Petyus!
Mennyire vastag anyagot és milyen pontossággal tudsz vele megdolgozni? Igazából nem "intarzia" és összerakható "őslények" elkészítéséhez kellene, hanem szlagfűrész kiváltására...
Előre is köszi.
Köszi a tippet!
Ennyire nagy vállalkozásba nem akartam fogni, csak valami egyszerűbb megoldáson agyaltam. Láttam néhány "asztali" dekopírt, ott a fűrészlapot gye visoznylag egyszerű, rugós rendszerrel feszítették meg/ki. Van erről valami használható tapasztatlata valakinek?
Szia!
Igazság szerint a szalagfűrész teljesítményigénye kisebb, mint a körfűrészé: tisztán keresztmetszetet vág és nem ívet. Ebből következően, még azonos nagyságú fogazásnál is kb 2/3 annyi teljesítményre van szükség. Figyelembe véve, hogy a szalagfűrész fogazása sokkal, de sokkal finomabb, mint a körfűrészé, ez tovább csökkenti a forgácsolási ellenállást, azaz a teljesítményigényt. Az átvágandó keresztmetszet nagyságát egyébként tisztán az asztalméret határolja be: he lenne rá lehetőség, akkor nagyon lassú előtolás mellett bármit át lehetne vágni (ennek határát az szabja meg, hogy a fűrészszalagban ébredő húzóerő mikor haladja meg azt a határértéket, amikor a szalag elszakad...)
Megértem a kétségeidet, én csak azt mondtam, amit olvastam... Egyébként ha belegondolsz, a dekopírommal (500w)símán átvágok, megfelelő pengével, 8 cm vastag "zárlécet" - megtörtént. A baj csak az, hogy a penge, még lassú előtolás mellett is elhajlik és a vágás pontatlan lesz. A szalagfűrész esetén, a megfelelő előfeszítés mellett nincs meghajlás, hiszen a fűrész végig "húzásban" dolgozik, azaz a vágás pontos(abb) lesz...
A minap betettem ide egy képet egy Michael Elkan nevű amerikai asztalos-szobrász egyik szekrényéről. Ő egy-másfél méter átmérőjű fákkal ill. azok gyökereivel dolgozik és egy hatalmas oszcilláló fűrésze van. Valami hasonló lehet, mint amit írsz. De külön épülete van a fűrészének, óriási, múlt század közepén készült.
Meg ahogy a gatteresekre is emlékszem, ők is oszcilláló fűrészt használnak. Viszonylag lassan mozognak a fűrészlapok, a fa meg nagyon lassan halad előre. Amit én láttam, ott legalább egy óra volt, mire felvágtak egy kb 40 centi átmérőjű fatörzset. De lehet, hogy több.
Szalagfűrészt sokkal egyszerűbb csinálni. Egyébként a hűtőkompresszor forgattyústengelye használható a kulisszás hajtás helyett. A dugatttyú helyére kell beépíteni a megvezetést. Szerintem jobban jársz,ha szalagűrészt csinálsz. Annak a tengelyalkatrészeit lehet esztergálni. A vázat betonnal kitöltött zártszelvényből kell csinálni, az csökkenti a rezgéseket. A keréknek rétegelt lemez, vagy sima bútorlap is jó, mivel az csak tartja a szalagot, csak a parafa rátét kopik. Ezt nem én találtam ki, láttam ilyet.
Azért én azt a szalgfűrészt megnézném, amivel 8 centit átvágsz. Ezt adják meg magasságnak, mert aláfér ekkora, de kötve hiszem, hogy egyenes, normális vágást eredményezne. rferi mondta, hogy a Ferm fűrészével vágott 5 centis tölgy pallókat, szerintem ez nagyon a felső határ lehet. (Persze itt most nem az ipari több kilowattos gépekre gondolok)
Szóval én nem hiszem, hogy ennél lényegesen vastagabb anyagot ilyen módszerekkel el lehet vágni.
A körfűrész vágási mélysége állítható. Pl az enyémre 6 centit mondanak, de pl egy 5 centis dió pallót a múltkor inkább 3 fogásra vágtam át. Igaz, hogy meg is fordíthatom az enyagot és akkor elvben 12 centit tudnék átvágni...
Szia!
Az igazat megvallva, én is gondolkodó estem egy kisebb méretű szlagfűrész ügyében. A legnagyobb bajom vele az, hogy a még megfizethető árban lévők, legfeljebb 5-8 cm vastagságot képesek átvágni, derékszögű asztalállás mellett...
Ami viszont nagyon piszkálja a csőrömet, az az, hogy dekopír fűrészbe beköszörülni egy - mondjuk 30 cm hosszú - fűrészlapot és megoldani ennek a felső megvezetését, megfeszítését, az egészet asztalba foglalva. Lehet ilyen dekopírasztalt kapni (pont a Luxét), de az csak 4 cm vastag holmi átvágására alkalmas. Tisztában vgayok vele, hogy ez nem dekopír feladat, de igazából a dekopírfűrészből, pusztán csak a kulisszás hajtásra van szükség. Ehhez pedig a leggagyibb5-600 W teljesítményű fűrészgép is megfelelő. Amire gondolok az az, hogy csináli egy fűrészlap feszítő keretet, ezt kellően megvezetni és a keretet hajtani a dekopírral. Ekkor nem a dekopír (vélhetően műanyag) tolórúdja vezeti a fűrészlapot, hanem maga a feszítő keret - tehát nem a fűrészgép pontossága lesz a meghatározó, hanem a megépített asztalé. Hogy ez mire jó? Szerintem mindarra, amire egy szalagfűrészgép, csak jóval kisebb hely-, és pénztárcaigénnyel..
Ha van valkinek ötlete, még akár negatív jellegű hozzátennivalója is, előre köszönöm.
Sziasztok!
Az alábbi linket ajánlom minden "gyalubuzerátor" figyelémébe:http://www.hocktools.com/kf175.htm. Itt egy nagyon mezei, de vélhetően működőképes olyan gyalukittet lehet látni, ami alapján, szerintem, bárki, akinek van valamiylen kézügyessége, tetszőleges méretű gyalut tud készíteni. A bemutatott szerszámért, Amerikában még pénzt is adnak (98.5 USD-t), tehát, valószínűleg, használható megoldást eredményez...
Ha felébe nem is, de olcsóbb az biztos. Ellenben nem biztos, hogy tud annyit...
Vettem a Praktikerben egy Wolfcraft Mastercut 1000-t úgy 36k Ft-ért. Hasonló van az OBI-ban LUX, 28 körül, de úgy ránézésre nincs annyira felszerelve. Igaz, jobban nem néztem meg...
Hozzátenném: a Wolfcraft-tal is meggyűlt a bajom a jétvégén. Akartam vágni vele 45 fokban döntött körfűrésszel és ki kellett venni hozzá at a lapot, ami a tárcsa körül biztosítja a felfekvést, vagy arrébb kellett volna szerelni az egész fűrészt, hogy elférjen a fűrészlap a nyílásban. Csak így kicsit veszélyes a használata, mert könnyen beakad a munkadarab tolás közben...
Hirtelen csak annyit tettem, hogy leszedtem a csúszólapot, mert egyetlen léc elvágásáért túl sok lett volna a beállítgatás...
Asszem ilyen célra inkább veszek egy kis szalagfűrészt is... Úgy sem árt, ha van egy belőle, mert némely melókhoz jobb, mint a körfűrész. Ráadásul kevesebbet is fogyaszt...
Szia!
Írtátok, hogy a régi szakik maguk készítették a gyaluikat. Egy nagyon buta kérdés: meg tudod-e mondani, hogyan készül egy gyalutok? Pusztán csak véséssel, vagy van valami szakmai "okosság", amivel az előkészítést megcsináljátok és scak a végén finiseltek vésővel (vagy valami mással)?
A neten találtam egy amcsi oldalt, ahol készletben árulnak félkész gyalut, de az négy részből áll: 2-2 oldala van és a tok eleje, meg a vége van külön: az ék feszítését egy 10-es, vagy 12 -es rúddal oldják meg, tehát elég "mezei" megoldás... Amint meglelem a linket, berakom...
Szia!
Nekem, semmiben sem hiányzik, csak úgy kíváncsiságból kerestem volna a hazai beszerzési forrást. Nem szívesen gyarapítom a multik bevételeit - ha lehet... Egyébként az a szomorú, hogy a Lux, bizonyos kiegészítői (pld. fűrész-, és maróasztal) kb. fele annyiba kerül, mint a Wolfcraft-é.
Szia!
Jelen pillanatban, ha jól tévedek 4 nagy "multi"-barkácsáruház van: Baumax, OBI, Parktiker és a Bricostore. Anno domini, az OBI volt a minőségi barkács, a Brico a félprofi, a praktiker a változó és a Baumax a gagyigyár. Szvsz, néhány kivételtől eltekintve, az OBI lesüllyedt a Baumax színvonálra úgy, hogy a használható, de barkács kategóriájú szerszámait aranyáron adja (zöld Bosch). A Brico még mindig inkább a félprofi kategóriában mozog - olyan árakon is, viszont a Praktiker, szvsz, sokkal, de sokkla jobb, mint az OBI.
A Lux eszközeit egyébként tényleg csak az OBIban láttam, egyetlen netes megkeresésre sem reagáltak... Aműgy, a Lux piros (Profi) jelzésű termékei bitang drágák! Pld a Stanley kézifűrészek, igaz, barkácsboltban és nem multinál, olcsóbbak, mint a Lux...
A gyaludolgot osszekuszaltam, bocsi erte. A Pallas szerint:
Mestergyalu
a kádárnak egy vas- v. csonttalpu kettős simító gyaluja, mellyel egyéb gyaluk a kemény tölgyfán gyorsan elkopó talpait megszinelik.
Meg arra is emlekeztem hogy van az ilyen stabil felkvo cucc a kadaroknal, es valamiert a kettot osszekombinaltam. Szoval a mas gyaluk egyengetesere a mestergyalu szolgal, ami ugy nez ki mint egy eresztogyalu es kesz.
Szia!
Ha a "bőbeszédű" hozzászólásod arra irányult, hogy te tudod a Lux magyarországi képviseletét, akkor lécci-lécci, oszd meg velünk!
Előre is köszi!
Ha személyes egyeztetésed votl artax-szal, akkor bocsánat a belevauvauért...
Melyik könyvben olvastad? Mert az enyém azt írja, hogy az illesztőgyalu kádáripari megfelelője. Használatáról annyit, hogy a hosszabb dongák illesztésére van, gondolom a szélessége azért 200 mm, mert a donga íves. Átfordítani meg a súlya miatt kellett. Egyébként kicsit döntve volt az eleje, mert lefele könnyebb tolni a nagyobb darabokat. A gyalutalp kiigazításáról annyit, hogy az asztalosok is az illesztő gyaluval csinálták.
Es a konyv szerint az a stabil kadargyalu az nem anyag gyalulasara szolgal, hanem a gyalu talpanak egyengetesere. Mert a tolgy es akac dongak eleinek a gyalulgatasa hamar megette a gyalutalpat akarmilyen fabol is csinaltak, es gyakran kellett simitani rajta.
Még annyit (persze lehet, hogy spanyolviasz), hogy a csapozósablont én mindig fémfúró-heggyel használom, az kevésbé akarja "elvinni" a sablont, mint a fafúró-hegy (igaz, hogy a furat alja kúpos egy kicsit, de mit számít az?).
Hát ... szerintem ha valaki elfogadhatóan egyenesen todja tartani a fúrót, vagy elég szorosan az anyaghoz a csapozósablont (ugye a fúró akkor már adott irányba megy) jobban jár a sima köldökcsapos technikával, mert:
1. sokkal masszívabb kötést ad (akár ragasztás nélkül/ragasztás előtt is pontos és masszív a bútor
2. mindent belekalkulálva sokkal olcsóbb
Persze a lamellózóval keksz-hosszanti irányban még van némi állítási lehetőség de lassú vele az előrehaladás, mert csak a ragasztás után lesz igazán tuti.
Azt még hozzátenném, hogy az új topictárs nem feltétlenül a csapozási megoldások közül akar választani, ha jól értettem. Mert (nem látható helyre, gyors megoldásként egyszerűen kivitelezhetően) jó lehet még a fémfüles (vasalatos) összeállítás is (ráadásul oldható kötés bármikor) és haladóbb szinten esetleg az összehúzócsavaros megoldás is. Esetleg bármelyik kiegészítve a köldökcsapos megoldással (akár ragasztás nélkül is, csak a megvezetés miatt). Mosdóaláépítést én mindenképpen úgy csinálnék, hogy könnyen bontható legyen, vízvezetékszerelésre akármikor szükség lehet.
Na jó, csakhogy vannak közmegegyezéses, elfogadott fogalmak. A mennyezet (fal) "sík"sága pl. olyan, hogy szabadszemmel ne lehessen semmi hibát találni. Falnál persze bútor és más témák is "mutatják" a hibát. De merem állítani, hogy így vizsgálva (súrlófényben, stb-stb) talán még egy gipszkarton-felület se lenne tökéletes, hiszen ott is van glettelés stb-stb. Magyarul: ez nem "követelmény", hanem szarakodás/szemétkedés/stb nevezd, ahogy akarod. Igaza van rferi-nek, az ilyennek meg kell mondani, hogy hülye és nézze meg súrlófényben az apja faszát, aztán annyi. Ha minőségi kifogással él, és ne adj Isten per lenne belőle a műszaki szakértő is kiröhögné az ilyen f..xkalapokat.
Az egyik ügyfelem pl. azon csörtézett a festőkkel, hogy a faajtók alját nem lazúrozták SZÉPEN. Konkrétan: ki látja valaha is az ajtó alját, hogy mennyire szép (egyenletes, stb) a színe??
