abszolut igazad van, de nem a kepesites teszi az (asztalos)mestert. Rengeteg olyan hobbiasztalos mukodik a vilagban, aki kepesites nelkul, pusztan megszallottsagbol olyanokat csinal, amire a legtobb "kepzett" asztalos nem lenne kepes.
A bajom csak annyi, hogy ma a "profi" asztalos 1. konyhabutort 2. lepcsot 3. nyilaszarot, vagy egyeb alkatreszt gyart. A szaklapok is csak errol szolnak. Semmi bajom ezzel, ha ebbol tudnak megelni. Viszont hova jut igy az asztalosszakma 10-20 even belul?
Hagyomanyos, kezi, kisipari _butor_ gyartasrol szinte semmilyen magyarnyelvu informacio nem talalhato a neten/ujsagosstandokon, szerszamokbol szinten lehetetlen jo minosegut venni.
Lehet, hogy ez csak nekem hianyzik?! Akkor meg idoben szoljatok, mielott halalra dolgozom magam...
Hát, mikor meghallottam, az árát, kicsit nagyobb tisztelettel néztem rá, de az anyagára már el is felejtettem rákérdezni. :)
A nő nem is kinn tartja, hanem az irodában, mert azt mondja, a kedves vevők előszeretettel "kekszeztek" vele, értsd tördelték a sarkát.
A teljes készletet nem néztem át, és sajna még a cégnevet sem tudom, hogy odatelefonálhatnál.Ha egy kicsit konszolidálódik a helyzet hóilag, lehet, elmegyek oda, megint szétnézni.
Azt tudom, hogy minőségileg elég sokféle anyaguk volt, mert volt egyoldalon használható, ill. szép anyag és kétoldalon szép anyag is, orosz is, bükk, tölgy tuti, persze nyír is, satöbbi.
Figyelemreméltó kezdeményezés! :) Eddig azt hittem hogy a "hobbyasztalos" kifejezés hivatalosan szakmailag képzetlen (papírja nincs róla, de hobbyja) egyént takar. Ezek szerint ez nem így van. Mondanivalómat nem kötöszködésnek szántam csak ebbéli félreértésemnek adtam hangot. Örülnék neki ha sikerülne ezt a tudásbázist létrehoznod. :-)
Van valakinek tapasztalata az itthon kapható Arkansas fenőkövekkel kapcsoltban? Akarnék egyet venni, de nem tudom hogy mennyire jó minőségűeket kapni itthon.
hat ezt valoszinuleg elirtak... 0.001" altalaban valamilyen meroeszkoznek a precizitasat jelenti. Pl. egy fel meteres egyenes vonalzonak (straight edge - magyarul?) a fel meteren max. 0.001" differenciaja lehet. Vagy pl. egy gyalu talpa 0.001"-es pontossaggal van legyartva, ami azt jelenti, hogy dead-on, ki**aszott egyenes. Valoszinuleg errol van szo...
A nyilast minel kissebbre kell allitani finom munkahoz (vekony forgacshoz), es nagyobbra a durvabb muveletekhez. Probalkozz, sok-sok gyakorlas utan ugyis meglatod mi a legkenyelmesebb szamodra.
Az a problémám volna, hogy küldött nekem valaki egy külföldi asztalos fórumról egy irományt a különböző gyalukról és beállításukról. Mikor elolvastam, eléggé meg voltam lepve. A simítógyaluknál ugyanis pl. azt javasolják, hogy a gyalu nyílását a kés előtt állítsam 0,02 mm-re (0,001"). Szerintetek érdemes ennyire precizen belőni a nyílást, vagy csak az író nem tudta pontosan megadni inch-ben tizedestörtként az értéket?
Könnyű vizespácolással kezdünk. Ehhez álljunk a fatárgy elé, azzal szemben, helyezzük a pácos edényt el úgy, hogy ne kelljen feleslegesen sokat nyúlkálnunk a fa és a pác között, majd (kezdők húzhatnak nylonkesztyűt is) ecsetünket a pácba mártva kezdjünk hozzá. Laza terpeszállásban, felsőtestünket a szükséges mértékben döntögetve, behajlított majd a végek felé kinyújtott karral (nem kell karkörzés) végezzük a gyakorlatot. Haladóbbak csinálhatják egyszerre két ecsettel is, és akkor még a lábunkat nem is használtuk fel! Micsoda fejlődési lehetőség! A gyakorlatot addig végezzük, amíg jól esik. Ha nem esik jól, akkor addig, amíg a pácolandó felülettel nem végzünk. FIGYELEM! A pácot ne borítsuk ki, különben k*va nagy pácba kerülünk!
2.
Lazító gyakorlat következik. Próbáljuk lelazítani a pácolós egcset nyelére görcsölt kezünket. Ha nehezen megy, használjunk csavarlazító spray-t, esetleg ládabontót, netán meztelen nőt. Ha semmi sem segít, akkor térjünk vissza az első gyakorlathoz és mondjuk azt, hogy még egy réteggel akarjuk pácolni.
3.
Most egy kis ügyességi gyakorlat. Vegyük körbe magunkat mérő és jelölő eszközökkel, majd egy ceruzával, amelynek előzőleg gondosan kitörtük a hegyét rajzoljunk ki egy szép intarzia-mintát 1 collos bükkfa-deszkára, majd egy 45 fokra beállított beszúrófűrésszel vágjuk ki 90 fokban szép pontosan. Úgy végezzük a vágást, hogy közben tartsuk észben, hogy a csiszolóvásznakat az anyósunk éppen tegnap áztatta szarrá, mert azt hitte, hogy az is munkaruha, csak megkeményedett a kosztól.
4.
Erőnléti gyakorlat. Az imént kivágott darabot egy citling segítségével munkáljuk meg olyan vékonyra, hogy nyom nélkül illeszthető legyen a szomszéd (igen kekec ürge és van 11 harci kutyája, mind ránk dresszirozva) biedermeier komódjának a kissé karcos intarzia-eleme helyére. Ugye nem kell mondanom, hogy a nagyon pontos munka életbevágóan fontos a számunkra.
5.
Alternatív gyakorlat. Ha sikerült az előző gyakorlat, akkor:
- fizetség kétszeri elhárítása, majd harmadszori elfogadása után laza sörözés a szomszédnál (lazító gyakorlat)
- a komplett szerszám- és géppark egy kézben történő egyensúlyozása közben 20 méteres akadályfutás és kerítésugrás a szomszéddal és kutyáival a nyomunkban (ez egy kis ráerősítés). Közben esetleg szellemi kihívásként szóba jöhet az elválasztó kerítés kétszeri festése alapos előkészítéssel és utólagos lakkozással.
6.
Akár a sörözéstől leszünk bambák, akár a "futás az életünkért"-től reszket a kezünk, egyaránt kiváló gyakorlat lesz a következő pontossági túlélőgyakorlat. Két részfeladatból áll. Először 3 mm vastag rétegelt lemezből vágjunk kézi körfűrészünkkel 1 centiméteres csíkokat. Lehetőleg ezt eleve a hulladék anyagból csináljuk, ami eleve max. másfél centi széles. Ha elkészült a 94 Db csík és még megvan minden ujjunk és nem vagyunk totál idegroncsok, vegyük elő a felsőmarót és max fordulatszámra állítva egy hegyes szerszámmal a gépben, a csíkokat kézben tartva marjunk a 3 mm vastag anyagba 2 mm mélységű indás mintázatot (akinek ez nem tetszik, marhat bele nonfiguratív, kubista, stb-stb mintákat is).
7.
Az előbb elkészített darabokból ragasztóval állítsunk össze babaszoba-bútort a keresztlányunknak. Vigyázzunk, a darabokat ne vérezzük össze, a gyerek nem kedveli a piros színt.
8.
Ha még élünk, megvan minden végtagunk és oda se ragadtunk, menjünk be a lakásba (munkaruhát levéve, portól és egyéb piszkoktól megszabadulva) és egy sörrel a kezünkben nézzünk bele valamelyik barkácsolós TV-műsorba, ahol mindig sikerül kéziszerszámokkal derékszögeket és egyeneseket vágni és sosincs por és piszok és forgács és zaj, de még a vizeslakkozáshoz is védőszemüveget használnak és az sose párásodik be.
9.
Ha bejön az asszony, próbáljuk megmagyarázni, miért ülünk a fotelban festékes, ragasztós, poros-piszkos kezeslábasban és hogyan került az a másfél kiló gyaluforgács pont az új szőnyeg közepére.
Tetszik az ötleted + a blogod is nagyon. Az eltökéltséged, a lendületed pedig tiszteletet parancsol. Én még csak az érdeklődés szintjén tartok, ezért az "Így kezdtem" mellett szerintem hasznos lenne egy "Így kezdd!" rovat is. Milyen szerszámok szükségesek? MIlyen alapkészségeket kell elsajátítani (mérés, szerszámélezés, stb.)? Milyen faanyaggal kezdjünk? Lehetne egyfajta edzésterv is, bár ez kicsit kattantnak hangzik: pl. heti kétszer két órában hova lehet eljutni egy év alatt.
Ha szépen akarsz körfűrésszel vágni, még annál is egyenesebben kell haladnod az anyagban, akkor már használod ezt a vezetőt, és a lézert el is felejtheted.
Igaz, hogy az ő gépéhez ilyet nem kap, de még a bosch-hoz se nagyon érdemes megvenni, mert potom 20 rugó körül van.
-
Viszont ha elmegy egy nagy barkácsáruházba, és keres ott egy háromméteres (van rövidebb is) ún öleslécet, ami aluból van és a keresztmetszete olyan 15x80-100 mm körüli, esetleg vásárláskor " belenéz " az élébe és esetleg válogat (amiket én néztem, tök mindegy volt, mint a lézersugár, olyan egyenesek voltak) akkor megvan a pótlék és csak 5-6 ezresbe kerül.
Ezt aztán felszoríthatja a munkadarabra és vághat mellette.
Persze előtte megméri a fűrészlap és a géptalp széle közötti méretet, és annyival teszi arrébb a vezetőt.
Én is ezt használom, igaz, én a gépemet fejreállítva beszereltem egy asztalba.
-
Ha ilyet nem kap, akkor vegyen egy két-három méteres darab ún SYMA profilt valami aluáruházban (pl. Könnyűfém áruház a kőbányai Egis környékén), az olyan elképesztő merev és egyenes, hogy tökéletesen meg fog felelni.
Szerintem is nagyon jó ötlet, de rengeteg munka. Angolul sok ilyen hely van, bár a komolyabb terveket pénzért adják. Esetleg lehetne ezekről lefordítani is cikkeket, ha engedélyeznék.
Igen, csak ma reggel is -20 volt, ilyen időben nem jó betonozni. :-) Próbálom fárasztani a kutyát, meg sokat törődni vele, hátha rájön, hogy idebent jobb, bár nehéz az utca összes kutyáját pótolni. :-) Meg én is fázom. :-)
Azt a megoldást találtam ki, hogy veszek 50 centi körüli szélességű dróthálót és szoknyaként ráerősítem a kerítés aljára. Tehát kb. 10 centi függőlegesen, utána elhajlik és a maradék 40 centi elfekszik a földön. Pár cövekkel vagy téglával rögzítem. Így elvileg a drót nem engedi ásni a kerítés közvetlen közelében, a 40 centis alagút meg hátha meghaladja a képességeit. Szerintetek működne a dolog?
Hát .... nálam is voltak ilyen gondok a kutyával. Pedig itt betonlábazat van a drótkerítés alatt. Javaslom a betonozást neked is, afölött pedig maradhat a drótkerítés, de érdemes volna arra alul még egy kb. félméteres csíkban OSB-ből egy csíkot is "rátétezni". Az én kutyám nem ásott a beton miatt, viszont a drótkerítés (a hátulsó szomszédomé) nem volt "lehorgonyozva" a betonhoz és simán fel tudta nyomni, akkor meg az szépen szétbomlik és jöhet a mehet. Hát én rendbehoztam a kerítést és még a szomszéd engedélyével megcsináltam ezt az OSB-s takarást is, azóta nem megy a kutya sehová. Először megrágta az OSB-lapok felső szélét, de beleunt.
Egy nagy okosság jutott eszembe. Kicsit össze kellene szedni ezt a kissé hiányos és szétzilált magyar nyelvű asztalos szakmai tudást.
Elegem van a Magyar Asztalos és a Profi Fa kiadványokból, nagyon messze állnak véleményem szerint az asztalosságtól, még a profi nyílászáró-gyártó cégeknek sem túl érdekfeszítő. Úgy látszik ezektől többre nem számíthatunk a közeljövőben.
Azt szeretném, ha létrehoznánk egy olyan tudásbázist, amelyre minden utánunk következő hobbiasztalos támaszkodhatna. Nem kellene hónapokat külföldi lapok böngészésével tölteni, információ után kutatva. Úgy látom, hogy ezen fórumon kívül nem sok helyről lehet ma Magyarországon információt szerezni szakmai dolgokról.
Bejegyeztem a hobbiasztalos.hu domaint, szeretném ha itt végre igazán otthonra lelnénk, építenénk a közösséget, aktívan gyűjtenénk a tudást, egyszóval terjesztenénk az igét!
Kérek mindenkit, hogy gondoljon bele a lehetőségekbe: mit szeretne látni, mit tartana hasznosnak, mire figyeljünk a site kialakításakor, és ha bármi ötlete van, azonnal tárcsázza a czebe@axelero.hu -t. Ha csak 1 ötlettel hozzá tudsz járulni, akkor máris rengeteget könnyítettél a dolgomon.
Aki pedig olyan helyzetben van, hogy szakmai kérdésekről hozzáértően tud nyilatkozni (magyarul kisujjában van vonó), az kérem jelentkezzen a fenti címen szerkesztőnek.
Természetesen én is vizionáltam 1-2 dolgot, de még korántsem kiforrott az elképzelés. Tehát valami ilyesmire gondolok:
- Technikák: (tutorialok) egy-egy konkrét témában. Lépésekről jóminőségű fotók, részletes leírások (illesztések, trükkök, tippek stb.)
- Videók: egy-egy tutorialt letölthető videóként közölnénk, vannak dolgok, amiket egyszerűbb bemutatni, mint leírni.
- Gép/szerszám: egy-egy szerszám bemutatása/tesztelése, használata. Esetleg több hasonló szerszám összehasonlító tesztje.
- Felületkezelés: tippek, tanácsok, anyagok, technikák stb.
- Ipari gyártás: képes beszámolók arról, hogy kisipari/nagyüzemi szinten hogyan készülnek a dolgok. Például egy ajtó/ablak stb. Ez sokunkat érdekel, és hobbiasztalos szinten is sokat segíthet, ha megértjük, hogyan készítenek el egy-egy bonyolultabb dolgot.
- Profil: magyar asztalosmesterek (nem konyhabútorosok), fafaragómesterek bemutatása/interjúk
- "Így kezdtem": részletes beszámolók a kezdeti élményekről, nehézségekről, hogy segítsünk az újoncoknak elindulni. Ez szintén interjú jellegű lehetne.
- Normális fórumrendszer (több topik nyitásának a lehetősége?)
- Apróhirdetések
Úgy érzem a lelkesedés megvan bennünk, hogy végre valami igazán hasznosat alkossunk, és közben még tanuljunk is belőle, kérem, hogy akinek van kedve hozzá, az segítsen! (pl. tudom, hogy sok itt a programozó : )))
Amint van valami fejlemény, a blogomon (http://asztalos.blogspot.com) folyamatosan tájékoztatom majd a nagyérdeműt...
Lett egy kutyánk. Ás, mint a vakond, több időt tölt máshol, mint itthon. Sima drótkerítés van, sürgősen kéne valami megoldás a kerítés föld alá történő meghosszabbítására, amit -15 fokban is meg tudok csinálni. Van ötletetek esetleg?
Bocsi, hogy közbe szólok,de nekem volt szerencsém melózni olyan helyen ahol laminált anyagokat szabtak. Sőt egy ideig a szabász gépeket is hajthattam. Az egyiknél Úgy volt megoldva, hogy ne szaggasa ki az anyagot, hogy a nagy körfürész lap elött volt egy kisseb, mely alulról csak a laminálást kapta le, így amikor a nagy lap foga ki érkezet a másik oldalon, már nem volt mit szakítania. Egy másik gépen pedig a kisseb körfürészlap elött egy előkarcoló tüske volt, mely szintén olyan széles mint a vágólap. Hasonló megoldást láttam már házilag átalakított Kézi körfürészen is.
Ez egy kezi korfuresz ugye? Fontos, hogy a lap parhuzamos legyen a talk szelevel, amit tolsz a vezeto mellett. A masik, hogy felul mindig is ki fogja tepni, mert ki tudja. Ahhoz hogy ne tudja, tegyel a talpra egy valamilyen tomor lapot, 5-8mm retegeltlemez, laminalt padlo, barmi. Csavarozd hozza (sullyesztve), es utanna kuldd at rajta a fureszlapot bekapcsolva. Igy pont akkora lesz a szabad felulet, mint a lap maga, nem lesz hova kitepje az anyagot. Jobb fureszeken a talpon direkt van valami megoldas hogy ezt ey kis beteheto betettel megoldd, akkor a biztonsagi megoldasok sem iktatodnak ki.
Egy öreg asztalos ajánlott mindenféle gyalukat megvételre, mennyit érhet szerintetek egy nutoló gyalu, meg egy kb félméteres egyengető? (Bocs, ha helytelen szakkifejezéseket írtam).
Ez azért lehet, mert gondolom, hogy az ablaktokon egy-egy síkot egyben át tudtál festeni a hengerrel, míg pl. egy ajtófelületen többször kell egymás mellett ugyanazon a síkon végighúzni a hengert.
Nem lehet esetleg jó megoldás a henger és az ecset valamilyen kombinációja? (hengerelés és utána a pályák találkozásainál valamilyen maszatolás, hogy az ott lévő vastagabb festékréteget segítsen eloszlatni)
Én az ablaktokot kentem ezzel a hengerrel pölö és nekem nagyon szépnek tűnő bevonatot adott, lényegesen jobbat, mint ecsettel szoktam.
Nem tudom..... Pedig nem vagyok egy nagy piktor.....
Igaz, előtte - mint még soha- végigcsináltam a kötelező gyakorlatokat: kétszer csiszolás, beeresztés, glett, csiszolás, glett megint, csiszolás, alapozás kétszer mert megitta, zománc kétszer.
szvsz egyértelműen ecet,csak el kell többször egymásra merőlegesen, egyre finomabba nyomva, a végén meg abba az irányba ,hogy a barázdák a gravitávió miítt lefollyanak. és akkor töksima lesz. lehet, hogy butaságot írtam, de én így szoktam.
Nálam is ez volt. Ha ecsettel festek, akkor a bevonat vastagsága nem lesz olyan egyenletes, de kisimul. Ha hengerrel, akkor egyenletes lesz, de nem simul ki. Ha hengerrel több festéket viszek fel, akkor kisimul ugyan, de buborékos lesz. Talán hígabb festéket kellene használni.
A Bosch szórópisztoly elég drága (20e fölött van), a Wagner és Casals is gyárt ilyeneket, lényegesen jobb áron. Ezek minőségét nem tudom, de nem hiszem, hogy baj lenne velük.
A hengeres zománcozást én is próbáltam, nekem valami furcsa okból nem feszült ki a felület, hanem finoman rücskös maradt. Nem is értettem, mert ugyanez a festék ecsettek kenve teljesen sima lett, eltűntek a szálcsíkok. Pedig próbáltam szivacshengerrel és drága bársonyhengerrel is.
a képek jók lettek, mostmár csak be kellene árazni egyesével mindegyik gépet. Egyben nem hiszem, hogy el tudnád adni. Engem a szalagfűrész kifejezetten érdekel...
Ha fehérre akarsz festeni, és nem szeretnéd, hogy hamar besárguljon, akkor ajánlom a TRinát mesterzománcból (mert tényleg nagyon jó) a RADIÁTORZOMÁNCOT!
Ez valszeg a magas hőre méretezett összetétele miatt nem sárgul.
Sztem nem érdemes fújni, a szivacshengeres festés sokkal egyszerűbb.
Mondom ezt úgy, hogy van festékszóróm, kompresszoros, nem is gagyi, és használom is lakkozáshoz.
Egyszerűen csodaszép és nagyon gyors festést tesz lehetővé ez a kis hengerke.
Én a legolcsóbb hengert vettem meg az obiban, egy kis tálkával volt készletben, szal még a csodadrága hipiszupi cuccra sincs szükség - szerintem
Nekem Bosch PSP260-am van. Jónéhány ajtót lefújtam vele. A lényeg, hogy vízszintes legyen és a megfelelő sűrűségűre kell a festéket keverni. Ezt részletesen leírják a hozzáadott gépkönyvben, van egy adott méretű lyukas edényke hozzá, azt kell telemerni és mérni, hogy hány másodperc alatt folyik ki belőle. 25-30mp körüli ami zománcfestékhez jó. A festéket érdemes alaposan megválogatni. Legjobb tapasztalaton a Trinát Mesterzománccal van (Mesterzomác! ez a neve, csak fehér színben létezik, nem a sima magasfényű 'mester minőség', az egy sz*r) illetve a LevisLux is hasonlóan jó (drágább is, de ezt elvileg színre is kikeverik).
A Dulux-szal nagyon rossz a tapasztalatom, igaz csak a selyemfényűt próbáltam. Fél év után már piszkosszürke, mindig megfolyt, és még drágább is mint az emlíettt fenti kettő.
annyi ajtód nem lehet, akkor nem csinálnád sk! : ))
Nyugodtan csinald kezzel, sokkal tobb bajod lenne a szetporlado festekkel (ha bent a szobaban fested). Persze, ha megengedheted, akkor vehetsz egy kompresszort, azzal biztosan gyorsabban végzel, csak elveszik a munka öröme...
Ha bakon akarod fújni, akkor meg úgyis száradnia kell egy napot mielőtt megfordítod, túl sok időt nem nyersz vele...
Olyan kis festékszórót még én sem használtam, de kompresszorral már fújtam radiátort, mindenképp kell szerezned egy komolyabb pormaszkot (ami lakkszórásra is használható), nagyon kellemetlen a zománcfesték a tüdőben!
Nyáron festés-mázolás lesz nálunk, és szeretném az ajtókat sk festeni. Viszont annyi van, hogy arra gondoltam esetleg megérné venni egy gépet. Mivel zománcfesték van rajtuk, nem tudom ezt mi bírja fújni. Praktikerben vannak kis festékszórók (asszem talán Ferm márkájúak), meg persze kompresszoros csodák is.Tehát tudjátok-e, hogy kis kézi festékszóróval lehet-e zománcfestéket szórni rendesen ?
Lenne még egy kérdésem -ettől teljesen eltérő-, mégpedig az, hogy fa kézigyalut mivel ajánlott felületkezelni? Simán lenolajjal fussak át rajta, vagy a talpára valamilyen egyéb ellenálló anyag is kellene?
A Gelko-nál ezen a lapon , a vége felé van egy Metabo befogva egy ilyen szerkezetbe, munka közben. A Bosch (vagy B&D), aminek most nem találom a beszerzési forrását ugyanilyen.
A dolog lényege, hogy a gyalu meghatározott magasságban van a munkaasztal fölött rögzítve, így ha áttolod a fát közöttük, akkor egyenletes vastagságú lesz. Probeléma, hogy a kézi gépek teljesítménye miatt 1-2 mm-nél többet nem tud vékonyítani, így valószinű többmenetes a dolog...
Tudna valaki nekem képet beszúrni olyan állványról, amibe kézi gyalugépet befogva vastagolni lehet? Olyan képek kellenének, amiről látom, hogy hogyan működik az ilyen szerkezet.
Lehet termelésben cégben használni mindenféle gépet, ha előtte hatósági vizsgáztatást kérsz rájuk - vastag pénzért persze - munkavédelmi szempontból valamelyik munkavédelmi hatóságtól, pontos név, cím nincs nálam.
A barátom a saját maga által készített burkolóanyagkészítő gépeire kérte meg ezeket, és három gépre fizetett valami 2,5 millát! a gépek együtt nem kerültek ennyibe, van ami dexionból van :)
Ezért én is amondó vagyok, hogy képezd le körbe ezeket a masinákat, és azután tedd fel a netre!
Ha jol ismerem a jogi szituaciot, ezeket az oreg, papir nelkuli gepeket senki nem tudja termelesben cegben hasznalni. Innentol mindenfele maganembereknek, hobbiasztalosoknak meg hasonloknak tudod eladni. Ezek az emberek viszont ennyi nformacio alapjan hogy 400-as szalagfuresz nem szaladnak el megvenni.
Szerintem csinalj fotokat, arazd be oket egyenkent es tedd fel valahova.
Sajna lombos anyag nincs, és a műszárításról csak annyit, hogy én előre hónapokkal megveszem az anyagot, hogy otthon tető alatt kiszáradjon valamelyest, mert itt még tető sincs a telepen.
Viszont az ár 48 bruttó köbmétere és nem tiszta göcsört az anyag......
Ha pesten tudsz mozogni, akkor a nagyiccei fatelep jó lehet neked.
Ez a Sárgarózsa utcában van a XVI ker határán.
Az Örsről kifelé mégy Gödöllőnek, és a nagyiccei erdőnél, a CEU sokemeletes épülete után a két autókereskedés között befordulsz jobbra.Mégy azon az úton egészen addig míg elfordul balra enyhén.Ott a fatelep.
Én is ott vásárolok, szép anyagaik vannak, engednek válogatni, felmászhatsz a farakások tetejére is, ha akarsz.Amit megvettél legyalulják ha kifizeted, nem túl drága, és jó széles gépük van, ha jól emlékszem 50 centiig gyalul.Szép pallóanyagaik szoktak lenni, bármit lehet belőlük csinálni.
A "winklit" meg derékszögnek és a "kelelést" marásnak, de ez egyáltalán nem számít. A tok is és a ráma is használatos a magyar nyelvben, lévén magyar szavak. Szakszavak. Ha akarod használod, ha nem hát nem. :)
A Bosch (vagy a B&D?) csinál ilyet a gyaluihoz. Kb 40-50 ezer Ft. Fel lehet rögzíteni a munkapadra, bele kell szerelni a kézi gyalugépet és van egy 82mm széles vastagsági vagy egyengető gyalud, attól függően, hogy melyik részét használod...
Mondom hogy nem szú, hanem kopogó bogár. A szú járatai egy gerincvonalból egysíkban legyező alakban futnak, míg a kopogó bogár minden irányban és rendszertelenül halad. A fa kivágásával a szú eltűnik az anyagból. :))
én kézséggel elhiszem neked ezt, de akkor légyszíves beszéld meg a parkettámban lakozó szú koloniával is ezt...:) szinte olyan a parkettám, mintha direkt tenyészteném őket...:))
Ezért is raktam a kacsintós szmájlit a mondanivalóm végére. ;) <--ilyet. Ezzel nem azt mondtam hogy nincsen igaza, hanem csak próbáltam kiigazítani - kvázi - megtanítani valamire. Ha ez Neked azt jelenti, hogy szerintem Neki szimplán nincs igaza akkor súlyosan tévedsz. :)
Jo hogy itt vagy. Majd megkeresem neked egy masik topicbol a hosszu flame veget, amikor is mindenki belatta, hogy a szaknyelv meg a koznyelv ket dolog, es attol hogy valaki a koznyelvet hasznalja meg nem erdemli meg, hogy szimplan kijelentsd hogy nincs igaza.
En is mondhatnam, hogy nyilo ablak nincs (vagyis nagyon ritka), amire te gondolsz az a nyithato. Nyilo akkor lenne, ha magatol nyilna, igy hogy meg kell fogni es ki kell nyitni sajnos az csak nyithato. Lasd meg nyilo rozsa.
A hiedelemmel ellentétben a szú csak élő fában található meg. A kivágott fában sokféle rontóbogár megél. Ezek közül a "kopogó bogarat" hívja tévesen a nép szú-nak. ;)
Lattam is nagy tablan hogy nem er egyedul maszkalni. De lattam mar ilyet masutt is, es eddig mindig nekem kellett meggyoznom a szakembert hogy hallgasson meg es segitsen.
szakmai kerdes: ezek a szabvanyos vastagsagok ugy vannak, hogy a gyalult cucc mindig 19 vagy 22mm vastag, a gyalulatlan meg 25 vagy 50? akkor ha az ember mondjuk 25mm gyalult anyagot akar mit csinal?
Gyak majd minden alkalommal kizárólag szárított borovi fenyőt akár 2" vagy 1" vastagságban. Mondjuk a tényleg használható jobb minőségű fenyőárujuk majd 120 000 ft de abból tényleg lehet dolgozni! De sajna van egy hibájuk:(( és az az, hogy nem tartanak lombosárút:((
Egyébként nem azért ment a melós utánad:))) hanem azért mert a telepszabályokban az van, hogy csak kísérővel szabad bóklászni ott:)
De tényleg vágnak, úgy ahogy mondod, és tényleg segítenek, sőt egy nyamvadt deszkáért is képesek elpakolni több rakat fenyőt!! Persze ki kell várni a targoncást, míg odaér...:)
En ilyent mar csinaltam. Csak nem kezigyalugep volt fent, hanem egy becsapagyazott henger, azon csiszolopapir. Tiz perce keresem a fotot rola, de nem talalom. Majd megkeresem a garazs sarkaban egy lefotozom.
A magassagallitas ugy van megoldva, hogy az asztal az egyik vegen zongorapant, a masik vegen meg csavarral allithato magassag. Ha nem akarsz tobb meteres dolgokat keresztultolni, akkor nem olyan zavaro hogy nem vizszintes az asztal.
Voltam a fatelep.hu-n. Hat eddig legkedvesebb elmenyem. Segitokeszek, holgy elmondja hogy hol keressem a cuccot, persze azonnal masfele indulok. Melos jon utannam, hogy emerre lesz amit keresek, segit valasztani, varja hogy kerdezzek. Keres nelkul segit pakolni a kocsiba, ugy kell kivenni a kezebol. A 4m deszkat elso kerdezesre elvagjak, nem kell biztatni hogy de azert vagja mar el, nem tartja a kezet, latszik hogy ez itt benne van a szolgaltatasban. Mondjuk hogy a vegen vettem gyalult szaritott deszkat kisemmeremszamolni kobmeteraron az egy dolog.
Megegy fontos: most epitik az uj uzemcsarnokot, ezert gyalulas es hasonlok meg egy honapig nincs, de egyebkent termeszetes.
Akarok csinálni egy gyaluasztalt, amibe a kézi gyalumat beleszerelve vastagsági gyalulást tudok csinálni. Valahogy így akarom megcsinálni:
A gyalu előtt és mögött felül akarok még egy rugós állványon valami görgős leszorítást is csinálni, hogy ne tudjam elbillegtetni az anyagot síkból. Ezzel csak max. gyaluszélességben tudnék dolgozni, de ha a darabok egyenként egyforma méretűek, akkor az ezekből összeállított nagyobb darabon se számítok nagy diffikre, amit max. csiszolással el ne tudnék intézni.
Eddigi tapasztalatom szerint minden olyan fatelepen, ahol helyben gyártott lambériát illetve hajópadlót (pl.) is árusítanak lehet vásárolni úgy fát, hogy azt rendesen meggyalulják (nútolják, fésűzik akár) és ezeken a helyeken hozott anyaggal is megcsinálják ezt. Mondjuk ha nem sok anyagról van szó, akkor a legszívesebben úgy csinálják meg, ha az anyagot is ott veszed. Akkor, ha már vásároltál ott párszor, akár az is előfordulhat, hogy ingyen megcsinálják.
Nekem van itt Miskolc mellett egy fatelep, ahol általában fenyőt vásárolok és ott már ilyen kapcsolatban vagyunk. Szerintem érdemes a beszerzéseket lehetőleg egy helyen csinálni, az mindenkinek előnyösebb tud lenni, mint ha minden szál deszkát máshol vesz az ember.
Épületfából egészen jó minőségűt is lehet válogatni régi házak bontásánál. De jól meg kell nézni, nincs-e benne szú, nyálkagomba vagy egyéb kártétemény.
Azért kézigyaluval is lehet szép dolgokat csinálni, 150-200+ éve szerinted mivel dolgoztak? Csak baromi sok idő, és izom. Az meg manapság nincs az embernek. Szerintem megfelelő kézigyalukkal lehetséges szép, egyenes felületet kialakítani.
Vagy vegyél egy gyalugépet, ha tényleg komolyan szeretnél foglalkozni a dologgal...
Én nem ismerek olyan műhelyt, aki bérmunkában, és ráadásul olcsón gyalulna, kétlem, hogy kifejezetten ilyen profilú műhely létezik. Ennek ellenére szerintem bármelyik asztalosüzem legyalulja neked, csak az árban kell megegyezned velük.
En is bukkbol csinaltam eddig mindent amit pontosra, precizre akartam, nagyon tetszik nekem is.
Pl egy munkapad kavajat is abbol kellene igazibol csinalni, de egyreszt belejonne partiz ezer forintba, masreszt amennyit hasznalva lesz...
megnyugtato, hogy nem csak nekem jutott eszembe epitkezesi fabol csinalni valamit, az meg hogy lehet is plane klasz.
mivel en szeretnem az anyagot lap-lap is ragasztani (laminalni), muszaly lenne hogy normalisan legyenek a lapjai gyalulva. ezt egy kezigyaluval nem igazan lehet megcsinalni szerintem. tevednek?
tovabbra is keresem a helyet, ahol lehet hozott fenyot meggyalultatni, vagy adnak el olcso fenyot gyalulva.
Én nem szeretek fenyővel dolgozni. Idegesítőnek tartom, hogy szakad, nagyon könnyű, és nem tömöttpórusú, mint a keményfák. Ráadásul most is van néhány deszkám, ami már hónapok óta ereszti a gyantát magából, pedig asztalos minőségű fenyő.
Persze először én is úgy gondoltam, hogy fenyővel gyakorlok, mert az olcsó. A munkám eredménye sajnos elkeserített, el is vette a kedvemet egy kicsit: se nem lettek szépek, se nem pontosak az illesztések. Bár a kezdetekben még a szerszámaim sem voltak túl élesek...
Aztán kipróbáltam magam néhány bükkfa darabbal, és sokkal élménydúsabb és eredményteljesebb volt a munka. Akkor értettem meg, hogy a fenyővel való munkához sokkal több szakértelem és sokkal élesebb szerszámok kellenek mint a keményfákhoz.
Én mindenkinek azt javaslom, hogy bükkel kezdjen. (Egy sámli meg nem is lesz olyan túl drága, mégha pár alkatrészt el is rontasz...azok jók lesznek másra).
Az a helyzet, hogy pár éve ágyakat készítettem (magunkak egy 160x200-ast, a gyerekeimnek meg 2db 190x80-ast, ágyneműtartó fiókokkal (körkivágóval "kifúrt" korongok a kerekei) építési fenyőfűrészáruból. Megvettem az anyagot olcsón (jó vizes volt, collos deszka, 12 centi széles), száradt a garázsban 2-3 hónapot, aztán nekiláttam. Olcsó barkácsszerszámokkal, egyedi tervezéssel. Nem voltam túl gyors, a 3 db elkészítése 3 hetet vett igénybe, de ráértem. Enyvezve (főzött csontenyv), viasszal felületkezelve, egy darab csavar nélkül, csak tiplikkel meg csapolással. A mai napig jól megvannak, használjuk, a felületük selymes, nem recsegnek, nem nyikorognak, pedig percek alatt szétszedhetők (csapolásnál szét lehet ütni, egymást tartják a darabok) és összeállíthatók. Igaz, az ágyrács darabjait meg kellett számozni, hogy ne kelljen az összerakásnál sokat vacakolni, mert nem csereszabatosak. Szabad kézzel nem sikerült minden lyukat pont másfél centire az anyag szélétől befúrni.
Lehet építési minőségű anyagból is dolgozni, csak tovább tart. Többet kell gyalulni, csiszolni, jobban oda kell figyelni a méretezésnél (a gyakorlatlanságom azért meglátszik egy-két ponton), de nem kell mindenre (főleg első daraboknál)a legdrágább anyagot venni...
arra gondoltam, hogy megprobalok nehany nagyobb meretu dolgot megcsinalni. mondjuk elsore egy samlit. :-) szerintetek mennyire barom otlet, hogy veszek valami jo olcso fenyoanyagot, legyalultatom, es utanna abbol szorakozok. tudom hogy lehet mondjuk a zatikban negyoldalt gyalult szaritott deszkat venni, de nem olcso, es en elsore csak kiserleteznek. vagy mondjuk munkapadot csinalnek 10x10cm ragasztott labakkal. szoval vinne az anyagot rendesen, cserebe nem kell csomomentes gyonyoruszep akarmi legyen. hulyeseg? ha nem, akkor tudtok olyan helyet, ahol hozott anyagot ketoldalt meggyalulnak nekem nemokoraraert, vagy ahol helyben vett anyagot meggyalulnak, es vannak ilyen inkabb epitkezesi minosegu anyagok?
res alatt en azt ertettem hogy a csap lotyog a feszekben.
ha eredetileg egyben volt, akkor illene neki ujra egybe mennie. esetleg a sotetedes alapjan meg a ragasztonyomokbol latszik hogy valaha volt-e tovig bent.
esetleg lemerheted, hogy milyen hoszu a keresztlec, meg a vege a keretnek, es ha egyenlo, akkor be kell menjen a csap tovig.
ha nemis lehet a keretet szetszedni, probald meg minel jobba szethuzni, ragaszto a csapra, es utanna osszeutni koppanasig.
ha nincs benne semmi ami megakadalyozza hogy az oldalai kihasasodjanak, akkor ki is fognak. ezert javasoltam a csavart ahogy rajzoltad.
azárt nem tudom szétütni, mert ez galériának a teteje (tehát amin fekszünk) s a probléma majd mindegyik kereszt és hosszanti merevítő lécre vonatkozik.
tehát az mondod, hogy nincs is rés, csak a fészket nem csinálták elég mélyre?
akkor így csavarozzam? (kösz a tanácsokat, már megérta beírni)
inkább fecskefarkút kellett volna csinálni nem?:))))
1. a pozdorjacsavar mint a neve is mutatja pozdorjaba valo. Inkabb facsavart javasolnek.
2. semmikeppen nem keresztbe!
a csapozas lenyege, hogy a csap nagy feluleten erintkezik a feszekkel, az erok jol eloszlanak. ha ez neked szetjon, es teszel bele egy csavart keresztben, ezek az erok mind a csavaron lesznek, aminek a felulete meg iszonyu kicsi -> valami szakadni fog.
Miert nem lehet osszeutni???
a) szetut, ragaszto, osszeut
b) osszeut, szembol kivulrol facsavar, hogy feszitse szet a csapot, meg huzza befele.
c) ha igazi res van a csap es a feszek kozott (ketlem) akkor akar kicsi lapos eket kell faragni es melleutni ragasztoval, persze a) utan
mint írtam ez egy galéria. szóval itt egy rajz(?). a kérdés arra vonatkozik, hogy ilyen puhafába van értelme csavarozni. nem fog e csavar a csappal együtt elindulni.
(1 centit mozdult egy év alatt, a ragasztó biztosan tart,de nem szeretném, ha nagyobb lenne)
En megprobalnam szetszedni, kicsit megcsiszolni, beragasztozni, visszaszoritani, utana becsavarozni. Ha meg nem mozdult ki nagyon, akkor lehet ertelme megcsavarozni, de ha mar sok kijott, es konnyen mozog ki-be, akkor ki kellene venni teljesen.
Gondolom az agydeszka aljahoz van igazitva az agyracs? Igy?
--------------| |
--------------|_|
Ha van alul hely, akkor ragasztanek egy lecet hosszaban a agydeszkara, igy:
galériánkon a matracok alatti keresztartó lécek egyszerű csapokkal (ha jól mondom) mennek bele a keretbe. ahogy mozgunk az ágyon, ezek elindultak lassa kifelé.
van e értelme összeütés nélkül (szvsz nemis lehet) pozdorjacsavarral alulról átcsavarozni a csapra merőlegesen. (fenyőről van szó)
Kezdem felfogni, hogy a kekhab az valami szakkifejezes. Valoszinu amit en ismerek, es lepesallo hungarocellnek vagy minek hivjak, az nem az igazi kekhab, csak van amelyik gyarto kekre csinalja poenbol. En is a viszonylag mezei lepesallo akarmisztirolilentherm lapra gondoltam, amit fodembe szoktak tenni a beton ala/koze. Annyira nem lehet draga ha ki kell rakni vele a padlot. nekem a szilardsaga miatt tetszik a mindenfele tojastarto/papir mehsejt es hasonlokhoz kepest.
Halálosztónak igaza van, én is ilyesmin töröm a fejem teljesen sík asztal készítése okán.
Én igazából nem fakockáznék.
Sima vasváz asztal, a hosszanti oldal menténplusz két-három keresztdarab, hogy ott is lehessen állítani, meg tartsa a lapot.
Olyan 30-50 centinként kifúrnám és menetes szálból, anyákból csinálnék állítható tartókat rá, de azok tetejére 30x30 zártszelvényt tennék, aszzal fognám össze, arra lenne a menetes száldarab felhegesztve.
Az anyák és menetek segedelmével az összes repülő zártszelvényt be lehet állítani síkba, mint halálosztó is gondolja és arra mehet a munkalap, ami sztem akár egy natúr forgácslap is lehet.Azt nem sajnálja az ember kicserélni, ha elkopott, illetve megfúrni, hogy a szorítók szárai átférjenek rajta, ha a lap közepén kell dologzni!
Aki hegesztett már nagyméretű asztalt az tudja, hogy nagyon könnyen propelleres lesz, mert elhúzza a hegesztés.Itt ezt teljesen és könnyen kiküszöböltük.És alig van plusz kültség, csak a repülő zártszelvények ára.
a vas meglepoen rugalmas. siman elhajlik par mm-t attol hogy arrebbrakod. raadasul "gyarilag" nem lesz a teteje sik, es akkor mar ala kell ekeld/hezagold a tetejet amikor rateszed. ha meg a retegelt lemez lapod ala lesz hezagolva, akkor jo kis feluleten fog felfekudni, es belog.
Az asztalfelületet amúgy mindenképpen kettő darab egész rétegelt lemez táblát egymásra téve, összeragasztva és sok ponton összecsavarozva csinálom meg.
Még azon gondolkodom, hogy a két réteg közé ne tegyek-e egy sor lécből egy kis "távolságot", hogy vastagabb legyen az egész ahhoz, hogy ha fogok bele lyukfúróval csinálni néhány sor "fészket" szorítófáknak/vasaknak, akkor azok függőlegesebben tudjanak állni.
En a butorlap vazat a munkaasztalnak ugy ertettem, hogy a teteje mondjuk 80cm x 20m butorlap, alatta egy 20cm magas, csikokbol csinalt racs/doboz. Ez alatt a vasvaz. Mert ugye a butorlap sik, de a sajat sulya alatt is elhajlik. jo sok ponton kell alatamasztani, es a jo sok pont egy sikban kell legyen. Erre gondoltam a butorlap csikokbol csinalt racsot, mert annak a teteje magatol sik lesz, mert a lapszabaszgep allati egyenesre vagja. Ha hegesztesz egy zartszelveny asztalvazat, akkor valami ilyent tudok okoskodni:
1. lecsavarozom a labait a foldhoz.
2. a tetejere sylluesztett csavarokkal felcsavarozok mondjuk 3x4 darab kemenyfa kockat, esetleg furok 3x4 6-os lyukat, 6-os menet, belecsavar 6-os csavar anyaval.
3. vizmertek, oleslec, damil es minden hasonlo segitsegevel a fakockakat addig csiszolom/gyalulom, vagy a csavarokat csavargatom, amig a 12 pont egy sikban nem lesz.
Én is pontosan így csinálnám, ez a vasváz kellően merev lesz, csak a hegesztésekkel kell nagyon vigyázni, mert könnyen elhúzza az egészet, ha nem vigyázol!
-
A kékhab hasonlít a hungarocellre, nagyipari építkezéseknél szokták hőszigetelésre alkalmazni. Sokal erősebb a a hungarócnál
Bútórlappal két bajom van, hogy nem elég masszív és a nedvességet (párát, akármit) még nyomokban sem tűri. Az aktuális munkaasztalom a betonfalhoz van rögzítve a pincében két drabális vinklivel, és a másik két sarkán meg fém bútorlába van, egyenesen a dupla rétegelt lemez felület aljára csavarozva. Ez eddig nagyon jól megfelelt, de most egy olyat akarok csinálni, ami még nagyobb és ugyanakkor körbejárható. Ezért nem akarom ezt a bútorlábas témát csinálni, azzal nem lenne elég massziv. Asszem egy vasváz lesz a láb és a merevités és csak a borítás (a tul.képpeni asztallap) lesz fa. Nameg akkor már csinálok bele egy rakás fiókot is, ahogy a hely adja.
OSB: 620-660 kg/m3, lucfenyo: 400kg/m3, egy durva fenyo max 500kg/m3
szoval ha az OSB keretet meg szelesebbre is hagyod, jo nehez lesz.
2. kitoltesnek: mennyire eretnek otlet a lepesallo "kekhab" hoszigetelo? tuti jol szigetel hot es hangot, nem nehez, es ha precizen beleszabod/csiszolod hogy rendesen kitoltse, a szilardsagnak is hasznal. repuloket csinalnak ugy, hogy hasonlo habbol kifaragjak a profilt, es 1mm uvegszalas mugyantaval kasirozzak. allati konnyu es szilard, mert a hejazat huzasra bazieros, a hab meg nyomasra.
3. munkapad epites: retegelt lemez helyett en butorlapot tennek ra, szerintem manapsag a retegeltlemez nem igazan sik. mi lenne ha a merevito keretet is butorlapbol leszabott csikokbol csinalnad? a lapszabaszat nagyon szep egyeneseket vag.
Az eddigiek alapján már biztos vagyok benne, hogy először csinálok egy jó masszív és merev "satupad"-ot, most azt gondolom, hogy zártszelvényből lesz sok merevítéssel és a tetején egy jó vastag (dupla rétegelt lemez?) borítással.
Ennek neki fogok kezdeni már a napokban. Persze szívesebben csinálnám teljesen fából, de félek, abból nem lesz elég egyenes és merev.
Hornyok és más merevítő elemek: hát igen, ilyen tippek kellenek nekem! :)
Tudom, hogy az ajtókat, amiket hasonló szerkezettel csinálnak gyakran töltik ki kifejezetten erre a célra készült "töltőanyaggal", ami merev és könnyű. Láttam már rajzon ilyet, hasonló pl. mint a kartondoboz keresztmetszete. Tudtok tippet, hogy ez jó lenne-e és ha igen, hol kaphatok ilyet?
Azt én is úgy gondolom, hogy a váz alkatrészeit képező faanyagot készen fogom megvenni, van egy régi osztálytársam, akinek Mályiban fatelepe van, tőle biztosan kapok ilyet megfelelő mennyiségben, méretben, stb-stb. Készre gyalulva akarom megvenni a fát, mert kézi gyaluval nem fogok tudni megfelelően egyenletes vastagságot elérni, az tuti. Ráadásul a körben a szélét adó keretet eleve "lépcsőstül" akarom megvenni. Ha ez nem sikerülne valamiért, akkor az ajtótokot alakítom ki úgy, hogy szépen tudjon záródni.
Még azon gondolkodom, hogy a faváz milyen vastagságú legyen.
Amúgy a minimalista dizájn az ajtókat illetően végülis vonz, persze nem a panel-minimál.
Még azon is gondolkodtam, hogy a keret (váz) ne készüljön-e valami "nem szálas" anyagból, pl. 2 réteg OSB-ből? Vagy ez teljesen hülyeség lenne?
Lenne egy másirányú kérdésem:
halmozódnak itthon a keretezendő képek, fotók, miegymások. A képkeretező cégek tipikusan a rablógazdálkodás megtestesítői. Van-e valakinek jótanácsa arra vonatkozóan, hogy kisebb tételben (pár szál) hol lehet képkeretléceket olcsón vásárolni? Engem most elsősorban vékonyabb natúr vagy ezüst színű léc érdekelne.
Vettem én már korábban natúr formában ilyesmit egy csepeli cégtől (azt hiszem ugyanannyiért adta, mintha a felületkezelt változatot vettem volna... de egye fene, az a lényeg, hogy megkaptam natúr állapotban és kedvemre pácolhattam, stb. ) szóval hasonlókra vágynék, lehetőleg gyártótól, vagy nagykereskedőtől, mert éppenséggel a keretező is ad ha kérek, de alig lesz olcsóbb, mintha keretezéssel együtt kérném.
Kérdezhetitek azt is, hogy miért nem csinálom meg magamnak a léceket, ezt is lehet, de ezt csak spec esetekben, amikor valami szép keményfából (pl. körtéből már csináltam) szeretnék valami igazán egyedit. Ezekkel a puha trópusi kész lécekkel nem lehet felvenni a versenyt (még ha vannak is megfelelő maróim) ésszerű árakon.
Garp, én is csak általánosságban, mert soha nem csináltam ilyesmit.
De ha csinálnám, akkor a következők szerint:
(és előre is bocs a tudálékosságomért!)
-nagyon alaposan szemügyre venném a piacon található drága, minőségi termékeket. Azért ezeket, mert az itt alkalmazott kötések, anyaghasználat garanciát jelent(het) a szakszerű megoldásra.
- az is biztos, hogy nem azért csinálnék ajtót, hogy az olcsóbbnál is olcsóbb legyen a megoldásom, hanem, hogy egy középkategóriásnak nevezhető késztermék áráért a legprofibbat hozhassam össze - mondván az erre szánt munkaidőmet nem a pénzkeresésre szánt munkaidőmtől veszem el.
- lusta vagyok utánakeresni, leírtad egyszer a gépparkodat, de úgy vélem, hogy a sima barkácscuccoknál egy fokkal erősebb gépekre lesz szükséged. Hatványozottan igaznak vélem ezt a felsőmaró ügyében. Ha nem egy (igényes) bauhausos, minimalista megoldásra törekszel, vagy ennek az (igénytelen) panellakás ízű változatára, akkor a megfelelő szép csapolások és profilok kialakításához olyan profilmarókra lesz szükséged, amit leginkább csak 12mm-es szárral hoznak forgaloma.(az én legnagyobb maróm D80mm felett van, az 8mm-e szárral halálos lenne...) Lehet, hogy nem kikerülhetetlen, de nagyon hasznos lehet egy ajtógyártásra kialakított maró-páros amivel a megfelelő illesztések szépen, szakszerűen megoldhatók- ha létezik egyáltalán ilyen kézi felsőmarókba. . Biztos belekerül 40-60ezer forintba, de szerintem megéri. (Persze hozzá kell tennem, hogy 60-80 évvel ezelőtt, bútorasztalos nagyapám műhelyében jóformán nem volt árammal működő gépezet (talán egy szalagfűrész, esetleg egy vastagsági gyalu?) mégis mindent meg tudtak csinálni...)
-halaloszto egy nagyon kényes pontra tapintott rá!!!! az egyenesek és síkok kérdése meglepően bonyolult tud lenni. A legnagyobb cucc, amivel én dolgoztam, egy 210cm magas könyvesszekrény-szerűség volt, és bizony nagy fejtörést okozott az egyenesek és síkok megtartása. A megfelelő sablon, idomszer is elkerülhetetlen. Szinte biztos vagyok abban, hogy a profi nyílászáró gyártóknak van 2x3 méter körüli merev és sík munkafelületük.
- a derékszögek és méretek pontos megtartása nem csupán szépészeti követelmény, ha nem akarsz "tákolni" és nem akarod, hogy a ragasztó tartsa össze az alkatrészeket, akkor fontos precíznek lenni.
- én lehet, hogy az előkészítű műveleteket (anyagok összeforgatása, hossztoldása, ragasztása, méretre gyalulása) megcsináltatnám egy erre szakosodott üzemmel.
- ez általános jótanács: mindig pontosan szabott alkatrészekből kell elindulni, mert a műveleti sor óhatatlanul újabb és újabb méretvesztéssel jár, és minél bonyolultabb munkafázisok követik egymást, annál inkább halmozódnak a hibák. Tipikus mondat az, hogy: "minden olyan jól ment, és pont a végére "b*sztam" el" - magyarul: a méretvesztés már a kezdetektől ott "lapult" csak a végére vált kritikussá.
- végezetül: szerintem érdemes nagyon alaposan megtervezni, megrajzolni és főleg végigcsinálni fejben a műveletsort. Ha ez megy, és képes vagy minél kevesebb meglepetést bennehagyni a munkában, akkor sikerülhet a project.
-biztosan felkutanék valami asztalosipari szakkönyvet, a legjobb pedig egy segítőkész gyakorlott szaki lenne.
- a fatelepen (mielőtt kiderülne, hogy ámátör vagyok) csúsztatnék a "Józsi bácsinak" előre, hogy szóljon időben ha príma anyag érkezett, de csak ha príma! - ő azért nagyjából tudja, hogy mire vadásznak a profik.
Teljesen együttérzek veled, én is öt ajtót akarok csinálni a házunkba, mert olyan a tervem, amit csak százezrekért csinálnának meg.
Annyi előnyöm már van, hogy egyszer egy ajtót már csináltam,és tizenkét éve jól működik.
Az tolóajtó volt, a teáltalad leírt egyszerű rétegezési technikával.
A lap keretből és kétoldali lemezrátétből készült.
A keretet a sarkoknál egyszerű lapolással illesztettem, amit egy jó minőségű Stanley 50 centis kézifűrésszel vágtam ki.Ez olyan fűrész, aminek széles a lapja, tehát elég jól lehet vele síkokat vágni.Persze a fűrészelés után még csiszoltam a felületet.
Asszem elég sok szerencse is volt abban, hogy az ajtó teljesen sík lett. Ettől féltem én is a legjobban.
Illetve attól, hogy száradás közben (téli fűtésidény) elhúzódik valamelyik tagja a keretnek, és bepropelleresedik az ajtó. Ezért én a keret tagjait a két oldalukon, hosszában hornyoltam.Ez nem látszik, mert erre a lapjára ragasztottam a kétoldali lapokat.
Én éppen azt nehezményeztem, hogy NEM okoskodtok. De ha jól látom, azért nem, mert többeteknek konkrét "sajátbőrös" tapasztaalataitok nincsenek ajtóügyben.
Én az ajtó-témában márciusban kezdek el dolgozni, majd csinálok fotókat, stb. Ha addig is valakinek vannak megosztható saját tapasztalatai, azért kérem szépen írja be ide, nemcsak én örülnék neki azt hiszem.
Mint hobbiasztalosok, talán a fa felületkezelésében is tudtok tanácsot adni...
Van egy - csupán - alapozott bejárati ajtóm, amit majd az idő felmelegedésével le akarok kezelni valami strapabíró, GYORSAN száradó festékkel.
A helyzet, hogy az ajtót nincs lehetőségem levenni és bakon lefesteni, ezért olyan gyorsan száradó festéket keresek, ami kb. 12 óra alatt annyira megszárad, hogy be lehessen csukni az ajtót.
mar akartam irni, csak bazira el voltam foglalva...
szoval azt nagyon talald ki, hogy mitol lesz az ajtolap sik. marmint hogy a negy sarka egy sikban legyen. valami nagy pontos asztalon kellene ragasztani, vagy nem is tudom.
szoval en attol faznek nagyon, hogy ez meglegyen. derekszoget mindenki tud csinalni, de egy negyzetmeter valamit, aminek a negy sarka +- 1-2mm re sikban van ...
csak azért okoskodunk, mert legtöbbünknek még nem volt elég vér a pucájában, hogy nekiálljon és ajtót/ablakot gyártson. Örülök, hogy neked van elég!!!
Légyszi dokumentáld képekkel a munkafázisokat, hátha egyszer nekünk is kell ajtót csinálni, és akkor nem kell ugyanazokat a hibákat elkövetni amik esetleg majd előfordulnak.
Igazad van, abban nem sok rizikó van, ha megprobálsz egyet megcsinálni...max. nem sikerül, végül is nem tölgyfaajtót akarsz (bár én meggondolnám a bútorajtót...ha már a munkabért megspórolod, akkor igazán csinálhatnád nemesebb anyagból, és nem rétegeltlemezből).
Én is bíztatlak és szorítok is Neked ha ez esetleg segít. :) Ha javasolhatom akkor először csak egyet csinálj és ne az összeset, mert ha valamit elcseszel akkor azt csak egy munkadarabon teszed, míg ha hatékonyan próbálkozva sorozatgyártás közben csinálod ugyanezt ezt akkor biza előfordulhat hogy annyi pár v. mégtöbb a kelleténél rövidebb alkatrészed lesz, mint amennyi ajtót szándékszol összesen elkészíteni.
Hát, ez most különösen hangzik. Leírtam, hogy mit tervezek, konkrétan. Senki nem írt rá semmit: konkrétan. Írtatok mindenfélét: tök általánosságban. Most itt ülök és csak nézek, mert így ebből az egészből egy kukkot nem értek. Kérdezzek? Kérdeztem. Minek, ha semmi konkrét választ nem kapok? :((
Hát inkább csak hozzáfogok és kész. Aztán majd kitalálom. Lehet, hogy túlzott önbizalmam lenne? Nos, megnéztem az áruházakban kapható beltéri ajtókat. Amiket ésszerű áron meg lehet venni. Határozottan állítom, hogy sokkal jobbat tudok csinálni, kapásból. Azok szar dirib-darab anyagokból tákolt pocsékul megmunkált igénytelen darabok. Sajnos volt alkalmam látni pár ajtót/ablakot, amelyet profi asztalos csinált változó pénzösszegekért. Hát .... Mindezek okán próbálom meg inkább én.
Persze nekem is van egy ajtóm, amit igazi asztalos cég csinált, akik leginkább csak ajtókat csinálnak. A nappali és az étkező közötti kétszárnyú ajtó ez, fenyőből, minimalista dizájn, amúgy szépen megmunkálva, igényesen üvegezve. Jól működik, szeretjük is, de az az 1 Db ajtó majd' 300 eFt-ba került, amennyit én nem fizetnék egyetlen ajtóért.
Szóval lehet írni akármit, de ha már valaki nekiáll, akár írhatna jót is. :(
A külső nyílászáró gyártásáról van egy kis mesém. Én is éppen a házamat építem és a nyílászárókat magam csináltatom bele, de(!) az anyagbeszerzésre külön gondot fordítottam. Külső nyílászárók készítéséhez a legjobb anyag (szerintem) a tömbösített borovi fenyő. Ez így önmagában még persze kevés, mert borovi és borovi anyag között is óriási különbségek vannak. Az hogy göcs és bélmentes, meg a fa geszt részből készül az csak egy dolog, de az sem mindegy hogy honnan származik maga a fa. Itt európában ahol elterjedtebb, ott sajnos nem elég szélsőséges az időjárás ahoz, hogy a fa igazán előnyös tulajdonságai kialakuljanak (erősebb őszi pászta, stb.). Szibériából sikerült megfelelő minőségű szélezetlen anyagot hozatnom és itthon egy mesterséges szárítóban sikerült a megfelelő nedvességtartalomra (10% körüli) kiszárítani. Az ebből készült tömbösített anyagból készülnek a külső nyílászáróim ill. a belsőajtó tokok is, amelyek folyamatát napi szinten szemmel is tartom. Jó lesz. :)
Éppen ezért írtam, hogy az ajtógyártás már nem hobbi szint:))
Ha van kérdésed segítek, de ne várd azt, hogy több oldalt fogok írni az ajtógyártás részleteiről:) Nem azért, mert ez titkos, hanem azért mert ezen keretek amit a fórum nyújt ez kevés, vagyis túl körülményes ehhez.
Ja, és hát írtam, hogy nem tömör faajtó lesz. Az ajtó burkolata lenne egy réteg rétegelt lemez, aztán még egy vékony rétegelt lemezből csinálnék rá rátéteket. Tudom, vannak olyan bemart fazonú faajtók is, de az nekem kevésbé tetszik.
Ez az "ajtópánt-beállítás" ismerős téma, már laktam a házban kb. 6 éve, amikorra sikerült levadásznom egy asztalos csapatot, akik kihajigálták a román pántokat és felraktak jobbakat (amit lehetett) és be is állították.
Na. Hát az ajtócsinálástól nekem is remeg kicsinyég a térdem, de azért tisztelettel kérdem, hol van az a kutya. Elásva. Amúgy nem zsanért akartam írni, hanem pántot, csak nem figyeltem.
Tessék felhomályosítani és akkor meglátjuk. Egy ajtót mindenképpen csinálok, ha aztán tüzifa lesz, akkor az lesz, de nagyon kiváncsi vagyok, mire jutok vele.
Volt itt olyan hozzászólás is, hogy "ha ferde lesz az ajtó...". Milyen irányban lenne ferde?
Itt van egy komplett marókészlet ajtókészítéshez. 61e+áfa, meg még valami komolyabb gép is kéne hozzá. Bár az ábrák alapján ezzel nagyon csinos ajtókat lehet csinálni, nem igazán barkácskategória.
ajtógyártáshoz szerintem már elég komoly gépek kellenek (maró, körfűrész, gyalugépek). Ha az ajtó csak egy picit ferdére sikerül máris nem fog rendesen záródni, szóval itt szerintem elengedhetetlen a tizedmilliméteres pontosság.
Garp, minden tiszteletem a tiéd, de az ajtógyártás már nem barkácsfeladat!!!
Az ajtóra nálunk nem zsanért raknak, henem pántot.
A különbség az, hogy a zsanért nem tudod "szétemelni", míg a pántot igen.
Vannak olyan ajtók amik zsanérral készülnek, de ez inkább az amerikai rendszerűekre jellemző, mint az is, hogy az ajtólapba nem csinálnak falcot (sokal trébbek ezek az ajtók, mint a mieink) és gombos zárral készülnek (szintén jobb a "nekünk" hagyomásnyos rendszer...).
Készültaek ilyen zsanéros ajtók, pl épp a román inportajtók ilyenek (is lehetnek), vagy volt jugó ajtó is ilyen... Ne tudd meg az asztalosok mennyire utálják ezt:((
Rövidesen tetőtér-beépítésbe fogok kezdeni és azt gondoltam, hogy a beltéri ajtókat én csinálnám meg. Az ajtólap magja létra fenyőléc-váz lenne, közte nikecell, a borítás rétegelt lemez és azon 3 mm-es szintén rétegelt lemez rátétek (alul román "mahagoni funér" ajtóink vannak, ahhoz hasonlót, de annál szebben akarok csinálni. :D
Lazúroznám és végül lakkoznám az ajtókat. Üvegezés nélküli tele ajtók lennének, hálószobákra.
Jó ez a terv?
A tokokat keményfából csinálnám, de még nem tudom, konkrétan miből lenne a legjobb. Szerintetek?
Lehet-e valahol esetleg cseresznye-furnért kapni? Szebb lesz-e azzal, mint ha a rétegelt lemezt szépen lelazúrozom? Milyen zsanért lenne érdemes használni hozzá? Meg még ami tanácsotok van ...
Nekem ez a mániám. Az elkészítés kb ugyanannyira, mint a játék, vagy annak elemzése, megoldása számítógéppel.
Karácsonyra kaptam egy könyvet, ami kiskockákból álló játékkészletekről szól. Abban volt ez a készlet is. Ott az ebből a készletből álló játékoknak csak egy része volt leírva, de kiegészítettem meg újabb elemzéseket végeztem.
Szóval nem tudom, hogy fizikai valójában gyártja-e valaki. A könyv hivatkozik két londoni puzzle boltra, ahol ilyesmiket lehet kapni, de nincs honlapjuk.
Az egyiknek a neve Trench Puzzles, erre sok hivatkozást lehet találni.
Nekem egy idő után begörcsöl az állam tőle. Ma szigeteltem a tetőteret közetgyapottal és annak ellenére hogy a forgalmazó azt mondta, hogy a deltarock nem szúr és nem távozik belőle felrakáskor (szabásakor, stb.) a légtérbe semmi, mégis egész nep alíg kaptunk levegőt. Ráadásul mindenem viszket. :( Legközelebb viszek magammal állarcot az biztos.
A citlingeléshez szólnék hozzá. A felhúzás, nekem sose sikerült, ezért erre a célra üveget használok. Egy sima ablaküveget üvegvágóval felkockázok kb. 60 x 60-as négyzetekre és ebből török, mint a csokoládébol. Használat előtt ki kell próbálni, hogy melyik éle jó. Vigyázni kell, mert van amikor karmol. Elég gyorsan elmegy az éle, de lakk eltávolításához szerintem kiválló.
Ragyabácsi
Én kissrác korom óta kűzdök az allergiával, és főleg a por az ami nekem keresztbe tud tenni. Ezért minden munkát ami nagyobb porral jár azt most már pormaszkban végzem. Nekem egyáltalán nem tűnik macerásnak, pedg még a sima porszívózást vagy portörlést is így csinálom. Nem beszélve mondjuk a falvésésről.
A fúrásfordulat nehéz dolog, mert ha túl gyors akkor beég, ha túl lassú akkor meg tépi a fát vágás helyett.
Szerintem csak empírikusan határozható meg az optimális fordulat :-)
Az egyik Ezermesterben próbáltak tanácsot adni a ideális felsőmaró fordulatához, de sok nincs igazi recept. Függ a fa anyagától, száliránytól, a marószerszám átmérőjétől és ráadásul a szerszám élsségétől is! Ez meg ugye folyton változik.
var url='http://www.zoohoo.hu/index.php?q=Hajlítás&ref=182'
UjAblak = window.open(url,'zoohooWindow','resizable=1,scrollbars=1,menubar=1,toolbar=1,location=1,width=600,height=550');
window.focus();
A faiparban hat évtized óta külön foglalkozás. Hajlított fából az ismeretes Thonet-féle bútort, kocsi- és hajóalkotórészeket készítenek. A fahajlítás lényege abban áll, hogy gőzölés v. pedig vízben való főzés útján a rideg fát hajlékonnyá teszik, aztán iziben, mielőtt még kihülne, külső felületén vaslemezt erősítenek föl, mely a fa külső szálának megnyúlását megakadályozza és ezzel együtt megfelelő fa- v. vasmintára ráhajtják. Fontos a fa-H. -nál, hogy a külső rétegek épenséggel nem, vagy csak igen kevéssé nyúljanak. Tapasztalták t. i. erre vonatkozó kísérleteknél, hogy a legtöbb nyúló rostszál szakad, míg azok, melyek hajlításnál összenyomódnak v. csak keveset nyúlnak, nem szakadnak. Különös tulajdonsága a gőzölt és meleg állapotban hajlított fának, hogy száradás után is megtartja a H. -nál neki kölcsönzött alakot még akkor is, ha mérsékelten megnedvesítik. Ipari célokra való H. -ra legjobb faanyagnak a bükkfa bizonyult, mely Európában aránylag nagy mennyiségben fordul elő és így még olcsó áron be is szerezhető. Kevésbbé alkalmas H. -ra különböző körülmények folytán a kőris-, nyir-, dió- és tölgyfa. A bükkfát döntés után lehetőleg azonnal a gyárba hozzák, fölvágják rácsfűrészgépen kellő vastagságú pallókra, körfűrészen pedig a pallókat négyzetes keresztmetszetű lécekre. A nyert léceket aztán rendeltetésük szerint vagy kellően alakítják (forgási testekké) vagy pedig négyzetes, kivételesen vékonyabb lemez alakjában meghagyják. A léceknek forgási testté való alakítására a hengerpálca-gyalu és a másoló esztergák szolgálnak. Alakítás után a fát gőzölik (l. Fagőzölés). Kellő gőzölés után a fát egyesével, de legfeljebb hármasával a gőzölőből kiveszik és mielőtt teljesen kihült volna hajlítják. A H. a kisebb keresztmetszetű sík- és az összes térbeli görbéket alkotó munkadaraboknál szabad kézzel történik az ú. n. hajlítótőkén, melyre a mintát egyszerűen ékkötéssel kényelmes helyzetben fölerősítik. Oly síkbeli görbéknél, melyeknél keresztmetszetük nagysága folytán a kézzelhajlítás nehezen menne, a munkadarabot hajlító gépeken alakítják. A hajlításnál arra kell ügyelni, hogy a farostok a test domború részein meg ne nyúljanak; a test külső felületén alkalmazott vaslemezt tehát H. előtt úgy kell hozzákötni, hogy hajlítás közben ne engedjen. A munkadarabot hajlítás közben is, annak befejezése után végeit is, külön szorítókkal hellyel-közzel vaslemezestül együtt a mintához kell megerősíteni. A minta öntöttvasból készül és régebben a fa befogadására keresztmetszetének megfelelően volt alakítva, újabban azonban # alakú keresztmetszetű (l. az 1., 2. és 3. ábrát). H. után a munkadarabot mintástól egytt ajól szellőzött és 50-60° C. -ra fölmelegített szárítóba teszik 48 órára. Innen kihozva, leszerelik a mintát, szükség esetén összekapcsolják a munkadarab végeit újból és egy 30° C. meleg második szárítóban véglegesen kiszárítják 1-3 nap alatt. Most már a szükséges illesztésekre és kötésekre, majd pedig a felület finomítására, ráspolyozására, reszelésére, csiszolására, megfestésére és végre kifényesítésére kerül a sor. Miután ezek a műveletek is megvannak, az egyes alkotórészeket hol csapolással, hol srófokkal kész butorrá összeillesztik. A kikészítő műveleteknél használt készülékek és gépszerkezetek száma rendkívüli nagy. Ami ennek az iparágnak történetét illeti megemlítjük, hogy a fának tűz fölötti hajlítása már régtől fogva ismert művelet. Fink Menyhért volt tudomásunk szerint az első, aki 1810 körül osztrák szabadalmat nyert kocsikeréktalpaknak egy darabból való hajlítására; a mult század 20-as és 30-as éveiben az angol Sargent Izsák és néhány francia vett szabadalmat hajlító gépekre. Ezektől egészen függetlenül foglalkozott a fa hajlításának eszméjével Thonet Vilmos, boppardi asztalosmester a mult század 30-as éveiben, Metternich kancellártól Bécsbe hiva, Thonet számos küzdelmes év kísérletezései után végre az 50-es évek elején kitalálta azt az eljárást, melyet e cikk elején a hajlítás lényege gyanánt fölemlítettünk. Thonet találmánya tulajdonkép nem a vassin használatában áll, mert ezt már előtte is ismerték, hanem abban, hogy ennek a vassinnek végeit hajlítás előtt a munkadarabboz helytállóan megerősítette, úgy, hogy a fának külső szálai meg nem nyúlhattak. V. ö. Exner, Das Biegen des Holzes.
Ezt nem teljesen értem. A HSS nem egy acélkeménységet jelent? (a HSS csak gyorsacél, a HM a keményfém, pl. gyalukésnél)
SDS-plus tokmánnyal létezik fához körkivágó? Az SDS-es gépek mind a kalapács/"hammer" technológiával dolgoznak, ami kőzetfúráshoz, véséshez kiváló, de alacsony a fordulatszámuk: 0-900 1/min, míg a sima fúróé 0-3000 1/min. Fafúráshoz ez a 900 körüli fordulat nem kevés?
Ami SDS-es ilyen típusú koronafűrót láttam (nekem is van egy) az falfúrásra való, meglehetősen robosztus kivitelű, és a 6 keményfém "fog" van rajta amivel ütvefúrni kell.
A Bosch úgy tudtam létezik Magyarországon, Robert Bosch Kft. a Gyömrői úton. A szervízük is ott van (Bosch, Skil, Dermel). Ez a Hawera milyen cég? Milyen árlistáik vannak? Engem érdekelnének ezek, ha el tudod elektronikusan küldeni (ha igen, adok e-mail-t, mert ezt a fórumozót a mailbox valami okból beszüntette.)
akisebbik gondom ezzel az, hogy tényleg nem LE, hanem éppen hogy "FEL" kell húzni a zietlinget!!
Ami szerintem még keveredést okoz az az, hogy aki említette azt a bizonyos "hántolót" Schaubert, az jól írta, szerintem ezzel lehet felhúzni a zietlinget, és pedig azért, mert ez a szerszám elég kemény, és a formátuma is épp olyan ami ehhez a felhúzáshoz szükséges. Szerintem ezt kaszakővel, vagy bármilyen csiszolószerszámmal nem lehet megcsinálni, mert ahogy te is írod a zietlingnél a sorja az ami "dolgozik". Ezért kell a pengénél keményebb szerszámmal felhúzni a pengére a sorjasort.
Ezer éve a Stilbútor kft-nél használtam citlinget, ami egy nem igazán hajlékony acél lap. Mérete Kb. 15-20cm x 8cm x 1,5mm. Élezése: asztallap szélén lefekteted, hogy kiscsit kijjebb érjen, és mezei módon, a hosszú oldalát akár egy kaszakővel (persze nem egy leharcolttal) függőlegesen lehúzod úgy hogy húzás közben haladsz az egyik szélétől a másik fele, ezáltal sorját húzva az oldal teljes hosszában. Ez a sorja ami tulajdonképpen a felületet megmunkálja. Nagyon használható olyan lakkozott felületeknél ami eltömíti a csiszoló papírt.
Nem tévesztendő össze a reszelőből készült hántolóval (shauber)
Igen, ártalmas a fűrészpor nem is kicsit főleg a keményfáké.
Az viszont biztos ha az elszívással foglalkoznék és mindig arrafigyelnék ,hogy hogy lenne jobb pl.marni hogy elférjek a tyúkbéltől, az elszívó csőtől a gép és még kézre is álljon a dolog akkor tuti hogy éhendöglenék rövid időn bellül.
Nyugodtan próbáljátok ki és meglátjátok.
Pormaszkot persze lehet használni de az is csak púp az ember hátán.
Addig míg megkeresem a pormaszkot meg felrakom addig valószínüleg 2x megmarnám az anyagot.
Persze nagyon helyes hogy így gondolkodik egy-két ember és én nem is akarom lebeszélni a dologról, mert nagyon ártalmatlan a por de ez nálam nem működik. A másik hogy megszokás kérdése.
Ui.:Egyébként lakkozásnál ki használ maszkot vagy elszívást mert az is van majd olyan veszélyes mint a fűrészpor?Persze itt a higítósra gondolok.
Én is sokat szitkozódok, amikor a poszívócső másik irányba viszi a gépet.
Mindezek ellenére mégiscsak jó ha van elszívás, ezért azt gondoltam fejleszteni fogok.
Arra gondoltam, hogy a gyári porszívócső helyett valami könnyebbet és hosszabbat veszek és a mennyezethez rögzítem, onnan lóg majd le a gépig, így rángat a legkevesebbet. A porszívó előtt még be akarok iktatni egy portartályt, amiben összegyűlne a por, mert a porszívó sajátja gyorsan megtelik. A tartálynak valamilyen légmentesen zárható faláda, vagy kis műanyag hordó lenne jó. Az egész sarkalatos pontja, hogy vajon a muzeális értékkel bíró Hajdú porszívó ereje mire lesz elég.
Na én egyikre sem gondoltam, hanem a második féle szerű, de az egész fejed benne van a burokban, nem veszel a szádba semmit, hanem a fejed tetején nyomja be a levegőt, és alul fújod ki.Keskeny réseken megy a levegő, de motoros, és szűrős rásegítés van.Ezek rettentő kényelmetlenek, nem mintha a másik általam említett olyan leányálom lehetne......
na ilyesmire gondolok, nem dust mask, hanem respirator. Talán autófényező üzletben láttam ilyen, vagy valami festékboltban (lakkszóráshoz is van ilyesmi).
Tutira kényelmetlen, de talán a ventillátor miatt nem párásodik be a szemüvegem úgy mint a fehér pormaszkban -> ez teljesen használhatatlan szemüvegesek számára. Ki látott ilyesmit itthon?
Én legalábbis biztos vagyok benne, hogy az a tölgyfaforgács és -csiszolatpor, ami a kezemet kékre (!) festi, és erősen irritálja a légutaimat, az bizonyos mértékben ártó.Történetesen ez a csertölgy anyaga.Napok alatt kopik le a kezemről, mosni nem lehet, mert a szinét is a kéznedvességemtől kapja.Ált. két napig köpködök tőle :)
Szal ahogy lehet ezeket érdemes elszívni valamilyen formában.
Ha valaki kézzel csiszol, még akkor is érdemes egy hosszabb csövet apró lukakkal kifurkálni, és a munkadarab mellett végigfektetve porszívóra kapcsolni.Legalább egy biztos légáramlatot biztosítana, ami nem az arcod felé hajtja a port, bár a nagyja port is beszívja!
Egyébként láttam olyan maszkot, ami teljesen hermetikusan zár a fejeden, és ventillátor hajtja át a szűrőjén a levegőt, hogy meg ne fulladj.Biztosan rettentő kényelmetlen lehet benne dolgozni.
Én a (főleg gyalu-)forgácsot összegyűjtöm és nyáron használom fel, nagyon jó tud lenni faszenes grillezés, bográcsozás esetén gyújtósnak. A port, ami csiszoláskor képződik részben ugyanoda teszem, ami megy az megy, amúgy meg énis a "söprés aztán söprés!" módszert alkalmazom. :)
A legkellemetlenebb a csiszolatpor és a beszúrófűrész forgácsa tud lenni. Szerintem.
Egyetértek mdk-val, engem is idegesítene, ha egy csövet kellene rángatni a géppel együtt mindig, bőven elég, hogy a 220 zsinór állandóan beakad valahova.
Mivel kézzel csiszolok, ezért nehéz lenne a keletkezésnél megfogni a port. Bár az asszonyt odaállíthatnám a porszívócsővel...
Egyébként a műhelyben a por nem zavar, ha már nagy a kosz, akkor összesöprök és kimenekülök amíg leül a por. Viszont munka közben kifejezetten kellemetlen nyelni a port, majd köpködni, vagy nyitott ablaknál, huzatban dolgozni. Ezért gondoltam, hogy valami fejen viselhető gázálarc kéne, de nem az a kis fehér pormaszk, hanem annál valami komolyabb...
A köszörülésnél nem Saga mondta hogy a holkeres köszörülés nem jó hanem TVnet Sanya akit azóta nem láttam amióta elmagyaráztam neki a köszörülés rejtelmeit.
Mind1 nem érdekes.
Az viszont igen hogy Erzsébeti szinte 100%-ba úgy köszörül,zitlinget élez, mint én.:))
Ebben lehet vmi igazság és vitathatatlan nem?:)
A porelszíváshoz annyit hogy én megpróbáltam elérni azt hogy minnél kevesebb port szívjak be de nem sikerült.
Azért sem mert úgy nem lehet normálisan dolgozni hogy egy cső áll ki a gépből és mindenfelé rángatja a gépet csak arra nem amerre kellene.
Nem tudom mire kell az elszívás de csiszológépen szokott lenni sztem mind1iken ami jól is dolgozik.(legalábbis az én makitámon)
Dekopírfűrészen,lamellózon,gyalugépen,felsőmaró,stb. pedig tisztára ideegesítő.
Annakidején nem1x téptem ki a gép hátuljából a csövet mert felidegesített hogy nem az történt amit én akartam.(lásd fenntebb irtakat)
A forgácselszívás már más tészta mert ott a fix gépre van rátéve a "csövecske" és elősegíti hogy a gép mellé lehessen állni és hogy ne kelljen órákat tölteni forgácslapátolással/takarítással.
Ennek ellenére kipróbálhatod a porelszívást (nem vagyok én semmi "jó" elrontója )csak nemakarom hogy ezzel szenvedj.
Fogod az otthoni porszívót és egy kb. akkora átmérőjü gégecsövet mint a géped likja.Ezután a porszívó és a gépfelöli részre is rámelegítesz egy zsugorcsövet.
Ez csak egy megoldás a sok közül.
Gégecső azért is jó mert hajlékony és könnyű de persze a zsugorcsövezésnél kilukadhat.Próbáld ki ha gondolod.
én használok mobil porelszívót. igaz, tulajdonképpen nem is porelszívó, hanem forgácselszívó. 2-3 éve vettem úgy 70k körül. a pornál az a baja hogy hamar telítődik a szűrőzsákja.
szerintem a port ott kell megfogni ahol keletkezik. ennélfogva én nem látom értelmét a " búvármaszknak" több ezer forintért. annál is inkább, mert ezzel csak magadat véded, a műhelyben, ne adj isten a lakásban pedig centi vastagon áll a por.
egy egyszerű háztartási porszívó is megteszi, amit csatlakoztatni tudsz a csiszológépre.
Jó, hogy előjött ez a téma. Mostanában egyre inkább foglalkoztat, hogy meg kellene oldani a porelszívást, mert a jóból is megárt a sok...hát még a csiszolatporból!
Kérném, hogy aki használ mobil porelszívót, az mondja el a tapasztalatait! Mire kell figyelni a vásárláskor? Teljesítmény? Mennyire hatásos?
Egyszer láttam egy olyan maszkot, ami hasonlóképp egy gázálarchoz a fejen hordva szűrte meg a szájba és az orrba érkező levegőt. Olyan mint egy búvármaszk, csak nincs hozzá szemüveg. Ilyet kellene valahol szerezni, ha láttatok már ilyet szóljatok...addig is megpróbálom megkeresni azt a képet.
Annyiban nem volt igaza Nagy-Bandónak, hogy a Xyladecorral kezelt cuccok több évtized múlva is párologtatják magukból azt, ami miatt nem szeretjük. nem kell nyalogatni, elég ha sokat alszol az így kezelt szobában...
Vékony lécet ha gőzölsz, és szárításig rögzítesz, rendesen meg lehet hajlítani úgy, hogy megtartja az alakját.
Be kell áztatni, majd sütőbe vele...
Ha van időd, a sütő sem kell. A pincémben a nyár elején egy léc (kb 10x30 mm-es) pár hét alatt ívbe hajlott. Előtte kicsit beázott a pince...
Erről a belélegzős témáról jutott az eszembe, hogy tegnap láttam egy dokumentumfilmet az AUM SINRIKYO (ha jól írtam) szekta Tókióban a metrón elkövetett merényletéről szarin-gázzal .... hát, baromi nagy az isten állatkertje. :(( Szörnyű volt az egész. Szörnyű.
Meg lehetne próbálni mindenféle fűzés nélkül is, csak körben sűrűn függőlegesen álló lecekből is pl.
A vesszőfonatok elég jól bírják a kültéri strapát, már van tapasztalatom. Persze nem örökké, de mi bírja örökké? Nekem amúgy is tetszik, ahogy az időjárás "megmunkálja". Most is van pár szoliter a kertemben sima vesszőkosárba ültetve (kosár előbb kibélelve fekete nejlonnal, a nejlon alja kicsit meglyuggatva és pár marék égetett agyaggolyó fölé jön a föld). Pompásan érzik magukat, elég nagy a földlabdájuk, hogy ne fagyjanak ki. A kosár vesszői pedig szépen dizájnosan feketednek, rojtosodnak, stb-stb. :)
repulogep epites kornyeken altalanos megoldas hogy egy sablon segitsegevel a lemez szelet (retegeltlemez) 30fok vagy meg laposabb szogben lecsiszoljak, es ezeket ragasztjak.
mergezes:
maga a bukk is eleg karos nagy mennyisegben. a belelegzett por. a kitudja milyen olom es egyeb tartalmu tartositoszerrel kezelt anyagok csiszolasat meg sem emlitem...
Na, ezeket meggondolom. Meg lehet, hogy én szögleteset akarok, az más problémákat is fölvet.
Miért gondolod, hogy a fűszfavessző bírja a külteret? De meg tudom kérdezni, ha akarod, egyik kollégám nagy fonós. Nem olyan egyszerű az.
Eleinte én nem ilyen fűzőst képzeltem el, hanem hogy a függőleges fák is ugyanabból a lécből vannak. Úgy tömörebb lenne. Meg kétszer annyi anyagot lehetne használni.
Én a lécek összeérő végét talán 45 fokban levágnám/illeszteném és ragasztanám pillanataszorítóval. El tudom a ragasztóról képzelni, hogy igy a kötési idő után is egyben maradna. Vagy felében/felében kimarnám és aztán egy szolidabb fajta átmenő csavarral fogatnám össze, majdnem mint az alulemezen a szegecselés.
Alulemezzel egyébként nekem se tetszik, de fával igen. Mondjuk én 3 mm-es rétegelt lemezből akarok csíkokat vágni és azzal fogom megpróbálni, meg kültéri változatot fűzfavesszővel (van belőle 3 szép nagy kötegem, kb. elég lesz válogatva)
Dehogy bántódtam meg, jó poén volt. Csak én nem tettem oda a smiley-t.
Csak!
Az tuti, hogy pl a xyladekor akkor is ártalmas volt, ha csak belélegezte az ember. Ismerősi körünkben történt meg, hogy lekenték a tetőtéri szobát, ami teljesen lambériás volt. Másnap a gyerekeket be kellett vinni a kórházba. Mondjuk hülyék voltak, hogy ott aludtak.
Szerintem bármilyen erős szagú oldószeres lakk gőzét belélegezni elég szar.
A teflonnál is vannak valami párolgó dolgok, amik nem jók. De valószínűleg egy pákára tekert kis szalag még nem ad ki annyit.
Meg állítólag bizonyos keményfák csiszolásakor is kellene viselni mindenféle védőcuccot. Dió, wenge...
bocs
