Delhi, 35 éve. Toyota terepjáró, Honda aggregátor a csomagtérben, lekötözés nélkül. Frontális ütközés egy busszal, aggregátor megindult, letörte a hátsó ülés támláját, kolléga nekinyomódott a sofőrülésnek, az is előredőlt, a sofőr fognyoma még hét évvel később is benne volt a kormányban. Én akkor láttam.
Itt Győrben pár éve egy csőszerelő elugrott a közeli boltba egy hosszú vascsőért. Mivel nem ment messze, nem is rögzítette, csak odatámasztotta a furgon tetején levő vashoz. Nem is kellett más, mint egy kátyú, ami megdobta a csövet, meg egy szembejövő autót vezető anyuka, a hátsó ülésen egy kisgyerekkel.
Láttam képet, a szélvédő szét sem tört, csak egy lyuk lett rajta. Sajnos anyuka fejében ért véget a történet. :(( Nem lehet eléggé óvatos az ember a rakományokkal sem.
Én úgy csinálnám, hogy az előfúrt rétegelt lemezbe először behajtanám "üresen" a csavart, miközben egy pillanatszorítóval összeszorítanám oldalról a lemezt. Így nem tudja a csavar szétfeszíteni a rétegelt lemezt. Aztán már könnyebb, mert az első alkalommal a csavar elkészíti magának a helyet.
Megfelelően előfúrva bírja a csavart. A menet lehetőleg a keresztben futó szálirányú lapban kapaszkodjon, így kétféle vastagságú csavart ajánlanék, attól függ, honnan van csavarozva.
Igen, egy 7,5-esben jobban védve van a sofőr, mint egy 3,5-esben és az sem mindegy nyilván mit szállít az autó, mert legtöbbször a nem előírásnak megfelelően rögzített elszabaduló rakomány intézi el a rakteret és a polcrendszert is.
Láttam már egy-két megmagyarázhatatlannak tűnő deformációt a cégnél töltött 17 évem alatt :) Olyan ütközések képesek hihetetlen rombolást végezni, aminél még a légzsák sem pukkan el.
Tudom hol dolgozol, szerintem gratuláltam is a feltett munkáitokhoz!
Említettem, hogy ezek mekkora autók. 7.5 tonnás MAN, és Merci. Németországról van szó, a mi telephelyünkről napi 50-55 ilyen autó futott ki napi szinten. Ezekben az asztali fűrésztől, a maróasztalokig benne volt minden. Egy gyalupadnyi munkaállomás,Természetesen ezeken kívűl a teher is megfelelően volt rögzítve- külön tanfolyam volt Münchenben.
Elfogadom a kritikádat, azt is tudom, hogy mik voltak fémszekrényben, de ennek ellenére a sok év alatt semmilyen baleset nem történt. Természetesen ilyen számok mellett voltak karambolok, de soha nem láttam kifüggesztve, hogy ez a berendezés bármilyen járulékos sérülést okozott volna. Illetve bizonyára letiltották volna ha okoz. Pl. a rögzítő hevedereket is rendszeresen ellenőrízték és lecserélték. Sokszor akkor is ha nem is volt használva és teljesen új volt.
A pici furgonokban, 2 személyes autókban, más volt a helyzet, ott a nálatok is használatos rendszerek (hasonló) voltak beépítve. Mindenféle vízszintes és függőleges mobil merevítésekkel és támasztékokkal.
Említettem már többször, (FÉM) autóberendezéseket gyártó cégnél dolgozom, láttam már ilyen rétegelt lemez bútor töréstesztet. Nem szép a végeredmény...
Természetesen míg nincs baj, addig a berendezéssel sincs baj. De ha egyszer baj van, akkor ez a berendezés (a benne tárolt cuccokkal együtt) repül, szerencsés esetben nem a sofőr nyakába , szerencsétlen esetben viszont (mondjuk egy újonnan divatos műanyag fülkehátfalon átszakadva)...
Nyilván árban nem egy kategória a két történet, de egy sofőr életét is nehéz forintosítani...
Lehet kicsit részre hajló vagyok a munkám miatt, de nekem nehezen tudnának annyit fizetni, hogy rétegeltből készült bútorral a hátam mögött furikázzak :)
A régi cégemnél a műhelyautók (7,5t) berendezése rétegeltből volt. Semmi csapolás, élbe ragasztva, csavaros megerősítéssel. A lehető legeszerűbb szerkezetek és vasalatok. Soha semmi probléma nem volt velük, magam is csodálkoztam, hogy ennyit bírnak.
Ha valami miatt elmaradt a napi munka, akkor én is bementem a műhelybe és ezeket a modulokat gyártottam. Mindegyik team a saját szájíze szerint válogatott a fiókos elemek és álló szekrények között. Persze voltak finomítások, kávés bögre tartó polc, vízmértékes és vezető vonalzós rekeszek, de a lényeg, hogy megbízható bútorok voltak, pedig dinamikus terhelést is kaptak bőven.
Ha biztosra akarnék menni, akkor az egyik oldalt nútolnám a másikat meg falcolnám és így alakítanék ki egy sarokkötést.
Tudhatunk többet erről a keretről? Visel-e terhet, vagy csak "dísz" lesz, milyen "magas" (milyen hosszon találkoznak az élek, adott esetben nem mindegy, hogy 2cm hosszon lesz ragasztva, vagy 5 cmn hosszon.) .. stb.
Nekem a műhelyszekrényem fiókjai 10-es rétegeltből vannak, kicsik/nagyok is.
És élbe vannak ragasztva, semmi csapolás, ~5 év alatt még nem estek szét. Hogy ne kelljen szorítózni sokat: tűszegelve vannak - de annak nyilván sok tartása nincs - gyak csak a sima ragasztás van.
Ha jól értem ezt az "élére állított keretet", hasonlót akarsz mint én a fiókokkal .... vagy nem?
A lemez asztal a kissebbik gond, ennek annyi a hátránya, hogy nem lehet csak úgy venni a nútokba vezető elemeket.
A nagyobb, ami miatt lecserélném, hogy nagyon pici a vágáskapacitása. Kb 25-25 cm mind2 oldalra. :(
Hiába vannak asztal toldó lapok, ráadásul két mere cső tartja őket tehát nem az a nyeklő-nyakló fajta, de azokon nincs profil a párhuzamvezető rögzítésére :(
Na, pont találtam egy videót ahol azt mondja, hogy erre a műveletre amire szánom pont az olcsó öntöttvas üllő a jobb a rendes kovácsüllővel szemben, vagy akár egy fablokk. A normál üllőn nehéz kiegyenesíteni a keménysége miatt. Úgyhogy ez a tömb ami nekem van, biztos jó lesz. Én úgy emlékszem mikor vettem, hogy azt mondta az eladó, hogy öntöttvas, de lehet neked van igazad.
Kalapálni már kalapáltam rajta nem tört el. Jó vastag tömb, olyan 5 cm vastag. Nem hiszem, hogy ez gond lenne, inkább a horpadás. Nem tudom amúgy milyen anyag ez pontosan, de szerintem ilyen méretben ez nemigen acél. A vaskereskedésben árulták ezt, ilyen nagy tömbök voltak kirakva mindenféle formában, volt nagy henger alakú, ez úgy néz ki formára meg méretre, mint egy tégla, csak vas.
ha öntöttvas, mint a sparhelt teteje, akkor a kalapálástól el fog törni. ha acél, akkor bátran kalapálhatsz rajta. okosok a szikra színéből is megmondják, én max a származása alapján tudnék tippelni.
Kézifűrészpengéket akarnék kikalapálni egyenesre valami sima egyenes felületen (ne kérdezzétek miért így, ezt mutatta valaki, hogy így lehet). Egy üllő lenne erre ideális, nekem viszont csak egy öntöttvas tömböm van. Vajon az kibírja, ha a pengét kalapálom rajta, vagy hiába lapos a penge meg a kalapács feje, horpadások lesznek a puha öntöttvasban? Én azt remélem hogy mivel a penge nagy meg lapos, nem lesz gödrös tőle a tömb felülete.
Fiúk, nemrég valaki tett fel egy linket a fúrószár élezésről. Elég hosszú és részletes videó volt, de valami nagyon jó, azóta tudok fúrót élezni. Viszont nem találom a videót. Tudnátok segíteni?
Ne haragudj érte :) Csak mikor ránéztem a gépemen a fényképre, pont úgy nézett ki, mintha megvetemedett volna. Igazából nem hajlítva van, hanem ívesre marva. Az a kaloda mint egy híd Velencében, ívesen vezette a marót az anyag fölött. Nem is olyan rég tettem fel egy rövid videót, hogy asztali marón hogy sikerült körívet marni. Abból jött az ötlet, hogy csinálok kalodát a marónak, és akkor nem lesz olyan egyenes a háttámla.
Én is vettem anno, de még csak 4-5 napja használom, éppen most csinálom neki az asztalt vele. :-)
Bár nekem sincs összehasonlítási alapom, mert nem volt előtte másik asztali körfűrészem, de semmi rosszat nem tudok mondani róla. Szerintem is nagyon jó asztali körfűrész ez a kék Bosch GTS 635-216, valóban jó a gyári lapja, de én azért venni fogok rá Freud lapokat (egy hossz- és egy keresztvágót). Nem tudom, mikor fogom kevesellni a max. 70 mm-es vágásmagasságot, bár, ha átfordítom a munkadarabot, akkor az már 140 mm, az már nem olyam kevés azért...
100ezret simán megért anno, főleg, hogy jelenleg 130ezer az OBI-ban.
a hirtelen megváltozott fogyasztói szokások nagyon sok évek alatt beállt érzékeny egyensúlyt felborítottak a termelésben. ezek a just in time beszállításra alapuló agyon optimalizált láncok nem bírják a gyors változásokat. simán lehet, hogy félve a jövőtől a metabo nem rendelte meg a következő szokásos adagot, a gyár meg azonnal talált más megrendelőt a kapacitása lekötésére, unatkozni senki nem szeret. mire kiderült, hogy mégis kellenek a gyaluk, már nem volt szabad gyártókapacitás.
Egy szlovákiai webshopból akartam venni egy kábelt hifihez. A legközelebbi szállítmányt júniusra ígérte nekik a gyártó. Akkor mi a közös a gyalu- és a kábelgyártókban? :)) Szerintem még lehetne folytatni a sort. :(
1. Duplasteller - igen, ilyesmire gondoltam, szuper, hogy tudja!
2. Asztalba építés - ok, jogos az "ugyanolyan" jelző megráncigálása ;) És köszi a router lift-tippeket is, nézegettem már én is - a lényeg, hogy fokozatosan tudok majd közelíteni a tizedmm-es igényekhez. Aztán persze lehet, hogy mire odaérek, Triton lesz belőle. Egyelőre a kis DW tűnik megfelelőnek (többek között az itteni, fórumos infók alapján) a rendelkezésre álló büdzséhez és az előttem álló projektekhez.
Mindenki nekiállt videókártyát gyártani... Amíg a 150eFt-ért bejelentett kártyát 400eFtért is elviszik a boltból :D A hároméves VGA-mat 105eFt-ért vettem, most 160eFt-ért árulják :D
Külföldi oldalon van ahol júliust (!) írnak, amikor legközelebb raktáron lesz. Hát gondolom nekik is betett a szitu - ki tudja melyik beszállító miatt nem tudnak épp gyalut gyártani.
1. "A rugósra fel lehet szerelni a fixre valót is? "
Nemtom Gábor mostanság mikor fórumozik, de mi privátban is leveleztünk(zünk) időnként, ezt akkor küldte mikor babaágy projekt volt, talán nem "bizalmas a fotó, felteszem ide:
Nekem is pont a DW 26204K csomag van meg, de őszintén szólva a fekete vezetőt még életemben nem használtam, ezért küldöm Gábor képét, mert itt jól látszik, hogy csapfészkelésnél ott van fent mind a két vezető a "lenyomós" talpban- tehát a válasz: igen.
2. Szerintem "magától értetődő", bár nekem nincs asztalban és nem is tervezem a kis DW-t.
"is ugyanolyan jól működik a finom mélységállítás?" - namost azért azt tudni kell, hogy a fix talp finom mélységállítása ugyan finom, de ... nem azzal fogsz tudni könnyen pl tizedmm-ket állítani. Ötletes ugyan a tekerős-gyűrűs állítás, és gondolom "ugyanúgy" működik is, bár azt el tudod szerintem képzelni, hogy nem ugyanolyankényelmes, alá kell nyúlni az asztalnak, kioldani a rögzítőt, tekerni (lehetőleg a jó irányban), rögzítőt vissza ... nem ugyanaz mint amikor nincs asztalban.
Szerintem érdemesebb a kis Dewalt asztal alá építéshez valami emelőt csinálni (ha nincs kedv, akkor venni). Nem hinném hogy ez a fix talp olyan jó ötlet asztal alá - még ha "10 perc" is a beépítése.
Na és itt egy "deluxe" edition, ugyan Maki élmaró, ráadásul akkus - de tökmindegy, DW-re is adaptálható szépen. Viszont ehhez már kellően "kockának" is kell lenned, igényel kis elektronikai tudást is, de ebben aztán minden van mint a búcsúban.
Arról is volt szó, hogy a láb mögé szereljük fel az emelő motorokat, de mivel az alapanyag megvolt korábbról, egyrészt tömör keresztmetszeteket a bútorlapból nem akartam csinálni. Másrészt a láb méretéból adódóan a merevsége is jobb így (kisebbet meg a motor miatt nem is lehetett volna csinálni), illetve a lábon belüli motor elhelyezés központosabb, ezért a fióksíneket is kevésbé terheli meg.
Egyébként mindkettőre van példa a YT-n. A te megoldásoddal egy kicsit karcsúbb lábat lehetett volna összehozni, de a "megrendelő" (aki egyébként a tervezője is) így is nagyon elégedett :D
Csak halkan jegyezném meg, hogy a Tetol az nem jó kerítés védelmére mivel beltéri faanyagokhoz ajánlják. Azaz a vízállósága vagy az UV állósága nem felel meg a kültéri használatra.
Metabo HC 260 vásárlásán gondolkom. Használ valaki ilyet? megéri megvenni? tudom,hogy drága, de sajnos nincs sok helyem, muszáj tologatni így a régi öntvényvázasok kiesnek. Esetleg valakinek akad eladó? (klónjai is jók)
A nagyfiam a bártündér készletében van egy fából készült kis mozsártörő rudacska. Egy buli után jól becsomagolta zacskóba, és ott is maradt. Persze lett rajta egy csomó penész. Én mindennel is bekentem, ami eszembe jutott, és elkezdtem csiszolni is. Nagyon nagy mélységekig eljutottam, de még akkor is maradtak foltok. Ebből kiindulva nekem az az elméletem, hogy egy lemosás és szárítás nem lesz elég. Én megfontolnám Paco tanácsát, és a rosszabb darabokat inkább cserélném a hosszú távú nyugalom érdekében.
Ősszel kivágott diófát fűrészeltettem fel a télen pallónak, azon találtam ötletszerűen penész fotocskákat kialakulóban fűrészelés után kb egy héttel (sajnos nem sikerült idő hiányában azonnak kipakolni szellős helyre, behordtam a műhelybe és csak egymásra dobáltam, meg is lett az eredménye...)
Sarokcsiszolóval lamellás koronggal kicsaptam belőle, az hatékonynak bizonyult, nem jött vissza a mai napig (szabadtér, pormaszk igen erősen ajánlott!!!).
A vegyszeres kezelésnek nem jártam utána, de én féltem tőle, hogy elszínezi a fát. Ágyrácsnál ez másodlagos szempont, ha vegykezeled, akkor én is a Szavót, vagy egyszerű hagyományos Hypot használnék, ezek mind jók penészre, bár nem tudom ez utóbbi mennyire roncsolja a fát (mondjuk a Szavót sem). Egy próbát megérhet.
Magánvéleményem, de én a penészes darabokat a kukába helyezném el és tennék be helyette újat. Da ha már úgyis lemosással szárítással kacérkodsz akkor ne Domestos vagy hasonló általános fertőtlenítő szerrel csináld hanem kifejezetten penészeltávolítóval pl.: Szavo.
Sziasztok! Ismertek valamilyen hatékony megoldást kezeletlen fenyőből készült ágyrács penészesedésének megszüntetésére?
Én magamtól elsőre leszerelném a problémás elemeket a rácsról, majd egy alapos domestosos lemosást és többnapos szárítást követően megcsiszolnám és lakkoznám 1-2 rétegben. Nem csak a problémás elemeket, hanem a teljes rácsszerkezetet lelakkoznám.
Tehát nem a penészedés okának megszüntetésére keresek megoldást, hanem a penészes faelemek "meggyógyítására".
(Az ágy vázszerkezetének átalakításával a jövőbeni befülledés lehetőségét jelentősen csökkentem, megszüntetem. Így remélhetőleg többször nem fordulna elő a mostani probléma.)
Kedves Hobbit_G - vészesen közel sodródtam egy D26204 vásárlásához ;). De előtte még kérdeznék.
1. A dupla párhuzamvezetőt hogy érted? Azt látom, hogy kettő van a kofferban, de a képek és videók alapján úgy tűnik, hogy az egyik a fix, a másik a rugós talphoz. A rugósra fel lehet szerelni a fixre valót is? (Valamelyik másik hozzászólásodban is mintha erre utalnál.)
2. A fix talp asztalba építéséhez van valamilyen trükk, vagy magától értetődő? Fejjel lefelé, aszallap alatt matatva is ugyanolyan jól működik a finom mélységállítás, mint kézből?
Hétvégén baráti társasággal mi (is) asztalt építettünk, ezzel kapcsolatban osztanám meg a tapasztalatokat. A faanyag, teljes egészében régi bútorlapokból állt. Pár napja valaki feltett egy képet Bosch fűrészlappal vágott élekről, én az alábbi fűrészlappal, az alábbi eredményeket értem el (Makita HS7601J fűrésszel), semmi előkészület nem volt, csak annyi, hogy a fűrészlapaz anyagvastagság+5mm mélységig vágott. Fehér a felső oldal a színes az alsó oldal:
Végül festés helyett bútorfóliáztuk az egészet (az nem az én művem, én csak a fűrészporos dolgokban vettem részt):
Ágyráccsal kapcsolatban viszont láttam nagy lavina kerekedett, mi is csak azért teeszük ezt a merev rácsot a matrac alá, hogy ne fülledjen be az alja (korábban itt már többen írták is). A tetőtér beépítés miatt esélytelen, hogy egy klasszikus ágy+ágyrács beférjen ide, középen is csak 1,80 a belmagasság.
Nagyon mutatós lesz, szép munka, szép az anyag és nem is spóroltál vele :-)
Épp a napokban került a kezembe: egy-két éve öt olajjal csináltam összehasonlító tesztet. Nüansznyi különbség van mára köztük, a fotón talán jobban ki is jön, mint a valóságban. Sajnos nem emlékszem, melyik mi volt. Az első, legsötétebb talán tung, a második, legvilágosabb PNZ keményviasz olaj, aztán Auro, Sadolon, Biopin talán...
Ugyanannak a deszkának a két oldala. (Bütü felől nézve) az alsó fele tung, felső Auro Nr. 102, bangkirai színben. Semmi különbséget nem látok közöttük :)
Az auro pigmentált, elvileg jobban ellenáll az UV-nek mint a tung, lehet az lesz a befutó, de még kap egy réteget a próbadarab. Mondjuk nem rohanok, lehet a héten megint havazni fog :)
Mondjuk nem mertem összeragasztani, amíg a QA manager nem adta meg a zöld utat:
Próbálgattam a felületkezelés is, Auro kültéri olaj vs. Tung:
(A kis maradék középen. Az alsó fele tung, a teteje auro. Megmondom őszintén, semmi különbséget nem látok az olajok között, bár még nem keményedtek ki)
Ma valami asztalláb ragasztó világnap lehetett :) Én is megizzadtam, mert az egyik alkatrészt fordítva ragasztottam be, az utolso utáni pillanatban ütöttem szét valahogy .
Azért volt szükség további szorítókra, mert az összerakáskor olyan szoros volt a 6 beragasztózott idegen csap, hogy a lábak felett felrakott szorítók nem húzták össze teljesen a káva alsó élénél is a lábakat. A felső piros szorítók feje csak kb a káva középvonaláig ért "le", ezért nem volt egyenletes a szorítóerő a káva keresztmetszetére vetítve. A plusz szorítók pedig egyszerűen azért kerültek a lábak alsó végére, mert ott az erőkart kihasználva gyengébb szorítók (fekete gyorszorítók és a spanifer) is megfelelőek voltak a kívánt hatás eléréséhez. Lásd ábra.
Bocsánat, de a lábak alján miért volt szükség a spanifer és a 2 szorító használatára? Akkor érteném ha a káva méretével azonos léceket szorítanál oda , persze ragasztó nélkül, a derékszögek tartása céljából, de így ????
Jónak tűnik. Én is most ragasztottam össze az összeszerelőasztal korpuszát. Repül az idő, amikor minden össze van ragasztózva és ezer helyen kell szorítózni. :)
Sajnos személyesen még nem tudtam megnézni, de most képek és elmondás alapján remek állapotban van és most is használják. Akkor a következő lépés lesz a személyes megtekintés lesz.
Érdekes az a cucc. Fája válogatja, mennyire tartós. Az oromdeszkákon nem érzi jól magát. Viszont beletöltöttem a spriccelős flakonba (valamiféle szórófejes fürdőszobai tisztító), és azzal vittem fel OSB lapra. Jobban felment, mint ecsettel. Viszont van egy pumpás bigyóm, amit a 2 literes üvegre lehet felcsavarni, fel kell pumpálni, mint a permetezőt, sé lehet vele spriccelni. Viráglocsolónak árulják, húsvétkor isteni szerszám. Na azzal akarok majd festegetn itt-ott, ahol lehet ezzel a lazúrral.
Ha a cél a "gazdaságos" kerítéslazúrnál jobb lazúr vásárlása nem jelentős árkülönbséggel, akkor a Poli farbe kerítéslazúr a következő szint. Az nem csak színezett víz, valamelyest talán a fát is védi, de kis pénz kis foci. Használtam, érezhetően jobb, de meg sem közelíti semmilyen szempontból a kerülni kívánt árkategóriás társait.
Nem véletlenül nem ajánlanak a többiek más fajtát. Pl. én "Boróka" vékonylazúrt használtam, az sem olcsóbb, mint a Milesi (ez utóbbi nem volt raktáron az adott boltban). Ár-érték arányt kell figyelembe venni, semmi mást. Meg azt, hogy hány évente kell majd újra elkölteni egy x összeget, az újrapamacsolásoz. Mert hosszú távon nem mindegy, hogy 3-4 évente kell átkenni az adott kerítést, vagy 8-9 évente...
Csatlakozom. Embere válogatja. Én pl. a puha és süppedős matracokon szoktam úgy ébredni, mint egy muay thai világbajnokság második helyezettje - pedig nem is vertek össze...
Nagyon jó. 0,132x1,2x2x160= 50,688 m2 . A vékonylazúrok általában egy rétegben 15-20 m2 felületre elegendőek két rétegben 1,5 szorzó tehát neked kb 75 m2-vel kell számolnod. Azaz 3,5-5 liter lazúrra van szükséged.
Az hogy ezt mennyiért veszed meg az már a te dolgod. Egy viszont biztos. Minél olcsóbb lesz annál szarabb. És gyalult anyagon semmi sem fog megállni így is-úgy is meg kell csiszolnod. Az aldishoz is. (És egyből jobban fed majd az is.)
Én vettem. Nem használtam sokat, akkor sem járattam csúcsra, de eddig nincs vele lényegi bajom, sőt, örülök neki, hogy megvettem.
+:
A gyári lap egész jó, vágtam vele fenyőt, tölgyet, laminált lapot, teljesen OK.
Elég erősnek érzem, ilyen bajom nem volt, tán 5 cm körüli tölgyet vágtam vele.
-:
A párhuzamvezető állításakor úgy vettem észre, hogy akkor marad párhuzamos, ha a közel eső, fekete műa. résznél fogva tolod. Ekkor "feszültségmentesen" áll be, ha értitek mire gondolok.
A felpörgésnél 3 mpig hülye hangja van. Először a lágyindításra gyanakodtam, de találtam videót arról, hogy egy rugós alátéttel a felpörgési laprezgés csökkenthető. Ezt még nem raktam be.
Szumma szummárum: nincs összehasonlítási alapom, de most is újra megvenném.
Nem a bolhás matracot javasoltam, hanem a jó állapotú, minőségi, használt ágyrácsot. Ezt is azért, mert szerintem a házilag ágyat fabrikálók többsége azért készíti colos deszkából vagy cseréplécből a matrac tartószerkezetét, mert az ócsóbb, mint egy ágyrács.
Én pl. lomisoktól vettem a lentebb pdx által említett Swissflex ágyrácsokat, amit a franciaágyunkba építettem. Megvehettem volna az újat, megvehettem volna a fatelepről a szőrös lécet, de ez lett 5000 Ft/db árért...
Én sem használtam semmiféle ágyrácsot. de volt már nagy gerinc műtétem, akkor javasolták, hogy válltsak. Már nem emlékszem, hogy az aldiban vagy a lidlben volt éppen akkor akcióban egy 7 zónás ágyrács, ha jól emlkészem német gyártmány volt, próbaként ebből vettem kettőt. Természetesen össze is kellett szerelni, erről csináltam is egy kis videót. https://www.youtube.com/watch?v=VOKhGRDPBC0
Ezeket a rácsokat raktam be az ágykeretbe, majd egy 20 cm vastag közép-keménynél egy picit puhább szivacstáblát vásároltam rá, és abból készítettem el a matracát. Azóta is ezen alszom, és megszűntek a gerinc problémáim.
A rács 7 zónára van felosztva, minden zónában egyedileg lehet állítani a bükkfa lécek rugózását, behajlását a terhelésre. Minden léc egyedileg tud rugózni a többitől függetlenül a végeken lévő műanyag bekötöőkben amik maguk is rugóként funkcionálnak + a lécek is tudnak hajolni, rugózni. El kellett szórakoznom vele egy pár napot mire sikerült nekem kényelmesre beállítani az egyes zónák mennyire legyenek kemények. A derék magasságban van a legnagyobb terhelés a léceken, ezért ott 2 léc van egymás felett. Ezt volt a legnehezebb beállítani, hogy ne legyen se túl merev és ne is legyen túl lágy. A rácsokon középen egy heveder fut végig az agyrács teljes hosszában, ez akadályozza meg, hogy egy egy rács, túlságosan lehajoljon a mellett lévőhöz képest. Így nem csípi be a matracot a két rács léc közé.
25.179 Ft-volt a rács 2014-ben, nagyon megérte. Azóta megszűnt a folyamatos hátfájásom, és nem úgy ébredek mint akin átment egy kamion.
Soha életemben nem volt rugós/flexibilis ágyrácsom. 64éves vagyok, semmi bajom a gerincemmel...... (ja, tudom, akkor nincs is...) Viszont a matracra mindig igényes voltam, a mostani 27cm-es, mindenféle rugókkal és belevalókkal.
,,Ha vékonyabb (<15 cm) szivacsmatracod van, el kellene gondolkodni egy gyári rugós ágyrácson, amiből akár állíthatót is vehetsz. Nem olcsó mulatság egy jó minőségű, de a használpiacon ki lehet fogni nagyon jó állapotú darabokat, a lomisok nyugatról egész jókat szereznek."
Ez nem a bóhás matracról szól hanem az ágyrácsról.
A dolog ennél kicsit bonyolultabb. Kb. millió-féle matrac van, ezek közül van, amelyiknek jó a rugós ágyrács, és van olyan is, amit nyugodtan lehet fix lécekre rakni. Az ágy összerakása előtt tudni kéne, milyen matrac megy bele.
Ádámnak a megjegyzéséhez, miszerint jó matracokat hoznak be a lomisok: a jobb matracgyárak 10 év garanciát adnak a matracokra. Ez nem azt jelenti, hogy 10 év alatt biztosan tönkremegy, de nem véletlen, hogy rácsra teszik a matracokat a nedvesedés, befülledés, neadjisten penészedés ellen. Ennek ellenére 10 év alatt a matracokba sokféle anyag bekerülhet. Jellemzően szállodák dobálják ki sok év után a matracaikat, ezek jobbára egyformák is, lomisoknak aranybánya. Ezekben a matracokban meg mindenféle flóra és fauna kialakult annyi idő alatt. Én óvatos lennék az ilyenek vásárlásakor. Nem véletlenül van az a marketing duma: az életed egyharmadát az ágyadban töltöd, nem mindegy, hogy az milyen. Lehet, hogy sokkal fontosabb egy jó matrac, mint egy jó vízálló asztal a teraszon. :))
Ez konkrétan annyit ér, mintha a földre tennéd a matracot. Az ágyrácsnak pont az a lényege, hogy keskeny, vékony, hajlított, flexibilis lécekből áll, pl:
Igen, belülről teljesen be van fedve geotextillel. Sőt, felül is az van, arra már csak 3-4 centi föld került, hogy a szél ne fújja le róla a geotextilt, így viszont a gaz nem tud kinőni. Alul pedig a geotextil alatt még vakondháló is van. Biztosra mentem... 😁
Készül az asztal. Az első szárazpróba megvolt ma este. Végül a dizájnfelelős úgy döntött, felejtsük el a greslapos felületet, az asztallap keretébe 7-8 cm széles akáclécek kerülnek majd, így meglesz a színkontraszt is.
Az asztallap keretének sarkaiba 3-3 domino került.
Kérdés: kell osztó a két hosszanti káva közé? A hármat ránézésre túlzásnak gondolom, de egyet középre van értelme berakni?
Colos deszkából készült mind, az első 3 éves, elég vacak lazúrt kapott, az már málik szét.
A második 2 éves, azt rendesen csiszoltam és lazúroztam még tökéletes.
Belülre nejlon van kapcsozva, így a föld nedvességét nem kapja.
Amit másképp csinálnék:
5x20-as gerendából csinálom a következőt, szerintem ez minimum 5 évig jó lesz.
a sarkokat semmiképp sem facsavarral rögzítem, hanem anyával és csavarral. A facsavart kitépi ahogy mozog. A második ágyás így készült, az jobban néz ki.
A földre ne érintkezzen közvetlen, tégla vagy kavics menjen alá, hogy ne álljon vízben.
Szerintem felesleges csodaszereket használni, a fa úgyis tönkre fog menni idővel, amit ráköltesz extra költség (égetés, tungolaj) azt félreteszed és 5 év múlva elköltöd amikor újragyártod :)
Ha hosszabb távra gondolkozol és a pénz nem számít, akkor Leier magaságyás a jó megoldás:) De ez offtopic.
Ha egy jó minőségű, vastag, akár rugós betétről van szó, ahhoz általában megfelelő a merev lécezés/deszkázat. A táblásított anyag e célra való felcsíkozása egyrészt pénzügyileg pocséklás, másrészt, különösen, ha hossztoldott anyagról beszélünk, alkalmatlan is a teherviselésre.
Ha vékonyabb (<15 cm) szivacsmatracod van, el kellene gondolkodni egy gyári rugós ágyrácson, amiből akár állíthatót is vehetsz. Nem olcsó mulatság egy jó minőségű, de a használpiacon ki lehet fogni nagyon jó állapotú darabokat, a lomisok nyugatról egész jókat szereznek.
Először beton szegőkő és T vasra gondoltam, de a fa mégis csak szebb lenne.
Érdemes lenne akácból akár égetés nélkül (de inkább égetve) vagy elég lehet a fenyő is égetve? Sokan olajozzák az égetett felületet, kintre magaságyáshoz van értelme? En pocsékolásnak tartom, de javítsatok ki ha kell az olaj.
Már több ágyrácsot készítettem 48x24mm-es cseréplécből. Amikor nem volt gyalum, akkor szalagcsiszolóval simítottam a felületet- na az eltartott egy ideig. Viszont ez a megoldás gyakorlatilag rugalmatlan, jó vastag matrac kell hozzá. A "gyári" ágyrácsok gyakran valami rugalmas lécből vannak, felfelé enyhén ívesre hajlítva. De aludni a másikon is lehet...
a 2k az mennyi forint? Bocs, hogy pont tőled kérdezem, de tényleg nem tudom. Amikor én voltam fiatal a bélás 2 ft a százas az kiló volt a tízes az mallér a húszas az pedig a bémallér az ezres az rongy névre hallgat talán ma is. szóval a k betűt nem értem.
Ami fémre jó, az viszi a fát is. Más kérdés, hogy milyen lesz a minősége.
Szia!
Azért a tisztánlátásért, én nagyonrégen használatm fémipari marószárakat, igen működik, de mások az élszögek és sajnos hamar ellehet égetni a fémipari szárakat. Faipariszárak sokkal alkamasbb tartós használatra.
Ami fémre jó, az viszi a fát is. Más kérdés, hogy milyen lesz a minősége.
pacman csinált egy jó összehasonlítást az upcut/downcut/spirál marókról, ha olyat szeretnél, ahol a lyuk széle szép, akkor vegyél egy downcut bitet. (bár szerintem több lesz, mint cirka 2k)
Vagy újra ragasztod. Az a lényeg, hogy ha a ragasztó enged, akkor sem fog szétesni annyi csappal. Olyan cuccot nem szabad csinálni, amit tényleg csak a ragasztó tart.
Majd az asztallap kávához rögzítésre figyelj, meg a szélső deszkákra az asztallapban. Ott is van pár klasszik dolog, amire csak utólag jön rá az ember hogy miért olyan.
Gondolom nem csak az ágyrácsok, hanem az ágytestek is saját munka. Szépek és jó masszívnak tűnnek.
Próbáltam belenagyítani a képekbe, de ameddig sikerült, addig nekem végig úgy látszik, hogy a rácselemek "egybe deszkákból" készültek. Azaz nem tömbösített lapokból lettek méretre vágva. Jól gondolom?
"Mondjuk nekem első körben elég lenne egy olyan marófej, ami abban van."
Ennek nincs akadálya! Jó drágán (kb 15e Ft-ért), de meg lehet vásárolni 4-5-6-8-10-12-14 mm átmérőben a hozzá való marókat. Utóbbi kettő a nagy Dominohoz való.
Hagyományos felsőmaróba viszont nem alkalmasak, mert ez a készülék nem tokmányba fogja a szerszámot, hanem a marótengely végére menetesen rögzül a marószerszám szára. Azért ha eszembe jut, megmérem a szárak külső átmérőjét, hátha...
Köszönöm a gyors lemérést, képeket; kedves vagy. Ha az általam használni gondolt 2,5x80-10 cm-es anyagok is deszkák lennének és nem ragasztással tömbösített lapból levágott darabok, akkor nem merült volna fel bennem az "ágyrácsnak használhatóság" kérdése. Eddig még csak olyan kisebb dolgokat készítettem tömbösített lapokból, melyeknél minimális volt a használatból adódó terhelés.
Azzal képben vagyok, hogy a tömbösített lapok alakváltozása jelentősen kisebb kockázatot jelent az "egy anyagból álló" deszkákhoz képest. De nincs érdemi tapasztalatom a tömbösített lapok használatával.
Nyilván az sem mindegy, hogy egy 90 cm hosszú 10 cm széles ágyléc csak oldalirányban egymáshoz ragasztott 90 cm hosszú csíkokból lett-e egybefogva, vagy a hosszúságon belül is több toldás van.
Tényleg sokszor van a kezemben. Hogy visszahozta-e az árát? Majdnem mindent meg lehet venni pénzért, egy dolgot biztosan nem: időt. Ahhoz (nekem) túl kevésnek tűnik egy emberélet, hogy kalapáccsal és vésővel készítsem a csapolásokat. :D
Gyorsan lemértem neked, 9x2-es deszkákból 4 cm közzel van nálunk az egyik ágyrács megcsinálva. Ugrálni nem ugráltam rajta, de állni simán merek a mackós termetemmel.
Lehet, hogy (ez sem) teljesen a te problémádnak megfelelő kialakítás, de otthon a régi szobámba csináltunk épp húsvét hétvégén egy ágyrács bővítést tetőlécből (ezúton is köszönöm, hogy kb. mindenki rábeszélt egy gyalura, mert talán még most is csiszolgatnám a szőrös léceket):
A 2x4-es lécek a meglévők közé befésülnek, így itt is kb. 4 cm a távolság két léc között. A 90 cm fesztávval nagyon behajlottak, úgyhogy kellett középre is tenni egy hosszanti lécet, ekkor már teljesen masszív az egész. Ez a kialakítás persze csak ilyen földönfekvős kialakításhoz jó vagy ha esetleg van középen is egy nagyobb deszka amire rá tudod ültetni a léceket akkor akár egy ágykereten belülre is jó
Meg tegyük még azt is hozzá, hogy így van értelme a Dominonak ahogy Ádám csinálja/használja. "Termel" vele, szép meg jó és sokféle dolgokat pakol össze - be is mutatott itt jópárat már. Az itt bemutatott dolgai alapján már sztem min 2x visszahozta az árát. De majd megmondja hogy hányszor.
Azért nem sokáig perzseled egy helyen :) viszont azt tudd, hogy külső része így kicsit gyengébb lesz a fának, legalábbis fenyőnél ilyen, de sokkal szebb is, nagyon kiemeli a vonalakat, vékonylazúr előtt is néha pirózom, ha olyanom van...
Nekem 4 éve kint van az asztalom. Kapott napot, esőt, havat és áll. Billeg, de nem csak az asztal hibája, a kő se egyenes xd
A lábai ragasztva vannak, semmi más, az asztal lába szinte középen, lent erre keresztben egy deszka ragasztva, ettől nem borul fel. Nincs se csavar, se tipli pluszban, ráadásul még gyalu nélkül készült, azaz épp ahogy sikerült megcsiszolnom.
Az asztal teteje deszkákból áll, m6 távolságnyira. A vége nem lett keresztben összekötve, itt látszódik némi mozgás.
Sima építő fenyő az alap, 2 rétegben festve talán vastaglazúrral.
4-5 évre szántam oszt csinálok újat, ezt simán hozzá is és olcsó volt :)
Köszönöm, a lényeg -bár másra használnám- azért az, hogy a ragasztás nem nagyon szereti a melegítést. És pörzsölésnél nem csak meleget kapna a fa felülete, hanem lángok is nyalogatnák rendesen. Jobban belegondolva, lehet nem csak esztétikai probléma lenne a látszó részeken el-elváló ragasztás (amit írtál), hanem a melegítés hatására a teljes ragasztás is gyengülhet. Hacsak nem valami speciális (egyebek mellett hő- és lángálló) ragasztóval lenne táblásítva az anyag. Amit én tudok venni táblásított anyagot, az biztosan nem ilyennel lett készítve.
Maradék anyagokból teszek majd egy próbát, de sok jót nem remélek. Inkább csak a kíváncsiság hajt. :)
Szia, tetszetős a magas ágyasod. Köszönöm a hozzászólást és a linkelt képeket. Én is gondoltam már hasonlóra, de mindig elvetettem a gondolatot, hogy fából (fenyőből) készítsem, mert tartanék tőle, hogy a belső oldal folyamatos nedvesedése miatt, és a kültéri változó időjárási viszonyok miatt hamar az enyészeté lenne. Amikor néha elcsábulok, hogy mégis nekiugrok és elkészítem fából, akkor mindig azzal nyugtatom magam, hogy belülről a fakeret és a földréteg (feltöltés) közé tennék valamilyen vízzáró fóliát (lemezt). Ezzel ugyan megakadályoznám, hogy oldalról is tudjon lélegezni a rendszer, de azt megoldanám másként. Szóval az előzőek okán csak halogatom a projektet.
Nálad a fa közvetlenül érintkezik a földfeltöltéssel? Esetleg belülről burkoltad valamivel?
Köszönöm, rákérdezek majd a ragasztóra, de valószínűleg D1 vagy D3 lesz az. És így a kültéri használat lehetősége akkor ugrik.
Időközben felmerült, hogy esetleg ágyrácsot is készítenék belőle. Gondolom, D1-essel ragasztott tömbösített fenyőtáblából levágott 2,5 cm vastag 8-10 cm széles lécek 80-90cm-es alátámasztással különösebb probléma nélkül elviselik a max. 100-120 kg-os fekvő ember súlyából adódó megoszló terhelést.
Esetleg létezik valamilyen méretezési diagram/táblázat/szakmai ajánlás bútoriparban használatos ragasztott fa szerkezetek terhelhetőségének kiszámítására?
Tuti megfogja. Egy darabig. Ez a darab akár évtizedek is lehet. :D
Viszont az anyag természetes mozgása arra hat, hogy eltörje a ragasztót. És ahogy lökdösöm az asztalt, a méteres láb mint erőkar is abban segít, hogy eltörjem a ragasztót. A klasszikus asztaloknak nem csak azért van azzal a fura vasalattal csavarozva a lába hogy kiszedhető legyen.
Nem az a gond, hanem a vörösfenyő. Ami nem szívja be, azon nem marad meg tartósan. Nekem tölgyről is hamar lejött. Mostanra kicsit kiszürkült, elfáradt a felülete, újrakentem, és az már stabil.
Milesivel én még csak akkor jártam így, hogy ledobta a lazúrt, mikor lusta voltam átcsiszolni gyalulás után, a gyalult felületről ledobja magát, de csiszoltról még soha nem találkoztam ilyennel.
A felületkezelést csak csiszolással (80-100-as csiszolópapírral) megfelelően előkészített, majd portalanított elemek esetén lehet megkezdeni. Sem a tisztán gyalult, sem a fűrészelt felület felületkezelésre nem alkalmas.
Én Milesi xgt 610-el kezeltem vörösfenyőt kültéren, na az nem volt jó, dobálja le magáról. Javaslom, hogy érdeklődj a Milesinél, hogy ők mit ajánlanak.
A másik opció a lenolajkence (nem natúr lenolaj) lenne, van azzal kezelt vörösfenyőm is kültéren, az is jól tartja magát. Tartósságról nem tudok sokat mondani, mert ezt kb 1 éve kentem le.
Pedig nem olyan vészes, mint elsőnek látszik, csak mérni, mérni, mérni kell. Nagyon sokat. Az asszony már egy asztalt is pedzeget, de mondtam, azt majd a fiam csinálja, ő tanul asztalosnak. Én a székes vagyok :)
Nem kellett toldani, mert nem akácból lesz, mint az eredeti tervben volt. Vettem colos gőzölt bükköt, így már volt bőven anyag kifaragni egy darabból. Sőt, a hátsóláb deszkájából kijött az első lába is. A csapolásokkal szívok rendesen, most már tudom, mit csinálnék máshogy. Az első csapfészkeket csak maróval csináltam, aztán utána már előbb végigfúrtam oszlopossal, és úgy martam véglegesre. Ezek már sokkal jobban sikerültek. De legközelebb már valami sablont is kell csinálnom, hogy egyformák legyenek, és ne kelljen minden csapot egyedileg kifaragnom :)
Kb. négy éve készült az asztal, D4-es ragasztóval táblásítva, a lapba alul a lábaknál fecskefarok alakban bemarva, ebbe került a merevítő, ami csak az egyik végén van ragasztva.
Annyi, hogy nagyobb (10x50) dominoból akarok legalább 6db-ot beleragasztani, kötésenként. Ez mechanikailag összetartja, még akkor is, ha a ragasztó elenged, persze ha elenged, akkor szét lehet húzni. Mondjuk akkor meg össze lehet ragasztani újra :) Kizárólag tartósan 15 foknál melegebb időben lesz kint.
Az szerintem is felejtős tartósan, kintre. Nézz meg kifejezetten kintre gyártott asztalokat, "kerti bútorokat". Azoknak az asztallapját, lábait .. sztem nem sokat látsz "úgy" ragasztva . Asztallap sztem igen ritkán telibe-táblásított-ragasztott, nem véletlenül.
Kintre nemcsak a dizájnt, sőt ... szerintem elsőkörben nem azt kell nézni, hanem hogy hogy éli túl a szerkezet. Aztán amit az meg
Én is ragasztani akarom az asztalt, ami kültéren lesz. Ráadásul gérbe vágott bütüt fogok ragasztani, mondjuk, kap majd dominot, de nem akarom hogy szétessen.
Deszka, szögelve vagy csavarozva. Tehetsz bele ragasztót, de hosszútávon el fogja engedni. Nekem még ami kint van, kapja a párát, hideget, mozgatva is van, az előbb utóbb mind elengedte.
Feleségem óhajára hamarosan készítenem kell egy ládát, ami szabad téren lesz, de nagyjából védett helyen, lefestve (nem lazúrozva). Érdemes táblásítgatni, vagy ne legyek hülye, és csináljam meg rétegelt lemezből?
igen, mindenkeppen felul kell bevagni a fo iranyt, de lehet, hogy a szamolasbol az jon ki, hogy csak a magassag 1/3-at szabad bevagni.
Ha egy oszlopos szerkezet tamasztja ala ezt a fodemet, akkor legnagyobb terhelest a keruleten elhelyezkedo elemek kapjak. Ha az vegig ala van tamasztva, akkor a kozepen levo elemek kapjak a legnagyobb terhelest.
A kőfurnérral két baj van, az egyik, hogy csak porózus verziót találtam (homokkő, mészkő és barátai), ami nem igazán jó egy étkezőasztalra (beveszi a foltokat) a másik, hogy nem igazán sík a felület (felborul a sör :)
Adott a kis tábla, megégeted, amivel gyorsabban szárítod. Ahogy írod repedhet is, nekem mocskosul hasasodott xd a kis kutyabejáró táblásított fenyő kidobta hasát min 2 centivel középen... Nem látszik kint, de na xd
Keresztcsapolás feles beeresztéssel. Számolni kell (a csomópontokat kell ellenőrizni a hasznos teher függvényében), de ha megfelelő magasságú elemeket készitesz, akkor elég sokat bír egy ilyen szerkezet, mert összeékelődnek a csapolások.
Ha pl. téglalap az alapterület, akkor a rövidebb iránynak választod a főirányt, abba az irányba a beeresztéseket mélységét kissebre készited, mind a rá merőleges irányba.
Élere keresztbe szerelve erősebb, csahogy az csomópontban be kell szerelni függőleges erősítést a kifordulás ellen.
Ha az oszlopokat összekötök szelemenekkel, akkor a kerületen futó elemeket alátámasztottad - az sokat segít a terhelések csökkentésében, hiszen ezek az elemek vizik át a terhelést az oszlopokra.
Vettem kétféle utólag felszerelhető fékeket fiókokra. Mindegyikhez van sablon, ami egy fröccsöntött műanyag valami. Az egyikhez talán 700Ft egy ilyen sablon, a másikhoz meg több ezer, pontosan már nem emlékszem. Abból ugyanis nem vettem, inkább faragtam rétegeltből.
Én sem értem ezeket a túlárazásokat ilyen műanyag darabokra. Az még hagyján, ha van benne valamilyen fém betét a fúráshoz, meg hasonló truváj, de ezt azért nem annyira nehéz előállítani.
Többször jól jött volna, de nem tudtam, hogy ezt valaki ki is találja 😁 Bármilyen takaró vagy szegő léc pontos méréséhez jól jöhet, van benne fantázia, persze nem 10 dodóért...
Azért ha szembe jönne 0,5 dodóért, lehet belepottyanna egy a kosárba 😁
Agyalok hogy mi legyen az asztallap a kültéri étkezőasztalon, per pillanat a kompaktlemez a befutó. Ez tuti bírja, viszont nem éppen természetes anyag :)
"lebegő" asztallap lesz, kb 2cm-t eltartva a vázszerkezettől, szóval kellően merev anyag kell. Keretet nem akarok semmiképp, illetve vékony anyag kellene (12mm a cél)
Amiket eddig néztem:
- dekton - marha jó cucc, eszement áron.
- silgranit es egy kvarc cuccok - kültérre állítólag nem jó, UV megeszi
- corian - nem elég merev, nem bírja a külteret
- természetes kövek - Kellene 2-3cm, elképesztően nehéz lenne az asztal, és nem adná ki az elképzelt formát
Igazából ha nem találok mást, akkor marad a kompaktlemez, dektonra nem tudom rábeszélni magam (pedig biztosan azt használnám, ha nem lenne ilyen elszállt ára)
Igazából azért kérdezem, mert láttam olyan asztallapokat, ahol egy centis edzett üvegre kerámiát kasíroznak(?), azok nagyon jól néznek ki és elég tartósak is, allítólag a külteret is bírja.
Vagy kis fejvakarás és némi 3d tervezés után kinyomtatnám.
Mikre rá nem tudnak tenni árcédulát, csak lesek. Amellett hogy 5letes darab - nemtom, kinek hányszor fordult elő életében hogy ilyen gérben levágott lecekre kellett felmérni valamit, mérőszalaggal? Mármint mondjuk parkettásokon kívül :)
Ma találtam ezt a kis ügyest a internetten. Sajnos még Aliexpressen nincs mondjuk 0,5 dodóért (vagy legalábbis én nem találtam), de figyelgetem, hátha felbukkan miter hook néven hamarosan, mert megtetszett :)
Ja, és épp azt mondjuk, hogy nem kellene azt a ragasztást erőltetni. :) Hiába mondjuk S2 a ragasztó, ha az "alapzat" amire ragasztod az fa aminek jóval nagyobb a tágulása mint mondjuk eg yesztrichnek. A 2 cm greslap vagy kőporcelán lap (ki milyen néven árulja) a négy sarkon megtámasztva a csak a saját mozgását kell kibírja, az meg még megy neki . :)
Normál teraszburkolat felhasználásra szánják a lapokat úgy, hogy csupán a 4 sarkán támasztják fel. Szerintem asztalként is meg kell, hogy állja a helyét. Ráadásul az asztalban körben vonal mentén fel fog feküdni. Sajnos nem találtam még rá ilyen jellegű terhelhetőséget, nálunk meg sóderágyba lett fektetve.
Hát, ha "eléggé" klón, akkor jó lehet hozzá. Anno pont azért vettem, amiért neked is hiányzik - tele volt a hócipőm, hogy a szettben kapott vezetőt eléggé esélytelen finoman állítani. Első körben én is barkácsoltam hozzá ezt-azt, de végül beadtam a derekam és megvettem ezt a vezetőt.
Köszönöm a javaslatokat. Megmondom őszintén, nem is tudtam a 2 cm vastag burkolólapok létezéséről. Tetszik az ötlet, ha találok megfelelő színűt és felületűt, valószínűleg ez lesz a megoldás.
Amúgy a kocsi arra jó, hogy amikor végeztél a félbevágott fejekkel, lesz egy tálra való leveled, apró hulladékod amit tenyérrel nem tudtál átnyomni. Ezeket szoktam a kocsiba rakni és nekiszorítani a falának, így az ujjaim lerövidítése nélkül is legyalulhatók.
Két edénnyel szoktam csinálni, az 2x12 kiló káposzta. Ennyi elég egy évre általában.
Én 2 éve csináltam a kerti sütőhely mellé egy pultot (ytongból), aminek a teteje osb, amire flexi ragasztóval raktam greslapot. Ez ridegtartásban van, takarás nélkül a szabadban, és most azt vettem eszre, hogy a fúgákban gomba nőtt :-)
Ha most csinálnám, szilóval próbálkoznék, mind ragasztásra, mind a fúgához (amiből tán nem is hagynék, csak a lapok oldalára tennék annyit, hogy vízmentesen összezárjanak). Nem tudom, működne-e.
De hangsúlyozom, ezt a tákolmányomat nap szívja, eső, jég, hó veri. (Meg az apósom nekitolatott kocsival, de sztem nem azért gombásodott :-) )
Tipp: A vékony greslap helyett esetleg opció lehetne a 2cm vastag greslap is. Azt nem kell ragasztani, meg alá OSB se. A négy sarkán támasztva adják a járható teherbírást. 60x60 méretben nagy a választék, 60x30-ból nem tudom mennyi van, de nyilván félbe is vághatóak a lapok.
Hehe, nagyon úgy tűnik, hogy egyre jár az agyunk. Én is asztal csinálok (csinálnék, gyalulni kellene, de a woodivity be van zárva, hetek óta áll a projekt :(
A gyenge pont az OSB/rétegelt lesz, amire a gres lapokat ragasztod. Megszívja magát párával és nem lesz jó. Mindenképpen szerelési ragasztóval raknám fel, a hab nem jó, mert nem fogod tudni rendesen leszorítani, a flexi ragasztó pedig nekem valahogy nem áll össze a fejemben az OSB lappal.
Nálam az asztallap kompaktlemezből lesz, az bírja a külteret, mondjuk nem egy olcsó alapanyag.
Domino: Ezen agyaltam én is, de a mezei dominokat fogom használni. Teljesen el van zárva a külvilágtól, nem hiszem hogy bármi baja lenne.
PS: Kinéztem ezt a DEKTON nevű anyagot asztallapnak. Minden szempontból ideális lenne. (erős, ellenálló, kültéren is frankó stb). Találtam egy magyar forgalmazót, azt mondták, hogy az _induló_ ára 200e HUF per nm. Per négyzetméter(!). Elengedtem :)
Ma még szabadnapos vagyok, nekiállok egy asztal készítésének, amit a teraszunkon használnánk. Egy párnázott sarok alakú ülőgarnitúra is készül majd hozzá.
Az alapanyag az első két fotón látható kőris palló és szélezetlen kőris deszka.
Az asztal káváit deszkából fűrészeltem ki, a kívánt vastagság eléréséhez duplungolnom kellett. Harmadik kép. Először azt hittem, kevés lesz a ragasztó... azt hiszem, erre mondják, hogy a szart is kipréseltem belőle. :D
Vettem Bessey KRE szorítókat. Szokni kell, de a kezdeti benyomásaim pozitívak.
A negyedik fotón az elképzelés. A fekete elemek az asztallapban 60x30 cm méretű greslapok.
A greslapokat úgy gondoltam, egy OSB-re vagy rétegelt lemez táblára ragasztanám, majd ez egy az egyben be lenne ültetve az asztallap keretébe, azon keresztül alulról lecsavarozva. Így a gres lapok nem csúszkálnak-csörögnek, illetve így nyugodtabb szívvel az asztal közepére tesz az ember egy nagy lábas forró levest.
OSB vagy rétegelt lemez vagy... ?
Mivel ragasszam? (csak ezért nem vennék egy zsák flexiragasztót) Ragasztóhab? Szerelési ragasztó?
A lábak és a kávák, illetve az asztallap kerete (később az ülőgarnitúra is) Dominoval lesz összecsapolva. Még ha fedett helyen lesz is, de kültéri bútorról van szó, ezért nem biztos, hogy a legjobb ötlet a gyári bükk dominók használata. Vajon mennyire problémás egy egyébként nem kültérre való fafajtából készült idegen csap használata?
A lehetőségeim:
- Gyári bükk dominót rakok bele, bizva abban, hogy a ragasztó és a csapfészek meleg biztonsága megvédi a korhadástól. (legvalószínűbb, de lebeszélhető vagyok)
- Készítek az asztal saját anyagából (kőrisből) idegen csapot. (kevésbé valószínű)
Pontosan én sem tudom, mert már régen vettük és nem az eredeti tartályában van. Biopin rémlik, de volt már a kezemben valamilyen IKEA-féle munkalapra való olaj is, lehet, hogy az.
Igazi kis svájcibicska vagy te a családnak :-) jó sok apró de hasznos dolog is kerül ki a kezeid közül. Apud biztos nagyon örült neki, főleg hogy gondolom jól megfenetted (megfented) neki a késeket is, szépen hersen a káposzta rajtuk.
Mellesleg .. ezt nem kellett volna .. elkezdett csorogni a nyálam és jól megkívántam egy kis savanyúkáposztát .... így az iccaka közepén.
Anno ősök is csinálgattak időnként, ugyanilyan kis cserépedényük még megvan tán valahol. De nekik nem ilyen szép és míves káposztagyalujuk volt, hanem egy kisebb "teszkós". Csak egy jó ideje leszoktak róla. Kár, pedig finom káposztát tudtak csinálni :(
Készítettem egy káposztagyalut édesapámnak. A húsvéti látogatás alkalmával el is vittem neki. Tudtam, hogy tudja, hogy viszem, de arra nem számítottam, hogy a savanyúnak való 20 fej káposztát is beszerzi előre. Így aztán az átadás napján ki is lett próbálva, de erről később.
Úgy kezdődött, hogy a szomszéd bácsitól megkérdeztem, nincs-e egy káposztagyaluja, amiről ellesném, mit hogyan kellene kialakítani. Hozott is egy szétkorhadt, lárvarágta, száz éves gyalut a sufniból. Ennek az öreg gyalunak a késeit operáltam ki (nem kellett hozzá túl nagy erőfeszítés), és ezek köré építettem az újat.
A régi gyaluban a kések fészkei egyszerűen ki voltak vésve, ezen fészkek helyzete határozta meg a kések pozícióját. Idővel nyilván kilazultak a kések, ezt utóbb gyufaszálak beékelésével próbálták orvosolni. Ezt a megoldást eszembe sem jutott lemásolni, mert egyrészt nem tudom, pontosan hogyan és hova kellene beállítanom a késeket egymáshoz és az etető asztalhoz képest, másrészt ha tudnám, akkor sem sikerülne megfelelően pontosra elkészítenem a fészkeket. Utólag kiderült, jó döntés volt, mert hajszálnyi beállításokon múlik, hogy fater ízlésének megfelelő vékonyságúra szelődik-e az a káposzta.
"Ha nem tudod pontosra készíteni, készítsd állíthatóra!" - mondta valaki, és én most megfogadtam a tanácsát. A gyalu keretébe gondosan kiszerkesztett pontokba metrikus menettel ellátott furatokat készítettem. A kések végei fölött kettő, alattuk egy hernyócsavar felel a pontos és fokozatmentes fogásmélység beállításáért. A fészkek kivésésénél csak arra kellett figyelnem, hogy a kések hátsó részei a párhuzamosság érdekében a megfelelő helyen támaszkodjanak meg, illetve legyen elég hely a fel-le állításukhoz.
Maga a gyalutest tönkanyák és M6 süllyesztett fejű csavarok segítségével szétszedhetőre készült a karbantartás miatt, hogy a kések szükség esetén fenhetőek legyenek. Eredetileg tervben volt hozzá egy kocsi készítése is, ehhez el is készítettem a hornyokat a gyalu oldalába, de végül fater úgy döntött, "jó ez így, úgyse kínlódnék vele". Bükkfából készült, nyomokban dominót tartalmaz. Food safe munkalap-/vágódeszkaolajjal kezeltem le.
Persze, és ott a Lamello, a Grass, és így tovább, de a lényeget érted, hogy a gyártók megoldásaira nyújt segítséget ez a progi, nem célja az alapvető asztalos fogások könnyű tervezése. Sajnos...
(múltkor fatelepről vittek akác kerítés elemet. Fél füllel hallottam csak, hogy azt javasolták, hohy a bütünél kenjék be ragasztóval lehet ennek értelme?)
Ha akácot perzselünk, akkor az 120 évig lesz jó? :)
Értem én, meg szívesen látnék ilyet a kezeim között, de annak a vezetőnek az ára szerintem annyi, amennyiért én az egész marót vettem. Persze már látom én is, hogy mennyivel könnyebb dolgozni ezekkel a profi gépekkel, meg minőségi szerszámokkal. Előbb-utóbb el szeretnék jutni oda, hogy ilyen gépekkel dolgozhassak. Jelenleg a barkács kategóriából igyekszem kihozni a maximumot.
NNem teljesen ugyanaz a kategória amire te felhasználnmd, de én egy égetett felületet kezeltem később tungolajjal. A faanyag táblásított fenyő volt, a pörzsölést egy szakácsfáklyával csináltam. Valószínűleg az égetési körülmények miatt (nem tudtam az egészet nagyjából egyenletesen melegíteni, de a ragasztásoknál el-elvált az éleknél a két összeragasztott elem. Idő még nen telt el sok, mindenesetre újkorában jól nézett ki.
Az 1.-es kérdésedre azt tudom mondani, hogy 11 hónapja csináltam a kertbe magaságyást, amit előtte égetéssel/pörzsöléssel kezeltem le, majd teak olajjal festettem. Igaz, ez nem sok, de 11 hónap távlatából azt tudom mondani, hogy pont úgy néz ki most is, mint mikor elkészült, pedig eső, hó, napsütés, minden éri.
Én is azt olvastam, hogy az ilyen égetéses módszerrel kezelt faanyag min. 80 évig fogja bírni, ezért is csináltam magam is így.
Nem akarok vészmadár lenni, de mi pl Autodesk Inventorral dolgozunk, például lemez témakörben az elmúlt 15 évben nem mondanám, hogy áttörő újdonságok jöttek, talán ha 3 igazán napi szinten használható új feature került bele. Az ilyen nagy tervező szoftverek kiegészítőiben nem gondolom, hogy annyira rámennének az asztalos iparra, hogy világmegváltó újdonságokkal rukkoljanak elő. Ezt is ahogy látom az oldalsó menü alapján a Blum és a Festool támogatja, ami az ő érdeküket szolgálja, az fejlődni fog, de egy hagyományos csapolás... Ugyan már :)
Jó lett volna ez, ha nem kell minden csipcsup szarságot kézzel paraméterezni. Majd vissza kell nézni 4-5 év múlva, hogy hol tart a tudomány (ez a 2021-es verzió volt).
Ragasztással tömbösített faanyagokból vágott léc és deszkaanyagok mennyire használhatók kültéren, pl. teraszhoz korlátanyagként? 2,5-5 cm vastag táblásított anyagot vennék és magam darabolnám a korlátnak s apácarácsnak való méretekre. Puhafa, borovi vagy lucfenyő. Nem tudom, hogy milyen ragasztót használnak az ilyen táblásításoknál.
Szerintem, a táblásított anyagot kültérre nem ajánlott használni, sem teherhordó szerkezetnek. D2(nem vízálló) vagy D3(mérsékelten vízálló) ragasztóval készül, ami nem feltételezi a kültéri használatot, oda D4(víz és főzés álló)-es kellene, persze az drágább.
Nem zárom ki a lehetőségét, hogy létezik. Minden gyártmánynak kell lennie tanúsítványnak, mikor, ki és milyen felhasználásra gyártotta.
Akitől veszed annak kell adnia ilyen jellegű információt.
Sziasztok! Kellemes időtöltést kívánok Mindenkinek az ünnepből még hátralévő néhány órára. Családdal, barátokkal vagy műhelykörülmények között. :)
És kérdeznék is. Kettő témában.
1., Mi a véleményetek a fafelületek égetéssel (pörzsöléssel) történő konzerválásáról? Aki csinált már ilyet kültéri fafelületeken (pl. kerítés lécek, korlátok, hintaágy, madárodú, egyéb), Érdekelne, hogy valóban tartósabb megoldást ad, ha lakkozás vagy lazúrozás előtt megpörzsöljük a fafelületeket. Fenyőből készült faanyagokat kezelnék így a végleges felületek kialakítása előtt. Ha valaki csinált már ilyet közületek, érdekelne az is, hogy mit, milyen régen készített és mennyire elégedett -az idő múlásával- az égetés eredményével.
2., Ragasztással tömbösített faanyagokból vágott léc és deszkaanyagok mennyire használhatók kültéren, pl. teraszhoz korlátanyagként? 2,5-5 cm vastag táblásított anyagot vennék és magam darabolnám a korlátnak s apácarácsnak való méretekre. Puhafa, borovi vagy lucfenyő. Nem tudom, hogy milyen ragasztót használnak az ilyen táblásításoknál.
Én a maradék lambériát használtam fel szekrényajtóbetétként. Jól is nézett ki, de éjszaka akkorákat csattogott... hogy lemondtam arrol, hogy utolag lakkozzak. Lelakkozom elöre (akkor is, ha 5* annyi melo) , és akkor a kis mozgásai nem ugrasztják ki az asszonyt az ágyból az éjszaka közepén, aminek köszönhetően ő sem ugraszt engem, hogy nézzem meg mi van.. :)
Én nútba szögeltem, meg csavaroztam is. Viszont lakkozás után iszonyúkat tudott csattanni, ahol elmozdult a lakk által összeragasztódott két darab. A recsegés nem vészes. Mondjuk nekem nem nútos, hanem "z" alakra volt marva.
Nem tudom. Ez az első galéria, amit csinálok, és bizonytalan vagyok. Gondoltam rákérdezek, ki hogyan csinálná. Mekkora csavart használnál, és csak a végekre, vagy a keresztrudakhoz is?
Volna egy kérdésem: Építettem egy galériát vörösfenyőből, és nagy nehezen szereztem hozzá mindkét oldalán járófelületű hajópadlót is vörösfenyőből. Elkezdtem méretre vagdalni, meg felpróbáltam a helyére pár darabot. Azt szeretném kérdezni, hogy ti hogyan rögzítenétek a hajópadlót? Én első körben az utolsó képen látható rozsdamentes csavarokra gondoltam. Ha tudnám mi a nevük, és honnan lehet beszerezni :)
Súly: 18,4 kg Feszültség: 230 V / 50Hz ~ 1 fázis Tartály térfogat: 6 l Szívóteljesítmény: 222 l/min Nyomóteljesítmény: 155 l/min Villamos teljesítmény: 1,5 kW Fordulatszám: 2850 rpm (fordulat/perc) Hengerek száma: 1 Max. nyomás: 10 bar Zajszint: 94 dB (A) Méret: 53,5 x 21,5 x 53,5 cm
Valami határnyomás a 8 bar, a tartályt hozzá 10-re ellenőrzik. Emiatt ha 10 bar tartálynyomást akarsz, akkor nem elég a 10-re ellenőrzött, hanem ugrik egyet a kategória, és hirtelen kurvadrága lesz!
Ezek a csendes verziók ennél sokkal drágábban szoktak megjelenni. Mi ennek a duplája szívásút vettünk vagy 10 éve 240 ezresért, és akkor itthon nem találtunk olcsóbbat nála.
És egy héttel a gari lejárta után végleg meg is halt.
A csendeseket a fogorvosoknak nyomatják, és azt gondolják: fizessen a doktorúr, úgyis drágán töm!
Semmivel sincs benne nagyobb innováció, mint a hangosban, mégis hat-tízszeres áron adják.
Személy szerint a függőleges tartálykialakításnak jobban örülnék, mert kevesebb helyet foglal. Sajnos ami megfizethető (pl Scheppach HC 24), az hangos, ami pedig csendes (pl Einhell TE-AC 24) az drága.
"Jó cucc, de mire ezekre rájöttem (oktatóanyag nuku) és megrajzoltam, már meg is csinálhattam volna magát a csapolást.
Ja, meg kell alá egy komplett SolidWorks."
Látod ez a szép ebben :) Néha én is ilyen vagyok. Mondanak valamit, nem hiszem (pontosabban: ilyen voltam -> most már sokkal jobban hallgatok), de sokkal jobb magamtól rájönni hogy végülis: igazuk volt. Néha érdekes kipróbálni milyen ágyúval verébre, de aztán veszel egy légpuskát vagy egy csúzlit.
Egész jó a SWOOD, bár bizonyos tekintetben drágább a leves, mint a hús.
- Ha nem fa van megadva anyagnak, a connector panel nem talál összekapcsolható felületeket.
- Minden anyagvastagsághoz külön anyagot kell definiálni, és a paramétereiben beállítani a vastagságot.
- Csapolásokból egy fapados alap library van, egyenes fogazásból konkrétan 1 db, 10x10mm-es fogakkal. Ha vékonyabb/vastagabb az anyag, saját csapolást kell definiálni a connector editorban. Nix automatika, mindent kézzel.
- Fogazás definiálása úgy megy, hogy paraméterezel 1 db fogat, aztán abból ismétlődő mintát. Minden mérethez külön :)
Jó cucc, de mire ezekre rájöttem (oktatóanyag nuku) és megrajzoltam, már meg is csinálhattam volna magát a csapolást.
Hangos, gyenge, tartály mérete lófütty (már ha van egyáltalán). Ezzel te semmiféle szerszámot nem fogsz működtetni, ez arra való, amit a mellékelt kép ábrázol: biciklipumpálásra.
Kedden lesz a zöldségesnél hordozható kompresszor. Elindult a vezérhangya, hogy kellene egy itthonra, gépet lefújni. Esetleg ha elbírja, akkor vehetnék egy levegős szegbelövőt is. Tényleg, elbír egy ilyen kompresszor például egy ilyen Parkside PDT 40 F4 tűzőgépet/szegbelövőt?
Egyáltalán kell nekem levegős szegbelövő? Vagy elég lehet az épp most kapható akkumulátoros? Amire kellene, és eddig szeggel, kalapáccsal, kézi tűzőgéppel oldottam meg, az tetőfólia feltűzése, és lambéria felszegezése. A tetőfóliához egyértelműen elég lenne az akkus, de a 14 mm vastag lambériához nem tudom elég lenne-e a 32mm hosszú szeg, amit az akkussal maximum lőni lehet.
Változó melyiket hogy rögzítem. A képen lévőt az asztal sarkákoz gyorsszorítóztam. A vezetődeszka hozzá van csavarozva a rönk széléhez. Mikor a közelébe érek átmegy a másik végére.
Én elég sok helyen látom, forgalmaznak sokféle ragasztót, például minden festékbolt tart valamilyen faipari ragasztót tapasztalataim szerint. Persze kérdés milyet és mennyiért(vannak elszállt árakon rossz minőségű túltárolt darabok is)
Lapszabászati megrendelésnél amikor leadom a laminált lap méreteit, kérdik az 'A' oldal és 'B' oldal méretét. Ekkor, a szálirány mi lesz? Az 'A' oldallal vagy a 'B' oldallal lesz páhuzamos?
Régebben mind a két (D2-D3) volt nálam, de rájöttem, hogy minek tökölni vele( a D2 olcsóbb volt), nem érdemes nem akkora az árkülönbség, és amit a D2 tud azt tudja a D3 is + vizesebb helyeken is lehet használni (ajtó-ablak stb... Nem víz alatti dolgokra!).
Sok helyen beszerezhető, és hogy megmondjam őszintén én nem nagyon látok kézzelfogható különbségeket a különböző márkanevek alatt forgalomba helyezett, más gyártmányok hasonló D3-ai közt.
Az ára meg ahogy Mr. Gabson is írta már a 750g-os 1200-1700 ft közt gyak beszerezhető...
Persze ahogy ő is írta ezek a "fehér trutyik" fagyveszélyesek. 5 C fok felett tárolandóak, és az elvi tarthatósága 12 hónap. De én már használtam 3 évest is, és nem volt semmi baja...
Persze ilyenkor azért ajánlatos egy próbaragasztást is végezni a tényleges használat előtt!!
Én az ilyen sunburn mintát biztos, hogy szinezett nitrolakkal próbálnám ráfújni (az alapozás után). Aztán rá pár réteg tiszta fedő. Az nem lenne jó?
Én, úgy gondolom, hogy jó és működik is. A színezőanyagnak kompatibilisnek kell lennie és vagy természetes színezőanyagot használnék ami semleges kémhatású és nincs gond.
De, ha "sunburn" a cél akkor már más a helyzet, akkor tökéletes alapozásra kerülne a színező anyag (sajnos megsemmisült a anyagtáblázatom kódját nem tudom) de antikoló pácot kell venned, mivel az "berágja" magát az alapozóba és lehet fedőzni.
Én az ilyen sunburn mintát biztos, hogy szinezett nitrolakkal próbálnám ráfújni (az alapozás után). Aztán rá pár réteg tiszta fedő. Az nem lenne jó?
Nemrég volt említve a Titebond faragasztó, de csak kis kiszerelésben elérhető. Vízálóból melyiket érdemes megvenni, ami sok helyen kapható, és nem 6000 egy fél liter?
Nemrég volt említve a Titebond faragasztó, de csak kis kiszerelésben elérhető. Vízálóból melyiket érdemes megvenni, ami sok helyen kapható, és nem 6000 egy fél liter?
3. Ha szeszpáccal akarom fújni azt pórustömítés előtt vagy után csináljam.
Előre is köszönöm szépen a segítséget !
Szia!
Nem nekem szól, de:
Van nekem egy régi barátom aki készített magának és másoknak egy két gitárt.
Sokat beszélgettem vele minden féléről, persze érdeklődtem a gitár építés készítés fortélyairól, mivel másolatokat készített és azok tulajdonságai is szóba került. Les Paul gitárokon a leg csövesebb nitrolakk van bevallása szerint. A test hangját, F# fölé szokta belőni lakkozás elött, mivel a lakkvastaggal lesz kb.-ra jó.
Pácolást illetően, alapozás elött színezném a fát és utána lakkoznám csak pozitív oldószeres páccal.
De, ha "sunburn" a cél akkor már más a helyzet, akkor tökéletes alapozásra kerülne a színező anyag (sajnos megsemmisült a anyagtáblázatom kódját nem tudom) de antikoló pácot kell venned, mivel az "berágja" magát az alapozóba és lehet fedőzni.
Sok, sok száradási idővel kell számolni.
Gábor
ui. Érdemes lenne elmenni hozzájuk:
Budapest, 1103, Vasgyár u. 4. Fax: 061 216 48 53 Tel: 06-1-456-4000 golda@golda.hu
Műszaki tanácsadóink:
Zelenák Attila Tel: 06 20 341 37 86
Beszélni a tanácsadóval, mi a cél, a hogyan-ban és mivel, segíthet, Én már nem ismerem őt, de régen nagyon segítőkészek voltak.
"Izgalmasnak" mondanám ezt a frontot. Meghát ez a bútor nem illik akárhova. Mondjuk egy Vasarely-képes szobába. Mondjuk azzal együtt már lehet elég jojózós lenne. Nemtom ... érdekes, na.
Ó, tudtam hogy szakmabeli lesz a megfejtő :) Igen.
Az asztali fűrész meg egy Metabo cumó, ilyen:
A tolóasztallal volt 50 ropi - tolóasztalnak a kinyúló része nem volt meg, az a rész home made. De amúgy nagyon egyben van, nem "sörösdoboz" hanem fém házas, 3 fázisú kis dög. Jól kifogta ...
Én mondjuk nem értek hozzá semmit, sőt... Amikor Lajkó Félix virtuózan nyűvi igen nagy sebességgel és mindenki éljenez hogy mekkora művész már, nekem az pl. nem tetszik egyáltalán... :-)
Nyilván más hangja van, ez nem kérdés. A kérdés melyik a jobb. Mivel nincs SI skála a hegedű objektív jóságára, muszáj valami relatív fogalmat használni. Úgy alakult, hogy az egyik ilyen skála az a "mennyire olyan mint egy stradivari".
Ezen a skálán viszont egy hegedű nem tud jobb lenni mint a stradivari, olyan mint az abszolút nulla fok.
Ugyanis minden hegedűnek más hangja van, szóval ha csinálunk egy vaktesztet, amin az a feladat, hogy mondjuk meg, mikor játszanak az egyik, mikor a másik hangszeren, akkor az mindenkinek menni fog.
Vagy legalábbis igen jó lesz az arány. Nővérem hegedűs, tudom miről beszélek. Ilyen vaktesztet igen sokat "elvégeztem", amíg itthon lakott. :)))))))
Ha azt akartad kérdezni, hogy hányan fogják tudni megmondani, MELYIK a Stradivari, akkor az meg kábé a nulla lesz, mindaddig, amíg nem lesz hozzá összehasonlítási alapként egy referenciajáték, amin meghallgatják.
Ezt én sem tudom, de az utolsó élő komolyzenei élményem a járvány előtt egy hegedűverseny volt egy neves magyar művésszel. Neki nem Stradivarija van, de a 18. században készült itáliai hegedűn játszik. Azt a hangot még sosem hallottam hegedűből. Pár évig én is tanultam valami olcsó csodával. Nagyon jellegzetes és érdekes volt volt, ráadásul alig 3-4 méterre ültem tőle. El tudom képzelni, hogy egymás mellé téve 2 hegedűt, sokan meghallanák a különbséget.
Van az a történet, amikor egy világhírű hegedűs kiállt valahol az utcán New Yorkban egy órára Bachot játszani. Nem sokan foglalkoztak vele, vagy ismerték fel a minőséget, néhányan még le is szólták. :))
Azt nézd nagyon, hogy van-e bármi jele, nyoma annak, hogy oda valaha befolyt víz. Felette lakásból, ablakon, lépcsőn vagy a talajból feljőve.
Mostanában nyáron szokott olyan özönvíz lenni, amikor minden ami talajszint alatt van veszélyben van. Nem jó egyszer arra odaérni, hogy térdig ér a víz.
Ezek nagyon nem egyszerű dolgok, és valószínűleg nagyon sok múlik a tapasztalatokon, próbálkozásokon, aztán valami kialakul.
Nem véletlen, hogy a mai napig nem tudják, mitől szól annyira jól a Stradivari, és nem is tudják utánozni. Egyes elméletek szerint éppen a lakktól, amivel bekenték annak idején. Vagy a ma gyártott Fender gitárok egészen más értéket képviselnek, ha az USA-ban gyártották őket, mint ha a mexikói gyárban. Pedig még az is lehet, hogy az elektronika ugyanaz bennük.
Egy gitár hangzása nagyon összetett dolog. Gyakorlatilag minden eleme beleszól többé kevésbé. Az biztos, hogy egy költségkímélőbb anyagokból, és költségkímélőbb módon összepakolt gitár hangzásán legjobban egy minőségi elektronika segít, hogy asztalosságnál maradjunk, mintha egy Güde fűrészre Freud lapot tennél :) Megtáltosodik :)
De az igazán neves gyártók (és itt az egyedi, alig ismert prémiumra ki sem térek), akik "beleteszik az anyagok", ott azért egy szinte botfülű is meghallja a finomságokat, amiket ezek adnak.
Az megint egy más kérdés, hogy gyakorlatilag bármi amire húrt szerelnek, meg elektronikát, az képes gitár szerű hangot kiadni (YouTube kifogyhatatlan).
Igen, minden erősítőnek más hangja van, és ugyanazon az erősítőn másként szólnak a különböző gitárok, igaz, ez utóbbi kevésbé erőteljes különbség. De sokat számít még az a dróttal körültekert mágnes is, amit hangszedőnek (pickup) hívnak. A gitáromba, ami amúgy egy olcsó de jól sikerült darab, kicseréltem a hangszedőt, és nagyot dobott rajta, lassan neki kellene állnom egy új testet faragni neki. Kellene hozzá egy 20-30 éves mahagónideszka...
A (jó, ami persze olyan, mint az ízlés, nem vitázunk rajta mi jó, mi nem) gitár teste nagy többségben valami jó tömör fából készül. Különféle mahagónik, vagy akár az említett mocsári kőris a leggyakoribbak. A juhar az gyakorlatilag esztétikai elem, abból csak a top készül, ahogy tudom, mindössze pár mm vastag. Nem mondom, biztos beleszól a hangzásba valamelyest, de az alapot nem az adja.
Van több gitárokról szóló könyvem, a hétvégén átbújom őket, hátha írnak benne valami hasznosat felületkezelés témakörben.
A falakat nézd meg,, vizes penészes pincéből sok van, olyat ne vegyél vagy bérelj. A 2m nagyon kevés, ha van 2.5-2.7 akkor sok mindenre jó lehet. Régi bp-i házban szerintem esélytelen egy nem dohos pinyó. lakótelep vagy hasonló nyerő lehet.
Csak azért mertem belevauzni mert amikor a gyerekemről kiderült, hogy jó a hallása és a zongoratanuláshoz lemezhallgatás is kellett. néztem erősítőket és amikor azt tapasztaltam hogy világmárkák között is mekkora különbségek vannak akkor jött a laikus gondolat, hogy csak az elektrónikán múlik minden hangzás egy lapgitárnál.
Nekem is van elektromos gitárom, de a fiamból lett zenész (is). Ha eltekintünk az agyonmikrochippezett elektronikáktól, akkor azt mondhatjuk, hogy is-is. Ugye csöves erősítő, mert az a mai napig verhetetlen hangzásban, de kell hozzá a gitár is. A juharnak teljesen más hangja van, mint a mahagóninak. A megpengetett húr nem csak egy frekvencián szól, hanem vannak felharmónikusok is, ez az alaprezgés többszöröse. Na, ezeket a felharmónikusokat adja hozzá, vagy veszi el a gitár anyaga, felületkezelése, de még az se mindegy, hogy csavarozva van a nyak, vagy a húr mindkét vége egy lécre van rögzítve (átmenő nyakas, a nyak folytatódik a gitár testében). A lakk vastagsága is befolyásolhatja, hogy a magas frekvenciás hangok mennyire erősen tudnak rezegni.
Lehet, hogy hozzajutok egy pincehez es eloleptethetem muhellye.
Eddig annyit tudok rola, hogy alagsori pince, evek ota nem hasznaltak, csak lomtarnak, kis szellozo ablakat bedeszkaztak evekkel korabban egerveszely miatt, keskeny es hosszu (pontos meretet meg nem tudok, kb. 8m x 2m lehet), egyetlen bejarat a lepcso tetejen jol zarhato, azaz a lepcso is hozza tartozik. A vilagitast neon adja, amit sajat koltsegre lecserelhetek.
Mit javasoltok, mire figyeljek, mit ellenorizzek alaposan, mielott a vasarlasra vagy berlesre sor kerul?
nem is biztos, hogy rosszul tudtad volna, de én sem igazán értek hozzá. véleményem szerint több múlik az elektronikán. Az erősítő nem csak a deszkáról "lepattanó "hangokat erősíti van ott valami jeladóféleség annak van még nagy szerepe szerintem.
csak gondolom, hogy a nitrolakk talán az egyik legjobb kencefice amit tükör simára lehet kikészíteni, nagyon könnyű csiszolni és baromi szépen ki tud terülni. Katonaságnál volt egy srác aki unalmába csinált nagyon sok szép emléktárgyat és minden esetben nitrolakk volt amivel elérte a magasfényt.
Én anno sok ilyen hangszerkészítős videót néztem meg - nem mintha akartam volna csinálni, de "fás videó" volt. És lenyűgözött hogy miből, hogyan készül. Ott persze elmondták, nem mindegy hogy egy hegedű vagy gitár milyen fából készül, és ezt zenei analéfabétaként - és egyben botfülűként - is könnyen beláttam hogy így van.
De hogy még a felületkezelés is számít ... :O Na ez új.
Ugyanúgy számít az elektromosnál is a lakkozás. A húr rezgése itt is függ a gitártesttől, a húr rezgeti a testet, a test rezgeti a húrt. És ez a kölcsönhatás minden apró részlettől függhet.
Nekem egy ismerősöm foglalkozott gitárokkal, ő is azt mondta, hogy nitrolakknak a legszebb a hangja, a poliuretán meg ilyesmi megöli a hangot. Én nem értek hozzá, nem tudom, hogy ez az elektromos gitárra is vonatkozik-e. Mindenesetre itt az előbb linkelt videóban is nitrolakkal fújja.
Igen kíváncsi lennék, valaki kitalálja-e ki gyártotta ezt, mondjuk bónuszként a modellszámmal együtt -> nem minden gyári rajta, de segítek: a szín - még ha fűrészporos is - igen, "olyan" színű. Nekem elsőre mikor betévedtem a helyiségbe, rögtön ők jutottak gyártóként az eszembe ... bár rögtön azt is mondtam, hogy az kizárt én még ilyet nem láttam. És mondtam egy másik gyártót is. De az első volt a jó tippem. A modellszám persze csak mikor közelről megnéztem.
Nemtom a kép mennyire adja vissza hűen a gyártó saját színét (nyilván nem az aluprofilokra gondolva), de pedig szerintem "olyan" .... xxxxxxxs:
... ha nincs meg a modellszám, majd azt is felteszem ha nem lesz meg senkinek.
Azt meg sem merem mondani, hogy a home made rész nélkül, 380-as motorral mennyiért kapta meg a kolléga. Én sírtam .... bútorlapokat szelnek fel rajta, de gyönyörű minőségben, elővágó nélkül, természetesen első osztályú fűrészlappal .... jó, a hasznos munkahossza csak 1.6m, tehát nem igazi lapszabászgép. De -> cserébe az ára sem az. Ebből azt szűrtem le, hogy érdemes nézelődni a használtpiacon. Bár ilyet nem sokat fogtok találni. De ... véletlenül ... néha .... akár igen :)
Szóval ja, ma jártam egy asztalos műhelyben. Igazából csak a haveromat hoztam el onnan, mert a kocsija lerobbant ... de .... bassszus mennyi jó dolgot láttam! Mármint számomra meglepit, de házi egyengető gyalutól a házi (minimum 400-as) vastagolón át .. nagy szalagfűrész :O .... mindent. És ami a lényeg: nem sok mindent láttam rozsdásan ... legalábbis a fontos részek fénylettek.
Nagyon sajnálom, hogy csak 20 percem volt ott. Ez pl szerintetek mi?:
Elsőre jó nagy baromságot mondtam (asztali maró), felületesen megnézve - de utána sem tudtam rendesen megmomndani mi az. Miután elárulták, persze "jaaaj, persze! hát hogyne" (Pista ... inkább menjünk inni!)
Amit még megfigyeltem: minden Makita volt. Mármint ami lehetett az. Tehát mármint a házgyári dolgokon kívül. De tényleg. Akárhova néztem, Makita akkukat láttam, de csak azokból vagy tízet, letéve. Szalagcsiszoló, akkus izék, lamellozó, ilyenolyan fúró-ütvecsavarozók, rádió, ágaprító, volt nekik "kis" (Maki 2012) vastagolójuk is, gérvágó ... tényleg "minden" Maki volt.
Ja, volt egy régi (nagyon régi !) Boch felsőmaró is, az éppen fózolásra volt beállítva. De alig bírtam megemelni. Annak csak a vezetője nehezebb volt mint az én kis DW-m maróstul-vezetőstül-mindenestül. Igaz, gerendákat fózoltak vele, épp a haverom hülye csónakházának való gerendáit. De elsőre meg sem ismertem, hogy Bosch. Meg aztán volt ott egy olyan Maki szalgcsiszoló, ami szintén nem egy súlycsoportban volt az eddig általam használtakkal. Sajna modellszámot nem jegyeztem fel, de azt is gerenda-simogatásra használták. Jó széles és rohadt nehéz cucc volt.
Kár hogy nem fotóztam többet, de itt sztem mindannyiótok elidőzött volna egy napot. Itt tényleg minden volt mit a búcsúban. Olyan "kék színű" oszopos fúró, de maxra kitolva sem löttyent semennyit sem, de mondjuk azon tényleg minden öntvény volt. Azt se jegyeztem fel kitől van. Szóval nem egy Felder csúcskiállítás volt, de minden olyan működőnek tűnt, és nem volt rozsdás semmi se, hiába volt régi. Használták őket.
A mester meg csak nevetett, ahogy felmarkoltam a sok forgácsot a vastagoló alól és szagolgattam. Mondtam neki hogy ez nekem ugyan csak hobbim, de szóljon ha műhelyt kell takarítani - én a "illatért" (is) csinálom :D
Összefoglava: nem bántam meg a relatíve hosszú utat a belvárosból (aki ismeri Miskolcot: Pereces végére, csúcsforgalomban).
Ja, még valami: az külön egy kedves jelenet volt, hogy a hatalmas gerenda mellett láttam egy kisfiút (a mester kisfiát, olyan 7-8 éves formát), aki egy jó nagy vésővel meg kalapáccsal igazgatta ki a maróval kimart csapfészkeket, persze apu figyelő szemei mellett. Ez volt az egyik legjobb dolog ma délután, amit láttam. Nagyon ügyes volt a kismókus!
(.... pedig tavaszodik, és egyre kevesebb ruha van a csajokon - ami szintén szuper, csak balesetveszélyes. Vezetés közben ...)
Egy kis teszt vagy jobban mondva segítség nyújtás körfűrészlap vásárláshoz. Mindig téma hogy ki mivel mit vág és milyen felületet ad vagy éppen mennyire tépi meg a bútorlapon a laminátumot. Ahogy megvettem a merülő körfűrészt vettem hozzá hosszvágó és laminátos anyag vágásához való fűrészlapot. A laminátos lap vágásához a Bosch expert High Pressure laminate típusú lapját vettem, így most annak a vágásképét mutatom meg. Számomra ami kicsit furcsa hogy a bútorlap alsó éle, ahol a körfűrészlap belép a vágásba egy kicsit jobban ki van szakadozva, mint a felső kilépő oldalon (különbség elenyésző, de észrevehető). Eddig én mindig fordítva tapasztaltam, de jöjjenek a képek. A minőségért elnézést, nem a legjobb a műhely világítása.
Ez a felső éle a lapnak:
Ez pedig az alsó:
Nem volt semmi speciális mód a vágásnál, gondolok a merülő fűrész adta elővágó funkcióra, egyben lett átvágva az egész.
Ez pedig egy fantasztikus praktikeres mérőszalagról kép XD:
Szerencsére a gépvásárlásokba nem szól bele, de azért megemlítettem, hogy a karácsonyi díszekhez mi lenne, ha beruháznánk egy valamilyen "játszós" lombfűrészre... Itt a fórumon volt valaki aki talán egy parkside lombfűrésszel űzte a vadat rénszarvas gyártást elég szép eredménnyel. Egy hasonló árkategóriájú gépre lehet beruháznék.
Igen ez egy Les Paul lesz. Nem lesz semmi színe csak a natúr fa. Ami kellene az, hogy egy gitárnak azért tükrösnek kell lennie. Eddig próbafát fújtam ugyanabból az anyagból. Semmi pórustömítést és alapozót nem használtam. Az lenne a lényeg nekem, hogy a fa sose szívja be a lakkot és tükör felületet kell fújnom. A lakk az egy autóipari HS lakk. Azzal már van tapasztalatom fémre műanyagra, arra tökéletes.
Csak simán letettem az asztalra. A végén van lecsavarozva egy kis darab fa, hogy előre ne tudjam tolni. A gyalun a fogásmélysééget 3 tizedre vettem, így többet nem tudott elvenni, és olyan magasra állítotam, hogy csak a púpokon fogjon. Aztán forgattama lécet, míg végül lett egy kellően sík felülete, ahol már nem billegett.
Sajna nem találtam értelmes rögzítési pontokat rajta. Azt meg nagyon fontosnak tartottam, hogy a talppal párhuzamos legyen a kaloda alja, így esett a választás, hogy két lécet egyforma mélyen bemarok, és az adja az alapot.
Engem is meglepett, hogy szombaton odajött, hogy akkor most ő kivágja a két nyulat fából, ehhez kérne szerszámot, meg fát. Dekopírral kivágta, felsőmaróval leéleztem neki (azt nem érezte biztonságosnak), ő csiszolta/festette... Hát ennél büszkébb akkor se lennék, ha én csináltam volna. Végén még kitúr a sufniból :D
klafa! kiékelgetted vagy valahogy alátámasztottad, hogy ne billegjen, meg ne préseld le laposra?
amúgy a dolog így egy lécre kezd hasonlítani azokra a kalodákra és sablonokra, amiket a nyílvessző meg kumiko léc gyalulók használnak kézigyalukkal.
A gép merev rögzítésére nem lehetne használni valami gyári lukakat? Pl a párhuzamvezető lyuka az orrán. Vagy akár a házat összefogó csavarok lyukai a műanyag géptesten.
Nem kell 600- as papírral csiszolni, annak a lakknak is tapadnia kell valamihez.
Azért van buborék mert leszívódik az anyag. Milyen töltőalapozót használsz? Ha polírozni akarod , ahhoz poliészter alapot kellene használnod, brutális anyag. Viszont a többi alapozóval ellentétben teljesen transzparens. És fedőnek is poliészter lakkot kellene tenned, annak a keménysége alkalmas a polízrozásra.
Hobbi szinten foglalkozok fával és fényezéssel. Most már több próbálkozás után írok ezen fórumba. A problémám a következő lenne:
Adott egy szép 600-as anyaggal megcsiszolt mocsári kőris és juharfa felüleből álló tárgy. Megfújtam lakkal és a következőt tapasztaltam. A fa felületén főleg az erezet mentén apró buborékok keletkeztek. Szerintem a 8% alá szárított anyag nagyon szívja a lakkot (lakk: Debeer 8-214). Szeretném megkérdezni, hogy milyen anyaggal tudok pórustömíteni ami színtelen, de utánna a 2k lakkal szépen lakkozható. Sajnos végeredményre nekem tükör felületre lenne szükségem ami talán még ha nem tökéletes szórás után polírt is fog kapni.
Köszönöm a tanácsot, mimndenféleképpen egyszerre lesz egy bútor kompletten olajozva, hogy össze lettek építve a korpuszok így visszajöttek közel síkba a vetemedések de sajnos nem teljesen.
Ha lett volna egy értelmes pont rajta, akkor úgy építem meg. Lehet, csináltatok rá egy másik alulapot hátul az aljára, ami szélesebb, és ahhoz már tudnék rögzíteni.
Elöl talán fel lehetne használni a párhuzam vezető csavarjának a fejét. Hátul meg nem tudom mi lenne a jó megoldás, nekem ott is van egy menetes lyuk amibe be lehet csavarni valamit... Esetleg faragni valami fát a markolathoz (úgy be van építve még tippem sincs, hogy néz ki a hátulja)
Az a bánatom, hogy csak úgy tudtam megfogatni a gyalut, hogy a talpára ül. A hátsó alutalpból kellene csináltatni egy olyat, amihez rögzíteni tudnám a szerkezetet, és akkor nem lennének szélességi korlátaim.
Alkottam a hétvégén. Csaináltam a gyalugépnek egy állítható állványt. Ékpályán lehet emelni, 10-42mm közt. A szerkezet a szélességből 10mm-t vesz el, így igazából csak lécekhez jó, de nekem most pont az kell majd, talán a 70mm elég. Kár, hogy a 300-as gyalu olyan drága, de még a 110-es is 35 ezer. Ja, és ami tetszett, hogy nincs a végén leszopódás.
Gyalulás után:
Egy pici csiszolás után:
Lehet, a késekkel még játszani kellene, meg az anyagot valahogy lefogatni az asztalra.
Ezt az effektust vízbázisú lakkal tapasztaltam ki... Összehajtható asztal, 2 centi vastag lapok, s amikor ez egyik felét lepacsáltam, akkor akkora rés lett a kettő lap között, hogy öröm volt nézni. Hála égnek, amikor a másik felét is lekencéztem, akkor kiegyenesedett...
Pedig kettő új makita felsőmaróval is megtörtént hogy az egyik marás közben teljesen lelazult és belemart az anyagba, a másikat már inkább megnéztem az újabb marás elött. Ha nem makita marószár akkor melyik lehetne helyette (Massive tools)?
Hazahozatal után 2 héttel tudtam csak nekiállni dolgozni vele, de már mikor hazaért volt benne vetemedés. Mivel nincs még festve (bár elméletileg semmit nem jelenzt mert olajozva lesz és így tud lélegezni a faanyag) így nem lehet festési hiba, emelett az alapelvem hogy minden része még a nem látszó is ugyanazt kapja mint a látszó, így lesz tartós. Emellett teljesen száraz meleg helységben volt tárolva a talajtól elemelve 15 centire fektetve. Én a vetemedés kapcsán inkább arra gondolok hogy nem megfelelően tárolták, és ahogy száraz helyre került vetemedett.
A lényeg hogy egy számomra (1. nem forgácslap, hanem teljesen fa bútorom) szép bútort tudok kihozni belőle.
Sajnos lassan ott tartok, hogy meglátok egy képet egy bútorról, amit pár éve készítettem, aztán esetleg annyira megtetszik, hogy elhatározom, hogy én is csinálok egy ilyet...
Meg kell kövesselek, megnéztem a saját gépemmel is és valóban kommentelhető. Valamiért a céges gépemen viszont nem pedig többször is frissítettem az oldalt péntek óta.
Jól mondod, biztosan használja a nagy gépeit is, (Hammer, Quantum fúró stb) különben minek állna ott a műhelyben. (Bár inkább közeli felvételekkel operál, alig látni totált, sőt nem is látni totált a műhelyből.) Az hogy egy egy videó kedvéért többet használ kézi szerszámokat, az gondolom egy tudatos elgondolás, bár a honlapján is azt említi, hogy sokat dolgozik kézi eszközökkel. Biztosan nem olcsó bútorokat készít, de ennek is megvan a maga vevőköre. Mellesleg azért nem tart 13 hónapig neki se egy éjjeliszekrény elkészítése, inkább azt tudom elképzelni, hogy félrerakta és néha-néha előveszi, vagy azt hogy már rég kész van, csak a videóvágás/közzététel van elhúzva....
Ahogy Vajk szokta mondani ez a "mutiból készült" élvezeti projekt. Az első video amin elkezdte az éjjeliszekrényt az 2020 márc 27-i azaz 13 hónapos. Aztán a második résszel dec 20-ától belehúzott és kicsivel több mint egy hónap alatt készült el a az a rész amit eddig láttunk, de még nincs kész az összes fiók, nincs ajtó, és nincs felületkezelve.
Tehát a bácsi vagy nem ebből él (ha bútorból, akkor azt nem kézi eszközökkel hanem egyengetővel, vastagolóval síkolja és dominóval rakja össze), vagy egy szekrényke egymillióba kerül. :)
Alapvetően örülök a videócsatornának, csak nem elég informatív a szaktanácsadáshoz, ráadásul túl hosszúvá válik egy szekrényke elvégzéséhez, miközben vannak részek, ahol lényeges műveleteket nem látunk jól, vagy sehogy, mert valami takarja. Pl a lábak csapolásának marásánál a marótalp kompletten betakar, mire rájöttem, mit is csinál, eltelt egy unalmas perc, amíg azt néztem, mikor tudom meg, mit csinál.
Szóval az irány jó, még vannak gyerekbetegségek, talán kinövi.
Azt nem szeretném, hogy kapkodós gyorsított sorozatok legyenek benne. Csak hadd ne kelljen már hosszú percekig nézni, hogy valamit mókol egy vésővel valahol, amit nem látok, mert a keze betakar.
Találtam egy szép magyar youtube oldalt asztalosság ügyben, Paulson Furniture Budapest. Eddig még nem láttam, tegnap ajánlotta a youtube. Igényes, szép felvételek és munka. Főleg a kézi munkát mutatja be a srác, (fűrészelés, vésés, gyalulás, stb) és gyönyörű, minőségi szerszámokkal dolgozik. Hasonló videók akadnak külföldi asztalosoktól, de magyart most látok ilyet először. Egyenlőre nem sok videója van, de gondolom idővel nőni fog.
A teflonsprénél (ha arra adod a szavazatod) azért arra figyelj oda, hogy valami 'márkásabb' darab legyen. Ugyanis vettem akciósat (talán lidl?), az maximum macskát dobálni jó...
Okés köszönöm, akkor a méhes-paraffinosról jól sejtettem, hogy nem ide való. Közben rájöttem, hogy kicsit félreérthető volt az első hsz., a "Mert azzal nekem egy kicsit ragadósabb felületem képződik (vagy lehet rosszul csinálom?)." - rész a vágódeszkára aplikálás során szerzett tapasztalatból jött...
Összefoglalva akkor a sok kapott infót:
Szofisztikált megoldások: Teflon (PTFE) spray, silbergleit (talán ez tűnt leginkább annak a "paste wax" kinézetűnek)
Nekem bútorlap az alja, és tölgy léc a vezető. Az asztal öntöttvas. wd40 vagy teflonspré, amelyik a kezem ügyébe kerül. Utoljára jól meglocsoltam, használtam, félretettem. Mire újra elővettem, beitta az olajat/petrót a tölgy, és olyan szoros lett, hogy nem lehet beletolni a horonyba. Megéleztem a párkánygyalut borotvára, kocogtattam vagy tíz percet mire elégedett lettem a fogással, és végigtolva leszedtem a léc oldalából egyetlen tolással egy szalagot. Nagyon klafa lett, fülig ért a szám. Csúszik, de nem lötyög semmit.
Sokszor látni videókon, hogy azért, hogy jobban csússzon a "crosscut jig" alját bekenik valamilyen waxszal. Ez simán az, amit a vágódeszkára is kenhetsz parafinolaj+méhviaszból álló paszta? Mert azzal nekem egy kicsit ragadósabb felületem képződik (vagy lehet rosszul csinálom?).
Esetleg aki használ ilyet, az tud linkelni, hogy neki melyik van és mennyire válik be? Vagy egyáltalán milyen néven kellene ezt keresni.
Utána: 
.
Lányomnak születésnapjára, bodza fából készült lámpa.
ültetés előtt megtörtént a csíráztatás
