A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ név nem utalt bűnügyekre. Bezzeg, ha megmaradt volna a tavalyi neve, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, akkor nem gondoltam volna lovas kapcsolatra. Így már érthető a duplán bekamerázott, vasrácsos bejárat is. Köszönom a felvilágosítást.
Ez az NSZKK-hoz tartozó, egykori BSZKI épülete, ebben az intézményben volt/van a véralkohol vizsgálat is. Ez csak egy ügymenetet gyorsító (pl. kerületből bevitt minta beadására szolgáló) bejárat lehetett. Egy a főbejárattól lényegesen hosszabb és be-, kiléptetéssel zajló utat spórolhattak meg vele. Nem hiszem, hogy köze van a szomszéd lovasokhoz.
Nem csak a kerékpározás, de az atlétika is innen indult.
Budapesti Hírlap 1896. október 6.
A budapesti torna-klub tegnap tartotta millenáris versenyét, melynek legérdekesebb pontja a maratoni futás volt. Ketten vállalkoztak a negyven kilométeres futásra, Aszódtól Budapestre, az orsz. torna- és sport-bizottság versenypályájáig. Kellner Gyula volt az egyik, aki a tavasszal Athénben az olimpiai játékok alkalmával a maratoni futásban a harmadik díjat nyerte és Jankó Béla – a magyar atlétikai klub és a Nemzeti hajós-egyesület tagja. Mindenki azt hitte, hogy Kellner lesz a győztes, azonban egész váratlanul, a közönség nem kis meglepetésére Jankó Béla ért be elsőnek. A derék atlétát, aki 3 óra és 26 perc alatt futotta meg a negyven kilométeres utat, dörgő éljenzéssel fogadták. A páratlan diadalért a Magyarország bajnoka cimet, azonkívül ezüst serleget, aranyérmet és ezüst babérkoszorút kapott. Kellner Rákosfalva körül kidőlt s abban hagyta a versenyt.
Az orsz. torna- és sport-bizottság versenypályája ma (még) a Millenáris.
Őszintén megmondom, most egyszerre két dolgon lepődtem meg: egy, hogy Hild József, kettő, hogy műemlék. Nyolc éve látom naponta többször is, de nem fogott meg rajta semmi. Sem az arányai, sem a még megmaradt virágfüzérek; ha gonosz lennék, azt mondanám, mit kellett ezen tervezni egyáltalán? Szerintem ronda (és nem a lepusztultsága miatt!), kilóg a környező épületek adta ritmusból, az utca sziluettjéből. Bizony, és sem sajnálnám, ha valami _kultúrált_ épület kerülne eldózerolása után a helyére. A Skardelli-féle terv azért egészen jónak tűnne, pláne ha még a szomszédos tűzfalakba is valami plasztikusságot lehetne lehelni. Viszont én sem látnék a helyén egy üvegpalotát - elég azt a Kálvin téren látnom nap mint nap...
Gondolkodtam, hogy az "Anno"-ba tegyem be a kérdésemet, de még nem anno...
Bp., VIII. Baross utca 40. Egy emeletes, sok éve lakatlan, erősen lepusztult állapotú lakóház. Sokáig hajléktalantanya volt, majd befalazták az összes ablakát, kapuját. Úgy két hónapja megjelent rajta a molinó, miszerint itt új lakások épülnek, látványterv is volt rajta, a mai, romos ház felújított képével, és azon még vagy három vadiúj, modern (üveg+beton) emelettel. Talán már a tervezett beköltözés ideje is ki volt írva rá. Aztán mostanra ez eltűnt, maradt az enyészet.
Tud valaki erről bővebbet? Milyen projekt lett volna ez, ami ezek szerint befuccsolt, és miért?
