Elkezdték kiszórni az új 2024+ Egger katalógusokat.
Voltam a JAF Holznál, bemutatták az új színeket.
Az előadó mondta, elmentek az Eggerhez gyárlátogatásra.
Egy 8 órás műszak alatt 50km feletti mennyiségű laminált forgácslapot köpnek ki magukból a gépek.
Az előadó állítása szerint, ez nagyjából 16,5 nyerges vontatót tölt meg.
Egyetlen gyár, egyetlen műszak.
Nagy részük újrahasznosított alapanyagból készül és bútorgyártásra alkalmatlan fa részekből.
Persze én is szeretem a tömörfa bútorokat, de pl. egy konyhabútor korpuszát már nem csinálnám (mondjuk) táblásított fenyőből.
Ahogy egy panelban is megvoltunk 50 évvel ezelőtt is a fenyő keretszerkezetes, de papírbetétes és farostlemez burkolatú ajtókkal. A célt szolgálta, be lehetett csukni, kevés anyagból elő lehetett állítani. Ha minden ajtó tömörfából készülne, Magyarországon talán már fa sem lenne.
Szóval lehet is sok mindent mondani, de mindennek megvan a maga helye és miértje.
Jó példa erre az IKEA-s lebegő polcok. Pille könnyű (papírbetét), olcsó, egyszerű szerelésű, DEKORÁCIÓS CÉLRA tökéletesen megfelel, 2-3 képkeretet elbír. Ha megcsinálnánk ezt tömörfából és lefestenénk fehérre, mert az passzol a dizájnba, sokkal nagyobb pénzkidobásnak és környezetkárosításnak tartanám, mint ezt.
Csak azt akarom mondani, ésszerűen, tervezési funkciójának megfelelően használva az IKEA-s bútorok, meg úgy cuzamme az összes agglomerált lapnak megvan a helye a túlnépesedett világunkban.
Nem gondolnám egy gyakorlott esztergályos részéről nagyon megoldhatatlan feladatnak.
De azt tudni kell, hogy ilyet nagyon nem szoktak drehálni, tehát nincs rá kész késük, azt előbb köszörülniük kell rá. Venni sem tud készen.
A menet méretei miatt ez egy elég combos kés kell legyen, jó nagy aláköszörüléssel, szóval azzal elszórakozna vagy egy órát. Minimum
Utána meg semmire se jó a kés, mert nem lesz még egy ember, akinek laposmenet kéne.
Ezt be fogja árazni.
Az alapanyag nem akkora összeg, amitől a falnak mész.
De a nagy menetprofil miatt jó sok menetben készül el, tehát a drehálással is eltölt legalább egy órát - viszont akkor el is készítheti neked az orsó két végére a hengeres kialakítást.
És még az illeszkedő darabokat is, amit a préspofára,meg a keretre kell tegyél.
Keress valakit, akit megbízhatsz, és kérdezz rá, az nem kerül semmibe.
Ők gépépítéshez tartják azokat, ahol munka közben minden rezeg, rázkódik. Olyankor a közepes menetemelkedésűek kilazulhatnak. De emiatt nem önzárónak hívni kicsit necces, mivel ugyanilyen módon kirázódnak a normál, élesmenetű közönséges csavarok is, amiket egyébként mindenki önzárónak tekint. Mégis tucatnyi megoldást tanítanak és alkalmaznak rajtuk a lazulás ellen. Rázkódáskor bármi lehet.
Persze vannak ott ténylegesen nem önzáróak is, mert vannak jó nagy menetemelkedésűek bőven.
Próbáld ki a 20x4-es orsót acél anyával, szerintem jó lesz.
Most kiszámoltam, egy ilyen orsónak a menetemelkedési szöge 3,6fok (3 fok 36 perc).
Acélban az önzárás határszöge 3 fok 54 perc körül van.
Szóval ilyenek miatt nem értem, miért írták oda azt, hogy részben önzáró.
Az egyik ker. csatornán esténként megy egy műsor, ahová laikusok behozhatják eladó régiségeiket és ezekre kereskedők licitálnak. Tegnapelőtt valaki behozott egy ónémet tálalót és ez volt az első eset, amikor egyszerűen licitálni sem akartak az illetékesek. Ennyire nem megy az ilyen régi bútor. Hogy most a tálaló, mint bútortípus nem megy, vagy az ónémetségével van a fő baj (azt hiszem, a kettő együtt) ezt nem tudom. Valaki végül kényszerből mondott 30.000Ft-ot, de itt meg is állt a licit. Ha belegondolok, hogy maga a márvány lap többet ér...
Na hát az van, hogy ne higgy el mindent,amit a Powerbelten olvasol. Nem tudom hogyan találják ki ezt a részleges önzárást, de abból kiindulva,hogy milyen orsókat használok esztergagépen vagy marógépen, és mind önzáró - egy bolti mondjuk 20x4-es trapézorsó önzáró lesz neked. A könyvprésen nincs rázkódás sem, ami oldaná a zárást.
Az én présemen M25x6-os orsó van. Az is zár.
De azért arra a feladatra jobb lenne egy laposmenet, olyat szoktak alkalmazni, a filmedben is olyan van, az én présemben is olyan van.
Nézd csak a profilt:
Viszont ilyet nem fogsz tudni venni, sehol se láttam még. Ezt csináltatni lehet csak.
Viszont a helyedben simán kipróbálnám a bolti trapézt, szerintem jó lesz az is.
Csak mert, ha igen, akkor az önzárással szerintem bajban leszel.
Túl kicsi az átmérő, emiatt és mert a faanyag fogprofilja sokkal nagyobb kell legyen, mint mondjuk az acélé - túl nagy lesz az emelkedés --> lőttek az önzárásnak.
Lehet, hogy a sokan hatalmas ostobaságnak fogják tartani, de kedvenc példám: elmégy bármelyik fenyőbútoros bútorboltba, mindenhol ugyanannak a 2-3 gyártónak a dolgait kapod. Maguk a felületek, anyagok mondjuk, hogy okésak, de fióksínből, kivetőpántból a legolcsóbbat teszik be. Ha másfélét szeretnél, vállalva a felárat, az addig mosolygó eladó már fordul is el, olyat nem lehet. Ehhez képest az ikeában már talán nem is kapsz olyat, ami nem önbehúzó, nem csillapított. Szerintem ez őrületeset dob a szubjektív minőségérzeten. Ez az, amit itthon még mindig nem vagyunk képesek felfogni.
Ezek elég drágán mennek igen, ritkább szerszám, mint egy 4-es gyalu. Az árazásuk is ennek megfelelő. A 71 1/2-es pedig még ritkább, ezeket csak 1943-ig gyártották. Az enyém 50e Ft-ból volt itt minden sarccal együtt, hála a Brexit-nek. Figyelni kell az aukciókat minden nap, lehet jókat kifogni. Az enyémen is a fa részeket fel kellett újítani, de ennyi "baja" volt összesen. Nem rossz azért egy 80+ éves szerszámtól, szóval nem biztos, hogy az új jobb. A Veritas pont ugyanezt tudja. Ugyan ilyen állítási és rögzítési megoldás van rajta, ahhoz jár egy állítható mélységhatároló, annyi a különbség. Olyat csináltattam az enyémhez is. Egy dologban verhetetlen a felsőmarókhoz képest ha a porolást nem nézzük, mert van elszívás mondjuk egy asztalban. A zaj, ez csendes mint a halál. Termelékenység nekem nem játszik, egyébként pár egyedi darabnál nem sokkal több idő mint a marónak vezetőt gyártani, állítgatni. Van nekem is asztalba építve felsőmaró, de ilyesmire nem használom. Amíg nem volt meg ez a gyalum addig csinálgattam ilyesmit a maróval, de nekem ezzel egyszerűbb mióta megvan. A csapozást Z-saw dozukival csinálom, a lapja 0,3mm vastag talán.
Köszi Feri :) Ez nekem is egy jó tanulás volt, egy jó "miniprojekt". Meg úgyis unatkoztam.
Soká: én meg arra leszek kíváncsi, hogy milyen anyagot sikerül keríteni. Ugye azt a videóban is megjegyzem, hogy az anyag vastagsága (gyárilag az ék 2.2 mm, általános képlet szerint az ék vastagsága a laptest és a kerf vastagsága köz kell essen) és milyensége (valamilyen rozsdamentes, én a gyárit horganyzott acélnak nézem) sem mindegy. Ha csak "standard" vastagságok léteznek, akkor én inkább a 2mm felé hajlanék, a 3mm más soknak tűnik.
a ebay-on ma már aranyáron mérik ezeket a régi szerszámokat. a Rekord router plane 70 ezer alatt nem jön haza és fotó alapján meg sem közelítik a tiédet. Van vonzódásom a régi Rekord, Stanley asztalos szerszámokhoz, de azt azért be kell látni, hogy pl ezt a nútmarót a felsőmarók ma már kenterbe verik minden téren. a Verítas ilyen marója kb 82 ezerből haza jön és pontosabban könnyebben lehet a mélységet állítaniés akkor új a cucc, mindezek ellenére nem mondtam le egy öreg Record vásárlásáról. Azt még megkérdezném, hogy milyen vastag a fűrészed lapja és milyen márka, amivel ezeket a faintos illesztéseket elkövetted. Büszke lehetsz rá a fecskefarkokkal egyetemben, szépek nagyon.
Az lett a konklúzió, hogy mára fontosabb lett a trendiség, mint a megszokott, vagy a hagyomány, vagy a család régi értékeinek megőrzése.
Én még a dédanyám csiszolt velencei tükrében nézem magam minden reggel - tavaly volt 150 éve az esküvőjének, szinte biztosan a stafírungjának része volt. A fa részek réges-régen tönkrementek, apám ötven éve art deco stílben bekeretezve beépítette az előszoba lambériába. De én tudom, hogy az mi, ragaszkodom hozzá és ahhoz, amit képvisel, így tovább lesz adva egyik ükunokának - a történetével együtt.
De nagyon sokan nem így gondolkodnak. A lakásnak trendinek kell lennie - mindig. Azaz ha a stílus megváltozott, akkor a bútornak is mennie kell. Így maximum két váltást él túl, utána irány a kuka.
A dolgon az sem segít, hogy ha nem tömörfa az a bútor, akkor nagyon gyorsan le is amortizálódik. Még könnyebben dobják ki. És ha azt kidobják, már a nagyi fabútorára se tekintenek ugyanúgy, az is a "mehet a kukába" kategóriába kerül könnyen.
Értem amit mondasz, csak a "felháborodást" miértjét nem.
Itt egy kényelmi szolgáltatást kell megfizetni. Az alapanyag ára másodlagos. Egy darab műanyagot is másképp áraznak ha virágcserép készül belőle vagy autóalkatrész.
De inkább az a jobb hasonlat, ha lemegyek a strandra lángost enni, akkor annak az árképzését nem az aktuális liszt és olaj árához fogom hasonlítani.
A tömörfa bútor drága. Az egyedi bútor drága. Nemhogy tömörfa, de még egy laminált bútort sem tudsz kihozni kisüzemi körülmények között annyiból, mint az IKEA.
Nagyon sokan ezt nem engedhetik meg maguknak. Az IKEA olcsón ad használható és praktikus bútort, a legtöbb emberben fel sem merül, hogy többet költsön rá, mint amennyibe az IKEA-ban kerül.
