res alatt en azt ertettem hogy a csap lotyog a feszekben.
ha eredetileg egyben volt, akkor illene neki ujra egybe mennie. esetleg a sotetedes alapjan meg a ragasztonyomokbol latszik hogy valaha volt-e tovig bent.
esetleg lemerheted, hogy milyen hoszu a keresztlec, meg a vege a keretnek, es ha egyenlo, akkor be kell menjen a csap tovig.
ha nemis lehet a keretet szetszedni, probald meg minel jobba szethuzni, ragaszto a csapra, es utanna osszeutni koppanasig.
ha nincs benne semmi ami megakadalyozza hogy az oldalai kihasasodjanak, akkor ki is fognak. ezert javasoltam a csavart ahogy rajzoltad.
azárt nem tudom szétütni, mert ez galériának a teteje (tehát amin fekszünk) s a probléma majd mindegyik kereszt és hosszanti merevítő lécre vonatkozik.
tehát az mondod, hogy nincs is rés, csak a fészket nem csinálták elég mélyre?
akkor így csavarozzam? (kösz a tanácsokat, már megérta beírni)
inkább fecskefarkút kellett volna csinálni nem?:))))
1. a pozdorjacsavar mint a neve is mutatja pozdorjaba valo. Inkabb facsavart javasolnek.
2. semmikeppen nem keresztbe!
a csapozas lenyege, hogy a csap nagy feluleten erintkezik a feszekkel, az erok jol eloszlanak. ha ez neked szetjon, es teszel bele egy csavart keresztben, ezek az erok mind a csavaron lesznek, aminek a felulete meg iszonyu kicsi -> valami szakadni fog.
Miert nem lehet osszeutni???
a) szetut, ragaszto, osszeut
b) osszeut, szembol kivulrol facsavar, hogy feszitse szet a csapot, meg huzza befele.
c) ha igazi res van a csap es a feszek kozott (ketlem) akkor akar kicsi lapos eket kell faragni es melleutni ragasztoval, persze a) utan
mint írtam ez egy galéria. szóval itt egy rajz(?). a kérdés arra vonatkozik, hogy ilyen puhafába van értelme csavarozni. nem fog e csavar a csappal együtt elindulni.
(1 centit mozdult egy év alatt, a ragasztó biztosan tart,de nem szeretném, ha nagyobb lenne)
En megprobalnam szetszedni, kicsit megcsiszolni, beragasztozni, visszaszoritani, utana becsavarozni. Ha meg nem mozdult ki nagyon, akkor lehet ertelme megcsavarozni, de ha mar sok kijott, es konnyen mozog ki-be, akkor ki kellene venni teljesen.
Gondolom az agydeszka aljahoz van igazitva az agyracs? Igy?
--------------| |
--------------|_|
Ha van alul hely, akkor ragasztanek egy lecet hosszaban a agydeszkara, igy:
galériánkon a matracok alatti keresztartó lécek egyszerű csapokkal (ha jól mondom) mennek bele a keretbe. ahogy mozgunk az ágyon, ezek elindultak lassa kifelé.
van e értelme összeütés nélkül (szvsz nemis lehet) pozdorjacsavarral alulról átcsavarozni a csapra merőlegesen. (fenyőről van szó)
Kezdem felfogni, hogy a kekhab az valami szakkifejezes. Valoszinu amit en ismerek, es lepesallo hungarocellnek vagy minek hivjak, az nem az igazi kekhab, csak van amelyik gyarto kekre csinalja poenbol. En is a viszonylag mezei lepesallo akarmisztirolilentherm lapra gondoltam, amit fodembe szoktak tenni a beton ala/koze. Annyira nem lehet draga ha ki kell rakni vele a padlot. nekem a szilardsaga miatt tetszik a mindenfele tojastarto/papir mehsejt es hasonlokhoz kepest.
Halálosztónak igaza van, én is ilyesmin töröm a fejem teljesen sík asztal készítése okán.
Én igazából nem fakockáznék.
Sima vasváz asztal, a hosszanti oldal menténplusz két-három keresztdarab, hogy ott is lehessen állítani, meg tartsa a lapot.
Olyan 30-50 centinként kifúrnám és menetes szálból, anyákból csinálnék állítható tartókat rá, de azok tetejére 30x30 zártszelvényt tennék, aszzal fognám össze, arra lenne a menetes száldarab felhegesztve.
Az anyák és menetek segedelmével az összes repülő zártszelvényt be lehet állítani síkba, mint halálosztó is gondolja és arra mehet a munkalap, ami sztem akár egy natúr forgácslap is lehet.Azt nem sajnálja az ember kicserélni, ha elkopott, illetve megfúrni, hogy a szorítók szárai átférjenek rajta, ha a lap közepén kell dologzni!
Aki hegesztett már nagyméretű asztalt az tudja, hogy nagyon könnyen propelleres lesz, mert elhúzza a hegesztés.Itt ezt teljesen és könnyen kiküszöböltük.És alig van plusz kültség, csak a repülő zártszelvények ára.
a vas meglepoen rugalmas. siman elhajlik par mm-t attol hogy arrebbrakod. raadasul "gyarilag" nem lesz a teteje sik, es akkor mar ala kell ekeld/hezagold a tetejet amikor rateszed. ha meg a retegelt lemez lapod ala lesz hezagolva, akkor jo kis feluleten fog felfekudni, es belog.
Az asztalfelületet amúgy mindenképpen kettő darab egész rétegelt lemez táblát egymásra téve, összeragasztva és sok ponton összecsavarozva csinálom meg.
Még azon gondolkodom, hogy a két réteg közé ne tegyek-e egy sor lécből egy kis "távolságot", hogy vastagabb legyen az egész ahhoz, hogy ha fogok bele lyukfúróval csinálni néhány sor "fészket" szorítófáknak/vasaknak, akkor azok függőlegesebben tudjanak állni.
En a butorlap vazat a munkaasztalnak ugy ertettem, hogy a teteje mondjuk 80cm x 20m butorlap, alatta egy 20cm magas, csikokbol csinalt racs/doboz. Ez alatt a vasvaz. Mert ugye a butorlap sik, de a sajat sulya alatt is elhajlik. jo sok ponton kell alatamasztani, es a jo sok pont egy sikban kell legyen. Erre gondoltam a butorlap csikokbol csinalt racsot, mert annak a teteje magatol sik lesz, mert a lapszabaszgep allati egyenesre vagja. Ha hegesztesz egy zartszelveny asztalvazat, akkor valami ilyent tudok okoskodni:
1. lecsavarozom a labait a foldhoz.
2. a tetejere sylluesztett csavarokkal felcsavarozok mondjuk 3x4 darab kemenyfa kockat, esetleg furok 3x4 6-os lyukat, 6-os menet, belecsavar 6-os csavar anyaval.
3. vizmertek, oleslec, damil es minden hasonlo segitsegevel a fakockakat addig csiszolom/gyalulom, vagy a csavarokat csavargatom, amig a 12 pont egy sikban nem lesz.
Én is pontosan így csinálnám, ez a vasváz kellően merev lesz, csak a hegesztésekkel kell nagyon vigyázni, mert könnyen elhúzza az egészet, ha nem vigyázol!
-
A kékhab hasonlít a hungarocellre, nagyipari építkezéseknél szokták hőszigetelésre alkalmazni. Sokal erősebb a a hungarócnál
Bútórlappal két bajom van, hogy nem elég masszív és a nedvességet (párát, akármit) még nyomokban sem tűri. Az aktuális munkaasztalom a betonfalhoz van rögzítve a pincében két drabális vinklivel, és a másik két sarkán meg fém bútorlába van, egyenesen a dupla rétegelt lemez felület aljára csavarozva. Ez eddig nagyon jól megfelelt, de most egy olyat akarok csinálni, ami még nagyobb és ugyanakkor körbejárható. Ezért nem akarom ezt a bútorlábas témát csinálni, azzal nem lenne elég massziv. Asszem egy vasváz lesz a láb és a merevités és csak a borítás (a tul.képpeni asztallap) lesz fa. Nameg akkor már csinálok bele egy rakás fiókot is, ahogy a hely adja.
OSB: 620-660 kg/m3, lucfenyo: 400kg/m3, egy durva fenyo max 500kg/m3
szoval ha az OSB keretet meg szelesebbre is hagyod, jo nehez lesz.
2. kitoltesnek: mennyire eretnek otlet a lepesallo "kekhab" hoszigetelo? tuti jol szigetel hot es hangot, nem nehez, es ha precizen beleszabod/csiszolod hogy rendesen kitoltse, a szilardsagnak is hasznal. repuloket csinalnak ugy, hogy hasonlo habbol kifaragjak a profilt, es 1mm uvegszalas mugyantaval kasirozzak. allati konnyu es szilard, mert a hejazat huzasra bazieros, a hab meg nyomasra.
3. munkapad epites: retegelt lemez helyett en butorlapot tennek ra, szerintem manapsag a retegeltlemez nem igazan sik. mi lenne ha a merevito keretet is butorlapbol leszabott csikokbol csinalnad? a lapszabaszat nagyon szep egyeneseket vag.
Az eddigiek alapján már biztos vagyok benne, hogy először csinálok egy jó masszív és merev "satupad"-ot, most azt gondolom, hogy zártszelvényből lesz sok merevítéssel és a tetején egy jó vastag (dupla rétegelt lemez?) borítással.
Ennek neki fogok kezdeni már a napokban. Persze szívesebben csinálnám teljesen fából, de félek, abból nem lesz elég egyenes és merev.
Hornyok és más merevítő elemek: hát igen, ilyen tippek kellenek nekem! :)
Tudom, hogy az ajtókat, amiket hasonló szerkezettel csinálnak gyakran töltik ki kifejezetten erre a célra készült "töltőanyaggal", ami merev és könnyű. Láttam már rajzon ilyet, hasonló pl. mint a kartondoboz keresztmetszete. Tudtok tippet, hogy ez jó lenne-e és ha igen, hol kaphatok ilyet?
Azt én is úgy gondolom, hogy a váz alkatrészeit képező faanyagot készen fogom megvenni, van egy régi osztálytársam, akinek Mályiban fatelepe van, tőle biztosan kapok ilyet megfelelő mennyiségben, méretben, stb-stb. Készre gyalulva akarom megvenni a fát, mert kézi gyaluval nem fogok tudni megfelelően egyenletes vastagságot elérni, az tuti. Ráadásul a körben a szélét adó keretet eleve "lépcsőstül" akarom megvenni. Ha ez nem sikerülne valamiért, akkor az ajtótokot alakítom ki úgy, hogy szépen tudjon záródni.
Még azon gondolkodom, hogy a faváz milyen vastagságú legyen.
Amúgy a minimalista dizájn az ajtókat illetően végülis vonz, persze nem a panel-minimál.
Még azon is gondolkodtam, hogy a keret (váz) ne készüljön-e valami "nem szálas" anyagból, pl. 2 réteg OSB-ből? Vagy ez teljesen hülyeség lenne?
Lenne egy másirányú kérdésem:
halmozódnak itthon a keretezendő képek, fotók, miegymások. A képkeretező cégek tipikusan a rablógazdálkodás megtestesítői. Van-e valakinek jótanácsa arra vonatkozóan, hogy kisebb tételben (pár szál) hol lehet képkeretléceket olcsón vásárolni? Engem most elsősorban vékonyabb natúr vagy ezüst színű léc érdekelne.
Vettem én már korábban natúr formában ilyesmit egy csepeli cégtől (azt hiszem ugyanannyiért adta, mintha a felületkezelt változatot vettem volna... de egye fene, az a lényeg, hogy megkaptam natúr állapotban és kedvemre pácolhattam, stb. ) szóval hasonlókra vágynék, lehetőleg gyártótól, vagy nagykereskedőtől, mert éppenséggel a keretező is ad ha kérek, de alig lesz olcsóbb, mintha keretezéssel együtt kérném.
Kérdezhetitek azt is, hogy miért nem csinálom meg magamnak a léceket, ezt is lehet, de ezt csak spec esetekben, amikor valami szép keményfából (pl. körtéből már csináltam) szeretnék valami igazán egyedit. Ezekkel a puha trópusi kész lécekkel nem lehet felvenni a versenyt (még ha vannak is megfelelő maróim) ésszerű árakon.
Garp, én is csak általánosságban, mert soha nem csináltam ilyesmit.
De ha csinálnám, akkor a következők szerint:
(és előre is bocs a tudálékosságomért!)
-nagyon alaposan szemügyre venném a piacon található drága, minőségi termékeket. Azért ezeket, mert az itt alkalmazott kötések, anyaghasználat garanciát jelent(het) a szakszerű megoldásra.
- az is biztos, hogy nem azért csinálnék ajtót, hogy az olcsóbbnál is olcsóbb legyen a megoldásom, hanem, hogy egy középkategóriásnak nevezhető késztermék áráért a legprofibbat hozhassam össze - mondván az erre szánt munkaidőmet nem a pénzkeresésre szánt munkaidőmtől veszem el.
- lusta vagyok utánakeresni, leírtad egyszer a gépparkodat, de úgy vélem, hogy a sima barkácscuccoknál egy fokkal erősebb gépekre lesz szükséged. Hatványozottan igaznak vélem ezt a felsőmaró ügyében. Ha nem egy (igényes) bauhausos, minimalista megoldásra törekszel, vagy ennek az (igénytelen) panellakás ízű változatára, akkor a megfelelő szép csapolások és profilok kialakításához olyan profilmarókra lesz szükséged, amit leginkább csak 12mm-es szárral hoznak forgaloma.(az én legnagyobb maróm D80mm felett van, az 8mm-e szárral halálos lenne...) Lehet, hogy nem kikerülhetetlen, de nagyon hasznos lehet egy ajtógyártásra kialakított maró-páros amivel a megfelelő illesztések szépen, szakszerűen megoldhatók- ha létezik egyáltalán ilyen kézi felsőmarókba. . Biztos belekerül 40-60ezer forintba, de szerintem megéri. (Persze hozzá kell tennem, hogy 60-80 évvel ezelőtt, bútorasztalos nagyapám műhelyében jóformán nem volt árammal működő gépezet (talán egy szalagfűrész, esetleg egy vastagsági gyalu?) mégis mindent meg tudtak csinálni...)
-halaloszto egy nagyon kényes pontra tapintott rá!!!! az egyenesek és síkok kérdése meglepően bonyolult tud lenni. A legnagyobb cucc, amivel én dolgoztam, egy 210cm magas könyvesszekrény-szerűség volt, és bizony nagy fejtörést okozott az egyenesek és síkok megtartása. A megfelelő sablon, idomszer is elkerülhetetlen. Szinte biztos vagyok abban, hogy a profi nyílászáró gyártóknak van 2x3 méter körüli merev és sík munkafelületük.
- a derékszögek és méretek pontos megtartása nem csupán szépészeti követelmény, ha nem akarsz "tákolni" és nem akarod, hogy a ragasztó tartsa össze az alkatrészeket, akkor fontos precíznek lenni.
- én lehet, hogy az előkészítű műveleteket (anyagok összeforgatása, hossztoldása, ragasztása, méretre gyalulása) megcsináltatnám egy erre szakosodott üzemmel.
- ez általános jótanács: mindig pontosan szabott alkatrészekből kell elindulni, mert a műveleti sor óhatatlanul újabb és újabb méretvesztéssel jár, és minél bonyolultabb munkafázisok követik egymást, annál inkább halmozódnak a hibák. Tipikus mondat az, hogy: "minden olyan jól ment, és pont a végére "b*sztam" el" - magyarul: a méretvesztés már a kezdetektől ott "lapult" csak a végére vált kritikussá.
- végezetül: szerintem érdemes nagyon alaposan megtervezni, megrajzolni és főleg végigcsinálni fejben a műveletsort. Ha ez megy, és képes vagy minél kevesebb meglepetést bennehagyni a munkában, akkor sikerülhet a project.
-biztosan felkutanék valami asztalosipari szakkönyvet, a legjobb pedig egy segítőkész gyakorlott szaki lenne.
- a fatelepen (mielőtt kiderülne, hogy ámátör vagyok) csúsztatnék a "Józsi bácsinak" előre, hogy szóljon időben ha príma anyag érkezett, de csak ha príma! - ő azért nagyjából tudja, hogy mire vadásznak a profik.
bocs