Ahhoz, hogy hajszálpontos legyen én úgy csinálnám, hogy megcsinálod először a hornyot felsőmaróval, leméred a szélességét és ahhoz a tényleges szélességhez csinálod meg utána a csapos részt szintén maróval kétoldalról végigmenve.
De lehet, hogy van erre jobb megoldás.
Nekem is lenne viszont egy kérdésem: hogyan lehet megbecsülni, hogy egy adott ajtóhoz hány darab kivetőpánt kell. Van egy 80/160-as ajtóm. Én 6-ra gondoltam.
Nem tudom mennyire sikerul erhetoen leirni de azert megprobalom.
Nezegettem ma egy kedves ismerosnel a fenyobutorait.
Konkretan az uvegajtok erdekeltek. Azon belul is az hogy hogyan van osszetoldva a fuggolegesen es a vizszintesen futo lec. Ami a tulajdonkeppeni fa resze az ajtonak.
Ezt lattam egyik helyen amit a moricka rajzomon latszik. Ezt felulrol lattam.
A kerdes az leteznek olyan felso maro kesek (lehetoleg 8-as ban) amivel ezt a ket darabot meg lehet csinalni?
Amit utana hajszal pontosan ossze lehet illeszteni?
"Te vagy az első az ismeretségi körömben 15 éve, akinek nem ment szét az IKEA bükk konyhapultja!"
Hát, erre nem tudok mit mondani... Ezek szerint szerencsénk van? (ha jól emlékszem az én konyhapultom Lengyelországban készült és ellentétben például az OBI-s bükk konyhapulttal, ez egészen vékony, 20mm széles, sűrűn hossztoldott anyagból van)
Ami az IKEA árait illeti: hiba volt részemről általánosságban beszélni. Vannak drága és vannak olcsónak nevezhető dolgaik. Talán nem is a bútorok között keresném az olsóbb vételeket. Egy biztos: az IKEA igyekszik a tömegigény kielégítése közepette is egyfajta arculatot felmutatni, köszönhetően a formatervezőiknek. A szándék nekem szimpatikus. Az pedig, hogy a háttérben miféle rabszolgamelót végeztetnek Ázsiában (és persze Kelet-Európában), hát az más lapra tartozik...
"Es azert, mert az arak a hivatalos arfolyamon szamitva fillerre ugyanannyik voltak mint itthon!!"
szoval ezaz basszus, de hol keresunk mi itt annyit mint kaliforniaban?! Meg annyit se keresunk mint az osztrakok 20 evvel ezelott. Kozben arszinvonalban mar 10 eve elertuk a nyugatot! Szoval pontositok: az IKEA draga. Nekunk.
Gyerekagyat veszek eppen. IKEA-ban bukkfa kisagy 40.000 Ft. Ugyanekkora agy, hasonlo design (valojaban egy korberacsos kisagynal nem sok variacio van), ugyanaz az alapanyag mashonnan beszerezve 16.000-20.000 Ft.
Mikor nezted utoljara az IKEA arakat? El kell szomoritsalak: az IKEA olcso. Elmagyarazom :-)
Ezelott 4-5 evvel voltam kaliformiaban egy IKEA-ban. Nagy szo volt ott, nepunnepely, mert akkor nyitott a kornyeken az elso. Vittek az emberek a cuccot mint allat, mint a meseben, minden harmadik auto tetejen kanape, stb. Es azert, mert az arak a hivatalos arfolyamon szamitva fillerre ugyanannyik voltak mint itthon!! Es raadasul europai (oooh) butor. Persze a sajat konyhaszekrenyeiknek a korpusza is tomorfa, stb... De ahhoz kepest az IKEA fillerekbe kerult, ha par honapot lettem volna ott, megerte volna butorozatlan lakast berelni, berendezni ikeabol es otthagyni.
Magyarorszagon 10 eve az ikea bazi draga volt. Viszont azota nem nagyon dragult! Igy aztan egyre olcsobb. Lassan megerkezik a helyere, az olcso eldobhato butor kategoriajaba.
Nekem az a bajom vele, hogy ugyanaz a nevu termek idovel kicserelodik. Az en BILLY polcom full furner, amit most kapsz BILLY polc neven annak az ajtaja MFD, az elfolia muanyag.
A Forest is forgalmaz én meg a Lapp-fánál vettem. Igaz, ezek csak 18-20 mm vastagok. Szerintem nagyon szépek.
Mihez képest drága az IKEA? Mihez képest szar?
Nem értek egyet egyikkel sem. Oda kell figyelni és meg lehet találni a megfelelő árfekvésű és minőségű cuccokat.
(Csak egy példa: nézegettem a fiókjaikat, de marha drágának találtam. Aztán elmentem a barkácsboltba venni komplett vasalatot, olyat, ami teljesen kihúzható, esetleg még a fém test is megvan, na az már drágább volt a barkácsboltban. Mindkettő blum, szóval nem gagyi.)
Pontosítás: én csak az IKEA konyhapultjára gondoltam, hogy más asztallapjuk milyen azt nem nagyon tudom. De miután ők (éppen ezért) az eléggé homogén (kevéssé erezett) lombosokat kedvelik így a többi bútoruknál sem szúrt szemet a csúnya táblásítás. Egy olcsóságra kitalált tömegdizájnt pedig más szemmel kell nézmi, mint a kézműves bútorokat.
Egyébként pedig a fogalmak keverednek kettőnk között, Erzsébeti talán majd eligazít. A "táblásítás" szó számomra egyfajta "mértéktelen" méretnövelést jelent (végtelenítést), olyasmit mint például a forgácslap, ami elvileg akármekkora is lehetne, lényeg az, hogy nagyobb legyen, mint a felhasználói igény. Amikor egy bútordarab eleméhez (például asztallapjához) összeforgatnak, összeragasztanak adott (kevés)számú elemet, azt én nem tömbösítésnek nevezném.
Jelen esetben én "megvédem" az IKEA-t. Nekem tetszik, hogy egészen apró "kockákból" építkezik. Szép is meg logikus is: logikus, mert így az egészen kis hulladékot is fel tudják használni, és szép is, mert a bükk esetében már eleve nem nagyon lehet beszélni szép erezetről, így az "erezetet" ezzel a sűrű "rácsszerkezettel" pótolják. Elvileg ugye ahány ragasztás, annyi hibalehetőség, de miután jól alkalmazzák az ipari technikájukat, így nincs gond ezzel. A mi konyhapultunk 4-5 éves, eléggé rendesen terheljük (gyümölcslevek, egyebek) és nagyon jól bírja. Eyszer már átszaladtam rajta a szalagcsiszolóval, de csak éppenhogy. És ráadásul, miután először nagyon féltem attól, hogy miként viselkedik, óvatosságból a hátlapot tettem felülre, mondván ez menjen először tönkre. De még mindig ez van felül (le sem csavaroztam), és talán még látszik is a zöld stempli rajta (nekem tetszik :-) egy 1998 és a BACK felirattal...
Soká, igazad van, nem volt idom kifejteni. A gyari tablasitott anyag valoban precizebben van osszeragasztva, valoszinuleg szerkezetileg is stabilabb. Kinezetre? En meg csak ilyen 2-3 centi szeles csikokbol, hossztoldassal is megspekelt tablasitott anyagot lattam. Ez a csikozottsag sztem nem kifejezetten szep, nem latszik a fa erezete. Hazilag tablasitott deszkakat ugy lehet vagni, es forgatni, hogy az erezet kepe a legszebb legyen. Termeszetesen vannak alkalmazasok, ahol nagyon celszeru ezt hasznalni, a konyhapult pont ilyen. De egy szep asztalt nem csufitanek el gyari tablasitott anyaggal...mint pl. az IKEA csinalja.
Lehet, hogy nem lesz kielégítő az én válaszom: nem annyira a gyakorlati tapasztalat mint inkább a katalógusuk szemrevételezése alapján én nem látok köztük egetverő minőségi különbséget, vagyis a pénz beszél, amelyik kedvezőbb árú. Nekem van egyikből is, másikból is, csupán azért mert a konkrét spec. profil, amire szükségem volt, csak az egyik, ill. csak a másik kínálatában szerepelt.
Ha az ember csinál pl. egy szekrényt, vagy egy fiókot, vagy egy polcit, stb-stb, ami ragasztással készül és nem csavarral: ezekhez mindhez nagyon jól jön, ha van kéznél egy szakajtóra való szorító. Minél hosszabb, annál jobb. Kivéve, amikor meg rövid kell. :D Ezért jó az a csöves vacak. Rövid csővel rövid, hosszú csővel hosszú.
"Persze gyarilag is kaphato tablasitott faanyag, de hazilag azert szebbet lehet csinalni."
Na, ha valamiben jobb, hatékonyabb, célszerűbb az ipari, üzemszerű megoldás, akkor én éppen a táblásítást gondolnám annak. Nem mondom, egy gondos alapanyagválasztásra "házilag" több a lehetőség, de az egyenletes ragasztás, préselés, síktartás mégiscsak könnyebb egy táblásításra kitalált célszerszámon.
Én sokmindent hajlandó vagyok magam megcsinálni, de például a konyhapulthoz igenis megvettem az IKEA táblásított bükk lapját, és nem bántam meg.
hat nekem speciel arra kellett hogy ne kelljen egy sorozat 50, 100, 150 cm parhuzamszoritot vennem, mert az osszesen egy vagyon.
van rajta valami top-tool jelzes, ami kinai nemet cuccra utal, de amugy az ontveny eleg normalisan nez ki. nem ugy mint az az ukran satu, amit a sogorjelolt a mult hetvegen atm10 alucso lapitas muvelet kozben kettetort. majd lefotozom, nagyon durva.
az ilyen hosszu csore applikalt szoritokat tablasitashoz hasznaljak. nem letezik pl. 60-80 centi szeles deszka egyben. Ezert kell tobbet egymas melle ragasztani, pl. egy asztallaphoz. Persze gyarilag is kaphato tablasitott faanyag, de hazilag azert szebbet lehet csinalni.
Ez (marmint a szorito) egyebkent pontosan mire használható? Már láttam képet, ahol több keskeny lécet szorítanak ilyennel egymás mellé. De mikor van ilyenre szükség?
Ilyen kis pengés gyalum nekem is van, azért tölgyfának nem lehet nekiállni vele, de nagyon szépen viszi pölö a balsafát (ami a puhasága miatt igen nehezen gyalulható!! )
Zsilettpengevel mukodik! Egy ezres volt, es egy doboz penget is adtak hozza. Hulye voltam, es aranyok nelkul fotoztam, de abbol hogy a kes egy penge, azert sejteni lehet a mereteket.
a FO szempont, hogy daralja az anyagot mint a bika. Minden mas csak kenyelmi szempont. Hidd el, meg az 1050-es is gyenge neha. A reteszeles akkor lehetne donto szempont, hogyha Bosch-ban meg Makitaban is lenne egy ugyanolyan gep, ugyanazon az aron, de csak az egyik gep tudna a reteszelest.
hirtelen felindulasbol az ebedet athelyeztem a budaorsi mcDonaldsba, es ha mar arra jartam, megneztem a boltot :-)
Pontositas: - a cucc 798Ft afastol, minusz 4% az afamizeria miatt. Van ugy 100 darab meg! - kicsit talan sovanyabb mint a conrados, de ontottvas rendesen. este csinalok kepet. - a bolt: 2040 Budaörs, Szabadság út 85. (23)415 355
Nagyon klafa bolt, nagyon jofejek, muszaly volt beszelgetni vagy 20 percet. Mondjad mi kell, szerzunk, adunk kedvezmenyt, gyere maskor is, jarj ide sokat, ha valami nincsen megoldjuk, legyartatjuk akar. Ket bolt egymas mellett, egyik a barkacsaru, szerelveny, masik a szerszamok.
Vettem egy nagyon klafa cuccot is, majd este megmutatom.
Ugyanez a csöves szoritó budaörsön a Fő uton a barkácsboltban ***1480,- Ft***. Vettem egyet hogy kiprobáljam, csak még nincs 3/4-es csövem hozzá. Ja és ez még az áfas csökkenés elött volt :) De aztán nem felvásárolni a készletet, mert még nekem is kell pár darab :)
Megálláskor igaz hogy ránt egyet de ha megfogod rendesen nem tud megmozdulni. A "baleset" pedig elég tág fogalom. Holnap lemérem mennyi idő alatt áll le kb. ded szte mmire leesne a gép a padról már nem pörögne.
Ezzel egyetértek teljesen talán annyiba nem hogy én 3éve vettem 96k Ft-ért és most se olcsóbb, és ennél olcsóbban nem is láttam még sehol. Meg anynit hoyg az 2-3mp sztem legyen 2mp.:)
Azért, mert ha véletlen vmi gond van akkor csak el kell engedni, ,nem pedig azon ügyködni hogy hogyan tudom a leggyorsabban kikapcsolni.
Az én Makitám (3612C) meglehet nézni hogy egyáltalán nem zavaró ha nyomni kell a gombot mivel benyomott állapotva olyan formát vesz fel a kapcsoló mintha ott se lenne. Más felsőmaróról nem tudok véleményt mondani,csak azt tudom hogy nekem megfelelő az enyém.
Nos, attol hogy a kapcsolo esetleg reteszelheto, meg siman be lehet kotni abba a plusz kapcsoloba. Hogy ne kelljen az asztal ala bujni.
Nem ez a fo szempont a valasztasnal de az itten beriasok alapjan en is ugy gondolom hogy nem hatrany ha reteszelheto. S ahogy neztem az Alby-nal meg kaphato a 850-es Ferm masina is ami reteszelheto.
A kerdes inkabb az hogy a 850-est vagy a 1050-est vegyem. Nagy arkulombseg nincs koztunk.
OK, tudom én, de pont emiatt nem biztos, hogy szeretném ezt az azonnali megállást (mint ahogy amiatt sem, ha a fékezés miatt is megugrik a gép). Az azonnali megállás is olyan téma, hogy ha 3 mp alatt áll meg "azonnal", akkor az még mindig lehet kevés egy baleset elkerüléséhez, ha a kezdő sebesség 20000/perc és a szerszám megfelelően éles.
Egyébként meg, lehet, hogy az igazi megoldás az lenne, ha a kapcsoló a fogantyúban ergonomikusan elhelyezve magától értetődően nyomható volna mindegyik masinán és akkor ez a reteszelés-polémia már nem is lenne téma. De az ergonomikusan elhelyezett kapcsolók/fogantyúk/stb-stb témában még a profi gyártók is nagyon sokat tanulhatnak. A kínaiak meg ugye követik ezeket valamilyen távolságból ... mi meg ezekkel dolgozunk, mert erre van pénze az embernek.
Szerintem ne a reteszelés legyen az elsődleges szempont vásárláskor. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen a gép egyébként. Ha alulról akarod befogni, akkor szinte biztos vagyok abban, hogy egy kis ügyeskedéssel (szig.szalag, v.milyen célszerszám) "rövidre zárhatod" a gépet és mondjuk olyan elosztóba dugod be a vezetékét, amin van kapcsoló. Még jól is jöhet, ha lábbal tudod áramtalanítani a gépet és nem kell az asztal alatt bujkálni, hogy kikapcsold.
Köszi .. bár nem nagyon értem. Az enyém 3620-as - de csak cc900W-os, meg csak 8-as tengelyt tudok befogni - és az volt néhány éve 65 rugó :o
Én csak nagyon keveset használom - csak laminált forgácslappal dolgozom, ott is csak másolásra, meg horonymarásra használom néha -, de szerintem ennek jól áll a gombja, úgyhogy nem bánom, hogy nyomni kell mindig.
Egyszer a szalagcsiszolóval jártam úgy, hogy egy melóból hazaérve simán felraktam a kábel kitekerése után a polcra, bedugtam az elosztóba, aztán legközelebb mikor bekapcsoltam az elosztót, volt meglepetés, mikor elindult a gép a fejem fölött =:-O Rögtön rájöttem, milyen jó az, amit fogni kell :-))
Én ezt a bizonyos Makitát 7-8 éve vettem és akkor 75ezer körül volt az ára. Azt hiszem még lehet kapni és valamivel olcsóbb.
Tényleg csak a tapasztalatok összevetése végett: nekem soha nem jelentett gondot, hogy nyomni kell a gombot, amúgy is szorítja az ember azt a két fogantyút rendesen.
Garp, nem tudom más gépek hogyan állnak le, de az enyémben van egy fékező nemtudommicsoda, 2-3 mp alatt leáll a gép. Néha vigyáznom is kell, hogy ne engedjem fel teljesen a kapcsológombot, hanem hagyjam magától leállni, mert a fékezés megrántja a gépet, ami nem szerencsés ha még a fában vagyok...
azert van abban igazsag, hogy nem artana a reteszeles. Nekem pl. egy fel napos maras-session utan faj a nagyujjam az allando nyomastol. Raadasul a kialakitas miatt a pont a ujj csontos reszevel kell nyomni. Szoval most vennek felsomarot, ez is szempont lenne!
Rohogni fogsz, egy csomo barkacsgepre van eloiras, hogy mennyi ido alatt kell megalljon. Korfureszre tuti van. Van is benne fekezoaramkor, attol egnek el hamar a szenkefek.
Nem tom... Amikor megvettem, én is morogtam a körfűrész gombjának reteszelhetetlensége miatt. Ráadásul igen kemény is az a kapcsoló. Aztán volt pár mozdulatom, amikor rájöttem, hogy jobb az, ha nincs reteszelve (betonyp lemezeket daraboltam, eszeveszett poros meló, porálarc, védőszemüveg és mégis átjön. Ráadásul látni se mindig lehet tisztán tőle)...
Nagy fordulatú, erős, roncsolásra képes masinánál nem árt, ha az ember mindkét keze a gépet fogja és az egyik a bekapcsológomot tartja...
hát szerintem nem kell hozzá nagy kézügyesség, vagy nem tudom mi, hogy miközben biztosan tartom a kezemben a marót, közben nyomom a gombot is, nekem legalábbis megy. ugyebár a hüvelykujjal ahogy nyomom a gombot, egyben támasztom is. szerintem. egyébként köszi az iróniát...
Tééényleg? Csaaaakugyan? Nemonddd! Nahááát! Ezt nem gondoltam volna!
Na jó, komolyra fordítva a dolgot:
amit mondasz szerintem lehet tiszteletre méltó cél, de igazából marhaság. Ugyanis az, hogy a tényleges munka helyett azzal a szaros gombbal kell törődjön az ember több bajt okoz a figyelem megosztása miatt, mint amennyit "segít"hetne. Ha az ember ésszel él és a marót fában használja, megfelelő szerszámot tesz bele és a munkadarabot is megfelelően rögzíti, a legnagyobb baj, ami történhet annyi lesz, hogy elrontja a munkadarabot (mert pl. az a göcs "megugrasztja" a szerszámot). Én is félve vettem a kezembe a marót, és először egy darab fán tréningeztem vele vagy egy óra hosszat, míg neki mertem kezdeni vele a valódi munkának, de ezt a legtöbben így csinálják minden új szerszámmal. Ja, és azért is igazi marhaság ez a nem reteszelhető gomb, mert a maró forog akár 10000-t is simán (többet is) és gomb ide-vagy-oda: mire az leáll, nem egy pillanat. Tehát ha valaki nagyot bénázna vele, akkor így is meg tudja tenni, sajnos. Ugyanez a téma a gyalu is, de ott a nem reteszelhető gombnak a kézi gyalunál van értelme, mert működés közben nem teszed le, ha letennéd "elszaladna". Ráadásul a gyalu irányitása sokkal egyszerűbb, mint a maróé.
A jet-skinél a normál használat része, hogy az ember időnként leesik a gépről, ez egy marónál nem normális dolog. Azért kétkezes szerszám, hogy stabilan meg lehessen fogni és ugyanakkor még csak esélye se legyen az embernek arra, hogy a "szabad" kezével a szerszám útjába kerül. A megugrás pedig csökkenthető a megfelelő beállítással, megvezetéssel és a jó élű szerszám megfelelő fordulatszámú használatával. Oda kell figyelni az "előtolás" sebességére, valamint a fogásmélységre és még arra is, hogy a gép forgásirányához képest merről merre halad az ember. És feltétlenül kell a szemet védő eszköz is (szemüveg, maszk, ilyesmi), mert a maró iszonyatos sebességgel lövi ki és szórja maga körül a (fordulatszám-függő) különböző durvaságú faforgácsot.
a nem reteszelhető marók biztonsági okok miatt vannak. a maró ugyanis nagyon veszélyes szerszám, ha bereteszelve elszáll, kiesik a kézből, kidobja egy nagyobb görcs, stb, akkor jó, ha leáll. mert ugyebár nemcsak profik használják. olyan dolog, mint a jet-skinél a kioldózsinór (vagy mi)
Hat igen...azert egy Makita nem egy Ferm...de elsonek szerintem megteszi egy Ferm is. Tudod gyakorlo idoszakra. Aztan ha majd nem tudom felsomaro nelkul letezni akkor veszek egy Makita-t, vagy Metabo-t, vagy DeWalt-ot.
reteszelés ügyben: az én Makita 3612C(1800W) gépemen sem lehet reteszelni, de ezt nem is bánom túlzottan, egyfajta biztonságot ad, hogy csak akkor pörög ha én nyomom. Persze én is használom reteszelve, már nem is tudom minek a kiegészítője az a műanyag izéke, amit a kapcsolóra szoktam rászorítani...
Más. Nagyon egyetértek azzal, aki a felsőmaró "túlméretezését" javasolta. Nem mondom, elég fárasztó ezt a marha nehéz Makitát tartani és emelgetni, de az a jóérzés, hogy nem nyafog keményfában sem (és használni tudom a 12-es szárú marókat is) mindenért kárpótol.
En sem ertem mire jo. Az erdekes az hogy leszedtem a 1050-es hasznalatiajat. Es abbol ugy tunik hogy reteszelheto, de amit en neztem ma egy barkacs aruhazban annak nem sikerult sehogysem reteszelni a gombjat. Mondjuk bemutato peldany volt..lehet mar tonkre tettek. Neked a 850-es van vagy a 1050-es?
Hat az a halal az az, hogy egyszercsak azt veszed eszre, hogy furan elment az ereje, es lassabban forog mint kellene. Par masodperc mulva budos is lesz. Ilyenkor jobb kihuzni a konnektorbol es kidobni mielott fustolni kezd. A forgoreszen a rezgestol vagy mastol lekopik valahol a drotrol a szigeteles, es ott is osszeer ahol nem kellene. Ujratekercseltetni dragabb mint a gep ujkoraban.
Mindamellett masok tapasztalatai alapjan ugy tunik hogy ez nem tipikus egy ferm cucctol.
Nekem (talán nekem is) van Ferm maróm, a mai napig kiválóan teszi a dolgát, remélem ez nem kivételes teljesítmény. :) Szerintem az olyan maró, aminek NEM reteszelhető a gombja nem jó. Ha az ember azon van, hogy mindent jól csináljon, még nem hiányzik extra gondként az, hogy a gombot is nyomja. Komolyan, nem is értem, miért jó, ha nem reteszelhető.
rferi-ek szolt a kerdes. A hozzaszolas elejen ott is van. De nem baj ha tobb velemenyt hallok. Lehet buta kerdes de mi az a menetzarlatos hirtelen halal?
Ezek ellenere menyire vagy elegedett vele?
Szivem szerint a nagyobbat vennem. De annak NEM reteszelheto a kapcsoloja...igy elegge kiesett.
Nemtudom nekem szolt-e. En hasznaltam egy 850-es ferm marot, es igen, reteszelheto a kapcsoloja. De csak volt. Kozepes mennyisegu hasznalat utan 3 eves koraban erte a menetzarlatos hirtelen halal.
Nagyabol atragtam magam az osszes eddigi hozzaszolason. Nem mondom hogy kis feladat volt. De sok embertol, sokat tanultam. Kiemelnem: rferi-t,Erzsébeti-t,halaloszto-t,czebemarci-t,mdk-t,SaGa-t...meg meg voltatok paran, de mar nem emlekszem minden nevre.
mi legalább 4-et tervezünk, tehát ki lesz használva, nemn 1-2 évig:) reméljük! a művi díszítésről: ha már csináltam a háttámlát, nem tartott semeddig belefűrészelni egy bajuszt, és egész más így, mintha egyenes lenne. a költségekről pedig: a bolti árakat nézve nagyon megérte rászánni egy délutánt, főleg, ha a bolti cuccok minőségét is nézem. ez meg ráadásul ingyenből van.
Einhell gépeket használnak a cégünknél - más okból kifolyólag -, de az a meglátásom, hogy "egynyári" gépek sajnos. Persze ha egyvalamit akarsz megcsinálni, aztán többet semmit, akkor annyit kibír. Ha többmindent is akarsz csinálni, akkor érdmes jobbat venni, pl akár Black & Deckert, akár zöld Bosch-t, akár Skil-t, azokkal már lehet évekig is működni otthon.
Felsőmaróban arra célszerű figyelni, hogy ne olyat vegyél, ami 6-os tengelyű szerszám befogására képes, mert egyrészt abból igen kevés van, másrészt nagyon gyenge és nem tudsz bele megfelelő átmérőjű marót tenni, mert nem fogja elbírni a gép a kerületi sebesség miatt. Felsőmaróban amúgy is célszerű eggyel jobb minőséget venni, mint a többi gépből :-)
Akár ajánlhattam én is... Szerintem - mint minden könyv esetében - olvasni kell a sorok között is, de nem rossz könyv. Azt hiszem nem született még olyan asztalos aki az összes csapolási fajtát művelte volna, ami megtalálható benne. Szóval tudni kell választani fontos és kevésbé fontos dolog között. A könyv végén látható csináld magad példák elég használhatatlanok, igaz nekem soha nem jutott eszembe, hogy lemásoljak ilyesmit.
Nekem is van ilyen vonalzós, de nemigen használom semmire sem. Arra jó, hogy néhány lyukkal elt.köljön az ember, másra szerintem nem. A jó megoldás, ha csináltatsz egy sablont - igaz egyfajta vastagságra jó csak - vasból. Na azzal haladni is lehet :-)) Amit én csináltattam, az vagy 3 rugó volt.
Mondjuk én nem csavarozok szinte sose, de ha mégis, akkor simán megfúrom arról az oldalról kezdve, ahol fontosabb a pontos középen elhelyezkedés, aztán annyi :-)
Csak saját tapasztalataimat tudom elmondani én is.
Ha festék, akkor legyen nyálálló, ne legyen gond, ha a ded megrágja. Egy ilyenről hallottam, ez a Picúr-festékcsalád, itt megtalálod (egyéb kereskedésekben még nem találkoztam vele) http://www.festekkutato.hu/oldalak/tevek/gyermek.php
Ami sztem a legfontosabb, az az, hogy a szekrényt oda lehessen rögzíteni a falhoz, ha van rajta ajtó, ha nincs, akkor is azzal kezdi a gyerkőc, hogy megmássza azt.
Jó, ha a polc is rögzített, nem csak pöckökre rátett, az rögtön kibillenhet, ha rálép.
Tervezz nagy polcot is, a pelenkacsomagok nagy helyet foglalnak.:)
Mániám: gyerek feje fölött és a pelenkázó fölött NE legyen rakodó felület, biztosan lepotyog onnan majd valami a gyermek fejére, ha viszont nem, akkor az első alkalommal, mikor állva öltözteted, garantáltan levadássza onnan a kinyitott popsikenőcsös-üveget.
Az ajtónyitogatás izgalmas dolog, ha olyan dolgot szeretnél a szekrényben tartani, ami nem kimondottan a dednek való, akkor tervezz rá most zárat. Mindegy, milyet teszel rá, úgyis ki fogja azt nyitni előbb-utóbb... Az ajtó fogantyúja legyen stramm, jól jön az majd kapaszkodónak.
Amúgy sztem a gyermekbútor, ha kimondottan a gyermek számára készül, akkor az nem más, mint egy jól rögzített polcrendszer a játékai számára, és egy alacsonyan lévő asztallap. Hozzá néhány gurulós táraló-doboz a játékok eltűntetéséhez.
Nem rossz, ha az asztallap éle le van kerekítve, de nem nagy gond, ha nincsen, hihetetlen érzékkel megtanulják kikerülni az éles sarkokat.
Pelenkázó:
Nekem a gyerekek közti kis korkülönbség miatt két kiságy kellett, mindkét alkalommal ugyanazt a modellt vásároltuk meg, ez egy kiságy, amin a pelenkázó-felület eltolható, így a pelenkázó alatti szekrény is elérhető. Remek darab, nem egy nagy monstrum, a belseje nem elérhető a gyereknek. Ha érdekel, átküldöm a képét, sztem remek darab.
Hat sztem igencsak babafuggo, hogy mennyi munkat erdemes belefeccolni. Mi babank mar 4-5 honapos korban leugrott volna egy ilyenrol... Nem is csinaltam pedig megvettem az anyagot de igy utolag nem is volt gond, hogy nincs kesz. Nagyágyon szoktuk pelenkazni ott van boven hely raadasul amint elengedjuk egy mp-re mar fordul es spurizik:)
Jó!! Ez már több, mint egyszerű pelenkázó. Sajnos olyan bútordarab, ami 1-2 év alatt funkcióját veszti (persze a gyerekek számától függően.)
Apró észrevétel: én talán a fiókokat úgy oldottam volna meg, hogy a "pult" alá záródjanak. A háttámla "folklór" díszítése szerintem kicsit művi jellegű - de ez "maszek" véleményem.
Alapvetoen profeszionalis gepekben gondolkodom. De van egy parfajta gep amit nagyritkan hasznalok. Abbol szeretnek olcsobbat. Ehhez nyilvan meg kell talalnom azt az ertekszintet ami meg elfogadhato aru, de mar megbizhato es pontos.
Pelenkázó ügyben: ha van helyed, érdemes nagyméretű pelenkázót készíteni. Én 115x70-es alapterületűt csináltam anno (egy kis szekrénykére téve használtuk) két rekeszre osztva. Azért érdemes elválasztót beépíteni, mert pár hónapos kor után már nagyon forgolódik az a büdös kölök :-) és mindent "lebont" ami a keze ügyébe kerül, ugyanakkor kell a hely a mindenféle cuccoknak. (korban közeli gyerekeknek is ideális) A boltihoz képest tehát a nagy méret az egyetleny előny- szerintem. Én ugyan száműztem a bútorlapokat a repertoáromból, de ezt mégis ebből (fehér) készítettem, 2x1cm-es bükk élkeményfával (igaz, ez elég macerás). A habszivacsot (huzattal) nem rögzítettem, úgyis gyakran kell cserélni, mosni.
Nekem van egy korfureszem ami asztallal egyutt van (ez hijjak asztalinak?). Na ez borzaszto xar, igaz olcso volt... Gyakorlatilag csereplec szabdalasra jo masra nem. Pontatlan latszolag nem ut de forgas kozben megis ujjnyi szeles a vagas, a felulete meg durva kitoredezett, hitvany. Valaki mondta, hogy vett egy ilyet kicserelte a csapagyakat meg miegymas es egesz jo lett, hat en ezt tutko nem jaccom el. Ha jot akarsz magadnak akkor az olcsosaga ellenere se vegy ilyet.
Az ágy fekvőlapját és a pelenkázót úgy csináld, hogy az asszony magasságához mérjed.
Legyen kényelmes neki, ne kelljen megtört derékkal pelenkáznia, amúgy is kilesz a dereka az állandó emelgetéstől!
Az ágyat érdemes olyan konstrukcióban megalkotni, hogy a feklap magasságát lehessen lefelé pár lépésben süllyeszteni némi átszereléssel, hogy amikor nő a gyerek, és először felül, majd mászik, később áll, soha ne tudjon kibukni belőle, de azért a lehető legmagasabban legyen, a kevesebb emelés miatt.
A pozdorja jó lehet, de az éllezárást érdemes erősen kerekíteni, esetleg a sarkokat is ívekké formálni!
A céges műhelyünkben van egy einhell asztali körfűrész. Egyelőre nincs vele gond, de még elég keveset volt használva. Egy furcsasága azért van: A fűrészlap (és ezzel együtt a párhuzamvezető léc) nem párhuzamos az asztallap hosszanti vájataival, hanem egy kicsi szöget zár be velük. Ennek okát és célját nem értem, de tudomásul kell venni. Az asztalbetét (az a kis műanyag lap ami a fűrészlapot körülveszi) vájata is ferde, megfelel a fűrészlap helyzetének.
gyermekbútor készítésben otthon vagytok? Mire kell figyelni? (festékek, élek, stb)
Arra gondoltam, hogy bútorlapból csinálnám, az élekre applikált valami félgömb, festett léccel.
Arra is gondoltam, hogy ne legyen 190-200cm-nél magasabb, szegény gyerek ne érezze magát nagyon picinek... :) (Jah, még meg sem született, tavaszra várjuk :))
Ja, egy szekrényt meg egy pelenkázót ogndoltam első lépésben. Az Ezermester újság archívumát már végiglestem, de olyan sok okosságot nem mondott, pedig vártam.. :))
Mire kellhet figyelni? Mennyiben más egy ilyen bútor mint egy "felnőtt" (Az élvédésen és a magasságon, illetve a nem mérgező anyagokon kívül)?
Kézi körfűrész. Egy baja van: amikor vékony vágásra állítom a talpat (8-10 mm körül), néha nem fogja meg stabilan és elmászik. Meg mégegy, bár ez nem akkora: 185 mm-es a tárcsa, a szabványos meg 180... Mot kaptam karácsonyra egy Einhell lézeres szúrófűrészt, arról nem tudok mit mondani, még nem volt érkezésem kipróbálni...
Off kérdés következik. Bronz csillárt kellene megtisztítanom a rozsdától, patinától. Először azt hittem, hogy be van festve barnára, annyira megette az idő. Próbáltam már sidolt, cifet, ultradermet, ronggyal, szivaccsal, fogkefével, drót súrolóval, de nagyon munkás a dolog és már nem bírja a kezem. A keskeny résekben, hajlatokban nem is tudom így megtisztítani. Ismertek valamit, ami magától lemarja, vagy elektrolízissel tisztít vagy bármit? Köszi.
A vastagságállitás a vonalzón, egymástól 2 mm távolságra levö rovátkák segitségével történik, kb. 10 db. van belöle. Ezekbe a rovátkákba lehet illeszteni a vastagságállitó csúszkák körmeit. Köztes értéket nem lehet beállitani. Én eddig 18 mm vastag fenyö deszkákhoz használtam, 8 mm-es tiplikkel. Tehát igy az egyik szélétöl 8 mm távol volt a furat közponja, tehát a maradó falvastagság 4 mm az egyik oldalon, 6 mm a másikon. Pontosan megvezeti a fúrót, ha jól van rögzitve, de kezdetben nekem gyakran elmozdult, nem ütköztettem föl jól a végét, illetve nem elég éles fúrót használtam és a keletkezö forgács eltolta a sablontól a munkadarabot. További gond lehet bonyolultabb szerkezeteknél, hogy nem jól számolom ki a furat helyét. A tüskével való átjelöléskor kisebb a tévedés veszélye.
Sajnos ennek más gondjai is vannak. Nagy falatnak ígérkezik.
Feltettem róla egy pár képet a bútorrestaurátor topikpa ha érdekel.
Most képzeld el. Neked azért már van gyakorlatod és mégis "szemezel" vele.
Mit mondjak én?
Ezekkel az öreg furnérokkal én úgy látom az a fő probléma, hagy már nagyon kiszáradtak( ridegek ). Szinte foszlanak. Valahogyan fel kellene "puhítani, lágyítani" először. Ha ez sikerülne, akkor csak meg kellene hasítanod a felpúposodot részt és akkor vissza lehetne ragasztani. Legalább is szerintem.
Megjegyzem ez már erősen leegyszerűsített elképzelés! :)))))
Időközben felcipeltem a lapokat lakásba. Darabra megvan, de most fogom majd lemérni, hogy mindegyik akkora-e amekkorát kértem. Persze nem most utólag kellene, de 31 db lapot kicsit időigényes lett volna az átvételkor egyesével lemérni.
Szia Na ezt tetszik. Végre egy konkrét terv. Egyszerű, és szuper:) Milyen fából tervezed? Mivel akarod majd felületkezelni?
Én is most tervezgetem a miénket, csak nem merek belevágni. Milyen anyagot vegyek, gyalult vagy gyalultassam, hogyan csináljam a csapolást vagy csavarozzak... és még egyéb néhány apró gondolat.
Ha több bútorod is van és szenvedélyesen szereted őket akkor talán megérné megtanulni a politúrozást, ami nem egyszerű ezt elmondom, de ha szakemberrel csináltatod a gatyád is rámegy és lehet nem is lesz olyan jó(persze ezt szakembere válogatja) Sok sikert!
Én még nem nagyon hallottam pl. körfűrésznél m/sec-es mértékeygséget legfeljebb azt hogy mennyi a max. megengedett előtolási sebesség amit a gép elbír(gondolom itt van vmi szbvány faanyag).
Szalagfűrész talán logikusabb de nem esküszömm meg rá, hogy nekem ezt így tanították.
Köszönöm a tanácsokat, most vagy neki állok magam az öreg diófafurnéros szekrénynek, és szakemberrel politúroztatom, vagy pénzmagot kell még gyűjtögetnem. Az 50000Ft csak a lakk,(politúr) leszedésének az ára lett volna.
Az a baj hogy szenvedélyesen szeretem ezeket a bútorokat, már 4-5 nézelődik a lakásban. VaLahogyan megtalálnak engem, vagy fordítva... meg felújítva gyönyörűek. Egyet vettem a Bazár újság hirdetésén keresztül, megpróbálok behelyezniegy képet róla, felújítva, politúrozva, amerikai diófurnéral, meseszép és 35000Ft volt az árA. Gondolhatjátok, amikor megláttam ennyiért, rögtön fogtuk és hoztuk. Ennyiért, nem akarom bántani a pozdorját, de egy pozdorja szekrényt sem kaptunk volna., ekkorát
Kösz a választ. Korrekt. Engen szerencsére nem hoznak zavarba a mértékegységek:)) Ami a gépészeti rész illeti,, a motornak nem kell feltétlenül a favázon rögzülni, őszintén szólva ez fel sem merült bennem, eleve laposszíj hajtásban gondolkoztam. na nem a korhűség okán, hanem annak egyéb ismert előnyei miatt. Másfelől egy 500 ccm körüli olasz stabil diesel használtpiaci viszonylatban 10 ezer forintos nagyságrendű, de, ha a szomszédomat rá tudom beszélni a MIA motoros traktorjának rám ruházására, akkor még múzeumot is nyithatok, ami bevételi forrás :))) Öreg merci motort papírok nélkül meg néha még ingyen is lehet "kapni" . Arról nem is beszélve, hogy nincs három fázisom, ami plusz kb 70 EFT lenne. Biodiesel üzemanyagként bevallom, lelkiismeretfurdalás nélkül használnék fáradtolajat, ami a helyi TSZ-ben korlátok nélkül beszerezhető. A károsanyag-kibocsájtásom messze alulmúlná a magyarországot nagy százalékban árammal ellátó szénporos erőművekét.
A különböző fajtájú fenyőket nem lehet szerintem általánosítani.
Nem tudom, hogy a tiszafa a fenyők csoprtjába tartozik-e, de az is tűlevelű, örökzöld és kemény fa. Tehát keménység szempontjából a tölggyel és bükkel egy kategória.
A vörösfenyő annak ellenére, hogy fenyő nem örökzöld, hanem lombhullató és közepesen keménynek számít, tehát egy kategóra a dióval és cseresznyével.
Minden forgácsolási sebességet rendes sebességmértékegységgel adunk meg!
A fordulatszámnak itt amúgy sincs sok értelme, a szalagfűrészek szalagkerekei különböző átmérőjűek, ezért sokkal egyszerűbb kerületi sebességet megadni.
A körfűrészek például 40-45 m/sec kerületi sebességgel kell vágjanak.Ez ugye különböző fordulatot fog adni 200 -250-300-350 mm átmérőknél.
Rengeteg adatot kéne megjegyezni, de a 45m/sec megjegyzése sokkal egyszerűbb.
A mi égövünkön is igen sokféle fafaj él - maradjunk ennyiben. :-)
Egyébként pedig nyitvatermők és zárvatermők törzséről beszélünk. Az előbbit alkotják (főleg) a fenyők (de mondjuk a ginko biloba is) a másodikba tartoznak (tovább csoportosítva: az egy és kétszikűek osztályára) a lombosok.
Hogy az asztalosipar csak a fásszárú kétszikűekre alkalmazza a puha-kemény kifejezéseket, az már legyen az ő bajuk :-) ettől függetlenül a fenyő mégiscsak puhácska alapanyag. És természetesen lehet tovább finomítani, hogy melyik fenyő mennyire az vagy mennyire nem.
Szerintem pirimidin nyugodtan mondhatja azt, hogy a vörösfenyő keményebb (valamivel) mint mondjuk a lucfenyő.
huuu. mekkora az a furesz? mit akarsz vele vagni? mert ha nem akarsz 50cm-es ronkoket szeletelni, akkor 1.5-2kW az eleg, es egy ilyen villanymotor olcsobb mint egy hasznalhato stabilmotor, es a villanyszamlaja is elviselheto. (2kW az ugy 60Ft/ora)
Üdv Tisztelt Urak! Kérdésem volna. Előzményként elmondom, hogy egy rokoni selejtezés révén szert tettem egy fából készült, mégis működő ( bocs de gépész vagyok ) 600-as szalagfűrészre, amit egykori bognár mesterségű felmenőm készített és használt. Nincsen rajta motor. Felcsigázódtam a TOTALCAR-on is olvasott biodieselen, és megálmodtam, hogy ezt én gyakorlatilag ingyen, vagy minimális költségen fogom üzemeltetni, ét- vagy fáradtolajjal egy stabil dieselmotorral. Igen, de mekkora vágósebesség jellemzi a faipari szalagfűrészt??? Esetleg nem árt, ha valamennyire változtatni is tudom, anyagminőség függvényében ??? És mekkora a teljesítményigény kb???
Segítsetek ki néhány technikai információval, ha tudtok. Kösz: Deerman.
Amit a wolfcraftnál láttam annál 4mm -es fokozatokban lehet vastagságot állítani.Amit Te vettél annál tényleg 2mm?Nem lehet beállítani két fokozat közé is?
Mennyire jelent problémát hogy nem kerül pont középre a furat?
A másik lapra miért tüskével jelölsz át, ezzel nem egyszerűnbb?
Megrajzoltam a franciaágy terveit, és beméreteztem. Nézze meg akit érdekel, meg véleményekre is kiváncsi vagyok. Az utolsó képen a lábak keresztmetszete van, az oldalsó pallókat csavar fogja tartani a csapozásban hogy szétszedhető/szállitható legyen a dolog. persze ebből kettő lesz csaponként alul-felül, csak ezt már lusta voltam lerajzolni :)
Biztos az téveszt meg sokakat, hogy a vörösfenyő a legkeményebb fenyőfajta, de ettől még ugyanugy puhafa marad. Egyébként meg baromi nehéz a sok gyantától, és reped is :) De én szeretek vele dolgozni nagyon.
Tegnap hoztam el a franciaágyhoz szánt faanyagot, természetesen vörösfenyő :), szinte hibátlan, alig van benne csómó, és szép egyenletes az erezete.
Szereztem tegnap auro olajat és viaszt (121+171), abban a boltban amit optikus javasolt itt a topicban, szerencsére volt még 1-1 doboz. Ki is probáltam tegnap, nagyon szép lesz tőle a felület száradás után. Amit szeretnék kérdezni, hogy ha azt szeretném hogy egy kicsit sötétebb legyen az eredmény, az olajozás elött csinálhatok egy kis szeszes pácolást? Azt gondolom hogy nem ugrik össze a két dolog, mivel a spiritusz ugyis elpárolog az anyagbol és utána az olaj ugyanugy beszivódik. De azért örülnék ha ebben megerősitenétek ha van tapasztalat. Ja és tényleg tök jó narancs illata van az olajnak :)
Nekem vonalzós csapolóm van, Lux. Az Obi-ban vett kb. 2 éve. Szeretem használni. Az anyagvastagsághoz való beállitás 2 mm-es lépésekben történhet. (pl. 18 mm vastag lapnál nem pont középre kerül a furat.) A hosszanti furattávolság 32 mm körül van. Fontos hogy jó legyen rögzitve a munkadarab is, meg az eszköz is. Én három rugós enyvezö szoritót használok. Továbbá a jó fúró is fontos. Az ellendarabra való átjelölést már tüskékkel szoktam csinálni.
Én most újítok fel egy öreg hegedűt. Arról lemostam a lakkot, és a mosórongyból kicsavarva megmentettem, leüleptve, tisztítva eltettem. Mielőt hozzákezdtem, kifagattam a témát illetően hangszerész ismerősömet. A hegedűt pl. "ecsetelés+finomcsiszolás minden sor után" kombinációval lakkozzák, csak a felfényezésnél használják a politúrozó labdát. A lakkot puha gyantákból és sellakból keverik. A bútoroknál kemény gyantát kevernek a lakkba, kolofónium, vagy ha színtelen a sellakk, szandarak. A hegedű szétszedésénél a ragasztásokat denszesszel kell beereszteni, ettől az enyv elridegül, így simán "eltörhető".
Gondolom a bútoroknál be is kell fúrni 0,5..1-es fúróval a ragasztás mentén.
Én is nézegettem ma ezt a Wolfcraft sablont a Praktikerben. A nyeles 3300, a vonalzós 7300 pénz volt. A nyeles volt szimpatikusabb, de rájöttem hogy ez nem használható arra, amire én szerettem volna. Az rendben van, hogy ha csapolást készítek, akkor ezzel a 6/8/10mm-es furatot remekül a lap élének közepébe lehet pozicionálni.
Én viszont azt hittem, hogy ez arra is jó, hogy csavaros kötés esetén a 3-3,5mm-es furatot tegye pont középre, és vezesse meg minden irányból merőlegesen. Sajnos erre nem jó, mert a legkisebb furat is 6mm benne. Olyan eszköz nincs amire én gondoltam? Házilag is meg lehet csinálni egy keményebb fából, de ha esetleg volna ilyen konkrét szerszám, akkor az jó lenne.
Az ilyen régi búrotokat először szét kell szedni akatrészeira majd kijavítani rajta a hibákat(szücsöket, repedéseket, fúrnér kitöredezéseket, korhadt szuvas részeket kicserélni) Gondolom politúrozva van amit a legegyszerübb/könnyebb kromofággal leszedni devigyázni kell vele mert a kromofág bántja mind a fátm mind a csontenyet és legfőképp ha sokat használ belüle egy adott területen és beszivódik a fába akár a felújtáskor használatos felelületkezelő anyagot idővel le is dobhatja magáról. Ez persze nem azt jelenti hogy nem lehet hazsnálni csak ésszel kell, addig míg le nem jön a poitúr majd a többi maradék politúrt le kell szépen citlingelni meg csiszolgatni míg nem kapsz egy szép tiszta felületet. A durva-letisztítás után jönnek a javítások, majd a finom-csiszszolás...ne téveszen meg hogy itt fordítva írtam. :) Mikor meg van a finom-csiszolás be kell ereszteni olajjal vékonyan.Ettől lesz neki egy szép barna szine meg védelemt is ad. Majd jöhet a politúrozás.
Nagy vonalakba, ennyi de az az 50e forint elég kevés. Az vagy nem a politúrozást tartalmaz vagy annyira béna minőséget fog nyújtani, hogy nem adnék olyan ember kezébe egy ilyen bútort.
Bár mostanság hallottam a volt kollégáimtól hogy voltak vmi régi bútorok akármilyen múzeumjába és azt látták hogy mi tanuló korunkba sokkal jobb minőségű politúrozást végeztünk ,mint ami múzeumba kiállított bútorokon volt. Sztem leadták a mércét e téren is mert egyre kevesebb ilyen bútor van magántulajdonba és akinek van annak is kevés a pénze egy normális szakemberre és azért a szakember kénytelen lejjebb rakni a mércét. Érdekesség képpen mondom hogy régen (100éve) egy réteg politúrt 3-4 napig kellett pihentetni és egy szekrényen oylan 4-5 réteg van....mikor én tanuló voltam akkor csak 1 napig hagytuk pihenni a politúrt és még így is gyönyörűek voltak. Jobb hogy nem voltam abba a múzumba Na befejzetem mert nem is tartozik a témához csak elkezdtem írni.:)
Egy normális politúros szekrény felújjítása 200e forint környékén van...én legalábbis nem nagyon mennék alá bár ez szekrénytől is függ.
Salamoni döntés:Középkemény:) tényleg az én legalábbis azt olvastam valahol.
Kérlek segítsetek hogy milyen csapozósablont kérjek karácsonyra ha változó anyagvastagsághoz kell(maygarán az olyan nem jó ami pl fix 19mm-es laphoz való).
Pénz nem számít:) mert ajándékba kérem.
Szóba jöhet az amit páran dicsértek, és ez a "vonalzós"(nekem ez pofára precízebbnek tűnik).Mindkettő wolfcraft.
nem akarok doboz alaku iroasztalt csinalni, modern, allvany stilusu iroasztal lesz. tegyek fel rajzokat? sajna 100x120cm lesz a teteje csak, es azon kivul nem is nagyon kell tablasitott anyag hozza.
Érden van a Bohács-barkácsboltot érdemes megkérdezni. Náluk a multkorjában mikor néztem volt 27mm-es vörösfenyő táblásított.
Ha jól látom iróasztalhoz kéne. oké, hogy a vörösfenyő keményebb valamennyivel, de ez is inkább attól függ, hogy honnan származik, az északi, lassunövésű tényleg egész kemény tu lenni, meg súlyra is nehéz, de a golyostól simán benyomja. Én maradnék a keményfánál, vagy mondjuk egy tölgyfurnéros lécbetétes bútorlap is jó lenne. Árban kb ugyanannyi.
BOHÁCS Barkács Faáru Kis- és Nagykereskedés 2030 Érd, Balatoni út 85. Telefon (23) 375-790, (30) 931-9577, (1) 349-4718 Fax (23) 375-840
lapp-fa: vorosfenyo nincs, nem is lesz erdert: a szokasos modon nekem kell kuzdeni hogy vehessek valamit (a negyedik ember akihez passzoltak tudott mondani valamit). Csak 19mm van, az egesz 5m hosszu tablat meg kell venni...
Ezt sajna csak mechanikus úton lehet eltávolítani , szinlőpengével (citling) vagy csiszolással.Kromofágot nem javaslom mert gyakorlat kell a használatához sok esetben nehezebb vele mint nélküle , ráadásnak átszivárog a furnéron és oldja a csontenyvet is , így lex a bútoron sok szücs.
Tehát csiszolás , a végtelenségig , xerintem az 50000 túl kevés ahoz , hogy azért bárki is rendessen megcsinákolja.
Régi ónémet szekrényemen az utolsó réteg valami, talán lakk, ugyan egy kis alkoholra megindulgatott, de cm2 /5 perc a tempó amivel haladni tudok, elég siralmas. Nincs valami ötletetek? (jelenleg is szobában áll, használatban van), és az így is elkérne legalább 50000 Ft-ot a rendbetételéért.
Ahhoz hogy azt az izet arrebbrakd, kell mind a ket kezed. le kell tedd a furot, stb.
Asszem amikor hasznaltuk az volt a fo szivatas, hogyket kulonbozo meretu lyukat kellett furni, es cserelgetni kellett a beteteket, mert nem furhattad ki egyszerre a kicsiket meg utanna a nagyokat, mert akkor ketszer kellett volna ugyanoda felszoritozni.
Nekem a kép, meg a gyártó oldalán lévő dokumentáció alapján úgy tűnt hogy a furandó lapra való rögzítés(pillanatszorítóval) után a vezetőgyűrű melletti műanyag pöcköt(a fotón is látszik) lazítva lehet egy másik lukhoz csúsztatni a vezetőgyűrűt.Tehát nem kell leszedni a szerkentyűt.Ha így van miért macerásabb mint a többi,és ha az akkor miért kerül 3* annyiba?
Lattam ott olyan furoallvanyt, amibe a sajat furomat tudom beletenni. Most akcios is volt 21xx-ert. Ellix markaju. Ketszer huztam meg a magassagallito csavarjat es kitorott az ellendarab. Visszavittem(ez a legbosszantobb az egeszben) visszaadtak a penzt, mert nem volt belole tobb. Masik OBI-ban volt tobbfele is. Ugyanez a konstrukcio mas szinu dobozban Ellix felirat nelkul 3yyy-ert szinten kitoros fajta. LUX van meg 8zzz-ert, de azt mar dragalottam.
A hetvegen elkeszult a lamellas ajtokbol a 2 gardrob. Ehhez persze meg kellett egyeb faanyag is. Azokat a M.Zs. teren rendeltem. A tablasitott fenyovel nem voltam mertektelenul elegedett, mert hullamos volt.
A csapozashoz fater gyartott sablont, ami nagyon jol hasznalhato volt. Holnapra keszitek fenykepeket, ha erdekel valakit felrakom.
Az a nyeles ize, amit itt belinkeltek lentebb, az pont ezen az elven mukodik! Csak nem ketto hanem negy nyulvanya van, mert a 6-8-10mm lyukak ugy vannak hogy midegyik masik kettonel esik kozepre.
A lapbafuras leirasodat meg nem ertettem meg, de dolgozom rajta.
Hát nem tudom, de nekem ezek a bemutatott csapozók nem túl szimpik.
Az enyém olyan (volt, mert kölcsönadtam valakinek, és azóta sincs meg :((( ), hogy volt rajta két kiálló hengeres rudacska, műanyaggal bevonva.
Átm 20 kábé.
Ezek közé befogtad a lapot, de csak úgy, hogy ferdén befeszítettél.
Kifúrtad a lukat a csapnak, ami pontosan középre került, lapvastagságtól függetlenül, mert ha a két rúd között középre fúrták az eredeti vezetőlukat, akkor ennek is kötelező középre kerülnie.
Bedugtad a csapot.
Megcsináltad az összeset
Jön a másik anyag, ahová a lapra kell fúrni,meghúzod a vonalát a lukaknak
felfekteted a csapos lapot rá
a csapra felhúzod a csapozót egy résén keresztül, és a vele szemben levő lukon megfúrod a lap lapját.A fúrandó luk középvonalát megjelölték a készülék szélén, azt kellett a felrajzolt vonalra illeszteni.
Gyakorlatilag nem lehetett vele téveszteni, kicsi volt, univerzális.Gyors
Sogorjeloltemnek van ilyen. Igen, arrebblehet tenni a furoizet a sinben. Ez egyben a hatranya is, mert felszoritozod, kifurod az egyiket, atpakolod a betetet, kifurod a masikat, elolrol. Jo maceras.
Köldökcsapozó sablonokhoz kapcsolódóan:Ismeri valaki ezt a fajtát(wolfcraft és Lux márkanéven is fut)?Csak azt nem tudom hogy a megvezető gyűrű, arrébbhúzható-e a szerkezet munkadarabra való felerősítése után hogy több lukat fúrjon az ember a megfelelő helyekre(gondolom igen).Ez viszont 10 rongy. Vikusz
Lehet, hogy most fog kiderülni, milyen hülye vagyok :), de amikor fát válogatok valamilyen munkához, akkor azon vagyok, hogy minél rajzosabb, textúráltabb, csomósabb fát találjak, mert az szép igazán. Megmunkálni pedig elektromos szerszámokkal nem sokkal nehezebb, mint a nagyon sima fát. Persze kézi gyaluval nem egy élvezet egy nagy göccsel összetalálkozni, ahogyan azért a felsőmarót is meg tudja rendesen vezetni, de erre lehet számítani. Ami tényleg szar minőség szokott lenni, az az a faanyag, amiben kieső göcsök vannak. Ezt persze én is igyekszem nagy ívben kerülni.
Nehéz megmondani, mert már a múltkor is furcsáltam, mivel az elsőhöz nincs odaírva hogy hossztoldott, csak azt tudjuk hogy a második az nem az. Az elsőbe vannak csomók ami általában nem az elsőosztályú anyagot tükrözi. Nem tudom hogy most melyik a jobb. Egyébként az igaz hogy lehet javítani a fa mozgását darabokból való összeragasztással, de az ilyen fajta tábláknál a hossztoldást nem a vetemedés ellen szokták alkalmazni elsősorba, hanem a maradék/leeső fadarabok vmilyen fajta felhasználása az eslődleges cél.
Szoktak olyat is hogy azérrt van benne hossztoldás hogy ne legyen csomós...tehát kivagdossák a deszkából a csomós darabokat majd a maradékot hosszirányba összetoldják. A 2.-hoz meg az sincs odaírva, hogy csomós. Ezt így nehéz megmondani, hogy most melyik a jobb.
Egy kis anekdota: Miskolci barátomék házát annak idején megszállta az orosz hadsereg és ott rendezték be ideiglenes parancsnoki hadiszállásukat. A nagy politúrozott ebédlőasztalt íróasztalként használták és ott maradt benne az olvasható nyoma a cirill betűknek. Kölyökként sokat nézegettem...
(Nem tudom milyen íróeszközt használtak anno a szovjetek, volt már akkor Mr. Biro-féle golyóstoll? Vagy a tintacerkát nyomták oda "rendesen"? )
A kérdés csak az, hogy ki mit ért mostanság íróasztal alatt? Hagyományos íróasztalra nekem például már nincs igazán szükségem. Ennek a funkcióját átvette a rajzasztal (B0-ás) illetve az amin éppen pötyögök. Én ezeket szeretném majd magamnak szépen megoldani.
Na. Akkor fenyő szerkezet, rajta egy 2-centis gránitlappal, de beépített asztallap-fűtéssel. :D
Ahogy leírtam, el is képzeltem (na jó, a fűtés nélkül) és nem is rossz. Van egy ügyfelem kőmegmunkálással foglalkozik, egészen a 0,5 cm vastagságig akármilyen kőből tud szép lapokat vágni. Lehet, hogy egyszer csinálok egy ilyen íróasztalt.
Egyébként én asztallapot úgy csinálnék, ahogy réges-régen. Faragott fa perem körben, posztóborítás (lehetőleg burgundy-vörös, vagy mohazöld), középen pedig egy éppen-hogy-csak kiemelkedő, megfelelő méretű falap, beágyazva a posztó-tengerbe. Ezen lehet írni szépen és közben nagyon kellemes a posztóra könyökölni.
Volt már itt szó korábban a fák vetemedéséről, csavarodásáról, méretváltozásairól, és többen is azt mondták, hogy ezen lehet segíteni pl. a viszonylag kis darabokból való összeragasztással, főleg, ha a darabok "különböző irányúak". Tehát, nem lehet, hogy mégis az első az, ami használati értékben valóban jobb, a második legföljebb esztétikában erős, de hosszú távon gond lehet vele a méret- és alak-változások esélye miatt?
Én mindig a nehezebb utat választom, úgyhogy nem mindig érdemes rám hallgatni :-) de én nem csinálnám fenyőből az íróasztalt. Főleg nem a lapját. Mint a nevében is szerepel az íróasztal _író_ asztal, próbálj ki egy darab fenyőn egy golyóstollat. Ha kicsit jobban rányomod, ott marad a nyoma. Az üveglaptól meg azért óvnálak mert nagyon barátságtalanul hideg tud lenni, az ember alkarja "lefagy". Egyébként semmi bajom a fenyővel, főleg ha egy rusztikus felületről van szó, de az íróasztal (számomra) egy szépen megmunkált kemény "valami".
Kontakt csiszolőgép lehet hengeres is, meg papucsos is. A lkérdés, hogy meliyket használják. A többi amit írtál meg nagyjából megegyezik az igazsággal.
Már csak azt nem értem hogy egy hossztoldott, csomós anyagot miért papuccsal kell csiszolni? A jóminőségüt meg elrontani a hengerrel. Ennek majd még utána járok és beszámolok róla...ha el nem felejtem.
Onnan ismered meg legkönnyebben a féligráütődőt hogy hajlított a szára egy kicsit.
A sima ráütődőé egyenes, a félig ráütődőé egy kcist hajlított, a közé csukódóé pedig mégjobban meg van hajlítva. Hasonlísd össze őket és megérted a hajlítás lényegét.
Kiderult hogy fogok csinalni egy iroasztalt. Ugyhogy lenne egy csomo kerdesem.
A fo kerdes, hogy egy szamitogepezesre hasznalt iroasztal lapja lehet-e fenyobol? Marmint hogy nem hasznalodik-e el hamar, mert tul puha? Vagy vagatok ra uveget, es jo is? Vagy nem is kell ezen aggodni?
Masodik kerdes, hogy hol kell jo arban jo tablasitott fenyot venni?
A labszerkezettel kapcsolatban is lennenek kerdesek, de azt meg nem latom ennyire sem.
A kontaktcsiszologep az egy szalagcsiszolo, amiben az anyag vizszintesen megy, a szalag meg fuggolegesen (alul felul vannak a hengerek), es alul egy ilyen papucs ize nyomja a szalagot az anyaghoz. Tobb ilyen szalagegyseg van benne egymas utan, kulonbozo durvasaggal. Szoval ez a profi feluletfelcsiszolo keszulek.
A hengercsiszologep az olyan mint egy vastagolo gyalu, csak kesek helyett csiszolohenger van benne.
Gondolom hogy az elso "siksaga" sokkal jobb, a masodik hajlamos kicsit hullamos feluletet adni.
Bár nem tom mi lehet a kontaktcsiszolás, de a hengercsiszolásról vannak sejtéseim:
Nyilván egy hengeren levő csiszólóanyaggal dolgozó gépen lett csiszolva.
Mint a parkettacsiszoló-gép, pl.
Nekem ezekből a jellemzőkból egyértelműen az jön le, hogy az első a tök gagyi, hulladékanyagból összefoldozott anyag, ami tele van csomóval, és dirib-darabokból áll, míg a második a minőségi anyag.
A csomós gondolom azt jelenti, amit te is sejtesz: látszanak benne a csomók. A hossztoldás nélküli pedig vélhetően azt jelenti, hogy a tábla hosszirányában a fa erezete folyamatos, nem tettek egymás után két külön darabot. Tehát nem toldották meg.
Mint írtad az alsó ajtó teteje egy öszekötő lécnek fog ütközni. Az alsó szekrény hosszát(képet nézve magasságát) úgy méretezed, hogy erre az összekötő lécre kb.7mm-t takarjon/csukódjon rá, a keskeny ajtóra ami lefele nyílik pedig félig ráütődő kivetőpántot teszel. Ennek benne van a nevébe miért jó. Ezzel meg tudod oldani hogy lefele nyíló keskeny ajtód is kb. 7mm-t csukódjon rá az összekötő lécre így az alsó ajtó és a lefele nyíló ajtó között lesz kb.4mm hézagod. Szükséged lesz csapanytyúra is hogy becsukott állapotba maradjon az ajtó.
2.megoldás
GPF adott egy linket ahol ő arra az olló izére gondolt. Sztem egy ilyen keskeny ajtónál nincs elég hely ehhez meg felesleges is mert kb. 15-20cm széles lehet az ajtó és hamar kopik az az olló izé. Cserébe 250Ft
De jó hogy adta ezt a linket mert azon rajta van az is, amit én akartam mutatni. Pontosabban ez "ART 6400 RUGÓS FELNYILÓ OLLÓ" Ezzel viszont vigyázni kell mert tudtommal ennek a forgáspontja nem egyezik meg a kivetőpántékkal, tehát nem kell/lehet hozzá kivetőpántot használni. Ennek oldal irányba is van tartása nem úgy mint a gázteleszkópnak ezért nem kell hozzá kivetőpánt, de legalább kettő kell. Mivel kettő kell, elég erős lesz, de még viszonylag elviselhető egy ilyen keskeny ajtónál...esetleg nagyobbra tervezed az ajtót egy 5cm-rel.....bár sokkal nem lesz jobb. tt nem szükséges a csapantyú. 800Ft/db
Én személyszerint a félig ráütődő kivetőpántos csapantyús megoldást csinálnám, mert egyszerűbb és kénylemesebb, mind elkészítés, mind használat szempontjából.
A tervezéshez meg annyit hogy kilehet számolni mindent egy ilyen egyszerű szekrénynél csak tudni kell mit akarsz, meg gyakorlat kérdése.
Aham, értelek. Azonban a dolog egy picit bonyolultabb. Az alsó két ajtó és a keskeny ajtó egy "légtérbe" nyílik. Helyszűke (fali beugró) miatt a szekrény alja lesz a szennyestartó: felül lehet beszórni a zoknikat, és alul lehet majd kiüríteni.
Tehát az alsó ajtó felső pereménél csak egy keresztléc lesz, hogy erre záródjon az ajtó. Ehhez a léchez hozzá tudom erősíteni a 90 fokkal elfordított kivetőpántot, ami a keskeny ajtót tartja majd.
Hogy a keskeny ajtó felül ugyanoda tud-e majd záródni mint a két felső ajtó alja, azt még nem tudom. Tartok tőle, hogy már csak az összerakáskor derül ki, mert annyira sokváltozós a feladat, hogy ezt szerény tapasztalatommal már nem tudtam pontosan méretezni. Vagyis megpróbáltam, de vannak kétségeim.
Ha a kis csiknyi szekreny padloja dupla, akkor a mezei razarodo pant is jo neked. Azert kell dupla legyen, mert az egyikre csukodik az alatta levo ajto, a masikra meg a csikszekrenyed ajtaja. (emiatt a felso is dupla muszaly legyen. ) Csalhatsz, es egy csikkal alulrol megerositheted, nem kell telibe dupla legyen.
Sajna ekkor meg jol utban lesznek a pantok pakolaskor.
Szerintem van speci barszekrenyajto vasalat, de nem ugrik be, hogy hogyan nez ki. Asszem ez lesz a megolas.
Tanácsot szeretnék kérni. Terveztem egy beépített szekrény, mindenféle ajtókkal, polcokkal. Minden részletét kidolgoztam, de egy kérdésben még nem jutottam eredményre. Az ajtók rázáródó kivetőpánttal lesznek ellátva (apropó, hol a legolcsóbb a sima 35mm-es?). Hasonlóan rázáródó módon kellene megoldani egy kifelé-lefelé billenő ajtót is. Létezik ehhez valamilyen szerelvény? Ha a két oldalfal között lenne, akkor afféle 'cipősszekrény' módon akár két kis csap körül is elfordulhatna. De mivel kívül van, így ez nem megoldás.
Vagy tegyek be egy segédlécet, és ez is kapjon kivetőpántot?
Ezek a dolgok nagyonnem kispalyak. A nyaron vettem ugy 20m2 15mm osb lapot, es megkerdesztem a boltost hogy hany kilo is ez. Kezembe adta a katalogust, hogy szamoljam ki magamnak. Hat olyan 200 kg korul jott ki. Elvileg 100kg-t szabad a tetotartora tenni...
Elmentem ma a lapszabaszat.hu -ba, megrendeltem némi anyagot, hogy az ünnepek között/alatt legyen mit csinálnom. Picit meglepődtem, amikor kijött a 28 ezer körüli végösszeg, de hát valamit valamiért. Azt még nem mertem kiszámolni, hogy mennyi lesz a tömege annak a harmincegynehány lapnak, és hogy mennyi idő alatt fogom felvonszolni a 2. emeletre. :-)
Koszi, tudtam is,e lustasag nagy ur, valamint a keszulek annyira egyszeru es otletes, hogy szandekomban all kesziteni egy hasonlot mdf-bol, es abba nemes egyszeruseggel ket csapagyat tennek. Tripla elony: nem kell szorakoznom a vasba pontos lyuk furassal, a csapagy belos furata jo pontos, allt kemeny, nem fog kikopni, mivel csapagy, forog a furoval, nem fog kikopni. Dehat a lustasag nagy ur.
A wolfcraft importöre a dinocoop kft. http://www.dinocoop.hu, nekem is mindent behoztak. Igaz meg kell varni mig egy rendelesnyi anyag osszejon, de ebbe a nagyaruhazak is bele szamitanak. Nekem ha jol emlekszem kb. 6 het volt az atfutas.
hu!! van partnumbere a perselynek kulon! van a wolfcratnak magyar importore, es tok normalisak, meg kellene keresnem a teloszamukat es megkerdezni hogy mennyiert hoznak.
En ajanlottam, orulok hogy bejott! Nekunk (egy kollegammal kozosen hasznaljuk) mar total kikopott benne a persely, de megis lehet vele pontosan dolgozni. Persze keszult vele egy lakasnyi butor.
Köldökcsapozás: én full amatőr szintű kezdőként csináltam a hétvégén egy sz.gép asztalt, amihez a Praktikerben vettem egy Wolfcraft köldökcsapozót (3xxx Ft-ért) (korábban valaki ajánlotta ezt itt a listán). Nekem nagyon bejött az eszköz, baromi egyszerűen és pontosan lehetett vele élbe-lapba fúrni (pedig egymagam csinálgattam az egészet). A tartósságáról nem tudok még írni, de szerintem ha még egy pár bútort meg tudok vele csinálni, akkor is bőven megérte (bár a fúrószármegvezető keményfémből van, talán nem fog olyan hamar kikopni). Közben megtaláltam a linket: ez az
A 3,5 csavarnak a feje már PZ2-es, és sztem az is elég.
Bele lehet csavarani a 4-est is ha gondolod, de kicsit felesleges.
Más: A másik amiért nem jó a 4es csavar, mert igaz hogy belemegy meg tök jó minden, de mint már írtam a tipli helye is meglátszik a fénybe, pedig ott egy 8as furatba rakunk egy 8as tiplit egy kis ragasztóval.....na most a csavarnál meg nincs előfúrva tehát elvileg a 3,5-es csavarnál olyan 2mm-t(központi átmérő kb. ennyi lehet) nyomja szét a csavar az anyagot. Nézzétek meg fényben, hogy meglátszanak a csavar helyei. A rukant(hátfal) felszegelésénel szintúgy előjönnek ezek a problémák pláne ha MDF lapról beszélünk. Persze itt nagyban függ a szeg mérete de az erre való szeg átmérője olyan 1-1,5mm...tehát nem 25-ös fejesszegről beszélek.
Más2: Csavarozásnál(facsavar) a lapba mindig 0,5mm-rel nagyobb fúróval KELL(persze ha jó munkát akarunk végezni) fúrni, mert úgy a csavar feje nem fog a lapba és így összehúzza a két csavarozandó anyagot. Tehát 3,5 csavarnál, 4-sel kifúrjuk a lapot, megzenkeljük, majd lehet is összecsavarozni a sarokkötést.
Más3: Csavarozni azért nem jó még mert nem elég stabil a kötés és könyen elmozdúlnak a lapok(sarokkötés) egymáshoz képest.
"Szerinted az a szebb (ELEGÁNSABB???)megoldás, hogy összecsavarozod a szekrényt???"
Én is vmi hasonlót akartam írni. :))
Más:
Ma rájöttem miért jobb a lamello mint a tipli.
Amikor összeragasztom a pácolt, lakkozott fúrnérlapokat meglátszik a fénybe a tipli a lapok(hapton) oldalán, a fénybe. Sztem a ragasztó kicsit megnyomja....kb.0,05mm megynomásról van szó de a fénybe látszik. Lamellónál még nem tapasztaltam.
Na ezt nem gondoltam, hogy a lamello gyengebb lenne. En is a köldökcsapos megoldás híve vagyok, bár én most raktam össze egy konyhaszekrényt konfirmátor csavarra. Bika erős lett.
Köldökcsapos módszerre tudtok valami extra módszereket, hogy jelöljük össze a munkadarabokat. Most vettem a praktikerbe egy átjelelö szeget ami pont a 8-as furatba jó és ezzel lehetne átjelölni. Valami egyszerübb házi módszer létezik. Nem akarnak sokat költeni sablonokra!
Van egy ismerősöm, aki fából készít horgászcsónakokat már 'vagy 30 éve. Ő mondta egyszer, hogy ha a csavart egy kicsi bezsírozzuk a behajtás előtt, akkor az olyan mintha 1mm-rel nagyobb lenne a furat, és nem repeszt. Viszont ugyanúgy tart.
igen, köszi, erre a csavarra gondoltam, bár ennél tényleg nehéz pontosan előrefurni, és ha nem teljesen pontos akkor nem lesz oké az eredmény.
Természetesen ha fábol csinálok vmit akkor eszembe se jutna csavarozni, de laminált butorlaprol lévén szo, sztem abszolut nem zavaro a laminálással megegyező szinű muanyag kupak a csavar fején. az elegánsabat meg az elkészitésre értettem, nem az eredményre. ha már elegáns kell legyen akkor eleve nem butorlaprol beszélünk ugyebár :)
teszek 1 probát a 4-es pozdorjacsavarral, kiváncsi vagyok, mivel az 5-ös csavar 3-as előfurással már rendszerint repedt.
"valamint a csavarozás gyorsabb, erősebb, elegánsabb megoldás + késöbb szétszedhető."
Szerinted az a szebb (ELEGÁNSABB???)megoldás, hogy összecsavarozod a szekrényt???
Hááát nem vagyunk egyformák...:)
A fatipli mindenképpen erősebb ,egoldás mint a csavarozás, hátránya, hogy nem oldható a lötés, csak ronycsolással. Ehhez kapcsolódva: minek is akarod szétbontani?
A lamello is erősebb kötést ad mint a csavar, de gyengébbet mint a fatipli.
Az ágyvasalatot nem tudom hol kapod meg, érdeklődj a jólismert bútoralkatrészszaküzletekben.
bútorlapokat milyen csavarral lehet profin egymáshoz rögziteni? 5/60-as pozdorja csavarral porbálkoztam eddig, de hiába a süllyesztés+ a 3mm-es előfurás, sokszor szétfesziti igy is az anyagot.
Én 4 esetleg 4,5x60-65-ös pozdorja csavarokat szoktam előfúrás nélkül használni. Illetve amelyik bútorlapon derékszögben megy át a csavar - azaz ahonnan behajtod - azt meg szoktam fúrni 2-2,5-es fúróval márcsak a megvezetés miatt is. a másik anayot amibe párhuzamossan megy a csavar azt csak akkor fúrom elő, ha nagyon közel esik a sarokhoz (kb <5 cm)
Egyébb ötletek? Lamello/köldökcsap a butorlapnál sztem önmagában nem elég, mivel nem lehet az egész élet összeragasztani a laminálás miatt, valamint a csavarozás gyorsabb, erősebb, elegánsabb megoldás + késöbb szétszedhető.
Igazad van, lehet, hogy erőssebb, gyorsabban kész van, de a lamellós/köldökcsapos kötés viszont nem látszik. Ennek ellenére mivel gépem nincs, lamellót nem használok, és a köldökcsapolást is kerülöm, hacsak lehet. :)
Még mindig franciaágy téma, tegnap körbenéztem 1-2 helyen, és láttam ugyes megoldásokat.
Olyan vasalatot amivel az ágykeret oldalsó deszkája csatlakozik a fej+lárészhez, hol lehet venni? Vagy van erre vmi erősebb megoldás hogy azért az ágy szétszerelhető
A helyi bútorlapszabászatban vettem. Ez szétszedhető, és elég erősnek is tűnik, de biztos, ami biztos, a matrac alatti deszkákat tartó léceket belapoltam és egy 6-os kapupánt csavarral megfogattam.
Erzsébeti, szlr, köszi! Titkon ebben a válaszban reménykedtem, mert a lapszabaszat.hu -n láttam ehhez megszólalásig hasonlító bútorlapot "csomós fenyő" néven, ami nagyon tetszett. Ebből szeretnék az ünnepek alatt konyhabútort készíteni, és most hogy látom milyen "élőben", még inkább tetszik. A lapszabászat oldalán lévő 1x2 centis kis minta nem adja vissza igazán a minta szépségét.
bútorlapokat milyen csavarral lehet profin egymáshoz rögziteni? 5/60-as pozdorja csavarral porbálkoztam eddig, de hiába a süllyesztés+ a 3mm-es előfurás, sokszor szétfesziti igy is az anyagot. Olyasmire gondolok, amit némelyik ikeás bútorhoz szoktak adni ilyen vastagabb imbuszos csavarok, amiknek a menete nem túl mély, és igy könnyű behajtani, és erősen is tart.
Egyébb ötletek? Lamello/köldökcsap a butorlapnál sztem önmagában nem elég, mivel nem lehet az egész élet összeragasztani a laminálás miatt, valamint a csavarozás gyorsabb, erősebb, elegánsabb megoldás + késöbb szétszedhető.
Még mindig franciaágy téma, tegnap körbenéztem 1-2 helyen, és láttam ugyes megoldásokat.
Olyan vasalatot amivel az ágykeret oldalsó deszkája csatlakozik a fej+lárészhez, hol lehet venni? Vagy van erre vmi erősebb megoldás hogy azért az ágy szétszerelhető
Szal a vörösfenyő, és a borovifenyő az két külön fajta, csak sok hasonlóság van kinézetre köztük. A borovit még szokták erdeifenyőnek is írni, de az mára már ritkább.
Táblásítottál valamit (talán fenyőt) vagy ilyen színű a laminált bútorlap? Ha utóbbi, akkor ez milyen szín?
Hazai fenyőből szoktam dolgozni (ehhez tudok olcsón hozzájutni, és ráadásul tetszik is), de csak magamnak, saját felhasználásra "szenvedek" vele.
Másoknak is el szoktam vállalni bútorokat, de kizárólag csak bútorlapból, mivel munka és suli mellett nem nagyon van időm "pepecselni" fával. Így ez a konyha is egyszerű bútorlap, ha jól emlékeszem bio fenyő.
Már régebben is néztem az oldalt, fantasztikusak a bútoraid. Meg tudod nekem mondani, hogy ezen a képen az ajtók miből készültek? Táblásítottál valamit (talán fenyőt) vagy ilyen színű a laminált bútorlap? Ha utóbbi, akkor ez milyen szín?
Milyan gyalut ajánlanátok egy kezdőnek. Nem igazán ismerem az egyes típusok közötti különbséget. A következőhöz mit szóltok: http://www.stanley.hu/index.php?Action=ShowShopTermek&Code=95&CatCode=10 Azt írják ez valami univerzális gyalu 50x150- es méretben. Érdemes ilyet venni vagy milyet?
Az ágyra visszatérve nagyon tetszik az előbbi kép. Ha vannak alternatívák még szívesen fogadom őket, nagyon jó ötletek adnak:)
A pallók éleit mivel érdemes ilyen szépen legömbölyíteni?
úgy látom, most ágyat csinál mindenki. Én is kisfiamnak a rácsos ágya helyett állítható hosszúságú "felnőtt" ágyat tervezek. Az anyagvastagságot oldal, és hát-elő lapnál 1,8-ra tervezem, az ágylábakat (6 darab) pesig 4X4-re. Szerintem ez elég, mivel alúl még a szélek meg lesznek erősítve ahol az alsó deszka rácsazat felül az oldalakra. Méretei elsznek 130+30+30. Valaki csinált már ilyet?
Aurot budan az amfitetarum mogott (talan a becsi ut) lehet venni. Honlapjukon fent van a pontos cim, de mivel egy nagyon kis uzlet ezert elotte telefonon meg kell kerdezni hogy van e ami neked kell (ha nincs egy-ket nap alatt odahozzak).
Sziasztok,
Én is most tervezem franciágy készitését. fejben már régóta megvan, de most szeretném is szilveszterig elkésziteni. Ami bonyolitja a dolgot, hogy 210cm hosszu rugos matracot akarok majd bele, és lehet hogy megcsinálom ágynemütartósra, kétoldalt lenne kihuztó "fiok".
Maga a keret 20cm magas 4cm vastag csomomentes vörösfenyő pallóból lenne, a fejtámla ugyanez az anyag, csak 2cm vastag deszkából, táblásitva vagy 1-2 centi távolságra a lécek. A lábak 8x8cm-es lenne a maradék pallóbol ragasztanék össze kettőt. Az anyag egy része már megvan, és folyamatban van a további beszerzés.
ugy tervezem hogy csak olajozva és viszolva lesz. Ilyet még nem csináltam eddig mindig vagy szeszes/vizes pác + lakkozás volt, vagy lazurozás.
Olaj+viaszt hol érdemes nézni (Budán)?
Amit még nem tudok, hogy milyen magasra érdemes csinálni az ágyat?
Ha ágyneműtartós lesz, akkor ugy tervezem hogy 20cm fiok+ 20 cm keret + 8 centit még kilóg felfelé a matrac, az 48-50 cm. vagy 15+15+8, és a lábakat magasabbra csinálni, hogy lehessen porszivozni alatta. Igazábol jobban tetszene csak keret, ágyneműtartó nélkül, de ezt a "női szakasz" elvetette helytakarékossági okokból :)
Örülnék ha tudnátok adnátok tanácsot ezzekkel kapcsolatban,
előre is köszi
A bordák nem kivágva vannak a csapból, hanem bele vannak mángorolva. Gyakorlatilag a kész csapméretnél némileg vastagabb rúdba belenyomva. Mikor a ragasztótól egy kis nedvességhez jut, igyekszik visszanyerni eredeti méretét, és úgy belevállasodik a furatba, hogy keményfából öt perc után már fogóval sem lehet kihúzni.
Ha "gyorsan" akarsz haladni, akkor veszel egy jó kézigyalut és egy elektromosat is. Az elektromossal nagolsz, a kézivel utánigazítasz, simítasz. Persze lehet csak elektromossal is dolgozni, de az után mindenképp kell csiszolni. Egyépbként sem árt egy csiszológép. Felsőmaró nem kell, de jó ha van, pl az élek legömbölyítéséhez, vagy letöréséhez. Kézigyaluval is megoldható, de nagy gyakorlat kell. Én anno a Baumaxban vettem olyan marókat, amiket fúrógépbe lehet befogni, és csináltam a fúróállványhoz egy csapágyazott vezető/támasztó szerszámot. Ma már olcsóbb lenne egy gagyi felsőmaró+kések, és azt se kellett volna gyorsabban kidobni...
a csapozast kezifuresszel, es felsomaroval alakitottam ki. Olcsobban jon ki, ha sajat magad gyalulod a fat, ugyhogy ha erre van lehetoseged, akkor mindenkepp ez az ut javasolt.
Üdvözlök mindenkit Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra. Igazából semmi közöm nincs az asztalos mesterséghez, de roppant érdekel a dolog. Számos olyan elképzeles van amit a jövőben szeretnék megvalósítani és talán itt helyet kapok a segítségkérésnek:) Eddig kisebb bútorlapból készült darabokat csináltam, pl konyhabútor, de szeretnék egyéb dolgokat. - előszobafal - beépített szekrény - franciaágy - stb.
Úgy gondolom, nem igazán a szaktudáson múlik, hogy valaki belekezdjen egy ilyen hobbiba. Önbizalom, precizitás, türelem és kitartásra van szükség. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem árt egy kis rátermettség és némi technikai háttér is. Már szerencsére rendelkezem jónéhány szerzámmal és kisgéppel.
A közeljövőben a franciaágy projekton töröm nagyon a fejem. Tudnátok tippek, trükköket adni, amire figyeljek oda? Még a tervezés fázisában tartok. Valamiféle tömör fából szeretném elkészíteni pl bükk, kőris. A legnagyobb gondom a gyaluzással és csapolással lesz. Adjatok már tippeket, hogyan csinálja a csapolást. Szükséges hozzá felsőmaró vagy kézzel is csinálhatom. A faanyagot már gyalultan vegyem meg vagy én gyaluljam meg.
Röviden ennyi lett volna így nyitásként, de most már figyelni fogom a témákat mert sokat tanulhatok.
HA túl sok ragasztót raksz a furatba és belenyomod a tiplit akkor beszorúl a tipli alá a ragasztó, te viszont még ütöd kalapáccsal a tiplit, mert nagyon kiáll még és egy komolyabb ütéstől lehet elválnak a rétegek egymástól, mert a ragsztó szétnyomja .
Jó a 8-as is csak nagyon merőlegesen kell fúrnod nehogy kibújjon a fúró a lap oldalán...meg a ragasztót se kell túlzásba vinni mert az is kinyomhatja ahogy vered bele a tiplit....de ennek kicsi az esélye.
Az lenne a kérdésem, hogy 15-ös nyír rétegelt lemezből szeretnék kis bútort csinálni, és az elemek összekötéséhez melyik a jobb, a 6-os vagy a 8-as köldökcsap. A 8-as nem túl vastag?
Nekem valószínűleg az a drága van. Nem tudom, a másik milyen, de ez áll, mint a cövek, semmi lógás, ráadásul elég jól be tudtam annak idején állítani. Ettől persze lehet az olcsó is jó, bár elég ritka eset.
Nem vastagabb 3mm-nél.De gyenge az anyagminőség és az éltartása sem tűnik valami jónak. Most még a fogás vastagsággal játszadozok. Gondoltam hátha ez is csökkent a pattogáson. Max többször tolom át rajta az anyagot. Az igazi még az lenne ha sikerülne egy olyan adaptert szerkeszteni rá amivel tudnék vastagolni.
Fűrészlapot már vettem hozzá. Ami a képen van azok az eredetiek.
Lehet, hogy nem adja ki a kép jól a kés vastagságát.
Nem tudom, hogy erre a gépre gondoltál-e? Volt ennek egy kisebb változata is, csak gyengébb motorral. Illetve most gyártanak egy újabb változatot is. Azt is két különböző motor mérettel. De ott a nagyobbiknak is 900W-os a motorja. Ennek 1600W. Az újaknak viszont már három kést tartalmaz a gyalu része, ennek kettőt.
A fogásvastagságot úgy lehet állítani, hogy a bevezető lemezt le kell csavarozni és alá kell hézagolást pakolni megfelelő vastagságban.
rferi-nek teljesen igaza van, a kivető a legjobban állítható. A pánthely-maratással 18 mm-es anyagba (pláne fenyőbe) az a bajom, hogy ha nem megfelelő (pl. állványos) géppel és nem megfelelő szárral csinálják, akkor akár keresztül is mehetnek az anyagon, ami baromi ronda. Szóval csak óvatosan.
Másik téma, hogy létezik olyan kivetőpánt is, amit nem kell bemaratni, hanem mindkét fele a felületre felcsavarozandó. Ezt inkább ajánlanám neked. Kapható a boltokban és a barkácsáruházakban is.
Szvsz a kivetőpánt veri a többi cuccost beállíthatóság szempontjából.
A fenyőfák között nagy a szórás anyagsűrűség szempontjából, vannak néha olyan laza rostszerkezetűek, alig fogja a csavart, néha meg alig lehet beletekerni.
A kivetőpánt átm. 35mm-es furatát nagy fordulaton, állványos fúrógéppel, ütközőt használva azonban jól bele lehet pászítani.
En is ugy gondoltam, hogy szelesebb lecet hasznalok.
Mit ertesz azon, hogy valtozo anyagsuruseguek? A fenyo az nem fenyo? Melyiket egyszerubb hasznalni, a kivetopantot vagy az elbe hajthato zsanert? Utobbibol milyen fajtak vannak es hol lehet megnezni?
Olvastam, hogy van olyan kivetopant, ami felig razarodast okoz. Mivel ugyis szelesebb lecre kell raknom az ajtotokok miatt ennek igazabol nincs jelentosege.
A szamitasod szerint 2db 394-es ajtoval 796-os szekrenyt lehet epiteni ugy, hogy a 796-ban benne van a keret is.
A félig rázáródó arra jó, hogy ha hosszú szekrényt készítesz, és sorolod egymás mellé az ajtókat, akkor az ajtóknak csak egy darab függőleges osztólap kelljen.
Annak két oldalán van egy-egy ajtó, ami a 18mm-es vastagságára (élére) jobbról is és balról is félig csukódik rá a kivetőpántodalon.
Ha egy szekrénynek csak két ajtaja van egymás mellett, akkor ez a fajta elég randán néz ki, jobban mutat a teljesen rázáródó.
Vettem érvég-hüvelyeket és jóféle gumis külsejű dugót, ami 16 A-ig jó. Fel is szereltem, egy "reccsentés" erejéig ki is próbáltam a gépet, működik, a hét végén fogok hegeszteni tanulni. Előtúrtam kisebb darab vasakat, majd azokon gyakorolok.
A gép kultúráltan működik, jókora ventillátor teszi benne a dolgát és ívkezdéskor se viselkedik úgy, mintha mindjárt fel akarna robbanni (láttam már ilyet is). Szóval eddig tetszik.
A "félig rázáródó" arra lenne jó, hogy ha kinyitod az ajtót, akkor ne az oldal (léc) folytatásaként, a falra simulva álljon, hanem egy kicsi helyet hagyva a falhoz képest?
Ha igen, akkor én azt úgy oldanám meg inkább, hogy dupla lecet tennék és a "külső"-re nyilván nem érne rá az ajtó, tehát az annak megfelelő (anyagtól függően kb. 2 cm-es) rést tudnál így hagyni.
Arra azért vigyázz, hogy ezek a fa ajtók eléggé változó anyagsűrűségűek amellett, hogy ezek is általában csak kb. 2 centisek. Szerintem ehhez ezért lenne jobb az a fajta pánt, amit az ajtó élébe kell befúrni és betekerni, mert masszívabb tud lenni. Egyébként azt sem kell pontosabban kivitelezni, mint a kivetőpántot, és egy kicsi állítási lehetőség (modelltől függően több-kevesebb) azon is van.
ha jol ertem, a ket falra felszerelt lecre akarsz ajtot tenni. Razarodo ajtokrol beszelunk (a "felig razarodo" kifejezes alatt nem ertem mire gondolsz), tehat a brutto szelesseget (a lecek kulso szelei kozotti tavolsag) elosztod kettovel (ha ketto ajto kell), es levonsz cirka 4mm-t ajtonkent. Igy a szeleknel lesz 2mm res, kozepen pedig 4 mm. Persze az ajtok szelessegenel bele kell szamolnod az ABS 2-2mm-et, ha ABS lesz rajta.
Nem kozezarodo, hanem razarodo tipusu lesz. Mindenkeppen kivetopantot hasznalnek, mert a zsaner utolag mar nehezen beallithato, vagy tevedek? Mivel ez egy falfulke ezert oldala nem lesz a szekrenynek csak ket lec amire a pantokat szerelem. Mivel a fulke mellett ajtotokok es kapcsolok vannak ezert felig razarodo megoldas tunik nekem jobbnak.
Az, hogy mekkora ajtónyílást fed le, illetve mekkora szekrénynek lehet az ajtaja attól függ, hogy milyen zsanért, vagy kivetőpántot használsz, hogy a szekrény oldalsó lapjainak az élére mennyire takar rá csukott állapotban, hogy nyíló-, vagy esetleg toló-ajtók lesznek-e, meg ilyenek. Szóval, ha elmondanád nagyjából az elképzelésedet, könnyne tudnánk segíteni. Így még túl sok az ismeretlen.
Mar egyszer kerdeztem a lamellas ajtokrol, de meg vannak tisztazatlan dolgok boven. Ha ket darab 394-es szelessegut veszek, akkor abbol mekkora szekrenynek lesz ajtaja? 800-as vagy kisebb? Nem marad tul sok res a ket szarny kozott? Milyen kivetopantot erdemes hasznalnom?
Az ugyanaz, a dekopírokon a lökethosszt nem lehet állítani.
Vagyis azt a hosszt, amit a fűrészlap, a hosszirányában leng, azt nem.
Azt lehet némelyiken állítani, hogy mennyit lengjen erre "merőleges" irányban, előre!
Azt állítja az a kar.
A lézer az parasztvakítás.
Felszerelnek egy lézermutatót a cuccra, ami elvileg a gép hossztengelyében megvilágítja a faanyagot egy szép vörös vonalban, és elvileg azon fogsz vágni.
Szvsz nem jó semmire, mert még a cerkavonalat sem lehet látni alatta, annyira vakít.
Nezegettem itt a dekopirfureszeket. Letoltottem a hasznalati utasitasokat innen. Azt a furcsasagot tapasztaltam, hogy a 600KA jelzesun is van olyan tekerentyu amivel a lengest lehet allitani, de az iras szerint az lokethossz allito. Ez ugyanaz vagy nem? A 600LN-re azt irjak lezeres, de a leirasban errol mar szo sincs. Mi lezeres egyaltalan egy dekopirfureszen?
faterom is szokott kis vitorlashajokat (Balatonon) restauralni. Hajlitashoz gozoli a fat: egy nagy vascsobe berakja, begyujt az ustben alatta, a gozt a cso bemeneti nyilasahoz vezeti. Eleg hosszu darabokat meg tud igy gozolni. Aztan egy sablonhoz szoritja amig ki nem hul...
Nem tudom elképzelni az elmondottak alapján, de ha nem nagy alkatrész,és nem túl íves, akkor lehet esetleg minden hajlítás nélkül is egyszerűen kivágni egy megfelelő méretű anyagból.
Régóta olvasom a fórumot, sok hasznosat szedtem össze.
Kérdésem elég speciális. Epoxy laminált kishajótestet restaurálok. A hajdani deck-et merevítő léc eltörött a kormánykerék fölött. Kérdésem: hajlítani, vagy egyszerúen kivágni és gőzölni darab deszkából a szükságes ívet? Sajnos a test szabadtéren van. A famunkát még a tél folyamán elvégezném, a laminálás marad a tavaszi időszakra. kösz Feri
Most, hogy mondod, tényleg, ebbe eddig bele sem gondoltam, hogy a _többeres_ vezetékkel ez nem érdekes.
Eddig, mióta ez történt velem, gondosan letekerek minden vezetéket teljesen, mindenféle dobról! :)))))
Mi akkor egy kisérletet végeztünk, jó nagy áramokkal, és dobonként egy vezetővel.
Azért tudott akkor úgy felmelegedni.
-
Erről jutott eszembe, hogy volt olyan is,mikor a hegesztő mindig leverte a kismegszakítót!
Egyszerűen nem tudtunk dolgozni.
Öreg szaki meg fogta a hegesztő szekunder drótját, és vagy 8-10-szer körbetekerte a vasból készült zártszelvényen!! :))))))))) (éppen a korláton, de tökmindegy)
Akkora áramoknál már ennyi is elég volt, hogy jól lelassítsa az indulóáramokat, és ne verje le a kismegszakítót.
Sok hasznos tanacs elhangzott a hosszabbitokkal kapcsolatban, es mindeygik megszivlelendo. A feltekert hosszabbito melegszik mert tekercs az viszont varosi legenda. Melegszik persze, mert toredekere csokkentetted a feluletet amin hot tud leadni. Amikor azt mondjak hogy masfeles droton 16A meg hasonlo, akkor egybol lehet tudni hogy sarlatanrol van szo, meg okolszabalyrol. Mert azert attol is fugg, hogy szabadon van vagy csoben, sok drot megy egyutt vagy keves, stb. A feltekert hosszabbitonal minden egybeesik, nagyon sok drot megy egyutt, mind terhelve van, es a szellozes sem a legjobb. A megneses hatas meg kizart, hiszen egymas mellett megy ket drot, es bennuk ellentetes az aramirany. A keltett terek pont kioltjak egymast.
Mi meg annó vasdobon tárolt vezetékkel adtunk elő ilyet, és ott szerencsére az olvadásig nem jutottunk el, de félúton afelé arrébb akartam tenni a dobot, és dobtam rajta akkorát, hogy ihaj! :))))
A vas - mily meglepő - vasmagként üzemelt, és mivel nem volt "belemezelve", ahogy kéne váltóáramnál, az örvényáramok miatt tűzforró lett! :)))))
Persze egy ilyen dobot sehogyan sem kell "belemezelni", csak letekerni a drótot róla! :)))9
Egyszer grilleztünk villanyos grillel, ilyen hosszabbítóról ... szerencsére semmi baj nem lett, csak mikor legközelebb le akartam tekerni, rá kellett jönnöm, hogy ez mostmár egy dróttal fűszerezett műanyagtömb. :) Kidobtuk.
Ha olyan hosszabbítóval dolgoztok ami kábeldobra van felcsévélbe akkor minden hegesztés előtt le kell tekerni a dobról az összes kábelt!! Persze egy 5-10 cm varrat miatt nem kell, de egy húzósabb meló előtt mindenképpen!!
Ugyanis úgy viselkedik mint egy tekercs!! És képes leolvadni, annyira fel tud melegedni a vezeték, ha fenn van a dobon miközben hegesztetek!
De. mentem de csak ket nap mulvara vallaltak (nem sokat, ket 4mm-es, felmeteres retegelt lemez darabot, igaz nem volt epp ott nyers, ezert hoztak valami raktarbol, mondjuk nem tom az mer nem ott van mert az egesz terulet egy nagy raktar).
Vegul is elkeszult, nem volt draga de szerintem a vagas minosege jobb a m.zs. korteren (inkabb oda jarok bar messzebb van).
Autoval bemenni sem ecceru. Szentendreirol befordulva a gyarfalon van egy res (ez az egesz egy ipraterulet volt, kozvetlenul a feluljaro utan de meg az osan elott). Ott bemesz, portas ad valami fecnit, sorompo felnyit, aztan a szabaszatban lepecsetelteted es ugy mehetsz ki (egyebkent meg parkolasi dij van), atvetelkor ugyanez.
Van ilyen barkácsgépem, pattog az mindentől. Eleve a tengelye nincs kiegyensúlyozva, ahogy sikerült, mellé azok a hietetlen vastag kések, amiket garantáltan nem lehet kiegyensúlyozva beszerelni, mert akkor egyenetlenül dolgoznak...
A körfűrését használom, ha olyat kell vágni, amit a kézi körfűrésszel nem lehet...
Persze míg nem volt más ezzel dolgoztam, de 2"-os pallót vágni vele...
Még felhívnám a figyelmet arra, hogy meg se próbáld a mostanában divatos, narancssárga, egybesütött, mindenhol akciós hosszabbítókkal üzemeltetni!
Az ui. nagyon vékony ereket tartalmaz, és nagy az ellenállása.
Ha ezzel használod, akkor rettentesen nehezen fog ívet a gép, és minduntalan leragad a pálca.
Egy kezdő amúgy is ezekkel a gondokkal küzd, ne tetézze még egy plusz kín!
Helyette vegyél villanyos boltban 3x2,5mm2 -es kétszer szigeteltet, és abból csináld meg a hosszabbítót!
Mondjuk az sajna elég vastag ahhoz is, hogy alig lehessen beleszerelni a villásdugóba, de ha jobb az üzlet, akkor kell lennie náluk olyan dugónak, amiből egyenesen jön ki a kábel, és ezért könnyebb szerelni!
A drótvégekre tetessél "érvéghüvelyt" (sztem a boltban felrakják neked, emiatt felesleges egy többezer forintos fogót megvenni), mert ekkora drótnál már a csatiba szereléskor sok gondot megtakarítasz vele.
Ónozni nem jó, mert az ón rettentő rossz villamos vezető, és puha is, idővel kilazul a kötés.
De igy tenyleg muszaly fix dugot tenned ra, mert az atalakito amit csinalnal hozza, az atlag eszkoz szamara kivegzoeszkoz lenne. En a 220-as villat tennem, mert ahhoz van hosszabbitod, ha valahol idegen helyen kell hasznald nincs gond, stb. Aztan max legyen a fiokban egy 3f dugo, hogy ha valami durva helyzet van, es kell az amper, akkor ki lehessen cserelni.
Felül már van. Bár lehet, hogy rossz helyzetben szegeltem fel. Kb egy fél cm kellene balra dönteni és akkor derékszög lenne és az összes ajtó tuti lenne.
Az ezermester régebbi számai fennt vannak a neten.
ha olyan, hogy ot drot jon ki belole (3fazis, nulla, vedofold), es lehet ugy hasznalni hogy fazis, nulla, vedo-re teszel egy haztartasi dugot (masik ket fazis bekotetlen marad) akkor
ha van sok penzed,
akkor veszel egy 3f dugot, egy 3f lengo aljzatot, meg egy haztartasi dugot.
es a gepre a 3f dugot teszed, es csinalsz egy farkat, ami a 3f aljzatbol es a normal dugobol van.
Sajnos nincs ilyen régi ezermesterem, majd tán a könyvtár segít. A betáp-kábel végén gyárilag nincs dugó, mert elméletileg 220-szal és 380-nak is tud menni a gép. Nem nagyon tartom valószínűnek, hogy annyira vastag cuccokat fogok hegeszteni, amihez a 380 muszáj. Ezzel együtt szerinted milyen dugót szereljek rá?
Van 220-am és 380-am is, de a 220 azért is jobb lenne, mert azt kényelmesebben tudom hosszabbítani.
SaGa: Van egy régi tálaló szekrényünk ennek a két ajtaján van intarzia furnérból. Ebből gondoltam, hogy az csak abból készül. Majd teszek fel róla képet, ha érdekel.
rferi: Ezt a "mozaik" parkettát én is ismerem. Előszeretettel vált fel mindig a ragasztásról. Illetve egy újra csiszolást már nem igazán bírt ki.
Garp szerint: Egy hasonló hegesztő trafóm van nekem is csak az Varstroj (asszem lengyel) gyártmány. Én eddig nagyon megvagyok vele elégedve. Egy ötlet a pajzzsal kapcsolatban. A feketített üveg elé vegyél egy átlátszó üveget is. Ez azért jó mert így a felcsapó silt nem a feketített üvegbe ég bele. Így az tovább jó.
citera: Milyen könyvben láttad ezt a hajlítási megoldást?
Gyalu kést szeretnék venni egyengető gyaluba, mert a meglévőek már nem igazán úgy dolgoznak ahogy elvárnám tőlük. Szerintem ezek okozzák azt is, hogy a gyalulandó deszka kissé "pattog" a kés felett. Egyébbként egy szovjet gyártmányú barkács gép. Ha érdekel benneteket teszek fel erről is képeket.
Nem tudom, hogy valaki találkozott-e már ilyennel és mennyire lehet no name-nek nevezni :)))
Én a citera hasat úgy hajlítottam, hogy az 5mm vastag bükkfacsíkot két napig áztattam hideg vízben (melegbel egy óra is elég).Ezután hőlégfúvóval melegítve ráhajlítottam a formára, aztán rászorítóztam és megvártam míg megszáradt (kb 1..2 nap). A könyv szerint úgy kell, hajlítani, hogy egy két végével talpra szegecselt, rádiuszosan v alakba hajlított vaslemezes szerszámot kell csinálni. Ez alá láng, mikor meleg, a beáztatott falapot rányomva úgy hajligatod, ahogy jól esik.
Ez a módszer max kb 6..8 mmvastagságig működik, ennél vastagabbat gőzölni kell.
amikor tömörfába vésik ki a helyét a mintának az nevezük inkurziának (berakás) Furnér 0,5mm vagy ennél vékonyabb 5mm-től vastagabb a svartni addig csak furnér. Ha a könyvet nézük szigorújan de a mai inséges időben már a 2mm-es furnér is svartninak mondják a kolegák is .
Az ilyen fapadlók nem intarziák, hanem ún vendégcsapos mozaikparketták vagy mozaikpadlók.
Az előbbi megnevezést a hetvenes években teljesen lejáratták, a tüzifának sem alkalmas anyagból készített parkettával, aminél egy parkett(k)a mérete sokszor a 2 centis szélességet sem érte el!Ezt aztán hatosával négyzetesítették, és ebből lett valami borzalom.
Ocsmány is volt, meg rossz is,és azóta a mozaikparketta szó ezt juttattja az emberek eszébe.
De nem!
A zirci apátság könyvtárpadlója az igazán az!(pölö, ha már felhoztad mintának)
Az intarzia szó maga is berakást jelent, tehát maga a minta vékonyabb anyag, mint az alap, amibe berakod.
Persze lehet akár 3mm vastag is, mint azt régen csinálták, de akkor is vékonyabb az alapnál.
Az Ezermesterben, már a nagyméretűben, de még a mattpapírosban, amit a hetvenes években nyomtak, volt egy hegesztőiskola. 3 vagy öt számon keresztül ment.
Az annyira jó volt, hogy én akkor gyerekként (!) olvasgattam, majd mikor apám több mint tíz év mulva a kezembe engedte a hegesztőt, az ottani emlékek alapján pár óra alatt oda jutottam, hogy a vinkli meg T idomokat már egészen jól sikerült összehegesztenem, bár a zártszelvények még lukadtak.
Ha van ilyen régi ujságod, nézd át.(vagy irány egy könyvtár)
Azért volt jobb, mint egy "Hegesztés" vagy hasonló ipari szakkönyvtáros mű, mert csak a "szakik"-nak írták.Azaz nekünk, akik csak ugatjuk a témát.
Semmi rizsa a sok anyagismerettel, meg hasonlókkal, arra mi ugysem tudunk hatással lenni, a pálcát is vesszük, a vas is adott, amit hegeszteni kell, csak fölösleges időpocsékolás.
Amúgy a gép amit vettél már egy "dölux" darab, azzal mindent meg fogsz tudni csinálni, és sztem ennyiért sem drága.Az első kapun visszajön a befektetésed.
intarzia=faberakás. Az ne tévesszen meg, hogy manapság furnirból készül. Régen vastagabb lapokból is készült intarzia. Tán a zirci apátság könyvtárpadlója is intarzia, és jó vastag anyagból van...
Igaz, intarziánál nem egy nagyobb felültebe bevésett "lyukba" szokás "berakni" az alakzatot, hanem az egész felületet nagyjából azonos vastagságú, megfelelő mintájzatra darabolt lapokból alakítják, ki, de nem a lapok vstagsága a döntő, hanem a technika...
semmi barbárság - csak ez "túl" jó! - hosszú távon a legdrágább megoldás. Én fekete Rotringot illetve nagyon szép színes Ecolin nevű grafikai tust (fél deci vagy 2ezer forint...) használtam ékszerméretű fához - kiváló.
Kosz mindenkinek a feketitos tanacsokat. (Anilin nem tom mi..., 1L fapacba sulyos eft-okert most nem szivesen ruhaznek be mert ki tudja az lesz e belole amit akarok...)
Szoval lehet, hogy nagyon barbarnak tunik de nagyon jo eredmenyt ertem el a kovetkezo modon. Probakepp fekete alkoholos filcel beszineztem egy par 5x5cm-es darabot.
Ecceruen tokeletes.
Beszivodik a rostokba, teljesen fekete, matt, nem fog, annyira belemegy, hogy nem latszanak ki egyenetlen foltok (mint a szeszes pacnal), azonnal megszarad es mindezt egy retegben... Namarmost nem tom ezekeben mi van de ilyen festoanyag kene. Legroszabb esetben veszek egy marek tecko gazdasagost es azzal szinezgetem...
Megvettem hát a hegesztőkészüléket, meg egy fejpajzsot és bele üveget, valamint kettes és kettőfeles elektródákat is kezdésnek.
A Praktikerben vettem, 26900,- volt, Ferm FWM-160 a neve.
Feszültség: 230V/400V
Hegesztőáram: 55-140 A (230V)
- 160 A (400 V)
Gyújtási feszültség: <= 48V
Teljesítménytényező: 0.62
Elektródavastagság: 2-4 mm
Súly: 20 Kg
Méretek: 375x255x245 mm
Hővédelem: 128 Cfok
Aktív hűtés: van, turbo-ventillátor
Jár hozzá egy kézi pajzs is (vettem fejpajzsot, mert jobb szeretném, ha szabad lenne mindkét kezem), valamint egy drótkefe és egy salakolókalapács. 3 év áruházi cseregarancia! Semmi szervízbe-mászkálás, ha megáll, csere azonnal. :) Azért remélem ez is olyan lesz, mint a többi Ferm cuccom: megy mint Zatopek. :)
Ez messze nem a legolcsóbb készülék, de azt gondolom, hogy a ház körül nemigen lesz olyan téma, amit ne tudnék vele megcsinálni.
Sikerült szereznem egy régi gyalupadot. Elég ramaty állapotban volt(van).
A tetejéről már egy hőlégfúvó segítségével a nagyobb festék és ragasztófoltokat eltávolítottam és lekentem lenolajjal. Gondoltam, hogy még lecsiszolom és újra átkenem.
Minden egyéb gyalupad karbantartási tanácsot szívesen veszek!
Sajnos nem tudok semmit a tecnikájáról, ezért csak találgatok.
Kb. fél centi vastag léc darabokat szeretnék az alapul szolgáló falapba bele rakni.
Ha viszont erősebben szeretném meghajlítani egy sablonban akkor meg kellene gőzölni.
Ezt a gőzölőt amint van egy kis időm kipróbálom. Igaz már egy kissé gondolatban tovább fejlesztettem. Lehet , hogy lezárom az alsó végét egy dugóval és valahogyan beleépítem a vízforralót. 110-es pvc csövem talán van is itthon hozzá.
Jut eszembe van valami külön technika arra, hogy hogyan lehet szép ívet marni adott mélységben?
Fekete pác ügyben van egy egészen biztos tippem: Adler-AquaFlair Ők árulják itthon: http://www.topcolor.hu/pacok.html Egyszer nem sikerült beszereznem, próbálkoztam mással és akkor jöttem rá, hogy ez milyen fantasztikusan szívódik és fed. Próbálkoztam ilyen-olyan vizes, szeszes egyebekkel és katasztrófális volt a végeredmény: rosszul szívódott és nem fekete volt, hanem sötétlila :-( Az Adler hígitva is szürke, nincs benne lilás beütés. (Literes kiszerelés a legkisebb, nekem 10 évig elég volt...)
Én is használtam az ében pácot, de a vizes porost. Nem oldott fel semmit. Milyen ragasztót használsz, amit old a víz?
De a pácot kapásból 4-5-szörös sűrűségűre kevertem. így egy deci tök jó fekete pácom lett. Fedett rendesen, bár lehet, hogy kétszer kentem, de többször biztosan nem. Kicsit tényleg fog, de kb egy hét után elmúlt, másrészt lelakkoztam. Belül mattal, kívül selyemfényűvel. Szerintem jó lett.
Miert nem akarsz festeket? Vannak direkt optikai eszkozokhoz szant fekete matt festekek. A pacolt feluletet szinte mindig kezelik meg utanna, lakk, viasz, akarmi, es ugy mar nem fog.
Kovetkezo problemam vagyon. Szerettem volna egy dobozt belulrol matt feketere festeni. Persze nem festeni hanem inkabb valami beszivodo anyaggal feketiteni. Vettem fekete (ében) fapacot, szeszest azt a magyar feher uveg kek kupak fajtat (vizes nem nyero mert vannak benne ragasztasok es nem akartam kockaztatni, hogy feloldja). Hat bepingaltam ezzel, bar ne tettem volna. Egyreszt nincs fedese ezert valami 5-6 reteg kell, hogy fekete legyen. De ez sem igazi fekete raadasul szaradas utan fog (mintha korom lenne). Ronda lett a felulete is. Egyszoval csunya ezert le fogom csiszolni:(((
De akkor mit kenjek ra ami beszivodik nem fog es szep fekete lesz (matt lenne jo, es festeket sem akarok).
El nem birom kepzelni, hogy a faberakashoz hogyan kell hajlitani :-)
Egyszer lattam egy leirast, ami kb ugy nezett ki, hogy csinalsz egy "letra"t, amit beleteszel egy pvc lefolyocsobe. A cso ferden fel van tamasztva, alul ala van teve vizforralo edeny, felul szabalyozva hogy mennyire szellozhet.
Jó lenne ha így lenne. Kellene pár roppant egyszerű és igénytelen, de nagy anyagigényű dobozt csinálnom. OSB-ben gondolkdtam először, de az drágább jóval.
Mostanra végeztem az előzmények végig olvasásával.
Lenne egy-két kérdésem, hátha tudtok tanácsot adni:
- Lehet-e fát gőzölni házilag, és milyen módon? Itt persze kisebb darabokra gondolok.
- Tudtok-e valamit a "faberakásról"? Ennek valószínüleg nem ez a pontos elnevezése, de jobb kifejezést nem találtam rá. Itt arról van szó, hogy meglévő falapba egy másik fajta fából mintát elhelyezni egy előre belemart mélyedésbe.
Mire érdemes ennél oda figyelni? (Azt hiszem ez nem intarzia mert azt tudtommal furnérból csinálják.)
- rferi: korábbi hozzászólásodban láttam egy szép ajtólapot. Ha jól emlékszem konyhabútorhoz szántad. Ekkor említetted, hogy van hozzá valami irodalmad, hogy hogyan lehet ilyet készíteni. Kérdésem, hogy ezt közkincsé lehet-e tenni, vagy le lehet-e tölteni valahonnan?
Tudja-e valaki, hol lehet kapni 7..8 cm vastag gőzölt bükkpadlót? Tudom hogy valamilyen fatelepen (mindenki ezt vágja rá), de konkrét helyeket írjatok(cégnév, cím, esetleg web)!
Érdekelne az is, hogy hol lehet kapni nagyon jó, válogatott minőségű luccfenyőt? Hangszerhez kellene. Vagy az is jó ha én válogathatok. Az ára nem lényeg, annyira nem lehet drága, hogy ne érje meg.
Persze, de van hogy mar regen vagysz egy adott dologra, es talalsz egy jo ajanlatot, utanna meg nincs idod/lehetoseged a projektre, amihez nagyon vagytal ra. Az en felsomarom is pihent egy par honapot. Viszont azota sokkal dragabban latom csak arulni :-)
Hát, persze csak amikor ott állsz a boltban és fele annyiba kerül, mint a másik helyen, akkor elkapja az embert a "gyűjtőszenvedély" :-) De olyan is van, hogy amikor éppen kell valami, akkor vagy nincs vagy csak a legdrágább boltban...
Cipősszekrényt én is csináltam. Nálam nagyon korlátozottak voltak a méretek (egy ajtó melletti kis sarok), ezért kellett így megoldanom: (megpróbálok képet feltölteni, még nem csináltam)
Köszi, visszaolvastam, hasznos volt!!! - néha kimaradnak hetek kedvenc topikjaimban :-(( Rájöttem közben, hogy nem sietem el a vásárlást, úgyis csak koratavasszal lesz szükségem a gépre. Ha tényleg csökken az áfa, akkor még talán olcsóbb is lesz. Engem legalábbis meglep, hogy a gépárak még mindig képesek esni. (szerencsére...)
Nem tudom Ti hogy vagytok vele, nekem van olyan cuccom, aminek már a garanciája is rég lejárt, de még nem használtam :-) - nem volt rá szükség.
Én őket tudom ajánlani. Korraekt csapat, több éves tapasztalatom van velül... nem csak B&D javítanak, árulnak mindenféle finomságot is szerszámügyileg...
Sajna nem Forresth és nem 2 soros. 2 sorosat tudom: 2 cm az aljától. Teszteltem, ugy kb 4-5 mm rés lesz maximum. A 3 sorossal van gondom, ui kb 4 cm beljebb van a forgáspont és igy nagyobb ivet ir le az ajtólap.
ha elárulod, hogy hogy tudok egy 47 megás pdf file-ból kimenteni egy lapot akkor lehet, hogy tudok segíteni.
Megvan a Forest katalógusom pdf formátumban, de mivel nincs telepítve csak a reader, így megakadtam, hogy hogy tudom berakni csak azt az oldalt amin az ő általuk forgalmazott cipőszekrény belső műanyag tartót, hogyan is kell méretezni...
Ezt kiműtöttem, de csak képként tudtam, nem hiszem hogy ebből előrébb lennél, de próba cseresznye...
Nekem sokba kerülne lemenni az IKEA-ba. Legalább egy fél cipősszekrény anyagköltsége. Ráadásul meglévő bútormaradékokból kellett kitalálni, mert túl sok helyet foglaltak. Azonkívül sohase az ötletekben voltam szegény.
Ciposszekrenyt meg kell nezni az IKEA-ban. Le kell merni, ki kell probalni/meg kell figyelni mindent. Aztan a tapasztalatok alapjan fele annyiert megcsinalni.
Nem véletlen, hogy amit cipősszekrényként lehet kapni azoknak majd mindegyiknek lenyíló ajtaja van, és az ajtók ferdén befele dőlnek. Ennek a résnek meg szerepe van! Éspediglen az, hogy a cipőknek kell a szellőzés. Nyílván ki lehet váltani ezeket a szellőzőnyílásokat mással is, de alapból ezért vannaik.
Most a következőben kéne megint segítség. Cipős szekrényt akarok épiteni. A káva már áll, meg van a lehajló ajtólap is 3db. A 3 rekeszes, műanyag konzolosat akartam csinálni, de nem tudom, hogy a muanyag elemeket az ajtó lap aljától milyen messze szereljem föl? Ugyanis próbáltam 2 ill 3 cm-rel, de igy az alatta lévő ajtót majd 1 cm lejebb kellene szerelni és 1 cm rés nem szép.
Van egy dekopirom b&d zold de egesz hasznalhato (sebszabalyzos meg allithato az elovagas), lehet valahol ilyenekhez tartozekokat venni? Leginkabb az parhuzamvezeto hianyzik aminek a helye ugye ki van alakitva csak azt mar nem birtak hozzadani...
Hat szerintem ezek nem valtozatok ez ket tok eltero cucc, annyi a kozos mint minden asztali korfureszben (,hogy van egy lapja meg egy tarcsa, meg talan, hogy a szekrenyresz muanyag), minden masban mas. A kek az sokkal maszivabb, mas a kivitel meg a mechanikai megoldasok.
Ecsem tobb mint 1 eve vette akkor csak rendelesre ment (en nyar ota vagyok rakattanva addig csak lattam, hogy ott all a sarokban). Eredetileg ugy volt, hogy megcsinal egy munkat vele es utana eladja, de aztan rajott, hogy nem erdemes mert barmikor szukseg lehet ra, ugyis nemsokara epitkezni kezdenek (igaz azota sem hasznalta de en annal tobbet:)))
Ezt irtam en is:-) a gts10 zold valtozata az a pts10. Szoval akkor Neked, aki fogta mind a kettot, szinten az az erzesed, hogy a zold nincs olyan massziv?
Amugy ha vegighivogatod a nagyobb szerszamboltokat, a keket is megkapod ugy 200eft-ert. (utoljara 205-os ajanlatot lattam)
Garp, köszi, emlékszem, 1-2 éve dicsérted az Einhellt, ha jól emlékszem a számát akkor sem említetted. Most megnéztem a német honlapot, nem egyet, nem kettőt árulnak... Nálunk talán ez kapható: http://www.kinalat.hu/product97292.html
1mm, vagy vékonyabb lemezt nagyon nehéz hegeszteni, egy pilanat alatt kiszúrja az ív, ha nagy az áram.
Nyilván vékonyabb anyaghoz vékonyabb pálcát is használunk, ez is növeli az ív szúróerejét, de a túl nagy áramtól a pálca egésze is túlzott melegedésbe kezd, ami nem tesz jót a rutilbevonatnak rajta.
Ilyenkor a pálca fogyásával egyre rosszabb a hegesztési eredmény: túlfűtöttük a rutilt.
Ha ESAB pálcát veszel, mindig van a dobozon egy piktogramokkal teli rész, amin elmutogatják, hogy milyen irányokban, milyen polarításokkal, esetleg váltakozó árammal és mekkora áramerősséggel kell és lehet használni a pálcát.
Azt érdemes betartani, és akkor öröm a hegesztés.
(nyilván van a többi anyagonis ilyen, de azokat nem ismerem)
Köszönöm a hegesztős tippeket. Szóval olyat vegyek, ami 120 A-t mindenképpen tud. De ez ugye nem azt jelenti, hogy a minimum a 120 és így tovább (tehát pl. 120-150). Vagy igen?
Itt nem sokkal korábban egy jót vitáztunk ezekról a gépekről, olvass vissza. Nekem pl. van egy Gérex, ami 1 Db lyukra se volt elég jó (kampec dolores), valamint van egy Einhell-em, ami kivülről tök ugyanolyan, mint a Gérex, csak az ára volt másfélszer annyi és a mai napig kiválóan működik, pedig már nagyon sokat nyúztam.
Barkácsboltokban kapható különféle olcsó fúrókalapács. Van tippetek, hogy melyiket érdemes megvenni esetleg? Az is jó infó, hogy melyiket ne. Nagyobb házfelújításhoz. Láttam tegnap egy Straus 720W fúrókalapácsot + 2100W nagy sarokcsiszoló kombót 12-13(?) ezerért - elvileg megérné. Kicsit utánakeresgéltem, de Straus márkából csak ennél nagyobb teljesítményű fúrókalapáccsal találkoztam. Nem minden a névleges teljesítmény, de azért szeretem az erős gépeket.
Bocsánat, ez már megint nem teljesen hobbiasztalos téma.
>gts10 bosch furesznek a zold valtozata ki volt rakva 130kft-ert
Na ma voltam a praktikerben megneztem en is. Az nem gts10 hanem pts10. Ecsemnek gts10 van, az ipari es teljesen mas (a szine is kek, csodalkoztam is, hogy ilyet hogy lehet a praktikerben kapni, hisz ocsem csak rendelesre kapott a boschtol).
A gts-en kevesebb allitas es tartozek van, viszont sokkal masszivabb es erosebb, a pts joval gyengebb kivitelu es teli van mindenfele vicek-vacak tartozekkal.
Nem veltelen, van nemi arkulonbseg: a pts10 az 430eur, a gts10 az 900eur, szoval nem egy kategoria...
A szomszédom 16 amperes kismegszakítókkal van felszerelkezve, az bírja.
Elvileg ívhúzáskor van olyan 30-42volt, ami leesik ívtartáskor legfeljebb 18 voltig.
De az már elég kicsi, a java gépek ált. 24 voltig esnek vissza.
A hálózatból ívhúzáskor veszi fel a legnagyobb áramot, de ha jól van megcsinálva, akkor lágyan húzza az ívet, és nem kell kitámasztani a villanyórát! :)
A névleges teljesítményük kábé 2-2,5kWatt, ami átlagosan 10-12 ampert jelent, de mondom, ez ívhúzáskor feljebb megy, pár pillanatra
Gyerekkoromban egy szaki ezt úgy csinálta, hogy benzinlámpával felmelegítette a vas cuccot majd egy fogóval belemártotta valami motorolajba. Tök fekete lett. És 20 év múlva is fekete.
Valami polctartókat csinált így egy rokonéknak.
Lehet, hogy nem valami finom módszer, meg mostani eszemmel belegondolva rohadt balesetveszélyes is.
Mindenkinek
Vikusz
a gyalu rész.
a kiegészítők egy része. 
a gyalu kés.
