Arra való, hogy mikor a vésőt, gyalukést köszörűvel megköszörljük (csak szépen magyarosan...:)) akkor a véső élén kialakul egy sorja amit ezzel az eszközzel kell megszüntetni, úgy, hogy a vésőt huzogatjuk-tologatjuk az eszközön elöször a "homlokán" majd a "hátán" addig míg ez a sorja teljesen el nem tűnik:)
Szerintem nem sok.. újat lehet venni kb 1000-2000 ft-ért... házilag meg szerintem írtózatos meló, egyetlen járható utat max a kőfaragók-sírkövesek felkeresése jelenthetne, de szerintem amennyiért felcsiszolnák abból lehet, hogy több követ is lehetne venni...
Nekem a fenőkövem 15 éve van meg és eddig alig van rajta valami kopásnyom, pedig nem hobbiszinten fenegetek vele:), és azt sem hiszem, hogy a csapatomból az emberek valami specialisták lennének a fenésben:)
Van csiszológép, de sajnos jól elnyűtt talppal, tehát nem tudom, hogy azzal érdemes-e nekimenni. A kinagyolás annyiban nem probléma, hogy azt fémreszelővel el lehet végezni, bár ilyenkor az teljesen ki is kopik; igaz ilyenre nem sokszor van szükség. Csak utána van a baj, mert a keletkezett mély barázdákat már alig lehet eltűntetni.
Csiszológépekhez szokott lenni vászon alapú, az nyugodtan nedvesíthető (-ésszel nem vízalatti használatra) -Ha van csiszológéped is, az lenne a leg tisztább ügy.
A fenőkövek egyengetése valamiféle símább betonon jól hagzik. A papim régebben mindegyikből kettőt tartott és emléxem hogy az azonos finomságúakat egymással dörzsölte össze. Monjuk' ha a közepére centis gödröt gyártottatok azt a jóisten se gyakja ki. Egyébként én úgy emlékszem, hogy mindig a kő szélén fenünk és közben forgatjuk. Nem a közepén taszajtgatjuk azt a vasat (kampó szöveg. úgyis mindenki azt csinálja)! :))
Egyébként valami vászon lenne jobb a papír helyett. Mondjuk valami SIA gyártmány. :)
Valaki tudna tippet adni arra nézve, hogy hogyan lehet a szabálytalan felületű fenőköveket kiegyengetni? Már próbáltam csiszolóvásznakkal minden féle durvaságban 100-as érték alatt, de a 30-as túl nagy barázdákat húz, azon felül pedig mindegyik max. 10 húzásig bírja a kövek alatt, aztán kikopik. Valahol a neten a vizes papírt ajánlották, a 80-as durvaságút, csaképp én itthon olyannal még nem találkoztam. Vagy esetleg az eladók nem tudják, hogy amit árulnak, az vízhatlan is? Kipróbáltam egy két papírt, de az összes felpúposodott a végén. Valaki azt is pedzegette, hogy betondarabon kéne csuszkorálni őket. Ez a dolog vajon működhet? Vagy mi lenne a jó megoldás? Szilikon-karbid por? Esetleg próbálkozzak kőfaragóknál?
"Az igaz hogy ki lehet csiszolni a pácot persze ha van kedved csiszolni 1-2 mm-t gyalulás helyett."
Ez tévedés. Nem tud 1-2 mm mélységig harolni a pácanyag. Esetleg tizedmilliméterekben beszélhetünk, de a mai anyagoknál hajlanék a mikronra. Az 1-2 mm esetlegesen csak valami 80 év alatt felületre kent olajfesték, sellakk, nitrolakk kombó lehet. :))
"A régi antik bútoroknál se mindig használtak pácot(én nem is nagyon találkoztam olyannal)hanem bekenték olajjal(mi pl. vmi két motorolaj keveréket használtunk ami remekül bevállt)és ez adta meg a színét.Nem is kell messzire menni mert vki most csinált ilyen olajos, viaszos munkát(azthiszem GPF) és ott is remekül bevált az olaj a pác helyett."
Abban igazat adok, hogy a stílusos bútoroknál ritka dolog volt a pácolás [pl. bull (1790->) v. ampire (1810->) ami ugye alapban tök feketeés nem anyagában :)))]. De a viccet félretéve alapjában véve igazat kell adnom, mert a barokkban (XVI. Lajos és Mária Terézia <-1790.) inkább csak a faragásokat aranyozták és ezek mellett nemigen pácolták a bútor többi részét ill. a biedermeier korszakában (1820-1848.) a bútor egészét gyümölcsolajjal eresztették be és politúrozták ill. a politúrozás utolsó grundjával ki is vonták "leszárították" a beeresztett olaj javát. Méhviasz meg ilyesféle csacskaságok nem stílushű felületkezelési technikák, így tehát az ezekkel történő találkozás v. nem korhű bútort és vagy láma restaurátort mutat. :)
A furnér mint olyan a technologia szintjén az 1850-es évek találmánya így olyat stílusos bútoron nemigen lelhetünk föl. Kiegészítésül elmesélem, hogy a stílusos bútorok korszaka 1848-ban a biedermeierrel lezárul. Minden utánakövetkező irányzat márcsak "eklektikus" így újat igazábol nem takar. Ilyenek neobarokk, ó-német, szecesszió, thonett, stb.). A pácolás technológiája valóban az eklektikus irányzatok óta általánosul. Ebben végül is igazat kell adnom. :)
"A másik hogy a régi bútorok általában dióból készült vagy tölgyből de mindenképp keményfából.(legalább is a külső része mert a polcokon már spóroltak meg akkor még nagy munka volt egy ilyen bútort megcsinálni)Ki is javítom magam mert nem tömörfából készültek hanem fúrnérozták őket.(de ez a lényegen nem változtat)"
A tölgy és a bükk csak 1848->napjainkig használatos bútoranyag. Korban előtte magasabb gyantatartalmú és finomszálú göcsmentes fenyőből (borovi) csinálták a bútorok szerkezetét és arra svartnit enyveztek. Erre a célraszinte valamennyi európai gyümölcsfát - dió, cseresznye, körte hogy a leggyakoribbakat említsem - valamint habos égert, és egyéb lágylombosokat használtak. Ezek rajzolataival "játszottak" a korabeli iparosok.
"Nem tudom te hogy szoktál pácolni de én sose a bútoron tesztelem a kiválasztott pácot, hanem egy úgyanabból az anyagból származó darabon próbálom ki a pácot mint amiből a bútor készült."
Ez baromi jól hangzik, de mit csinálsz ha kő hülye a vevő és azt mondja hogy mégsem ezt a színt akarta pedig próbadarabon látta és megfizetné ha átszíneznéd? :))) Egyébként én már sehogy sem szoktam pácolgatni, mert azon felül hogy asztalosműhelyben nőttem föl és az is volt a játszószobám (6 évesen frankón politúroztam, rongylabdával, habkővel, sellakk politúrral, olajjal) csak hobbiszinten asztaloskodom. Vagyonom majd felét antikbútorok külföldi biznicelésével csináltam és nem úgy hogy jó magyar szokás szerint eladtam itthon valami hülye németnek, hanem a hamburgi messe-n rőfölgetten az árut. :)))
Hogy mivel foglakozom? Az utóbbi 15 évben könyveléssel, adótanácsadással és könyvvizsgálattal. :D Ezen felül van a családban egy igényesebb asztalosműhely és ott fejlesztgettem mostanában tovább - pusztán szórakozásból - a szakmai tudásbázisomat. :)
Nyugi Sanya az én stílusom is hasonló úgyhogy jól egymásra találtunk.:)
Ezt már a többiek tudják de majd én is és ők is alkalmaszkodnak.
Na szóval a páccsiszolás.
Az igaz hogy ki lehet csiszolni a pácot persze ha van kedved csiszolni 1-2 mm-t gyalulás helyett.
Maradjunk annál a "plafonnál"(még mindig nem jut eszembe a neve de majd mostmár megkérdezem)mert pl. ott több 10m2ről van szó és mindezt (legyen csak 1mm a te kedvedért pedig tisztán látható hogy fenyőről van szó) te csiszolnád még akkor is hogy azt javaslod hogy bontsák le az egészet ráadásul 100 as papírral. Azért mondom a fenyőt mert pl. a vitánk kezdetekor azt se tisztáztuk milyen fáról/ból nem lehet ki/lecsiszolni a pácot.
A fenyő egy puha/laza szerkezetű fa ezért az jobban beissza a pácot (sztem)mint egy keményebb fa. Na most fenyőnél is tisztázzuk hogy mondjuk lucról beszélünk és nem vörösről mert a vörös már megközelíti a tölgyet.Ez a vita már itt meghalt sztem mert ezeket nem tisztáztuk.
A vizes pác igaz hogy nem vegyileg szárad de az se ivódik sokkal mélyebbre(ha mélyebbre ivódik egyáltalán) a fába mert ott viszont párolgásról beszélünk ezért tart kicsit tovább.
A szeszes se olyan hogy bekenem/fújom és hipp-hopp elillan a szesz és ott marad az festékanyag/pácanyag, hanem igenis kell vele várni.
A régi antik bútoroknál se mindig használtak pácot(én nem is nagyon találkoztam olyannal)hanem bekenték olajjal(mi pl. vmi két motorolaj keveréket használtunk ami remekül bevállt)és ez adta meg a színét.Nem is kell messzire menni mert vki most csinált ilyen olajos, viaszos munkát(azthiszem GPF) és ott is remekül bevált az olaj a pác helyett.
A másik hogy a régi bútorok általában dióból készült vagy tölgyből de mindenképp keményfából.(legalább is a külső része mert a polcokon már spóroltak meg akkor még nagy munka volt egy ilyen bútort megcsinálni)Ki is javítom magam mert nem tömörfából készültek hanem fúrnérozták őket.(de ez a lényegen nem változtat)
Tehát már nem ivódhat olyan mélyre a pác mint egy puhaszerkezetű anyagnál.
A régi bútorok felületét pedig zitlingelni(szinlőpenge) szokták/tuk mert egyszerübb és könnyebb tehát ha esetleg mégis pácolták azzal jobban/könnyebben el lehet távolítani a pácot/politúrt.
Ha egyáltalán teljesen el akarom távolíta a pácot.(régi bútorról beszélünk)
Nem tudom te hogy szoktál pácolni de én sose a bútoron tesztelem a kiválasztott pácot, hanem egy úgyanabból az anyagból származó darabon próbálom ki a pácot mint amiből a bútor készült.
Ezért nem szoktam "kukázni" a bútort.
"Egy tok ismeretlen embert, aki nem is hozzad beszel kijavitani, az belekotes."
Ez tetszik..még nem hallottam de van benne igazság.
"Miért ne köthetne bele? Ha valaki beír egy hülyeséget válaszként, azt nem lehet kijavítani egy harmadik embernek?"
"Egy tok ismeretlen embert, aki nem is hozzad beszel kijavitani, az belekotes. Nekem anyukam igy tanitotta. Ugy latszik masnak is. Nehanyonknak meg nem. Tok erdekes a vilag sokfelesege."
Egy tok ismeretlen embert, aki nem is hozzad beszel kijavitani, az belekotes. Nekem anyukam igy tanitotta. Ugy latszik masnak is. Nehanyonknak meg nem. Tok erdekes a vilag sokfelesege.
hamar off vagyok:
Recently a routine police patrol parked outside a local neighbourhood tavern. Late in the evening the officer noticed a man leaving the bar so intoxicated that he could barely walk. The man stumbled around the car park for a few minutes, with the officer quietly observing. After what seemed an eternity and trying his keys on five vehicles, the man managed to find his car which he fell into. He was there for a few minutes as a number of other patrons left the bar and drove off. Finally he started the car, switched the wipers on and off (it was a fine dry night), flicked the indicators on, then off, tooted the horn and then switched on the lights. He moved the vehicle forward a few inches, reversed a little and then remained stationary for a few more minutes as some more vehicles left. At last he pulled out of car park and started to drive slowly down the road. The police officer, having patiently waited all this time, now started up the patrol car, put on the flashing lights, promptly pulled the man over and carried out a breathalyser test. To his amazement the breathalyser indicated no evidence of the man having consumed alcohol at all! Dumbfounded, the officer said "I'll have to ask you to accompany me to the Police station this breath-analyser equipment must be broken.
I doubt it, said the man, tonight I'm the designated decoy.
"Hehe! Persze hogy a szendvicsszerkezet a legtutibb, de ha a cipelés is szempont (pölö: áltisk., ill. középisk.) akkor a súlya miatt már átok az ilyesféle megoldás."
Te Sanya! Tudod mi az érdekes?
Ez tök könnyű! Én is meglepődtem rajta, de pillesúlyban játszik.Mondjuk egy szem bükk, vagy hasonló nehéz keményfa nincs benne.NDK gyártmány a boldog békeidőkből (REISS rajzgép)
Nem kötök bele. Csak kijavítom. Méghogy nem lehet kicsiszolni a pácot a fából, mer az oan' mélyen ivódik bele! :))) Az antikbútor restaurátorok mit csinálnak szerinted? Amikor az antik cuccok készültek akkor még vizes pácokat alkalmaztak. Az nem vegyileg szárad ki azaz "mélyen ivódik" a fába és mégis kicsiszolható. A hibás pácszín kiválasztása esetén az asztalos kukázza a bútort? Lószart! Csiszolja és újra pácolja az anyagot. Nemde? :)
"hogyha megvan a lépcsőfok meg a ragasztó és van egy ismerős asztalosod akkor miért nem mész el hozzá kéred meg hogy had haszunáljad 1 óráig a szorítóit míg összehúzod a lépcsőt."
Mert ez még olyan kaliberű dolog, amit itthon, kevés gyakorlattal/felszereléssel is meg tudok csinálni.
"lehet hogy szeretsz a gépelött ülni."
Ja. Ott ülök egész nap, megszoktam :))) De pont ezér' kell néha más is. Ha megcsinálom a lépcsőt: ügyi vagyok, ha meg elb@szom: pár rugóér' csináltatok másikat.
"Az hogymit akasz vágni inkább a fogak szöge távolsága kihajtása határozza meg."
Aha.
Én nem tudtam volna így megfogalmazni(ezért nem lettem tanár:))
Szerintem a kőrisnél is fellép az amit Erzsébeti a tölgyre mondott(csersav) csak a kőris nem tartalmaz annyit mint a tölgy vagy akác.
Azthiszem a fehérjét köti meg a csersav de már régen volt aktuális a dolog.
Nincs gond nyugodtan írjatok, csak sokáig tartott az olvasás meg azt nem értem hogyha megvan a lépcsőfok meg a ragasztó és van egy ismerős asztalosod akkor miért nem mész el hozzá kéred meg hogy had haszunáljad 1 óráig a szorítóit míg összehúzod a lépcsőt.
Míg ott vagy és szárad a ragasztó elleshetsz egy pár trükköt az ott dolgozóktól és még sztem nem kérne pénzt se(én legalábbis nem kérnék érte)Már csak azért sem mert ha vkinek megengedek ingyenbe egy ilyet, lehet hogy legközelebb egy komolyabb munkával hozzám fog jönni.
Ha meg kér pénzt akkor mi van?Max. egy ezrest(sztem) és nem kell itt ülni a gép mellett, rontani a szemed meg pötyögtetni ezt sok xar gombot(mint most én is teszem).
De ez az én véleményem és lehet hogy szeretsz a gépelött ülni.
Az hogymit akasz vágni inkább a fogak szöge távolsága kihajtása határozza meg.
Persze a fogméret is de ennek sztem leginkább a fém lapoknál van jelentősége hogy menyire szaggatja a vágandó anyagot.
Menj el egy szakboltba ahol rengeteg fajta lap van(ne vmi multiba mert ott csak 3fajta van jóesetbe) ott majd megtudod nézni a karton hátulján melyik a jó neked.
Legjobb a márkaboltokba(Bosch,DeWalt,Makita stb.) menni mert ott ugyis csak egy eladó van azon kivül semmi vásárló ugyanis olyan drágák hogy nem sokan vásásrolnak ott és majd ráér elmagyarázni az eladó a dolgokat(persze ha ért is hozzá).
