A földelő szonda minimum 16 mm átmérőjű horganyzott köracél. A zöldsárga vezetéke (a vizsgáló doboztól) minimum 10 mm2 réz vezető (1.1 pont alább).
---
Gázkazán EPH tudtommal kétféle megoldású is lehet... - ha maga az EPH gerinc megy el odáig akkor >> min 6 mm2 réz - ha egy közeli legalább 2,5 mm2 PE vezetős áramkörről (pl. konnektor) van megoldva akkor >> min 2,5 mm2 réz
----------- zöldsárga tájkép -------------
1. Földelő vezető (ami földelő eszközt/szondát köti be) Hozzáférhető helyen lévő vizsgáló kötődobozban és tartós mechanikai kötéssel kötve a földelőhöz! A vizsgáló doboztól,
1.1 PEN/PE potenciál rögzítő földelő vezető esetén a csatlakozó főelosztóig, vagy a méretlen főelosztóig a földelő vezető legalább 10 mm2 rézvezető legyen.
1.2 A TN-rendszerekben egyéb esetben a minimum keresztmetszetek megegyeznek a védő egyenpotenciálra hozó vezetékkel.
Falon kívüli szerelésnél UV álló vastagfalú védőcsőbe, vagy azzal egyenértékű gégecsőbe, vezeték csatornába szerelve.
A földelés méréssel történő ellenőrzését elosztói záró pecsét bontás nélkül lehessen elvégezni. Ennek érdekében a záró pecsételt (plombált) téren kívül, egy IP 44 védettségi szintet teljesítő, min. 100x100 mm-es vizsgáló kötődobozt kell létesíteni a földelő vezeték bontási lehetőségét biztosító kötőelem elhelyezésére.
2. VÉDŐösszekötő vezető (EPH) A védő egyenpotenciálú (EPH) összekötéshez használt, és a fő földelő kapocshoz/sínhez csatlakozó védő összekötő vezetők (gerincvezetékek) keresztmetszete nem lehet kisebb: - réz esetén 6 mm2-nél - alumínium esetén 16 mm2-nél - acél esetén 50 mm2-nél
Megj: a védővezetőről (PE a 3. pont szerint) índított védőösszekötő (EPH) vezető lehet vékonyabb is adott szabályok szerint. Minimum 2,5 mm2 réz Védő vezetőről (PE) indítva elég a csak 2,5 m2 is (pl. kazán EPH vezetéke a közeli konnektorból kikötve).
Sajnos nem tudom mekkora keresztmetszetű kábellel csatlakozott a mérőhöz az EON, ha ez volt a kérdés és nem értettem félre.
Villanyóra dobozban van a FI áramvédő ( hiba) védő kapcsoló, ha jól láttam abba 2.5mm2-s tömör alu jön a ( mérőtől) vagy kismegszakítótól 16A.
A Fi-től 2.5mm2-s tömör réz a lakáselosztóba.
100 x 100-s dobozban van a földelő rúdon 8mm-s acél, a zöld/sárga...ha berakom a 16mm2-s sodrottat csak érvéghüvellyel tehetem, vagy duplán hajtva forraszthatom is....abból indulok ki , hogy az érvéghüvelyek "Felület ónozott" kialakításúak.
Ha jól számoltam 16mm2 az kb 4.5mm ha mindenképp érvég h. kell rá akkor 16-s kell vagy jobb, ha 10mm2-s érvég h.-t veszek hozzá?
Földelővezető semmilyen körülmények között nem lehet 6 mm2-nél kisebb keresztmetszetű.
Van ugyan méretezési lehetőség is, és kérdés, az mit mutatna, de a szokásos az a fázisvezető keresztmetszetléhez viszonyítás. Na igen, de melyik fázisvezető? A szokás a bejövő csatlakozó fázisvezetőjét nézni. De az régen nem annyi volt, mint újabban. És nem is réz. Hát erről nem tudunk semmit, mivel annál is kevesebbet írtál.
Picit 40~~m2 kertes házról van szó..kicserélte a mester a bejövő vezetéketek ( 1 fázis ,,, 16 Amper) 2.5mm2 tömör rezet vitt a lakáselsztóig.
Óra doboz alatt van a földelés ami kb 8m-s köracél rajta 1 csavaros bilincs 8-s csavar ( nem alumax) ott is alu volt...most 2.5mm2-s tömör rézzel csatlakozott rá másik vége szintén a lakáselosztóba,,,,kérdeztem elég lesz...tényleg elég? allítólag ha már 2.5mm2-s réz akkor elég.
Ha mégsem akkor mekkora kellene helyette?
A gázkazánnál és a gázóránál az EPH vagy mi az 6mm2-s sodrott ha esetleg ez fontos infó.
A gyártó nevét ismerem, de magyar nyelvű adattáblán még soha nem láttam :)
A túl gyakori fékezés/indítás csúnya áramokat produkál, tehát ha gyakran van megállítva munka közben, akkor a 3 fázisú 230/110V trafót is durván túl kellene méretezni (talán 1000 watt is kevés), vagy speciális (jól hűthető) trafót kellene beszerezni/csináltatni, mindkét megoldás drága játék, így marad a motor áttekercseltetése, vagy egy új motor.
De én nem vagyok nagy villanymotor szakértő, lehet, hogy másnak van jobb ötlete.
Mivel nem adtál meg semmi további információt, ezért olyan környezetet képzelek köré, amilyet csak akarok :) Ebben az estben a háromból két tekercset sorba kötnék (csillag kapcsolás) és rátennék 230 voltot, a harmadik tekercsvéget meg egy kondenzátorról dolgoztatnám.
Ha így túlságosan melexik, akkor valószínűleg kidobnám a szemétbe, mert egy új 250 wattos motor valószínűleg olcsóbb, mint bármilyen egyéb trükk az extra munkadíjjal együtt (pl áttekercseltetés, vagy egy 250W 3x 230/110-es trafó).
Ahogy már más is írta: rutinos villanyszerelő nem akad fenn azon, ha valahol kék vezeték van összekötve feketével, maximum megáll egy másodperre, hogy végiggondolja, hogy miért van így (hol van annak a kéknek a túlsó vége).
Két lehetséges trükk kevésbé rutinosak számára:
- Tekerd be fekete szigszalaggal (ilyenkor illik a túlsó végét is!).
- Nagyon-nagyon lelkiismeretes emberek (tehát nem a rutinos villanyszerelők ;) a kötés helyén alkoholos filccel ráírják a kábelre, hogy hová megy (hol van a túlsó vége). Ha egy kapcsolóhoz megy, akkor már meg is van magyarázva, hogy az onnan jövő kék miért folytatódik feketével.
hogyan lehet egy világítást (és a hozzá tartozó kapcsolót) úgy bekötni, hogy csak MBCu vezetéket használnék és kötést kizárólag a lakáselosztóban szeretnék csinálni.
A problémám az, hogy a 2 eres MbCu NYM (amit a kapcsolóhoz vinnék) két színben pompázik (általában barna vagy fekete és kék). Ha a barnán vagy feketén viszem a fázist a kapcsolóhoz, majd vissza a kéken, akkor a lakáselosztóban a lámpához elmenő 3 eres MbCu NYM-J nél, a feketét kellene kékkel wago-zni, ami szerintem nem túl egyértelmű a későbbiekben.
Valószínűleg vezetőképes (ESD) gumicsizmát visel és az öszvért használja fáziskeerső helyett.
A lófélék számára már meglepően alacsony feszültség is halálos lehet, ezért a képen látható öszvér valószínűleg fénysebességgel elstartolna alóla talán már 3-4 milliampernél is.
Persze a villanyszerelő kolléga ezután még másodpercekig ott állna a levegőben (mint a rajzfilmekben), de ez nem baj mivel a földelő áramkör már megszakadt és ez idő alatt van ideje becsukni a szekrény ajtaját és csak utána leesni.
Szép napot Mindenkinek. Előre is köszönöm aki a segítségemre lesz! Egy kérdésem lenne, van egy üzletem, ahol a 380-ra szükség volt, már nincs. Kérdésem mivel én a 380-at megvettem, kérhetem a családi házhoz? Vagy felejtsem el, és újból vegyem meg? Köszönöm
Ha befutna az első milliárd, akkor talán tudnék felszabadítani annyi szabadidőt, hogy lediktáljam valamelyik titkárnőmnek pl a "Fázisceruza használata laikusoknak, közérthetően" c. kisregényemet.
Szerintem az államnak kellene kifejleszteni, és ingyen minden villanyszerelő rendelkezésére bocsájtani, a szabvány mellé ajándékba. Persze a feltalálói díjat neked kellene utalnia az államnak, minden egyes legyártott példány után.
"A feszültségosztó potméterezése nem tűnik jónak, mert ha a kis feszültség irányába van tekerve, azonnal kinyírod a bármit, ami a bemenő jelet fogadja."
Egy ilyet lehetne tenni a VCO elé, az erősítő IC mögé meg egy olyan védő áramkört, ami nem enged többet a VCO felé mondjuk 5 voltnál.
"Kellene egy mikrokontroller,"
Én meg úgy gondolom, hogy a korszerű digitális multiméterek nagy részének saját mikrokontollere valószínűleg röhögve meg tudná oldani az ÖSSZES feladatot, bármiféle hardveres módosítás nélkül, egyszerűen másik szoftver feltöltése után. Egyedül a beépített csipogóval lehet gond, mert vannak olyan csipogók, amibe bele van építve a hanggenerátor, ezek csak egyféle hangon képesek megszólalni. Ezt le kell cserélni mini hangszóróra, hogy a műszer processzora határozhassa meg az aktuális hangmagasságot.
Tehát a digitális műszerek egy része egyszerű szoftver módosítás után már most tudhatná ezt a szolgáltatást, más részük meg pár filléres átalakítás után.
"Ezek után könnyen összerakod:)"
Nekem csak ritkán lenne jó ilyen műszer, ezért nincs kedven rááldozni több tízezer forintnyi munkaórát egyetlen darab összebarkácsolására (amit két ember cipel utánam, olyan bazinagy lett :). De vannak olyan munkakörök, ahol minden nap hasznos lenne (nem csak villanyszerelők, mindenki aki pl gyorsan szeretné sok ponton feszültség jelenlétét ellenörizni). Pl sok villanyszerelő egyes helyeken nem azért használ próbalámpát, mert az nagyobb terhelést jelent a műszerhez képest, hanem azért, mert a próbalámpa az odaérintéskor azonnali/gyors visszajelzést ad, tehát nem kell minden odaérintésnél külön-külön ránézni egy műszer kijelzőjére. Na az effajta mérések helyett lenne hasznos az "éneklő műszer".
Engedjétek el, ez az egyik vesszőparipa már évek óta.
Feltalálta, de keresi, hogy hol lehetne megvenni. Ha a fórumon eltöltött idejének a töredékét rászánná egy évben, akkor megcsinálná magának (he, röhogve, szériában, akármi, mégiscsak 200IQ), de nyilván erre nincs ideje, meg senki nem fizeti meg neki, a végtelen órabérével.
Ha épp nem a szabvány vagy a szőke hr-esek szapulása a téma, akkor jön ez.
A feszültségosztó potméterezése nem tűnik jónak, mert ha a kis feszültség irányába van tekerve, azonnal kinyírod a bármit, ami a bemenő jelet fogadja.
Kellene egy mikrokontroller, ami a legnagyobb méréshatártól elkezdve lefelé lépteti az előre meghatározott méréshatárokat és az ahhoz tartozó osztókat és amikor a kontroller analóg bemenetén lévő feszültség megfelelő, akkor megáll. Egyenirányítani nyilván az osztó után kell.
Persze ha megszakad a mérés, elölről kell kezdenie a léptetést.
A méréshatárokat értelmesen kell megválasztani, pl:
3-6 volt logikai áramkörökhöz
10-15 volt akkuhoz, LED-hez, bármihez
210-250 volt egy fázishoz
370-430 volt három fázishoz
Vagy ahogy tetszik.
Tulajdonképpen akárhány ilyen méréshatár definiálható, átfedésben is lehetnek, a kontroller elég gyorsan végig fogja zongorázni, főleg, mert először nem is kell mást csinálnia, mint a méréshatárt kiválasztani. Csak azt kell tudni, hogy a nagyobb méréshatárban mért érték hova esne a következő kisebben és ha oda már sok, nem engedni tovább lépni.
Meg hát a bemenetet azért kéne védeni valami zenerrel, vagy szupresszor diódával, ilyesmi.
Az előre definiált hangokat ezekhez kell hozzá rendelni.
Nem ártana egy kijelző sem, hogy tudjuk, melyik méréshatárban vagyunk.
Mondjuk az egész elejére illene egy leválasztó trafó is.
A RELATÍV hallás nagyon egyszerű dolog. Szerintem nem sok anyira szerencsétlen emmber a világon, aki ne hallaná meg, ha egy éppen szóló hang fél (zongora) hanggal megváltozik valamilyen irányba.
És itt szó sincs konkrét értékek füllel történő méréséről (soha nem is volt), csupán a hang megváltozásának irányát kell meghallani (hogy az éppen hallott hang magasabb, vagy alacsonyabb az előzőnél, estleg ugyanolyan magasságú).
Képzelj el ilyen egyszemélyes "mérési" feladatokat hagyományos (ránézős) műszerrel és "éneklős" műszerrel is: (ami hamarjában eszembe jut):
- bazinagy elosztószekrény mind a 100 db kimeneti csokiján kinn van-e a 230V?
- a feszültségszabályozó potméterét hová kell tekerni, hogy mint a 100 db kimeneten pont 13,8V legyen?
- az itt látható 100 db kimenő kábel közül melyik van nagyon leterhelve?
- melyik fogyasztó felkapcsolása rántja le legjobban a hálózati feszültséget ezen a világvégi tanyán/nyaralóban?
"kell egy bemeneti osztó, és az arról levehető feszültséget kell frekvenciává alakítani."
Ez ennél SOKKAL bonyolultabb feladat. Csak egs részlet a számos megoldandó problémábó:
tételezzük fel, hogy
- a szóba jövő feszültség tartomány 0 és 300V közötti
- a VCO bemenet tartománya legyen 5V (a legmélyebbtől a legmagasabb hangíg)
Hogyan oldod meg egyszerűen kezelhető/használható módon, hogy a VCO bemenetére eső 5V tartomány
- ha akarom fogja át mind a 300 voltot
- ha akarom, akkor a VCO bemenete csak pl az 50 és 150 volt közötti 100 voltos tartományt fogja át
- ha akarom, akkor a VCO bemenete csak a 228 és 233V közötti 5 voltos tartományt fogja át
?
Én valami szimmetrikus bemenetű műveleti erősítős áramkörben gondolkodtam a VCO elé (amikor még volt időm/kedvem barkácsolni), aminek a visszacsatoló potméterén lenne egy százalék-skála, csakhogy ezt a részt valószínűleg teljesen független tápról kellene üzemeltetni (mivel nem tudok olyan műveleti erősítőről, ami a bemenetén röhög még az 1000 volton is).
Marhára nem bonyolultabb - kell egy bemeneti osztó, és az arról levehető feszültséget kell frekvenciává alakítani. Mondjuk a haszna kétséges lenne, hiszen botfülűek is vannak a világon :-)
"megpróbáltál besározni, hogy én nem ismerem a hídkapcsolást"
Ne haragudj, de olvasd el újra 124099-es bejegyzésedet: ilyet csak olyan ember ír, aki nem tudja, hogyan lehet egyszerűen nagyon kis feszültség változásokat jól megfigyelhetően detektálni (pl mérőhíddal).
Cosomega művész úrról tudjuk, hogy nem ért semmihez és csak szemétkedni jár ide (több álnéven), terólad viszont feltételeztem, hogy nem ugrasz utána a kútba, hanem gondolkodsz egy kicsit, mielőtt ilyesmit leírsz :)
Te sem akarod megérteni, hogy mi lenne a feladat :)
Ugyanaz újabb (rádióamatőr) nyelven megfogalmazva (és nagyon-nagyon leegyszerűsítve a kedvedért):
olyan mérőműszert keresek évek óta,
aminek a csipogója akkor is tud csipogni, amikor éppen pl feszültséget mérek vele,
de nem mindig egy fix frekvencián, hanem egy AF VCO által vezérelt frekvencián
a VCO vezérlő bemenet teljes feszültségtartományának alsó és felső határát a teljes skálára szét szeretném húzni, vagy igény esetén akár a skála bármelyik egy-két százalékára összenyomni.
Ez a leegyszerűsített változat, de még így is sokkal bonyolultabb, mint egy VCO.
Ahhoz, hogy valaki 1% alatti pontossággal meg tudja állapítani egy éppen megszólaló hang frekvenciáját, ahhoz az úgynevezett "abszolút hallás" kell. Én sok zenészt és zenéhez szorosan kapcsolódó embert ismerek, de közülük is csak kettőnek van abszolút halása.
Szóval az "emberi hallás galvanométer" sajnos nem működő dolog.
"Persze lehet negyed vagy nyolcad hangokkal is operálni :-)"
Tapasztalataim alapján egy átlag laikus a nyugati világban szokásos zenei skála egymást követő félhangjait még jól meg tudja különböztetni egymástól, de ennél finomabb különbségeket csak jóval kevesebben ismernek fel egyértelműen.
Másrészt egy műszerben elférő kis hangszóró nem tudja a mély hangokat, ezért a "zenélő műszerbe" én a zongora skála felső 50 billentyűjének hangjait táplálnám be (= két százalékos felbontás a fül számára). Tehát legszívesebben nem a feszültségből "csinálnám" a frekvenciát, hanem a processzor (digitális műszer) által kiszámolt feszültség-értékhez az 50 előre beprogramozott fix frekvenciából (valódi zenei hangok) a megfelelőt rendelmém hozzá szoftverrel.
Így ha ellenállás mérés üzemmódban egy potmétert kötsz a műszerre, akkor akár rendesen zenélni is lehetne vele, mint egy thereminen :)
"De én ezt nem képzelem normális nullapontos műszerrel. Normális ember az eltolt eltolt nullapontos műszerrel szeretné végezni."
A galvanométernek nincs akusztikai megfelelője :)
Emlékeztetőül: az egész dolog abból indult ki, hogy olyan műszert kerestem, ami az éppen mért értéket változó hangmagassággal is jelzi (a jelek szerint nem létezik ilyen, tehát ezt is én találtam fel).
Ennek egyik trükkje lenne az, hogy a hang-skála legmélyebb és a legmagasabb hangjához tartozó mért feszültséget szabadon határozhatom meg a műszer "skáláján", hogy kis feszültség-változás esetén is jelentős hangmagasság változást hallhassak. Csupán ezen működési logika demonstrálása céljából említettem a mérőhidak működési elvét.
"irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek"
A legtöbb egyfázisú fogyasztó megtervezésénél nem kerül szinte semmi extra erőfeszítésbe a fázis-érzéketlenség kialakítása, hiszen egy készülék nem válhat veszélyessé attól sem, ha a dugalj véletlenül rosszul lett bekötve.
Még azon egyfázisú készülékeknél, amelyek bekötésénél kötelezően meg van adva a fázis és a nulla, még azok többségénél sem életvédelmi célokat szolgál ez. Kazánoknál pl valószínűleg az ionizációs lángőrt így lehet legolcsóbban kialakítani.
A csak egy módon bedugható konnektor valóban jobb, de a különbség nem jelentős. Ha a megfordítva is bedugható konnektor annyira sok extra elektromos baleset okozója lenne, akkor már rég minden ország átállt volna valamelyik megfordítahatatlan szabványra.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Némely kazán kivételével nem is ismerek olyat ami fázis érzékeny. Mintha egy porfestő készülék is az lehetett volna....?
Eme dugaszoló aljzatnak a védőérintkezője a gyenge pontja, bár régi szerelvényeknél nem lemez hanem a lemezre szegecselt réz saru volt amely ha elgörbült volna be sem lehetett dugni a villásdugót.
Na most ezt nem értem. Elosztóról volt szó, abba kavartad bele, hogy német minta alapján méretezik vagy mi. Amit nem értettem. Főleg mert a paraszt úgyis fordítva dugja bele, had törjön a vezeték és akkor a dupla dugaljakról nem is beszéltünk, amiből jobbra/balra kellene kilógnia, ha olyan. Európa területén annyira pár országban, hogy szép lassan az olaszok is kezdenek franciásodni. EUnívül pld. Egyiptom, Indonézia, Azerbajdzsán is jó, meg persze egy csomó hely ami még nem jut eszembe de ezen indokolás alapján azért van nálunk így, mert Indonézia lakossága indokolta?
Még soha senki nem rtudott szabványt felmutatni erről. Ebben a könyvben is a rajzhoz szóló szövegben az van, hogy bármelyikre lehet bármelyiket kötni, észért vannak a jelek zárójelben:
EMOS márkájú lakatfogóval/multiméterrel/kétpólusú feszvizsgálóval van valakinek pozitív tapasztalata? Érdemes venni? Gondolom, nem egy Fluke, de hátha jó.
Ez egy jó megoldás, sajnos a belső részt már úgy alakítottam ki, hogy egy dupla váltós kapcsoló fér be. Szerelvénytől független megoldást tudsz esetleg? Valami diódás megoldás talán?
Nem is a fogyasztás a lényeg, hanem a két szélső lámpával együt van 1-1 reflektor is ami a ház végét világítja. A ház mögött sokszor ülünk este is, közben nem szeretném az utcát is világítani.
Az angol a legjobb. Eleve nem lehet összevissza dugni, és letröni se, mint a szlovákoknál, de még egy kapcsolójuk is van, sőt minden dugvillában egy olvadóbizti. Hülyebiztos.
Valóban M.o.-on nincs megadva , hogy a földelésen kívül a fázis és nulla melyik oldalra legyen kötve . : " A rendszer szimmetrikus kialakítású, a csatlakozódugók mindkét irányban bedugaszolhatók az aljzatba, így a fázis és nulla potenciál felcserélhető. Magyarországon ez a csatlakozó rendszer szabványos és használatos közösségi és lakóépületekben egyaránt. "
Nálunk : " A CSN és az STN jelzetű szabványok, kihasználva a rendszer polarizált voltát, a B típusú észak-amerikai csatlakozókhoz hasonlóan meghatározzák, hogy melyik áramvezető csaphoz kell csatlakoztatni a fázisvezetőt, és melyikhez a nullavezetőt. "
Nálunk ( Szlovákia ) elöírás van a bekötésre . Bal oldal fázis , jobb oldal nulla és középen a föld . Mivel nálunk egy henger alakú érintkezö áll ki a dugalj felületéböl , így a dugvillák fordított bedugása lehetetlen . Ezért elméletileg biztonságosabb .
Idézet egy M.o.-i leírásból : " kössük a vezetékeket a megfelelő helyre mint a villanyszerelők fázis megy a baloldalra; nulla megy jobb oldalra; föld pedig marad középen. A fázis fekete vagy barna vezeték, a nulla kék vagy piros színű vezeték, a föld pedig zöld-sárga vezeték. "
A billenős kapcsolók előtt a kapcsolók karosak voltak. Ebből eredően a lefele állapot a kikapcsolt állapot. (rokonaik a kismegszakítók kezelő szervei szintén így működnek) Meghibásodás esetén a mechanikai szerkezetek ritkán akarnak a gravitáció ellenében felfelé mozogni, így a lekapcsolás élvez némi prioritást a be kapcsolással szemben.
Mintha egy késes szakaszolót fordítva tennénk fel,egyértelmű hogy a gravitáció a be kapcsolásnak kedvez.
A kioldó szerkezetek karjai sem a gravitációval dacolva felfele mozdulnak el.
Ahol tőlünk eltérően használják, nem furcsálják hogy a kismegszakítót fel billentik a be kapcsoláshoz,a kapcsolót pedig le billentik a be kapcsoláshoz?
"...régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Ezek egy ábrák vagy van hozzá szöveg is hogy szabványosan oda kell kötni. (...és akkor melyik szabvány szerint?)
Én úgy tanultam hogy lakáson belül ajánlott egyformán kötni az aljzatokat. Nem azért mert gondot okozna a fordított bekötés hanem az igényesség látszata miatt.
Mi másért rugóznánk a bekötésen ha bárhogyan be lehet dugni a dugvillát.
Ha nem lenne mindegy, (pláne a németek) biztosan jelölnék az aljzaton a L-N kapcsot. Ekkor logikusan a villában is szintén, mint a ~3 társaiban.
A világ melyik pontjain használható az az elosztó amiröl szó van ? Hiszen Európa területén is csak pár országban . Gondolom nem egy 5-10 milliós ország igényei alapján fognak gyártani pár ezer darabot , hanem a piac legnagyobb országa igényei szerint . Én csak Európa országaiba utazgatok , ha kell , vagy nyaralni megyünk . Mégis egy ilyen átalakító szett nélkül el sem indulok : vivanco RS 7W 22397 . :-)
Hát, én azért dugtam be így, mert jobbkezes vagyok, és így jobbra esik a kapcsoló.
Szerintem azt nem nézi az ember, hogy hogy van bekapcsolva, hanem úgy dugja be, hogy kézre essen a kapcsoló.
(Jobbkezesnek jobbra, balkezesnek balra.)
Rákerestem a "kapcsolható konnektor" kifejezésre, hogy mégis hogy ábrázolják ezt a kapcsolót, de már a legelső találat is egy vízszintes kapcsolójú konnektort hozott be.
Ott aztán végképp nincs német vs. magyar kapcsolási irány, csak hogy a csatlakozó tetején, vagy alján van-e épp a kapcsoló.
Egyetértek, szerintem ez egy veszélyes termék, mivel a felhasználó józan ésszel úgy számol, hogy ha le ki van kapcsolva (nem világít a parázsfény), akkor "nincs benne áram".
Pedig 50% eséllyel ott van benne a fázis.
Úgy kellene gyártani, hogy mindkét ágat szétkapcsolja. A fázist, és a nullát is.
Ez a mondatom : " Gondolom német elöírás szerint gyártott elosztó "
Újra fogalmazva így lenne : Gondolom német felhasználók szokásait figyelembe véve gyártott elosztó .
Ha a német a kezébe veszi az elosztót , akkor úgy dugja be a dugaljba , hogy a kapcsoló úgy müködjön , mint a többi beépített . Nem kell hozzá villanyszerelönek lennie , viszont így a fázist szakítja meg , ami a fontos .
Egy kérdésem lenne , ha megengeded ! Te miért úgy dugtad be ? Mert Te is megvagy szokva tudat alatt , hogy le lekapcsolod és fel meg felkapcsolod a villanykapcsolót . :-) Németeknél is ez van , beidegzödés , szokás hatalma .
Ezért így életveszélyes a használata ! Szerintem .
Igen, a te hozzászólásodra nyomtam választ, arra válaszoltam is, majd folytattam a peterch-nek szóló válasszal.
Eredetileg azt írtam, hogy ha bedugod a konnektorba ezt a kapcsolós aljzatot úgy, hogy a jobb kezedre essen a kapcsoló, akkor nem a fázist szakítja meg, hanem a nullát.
Erre válaszoltál: de azt nem tudom belőle kiszedni, hogy MIT.
Vagy ezt hogy érted?
""Pont a németeknél terjedt el a felcserélhetően bedugható dugó és hozzá bárhogyan jó aljzat.
Ugyanakkor a mi műszaki életünk az eléggé a német átvétele volt, és nálunk régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Igen, ezért nem gondolom, hogy ez egy "német előírás szerint gyártott elosztó" (peterch írta), hiszen a németeknél sincs más előírás, mint nálunk.
Szeretnék megvalósítani, egy olyan udvari villany kapcsolást, ahol a ház két végén és középen az ajtó felett van 1-1-1 lámpa. Kapcsolni pedig külön szeretném a ház egyik-másik végén a lámpát (alternatív kapcsolással, kintről és bentről), viszont az ajtó fölöttit mind a két körrel közösen szeretném működtetni.
Van erre valami gyári megoldás, vagy ki kell relézni/diódázni?
Nekem osztrák vill.szer úgy magyarázta, hogy sötétben a falon kapcsoló után tapogató ember-kéz többnyire lefelé irányuló mozdulatokat végez. Én erre azt mondtam, hogy ez csak magyar kapcsoló-magasság (kb 150 centi) esetén igaz, az alacsony német magasság esetén már nem igaz, erre ő nevetve megvonta a vállát.
"a legmélyebb hangot beállítjuk 225 voltra, a legmagasabb hangot beállítjuk 230 voltra"
Akkor leírom másképpen:
Képzeld azt, hogy egy 228V-os feszültség mindössze +-1 voltos feszültségingadozását szeretnéd figyelni, analóg (mutatós) multiméterrel. Ha a műszert 250 voltos méréshatárra kapcsolod, akkor a mutató csak 1 százaléknyit fog ingadozni, tehát az elmozdulásait nem fogod látni.
Deviszontha a műszert letekered pl 5 voltos méréshatára ÉS az egyik vezetékét (nulla volt helyett) egy 225 voltos pontra teszed, akkor a fent említett +-1 voltos feszültségingadozás a műszer skáláján 40%-nyi ingadozást okoz, ami mikroszkóp nélkül is jól megfigyelhető.
Namármost képzelj a műszer mutatója helyére egy feszültségfüggő hanggenerátort és rá fox jönni, hogy 40%-nyi hangmagasság változás esetén nem szükséges, hogy személyesen Mozart végezze a 228V 1%-nyi feszültség ingadozásának figyelését.
A németeknél azért van a fordított villanykapcsoló, hogy a kisgyerek mikor rátenyerel, akkor fel tudja kapcsolni. Ezért van a jóval alacsonyabb szerelési magasság is. Az nem számít, hogy világít a lámpa, hanem az a lényeg, hogy a kiskrapek világosban legyen. Ott a gyerek mindenek felett!
"Pont a németeknél terjedt el a felcserélhetően bedugható dugó és hozzá bárhogyan jó aljzat.
Ugyanakkor a mi műszaki életünk az eléggé a német átvétele volt, és nálunk régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Igen, itthon ez az elterjedt, ezért nem gondolnám, hogy a német előírás ezzel ellentétes lenne, azaz jobb oldalra írnák elő a fázist.
Vagy arra gondolsz, hogy a német előírás szerint úgy kell bedugni az ilyen kapcsolós cuccokat, hogy lekapcsolt állapotban felül ne álljon ki a perem?
Kizártnak tartom. Akkor bal kézzel kellene kapcsolnod, miközben az emberek nagy része jobbkezes.
Szerintem nincs ilyen előírás, de ha van, megköszönöm ha beidézed. :)
A fel/le kapcsoló eltérést EU-USA viszonylatban is hallottam már, és erre a "megül rajta a por" indokra azt írták, hogy hoax.
Egyébként ez nem német sajátosság.
Egyszerűen máshogy terjedt el a különböző országokban.
A kapcsolók működésében és dizájnjában alapvető eltérések vannak az országok között. Az Egyesült Államokban például felfele kell kapcsolni a kapcsolót, hogy felgyulladjon a villany, Nagy-Britanniában pedig lefelé. Ezt ugyan némileg átalakította az, hogy már egyszerre több kapcsolóval is fel lehet ugyanazt a villanyt kapcsolni, de az alapvető szokások nem változtak meg.
Japánban a kapcsolók nagy része pont ellenkezőleg, oldalirányba kapcsolható fel, és nem a hagyományos európai, hanem kisebb billenőkapcsolókat használnak. Többnyire a jobboldali irány a felkapcsolt állapot. Svédországban és Indiában a brit modellt követik, és lefelé kell felkapcsolni a lámpákat, Kanadában pedig az amerikait, és felfelé. Franciaországban pedig nagyon sok helyen egyszerű nyomógombot használnak, így nincs vita arról, melyik irányba kell felkapcsolni a lámpát."
Kint éltem pár évet . Nekem is fura volt , hogy a villanykapcsoló fordítva van a nálunk megszokotthoz képest . Mire gondolok ? Ha azt mondom , hogy felkapcsolom a világítást , akkor szószerint értve a villanykapcsoló fenti felét nyomom meg ( természetesen az alternatív , keresztkapcsolót most ne vegyük figyelembe ) . Németeknél másképpen van . Náluk amikor a villanykapcsoló mozgó felületének felsö része a ráma alá van bújva , akkor van kikapcsolva . A magyarázat , hogy bekapcsolt állapotban kevés ideig van , így a por nem ül meg a felületén , ami olyankor a por részére elérhetö . Tehát ritkán poros a felsö perem . Ha megfordítod a dugaljba beszúrt elosztódat úgy , ahogyan a németek gondolkodnak , akkor a fázis oldalán lesz a kapcsoló és olyan módon , ahogyan írtam .
Ezért jó a nálunk ( Szlovákia ) használt dugalj , abba csak egy módon lehet bedugni https://www.obi.sk/zasuvky/zasuvka-niloe-dvojita-biela/p/4679502 . Vannak berendezések , amelyikeknél nem mindegy , hogy melyik éren kapják a fázist . Ha jól emlékszem gázkazánoknál volt , vagy még van ilyen .
Pont a németeknél terjedt el a felcserélhetően bedugható dugó és hozzá bárhogyan jó aljzat.
Ugyanakkor a mi műszaki életünk az eléggé a német átvétele volt, és nálunk régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis. Akár lehet is összefüggés. Vagy akár nem. Hogy egy elektriker mit mond... Az a magyar közösségi oldalakat nézve egyértelmű, hogy nem szabad senkinek a szavára adni, mert 30 hozzászólásból húszféleképpen derül ki, hogy mi is szerintük a helyes. Most néztem a neten egy fürdőszobás-dugaszolóaljzatost, minimum magasságra semmi, 40 cm, 1 m, 1,5 m, 1,8 m válaszok jöttek halál komolyan. IP-re meg az összes statisztikai lehetőség.
"Ha fordítva teszed a dugaljba az elosztót , akkor bal oldalon lesz a kapcsoló és a fázist fogja megszakítani ."
Persze, ez nyilvánvaló. :-)
"Gondolom német elöírás szerint gyártott elosztó."
Biztos vagy benne, hogy van ilyen előírás?
Most kíváncsiságból rákerestem, a német villanyászok is taglalják, de szerintük nincs.
"Wie man es schreibt, von links nach rechts, Phase-Erde-Null".
"Dazu gibts die VDE nichts aus. Sie sagt nur, das es zu empfehlen ist bei einer Installation bzw. in einem betrieb immer die Phase auf die gleiche Seite zu legen,....
z.B. ich mache die Phase immer rechts, 2 Kollegen links, der Chef schwört auf links, ein Bekannter machts immer nur rechts,..."
Az igazi szívás amikor évtizedes munkával hozzáhangolod a füledet a 230V max-hoz és megjelennek a HMKE-k tömegesen, megemelve a feszkót 250V-ig is akár :-) A legmagasabb hangnál is magasabb kellene.
Ha fordítva teszed a dugaljba az elosztót , akkor bal oldalon lesz a kapcsoló és a fázist fogja megszakítani . Gondolom német elöírás szerint gyártott elosztó.
"Akkor adj hivatkozást arra, ahol ez már részben vagy teljesen össze van szedve."
Nem tudok ilyen anyagról semmilen formában.
A szakemberek, akik jól értik ezt a területet, azok mindezt nem egyetlen óra alatt tanulták meg, hanem a szakma ezernyi más részének megtanulása után magától értetődő számukra, hogy mikor lehet és mikor nem lehet megbízni egy fázisceruzában.
További probléma, hogy akik értik a területet, azok többnyire nem képesek megfogalmazni olyan kifejezésekkel, amit egy laikus is megért, mert az évek során megtenult szakifejezések annyira magától értetődően jönnek elő belőlük. Hiába próbálja elmagyarázni a legjobb szándékkal, nem teljesen ugyanazt a nyelvet beszéli a laikus és a szakember.
Persze mindehhez a legelső lépés az kell legyen, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy mit jelentenek a "feszültség" és az "áram" kifejezések. Ez nagyon sok emberek komoly feladat, egyesek számára felfoghatatlan (mivel mindig rosszul próbálják elmagyarázni nekik).
"Meg van az az elmélet, hogy nem a feszültség ráz, hanem az áram."
Ez (is) hülyeség. Mert hiába folyik valamiben ezer amper áram, akár még nyalogathatod is, nem fog megrázni, ha nincs ott jelentős feszültség is mellette.
Úgy kellene megjegyezni, hogy a RAJTAD ÁTFOLYÓ áram az, ami ráz. És aki ezt felfogta, az innen kiindulva már képes lesz értelmes kérdeseket feltenni, ezért vágtatva indulhat a megvilágosodás útján.
"Csavarhúzóként sem használható a leírása alapján - mégis csavarhúzónak van kiképezve a vége. :)"
Nagyon sok autó is úgy néz ki (a laikusok szemében) mint egy komoly terepjáró, oszt a szakemberek pontosan tudják, hogy sem szart sem ér, ha komoly terepre kell menni. Na ilyen a 300 forintos fáziskereső is: azok a szakemberek, akik gyakran használnak fáziskeresőt, azok nem a 300, hanem a 4000 forintos változatot veszik meg, az valószínűleg nem törik el az első csavar meghúzásakor.
Vagy megveszik a 300 forintosat, de soha eszükbe sem jut csavart húzni vele ;)
Pedig ez az első két törvény még igaz is. Ezt tudja a fázisceruza. Sőt, még azzal bonyolítva, hogy napsütötte szőnyegpadlós szobában gumitalpú cipőben vagy létra tetején nagyon pocsékul jelez, miközben a feszültség hiánytalanul megvan. De ha másik kezünkkel a falat fogjuk (ezt nem is ajánlom), erősebben jelez. És novemberi esőből bejőve a vizes bőrtalpú cipőben egy kerámiaburkolatú konyhában (ezt sem ajánlom) hajjaj, még érezni is lehet, nemcsak látni.
Egyébként a nagyfeszültségű is úgy működik, hogy van alsó használati határ, melynek a 35 %-ánál már jelzést kell adnia.
"Mármint ha a konnektorba érintve világít, akkor butaság a következtetés, hogy "van benne áram"?"
Ha azt állítod hogy a konnektorban van "áram" de a csatlakoztatott készülék mégsem működik, buta következtetés az hogy a készülékben van a hiba nem a konnektorban.
Magyarán hibakeresésre nem igazán használjuk,mérésre semmiképp, csak a feszültség meglétét detektáljuk.
"...időről időre előkerül, mint utálat tárgya: ezért kérdeztem rá."
Senki sem utálja. Azt nem szeretjük ha a laikus hibakeresésre használja, és a tapasztalt jelenségekből kiindulva szeretne segítséget kérni.
"Csavarhúzóként sem használható a leírása alapján - mégis csavarhúzónak van kiképezve a vége."
Jó időben vagy, jó helyen, iszonyat hiány van, szerintem fogsz találni valami mestert, aki mellett megtanulod a szakma alapjait. Persze ha önállósodni akarsz, akkor előbb-utóbb kell majd a papír is, de talán most nem ez lesz az elsődleges.
"...az ipari villanyszerelésnél magasabb helyekre is fel kell menni, mint egy lakásnál, háznál..."
Miért lenne ez egyértelmű? Nagyon magas lakást és házat is láttam már,de ha félsz a létra tetején......
Az iparban ha magasban végzel munkát sokkal nagyobb biztonságban vagy mint a homlokzatnak támasztott kitolható létra felső részén dolgozol.
"Ettől függetlenül miben különbözik a kettő, azt leszámítva hogy más-más "dolgokat" kell szerelni?"
Az ipari villanyszerelésben sokkal szélesebb az a tudás amit a villamosság terén szerezhetsz.
Az iparban a gépek ismerete is jól jön, illetve a gépészekkel (lakatosokkal) együtt kell működni.
Valamelyest nagyobb a felelősség is. Viszont ekkor sem mindegy hogy műhelymunkát végzel(szekrény szerelés,TMK....stb), vagy csak külső szerelésekben veszel részt. A külsős munkák inkább hasonlítanak az épület villamosság szereléséhez.
De bármelyiket választod, a képességeid alapján adnak majd munkát. Minél képzettebb leszel úgy haladsz majd a szakmai ranglétrán.
Nem vagyok villanyszerelő, de gyerekkorom óta használok fázisceruzát "ez a fázis - nem ez a fázis" megállapításhoz, illetve volt már, hogy kellemetlen "meglepetéstől" óvott meg.
Csak időről időre előkerül, mint utálat tárgya: ezért kérdeztem rá.
"A fázisceruza-mint nevéből adódik-fázis megkeresésére szolgál, magyarán ha van két vezeték, meg lehet keresni melyikben van a fázis, ha van kint feszültség."
Igen, én is erre használom, de mondjuk ez nyilvánvalónak is tünik, hiszen erre való. :)
Ha mérni kell, arra van egyFluke, és egy Metex multiméterem, meg egy kapacitásmérőm.
"Erre jó, másra nem."
Csavarhúzóként sem használható a leírása alapján - mégis csavarhúzónak van kiképezve a vége. :)
"Aki nem ismeri ezeket az helyzeteket, az a fázisceruza jelzéseit ilyenkor rosszul fogja értelmezni, ezért butaságokat gondol/beszél."
Mármint ha a konnektorba érintve világít, akkor butaság a következtetés, hogy "van benne áram"?
(Nyilván nem áram van benne hanem feszültség, ami vezetőn keresztül tud áramot indítani; és természetesen az "áram" az nem tömegáram, térfogatáram, hanem elektromos áram, töltésvándorlás, etc.)
"Az általad említett villanyszerelők pedig már unják ezeket a butaságokat újra meg újra kijavítani, elmagyarázni."
Ahol dolgoztam régen, hálózat karbantartást nélkülem nem lehetett végezni. A trafóház lekapcsolását én szoktam megcsinálni, ott szoktam feszültséget "kémlelni" is.
Ha jól sejtem az ipari villanyszerelésnél magasabb helyekre is fel kell menni, mint egy lakásnál, háznál. Ha így van, akkor az előbbiek élveznek prioritást.
Ettől függetlenül miben különbözik a kettő, azt leszámítva hogy más-más "dolgokat" kell szerelni?
A 20KV-os nagyfeszültségű hálózatot, semmilyen lámpával nem lehet mérni, max indikálni lehet, jelezni a meglétét, a szállító vezetékben,.
Nagyfeszültségű impulzusokat, lehet mérni, megfelelő előtéttel, pl. 1Gohm, 5W, megfelelő szigetelés kivitelben,de ez az elektronika tárgyköre, nem a villanyszereléshez tartozik,.
Némi barkácstudásom van, szeretek szerelgetni, javítgatni, stb. .
Utánaolvastam a különféle képzéseknek, de gyakorlatilag csak "rosszat" írnak, miszerint nem sok mindent lehet tanulni, de cserébe "kellően drágák". Az alapokat meg lehet tanulni könyvekből, vagy esetleg más formában?
Többen is jelezték hogy érdemes elszegődni egy szaki mellé, ahol lehet igazán tanulni. Ez jól is hangzik, de ezért fizetnek is?! Nyilván nem arra gondolok, hogy havi 500k-t vág hozzám A Mester, de lehet-e némi "apróval" számolni egyáltalán?
(Székesfehérvári vagyok, tehát Budapest nemigen jöhet szóba, ha valakinek esetleg ez jutna eszébe rögtön.)
Van a törpefeszültség és van kisfeszültség, meg stb.
ez egy dolog.
Meg van az az elmélet, hogy nem a feszültség ráz, hanem az áram. Azaz a feszültség csak annyiban ludas, hogy bizonyos ellenállás hatására mekkora áramot képes áthajtani az áramkörön.
kecske nem akarja megosztani az évek során felhalmozott óriási tudását.
Az általa szabadalmaztatott próbalámpa a következő, melyről már többször értekezett itt:
5 W-os, 24V-os próbalámpa. Ez minden feszültségszíntre alkalmas, csak tudni kell, hogy kell használni. Olyan rövid időre kell a fázishoz érinteni, hogy ne legyen ideje kiégni az izzónak. A felvillanás erősségéből egy értő szakember meg tudja mondani hány Volt-ot jelent a felvillanás. Meg így nem is fogyaszt sokat (kecskének nincs ideje szarságokkal foglalkoznia). Arra nem emlékszem, hogy ez a próbalámpája alkalmas e pl. 20kV mérésére, de szerintem, olyan ügye alak, mint kecske, annak akár alkalmas is lehet.
A kétpólusút azért nem szereti, mert sok időt vesz el, hiszen figyelnie kell a kijelzőt (ráadásul pénzbe is kerül), és ez nagyon lelassítja a munkát. Ezért majd akkor lesz neki, ha különböző hangmagassággal jelzi a mért feszültség értékét. Ehhez tudnotok kell, hogy több oldalt teleírt már itt az abszolút hallással kapcsolatban. Arra már nem emlékszem, hogy ezred Volt feszültséget is meg kell-e hanggal különböztetnie a feszültségvizsgálónak.
Szóval: A fázisceruza-mint nevéből adódik-fázis megkeresésére szolgál, magyarán ha van két vezeték, meg lehet keresni melyikben van a fázis, ha van kint feszültség.
Erre jó, másra nem.
Adhat fals jelzéseket, ezért nem szeretik.
pl: izzón visszajövő szivárgó feszültség.
feszültségszint megállapíthatatlansága
Ezért általában használunk próbalámpát, fázisceruzát és multimétert is. Mindegyiknek megvan az alkalmazhatósága.
Akkor adj hivatkozást arra, ahol ez már részben vagy teljesen össze van szedve. Lehet nyomtatott anyag, oktatási jegyzet, bármi. Csak hogy legyen lehetőség utánanézni...
Ez az, amikor egy NEM hozzáértő meg sem próbálja felfogni, hogy mennyi munka van egy valóban közérthető szakcikk elkészítésében. Azért van annyi érhetetlen, homályos, zavaros szakszöveg (szakcikk, használati utasítás, stb) mindenfelé, mert a lelkiismeretlen szakbarbárok sokkal olcsóbban dolgoznak :)
A "többször is átolvasva és átfogalmazva" az azt jelenti, hogy ahhoz, hogy megszülessen az az 1000 leütéses végeredmény, ahhoz 2-10 ezer leütésnyit kell gépelni és mindent többször/soxzor átolvasni (olykor egy amatőr laikus szemüvegén keresztül). Rohadtul nem egyszerű egy szaxöveget úgy megfogalmazni, hogy a hülyék is VALÓBAN megértsék.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------- =100 leütés... Tehát erre a fasságos fosra amit írtál is elpazaroltál legalább 400 leütést. És akkor még csodálkozol, mikor szinte mindenki lehülyéz... Remélem anyukád már nem él, mert az a csuklásroham amit állandóan el kéne viselnie rettentő kellemetlen lehetne neki, és te nem könyörülsz...
Ez kb ezer leütésnyi szöveg lenne, ami laikusok számára is VALÓBAN közérthető megfogalmazásban (tehát többször is átolvasava és átfogalmazva) ez kb 10-15 órányi munka lenne. Ennyire sok unatkozós szabadidőm egyben talán gyerekkoromban volt utoljára, tehát ennek valószínűsége nulla.
Sorold azt a tizet. Tényleg! Hátha van, amiről nem tudok.
Nem vagyok villanyász, tanulságokat összeszedni járok ide.
Sose késő. Ritkán, de használok fázisceruzát, de nem bízom rá magam.
Lesz még kérdésem. Nem ezzel kapcsolatos. Megkeresem a vett kütyüt és tanácsot kérek. Fémkereső, de ott nem jelez, ahol 100%-os bizonyossággal tudom, hogy van vezeték a vakolat alatt. (Kb 1 cm.)
A fázisceruzát használók első két törvénye (a kb tízből):
- Amit megérintve nem világít a fázisceruza, ott VALÓSZÍNŰLEG 70 voltnál alacsonyabb feszültség van, de 60 volt is csúnyán meg tud rázni, sőt, peches esetben akár halálos is lehet.
- Amit megérintve világít a fázisceruza, ott vagy emberre veszélyes feszültség van, vagy olyan 70 voltnál magasabb feszültség van, ami emberre teljesen veszélytelen.
...és a többi törvény is hasonlóan zavaros egy laikus számára...
na EZÉRT nem javasolják amatőr kézbe a fázisceruzát.
A fázisceruza jó dolog, de hajlamos olyan helyzetekben is feszültséget jelezni, amikor nem kellene. Aki nem ismeri ezeket az helyzeteket, az a fázisceruza jelzéseit ilyenkor rosszul fogja értelmezni, ezért butaságokat gondol/beszél. Az általad említett villanyszerelők pedig már unják ezeket a butaságokat újra meg újra kijavítani, elmagyarázni.
Én minden fázisceruzára ráírnám: "Amíg nem tudod, hogy egy fázisceruza milyen helyzetekben jelezhet hamisan/tévesen, addig ne használj fázisceruzát!" Tehát a fázisceruzát használók 99 százalékától el kellene venni :)
Ne haragudj, de az emlékeimre hagyatkoztam. Úgy emlékeztem, hogy a Schneideren a FI-relén jobb oldalon van az N csatlakozó pontja. Pedig nagyon sokat láttam és mégis.
"Schneider Resi9-es, illetve ETI gyártmányú kismegszakítókba lehet alumínium vezetéket kötni?"
A gyártó hivatalos termék-dokumentációja nem említi az alu vezetéket?
A kismegszakítókra nincs valami olyan előírás (szabvány?), hogy nem lehetnek finnyásak az alu vezetékekre? Mert én nem emlékszem, hogy láttam volna olyan kismegszakítót, aminek réz lett volna a csatlakozó felülete, csak alumínium-barát anyagú felületekre emlékszem.
Schneider Resi9-es, illetve ETI gyártmányú kismegszakítókba lehet alumínium vezetéket kötni? Tudja valaki esetleg, hogy milyen anyagból van bennük a csatlakozó?
kecske, meghatároznád pontosan mit jelent ez az "atomi szinten" való összepréselődés? Taníts egy picit bennünk!
Kezdek rájönni, hogy valóban hülye tanáraid voltak. Hülye tanároknak hülye marad a tanítványa is. Már általános iskolában megtanítják, hogy az alumíniumnak nincs oxidmentes állapota, mert olyan gyorsan oxidálódik. Ennek ellenére most írod le 486,754-szer (szereted a pontos adatokat), hogy "megtisztított" alumínium felület. Ezért nem korrodálódik az alumínium. Nem hiszem, hogy hallottál arról, hogy az oxidréteg nem befolyásolja a vezetőképességet. Ne foglalkozz többet az alumínium oxidrétegével, mert baromi hülyének látszol, pedig nagyon okosnak akarsz látszani.
Készre jelentés után 2 hónap, és 2 levélváltás + 1 személyes asztalverés után volt hajlandó kijönni az óracserét végrehajtani a szolgáltató embere. Másodjára sikerült, mert az első alkalomra - előre egyeztetés után - "elfelejtett" H órát hozni. Saját tapasztalat, szóval egyáltalán nem kamu. Sajnos.
Korábbi munkahelyemen nem egy tűz eset volt. A tűzoltók áldásos tevékenysége után igencsak megsemmisülnek a bizonyítékok. Szinte görcsösen akarták ráhúzni a villanyszerelésből fakadó tűzesetet. Ha csak egy sodrott kötést is találtak volna (a kiégett kötésen ha nem volt volna kötőelem) máris jegyzőkönyvezték volna mint lehetséges okot.
Ez egy régi tömbsorkapocs. A lemezekből látható hogy sosem volt használva. Csak az idő múlása dolgozott , láthatóan a réz alkatrész elrepedt,pedig nem is volt előfeszítve. (2 db ép maradt) A panelházunk elosztójában is ilyen van felszerelve.Mind laza volt nem kicsit. Tulajdonképpen addig lettek meghúzva míg a bakelit ház ellentart nekik. Ha valaki nem ismeri eme sorkapocs ilyenfajta hibáját, a belekötött alu vezetéket okolhatja tűz esetén és máris téves következtetést olvashatunk a hivatalos jegyzőkönyvben.
Szerintem azokon a felületeken, ahol a kötés pillanatában még nem oxidálódott (pl mert megtisztított) alumínium felület tökéletesen ("atomi szinten" :) összepréselődik a rézzel, oda nem juthat sem víz sem oxigén, tehát később sem t létre semmiféle vegyi disznódásg, addig amíg a két érintkező felület el nem mozdul egymástól.
A bajok valószínűleg kizárólag az elmozduló/mozgó kötéseknél lehetségesek, pl erősen felmelegedő/lehűlő (alulméretezett átmeneti ellenállású) kötési pontoknál vagy pl visszahajtás nélküli sodrott kötéseknél.
Az áramváltók réz kivezetése és az alumínium sín között nincs CUPAL lemez. Évtizedek alatt sem történt semmi említésre méltó dolog csak azért mert összeérnek.
Korábban említettem és fotót is közzétettem hogy van ma is alu elosztó blokk főkapcsoló szegmensre szerelhető. Nem találtam előírást arra hogy réz vezető nem köthető bele. Illetve nincs rézből készült helyettesítő ugyan ilyen alkatrész.
A budapesti színes szökõkút 22 ívlámpájának mindegyike körülbelül 45 ampér egyenáramot kap; 4 ilyen lámpa egymásutánvan kapcsolva; egy-egy ilyen sorozat 300 volt feszültségû áramot igényel. A reflektorlámpák elé kis reosztátellenállások vannak kapcsolva. A parabólikus reflektorok gyujtópontjában képzõdik a 35 mm hosszú fényív a pontosan beállítható széncsúcsok között oly módon, hogy a pozitív szén kráterje a parabóla tengelyében felfelé vetiti sugarait. E czélból kissé ferdén állanak a (14 és 21 mm vastag) szénpálczák. Az összes lámpák kézzel szabályozhatók és porczellán-szigetelõkön nyugvó fatalapzatra vannak szerelve. Az ezen ívlámpákat tápláló dinamógépek a kb. 500 m-nyi távolban lévõ Ganz-féle pavillónban voltak felállítva. ( ) Az elektromos áramot 2 szál 150 mm2 keresztmetszetû rézdrót vezette a vizmedencze alatt felállított 22 reflektorhoz.7
Ez sokkal érdekesebb;
_--V típusú egyenárammal is járatható aszinkron váltakozó áramú elektromotorok.
"/Szerintem a híradóban szereplő elektromos lakástüzek nagy részét is az alumínium vezetékek rossz kötései okozták./"
A híradóban így adják le: A tűzoltóság kivonult egy lakástűzhöz. A tüzet feltehetőleg elektromos zárlat vagy cigarettacsikk okozta.
Ez megfelel egy hírolvasónak aki nem mérlegeli hogy ez két nagyon különböző dolog, tehát olyan feltételezés ami még nincs kivizsgálva. Az elektromos zárlat (kivéve ha nem volt megfelelő a védelem) kevéssé okoz tüzet.
Láttam kötődobozt,szerelvényt kiégve, tüzet akkor okozott ha a szerelvény hőre lágyuló anyagból volt, és annak gyúlékony anyaga okozott tüzet a környezetében lévő gyúlékony anyaggal. PL lambéria , padlószőnyeg, függöny stb... Ugyan ez a kötődobozokra is érvényes.
"...alumínium vezetékek rossz kötései okozták..."
Igen esélyes hogy a kötések amelyek sodrással készültek azok eleve rossz kötésnek minősülnek.
De réz sodrásra is elmondható ugyan ez.
Szintén nem az alumínium hibája ha a szerelvény a használattól nem képes a névleges áramot melegedés nélkül biztosítani. PL olcsó, vagy régi konnektor rugalmas szorító hüvelye kinyúlt,vagy elkoszolódott rossz kontaktja van.
Csak lefotóztam a saját panelházi elosztómat (nem szép, így vettem át) Az új áramkörök kivételével még alumíniummal készült. A gyártási év 1988 körüli. A fürdőszoba dugaljzata 2,5mm2 MM fal.
(ha már leszedtem próbáltam utána húzni, nem tudtam mind mint a beton.)
A szerelvényeket az előző tulaj cserélte le erre a márkára. A szobákban csak azért lett kiváltva kábelre a régi padlóba fektetett MM fal mert így rugalmasan oda helyezem őket ahová akarom.
Az egész lakást nem fogom csak azért szétbontani mert alumínium a vezetékelés.
Eddig üzem biztos, jók a szerelvények, nem dohos a falazat, nincs sodrott kötés (szakszerűtlen szerelés), nincs értelmetlen nagy fogyasztó ..., a 1,5mm2-re 10A a kismegszakító.
Alupasztát alu és réz találkozásánál kell használni! Nagyobb keresztmetszeteknél meg már más kötési technikát használnak. Egy kismegszakító csatlakozója nem szokott réz lenni, ezért nem is kell bele.
Pont ez jutott eszembe, nálam pár éve rakták le az alu földkábelt, paszta, minden egyéb nélkül kötötték be a kismegszakítóba és az órába, akkus fúróval "nyomatékra húzva".
Nagy galiba nem lehet belőle mert a földelőszonda az óra után van, az én területemen. A cégnél azonban előtte volt, és hogy hogynem a nulla sült meg az óránál, el is pukkant ez-az.
Csak érdekességképpen, a hatvanas évek második felében már volt az alumíniumhoz paszta, ha nem is Wago gyártmányban és néven*. Mondjuk én sem hallottam róla, amikor a nyolcvanasokban bőszen szereltem, hogy valaki épületvillamosságban használta volna (iparban igen, a sajtolható vezetékkötéseknél). Bár az is igaz, hogy én nem is használtam alumíniumot. Kivéve az általad említett 10-es légkábel anyagot, mely nagyszerű volt a csomagtartóra felkötözni dolgokat. Elég hajlékony volt, és ugyanakkor nagyon erős.
*fomüfa lehetett volna a neve, mert a fóti Müfa Ktsz gyártotta :D
van a közelmúltból tapasztalata valakinek az ELMŰ-nél teljesítmény bővítéssel kapcsolatban?
majdnem 4 hónapja le lett adva a villanyszerelő által a kérés, de állítólag nem halad vele az ELMŰ, mert a napelemes ügyeket intézik, mert ott 100e forintra büntetik őket a határidő csúszások miatt..ez igaz lehet?
Kölcsönkért infrakamerával JóskaPista is rá tud éppen nézni az óraszekrényre, ha nagyon akar. Aztán ha rendellenes melegedést lát, leadhatja hibára az áramszolgáltatónak, az meg kénytelen ingyen meghúzni a melegedő kötést.
Ahogy rá kapcsolom a fázist elindul és nem áll meg ha lekapcsolom a kapcsolt fázist egyáltalán csak ha a direkt fázist megszakítom . Holnap a tulaj vissza viszi az üzletbe.
Ez alapján a kötelező garancia/jótállás vonatkozhat rá. Már a 2021-es szabályok szerint.
Attól függően, hogy pontosan mit is vettél. (Fogyasztási cikket vagy csak alkatrészt ?)
"Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez"
30. 10 000 forintot elérő eladási árú árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;"
10 000 forintot elérő eladási árú, az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei."
Ez alapján vonatkozik a kötelező arra amit vettél?
"2. § (1) A jótállás időtartama:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év"
----
Mondhatni mondhatja... hisz bármit mondhat.
De ha nem értesz egyet vele. Akkor végső soron neki kell perképesen bizonyítania a visszautasítás jogosságát. Mégpedig adott esetben akár független akreditált szakértő által.
Mivel a garancia/jótállás arról szól, hogy: A vállalt ideig NEM FOG ELROMLANI !
Aztán, ha mégis akkor a garancia vállaló szó nélkül helytáll >> javít-cserél-visszafizet. Kivéve néhány esetet, mint pl. a nyilvánvaló rongálás és/vagy szakszerűtlen kezelés.
Más kérdés, ha nem a fenti rendelet vonatkozik rá pl.mert alkatrész csak. Akkor a PTK játszik csak illetve a jótálási jegybe foglalt önként vállalt szabályok.
A féléve betett motor most nem húzza fel a redőnyt, kinlódik vele nehéz neki. Lefelé működik. A szerelő mondhatja, hogy oda a garancia a kapcsoló miatt? Okozhat egy ilyen hibát egy kb. 3 hónapja beepitett kapcsoló?
Az öregedéssel nehéz mit kezdeni, de ha jól van méretezve és szerelve egy alu rendszer, akkor teljesen jó lehet még 30 éves korában is. A probléma az, hogy nem ez szokott lenni...
Van a rokonságban 1971-es is és még eredeti alu szerelés.
Egyedül a mosógép kapott egy külön kábelt a padláson át a főelosztóból. Mert a konyha és fürdő azonos gerincen van hosszan vezetve a folyosón-falakban. A konyába viszont bekerült a villany sűtő és van ott vízforraló, mikro is.
Nomeg van KÁMA szivattyú is a kertben és a HETRA is megy gyakran a műhelyben.. Ja három komolyabb fagyasztó is kamrában.
Mondjuk hegesztés közben néha megesik, hogy a 16Amper leold...
---
Másik helyen 1980 körültől üzemel a a jól felszerelt asztalos műhely is a ház pincéjében.
**** Nem nem égett még soha-semmi-sehol egyik helyen sem. ****
Szóval, balgaság korhoz kötni! szerintem.
Ahogy írtam, ha gyakran van gond >> eljött a felújítás ideje. A kortól függetlenül, akár egész fiatalon is. Sőt akár rézzel szerelt esetben is...
Bekötöttem egy VENTS 150 LDTH L elszivo ventilátort...
Mit jelent az, hogy folyamatosan működik? 20 perc után sem áll le?
Amikor ráadod a feszkót a direkt fázis bemenetre, akkor mindenképp beindul, aztán az időzítő beállítása szerinti idő múlva leáll.
Nem tudom hogy ez miért van, de így pl. áramszünet után is beindul, ami éjszaka akár kellemetlen is lehet.
A működése egyébként annyi, hogy ha a kapcsolt fázisra feszkót adsz mondjuk egy nyomógombbal, akkor elindul. Ha a kapcsolt fázisról elveszed a feszkót, akkor a beállított időzítés után lekapcsol.
Másik eset, hogy ha a páratartalom eléri a beállított értéket, akkor elindul. Ha a páratartalom a beállított érték alá csökken, akkor ha jól emlékszem, nem azonnal, hanem a beállított időzítés után lekapcsol.
A kapcsolt fázis és a páraérzékelő "vagy" kapcsolatban van, azaz bármelyik jelet ad, a venti forog.
Tovább ragozom amit írtál, ha működik a régi is megfelel. De még mennyire, Épp ma szereltem le a pincéből egy 3 fázisú 32 amperes csatlakozó aljzatot, azon semmilyen korróziót vagy kopást, használati nyomot nem találtam, pedig akkor még nem volt érvéghüvely, viszont volt a vezeték alatt 2 csavarral nyomott felületkezelt nyomólap. És csodák csodája 1 csatlakozási pontra volt kötve réz, és alu vezeték, és nem támadták meg egymást. Hát nem vicces? Sajnos nem, mert a mai csatlakozókon egy vörösrézbe fúr lyukba kel bedugni a drótot, és egy csavarral szétcincálni, ezért kell az érvéghüvely, mert már nem törődik senki a csatlakozás minőségével. Különben tényleg, miből is van az érvéghüvely? És a kapcsolók is. Nem kell kidobni ami jól működik, mert még lehet túl él néhány újat.
Tuti nem cserélgetném a vezetékeket fölöslgesen mindenhol csak azért mert alu vezeték, régről. HA működik és elég vastag az adott fogyasztáshoz... akkor teljesen jó az.
Eddig is elment rajta az elektron, ezután is elfog.
A régi szerelvényekkel is így vagyok. Ha nem mutatja a tönkremenés-elhasználódás jelét akkor alapvetően miért is kéne cserélni?
Persze a látvány miatti változtatás igénye az más. De az nem műszaki ok, hanem esztétikai kérdés.
----
Egyszerű eldönteni...
HA már gyakran kell javítani-cserélni valamit holitt-holott, mert gond támadt. Akkor eljött a felújítás ideje.
HA működik gondok nékül, akkor meg jó az még. Néha egy-egy javítás-csere belefér a normál üzembe.
Anyósék 80-akárhányban építkeztek, náluk nem volt, csípett minden ami fém. Sógorral tavaly rendberaktuk, azóta minden frankó. Voltam olyan szemét, hogy 3 FI relét is raktam, pedig a megrendelő nem is kérte, átvertem, csődbe vittem !!! (Mondjuk a mamától nem kértem érte egy forintot sem :)
Az idő és a h% potméterek középre állitása lényeges .
Mert az időt sokan végtelenre állitják.
Ahány darab szinte annyiféle , nem biztos ,hogy külön működik.
Lehetne rossz is ......de ez inkább a kereskedő hibája ! Ha valaki visszavisz egyet ,azért azt a következő vevő megkapja .(feltéve ha nem egyet vessz )
Bekötöttem egy VENTS 150 LDTH L elszivo ventilátort rajz szerint L-direkt fázis
LT-kapcsolt fázis
N-null
bármennyire alítom az időt vagy a páratartalom érzékelőt a ventilátor folyamatosan működik .Létezik hogy már ujjon is hibás lenne? És hogy működik külön a párára és hogy időzítővel?
A fejlett világban ilyen nincs, csak Magyarországon (hol fejlett ez...)hogy az átlag polgár 30 vagy 50 évig változatlan körülmények között akarna lakni. Ezért ez a téma ott nem kerül elő, elvégre úgyis kipucolja az egész belteret 20 évente a következő generáció vagy tulajdonos, és akkor a villany is mindig megújul. Aki meg lecsúszik, az persze lecsúszik ott is, de nem az a sűrű.
És már csak azért sem foglalkoznak ezzel a témával, mert a szabályosan szerelt hálózat az a saját magához tartozó védelmi működéssel jelzi, hogy elég volt. Nem gyújtja fel a lakást, meg ilyenek. És akkor legkésőbb cserélni kell.
Az olcsó műanyagok azok ritkán hosszú életűek. 2 évtizede selejteztem ki hagyatékban a 70-es évek NDK-s dossziéit, rettenetesen büdösek voltak. De nem kell a kelet, a filmes Nikonok és Canonok borítása is ragadós lett, satöbbi. A vezeték PVC szigetelése sem jobb ennél. Amellett a szigetelőanyagok a hőmérsékletigénybevételtől mennek tönkre, melyet lehet jellemezni egy súlyozott összeggel. A puha alumínium kötése meg nemcsak idehaza probléma, az USA-ban is.
A fogyasztási szokások annyira megváltoznak 20-30 év alatt, hogy csak na. Ma már nem 300 W-os egy hajszárító, hanem 2000.
Nem tudom, kiktől szeded az információt, villamos szereléssel foglalkozó szakemberek egészen másképp gondolják a magyar ingatlanvásárló hozzáállását. Rákosi-féle falusi vegyesbolti cementlap? Felveretem rögtön. Nem egykaros kerámiás csaptelep, ólomcső? Kidobatom holnap. Gáztűzhely biztonsági kapcsoló funkció nélkül? Ablakon hajítom ki. Villany... felkapcsolom... világít... Jó lesz az még!
A 80-asokban jártam többet lakásokban, házakban. Egy pár embert kissé elkeserítettem, mikor a véleményemre volt kíváncsi, és mondtam, hogy a kornak megfelelő színvonalú az ingatlan, kivéve a villanyszerelést, ami maradt putri.
Természetesen meg lehetne fogni az idő múlását rendszeres szigetelési ellenállás mérésekkel, satöbbi. ha ezt valaki rendszeresen csinálná és értékelné hosszú távon. Ilyen családhoz tartozó szaki manapság nincs, de ahogy látom, te sem akarnád megfizetni. Most épp arról beszélsz, hogy ha 30 helyett 50 évig húzod... az a másfél millió megtakarítás hová osztandó egyébként? A 30, vagy az 50, vagy a 20 évre? Ha 20 évre osztod, akkor havi 6250 Ft-ról beszélünk. Azt melyik lakástulajdonos tartja számon? Cigarettára elmegy havi 100ezer...
Az épület gépészetnél vas szerelvényekre 33 év gazdaságos élettartamot adnak meg .
De a teljesitmény növelés (konyha, műhely )?
A hálózat elöregedése (csomóponti kötéseknél )
Teljes ház/lakás felújitás.
-mint tájékozódási pont ,megfelelne ?
Volt időszak ,hogy 15 évet tartottak megfelelőnek.(akkor indult be a konyhai ,fürdőszobai gépek elterjedése. )S teljesitmény ugrással járt ! Az akkori 5A kismegszakitók 10 év alatt 15A re fejlődtek.
Ma meg ki hogy érzi? Több helyen találkoztam a "teljes felújitás" szlogennel, de a villanyt meg a fűtést kihagyjuk mert elfogyott a pénz !
Az 1910 s években volt a legdrágább a villamositás ! Azóta folyamatosan csökken.
tehát 1930 vagy 1950 esetleg 1980--s ma ?,
De a fizetések ár/ érték aránya nagyott romlott, közben !
Nagyapám a béréből 1905 ben hetente egy 1/2 tehenet vehetett volna .
Én meg ,hány havi bérből vehetek ennyit ?
Ha a németeket vesszük ;1936ban 2 márkás órabér --az ma 70 Eurót ér ......
A dollár is 25 évente 50% inflálódik......
Mit mihez viszonyitsunk -számoljunk?
Nem tudom tudod-e, hogy 1938ban 1kWh villamosenergia ára a mai ,180 Ft lenne.
Ha a megnövekedett fogyasztást elbirja és jó állapotban van az alumínium vezeték akkor normális, rugós kötőelemekkel nincs okod a vezeték cserére.
A tapasztalat azonban inkább az hogy kevés és túl kis keresztmetszetű leágazás, megégett kötések, porladó szigetelés bukkan elő ha bontogatni kezd az ember.
Sok a szigszalagos, fogóval összetekergetett kókány kötés a kalákás házakban.
Kedves fórumozók! Lenne egy kérdésem talán sokan tanulhatnánk belőle. Tanultam villamosságot régen de nem ebben dolgozom.Viszont ha jól emlékszem nem tanították a következő témát: Ez pedig az hogy EGY HÁZBAN MIKOR KELL/ÉRDEMES FELÚJÍTANI AZ ELEKTROMOS HÁLÓZATOT? Egyik ismerősnél 3 villanyszerelő volt mindhárom mást mondott neki :D A lakásunk 35 éves ugye még alumínium vezetékekkel szerelve. Szerintetek érdemes nekiállni teljes felújításnak? Vagy tolható még 5-10 évig? Mert ugye nem mindegy hogy mikor cseréli ki az ember a vezetékeket és dugaljakat.Fontos szempont a pénz mert ma a anyagár és munkadííj is jelentősen felment. Így nem mindegy hogy a még 35 éves hálózatot 10-15 évig használom vagy most lecserélem millió feletti költségért.Nem mindegy hogy 35 vagy 50 évig használtam ugyanazért a pénzért, illetve hogy 20-30 vagy 40 évig fogom használni mondjuk egy 1-1,5 milliós bekerülési költségű felújítást.(emeletes ház) Sajnos én nem ismerek lépésről lépésre tananyagot erre vonatkozólag hogy állapítsunk meghogy csereérett e a vezetékrendszer. Kisebb fogyasztók: led világítás ,tv, fagyasztó Nagyobb fogyasztók :, mosógép,, vízmelegítő (1kw,fél óráig) , 80 literes bojler , néha vasaló, Nagyobb fogyasztók házon kívül: gyalu,hegesztő,szivattyú (ide 3 fázis megy , 5xkb.6mm-es vezeték )
Sok ember divathóbortból cseréli le a hálózatot : mert épp odaköltözik és akkor már legyen lecserélve minden, csúnya a régi besárgult konnektor stb.....De funkcionálisan még működne a hálózat mondjuk 10 évet. Szerintetek van valami pontos módszer arra hogy megállapítsam hogy csereérett e a dolog?PL ellenállásmérés vagy akármi jel, kismegszakítót levágja, stb...? Ha még 15 évig jó lenne a régi vezetékekkel akkor sok pénzt spórolnék vele mert kb. 50 évig lenne használva a villamos rendszer. Sok szerelő zsivány mert ha épp munkát akar akkor azt mondja a 30 éves hálózatra hogy persze cserélni kell.Ez itt kb. 1,5 milliós költség lenne sokszor feleslegesen. Viszont a régi tankönyvekben sem említik hogy mikor kell cserélni, pedig gazdaságossági szempontból a mai árak mellett nagyon fontos dolog ezzel foglalkozni!!! Szerintem sok háztartás van amiben idő előtt cserélődik a villamos hálózat de sok olyan is ami rommá van öregedve. Tehát van valamilyen lépésről lépésre módszer ennek a megállapítására?
Ebben az esetben ez a trafó NEM érintésvédelmi célokat szolgál, csupán leválasztja (elkülöníti) a műhelyt a hivatalos áramszolgáltatói hálózatról (hogy saját PEN pontot hozhassunk létre). Létezik "leválasztó trafó" nevű érintésvédelmi megoldás is, jelen esetben nem erről van szó.
"egy fázissal és egy nullával esélytelen a műhelyben saját földelést kialakítani? "
Olykor a látszólag drága megoldás a legolcsóbb megoldás valójában:
- a házban (ahol még van földelés) a kimenő kábelt rákötöd egy 230/230 voltos leválasztó transzformátora (10 ampernél ez kb 20-25eFt),
- az egyik vezetéket a műhelynél rákötöd a műhely földelő szondájára és ott saját PEN pontod lesz, ahonnan szétválaszthatod a helyi nullát és a helyi földvezetőt.
Léteznek más, elektromosan 99,9 százalékos megbízhatóságú megoldások is, amelyeket a szabvány nem engedélyez (a 0,1% valószínűségű veszélyes meghibásodás miatt).
A PEN vezető sajnos 10 mm2-nél (alu esetén 16 mm2) kisebb keresztmetzetű nem lehet. Márpedig nem valószínű, hogy a 10 ampert pl 2x16 mm2-es alumínum földkábelen vezette hátra a sufniba.
A hazai viszonyokat ismerve a legvalószínűbb 2 szál akciós (természetesen piros) vezeték, szigszalaggal toldozott gégecsőben, 15 centi mélységbe bekaparva a földbe :)
Attól, hogy a gyártó HIVATALOSAN kijelenti (pl a termék honlapján), hogy ez a terméke megfelel a földkábel előírásoknak (pl földben élő jószágok általi megrágás elleni védelem).
Általában a földkábelek egyúttal UV védettek is (hogy a földkábel extra védelem nélkül mehessen akár napsütötte helyen is), márpedig az UV védelem legegyzerűbb módja a külső köpeny korom tartalma. Tehát ha nem fekete kábel van a kezedben, akkor 99 százalék, hogy az NEM földkábel. Persze ettől még létezhet nem fekete földkábel és nem fekete UV védett kábel is, de ezek a ritka kivételek.
Köszönöm. Ha jól értem akkor olyan helyre, ahol az áramszolgáltató kötözködhet (napelem, hőszivattyú, stb..), inkább NYY-j-t vegyek, de, ha csak magamnak elvezetem a kertbe ide-oda (fűnyíró, udvari világítás, stb), akkor jó az EYY-J is?
Kérdeztem a boltban, hogy tartanak-e 5x6-os földkábelt, de azt mondták, hogy kimondott földkábelt csak rendelésre hoznak, de tudnak adni helyette NYY kábel-t, az jó e nekem?
> Ha viszek le a PE sínről egy zöld-sárga szálat a műhelybe külön és azt ott bekötöm az elosztóba akkor ha jól értem így a legegyszerűbb és legbiztonságosabb?
Pusztán villamos szempontból ez megfelelő lehet, de nem vagyok biztos benne, hogy szabványos lesz. A probléma azzal van, hogy ha később valaki / valami elvágja, elrágja ezt az extra védővezetőt, észre sem veszed és onnantól pontosan ott vagy, mint most. A legtisztább megoldás, ha leásol egy új kábelt. Az ebben lévő védőföldet viszont "megtámaszthatod" a műhely melletti földeléssel (bekötöd egy HLAK-ba mindkettőt, és onnan mész tovább)
A fő földelés a trafó csillagpontjánál van a hálózaton. A fogyasztásmérőnél megtámasztó földelés van.
Ezért az nem elég, hogy leversz egy karót.
Volt egy időszak, amikor nem csináltak megtámasztó földelést, mert nullázott a rendszer. Ezért fordul elő, még ma is sok helyen, hogy a fadobozban a plomba alól csak 2 vezeték jön ki.
Először meg kell nézned, hogy az óránál hány vezetéked van, megvan e ott megtámasztó földelés, meg az milyen ellenállást ad.
Ezután onnan kell vinned megfelelően méretezett földkábelt, 5 ereset.
Ha ásol, célszerű még egy védőcsövet lerakni egy behúzószállal, hogy később ne kelljen újra ásnod.
Nem vagyok villanyszerelő sajnos, csak a helyzet mindig megkövetelte, hogy magamnak csináljak meg dolgokat. Ezért is kérdeztem mert ez nem az a szakma amibe van lehetősége beletanulni az embernek, elsőre sem kellene hibázni.
Ezért is kérdeztem inkább tőletek.
Akkor ha jól értem egy fázissal és egy nullával esélytelen a műhelyben saját földelést kialakítani?
Vagy saját áramkör kell, vagy simán levinni a föld alatt a már a házban kialakított 3 eret?
Sajnos a PEN nem hozzáférhető, a mérőnél már külön jön be egy lakáselosztóhoz, ahonnan két éren megy le a műhelybe a föld alatt.
Ha viszek le a PE sínről egy zöld-sárga szálat a műhelybe külön és azt ott bekötöm az elosztóba akkor ha jól értem így a legegyszerűbb és legbiztonságosabb? Vagy lényegében akkor már cserélem kompletten a földben lévő kábelt 3 (vagy 5) eresre.
Az nem lesz probléma, hogy 15-20 méter van így a földelés és a fogyasztó között?
Sokkal jobban örültem volna ha hozzá lehet férni a PENhez, és úgy két érrel le tudok állni a műhelybe ahol saját áramkört tudunk kialakítani de ez esélytelen egyenlőre.
Így tudtam ideiglenesen megcsinálni de akkor ez így nem okés semmiképpen.
Kicseréled a földkábelt 3 eresre, de inkább 5 eresre, hogy később ne kelljen már hozzányúlni, komolyabb gépekhez úgyis 3 fázis kell. legalább 6 négyzetmillisre.
- Ha a PEN hozzáférhető, akkor nulla helyett azt kell átvinni, és csinálni egy szétválasztást a műhelyben (erre elég kis esély van, általában az óra alatt szétválasztja a szolgáltató)
- Új kábelt húzol, ami háromeres (de ha már leásol, akkor érdemes 5 erest vinni, ezzel háromfázisú nagygépek is el fognak menni)
- A földelőszondát nem ártana beméretni, mert lehet hogy azt gondolod, hogy ott a védőföld, de ha túl magas az ellenállás, akkor annyi mint halottnak a csók
Azt mindenképpen tudni kellene, hogy honnan indul a műhelyt tápláló kábel (lakáselosztó ? villanyóra szekrény ?), illetve hogy a PEN azon a helyen hozzáférhető-e.
Igen tudom hogy nem játék. Csak én dolgozom ott senki más. A későbbiekben nyilván ha alkalmam lesz rá átnézetem a hálózatot egy profival, ez most kényszermegoldás volt. Került hozzám két fémházas gép amilyet eddig nem használtam és csipkedett picit ezért volt rá szükségem. Egyenlőre működik, de kíváncsi voltam rá hogy maradhat e így, vagy szükséges a PEN-t a szekrényben újra szétválasztani. Mert ugye most az N a házról jön és csak a földelés lett külön hozzáadva. Érdekelt hogy így működik e megfelelően a firelé illetve a földelés. Mérés alapján igen, de nyilván ennek a profi módja nem ez lenne. Ezért is kérdeztem. Köszönöm szépen a választ 🙂
Az a baj ilyenkor, hogy ha nem csak a felragasztandó csatorna alatt kaparja/kenegeti a mennyezetet, hanem egy tized milliméterrel szélesebb sávban, akkor jön az ügyfél, hogy "tönkre tetette a mennyezetemet, maga fizeti az új szobafestést".
A porló/gyatra felület a mechanikai tisztítás (kaparás/kefélés/söprés/porszívózás) után mélyalapozóval tehető állékonnyá. Aztán mehet rá a kétoldalas öntapi szalagos ragasztás a szivacsos fajta. Vagy más ragasztási megoldás...
A ragasztó pisztoly is csak jóféle (jól ragaztható) felületekre ragad.
Ami hirtelen eszembe jut:
- Az ügyfelet rábeszéled a teljes mennyezet levakarására, glettelésére és újra-festésére diszperzióssal. UTÁNA már jól fog ragadni az öntapadós csatorna.
- Rábeszéled, hogy a mennyezet közepén lévő lámpa már nem divat (sőt szégyen ;), helyette a mennyezet szélén körbefutó led-szalag a menő.
- A méretre leszabott vezetékcsatornát enyhe ívben meggörbíted felfelé (forró levegőt fújsz bele), vagy ívelt acél merevítőt dugsz bele, majd csak a két végét rögzíted (oldalfalhoz + lámpához), a görbeség miatt a csatorna végig tökéletesen oda fog simulni a mennyezethez, mintha végig rögzítve lenne.
- Előkeresed azt a régi (ma már érvénytelen) szabványt, ami szerint ha egy fém testű lámpa kézzel elérhetetlen magasságban van, akkor azt nem kell leföldelni.
- Olyan (kettős szigetelésű) lámpát teszel fel, aminek nincs szüksége földelésre, ezért a meglévő két-eres vezeték is tökéletes számára.
Sziasztok. Nekem is lenne egy kérdésem, nem nagyon dobja fel akárhogy keresem így remélem röviden válaszol nekem valaki.
Nem vagyok villanyszerelő, egy két dolgot megcsinálok de röviden ennyi.
Egy kis maszek munka miatt kicsit korszerűsítenem kellett a műhelyem, ami egy több évtizede kialakított villanyhálózatra van kötve. A ház és a műhely egymástól 15 méter távolságra van. A műhelybe eddig nem volt földelés, a házból jött a fázis és a nulla egy kábelen a föld alatt. Ennek kiküszöbölésére levertem egy szondát a műhely mellé, bent ahol az elektromos áram bejött ki lett alakítva egy szekrény. Ide bejön a szondától a zöld-sárga. A bejövő fázis és nulla vezetékre került egy firelé (25mA), ezután a fázisra kismegszakító (10A).
Fémházas gépek külön is le lettek földelve a szekrénytől. Konektornál a fázis és a föld között megvan a 230, illetve egy kisebb fogyasztót (LED spot izzó) a fázis és a föld közé kötve leold a firelé.
Kérdésem, hogy ez így működhet? Mennyire jó ez így?
Mármint hogy az N a házból jön be, és külön föld van a melléképületnek.
Ismétlem nem vagyok villanyszerelő, magamnak kell sajnos megoldanom amit tudok, de ez azért mégis csak igazán szakmunka.
Ezt a lakók így kérték és utólag meglepődtek a végeredményen?
vagy kérés nélkül ilyenre csinálta a Házokosító Mester?
Az jó dolog, hogy az okosház ügyel arra, hogy kintről ne lehessen belátni a lakásba (amikor bent a szobában világosabb van mim odakin, akkor elzárja a belátást), de ez nem ugyanaz, amikor a napkelte időpontja határozza meg a családi ébresztő időpontját :)
Meg kell határozni egy időpontot, hogy "hány órától van reggel" és ha az UTÁN a mozgásérzékelő mozgást érzékel (felkelt a gazdi), akkor lehet felhúzni a redőnyt. És ezt szobánként külön külön legyen beállítható, akár eltérő időpontokra, hiszen mindenki más-más időpontokban szeret felkelni (vagy nem szeret, de muszáj).
Képen nem látszik, de sajnos foltokban, össze-vissza glettelt, szóval egyenetlen. Ragasztó pisztolyra gondoltam még esetleg, mert az hamar köt, építési ragasztót próbáltam már, nem jó, tartani kell, mert leesik ha egyenetlen a fal, sziló ugyanez... esetleg a stukkó ragasztót még kipróbálom.
Elvileg ez egy 1986-ban épült ház és érdekes módon minden konnektornál van földelés. Az elosztónál záródást úgy érted, hogy nézzem meg, hogy az elosztóban lévő PE sín és a vezeték vége között van-e folytonosság? A lakáselosztóban PEN szétválasztás van, azt addig bontsam meg? Vagy elég ha csak a nullához képest nézem meg, hogy egy potenciálon van-e, mert elvileg ott a nullázás a lakáselosztóban.
Porló, instabil felületről leseik (van, amikor egy hónap múlva :), jól tapadó tiszta felületen (pl jó minőségű diszperziós festék + sima, egyenes felület) viszont rohadt jól megragad, akár még terhelhető is (pl nagyon könnyű fényforrásokat lehet akár róla is lelógatni).
Sziasztok! Adott a képen látható szituáció. Ez egy panel, ahol a régi lámpához csatlakozó lengő dugvillás vezetéket váltották ki egy dobozból kivezetett kéteres kábellel. Mivel új mennyezeti lámpa fog felkerülni, ezért szükséges földelés is. Háromeres kábelt kell húznom a lámpához és az ügyfél kérése, hogy kábelcsatornába menjen az új kábel. Ki, hogyan oldaná meg a kábelcsatorna elvezetését. A kötődoboz fölötti részen nem lehet fúrni, mert kb. 2-3 cm mélyen vannak a kötődobozba érkező vezetékek elgipszelve, vízszintesen a fal és a mennyezet találkozásánál szintén nem lehet fúrni, mert ott is gipszelve mennek a kábelek végig. Ragasszam a csatornát, ha igen mivel? Ja, és a díszlécnek maradnia kell.
Amikor jön egy laikus és kérdez, és két hozzászólás múlva már ott tartunk, hogy ő a hülye, mert _biztosan_ titkolja előled (a nagymester elől) az információkat, SZÁNDÉKOSAN ésatöbbi, akkor azt hogy hívod ?
Lehet hogy röhogsz rajtam, viszont mindenki más rajtad röhög. Ezt gondold át.
> Éppen az a téma elég régóta, hogy mely szabványi előírás miatt nem gyárt senki vezetékes adat-kapcsolatú okosház modulokat. Ezek után mondjak példát olyan termékre, amit nem gyárt senki?
Nem, nem ez a téma. Ezt te hoztad fel, pár hozzászólással korábban.
Ha láttál már volna bármilyen vezérlést, akkor tudnád, hogy tipikusan nem terepen vannak ezek a funkciók, hanem szekrényben. Mert így egyszerűbb a szervizelés, olcsóbb az rendszer és kevesebb elem kell hozzá. Az RF pedig nem más, mint kényszermegoldás, meglévő installációkra. De akár azt is tudhatnád, hogy az általad definiált RF szabvány létezik (sőt, kettő is van), de nem mondom meg mi a nevük, mert nem fizeted ki az órabérem. (ehhh, ismerős, nem ?)
A szabványra való hivatkozást pedig engedd el, mert mindenki tudja a topicban, hogy olyat még nem láttál közelről, a végtelen órabéredbe sem fér bele, hogy vegyél magadnak. (tudom, tudom, az államnak kellene) De teljesen mindegy is lenne, mert az elmúlt pár év csak arról szólt, hogy a szabványban (amit nem ismersz) keresed a kiskapukat, mert te bezzeg gondolKODOL, mindenki más meg teljesen hülye. Ha jobban tudod, akkor minek a szabvány ?
Mindenki eldöntheti magában, hogy gonosz vagyok-e, vagy csak szimplán tele a hócipőm a faszságaiddal.
Eleve a lakásautomatikának sok célja lehet (az általad ismert "menőzés" és a misztikus célokon kívül, amit mi ugysem értünk). Csak pár példa, a teljesség igénye nélkül:
- A struktúrált kábelezés nagyfokú rugalmasságot ad, bármilyen későbbi átépítésnél.
- Bizonyos funkciók olcsóbban megvalósíthatóak így (pl egy komplex fűtésvezérlés, több hőforrással)
- A világítási képek miatt nem kell minden lámpához külön kapcsoló, ezzel elég sok szerelvényt lehet megspórolni, ha sok a világítási kör
Rendben, köszönöm a segítséget. Azért is gondoltam, hogy belehúzom egy sima 32-es PVC csőbe, amibe a szennyizet is szokták vezetik, mert abban, ha kell valami okból később ki tudom "könnyen" cserélni, nem kell újra kiásni 15 métert. A jelzőszalag és a mélység attól még meglenne.
"mert, ha egyszer áskálódok a kertbe, esetleg egy fát ültetek, nehezebben sérülne meg"
A kábel vízszintes szakasza 80 centi mélységben fut, ekkora ásód nincsen. Ha 230 voltos kábelt csak ásó mélységben vezetsz, akkor te vagy a a felelős az esetleges halálos áramütéses balesetekést (nem csak a jövő héten, hanem 20 év múlva is, amikor már eladtad a házat és a kertedben már más ás)
Fa ültetés esetére:
- illik dokumentálni a földben futó kábelek nyomvonalát
- a kábel felett pár centivel végig rakhats egy sor téglát
- a kábel felett egy ásonyomnyival a földben végig vezethetsz egy sárga műanyag kábel-jelző szalagot, rajta "Erősáramú kábel" szöveggel (boltban így kapható, 30 forint métere). https://www.google.hu/search?q=kábeljelző+szalag
"5x6-os földkábelt szeretnék elvezetni a kertünkbe a két épület között, milyen védőcsőbe érdemesebb elvezetni,"
Ha az a kábel szabványos földkábel, akkor semmilyen csőbe nem kötelező betenni (persze nem is tilos), földkábel mehet egyből a földbe.
Ha viszont a kábel NEM földkábel, akkor akármilyen szuper csőbe húzva is tilos földben vezetni.
"ha jól tudom a gégecsövet összenyomja a föld súlya"
Nem nyomja össze, azért, mert "gége". Tehát törpefeszültségű (50V alatti) vezetékeket nyugodtan vezethetsz akár gégecsőben is. Persze, ha ez nem földkábel, akkor tied a felelősség, ha esetleg valami jószág elrágja a gégecsövet és a vezetékedet, de legalább nem hal meg senki (a max 50V feszültség miatt)
Kpe csőbe rengetegszer húztam már sima kábelt is, teljesen biztonságos és jók az idomok is hozzá. Pl a kpe menetes idommal vízmentesen be lehet állni dobozba is.
Van olcsó, vékonyfalú is, a kpe idomokkal kompatibilis
(csak Jönni fog elek és jól megmagyarázza, hogy csődbe fogsz menni anyagilag ha csőbe húzod, mert amúgy fölösleges)
Áskálódás ellen a megfelelő mélység a megoldás, nem az egy ásónyomnyi
A gégecső nem ér lepkefingot sem, én a KPE-t ajánlom.
Vagy ha nem nagy a távolság, és van kedved barkácsolni, és van ismerős kertboltos, akkor a fóliák amin vannak 1,5...2m csöveken azt el lehet tőle kérni, s ingyen lesz védelmed.
Az az alap, hogy minimum fél méter mélyre rakod. Ha KPE-csövet használsz, akkor rakj fölé valamennyivel sárga jelzőszalagot, mert a fekete cső a sötét színű talajban nem igazán látszik földmunka esetén. Egyébként gyors Google keresés alapján Symalen csövet is lehet méterre venni - én ilyenbe raknám, legalább fél méter mélyre rakva.
Tudom, hogy hivatalosan nem kellene védőcsőbe húzni, de nyugodtabb lennék, mert, ha egyszer áskálódok a kertbe, esetleg egy fát ültetek, nehezebben sérülne meg.
5x6-os földkábelt szeretnék elvezetni a kertünkbe a két épület között, milyen védőcsőbe érdemesebb elvezetni, sima PVC csőbe amibe a szennyvizet szokták, földkábelhez való gégecsőbe vagy symalen csőbe?
Nekem a PVC cső a legszimpatikusabb, ha jól tudom a gégecsövet összenyomja a föld súlya, illetve nem tudom mennyire sérülékeny, a symalen csövet meg elég nehéz darabba beszerezni, többnyire csak tekercsben árulják.
""valamelyik lámpa kiégett a lépcsóházban, indítsd be a lépcsőházi világítást (ami ugye napközben nem világít, mert jön be fény az ablakokon), mászd végig a tíz emeletet és nézd, meg mind a harminc lámpát, hogy melyik égett ki"" - ne zavarjon, hogy 2-3 egyszerre kapcsolt lámpát emlegettem... Egyébként nem véletlenül: legfeljebb ennyit szokás egyben kapcsolni lépcsőházban - már igencsak régóta.
A "vezérelni/mérni" az pont azt jelenti számomra, hogy mindkettő opcionális, vezérelhető, ha akarjuk, és mérhető, ha akarjuk - egymástól függetlenül. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy hol történik a mérés és adatgyűjtés illetve a vezérlés. Ez jellemzően nem a végponton a fogyasztónál, hanem a "drót" másik végén, azaz a kapcsolószekrényben.
"Az NMHH nak vannak kijelölt frekvenciái ilyen eszközökre, viszonylag szűk sávban, amik túlterheltek a sok kis bizbasz miatt."
Ugyanez már többször lejátszódott a történelem során és az esetek nagy részében a technika fejlődése lehetővé tette az ugrást a következő szintre. Pl az 1800-as évek vége felé több tudományos tanulmány állapította meg, hogy néhány év múlva már annyira sok ló fog dolgozni Párizsban, hogy a környéken lévő termőföldeken nem tudnak majd elegendő zabot termelni számukra.
Lehet, hogy már létezik is olyan rádiós szabvány, ami a jelenleginél akár ezerszer több vezeték nélküli modul zavartalan kommunikációját is lehetővé teszi (pl hiper-rövid idejű adatcsomagok több frekvencián), csak éppen még nem elég nagy a nyomás a piacon, hogy a gyártók alkalmazni kezdjék.
"230v os adatültetés: Egy áramkörön belül működik,"
Egy kis ügyeskedéssel olykor átmegy az még kismegszakítón is a többi áramkörre. Lehetne NAGYON megbízható rendszert is gyártani, persze jóval alacsonyabb adatsebességgel. (három fázis esetén a fázisokat persze össze kell kötni nagyfrekvenciás áthidalókkal)
"nemcsak on-off kell, hanem szabályozás is és ott meg a dugalj nem játszik."
Egyszerű fázishasítást minden triak tud (és egy okos dugaljban lehet triak) és nem lenne nehéz kidolgozni olyan protokollt, amivel a triak a 230V szinuszhullám manipulálásával "üzenni tud" a készüléknek (persze csak egyszerű dolgokat).
"például a lépcsőházban lévő 2-3 egyszerre kapcsolt lámpát nem fogjuk darabonként monitorozni"
Ha a darabonként monitorozás csak egy kicsivel drágább, mint az együtt monitorozás, akkor megérheti. Mert pl akkor a villanyszerelőt nem úgy küldöd ki a társasházba, hogy "valamelyik lámpa kiégett a lépcsóházban, indítsd be a lépcsőházi világítást (ami ugye napközben nem világít, mert jön be fény az ablakokon), mászd végig a tíz emeletet és nézd, meg mind a harminc lámpát, hogy melyik égett ki" , hanem helyette "menj a hetedik emeltre, a liftajtótól balra lévő vellanykörtét gondolkodás nélkül cseréld újra és gyere vissza."
:)
"Amiket meg külön akarunk vezérelni/mérni,"
MINDEN EGYES dugaljat külön-külön akarjunk mérni. Még azokat is, amelyeket soha az életben nem akarunk vezérelni. Az okosházra-igényesség fő motorja valószínűleg az energiatakarékosság lesz: melyik dugalj hány forintot tett hozzá ehhez a durva villanyszámlához.
Az okosházak kényelmi funkcióinak többsége bizonyos IQ felett leginkább vendég(paraszt)vakításnak tűnik, amelyik kényelmi szolgáltatás viszont még szerintem is hasznos lenne, azzal meg talán nem fogsz találkozni soha. mert ahhoz ész is kellene :)
Amit együtt vezérelünk, azt egyben is monitorozzuk - például a lépcsőházban lévő 2-3 egyszerre kapcsolt lámpát nem fogjuk darabonként monitorozni - egyben mérve is látszik, hogyha hiba van (alacsonyabb az áramfelvétel: valamelyik nem működik). Amiket meg külön akarunk vezérelni/mérni, azt természetesen külön betáppal látjuk el, aminek a kapcsolószekrény felőli végére rakjuk a vezérlést és mérést - így megspóroljuk a végpontra rakandó egyedi eszköz táp- és adatkapcsolatát biztosító kábelezést, illetve a végponton nem kell plusz helyet biztosítani egy céleszköznek/a végponton lévő berendezést nem kell módosítani (pl. dugalj).
Az NMHH nak vannak kijelölt frekvenciái ilyen eszközökre, viszonylag szűk sávban, amik túlterheltek a sok kis bizbasz miatt. Tehát nagy lehet a zavarás a másik dolog meg a bizonytalan működés és a zavarhatóság.
230v os adatültetés:
Egy áramkörön belül működik, viszont nemcsak on-off kell, hanem szabályozás is és ott meg a dugalj nem játszik.
Úgy gondolom, hogy a meglévő rendszerek jók a vezérlésre, ha meg árammérést meg egyéb mérést akar a paciens, akkor arra vannak hálózati analizátorok.
"Ja, és erre még nem válaszoltál... Jó lenne pedig :-P"
Tfe_ng rosszindulatú bejegyzésein egy darabig jókat röhögni szoktam (gonosz kismalac erőlködik :), aztán beleunok és letiltom a képernyőmről egy -két hónapra. Így maradtam le erről a gyöngyszeméről is, de a kedvedért kivételesen elolvastam:
"Melyik rendszerbe kell ugyanabba a végpontba bekötni az erős és a gyengeáramot is ? Tudnál példát mutatni ?"
Éppen az a téma elég régóta, hogy mely szabványi előírás miatt nem gyárt senki vezetékes adat-kapcsolatú okosház modulokat. Ezek után mondjak példát olyan termékre, amit nem gyárt senki?
Az okosház funkcióknak fontos része az áramok folyamatos figyelése is: a fogyasztási pontok (pl.dugalj/lámpa) összesített és pillanatnyi energiafogyasztása, áramfelvételi görbék, rendellenes működés figyelése (pl áram-ingadozás vagy indokolatlan túláram), stb, ezért dugaljakat semmiképp nem bölcs dolog csoportosítani, de még lámpákat se nagyon.
Az együtt vezérelt fogyasztók egy körön vannak, eddig stimmt. ha 123 egyedileg vezérelt fogyasztó akkor vagy 123 körnek a vezérlője bent a központi szekrényben, és 123 külön kör kiépítve, vagy a 123 fogyasztóhoz ahogy adódik erősáram, plusz 123 környi vezérlőáramkör a berendezésekig. Ha végiggondolod, mekkora vezetékhossz kell az egyik meg a másik esetben... Nos, nem véletlenül megy adott irányba a világ.
Ja, és erre még nem válaszoltál... Jó lenne pedig :-P
"Csak ez pont nem a végpont --hanem a kezdőpontokon van."
A meglévő (régi) csövezésben biztosan nem fér el ennyi vezeték, új csövezés esetén meg csúnya forint-pazarlás (marhasok munkaóra + marhasok drága réz). Gondolj bele: minden egyes dugaljnak és lámpának külön saját energia-vezeték a vezérlő központból kiindulva, ezek száma még egy egyszerű lakásban is elérheti a 20-40-et, de komolyabb családi házban lehet akár 100 felettt is.
És nem vagyok biztos abban sem, hogy szabvány szerint nem-e kötelező mindegyik mellé külön saját nullvezető is...
"aztán kivitelező nagyon nem akarja érteni, hogy nincs szüksége villanykapcsolóra."
Mondd azt neki, hogy a riasztó mozgásérzékelői fogják a villanyt is kapcsolgatni, vagy hogy minden lámpában lesz mozgáskapcsoló, hátha attól megnyugszik.
Vannak ilyen szerelvények (ne feledkezzünk meg azokról a pontokról, ahol a házvezérlés törpefeszültségű vezetéke (adatbusz) becsatlakozik UGYANABBA a szerelvénybe, amibe a 230V energia is bemegy (dugalj/foglalat) )
Csak ez pont nem a végpont --hanem a kezdőpontokon van.
Szomorú hely az az ország, ahol a gondolkodó és nem kussoló embereket trollnak nevezik azok, akiknek szintén illene ugyanazokon a dolgokon gondolkodni ;)
"mi zárja ki, hogy átmenjen egy másik dobozba és ott legyen a kötés?"
Az egyik főtétel az, hogy meglévő lakás/ház utólagos okosítása a falak szétverése nélkül.
Plusz ne feledkezzünk meg azokról a pontokról, ahol a házvezérlés törpefeszültségű vezetéke (adatbusz) becsatlakozik UGYANABBA a szerelvénybe, amibe a 230V energia is bemegy (dugalj/foglalat). Amíg erre a problémára nincs szabványos megoldás, addig felesleges a doboz-kötéseken gondolkodni, ha viszont lesz megoldás, abban a pillanatban magától megoldódik a dobozban a kötés/toldás probléma is :)
"ha a gyengeáramű hálózat külső köpenyének szigetelése megfelelő"
Én úgy tudom, hogy hivatalosan a törpefeszültségnek nem kötelező kettős szigetelésű kábelen mennie. tehát akár egyszerű szigetelt vezetéken is mehet, feltéve hogy az az egyszeres szigetelés megfelelő feszültségű.
Butaság is lenne szabványban megtiltani pl azt, hogy a 230V mellett 12 voltot vihessek a csőben 10.000 voltos (egyszeres szigetelésű) nagyfeszültségű vezetékeken, ugyanakkor a mindössze 500 voltos UTP kábel megengedett, mivel az kettős szigetelésű.
"mehet közös csőben, ha a gyengeáramű hálózat külső köpenyének szigetelése megfelelő"
Csakhogy ha jobban belegondolsz itt nem csak közös csőról van szó, hanem pl a cső végén lévő szerelvénydobozokról is, ahol a 230V-nak és a törpefeszültségnek UGYANABBA a szerelvénybe (pl dugalj, lámpa-foglalat, stb) kellene becsatlakoznia.
Plusz tudtommal a szabvány tiltja a törpefeszültségű vezetékek kötését (elágaztatását / toldását) a 230V-os kötődobozokban, hiába ment odáig 500 voltos szigeteléssel és hiába kötnéd ott 500 voltos kötőelemmel, akkor is tiltja. Tehát a 230V-ot tartalmazó kötődobozokon a törpefeszültségű vezeték csak átmehet.
Észrevettétek hogy újabban hányszor használja a "szabvány" szót? Eddig csak habzó szájjal fröcsögéskor merült fel.
Mi változott vajon, megvette? Letöltötte kalóz oldalról? Havernál beleolvasott?
Komoly fejlődés mindenesetre, már csak az lenne az igazi ha valóban pontosan idézne is belőle mert most úgy tűnik a saját hülyesége mellé odaírja hogy "szabvány", ettől várja hogy hivatalosabbnak tűnjön az írása...
> Ezzel soksok milliárdokat lehetne spórolni a népgazdaságnak
Látom közgázból is erős vagy.
Elképesztő tévedésekben vagy. Azt hiszed hogy a rádiós okosház a jövő, pedig már 15 éve létezik. Azt hiszed, hogy a vezetékezés sokkal drágább, pedig nem. Mondjuk első körben túl kellene lendülni a 2db (!) FI relé problémáján, mielőtt okosházat akarsz, mert ez így egy elég nagy ugrás lesz.
Szomorú hirem van, nem találtad fel a spanyolviaszt. mehet közös csőben, ha a gyengeáramű hálózat külső köpenyének szigetelése megfelelő. A kábel csupaszitása után viszont nem érhet össze a két vezeték. Közben boritékolom a következő kérdésed.
"az elmaradott szabvány ezt még akkor is tiltja, ha ez a törpefeszültségű rendszer pl 500 voltos jóságú szigeteléssel van elválasztva a földtől"
Még jobb: a szabványban engedélyezni kellene, hogy a 230V-os csőhálózatban (és a hozzá kapcsolódó szerelvényekben), a nullvezetőhöz/földhöz képest max 50V DC/AC feszültségig egyéb táp- illetve adatvezetékek futhassanak. Ezzel soksok milliárdokat lehetne spórolni a népgazdaságnak.
Attól tartok, hogy ezek a vezetékes-buszos rendszerek nem a jövő, hiszen szabvány tiltja, hogy a 230V-os vezetékeket tartalmazó csőhálózatban törpefeszültségű (5/12V-os) rendszer is üzemelhessen (az elmaradott szabvány ezt még akkor is tiltja, ha ez a törpefeszültségű rendszer pl 500 voltos jóságú szigeteléssel van elválasztva a földtől). A másodlagos (törpefeszültségű) csövezés kiépítése viszont új ház esetén marha drága lenne, meglévő lakást pedig felújításkor teljesen szét kellene veri, tehát a VEZETÉKES adatátvitelű okosházakat szerintem meg kell hagynunk a kísérletezőknek/tanulóknak.
Az igazi jövő szerintem két irányból érkezhet:
- a házvezérlés adat-kommunikációja egy biztonságos rádió-frekvencián (tehát bárhol, csak NE 433 MH-zen :), ráadásul kódolva történik
- a házvezérlés adat-kommunikációja a 230V-os vezetékekre ráültetve történik.
Csakhogy a linkeden szereplő házvezérlés tanuló/fejlesztő készlet filléres vezetékes kommunikáció helyett pl 868 megahertz-ess rádiós modulokkal sajnos nem 70 dollárba kerülne, hanem 1070 dollárba :)
Ha én leírnám mindazt (laikus számára közérthető magyarázattal), amit egy villanyszerelő a fürdőszobádba belépve 10 másodperc alatt felmér (szabványos-e minden vagy nem), az órákig tartana, amihez nincs kedvem, ezért ez nagyon sokba kerülne neked :)
Csak példaképpen egyetlen apróság: igen valószínű, hogy
- vagy a tükör saját vezetéke nem ér el a legközelebbi fali konnektorig, mert az annyira mesze van a falon,
- vagy ha a rövid kábelhez is eléggé közel van a fali konnektor, akkor valószínű, hogy a fürdőszobádat nem szabványosan villanyszerelték (tehát az új tükör nélkül is életveszélyes) .
...és ez csak egy volt a harmincból...
Szerintem ha valahová szíveséget kérni térsz be, akkor ennél szerényebb stílus sokkal célravezetőbb lenne. PL az elején megkérdezhetted volna, hogy "Tisztelt szakemberek, azt szeretném, hogy a barkácsolásom végeredménye ne legyen életveszélyes. Milyen információkat adjak meg?"
Ma hallottam először azt a fogalmat, hogy két eres. Mivel soha nem foglalkoztam ezelőtt árammal és nem is szeretnék. Viszont itt Győrben 6 e egy szaki kiszállási díja. Erre jön rá a 8 e óradíj. 2-3 órát el szöszmötöl ha már két eres. Netto 30-ért de csak ha nem kérek számlát. Amúgy rákötöttem mivel kaptam segitséget itt az oldalon amit utólag is köszönök.
Jahno nem neked szólt be, csak ehhez kellene ismerni a topic történetét. Ne vedd magadra :)
Az van, hogy ezt a tükröt fixen kellene bekötni, mert azt igényli. Ha nincs fix áramköröd hozzá, akkor sajna ki kellene alakítani egyet, ami - főleg fürdőszobában - általában nem egyszerű. A dugvillás bekötés itt nem ajánlott (mert vizes helyiség, ide minimum egy öntött dugvilla kellene, amibe nem tud bemenni sem a víz, sem a pára)
Azért nem válaszolt senki a kérdésedre, mert senki nem akarja a felelősséget vállalni egy esetleges balesetért, ez amolyan íratlan szabálya a topicnak (amit persze irőről időre megszegnek, abból szoktak óriási flame-ek lenni)
A mindentudónk megfizethetetlen óradíjára. Vagy abba döglesz bele, vagy a süketelésbe. Egyből kikötünk a HRes pék infósoknál és azzal sem leszünk előbbre.
Örülök, hogy hozod te is a formád. Igazi magyar mentalitás. A beszólogatás, a tapasztalatlan, segítségre szoruló ember lekezelése. Ide jött a profik közé az egyszerü kérdésével, mit képzel ez magáról. Fogj kezet az ezermester haveroddal. Honnan tudod kinek mennyi pénze van okostojás
Tippre arra célzott, hogy hol lehet pl. konnektor, illetve annak milyen kivitelűnek kell lennie, stb. Egyébként meg általában ha valamit konnektorba dugósra terveznek, akkor van rajta dugvilla, ha fix bekötésre, akkor meg nincs. Fürdőszobába szánták, úgyhogy talán nem véletlen, hogy fixre tervezték...
"Elég egy megerősítés is, hogy nem halok meg idő elött."
Csak lakásokkal kapcsolatos általános érintésvédelmi előírásból legalább száz van. Vizes helyiségek esetén (fürdőszoba) ehhez hozzájön még kb húz extra előírás. Ezek közül a tükör bekötése kapcsán érintésvédelmi szempontból kb harminc fontos (ÉLETBEVÁGÓ) információt kellene tudnunk, ezek közül jelenleg hármat tudunk, eddig eljutni is órákig tartott, mert úgy kérsz szívességet, hogy eközben nem vagy együttműködő (nekünk kell könyörögnünk egyenként minden információért).
"Mondták van egy lábkapcsoló amit ha nem taposok nem lehet a nyomógombokat használni. Ezt követelte meg a munkavédelmis a vészgombot pedig nem látta szükségesnek."
Láttam már lábkapcsolót oszlopos fúrógépeken, de azok mindenütt a forgásirány váltást intézték (pl menetfúráshoz).
Hogy egy lábkapcsolót kelljen lenyomni arra az időre, amíg a "be" gombot megnyomom, annak nem látom sok értelmét. Hiszen a "be" gombot véletlen megnyomás ellen úgyis védetten szokás kialakítani: okos esetben süllyesztve vagy peremmel, tehát csak mélyen benyomva érintkezik.
A tudatos(bb) indítással... jobban kell koncentrálnod
ÉS nem tudod MAGÁRA HAGYNI SEM bekapcsolt állapotban a gépet ÉS a lábelvételes leállításra!!! is módod van gond-baj esetén ha kézzel épp nem áll módodban leállítani valamiért :-(
A konnektornak kell - fázis (fekete) - nulla (kék) - védővezető (zöldsárga)
A kapcsolónak azonban alapesetben azaz normál lámpa bekötés esetén. CSAK a fázis van odavezetve-megjáratva (2 fekete vezeték) a kapcsolóhoz. A nulla és védővezető pedig direktben megy a lámpához, nem kerül a kapcsoló felé.
A kapcsoló miatt ott lévő fázis kiszolgálhatja a konnektort is és a kapcsolót+lámpát is. De a nullát és védővezetőt ki kell építeni, ha nincs ott.
Be is baszna, ha véletlenül lehetne kikapcsolni egy gépet munkaközben a ki gomb elhelyezése okán. Már bukik is meg a kockázat elemzésen...
---
A vészgomb célja, hogy vészhelyzetben KÖNNYEN működtethető. Gondolkodáés nélkül és akár lábbal, könyökkel, combbal, fejjel... amivel éred.
Sajnos akadnak esetek, amikor kézzel MÁR NEM tudod kezelni, mert bajban vagy és nem tudod a kezeddel használni/elérni.
Épp ezért ÚGY kell elhelyezni, hogy a VESZÉLY helyzetben is lehetőleg tudd működtetni, ha egyáltalán módod van rá.
Azért IS egy feltűnő cucc a vészgomb, jól elérhető hely(ek)re rakva, hogy HA MÁS ment meg éppen. Akkor annak ne kelljen a gépet ismernie vagy keresgélnie a megoldást a leállítására! Hanem csak körbenéz és rácsap a piros/sárga gombra.
Forgó/mozgó gép esetén a szabvány kihangsúlyozza, hogy adott esetben a mozgást a vészleállításnak gyorsabban kell megállítani, mint a normál kikapcsolásnak.
---
Nem igazán érdekes az állásának a gyors felismerése. Hisz alapban a gép működik, nem kell nézegetni a vészkapcsolót.
HA korábban használva volt a vészkapcsoló és e miatt reteszelve van MÉG! Akkor meg ugye ÚGY SEM LEHET a reteszelést csak úgy lazán GONDOLKODÁS/UTANAJÁRÁS nélkül feloldani. Mert ez fokozott óvatoságra intő jel.
Ha a gép nem indul a be gombra, akkor az is óvatosságra ad okot.
"...ha hármat is megkérdezel akkor háromfélét mondanak..."
Ez így van! A legkülönlegesebb eset, egy TMK műhelyben fúrni szerettem volna egy asztali fúrógéppel. (régi fajta sok ezer van belőle az országban) Láttam a forgókapcsolót kiváltották nyomógombra. Oké nyomom, de nem indul. Kénytelen voltam megkérdezni mit csinálok rosszul. Mondták van egy lábkapcsoló amit ha nem taposok nem lehet a nyomógombokat használni. Ezt követelte meg a munkavédelmis a vészgombot pedig nem látta szükségesnek. Vajon mivel indokolhatta a lábkapcsoló szükségességét?
Falon kívűli kapcsolót szeretnék lecserélni falon kívűli kapcsoló+aljzat kombóra. Mit hova kell kötni, hogy kell kialakítani? Csak elvi kérdés nem én csinálnám majd. Le tudná írni valaki esetleg? Köszönöm.
Vészgombot is lehet fantáziátlanul, mondhatni alibiként telepíteni. Egyszer egy olyan igény merült fel, hogy a vészgomb megnyomásakor a hengermű fékkel álljon meg, pörögjön vissza egy félfordulatot, hogy kiköpje, amit behúzott, és újra álljon meg. Oda egy egyszerű KI gomb nem elég.
A vészgombról és úgy általánosságban a gépek biztonsági követelményéről sztem egy munkavédelmist kell megkérdezni, mert van valami elemzés, ahol a szakértő eldönti milyen védelem kell egy gépbe és csak annak megléte után lehet üzembe helyezni. pl. burkolat eltávolításának megakadályozása biztonsági relével, stb.
Kézben tartott munkadarabot nem fúrunk! :) Persze hogy volt ilyen, de ha lett volna vészgomb az sem mentesített volna a következményektől. Más az a fúrógép amelyen van előtolás vagy más olyan gépi művelet amely veszélyforrás lehet.
Mint már említettem láttam már embert váratlanul szorult helyzetbe kerülni. Részéről esélytelen volt bármiképpen hatástalanítani a berendezést ami megfogta. A körülötte lévő személyek közül egyetlen egy (külföldi állampolgár) személynek volt annyi lélekjelenléte aki egy vészgombhoz rohant és működtette azt. A gomb nem volt reteszelt, de jó helyen volt felszerelve, funkcióját betöltötte.
Véleményem szerint vészgomb oda kell ahol veszélyforrás várható. A gépbeállítás vagy egyéb álló géphez tartozó művelethez egyértelműen azonosítható állású kapcsoló,vagy egyéb szakaszolás jelent teljes biztonságot.
Neked még soha nem kapta ki a kezedből a munkadarabot? Vagy megszorult és csak nyikorgott az ékszíj? Na olyankor jó a vészleállító. Mert csak rátenyerelsz és megáll. Tudom a ki gombot is meglehet nyomni.
És mikor használja a vészgombot? Ha veszély van? Mi a veszély,a fúró csere a tokmányban? Ha a tokmány (ne adj isten) feltekeri hogyan működteti? Egy ki gombot is el lehet látni nem piros színű gombával, ill jobb gomboknál a ki gomb kiemelkedik a síkból.
Egy köszörű is veszélyes lehet ezek szerint. Arra is kell vészgomb köszörülés vagy kőcsere esetén?
Egy esztergát sem vészgombbal állítanak meg ha a tokmányt kezelik. Viszont a gépi automatikus előtolás miatt oda kell vészgomb.
Az említett gyalun milyen veszélyek lehetnek üzemszerű működés közben? Ha én kezelném a gyalut kihúznám a villásdugót (ugyebár hordozható készülék) ha kést cserélnék, ami csakis álló helyzetben lehetséges és tartanám biztonságosnak a műveletet.
A bajom a vészgombbal (és lehet ezzel egyedül vagyok) hogy rátekintésre nem tudom megállapítani az állapotát. Megmértem egy nevesebb gyártó vészgombján a reteszelt és a retesz oldott állapot közötti távolságot ~4mm adódott. Még oldal nézetből sem egyértelmű hogy oldott vagy reteszelt állapotban van. Már akkor is teljesíti a mágneskapcsoló bontását amikor még nem is arretált. Ekkor egyenértékű a ki gombbal.
A kezelő szervtől fél méterre nem sok értelmét látom, de távolabbi helyen,vagy gép másik oldalán már igen.
Nem tudom ki tette a mínusz jelet, de a fiam oszlopos fúrógépén nem rég ment tönkre a kapcsoló, így hát volt szerencsém látni hogy a vészleállító gomb gyárilag a ki gombbal sorba kötött reteszelt kigomb. Úgy van a kapcsoló eleve legyártva. Már megint mindent túlvariáltok.
Három eset: 1: az ügyfél egyszerű családi házába azért került három elosztó szekrény, ötven áramkör, ötven kismegszakító és öt FI relé, mert a villanyszerelője annyira buta, hogy szerinte ez csak így szabványos. 2: az ügyfél egyszerű családi házába azért került három elosztó szekrény, ötven áramkör, ötven kismegszakító és öt FI relé, mert a villanyszerelője közölte vele, hogy ennek töredékei elegendő lenne, de az ügyfél (az anyagi vonzatok ismeretében!) kimondottan így kérte a szerelést. 3: az ügyfél egyszerű családi házába azért került három elosztó szekrény, ötven áramkör, ötven kismegszakító és öt FI relé, mert a villanyszerelő a minél nagyobb nyereség miatt azt hazudta neki, hogy ez csak így szabványos.
Ebben a fórumban szántalan esetben tesznek fel laikus olyan kérdéseket, aminek tulajdonképpen ez az értelme: „a szabvány szerint kötelező-e nekem még erre is extra pénzt költeni?” És megdöbbentően kevés esetben kapnak pl olyan választ, hogy „A szabvány szerint ez ugyan nem kötelező, de vannak előnyei, éspedig…” helyette mellébeszélés folyik, pl az extra költséggel járó műszaki előnyök ismertetésével, miközben a kérdező elsősorban a forintjai miatt aggódik. Ennek a jelenségnek három okát tudom elképzelni - a válaszoló agyilag nem fogta fel, hogy a kérdés lényege valójában anyagi természetű - a válaszoló a fent említett három esetből az elsőbe tartozik, tehát valójában fogalma sincs arról, hogy itt a szabvány mit ír elő - a válaszoló a fent említett három esetből a harmadikba tartozik, tehát tulajdonképpen csaló, aki anyagilag abban érdekelt, hogy az emberek soha ne tudják meg, hogy a hivatalos szabvány valójában sokkal olcsóbb villanyszerelést is megengedne.
EZÉRT szoktam ingerült lenni, ahányszor egy nyilvánvalóan anyagi kérdésre a válaszoló ez szót sem ejt forintokról, tényleg kötelező, vagy valójában nem kötelező beruházásról.
"Mennyire fontos egy ilyen lámpánál a föld bekötése?"
Amíg a lámpa nem lesz test-zárlatos, addig nem fontos. Mihelyt a lámpa tesztárlatos lesz, utána is csak azok számára fontos, akik nem szeretnének meghalni, vagy megölni egy családtagjukat. A szabvány szerint KÖTELEZŐ odavezetni a földet, ha nem vezeted oda, onnantól te vagy a felelős a későbbi esetleges elektromos balesetekért, bárkit is ráz meg a későbbielben.
Beviszed a lámpába a 3 erest direktben, bekötöd a nulla és a védő vezetéket. A fázist pedig egy 2 eressel megjáratod a lámpából indítva a végén a kapcsolóval.
Fixre szerelt készülék lengőzsinórja és lengőkapcsolója ugyan nem szabálytalan vagy tilos, de olyan mint a pottyantós vécé, ilyen gusztustalan megoldás, ami problémás sok szempontból.
Mondjuk én úgyhiszem, azért van olyan lengőkapcsoló, amibe kis faragással "beleerőltethető" a 3*0.75.
Vettem egy "fali" lámpát, amit olvasólámpának tennék fel az ágyam fölé. Kiderült a fali lámpáról, hogy olyan helyre szánják, ahol a falból jön a vezeték (ismét tanultam valamit...), így nincs hozzá se vezeték, se kapcsoló. A lámpa fémházas.
Nosza, lehet venni 2x1 eres készre szerelt kábelt, zsinórkapcsolóval együtt.
Csakhogy a lámpában olyan csoki van, amibe földet is kellene kötni. Zsinórkapcsolót viszont nem lehet felszerelni 3 eres kábelre, mert nem arra találták ki. (Eddig három üzletet kajtattam körbe.)
Mennyire fontos egy ilyen lámpánál a föld bekötése? Ha jól értem, akkor védene, ha a lámpa fémházára kerülne a fázis, de ahhoz gyakorlatilag a lámpa belső kábelezésének vagy az izzó foglalatának kellene "elromlania".
Teljesen jogos észrevétel. A CNC gép egy másik cég másik telephelyére kerül, ahol nem bedugós hanem fix kábellel és kismegszakítókkal lesz bekötve. Hívunk is majd villanyszerelőt ennek a kiépítéséhez. Gondolom, ha megmutatom neki ezeket a képeket, hogy korábban hogy volt bekötve ez a gép akkor neki ebből tudnia kell majd, hogy mit hogyan építsen ki.
Nem a "Hobbiasztalos" topikot tartom kondástovábbképzőnek, hanem ha lenne ilyen topik akkor abban már megoldották volna ezt a bonyolult feladatot.
Nem kötnék párhuzamosan a vészgombot, nem foglalkoznának a fékezéssel, hiszen az már megoldott a sima ki-gomb megnyomásánál is, ha szükséges a fékezés.
A vészgombnak a gép áramtalanítását kell megoldania.
Egy CNC gép működik a piros dugaljról, teljesítménye állítólag 11 kW. A dugalj fölött van bal oldalon egy C 20 jelű, jobb oldalon egy C16 jelű kismegszakító. A kettő között lévő két kismegszakítóhoz hasonló két szerkezet egyikén sincs semmilyen felirat, csak a jobb oldalin van egy ki-be kapcsolásnak látszó jel.
- készít tervdoksit a gép átalakításáról - elvégzi az előírt dokumentálást, ha kész - kiadja az "az első ÉV minősítő íratot" a cuccról
... mindezt olcsón és hivatalosan?
Mert kb. ezt kell összevetni a gyári cucc árával.
----
Plusz, HA éppenséggel a munkavédelmi törvény hatálya alá esik a használata AKKOR nem mellesleg a gép munkavédelmi doksiját is el készíteni. Az üzemeltetés/használatba vétel előtt.
Akár gyári kivitelú, akár egyedi építés/átalakítás a gép.
Nekem az a furcsa, hogy ha egy lakossági 25ezres Lidl-s oszlopos fúrógépen alapból van vészgomb (kikapcsoló), akkor egy minőségibb, sokszázezres gyalugépen (ami sokkal veszélyesebb, mint egy fúró) miért nincs vészleállító?
Persze, a legtöbb ilyen gomb teljesen felesleges pénzkidobás, hiszen (szerencsére) sosem kerül sor a tényleges használatukra. De amikor mégis, akkor viszont emberélet múlhat rajta.
A házilagos barkácsolást semmiképp sem javaslom, mert biztos hogy nem csak egy egyszerű nyomógomb pár dróttal. Az csak a látható része.
Mint írtad, vészleállító (és nem vészkikapcsoló), tehát valamilyen módszerrel azonnal befékezi az abrikter tengelyt - ezért is kerül annyiba, amennyibe.
Az egyszerű kikapcsolás (amit egy pár ezres gombbal tényleg meg tudnál tenni) után még sokáig forog a tengely a tehetetlensége folytán - vész esetén pont ettől kell megóvni a bajba jutottat.
Közben kértem képet a vészgombról.Ez nem pont az de így lenne beépítve a képen látható normál ki és bekapcsolótól balra lenne felfogatva. Szerintem ez nem több egy pár ezer ft-os kapcsolónál,és szerintem utólag is beépíthető töredékárból.
A vészleállítás funkció a gép lehető leggyorsabb leállítására szolgál. Arra az esetre, ha a kezelőt veszély fenyegeti. A vészleállító parancs leállítja a gép veszélyt jelentő mozgását, pl. a mechanikus forgómozgást.
A vészkikapcsoló funkció az elektromos energiával kapcsolatban játszik lényeges szerepet. A vészkikapcsoló berendezések haladéktalanul energiamentes állapotba juttatják a rendszert. Annak érdekében, hogy megóvják a kezelőt a veszélyektől, pl. az áramütéstől.
Véleményem szerint ha a gyártó (forgalmazó) opcióként ajánlja fel a vészgombot akkor a termékére nem feltétlen szükséges felszerelni. Ha téged ennek hiányában baleset ér és visszavezethető a vészgomb hiányára a gyártó perelhető hogy a gépe nem biztonságos. Ő nem hivatkozhat (elvileg) hogy te nem kérted.
Vannak munkabiztonsági szabványok, a berendezésnek ezeknek kell hogy megfeleljen. A felhasználónak nem kell ezeket ismernie. (ismerje a gyártó,ismerje a munkavédelmi felelős ha van!)
Lássuk be hogy általában a balesetet szenvedett személynek nincs módja a vészleállító gombot működtetni. (sajnos láttam már ilyet...) Ha mégis számítani kell rá hogy egy személy biztonsága forog kockán, van egyéb lehetőség,pl:biztonsági fotokapcsolók (optokapuk), kifeszített sodrony végállás szerű kapcsolóval,stb...
Feltételezem a gyalu sem akkora hogy ha rendellenes működést tapasztalsz ne tudnád rendesen leállítani a gépet. Ha éppen a gyalukést "babrálod" a benyomott esetleges vészgomb nem jelent biztonságot.
Ha lekapta a körmöd már nem fogod a vészgombot nyomogatni.
Az EU (gépek) direktíva kötelező az egész EU-ban. Az alapján eldönthető, hogy kell rá vagy nem kell. Ha kell akkor az is. hogy: hogyan kell megoldani.
Faipari gyalugép esetén pl. lehet, hogy úgy kell kialakítani, hogy mindkét kéz elfoglaltsága esetén IS lehessen működtetni. (lábbal, combbal, stb.)
Mivel előfordulhat munkaközben vagy baj esetén, hogy egyik kéz sem tehető szabaddá.
----
A józan eszem azt súgja, hogy ez a gyártó/importőr/eladó >> "forgalmazó" felelőssége. Hisz ő adja ki róla a tanúsítványt a gép mellé és a CE logóval ellátja.
Nem jó ötlet átvállalni tőle a kockázatot.... eredőben kevéske pénzért.
********
Külön műsor a munkavédelem témája a gép használata során.
1993. évi XCIII. törvénya munkavédelemről
A törvény hatálya
9. §
(1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. (azaz, ha valaki mást munkavégzéssel bíz meg, pl. az önkéntes meló)
(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)
5. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.
A lényeg, hogy - amíg az egyén kizárólag saját magát veszélyezteti a nem "üzletszerű" munkavégzéssel - addig a munkavédelmi törvény nem játszik (más igen) ez az >> aki hülye halljon meg elve.
DE HA bárki más is veszélybe kerülhet a munkavégzés közben akkor már igen!
Felder a cég, Hammer gyalu.2 éve egyik ismerősnek nem kérdezték kell e vészgomb.Most tőlem megkérdezték.Valószínű nem kötelező elem mert választható.Gondolom ha alkalmaznék 1 alkalmazottat mint munkáltató akkor már lehet ott munkavédelmi szempontból kötelezős is lenne.Gondolom valahová oldalra fúrják fel a sima kapcsolók mellé, nagy válsztási lehetőség nincs.
Lehet túlbonyolítjátok.40 Eft-ot sokallok érte, de pl a gyaluhoz lehet venni mozgató egységet (4 kis kerék meg egy kar szinte) így kézzel tudnám mozgatni, az ára ennek is 60 eft, szóval kicsit túlárazott úgy mint a vészgomb, mert ha esetleg utólag beépíttetem valakivel biztos kijön fele annyiból.
Nekem most valaki azt mondta hogy egy sima 1 fázisú vészgomb elég hogyha mágneskapcsolós ami pár ezer ft max.
Szakmókus: egyengető gyalulás nál a ki bekapcsoló ott van a gyalutengely mellett körülbelül .Munka közben nem nagyon tudnék jobb helyet mert szerintem a jelenlegi kapcsolók körül helyezik el azt is szerintem 20-30 cm körzetben.
"...most kell eldöntenem hogy tetessek e bele vészleállító gombot.A gyártó cég kb. 36 eft+áfáért tenné bele..."
Ezek szerint a gép nem igényel feltétlen vészgombot, ha szükséges lenne akkor a gyártónak kötelessége azt kötelezően felszerelni. Ha valamilyen okból te szükségesnek ítéled (te tudod miért) felszereltetheted velük. Utólagosan saját kezűleg beszerelve a garanciális feltételek kérdésesek lesznek.
Másik kérdés hogy a vészgomb hol legyen elhelyezve, mert csak a megléte de rossz helyen, nem egy hatásos balesetvédelem.
Magyarán tudsz olyan helyet mutatni (a vészgomb helyét) ahol munkavégzés esetén,egy lehetséges (várható) vészhelyzetben el is tudod érni (működtetni) a vészgombot?
Viszont amiről te beszélsz, az egy párhuzamosított stop gomb, ami valóban nem nagy pénz. De egy gyártó, ha azt mondja, hogy vészgomb kerül a gépre, akkor azt egy biztonsági relé fogja fogadni, aminek kényszervezetett érintkezői vannak, ami garantálja a lekapcsolást.
A gyanúm szerint azért tették fel neked a kérdést, mert nincsenek tisztában vele, hogy nálunk milyen előírások vonatkoznak egy gépre. Pedig ha ők ide értékesítik, akkor bizony ennek utána kellene hogy járjanak, a magyar nyelvű használatiról és egyébről már ne is beszéljünk.
A működtető eszköznek vörös színűnek kell lenni, sárga háttérrel.
A vészleállító nyomógomb felirattal vagy szimbóummal való azonosítása nem javasolt. A sárga háttéren a vörös működtetőelem egyértelműen azonosítja az eszközt.
A vészleállító nyomógombot minden egyes kezelőpulton, kezelőegységen el kell helyezni. Könnyen elérhető helyre kell szerelni, a szerelési magasság 0,6m 1,7 m között legyen. A pedálokat rögzíteni javasolt a padlószinten.
A gomb piros, a tokozása sárga. "Összevontam" és ebből lett ami lett. Elnézést, nem akartalak leterhelni.
De ezt nem értettem.
"A vészleállítás a nevében is azt sugalja , hogy amennyiben baj van , akkor akárki a közelben gondolkodás nélkül , hogy hol lehet a ki-be kapcsolás gombja , csak rácsap a piros gombra , ami olyan helyen van elhelyezve , hogy minden irányból jól látható legyen . Amerre csak dolgoztam , a vészleállítás gombja piros (felénk is) .
Akkor miért kell még egy gomb , ha az is szürke ?"
A vészleállítás egy nagyobbacska gyalugépnéll izgalmas kérdés tud lenni emlékeim szerint. Ésszerű lehet egy munkavédelmissel is konzultálni akár.
---
A faipari gépeket úgy kell tervezni, és elkészíteni, hogy a gépet, csak az erre a célra szolgáló kezelőelem SZÁNDÉKOS működtetésével lehessen elindítani.
A véletlen gépindítás egyik lehetősége, hogy az indítógombot a kezelőfelülettel egy síkban helyezik el. Így az egy esetleges nekitámaszkodás esetén sem zárja az áramkört.
A kezelőelemeknek mindig jól láthatónak, felismerhetőnek kell lenni, a bekapcsolást zöld-, a kikapcsolást piros gomb végzi.
Néhány rendkívül veszélyes gép (pl. a furnérvágó olló), csak a kezelő személy mindkét kezének egyidejű használatával, két nyomógombbal hozható működésbe.
A gépek ki-, és bekapcsoló gombjainak úgy kell működniük, hogy az áramellátás hiányosságai ne okozhassanak vészhelyzetet. Pl. ha áramszünet esetén a gép leáll, a kezelőnek nem kell kikapcsolnia azt, mert az áramszünet befejeztével a gép nem fog azonnal elindulni. Erre a célra mágnes kapcsolókat alkalmaznak, melyek csak elektromos áram jelenlétében képesek zárva tartani az áramkört
Biztosítani kell a normál leállítás (ennek gombja a bekapcsoló gomb mellett található), és a vészleállítás lehetőségét is.
A vészleállító gomb könnyen felismerhető és hozzáférhető vörös színű, alakja gombára emlékeztető. Kiemelkedik a gép síkjából, a gépet a leállítást követően reteszeli is (a gomb benyomva marad). Így a gép csak a reteszelés megszüntetését követően indítható újra.
Az ilyen gombokat úgy kell elhelyezni, hogy - az mind az etető - mind az elszedő oldalról elérhető legyen.
Ennek megfelelően - egyengető gyalugépnél 1db - vastagoló gyalugépnél 2 db vészkikapcsolóra van szükség.
Ha a gyalu mágneskapcsolón keresztül van kapcsolva , akkor ahogyan Te írod , felesleges mégegy gomb , hiszen van a leállításra egy . A vészleállítás a nevében is azt sugalja , hogy amennyiben baj van , akkor akárki a közelben gondolkodás nélkül , hogy hol lehet a ki-be kapcsolás gombja , csak rácsap a piros gombra , ami olyan helyen van elhelyezve , hogy minden irányból jól látható legyen . Amerre csak dolgoztam , a vészleállítás gombja piros .
Nem kell sokat foglalkozni a dologgal. Neked jó a szürke színű, IP44-es vészleállító gomb (nem kell piros-sárga). Olyant, amilyent peterch javasol.
Kell 2 db tömszelence, 1-2-3 m 3-eres vezeték és gégecső. Ha értesz a villanyszereléshez, akkor bekötöd a KI-gombbal sorosan a nyitó érintkezőt és kész. Vagy hívsz egy ismerős villanyszerelőt.
Be kell vallanom , hogy a lakóházak villanyszerelése soha nem volt hozzám közel .:-( A 47 év alatt ha 3 hónapot tevékenykedtem benne , akkor az sok ( a saját és a fiam házát is beleértve) . Így a valóság az , hogy az elöírások ismerete e téren nálam hiányosak . Az megmaradt az emlékezetemben , hogy nálunk a szuterén és a nedves helyiségekben Fí relén keresztül kell védeni az emberéletet .
"Felhívnám a figyelmedet, hogy az előttem szóló NEM a kérdésre válaszolt."
Nem, nem a kérdésre válaszolt. Mert elolvasta azt, amit írtál, aminek szintén semmi köze műszakilag helyes válaszhoz, hanem a saját, helytelen véleményedet építetted bele ebbe:
"Kérdezd meg tőlük, hogy a már meglévő FI relé miért nem jó nekik. Érdekelne a válaszuk."
No, és ebben nincs igazad. És ettől az előtted válaszoló kissé mord lett.
Mint ahogy abban sincs igazad, amit utána látok, hogy:
" VALÓBAN szükségesnél eggyel több kismegszakítót "
és
" extra (valójában felesleges) FI relét"
Ez meg ugyebár teljesen szakmaiatlan:
" az elosztó tábla és kazán között egy valójában szükségtelen extra áramkört vezetékeznek végig a házon (ami ugye szintén plusz forint)"
...Mivel az fontos berendezésekhez külön áramkör kiépítése az üzembiztonságot növeli (több szempontból is, de ezeket már mind megtárgyaltuk, csak nem értetted)
Egy kis tanácssot szeretnék kérni vészgomb beépítéssel kapcsolatban.
Veszek egy 3 fázisú gyalut , most kell eldöntenem hogy tetessek e bele vészleállító gombot.A gyártó cég kb. 36 eft+áfáért tenné bele, egy kicsit drágállom.
Egy 3 kw-os 3 fázisú gyalu.Házilag beépítve utólag(egy tartólemezt könnyen rá lehet fúrni amire menne a vészgomb).Tudtok ajánlani valamilyen vészgom típust ?(ami jó és olcsóbb).Gondolom valami relés megoldást szoktak beépíteni.
"igen, a kérdésem valóban így szólt, hogy szabály szerint kell-e.
De pl arra sincs szabály, hogy csillagpontosan kössem a konnektorokat helységenként, és mégis így csinálom :)"
- ELŐSZÖR megtudni, hogy mit ír elő a szabvány
- és UTÁNA úgy dönteni, hogy én magamnak ennél szigorúbbra csinálom (vagy megkérdezem az ügyfelemet, hogy egy kis plusz pénzért szerelhetem-e szigorúbbra)
ez a helyes sorrend :)
Ha valaki úgy csinálja, hogy
- fogalmam sincs arról, hogy mit ír elő a szabvány
- ezért baromi szigorúra csinálom, nem baj, ha drága lesz
ez laikusnál elfogadható gondolatmenet, szakembernél viszont szégyen.
"A szekérnybe pedig szerintem a hely nem probléma :)"
Csak arra gondoltam , hogyha vizes helyiségbe kerül , akkor érthetö lenne az óvatosság . Viszont , ha abban a helyiségben van az elosztó is , akkor tegyél . Nyugodtabban fogsz aludni .
Eredetileg azt kérdezted, hogy KÖTELEZŐ-e a kazán számára egy külön FI relét beépíteni.
Felhívnám a figyelmedet, hogy az előttem szóló NEM a kérdésre válaszolt.
Neked anyagilag tökmindegy, hogy
- az elosztó táblára a VALÓBAN szükségesnél eggyel több kismegszakítót és egy extra (valójában felesleges) FI relét helyeznek el (mindez plusz anyagköltség és munkadíj)
- emiatt talán a valóban szükségesnél nagyobb méretű elosztó szekrényt fizettetnek ki veled
- az elosztó tábla és kazán között egy valójában szükségtelen extra áramkört vezetékeznek végig a házon (ami ugye szintén plusz forint)
A villanyszerelés eredménye az pénzkérdés. Akinek valamivel több pénze van e célra, az tegyen fel több fi-relét, mert minél több részre van osztva a hálózat és berendezések, annál kevesebbet fog zavarni egy hiba, annál gyorsabb a hibabehatárolás, satöbbi. Ha villamosan vannak egymás mellett, ez egyértelmű előny. Kérdés, te mire írtad, hogy egymás mellett. A polcon? Vagy pedig ugyanazon rangban, más áramköröket védve. Ha villamosan egymás után vannak, akkor nem olyan biztos a helyzet, de ha mindkettő leugrik, akkor a másodikat nem kell visszakapcsolni (az által védett áramkörökben van a hiba), de az elsőt lehet, és a többi izé használható. Itt az első meg a második szintén nem a polcot jelenti, hanem a betáplálás felőli sorrendet.
Igen, de, mint Szakmókus írja, az elosztószekrényekre külön szabvány vonatkozik, a védővezető és a nullavezető kivételével a többi színt a gyártó határozza meg, viszont ehhez kell dokumentációt adnia.
Az a baj , hogy amikor egy német cégben voltam kisegíteni elosztószekrényeket gyártani autóipari cégek részére , akkor minden megrendelönek megvolt a saját standardja , ahol minden feszültségnek és áramkörnek ( vezérlö , állandó táp , erösáramú ) megvolt a szín adva . Ezért nagyon oda kellett figyelni .
Én csak egy példát írtam lentebb arra , hogy a fázis lehet más színü is , nem csak barna,fekete,szürke .
Ez így van de a kapcsoló,elosztó szekrényekben sokféle feszültség szint és áramnem található. Célszerű a színnel kitüntetni azokat. Ott is a szabvány ajánl színt (vezérlő áramkörök) de alig van aki az ajánlást kőbe vésettnek tekinti.
Szerencsére a szabvány rugalmas, egy szekrényben vagy csoportban a tervben feltüntetett színt kell alkalmazni. Így előfordulhat egy kapcsoló térben más gyártók más színt alkalmaznak a saját szekrényükben. Egy kollégának ez nem okozhat problémát...
-piros 230VAC
-barna 24VAC
-lila 24VDC+
-fehér24VDC-
-zöld analóg jelek bár jellemzően önállóan vezetve ritka.
-sárga idegen ismeretlen feszültség
-narancs kitüntetett áramkörök (pl: főkapcsoló előtti ák)
-fekete fázis vezető
-kék nulla (illene a világos kék, de sötétkéket másra nem használva nincs jelentősége)
-zöld/sárga védővezető
Mi nagyjából ezeket használjuk, mások teljesen eltérhetnek ezektől.
Rásegíteni inverterrel lehet a hálózati teljesítményre.
Napelemmel, amikor süt a nap.
és/vagy
agregátor+inverter párossal bármikor
---
De annyi pénzből alighanem megodlható a hálózat fejlesztés is ...
Egyszerű a lehetőség felmérése. Bekell adni egy igényt a szükséges Amperre. Aztán a válasz MGT-ből kiderül, hogy a szolgáltató mit tud ígérni, mikorra és mennyiért.
A túl kicsi feszültséget írásban hibára kell jelenteni. (ha a feszültség a betáp ponton mérve IS!!!! kicsi és nem csak a fogyasztóknál)
Mivel a szolgáltató legalább 230Volt -10% azaz 207 Volt feszültséget köteles biztosítani. Hibajegy nélkül ugye esély sincs a növelésére... nyilvánvalóan.
16500/3/230=24 Amper kell, ha maxon fűt vagy több... Nyilván más is kéri az Ampert a műhelyben közben. Nem csoda, ha leold.
A kérdés az, hogy KELL-E a max teljesítmény non-stop a művelethez? Ha nem akkor be kell rakni egy kultúrált fűtésvezérlőt. Ami csak annyit ad neki amennyi szükséges.
A maradék pedig elég lehet a műhely többi cuccának.
Az is megoldható kis pénzből. hogy figyelni kell a kemence és/vagy a műhely áramát. Aztán proritás alapon dönteni, hogy mi ne kapjon addig áramot... amíg a másik maxon megy.
----
A stabil és nyűgöktől mentes megoldás azonban a betáp Amper növelése! A szükségesre.
Pont a határon van a kismegszakító értéke . Lehet , hogy már cserélned kellene egy másikra és picit nagyobb értékre . A feszültségesést meg rendezd a szolgáltatóval .
És akkor nem veri le a megszakítót, vagy mi mást nem tudunk még egy rendes válaszhoz? Mondjuk tök jó, hogy a kérdező meg szeretné oldani, de maga sem tud egy csomó mindent.
"Egy villanykemence 400V 16,5kW folyamatosan veri le a 25A kis megszakítót"
Valószínűleg nem a feszültségesés miatt csapkod le a kismegszakító. Hiszen egy olyan kemence, amit 230 volton 16,5 kilowattra méreteztek, annak az áramfelvétele csak 230 volton 24 amper, alacsonyabb feszültségen kevesebb. Tehát minél nagyobb a feszültségesés, annál KEVESEBB áramot fogyaszt a kemence., tehát annál kevésbé valószínű, hogy lecsapódjon a bisztositték.
Deviszontha annak a kemencének a 16,5 kilowattját valójában nem 230, hanem 220 voltra tervezték, akkor az a kemence 230 volton már a 230/220 arányában nagyobb teljesítményű, ezáltal nagyobb áramfelvételű is.
Másik lehetőség, hogy ha a kemencének okos teljesítményszabályozása van (és az mindenáron ragaszkodik a 16,5 kilowatthoz) és képes megnövelni az áramfelvételét ha csökken a hálózati feszültség, ebben az esetben felvehet akár mondjuk 30 ampert is,, ha a kisebb a feszültség. De ezt csak a kemence műszaki leírásából lehetne megtudni.
"eg mértem a feszültséget sajnos vonal végin van a műhely"
Nem lehet, hogy a a villanyóráig jó vastag vonal van húzva és csak onnan a kemencéig van a feszültségesés?
"lenne valamilyen megoldás még ha borsos árban is?"
Pl 3 darab 230/20 voltos, min 500 wattos (de inkább nagyobb) transzformátor.
A trafók kimeneti feszültségeit sorba kötéssel (fázishelyesen) hozzáadod a hálózati feszültséghez. Így a trafók után a fázisok feszültsége 20 volttal magasabbra kerül.
Persze a 20 volt akkor is hozzáadódik a fázisfeszültséghez, amikor a kemence éppen nem működik, tehát a trafók után csak olyan elektromos fogyasztók legyenek, amelyek vidáman elviselik akár a 250 voltos feszültséget is. Vagy automatikusan kiiktatod a "turbó" trafókat is, amikor kikapcsolják a kemencét.
Egy villanykemence 400V 16,5kW folyamatosan veri le a 25A kis megszakítót . Meg mértem a feszültséget sajnos vonal végin van a műhely és a feszültség fázisok közt 360-375V
között ingadozik néha csúcs fogyasztáskor este az egyik fázis és null között alig van 200V.A hálózaton feszültség emelésre nem látok esélyt a közeljövőben ,lenne valamilyen megoldás még ha borsos árban is?
Elosztószekrényekben , ahol állandó nem kikapcsolható váltakozóáramú táp van , ott az a rész narancssárga erekkel van kötve . Tehát lehet ilyen esetben más színü az általad felsorolt színeken kívül .
Azt nem lopták , mert tervezett gazdaság volt , meg KGST , ha nem emlékszel . Vagy akkor még suhanc voltál és más érdekelt .:-) Panel amiben laktam 1983-ban épült és ott még csak a kéteres kábelt húzták a gégecsöbe . A dugaljnál meg a nulláról volt az átkötés a földelésre .
Hanem mi? Most elkezdesz nyelvtankodni? Ez már a beismerés. :D Mi lehet annak az üzenete az olvasók számára, hogy bármi lehet, azon kívül, hogy bármi lehet? :D
Azért gondoltam , hogy kéteres laposkábel , mert látni a két ér közti vágást . Valamint nálunk a panelba ugyanilyen kábelt raktak régen úgyszintén gégecsöbe . Szoci táborban egyforma volt a lapos kábel . :-)
Valami ilyesmi régebbi kiadásban : MMfal PVC szigetelésű kábel vakolat alá .
