A rugalmassági modulus és , hogy végtagveszélyes !!!
Alapvetően egy szalagfűrész oldalirányban veszélyes lapszakadáskor , persze annak is vannak előjelei !
Burkolat hiányos vagy részben hiányos gép életveszélyes is lehet ! ha esetlegesen a bandázs elkapja a penge fogát !
Ostorcsapás szerűen akár örvénylő módon is megtekerheti a lapot, és ha ott állsz akkor képzeld magad elé a történéseket !
Konkrétan többször is megesett velem , hogy a gyári gépburkolatokon és azoknak a résein is képes kiszúródni a lap !
Sőt teljes zárt burkolatú gépnél ha nincs kellően beközelítve az anyaghoz a felső vezető , AZON A PONTON is ki tud szaladni oldalirányban ! - megtörtén velem is !
Nem dicsőíteni hanem valagbarugni kellene mindet !
"A krómacél nem tudom miért jó, minek bele króm ? (majd Paco megmondja). "
Króm – Cr A króm az acélt olaj- ill. légedzhetővé teszi. A martenzitképződéshez szükséges kritikus hűtési sebesség csökkentése által javítja az edzhetőséget, nemesíthetőséget. Az ütőmunka azonban csökken. A króm karbidképző. Karbidjai növelik az éltartósságot és a kopásállóságot. Javítja a a melegszilárdságot, a hidrogénnyomás-állóságot, a reveállóságot. Az acélok korrózióállóságához mintegy 13% krómötvözés szükséges, melynek az alapmátrixban kell oldott állapotban lennie. Lezárja a γ-mezőt, és ezáltal tágítja a ferritmezőt. Az ausztenitet azonban stabilizálja az ausztenites króm-mangán ill. króm-nikkel acélokban. Csökkenti a hővezető képességet, az elektromos vezetőképességet, a hőtágulási együtthatót.
Értem én, de sztem vannak olyan dolgok, aminél a fejlesztés, mégha műszakilag progresszív is, végeredményben mégis öncélú.
De egyszerűen látatlanban nem lehet erről objektív véleményt alkotni, mert nem lehet átlátni logikával, csak érzelmi alapon ítélkezünk .
Lehet, ha vennék egy ilyent, meg 100 (?) pengét, az is kiszolgálna életem végéig élezés nélkül. De ezt nem tudom megítélni valójában.
Azt az egyet tudom a gyakorlatból, hogy NAGYON nagy a különbség egy jól élezett és egy kevésbé jól élezett vas között is.
Vésőkön csináltam egyszer egy amatőr tesztet, többfélével. Ott nagyon határozottan volt tapasztalható, hogy intenzív használatnál élezni kell rendesen.
A több hasonló bailey mintájúból az az egy Woden 4?
Egyrészt attól, hogy amikor vettem még látszottak az alján a síkba köszörülés nyomai. A talp minden éle sarkos, kopásmentes. Az állítócsavarokra való reakció szinte átmenet nélküli. A régi stanleyknél már jellemző, hogy a fel-le állításnál tekered a csavart és ha váltani akarsz a fel-le között, akkor ott van egy rahedli holtjáték, itt alig. Mert nincs szétkopva. Ezen túl kapott egy Veritas PM-V11 vasat. Ezt mondjuk elvileg beletehetném akármelyikbe is. A többi is jó, de azoknál már nem ennyire sík a talp, van holtjáték az állításnál, ilyesmi.
Sziasztok! Nézegetem ezeket a videókat: https://www.youtube.com/watch?v=UkXL2RmUyvU ,https://www.youtube.com/watch?v=fFdpyLn5ftM. Felmerül bennem a kérdés, hogy milyen fák ezek. Háncsukban száradnak, nem rohadnak, és pár centiméter gurigákra fűrészelve, nem repedeznek szerteszét. Mi is szoktunk tűzi fából, ( nyuszikat, hóembert, stb ) eszkábálni, de azokat nem tudjuk sokáig megtartani, mert szanaszét repedeznek. A másik. Mi a titka annak a fűrészelésnek, ahol az 5-6 centiméter vastag fát úgy tudja mindenféle alakra fűrészelni, hogy a felső szalagvezető akár 30-40 centiméterre van az asztaltól, és az alsóvezető akár 1 centiméterre is ki van kopva. Nem vagyok faipari szaki, azért kérek az okosabbaktól tanácsot. Én is szeretem a fát, pl ezt a kis szélmalmot, hajót, is magam készítettem, de nekem nem sikerül ilyen precízen. https://photos.app.goo.gl/BAcxHYnzrQED7vnP8 , Köszönöm ha tudtok nekem ebben segíteni.
A krómacél nem tudom miért jó, minek bele króm ? (majd Paco megmondja).
Amit keményfára javasolnak, az valami keményfém cucc, annak az árát írtam.
Az 1600m-t felejtsd el, biztosan nem fogja az 1500. méteren ugyanazt a gyalulási képet hozni, mint az első méteren. De ilyen alapon egy sima, jól élezett gyaluval is lehet sokat gyalulni, élezés nélkül. (pl a pacman által élezett jackplane-el is gyalultam cca 100m-t, élezés nélkül, még a végén is tökéletes képet mutatott)
De a lényeg, amit első körben írtam, hogy nem értem az üzleti rést, ahova ezzel be akarnak törni. Az egyetlen helyzet, amikor óriási előny ez a cserélhető penge a tömegtermelés, csak azt nem tudom, hogy ki használ tömegtermelésre kézigyalut.
Én egy dolgot tudok gyalus témában és az az , hogy a stanley cserélhető pengés gyalumat miután használhatatlannak bizonyult percek kérdése alatt a munkában 2000-tájékán, rátettem az üllőre és átformáltam a samuval...
talán nyárfa gyufaszálhoz alkalmas de másra nem !
1600méter ? még 10 métert sem adok neki a gyakorlatban nyárban , még ha r1 acélból van az a kétélű borotválkozó izé...
Eleve a pengét tartó és maga az anyagvastagságok sem alkalmasak intenzív munkára, DE legyen az alkotónak!, persze azért bükkben vagy csomoros juharban kíváncsi lennék MIRE jó ? :-(
Ezek naiv laikusoknak valók akik csak nézegetik és nem használják....lehet vitatkozni De ezek tények, nem alkalmas eszközök
Ránéztem ezekre a Rali gyalukra. Nekem az nem világos hogyan veszel velük fogást, illetve hogyan állítod a gyaluvas dőlését. Ezek elég fontos funkciók. A Bailey típusú gyalukat nagyon könnyen és kényelmesen tudod állítani. A fa gyalukat kicsit kényelmetlenebbül, de kalapáccsal tudod állítani. Ezeken így elsőre ezt nem látom. Ez olyan hülyebiztos szerszámnak tűnik nekem olyanoknak akik nem akarnak élezgetni, állítgatni. 1600 méter pedig marketing duma szerintem. A cserélhető lapkás kés ugyanúgy veszít az éléből és egyre nehezebb vele dolgozni.
A tények makacs dolgok, nyilván ez is az. Valóban figyelemre méltóan ki van találva ez a cserélhető pengés izé. Hogy lesz-e ilyen vásárolható penge 10 év múlva, mert vagy ráharap a világ erre, vagy nem... erre kíváncsi vagyok.
Valószínűleg Paul Sellers amikor 14 évesen inas volt, tudott gyalulni ugyanazzal a Stanley gyaluval mint ma 70 évesen. Elkoptatott benne vagy 10 vasat, de abból is van több emberöltőre való és még készíteni is lehet bele valamit, ha nagyon nem lenne.
Én úgy gondolom, hobbistaként életem végéig se koptatom el a gyalu vasaimat, meg még a kisfiamnak is itt marad - ha gyalul akkor még bárki bármit is.n.
De ezt nem azért mondom, hogy másfelé ferdítsem az érveket, pusztán a számok szerint valószínűleg igazad van.
Abban talán nem, hogyha történetesen Angolországban laksz, akkor vagy 30 fontért vehetsz egy működő stanley-t, szóval kapsz vagy 5-6 darabot legalább egy ilyen árán.
azért tart vagy 3-4 egyforma gyalut, hogy ne kelljen 15 percenként !!! megállnia a munkával élezni
A Raliban pengét fordítani/cserélni pár másodperc, az még mindig jóval gyorsabb, mint az élezés, és olcsóbb, mint több gyalut tartani. Megvan annak a piaci rése.
Amúgy én végül is aztán azért sem mozdultam el a Juuma irányba (gondolkodtam rajta, hogy "beváltom" a gyaluimat egyre), mert amíg egy 4-es régi kb 1,5 kg, a Juuma 4-es meg vagy 2,2 kg. Mondjuk mint a Stanley SW 4, ami szintén van nekem egy. Egy alkalomra emlékszem, amikor napokig gyalulgattam egy nagy tölgy ágy teljes felületét. Már a másfél kilós gyalu is fárasztó volt kicsit, a 2,2 kilós meg még jobban.
Öt perc alatt ez nem jön ki, de ha egész nap tologatod, akkor igen. Sőt, utólag azt gondolom, lehet, hogy a fatestű gyaluk még kevésbé fárasztóak.
Namost már nem szívesen megyek bele vitákba, de pl Paul Sellers - és ha valaki ért a hagyományos kézi gyalukhoz, akkor tőle nehéz elvitatni - azért tart vagy 3-4 egyforma gyalut, hogy ne kelljen 15 percenként !!! megállnia a munkával élezni.
Mármint nyilván ez kvázi folyamatos munka. Legyen az, hogy a mostani acélok jobbak. mondjuk a Veritas szuper acélját lehet, hogy óránként kell élezni.
Azon lehet még gondolkodni, hogy egy hobbista mire használja a kézi gyalut és hány órát pihen hány perces használat mellett, de az nem változtat a tényen, hogy gyakran kell élezni, ha használják.
Stanley Black&Decker egy amcsi cég, elképesztő mennyiségű márka van alattuk. Gyártatnak kínában is, de alapvetően nem lehet rájuk mondani, hogy kínaiak.
Innentől kezdve pozícionálás kérdése, hogy milyen brand alatt milyen minőséget adnak. Pl a DeWalt is az övék, az ugye egy jóval drágább, iparibb vonal, de lehetne mondani a BOSTITCH-et is, amire nehéz ráfogni, hogy gagyi lenne. A Stanley-t bepozícionálták az barkácsáruházi szintre, pont azt a minőséget is várhatod tőle.
A lényeg, hogy az adott brand pozícionálása fogja meghatározni, hogy mennyi mindent spórolnak ki belőle :)
Apropó, a Stanley-ről mit lehet tudni? Régen egy menő, minőségi szerszámokat gyártó cég volt. Ma szerintem a kínálat nagy része kínai. Van egyáltalán még minőségi termékük? Esetleg egy jobb, akár európai gyártmány sorozatuk és egy rosszabb, kínai? Mikor volt a "lecsúszás"? Azaz milyen régi termékeket érdemes még használtan is venni tőlük?
26eur az eldobható penge hozzá (ami keményfához is használható). Darabja. Az 10 magyar pénz. A gyaluk árái pedig közelítik a nagy, tradícionális gyártók árait (veritas pl)
De őszintén, nem értem.
Ott lenne értelme, ahol termelni kell és az idő sokat számít. Viszont manapság nem sok olyan helyet tudok elképzelni, ahol az élezés ideje annyira sokat számítana, hogy megéri ebbe a rendszerbe fektetni. Aki termelni akar, az nagygépeket, CNC-t, vagy teljes gyártósort vesz, ott nem fognak kézigyaluval bohóckodni. Az egyedi, high-end asztalosnak meg belefér az idejébe az élezés. Az amcsi, angol videókat elnézve hónapokat, éveket várnak az ügyfelek egy-egy egyedi bútor elkeszülésére, ha 2x meg kell élezni a kézigyalut (2x10p) az pont nem számít semmit.
Ezeknél a gyakori szerszámoknál ki kell várni a jó pillanatot. Hétvégén, este záródó licitek jóval drágábbak, azokat el kell engedni. Azokra kell vadászni ami hétközben vagy napközben záródik, ott jóval alacsonyabb az ár jellemzően. Fix árasokból is lehet néha alkudni. Illetve vettem úgy is, hogy csak belföldi postázással felrakott hirdetésre kérdeztem rá, hogy elküldi e. Sok lehetőség van, kitartónak kell lenni igazából. Egyformák ezek egyébként, egy licenc alapján gyártották őket Sheffield-ben. Tényleg csak annyi ökölszabály van, hogy minél régebbit kell venni. Sokkal jobb a megmunkálásuk, anyagminőségük. Szép ez a gyalu, ez új. Én is vettel olyan 78-ast ami új volt papírjaival, eredeti dobozában.
Az előnye az angol ebay-nek, hogy nagyon sok a Record és Stanley gyalu, illetve a paletta is széles. Woden kevesebb van és nem is gyártottak annyi féle szerszámot. A hátránya, hogy a Brexit miatt sarcot kell fizetni a postán felül. Egyénként a posta is drágább lett. Ennek ellenére megéri keresgetni, mert ki lehet fogni jó vételeket. Annál könnyebb az ember, dolga minél gyakoribb darabot keres. 3-as, 4-es, 5-ös gyaluval Dunát lehet rekeszteni. A különleges dolgokkal nő az ár is, illetve a régebbiek drágább, de azokból is lehet olcsón kifogni. Szóval ki lehet hozni viszonylag elfogadható áron őket és van egy nagyon jó minőségű szerszámod. Aminek egyébként egyenként történetük van. Sok gyalumon van valamilyen jelölés. Nevek, számok. Van olyan gyalum ami 85 éves, már csak ezért más kézbe fogni. A Juuma és Dictum gyaluk mind jók, ezért is írtam, hogy ha új akkor őket kell venni. Ár/érték arányban a legjobbak.
'50-es évekből viszonylag sok van az angol ebay-en. Az az idő már rég elmúlt, hogy fillérekért legyen, de az újak olyan csapnivaló gyártási minőségűek, hogy akkor is megéri.
Néhány éve én kicsit többet vettem, mint amire igazából szükségem van ;-) párat el is adtam, de még mindig van vagy 3 db 4-es, 1 db 4,5-ös, 1 db 5-ös.
Stanley, Record, Woden márkákból. Akkoriban jó pár hsz-t írtam ide, sztem érdemes rákeresni, mert van talán bennünk pár hasznos tapasztalat.
De igaz, ami igaz, ezekből a fentiekből mondjuk a Woden 4-esem tökéletes darab, gyakorlatilag nem használták, pedig vmikor 1957 körül gyártották. De ha mondjuk összeadom a többi árát, simán kijönne belőlük egy ilyen:
Köszönöm szépen mindenkinek a választ és a segítséget! Elég hiányosan fogalmaztam meg a kérdést, kezdésnek 4-es számú Stanley-t keresek, öntöttvas testű, lehetőleg a 40-50'-es évekből, mert azt olvastam, hogy minőségben jobbak, mint az újak, és pl Angliából hozatva szállítással vámmal együtt még olcsóbban be is tudnék szerezni egyet, mintha új hasonló kategóriásat vennék. Még kutakodom a témában, de egyébként a ducotools nagyon ígéretesnek tűnik. Még egyszer köszi a segítséget!
Használt gyalukat szeretne vásárolni, azt írja. Szóval a linkel-t bolt nem játszik. Egyébként sem adnék pénzt ezekért az új Stanley gyalukért. Ha használt, minőségi gyalukat keres akkor itthon nem sok esély van erre. Ritkán felbukkannak fémtokos gyaluk, de inkább fa gyalukból van választék. Gondolom a fémet szeretne ha angol oldalakat talált. Lehet angol ebay-en nézelődni, angol kisebb webshopokban ahol van használt. Lehet német kleinanzeige-n vagy nagy választék van a holland ducotools.com-on. Érdemes minél régebbit venni. 50-es évek vagy előttit. Ezekkel kicsid dolgozni kell, de bárki rendbe tudja rakni őket. Ha azonnal hadra fogható gyalu kell akkor a Dictum saját márkásak vannak a legjobb áron.
Nem probléma, valószínűleg én többet rendeltem tőlük mint te, sok esetben helyszíni átvétellel. De a kollégáimnak és nekem is aza véleményem mint 409-nek. Kizárólag filléres dolgokat érdemes rendelni tőlük, ami nem azonnal kell mert a szállítási idő kiba hosszú, és még elnézést sem kérnek érte, ha két hét alatt érkezik meg. Illetve a másik lehetőség, hogy csak olyat választasz ami alatt az van írva hogy áruházi raktáron, és személyes átvétellel elmész érte ha van rá lehetőséged. Futárral olyat rendelni ami áruházi raktáron van a legnagyobb dőreség, mert akkor először ülnek rajta egy hetet majd a központba megy vissza, ott is ülnek rajta és végül átadják a futárnak a harmadik vagy negyedik héten.
Nem tudja. Egyrészt a linkeden levő cuccok alá az van írva, hogy "központi raktárban" ami valószínűleg tényleg tiencsinben lehet mert kb két hét-egy hónap mire megjönnek onnan az áruk, másrészt nemrég az üzletet is átalakították, már nem üzlet hanem egy kiadópult mögötte egy raktárral és nem férsz hozzá semmihez.
Mivel nem konkretizálta, mit szeretne, mekkorát és mennyit, milyen árban, meg úgy általában semmit, ezért "küldtem" olyan üzletbe Bp. közelében, ahol esetleg személyesen meg is tud tapogatni néhányat, ha nem is a teljes kínálatot :)
Nekem ez az egyik kedvencem, bár nem olcsó, de minőségi cuccok vannak. Évek óta szemeztem egy Veritas jack plainnel, aztán itt a fórumban 10 perccel maradtam le róla.
Ezt a kis rácsot én magam készítettem rozsdamentes acéllemezből a gáztűhelyünk mögé, mert fakanál, vagy valami más gyakran leesett a tűzhely mögé, amit aztán körülményes volt visszavadászni, mert a tűzhely gázcsöve mereven tartotta a tűzhelyet a helyén, elhúzni a faltól nem lett volna könnyű.
Akkor javaslok neked valamit. A tűzhely mellé már ne pozdorja alapú pult darabkát tegyél, hanem egy fémből készült kis pultocskát. Ami fölfekszik a tűzhelyre is és a pultra is. Könnyen leemelhető, és tisztogatható lenne. Én rozsdamentes acélt választanék. Egy ügyes fémmechanikus ezt neked örökéletűvé tudná megcsinálni. Nem sokért, de mindig büszke lehetnél rá.
Ez csak egy kis móricka rajz az arányok miatt. Ikeás 60 mély korpuszok lesznek. A kis darab kb. 20cm de optikailag és használatilag is számítana, azon az oldalon tűzhely lesz mellette egyébként. Sejtettem, hogy a felső változat semmiképpen nem jó csak a "biztonság kedvéért" rákérdeztem.
Rferinek teljesen igaza van. A víz beszivárogna a két munkalap közé, és ha szerencséd van, nem kell egy fél év sem ahhoz kidobd az egészet.
Már csak azt nem értem, hogy a második képeden lévő kis darab munkalap mire lenne jó.Ott is nagyon kellene ügyelni a vízzárásra, ami szinte lehetetlen. A munkalapot egy darabból kellene elképzelni. (Méretek nincsenek a precíz rajzodon.)
sziasztok! Konyhatervezésben kérnék egy kis segítséget tapasztaltabbaktól. Sajnos kicsi a helyiség így nincs igazán mozgásterem. A mellékelt kép szerint kéne L alakban megoldani a munkalapot. Amitől tartok, hogy a felső megoldásnál (ami szerintem a normálisabb lenne) a mosogató (zöld) átlógna a két lap illesztésén. Szabad ilyet csinálni, vagy inkább a második legyen?
Hááát fene tudja, én távol maradok ettől a cégtől. Nem a becsületesség mintapéldái hogy finoman fogalmazzak. :(( Ami náluk "raktáron" van, az többségében Kínát jelent, és megesik, hogy távolról sem azt szállítják ami képen van. Reklamáció nincs, mert oda van írva, hogy az csak illusztráció.....
Feltételezem nem elektromos gyalura gondolsz :) Ha van Facebook fiókod, akkor kb millió találatod lesz gyalu kifejezésre minden méretben és kialakításban. Anyagilag talán ez a legjobb indulásnak.
Ha mindenképp újat szeretnél, akkor Google a barátod, "kézi gyalu" kifejezésre is kb millió találatod lesz:
Üdv! Új vagyok a fórumon, és szeretnék belevágni a hobbiasztalosságba, hely szűkében viszont kézi megmunkálásra korlátozódnék. Használt gyalu vásárlásban szeretnék segítséget kérni, mert online eddig csak Angliában találtam ilyen szerszámokat. Ismer valaki olyan webshopot, ahol a régióban vagy EU-ban árulnak, esetleg BP-i boltot vagy piacot, ahol szerencsém lehet? Előre is köszönöm a segítséget!
A mélység nem is, viszont a forgácsolási sebesség. A fix fordulatú, 250es laphoz áttételezett gépen a 150mm lap azért már kezd lassú lenni. Cserébe szép halk.
A kínai 5forintos fűrészlapokból készített készletemmel a papír hézagolókkal most mi lesz? Veszek egy flexet, és csinálok belőlük dobócsillagokat?
Igen, bár dadoonál szerintem a méret nem lényeges hiszen nem akarsz úgysem 8 sm mély nútot csinálni vele. Viszont minden előny az igm oldalán áll.... - és még olcsóbb is.
112x76x6 cm cseresznyefa tábla eladó. Sajnos kb. 15 évig az erkélyen állt, látszik rajta az idő.:-) Esőtől védett helyen volt. A ragasztás mentén meg van repedve. Talán valaki tudja vmire használni.
Szerintem vannak olyan dolgok, amiket megéri magadnak csinálni, és vannak, amiket nem. Pl. körfűrészhez tolóasztalt abszolút megéri, mert nem lehet készen kapni és mindenki maga tudja legjobban, hogy milyen méretben kell és miket akar csinálni vele. Satunál szerintem a befektetett idő meghaladja a hasznot. Még ha az embernek nem is drága az ideje, akkor is csinálhatna satu helyett könyvespolcot vagy kertkaput :)
Köszi! Ezt ismerem én is, Szögkerben szoktam én is venni. A gond az, hogy kis méretben nincsen ami egy kis dobozhoz is megfelelő lenne. Utánanézek majd ennek a gyártónak, hátha csak hozzánk nem jut el minden terméke.
Rob Cosman-nál láttam ezt a technikát a sarkok megerősítésére. A doboz még nincs kész teljesen, de ezt a részét letudtam. Fel kell még nyitni és megcsinálni belül is. Értelmezhető zsanért nem találtam azóta se egyébként. Ennek is levehető teteje lesz. Majd a szintén Cosman féle fa zsanért akarom kipróbálni, de ahhoz kell szerszámot gyártani még.
Valami 2 komponensű ragasztóval kellene beragasztani a csapokat, de lehet, hogy akkor nem tudnak elfordulni a kerekek. Az ilyen bordázott tengelyű kerekeket a fém irodai székek alá szokták rakni a lemezből hajlított fém láb konzolokba. Persze abból is elég hamar kitörik. Azt nézd meg, hogy a kerék tengelye tud e forogni a kerékagyban vagy fixen van beöntve a műanyagba. Én már találkoztam minkét fajtával. Ha fixen van beöntve akkor előbb egy megfelelő lyukú csődarabot kell levágni akkorára hogy az első rece rész kiálljon csőből, oda egy zégergyűrű vagy drót kell tekerni hogy a csőből ne jöjjön ki a tengely. Szigszalaggal azt a részt vékonyan betekerni, majd 2k ragasztóval beragasztani a csövet a bútorba. A szigszallag lényege az, hogy a ragasztás után is tudjon forogni a csőben tengely.
Köszi! Közben kiderült, hogy ez egy elég fura "éjjeli szekrény", van egy fém váza, a láb gyakorlatilag négy csővég. Így persze érthető, hogy miért ilyen hülye megoldást használnak. De akkor is sokkal hosszabb pöcök kéne...
Pár éve szemeztem vele, sikerült összeszednem a lengéscsillapítót hozzá, de amennyi időm van, lehet soha nem is lesz satum... Az "olcsón" kategóriában meg szerintem verhetetlen a koncpeció, főleg, ha meg tudod oldani, mert van a kertben/ismerősnél itt-ott annyi elfevő alkatrész.
"Az idő, amit gépészkedéssel töltesz, többe kerül." - Való igaz. De mit számít a hobbistának az idő? (örökzöld kérdésünk, ugye... :D )
Egy motorboltban mesélték, hogy az első kínai kismotoron, amit kipróbáltak, hátha lehet árulni, egy vascső volt a kipufogó, amire rögzítettek szép fényes műanyag burkolatot. Lehet találgatni, mennyi idő alatt olvadt le róla. Mégis megpróbálták a kínaiak eladni.
Öcsém a hétvégén panaszkodott, hogy az aliexpresszről vásárolt éjjeli szekrényéről állandóan leesnek a kerekek, ha csak egy kicsit is arrébb tolja.
A kerek rögzítése a következőképp néz ki: a kerekek tetején van egy "dugó", ami recés (három vastagabb lamella), ezek hivatottak egy sima lyukban bent tartani a kereket. Elvileg még nem is lenne baj, ha ez elég hosszú/mély lenne, de az egész dugó alig egy centi, esélye sincs semmilyen nyíró erőnek ellenállni.
Mint írtam, nekem az UniMaxos kompreszor pár hónap után adta meg magát. Az itteni hozzászólásokból is látom, hogy helyesen cselekedtem, amikor nem küldtem vissza garanciálisan, hanem megjavítottam - ezzel persze elveszítve a garanciát.
OT
A hajtókar a csapágyával ugrott le a forgattyúcsapról. Mert nem is volt odaerősítve, csak rászorítva. Visszatettem, de pár héttel később megint lejött. Akkor fúrtam egy menetes lyukat a forgattyúscsap közepébe és egy nagy alátétet csavaroztam fel, ami megakadályozza, hogy a csapágy a karral együtt leugorjon. Azóta nincs vele baj. (de mondjuk egy kicsit bizarr, kínai konstrukció, ahol a hajtókart csak az tartja a helyén, hogy a csapágyat rászorítják a csapra...)
Mondjuk angolul. De ha az ember valami épkézláb középkategóriás cuccot vesz, az amúgy sem a garancia ideje alatt fog meghibásodni. Szerintem a gyakorlatban a garanciánál sokkal fontosabb, hogy milyen az alkatrészellátás.
EMAG-nál volt egy vásárlásom, amit arcpirítóan intéztek, vagyis éppenhogy nem. /dátum, események, tények bizonyítják/. Végül vissza harcoltam a pénzem, de addig az egész folyamat egyáltalán nem volt vásárlóbarát. (Eleve hibás, bontott csomagolású, sérült termék érkezett, csak a cseréjét szerettem volna, de erre nem voltak képesek, végül visszaküldték az árát). Aztán jött a "megbízható bolt értékelése". Ott leírtam pontosan, tényszerűen, mi történt. Aztán kaptam egy üzenetet, hogy az "értékelési feltételeknek" nem felel meg az értékelés, így nem jelenhet meg :-DDDD
Ide sem írom most, hogy pontosan mit gondolok, mert még a Modik kiszedik ezt is :-
A Uni-max és az EMAG nálam tiltólistára lett téve. A uni-max reklamációs idő több hónap is lehet. Az Emax egy sunyi román cég, a facebookon van egy Emag károsultja csoport mert olyan sok a probléma velük. Levelekre nem válaszolnak, tipikusan úgy működik, mint az aliexpress, csak itt még a reklamációkat sem fogadják, míg az aliexpressen el lehet intézni a reklamációt.
Az uni-max ugyan egy cseh cég, de van hazai képviselete, akikkel a garanciális dolgokat lehet intézni. Több éve volt velük afférom, valami nem működő eszköz miatt. (néhány ezer ft-os valami) Az eljárás úgy nézett ki, hogy futárral küldjem vissza (személyesen nem vihetem), és ha összegyűlik egy konténernyi ezekből akkor felteszik egy kamionra ami elviszi Prágába, ahol egy szakértő megvizsgálja, valóban garanciális-e a probléma. Figyelmeztettek, ha elutasítják, akkor a szakértői díjat is ki kell fizetni, valamint a szállítást oda-vissza Prágába. Nem küldtem vissza, nem ért annyit mint a futár díja, (amit mindenképpen nekem kellett volna fizetni) és azóta hanyagolom a céget. Gyanítom, elutasították volna ha vissza is küldöm.
Szerintem a lényeges különbség ott van, hogy ha problémád van, akkor kivel vagy kapcsolatban. Az Alza is cseh, a Mall sem magyar, de a garanciás problémáidat itthon intézheted velük. (a Mall-nál nem vagyok biztos, mert sokszor csak közvetítők, az adásvétel már egy másik céggel történik.) Ha külföldre kell visszaküldeni, akkor már macerásabb. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi webshopoknak van magyar nyelvű oldala, de ha a garanciás cuccot visszaküdöd Csehországba, akkor hogy írod le a problémádat? Ha magyarul, akkor valami fordítóprogrammal próbálhatják megérteni - ha érthető lesz a fordítás.
Az igaz, hogy sokan nem mernek/tudnak külföldről vásárolni. Viszont a baj nagyobb. Az imént soroltam fel 3 cseh weboldalt, ahonnan jobb, szebb, esetleg olcsóbb cuccokat tud vásárolni az egyszeri hobbiasztalos, mint nagyon sok magyar webáruházból, ráadásul ebből 2 magyar nyelvű. Ott van a lengyel allegro, éppen a héten hallottam róla egy szakértőt. Ez az ottani vaterának indult, ma piactér, és a 40milla lengyelnek kb. 30% ott vásárol. Annyira, hogy az amazon nem tudott oda betörni. Letaroltál már Csehországot, és most Szlovákia és Magyarország következik. Már itt is itt vannak, a mall.hu már az övék. És akkor még szóba sem került a temu, ahol a vevők 30%-a azt sem tudja, hogy nem magyar webáruházból vásárol. A garancia macerás lenne, de kit érdekel?
Szóval hol vannak a magyar webáruházak? Nem csak a szerszámos, hanem bármi más...
Na de a Dictumtól én is tudok vásárolni, és nem csak azt a három darabot amit a magyar cég kimazsolázott, hanem a teljes szortimentet. Akkor rájuk pontosan mi szükség is van?
A kereskedelem esetén - egyébként ugyanúgy, mint minden szolgáltatásnál - fel lehet tenni a kérdést, hogy van-e hozzáadott érték ahhoz képest, mintha mondjuk megvennéd akárhol.
Az Internet előtti világban gyakorlatilag egyértelmű volt a helyzet, mert ha el kellett menned a gyaluért Düsseldorfba , akkor Budapesten nem volt kérdés, hogy simán kifizeted a többlet árat.
Ha ez egy mosógép, aminél mondjuk valószínűek garanciális problémák, akkor megint csak nyerő a magyar kereskedő, mert ő ennek az intézését az értékesítéssel vállalja.
De közben érkezett az internet, aminél 3 perc alatt összekattintod a vásárlást, odahozza a gyalut a GLS. Hacsak nem gyári hibás, akkor később ezzel nem nagyon lesz garanciális kérdés, a termék jellege miatt. Ezért a hazai kereskedő hozzáadott értéke erősen csökken - viszont veszteségért nem adhatja a terméket, vagyis kiszámolja, aztán megpróbálja.
Innentől el lehet dönteni a vásárlónak, hogy honnan rendel.
A német 19%-os áfa van a számlában. Vagy nem lépték át a 10.000€-s értékhatárt, (ami azért nem olyan sok egy ilyen cégnél), vagy nem foglalkoznak vele.
Végül vettem a Dictumtól 2 fűrészt és egy apróságot. Szomorú, hogy ugyanez a magyar cégtől a német szállítási költség ellenére is több mint 3000 Ft-tal lett volna drágább. Összesen kb. 23000 Ft volt, szóval ez 10% feletti különbség. Ez van.
Az Uni-Max cseh cég, de a kínálatuk legnagyobb része kínai. Én egy kis kompresszort vettem tőlük. Gyorsan, pontosan szállítottak. Amikor a hajtókar belül leesett, nem vettem igénybe a garanciát, inkább megjavítottam magam. Ha jól értem, a garanciára vissza kellene küldeni nem kevés pénzért Csehországba aztán várni, amíg valami történik. Jó esetben küldenek egy újat. Ami rossz esetben megint elromlik.
Köszönöm, ez konkrét volt. Ahogy végignéztem itt a választékot, kb. a legjobbat néztem ki véletlenül. :)
Van némi tapasztalatom, a Dictumtól vettem 2 ugyanilyen fűrészt,amik nagyon jók. Van egy Tajima fűrészem is, valamilyen másik fajta, azt pl. nem kedveltem meg, pedig elvileg az is keresztvágó. Azt szeretném kiváltani valamilyen jobbfajtával. Szóval japán fűrészből is sokféle van. Az a Bahco is lehet jó, de kétoldalast nem szeretnék most.
Amit kinéztél, az egy Z-Saw, ez az egyik legnagyobb japán gyártó, a minőséggel nem lesz gond.
A finom fogazással és a minimális terpesztéssel csak óvatosan, mert nagyobb gyakorlatot igényel a használata, könnyebb eltévedni vele az anyagban akkor is, ha már belemerült a fába. Nagyon csavargatni / tekerni sem kell hozzá a lapot, könnyű elcseszni.
Elsőre szerintem valami durvább fogazású és nagyobb terpesztésű, vastagabb katabát vegyél.
Hogy a képen melyik vágás mivel készült, szerintem kitalálod :)
Kis segítséget szeretnék kérni japán fűrész vásárláshoz. Finom fogazású keresztvágót keresek. Van hosszvágó fűrészem és egy Dozuki is (ilyen). Kb. olyat szeretnék, mint ez a Dozuki, csak merevítés nélkül, mert időnként keskeny ez a penge így. Ezt néztem ki első ránézésre, de ha van jobb ötlet, megköszönöm.
Sőt, ha vannak valakinek tapasztalatai ezekkel a fűrészekkel, lenne még kérdésem: itt van számtalan Kataba változat. Azt látom, hogy a hosszukon kívül a terpesztés a különbség, no meg az ár. Mit jelent ez a gyakorlatban? Van elképzelésem erről, de hátha a gyakorlat mást mond, mint amit gondolok.
Ez a cseh cég elég megbízható, sokan rendeltünk már innen sok dolgot, normális ügymenet van, lehet tőlük rendelni nyugodtan bármit. A garanciális ügyintézés nyilván nem mindig könnyű, de egy satu talán nem tud elromlani. Ha olvasgatsz, láthatod, hogy vettek itt többen is york satut, ami szintén cseh cég de amennyire tudom, jó cuccai vannak, és a weblap is működik.Csak hogy legyen még egy cseh oldal, innen is bátran lehet bármit venni, pl. satut is.
Sajnos manapság ezeken a közeli külföldi oldalakon jobb és olcsóbb dolgokat lehet venni, mint itthon, de hát ez a globalizáció. Még mindig jobbak ezek a cégek, mint mondjuk a sokszor bizonytalan minőségű kínaiak.
A cianoakrilát pillanatragasztók megkötve szintén veszélyztelenk, de nedvesség hatására hajlamosok lebomlani , akár mérgező összetevőkre.
Vagyis nem mérgező, kivéve amikor mégis :) Na ezért kell foodsafe cuccokat használni a kaja körül, mert nem gondolhatsz mindenre, és hülyeség kockáztatni mikor van biztonságos alternatíva. (Szerintem a golflabdát a pinre tevés előtt megnyaló faszi sem gondolta, hogy a labdán levő növényvédőszer-maradványokból összeszed hosszú évek mikrodózisaiból egy májcirrózist, pedig ez történt.)
Nekem hirtelen nem jut eszembe olyan boltban kapható faipari ragasztó, amelyik a teljes kikeményedés/kötés után kifejezetten mérgező lenne.
A PVAC teljes polimerizáció után veszélytelennek tekinthető. Az epoxy és PU ragasztó is, bár nagy hőhatásnak kitéve távozhat belőle mérgező anyag.
Az urea-formaldehid, fenol-formaldehid ragasztókból gőzölöghet ki valamennyi formaldehid a használat során (de ilyeneket ipari termékekben szoktak használni)
A cianoakrilát pillanatragasztók megkötve szintén veszélyztelenk, de nedvesség hatására hajlamosok lebomlani , akár mérgező összetevőkre.
Horror eléggé, nekünk biztosan. Ezért lenne jó valami minőségi darab a gagyi lemez zsanérok és ezek közé. Elég sokat keresgettem már ilyesmit angol és német nyelven is, de nem találtam igazán jó forrást itt EU-n belül. Finetools árul Brusso-t pl. Van is az a doboz ami megérdemli, de na nem visz rá a lélek. Temu-t, ali-t néztem, de az elveimet még nem adnám fel, hogy onnan rendeljek..:)
Kis méretű zsanérokat keresnék dobozokhoz. Van ugye a Brusso a csúcson ami eléggé megfizethetetlen. Illetve vannak ezek a baltával faragottak amik nyeklenek nyaklanak. A kettő között biztos van valamilyen arany középút. Ebben kérném a segítséget ha vett már valaki itthon vagy rendelt külföldről.
Először is azt kellene a mindenkori beavatkozás előtt tisztázni , mit is értesz TE patina alatt , és mi az amit meg akarsz változtatni a kinézetén és felületén?
A vissza és ragasztott hiányok lazulások , természetesen amik nem újak , elfogadható a " restaurálás " alatt .
Sellakkal NE ragassz semmit , ugyanis az alkalmatlan ilyesmire-pattogzik. ;-)
Őszintén bevallva én már 5 perces korában olvastam a posztot, és mivel ötletem sem volt hogyan kezdenék neki inkább nem írtam semmit - remélve, hogy valaki majd csak jelentkezik aki már restaurált ilyesmit.
Ezt a zsíros koszt kellene csak nagyjából eltávolítani és készen is vagy. A feliratot nem bántanám, csak gond (és egyre kevesebb) lehet belőle. A felirattól jobbra az íves sarkán ha nagyon elválna a furnér ne akarjad újra ragasztani. Sellak lapkát kell oldlról alányomni majd finoman megvasalni. Ez inkább stabilizálás és nem ragasztás, de ennyi pont elég. Itt kb körömnyi felületekról beszélek.
A felületet alkonekkel nedvesített dörzsi- bordó, zöld, fehér stb. - szivaccsal tisztogatnám. Ez oldja a mocskot, és megtart valamennyit az alapozásból. A tisztítás után nem csiszolnám, lenne rá több indokom is, de fogadd el, hogy nem szükséges. Az égés folt retusálható, de engem nem zavarna, a tárgy történetéhez tartozik, egy háztartási gépen elfogadható.
Mielőtt tüsténkedni kezdenél, várjuk meg Paco rektor szavait is! Reméljük rábólint!:))
Lett egy régi Singer varrógépem, amit kicsit felújítanék.
Sajnos a farészek lakkozása elég töredezett és kopott. Ilyet még nem csináltam, ezért szeretném megkérdezni, hogy miképpen érdemes ezt felújítani házi körülmények között? A patináját szeretném megtartani, a leharcolt kinézet nélkül.
Gratulálok a műhelyhez! Ezt elköltöztetni és összepakolni emberpróbáló feladat lesz. Amikor majd azt hiszed üres, na akkor még lesz egy autóra való "biszbasz" .
Furnérosra tippelném, sőt, szinte bitosan az. Flóderozni nem volt szokás ebben a stílusban és/vagy méretben. A foltot a tetején a virág locsolásának tulajdonítanám. Ha a fel szeretnéd újítani akkor a lakkozást elvetném. Eredetileg sem volt rajta vastag a furnér, csiszolás után alig marad néhány tized milliméter. A lakk felületi feszültsége könnyen felránja ezt a vékony anyagot, az addig láthatatlan repedések, és elöregedett ragasztások mentén. Egy dörzsölt politúr házilag is megoldható, persze sokkal kényesebb felületet ad. De könnyedén frissithető, könnyedén= megoldható....
Említettem, hogy készülök költözni Csongrádra, ott vettünk házat, telket. A telek egyik sarkában felhúztunk egy 30 négyzetméteres faházat, ahová le kell költöztetnem a mostani, pesti műhelyt. Egy csongrádi barátom kérte, hogy mutassam meg neki, a jelenlegi műhelyt, hogy mik azok a dolgok, amik majd lekerülnek. Korábban készítettem egy videót a műhelyemről, amit már láttatok, most meg egy másikat, hogy bemutassam neki, most hol barkácsolok. Megosztom itt is a videót, gondolom Ti is szerettek ilyesmi műhelyben szétnézni. Hát tessék: https://photos.app.goo.gl/XiS33R7nATr3pjat5
A képen látható régebbi bútor anyagában hordozza a mintát, vagy valami festés technológia lakozással védve?
Szia! Én ebből a fotóból sajnos nem-tudom megállapítani. Ha készítanél jobb fotókat akkor talán ellehetne dönteni hogy fúrnérozott vagy flóderozott.
Fúrnér egy vékony nemesebb anyagból készült vékony fa manapság 0.5-0.8 mm vastag a széleken kellene keresni ilyesmit és ha kinyitod akkor ott nem biztos hogy ugyan az a fúrnér van, de hasonló fizikai tulajdonsággal bíró olcsóbb anyag.
Flordozás, vagy erezet festés az egy olcsóbb művelet a régebbi búrorokon a paraszt világban készíttetett bútor, álltalában fenyőfából készült és csak a külsőt érinti. kinyitva a belső sima fenyőfát- vagy olcsóbb anyag is lehet hárs elvétve bükk nyírfa is lehet. manapság reneszánszát éli pl. ajók és tokok festéével foglalkoznak páran.
Ami felesleges ragasztó kijön, azzal mit csináljak? Egyből töröljem le, vagy hagyjam megszáradni és utána kaparjam-csiszoljam le? Nitróval esetleg le lehet törölni?
Soudal-nak van törlőkendője, ami oldja, illetve bármilyen PUR-hoz való tisztító/oldószer oldja, amíg ki nem keményedik. Mindenképpen ajánlott _előre_ beszerezni valamit hozzá :)
Úgy 10 éve lehet, hogy a Soudal 66A D4-es PU ragasztóból vettem egy 750 g-ost fél áron mert éppen lejárt a ráírt szavatossága és itt a fatornyos faluban nem volt más D4-es ragasztó viszont nagyon kellett kettő esőnek, napnak kitett és félig széthullott kültéri ajtó újbóli összeragasztásához. Persze fele sem fogyott el és még vagy 3 évig ragasztgattam vele, mire belekeményedett a decinyi maradék a flakonba. Ha csak a ragasztások idejére veszed le a kupakot és a maradékot hűvös helyen, jól lezárva tárolod, eláll évekig. Ezt a fenti tapasztalatomból mondom.
Arra viszont vigyázz, hogy mindenhez ragad. Frissen acetonnal állítólag lemosható, de ha megkötött az üvegről is csak pengével lehet levakarni. Ruházatból viszont csak az "ecetes olló" veszi ki...
A keret olyan 60x70cm kettős ollós csapolással, benne két közmerevítő rostalemeztartó fecskefarok csapolással. A keret magassága olyan 4cm, és a belsőrészét kell dekoritozni. Magyarán mindössze a 4cm-es csíkokra szeletelt dekoritot kell a belső felületekre ragasztani, hogy megvédje a fát a kopástól. Szerintem ez szorítókkal közdarabokkal simán kivitelezhető. Számomra csak a ragasztó ami kérdéses. A gyári kereteken nem palmatex van az biztos.
Oké. Akkor én azt mondanám, hogy meg kell próbálni, de szerintem főleg arra kéne fókuszálni, hogy egy ideiglenes prést összedobj a ragasztáshoz valami olajemelőből.
Gondolom ezek a keretek kisebbek mint 1mx1m, tehát némi ideiglenesen összedobott vasanyagból, meg pár tonnás emelőből megoldható lenne, és profi lenne a ragasztás.
Ötven év nagy idő. Mára már megváltoztak az engedélyeztetési eljárások is. Speciel krumplit sem ehetnénk (ha nem lenne itt már pár száz év óta), mert olyan mérgező... Változnak az idők.
A gyári is dekorit. Gőzölt bükk a keret anyaga amire fel van ragasztva. Használunk un. tükörlemezt (fényes r.m. lemez) kapocsbelövéssel, de nem bír annyit mint a dekorit. A fémeken sokkal nagyobb a koptató hatása van a szemesterménynek.
Mivel 50 éve így gyártják ezeket, nemhiszem, hogy bármiféle probléma lenne a neves Búler, Ocrim, stb gyártók gyártmányengedélyeztetésével kapcsolatosan.
Ez a hozzászólásod sok kérdést felvet a felhasznált anyagok és az élelmiszerekkel való érintkezésükkel kapcsolatban is... De ez már erősen off téma lenne.
Egy malmi szeparátor rostakereteit kell legyártani, és kopásállóvá tenni a dekorit csíkok felragasztásával. Irgalmatlan poros környezetben, 24/24 folyamatos körkörös mozgást, és napi 180t szemestermény áthaladásával járó ütközéses koptatóhatást kell elviselnie éveken át, leválás nélkül. Tehát erre a palmatex megfelelő ragasztó?
Amit eddig D4 ragasztót használtam, kötés után sárgásfehér színű lett. Ha valahol nagyobb csepp marad, ott a borostyánkőhöz hasonlóképpen is meg tud keményedni, egyébként a kinyomódó, elkenődő felesleg a levegő páratartalma hatására habosodik. Érdemes nedvesíteni a ragasztandó felületeket, a PUR habhoz hasonlóan a PU faragasztó kötését is gyorsítja/erősíti a víz. Csak annyit vegyél belőle, amennyit el is használsz, mert nem áll el olyan jól, mint a D2-D3 ragasztók.
Anno valamikor régen használtam fa ragasztót de hogy mi volt a márkája már nem tudom. Ott nem emlékszem habosodásra. Fehér színű volt, ha megszáradt pedig színtelen lett. Hogy érted, hogy ésszel, mert habosodik?
Ha nincs olyan erőhatás, amitől a ragasztott felületnek hajolnia kellene, akkor mindegy. A hajlítástól a ragasztási felület a két anyag eltérő vastagsága miatt nyírásnak van kitéve, ami a ragasztóhatást tönkreteheti.
Ha nincs húzóhatás (egy dekoritnál nehezen tudom elképzelni, hogy lenne), akkor csak ez az egyféle erőhatás okozhat bajt neked.
Legalabb D3-as ragasztó kell neked, a linkelt palmatex pont ilyen. De jobb a D4 kategóriájú (palmatex-ből is van ilyen), ami már PU, az biztosan bírja kültéren, de ésszel kell vele bánni, mert habosodik, mint minden PU cucc.
A festékgyártók, festési eljárások rendre megkülönböztetik a külső "mérettartó" (pl. táblásított, bigézett, ragasztott) fa szerkezeteket a kevésbé mérettartó (pl. léckerítés) szerkezetektől. Ezért használtam ezt a kifejezést.
Maradt még vékony és vastag lazúr festékem, ami együtt elég lenne külső festésre (2-3 rétegben), feltéve, ha a két fajta festék nem veszik össze. Ezért kérdeztem. Mert különben vagy az egyikből, vagy a másikból kéne venni. Tehát az "értelme" csak ennyi.
Vizes bázisú vékony lazúral lekent, külső használatra szánt, táblásított (mérettartó) lucfenyőre kenhető még ugyancsak vizesbázisú vastag lazúr (ugyanattól a gyártótól)? Okozhat-e akár a későbbiekben problémát a két lazúr találkozása? A színek megegyeznek.
Adtak hozzá "Merbenit HT50" ragasztót. Itt a fórumon tanácsolták, hogy ragasztás előtt kenjem be a falat mélyalapozóval, az működött is. Sajnos már be volt meszelve, azt először is le kellett csiszolni. Olyan port csinált, hogy néha le kellett állni, mert nem lehetett már látni a falat. Persze maszkban, szemüvegben voltam.
Ilyenem van 4 db. 1 éven belül mind meghibásodott. A kis kapcsolók nem zártak. Legelőször az asztalos gépek elosztója adta meg magát. Szétszedtem. Teljesen tömítetlen a portól. Tele voltak a kapcsolók fűrészporral.
De amelyik pormentes helyen volt, az is feladta a működést.
Ne kezd te is. :) Pontosan tudod hogy a kódolás nem számít, ha valamit digitálisan fel kell olvasni akkor azoknak a biteknek az értéke nem változhat a felolvasás során akárhányszor olvasod is fel. Ez nem kódolásfüggő. De menjünk át az offba ebben igaza van Istvánnak.
Akkor ott valamit elrontottál, mivel ebben az esetben lehetetlen lenne CD-n adatot tárolni.
Egy képnél vagy filmnél amúgy mindegy ha egy-két bit hiányzik, vagy egy-két bájtnak más az értéke. Egy hangfájlnál is. Viszont az excelnek meg a txt-nek meg az összes adatformátumnak nem mindegy hogy 3 jön ki a kiolvasásnál vagy 4.
Maradjunk annyiban, hogy még te sem tudsz mindenről mindent. Vannak helyek, ahol erről lehet vitatkozni, de ez nem az. Én meg amúgy sem értem a felét sem. :)
Ha nem látja, én tudok róla fényképet csinálni és nagyítva a szeme elé dugni, de ő mit csinál, ha minden mérés szerint a két jel azonos, csak ő "hallja" a különbséget?
Ja, amúgy meg egyrészt tökönszúrom magam, ha egy modern 100-200 kHz-t tudó D/A nem tudná kezelni egy 44 kHz-s jel esetén a bármilyen méretű előforduló jittert, másrészt még ha akár minden tizedik "bitben" is tévedés lenne akkor sem lenne semmi. Még ha minden negyedik pitch kimaradna akkor is bőven fölötte lennénk az emberi hallás küszöbfrekvenciájának (de elismerem az már a mélyebb hangoknál is akár észrevehető torzítást okozhat bár még a magas C is egy nagyságrenddel lejebb esik 4 kHz környékére).
Nem VoIP-ról beszélünk ahol az elérhető maximális átviteli sebesség a béka segge alatt van hanem lokális elektronikáról.
Azt javaslom, hogy ezt a nézetedet tartsd itt, és ne fejtsd ki valami feketeöves hifis fórumban (sem), ha nem akarsz virtuális megkövezés áldozata lenni. Hozzáértő mérnökök elmagyarűznák neked, hogy milyen problémákat okoz a jitter, és valóban megkapnád a botfülű jelzőt is - eygebek mellett. :)
Vigasztaljon mindenkit az a tudat, hogy a hifisták sem értenék, hogy mik azok a ciklois ívek, úgysem lehet azt látni.
Van (legalább) egy japán hifista, aki kicseréltette az egész utcában a drótokat a villanyoszlopokon. Arról is parázs viták folynak az avx-en, hogy milyen legyen az automata és milyen vezeték menjen a biztosítéktól a hifinek külön szeparált tápösvényben.
Ahelyett, hogy egy 1/1 trafóval galvanikusan leválasztotta volna a házat az utcáról. Ja, hogy ezt a hifi tápegységek trafója amúgy is megcsinálja? Meg hogy a stabilizált tápegységnek mindegy hogy mennyit változik a bemeneti feszültség, a kimeneten akkor is ezredvoltra pontos lesz a jel? Az invertereseknek meg már a frekvencia változása is mindegy? Oooops.... ja, bocs, neki "füle" van nem pedig ismeretei.
Mert ha még az analóg jeltorzítás,hangzás, meg egyéb szarság lenne megmagyarázgatva akkor azt mondom, hogy úgyis botfülem van. De aki benyögi, hogy digitális technikában jelveszteség okoz hangzáshibát (miközben az egyes egy nagy tartományon belül egyes, a nulla meg szintén nagyon nagy tartományban nulla - más lehetőség meg nincs), az vagy maga is ultrasötét hozzá, vagy hasba akar akasztani.
Na, ilyet még nem is láttam. Egyébként a hifista meddig megy el ? A falban is cseréli a vezetékeket kubai szűzlányok combján sodort, beryliummal bevont 24 karátos rézre, amin kizárólag bálnapöcse bőrből lehet a szigetelés, vagy ez még mindig csak a kezdők szintje és a középfesz trafóig visszabontja az oszlopon az alumányeumot ? :)
Annak idején be is számoltam róla, a Mátraparkettnél vettem ilyen falburkolót (Wallwood 3D falburkolat). 2020-ban nagyjából 10'000,-Ft volt egy négyzetméter.
Akusztikai célra szerintem nem alkalmas, mert csak 5mm a különbség a vastagabb és a vékonyabb lapkák között. Tehát akusztikailag sík.
A hányend, a Shakti kövek, méregdrága csatlakozók, egy szűk elit, a végletek világa. Egy hazai guru azt írta egy fórumon; " van egy ember, aki ha bármely lehallgató helyiségbe belép, elromlik a hangzás"
Egyetértek azzal, hogy; "Az audiofília nem betegség, csupán egy olyan krónikus elégedetlenség tünete, mely a hangreprodukciós rendszerekről tévesen kialakított képzetekből fakad"
Nekem ezekkel a 3D fali panelekkel kapcsolatban mindig csak egy kérdésem van. Újonnan, meg a képeken jól néz ki, de ki, hogyan, és milyen gyakran fogja portalanítani a megjelenő felületet a későbbiek során?
A jófogáson árult valaki ilyen fali panelt puhafából. Ránézésre bontott/maradék cseréplécből csinálta.
1000 Ft/m2 áron sikerült vennem parketta alapanyagot tölgyfából. (Colos deszka méretre vágva, amiből gyalulás és marás után csaphornyos parkettát lehet csinálni.)
Bözsi kolléga abban segített, hogy egyforma négyzetekre vágta. Az egyik élét egyengette, a párhuzamost fűrészel vágta egyenesre és gérvágóval felkockázta egyforma és szabályos négyzetekre. Nekem ebből gyalu és körfűrész hiányzik, de a gérvágóval sem lett volna ennyire egyformára vágva.
Ha nem túl nagy titok, akkor mi volt a megoldás, amit Bözsi javasolt ? Ha jól látom akkor bütüs a téma, körbevastagoltad a stafnit és utána keresztbe vágtad, felváltva a szögvágást és a derékszöget ?
Láttam olyan redneck megoldást is, hogy szigetelőszalagot tekertek rá több rétegben...
Lehet kapni 2-3mm-es parafa lapot, abból centis csíkot vágni, a végét 20 fokban (jó hegyes szögben átlósan levágod, és kétoldalas ragasztóval felragasztod. A hegyes vég azért kell, mert akkor úgy nem fog ütni az illesztésnél.
Van két szabályozó gomb is rajta. De ekkora játszási lehetőség nem volt benne. Lehet az 1070 úgy volt megadva, hogy egy-két szakadás utáni javítás után is még ráférjen. Állítólag vastag keményfát vágtak vele, azért nyúlt meg. Elvileg 4 cm vastagságot lehet vele vágni, de nyilván nem tölgyfából.
Most postásgumival kibővítve hajtja a szalagot.
Ahová járok gumishoz (szerintem) az elmúlt öt évben nem találkozott autó belsővel. Olyat nehéz lesz szereznem!
"Ettől persze még ilyen kicsi gépnél is kellene legyen felül egy tekerő gomb, amivel a felső kereket emelni-süllyeszteni és ezzel a szalagot feszíteni lehet."
Ettől persze még ilyen kicsi gépnél is kellene legyen felül egy tekerő gomb, amivel a felső kereket emelni-süllyeszteni és ezzel a szalagot feszíteni lehet. Annyira csak nem gagyi, hogy fix legyen mindkét kereke. Valahogy az új szalagot is rá kell feszíteni...
Bandázs:
Én mondjuk egy rossz autó vagy ballonosabb motor belső gumiból vágnék keresztben egy 2-3 cm széles szeletet (gyűrűt), ezt rátenném a kerékre (ha elég szoros talán még ragasztani se kell) majd a kerék oldalánál mindkét oldalon levágnám a kilógó szélét és a kereket forgatva egy csiszológépet megtámasztva és finoman odatartva felszabályoznám a felületét enyhén domborúra, vagy legalább egyenletesre. (Tudom nem mindenkinél hányódik annyi kacat a ház körül - majd jó lesz valamire címszóval mint nálam, de gondolom egy közeli gumiszerelő műhelyben adnak egy rossz belsőt egy sörért.)
Olcsó, bármikor pótolható és úgy sejtem nem egy komplett faház anyagát akarod felszeletelni a géppel, tehát egy darabig tuti bírja... :-)
Ez egy "játék" kategória. A bandázs műanyag. Nem porlik, de lehet, hogy elég merev az is, hogy már eleve csúszik rajta a szalag. (20-25 éves a gép) Megpróbálok postásgumit rátenni és azzal megnézni. De az sem végleges megoldás az anyagát ismerve.
Miből lehetne tartósabb bandázst csinálni? Kicsi a kerék: 15,5 cm az átmérő, és a bandázs hely szélessége 10 mm.
A most lévő műanyag gyűrűnek maradnia kell, arra kell rátenni.
A gyári 1070 mm-es méret és az 1086 mm közötti 16 mm-es szalagnyúlás nem tűnik olyan nagynak, hogy attól ne tudd használni. Elvileg annyit simán kezelni kellene a fűrésznek, hisz az csak 8 mm felső kerékemelést jelent.
Milyen állapotú a bandázs a kerekeken? Lehet nagyon meg van kopva és azért nem tudsz annyit feszíteni a szalagon...
Vegyél 5x25-ös pallót kétszer olyan hosszút mint ami kell. Vágd ketté és a két darabot lapjával szögeld vagy csavarozd össze. Lesz egy megfelelő hosszú 10x25-ös gerendád. Ez megy az O1-O4 re állítva.
Vegyél 5x15-ös pallót kétszer olyan hosszút mint ami kell. Vágj le a szélességéből 2 cm-ert, majd vágd ketté és a két darabot lapjával szögeld vagy csavarozd össze. Kapsz egy megfelelő hosszú 10x13-as gerendát. Ez megy az O2-O3 ra állítva.
Így megkapod a megfelelő belmagyasságodat is meg a két keresztgerendádat is, és a szint is ki lesz egyenlítve.
Tehát a játékház ilyen, mint a csatolt képen, az O1 és O4 oszlopok rövidebbek 12 cm-el, mint az O2 és O3.
Levágásra is gondoltam, de akkor már túl alacsonyan lenne a tető, marad az, hogy felhozom az O1 és O4-et is 12 cm-el magasabbra, hogy minden szintben legyen.
Úgy tervezem, hogy ha szintbe kerül a 4 oszlop, akkor jön 2 gerenda, egy az O1-O4-re és a másik az O2-O3-ra, ezek mint a szelemenek a háztetőnél tartják majd a szarufákat. A csatolt képen ez a 2 gerenda nincs rajta.
A tető kialakítása hasonló, mint a képen, a hajlásszöge 45 fok, és elég nehéz, mert a fa lécekre zsindejezés is került.
Ezért szeretnék tanácsot kérni, hogyan oldjam ezt meg, nehogy rászakadjon a gyerekekre.
Lehet csak én nem értem amit írsz, de mi lett rövidebb? Egy rajz jól jönne, meg milyen eszközök állnak rendelkezésre...
Csak az anyaglista a hsz alapján: 4 db oszlop van (eddig tök tiszta) 4 db gerenda (amiből 2 rövidebb) - Azt gondolom, hogy ez inkább az előző sorban taglalt oszlop lehet (oszlop = függőlegesen elem, ami alapvetően nyomásra dolgozik, gerenda = vízszintes elem, ami hajlítva van leginkább. Nálam ez zavart okoz) 2 db gerenda (amire jön a tető)
Mindenesetre, ha az a szitu amit feltételeztem: A) Levágsz a másik két oszlopból is 12 cm-t (elvégre ez egy játszótér a bújkálás "funkció" is), talán ez a legtisztább, de más okokból lehet el kell vetni B) Én nem az oszlopot próbálnám magasítani, hanem a gerenda alsó síkját vinném alacsonyabbra, akár egy két végén 45°ban levágott elemmel (amiben a rostok vízszintesen futnak). Az alsó 12cm vastag részt ugyanúgy tudnád rögzíteni, ahogy az eredeti tervekben gondoltad, a toldatot meg a gerendát pedig simán összecsavaroznám. (piros csavarok akár el is hagyhatók)
van egy jatszoter a kertben, amit 4 db 9x9-es oszlop tart. A 4 gerendabol 2 db rovidebb 12 cm-el mint a masik ketto. Most meg kellene toldanom a rovidebbeket, hogy rategyek utana 2 gerendat, amire jon a teto. Hogyan toldjam meg 12 cm-el, vagjak egy 12 cm-es 9x9-es darabot es hasznlajak valami sarokosszekotot, vagy bazihosszu csavart, amit besullyesztek, ...?
Hétvégén sikerült vennem egy null-kilométeres ős lamellozót 2001-ből. (A garanciajegy szerint.)
Nem tudtam ellenállni egy hasonló korú mini szalagfűrésznek: TIP BS170. BS170 néven egy tranzisztor fut, ezért nem találtam hozzá letölthető manual-t. Kaptam hozzá két kinyúlt szalagot, amit megpróbáltam, de nem tud forgatni a gép. (1086 mm hosszú, 0,5 mm vastag és 6 mm széles) Kiderítettem régebbi használt hirdetésből, hogy 1070 mm hosszú kell hozzá. Ötezer felett lehet venni egy újat hozzá. Viszont féláron találtam ebben a méretben fémfűrészlapot. Szerintetek az is jó lesz hozzá?
Nem emlékszem már. Az zavar egy kicsit, hogy úgy emlékszem, PU volt. Mostanában viszont kerestem és csak PU-akrilt találtam. Nem tudom, hogy esetleg a régi is PU-akril volt (csak nem tűnt fel), vagy már valami miatt nem nagyon árulnak tiszta PU lakkot. Persze egy komponensűt.
A 2 komponensű más tészta. Azzal nem próbálkoztam, mert úgy tudom, az edző része (a kisebbik doboz) nem áll el, egy idő után bedöglik. (OT. a biciklimet fújtam be olyannal, az edző 4-5 hónap után megkeményedett)
Én kértem egyszer, amikor már nagyon felidegesített ez az eljárás:
"Ajánlatot szeretnék kérni egy olyan weboldal címre, amit kényelmesen lehet használni termékkeresésre, ahol nem idegesítik a vevőt "kérjen ajánlatot" időrabló módszerekkel, és ahová legközelebb is visszatérek. Köszönettel: stb"
Nekem a legjobb tapasztalatom a PU parketta lakkal volt. Selyemfényűt használtam, két rétegben, a kettő között finom csiszolással nagyon szép és beltéren tartós felületet ad. Próbálkoztam a "monolakkal" is, de az messze nem olyan jó. A színtelen kivitel kissé sárgás és a felület elég sokáig enyhén ragad - így aztán piszkolódik is.
Én nagyon sokat használom mostanában, elsősorban a kültéri vastaglazúrt (kültéri falakk: KT). Beltéri, kültéri ajtókat, faházat, garázsajtót, zsalugátert stb festettem vele, könnyű vele dolgozni, fújni is lehet. A tartósságáról nem tudok nyilatkozni, a legrégebbi 2-3 éves, az szépen tart. "Faszínekben" ill RAL skála alapján, ill színtelenül is kérheted, ill különböző pigmentmennyiséggel, különféle fényességgel. Fehér fényes KT-vel egész tükrös fedőfehéret fújtam.
Kültéren PU mélyalapozót (AK) teszek alá, ez faanyagvédős, full védőszettben szabad csak fújni.
Most fogom kipróbálni a néhány ács által ajánlott rendszert: az új kültéri vékonylazúr (faanyagvédős, V) 2 rétegben, erre a vastaglazúr.
Beltérre több asztalos ajánlotta, dícsérte a PA parkettlakkot.
A többi különféle beltéri és kültéri színes lakkokat nem ajánlom, nehéz felvinni, csíkos.
Én beltéri felületre is a KT külső téri falakkot használom, selyemfényben. Jó vastag krémes cucc, könnyű vele ecsettel is dolgozni, fújása azért nem mindig egyszerű. Ha Bp-i vagy szívesen adok valami maradék dobozzal, asszem van. De nem anyagi csőd venni egy próba dobozt, valami 3000 Ft egy liter.
Használati tapasztalatokra gondolok, a marketing rizsát el tudom olvasni.
Beltéri színezés/lakkozás (felületvédelem, nem ragaszkodom a lakkozott hatáshoz) a cél. Selyemfény/matt a vágyott. Előre is köszönöm ha megosztja aki már pacsmagolt ilyet.
A kopjafákat és más szobor-fákat én akácból készítettem. Frissen nagyon jól faragható. Meg kell próbálni megbecsülni, hol lesz rajta a nagy repedés és azt hátra tenni. Mert egészen biztosan lesz rajta.
A kéziszerszámokkal persze csodásan dolgozik néhány fekete öves "kolléga", de azért ez nehéz.
Én is faragtam már tölgyfa fejfát (kopjafának divat hívni, de az nem egészen az), meg faragott kaput (székelykapunak divat hívni, de az sem feltétlenül igaz minden faragott kapura), annak pl, az egyik titka, hogyha tölgy, akkor ne legyen száraz, mert annak semelyik famunkás (meg véső) sem örül... nedvesen viszont csodásan lehet vésni. Oszt majd kiszárad úgyis.
Bútor készítésnél ez nem lesz igaz. Millió apró kis tudás van emögött. A szerszámkezelést sokat kell gyakorolni, de azért úgy gondolom, a legnagyobb titok az idő.
Még huszonéves koromban készítettem egy faragott lábú, fabetétes (direkt nem hívom intarziának, mert ez nem az) asztalt dióból (betét cseresznye meg buxus).
Ja, volt rá két hetem. Most nem lenne és ha ilyesmit csinálnék, nincs türelmem hozzá.
Szóval ha van türelmed, időd, hajrá. Egyre jobb leszel.
Én kézi szerszámot csak vég esetén használok :D Nem is vagyok teljesen idevaló ilyen szempontból xd
Ha kell tartás a nagyon bonyolult (:D) dominó sablonnal megoldom oszt csók vagy tiplikkel, esetleg ragaszt + csavar majd száradás után cavaronként felfúr és bele tipli :D.
Se időm, se jó térdem nincs mostanában (nagyon rongyos lesz már egy hosszabb sétától is :(), így hamar le akarok mindent tudni, így is van mindig mit csinálni egyéb területen (vakolás, glettelés h tarifa miatt, szagelszívó, sütő, főzőlap dobozolás, bekötés, belső szigetelés, födém szig.......... (családi ház eéőnye) :)
Annyira nem vészes. Viszont jó éles és éltartó véső az kell hozzá. A piaci 3000Ft-os készlettel kínlódás. A lyuknál függőlegesen kell tartani a vésőt, a kezdésnél kell pontosnak lenni. A csapot meg kicsit nagyobbra kell csinálni, aztán reszelővel be lehet finomítani. A lyukkal kell kezdeni.
A vésés önmagában szerintem nem nagyon nehéz. Készítettem kopjafát, ahhoz inkább kitartás kell. Régen készítettem ajtóba zár fészket vésővel, az sem volt nagyon nehéz. Viszont ott nem kellett különösen pontosnak lenni, mert az nem számít, hogy a zár kissé lötyög a fészekben, úgyis a csavarok tartják. A csapoláshoz viszont attól tartok, tized milliméteres pontosság kell. Az már egy másik kategória. Ahhoz nem kezdenék hozzá.
Ez igaz, de kicsit szégyellem magam, hogy klasszikus kéziszerszámokkal béna vagyok, illene megtanulni. Ennek a youtubernek elég jó videói vannak a helyes vésésről, fűrészelésről, itt épp csapot készít kéziszerszámokkal.
Úgyhogy a következő nagy projektem két fadarab összecsapolása lesz. :)
Én is csináltam pár éve egy ehhez hasonló tensegrity asztalkát, és bizony ékes átmenő csappal készítettem. Viszont én egy kicsit csaltam, ugyanis nem vállaztam a csapot. Egyszerűen bevágtam az ékeknek a helyét, csináltam furatot is a bevágás végére, és beragasztottam mindent, mindenhova! :-) Biztosan jobb ha a vállazást is kialakítom, de az akkor eszembe se jutott. A kis asztalka pedig ma is úgy áll, mint 2020-ban. Az L alakot pedig ollós csappal készítettem, talán egy fokkal erősebb, mint a sima átlapolás.
Én, aki egy átlapolós csapoláshoz is béna voltam felsőmaró nélkül, szerintem maradok a tiplinél, amíg nem gyakoroltam egy kicsit a vésést meg az egyenesen fűrészelést. :)
Köszi! Egész jól eltaláltam..:) Láttam ezt fenyőnél ahogy te is írod. A rajz mindenre érvényes, csak azért raktam ezt. Kellő ismerettel, gyakorlattal el lehet térni ettől. Illetve arra figyeltem mindig, hogy szál irányra merőlegesen feszítsen az ék abban az anyagban amiben a horony van, nehogy szétrepedjen.
Nálunk fenyőnél nem szokás az a bizonyos keresztfurat, ami arra szolgálhat, hogy ne repedjen tovább a csap.
Sőt sokan még be sem vágják azt az ékhelyet, hanem a frissen beragasztott csapba csak vésővel beütnek egy csaphelyet (1-2 csapás kalapáccsal), és ennek a megvezetésével beütik az éket.
A fenyőnek van annyi rugalmassága, hogy ez így is működik.
Jogos volt az aggodalom. Már a láncok megfeszítésétől lekonyult. :) Egyelőre megcsavaroztam, de lehet, hogy újra is kell ragasztani. Így jár az ember ha lusta tisztességes csapolást csinálni.
A bütübe csavarozás se a legjobb ötlet, bár nyomtam a lyukba ragasztót. De a következőnél egymás fölé fog lógni a két kar, hogy ne kelljen ilyet csinálni.
Köszi a tanácsokat. Azért van bennem egy kis félsz, mert ilyet még nem csináltam. Ebben a hónapban akarnám a fa anyagot megvenni, és legkésőbb októberben megcsinálni. Mindent csavar menetes szárral, fakötésű alátéttel és besüllyesztve lesz, meg ragasztva. Ha esetleg a sima hinta lesz, akkor még a 10x10es és a 12x12es gerenda között variálok, melyik lenne a jobb.
Az elsőnél a hónajkötések hacsavarokkal vannak rögzítve, azt el kell felejteni.
A második:
Úgy látom, hogy pallóból van, csak a szarufák vannak colosból- legyen az is pallóból. Be vannak ereszteni a szelemenkbe (a beeresztés legyen a magasság egyharamada és fúrj be fentről egy 6x140-es szerkezeti csavart is, előfúrással).
Mindent össze tudsz csapolni 24mm átmérőjű bükkfa idegen csappal. Seprünyél.
Két darab 24mm csapfészket készits minden csomópontnál, 24mm mélyen. Ezeket be tudod fúrni felsőmaróval, de kell készitsz neki sablont réteget lemezből. Réteget lemezbe be kell ütni négy 40-es szeged félig és át kell fordítani a csomópontoknál. Nagyon pontosan mérd ki a csapfészkek helyét és a sablon legyen egy tökéletes téglalap. Legalább 250-300mm hosszú.
A két oldalsó lábat össze lehet állítani készre.
Az ives hónajkötésekt két colosból kell összeragasztani.
Az oszlopo alsó és felső diszitését is két colosból kell összeragasztani, oda is a 24mm csapokat kell használni, amikor a oszlopra felszereled.
A négy oszlop és a két szelemen között a hónakjötéseket a szerelénél úgy lehet rögzíteni, hogy az oszloba beenyezed a csapokat, a szemelemenbe befúrsz fentről egy furatot és beütsz két hosszú 24 -es csapot fentről.
A ősszeállitásnál kézi présekkel rögzisd a fúrás előtt a hónajkötéseket.
A legjobb D4-es ragasztót használd.
A faanyag legyen száraz, nem félnyers.
Ha van türelmed meg lehet csinálni fúrt csapfészkekkel- felsőmaróval, akkor elég 18mm mélység, de az ives hónajoknál a csapok elkészitéséhez gyakorlat kell. Ha van gyalupadod, el lehet késziteni kézi fűrészekkel is, csak nagyon jól kell vágjanak és lehet, hogy egy kicsit meg is kell vésni őket.
Köszi mindkettőtöknek! Igen, az a műanyag korong, ami Feketefelhő fórumtárs linkjében a 120-as számú...
Na ez pont az a kategória, ami nálam már "drága vacak"-nak számít, mert egy műanyag korongért szállítással együtt 5 ezret nem adnék, plusz lessem fél nap a futárt és biciklizzek elébe 1 km-t mert nem jön be a házig.
Vannak itthon különféle műanyag lemezeim vagy legrosszabb esetben 2-3 rossz CD összeragasztásával és belefaragásával előbb pótolnám az ilyen talpat... :-)
Az ár biztos, hogy el van írva, szerintem vissza fogják utasítani a megrendelést, de próbáld meg. Ha mégis megkapod, és nem passzol rá akkor is el tudod majd adni ugyanennyiért bármikor.
Hogyha egyenesre akarod az élt kihozni akkor vagy asztlba épített maróban kell gondolkodnod, hosszú megvezetéssel, vagy gyaluban. Még egy 4-es méretű kézi gyaluval is jobban jársz mint a felsőmaróval, egy 7-es méretű ropántgyalu meg főleg, bár azt fölösleges lenne megvenned. De a többiek által megénekelt csiszolás is jobb ötletnek tűnik, tekercsben veszed a csiszolópapírt és 60-70 centi hosszú egyenes fadarabra feszíted fel hosszában akkor sokkal egyenesebb élt kapsz mint a felsőmaróval.
Nem teljesen értem miért ez a munkamenet... De nem tudjuk mi áll rendelkezésedre eszközparkilag.
Én ezt csinálnám:
A) A 20cm-s szépre gyalult faanyagot építeném be, a fal két oldalán megfelezve a felesleget (eseteg megpróbálnék 18-19cm szélességű anyagot szerezni). (Ez a fal ferdeségeket is simán megoldja)
B) Feltételek: 1. csak 20cm széles faanyag van; 2. nem lóghat túl a fal síkján; 3. olyan kiváltságos magyar vagy, aki olyan házban él, hogy a falak teljesen síkok és merőlegesek akkor: vágsz magadnak 17,1cm széles deszkát, a maradékot pedig lecsiszolod. Új és jó minőségű P80-as csiszolópapírral a felesleget pikkpakk eltünteted. A végén még egy finomabb csiszolópapírral átmész rajta. A marás után is kell csiszolnod mindenképp...
Amúgy a linkelt Makita kés az annyira rossz? - Nem tudom mennyire jó vagy rossz. Van nekem is pár, nem panaszkodom rájuk. Az Extol, Parkside szintnél eggyel jobb minőséget képvisel, a Massive Tools-os maróim környékére tudnám tenni őket talán... Felsőpolcos maróm nincs :/
A következőt csinálom: Van egy átjáró amiben nincs (nem is volt nem is lesz) ajtó. Erre akarok egy fa burkolatot ami U alakban rásimul a falra. A fal kb. 17 cm vastag.
Veszek 20 cm széles gyalult deszkát, abból lefűrészelek hosszában majdnem 3 cm-t, pár milliméter ráhagyással.
Utána az egyenes maróval akarom a fűrészelt felületet elsimítani.
A marót egy másik deszkával vezetem meg a csapágyával.
Amúgy a linkelt Makita kés az annyira rossz? Tudom, hogy van tízszer ennyiért is, de van készlet ahol egy tucat kés kerül ugyanennyibe.
Köszönöm hogy foglalkozol a kérdésemmel. de ha valaki tud releváns boltot Pesttől északra a Duna keleti partján, az klassz lenne.
Alapszabály, hogy mindig jobb, ha kisebb mélységet kell marni egy menetben, egy hobbistának meg nem számít az idő. Alapesetben persze, ha nem áll ott mögötted az asszony korbáccsal. :)
Nos, a jó hír az, hogy egy hétfőt kibírtam egy képzeletbeli asztalosműhelyben. A rossz hír, hogy kedden már nem tudnék bemenni.
Kimértem és kifúrtam 144 lyukat azon az egy nyomorult szekrényen (ebből 80 a polctüskék helye, hogy állítható legyen). Ráadásul mivel nincs konfirmátorhoz kétlépcsős előfúróm, ezért egy kötés 4 fúrásból állt: élbe fúrni, átjelölni, 1 mm-essl átfúrni a látszó oldalra, 6 mm-essel befúrni a konfirmátor nyakát, aztán 4 mm-essel átlyukasztani. Öröm volt. Ezt még bele se számoltam a 144-be.
Nehezített pálya volt, hogy csak földön görnyedve tudtam dolgozni, mert nincs ekkora hely sehol, csak a nappaliban.
Holnap kiderül, hogy sikerül-e derékszögűre összerakni. De ha 85 fokos lesz, az is jó most már. :)
Indokolatlanul nagy az eszívóburkolat, de a levegő minőségét teszteli a Mokus. Addig nincs baj míg MDF-HDF anyagot vágunk, sajnos némelyik annyira finom részecskéből áll ami képes lebegni a levegőben és szilikózist okoz. A megoldás túlnyomással 4 m3/óra levegőt kell biztosítani és vagy levegőszűrőt kell alkalmazni ( vannak profi megoldások, arany árban).
Egy segítség kéne. Készítettem MDF-ből egy marósablont. Ezt kellene tökéletesen lemásolnom asztalba épített marógéppel. Alsó csapágyas 12-es marószáram, 12-es befogó szárral van ami elég hosszú, 60 mm az élhossza, így nem gond a vastag anyag másolása. 16 mm-es dekor borítású rétegelt lemezből kell kimarni a mintát a sablon alapján. A marószáram bőségesen átéri mind a két munkadarabot, 32 mm vastagságot. A sablont 2 oldalas ragasztó csíkokkal rögzítem a rétegelt lemezre. Mivel alsó csapágyas a marószár, így a sablon kerül fölülre és alatta marna. Ez eddig tiszta sor.
A pillanatnyi megakadásom oka, hogy nem tudom, hogy a 2 darab rétegelt lemezt (16mm) egyesével marjam vagy egymásra ragasztva a rétegelt lemezeket egyben 32 mm-es vastagságban? Ilyen vastag anyagot még nem martam ezért nincs tapasztalatom.
Arra ott a nyakkendőcsipesz. De vidd be a nappaliba a szalagfűrészt vagy a körfűrészt, és vágj ketté egy 30 centis deszkát, és írd meg szó szerint, mit mondott a feleséged :)))))
Volt ennél az EMCO Starnál a hatvanas-hetvenes években egyel nagyobb verzió is - nem tudom melyik gyártótól. Lehet ugyanattól...
Abból volt egy a Mechlaborban, az "asztalosműhelyben"*.
Egy "asztalos"* kolléga volt a gyárban, Feri, aki vasággyal együtt is ötvenkilós lehetett, és fél tüdeje volt.
Meg elképesztő tenni akarása.
Ő dolgozott azon a gépen, és nyugodtan mondhatom, minden felmerülő asztalosmunkát megcsinált azon a gépen - perfekt módon.
Olyan csapolásos fiókokat csinált az ellenállások tárolására, hogy zéró hézag volt benne mindenhol. Tucatjával csinálta nekünk.
Remek faládákat csinált. És még mittoménmiket, amiket kértünk tőle.
Másodpercek alatt dobta át a gépet egyik verzióból a másikba.
* Azért tettem idézőjelbe, mert eredetileg kőműves volt. Nálam is Ő rakta rendbe a konyha falát, mikor a fűtésrendszer átalakítása miatt gyakorlatilag szétvertem.
Ehhez képest a mai német zöldségboltos reklámképek a marketing csúcsai. Vagy mi vagyunk hülyék, hogy nem a nappaliban fűrészelünk, hanem valami műhelyben.
Nekem volt szerencsém dolgozni ilyen EMCO-val anno. Ez egy nagyon barkácsgép, legalábbis ott ahová ezt kitalálták az volt. Itthon akkoriban a kategóriája "csodája". Jól van kitalálva, viszonylag gyorsan és egyszerűen lehet váltani a funkciók között, bár amivel nekem volt dolgom ahhoz nem volt hosszlyukfúró és dekopir. A szalagfűrésze erősen "ette" a szalagokat a kicsi kerekek miatt. Ráadásul itthon csak gyártani lehetett hozzá, akkoriban azt is csak forrasztva. A gyaluja viszont szépen és pontosan dolgozott, bár a vastagsági előtolása nagyon lassú, de legalább nem kapkodta le a deszka végeit. :)
Köszönöm a hozzászólásokat, igen úgy tűnik valóban ez az a multifunkciós gép. Azt nem tudom minden alkatrésze meg van-e, de majd körülnézek meg jobban lefotózom. Az a nagy zöld gép is körfűrész meg gyalugép egyben, 380V-os. Van még egy szalagfűrész, oszlopos fúró, talan mégegy köszörű.. Na majd csinálok még fotókat. Külföldön élek, így szerintem tisztítás után mennek a jófogásra, ezek szerint lehet, hogy valakinek alkatrésznek vagy restaurátornak érdekesek lehetnek.
Nekem azt tanították, és a tapasztalatom is az, hogy ha egy gép több funkcióra van elkészítve az semmire sem jó, mert mindenhol kompromisszumot kell kötni a funkciók párosításával.
Hazahoztam a lapszabászatból az anyagot, ennyire sikerült megközelíteni 4 gyártó lapjait átnézve az Ikeás színvilágot (felül). Nem jó, de nem is tragikus. :)
Reneszánszát élik ezek a gépek, mert elnyűhetetlen és javítható. Nem dolgoztam ilyen gépen és nem szeretem a multifunkcionális gépeket, de kicsi a helyigénye.
Meg még talán egy vastagoló is bele van rakosgatva... Ez utóbbira nem merem felrakni a fél tökömet tétnek. :) Jó eséllyel made in USSR.
De rendesen helyrehozva (csapágycsere, síkok rendebhozatala, ect), ezután rendesen karbantartva vala, akkor örök élet plusz egy nap van hátra neki. Biztosan nem egy Martin, de otthonra némi kendácsolással vállalható gép - így ránézésre.
Van értékük. Az első képen található köszörű és a második képen látható gyalugép némi törődés után még el fog megyegetni pár tíz évet... Az alsó képen látható szúszökevény berendezéssel kapcsolatban már nem vagyok ennyire magabiztos, de szerintem az is menthető.
Tanácsot szeretnék kérni: Papámtól örököltem egy sor régi asztalos-lakatos gépet. Van ezeknek valami értéke vagy szedjem ki a motorokat és a többi menjen a méh-be?
A múlt héten selejteztem a padláson, és találtam egy dobozt, amiben valamilyen piákat küldött egy cég, amit rendeltem jó régen. Kibontottam a puffercsomagolást, és találtam benne egy ajándék féldecis Black Labelt. Még jó, hogy nem dobtam ki csak úgy. :)
Közben rájöttem, hogy nem is a láncfűrész vágta el többször a drótot, hanem a sövény-nyíró. A láncfűrésszel komolyabban felkészül az ember, akár fát vág ki, akár felvág. A sövény-nyíróval viszont összevissza hadonászik - leginkább a sövény tetején. (az oldalán többnyire lelóg a drót)
2020. De ez most csak egy színfelújító olajozás mert ahol sokat érte a nap ott kicsit kiszürkült. És ha már úgyis el kellett róla szedni a bútorokat mert a falakat meg a plafont is festettem, úgy voltam vele, hogy felborzolom 320-al és kap egy plusz vékony réteget.
(érdekes egyébként, hogy ahol a szekrények álltak, és egyáltalán nem érte nap ott maradt az a sötétbarna ami a lerakás és első olajozás után volt. Ahol szórt fényt kapott ott lett az a mély sötétvörös amilyet eredetleg is akartam, ezt kb 3-4 hónap alatt érte el. És az a 40 centis csík ahol telibe kapja a délelőtti napot ott középbarna, kicsit szürkés...
Most megint 3-4 évig vörös lesz, utána a következő festésnél meg rendes felcsiszolással kínálom meg.
Elnézést, hogy visszatérek az egy héttel ezelőtt jól kivesézett témához. Az adja az apropót, hogy vettem egy Makita RT0702CX2J készletet. A legnagyobb meglepetésemre viszont a felsorolt különbségekből a 3J változattal szemben szinte semmi sincs! A készletben megtalálható az:
Viszont nem találom a 8-as patront (763618-5), csak 6-os van.
A másik érdekesség, hogy a
Forgatható talpazat (195561-4)
és a
Dünthető talp (198987-9)
az egy és ugyanaz. A Gugli kereséssel mindkettőre ugyanazt adja ki, csak más cikkszámmal. Az utóbbit inkább angol nyelvű weblapokról - sokkal olcsóbban (16EUR - 12000 Ft).
A készlet egy bazi nagy dobozban jött, simán beleférne az egész kétszer is. Ez már a Bosch-oknál is bosszantott, mi a francnak kell annyi levegőt raktározni és cipelni (nem a súlyát, a térfogatát!)
Nem tudom, de ha rajta van egy virágcserép és valaki oldalirányban meglöki, az alsó illesztésben nem kis nyomaték keletkezik.
Már egyszer megírtam, hogyan esett darabokra az életem első bútora, egy hifi szekrény. Azt csak ragasztottam. Azóta mindent csapolok és csavarozok (vagy excenter). Még az sem örökéletű. Volt egy ágyunk, amiben a véglapok csavarozva voltak a hossztartókhoz. Annál minden évben meg kellett húzni a csavarokat. Jó, egy virágállvány kisebb dinamikus terhelésnek van kitéve... :-))
A dw745 nem visít úgy, mint a boltban lévő ps porszívó xd
Egyébként előtte volt egy talán 240w dremel multi gépem, már nagyon bánom hogy odaadtam sógornak, de legalább jó helyen van. Na az kifejezetten halk volt ehhez képest.
Volt zenészként nekem még inkább fáj ha visít valami a fülembe :)
A tetejéhez nem kell csavar, azt egyszerű összeszorítani. A csavarlyuk előkészítése meg úgy zajlik, hogy összeilleszted a két darabot, és akkor fúrod, egyszerre a kettőt. Ha valamit két furattal pozícionálok, az elsőbe fúrás után beledugok egy fúrószárat, hogy ne tudjon elmozdulni semmiképp, míg a másikat fúrom.
Jogos. Csapolásban béna vagyok. Kézi eszközökkel próbáltam, de jobban jártam volna, ha előveszem a marót rögtön. Végül így is az lett a vége, mert az istennek nem tudtam egyenesre vésni az alját.
Ha a csapolás fészek alja párhuzamos a talp aljával, a beragasztott láb vágása pedig rendesen merőleges a láb hossztengelyére, akkor tök mindegy, mennyire ferde alulról a csavar furata, mert az felfekvésig húzza lefelé a lábat. Ha viszont a fészek és a láb nem pontosan, valamint "ferdén" illeszkedik, akkor egyrészt a ragasztás sem lesz elég jó (legalábbis fa ragasztóval nem, mert annak nem igazán van réskitöltő tulajdonsága) illetve a tökéletesen sugár irányú furatba hajtott csavar is elhúzza.
Gondolkozom ezen a csavar dolgon... ha összerakás előtt készítem elő a helyét és nem sikerül tökéletesen merőlegesen előfúrni, akkor pont a csavar fogja elhúzni a derékszögtől. Elég egy pár tized fok eltérés, az a láb túlvégén már fél centi is lehet. Ez kézzel nekem esélytelen még vezető segédlettel is, de még a fúróállványom se biztos hogy elég pontos ehhez.
Ha meg utólag csavarozom, amikor már derékszögbe van állítva és össze van szorítózva, akkor nem számít annyira a szöge, de ha meg sikerült összeszorítózni, akkor nem is kell már a csavar.
Itt két szimmetrikus darabról van szó, a képen a talp van, abban nem látszana a csavar. De a másik darabnál pont a tetejére esik, ott már tényleg el kell dugni alaposan.
Rátenyereltem a ragasztásra, amennyire mertem, nem hullott szét. Talán jó lesz így is, csak ne próbáljon ráülni senki.
Sima körkivágóval szoktam dugót "gyártani", ha kell. Kiveszem középről a vezető fúrószárat és már mehet is.
De úgy is volt már, hogy mondjuk 20-as fészekfúróval fúrtam ki a csavar helyét, aztán vettem 20 mm vastag esztergált fa rudat és abból vagdostam. Az átmérő nem biztos, de van ilyen emlékem. Mondjuk az utóbbi az esetben másként futnak a szálak, annak mondjuk lehet jelentősége, ha nagyon szem előtt van a kész terméken a dugó.
Engem nem zavar a porszívó hangja, nem is hallom attól az iszonyú süvítéstől, ami a DeWalt csiszoló talpából jön, ahogy áramlik a levegő. :) Az elektromos gyalun kívül ez lesz a másik gép, ahol rutin lesz a füldugó.
Köszi a tippeket! A spanifer eszembe juthatott volna, a 45-be vágott lapnál használtam is. Hülye vagyok.
A szorítós megoldásokkal meg azért is szenvedhettem, mert nincs elég nagy szorítóm, a legnagyobb is csak annyival volt nagyobb, hogy két 5 mm-es alátétlap még odaférjen.
Rejtett csavart még nem csináltam, de már gondoltam rá, hogy be kéne szerezni egy olyan herkentyűt, amivel a saját anyagából tudok dugót kivágni.
kétoldalra fakocka, kereszbe kicsi szorító. utánna két nagy szorító a fakocka és a talp közé. A derékszöget nem az asztalhoz, hanem a kerethez állítod.
ha teszel alá azonos vastag lécdarabokat, akkor a szoítók ellenére is megáll az asztalon és lehet ellenőrizni.
Ja, és a legegyszerűbb "paraszt" módszer. Alulról megküldeni egy kellően hosszú facsavarral ami összehúzza a ragasztó kötése alatt illetve később is ad némi tartást, a csavar fejét meg utána ledugózzák.
De olyat is szokta, hogy két oldalra rácsavaroznak egy egy kockát olyan távolságra, hogy a szorító átérje, és miután megkötött a ragasztó, a kockákat lecsavarozzák, és a csavar helyét eltüntetik.
Olyan problémával találkoztam ma, amire korlátozott tapasztalatommal nem találtam jó megoldást. Egy lebegő virágtartón dolgozom és amikor a lábat ragasztanám be a pirossal karikázott helyen a talpba, akkor ugye szorítózni kéne hosszában. De utána két irányban derékszöget kellene állítani és az egyik nem megy, mert nem tudom a szorítótól letenni az asztalra, más viszonyítási pontom meg nincsen. Sarokszorítót se tudtam abban az irányban felrakni.
Most már posztumusz a kérdés, mert végül szorító nélkül ragasztottam és reménykedem, hogy egy nyamvadt virágcserepet így is megbír, de azért megkérdezem, hogy hogyan kellett volna? Kell, hogy legyen erre valami megoldás, végül is asztalok lábait is be kell valahogy ragasztani derékszögben, vagy más szögben.
A baj csak az, hogy nem találok rendes lábat hozzá. Az irodában ilyen asztalaink vannak, nagyon jók, szeretem őket. Teljesen baráti áron vettük őket annó, masszív darabok, bírják a strapát. (német márka, WINI azt hiszem, elég jó cucc)
Schachermayer-nél megtaláltam ezeket a lábakat, had ne mondjam, hogy valami eszeveszett drága, 5 éve 4-5 komplett asztalt vettünk annyiért, amennyiért most egy szettet akarnak eladni.
Amiket meg találtam, azok konkrétan kínai biliacél cuccok, saját magáról darálja le a festéket a teleszkóp, ilyesmi. Még ami a legjobb ár/teljesítmény arányban van, az az IKEA gamer asztal lábak, de a matricázása és a design nem igazán illik ehhez az asztallaphoz.
Én nem mennék bele ilyen fix meghatározásba mert akkor már az anyagot meg az elvárt felületi érdességet is meg kellene adni az ennyi adat meg már összezavarja a népeket :P
Egyszerűbb dolgot választottam és olyat ami tetszik, mert akkor megy a legjobban a munka vele. Illetve olyan technikát amihez nem kellenek különleges vésők, elég az ami nekem van. Hársból készült egyébként. Azzal a legkönnyebb elkezdeni a faragást én úgy tudom.
Kezeletlen fát szépen és olcsón lehet "pácolni" ruhafestékkel. Megveszed azokat a színeket amikre tippelsz és kikevered a kívánt árnyalatot. (Persze próbakenés és száradás után tudod meg mennyire stimmel.) Egy ezresből megúszható még ha 5-6 színt is kell venned...
Jó lenne megtudni milyen is az a tokmány csatlakozás. Ha morse kúpos akkor csak egy határozott mozdulettel fel kell ütni rá, és onnantól önzáró. Van amelyiket belülről* még biztosít egy balmenetes csavar is.
Sziasztok! Most vettem egy haina oszlopos fúrógépet és össze is tettem!De a tokmányt csak ráhúzni tudom és egy kicsit megszorul,meghúzni nem lehet?Tudtok ajánlani valamit mit tudok csinálni vele? Köszönöm!
Emberünket kérdeztem a fél colos csuklófej kibírta - e oszt igen (mondjuk condort ezért is szeretik a szerelők, sokat elbír), de szép banán lett a karból xd de a mozdonyt meg tudta csinálni xd
Milyen plexilapról van szó? Az alap készletben 3 is van, az egyik hogy nagyobb nyomást, biztosabb fogással mehessen, rá lehet fogni, félkör /kocka.
Szakmámból adódóan megtanultam nincs lehetetlen és van lehetetlen is. Mostanában egyre gyakoribb az elviszem a fél colos condor erőkart, de tuti nem hozom vissza = 1 méteresre ráhúznak még 2 méter csövet és hadd szóljon következik xd
Eddig azt hittem láttam sok dolgot, neeeem, ez az autóipar egy katasztrófa xd
Tehetséges vagy. Én is nézegettem már videókat, ott olyan könnyűnek látszik, de képzelem, mi lenne belőle.
Amikor a macskaórát csináltam, százszor elolvastam egy macskafaragós cikket, hogy a fülét megcsináljam. Elfogadható lett, de bonyolultabb dolognak nem mernék még nekiállni. Ráadásul cseresznyefából volt az óra, nem igazán faragáshoz való a keménysége.
Igen, majdnem ezüst bútor lett belőle itt is, mondván az mindenhez megy. :)
Hausch: ez nekem kicsit messze van Szegedről.
Ez a Godmorgon fürdőszoba talán mosott tölgy fantázianevű lapja, elég nagyok az színeltérések lapon belül is, mintha a penészes fát akarták volna szimulálni és valahogy minden lapnak, amit megnéztünk sikerült markánsan eltérni árnyalatban. Végül valami drága Katstamonu lapot választottunk, ez is eltér, de legalább tetszik. A magyar lapok 6400-a helyett 8400 négyzetmétere, remélem a második is szabott ár, mert elfelejtettem rákérdezni.
Majd megszokjuk, hogy ne nézzük egyszerre a két szekrényt. :)
Itt próbálkozz esetleg, talán anno Stolaztól jött az infó... Megelégedéssel használjuk, amit tőlük kaptunk. Árakat nem tudom, mennyire mérik drágán, máshol nem voltunk, de az IKEA fekete-barnára kapásból tudtak javaslatot (bemondásra!) adni és ha nem tudnám, hogy két eltérő bútorlapról van szó akkor fel sem tűnne. Színe tökugyanaz, a lapszabászatos felülete "fább" :D
Bementünk ma a lapszabászatba egy IKEA szekrényajtóval (kéne egy plusz fürdőszobaszekrény, de megszűnt a sorozat), hogy na ilyesmit keresek. Ki lettünk diszkréten röhögve. A második helyen végül találtunk valamit, ami nem jó, de nem is tragikus, cserébe drága. De legalább megtudtuk, hogy direkt gyártatnak maguknak saját színeket, nehogy már olcsón lemásoljuk/kiegészítsük a bútoraikat. Ha változást akarsz, dobd ki az egészet és vegyél tőlünk újat.
Nem volt szerencsés a fogalmazás, azért írtam a plexis megoldást mert nem jutott eszembe a fix talp elnevezés és ugye nekem ez a fix talp a rá szerelt plexi talppal együtt jött a csomagban. azt pl nem tudom hogy fogtam meg a vissza záráskor, arra biztos nem fordítottam figyelmet, hogy a testet és a tekerőt egymással össze fogva rögzítsem. lehet ez volt a hiba?
Tudom, bár nekem piros volt. Mint vezeték és áram nélküli fúrót tettem fel, és nem is úgy írtam, hogy én ilyen amerikánert... mert sejtettem, hogy ez nem az.
Én viszont egy valamit nem értek(nekem is van a "nagy szett" a kicsi DeWaltból, plexi lap is)
"a plexi lappal használva pontosan nem lehet rögziteni. amikor vissza zárom a szorítást pár tizedet elmozdul."
Plexi lap nélkül nincs ez a probléma? Van ugye a fix talp (arra lehet a plexit feltenni), meg van a kétkezes. Meg fogom nézni, de nekem eddig nem tűnt fel hogy a beállított mélység elmozdulna (tán a plexit eddig egyszer sem tettem fel, legalábbis nem rémlik). Kioldom a békazárat, tekerem a menetes emelőt, megfogom a testtel együtt, visszazárom - a békazár ugye kerületében szorít rá, nem tudom hogy mozdulna el. De meglesem, kíváncsi lettem.
Nekem is van egy kisebb példány, még a lengyel piacon vettem gyerekként egy kis barkácskészletet, abban volt. Régebben nyomtatott áramkörökbe fúrtam lyukakat vele 0.5-ös szárral, mert a rendes fúróm tokmánya nem tudta megfogni az ilyen vékony szárat.
jó gép ez nem vitás sokkal jobb mint a makita, de azért a plexi lappal használva pontosan nem lehet rögziteni. amikor vissza zárom a szorítást pár tizedet elmozdul. simán lehet, hogy én nem tudok valamit.
Nem értem miért szórakoztok itt. Ha már drága legyen DeWalt D26204K-QS
Simán használható nagy maró helyett is, nálam sokáig egyedül szolgált és nem hiányzott másik gép.
55mm marásmélység, 8mm rendszerint elég, könnyű és van egy nagyon jó marótalpa. A makita meg se közelíti se az alapgép, se a kiegészítők minősége, használhatósága.
Üdvözlet urak,
