Még valamit kérdeznék. Rengeteg helyen (Lakáskultúra....stb) látom az ún. gipszkartonos falifülkéket. Nekem ez úgy jön le, hogy előbb egy vázat kell készíteni, és azt burkolni gipszkartonnal. Ha jól megnézem, maga a polc 3-4 cm. De mitől lesznek az élek borotvaélesek???? Glettelik, tapétázzák?
És ha valakinek lenne ötlete régi konvektor "kandallósítására" szívesen venném...:)
Még valamit kérdeznék. Rengeteg helyen (Lakáskultúra....stb) látom az ún. gipszkartonos falifülkéket. Nekem ez úgy jön le, hogy előbb egy vázat kell készíteni, és azt burkolni gipszkartonnal. Ha jól megnézem, maga a polc 3-4 cm. De mitől lesznek az élek borotvaélesek???? Glettelik, tapétázzák?
És ha valakinek lenne ötlete régi konvektor "kandallósítására" szívesen venném...:)
Ha a kiszakadt részt szabályos alakúra lehet vésni, vagy fúrni, akkor bele lehet ragasztani egy belepasszitott fadarabot. Ebben megállnak a csavarok. Az is megoldás, ha olyan kivetőpántra cseréled, aminek a talpában máshova esnek a furatok. Ha csak 3-4 pántról van szó,mindet érdemes kicserélni, mert lehet, hogy nemsokára a többi is "elfárad".
Hát ha a szekrény oldalát a szekrény vázának tekintjük, akkor onnan jött ki, az ajtón fixen áll (még).
Ez egy önálló gardróbszekrény, magas és keskeny (40 cm).
Tehát akkor kivető le - gondolom a szemben lévő párjával együtt - és lejjebb be.
Ugye?
Az ajtó nyithatóságát nem befolyásolja a pánt lejjebb tevése. Én ezt tenném, nem ragasztanék. Az ajtólapba van belefúrva, a szekrényvázra csavarozva. Melyik jött szét?
Közben találtam laminált ajtókat a Zatiknál:
Ajtók (posztformingolt) 2600 mm hosszúságig méretre szabható. Szélesség: 295, 395, 495, 595 mm.
Tehát 30-40-50-60 széles ill. ezek kétszereséhez jók.
Legelőször 007-nek minden elismerésem!!! A japán lámpája number one (csak tudnám, hogy lett ferde a szélén a léc????!!) A faóra is nagyon tetszik, de miért kellett marni, amikor tök sima ez eleje??? A műhelyről már nem is szólok, bár azt a gyönyörűséges bútorlapot otthonra is elfogadnám:)
Jóvanna, jóvanna, én is nőihölgy vagyok:)))
Nademost kérdeznék.
Egy laminált lapokból készült gardrobszekrény kivetőpántja a lappal együtt úgyszólván elvált:(
Elég lesz-é valamilyen erős ragasztóval "aládolgozni" szorítani míg megfogja és ugyanoda a kivetőpántot, avagy
kicsit lejjebb tenni a kivetőpántot és az elájult rész utólag pótolni? befolyásolja-e a szekrény nyithatóságát a pánt lejjebb tevése?
Azt hiszem a kivetőpánt a rácsavarozós módszerrel van rátéve, nincs az a kerek izé ami amúgy normális szekrényeknél van.
En ugy ket eve nezegettem az interspan (vagy bubiv span, vagy mi) mintaboltban a devai-lehel utca sarkon. konyhaszekrenyajtok, szinte nem voltak dragabbak mint a vakuumozott mart mdf. gyonyoruek voltak, de nem birtam elkepzelni a panelkonyhaba. Majd ha egyszer lesz egy 20nm vilagos konyham...
Még én is hozzászólnék a méretezéshez. A polcmagasságokat és a polc- illetve szekrénymélységeket úgy érdemes méretezni, hogy a bele pakolandó lomokhoz passzoljon. Tehát pl. a könyvespolcokat úgy kell méretezni, hogy a könyvek jól beleférjenek, de ne maradjon túl sok hely fölötte és előtte, stb. Ha van akasztós rész ruháknak, ott a magasság és a mélység olyan legyen, hogy a fogasra akasztott ruha ne érjen le a szekrény aljára és a vállfa ruhástul férjen jól be.
Érdemes a méretezés előtt megnézni a kapható vasalatokat és egyéb bútorkellékeket is, mert pl. már vállfákhoz nem csak a hagyományos elrendezésű rudat szokták használni, hanem van olyan is, ami merőlegesen áll és kihúzható (fémből van). Ezzel lehet egészen csekély mélységű akasztós szekrényt csinálni. Érdemes előre kiválasztani, hogy a fiók-káva (oldala-alja-háta) miféle lesz, mert ez meghatározza a méretezést. A fiók "arca" méretezésénél figyelni kell arra is, hogy alatta-felette-mellette mi lesz. Mert pl. ha a fiók alatt szekrényajtó van, akkor az fog a határoló (onnan nézve) felső lapra rátakarni, míg ha nyilt polc, akkor a fiók arca.
A polcokat teherbírás szempontjából is méretezni kell, ahogy azt GPF is mondta. Lehet kicsit csalni, pl. lehet a polcot dupla anyagból csinálni, vagy meg lehet az alját "vasalni" (én csináltam már olyat, hogy belemartam egy kicsit az aljába és beleraktam a nútba egy aluprofilt. Ilyen huncutságokat akkor csinálnak, ha muszáj a nagyobb áthidaló távolság (pl. kanapé/ágy fölött) illetve ha nehezebb motyó kerül rá (pl. TV). Ahová (elektromos) vezetékek kellenek (pl. TV-hez, stb) ott a hátlapra majd akkora körkivágás kell, hogy a _csatlakozók_ is átférjenek rajta. Ezen kívül világítás és egyéb elektromos dolgok esetén oda kell figyelni a megfelelő szellőzésre is, nehogy pl. a TV elromoljon, mert nem tud hűlni, vagy tüzet okozzon a villanylámpa-izzó.
Arra is oda kell figyelni, hogy ha tényleg faltól falig, padlótól plafonig passzoló beépítést akarsz csinálni, akkor legjobb előbb csinálni egy "keretet", amin belül már pontosan méretezhetsz, és ezzel kiküszöbölhetők a kőművesek trehányságai (ha vannak, persze). Ha pedig nem beépített szekrény lesz, akkor akkora darabokra érdemes bontani az egészet, hogy az funkcionálisan is jó legyen (lásd GPF) és ha pl. festés van, vagy ilyesmi, könnyen mozgathatók legyenek az egyes darabok.
Ha tolóajtókat használsz, akkor használj _csak_ azokat, ha nyílókat, akkor ugyanígy. Legalábbis szerintem nem szép a két fazon keverése. A frontokat pedig nem muszáj laminátból csinálni, lehet kapni pl. valódi fából készülteket is, amik széltében adott méretek, hosszában pedig vághatók. Ezeket pedig lehet szépen pácolni, színes lakkokkal és egyéb módokon kezelni. Tolóajtóknál azzal is számolni kell, hogy azok a polc/szekrény belvilágából vesznek el helyet. Ruhás szekrényeknél érdemes tervezni bele valamiféle szellőzési lehetőséget is, lehetőleg molybiztos változatban. :D
Furatok és egyéb rögzítési pontok, kivetőpánt-fészkek, stb-stb tervezésénél arra is számolni kell, hogy amikor azokra felszerelsz, a szerszámmal hozzá is férj majd. :D
A parkettszegélyt vagy felszeded, vagy kivágsz a szekrény oldalából kis darabokat.
Nincs akkora választék a laminált farostból, mint a bútorlapból, de hátha találsz jót.
Van lehajtós asztalhoz való szerelvény. Vagy bárszekrény szerelvény, azzal meg lehet oldani az asztalt. De ennek azért nem olyan nagy a teherbírása.
Fióksínekkel is lehetne kihúzható asztalkát csinálni a billentyűzetnek.
Miért nem 2,7 magas lesz a szekrény? Kb akkora egy lap. Az ajtó szabványokat nem tudom, de szerintem 60-as, 70-es 80-as 90-es szélességű bútorokhoz van. A 120 az már soknak tűnik. Meg fog hajolni.
Van egy fenékfúrónak nevezett fúró, azzal lehet kifúrni a kivetőpánt helyét. Aki azt bevési, azt elismerem. (Erdész vagy Förstner fúrónak is hívják.) Ha az 1 mm-rel elcsúszik, már nem tudod rendesen nyitni zárni a szekrényt. Kell tudni, hogy közézáródó vagy rácsukódó ajtókat akarsz, ahhoz venni pántot, ahhoz venni fenékfúrót, azzal fúrni.
Ha nincs lab akkor mit csinaljak a parkettaszegellyel? 5 reszbol fog allni, de reszenkent 2 oldallappal kell szamolni es igy nem 5 hanem 10 mm elteres lesz a vegen (nem veszes).
A laminalty farostlemezbol is van mindenfele szinu hatlaphoz? (egy helyen latszani fog, a hangfalnaknak kell kihagyast csinalni.
De lenne itt meg egy erdekes kerdesem. Most jelenleg van egy szamitogep asztalom de ezt szeretnem a szekrenybe beepiteni. Egy valamilyen lenyithato szekrenyre gondoltam . Szoval maga az ejto lenne a bill. tarto a belsejeben lenne a monitor. Egyetlen gond van hogy tul mely billentytarto kene. Van valami otletetek hogy lehetne ilyet kivitelezni?
Milyen magas szokott altalaban lenni egy szekreny? (elehet hogy nem 2,1 m-re kene terveznem, a lakas 2,7m magas).
Ajtokbol mik a szabvanymeretek?
szelessegben azthiszem 60cm, 120cm altalaban en is igy tervezek. majd a konyvespolc resze nem lesz ennyi hogy kitoltse a 4,3m-t.
egyebkent allvanyos furo is van. :-) egyebkent azt nem lehet bevesni az ajtoba? Nekem elso ranezesre ugy tunt hogy be van vesve.
Ha 4 részre osztod a távot, akkor 1 m-nél nagyobb szekrényeket kapsz, az sok. Legyen inkább 5 vagy méginkább 6 rész. Macerásabb, de jobban bírja az anyag.
Lehet ajtókat venni. Ugyanúgy méterre, szabvány szélességekben. Bizony, ahhoz kell tervezni a bútort. A kivetőpántokat érdemes befúratni, mert ahhoz állványos fúró, meg spéci fej kell.
19-es a laminált lap. Ha 7 részre osztod a szobát, akkor is csak 7 mm eltérés lesz. Ha ennél egyenesebb a falad, akkor köszönd meg a kőmívesnek. Lehet, hogy a széleken takaróléc kell. De szerintem nem tudod olyan pontosan megcsinálni, hogy a 19 és a 20 mm közti különbség számítson.
A vázat sima laminált bútorlapból (pozdorja) szokták még a bútoráruházak is csinálni. Ebből van mindenféle szín, minta. Pl. bükk is.
Meg lehet nézni pl. az IKEA-ban, hogy milyen ajtók vannak, azt is fel lehet használni, ahhoz is lehet tervezni.
Hátlaphoz van laminált farostlemez, azzal szokták csinálni. 3.5 mm vastag.
Furo, csavarbehajto, dekopirfuresz, kalapacs stb van. egy vizszintezot meg beszerzek (kolcsonkerek). Az a kerdes hogy hogyan merjem le a meretet. Egy 4,3m hosszu fal menten(faltol falig) szeretnek egy szekrenysort csinalni ugy 2,1 m magassagig. A szekrenyeket a vizszint elerese erdekeben ugye celszeru allithato labakra helyezni? Ugy gondoltam hogy nem egybe lenne a szekrenysor hanem 4 reszre osztanam, gondolom ezzel nincs kulonosebb gond.
A masik problemam az ajtok. Ha laminalt butorlapbol csinalom akkor nagyon hulyen fog kinezni. Kulon ajtokat lehet venni? Ezek szabvany meruetuek? Mert akkor ugy kell tervezni a butort. 19 mm-s lamibol csnialjam? olvastam valahol hogy a tervezeskor 20-szal szoktak szamolni de az osszerakasnal a 19 miatt kb fel cm csuszas szokott lenni.
Most akkor MDF vagy HDF-bol keszitsem a butort?
A hatlapot laminalt butorlapbol csinaljam a szekrenyeknek vagy farost lemezt rakjak ra?
a butor egyebkent vilagos bukk szinu lamibol keszulne es ilyesmi ajtokat is szeretnek ra.
Köszi a választ mindenesetre. Azért megpróbáljuk, veszteni nem lehet. A legnagyobb baj az, hogy ha nem lehet lazúrozni, nem tudjuk, milyenre festessük, mert a fehér túl világos a ház színéhez, a színesek meg olyan "műk"...
Bocsi, hogy ennyire későn reagálok, nem jártam erre régen.
Szóval nem kormoz, mert nem égeted meg a festéket.A meleg felolvasztja, de csak képlékeny lesz.
Lehet, hogy lehetne utána lazúrozni, de az a leszedés után derül ki, mert lehet, hogy ronda az alja.Tele van esetleg glettelve, mert vacak volt a faanyag.Ezt nem lehet előre látni.A glettet meg nem úgy fogja általában a lazúr, mint a fát, és elkezd világítani lazúrozás után.
A fehér laminált bútorlap, ha nem brico izébe mégy még kétezer sincsen.
Felejtsd el a brico izéket, és olyat keress, hogy BÚTORLAP SZABÁSZAT.
Ott mindenféléket tudnak csinálni, és sokkal olcsóbban.
Laminált:a fenti fehér bútorlap, ami forgácsból készül (forgácslap)
MDF (Medium Density Fiberboard) ez fűrészporból készül, műgyantával, látni kell, de mutatnak neked ilyet, ha bemégy egy lapszabászatra
HDF (High Density Fiberboard) ugyanaz, mint előző, de sűrűbb, nehezebb.
Élfólia helyett a műanyagozás jobb, de kicsit drágább, olyan 350-500 között van métere.
És igen, meg tudjátok csinálni.
Kell egy részletes tervet csinálni a szekrényekről, arról kell egy alkatrészlistát írni, hogy milyen méretűre vágjanak.Ezt a vágáslistát elviszed a lapszabászatba, ott levágják és élezik (fólia, vagy műanyag), hazaviszitek, kifurkáljátok ahol kell és összecsavarozzátok.
A pozdorja (=forgácslap= lamináltlap) lapokat KONFIRMÁTORCSAVARRAL kell összefogatni, ugyanott kapsz.
Meg vasalatokat, úgymint fióksín, fogantyúk, tolóajtó sínje, kivetőpántok, sőt, még ezekhez az egyszerűbb szerszámok is kaphatók, fúrók, ilyesmi.
Hát, az 5700 tényleg soknak tűnik. Ráadásul a fehér bútorlap a legolcsóbb. A 2000 reálisnak tűnik.
A laminálás egy technológia, amivel műanyag fóliát visznek fel a bútorlapra. Laminált lap lehet pozdorja és MDF is. (A HDF-et és az ABS-t nem tudom, mi.)
Általában a bútor váza pozdorja, az ajtók, íves, mart felületek szoktak MDF-ből lenni. Ennek sokkal finomabb a szerkezete, szebben megmunkálható.
Meg lehet csinálni házilag, de azért sok szöszmötölés van vele. Fúrógép, jó csavarok, dekopírfűrész, esetleg egy csavarbehajtó nem árt.
Tudni kell a lapok teherbírását mert könnyen meghajlanak. Pl egy 70 centis könyvespolc már hajlik. Kb ez a határ, amit még lehet alátámasztás, erősítés nélkül bútorlapból csinálni.
Ajtók, fiókok elég macerásak. Tudni kell, hogy a pántok sinek hogy működnek, mekkora ráhagyásokat kell számolni.
Brico izék helyett érdemes barkácsboltokat megnézni, főleg a szerelvények, csavarok ötödárban vannak.
Kérdezz, többen csináltunk már ilyet, biztos össze tudjuk szedni a válaszokat.
Bevallom nem sok kozom van a furas/faragashoz, de lenne par kerdesem. Most csinaltattam egy beepitett szekrenyt. A reszletes ajanlatra az volt irva hogy laminalt butorlap - feher 20 nm. 5700Ft/nm aron. nos en utananeztem (persze lehet hogy nem jol) es 2000 Ft/nm-ert talaltam.
A masik problema hogy abszolut nem vagyok tisztaban az olyan fogalmakkal mint laminalt, HDF, MDF stb.
Szeretnek csinaltatni egy szekrenysort (szekreny, polc, konyvespolc) es arra gondoltam nem azzal fogom aki a ruhasszekrenyt csinalta hanem lemerem a mereteket, megtervezem es meretre szabott butorlapokat veszek elfoliazva (jobb lenne ABS-szel, de nem tudom hogy olyat az ilyen brico izekben csinalnak-e). Aztan mivel szerszam az van (meg segitseg akinek azert tobb kezugyessege van mint nekem) szepen osszeraknank a szekrenyeket.
Szerintetek ez lehetseges lenne igy? Tudnatok mondani ilyen laminalt/hdf/mdf-re negyzetmeter arat (ugy kb)? Mert igy megis csak harmadaert ossze lehetne allitani egy szekrenyt, meg legalabb nem unatkozik az ember hetvegen. :-)
Szerintem a várható veszteséget kell nézni. Felsőmaróval 1-2 ujjat lehet veszteni, körfűrésszel kart, szalagfűrésszel fejet. Ennek arányában kell félni tőlük. :-D
Sziasztok! Most találtam erre a fórumra, szuper!
Bútorlapból is lehet csinálni ezt-azt, de a fakalapács nem elég hozzá. Egy sima kétajtós szekrény tényleg kocka hatású. Egy komolyabb konyhabútor beépített eszközökkel és világítással, díszléces ajtókkal azért már elmegy. Ilyet "igazi" fából, hobbyasztalos műhelyben, szerintem szinte lehetetlen csinálni.
És még a gombáról annyit (az a kék izé, ugye), hogy nem annyira jó ellenük a felületi megmunkálás, mert a gombafonalak behatolnak a fába és a spórák pedig összeszennyezik a felületet. És még arra is jó vigyázni, hogy azzal a szerszámmal (kézzel), amivel ilyen fát illettél, jobb nem nyúlni az egészséges anyaghoz.
Röhejes lehet a dolog, de volt már, hogy a fűrészlapot és a fűrész talpát hasonló okból ilyen gombaölő faalapozóval, majd még gombaölő falfesték-alapozóval is lemostam és utána szárazra töröltem.
Ha egyenes az oldala és durva nagyon, akkor gyalulni. Ha egyenes és nem nagyon durva, vagy ha nem egyenes, akkor meg csiszolni.
Az a kék gomba nagyon ciki. Elég nehéz hatásosan kinyírni és nagyon gyorsan gyilkolja a faanyagot. Asszem, a fa, amiből az csinálva lett már eleve meg lehetett vele valahol fertőzve és esetleg nedves is volt eléggé és arra mehetett az a valamilyen lakk. Ha csak 1-2 darabot érint és azokat ki lehet cserélni, én nem kínlódnék vele, hanem kidobnám és tennék fel helyette másikat. Ha sokat, akkor megpróbálnám kezelni pl. Xylamon-nal, vagy valami ilyesmivel és utána festeném vagy lazúroznám.
Én úgy tudom, hogy a natúr fa + lakk kombináció kültérben alkalmazva semmire se jó. Nem ismerek olyan lakkot, ami bírja a tartós külszolgálatot. Én Xylamonnal szoktam alapozni, hogy szinte tocsog, amikor kenem, akár nem is egy sorral, majd fedőfesték, vagy vastagréteg-lazúr.
Nekem nagyon beváltak a Tikkurila-s lazúrok és festékek is ilyen célra, a vizes bázisúak.
Próbaképpen használtam persze lakkokat is, de az intenzív napot egyik se bírja a víz is csak a csónaklakknak smakkol. Az viszont kinyiffan a száraz melegtől.
Vedd tudomásul, hogy nem vitázol és punk-tumm!! :D Mert én is így gondolom, ahogy mondod, de - sarkítva kicsit - bútorlapbó csinálni valamit: ahhoz elég egy jó csavarozó és egy fakalapács.
Vezető mellett minden szerszám tuti, de a felsőmaró, csak úgy kézből kapásból kipróbálva eléggé veszett élmény volt. Persze a gyalu is, már csak a hangja miatt is. :DD Víííííííííííí!
