztés, megszakad ív - tanulópénz. Ha nagyon csak a célt tartanám szem előtt, akkor bizony ez így megfelelne a célnak. Ugráltam rajta, betonhoz vertem (mint az egyszeri majom a biliárdgolyóval) - nem enged. De ennek ellenére visszaköszörülés következik. Bár van a falunkban lakatos, aki ezt nevezi hegesztésnek. De én nem adom a nevem hozzá. Lesz ez majd még jobb is.
Ez jó szemléltető eszköze annak, hogy: így ne csináld! Rossz szögben tartottam a varázspálcát. Nem is egyszer. Alacsony volt az áramerősség is - előtte meg le kellett csapnom az anyagból egy centit, mert annyira szét sikerült égetni. A cső belseje erősen korrodált volt, ami szintén megkönnyíti a hegesztést... Itt szintén nem tudtam lekövetni a cső ívét úgy, hogy a pálca vége mindig megfelelő távolságra legyen, illetve a megfelelő szöget sem voltam képes tartani. Viszont ez blm-es True Color pajzs majdnemhogy tuti.
Szóval holnap v.002 verzió, leköszörül, varr. Gyakorolni, gyakorolni, mert megyek valami tanfolyamra... Védőgázas fogyóelektródás ívhegesztő (állítólag szart sem ér, de hátha ragad rám valami a koszon kívül is).
Szép estét kívánok mindenkinek! Mint amatőr hegesztés iránt érdeklődő szeretnék egy kis segítséget kérni. Úgy döntöttem hogy ISKRAVAR MIG150 tipusu co hegesztőmet átalakítom euro csatlakozóssá. Kiderült, hogy kell egy gáz szelep hozzá. Na már most az kérdezném, hogy 12, 24, 42 vagy 230voltos szelep kell e hozzá, illetve a feszültség fügvényében hova kell kötni a gázszelepet. Lehet hogy hülyeség amit kérdezek, de ha valaki tudna segíteni azt nagyon megköszönném. Maradok tisztelettel Pete Roland.
Segítséget kérnék tőletek. Kiváncsiságbol szeretnék vásárolni egy olcsóbb kategóriás plazmavágót. Néztem egy Hiana márkájút , és a ldl -ös Parkside -ot.Ha esetleg van valakinek tapasztalata ezekröl kérem ossza meg velem.Előre is köszönöm!
Nyilván a tapasztalat elengedhetetlen, és a gyakorlás hozza meg az eredményt, de kiindulásnak nagyon hasznos ha valakinek már van egy bevált beállítása. Nyilván nagyobb hegesztési rutinnal könnyebb kiismerni egy gépet, ez nálam még hiányzik.
Viszont a leírásban ezt elnagyolta a gyártó szerintem.
Nem én leszek a "megmondó" embered, nagyjából 30-40 szál elektródát olvasztottam el a semmibe tesztelésre a túlzó első elba@ott szoftverrel. Szoftverfrissítés után már nem sokat használtam, csak míg meglettek a használható értékek. Nem hinném, hogy sokra mész a beállításommal, mert én félhármas elektródát használok a cukiforcéhoz, de leírom balról jobbra 67, 111, 80, 12, a potit hosszan nyomva tartva a VRD led az Off mellet világít. Nem biztos, hogy magasabb induló áram kell, van úgy, hogy alacsonyabb. Ne sajnáld az időt megtanulni a gépet. Függőt elektródával lentről felfelé hegesztek, V alakot rajzolva és oldalt kicsit időben kitartva.
Ui: azért vettem mert "csak" van itthon Awi, Co, mindegyik tud elektródát. Melóhelyen hegesztek annyit, hogy...........
Görgess itt vissza a sokadik oldalra. Mnagy társunk úgyemlékszem,hogy kitotózta a gépjén az általad feltett kérdéseket.De szerintem te magad is rájöhetsz,csak figyeld a fényt,meg a hangot,miközben hegesztessz.Egyébként én pont ezért nem veszek ilyen OKOS gépeket,mert ez már túlzás,amit itt a gyártó elébünk tol. Épp elég volt az AC-DC gépem kitotóznom,pedig ez sem okos gép,de igy 7 évre is új potiállásal szembesültem.
A videó alapján is csak találgatni lehet, a biztos az ha felveszed velük a kapcsolatot. Esetleg a két végletek között próbálgatod és nézed az eredményt, az ívgyújtás idejét saccra meg tudod állapítani (szerintem sem nem másodperc, sem nem milliszekundum). A többi valószínűleg áramerősség lehet.
Köszönöm szépen a választ, az elektróda dobozán lévő érték körül szoktam próbálgatni a hegesztőáram beállításokat, ez általában be is válik. A kérdés igazából konkrétan a géptípusra (Gorilla microforce) vonatkozott, mert ennél a gépnél 4 paraméter állítható a hegesztéshez:
Hegesztőáram - ez amit írtál is
Gyújtóáram - állítható, hogy ívgyújtáskor mekkora árammal dolgozzon bizonyos ideig, hogy könnyebb legyen ívet fogni. Az egyik kérdésem ez lett volna, hogy mennyivel érdemes fölélőni a hegesztőáramnak, kinek mi vált be?
Ívgyújtás ideje - ez az előzővel kapcsolatos, hogy az emelt áramot mennyi ideig adja, mikor térjen vissza a beállított hegesztőáramra. Itt 2 info hiányzik számomra a manuálból, milyen mértékegységben van a kijelző, és mennyi az ajánlott idő?
Arc force - "íverősség szabályozás" Ez ugye azt szabályozza, hogy ha az ívtávolság nő, vagy csökken, pl gyakorlatlan elektródakezelés okán, az ív ne aludjon ki vagy ne égesse át az anyagot. Ennek érdekében bizonyos határok közt növeli/csökkenti a hegesztőáramot.
Ennél sincs mértékegység a leírásban (százalék? Amper?), sem ajánlás anyagvastagságokhoz, elektródákhoz.
Szóval ezekre lettem volna kíváncsi, várok még kicsit, hátha olvassa valaki aki már kitapasztalta.
Emlékszem, többen is vettek ilyen gépet tavaly, talán benéznek ide.
Van itthon egy finomműszerész kalapács (25 kilogramm), acél cső a nyele, s nem akar elgörbülni, elforogni a markomba, meg ilyesmik. S ismét és érthetően leírom: szerkezeti acél mindkettő összehegesztendő anyag, tehát semmi extra.
Még mindég a fanyelűt ajánlanám. A vas nyél nem emberbarát,a cső elfog a kezedben fordulni,és arról meg nem is beszélek,hogy görbülni fog,de ha acélos anyaghoz hegeszted,törni is fog. Ezek közül válassz,szerintem jó árban kinálják.
https://www.argep.hu/trend/IRTO/irto-kapa.html De ettől még komojab hegesztést ajánlok (már csak azért,mert ez itt egy hegesztős fórum)vegyél gyomirtót,a neve Glialka. Ez mindennél erőseb kapát felülír !!!
Szia, a géphez nem tudok hozzá szólni nékem nem ilyen van.
Viszont a többihez egy pár megjegyzés talán segít.
" Akinek ilyenje van, milyen beállításokat használ 2mm zártszelvényhez, 2es pálcához"
Talán ez nem függ a géptől. Inkább attól milyen pozícióba hegesztünk. 2mm-es rutilos elektróda kb. 40-60 A-ral hegesztünk.
De ezeket az adatokat megdalálod az elektróda dobozán milyen áramerőseg között használható, az is rajta van melyik pólusról.
A másik írtad vettél GYS E6013 as elektródát, ami nagyon jól folyik. Továbbá ez takarja, tehát azonos az Esab 43.32 és elektródával.
Nem ismerem Eggyik elektródát sem viszont elolvastam az adatlapot, tényleg az Esab is jó folyós, le is olvasható a piktogamról csak fűggőleges emelkedő varrat készíthető vele.
A GYS pedig csak annyit ír minden pozícióba, viszont ezt kétlem pont a jó folyássága miatt.
Őszintén eddig 2 cégnél volt dolgom, hogy függőleges eső varrattokat kellett alkalmazni.
Soha nem alkalmazok függőleges eső varrattokat csak emelkedőt..
Ok ilyen vékony anyagokon és ahol nincs nagy igénybevételnek kitéve megvan a léttere.
Fönt ről lefelé arra figyelj apálcád kb. 30 fokba legyen fölfelé mutasson, a pálcát szigorúan szorosan az anyagon tartani, figyelni ne folyón az óvadék vagy a sálak a pálca alá.
Milyen áramerősség ezt néked kell látnod, kitapasztalod.
Még jólenne ha függöleges hegesztésről kérdezünk beszélgetünk,
megírni az most eső vagy emelkedő varrat, mert marha nagy különbség van a kettő között.
Nem tudom tudtam e segíteni, ha valamit nemjól írtam talán majd kijavitanak.
Akkor is kell valami, amibe belebiggyeszti az ember - így a vasas munka nem megúszható. S ismétlem, errefelé nem igazán kapni normális nyelet. Amit lehet kapni, az összevissza száliránnyal rendelkezik, csomós, stb. Többnyire egyszer használatos mind, törik mint a ropi, legyen szó bármilyen szerszám nyeléről. Még a balta és a fejsze nyelét is sikerült eltörnöm - és nem azért, mert olyan izmos lennék...
A kézi hajtányú kaszában akác nyél van, a penge tátra laprugóból készült. Üresjáratban 12 kiló. Fárasztó, de haladós - a kerítésoszlopokra figyelni kell, ki ne vágja őket az ember... Az ilyen kötött talajhoz, mint ami nálunk van, tényleg kell az a plusz súly.
Köszönöm a választ. Egyelőre nem sürgős, mert esik az eső és maga az udvar a műhely egy része, ahol nyugodtan hegeszthetek. :) Akkor átfúrom, oszt' annyi.
Viszont az is igaz, hogy ezt a csőnyelet te meg fogod még átkozni. :)
(Az ősszel csináltam egy hasonló típust - kb. tizenkét centi széles kábelcsatorna vájására -, és ha nem olyan homokos a talaj, akkor elhagyom a f*szom, mire végzek vele, a nyél súlya miatt.)
"viszont a kérdésemre ez sem ad választ, hogy elméletben melyik megoldás bírná jobban a mechanikai terhelést?"
Nyilván az átfúrt és mindkét oldalt varrt cucc erősebb. (A legerősebb pedig a megfelelően kialakított formájú - lekovácsolt - fejbe hegesztett cső.)
Deee ennyi idő alatt én már rég rátaknyoltam volna egy oldalról, oszt' vagy kiderül, hogy így is bírja, vagy már letört a gecibe és akkor megcsináltam volna két oldalról. (Vagy eleve két oldalról hegesztem, ha "biztosra akarok menni".)
Az ilyen egyszerű dolgoknál a hosszas agyalás nagyobb veszteség, mint a próba-szerencse móccer.
Manapság épkézláb szerszámnyelet elég nehéz beszerezni errefelé. S nem tudod mik az én igényeim. :D Nem kotrógépet akarok készíteni, hanem egy combosabb 'villakapát', amivel ki lehet feszegetni a tarack, a csalán és a többi haszonnövény gyökereit - mert sokkal jobb egészben kiguberálni, mint összeaprítva kiszedni (ami meg benne marad a földben, az rögvest megered). A lapja 10-es acél, a nyele 3/4 colos acélcső (gázszerelésben használatos), tehát semmi egzotikum. Tudom, kovácsolva jobb lenne, de jelenleg nincs kovácsműhelyem. :)
A hegesztéssel kapcsolatos tanácsodat megjegyzem, viszont a kérdésemre ez sem ad választ, hogy elméletben melyik megoldás bírná jobban a mechanikai terhelést? Mert már csak ez hiányzik a nagy műhöz, meg a varrás (anyag leszabva, lecsiszolva). S az én fúrógépem ('játék' oszlopos fúró, csak harminc kilós) alá nem fér be sokcenti anyag - így először fúrni kellene, ha az úgy stabilabb kötést eredményez...
Kézi szerszámokba fa nyél illik. A te igényeidet egy kotrógép elégitené ki !!! Ja,ha acélos anyaghoz lágyvasat akarsz hegeszteni,idő előtt elfog törni.
Tudom, banális a kérdés. Egy igencsak nagy igénybevételnek kiteendő kapát akarok készíteni (felhasználási mód: mint egy csákány) és nem akarok olyan meglepetésbe ütközni, hogy letörik a nyele (acél cső). Érdemes átfúrni az anyagot, és mindkettő oldalt odavarrni, vagy elég lehet az egyik oldalról odataknyolni a nyelet? Remélem érthetően sikerült leírnom a probléma lényegét...
Igen ez igaz, de csak akkor ha már gyakorlott vagy, és tolod neki rendesen.
Ha nagyon lassan csinálod átmelegszik az anyag és szinte átroskad(besüpped) a varrat.
Ez látszik is a varraton. Amíg nem megy ösztönösen a pisztolytartás-vezetés, meg a pálca adagolás, addig vedd vissza az áramot. Meg persze az sem mindegy hogy sarokvarratot csinálsz vagy élbe akarsz hegeszteni.
Egy kissé hasonlít a forrasztáshoz. Ha az anyag 'átmelegszik', akkor azonnal hozaganyag, és haladsz előre az ívvel irányítva a hozaganyag 'terülését' (az ív mintegy elfújja), nem pedig bámészkodsz vagy melegíted tovább az alapanyagot egy helyen. Ha úgy érzed, hogy túl sok az áramerősség, akkor lejjebb veszed, a befejezéskor kissé több hozaganyagot adagoljál, akkor nem lesz kráteres. Írom én ezt úgy, hogy egyszer volt csak alkalmam kipróbálni magamat tig-el... Amúgy számomra ennyi volt a mester részéről a 'tanfolyam', de állítása szerint elfogadható lett a varrat (ő állította be kezdésnek a gépet és a gázmennyiséget és szerintem tré lett a végeredmény). :) Az sem baj, ha van olyan pajzsod, amivel jól lehet látni azt, hogy mit is csinálsz, mert ez sajnos emlékezetből nem működik...
Lentebb egy hozzászólásban linkeltek egy videót, ami elég korrekten kiemeli a lényegét az ív és a pálca kapcsolatának.
Amennyiben hülyeséget írtam volna, akkor kérem javítson ki valaki.
Korábban már írtam, hogy vettem egy kis gorilla microforce-t, hogy itt Pesten a garázsban is,tudjak ezt azt hegesztgetni, mert az aluflux 185 lent van vidéken a szüleimnél.
Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Ívgyújtáskor az inverter furaöhangon fütyül, míg el nem indul a páca sercegése rendesen. Ez normális jelenség, vagy nagyon el van paraméterezve valami?
Akinek ilyenje van, milyen beállításokat használ 2mm zártszelvényhez, 2es pálcához?
Ívgyújtás ideje, kezdő áram, arc force
A másik az elektróda.
Bauhausban vettem GYS E6013 jelzésű elektródát, ami nagyon jól használható, szép a varrat, bár az olvadék,elég hígan folyik, függőlegesen nem tudom hogy,áll meg, de ha forgatni tudom az anyagot, nagyon tetszik az eredmény. Ez esabnál a 43.32 jelzésűt takarja. Aki használt már ilyet, hogy oldja meg, hohy ne folyjon le a függőlegesről?
A HF gyújtással elkerülhető, hogy a volfrám hozzá érjen az alapanyaghoz és ezzel beszennyezze a varratot, és az elektródát. (Nyilván könnyebb az ívgyújtás is.)
Első szárnycsapások még awival... szóval még gyakran beletolom az anyagba vagy a pálcát a wolframhoz :) Milyenre köszörüljem amúgy? gondolom az is számít...
Aluflux 215 gépem van. Láttam egy videót kipróbáltam mma részre rákötöttem a szelepes awi pisztolyt+argon. A kérdés ha a gép nem irja hogy tudja az LT AWI akkor lehet ettől baja?
Illetve van különbség egy egyszerű koppintos awizás és a hf gyújtású között ahol több mindent tudsz állítani?
2.4 arany wolframmal próbálgattam 2,4 pálcával 2mm zártszelvényen de valahogy nem akart sehogy jó lenne. Egy mankót írhatnátok,hogy mekkora anyag mekkora wolfram és mennyi gáz kell hozzá nagyjából. / olyannal is próbáltam amelyik mma tudja az LT awit de nem lett jobb az eredmény / tudom sok gyakorlás de... a főkérdés érdemes illetve szebben könyebben lehet egy HF TIG géppel dolgozni? És igaz szénacélt próbáltam de matt lett a varrat ez normális?
Jól elbeszéltünk (írtunk) egymás mellett. Én is és Bmrenault is awiról írogatunk te viszont lángról, és teljesen igazad van lánggal én is így hegesztek. Az alu egyszerű, alu elektróda a hozanyag. A képen 5mm alu amit össze "hegesztettem" és le salakoltam.
Ja kimaradt egy lenyeges dolog, az AWI nal a pisztolyal alakitod a varrat milyenlyet, a gaz jobbra hegesztesenel a pisztolyt nem mozgatjuk hanem az palcaval jatszunk, alakitjuk a varratot,
Ok renndben, azt vettem amit ajanlottal, arany es lila wolframot. Piros van itthon 2,4 mm vastagsagban ezt irjak ennek van radioaktiv sugarzasa minimum. Azt olvastam köszörüleskor a leg rosszab.
En is csak egyszer lattam Svedorszagban egy epulö gaz erömube. Portugalok voltak a fövalakozok es egy portugal srac gyökölt igy egy vastagfalu csövet, utanna villannyal ment a töltes bele valamint a takaro varrat.
Enyime is csak DC elvileg nem lehet vele alut hegeszteni. Ha esetleg ilyen problemam lenne majd radkerdezek hogyan sikeredett.
Bar talan van elkepzelesem, valoszinü valami vekonyabb anyag lehetett , es a wolflamot tompara felkörre köszörülted több meleget vigyen a targyra attörje az alu oxidot, de lehet tevedek.
Ha kifogy a gáz (vagy kevés), akkor először a kihűlt terület széle elkezd egyre inkább rozsdásodni, majd rosszabb esetben a varrat is felhabosodik, porózus lesz.
Nyugodtan próbáld ki egyszer valami ócskavason, hogy nem nyitod ki a palackot és úgy kezdesz el hegeszteni. Rögtön észre fogod venni a különbséget!
Hogy mitől pattog/mattul a varrat teteje, azt nem tudom. Lehet az oka a hegesztendő fém, a hozaganyag típusa, rossz drótsebesség, extrém esetben (bár ilyent még nem tapasztaltam) víz a CO-palackban.
Egyetlen ilyen szürkülésre emlékszem: amikor rozsdamentest hegesztettem rozsdamentes huzallal, de Argon helyett CO-val. Nna, AZ szürkült (meg persze a varrat sem volt valami überbazmeg).
Köszönöm a választ .De mitől szürke a varrat ? Mitől pattog ? Az EINHEL trafós gépnél szép vol a varrat ha 1,5 ös lemezt hegesztettem , és csak akkor pattogott így ha kifogyott a CO gáz ..
Magamról .Vas - és fém szerkezeti lakatosként dolgoztam ,de többnyire, hegesztettem 13 év ig, elektródás hegesztési módon,rutilos ,bázikus. ..Amit azóta sem felejtettem el ..Saját Dugatómat akarom most megjavítani .Vettem egy 150 es EINHEL trafós co gépet .Amiről kiderült 120 ampert tud ,és nem 150 et .És mivel én a nyúlványokat 3 as lemezből javítanám az EINHEL a 120 amperjével a 3 as lemezhez kicsinek bizonyult,eladtam .Most vettem egy HAINA 250 es MÍG ,MMA inverteres ,Co gépet .Próbálok vele összeszokni .5 kg os CO palackomat kicseréltem 10 kg os ra .Most néztem a co palackot ,és az van rá írva –élelmiszer ipari gáz .Gond e ez, kérdezném ? Mert nem tudom ezért e ,de ez a gép erős pattogó hangot ad ,még akkor is ha az Amper meg kimondottan alacsonyra van véve .Miért lehet ez ? És a varrat ami jónak tűnik ,megfelelő Amper beállításnál szépen be van égve ,elterülve ,viszonylag jónak tűnik ,de a színe matt szürke .A varrat felülete nem pikkejezett ,szinte sima,és matt színű ,nem fényes .Mitől lehet ez ? Én az élelmiszer minőségű CO gázra tippeltem .A Co nyomás ,0,8 as huzalt használva 10 liter / perc re van állítva .Próbáltam lentebb ,fentebb venni ,de akkor is pattogó erős hanggal heggeszt a gép .
A színeket próbáltam kiemelni vastag aláhúzott jelöléssel. Néhány félének van radioaktív sugárzása. Azért nem írtam a balra jobbra irányt mert nem tudom jobb vagy bal kezes vagy e. Nem láttam még olyat, hogy valaki húzza awival ami nem zárja ki, hogy nem lehet. Dc awival nem lehet alut hegeszteni néhányan mégis megcsináltuk.
Üdv. Mnagy és a többiek. Gondoltam a fúrós topikból áthozom már ide a további beszélgetést. Csak jobban illik ide meg valószínűleg több szaki olvassa itt.
Szóval ma elhoztam a géphez az awi kábelt Sr17, mint gondoltam a vezérléshez nem pászol a dugó a géphez. De már nem vészes találtam a neten amit a gépbe kell építeni.
Meg ettem a palackra a manométert is, valamint 1.6mm 2mm - és wolframot. Ajánlásod szerint arany és bordó.
Valamint gázlencsét 1.6 os hoz. Sajnos 2mm hez nem volt.
A pisztoly őz 2.4mm szettet kaptam. Ehhez találtam itthon 2db wolframot sajnos piros.
Délután összseszeteltem és megentettemaz első 2 varratot.
Az 1.6 - ossal nem vergődtem zöld ágra valószínű azt vékonyabb anyagon és kissebb amperral kell próbálni.
Így a 2.4mm-es lett bevetve ehez nem volt gázlencse sima 6-os porcelán amit a pisztollyal adtak.
Itt van életem első awi varrata.
A bal oldali jobbra hegesztés a jobb oldali balra hegesztés.
Nem ugrálok örömembe, a baloldali szélbeégés. Itt talán kissebb áramerőség kellett volna vagy jobban tolni a pálcát néki.
Talán nagyobb méretű porcelán is elkelt volna.
Ja a pálcám 2mm volt, sajna ezt megkaptam a vakrozsda így a réz le lett csiszolva róla, mondjuk ez sem volt ideális.
Kérdés milyen méretű porcelánok használtok bizonyos wolframhoz ill anyagvadtagsághoz?
jobboldali varrat saját anyag össze olvaztva
sarkon élbe összeillesztve, hozanyaggal. 
másik oldal. 
két lemez egymás mellé téve.
sarok varrat az alsó lemez 7mm. Régebben kérdezte valaki lehet e 1.5mm - és lemezt 5mm - es laposvassal összehegeszteni. Lehet.
itt a két lemez egymáson leápolva. 
1mm-es furat acetilénnel kb. normál hegesztés hez. 
furás előtt 1mm furat.
Pb gázzal, beigazolódott nehéz volt beállítani, oxigén ráadásakor sokszor elfujta a lángot.
sokkal lágyabb láng hosszú maggal szerintem tökéletes keményforrasztásra. Ja és tökéletesen belehet állítani. 
ez is a fúrott égőfej
ez a nem fúrott viszont több acetilénnel lágyabb láng, így szoktam rézzel forrasztani.
a fa markolat végén lehet látni azt a ricnis hollandi ott lehet állítani a levegőt. Azonkívül a komplett markolat forog, tehát a tömlő nem akarja az ember csuklóját kicsavarni.
kevés levegővel
több levegővel, már lehet látni elől a szúró lángot. Kb. így használom forrasztáshoz. 
A nagybetűs műhely. Bár ez kissé félrevezető elnevezés lehet, de jelenleg erre telik. :)
40 éve került U-acél vályúból metéltem ki, mintegy 3mm anyagot leszedtem róla - a másik fele azért konszolidáltabban néz ki, ennek meg mindegy, ott nem lesz nagyon hegesztve. Nem volt pofám még egyszer a vasas szakmánybeliektől koldulni maradék anyagot... De azért így sejthető, hogy mennyire volt rozsdás az anyag...
A nyél. Még mielőtt lecsiszatoltam volna a rozsdát róla...
De azért így már csak jobban néz ki. Az isten sem tudja, hogy mióta fetrengett kint a szabad ég alatt. A másfél méteres darabból vagy egy kiló rozsdát kiráztam...
Ez bizony taknyolás és nem hegesztés. Tavaly óta még azt a keveset is elfeledtem, amit eddig megtanultam (ezt most húzni kell egyáltalán, vagy tolni?)... De a csövet szerintem elég maczerás hegeszteni. Salakzárvány, elkapkodott hegesztés, megszakad ív - tanulópénz. Ha nagyon csak a célt tartanám szem előtt, akkor bizony ez így megfelelne a célnak. Ugráltam rajta, betonhoz vertem (mint az egyszeri majom a biliárdgolyóval) - nem enged. De ennek ellenére visszaköszörülés következik. Bár van a falunkban lakatos, aki ezt nevezi hegesztésnek. De én nem adom a nevem hozzá. Lesz ez majd még jobb is.
Ez jó szemléltető eszköze annak, hogy: így ne csináld! Rossz szögben tartottam a varázspálcát. Nem is egyszer. Alacsony volt az áramerősség is - előtte meg le kellett csapnom az anyagból egy centit, mert annyira szét sikerült égetni. A cső belseje erősen korrodált volt, ami szintén megkönnyíti a hegesztést... Itt szintén nem tudtam lekövetni a cső ívét úgy, hogy a pálca vége mindig megfelelő távolságra legyen, illetve a megfelelő szöget sem voltam képes tartani. Viszont ez blm-es True Color pajzs majdnemhogy tuti. 
