Kicsit pofatlansag a kerdes, de azert megprobalom.
Szoval elmondanatok, hogy hogyan kell furesztelepi (szo"ro:s) pallobol barkacs elektromos kezigyalu es asztali korfuresz segitsegevel pontos (inkabb egyenes, derekszog, a meret kevesbe szamit) leceket csinalni?
Gondolom a profik negyfejes gyalugeppel, vagy legalabbis egyengeto gyalu, vastagsagi gyalu, korfuresz modszerrel csinaljak.
Vehetek lecet persze, de nem tarthatok otthon szortimentet, de soha nincs otthon olyan amilyen kellene. Meg erdekel is, hogy meg lehet-e csinalni.
ha dilemmában vagytok, hogy hogy lehet "nagy" anyagot vágni...
Vonal berajzol...vonal mellett elvág (szabadkézzel)...kb úgy, hogy maradjon 2 mm...
ezután neki a gyalugéppel, ami lehet kézi, de akár asztali is....
2-3 db anyagnál ez nem nagyon játszik szerepet.. mondjuk 50-60 tételnél már kicsit macerás, de egy hobbiasztalos ne "iparkodjon":))
Nem olyan bonyi ez...
Nem gondolom, hogy rá akarsz beszélni. Lehet, hogy én vagyok a hülye, de egyre kevésbé értem, hogy mire való egy asztali körfűrész. :-)
Tegyük fel, hogy megveszem a nagy Einhell-t, aminek a képét beraktam korábban. Annak 96x96-os asztala van, tegyük fel, hogy a vezetőléc ezen az egész asztalon mozgatható (nem így van egyébként, csak a középső kicsin). Ez esetben kb. 48 centiig lehet a vezetőt használni.
Namármost, akarok csinálni egy 100x100x50-es szekrényt, mondjuk 200x200-as MDF táblából. Ez áll 100x100 és 100x50-es lapokból (durván véve). Ennek a szekrénynek egyetlen vágásához sem tudom használni a vezetőlécet!
Nekem ebből úgy látszik, hogy
1. Egy bolti körfűrész használhatatlan ezért mindenki azzal kezdi, hogy átalakitja kétszer akkorára.
vagy
2. Kézzel vezetik az anyagot a gépre.
vagy
3. Mindenki csak hosszirányú vágásra (esetleg pici lécdarabkák keresztirányú vágására) és tűzifához használja és lapszabászatban vágat le minden táblaanyagot.
Figyelj, én nem akarok senkit semmire rábeszélni, de szép munkát körfűrésszel kézben vezetve nem lehet szvsz végezni.Az legfeljebb az ácsoknak jó!
Gondold el, hogy a szekrényajtót vágod!Keresztbe!
Ha csak egy kicsit is mellémegy, már ordít a hiba!
Én eleinte azt csináltam, hogy a faanyagra felszorítottam a vezetőt megf. távolságban a vágástól, és az mellett toltam kézben a gépet.
Az eleje-vége még így is macera volt, mert ott nem fog a talp akkora felületen.Aztán ezt meguntam, és lett ez az asztal, de még egy gépet akarok csinálni, ami kifejezetten nagyobb lapok keresztbe vágására, ill. ferde vágásra lesz, és elővágó is van benne.Olyasmi lesz, mint a lapszabászműhelyekben van, csak a jobbra-balra menet marad ki, egyszerűen függölegesen lehet majd huzkodni a gépet.Alatta a lapot meg akár ferdén is be lehet tenni, és akkor szögben vág.
Olyan 220-250 cm magasra gondoltam.
Elhiszem, hogy valamivel könnyebb megtartani nagyobb asztalon, de ennyivel? Szerintem másik alátámasztás nélkül (én egy létrát szoktam használni) így is mérleghintásat játszol. A hosszabb vezetőt elismerem, hogy sokkal jobb.
Kicsit még mindig furcsállom, hogy kézzel nem lehet vezetni az anyagot legalább keresztvágásnál. Akkor a kézi körfűrésszel is reménytelen egyenesen vágni ha a párhuzamvezetőt nem tudod használni?
billegtess egyszer egy kicsi asztalon keresztben, de akár hosszában is egy két-három méteres anyagot, majd megtudod!
Én komoly elvárásokkal állok a körfűrésszel szemben, mert amit azzal levágok, azt már gyalulni se nagyon akarom, olyan pontos legyen.Ennek egyik feltétele a nagy asztal, mert minél nagyobb az asztal, annál pontosabban vezethetsz.A vezető is hosszabb, a vezetett hossz is, ezért az esetleg kicsit görbe szélű anyag ( mondjuk 1mm hullámosságú) is egy tolás során kisebb hibával vágható le.
Ha a kerék átbillent, akkor már akármerre lehet tolni, mert az asztal súlya nem engedi visszabillenni.Az ütközőt oda kell tenni, ahol már stabil.
-
Miért is tudok 60 centit vágni?
Ja keresztbe?
Nem.
Az asztalom szélére feltettem egy vezetősínt, amin végigtolhatok egy szögbeállítót, és ha keresztbe kell vágni pl egy 200x20 centis darabot, akkor beállítom a szöget, nekiszorítom az anyagot a szögbeállítónak, és azzal együtt tolom ezáltal a vágás egyenes, bár nem párhuzamos egyik oldallal sem (akár).A szögbeállító nem éri el a fűrészlapot, tehát azt nem vágom át.
Az ötlet jó, bár én mindig elfelejteném, hogy melyik irányba szabad tolni. :-) Esetleg ha lehet szerezni fékezhető kereket, hasonlót babakocsin lévőhöz, akkor fel lehetne szerelni fixre is.
A te körfűrészeddel ezek szerint kb. 60 centiig tudsz hosszra vágni. És mit csinálsz utána? Mondjuk egy 4 méteres lécet fel szeretnél darabolni 1 méteres polcoknak.
Na itt van:
Oldalanként két láb van együtt egy menetes szálon, anyákkal és alátétekkel megakadályozva a jobbra-balra csuszkálást.Ezt a szálat lehet lábbal átfordítani egyik állásból a másikba.Először az egyik oldalon, aztán a másikon.
Árat nézve tényleg nem nagy kockázat....
"Tényleg, vezető nélkül mennyire nehéz egyenesen vágni vele? Ha csak berajzolok egy vonalat egy táblán és kézzel irányítom a fűrész alá, könnyű követni a vonalat?
" Szinte egyáltalán nem lesz egyenes, és visít is majd rendesen, meg a kilépőélnél vakarja az anyagot.Én csak a tüzifát vágom rajta vezetés nélkül...
"A nagy fűrész sehogy se fér el a garázsban, akárhogy agyalok. Még ha sikerülne is besuvasztani egy sarokba, ahhoz kicsit túl nehéz, hogy mindig kivonszoljam az udvarra egyedül vágni" Erre nekem van egy nagyszerű megoldásom.Négy kerék rajta, de csak akkor van a keréken a cucc, amikor tologatom.Fűrészelésnél a kerekek fent vannak, és stabilan áll.
Rajzoltam egy skiccet, lefényképeztem, majd megy a tárba.
1 - Úgy néztem, hogy a nagyobb körfűrészeknek is van egy alapasztala, és kihajtható támaszok oldalra és hátra. Viszont a vezetőléc csak a kb. 60x60-as alapasztalon mozgatható. Vagy rosszul gondolom?
2 - Itt kicsit pontatlanul írtam le. A legalsó állásban (max. vágásmagasság) van egy fix ütköző, itt nem kell mindig állítgatni. Ha feljebb akarom emelni a lapot pl. hornyoláshoz, akkor kell.
Még mindig úgy érzem, hogy az árat nézve nem olyan nagy kockázat egy ilyet kipróbálni. Szerintem elsősorban hosszvágásra használnám, mert abban igazad van, hogy ha le kell vágnom egy sorozat 50 centis lécet, akkor már nem tudom használni a vezetőjét. Ekkor maradna a kézi gérvágó (10 centi szélességig).
Tényleg, vezető nélkül mennyire nehéz egyenesen vágni vele? Ha csak berajzolok egy vonalat egy táblán és kézzel irányítom a fűrész alá, könnyű követni a vonalat?
A nagy fűrész sehogy se fér el a garázsban, akárhogy agyalok. Még ha sikerülne is besuvasztani egy sarokba, ahhoz kicsit túl nehéz, hogy mindig kivonszoljam az udvarra egyedül vágni. Alternatívaként maradna még a kézi körfűrész.
Az a ferm aminek csak 55mm volt az atvagasa az milyen tipus volt pontosan? mert lehet hogy azert volt kicsi, mert aszinkron motor es direkt hajtas. Azert az megfontolando. halk, nincsenek szenkefek, normalis felfutas, nincs fogaskerek hajtomu.
1- én nem szeretem.Az enyém 120x80 és nagyon sokszor ez is kicsi.A fűrész kábé középen van, és ha nagy anyagból kell nagyot levágni, akkor a vezetőléc nem fér el az asztalon.
2-Nagy gond.A fűrészlapon alig tudsz mérni vágásmélységet, a derékszög állandó utánállítása is egy idő után csak mérget hoz, nem tudsz kellően haladni a melóval, mert állandóan a gépet állítod, használat helyett.
3-nekem kevés lenne.Kétoldalas vágás----hát enyhény szólva is nehézkes.Ha szőrös pallóból indulsz ki, és gyalulás előtt legalább valamennyire le szeretnéd tisztázni, akkor nem jó kétoldalról vágni, mert nem tuti, hogy ugyanoda visszatalál a lap.Általában nem talál oda....
Viszont előre jó a szélességet legalább letisztázni, mert a keskenyebb anyagot hamarabb, kevesebb fogásból kigyalulja az ember, mert kisebb rajta a vetemedés effektív mérete.Ne feljtsük el:minden anyag vetemedett egy kicsit.
Gyalult anyagot meg egyre kevésbé fogsz használni, mert rájössz, mennyivel jobb fatelepi árúból dolgozni.
Ránéztem az asztali körfűrészekre is. A Metrós nem volt összeszerelve, ezért azt nem tudtam alaposabban megnézni. A BauMaxban volt 2 nagy és két kicsi.
A teljesítményekre, fűrészlapátmérőkre sajnos nem emlékszem pontosan, de 20 centi és 800W körül vannak a kicsik (mindkettő közvetlen tengelyes volt).
Egyelőre a Meister felé hajlok, de vannak kérdéseim is:
1. Mekkora gond a kisebb asztalméret? Polcoknál, nehezebb tábláknál nehéz lesz tartani, hogy ne billenjen le? Vagy majd összeütök valami támasztékot melléje?
2. Az asztal magasságának (vagyis a vágásmélységnek) az állítása kétoldalt, külön csavarokkal, vezetősín nélkül történik, tehát minden állítás után derékszöget kell nézni. Centibeosztás nincs, mérni kell. Nagy gond ez?
3. Elég-e nekem a 44 mm-es vágásmélység? Ezzel végül is kétoldalról el tudok vágni 8 centis anyagot is, nem?
Megnéztem az oszlopos fúrógépet, de amikor megemeltem a dobozt, inkább egy új állvány mellett döntöttem. Ehhez új munkapadot kéne építeni. :-)
Viszont az OBI-ban találtam egy sokkal jobb konstrukciónak tűnő állványt. A rugó középen van, nem a karon + 3 pontos rögzítésű a kar, ezért kicsi a kotyogás. Normálisan, bilincsként szorul a csőre. És még olcsóbb is volt, mint a régi (3500 helyett 2500).
Lehet rosszul irtam?,
A 4-es lyukat csak a forgacslapba kell mivel igy sokkal jobban oda lehet huzatni a felette levo anyaghoz...munkalapba nem is kell elofurni
Megnézem, de még a kistestvéreinek is utánanézek, mert nekem az állványt fölösleges kifizetni, nem fér el a műhelyben, úgyhogy asztalon fogom használni.
A litium ion akksikkal vigyazni, legnagyobb ellenseguk a hideg! A futetlen garazsban -5 fokban hagyod egy par ejszakara, es a kapacitasanak fele oda van!
Nem volt precízen összerakható. Ahogy a karral nyomtad lefelé, a fúrótartó konzol oldalirányba is mozgott és előbb-utóbb elakadt a kis mutató, ami a centibeosztásra mutatott. Emiatt a centibeosztás fémlapja pár alkalom után szétszakadt és leesett.
A konzolt bizonyos magasságban egy mezei csavar rögzíti, amit neki kell csavarni az oszlopnak. Ha nem csavarod be rendesen, kilazul. Ha becsavarod, deformálja az oszlopot. Végül azért kellett kidobni, mert az oszlop annyira eldeformálódott, hogy nem mozgott már rajta se a konzol, se a vezetőgyűrű, ami a kar lenyomásakor kezd mozogni. Gyakorlatilag odáig jutottam, hogy két kézzel se tudtam lenyomni a kart.
Akkus csavarozó: szemeztem a Bosch IXO-val. Tetszik a lítium akku. Kicsit drága (10K), de nem merül, nem megy tönkre a rátöltéskor, nagyon kicsi a gép és szűk helyre is befér, az Ezermester magazin szerint van ereje is.
250W de aszinkron motor és nem soros-kefés.Teljesen jó.Még nem tudtuk megfektetni, pedig tudod:közös ló.13000-ért teljesen szuper.
Amire érdemes figyelni, mikor hazaviszed, hogy egy z alakra hajtott drótot bele kell fogni, és azzal derékszögre állítani a mozgóasztalát.A mienknek a nyaka egy kicsit kifelé lóg a derékszögtől ,ezt egy vékony papírral korrigáltuk.De ki is leket reszelni, vagy inkább csiszolni, mert az eltérés max 2 tized volt.
A "fúrótengely" ( a vastag fel-le járó tengely) kotyog még kábé 1 tizedet az öntvényházban (nem a csapágy), de az összes kézifúrógépem többet kotyog ennél, még a Bosch is, újkorában is!Gyakorlatilag észrevehetetlen.
Hello Bond és mindenki,megkérdezhetem,mi lett a gond a 3000 Ft-os állvánnyal,hogy ki kellett dobni?Én is gondolkoztam valami olcsó megoldáson,azért olcsón,mert egy kicsit osztom gruntow véleményét,azaz hogy viszonylag ritkán kell.
A csapolással kínlódtam én is már eleget,03.05-től a Ferm lamellázógép (lapostiplimaró) 19990 Ft lesz a Praktikerben,ezért rá is szántam magam,
remélem,egy darabig megoldja a gondokat.Végül is a 7000 Ft-os csapozósablonhoz képest jó áron van...
Tegnap beruháztam,vettem az elhalt B&D fúró helyett egy újat(Tesco 9000,-),egy lézeres dekopírt (Tesco 6000,-),egy akkus fúró-csavarozót (Praktiker 8000,-)és egy mélykút szivattyút,hátha lesz tavasz,sztem igen jó áron (Brico 40000.-),úgyhogy kussolhatok most itthon -:)
Az akkus fúró-csavarozó egyébként olyan,ha elengeded rajta a "gázt",azonnal megáll a tokmány forgása,egyszer dolgoztam ilyen kölcsöngéppel,sztem qrva jó,véletlenül sem lehet vele túlhúzni a csavart.Budget "márkája" van,csak nem szarabb a többinél...
Én az alig használható állványkámat is rengeteget használtam. A pontos (centiben megadott) függőlegességet/mélységet igénylő fúrások (pl. köldökcsapok) mellett esztergálásra, finomcsiszolásra befogott csiszolókővel, csapvésés előtti kifurkálásra. Szeretem benne, hogy nagyon finoman lehet szabályozni azt, hogy milyen erővel nyomom a fúrót, hogy van egy szabad kezem és nem kell arra figyelnem, hogy ne fúrjak túl mélyre. Meg lehet csinálni mindent nélküle is, de így kényelmesebb és gyakran gyorsabb is.
Az alulról becsavart csavarokat nem nagyon szeretem. Egyszer, esetleg kétszer szét lehet szedni, aztán kiszakadoznak a lyukak, és esik szét az egész. Különösen forgácslapnál.
Láttam most egy csapozósablont a BauMaxban. Ügyes kis szerkezet, a két összekötendő lapra együtt lehet felerősíteni és egyszerre lehet kifúrni a csaplyukakat az élre és a lapra. Az ára viszont durva. 7000 forintot kérni egy darab műanyagért azért túlzás...
megkerdezhetem minek kell neked allvany?,Mire akarod hasznalni?? Csak azert mert nekem mar 6 eve van de osszvissz ha ketszer hasznaltam.
En az ajtopantok 35-os lyukait is kezzel csinalom es meg egyszer sem mentem at vele a masik oldalra.:))
Azt a munkalapos dolgot meg nem tudom minek bonyolitjatok halalra. Ha alulrol a butorba csinalsz 4-es lyukakat majd azon keresztul 4x 40 es csavarokkal megfogatod a munkalapot. Ha mar 3-at beleteszel az olyan eros lesz hogy ha felemeled a munkalapot akkor sem fogja a butort "elengedni". Szetszedni is konnyu akkus geppel majd ha megint osszeakarod rakni csak meg kell keresnia lyukakat.
