"Akkoriban szinte mindent csináltattak az emberek, hiszen voltak még fehérnemű-varrónők, cipészek stb. és a konfekcióválaszték még elég hiányos volt."
Ezekre még jól emlékszem, a hatvanas években az öltönyeimet és néhány ingemet jómagam is csináltattam. Megvettem az öltöny és ing anyagot, elvittem a szabómhoz, jártam hozzá próbákrra, de sajnos pár év múlva elitta az eszét (: Cipőt sohasem csináltattam.
Nagyszüleim idejében voltak még masamódok, kefekötők és szitakötők is.
Mi is volt a különbség a lakóbizottsági elnök és a házbizalmi között?
Az ilyent nemcsak a rendvédelmi szervek emberei hordták, hanem széles körben elterjedt volt. Nagyon nehéz és merev ruhadarabról van szó, amit egyszerű emberek is méretre (!) csináltattak. A nőknél a kecskebőr dívott, az nem volt olyan merev, mint a marhabőr kabát.
Akkoriban szinte mindent csináltattak az emberek, hiszen voltak még fehérnemű-varrónők, cipészek stb. és a konfekcióválaszték még elég hiányos volt.
A cipészeknél ez úgy működött, hogy a megrendelő lábára fa sámfa készült és így egyszerűbb volt a további cipők készítése.
Hogy tellett ezekre? A többségnek nem voltak gépkocsi- és telekgondjaik, arra nem kellett költeniük. Akkoriban fajlagosan sokkal több ment ruházkodásra, mint manapság.
Az ötvenes években a lakóbizottsági elnök tartotta a lakógyűlést a bérházakban. A kezdés előtt megkongatták a harangocskát vagy a gyakoribb felakasztott síndarabot, ami ezen kívül leginkább a vízelzárás jelzésére szolgált. A lakók levittek magukkal ülőalkalmatosságot, általában hokedlit.
Balatonszéplaki történelemkönyv, no. 2. Nagy örömmel ajánlom figyelmetekbe a 41535-ös Fortepan kép történetét. Minden, amit tudni akartatok Szent-Istvány Dezsőről:
A második kép szerinti gombra kell kattintani és az előugró mezőben (Oldalak mentése) annak az egyetlen oldalnak a száma fog megjelenni, amire szükséged van (a mettől-meddig mezőkben azonos oldal sorszám lesz), az OK gombra kattintva PDF fájlban lementésre kerül az oldal az általad kívánt vagy jóváhagyott helyre, az akkor felajánlott fájlnevet át is írhatod.
A cím: Arcanum nyílt nap, okos telefon, és egy kevésbé okos felhasználó. Kábé egy héttel ezelött értesítettek e-mailben, hogy október legszerencsétlenebb napján, nyílt nap lesz az Arcanumban. Tüstént beállítottam egy riasztást erre a napra az okos telefonomon. Nem is késtem le róla ma, úgy mint a legutóbb, riasztás nélkül. Sajnos a letöltésekkel volt gondom, nem találtam sehol a "letöltés" gombot,. Nagy nehezen, kerülő úton azért sikerült az érdekelt oldalakat egyenként lementeni, de a teljes PDF dokumentumokat, nem :( Egy példa: Magyar nemes családok 11. kötet, Vaál-Zsyska (1932)
Lenne kedves egy nálam okosabb olvtárs elárulni, hogyan lehet/kell ezt csinálni? Előre is köszönöm.
"A hekket a hetvenes években kezdték el a Balaton melletti halsütödékbe importálni, aminek elsősorban az volt az oka, hogy ebben az időszakban keszeghiány alakult ki a Balatonban, ami miatt a Balatonban őshonos hal annyira megdrágult, hogy jobban megérte több ezer kilométerről az országba hozni a hekket. A hekk Balaton környéki felfutását az is lehetővé tette, hogy ekkoriban már sok turista jött az NDK-ból a Balatonra nyaralni, ők pedig a magyarokhoz képest szívesebben fogyasztottak tengeri halakat."
Az ötvenes években csak néhány darabot hoztak be kuriózumként.
Igen, rendelhettek volna az alábbi információk szerint:
"A hetvenes éveknél már jóval korábban, a húszas években is lehetett hekket kapni Budapesten a Római-parton, ráadásul ide Afrikából importálták a halat. A leginkább elterjedt fajta azonban nem ez, hanem az argentin hekk, latin nevén Merluccius hubbsi, amit az Atlanti-óceánban halásznak, és Argentínából a Falkland-szigetek környékéről, valamint Spanyolországból hozzák Magyarországra, árulta el az Index kérdésére Bartek István, a hekket is importáló Ba-Ha-Mas Kft. beszerzője." http://index.hu/gazdasag/2016/07/12/csacsihal_hekk_balaton_import_kereskedelem_bufe_strand/
:) Kizárólag az 1955-beli feltételezett zsenge kora miatt írtam Julika-Borikát. Gáspár és Lajos urak életkoráról fogalmam sincs, de elfogadom, hogy egykorúak vele, azért kerültek ide. :)
Mínusz tizenötre tippelek, de nem kell azért valaki Julika-Borikázni, mert egy képről egy későbbi eseményre asszociál. (Ha egy Gáspár Miklós vagy egy Lajos Márton írt volna olyasmit, ami nem tetszik, senki se hívná Gazsi-Misinek vagy Lajcsi-Marcinak.)
A Kremán halsütő bódéja a saját háza kertjében állt, akkor még a Hungária út 32. címen, a telek túlsó vége belelógott a Balatonba. Majd feltöltötték az "Ezüstpartot".
Az eredeti nagy telek Hungária úti kerítése ma is ugyan az, mint a hatvanas években.
Jelenleg Liszt Ferenc utca 31. a halsütő címe
"Kremán János 1959-ben elsőként váltotta ki a halsütésre szóló iparengedélyt. A nádtetős kis kerthelyiséget (az Ezüstpart szálló mögött) ma már a harmadik nemzedék viszi."
A kérdés az lett volna, hogy a képen látható emberek ott és akkor rendelhettek e hekket. Az évek összekavarásában egyetértünk, csak Te olyan szép eufemizmust használtál az én "összekavarás"-om helyett :). Széplakon, a Kremán 64-ben valószínűleg gebines volt. Akkoriban jómagam csak a sült keszeget ismertem arraflelé.
Az idézett cikkben Horváth Júlia Borbála, evezős, Versenyszkiff, ezt írta: "Azt mesélték, melóstól bankárig fél Pest-Buda a Római-partra járt hűsölni. Ültek a hársak alatt, akinek melege volt, úszott a Dunában, a kényelmesek sör-virslit vagy hekket rendeltek."
Nem tudom honnan vette Borika, hogy 1955-ben hekket rendeltek a Római parton.
Szvsz. a hekk csak a 70-es években kezdte meg hódító útját Magyarországon.
A kép adatai: Fortepan képszám: 91149 évszám: 1955.
