Persze ez mind szep, de nekem egyelore muhelyt kell vennem, csak utanna johetnek a normalis gepek. Aposjelolt garazsaba nem akarok ilyenekkel becuccolni. Muhelyt meg hazzal egyutt gondoltam venni...
Két gyermek számára szeretnék hintát készíteni. Első körben 60X60-as vasvázat terveztem, melyet 20-as lécekkel borítok be, fa imidzset adva neki. Azonban az OBI most akciósan hírdet 90/90-es impregnált 2100-as gerendákat. Úgy emlékszem 1500 pénz körül van darabja.
Kérdésem, hoyg szerintetek ebből az anyagból 10évet kikszolgáló hinta tesztet lehet-e és erdemes-e csinálni.
Hinta lábakat be kell-e betontuskóba ágyazni és süllyeszeteni a földbe, vagy elég egy 150X150-ös talp?
Hogy európában az egyik legnagyobb volumneű légzsákgyártó üzem itt van Mo.-n!
Én voltam is ott, valami szgépes munkánk volt ott, ők gyártanak az auditól a seatig szinte minden európai márkának, csak már azt nem tom, hogy a Bosch hatvani telepe volt-e ez, vagy a Vecsés melleti gyár, aminek nem tom a nevét már.
Nagy ötlet ez azért, gondolom a technológia sem egyszerű, valószínűleg nem véletlen, hogy az 50-80 év fejlesztés alatt a nagy szerszámgépgyártó cégek ezt nem találták fel. Kellett hozzá egy zseni...
5msec alatt le kell fékezned egy fűrészlapot és legalább egy tengelyt.Ha nincs a rendszerben kupplung, akkor a motor forgórészét is.
Ha mindet együtt vesszük, akkor ez minimum két kilogramm.
A lassulás iszonyatos.Ekkora lassulással ekkora tömeget megállítani iszonyat nehéz úgy, hogy ne károsodjanak a fém alkatrészek, tengely, motor forgórész, csapágy...
Az érzékelés egy amatőr, elektronikával foglalkozónak is viszonylag könnyű, de megállítani a cuccot.....
Most utánaszámoltam:
A körfűrészek kerületi sebessége olyan 40m/sec körüli.Ezt lassítjuk nullára.
a=dv/dt
dv=40m/sec
dt=0,005 sec
a=40/0,005=8000g!!
Ez azt jelenti, hogy a leállítani kívánt test tömege pontosan ennyiszeresére növeli a keletkező erőket.
Az adott példában két kg-ot saccoltunk, ez tehát valahol 16 tonnát (160kN erőt) feltételez.
( a számítás természetesen az adott géptől nagyban függ, de a problémát érzékelteti)
az világos, hogy hogyan érzékeli, le van írva, rferi ezért akarja otthon megcsinálni (szakmába vág : )))
A feszültségingadozást figyeli. Amint hozzáér a fémhez a tested, megváltozik a fűrészlapba vezetett feszültség. Ezt baromi gyorsan lehet érzékelni, aztán még 5ms a megállásig -> mehetsz ragtapaszért, de az ujjad megmarad.
Megáll ÉS eltűnik, mindkettő történés fontos szerepet játszik a szerkezet védelmi mechanizmusában. Valamilyen gumi (vagy más massza jellegű) anyagban fékeződhet le, mert a fűrészlap nem károsodik, vissza sem pattan, csak elnyeli az anyag az ütközési energiát.
Kazettát kell cserélni minden esemény után, gondolom ezt az anyagot is megviseli a fűrészlappal való ütközés.
A dologban nem az az érdekes számomra, hogy hogyan tűnik el, vagy áll meg, hanem, hogy hogyan érzékeli, hogy ezt kell tennie. A virslit vágni sokkal könnyebb, mint a fát, tehát mondjuk nem lehet figyelni, hogy megakad-e.
Bamultam en is nagyon, de nekem ugy tunik, hogy a lap nem megall, hanem leesik. persze ok azt nyomatjak hogy megall, mert az jol hangzik, meg olyan irracionalis. de a kepek alapjan a lap eltunik, nem megall.
Ha nem csak ezegyszer akarsz ilyet csinálni, akkor azt hiszem, mégiscsak érdemesebb lenne venni egy fúrógépet, á párezer forint, sokkal könnyebb lesz az életed vele.
Eddig azt hittem, hogy soha nem lesz gyalugépem, de a teszkógazdaságos Bristool gyalunak 3500 forintért nem tudtam ellenállni. Eddig 8 szál szőrös 5x5 ös lécet gyalultam meg vele, de még mindíg működik. 2 kés van benne és 16ezret pörög, ha ez mond valamit...
A fúrókalapács kb. 900-as pörög percenként, ami fafúráshoz nem túl sok (az enyém ennyit pörög, Bosch GHO 2-26 DFR). Ki kell próbálni, ha nem tépi nagyon a fát, akkor jó. Ha lassan nyomod rá, akkor működhet.
Ha a motor aszinkron, akkor csak annyi történik, hogy 3600 ford/perc helyett 3000 ford/percet szeretne elérni a motor ( a tényleges fordszám ennél kisebb, mert nem szinkron, hanem a-szinkron motor).
Ha meg soros, kefés, ún. univerzális motor van benne, akkor szintén mindegy, mert annak a fordszáma meg nem is függ a frekitől, egyenárammal is elmegy, ezért univerzális motor.
én sima fúrógéppel szoktam pánthelyet fúrni (forstner fúrófejjel).
Sztem itt nem annyira fontos, hogy tizedmiliméter pontossággal fúrd ki a lyukat, egyrészt úgyis felcsavarozod még a pántot, másrészt a pánt maga is hajlik egy picit, be tud állni megfelelő állásba.
Annyi a lényeg, hogy központozd elő a felmért pozíciót (csavar, kalapacs), aztan alacsony fordulaton elkezded fúrni, látni fogod, ahogyan elkezdi lekapni a fej a bútorlapról a műanyagot (vagy marni a fa felületét, ha tömörfával dolgozol). Ha csak az egyik oldalon szedi, akkor kicsit igazítasz a tartáson, hogy körbe-körbe mindenhol szedje...amikor ez a pillanat megvan berögzíted magad és (még mindig alacsony fordulaton) kicsit határozottabban nyomhatod neki, amíg el nem éred a kívánt mélységet.
Nem kell félni, apró, finom mozdulatokkal nem lehet elrontani. Ha bizonytalan vagy, próbálkozz egy darab hulladékon, amíg rá nem érzel.
Namost, hogy a fúrókalapácsod nem üt (rángat) nagyon oldalirányba esetleg, azt ki kellene próbálni, de nem hiszem, hogy probléma lehet.
