A fa sok mindentől vetemedhet...
De megpróbálok felsorolni néhány általam problémásnak tartott dolgot.
Elsődleges az, hogy nem szabad, hogy az anyagban legyen a fa "bele". Ez az a rész ami az élőfa "közepe". Ez gyak a fenyőkre vonatkozik. A bél az kiemelten fontos ebben az esetben, mert olyan beles anyag még nem volt ami nme vetemedett volna el. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy a bél mentén elvágjuk az anyagot, összefordítjuk, és így kivülre kerül a bél, amit ha jól gazdálkodtunk akkor a munkafolyamatok során kiejthetünk:)
A fenyők másik vetemedési hibája: ez pedig a szárnyascsomó. Ezt úgy lehet felismerni, hopgy szintén a bélközelben található, és gyak olyan mint egy "angyalka" (vagy lepke...:))
Ez is kerülendő...
A fenyő harmadik nagy problémája: Ez oedig a "vad-ság" Ez olyan anyag ami csak jó szemmel látható meg a fatelepen... alapból sűrübb a szerkezete mint a többi fenyőanyagnak, és fő jellemzője, hogy ember nem született még aki ebből egyenes anyagot tudott volna faragni:))
Ez az anyag mikor fűrésszel elvágjuk akkor mint egy nyíl elgörbül vágás közben... na ezt az anyagot ott kell elfelejteni ahol van... szinte semmit nem lehet belőle csinálni tüzifán kívül.
A fa vetemedését gyak összeforgatással szoktuk kivédeni (vagyis megpróbáljuk kivédeni)
Van egy arányszám amit most nem tudok pontosan idézni, de annyit mondhatok hogy az ideális szelvényméret a kvadrátos méret. Tehát ha kell egy 4-5 cm vastag, 20 cm széles anyafot használni akkor fel kell vágni az alapanyagot kb 4.5 cm csíkokra, és összeforgatva összeragasztani. Ennek van a legkisebb esélye, hogy elvetemedjen. Nyílván ettől a kvadrátos dologtól el lehet térni, de a szeletelt szélesség ne nagyon legyen ebben az esetben 6-8 cm nagyobb...
Látom a kollégák is eléggé tanácstalanok a titokzatos alkatrész ügyében. :-)
halaloszto: nem lehet állítani a magasságát, felrakod és lesz a marón egy fél centis lépcső, pontosan középen.
Erzsébeti: igen, végül is párhuzamvezető a maga módján, de adtak hozzá rendes fém vezetőt is.
Olyan ötletem már volt, hogy ha le akarok venni mondjuk pontosan 6 millimétert egy élből, akkor felrakom ezt, meg egy 12-es horonymarót és nem kell az igazításal törődni. A rendes párhuzamvezetőt nekem kellene pontosan középre állítani.
Alapvetően 3 kézi csiszológépet különböztetünk meg.
1. szalagcsiszoló
2. vibrációs csiszoló
3. excenteres vibrációs csiszoló
Ebből a leghatékonyabb (mennyiségileg) a szalagcsiszoló, de több hátránya is van.
1. relatív drága a szalag
2. gyakorlatlan kézben több kárt okozhat a felületben mint ha nem is csiszolna valaki
3. nagyon sok gagyi van a piacon (és most nem a kínai gépekre gondolok elsősorban...)nekem volt egy "zöld" Bosch gépem, na az aztán szuperszar volt, pedig a szinén kívül nem volt más változás benne a Bosch által profinak mondott kék szériájáéhoz...
Most Hitachi-t használok (kk 60 000 ft az ára) és teljes mértékben meg vagyok elégedve vele!
Vibrációs csiszoló
pozitív dolog, hogy relatív olcsó a gép magában, a hozzá való csiszolóanyag is a saját pénztárcához igazítható, ugyanis gyak bármilyen csiszolópapírt-vásznat rá lehet tenni, csak méretre kell vágni...
hátránya az, hogy baromira lassú egy gép...
Nagyon szép egyenletes felületet lehet vele csinálni, de kinő a szakálla a ahsználónak mire kész lesz vele... Nem véletlen, hogy az autófényezők használják előszeretettel, persze levegős változatban, főleg azért mert ők vizesen csiszolnak, és mint tudjuk az áramdolgok nem nagyon vízbe valók:)
Az excenteres csiszolók a vibrációsnak egy speciális változata, és arra szolgálnak, hogy elkerüljék a vibrációsok által a csiszolási felületen hagyott köröcskék kialakulását. Tehát ennek a gépnek rezegnie kell, és fontos, hogy forogjon is! A csiszolóanyag itt is relatív drága, mivel alapból egy tépőzáras rendszer, és ez megdrágítja a csiszolóanyagot!
A csiszológépeknek nagyon fontos, hogy "puha" talpuk legyen, vagy legalábbis legyen egy egyfajta rezgéscsillapítójuk, mert mint ahogy már valaki írta "ha nem csak sima felületet csiszolsz akkor gajdra tudod tenni a csiszolópapírt-vásznak sec perc alatt..."
A szalgcsiszolókon ezt úgy oldják meg, hogy vagy egy parafát, vagy egy filcet tesznek a gép munkafelülete alá úgy, hogy erre még rájön egy koptató fémlemez azért, hogy kibírjon ez a puha réteg egy-két évet:) Így ki is fog:)
Ez nem lehet véletlenül egy "párhuzamvezető? Ez csak kérdés részemről, mert ilyen kütyüt még nem láttam... igaz ennek annyi az esélye mint a falcbetámasztónak...:)
Az éleket könnyen lekerekíti mind, ha az éleknél bedöntöd a gépet.Ha csak a lapon tolod, nem szokta, még lágy talppal sem.Kemény talp nem túl jó, mert hamar kieszi a papírt egy-egy esetleges keményebb vagy kiállóbb rész, pl egy csomó.
Puha talpnál ez kevésbé jön össze.
Szvsz ha forog az csak jó, egyenletesebben kopik a papír rajta.
Ja és egy jótanács!Minőségi papírokat használj, illetve ha tudsz inkább ezt a vékony vászonszerű háttal bírót (nem a kutyköz vászonra gondolok, hanem amilyen a szalgcsiszolón van).
Ez saját tapasztalat, hogy a vacak papírról leugrik egy szemcse, és mivel nem tud kikerülni a gép alól. ezért csodálatos -és idegesítő- "kukacjáratokat" mar a felcsiszolt felületbe!
Én ezért dobtam ki a rezgőcsiszolóimat és vettem a piacon 14-ért egy szalagosat.Nagyságrendekkel jobban dolgozik.
Ez a cucc azert van, mert a hozza adott rendes fem vezeto nem ferne el, a lepcso also reszetol. ez meg elfer. fel lehet tenni ugy, hogy a fogasmelyseg valtoztathato legyen?
valaki hozzaerto vilagositson mar fel, mert fu vagyok nagyon.
szoval a teglalap alaku csiszologepnek csak rezeg a talpa, kicsi koroket ir le. ilyent mar hasznaltam.
aztan vettem egy OK gazdasagos excenter csiszolot, ennek kerek a talpa, ugy 5mm koroket ir le, de kozben forog is! ennek igy kell lenni? ahogy nezem a mechanikat, akar ki is kothetnem egy madzaggal, es akkor nem forogna. mindegyiken forog? vagy van olyan is, amin tenyleg ki van horgonyozva hogy ne forogjon?
meg ugye ilyen gumi ize van a csiszolo papir alatt, es felek hogy lekerekiti az eleket. mi akadalyoz meg benne, hogy csinaljak ra 10mm mdf-bol egy uj talpat?
Ez egy fix vastagságú műanyag, kb fél centis. Semmit nem lehet rajta állítani, hacsak nem raksz ez meg a talp közé valami távtartót. De nem hiszem, hogy lebillenésgátlónak szánták.
Ez egy remek eszköz hozzá!Ha egy lépcsőt marsz a fa lapjába, akkor könnyen lebillen a maró talpa.Ezzel alátámasztod, és nem billen.
Kérdés, milyen lépcsőmagasságokhoz lehet pászítani, vagy csak egy méretet ismer...
Itt van a kép és a szöveg az alkatrészről, amit nem nagyon értettem meg:
A távtartódarabot (21) akkor lehet használni, ha merőleges fa-, vagy laminátkiugrást rövidít meg.
The distance piece (21) can be used for trimming wooden or laminate vertical projections.
Bringen Sie das Distanzstück (21) mit den mitgelieferten Schrauben am Fuß der Handoberfräse an.
Tegnap próbálgattam egyébként a marót, viszi a fát mint kés a vajat. Azt hittem, sokkal lassabban lehet haladni, de egy 12 mm széles 5 mm mély 20 centi hornyot fenyőbe közepes sebességen ki tudtam marni egy menetben 10 másodperc alatt, anélkül, hogy a motor lassult volna. Persze ez valószínűleg csak nekem újdonság.
Egy napra szüneteltettem elveimet és megvettem a B&D marót a Metróban. 25K volt, van hozzá sok minden. A csúszótalp enyhén karcos, ezért gyanakodtam rá, hogy használt (nálunk a Metróban sajnos ez előfordul), de másutt nem látok rajta kopást).
Adtak hozzá egy alkatrészt, amit nem tudtam megfejteni még a kézikönyvvel sem, majd beszkennelem a képet hátha nektek sikerül.
Ami érdekes: a könyvben benne van, hogy fordított pozícióban és asztalban a marót használni tilos. A talpon viszont van négy menetes lyuk, amivel kiválóan felerősíthetőnek tűnik. :-) Ezekből a lyukakból kettő az előbb említett ismeretlen rendeltetésű alkatrész felszerelésére szolgál még, a másik kettő semmire.
Ha mar megvan a lyuk, szerintem is a kicsit kupos dugo a megoldas.
Amugy ha lett volna esztergad, akkor sem tudtad volna befogni ugy, hogy a kulso keruletet esztergalhasd. Esztergalyos ugy csinalta volna, hogy befogja kivulrol, es csinal a kozepere egy kisebb atmeroju csonkot, mint egy ekszijtarcsa kozepen. Utanna befogja a csonkot, es keszre csinalja a keruletet. Utanna befogja a kesz keruletet, es leszurja rola a csonkot, de lehet hogy meg is hagyja.
En ugy csinaltam volna, hogy egy kockaba teszek egy anyas csavart, sullyesztve fejet. utanna a csavarfej felol lesimitom, hozzaragasztom vagy esetleg csavarozom a korongot, kiesztergalom klafara, es a vegen a kockat lefureszelem, es lecsiszolom.
Hát nemtom én csinálnék egy kúpos tüskét, pár centi hosszú, és mondjuk 8.5 mm-ről 7.5 mm-re szűkül, tennék a lyukba pl uverapidot, aztán beleütném ezt hogy jól beszoruljon, száradás (kötés) után levágnám, szintbe csiszolnám. Így kb nem is érintkezik a ragasztóval a kaja mert a kúp kinyomta maga mellől, viszont bent a furatban fogja erősen.
Ismét tanácsot kérnék. Kaptam egy megbízást hurkatöltő-alkatrész elkészítésére. :-) Ez egy fa korong, ami a nyersanyagot nyomja előre. Mivel esztergám nincs, ki kellett fúrnom, hogy be tudjam fogni a fúróba "esztergáláshoz". Így viszont az étellel érintkező felszínen van egy 8-as lyuk, amit precízen be kéne tömni és tükörsimára, résmentesre csiszolni. Hogy állnátok ennek neki? Fontos lenne, hogy ragasztó ne érintkezzen a kajával és félő, hogy ennyire precízen illeszkedő dugót nem tudok készíteni.
"Mennyire nehéz dolog vékony léceken kézből dolgozni a maróval (persze gondoskodva megfelelő alátámasztásról lebillenés ellen)?
" Baromira.
Gyakorlatilag tuti, hogy odalesz valami:vagy az munkadarab, vagy az ujjad.
Sajat tapasztalat: A biztonsag kedveert veletlenul sem dugod olyan aljzatba, amin van kapcsolo! Be fogsz melle dugni egy csiszolot, es amikor rajossz hogy nem megy bekattintod a kapcsolot. A maro meg mar eli is eletet. Arrol nem is beszelve, hogy ezek a szar billenokapcsolok tok konnyen atkapcsolhatoak veletlenul. Rateszel valamit, ratamaszkodsz, raesik valami. Ha ugyis csinalsz asztalt, arra majd szerelsz egy aljzatot, es ahhoz csinalsz egy biztosagos, lehetoleg tekeros kapcsolot.
Szia!
Szerintem a B&D-t nyugodtan megveheted.Szvsz ez a "szigorúan vett" barkács kategória csúcsa.
Az asztalba rögzítés pedig roppant egyszerűen megoldható; a nyomógombot egy faékkel, csipesszel, esetleg, ha elvetemültebb vagy, szigszalaggal fixálod. A biztonság kedvéért olyan hosszabbítóba dugd, amelyiken van megszakító kapcsoló!
Ránéztem ma a B&D maróra amit Manó ajánlott. Ennek a kapcsolója sem rögzíthető, viszont kétségtelenül ott van, ahol amúgy is kapaszkodok a maróba. Ezután megnéztem az összes kapható marót, és egyedül a Fermnek és egy ősréginek látszó B&D modellnek volt rögzíthető kapcsolója. Hozzáadva azt is, hogy Manó Makitája sem rögzíthető, igényem kielégíthetetlennek tűnik. :-)
A barkács modelleket gyártó cégek tehát úgy gondolják, hogy gépeiket úgyse teszi senki asztalba, ezért nem csinálnak rögzíthető kapcsolót. Ezek után felmerült bennem a kérdés: lehet, hogy én sem fogom soha asztalba tenni és fölöslegesen erőlködök ezzel a rögzíthető kapcsoló dologgal?
Mennyire nehéz dolog vékony léceken kézből dolgozni a maróval (persze gondoskodva megfelelő alátámasztásról lebillenés ellen)?
Rossz hírem van: az Einhell maró is tök ugyanúgy néz ki, mint amit kipróbáltam. Nem kizárt, hogy ez is ugyanaz a gép.
Manó: A B&D-n gondolkoztam, csak nagyon rossz véleményeket olvastam róla. Külföldi site-okon ez is a kínai gagyi kategóriába tartozik. Persze lehet, hogy ezeket a véleményeket profi asztalosok írják és nekem attól még jó lenne.
Van jópár B&D cuccom, közülük a fúró rendesen meg lett már nyúzva (panelbeton fúrás, csiszolás, esztergálás) és jól bírja. Nekem nincs velük semmi bajom egyelőre, ezért lehet, hogy meggondolom a marót is. Az általad említett maró volt itt is akcióban ősszel a BauMaxban 29900-ért kofferben meg marófejekkel. Metróban elvből nem vásárolok. :-)
Azért még az sem mindegy, hogy a palló, a fa mely részéből származik.A legjobb az lenne, ha sugárirányú lenne a középvonala, és át is menne a fa közepén.Ekkor persze benne van a fa szive, de ezt kivágod.Ezek az anyagok csavarodnak a legkevesebbet.
Gyere el hozzám, nekem kettő is van és mindkettő fix kapcsolós.B&D illetve Ferm.
Meg is halnék, ha állandóan nyomni kéne a gombot.
A B&D-t úgy csinálták meg, hogy, ha cseréled a fejet, akkor nem tud véletlenül sem bekapcsolni, mert a feje tetején áll, és a bekapcsológomb bekapcsolt állapotában kinyom a felületből egy vastag "pöcköt", ami azonnal visszanyomja a kapcsolót ki helyzetbe, amint az asztalra teszed a gépet.
A Ferm nem ennyire okos, de marha az, aki nem húzza ki a gépet, szerelés közben.
Persze, ettől még balesetveszélyes, de melyik faipari szerszám nem az.
Kedves James!
Egy hobbiasztalos munka öröméért dolgozik, ezt az örömöt pedig egy rossz gép használata közben nem érezzük. Ezért -ha meg engeded- azt javaslom, ne foglalkozz T.I.P.,Kinzo, Interkrenn, Gérex, stb. nevű roncsokkal. Ma délután a Fóti Metro áruházban voltam és láttam egy Black & Deckert.
Típusa KW 850E,1100W,ford:8000-28000, ára 22487 Ft. Véleményem szerint ez a Te igényeidet kielégítő, megbízható gép. Mellesleg: közvetlenül mellette van egy a (volt)gérexedhez hasonló gép 6988 Ft-ért. ( Ezt nem venném meg!)
Az ajtókról.
Különösebb trükk nincs, viszont egy kőbevésett szabály igen: Csak száraz anyagból dolgozz!
Van egy erkélyajtó meg 2 ablak amik 13 éve kezeletlenül voltak bepítve. Eső nem, de keleti nap rendesen érte őket. Rezgőcsiszolóval lecsiszoltam, de még így is elég megviselt a felületük. A fetékboltban azt javsolták, hogy kenjem be lenolajkencével, majd BORI lakk lazurral(fenyő színü)
Szerintetek jó lesz így.
Meg úgy egyáltalán mi a véleményetek a BORI-ról.
Beltéri fenyő ajtóra is ilyet tervezek venni.
Megtennéd, hogy leírod milyen kézi felsőmarókon dolgoztál eddig? Tudniillik, veled ellentétben, én még csak olyat láttam, amit folyamatosan nyomni kell.(Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem létezik másféle.) A makitámon van még egy gomb, ami azt akadályozza meg, hogy a gépet véletlenül kapcsold be. Egyébként észre sem veszem, hogy munka közben folyamatosan nyomom a kapcsolót, mert mint említettem a markolaton van, azt pedig mindenképpen fogni kell. Ennek a "folyamatosan nyomós" megoldásnak az oka véleményem szerint, a balesetvédelmi előírásban keresendő.
Ha már vetemedésről beszélgetünk: egy ajtó elég precíz szerkezet. Hogy oldják meg egy valódi fából készült ajtónál, hogy ne vetemedjen? Csak az ajtólap készítésekor a lécek ellenkező irányú összeragasztása a lényeg, vagy van más trükk is?
