Mindegy, csak járasd be. Nem vicc. Nagy fordulat, gányolt pontosság, így ha egyből terheled, hamar túlmelegszik és a fene megette az egészet. 15-20 percig "használd" úgy, hogy nem vágsz vele semmit, csak szakaszosan pörgeted-leállítod, egyre hosszabb pörgésidővel. Aztán még egy ideig csak max 1-2 perces terheléses üzem (levágsz egy gömbvasat, szögvasat, collos csövet, majd hagyod pihenni. Esetleg finom csiszolással terheled óvatosan. Ez után már bátran használható bármelyik, amíg szét nem esik. Ha a kesztyűn (melóskesztyű javasolt a használathoz) át érzed, hogy meleg, tedd le kicsit pihenni... 125-öst vegyél, a 115-ös talán olcsóbb, de nehezebb hozzá tárcsát szerezni.
Apropó kisgép: spekulálok egy kis flexxen - eddig megvoltam nélküle, de most - hogy hajókat gányolok - egyre többször lenne rá szükség - ha másra nem is, hát a régi szarokat levágni a hajóról.
Sok pénzt nem adnék érte...de azért nem lenne baj, ha működne - alkalomszerű használatban.
Ha tudtok valamilyen bevált (és most is kapható) cuccot ajánlani - szívesen venném. .
Levitték vagy 2 ezerrel a TESCO-s dekopír árát - már 3700 -ért az ember után hajítják.
Tud mindent (vario-sebesség, pendel, 80 mm fába, 700 Watt, börönd) - és egy nagyon jókinézetű, szinte Parkside minőségű, kézbeillő darab.
Hallottam a hangját is - kifogástalan - nem gagyi kintorna, hanem kifejezetten szép hangja van. garantáltan nem valami ótvar beszállítótól van. Az OBI-ban kaphatók ebben a kategóriában 20 osztállyal ez alatt vannak.
Tehát ha valaki dekopiron töri a fejét - hát ne sajnálja rá a (most !!!) 3700 -at. .
Ha jól emlékszem, az egyenes fűrészlapok 1500 körül, a körszegmens olyan 2500+ körül van, ha jól emlékszem. Amíg az aljzatbetonba nem vágtam bele, jól bírta :-)
megvettem a bosch (zöld) multifunkciós gépét. korábban kérdztem itt, hogy parkettát lehet vágni, dilatálási céllal, vagy például ajtótok alából kivágni (szalagparkettával foglalkozom). ha valakit érdekel: előbbire nem jó utóbbira valamint minden rövidebb vágásra ami pontosságot igényel és/vagy nehezen hozzáférhető akkor rendben van.
nem tűnik hosszú életűnek a hozzá adott fűrészlap, kíváncsi vagyok mennyibe kerül...
Még annyit a dologhoz, én úgy tudom: A lucfenyőnél a gyanta önálló táskában gyűlik össze és válik "ki" a faanyagból A borovinál a gyanta nem áll össze táskákba, hanem a fa szálai között leledzik A vörösfenyőnél (ettől vörös) a gyanta magában a fa sejtjeiben van benne.
Emiatt más és más a különböző fenyőfélék gyantásodási jelensége és magának az anyagnak az időállósága is - a gyanta ui jelentős mértékben javítja a fenyő minőségét. Amennyiben ez csak lokálisan, de ott aztán nagy mennyiségben van jelen, akkor természetesen ennek hatása alig kimutatható (luc), ha ennél jobban, majdhogynem egyenletesen oszlik el, akkor jobb (borovi) és ha terljesen "feloldva" a faanyagban (vörös), akkor nagyon jó. Vélhetően ebben lehet igazság - nem azért, mert én mondom - hanem azért, mert a terpentines itatás bármelyik fenyőfélének kimondottan előnyös - az igazi terpentin pedig fenyőgyanta kivonatból készül...
szerintem hiába volt kiszáradva, ha megsüti a nap, megolvad, ami benne van. nekünk sötétvörös az ajtó, és a déli nap telibekapja. megfogni nem tudom, olyan forró. volt egy szem az anyagban, az könnyezik nyáron rendesen. tkp. nem zavar...
Ehhez már nem értek - de valószínűleg, a boroviban is vannak "szálközi" gyantatokok és ha ilyet fogsz ki, akkor nincs mentséged. Azt tudom, hogy dolgoztunk borovi pallókkal és a felhasznált anyagból egy esetén, természetesen abból készült a pad ülődeszkája - találkoztunk a jelenséggel. Utólag semmivel sem lehetett meggyógyítani: citlingeztük, terpentineztük, benzineztük és ideig-óráig jó lett, de ahogy megsütötte a Nap, megint kezdődött előről. A másik kilenc pallónál semmi ilyen nem fordult elő - ebből gondolom, hogy valami lokális problémája lehet.
Sajnos, ha megindult, akkor nem tudsz vele mit csinálni. Ez a borovi legnagyobb problémája és ettől "rosszabb" faanyag, mint a vörösfenyő. Sajnos, ha a "szálközi" gyanta folyása megkezdődik, akkor lemosni lemoshatod, akár évenként 10szer is, be is kenheted bármivel, de a gyanta mindent elsöprő erővel ki fog türemkedni mindaddíg, amíg van a fában.
LiPO Litium Polimer az, ami tudja a nagy aramot. Elsore jobb mobilokban volt, aztan elektromos repulomodellekben, es most jon a szerszamokba. Autokhoz(villanyautohoz) is van mar, azt valami LiFePo-nak hivjak, az is durva aramokkal sutheto a kapachoz kepest.
Segítség kéne : új házunk ereszének alja borovi hajópadlóval lett burkolva tavaly ősszel, mostanra a csomóknál szépen kiütött rajta a gyanta. Mivel lehet eltávolítani ?
Csatlakozva hozzád, mondjuk az 5-ös szélben történő "repesztés" esetén, nagy valószínűséggel, nemcsak a külső hullámoktól telne meg folyadékkal a gumicsónak...:o) Pedig én sem panaszkodhatok, mert még versenyről, nagy szélra való hivatkozással egyszer sem álltam ki, pedig volt rá eset, hogy a kajütből kiúszott a holmim...
"... Mondtam az asszonynak, hogy készítek pelekázót, de az a baj, hogy tudja már, hogy nálam egyes projektek néha - hogy úgy mondjam - elhúzódnak, ezért inkább szeretne venni egyet. ..." Akkor készíts olyat, ami legalább ebédlőasztalnak is jó lesz... :o)))
"... Ha egy fára viaszdarabokat helyezek, leöntöm denszesszel, és begyújtom, szépen felolvad, és beszívódik a fába. ..." Ezt hívták régen alágyújtósnak. Egyébként az "eredményt" nem fogod tudni használni semmire, mert rögtön füstté válik. :o)))
Mondtam az asszonynak, hogy készítek pelekázót, de az a baj, hogy tudja már, hogy nálam egyes projektek néha - hogy úgy mondjam - elhúzódnak, ezért inkább szeretne venni egyet.
Viaszról: a denaturált szesz tényleg nem oldja a méhviaszt, még melegítés hatására sem. Ha annyira felmelegítem, hogy megolvadjon a viasz, akkor is külön maradnak.
Ha egy fára viaszdarabokat helyezek, leöntöm denszesszel, és begyújtom, szépen felolvad, és beszívódik a fába. Ez viszont nem használható bútorhoz.
Hááát, szóval, mindazonáltal, még lehet, hogy igazad is van. Én sem vagyok egy lexikon, de én úgy tudtam, hogy az összes, ilyen "jellegű" (tehát háromszög alakú, de középtájt alátámasztott) vitorlát latin vitorlázatnak hívják, függetlenül attól, hogy milyen arányban osztja meg a felfüggesztési pont. Anno domini, amikor kialakult, az volt a mérhetetlen előnye az ejrópai keresztrudas vitorlázattal szemben, hogy szél ellen is tudott hajózni (a görög-római hajósok, de még a vikingek is a legegyszerűbb keresztrudas vitorlát használták - aztán ha nem volt szél, vagy nem volt jó az iránya, felgöngyölték a vitorlát és evezőre kaptak) Gyakorlatilag ennek a "fazonjára" formálták először meg sz osztott orr és nagyvitorlát, akkor még gaffos (azaz négyszögletű) nagyvitorlával: ugyanezt a fazont kapod meg, ha a latin vitorlát az árbóc vonalában kettévágod. A gaffra meg azért volt szükség, mert nem tudtak olyan hosszú árbócot csinálni, mint amit a vitorla mérete megkövetelt volna, ezért egy tartalék rúddal (ami az árbóchoz csatlakozott) megemelték a végét és ez adta ezt a jellegzetes (szabálytalán négyszög) alakú nagyvitorlát.
Sajna nem ertek hozza, meg a szakszavakat sem ismerem. Csak ugy remlett, hogy ha a virotlaba varrt rud kozepenel van az arboc, akkor arab, ha a szele fele, akkor latin. De nem ertek hozza, es biztam benne, hogy kapok egy jo kis ertekezest :-)
- 360 dolcsi a vitorla - vasalattal kompletten - de árboc nélkül. - 140 csak kopaszon - a megvarrt rongy-része...cserélni, ha elszakad, elkopik, stb.
De nekem is benne volt vagy 17 ezerbe az anyag-része, mindenestül (vitorla-anyaggal, vasalattal, árboc- karikával, csigákkal, karabinerekkel, vitorlaszemekkel együtt).
Hogy 2 napig varrtam - azt már hozzá sem számolom.
Persze, ez volt életem első vitorla-varrása - például most tanultam meg a "francia varrást" is...és nem csak azt :-))) .
Ez meérne egy bővebb, értelmezési kitételt: "... Egyébként ez egy legendás vitorlatípus, vagy 45 évvel ezelőtt fejlesztették ki és azóta is gyártják és kapható is 360 dollárért - csak a vitorla. Külön a rongy az 140 dollár. ..." Most akkor mi 360 dollár és mi 140?
Egyébként a "hivatalos" terminus technicus nem ismer görög vitorlát, csak latint. A görögök egyébként keresztvitorlát használtak, a főniciaiak találták kia "latint" és manapság is használják, igaz Egyiptomban...
A terveket szívesen megnézném, ha van "kalóz linked", az is jóljönne...
Viaszolásra kifejezetten kemény viasz kell, a lágyított nem annyira jó, mert sokáig tapadós marad a felület. Kemény viaszt elvileg úgy lehet előállítani, hogy a méhviaszt tengervízzel főzik addig, míg a víz teljesen el nem tűnik. Gondolom a visszamaradó só miatt lesz kemény. Az olvadáspontja is felmegy úgy 110 fok környékére, ha igaz. Valami régi recept szerint...
Viaszt lágyítani egyébként paraffinnal (szilárd, tablettás) lehet legkönnyebben. Együtt kell felolvasztani a kettőt. A paraffin olaj is jó lehet terpentin helyett, de nekem valahogy nem jött össze azzal...
