Ha már szóbakerült megint a felsőmaró, nem tudom hogy mondtam-e, hogy végre kipróbáltam éles körülmények között az enyémet és nagyon meg vagyok elégedve vele. Ez is olyan "bennmaradós" kapcsolójú, 6-os és 8-as szár is belemegy, korrektül fordulatszám-szabályozható és ilyenek. Szóval megintcsak a Ferm ... tudom ajánlani.
Csináltam vele már olyat is, hogy 3 mm-es rétegelt lemez táblába kb. 1 mm-es "csíkokat" martam, hogy azt az illúziót keltsem, hogy nem tábla, hanem több darab fából van. Nagyon látványos lett.
Lenne viszont egy kérdésem is!
Ha falburkolást akarok csinálni, mindenképpen muszáj-e a falburkolatot úgy felraknom, hogy alápárnafázok, akkor is, ha ez egy belső fal, mindkét oldalán kb. azonos hőmérsékletű lakótérrel? Kvázi közfal. Azért kérdezem, mert ez egy viszonylag keskeny lépcső határoló falaira kerülne és nem akarom a helyet a párnafákra pocsékolni. A falburkolat vékony rétegelt lemez tábla lenne lazúrozva és lakkozva. Ha kell, akár lakkozva a hátoldalán is.
Akrilán lakkot használtam sárgarézre, valóban jól megtapad rajta, de a mechanikai igénybevételt nem nagyon bírja. Nem lesz igazán kemény, és ahol sokat fogdosom, onnan lekopik.
Felsőmaró ügyben annyit javasolnék, hogy ne 6-os szárút válassz, hanem 8-ast (persze a legjobb ha 12-est is tud) mert a nagyon kis teljesítmény megbosszulja magát. Persze MDF-hez, ha nem akarsz nagyobb profilokat előállítani, a kisebb is elég.
Időközben - James Bond marófejes linkjeit megnézve, ezúton is köszi érte! - rájöttem hogy a felsőmaró segíségével egy (szerintem) elegáns és praktikus módon tudnék megoldani egy problémát, amin már jóideje töröm a fejemet. Holnap körbenézek fűrésztárcsa és felsőmaró ügyben.
Van még két ötletem. Létezik, ha jól tudom, egy Festékipari Kutató Intézet, hátha van ötletük.
Ezen kívül érdemes a Tikurilla szakijait is megkérdezni, elvileg nekik (ha nem is mindent forgalmaznak Magyarországon) "mindenre" van festékük.
De azért még egyszer elmondom: minden (de minden) ami felületkezelés az kényszermegoldás és nem örök életű. A krómozás sem az, tart ameddig tart. De maga a réz sín is elkopik 20-30 év alatt.
Abból a tényből kell kiindulni, hogy a koptatást a mindenütt jelen lévő por végzi aminek a keménysége a Mohs-féle relatív skála szerint 6-os körüli lehet (itt van valahol az üveg, az acél, egyébként a 10-es a gyémánt) Ezt a lakkok szerintem megközelíteni sem tudják (szerintem max 3-4-es keménységű), vagyis az a kifejezés, hogy "kopásálló", az megtévesztő mert nem azt jelenti, hogy ellenáll a kopásnak, inkább csak annyit, hogy más egyéb lakkokhoz képest ez kopik kevésbé. De kopik.
De tényleg drukkolok, hogy sikerüljön megőrizni a lelki békédet küszöb ügyben! :-)
Még valami:
"alapozóval majd fekete festékkel, hogy ne látszódjon rajta a kosz."
A kosz legesleginkább a feketén látszik...
Erzsébeti,
én szerencsére kerültem a pozdorja kifejezést, de köszönöm a felvilágosítást!!! Sőt, ha éppen a kezed ügyébe akad egy valódi pozdorja, akkor szkenneld már be légyszi, engem érdekelne. Biztosan láttam már, de jó lenne azonosítani.
Ezt egy másik topicban irtam és csak átkopztam egy részét ezértt nem kell mindent figyelembe venni ha lenne olyan.
1. Ott tartok hogy vagy kipróbálom a Maestro nitrolakkot fémre, hátha megtapad, vagy lelakkozom Maestro akrillakkal egyszer (mert az megtapad a fémen)majd 2x lefújom a Maestro nitrolakkal mert az meg jó kopás- és vegyszerálló. Ezzel az a baj hogy lehet hogy egy terméken belül mégse bírják egymást és x@r lesz. 2. Vagy kipróbálom az Akrillan lakkot amire az van írva hogy megtapad minden fémen(odaírták azt is hogy sárgaréz,bronz)és bőrdiszművön is tehát még rugalmas is lehet. Az viszont nincs ráírva hogy kopásálló is de állítólag erre van kitalálva(hát akkor miért nem irták rá hogy kopásálló?). 3. A harmadik variáció hogy van egy festő ismerősöm(cégnél fújnak bútorokat kocsikat) aki ajánlott egy lakkot amit ők különössen igénybe(munkaasztalok gyárak padlója) vett felületekre használnak ami egy drága kétkomponensű lakk. Erre azt mondta hogy nagyon szépen elő kell készíteni a felületet de állítólag erre sincs ráírva hogy megtapad fémen de ők már használták fém lakkozására is. Na most hogy az a lakk ma is rajt van e a fémen azt nem tudom.(de bizok a srácba)
Megkérdeztem mit szól az autólakkhoz mert ugye az kemény meg víz álló meg mindenálló de azt mondta hogy az igaz hogy kemény meg minden de nem arra van kitalálva hogy járjanak rajta.(elég meggyőzően mondta)
Az a baj hogy mind1ik lakk csak spray-s változatban van kivéva az amit a festő ismerősöm szerez nekem ócsóbban és nekem az lenne a jó mert a küszöb már le van téve és a spraynél le kellene takarnom mindent.
Szal itt tarok és nem tudom mi legyen mert nem akarom elb@***ni se mert oylan 17m küszöbsínről van szó méterenkénti 400Ft ért.
Ecz-pecz kimehetsz,holnap után bejö.......
De valszeg a kétkomponensű lesz a nyerő.
Majd megirom a végredményt hátha vkit érdekel mert....
Nem azért vettem sárgaréz küszöbsínt 7000Ft-ért hogy nálam csak azt a funkciót töltse be hogy ne lehessen lataposni a küszöb élét.
Ha az lett volna célom akkor fogtam volna 2db 6m-es laposvasat a garázsból ,feldarabolom méretre ,majd lekentem volna rozsdamaróval, alapozóval majd fekete festékkel, hogy ne látszódjon rajta a kosz.
Nem tudom ti hogy vagytok vele de nálam még lehet hogy kézreesik egy párszor a küszöb ugyanis mikor péntek/szombat este haza jövök vmibe kapaszkodni is kell.
Szóval, ami "pozdorja" vágásához jó azzal tudsz fenyőt is vágni, de azért nem erre van kitalálva:) de minnél életlenebb annál körülményesebb vele puhafát vágni.
Amiről beszéltek az nem pozdorja!! hanem faforgácslap.
A pozdorja az nem más mint kender törek, amit összezúznak (pozdorjává zúznak), és ebből készítenek pozdorja lapot amit lehet fúrnérozni, és így bútor is készülhet belőle. DE! Én kb 15 éve láttam utoljára ilyen anyagot, és ezt is csak bontottan!! Ma már gyakorlatilag nem létezik ez. Tehát amit pozdorjának hívtok az nem pozdorja, hanem faforgácslap. Sőt a faforgácslap még nem is bútorlap! Ugyanis amit a szakszövegek bútorlapnak hívnak az ténylegesen léc, ill. fúrnérbetétes bútorlap. ezen anyagra színfúrnért kell ragasztani, és így lehet felhasználni a bútoriparban. De ezeket már csak az igen igényes, ill. a fokozott fizikai terheléses helyekre szereljük.
Ami a puhafák vágására alkalmas az nem alkalmas a laminált parketta vágására!!
Persze el lehet vele vágni, de nem ez lenne a fő "munkaterülete" ennek a lapnak.
Neked egy sima laminált lap vágására kihegyezett körfűrészlap kell. Mivel a felületi minőség ebben gyak semmit nem számít, így még kopott lappal is tudsz dolgozni!:)
Ugyanis az összes vágási felületed el lesz takarva, így nem számít mennyire lesz csúnya ez.
[color:6f0000]A pozdorja vágása nem annyira lényeges most még, a fontosabb a laminált parketta vágása lenne. Megérzésem szerint ami ehhez jó, az úgy általánosságban minden puhafához is jó lenne. Pl. fenyőléc, OSB, pozdorja.
A Boronkay féle műhelyt holnap megnézem, elolvastam az egész topicot, tudom merre keressem őket.
[/color]
Elsőre nem negatív élszög, hanem negatív homlokszög.
Másodszor, ha negatív homlokszögű lapot vetetsz valakivel azért nézz körül, hogy a gyártók mire is ajánlanak ilyet (ha nekem nem hinnél) Pl a FELDER cég katalógusa van éppen előttem, és ők egyedül kimondottan aluminium vágására ajánlják, igaz azzal a megkötéssel, hogy lehet vele vágni lapanyagot is (de hát melyikel nem lehet?:))
Harmadszor, ahogy látom 200-as is szóba került..na ha ebben a méretben kapsz 60 fog felettit akkor nekem is vegyél:)
250-esben van 80 fogú is.
A FELDER-el kapcsolatban, meg annyit, hogy ilyet az vegyen akinek nagyon nincs hová költenie a pénzét...:) Marha drága!
Én preferálom a LEITZ márkát, ebben még nem csalódtam. Tétényben van egy raktárbázisuk, és igen segítőkészek mindenben.
Megpróbálok bescan-elni egy táblázatszerűséget... csak azért, hogy eloszlassam a kőrfűrészlap jelölések közötti félreértéseket.
Egy jó hely az általam sokta emlegett Boronkay féle élezőműhely az Egressy úton.( már lassan pénzt szedek tőlük, annyit reklámozom itt őket)Olvass itt vissza, mult héten irtam a pontos helyüket.
A küszöbsín kérdéshez annyit tennék hozzá, hogy ha felpolírozott sined van, szerintem létezhet lakk, ami kibírná a rálépést, de maga a sín viszont le fogja dobni magáról a lakkot.
Ezért én azt javallanám, hogy kétkomponensű lakkal dolgozz (parkettalakk), de a sínt ne polírozd fel, hanem hosszanti irányban csiszolópapírral húzd át egyenletes felületűre, (kraccolásnak hívják asszem).
Ez szvsz nagyon mutatós felületet ad, de hagy tapadási rést a lakknak!
Ugyan éppen cseresznye nekik most nem volt, és le is tagadta a hölgy, hogy egyáltalán létezik, de a gyártó honlapján írva vagyon, hogy létezik, csak szerezni kell.
köszönöm a részleteket! Nos, a T.I.P.-be tényleg kisebb szalag kell (1425mm). Annyit a pontosság kedvéért, hogy most a Praktikerben, aho a Ferm is kapható, ott az én gépemnek egy "kistestvére" található, amely hasonló felépítésű, csak méretben és teljesítményben is kisebb. No, meg árban is. Ezért gondoltam, illetve a motorteljesítmény és asztalméret azonossága okán is, hogy a "nagytestvér" ugyanakkora mint a Ferm. De azt hiszem, nem ez a pár centi szalaghossz-eltérés adja a fő különbséget.
A mágneskapcsoló jól záródónak tűnik, de majd szétkapom, megnézem. Az említett műanyag alkatrészt nem találom, itt mintha minden fémből lenne.
Egyébként azóta sem fűrészeltem vele, kivéve egy speciális kemény viasz darabot.
mdk,
lakk ügyben azért nem szóltam, mert nincsenek tuti tippjeim. De az elvárásaid talán túlzóak:
- a lakk az lakk, nem lehet akármilyen kemény
- a lakk általában akkor tapad a legjobban, ha alá alapoznak, ami ugyebár színtelen estében nem megy
- minél vastagabb egy lakk réteg, annál inkább látszik, hogy az lakk, a tapintás okozta furcsa érzésekről már nem is beszélve, bár a küszöb ugyebár nem esik kézre :-)
- ha már olyan szuper kopásálló az a lakk, akkor gyakorlatilag felesleges a fém... a kör bezárul :-)
De a végére itt a szuper megoldás: ma már megoldható, hogy a fém felületére (ne kérdezd hogyan) képesek felgőzölni egy vékony korund réteget, az azért elég kopásálló lehet. A technológia megtekinthető például a Siemens vasalók talpán, de biztos másén is. Lásd saphir-jet - csak attól tartok, hogy hiába kemény, a ridegsége miatt nem elég ütésálló. Ez igaz lehet a lakkokra is!
De mdk, nehogy nagyon komolyan végy, mert én csak játszom az elmélettel, a gyakorlatban mire patinázódni kezd a küszöbsín, addigra már Te is kevésbé leszel maximalista - szerintem.
Lehet, hogy elkeveredtem a sok gép között, de asszem a Ferm gép egy kicsit nagyobb, mint amit te vettél.Én, amit láttam műanyagfedeles gépet, tuti kisebb volt a Fermnél.
Abban a kivitelezés általános kinézete volta miatt mondtam, hogy kissé gagyi.
A fűrészvezető kialakítása más volt, és nem tetszett.
Az öntvény is ronda volt.
Konkrétumokat már ne kérj, én az enyémet három éve vettem, akkor 30000.- volt, és a másik 26.Akkora árkülönbözet simán megérte az árát.
Persze ettől még lehet, hogy én két rossz darabot fogtam ki
A Fermnek 1625mm hosszú szalag kell, ebből lehet látni, vajon a tied kisebb-e vagy sem....
Azért nézz meg pár dolgot:
-a mágneskapcsoló hajlamos a fűrészportól beállni, és akkor nem lehet bekapcsolni.
Szedd szét, és szigszalaggal tekerd körbe, hogy ne menjen bele a por.
-nézd meg, hogy a felső kerék függőleges mozgatásánál az aluöntvénybe illeszkedő hengeres alkatrész, aminek a közepén megy át a tartócsavar, műanyagból van-e!
Ha igen, akkor esztergáltass egyet rézből, és cseréld ki, mert eltörik, és levágja a szalagot.
.
