A körfűrészemhez 200x16-os tárcsa való, de alapból inkább darabolásra/fejtésre alkalmas tárcsa volt hozzá, mintsem precíz vágásra. A közeljövőben laminált bútorlapot, illetve laminált padlót kell majd vágnom. Gondolom ehhez vékonyabb, és apróbb fogú tárcsa kell. Hol érdemes ilyen után kutatni?
És még egy kérdés: az MDF és az OSB lap szilárdsága mennyiben más?
Nem egy helyről hallottam/olvastam hogy ezt használták a küszöbök/sínek lakkozására.Eből gondoltam hogy jó lesz.
Bár ezt nem tudom hogy most is jó-e.
Ezt a fajta lakkozást ismerem de nekem sajna nincs ilyen berendezésem.:))
Miérrt nem ragasztod a sínt?
Több vele a macera?
Lehet de nekem nem tetszik a sínben az a sok csavar.
Na majd körbenézek neten hátha találok vmit ami jó erre a célra.
Köszi az infót.
Ui.:Amit irtál azt hallottad vagy saját tapasztalat.
Mindig a saját tapasztalat az igazi ugyhogy lehet nem hallgatok teljesen rátok.Én már csak ilyen vagyok nem hiszek senkinek.De ezt lehet az élet követeli meg.
tökéletesen igazad van Neked is, ezeregy dolog befolyásolhatja egy gyártmány milyenségét, vagyis minden lehetséges.
mdk,
Erzsébetit ismételve én is csak lebeszélni tudnálak a küszöbök lakkozásáról. (én mondjuk mindenféle fém lakkozásától borzongok, de ez már más lapra tartozik) Az Erzsébeti által említett lakkfürdő az nem szinterezés akar lenni? Van átlátszó szinter is, ami tk. egy műanyag "borítás".
Ha már zavar a réz patinázódása, akkor talán érdemes korr.acélt megpróbálni, persze akkor jobb ha a kilincs és egyéb fémalkatrész sem sárgaréz.
kivi,
amíg a szakértők nem részletezik, ami hirtelen eszembe jut felsőmaró ügyben
- a gép önmagában még "semmi", a külön vásárolandó marók profiljától függ, hogy mire használható.
Ilyen például:
- az élek különféle alakzatra történő megmunkálása
Nézz meg egy hagyományos fa ablakkeretet, ott gyakorlatilag minden profil és illesztés maró segítségével készül.
Ezt kétkezi munkával korábban véséssel, profilgyalulással, stb. állították elő.
Ha szeretnél kilépni a minden sík-minden derékszög lapszabász világból, akkor jól jöhet egy felsőmaró gép, ami viszont csak akkor használható jól, ha a munkadarab megfogásáról megfelelően gondoskodsz. Vagyis nem olyan egyszerű a használata, mint egy fúrógép, rezgőcsiszoló.
Most bukkantam rá erre a topicra, és nagyon megörültem neki. Elég sok famunkát végzek/végeztem itthon: polcok, galéria-ágy, ilyen-olyan állványok, lambéria, stb.
Eddig még csak az első 200 írást olvastam el, de annak nagyrésze a felsőmarókról szólt. Tulajdonképpen konkrétan mire is jó a felsőmaró? Milyen jellegű hornyokat vagy mélyedéseket lehet vele csinálni?
Az eddigi munkáim során még nem éreztem szükségét a marónak, de lehet hogy amit eddig kézzel véstem ki, azt marhattam is volna? :-)
Egyébként különösen nagy gépparkom nincs. Van két fúrógép (B&D) + egy állvány, egy rezgőcsiszoló, egy flex (nem igazán famunkához való, de néha mégis jó vele csiszolni), egy asztali körfűrész, egy dekopírfűrész, gérvágó, és számtalan kéziszerszám.
Vigyázz mert az akril az nem vízálló! és nem is nagyon kopásálló...
Szerintem felejtsd el a küszöbsinek alkkozását.
A réz lakkozása egyébként egy spec feladat amit a küszöbsineknél nem nagyon lehet használni.. Kilincseknél még elmegy de a küszöbnél nem szabad használni! néhány hónap, és foltokban kopik, és ennél rondább már nem is lehet! Ezután még javítani is képtelenség:(
Ez a rézlakkozás úgy müxik, hogy egy speciális (erre a célra fejlesztett) lakkot fürdőben felvisznek a réz felületére, majd egy bizonyos hőfokon (kb 180 fok) rá"égetnek" a rézre.
Ezt házilag csak utánozni lehet, de sosem lez olyan mint a gyári!!
Amint írtam még a gyári sem jó a küszöbre, mert az is nagyon hamar lekopik, és randa foltos lesz!
Én még a most megszokott PZ-s fejű acélcsvavarokat (gyorscsavar, v. reiser csavar) is elfelejtettem, mert a csavar mellett kis időn belül megfeketedik a csavar mellett a réz gondolom oxidáció lehet), és ettől is ronda lesz. Én ide csak rézcsavart használok, így ez elkerülhető! Igaz ehhez képest marha drága (1 acélcsavar kb 1-1,2 ft, míg a rézcsavar kb 7-9 ft) és a munka is sokkal körülményesebb vele, de a végeredmény miatt mindenképpen ez a járhatóbb út.
Lehet az is, hogy igazad van. Én nem vagyok gépész, szoftverfejlesztéssel és tágabban érthető szervezéssel foglalkozom egy csomó cégnél, akik az ügyfeleim. Ezek között akad olyan is, amelyik gyárt és ráadásul nem is csak egy megrendelőnek (ez tipikus), de van olyan megrendelője, amelyik komolyabban odafigyel a minőségre és van, amelyik nem.
El tudom képzelni azt, hogy a készülékház belseje rejt pár apró, de lényeges különbséget, ami gyártástecnológiailag csak annyit tesz, hogy Li Ho Pin asszony a dzsunkán nem a baloldali kosárból teszi bele a (pl.) műanyagcsapágyat, hanem a másikból a bronzot, amikor (megintcsak pl.) Einhell-t csinál és a műanyag megy a Gérex-ekbe (pl).
Hasonlót láttam már itt Mo-on is, az ügyfélkörömben. Tehát egyáltalán nem tuti, hogy a festés és a címke csak az eltérés. Csavarozógéppel voltam már úgy, hogy direkt meghallgattam a hangját a motorjának és azt vettem, amelyik (szerintem) jobban szólt. És kívül mindkét jelölt "márka" ugyanolyan volt, de az egyiknek minden darabja egyformán szólt és máshogy, mint a másiké, ami ráadásul darabonként eltért. Hát, ezek azért érdekes dolgok tudnak lenni, hát még ha értenék is hozzá. :)
"Nekem a Ferm van, és asszem inkább azt kellett volna venned....Néztem azt a másikat, elég gagyi"
Állításod első felét elfogadom, (bár saját magamból kiindulva tudom, hogy az ember hajlamos a sajátját jobbnak gondolni az ismeretlennél) viszont a "gagyi" jellemzés elég szűkszavú. Szóval a konkrétumoknak jobban örülnék. Tegnap én is azt írtam a Fermről, hogy: "kevésbé pofás, de talán jobb" viszont nem voltam biztos abban, hogy ér-e 10.000 pluszt a különbség? Két különböző boltban árulták a két gépet, így nem tudtam direkt módon összehasonlítani őket, de miután alaposan körbefotóztam megtapogattam őket, a következő megállapításokra jutottam: ugyanakkora a motor névleges teljesítménye (külcsínre sem érzékeltem jelentős eltérést) a munkaasztal felülete is ugyanakkora méretű (a vezető sin pedig szó szerint ugyanaz!) és a beállítási lehetőségekben sincs különbség. Ami jellemzően más volt: a FERM-nél a frontlap is fémből van, a fűrészszalag pedig vastagabb (de ez nem szerves része a gépnek). De a főbb méretekben és súlyban nincs jelentős eltérés.
Még annyit, de ezzel nem a KINZO-Hansematic-T.I.P.-stb. vonulatot akarom öncélúan dicsérni, hogy egészen korrekt módon van kivitelezve. Míg a FERM hozza a szokásos, kissé nyerses ipari külsőt nem túl szép felületi megmunkálással(ami persze a profik számára bizalomgerjesztő) addig az előbbinél látszik, hogy formatervezőt is látott. Ettől aztán kicsit konyhagép hangulata van, de én azt mondom bár Magyarországon tudnának ilyen minőségben alumíniumot önteni!!! A munkafelületet jókora méretű marógépen forgácsolták síkra, gyönyörű egyenletes késnyomokkal (felraktam egy síkköszörült tuti sík felületre és "cuppant" ahogy kell!) Belülről is szép, egységes a kivitelezés, szerintem a motor teljesítményéhez mérhető a kerekek mérete, csapágyazása. A műanyag házfedél persze nem hangzik túl jól de azért szépen szerszámozott minőségi fröccsöntvény, jól záródik, ami a forgácselszívás szempontjából nem is hátrány! Gyorsan de keményen záródik, vagyis én nem mondanám rá azt, hogy az a fajta kínai gagyi, ami hemzseg a konstrukciós hibáktól és amire sok példa akad. De persze mondom ezt úgy, hogy még nem kóstoltam a pudingot :-)
Bocsánat, ha hosszasan lamentáltam erről a szalagfűrészről, de csupán azért tettem, hogy ha valaki éppen ilyet készül vásárolni, legyen valami fogódzkodója.
rferi, köszönöm a szalagfűrész címeket, utána járok majd! A helyből 5 darab nekem kicsit soknak tűnik, én tényleg csak enyhe barkács-igénybevételnek szánom ezt a gépet, ami azt jelenti, hogy jó ha havonta 1-2 alkalommal bekapcsolom. Számomra inkább az lenne a fontos, hogy szépen és pontosan lehessen vele dolgozni.
A gyári fűrészszalag mérete 6.5x0,5mm és szerintem 12mm-nél szélesebb nem is nagyon fér el, sőt akkor már egy zavaróan belógó csavar végéből is le kell vágni.
Garp,
"Amúgy meg a külsőleg totál azonos gépek bírnak mégis másmilyenek lenni"
Itt érdemes elválasztani egymástól két dolgot: a hasonló konstrukciót és az azonos gyártmányt.
Bizonyos géptervek szabadon keringenek a gyártók között, amelyek látszólag azonosak, de a kivitelezés minősége (pontossága, anyaga, stb) távolról sem azonos.És van a másik, amikor ugyanaz a gyártó különböző forgalmazók számára készít valamit, ilyenkor csak a festésben és címkézésben mutatkozik különbség. Legalábbis elvben, mert a gyakorlatban nincs két egyforma szerszám, ahány műszak, ahány gépleállás stb. annyi hibaforrás.
Nem lehet, hogy a Te GEREX-edben egyetlen hibás alkatrész a gond forrása?
Amúgy meg a külsőleg totál azonos gépek bírnak mégis másmilyenek lenni, nekem van pl. egy GÉREX fúrókalapácsom és egy totál ugyanúgy kinéző Einhell. A GÉREX egy nagy határ fos, az Einhell-el meg már nagyon sokat dolgoztam és kifogástalanul működik. A GÉREX-szel összesen 2 Db lyukat tudtam fúrni. :(
GÉREX-ügyben már más gépekről is hallottam rosszakat.
Nekem a Ferm van, és asszem inkább azt kellett volna venned....
Néztem azt a másikat, elég gagyi
Fűrészlapot a sokat emlegetett Boronkainál lehet csináltatni, anyagot is tudnak adni.
Egressy út, 23 asszem.Közel a Mexikói úthoz, gyártelep udvarában szerszámélező műhely.
Ugyanott élezik is ezeket.
Vegyél vagy 5 darabot indulásnak, mert a keményfa eszi ezeket a kicsi lapokat, saját tapasztalat, és nincs rosszabb, mint egy hétre felfüggeszteni a munkát a szalaghiány miatt.
Ha ki tudsz menni Budafokra, akkor a 3-as busz vonalán van egy csiszolóanyaggyár, aminek a mintaboltjában tekercsben lehet kapni ikyen szalagokat.Ott sokkal olcsóbb, és azt vidd el a Boronkayhoz.Ők hegesztik és terpesztik élezik majd.
Azt felejtsd el, hogy ennyire keskenyet fogsz kapni, a kapható legkeskenyebb 12-15mm.Olyat keress.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy érzéssel csinálja az ember, no meg ésszel...
Vágtam én már nagy szalagfűrésszel nem egyszer, csak egészen másként áll a dologhoz az ember, amikor valami "készen van és csak nyomni kell" és amikor magának kell összeszerelnie, beállítania valamit.
Jelen esetben pedig inkább kérdeztem először semmint kísérleteztem. Így is sikerült első mozdulatra eltörnöm az egyik szalagtartó pofát (alias szénkefét) Pedig alig húztam meg az imbuszcsavart rögtön letört a külső végéből. A bent maradt rész még fog, de már beljebb nem tudom állítani. Nem tudjátok milyen anyag? Kemény, rideg és fekete. Holnap hívom a szervízt.
Egyébiránt a kétcolos anyag egy puha fenyő volt. Nyilván nem erre találták ki ezt a gépet, de nekem nem "termelnem" kell vele, a lényeg az, hogy el tudjak vágni egy, egy nagyobb (öklömnyi) darabot (ami nem esik kézre körfűrésszel) - a ráfordított munkaidő nem számít. A gond az lehet, hogy én gyakorlatilag csak keményfát használok. De majd meglátjuk!
Egyébként a gépről elsőre annyit sikerült megállapítanom (neatívumot), hogy az asztallap (amely egyébként dönthető) kicsit nehézkesen rögzíthető. Bírkózni kell vele, hogy ne mozduljon el ha rátámaszkodok. A vezető sín rögzülése is hagy némi kívánnivalót maga után. De lehet, hogy ezt egy kis sufnituninggal könnyen rendezhetem, majd meglátjuk.
A pofákat a lehető legközelebb kell rakni a laphoz ugyanis az vezeti meg.Attól függ mennyire fog csavarodni.
Azt is mondhatnám hogy szorítsd neki a lapnak de felesleges mert csak elkopna.
A lényeg hogy közel legyen és ne térjen ki a függőlegestől(ha érted mire gondolok).
A másik hogy állítólag van egy hátsó ütköző is(de én nem értek az ilyenfajta szalagfűrészekhez)aminek a lap ütközik mikor tolod neki az anyagot.
Ez vagy egy pofa vagy jobb esetbe egy esztergát korong ami forog mikor nekiér a lap hátulja.Na a léyneg az hogy ettől meg hááát nagy fűrészeknél olyan kb. 2mm re kell lennie a lapnak de a tiednél sztem olyan 0,5-1mm legyen.(csak hogy ne érjen hozzá)
A másik hogy mikor tolod neki az anyagot akkor ugye a lap nekiszorúl ennek a hátsó ütközönek és mikor nekiszorúl akkor az oldalsó pofák közé ne mennyen be a fűrészfog.
Az a jó mikor nekimegy a hátsó ütközönek a lap és az oldalsó pofákat ippen nem éri el a fogak oldala.(persze ez fűrészlap szélességtől függ úgyhogy ez nem is annyira lényeges)
Van itt még1 dolog, hogy úgy állísd be a lapot(állítólag lehet állítani a kerék dőlésszögét)hogy a kerekekről csak a fog lógjon le.
Még az is fontos hogy a vezető pofát mindig úgy állísd be hogy minnél közelebb legyen a vágandó anyaghoz.Nem kell túlzásba vinni (ne szorítsd rá az anyagra)olyan kb.1-1,5 cm legyen persze anyagvastagságtól is függ.
A szalag feszességét nem tudom hogy lehet ezeknél állítani a jobbaknál súllyal feszítik vhol meg csak nagyjából(gyakorlat kérdése).
Az a nagyjából vagy tapasztalat alapján vagy próbavágással.
A próbavágásost úgy tudod megcsinálni hogy megfeszíted annyira a lapot hogy biztonságossan járjon a gép.
Ahhoz biztonságosan járjon annyira kell megfeszíteni hogy mikor a lapot megnyomod oldalra ne nagyon görbüljön el.(ez nagyfűrészeknél ugye megint máshogy müxik mert ott ha egy kicsit is megfeszítem már nem nagyon tudom elnyomni oldalra ezért arányosan kisebbet kell feszíteni a kis szalagfűrészeken)
Na ha ez megvan akkor fogod beállítod az oldalsó pofákat és a hátsó pofát úgy ahogy mondtam majd fogsz egy munkadarabot és a pofát a lehető legközelebb rakod hozzá.
Ha ez megvan akkor kipróbálod hogy mikor fágsz mennyire vág hullámosan.
Ha hullámosan vág akkor veszítesz a lapon ha még mindig akkor megint feszítesz.
Ez addig teszed míg nem vág egyenesen.
Persze ez a hullámosan vágás az anyag tolásától is függ.
Pl. minél vastagabb annál lassabban kell tolni mert ugye ha vastag és gyorsan tolod akkor nem bírja a lap és elkezd cikázni majd elszakad vagy csak leesik.
Minnél keskenyebb egy lap annál könnyebben csavarodik el ,tehát vág hullámosan.
Ne nagyon erőltesd a 2colos anyagokat mert nem arra van kitalálva.
Persze vághatsz vele de akkor lassan.
Azt hogy most azért cikázik mert vastag az anyag ,vagy azért ,mert nincs jól megfeszítve ,vagy hogy esetleg gyorsan tolod így írásba elég nehéz elmagyarázni de ha úgy csinálod ahogy mondtam és van hozzá érzéked akkor semmi gond nem lehet.
Félni nem kell tőle mert nem sok bajt tud csinálni.Max leesik a lap és kicsit kimegy az éle és belevág az asztalba:)) egyébként benned nem igazán tud kárt csinálni.
Még annyit hogy ha esetleg beszorúl a lap vagy más egyéb okból visszakell húznod az anyagot akkor ne rángasd hátrafele mert lehúzod a lapot a kerékről és akkor érvénybelép az amit4 sorral feljebb írtam.Ha beszuról akkor vagy éket vagy csavarhúzot nyomsz a vágásba majd lassan visszahúzod.Ha erős vagy akkor szét is feszítheted az anyagot csak annyira hogy ne szorúljon a lap majd visszább/a húzod.Legrosszab esetbe lekapcsolod a gépet és vhogy visszaveszed.
Ez a veszély valszeg téged nem fenyeget. Amit leirtam az a nagy szalagfűrészre igaz de nem sokba tér el a tiedtől pláne beállítása nem.
Jelenleg más nem jut eszembe de majd még lehet hozzáírok.
A lényeget elmondtam de majd elolvassa Erzsébeti is és még lehet tud vmit hozzáfűzni amit kihagytam.
egy kis bevezető a kérdésem előtt: végignéztem a barkácsáruházak kínálatát asztali (350W) szalagfűrészek ügyében. A következőre jutottam: Kinzo, Hansematic és T.I.P. márkanév alatt (de vlsz. az Einhell is ide tartozik) szó szerint ugyanazt a gyártmányt forgalmazzák, legfeljebb a szinterezésben mutatkozik különbség, ám az utolsó csavarfejig minden ugyanaz. Az áruk viszont különböző (25-34e között). Én végül a T.I.P.-et vettem meg 25-ért a Baumaxban, ahol még azzal "vígasztaltak", hogy ennek a márkának van magyar szervízhálózata - nem úgy mint a Kinzónak... amit persze én most nem tudok sem cáfolni, sem megerősíteni.
A kérdésem az lenne, hogy (miután a szűkszavú ismertető erre nem tér ki , magyart meg nem is adtak hozzá :-( talán csak hanyagságból) hogy a fűrészszalag megvezetését szolgáló alsó-felső kis pofákat (olyan mint a motoroknál a szénkefe...) milyen távolságban kell rögzíteni? Alapbeállításban jó 2-2 mm-re volt a fűrésztől, de én ezt soknak találom.
Közelítettem őket és csináltam egy 4-5 centis próbafűrészelést egy 2 colos fenyő deszkában, de a megvezető sín ellenére is elég girbe-gurba lett a vágás( 1mm a vágásszélesség és egy 1-1mm a pontatlanság) A pofák beállításán túl a szalagfeszítés erősségét sem tudom, hogyaq érdemes kalibrálni. Előbb-utóbb magam is rájövök, de azért minden tanácsnak örülök.
Egyébiránt azért vettem ezt a szalagfűrészt, hogy az apróbb fa alkatrészeket könnyebben és kevesebb hulladékkal tudjam darabolni, mint a körfűrész különböző változataival (tologatós, gér, asztalba épített)
Érdekelne még az is, hogy hol érdemes pót-fűrészszalagot vásárolni? - a Baumaxban igen drágának tűnt (3.800Ft).
Kicsit hosszú vagyok, de itt jegyzem meg, hogy egyedül a Ferm hasonló teljesítményű gépe volt más konstrukció (kevésbé pofás, de talán jobb) csak sajnáltam érte a kb. 35ezret. Ki tudja...
Amit tudni kell a pácolásról és nagyon fontos(ennek ellenére sok asztalos se tudja)
hogy az olyan részeket is le kell pácolni ami késöbb nem látszik.Értem itt az pl. a filungos ajtókat amiket nagyon el lehet rontani ha vki ezt nem tudja.
Ugyanis ha nem pácolod be azt a részét a filungnak ami belemegy a keret nútjába és a filung kicsit kiszárad akkor a filung és a keret találkozásánál lesz egy világos csík körbe mert ott nincs bepácolva.
Ha ezzel nem mondtam újat akkor bocsi de ez nagyon fontos és nagyon nagyon el lehet vele rontani az összes ajtót.
És nem csak a filungos ajtóknál van ez hanem pl. a lambériánál vagy egyéb szerkezeteknél.
A legtutibb az mikor a ragalját akkor festik le először mikor már fel van szegelve.
Télen még jó mert ott megszívja magát és nem látszik de mikor nyáron összemegy a lambéria szép csikos lesz az illesztéseknél. Ezen még kisebb cigányolással lehet segíteni de nem az igazi.
Ilyen régimódi háztartási és vegyesboltokban szokott lenni mindenféle por. A Bosnyáknál a Nagy Lajoson van egy bolt. Én ott vettem. Igaz, hogy az vizes volt, de úgy emlékszem, volt szeszes is. Azok nem cseresznye meg teak meg ilyesmi neveken futnak, hanem barna 1, barna 2...
De szerintem az obikban is van 10* annyiért. Kis üvegben.
Tud valaki segíteni nekem, hol lehet kapni Pesten alkoholos páchoz port, cseresznye színben?
És még elmesélhetné nekem valaki, hogy kell ezeket alkalmazni, még sosem próbáltam. Ez se nekem kell, hanem egy ismerősnek, hozzáigazítani a meglévő szekrényhez az újonnan szerzettet.
Ezt az üvegeszsargon UV ragasztónak mondja. Azért UV ragasztó a neve, mert kell hozzá egy UV lámpa mert a ragsztó erre a fényre keményedik ki. Ez egy egykomponensű ragsztó, amelyet láttam az kb 1-2 dl kiszerelésben volt. Ehhez még kell egy spec tisztító-előkezelő folyadék, amit szintén az üvegeskellékes boltokban lehet megvenni. A nevére már nem nagyon emlékszem (öregszem na...) De ha jók az emlékképeim akkor valami "bohnan, vagy bonan, vagy valami ilyesmi volt..." Ez egy német termék volt. Nem egy olcsó mulatság, de ezzel tökéletesen lehet ragasztani az üvegeket úgy, hogy legalább annyira terhelhető lesz a ragasztás mint az üveg maga!! és teljesen úgy néz ki ez a ragsztás, mintha nem is ragasztva lenne.. Tehát nincs semmiféle ragasztónyom...
Arra már nem nagyon emlékszem, hogy ez akár vízálló is lenne.. valami halovány régi kép ötlik fel bennem amikor azt mondták az üvegesek, hogy ez nem vízálló (tehát pl akváriumnak nem jó), de erre most nem vennék mérget...
A MOTE küldött nekem egy leírást. Teljesen fel vannak készülve a kinyitható asztalokra. Van egy készletük, zsanérok, tüskék, fordító, sín, meg ilyesmik egy pakkban.
