És még egyszer leírom:ha lehet a lap közepén a luk ne legyen túl kicsi, mert ha pl. 30mm mint a Bosch-on, akkor bármit vehetsz rá. Ha kisebb a lukja egy esztergályos simán átalakítja nagyobbra, de fordítva nem megy.
Én egy élezőmesternél veszem a lapjaimat, és ott ő kapásból ki is fúrja nagyobbra nekem.Viszont megfigyeltem, hogy szinte csak 16mm-es nyers lapokat tart, hogy bárkinek jó legyen :--))
Ha találsz olyat, amiben van lágyan indító elektronika, esetleg fordulattartással, az nagy előny, persze az árat eléggé megdobja.
Szvsz kicsit ne vegyél, mert a körfűrészt asztalban a legjobb használni, és az asztal lapjának vastagsága is levesz a vágásmélységből.
Asztalt meg majd csinálsz hozzá.Ha jól emlékszem te tudsz hegeszteni.
Nem vagyok nagy szakerto tapasztalt. En az eddigi tapasztalatok alapjan a kovetkezokre figyelnek:
1. az asztal mennyire sik es merev. ne legyen gorbe egyaltalan.
2. a lapot ha megfogod, mennyire tudod oldalra megmozgatni. talan a legfontosabb, hogy nagyon pontosan egy sikban forogjon. ha kiterhet oldalra, rezegni fog, es nem lesz pontos, meg csunya lesz a vagas.
3. csekkold le a derekszogeket. iszonyu szivas, ha nem tudod tutira, hogy amit elvagsz az derekszog lesz.
Erősen gondolkozom, hogy mégiscsak inkább asztali körfűrészt veszek, legalább egy kisebb modellt. Elég sokfélét lehet kapni, le tudnátok írni, hogy mire érdemes figyelni vásárláskor?
Sziasztok
Pár hozzászólással korábban írta (asszem rferi), hogy a cserépkályha mellett bizony veszélyben lehet a bútorok állaga. :-O
Mi van azonban a galériával? Ha esetleg a kályhához közel kerül vmelyik része? Ezek szerint arra is nagy esély van, hogy pl csigalépcső lesz a valódiból? Tud valaki a tapasztalatáról írni? Most kicsit elbizonytalanodtam.
ne tévesszen meg.. én 76 ft-os pántot használok, és az sem olasz, se nem német... hanem török:)
Az is igaz, hogy ez a pántár 100 db-os kiszerelésre vonatkozik... darabra ua ott már 90 ft körül van.
Sokan akarják-akarták már elhitetni velem, hogy csak a blum, vagy a hafele pántot szabad használni, mert csak azok a jók.. (régen minden asztalos a ferrari kivetőpántra esküdött. Én nem állítom, hogy az enyém jobb, de az eltelt cirka 10 év használata meggyőzött arról, hogy jó választás ez az olcsó pánt. kb 3-4 db-ot kellett eddig lecserélnem a 10 év alatt azokból amit felszereltem... évi kb 800-1000 db-t szerelek...
Ez szerintem mindenképpen elég tapasztalat ehhez:)
Hidd el:) nekem már kb 15-20 éve működik ez a 2 mm-es "maradék" falvastagság:)
A fúró átmérője 35 mm, így a sugara 18 mm, és így marad 2 mm a falvastagságnak.
A másik, hogy én nem tartom magam annyira ügyesnek,hogy ne üssem be előre a lyukat:)
Ha nagyon ugyes vagy akkor lyukasztani sem kell ...egybol mehet az akkus geppel a csavar.
Ja egyebkent sziasztok...Orulok hogy idetalaltam.Remelem sok erdekes tema lesz meg.
Egyebkent az uj hafele pantoknak mar 5 mm-re kell lenni az ajtolap szeletol. En azt a 20 mm-es tavolsagot(lyukkozep)egyebkent is nagyon meresznek talalom.
Ezúton kérek bocsánatot az olasz kivetőpántipartól. :-) Bizonyára a 96 forintos ár tévesztett meg.
Bond
aki a barkácsáruházak aljas árfelhajtó összeesküvésének áldozata
----
Nem világos az oldalra fordított szekrény ötlete, ugyanis ennél a pántnál a nyitott ajtó nincs síkban a szekrény oldalfalával, több, mint 4 mm eltérés van.
Annyit segítségképpen, hogy ha el tudod fordítani a szekrényt az oldalára akkor már nem is kell fognod két kézzel az ajtólapot, mert az akkor már "lapján" fekszik:). Mi nem rajzoljuk körbe a csavarhelyet, hanem egy határozott mozdulattal kilyukasszuk a spitzbohr-al, és ugyanazzal a fogással már mehet is bele a "gyorscsavar", vagy ahogy más ismeri a a forgácslapcsavar. Mondanom sem kell, hogy alapból akkus géppel tekerjük be.
Nekem valami erdész fúró készletem van, volt vagy 2000 forint a 6-os készlet. :-) Kinézetre olyan mint a Forstner de vagy 2-3 mm-t kilóg a hegye. Amennyi ajtót én fogok szerelni, arra jó lesz, hacsak nem akarok 15 mm-nél vékonyabb lapot, mert akkor átlyukasztom. Mondjuk most kicsit megkékült az éle, lehet, hogy túlerőltettem.
Csészetávolságon a csésze szélének távolságát értem a lap szélétől. Próbáltam 3mm-rel, az kevés volt, a próbalap a kivetőpánt állítócsavarjának végállásában sem illeszkedett (gagyi olasz kivetőpánt). Végül 5mm vált be. Így viszont 22.5-re van a lyuk közepe. A 10 centis távolságot eltaláltam.
Nekem a nagyobb gondot a szekrénybe menő tartóka bejelölése okozta. Végül csináltam egy olyan próbalapot, amin pont 10 centire bemartam a fészket, ebbe szereltem egy pántot tartóstól,pontosan odaillesztettem az ajtó felső és alsó éléhez, a tartót a szekrény falához feszítettem a rugó ellenében és a harmadik kezemmel körberajzoltam a csavarlyukat. :-) Nem volt egyszerű. Hogy kellett volna ezt okosan csinálni?
A "csészetávolságon" mit értessz?
A fenékfúró (fortsner) "lukközepe" az anyag szélétől 2 cm:) De miért nem kérdezted meg?:)
Az ajtó alsó és felső vízszintes sikjátol meg 10 cm az alap, ettől el lehet térni ( a 10 cm-től) de alapból ennyivel lehet számolni.
mi sem hasznélunk sablont, csdak akkro, ha kellő mennyiséget kell kifurni. Fúráskor miután bejelölkük a lukközepet akkor egy azstalosszerszámmal (spitzbohr...magyarul lyukszúró) beütunk egy kis lukat, hogy a fortsnerfúró középső hegye könnyen odataláljon. Ha nincs ilyen belyukasztás akkor nagy esély van arra, hogy "elmásszon" a fúró. Ezt a pánthelyfúrást mindig álványosfúrón kell csinálni, mert az ember keze nemelég pontos ehhez. persze elég egy olyan szerszám hozzá (álvány)amibe be lehet fogni a kézifúrógépet (én is ilyet használok). A fortsnerfúrónál fontos dolog, hogy ha valaki ilyet vesz akkor úgynevezett "koronást" vegyen. Ez nem márkajelzés, hanem a fúró vágóélén kiképzett nyúlvány szakmai neve. Tehát a vágóélnél úgy néz ki a fúró, hogy van a "közepe", utána kétoldalt a fúró teljes szélességében pedig egy-egy sugárirányú "lapos" vágóél, és a vágóél végén (kint a külső peremnél) van egy kiálló hegyszerúség. Persze mind a két vágóélen egy-egy:)
Ez fontos alkatrész mert ettől fog "szépen" dolgozni a fúró, és ettől van az is, hogy ha nem álványban dolgozik vele az ember akkor "megtámasztódik" a fúró fúrás közben, és így pontosabb oldaltartást lehet elérni. Egy vídiás (keményfémlapkás) 35 mm-es fortsner fúró ára kb 6000-10000 forint közt mozog, és megéri megvenni, mert vannak mindenféle gagyi cserélhetőlapkás izék is kb 2000-3000 ft között, de azok szart sem érnek (max 3 db luk...)
Érdeklődés híján költözés elhalasztva. Majd elköltöznek mások, és akkor gyors lesz. :-)
Fölszereltem életem első két kivetőpántját és pontosan sikerült. Ráadásul sablonom se volt, nekem kellett kitalálni a csészetávolságot. Úgyhogy most alig fér be az arcom az ajtón. :-)
Amikor megveszel egy fenyőszekrényt, szerintem már az le van lakkozva.
Olyan veszett sokat nem tudsz vele csinálni.
Ráadásul egy cserépkályha mellett iszonyat meleg és száraz a levegő, szvsz. nincs semmi ami vetemedés nélkül kibírná.
Esetleg, ha abban a szobában már legalább egy teljes fűtési szezont kibírt valahol távolabb, akkor kiszárad egyenletesen annyira, hogy oda lehet tenni a kályha mellé??????
Nálunk otthon a hat éve felrakott ajtó tizenöt centit kanyarodott el a kályhától. szóval sok reményt nem fűzök a dologhoz.
Mielott meg athelyeznetek/szetszednetek stb. a forumot, legyetek szivesek valaszolni egy kerdesre:
Nemreg vettunk egy fenyofabol keszult komodot. A cserepkalyha melletti falfelulet kinalta magat, hogy oda rakjuk. Mikor a munkahelyemen elmeseltem a butorvasarlast, tobben figyelmeztettek, hogy a cserepkalyha mellet (kb. 30-40 cm volt koztuk) nem lesz tul jo helyen. Otthon tapasztaltuk, hogy a komod cserepkalyha feloli oldala kismertekben mar elkezdett hullamosodni, igy gyorsan el is vettuk onnan. (Mindjart jon a kerdes is...)
Szoval, azota azt hallottam, hogy megfelelo kezeles utan barmilyen fenyobutort batran odatehetunk a cserpkalyhahoz. Mostanaban szeretnenk venni egy fenyofa konyvespolcot a komod hult helyere.
Mivel kezeljuk (lazurfestek, favedo szer, lakk?) a polcot, hogy elkeruljuk a kiszaradast, es az eldeformalodast a cserepkalyha mellett?
végülis lehet, hogy igazad van, csak mi van, ha kimoderálják a címet?
Meg én pl. erre is úgy találtam rá, hogy a törzsasztalban az eleje felé volt a sorban, mert éppen akkortájt írt bele valaki.
Ha nem írsz bele, már egy nap alatt nem lehet megtalálni, annyira elfedi a többi, más témájú hozzászólás.
A kutya nem fogja megtalálni.És akkor az új címet sem.
Igazából mennék is meg nem is, mert tényleg idegesít ez a tökölődés, de féltem a jó társaságot is.
Az odatalálás nem lenne gond. Ezt a fórumot az új helyre mutató linkkel fejeznénk be. Aki ezt találja meg, az oda fog jutni a folytatáshoz.
Engem az zavar itt, hogy mennyi információ veszik el. Én is néha szeretnék írni valamit, aztán húsz perc kínlódás után legyintek és inkább hagyom a fenébe, mondván, nem olyan fontos. Szerintem ezzel mások is így vannak.
Én sem igazán támogatom.
Gondold el:közülünk egyedül Te ismered az új helyet. Hogyan találnak oda az új barátaink, akikről még mi sem tudunk semmit.
A Fórum azért jó, mert egy.Nézd meg az Origó Fórumát:nincs is gyakorlatilag, teljesen halott.
Annak idején Rómában a Fórumon mondta el mindenki a magáét, Aquincumban senkit se halgattak meg....
Ha páran el is mennek, én itt fogok maradni és ezt fogom olvasni. Amaz a fórum nem ennyire népszerű, nem merít olyan sok ember onnan ötleteket mint innen. Megkérném, hogy akik csak olvassák, de rendszeresen, szólnának egy pár szót? ...sztem egyből világos lesz hogy értelmetlen volna egy senki által nem ismert fórum alá elbújni...
Lehet, hogy ezt kimoderálják, úgyhogy gyorsan olvassátok. :-) Mit szólnátok a költözéshez? A forum.lap.hu -n rengeteg fórum van, megnéztem párat. Tudásában a www.netboard.hu ér fel legjobban az Index-ével. Kevesen vannak és gyors. Persze a megszűnés vagy a későbbi belassulás kockázata mindig ott van.
A B&D-ről annyit,nekem van két fúrógépem,az egyik örökség,nem lehet több 25-30 évesnél és működik (kicsit nehéz),a másik kb.6 éves,most fáradt el,de az amit már dolgozott,az hihetetlen.
Ha bármelyik B&D szerszám ennek csak a felét bírja ki,szerintem meg lehet venni.Én legalábbis úgy döntöttem,hogy csere vagy új szerszám vásárlásakor ha lehet,B&D-t veszek.
Akkor kipróbálom. Remélem a ragasztó is szeretni fogja (Palma Fa Expressz). :-)
: Amikor az akác órát csináltam, még nem volt semmilyen gépi fűrészem. Egy keretes gallyazó fűrésszel vágtam le azt a 15 centis szeletet, kb. 2.5 óra alatt. A fűrészlap tropára ment a végére. :-)
Egyébként meg annál kisebb a kiszakadás veszélye, minél keményebb a fa. Esetleg egy göcs tréfálhat meg...
"Milyen fogása van egy ilyen bemártott tányérnak? Olajos lesz tőle a kezed? Vagy a felszíne teljesen kiszárad?
" Eleinte olajosnak érzed, asztán kiszárad, de mosható lesz.
Ne izgasd magad az avassággal, nem érződik, és különben is a horka majd adagolja rendesen a pótlást.
Nekem konyhai fatányérom van ilyen vagy tizenöt éves, és teljesen korrekt.
Huh, kicsit félek ettől a gyökértől. Már a láncfűrész is nyafogott tőle...
Tudod milyen az olajos tányér? Mint amikor sokat szalonnázik valaki egy vágódeszkán: a zsír foltot hagy ugyan, de mosogatás után az nem tapintható.
Erzsébeti lentebb említette a repceolajat, abból is van étkezési. Szerintem nem avasodik jobban, mint a "nem-étkezési".
Én legalábbis nem éreztem eddig rajta, bár az is igaz, hogy ezek a tányérok többet vannak mosogatva, mint a hurkatölő.
Tíz centit el fog tartani egy darabig kivájni. :-) Nagyon vigyázz a távolságokkal, ha az anyag hátulja ferde, a hagyományos mélységmérő módszerekkel rendesen meg lehet szívni. :-)
A fúró vastagsága leginkább azon múlik, hogy mi égeti meg a fát. Én 12-es fúróval estem neki, de régebben csináltam egy akác órát, abban még a 8-as is azonnal füstölni kezdett.
Töltő: én is szívesebben meríteném étolajba, abban biztos, hogy nincs semmi káros anyag. Viszont az étolaj egy idő után megavasodik, nem? Nem lesz büdös, vagy nem ad mellékízt a hurkának?
Milyen fogása van egy ilyen bemártott tányérnak? Olajos lesz tőle a kezed? Vagy a felszíne teljesen kiszárad?
Bond!
Köszönöm!
Az a vicc az egészben, hogy az ötlet nekem is az Ezermester oldaláról jött, és pont a Te órád miatt kérdeztem rá itt, mert régebben láttam, hogy készítettél már ilyen órát, de a profilodban nem találtam meg most a kép címét...
Ez a darab tíz cm vastag, úgyhogy hely az van bőven benne:))
Ühüm. Tehát, ha alá van támasztva, akkor nem szakad át.
Én rögtön a Forster-fúróval(vagy mi) mentem volna neki, de az anyag annyira kemény, hogy az elmélet maradt csak. Val.szeg marad a kisebb fúró, ahogy mondod, erre nem is gondoltam:)(kezdő volnék..)
Szerintetek egy két éve kivágott gyümölcs-gyökér, ami a hó alatt van most, mennyi idő alatt szárad ki annyira zárt helyen, hogy megmunkálás után/közben ne csattanjon szét?
Rferi!
Köszi a Tempora tippet, azt is meg fogom nézni!
Hurkatöltő-- A fatányérokat, amikről közvetlenül fogyaszt az ember, forró étolajba szokták meríteni időnként. Nem szárad ki, mosogatható, állja még a mosogatógépet is, én legalábbis rendszeresen bedobom őket. A mosogatószer csak a felső réteget mossa le, de a belül lévő olaj nem engedi, hogy a "húslé" felszívódjon.
Mivel az étolaj "ehető", nem probléma, ha véletlenül érintkezik a töltelékkel.
Azt, hogy mit szól az ANTSZ, és a rétegelt lemez a forró olajhoz, nem tudom, de ha már beeresztés, akkor ki lehetne próbálni az étolajat.
Bocs, hogy közbekotty:))
