Nem, félreérted. Senki sem mondta hogy 168 ezer a reális ár. Eleve érthetetlen az a mondat.
Valahogy így kellett volna elhangoznia: "1000 forintos órabérrel is csak havonta 168 ezet forint jövedelme lenne, és ha 10 napig csinálta azaz 80 órát akkor az ára 80 ezer forint lenne."
És ennek a következménye, hogy: És ebből kellene még fizetnie az anyagot a villanyt stb. Tehát úgy számold az árát, hogy ha 80 óra munka van benne*, plusz az anyagköltség, és a készítőjének még maradjon is annyi, hogy megéljen belőle akkor 2-3 ezer forintos óradíjjal számolva az ára 160-240 ezer forint lenne egyedi gyártásban.
Nem tudjuk mennyi munkaóra van benne, lehet, sőt valószínű, hogy 8 sem.
Félreérted, nem azt írta, hogy 168eft az ára. Ettől függetlenül akár annyi is lehet, ha talál rá annyiért vevőt, aminek igen kicsi az esélye. Véleményem szerint ez 40-70eft közötti áron adható el. Ennyiből viszont nem lesz az eladónak értelmes haszna.
Én meg azt nem értem, hogy miért is érdekes ebben a megközelítésben, hogy meddig csinálta, ha ezer forintos órabért számolunk. Mert akkor abból mindig 168 000.- havi bér jön ki, akármeddig csinálta is.
Ebbe a beárazásba futottam bele én is, mint készítő. Ha egyedi a darab, akkor rengeteg munkaóra van benne, ha sorozatgyártás, akkor pl 10 darab elkészítése nem tízszeres idő, hanem akár sokkal rövidebb is lehet. Jó kiindulási alap, ha megtudakolod, hány óra az elkészítési ideje egy ilyen padnak. Havonta 168 munkaórával lehet számolni, tehát ki lehet kalkulálni, ha ilyen padokat gyártana főállásban, akkor mennyit keresne vele egy hónapban.
Például ha 10 napig csinálta, 80 munkaórában, akkor 1000Ft óránként 168 ezer forintos havi bevételt jelentene neki, de ebből fizeti a faanyagot, a ragasztót, a festéket, a szerszámkopást, a villanyt a gépekhez.... Innentől döntsd el, hogy ez sok, vagy kevés.
Azért kérdezem a fával dolgozó szakembereket, mert ők tudják valójában mennyit ér. Az más kérdés, hogy mennyit fizetnék érte. A kisnyugdíjas megvenné, ha reális árat kérnekérte.
Tisztelt fából alkotó fórumtársak! Szerintetek mennyi forintot érdemes kifizetni, a képen látható hazai dióból készült kerti padért? (vidéki kisnyugdíjas jeligére)
Manapság már inkább 1-3%* amit én mondjuk milliliteres fecskendővel szoktam a mérőedénybe rakott cucchoz adagolni (egy deci anyaghoz egy darab 2 ml-es fecskendő)
* úgy szoktam megkapni, hogy 2% +-1 az érték és 2%-al 24 óra a kötési idő, 40perc/egy óra bedolgozhatóság mellett, magasabb értékű aktivátorral ezek az idők a felére csökkennek, kevesebbel meg kb. duplájára nőnek....
Poliészterrel az volt a trükk, hogy vékony rétegenként kellett beönteni. Akkor csak vékonyodik a zsugorodás közben. De a másik baj az volt vele, hogy a legtöbbnél 4-5% edzőt kell belerakni, amit kis mennyiségben nem egyszerű kimérni. (ma már persze, az 1g felbontású konyhai mérlegekkel könnyebb a helyzet) Az epoxiknál az 50-50% még szemmel is megvan.
Az epoxi lamináló gyanta (és az észtergyantáé is) viszkozitása pedig sokkal magasabb az öntőgyantánál, így feleannyira sem folyik ami azt okozza, hogy a kis résekbe nem tud bekúszni azok alján légbuborék maradhat. Nem véletlenül találták ki az öntőgyantát.
Végszükségre, ha az éppen van otthon és nem akar az ember másikat venni akkor úgyis felhasználja költséghatékonysági szempontok alapján, de, de h aamúgy is el kell mennie venni akkor vegyen öntőt.
"Arra írtam, hogy az epoxi lamináló gyanta (de az észtergyanták is) abszolút alkalmasak az ilyen jellegű hibajavításra , "
Nem értek egyet. Nagyobb rések (értsd mondjuk a tfe-nél létező 3x3x5 cm fahiány esetén) az észtergyantákat az akár 10-15%-os zsugorodásuk le fogja választani kötés közben a kitöltendő lyuk faláról, és ott ronda lesz.
És nem akarom elhallgatni, hogy K sok minden kell mire egy ötletből, hogy mit kellene elkészíteni végtermék lesz. Laminálni is vagy 3 féle módon lehet, a legegyszerűbb amikor csak valamit körbepacsmagolsz üvegygyapottal meg észtergyantával, ahhoz csak üvegpaplanra gyantára, edzőre, bordáshenger(ek)re, ecsetekre, grammos mérlegre, fecskendőre, félálarcra szűrővel, gumikesztyűkre keverőedényekre, és helyre lesz szükséged. :) Ha bármilyen kevlártartalmú szövetet veszel, ahhoz szükséged lesz egy külön kevlárvágó ollóra amivel semmimást nem vágsz.
De ha bármit magad formára akarsz alakítani akkor először szerszámot csinálsz hozzá üvegpaplanból és észtergyantából*, szükséged lesz formaleválasztóra hogy a szerszámból ki tudd szedni amit csináltál. Ha egyenletes anyagvastagságot szeretnél akkor vákumoznod kell amihez kell vákumzacskó, zacskó tömítőszalag, letépőszövet, anyagfelszívó frízszövet, kell egy vákumszivattyú, tappancsok, szelepek, csövek, vákummérő-óra, és ha van gyantacsapda akkor az is jó (bár nem kötelező - de érdemes).
És harmadikként az injektálásos vákuumozáshoz még némi spec szövet meg gyantavezetékek.
Bonyolultabb technológiákról mint pl. prepreq anyagok használata már inkább ne is beszéljünk, mert fűthető nyomáskamrája keveseknek van otthon. :D
Szóval drága és időrabló folyamat, csak akkor kezdj bele ha tényleg olyan cuccot szeretnél készíteni ami 1,) nem kapható egyáltalán, vagy 2.) olyan drága, hogy ezek beszerzése árán is megéri (százezer fölötti a szerszámigény, az anyag és segédigény pedig mérettől függ, de minimum 30-50 ezer egy fél négyzetméteres kis bizbaszhoz is. )
Az öntéses fa javítás epoxygyantával ehhez képest nagyon egyszerű mert csak mérleg, keverőedény meg némi kesztyű kell. (Az akrilgyanta gőze az észtergyantával ellentétben nem mérgező....)
*Persze előtte a pozitív formát ki kell alakítanod mondjuk fából, XPSből, vagy bármi más könnyen alakítható anyagból, amiről utána a negatív szerszámformát leveszed.
Bocs , félreértettelek. Az adott szövegkörnyezetben és megfogalmazási módodban nekem az jött át, hogy a
"Te, ez lamináló gyanta*.
*Csináltam teszteket, magában üveg módra rideg, ha nem kerül bele az üvegszál akkor törik mint a ropi."
kijelentés nemcsak egy értéksemleges megállapítás, hanem a tervezett felhasználási módra vonatkozik (hibajavítás), mégpedig negatív konnotációban.
Arra írtam, hogy az epoxi lamináló gyanta (de az észtergyanták is) abszolút alkalmasak az ilyen jellegű hibajavításra , bár a túledzést, túlmelegedést tényleg érdemes elkerülni.
Az, hogy a gyanta önmagában nemigen bírja a hajlító igénybevételt, nem meglepő, ezért tesznek bele szálas anyagot. De a teszted nagyon jó lett, szépen hozza a tankönyvi adatokat. A tiszta karbon kompozit nagyon kevésé ellenálló ütéssel szemben, az aramid szálas viszont eléggé, úgyhogy jó döntés volt kevlárt is tenni bele.
Sokkal fontosabb, hogy a gyári már elég viseltes volt (pár része hiányzott is), és annak a közel 7 kilós súlya helyett ez pedig 800 gramm körül van de legfőképpen egyben. :P
