1, baromlak, bihar vm, margiattai járás, 806 szlovék, román és magyar lakos, ma barumlaca románia
2., kisbaromlak komárom vm, udvardi járás, 412 magyar lakos ma branovo cseh
3., nagybaromlak, nagy küküllö vm, medgyesi járás, 1419 néemt és román lakos névváltozatok: baromlaka, nagybaromlaka, wurmloch (német), ma valea viilor románia
Mond az Neked, vagy édesapádnak valamit, kedves Csurubi, hogy Keserű kút dűlő? s abban 2 kat.hold egy 1945 október 31-i földosztásból? Már ha 'Ti' vagytok Egyed István Cs.ifj. leszármazói.
Amit a múltkor (pár éve) küldtem postán (úgy emlékszem T.Süly mellé küldtem Kőtelket is), az a kezed ügyében van? Annak a 6. és a 9. pontja tárgyalja ezt a kérdést.
Már másodszor teszed fel a kérdésedet a colonussal és a földdel kapcsolatban, de sajnos nagyon nehéz erre válaszolni. Mert ezt nem lehet két ,de még húsz mondattal sem kielégítően megmagyarázni. Szerintem ehhez először is kicsit körül kéne járni az Úrbérrendezést.
szia!
üdv földi! :) most olvaslak csak vissza... jópár Egyeddel találkoztam tekergetés közben, persze nem fordítottam rájuk figyelmet... Berényiekkel nem nagyon "keveredtek" :D tudtommal... látom találkoztál a Csomortányi jelentéssel.
Thalatta jelentkezz!
egyébként én kőtelki-szentiványi-fokorui Berényiekben,ill. sülyi-kőtelki-hevesi Vallyonokban vagyok érdekelt.
Mostanában ritkásan,de azért kutatgatok.Örülök,h vagy,ha megtalálnád,h honnan kerültek erre a területre a Berényiek nagyot segítenél rajtam.Sajnos hadilábon állok a családTÖRTÉNETtel is. Hiába van meg a fám élettel még nem töltöttsm meg.
Szóval a kérdés 1838-ban ki colonus és miért pont 11egészX pozsonyi mérő földje van majdmindnek?
Szeretném felhívni a tisztelt topictársak figyelmét, hogy a Bács-Kiskun megyei Levéltár honlapján több száz (!) - elsősorban kecskeméti, kisebb részben egyéb Duna-Tisza közi - végrendelet olvasható az 1655 - 1848 időszakból.
Stefan- nyomdokaiba lépve én is nyomnék egy térképes linket: http://www.avijacijabezgranica.com/karte/
Itt a volt Jugoszlávia területét ábrázoló különféle méretarányú katonai topográfiai térképeket lehet böngészni. Horváto. területe pl. 25 ezres felbontásban: http://www.avijacijabezgranica.com/karte/HR/ szelvénybeosztás: http://www.avijacijabezgranica.com/karte/HR/!Pregledna25.png
Szerbia 100 ezres és 250 ezres szelvényeken: http://www.avijacijabezgranica.com/karte/karteRS100/ http://www.avijacijabezgranica.com/karte/karteRS50/
Muraköz, Drávaszög, Bácska, Bánát kutatók gondolom tudják használni :)
A linket amúgy az Index fórumához hasonló Forum.hr történelmi témái közötti egyik topikban találtam. Itt egy fórumtag kezdte el közzétenni monarchiás 75 ezres térképeit: http://www.forum.hr/showthread.php?t=315906
most jut eszembe, hogy nemrég kutattam egy 1838-as összeírásban és ott ősömnek 11 1/2 vagy 1/4-et nem norm. olvasható a földje és colonus az állapotja Kőtelken. És aki colonus volt azoknak majdnem mindenkinek ennyi volt a földterülete. Ennél nagyobb földterület nem is volt jegyezve másnál. Szeretném megtudni ennek mi az oka? Valami földosztás-féle lehetett? vagy miért pont ennyi? és miért mindenkinél?
The Chaos Tisztelettel tudatom, hogy Baromlak kozseg (Branovo) talalhato az Ersekujvar-i jarasban is (ma Szlovakia). Kiskozseg Udvard toszomszedsagaban. Udvozlettel Klara
Saját kérdésemre megtudtam a választ. Leírom, hátha mást is érint. A Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner könyv a MOL Lángliliom utcai könyvtárában hozzáférhető.
Magyar helységnévazonosító szótár 1992-ből, (lelkes)
Ha valaki valamilyen elfeledett, vagy nagyon kicsi helyet keres, ebben szerintem benne lesz. Összes néváltozat, lakosság, régi nevek, más országokbeli névváltozatok, 6 nyelves fordítóoldallal a végén, kb 650 oldal.
Tudja valaki, hogy Magyarországon, hol hozzáférhető az alábbi két mű:
Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München
Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary
Közben eszembe jutott, van ez a remek forrás (a családneves topikban jött elő anno), amely prímán megmutatja a Stegmayer és a Stegmaier nevűek s egyéb írott alakjaik mai 'elterjedését' az egyes német tartományokban, amely tovább szűkítheti a tájolást (ha tudod, mi volt az eredeti, betelepüléskori nevük)
Koszonet az informaciot. Ez is tag fogalom, hogy a Rajna mellol, de mivel mas forrasbol tudni lehet azt, hogy a Duna also folyasatol, valamint Elszaszbol voltak szinten nemet telepesek, igy a behatarolas terulete szukul.
Idirisi Megkoszonom az infokat! A Magyarorszagi Nemetek Haza visszajelzett. Istvan Mayer nagyon keszseges, segitokesz! A telepitesi listak csekely nemet tudassal is kutathatok. Sajnos az ELTE egyetemi konyvtara nem nyilvanos, es kulfoldiek (mint en!) nem latogathatjak (kulonleges engedely nincs?).
The Chaos Biztosan igazad van az ujratelepulessel kapcsolatban. Az 1769-es vagyonosszeirasban 3 csaladfo van bejegyezve. Annak ellenere, hogy a szuletesi anyakonyvek szerint ekkor mar 13 felnott ferfinek kellett volna itt szerepelnie ezzel a nevvel Stegmair, Stegmar, Stigmar, Stegmaer,Stigmajer. Hazassag, halalozas ennel a 13-nal szinten nincs bejegyezve. Probalkoztam a nemet telefonkonyvvel (DasÖrtliche Telefonbuch), hat Stuttgart es a kornyekbeli varosok es falvak a nyerok. Itt el a legtobb Stegmaier vezeteknevu. Termeszetesen ezt a szabad mozgast, koltozest biztosito vilagban nem vehetjuk mervadonak, de megiscsak egy tampont lehet. Szamaranyban Schwabich Gmundben el a legtobb (64.ooo lakos). A telefonkonyv 268o ilyen nevut tartalmaz. Hat az ember mihez nem nyul, ha nem kap biztosabb adatokat a kezehez!
Meg megkerdeznem: melyik evtol volt kotelezo a parokiaknak masolatot kesziteni az anyakonyvekrol? Ezek az anyakonyvek egyhaziak (1895 oktober 1-tol allami), tehat melyik felsobb egyhazi szerv archivalhatta a masolatokat? Az Esztergomi Ersekseg? Esztergomi erseksegi birtok volt 1918-ig Szogyen.
Ha valaki tudja a valaszt, es megirja nagyon megkoszonom! Stegmarne Simon Klara
Szevasztok! Először vagyok itt és még nem olvastam a korábbi dolgokat, azonban sejtem, hogy miről lehet szó, hiszen a családi címerünk tervezése során terelt ide a Google.
Elkezdem a topikot olvasni, de addig is, kérem, hogy ha tudtok valami családi címer gyűjteményt, akkor kérem, adjátok meg az elérhetőségét.
Esetleg van valaki, akinek a családi címere ehhez hasonló?
Kék színű hadipajzs, aminek mezejében, azaz terében természetes tollakkal lefestett, egyik lábára támaszkodó, másik, felemelt lábában kavicsot tartó, csőrében pedig különböző virágokkal átfont zöld koszorút hordozó hattyú látható. A pajzs fölé zárt hadisisak van helyezve, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel ékes királyi ékszer fed. A sisak csúcsáról pedig jobbra és balra aláomló különböző színű szalagok és díszek a pajzsnak mindkét oldalát igen szépen körülveszik és ékesítik.
Amit nem szabad elfelejteni, hogy ez a betelepítés nem volt ám ilyen egyszerű minden esetben. Pl.: voltak családok akik bejöttek az országba, majd néhány éven belül más helyre települtek, még az 1700as évek elején.
Ha nagy szerencséd lesz és megtalálod a családod származási helyét, akkor még kutakodhatsz, mivel azon a területen kb 100 évvel korábban indult az anyakönyvezés mint kishazánkban.
A könyvekkel kapcsolatban egy óriási hátrányom van: nem tudok németül, csak angolul. :S
Kurpfälzische Auswanderer vom Unteren Neckar rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz Werner Hacker.
Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert Werner Hacker
Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert Werner Hacker
Auswanderungen aus dem südöstlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert Werner Hacker
Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII. Jahrhundert Werner Hacker.
Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII. Jahrhundert eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe Werner Hacker
Auswanderungen aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert Werner Hacker.
Werner Hacker könyveiből jópár kötet azért itthon is hozzáférhető. Mostanában én is ezekre vadászom. Ezeket már meg is találtam:
Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben Werner Hacker: Auswanderungen aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert Werner Hacker: Auswanderungen aus dem südöstlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzing insbesondere nach Südosteuropa im 17. und 18. Jahrhundert Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im 18. Jahrhundert
Az első hármat a Magyarországi Németek Házaban néztem át. http://www.zentrum.hu A maradék kettőt pedig az ELTE Egyetemi Könyvtárában. http://www.konyvtar.elte.hu/
A maradék 5 kötet közül néhány a Pécsi Egyetem könyvtárában fellelhető. Ha valaki tud más elérést is kérem ossza meg velünk!
The Chaos Ha tudnam a helysegnevet ahonnan attelepultek az osok, mar nem is kutakodnak! Csak ennyi a vagyam, elhiheti nekem mindenki. Szajhagyomanyra nem hagytkozhatom, mar a 18oo-as evek kozepen szintiszta magyar falunak van Szogyen jegyezve. Eddig a telepeslistakrol csak olvastam, de olyan informaciot senkitol nem kaptam, hogy hol tudok hozzajutni (birtokolni, kikolcsonozni, megtekinteni).Werner Hecker munkait (1O kotetben) nem kinalja senki. Nincs konyvesboltban. Tehat akkor hol vannak? Olvastam, hogy Pilisvorosvarra telepult Hierlman (Horlemann) Matyas Mitnachborn helysegbol, Schmidt Marton Schrambergbol 1689-ben telepult, Peiter Janos, Andras, Konrad 1691. aprilis 4.-en telepult Raugendingerbol Pilisvorosvarra. Gondolom ha ezek az adatok szerepelnek valahol Pilisvorosvarrol, akkor ott szerepelhetnek Szogyenrol is. Vagy legalabb utalas johetne valahonnan arrol, hogy hol talalhatok. Klara
"Van valakinek tudomasa arrol, hogy hol lehet hozzajutni a telepitesi nevsorokhoz?"
Ha Német családok után kutatsz, a betelepítésekkel foglalkozó szakirodalmakat találhatsz a http://www.freeweb.hu/magyarcsaladok/nemet.htm oldalon. Pl.: "Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl."
A "kotlással" kapcsolatban... ha valaki a kedves topictársak közül ücsörög a csanádapácai filmeken, igazán leszállhatna már róla. Ha eddig nem kelt ki belőlük semmi, akkor már nem is fog.
Azért itt-ott akadnak ilyen -olyan listák. Pl egyes uradalmakban mikor számbavették a lakosságot, egyes helyeken melléírták azt is honnan jöttek. Ilyen volt az Eszterházyak tatai uradalma ahol az 1733-1737 közötti betelepítésekről találtak listát Szár, Vértessomló, Vértestolna ,Agostyán Alsó- és Felsőgalla, Dunaszentmiklós, esetében sokról kiderült honnan jött. Mondjuk, nem mindenütt voltak ilyen precízek.
Amiért azt javasoltam, hogy de. kérd du-ra és menj másnap reggel:
korábban kétszer jártam már úgy, hogy a kora reggeli, másfél órás odautazás után derült csak ki, hogy a kért öt filmből (+pótlás) egyetlen egy sem volt benn és máris indulhattam haza. :-(
Ettől kezdve változtattam taktikát, és amikor rendszeresen járok "melegedni" a zártosztályra, olyankor mindig van filmem.
Ha nem végzel zárásig az adagoddal, akkor kulcsot kérhetsz egy fiókhoz, amiben "magadnál" tarhatod a filmeket. A kulcsot távozáskor le kell adni,érkezéskor felvenni.
Idrisit kiegészítve:
"Hogy mi mennyi időt vesz igénybe leginkább a következőktől függ:"
az adatmennyigéget, a filmek hosszát az is befolyásolja, hogy 1722-től, vagy csak 1876-tól vezetnek a településen anyakönyvet (az évszámok csak pl.)
Más-más időigénye van az ősfának vagy családfának. Az ősfát nehezebb keresni, a családfánál többet kell körmölni, vagy rögtön laptopba gépelni.
A telefonon vagy e-mailban, vagy akár a helyszínen, a kérőlapot sk kitöltve és leadva a kért filmek egy hétig várnak rád a polcokon.
Természetesen, ez nem helyeselhető gyakorlat, de előfordulhat, hogy valamiért nem tudsz menni, vagy esetleg mégsem végzel a nálad lévő filmekkel időben.
A nálad lévő (max 5 tekercs) filmből darabonként is visszadhatod azokat, amiket már átnéztél, de ha pl. három másikat kértél délutánra, akkor azokat csak egyben veheted át akkor, amikor már csak kettő van nálad az előző ötből.
Már nem emlékszem, volt-e korábban erről szó: a filmek egy hónapig lehetnek nálad, de nem illik kotlani rajtuk.
Gondolj mindig rá, hogy valaki a szájaszélét harapdálva arra vár, mikor juthat hozzá a nálad lévő filmekhez!
Tudod, ami eszünkbe sem jutott ötven évig, arra borzasztó hosszú idő akár csak öt napot is várni.
Ha egy településről csak egy-két adatra van szükséged, akkor a kutatóban vannak olyan okoskönyvek, amiből meg lehet állapítani, hogy a keresett adat (évkör és esemény) melyik filmen van. Ez akkor érdekes, amikor egy településnek több (5-6 vagy akár 10) filmje is van.
Mennyi lehet az esélye hogy az 1700-1730as évekből van nálunk (Magyarország) lista? Tudomásom szerint az induló országban vezettek csak ilyet, de elképzelhető, hogy az én ismereteim hiányosak hiszen mások eredményeire és véleményére támaszkodom. Esztergom környéki falvakban is csak annyit tudnak általában, hogy mely településekről költöztek be németek ill szlovákok, de többnyire erre is csak a szájhagyomány a magyarázat. Konkrét listával egy esetben találkoztam és a fénymásolat tulajdonosa szerint csak az 1780as években Magyarországra költözöttekről van ilyen lista kishazánkban.
Elvileg volt egy német honlap, annak idején még idrisi nevű fórumtársunk talált rá, amelyen emlékeim szerint olyan családfák voltak, amelyekből aztán közép-európai országokba mentek ki telepesek. Sajnos nem emlékszem már pontosan.
A telepítési listákról: Szőgyén kinek a birtokában volt? Ha esetleg az érsekség birtokában, akkor elképzelhető, hogy az érsekség gazdasági levéltárában maradt erről irat, de az sem lehetetlen, hogy a 18. század eleji megyei adóösszeírásokban jelölték volna a származási helyet (persze lehet hogy csak annyit, hogy neocolonus ex Germania, az meg kissé tág fogalom:)).
de felmerült még bennem valami: mennyi ideig tartják kéznél, amelyik filmeket kikértem? mert írod, hogy előző nap délutánra kérjem ki, mint ahogy mennék, hogy biztos kiderüljön, megvan-e. ez bevett gyakorlat, nem kihasználás?
Kollonich grof esztergomi ersek I.Lipot csaszarnak 1689-ben adta be a Magyar Kiralysag felepitesi tervet. Ez torvenyben csak sokkal kesobb jelenik meg. A betelepitesek viszont mar megindultak. Szogyenben 1716-ban tuzvesz pusztitott, elegtek az anyakonyvek is. Az 1717 anyakonyvben mar szuletesi adat szerepel ezzel ba vezeteknevvel. Tehat mar a torveny elfogadasa elott ide tortent telepites. Az 1769. evi vagyonbecslesben 3 csaladfo szerepel 1 Magyar - Szolgyenben 2 pedig Nemet - Szolgyenben. A magyarszogyeni Adam zseller, a nemetszogyeni Janos es Jozsef pedug jobbagy.
Tud valaki tanacsot adni hol talalhatom meg az elegett anyakonyvek masolatait? Van valakinek tudomasa arrol, hogy hol lehet hozzajutni a telepitesi nevsorokhoz?
amiben kéred az A 3610, A 3611 és A 3612 (pontosan így írd, és nem úgy hogy 3610-3612-ig) filmeket aznap délutánra.
aláírás: teljes név!
Hogy ne menj potyára (mert előfordulhat, hogy ezeket a filmeket éppen bogarássza valaki) du. kérdezd meg telefonon, hogy van-e előkészített film a nevedre?
Ha a válasz pozitív:
Szerdán reggel 8.30 körül felkeresed a zártosztályt, beiratkozol, kapsz egy látogatójegyet, amivel elfoglalsz egy mikrofilm-olvasót, ezután a pultnál kikéred a nevedre előkészített filmeket.
A hölgyek bármelyike készségesen megmutatja, hogyan működnek az olvasók.
Csabrendeken 1728-1862-ig vegyes anyakönyvezés folyt, ami kb. azt jelenti, hogy a filmen egymást követik a keresztelés, esketés, temetés 10-20 éves szakaszai.
Egy filmtekercsen átlagosan cca 1200 felvétel van (egy felvétel egy anyakönyvi oldal) ez mintegy 20-30 ezer anyakönyvi esemény.
Kis rutinnal a 3 tekercset két nap alatt ki lehet végezni (arra már nem emékszem, rutin nélkül mennyi idő volt :-))
Elindulsz 1895-től mint a rák:
1890 születés, (itt kiírni a szülők nevét!)
1885 gyermek szüleinek házasságkötése, (itt kiírni az életkorukat és a szülők nevét!!!)
1860 szülők születése (szüleik neve)
1858 szülők szüleinek házasságkötése (koruk, amiből nagyjából visszakereshető a születésük, de egy-két év differencia is előfordulhat, szüleik neve)
és igy tovább
Emlékeim szerint a halálozásokkal az első menetben nem foglalkoztam, csak amikor már felállt a családfa (vagy ősfa, mert a kettő nem ugyanaz!)
Tapasztalni fogod, hogy egy nemzedéknyi idő kb. 25-30 év, ekkora "rák-ugrásokkal" haladhatsz visszafelé az időben.
Nagy szerencse kell hozzá, hogy a házasságokat mind a Csabrendeki anyakönyvben találd!
Ha nem találsz egy házasságkötést (házaspár van, csak esketés nincsen) akkor valószínű, hogy az asszonyka valamelyik környező településről származik.
No, innetől kezdve többé már nem vagy a magad ura! :-)
Nem mindegyik kérdésetekre lehet egyszerű és pontos választ adni, de egy kis áttekintés talán nyújt ez a a bejegyzés.
A mikrofilmről A MOL-ban 5 tekercsben van limitálva az egyszerre kikérhető filmek száma. Ezeket napjában kétszer adják ki: nyitás után és 12-13 óra között. Ahhoz, hogy nyitás után rögtön kapjon az ember filmet, már legalább az előző napon ki kell azt kérnie. A délelőtti kérést 12 óráig kell leadni, de akkor a kért tekercseket 13 óráig meg is kapod.
Az anyakönyvekek egy részéről van másodpéldány is. Ezeket előzetes kikérés nélkül, azonnal is kiadják. Ha jól emlékszem akkor az A14-A449 közötti filmek ilyenek.
A mikrofilmolvasót valami ilyeminek kell elképzelni: http://www.mikrofilm.hu/ol.htm de több típus is létezik.
A filmről készült fénymásolat minősége nem a legjobb (MOL), de a legtöbb esetben elegendő. Viszont nagyon régi vagy rongálodott, sérült anyakönyvről nem biztos, hogy van értelme fénymásolatot kérni, mert az sem segít.
Hogy mi mennyi időt vesz igénybe leginkább a következőktől függ: -indexelt-e az anyakönyv -hányan laktak a településen -mennyire írt szépen a pap (esetleg speciális írás: német, cirill stb.) -mennyire gyakorlott a kutató
-milyen típusú anyakönyvet kutatunk (születésből és halálból nagyjából ugyanannyi volt évenként, míg házasságból sokkal kevesebb)
Most hirtelen ennyit, majd a többiek folytatják... :)
Javaslom a következő oldal megtekintését: http://csaladkutatas.extra.hu/html/link.html
engem is érdekelne mindennek a budapesti változata.
azt olvastam az egyik oldalon, hogy célszerű telefonon előző nap kikérni az adott tekrecset: ez hogyan is működik, mennyit célszerű kikérni, milyeneket? pl tudom most 3 ősöm születési dátumát, ami már meglehet filmen, de szeretném őket kikeresni, hátha találok a nevük mellett új információkat. ehhez kikérem mondjuk 1880-1895 közötti születési anyakönyveket. de itt valószínű az ő szüleikről találok újabb adatokat, amiket lehetne tovább keresni, de ez már egy másik nap munkája? vagy ugyanebből az időszakból a házasságiakat is kérjem ki, és ezt is át lehet még nézni néhány óra alatt?
ja és a munkaidőhöz hozzájön még, hogy nincs gyakorlatom - nekem sem - a kézírásolvasásban...
Nekem is nagy számú sváb felmenőm van és csak annyival szeretnélek kiegészíteni, hogy nem minden esetben a legszegényebbek jöttek, sőt. Az 1700-as évek végén betelepült őseimnél feltétel volt hogy jómódúak legyenek (róluk van a levéltárban lista csak nem tudom hol... :S).
köszönöm a tanácsokat, ezek szerint először anyakönyvekben kell visszakeresnem, ameddig csak lehet. néztem már a MOL honlapját, tervezem is, hogy amint tudom, meglátogatom. remélem valahogy boldogulok majd a kézírásolvasással...
előfordulhat, hogy ott is találok a betelepítésről információkat?
Tehát az A 3610, 3611 és 3612 sz. filmeket lehet (kell) bogarászni.
Egyébiránt:
"'1428-ig Csabrendek jelentős település volt. Zala megye keleti részének járási székhelye. A török meg-szállás alatt a két Csab elnéptelenedik. Templomainak csak romjai maradnak, és soha többé fel nem épülnek. Rendek azonban mindvégig népes hely maradt. Templomát 1725-ban újraépítették. A harcok elmúltával a három falu népe Csabrendek néven alapított új községet, melyet a falu akkori földesura Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tóth, cseh, morva és lengyel, valamint Bajorországból és Styriából származó német telepesekkel népesít be.
1728-ban újból alakult a csabrendeki plébánia, melyhez filiaként hozzácsatolták Gyömörőt, Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, sőt egy időre Gyepüt és Kajánföldét is."
új vagyok, és lelkes :) egyelőre a családtagok faggatása alapján kutattam a csaláfámat, kb 5 generációt sikerült kb összeszedni felfelé, de ez is igen hiányos a tetején, és vissza lefelé igen sok leszármazott, új rokon került elő :) ez a módszer kezd kifulladni, úgyhogy azt hiszem lassan kénytelen leszek papírokba merülni, és ott kutakodni tovább.
amiben most segítségeteket kérem, az egy név nyomozása: Szemelrák. ami tudok: sehol más családra nem találtam eddig hivatkozást, egy idegent találtam csak, és kiderült, hogy ő is rokon :) nevek tekintetében 5 generációt vissza tudok menni, évszámokban 4et (1888-as születési dátum a legkorábbi). a családi pletyka szerint vmelyik ős (talán a legrégebbi ismert Sz. Antal kőművesmester, talán neki vmelyik őse, nem tudni) Németország területéről vándorolt be. na és ez a bevándorlás ami engem érdekelne, hogy honnan (München? nagyon bizonytalanok a pletykák), mikor miért történhetett. netes adatbázisokban próbáltam rákeresni, de semmi találat. sem a betelepítések között, sem a névváltozások között. a család története végig Csabrendek-hez köthető, de a település neve sem merül fel egyik adatbázisban sem. hol érdemes kutatni? vagy rossz nyomon vagyok?
Ha a csalad az 17oo evek elejen kerult a telepulesre, akkor ketlem, hogy a gyokerek magyarok. Az anyakonyvekben, amiket mar atneztem (1717-tol), bizony az elso bejegyzesek nagyon kulonbozok. Ugyanannak a hazasparnak a kovetkezo gyermek szuletesenel mar elirt vezetekneve szerepel. Es ott bizony (peldakent irom) csak 2 - 3 ev a kulonbseg! Nemet - es Magyar Szolgyen mar a megnevezesben is ramutat arra, hogy a torok utan munkaskez kellett a birtokok megmuvelesehez. A fele magyar lakos (ammennyi megmaradt) a masik fele pedig betelepitett nemetajku. Az elhagyott birtok nem hozhatott hasznot.Ehhez telepesek kellettek, akik majd megmuvelik a foldet. Sokan jottek (toboroztak oket). Egyes adatok szerint a szamuk 4ooooo lehetett. Harom hullamban tortent a telepites. Termeszetesen a fobb hullamokrol tettem most emlitest. A jarvanyok (pestis es kolera), sokban hozzajarultak ahhoz, hogy a foldbirtokosok szukseg szerint is telepitsenek a birtokaikra jobbagyokat, zsellereket. A telepesek alapjaban veve menekultek voltak. Menekultek a szornyu eletkorulmenyek elol, a haboruk elol. Foleg a szegenyebb retegek vallalkoztak az attelepulesre. Sanyaru sorsukat mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy 1o evvel Dozsa Gyorgy parasztfelkelese elott voltak az elso jobbagyfelkelesek Svabfoldon. A nemet teruletek foldesurai vezettettek kimutatast a magukat kivalto jobbagyokrol, akik el akartak hagyni szulofoldjuket. Werner Hackner 1o publikacioja szol a telepitesekrol. Sajnos nem tudom megszerezni ezeket a munkakat. Ha erdekli a csaladaink eredete segitsen! Mindazokat kerem, akik ezzel a temaval foglalkoznak, es erdemben tudnak segiteni. Informaciokkal, ujabb publikaciokkal, amik Magyarorszagon is beszerezhetok. Erdeklodesuket koszonve udvozlom a Tarsasagot! Stegmar Klara
A Bozsót csak példának említettem.Tudtommal nem állunk velük semmilyen rokonságban. Szerintem meg nincs. Mivel inkább csak a jobb felismerhetőségkedvéért.
Apum pl Egyed József-nek hívják. A faluban még mindíg jópár Egyed József lakik. Így megkülönböztetés a Csurubi (hogy ő róla beszélnek és nem más Egyed Józsefről.
bejövök egy fórumba, és totál helyesn itt figyel a családnevem, van ilyen?! Stegmayer vagyok. Dunaszentmiklósról (Komárom-Esztergom megye) származnak az apai ősök, jómagam 0kilométeres amatőr módón kutatom a családfámat.
Az nem egy kitalált szó, az nagyon is fontos lesz a családtörténeted szempontjából. A ragadványnevek nem kitalált, meg véletlen odaillesztett szavak egy szeméylre, hanem nagyon is jellemzőek. Az első e névvel illetett személyre mindenképp. Ennek kellen utána járnod - bemelegítésként :)
1. lépés A Bozsók és Csurubiak, vagy ott mást jelent a Csé?
Udvozletem! A mai Szlovakia teruleten az Ersekujvar-i jaras faluja Szogyen. A torokdulas utan nemetajku telepesek kozott erkeztek az osok. Kerdesem, megtalalhato a szarmazasi hely? Mivel tobb hullamban tortent a telepites, es az Esztergom-i Ersekseg birtoka volt pontos adatokat az erseki leveltarban talalhatnak? Minden info erdekel a Stegmar (Stigmar, Stegmayer, Stegmaier) csaladnevrol, es eredeterol, valamint fobb helyi megjeleneserol. Stegmar Klara
Ha lehetösegedben telik kerlek segits es nezz utan egy Kozlay Jenö szuletesi bizonyitvanyanak kb 1820 körul.Apja Janos lehet hogy Kozik vagy Kecskes neven elt Jaszkiserern. Janos talan meszaros vagy hentes volt Jaszkiseerben.
Nem mondanak semmit. Nem jelent semmit. Ez ugy tudom csak egy kitalált szó, de hogy miért pont ilyet kellett kitalálni....:)
Mondjuk például az Egyedeken kívül sok Bozsó is volt. És őket is megkülönböztették pl Csé Bozsó, stb. Például van olyan megkülönböztető név is hogy Vakhal (Vakhal Bözsi, stb...)
Látod, ha vagy 2-300 évvel korábban élnél, és nem rögzültek volna még a családnevek, akkor leszármazottaidban, ill. már ezek szerint nagyapádtól kezdve Csurubiként élnétek tovább, s későbbi ősöd azt keresné, mit jelent, meg csodálkozna, mikor rá talál az anyakönyvekben, hogy hogy mégis Egyed.
Na, így történtek a névváltások, ahogy esetetekben a sok Egyed ág megkülönböztetése. Mert a ragadványnév adások szokása a későbbiekben is 'megmaradt', a közösség ekként használta/használja, de mivel a közigazgatás igénye miatt 'rögzült' (összeírásokban, iratokban következetesen használták az akkori névalakot), a ragadványnév a hétköznapok verbális szintjére 'szorult'.
Kőtelken 1731-től vagy 32-től vagy 33-tól vezetik az anyakönyvet. A múltkor mondtam hogy elmentem a tájházhoz, de ''felakadtam a kapun'' (értsd: nem volt ott az anyakönyv, csak házassági de az is 1907-től). A lényeg az hogy régebben nagyon sok Egyed élt Kőtelken (Ezért az a nevem is hogy Csurubi. tudni illik ugye ahol sok az egyforma családnevű és valamikor keresztnevű is akkor egy egy szóval, betűvel megszokták különböztetni. Jelen esetben kb így hangzik a nagyapám vagy apám jelvénye: csé Egyed József. A Csurubi meg csak már a cs-ből képzett értelmetlen szó, csak viccelődésből van).
Milyennincs! ''...tovább tudnád nekem küldeni, amit kaptál ? (jó a teljes anyagot látha ilyenkor , ha kérdezik az embert ;-)'' Az a teljes anyag amit belinkeltem ugyanis ennyit küldött el nekem thalatta e-mailben.
De nyílván hülyeség vagy is inkább jóval nehezebb az említett 3-4 generáció kihagyva menni, keresgélni.
Kőtelken 77 személy iratott össze, köztük 5 Egyed, Nagykörübe' 99, s egy szem Egyed sincs. Addigra tehát átköltöztek, pontosabban vszeg 1 személy költözött át (s Nagykörübe' nem maradt senki kinek leszármazottja legyen), s ennek a személynek a leszármazottja az az 5 fő (ill. akik még nem irattak össze). 1738 és 1848 között 90 év van ez kb 4 generáció, felteszem E. György fia, vagy maga (esetleg a fiú oda nősült. Érdemes lenne E. György vagyoni helyzetét megnézni)
(a mai telefonkönyvben is 1 személy van Nagykörűben és 19 Kőtelken Egyedként - ez egybecseng a fentivel)
Amúgy a kérdésed nem értem. Van egy 1715-ben összeírt E. György nevű személy, akiről feltételezzük, hogy ősöd. De biztosra még nem tudjuk. Akkor miért azzal foglalkoztunk, hogy 1712-ben hol élt, ha nem tudunk - egyelőre - vagy 3-4 generációt közte és az utolsónak ismert ősöd között helyrerakni.
Úgy látom István, Mihály és János vannak egy generációval feljebb. Kell ilyen nevű bátynak is lenni (bár lehet gyerekkorban meghalt, akkor nehezebb), ha netán az ő generációjában ilyen nevű személyeknek tanuja, komája, az is orientálhat ill. erősítheti a valószínűséget. (de akkor is tetten kell érni :)
Az is lehet a Márton név anyai ágon jön be. Ha nem túl gyakori a faluban a Márton, akkor azt kellene megnézni, hogy Márton nevűeket mely családok adtak, s akkor azok esélyesek anyai ágnak, s ha ilyen leánykori családnevű van a ~ Mihályné, ~ Istvánné stb. között, az is.
Ez így tippelgetés. Én azt csinálnám, hogy úgy 1750-től (amikor kb már 20 éves) elkezdeném nézegetni a házasságiban, hogy kiknek a házassági tanuja (házassági bejegyzés egy-egy évben nem sok van, legalábbis kevesebb, mint születési), mert a rokonságban volt elébb tanu, ha volt. Így megpróbálnám feltérképezni esetleg a testvéreire bukkanok, mert ők ha fiatalabbak, akkor benne lesznek a születésiben. És akkor meglesz a szülőpár, aki N. Márton szülei is.
Kockázat abban van, ha nem a testvérei az N. nevű házasultak (akár legény, akár lány), hanem unokatestvérek (pláne, ha mint látjuk jó sokan élnek már 1750 körül is abban a faluban.
Ehhez persze nem elég találni egy N. nevűt, akinek a tanuja volt, azt is meg kell nézni, hogy keresztszüleje is egyben ezeknek a házasultaknak a gyerekeinek.
Plusz, hogy merre tovább 1730 előtt, mert csak a szülőpár lesz meg (N. Mártoné), de sem a házasságijuk, sem a születési adatuk nem lesz meg.
Ismét a segítségeteket,illetve véleményeteket szeretném kérni!
Családfámat sikeresen felvezettem N.Márton ősapámig,aki 1802-ben halt meg 72 évesen. A falu anyakönyvezése pont 1730-1731-től kezdőik,azonban Márton már nem szerepel benne,valószinűleg előbb született pár hónappal/évvel.
A lehetséges szülőket,és nagyszülőket a halotti anyakönyv alapján,illetve az 1696-os és 1715-ös összeírás alapján keresem.
1696-ban N.Gergely neve szerepel. 1715-ben N.István és N.Mihály jobbágyok éltek a faluban. (Valószinűleg N.Gergely fiai (?) )
Tehát a még biztos ősapám,N.Márton 1725-30 között született. 1730-tól az anyakönyvekben N.István és N.Mihály családfők szerepelnek,közülük kerülhet ki az apa.
Tehát az N.család halottai 1730-tól:
N.Istvánné 55 év +1735
N.Mihály 60 év +1736
N.Istvánné 50 év +1738
N.Istvánné 60 év +1740
N.István 49 év +1745
N.Mihályné 60 év +1749
N.István 80 év +1750
N.Mihály 72 év +1758
N.Mihályné ? év +1769
N.Mihályné ? év +1770
N.Mihály 86 év +1786
N.János 74 év +1787
N.Jánosné 72 év +1791
N.Márton ősapám 72 év +1802
Várom a véleményeket a szülőkről,illetve a nagyszülőkről.
Mivel úgy látom és gondolom hogy értesz hozzá, ezért a te véleményed is kikérném a 5621.-ig hozzászólásomhoz! (Leginkább Egyed Györgyről utáni szöveget ami thalatta küldött e-mailben, csak ide is beraktam közszemlére) Remélem válaszol :)
Mint említettem nekem Thlatta küldte el e-mailben azt a részt ami hozzámtartozik. Tehát amit a 5621. hozzászólásomban belinkeltem (Egyed Györgyről-től). Azt hogy vannak e neki más részben is azt nem tudom. Tőlle kérdezd meg.
Egyébirányú (nem családtörténeti) kutatásaim során foglalkozom a hevesi-jászsági régióval (annyi átfedés van, hogy családom is valóban onnan származik, de nem állunk rokonságban a Csomortányi családdal, így segíteni nem tudok). Emiatt az egyéb kutakodások miatt érdekelt a Csurubi által említett 1712. évi jelentés.
Megkaptam. BORZALMASAN köszönöm :). 1.)Tehát akkor Egyed György 1738-ban halt meg vagy az előtt? 2.)Gyerekeiről nincs némi információd? Mert itt milyennincs rakott be olyat ami azt mondja be hogy kőtelekről kik vettek részt a 48-49-es szabadságharcban. 3.)De még így sem biztos hogy az ősöm?? 4.)Ugye az van áítva a Levéltár szerint hogy György 1715.-ben kürűi lakos. Viszon a Csomornyi jelentés(1712) vége felé így írja: ''Kütelken lakos Egyed György, hallottam...''. Akkor elképzelhető hogy az elkövetkező 3 évben átköltözött körűbe? Akkor ezek szerint alapvetően Kőtelki lakos volt és öregebb korában átköltözött körűbe. És hogyha az ősöm akkor a gyerekei visszajöttek Kőtelekre?
Egyed Györgyről
A török kiűzésekor, 1687/88-ban a mai Besenyszög területén lévő falvak is (Szög, Fokorú, Szentiván) elpusztulnak. Az elpusztult falvak lakosságát, illetve a túlélők sorsát követve találtam a következőket.
1712-ben ugyanis a Csomortányi-jelentés amely az egyházkerület állapotát méri fel a következő tanúvallomásokat rögzíti: 7. Szegh a Tiszán innét desertum. Anno 1687 elpusztulván a hely, ami pénze volt az egyháznak négyen felosztották véle és egyenlőképen jutott mindenkiknek. Christóf Balásnak flor. Ung. [magyar forint] 18. den. [dénár] 21 Szalonakban [Szolnokon] lakik, Totth Jánosnak flor. Ung. 18. den 21. Cessit ILLmus Dnus Praelatus patri Alexandro Czako pro templo. Totth Balintnak totidem vagyon maradvaja Kürün, Farkas Martonnak totidem vagyon maradvaja Ladányon. Kütelki Földes Benedek valja, hogy szép egy pár malomkeő ára flor. Ung. 18. a kütelki egyház pénze kőre ment adós véle. Kürüi Egyed György felesége ados két tallérral. Czako Klara hallottam Christóf Balástól, mikor felosztották a templom pénzével, hogy mondotta: ne adjunk Tolvay Gáspárnak, mert elég vagyon nála az egyház pénze, maga pedig a fia tudja, egy romlott harangját az Ladányiak ujban öntették. 8. Sz. Ivány a Tiszán innét desertum. Sati János mostan apáti lakos: hallottam szavahihető embertűl, hogy Kovács Péternél maradott volna negyven aranyig való pénze az egyháznak és a pusztulásban Onodban Gulás Györggyel fölosztoztak véle. Kovács Péter megholt, maradvája Árokszállásban lakik. Gulyás György mostanában holt meg feleségestül Egerben. Kütelken lakos Egyed György, hallottam, hogy az egyház pénze Kovács Péternél maradott volna. Lukusi György most kütelki lakos, hallottam, hogy egri Gulyás György az eő részére ment sz. iványi egyház pénzét templomokra osztotta volna: mostan egri plébánus ur tud felőle mondani.
A jelentésben szereplő tanúk általában annak a településnek a lakói voltak, amelyről vallanak. Egyed Györgyről így feltételezhető, hogy a pusztulás előtt szentiványi vagy szegi lakos volt. Igaz, az sincs kizárva, hogy csak a szomszédos falvak valamelyikének lakójaként ismerte ilyen jól a szentiványi és a szögi viszonyokat, történéseket. A jelentés ellentmondásosnak tűnik. Szeg faluról a Kőtelken lakos Egyed György vall, míg Szentiványról a kürüi (nagykörüi) Egyed György felesége. Hol is élt akkor György 1712-ben? Nem tudjuk pontosan. Az is elképzelhető, hogy Egyed György a feleségén keresztül tud adatokat Szögről Szentiványról. Nem volt ugyanis jellemző, hogy női tanúk vallomását is begyűjtik. Talán ismeretlen nevű felesége volt szögi, és ő informálta férjét.
1738-ban folyt le az a tanúvallatás, amely Kőtelek és Szegpuszta határait vizsgálta. Ebben Szekeres Balázs, 42 éves szolnoki, azelőtt kőtelki lakos vallja, hogy az ún. Dóda fenék Kőtelekhez tartozik. Vallomását így fejezi be: Csikot, és halat igen sokat valamikor szárasság nem volt Kőtelkiek fogtak, úgy azon Dóda fenekben a Fatens [Tanú] mégh gyermek korában két, vagy három esztendeigh, néhai Egyed György névővel járt csikászni a Dodában.
A vallomásból kiderül, hogy az 1696 körül született tanú gyermekkorában Egyed György kőtelki lakos volt. Ez a gyermekkor kifejezésből ítélve 1710 előtt lehetett. Ugyanakkor az is világos, hogy Egyed György 1738-ban már nem élt.
Az 1715. évi országos összeírás szerint Egyed György kürüi (nagykörüi) lakos.
Lehetséges, hogy az egyházfi irodalmi munkásságának "áldozata" vagy.
A főváros 1853. évi térképén a mai Síp utcától a Wesselényi utca helyén húzódott a Gasse, amely 1870-ben már az Aréna utca nevet viselte a felső végén, a mai Dózsa György úton álló nyári színkörről.
Ekkor azonban még csak a mai Kertész utcáig volt egyenes vonalú, azon túl a pesti polgárok szőlőskertjeit átszelő, a Városerdőig (ma Városliget) húzódó, girbegurba szabályozási vonalként létezett.
A fenti idézet a Wikipédiából van, a Wesselényi utca címszó alatt.
A Budapest teljes utcanév-lexikona szerint a mai Wesselényi utcának (ez a neve 1874 óta) már 1850-től Arena Gasse volt a neve. 1874 után a mai Dózsa György út kapta az Aréna út nevet.
Ekkor a mai Síp utcától az akkor még névvel nem illetett utcáig, a mai Erzsébet körútig vezetett, majd lépten-nyomon megszakadt, egy-egy kert állta az útját, folytatása tulajdonképpen csak szabályozási vonalként létezett.
Úgy vélem, hogy az Arena gasse és környéke akkor még földszintes, kertes házacskák laza halmaza volt. Pest 1868. évi szabályozási térképének látszólagos telekméretei erre utalnak. Úgy gondolom, hogy mindegyik anyakönyvi "házszám" az Arena utra vagy közvetlen közelségére utal.
Érdeklődnék, nincs-e valakinek a tarsolyában egy 1860 körüli Terézvárosi térkép.
A problémám a köv.
Szépszüleim 1859 -be házasodtak a Terézvárosi plébánián. Mindkettőjüket itt keresztelték, a házassági bejegyzés szerint mindketten a helyi plébánia tagjai
Lakcímük: szépapám arenae 4, szépanyám ruris 25
1.-2. gyermekük születésekor arenae 4
3. gyermek ruris 25
4.-5. gyermek arenae 4
Az Aréna utcát megtaláltam az utcanév lexikonban, de a ruris ( ?? )
Egy latin fordítás kapcsán kaptam annyi segítséget, hogy a ruris a falu birtokos esete.
Ha valakinek lenne valami ötlete, azt megköszönném.
"Ott sokáig pl. egyes városokban, uradalmakban meg sem telepedhettek zsidók."
Hogy védekezzem:) Tehát nem azt írtam, hogy az egész megyében nem telepedhettek meg!
Egyébként épp most jelent meg Balogh István könyve a Békés megyei zsidóságról, Békés békétlenség címmel. Abban részletesen, egyes településekre lebontva található a megyei zsidó közösségek története.
lehetséges, hogy félrenéztem, de én kb. 2 hete éppen a békésmegyei összeírásokat kutattam (18.sz.) a MOL-ban, s ott határozottan emlékszem, hogy pl. Békésszentandráson összeírattak a zsidó családok, csak az évszámot nem jegyeztem meg, s több telpülés is volt, igen elcsodálkoztam, hogy ilyen jó állapotú 18.sz.-i összeírást látok.
S kiegészíteném azzal még, hogy az evangélikus egyház anyakönyvében találtam halotti bejegyzést, ahol eltemettek egy köziszteletben álló izraelita embert Csabán az 1730-as években, ha jól értelmeztem a bejegyzést.
Én úgy vettem ki, hogy a településeken éltek, de a tekercs talán a jővőhéten újra a kezembe kerül, s akkor megnézem pontosan a tartalmát.
(Dédapáim a Sidótemplom melleti utcában születtek és éltek Csabán a 19.sz. közepén).
Hát...ha már így meg lettem szólítva...ööö...én Békés megyét kutattam izraelita akv. tekintetében. Ott sokáig pl. egyes városokban, uradalmakban meg sem telepedhettek zsidók. Viszont mikor ez az 1820/40-es évektől fokozatosan feloldódott, akkor természetesen nem csak a városokban, hanem a környező kisebb településeken is éltek családok, de azok adatait a nagyobb településeken megépült imaházak, zsinagógák köré szerveződött közösségeknél anyakönyvezték. Az anyakönyvekbe emlékeim szerint beírták a lakóhelyt is. Mondjuk én annyira nem figyeltem, mert zsidó őseim pont a legnagyobb központban, Békéscsabán éltek.
Köszi kezdi Neked is, csak az infó kellett :) A "pontos lakhely cim nincs rajta csak hogy szentes," megfogalmazás elég (theow-t még megkérdeztem az imént)
Egyre jobban megismerem a myheritage-t,..... nagyon jó oldalakat és adatokat is találtam rajta....., azt gondolom ez is fejlesztés alatt lehet még? :) vagy nekem kell megtanulni kezelni.. :)
A családfám nagyrésze még mindig csak papíron van. Évekkel ezelőtt amikor elindult a "családi emlékezet" program oda tettem fel az egyik dédapám őseit ( kb.150-200 adat), amivel sajna azóta sem foglalkoztam..... :(
A "családfalu"-n is van egy jelentősebb ágam, - de csak minimális adatokkal !!- , és tervezem ide a cs.emlékezetes adataim átírását is.......hátha találok még kishazánkban ősrokonokat. Ez még nekem kicsit lassú program, bár ígéretes. :)
Az igazi megoldás számomra azonban a >> GenoPro, amivel már elkezdtem minden ágamat részletesen feldolgozni !
A " myheritage"- ra csak az apám őseit tettem fel, de ezeket már évek óta keresem a világhálón is. Mivel nem magyarok az ősök talán van remény. Ezzel a programmal én is szenvedek, mert az anyámat 2x írta ki ( egyszer mostohának) és nem engedi törölni. Amit szeretnék feltenni pl.képeket, azokat meg nem tudom ..., és ez is lassú. :(
Szia Melanik. megkerdezhetem hol keszited a csaladfadat? neztem az oseim. hu oldalt is, jo, de ez a myheritage sokkal bovebb. viszont elertem kb 60 fot, es a program idonkent osszekeveri a kepeket, de most a legnagyobb problemam, hogy ha torlok valakit, siman otthagyja mint ismeretlen, es ossze vissza ugral, valotlan csaladi kapcsolatokat ir ki. :-)) szep napot mindenkinek! Rozsa
Peter pal polgarhaz muzeum: http://www.szentes.hu/varos/polgarhaz.htm
Péter Pál Polgárház bemutatása
A Petőfi utca és Iskola utca sarkán álló L alakú földszintes tégla épület az egykori Úri utca rangos polgárházainak legszebb, műemléki elvárással megmentett objektuma. Csereképpen került múzeumi kezelésbe 1983-ban az egykori Untermüller nyomdából lett vályogház, Csallány Gábor régi vármegyei múzeuma helyett. (Az Új utca sarkán álló régi múzeumot 1986-ban lebontották, helyén ma már egy panelház áll.)
A "Péter-ház" (Petőfi Sándor utca 9.) két utcára kikönyöklő homlokzata 5+8 tagozatú, toszkán oszlop-pilaszterekkel tagolt, fent nyilas, lent falerás díszű kovácsolt vas ablakrácsai klasszicizáló hatásra utalnak. András-keresztes könyöklőik, elmés legény szöktető kisablaka, sziromdíszes zászlótartója romantikus beütést mutatnak. Egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült.
Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a "Sasfiók", Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága. Az Úri utcai kiskapu (gyalogbejáró) fölött a régi tized és házszám utal (III/10) utal a múltra. Ugyanezt vasból kovácsolva felfedezhetjük a szemközti régi posta egyik ablakrácsán is. A belépőt kis harang köszönti, melyet zárt ajtók mögül kallantyúval is lehet működtetni.
Az épület Úri utcai frontja alá van pincézve. Az uradalmi gazdatisztek félteni való javadalmát, a bordézsmát tárolták benne. Helyben égetett téglából rakott donga-boltozata, pincetokjai az alföldön nagyon ritkák. A műemléki felújítás példamutatóan hangsúlyozta is a tiszta téglaépítkezés elemeit. Az örökváltsággal lassan-lassan polgári rangra vergődő város (1836-61) Czukkermann Ignác feltörekvő zsidó borkereskedőnek 1870 körül adta el az előkelő beépített telket. Ő pedig még abban az évben sarokházzá bővítette az épületet, melyet Hilda leánya hozományaként dr. Pollácsek Albert felső-őri ügyvédre, az okosan vagyonosodó vejére íratott.
A házasságból három fiú született. Ernő az édesapja patvaros jogász mesterségét, Zoltán a híres bécsi fogász professzor nagybácsi, Károlyi Mór tudományát, Pál-Ottokár pedig a gyógyszerész-orvosi hivatást választotta. A házi rendelőjét 1920-tól egész az ötvenes évek ellehetetlenüléséig tartotta fönn. Később, 1954 után körzet-orvosi rendelő lett. De ő a szegények hajnali ingyen-doktora maradt, tudományos tevékenysége a cigányok hygienejére szorítkozott. (1942-ben megjelent publikációja másolatban megkapható.)
A család még 1904-ben kitért az igaz hitből, így nem kellett női ágon asszimilálnia, a kor divatja szerint. Teátrálisan, éppen június 29-én, Péter Pál napján vették föl a Péter családnevet. Kősziklára épített Pollácsek Albert, mert családja gyakorló, igaz hívő római katolikus lett. A fiúkat hazafiasan nevelték, a Nagy Háborúban mindhárman harctéri szolgálatot is teljesítettek... A családi otthont - rendhagyó módon - a legkisebb, gyógyszerész-orvos fiú örökölte: Péter Pál Ottokár. (Ritka bérmanevét Prohászka Ottokár után kapta, aki őt keresztelte.)
megkerestem a varos honlapjan, kultura>konyvtar: http://www.szentes.hu/
A hit házából a kultúra házává válás krónikája
A volt zsinagóga története
A zsidóság első képviselői a XVIII. század közepén jelentek meg , de tartósabban megtelepültekről az 1790 körüli időből tesznek említést a források. Az 1817. évi conscriptió 17 családot tüntetett fel, összesen 92 személlyel. Erre az időpontra tehető a szentesi hitközség szervezett megalakulása is, s ekkor bérelték ki imaház céljára Sarkadi Sámuel asztalos házát. A szerény épület 1829-ben tulajdonjogilag is a birtokukba került, s a templomi funkciónak megfelelően kibővítették.
Az izraelita népesség gyarapodását jelzi, hogy 1848-ban már 92 családfőt írtak össze, családtagokkal együtt 509 fővel. A régi, omladozó imaház szűknek bizonyult, ezért 1854 nyarán elvi határozatot hoztak egy új templom építésére. A megvalósítás különböző okok miatt egyre halasztódott, végül 1856-ban ismét a régi épület felújítása mellett döntöttek, de gyűjtötték a pénzt a leendő új templomra is.
szia milyennincs, szentesrol van 10-12 oldalam, ezekbol most pont 6 oriasra kinagyitott [28/43 cm] van kezben ami 3 teljes hazassagi anyakonyvi oldal, 25 csalad mindenhol sok gyerek
rajta van ferj, feleseg szul hely es eve, fogalkozas es helye, pontos lakhely cim nincs rajta csak hogy szentes, a legregebbi datumok ferj szul. 1780, gyerek szul. 1817 utolso 1854-ben
hatternek, a szentesi peter-pal varosi haz muzeum honlapjan volt/van? a helyi zsidosagrol, ha nem talalod ott probald a koszta jozsef muzeumot, vagy a konyvtar oldalat, ami a regi zsinagoga epuletebe koltozott udv.
http://www.amazon.com/gp/product/B000WDBVRQ?ie=UTF8&tag=whatsnewingenebo&linkCode=as2&camp=1789&creative=9325&creativeASIN=B000WDBVRQ Multkor mondtad hogy a külföldi oldalakon is nézzünk szét hogy milyen elterjedt családneveink vannak. Hát nekem Amerikában az Egyed az valamilyen szinten elterjedt név hiszen könyvet is adatk ki.
Olyan(ok) segítségét kérem, aki már kutatott izraeli felekezeti anyakönyvet (XVIII. sz. vége, XIX század eleje 1840-ig) A Szlovákia történelme topikban melléktémaként a zsidók városban lakhatásáról, városban éléséről folyt/folyik szó.
A bejegyzés lakóhely rovatában mennyire tipikus vagy sem az adott település előfordulása, vagy inkább a település környéki telepek, birtokok, szomszéd települések megjelőlése a tipikusabb?
Ha már tud valaki felmutatni az adott települést megjelőlő bejegyzésre példát (azaz a városban lakó személyz) az már jó (nekem) :)
Most annak a segítségét szeretném kérni,aki büntetőjogi ügyekben jártas az elmúlt századból. 1904.január 8-án Nagy Márton ükapámat agyoncsapta a fa az erdőn favágás közben. Egy esetet megörökítő levélben megírják azoknak a nevét,akik a fát döntötték,és későn szóltak ükapámnak,aki már nem tudott elugrani a dőlő fa elől. A levél szerint véletlen baleset volt. Arról nem írnak,hogy kaptak-e valamilyen büntetést. Szerintetek akkoriban ilyen jellegű balesetekért,netán ha szándékosan történt,milyen büntetést lehetett kapni?
Ugyanilyen esetek történtek a század 30-as éveiben is a faluban, úgy beszélték,szándékosan csapta agyon a fával a férfi a feleségét. Azonban a halotti anyakönyvben szélütés van. Lehetséges volt,hogy eltussolták ezzel az ügyet?
Azt az adatlapot egy kicsit félrenézted mert mega Egyed Albert született 1875és nem az édesanyja Hajnal Erzsébet. Tehát Erzsébetnek az 1800-as évek első felében kellett születnie. :)
- megnéztem, s rögtön egy információ: látom az 1875-ben született E. Albert édesanyja Hajnal Erzsébet. Nos az 1848-as összeírásban két Hajnal szerepel Kőtelken. Hajnal Alnert, 36 éves, és Hajnal Péter 30 éves. Az Albert keresztnév a családba valószínűleg az ő águkon 'jön be'.
- a jobbágy, földműves nem összetartozó fogalmak (jobbágy 1848-ig jogállás) A középiskolai tananyaghoz képest új fogalmakkal fogsz megismerkedni, 'add át magad' nekik, fojozatosan ki fogod magad ismerni... (esteleg, ha szisztematikusan átolvasod-e topik azon hozzászólásait, ami e földműves, hospes, inquilinus, subinquilinus, stb, kifejezések előfordulnak. Ez a téma kellően körbe volt járva, épp iater olvtársunk példáján.
- azok írattak össze akik adókötelesek voltak 1715-ben. Ezek között vannak armális nemesek is (de nem részletezném, mert az csak bonyolítaná). Ami fontos, ez az első olyan országos összeírás, ami fent van a neten és hasonlóan a jelenlegi online telefontudakozóhoz, kellő nagy elemszámú ahhoz, hogy a benne lévő 'találatok' alapján, ha következtetést nem is, de kutatást elősegítő 'iránymutató' megállapítást tegyen a kutató.
- a polgári anyakönyv az államit jelenti, amit az 1894. évi XXXIII. tv. vezetett be. a www.1000ev.hu oldalán megtalálod másik két törvénnyel (a XXXi. és a XXXII), amelyek a polgári (értsd:nem egyházi) házasságkötés, anyakönyvezés, stb. kérdéskörét rendezte.
Tényleg ott van Kőtelek. Az összeíásnál is fel van tüntetve. 3 oldal. 2 Kőtelek és egy Kűrű-i (Nagykörű). Amikor néztem akkor nekem is feltámadt a gyanu hogy hasonlít ott felül a Kűrű a Nagykörűre. De nem kattintottam rá (pedig akkor felvilágosodtam volna:) ). Most már nekem is egyyre nagyobb a gyanúm hogy az a bizonyos Gregorius Egyed Kűrűből... De még tisztázni kell előtte valamit. Milyennincs! Ha fent vagy ezen a családfalunk akkor megnézed az adatlapom? Hogy lásd miről beszéltem.
Na most visszatérve. Ez az adóösszeírás kikre vonatkozott vagy kiket takart? A jobbágyokat? Mert ugye úgy nincs feltüntetve hogy foglalkozása jobbágy hanem hogy földműves.
Egyébként amit leírtál hogy nézzük meg a polgári anyakönyvet: én nem vagyok polgári. Vagyis úgy értelmezem mivel földműves családból származom.
ja és emlékeztetlek hogy majd ugye küldesz e-mailt arról a pénzügyelmélet valamiről...:)
2. a., Kűrű=Nagykörű (mint oda is van írva), így természetesen a kűrűi Georgius Egyedre. (megint ne a név felől közelíts, eléggé elterjedt, hanem a helyismeret felől)
2.b., Feltételezem, hogy az 1715-ben a fenti eloszlásban a szomszéd településen összeírt személy az őse a kőtelkieknek (s nem jóval messzebbről származtak oda). 1715 és 1800 között a 85 év max 3 generáció - azért 1800, mert az 1848-ban összeírottak között a legidősebb 48 éves, lásd 5563 hsz, és a 6 összeírt legalább 4-6 családot feltételez, persze több is lehet) Mindez a 3-4 generáció alatt kellő alapot ad arra, hogy kutatási irányként erre indulj el.
2.c. , megint ne nevekben gondolkodj (persze a '48-asok között van József, lehet, hogy ő rajta lesz a családfádon)
4. Regisztrálj be a www.csaladfalu.hu oldalán, tedd fel ami már megvan (nagyapádtól visszafele részletes legyen), így könnyebb lesz bárkivel tanácskozni (jobban látszik, mint ha leírod ide)
5. Aki nem jár levéltárba, az gyakran a helyi parókián meglévő példányokhoz próbál hozzáférni (ez személyfüggő kérdés, plébánosa válogatja). Mivel a 18.éves szabály miatt levéltárban még nem kutathatsz, vagy vársz októberig, vagy megpróbálkozol ezzel a lehetőséggel.
6. látom van publikus e-mail címed, majd megírom. :)
1.)Igen a székely névtől teljesen elgondoltam már. Köszönet érte :)
2.) a./ Georgius Egyed. Összesen 6 településen (az az 1715-ös összeírás) számoltam össze. Ezeken belül melyik-re gondoltál? (Jád, Kűrű, Kékkúth, Szent Mihály, Adorján, Péter vására)
b./Itt ha valószíüleg hogy ősöm honnan veszed? Hiszen nem tudom ugye mondtam hogy átlagban földműveléssel foglalkoztak (vagyis ameddig tudom-tehát üknagyapámig).
c./És melyik magyar nevére gondoltál ezel a Georgiusra? Mátyás? Én Józsefre gondoltam ha ősöm lenne. Azért mert meglepően Józsefes az Egyed oldal. Ugye én Nándor vagyok. Apám József, nagyapám József, dédnagyapám Albert, üknagyapám József. Bár ugye semmit se von le abból hogy más neve legyen, de azért ''hátha''
3.) Semmi gond :)
4.)Igen, van néhány dolog amit tudok. mondatm hogy nagyapám mikor a helyi tanácsnál volt akkor kinézte az anyakönyvből a dolgokat. Így a papám testvérei is itt vannak a füzetemben. Majd később leírom (inkább ilyen történet csak) hogy mi történt velük, mert mai szemmel egy kicsit furcsa azért felfogni hogy ''nagyapám az utolsó akcióhős'' Az is megvan hogy Albert-nek (déd) kik voltak a testvérei. Hát inkább úgy mondom hogy mindenkinek a tesvérei megvannak.
5.)Jellemző, 17 vagyok. Október 15.-én leszek 18 :) A templom...Hát nem tudom. először megkérdezem itt apámékat hogy mi hogy merre.
Akkor tegyük össze amit már tudsz, ha lassan adagolod is az infókat, amiből mindez kiderül (s nem is tudod, hogy már tudod :)
1. Az Egyed név kapcsán a székely vonalat teljességgel vesd el! Ne a név felől közelíts a származás feltárásában. Viszont Ne csak az Egyedet kutasd.
2. a Családneves topik 5439 hsz-ében adott forrásban (1715. évi összeírás) szereplő Georgius Egyed nagy valószínűséggel ősöd, aki egyben az 1848-as nemzetőr összeírásban (5563 hsz) szereplő Egyedek közös őse is. Ez utóbbival - és általában az elszórt információkkal - nem érdemes addig fogalkozni, míg oda nem jutsz a korban.
3. Az Amerikai Bevándorlási Hivatal adatbázisában nincs rokonod az Egyed nevűek közt (nem 'látszik' kőtelki Egyed)
4. Ha ismert a fenti dédnagyszülő-pár házasságának időpontja, abból kiindulva a nagypapád testvéreiről, ill. a fenti dédnagyszülőkről sok minden kideríthető (meg lehet indulni a kutatással!)
5. Mivel nem mehetsz be (<18) Szolnokra a levéltárba a polgári anyakönyveket kutatni, próbálkozzál a helyi egyházkerületnél (a plébános úr), hogy az anyakönyvekbe hagy' nézzél bele.
6. vszeg 'büszke lehetsz' a pénzügyelmélet egyik legjelesebb hazai képviselőjére :)(dobj egy mailt)
..akkor abban megtaláltad, hogy az 1921-ben született nagyapád szülei mikor házasodtak, háyn évesek voltak akkor és hol laktak, meg hol születtek, meg ilyenek....
Nem pórul jártam :( Ugyanis már alapból felakadtam a tájhát bejáratánál (még nem volt nyitva). ekkor éreztem valamit hogy nem lesz valami... Aztán fél öt fele csak visszatévedtem, de csak 1907-től voltak a házasodási papírok.
DE, biztos van (hisz mindenhol összeirattak;), csak lehet, nincs publikálva. Próbálkozzál a Veszprém megyei Levéltár fondjegyzékében. Ha balra a keresőbe beütőd 'nemzetőr', vagy ha megnézed magát az 1848. évi XXII.tvc-et a www.1000ev.hu alatt, láthatod, hogy ez lényegében milícia, s az, is, mennyit 'ért' az összeírás, meg hogy is kell azt értelmezni (de ez a mondat inkább Csurubinak szól).
A másik topik 5683.hsz-ban mutattam már Neked egy linket. A Magyar Országos Levéltár (MOL) tájékoztatóját e témában. Olvasd el kérlek, hogy lásd a kutatás hátterét, az elérhető forrásokat, kutatási módszereket, stb. Abban kifejezetten írnak az anyakönyvekről' (ha elolvastad volna....)
A tájházban (ha ott a könyvtár és arra gondoltál) helytörténeti kiadvány, dolgozat, stb. iránt érdeklődjél (szoktak ilyenek lenni)
Na jó csak így írtam le őket :) Majd szerintem pénteken elmegyek a tájházba mgkukkantani az anyakönyvet. Egyébként hogy kell kezelni? Értem azt úgy hogy először besmész az épületbe és ott van ilyen könyv formájában (nálunk lgalábbis) az anyakönyv. Hogy keressek? Mint?
Az 1960-70-es népszámlálások falumra vonatkozó adatait elemeztem. Mit jelent és mi a különbség a jelenlevő,a lakó és az állandó népesség között? Elég nagy különbségek jöttek ki.
összeírattattak akkoriban mint nemzetőr. hogy konkrétan harcoltak-e azt nem tudni. a "nemezetőrré válás" egyrészt önkéntes alapon, másrészt vagyoni (!) alapon történt. tudom, hogy furcsán hangzik, de így volt.
nekem szintén az említett szerzőtől megvan A tábornokok éstörzstisztek a szabadságharcban 1848-49 című kötet illetve Kosuth Lajos kapitányai című közel 800 oldalas remekmű...
Nem tudok olyan listarol, de nekem meg van Bona Gabor "Hadnagyok és fõhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban" (Heraldika. Kiadó, Budapest, I-II. kötet 1998., III. kötet 1999), szivessen megnezem, ha aktualis. Ugy tudom Arcanumnal is meg van CD-n, tobb konyve is van, a fotisztekrol biztos es talan a kozkatonakrol is: http://www.arcanum.hu/kiadvanyok/kiadv.html
szia!
ha jól emlékszem milyennincsnek külső-heves és szolnok,ill. jász-kun kerületekből van teljes llistája,még a nemzetőrök is benne vannak. érdeklődj nála,okéés?
üdv.
Olyan kérdésem van hogy nincs e az interneten egy olyan lista amire a 1848-'49-es szabadságharcban részvevők nevei találhatók?? Csaklennie kéne. Vagy nincs az internetre feltéve?
a 90-60-30-as szabályt engedelmeddel átfogalmaznám úgy, hogy a folyó évet figyelembe véve a születési adatok 90 évre, a házasságiak 60 évre, a halálozások 30 évre visszamenőleg nem kutathatók (tehát jelenleg születést 1918-2008, házasságot 1948-2008, halálozást 1978-2008 között nem lehet kutatni, előtte viszont már korlátozás nélkül).
Csak mert ha valaki nem ismeri a keresett dátumot/évet, akkor nem tudja mihez viszonyítani az általad leírt intervallumokat :)
keresem Baleg Annát, illetve a Baleg családot. Anna 1941 és '44 között levelezett a frontra nagyapámmal Kozári Lászlóval. A nagypapám akkor 25 éves volt, Anna is olyan 18-25 körüli lehetett. Volt egy öccse is, Baleg Ferenc. Ha valaki tud a családról, vagy ismeri a leszármazottaikat, kérem, írjon a kozarido@gmail.com ímél címre. Köszönöm.
A 30 - 60 - 90 a vonatkozó jogszabályban annyit jelent, hogy a születéstől 90, a házasságkötéstől 60 és a halálozástól 30 év elmúltával nyilvánosak és szabadon kutathatók bárki számára a felmenők.
A levéltár felelős(erre kijelölt) vezetője igazolt egyenesági felmenőid kutatásához ez alól a szabály alól felmnetést adhat.
Ha a "nagybudapest" előtti időkben kutatsz: más volt a kerületek számozása, beosztása! Ehhez kapsz (térképes) segítséget a levéltárban.
Ha nem tudod, hogy melyik kerületben keresgélj, akkor mindet (jobb esetben csak a pesti vagy budai oldalt) végig kell nézni, a feltételezett éveken belül.
A helyeket, helyiségeket is kellene tudni (budapesti kerületek és/vagy települések) és nemcsak megközelítőleg, hogy ne csak kutatni, de találni is legyen esélyed.
A 30-60-90 éves szabály ezekre a kutatásokra (is) vonatkozik!
Bocsánat, lehet h ostoba kérdést fogok feltenni (vagy előbb el kellett volna mélyednem a topicban) de hátha tud valaki kapásból segíteni:
Hol lehet a legkönnyebben, legegyszerűbben kutatni 1895 után született, de már biztosan nem élő rokonaim születési, házassági és halálozási időpontjai után? a neveket és a kb. időket tudom biztosan. A segítséget előre is köszönöm! S.Gyula
kivételesen nem nálam van Besenyszög :) már régen nem tekertem az említett tekercseket. látom megnőtt az érdeklődés rá, ennek kifejezetten örülök. egyébként, biztosan Te is tudod, hogy két hónapnál nem lehet tovább egy embernél... "Engem inkább a sok kriptaszökevény zavar, aki elalszik a gép előtt és tényleg hónapokra bezárja a fiókjába a filmet.", csak emiatt mondom..., az idézet tőled származik.
Tisztelettel érdeklődnék, hogy tud-e valaki valamit Besenyszög település mikrofilmjeiről, mivel a MOL-ban éppen AKTA jelölésűek, azaz egyik kolléga kölcsönözte ki vidéken. Hálás lennék, ha kaphatnék némi bíztatást, hogy mikor fejezi be az illető, azaz mikorra kerül vissza az anyag a helyére?
"Miközben a jelenlegi szlovákiai köz-, sőt tudományos élet egyes jeles képviselői a szlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésének puszta tényét is kétségbe vonják, Popély Árpád történész, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a közelmúltban a budapesti Magyar Országos Levéltárban megtalálta a lakosságcsere keretében, valamint a háborús bűnösség ürügyén áttelepítésre kijelölt magyarok csaknem teljes névjegyzékét" - számolt be róla szombaton a pozsonyi Új Szó.
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni abban, hogy ha valakinek meg van az Arcanum IV. DVD-je , akkor rá keresne-e a Száky névre? Erre azért lenne szükség, mert nem akarom addig megvenni, amíg nem biztos, hogy vmit találhatok benne. Előre is köszönöm a segítséget!
Mivel az opificii oszlopban a nevek mellett ezek a számok szerepelnek: 3, 5, 10, 15: ez azt jelentheti, hogy az illetőnek ennyi adót kellett fizetni, vagy ennyi volt a jövedelme az adott időszakban?
Mindenkinek köszönöm a hatásos segítséget! Összefoglalva, az alábbi szavak megfejtését (írást?) kellene még megfejteni: Fritici Indici Atrani Opificii Grafs... ? Fori Lehet, hogy a szöveg kibetűzése sem helyes.
Én talán annyiban tudnék segíteni, hogy megadom a gyulai levéltár segédkönyve alapján (sajnos a forrás pontos címét nem írtam ki anno) az 1744(?) évi összeírás fejlécének magyarázó szövegét.
Néhány megnevezésre biztosan ad választ.
Hospes, Filii, Frates et affines et uno eodemque pane =18-60 éves telkes jobbágyok, a velük egy kenyéren élő nőtlen fiak, testvérek
Inquilim =Zsellérek
Hordei, val.Avenae Cubulus Inseminat =Árpával vagy zabbal bevetett terület, köbölben (1 köböl cca 520-540 négyszögöl lehetett
Trinici Cubulus inseminat =Búzával bevetett terület, köbölben
Miliy,Trinici, Turcicii Cubulus inseminat. =Kölessel, kukoricával bevetett terület, köbölben
Ex hortensibus proventus annus exurgit ad f-nos =Kertekből származó jöv. Évenként rajnai ft-ban és ktajcárban
Fasciculos Tabaca haet =Dohánycsonók száma ( csomó=13-17 kéve)
Boves jugales et vendibiles =Jármos ökrök
Vacca muldibiles et steriles =Fejős tehenek és tinók
Eqvi et equae =Lovak és csikók
oves et caprae =Juhok és kecskék
Porci supra annum =1 évnél idősebb disznók
Apum alvearia =Méhkasok száma
Vinaea fossorum=Szőlők, kapásban (1 kapás= 150 négyszögöl kb. Békés m.ben)
"szeretném már végre megírni az összesített munkámat Berényi+Vallyon témában!!! valakinek netes oldala, ahol már szépen összegezte a kutatási eredményeit?"
"szeretném már végre megírni az összesített munkámat Berényi+Vallyon témában!!! valakinek netes oldala, ahol már szépen összegezte a kutatási eredményeit?"
(eddig nem is mertem hozzászólni, vártam, hogy elég ünnepi lehessen)
sziasztok! :)
1000. !!!
ünnepi hozzászólásom következik...
nálam van az 1828-as összeírásokból 3 tekercs, nagyrészt Heves és Külső Szolnok... nagyon jók... Vallyon-ok vannak, Berényi-ekig még nem jutottam el... ;)
+egy kér(d)és: kinél lehet kinn Lesencetomaj?! Veszprém megyéből. Mert nekem nem küldték le Szegedre. Valakinél közülünk ott van?
barátnőm, aki lassan a menyasszonyom lesz :) Czirákyaktól szárm. :D na asszem ez az ünnepi a hsz-ban, meg hogy lassan házasságra, családalapításra adom a fejemet. Lehetne ennél ünnepibb egy hsz.? hehe... akkor ha majd azt jelentem be: megszületett első gyermekünk...
egyszóval: valakinél kinn van Lesencetomaj mikrofilmje?
üdv és további jó kutatást Mindenkinek:
iater.
p.s.: szeretném már végre megírni az összesített munkámat Berényi+Vallyon témában!!! valakinek netes oldala, ahol már szépen összegezte a kutatási eredményeit?! példának! :)
Na idevezényeltek a családnevek topikból. Az a kérdésem hogy otthon ülve az internet segítségével nem lehet véletlenül családfát kutatni vagy mindenképpen el kell menni bizonyos helyekre. Nálam a legutolsó adat az Egyed oldalról 1875 december 24.( születés) Mondjuk van itt még neki az apja (Mert az Egyedet kutatom) de nincs dátum csak annyi biztos hogy 1800-as évek első fele. És innentől nuku nyista.
Szia Aniko, Kosz az Almanach cimet, olvasgatom a hires ujpestieknel hogy a statisztikus Fenyes Elek az elete vegen nagy szegenysegben a Tavasz utca 34-ben lakott. Mikor bontottak ott a hazakat, a emlektablat megoriztek. Ez a Fabian/Viehmann haz melletti cim, kicsi a vilag. Udv. K.Laci
Kedves firmin, Kosz a kepet, emlekszem erre a villamosra gyerekkorombol. Zuglobol jartam ki, erdekes modon csak egy sinpar volt a jarda mellett. Egy helyen a szembe jovo jaratok vartak egymasra a kiteronel es valamifele zaszlot csereltek. Nekem egy cukraszda utan kellett leszalnom a Varsanyi rokonokhoz, intarzias muhelyuk volt az utca jobb oldalan, ha esetleg valaki emlekszik ra volt egy pici kirakata a haznak.
Nagyon szepek a terkepek is, nincs veletlenul egy ujpesti resz amin a regi Tavasz utca rajta van? Volt a netten egy 1943-as Budapest terkep, de sajnos eltunt.
Beller Imre utca - volt Imre utca. Ez utóbbi névalak 1902-ben fordul elő először dokumentálhatóan. Beller Imre Rákospalota első katolikus plébánosa volt, aki a Széchenyi téri templom építését megalapozta . Maga az Imre utca Újfalu születésekor, az 1890-esévekben épült ki, születésétől így hívhatták. Átkeresztelésére 1930 után került sor, ennek okát nem ismerjük.
Irja Buza Péter: Palotai tegnapok . Alcíme: Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában /Rákospalota, 1995./
Lehetek telhetetlen? Akkor megkérlek, hogy küldd el a másik térképet is! Előre is köszönöm. Elárulsz Magadról valamit (akár privát mailban)? Végre találtam "földit" hasonló érdeklődési körrel...
Köszönöm a biztatást. Válaszolt a Zichy Múzeum vezetője nagyon kedvesen. Azon kívül, hogy Gotthárd Flóra Hetyéről származik, más használható adatuk nincsen, de ez is kiinduló pont. Ha feltételezzük, hogy ez a Hetye. az a Hetye ami Szombathelyhez van közel, akkor feltehetően kapcsolata van a herényi Gotthárdokkal, (bár ők is Gömörből származnak) de ennek még utána kell járni. Hortenz
Szia ! Véletlen találtam erre az oldalra ahol Danita ( név és család) után érdeklődsz. Amennyiben tudok szivesen segítek. Üdv : Danita Jáos j.danita@freemail.hu
itt van valami, talán útmutatásnak megfelelő. De azt tudnod kell, hogy az SS-be csak az első bevonulók mentek önként, utána a népszámlálási adatok alapján német nemzetiségük ill német anyanyelvük miatt szabályosan behívták őket a magyar hadsereg helyett az SS-be.
Kedves Imre, Kenyes tema, talan a BM vagy a HM tudna elfogadhato adatot adni, biztos ismered ezt az oldalt az "ungarndeutsche" honlapon, hosszasan elemzi a temat: http://www.ungarndeutsche.de/vertreibung_pfiszter_u.html
Nekem is lenne egy kerdesem ha tudsz nemetul, mit jelent ez a ket szo "Einwohner / darunter Deutsche" a tablazat tetejen ezen az oldalon: http://www.ungarndeutsche.de/vertreibung2.html
Nincs ötlete valakinek,hol lehetne megnézni második világháborús német nyilvántartásokat,hogy kik voltak SS önkéntesek Magyarországon falvanként, és Volksbund-tagok? Valamint 1948-ban kitelepitettek névjegyzékére is szükségem lenne.
# Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 9638312939
# Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 17031711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 9634463940
Bocs, lehet hogy nem egyértelműen fogalmaztam - a Rákóczi szabadságharccal kacsolatban! Magyarul:katonai névsorok, ill. egy-egy helység lakosainak összeírása ezzel kapcsolatban.
Tudtok-e olyan internetes hozzáférést (Levéltári anyagok, Könyvek, honlapok, stb.), amelyből név szerinti katonai, vagy lakossági összeírásokat lehetne böngészni a Rákóczi szabadságharc idejéből?
Szolnok-Abony, vagy Nagy-Abony, magyar mezőváros, Pest vgyében, Szolnokhoz 2., Pesthez 10 mértföldnyire a vaspálya mellett. Lakja 6352 r. kath., 1580 reform., 28 ágostai, 916 zsidó. Mind a három számosabb hitfelekezetnek helyben van temploma és papja. Első osztályu tagositott földjei rónaságon helyezvék, s a határnak csekély részét tevő szíkest kivéve, felette termékenyek. Kiterjedése 30,540 hold, mellyből a lakosság kezein van 288 egész urb. telek után, szántó, kaszálló és legelőben 13.410 hold, szőlőskertben 300 hold, erdőben 29 hold. A többi majorság, u. m. szántó, kaszálló és legelő 15,877 h., erdő 560 h., szőlőskert 364 hold. Van itt postahivatal, vendégfogadó, kisdedóvoda, gyógyszertár, takarékmagtár, és sok privát lakház. Abony városában bir 30 közbirtokos, u. m. Ürményi Ferencz, gr. Szapáry Ferencznő, Vigyázó Antal, Beöthy Sándor, Szily Istvánnő, báró Pongrácz Johanna, Andrásy István, Balogh Antal, gr. Wratislav Lajos, Rutkay József, Sivó János, Neppel Antal, Csernus örökösök, Szily Jánosnő, t. i. és Csernus Mária és Borbála, Andrássy Józsefnő, szül. Szily Mária, Gál Taddé ör., Tallián Istvánnő örököseivel u. m. Károly, Bertalan fiai és Francisca leányával, Baternay Imre, Kostyán János és Imre és Borbála, Jeszenszky János, Dánielis János, Márton Lajos, Sohár Ferencz, Vida János, Paraicz Borbála és Antal, Kostyán Rozália, Tallián Ádám ör., u. m. Hunyady Lajos, Tallián László, Ferencz és Mária.
Ősi fészke, és jelenleg is birtoka Szent-György helység Vas vármegyében a Récze mellett. Tagjai legtöbbnyire Vas vármegyénél viseltek hivatalt. Ismert törzse Horváth István Vas megye táblabirája volt, 1631-ben szerze Szent-Györgyön curiát, neje Károlyi Margit, Károlyi Istvánnak Gudnay Margittól született leánya volt; a családfa tőle következőleg sarjadzott le: * Horváth N.; István 1631. (Károlyi Margit); Ferencz 1631.; János 1681. Vas. v. alispán. (Szelestey Anna); I. Zsigmod Vas v. alisp. Rákóczy ügyigazg. 1713. (Polányi Éva); Mária (Tallián Pál); Kristóf ; Kata (1. Enyedy Pál, 2. Esterházy László); Magdolna (Kéry Imre); I. József Vas v. alispán (Szegedy Bora); Judit (Tevely György); II. János kir. tanácsos. 1769. (1. Bencsik Mária. 2. Paurin Kata); Ferencz Vas v. alisp. 1775. (Daróczy Francziska); Lásd folyt. a köv. lapon.; I. Antal alezredes elesett 1746.; I. László (1. Bezerédj Mária. 2. Bakács Orsolya); Julia apácza.; Erzse (Festetich József tábornok); 1-től József (Zeke l.); Teréz (Tallián János); János (1. Julianna. 2. Nedeczky Teréz); 1-től Ferencz; Elek hadnagy.; II. Antal ; Ferencz katona.; Erzse (Gál Antal) 1775.
Ferencz ki az előbbi lapon. Vas v. alispán 1775. (Daróczy Francziska); II. Zsigmond Békes v. főispán. 1809. (1. Fejérváry N. 2. Somsich Anna); Ignácz; Ferencz; III. Zsigmond 1810. gróf Hugonnay lett. (gr. Schmidegg Mária); III. Antal ezredes 1803. (Szegedy Constanczia); János cs. kir. kam. ker. tábl. üln. 1841. (Latinovics Anna); II. József 1809. kapitány.; Kristóf ; Mária (gr. Almásy Illés); Edmund cs. kir. kam. 1859.; Anna (b. Paccassi); IV. Antal (b. Orczy Paulina 1834-től); József (gr. Khevenhüller Mária 1837-től); László (
2.
Paraicz család. Pest megyei család. Mint leány-ágon Csúzy ivadék Tallián és Gyömrey ágazatok által a nagy-abonyi közbirtokosság részese. Gyömrey Zsigmondnak Tallián Katalintól leánya Gyömrey Katalin neje lett Paraicz Mihálynak. Ennek gyermekei Paraicz Antal, Ferencz, Borbála, Anna és Julianna Nagy Józsefné. Paraicz Ferencznek (tán a fölebbinek) neje Zámbó Anna, kinek anyja szintén Gyömrey Zsigmondnak leánya Iusztina volt. Tán e család ivadéka Paraicz Iván szegedi lakos s ügyvéd, ki 1862-ben nevét Csermelényi-re változtatá.*
3.,
Széchenyi család. (Sárvári és felső-vidéki, gróf)
Azon hazaszerte tisztelt család, mely a XVII. század végétől ragyogó nevű főpapokat, államférfiakat és hazafiságban tündöklő férfiakat, ezek között a halhatatlan érdemű és emlékű gróf Széchenyi Istvánt termette. Eredetének szálait a XVII. századon túl a családtörténet eleddig föl nem kutatá. Általános és legigazoltabb vélemény szerint bölcsője Nógrád vármegye. E megyében az Ipoly balpartján fekszik Szécsény mvárosa, melyről az ismeretlen törzs nevét kölcsönzé, de mely mezővárosról mint tudjuk egy más, szintén történelmi emlékezetű, a XV. században már kihalt családnak is, mint ősi fészkéről és birtokáról vette nevét: a Szécsényi nevet, mely azon kornak irásmódja szerint a latin okmányokban, de Zéchen alakban fordúl elé, s melyről e munka XII. kötetében Zécheni név alatt leszen emlékezet. A XVI. század elejétől a XVII. közepéig Nógrád megyében szintén élt Széchényi (Zéchény) nevű, birtokos, nemes és megyei tisztviselőket felmutatott család, sőt él ily nevű mai napig is. (Lásd alább Széchényi cs.) Azonban tudnivalóképen Nógrád megyében az említett 518Szécsény m.-városon kívül van Szécsényke nevű helység is és ez utóbb említett Széchényi nemes család története s birtokviszonya csak is inkább ezen helységgel függött össze; a most e néven élő nemes Széchényi család tagjai pedig még a mult század több megyei összeirásában is nem annyira Szécsényi, mint inkább Szécsénykei néven fordúlnak elé, az utóbb felszázad alatt azután szécsénykei Széchenyi-eknek neveztetvén. * Ezek igy lévén, ezen család őseit sem szabad a gróf Széchenyiek őseivel vérségnek állítani. A gróf Széchenyi-ek bölcsője mint följebb említők a Nógrád vármegyei Szécsény mváros volt. * A grófi ház meg alapítója Széchény György érsekprimás, életirói szerint még e mvárosban született 1592-ben. * Sőt e vidéken gyermekkori viszonyairól máig él egy hagyomány, melyet azonban noha némely körűlmények, mint késői iskolázása, támogatni látszanak, biztos adatokkal igazolni nem lehet. Ha egy irónknak * hitelt adhatunk: György primásnak atyja Széchenyi Márton, anyja Bán Sára volt. György primás noha egy alapítvány levelében emlékezik szülőiről, de meg nem nevezi őket. * Szerinte atyja Szécsény várában katona tiszt (valószinűleg ductor-hadnagy) volt, és vitézűl elesett; anyja pedig előbb Budán lakott, utóbb a török miatt máshová kénytelenült menekülni. Minden oda mutat, hogy az özvegy Heves megyébe Gyöngyös városába költözött és telepedett. Tekintélyes forrás szerint már György is itt növekedett. * György maga 1692. évben kelt végrendeletében szülőit nem említi, de megnevezi testvérét Lőrinczet, ki a család terjesztője lőn. Arról kétségtelen hiteles adat szól, hogy nemes Széchenyi Lőrincz, ki iskolázottságáról deáknak (literatus) neveztetett, Gyöngyös város 519lakosa volt, és ott 1650-ben malom részt vett. * Úgy látszik, utóbb Lőrincz is változtatá lakását, mennyiben egyik fia állítólag N.-Szombatban született, holott több gyermekei Gyöngyösön születtek, mint alább említendjük. György a család fölemelője, ki 1628-ban már mint art. et phil. baccalaureus Nagy-Szombaton a metaphysicát tanúlta, * papi pályára lépvén, 1631-ben fölszenteltetett. Korán szerzett érdemei gyorsan a legelső püspökségekre emelték. 1644-ben pécsi, 1653-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök, 1678-ban kalocsai érsek, 92 éves korában 1685-ben pedig az estergami érsek s Magyarország primása lett; és e magas méltóságot is még tízévig viselte. Meghalt 103 éves korában 1695. febr. 18-án. Életrajza nem e könyv feladata. Számtalan egyházak, kollegiumok, zárdák, növeldék és más jótékony intézetek, melyek bőkezű és nagyszerű, száz és százezrekre menő alapítványaiból emelkedtek, páratlan nagyságban ragyognak most is az örök érdem emlékkönyvében. Azonban nem kevesebb bökezűséggel emelé föl testvére Lőrincznek gyermekeiben nemzetségét is, melyről 1692. évi jan. 22-én kelt végrendelete hiteles tanuságot szolgáltat. * Györgynek testvére az említett Lőrincz még 1678-ban kapta bátyjától Vas megyében a Sárvári urodalmat, melyet az gr. Draskovich Miklóstól részére vett meg. * Nejétől Gellén Judittól * gyermekei voltak: Márton * Ferencz, I. Pál, II. György, Erzsébet gyöngyösi báró Nagy Ferenczné, Kata Vizkelethy Ferenczné, Ilona előbb Tallián Istvánné, utóbb Sankó Miklósné és Judit Imrikovicz Györgyné. Márton noha házas volt,de gyermekei nem maradtak. Özvegyéről 520nagybátyja György primás végrendeletében szintén gondoskodott. Ez özvegy Sándor Anna volt. Ferencz 1632-ben született Gyöngyösön, 1653-ban a Jézus társaságába lépett. 1672-ben épen midőn a húsvéti ünnepek alatt Harsághy János társával gróf Erdődy György várában missioi küldetésében volt foglalatos, a vár régi kápolnájának nézegetése alkalmával az alatt lévő lőporos bolt föllobbanása által társa azonnal szörnyet halt, Széchényi Ferencz pedig súlyosan megsérűlvén, harmadnapra kiadta lelkét. * I. Pál szül. Gyöngyösön * 1642-ben. 1662-ben a pálosok szerzetébe lépett, tanárkodott, majd perjellé lett; míg végre 1676-ban pécsi, 1687-ben veszprémi, 1696-ban pedig kalocsai érsekké neveztetett. Egyházi, állam- és hazafiúi nagyszerű érdemei és tettei a történelemből és életrajzaiból * ismeretesek. Meghalt 1710. maj. 22. kora 68. évében. Eltemettetett Vándorfon, honnan 1811-ben vitetett a nagyczenki családi sirboltba. II. György szül. 1656-ban N.-Szombatban. Hadi pályára lépvén, 1687-ben érdemeiért Szent-György, Egervár és Pölöske várak kapitányává neveztetett. Nagybátyja György érsekprímás végrendelete szerint öröklé a Széplaki, a Felső-vidéki, Egervári, Pölöskei, Szt. György vári urodalmakat, Babolczát, Kürtöt, Dávid-Czenket, stb. Pozsonyban, Győrben, N.-Szombatban, Galgóczon stb. házakat és egyebeket. Nagybátyja halála után 1696-ban Egervár, Pölöske és Szent-György várak örökös kapitányává lett. 1697. mart. 30-án Bécsben kelt oklevelében I. Leopold király által nejével Morocz Ilonával, Zsigmond, Juliánna és Judit gyermekeivel, és minden élő és születendő utódaival együtt grófi rangra emeltetett, * ugy bátyjainak György és Pál érseknek nagy érdemeiért, valamint saját vitéz tetteinek 521és érdemeinek is tekintetbe vételével, melyek szerint nem csak a nevezett várak kapitányi szolgálatában, de a török háboruk alatt is a császári hadseregnél saját költségén táborozván, és Buda, Fejérvár, Kanizsa és Sziget ostromában is személyesen részt vévén, kitünő hadi erkölcsöt tanusított. Ugyan ekkor a család ősi czímere is nem csak megerősítetett, de meg is bövítetett, mely szerint ez, mint itt az ábra mutatja négy felé osztott tojásdad hadi paizs, az 1. és 4. vörös udvarban hármas zöld halom tetejéből kettős ezüst kereszt emelkedik ki, véve Magyar ország czimeréből, a 2. és 3-dik égszinű udvar alján zöld dombon drága kőves arany korona van, melyről mint egy fölrepűlve látszik a természetes szinű sas, az udvar jobb oldali szögletéből tündöklő nap felé. A paizs közepén a négy udvar közt egy kisebb, arany koronás vért van, melynek kék udvarában zöld halmon szétterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll, piros csőrében zöld koszorút tartva. A czimerpaizsot aranybíbor szinű diszítmény keríti. * A czimerhez számíthatjuk jelszavát (devise) Si Deus pro nobis, quis contra nos? Mielőtt a család többi tagjairól röviden emlékeznénk, lássuk a családfát, mely itt következik: Márton (Bán Sára); I. György sz. 1592 1695. érsek, primás.; Lőrincz 1650. (Gellén Judit); Foly. a köv. lapon.
Lőrincz, ki az előbbi lapon. 1650. (Gellén Judit); Ferencz sz. 1632. 1672. jezsuita.; Pál sz. 1642. 1710. kalocsai érsek.; Márton (Sándor Anna) ; II. György sz. 1656. gróf lett (Morócz Ilona); Erzse (b. Nagy Fer.); Kata (Vizkelethy Fer.); Ilona (1. Tallián István. 2. Sankó Miklós); Judit (Imrikovicz György); I. Zsigmond cs. k. kam. Somogyi főisp. (1. gr Batthyányi M. Teréz 2. b. Barkóczy Mária); Julianna (Ebergényi László); Judit.; II. Zsigmond sz. 1720. 1769. cs. kir. kam. (gr. Cziráky Mária); Ignácz 1755. alezredes (gr. Viczay A. Mária); Antal altábornagy (b. Barkóczy Zsuzsi); László 1755. cs. k. kam. (gr. Draskovich Mária A.); Jozéfa cs. k. h. (gr. Schmidegg Fridr.); Katalin cs. k. h. (gr. Zichy János); Anna-Mária sz. 1744. (gr. Erdődy János bán); Teréz sz. 1743. 1777. (gr. Eszterházy Ferenc); Anna cs. k. h. (gr. Stampfer János Gottl.); M. Terézia sz. 1749. 1798. (gr. Kueffstein Ferencz); József sz. 1752. 1775. cs. k. kam. (gr. Festetich Julianna); Borbála sz. 1753. 1817. (1. gr. Forgách János 2. gr. Desfours Ferencz); Ferencz sz. 1754. 1820. főkomorn. mest. (gr. Festetich Julia); Jozéfa sz. 1759. 1791. (b. Mesnil József); Lajos sz. 1781. v. belső t. t. (1. gr. Clam-Gallas Alojzia. 2. gr. Wurmbrand Francziska); Francziska sz. 1783. 1861. (gr. Batthyány Miklós); Zsófia sz. 1789. (gr. Zichy Ferdin.); Pál sz. 1789. (1. Lady Meade Carolina 2. gr. Zichy Ferr. Emilia); István sz. 1791. 1860. m. minister (gr. Seilern Krescentia); Folyt. a köv. lapon.; Béla sz. 1837.; Ödön sz. 1839. (Almay Irma); András sz. 1812. ; 2-tól Kálmán sz. 1824. cs. k. kam. (gr. Grünne Karolina); Erzsi sz. 1827. (Romana Péter marquis); Gábor sz. 1828. katona.; Gyula sz. 1829. k. kam. katona.; Eugen sz. 1835. katona.; Ferencz sz. 1836.; Tivadar sz. 1837.; Pál sz. 1838; Dorottya sz. 1841. (b. Pereira Arenstein Heinr.); Károly sz. 1853.; Paula sz. 1854.; Mária sz. 1855.; Melánia sz. 1857.
4.,
Tallián család. (Vizeki)
Régi birtokos nemes család, kiterjedve Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Pest és Borsod vármegyékbe. A XVII. század folytán a háborgos időkben régi nemes levelei elveszvén, a családnak ekkor élő tagjai közűl vizeki Tallián János, az oklevél szavai szerint mint ki különben is nemes ősöktől származott, * és általa fiai Miklós, I. Gergely és I. György és leánya Ilona által nejének Marossy Mihálynak gyermekei, úgy atyja bátyjának gyermekei vizeki Tallián Pál, Vitus és II. János, és ezek sógorai Milosyts Mihály, Miklós és Jakab Pozsonyban 1610. jan. 1-én kelt czímeres nemes levélben II. Mátyás király által régi nemességökben a vizeki előnév mellett ujólag megerősítettek. Jánosnak, az újjított ns. levél szerzőjének három fia közül csak I. Gergely és I. György folytatták a családot. Ennek ivadéka utóbb Borsod megyébe származott és innen borsodi vonalnak neveztetik, melyről alább; I. Gergely pedig a Pest és Somogy megyei ágra oszlott vonalnak lett alaptörzsévé. Nevezett I. Gergely kétszer nősült, és mind kétszer fényes családokba házasodott, első neje Thúry Benedeknek Hathalmy Katalintól szül leánya Thúry Kata volt, és ettől lett fia II. Gergely, a Pest megyei ágnak alapítója. Második neje a kihalt osztopáni Perneszy családból Perneszy Julianna volt, ettől született fia I. Ádám a Somogyi-ág feje. Mielőtt azonban vonal- és ágonként a család nevezetesebb tagjait kijelölnénk, lássuk I. Jánostól kezdve az egész családfát, mely így következik: 23I. tábla. Tallián N.; N.; N.; I. János 1610-ben új szerző.; I. Pál 1610.; Vitus 1610.; II. János 1610.; N. (Milosichné); I. Gergely 1610. közös szerző (1. Thúry Kata 2. Perneszy Julia); Miklós 1610. ; Ilona (Marossyné); I. György 1610. közös szerző Folyt. III. táblán.; 1-től II. Gergely 16431668. Pozsony sz. k. város birája és polg. mest. (Csúzy Borbála); 2-tól I. Ádám kir. tan. veszprémi alispán (Fiáth Borbála) Folyt II. táblán.; I. István itélő mester 1681. (1. Széchenyi Ilona 2. Szluha Krisztina); I. Ferencz 1728. (Horváth Rozália); 2-tól I. Antal (Csomortányi Julia); I. Imre (Péchy Cecilia); II. Ferencz (Vörös Fer.); Julianna (Rába Boldizsár); Borbála (Gyömrey Ferencz); Teréz (jamniki Jóhny Ferencz); II. Ádám (Nagygyőry Mária); II. István 1824. (nebojszai Balogh Veronka); III. József.; Anna (Halassy Márton); I. László.; Jozéfa (Hunyady Lajosné); Teréz. Mária (Halassy Ignáczné); I. Károly (Jankovics Jozéfa); Francziska (Luka Sándor); Sándor huszár kapit.; Bertalan lak. Pest. (gr. Wergada Georgina); Gyula Nógrádban (Mihalovich Ilona); Mária.; Fáni.; Ilona.; Janka.; Georgina.; Károly; Jenő.; Ödön.; Dezső.; Mária.; Alisz.; Ilka.
24II. tábla. I. Ádám, ki az I. táblán. kir. tan. veszprémi alisp. (eörményesi Fiáth Bora); I. József (Acsády Anna); III. János somogyi alispán 1758. kir. táb. üln. 1774. (sz.-györgyi Horváth Kata); Kata (Zeke János); I. Gábor somogyi alisp. 1774. kir. tan. (Zichy Anna); Róza (Márffy József); I. Ignácz 1746. ezred. tábornok (zalabéri Horváth Teréz); Márta (Szelestey Bóldizs.); Bora (Thassy Ferencz); II. Imre (Simoga Matild); II. Pál (Horváth Magdol.); Róza (Csúzy Gásp.); II. Ignácz 1787. (Terstyánszky Zsófia); Anna (Bakó Mihály); IV. János kassai tartom. főbiztos 1787. 1810. (Fábry Anna); Jozéfa szül. 1763. (1. Somsich Antal. 2. gróf Klenau János); Janka (gr. Festetich Józs.); II. József 1682. kora 84. (Strobel Karolin); Erzse (Dallos György); Julia (Kiss Antal); II. István (csebi Pogány Zsófia); Pál v. somogyi főszbiró (névedi Botka Hermina); Ödön.; Andor.; Gizella.; Ilona.; V. János sz. 1803. kir. tábl. üln. vaskorona r. v. (Nagy Karolina); II. Gábor (Dezső Erzse); Ignácz ezredes (Eder N.); Lázár veszprémi kanon.; Ede.; Andor (Schulpe Vilma); Adél (Hochreiter Antal); Emilia (Sixty Fer.); Karolina.; Béla.; Jenő.; Vilmos.; Emil.; Andor.; Janka (Zalay Istv.); Lina.; Dienes.; II. Antal kir. táb. ülnök (Bésán Anna); Teréz (Rohonczy György); Boldizsár 1821. somogyi alisp. cs. kir. kamarás (Horváth Ida); Zsófia (Mérey Sándor Personalis); Jusztina (Bornemisza Gábor septemv.); Julianna (Bajzáth József); Anna (Dőry Pál); III. Antal cs. k. kam. (Skublics Szidonia); Lajos cs. k. kam. (Simoga Matild); Matild (Jankovich József); Róza (Jankovich László som. főisp.; Kálmán huszár kapit.; Szidonia (gr. Schallenberg Ágost) cs. k. ezredes; Natalia (báró Wrede cs. k. alezred.); Gyula.; Gejza.; Gizella.
I. József (Acsády Anna); Farkas (Czindery Julia); Mária (Gáal László); Julia (Zarka Károly); Anna (Zobotin László); Magdolna (Rosty László); II. László (Árvay Bora); Anna (Horváth Ignácz); Magdolna (Svastics Antal); III. György Boronkay Cecilia); Vincze cs. k. alezredes; Imre pap.; Miklós pap.; Sándor; Béla.; Károly helyt. titk.; Mária.; Emanuel Somogy várm. esküdt 18437. (Matkovics Ilona); Alexandra.; Gyula.
25III. tábla. I. György, ki az I. táblán. 1610. közös szerző; I. Péter 1635. (Néky Magdolna); I. Pál 1699. (1. Kisfaludy Bora 2. sz.-györgyi Horváth M.); II. György ; II. Péter paulinus 1735.; I. Sándor 1698. (Sándor Mária); Rozália (Somogyi Ádám); Dávid sz. 1689. 1759. (réthei Nagy Judit); Rozália (Ternyey János); Rebeka (1. Medveczky 2. Nyáry János); Bora (Hertelendy Gábor); Krisztina (1. Komjáthy József. 2. Bárdossy Mihály); Mária.; Antal ; József ; II. Pál-András szül. 1728. Borsodi alispán és követ 1764. (1. Spech Teréz 2. Fischer Bora); Éva (Handlein Ábráh. tábornok 1752.); III. Gergely Borsodi t. ügyész 182835. (Megyery Francziska); Bora (Sturmann Ferencz); Teréz (Dudinszky János); Rebeka.; Ignácz (Szontagh Mária); Eszter (Bárány Mihály); Mária (Bohácsek András); Veronka (Potoczky Imre); Jozéfa (báró Szepessy Lajos özv. 1832.); Imre (Kendelényi Stephania); István (Paulikovics Mária); István.; András.; Mária.; Mária; Gizella.
26Pest megyei ág. Ezen ág I. Gergelynek vonalán annak fiától II. Gergelytől származik. Nevezett II. Gergely 16431645. 164950. 165355. években Pozsony szab. kir. város főbirája, majd 165859-ben polgármestere, ismét 166465-ben főbirája volt. Meghalt 1668-ban. * Nejétől Csúzi és p. szent mihályi Csúzy Borbalától két fia maradt: I. István, és I. Ferencz, kik 1728-ban osztoztak meg. I. Ferencznek ivadékát kis unokájáig I. Lászlóig a táblán láthatni. I. István, ki mint a hazai törvényekben jártas férfiu 1681-ben kir. itélőmester volt *; kétszer nősűlt; egyik neje a gróffá lett első Széchenyi Györgynek nővére Széchenyi Ilona, a másik Szluha Krisztina volt. Emettől két fia maradt: I. Imre, ki péch-ujfalusi Péchy Ceciliától nemzett leányában Teréziában jamniki Jóhny Ferencznében kihalt, és I. Antal, ki nejével Csomortányi Juliával nemzé Annát dévaványai Halassy Mártonnét, II. Józsefet és III. Istvánt. Ezek közűl. III. Istvánnak, ki 1824-ben halt meg, nejétől nebojszai Balogh Veronkától gyermekei maradtak: I. Károly, Francziska lukanényei Luka Sándor Hont megyei volt főispáni helytartó neje, Sándor huszár kapitány, és Bertalan (lak. Pesten) kinek gr. Wergada Georginától gyermekei a táblán láthatók. I. Károlynak Jankovich Jozefától a táblán látható hét gyermeke közűl Gyula Nógrád megyében Csalárba telepedett; gyermekei a táblán láthatók. Somogyi ág. Ezen ág I. Gergely vonalán annak második nejétől osztopáni Perneszy Juliától született fiától I. Ádámtól ered. I. Ádám Veszprém megye alispánja és k. tanácsos volt. Nejétől eörményesi Fiáth Borbálától nyolcz gyermeke maradt, ugymint: I. József, Anna nyéki Zeke Jánosné, III. János, I. Gábor, I. Ignácz, Rozália Márffy Józsefné, Márta Szelestey Boldizsárné, és Borbála Thassy Ferenczné. A négy fiú ágát egymás után elésoroljuk. a) I. József Acsády Annával lépvén házasságra, ettől a táblán látható négy leányán kívül maradt fia Farkas, ki Czindery Juliannát vette nőűl, és evvel nemze két leányt és fiát II. Lászlót, 27kinek Arvay Borbálától fia III. György, nejével Boronkay Czeczíllel nemzé a táblán látható hét gyermekét, kik közül Vincze alezredes, Imre és Miklós az egyházi pályán állnak. b) III. János, ki már 1770-ben Somogy vármegye alispánja, kir. tanácsos, utóbb pedig (már 1774-ben) a kir. tábla birája volt, szentgyörgyi Horváth Katalint birta nőűl. Ettől született leánya Teréz Rohonczy Györgyné és fia II. Antal, 1792-ben Somogy vármegye alispánja, utóbb (1810 kör.) kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, kir. udvarnok, és kir. táblai ülnök. Nejétől Bésán Annától hat gyermeke maradt: 1. Boldizsár, 2. III. Antal, 3. Zsófia Meréy Sándor kir. személynök és főispán neje, 4. Jusztina Bornemisza Gábor hétszemélyes táblai biró neje, 5. Julianna pészaki Bajzáth Józsefné, és 6. Anna jobbaházi Dőry Pálné. Ezek közűl Boldizsár Somogy vármegye első alispánja, és cs. kir. kamarás volt. Nejétől Horváth Idától, gyermekei 1. Lajos cs. kir. kamarás, három gyermek atyja, 2. Matild Jankovics Józsefné, 3. Róza Jankovich László Somogy várm. főispán neje. III. Antal szintén cs. kir. kamarás. Nejétől Skublics Szidoniától fia Kálmán huszár százados, leányai Szidonia gr. Schallenberg Auguszt. cs. kir. ezredesné, és Natalia báró Wrede cs. kir. alezredes neje. c) I. Gábor 17714-ben Somogy vármegye alispánja, majd kir. tanácsos volt. Nejétől ns. zichi Zichy Annától a táblán látható három gyermeke maradt, kikben ága kihalt. d) I. Ignácz a hadi pályán szerzett érdemeket, már 1746-ban a Dessewffy nevű huszár ezred ezredese volt, midőn dec. 10-én Pozsony-ban kelt nádori adomány levélben Alsó-Dörögd helység, és Felső Dörögd, Imár és Dent pusztabeli birtokaira adományt vitt. Utóbb tábornok. Nejétől Zalabéri Horváth Teréztől egy leánya és két fia II. Ignácz és IV. János maradtak. II. Ignácz ifjabb korában (1787-be) a kir. curiánál volt alkalmazásban. Nejétől Tersztyánszky Zsófiától két leánya Erzsébet Dallos Györgyné és Julia Kiss Antalné, és két fia II. József és II. István maradtak. Ez utóbbinak csebi Pogány Zsófiától fia Pál Somogy megyének 184047-ben főszolgabirája, ennek névedi Botka Herminától gyermekei Ödön, Andor, Gizella, Ilona. II. Józsefnek (mh. 1862. kora 84. évében) nejétől Strobel Károlínától nyolcz gyermeke maradt, úgymint: V. János, II. Gábor Somogy megyei volt adószedő 1833-ban, Ignácz cs. kir. ezredes, 28kinek nejétől Eder tábornok leányától leánya Karolina; Lázár veszprémi kanonok, Ede, Andor, kinek öt gyermeke a táblán látható, Emília Sixty Ferenczné, és Adél Hochreiter Antalné. Ezek közűl V. János (szül. 1803.) Somogy vármegyének 1828. (jun. 30-tól) szolgabírája, 1836. nov. 30-tól 1849-ig jeles tiszti főügyésze, közben az 1843. évi országgyűlésre követe; jelenleg a királyi tábla itélő birája, és a Vas korona rend vitéze. Nejétől Nagy Karolinától, néhai politicofundat. Director Nagy István leányától gyermekei: Janka Zalay Istvánné, Lina és Dienes. IV. János előbb a pécsi, utóbb a kassai kerületben főtartományi biztos (az 17701810. év körben). Nejétől Fábry tábornok leányától Fábry Annától csak két leánya maradt, u. m. Józefa előbb Sárdi Somsich Antalné, utóbb 1800-tól gróf Klenau János cs. kir. titk. tan. lovassági tábornok és brűni hadi parancsnok neje, és Janka gr. Festetich Józsefné. Borsodi vonal. I. Jánosnak fiától I. Györgytől ered. Ennek fia I. Péter élt 1635-ben, 1681-ben Soprony vármegye követe volt, és négy gyermeket nemzett, ezek közűl I. Sándor (1698.) nejétől Sándor Máriától nemzett leányában Rozaliában Somogyi Adámnéban kihalt. II. Péter Paulinus szerzetes volt és 1735-ben halt meg. I. Pál (I. Péternek fia) kétszer nősűlt, első neje Kisfaludy Borbála, a második szentgyörgyi Horváth M. volt. Ezektől nyolcz gyermeke maradt, azonban közűlök Dávid (szül. 1689-ben 1759.) terjeszté ágazatát. Ez nőűl vévén réthei Nagy Juditot, azzal két gyermeket hagyott maga után, Évát Handlein Ábraham tábornok nejét, és III. Pál-Andrást, ki Borsod vármegyébe telepedett, és azon megyénél 1760-ban főjegyző, majd alispány volt még 1770-ben is. Az 1764. évi országgyűlésen pedig Borsod vármegyének követe. Két rendbeli házasságából nyolcz gyermeke, ezek közt két fia III. Gergely 1828. körűl Borsod megye t. ügyésze, és Ignácz maradtak. Ez utóbbinak a sasos Szontagh családból vett nejétől Szontagh Máriától született leányát Jozéfát negyesi báró Szepessy Lajos birta nőűl. III. Gergelynek nejétől Megyery Francziskától két fia Imre és István gyermekeikkel együtt a táblán láthatók. A család czímere mint fölebb a metszvény is ábrázolja a paizs kék udvarában zöld téren vörös magyar ruhába, mellvérttel és 29sisakkal ellátott férfiú áll, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér zászlót tart, melynek közepén vörös kereszt látszik. A paizs fölötti sisak koronáján szintén fehér zászló leng vörös kereszttel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A család hagyományos véleménye szerint a fehér zászló a rajta lévő vörös kereszttel az ősök egyikének a szent földön táborozott hadseregekbeni részvétét jelöli.
Köszönöm a segítséget! Sajna a szülők nevei nincsenek :S (akkor nem lenne kérdés ) :) de a tanukat még összevetem a többi gyerek keresztszülőjével! Kösz a tippet!
A házassági bejegyzésekben 1774 körül már benne szokott lenni a szülők és a tanuk nevei is. Az lány házasságijában szereplő szülőpár nem egyezik az 1744-50 közötti szülőpárral?
Orosháza környékén (XVIII. század vége felé) a pusztákon-tanyákon télen született gyermekeket a hólvadás után vagy keresztelték (anyakönyvezték) vagy elfelejtették ezt megtenni, mert sok volt a dolog.
Ezt a bejegyzést később láttam meg. Sajnálom, de bármid van jöhet a szilvianak@gmail.com-ra most tényleg minden megoldás érdekel, mert nem találom az ősapámat és így nem tudok továbbhaladni!! KÖSZÖNÖM!
Szerintem, elég jó esély van rá, hogy Erzsébet annak a bizonyos Csiba családnak a lánya. Ő esetleg születhetett valamelyik szomszédos faluban, amikor a család éppen rokonlátogatóban volt, de simán "elfelejtődhettetel" az újszülött beírása ilyen-olyan ok(ok) miatt. Nem ritkaság ez - sajnos (magam is tapasztaltam nem egyszer). Ha Erzsébet házasságkötéséig nem bukkan fel másik Csiba család, amelyik valahonnan beköltözött a faluba (amelyiknek lehetett Erzsébet nevű lánya), akkor elég biztos lehetsz a dolgodban. Persze azért körül kellene nézned a szomszédos településeken, mert lehet egy ottani Csiba család (már ha van ilyen) lánya, aki a "Te" faludba ment férjhez.
Szia. Nem sürgetni akartalak, csak azt hittem elfelejtetted. Én sem tudok most családfát kutatni mert otthon nincs netem egy ideig a melóhelyen meg dolgozni kell többnyire:( De várom a jelentkezésedet privátban. Üdvözlet és köszi!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy faluban az 1700as évek közepén egyetlen Csiba (Csába) nevű család él - születik 5 gyermekük 1744-1750 között, majd 1774ben egy Csiba Erzsébet nevű lány férjhez megy (elvileg 19 évesen, tehát 1755ben született - azonban a lány anyakönyve nincs meg), akkor mennyire lehetek biztos a rokonságban? (hű de bonyolultra sikerült, bocs) - én úgy gondolom igen, de kiváncsi vagyok a ti véleményetekre is.
A csaladfalu.hu fórumán a következőket olvastam az üzenetküldés lehetőségéről, ill. a kapcsolatfelvételről:
"A nem publikus adatokkal rendelkező felhasználó számára rajtunk keresztül üzenhet. Az üzenetet továbbítjuk az üzenetküldő által megadott adatokkal. A címzett pedig eldönti, hogy felveszi-e a kapcsolatot. Az anonimitást így lehet megőrízni és tiszteletben tartani."
Valaki a csaladfalu.hu-ra feltett jónéhány Makó családbeli adatot Polgár településről, de az illető elérhetősege ott nem szerepelt. Véletlenül nem közületek volt valaki?
Én is regisztráltam már vagy 1 hete, de így hogy egyelőre nincs GEDCOM import, elég lassan lehet haladni a feltöltögetéssel, de ahogy írod, tényleg sokkal használhatóbb, mint az állami, mert a kereshetőség itt megoldott.
Beregisztráltam, kóser hely ez? mikor lesz éles (nem béta) verziós? ez a béta így teljes? Ha iater és Rye is beregisztrálna örülnék fiúk (hátha összeérünk ott mi földiek;)
...meg mindenki akinek problémás egy-egy 'elágazás' feltenné, látnánk jobban hol tart, s mi a kérdés... :)
A fél telkes megközelítőleg fele olyan "módos" volt, mint az egész telkes jobbágy, viszont hozzá képest a zsellér volt a templom egere.
Valószínű, hogy egzakt módon nem lehet egy telkes jobbágy vagyonát (általában) megbecsülni, mert az több dologtól is függött, de leginkább:
egyrészt, a jobbágytelkek mérete nem volt egyforma, nagyságát a felosztásra kerülő földesúri földek mennyisége és a földesúr jobbágyainak a száma nagymértékben befolyásolta.
Másrészt (nem a méret a lényeg) igen eltérő volt az egyes vidékek földjeinek értéke (termőképessége). A Mári Terézia nevével fémjelzett Úrbáriumok tartalmaznak ilyen adatokat (is).
Nem akárnám elterelni a szót a diafilmek digitalizálásáról, mert magam is érdekelt vagyok a témaban de lenne egy kérdésem: van valamelyikőtöknek bővebb információja az egész telkes , fél telkes gazdák mibenlétéről? Mit takar ez? Mennyire volt módos egy egésztelkes gazda? És mennyire nem egy féltelkes?
Ismereteim szerint a mormonok nem árulnak másolatot.
Úgy gondolom, egy település anyakönyvét (akár 2-3 tekercs filmen) akkor "érheti meg" birtokolni, ha a település valamennyi anyakönyvi adatát fel akarod dolgozni.
Néhány vagy akár néhány tucat családi adatot egyszerűbb (és olcsóbb) a MOL (Lángliliom utca) digitális film-scannerén lemásolni és CD-re íratni, párszáz forintért.
35 mm-es film 10 m alatt 306 Ft / m 10 m felett 255 Ft / m ezek a bruttó árak
1 m-en kb. 40-50 kocka, 1 film kb. 1200-1500 kocka, az kb., de max. 30 m
255 Ft / m × 30 m = 7650 Ft / film
+ az ár attól is függ, hogy a téged érintő falunak, településnek hány lakosa volt a téged érintő vallásban, tehát az adott időkör anyakönyveit, hány db. filmre vették fel anno.
Nem tűnik túl bonyolultnak ez a digitalizálósdi. :) Viszont szeretném megkérdezni hogy mi is ennek az anyagi vonzata - azaz mennyiért lehet hozzájutni a diákhoz (Mol illetve Mormonok)? :D Tudom hogy korábban volt már róla szó, de hátha változott valami. Köszönöm!
Nem tűnik túl bonyolultnak ez a digitalizálósdi. :) Viszont szeretném megkérdezni hogy mi is ennek az anyagi vonzata - azaz mennyiért lehet hozzájutni a diákhoz (Mol illetve Mormonok)? :D Tudom hogy korábban volt már róla szó, de hátha változott valami. Köszönöm!
Idézet a RadixIndex listáról, akit nem érdekel, lapozzon! :-)
Amikor még nem digitális gépeket használtunk, akkor a filmet mikor előhivattuk, az a negatív film. Lényegében megegyezik az eredetivel, de ami eredetiben világos, az a negatívon sötét, és fordítva, ill. ami eredetiben piros, az negatívba zöld.....stb., nem is ez a lényeg. A műanyag és üveg kertben lévő diaképek pozitívak, a gyerekek mese diafilmjei pozitívak, és a MOL másolatok is 35 mm-es pozitívok. A pozitív filmek, teljes mértékben, és színben is tökéletes másolatai az eredetinek. Jelenleg nincs a tulajdonomba MOL másolat, ezért Vizipók - csodapók diafilmjét szkeneltem.
1. Az én film szkenerem 35 mm-es filmet, és kertben lévő diát is beolvas, és Anikónak írom, hogy negatívot is másol, és egész jó képet csinál belőle. De csak úgy mellékesen írom, hogy aki film szkenelésre adja a fejét, az kösse fel az alsóját, mert meglehetősen macerás történet. NEM a szkenelés, hanem a minden kocka után kézbe veszem, húzok egy kockányit a filmen, visszateszem, szkenel, kézbe, húzás, visszatesz, ......de működik a dolog, a minőség jó.
2. Ami ötletet a fotós ismerőstől kaptam, hogy egy sima lapolvasóval is meglehet ezt csinálni. Legalább is nekem sikerült, bár egy kis agytréning is becsúszott. Szóval : a filmet rátettem az olvasóra ( vigyázat, mert ha rosszul teszitek be, visszafelé megy a szöveg ) sajna nem működik az asztali lapolvasóm, ezért a másikba, le kellett takarnom egy fehér lappal. Lényeg, hogy fehér legyen a háttér.
Elkezdtem a filmdarab másolását, a képen megjelnik több kocka. Kijelölöm a 1. kockát, katt. a nagyításra!!! Nagyobb méretben, ki igazítom az oldalakat, hogy ne lógjon bele semmi. Ezután átméretezés, a jelenlegi 100 %-ról 400 % - ra emelem a méretet, ezután pedig, a nálam automatikus 200 Dpi felbontást megelem 600 Dpi -re. Elfogadom a beolvasást, és kész. Nálam ez a méret tök jól olvasható. Ezután folytatom a beolvasást, és a filmcsíkon 1 kockával lejjebb viszem a kijelölést.
Azt gondolom, hogy lehetne egyszerüsíteni úgy a dolgot, hogy egy fehér papíron, ami pont akkora mint az olvasó belseje, vágunk egy akkora négyzetet, mint ami pont akkora mint egy filmkocka. Valami ügyes technikával rögzítjük a film 2 végét, hogy ne mozduljon el, majd a hátát ha szükséges, szintén takarjuk egy lappal, és így nem olvassuk be a csíkot, csak egy kockát. De a nagyítás, átméretezés és Dpi állításra így is szükség van, mert különben olyan kicsi a kép, hogy nem lessz olvasható. A kész képet pedig, nem lehet annyira felnagyítani, mert romlik a minősége. Mindíg szkenelés közben érdemes nagyítást és felbontást állítani, mert így nem romlik a minőség.
A radixra most írtam le a mai napi próbát a film szkenelésről, de egy kicsit hosszúra sikeredett, ezért nem másoltam ide. Ha érdekel téged vagy mást aki nem tag, akkor jelezzétek és idemásolom.
Ha valakit Szántó-Molnár Istvánnak hívtak,mi lehetett a valódi neve? Gondolom azért volt kettő neve,mert sok azonos vezetéknevű család élt a településen,és megkülönbeztetésként kapta. De mi lehetett az eredeti,Szántó vagy Molnár?
Lehetséges volt-e hogy az 1770-es években egy katolikus legény egy református lányt vegyen feleségül? Önök mennyire találkoztak ilyen esetekkel akkoriban? Összeházasodhattak-e,kellett-e hozzá valamiféle engedély? Az én falumban az 1945-ös évekig elképzelhetetlen volt ez,nem is volt rá példa.
Engem a bánátba betelepült francia családok története érdekelne a saját familiámon keresztül.
Massongok, Maszongok...nemzetsége. nekem a családi iratok 1780-1807 körülig nyújtanak információt, de az Elszászból való betelepedés körülményei és a helység , hogy honnan még nem világos. Ha valaki a kutatásomban tudna segíteni nagyon boldog lennék..
Sziasztok! Az egyik országos hirdetési újságban (nem merem reklámozni a nevét) ma olvastam egy hirdetést, miszerint eladásra kínálják Borovszky Magyarország vármegyéi sorozatból Pest-Pilis-Solt-Kiskun I.kötetet és Esztergom megyét. Gondoltam, hátha vkit érdekel. További szerencsés kutatást.
Üdvözletem tudom már mindenkinek tele van a feje a sok névvel ,de ha netán BRANDSCHOTT névvel találkoznátok és jeleznétek azt nagyon megköszönném,Csabi.
Apai-ági őseim Ugocsa-vármegyéből származtak,a családi hagyomány szerint 1650 körültől iskolamesterek és prédikátorok.Ami biztos:ükapám,Nagy Lajos Ujhelyi Klementinát vette el(a Hont-Pázmány nemzetségig visszavezetett Ujhelyi-családból,a leszármazási táblájukon rajta is vannak az ükszüleim).Salánkon volt tanító,akárcsak dédapám,Nagy Béla(sz.1864,Feketerardó).Egy Nagy József nevezetű "oskola-rector" ősünk állítólag Esze Tamás keresztfia volt.
Anyakönyvi szinten amit lehetett,megtettem...Vagyis tudomásul vettem,hogy az Országos Levéltárban egyetlenegy film van Kárpátaljáról...Véletlenül épp' Feketeardó(1770-1800),ami időben sajnos nem stimmel.Találtam ugyan egy Nagy János iskolamestert,aki elvette Ungi Mihály ref.esperes leányát,Katát(gyermeküket nem találtam,de aztán elköltöztek onnan az iskolamesterek névsora alapján),de ugyebár Nagy-nevű rengeteg van...
A család többi ágát már sikerült feldolgoznom az anyakönyvek és összeírások alapján,de ennél a kárpátaljai vonalnál elakadtam,és Ukrajna nem éppen a legegyszerűbb helyszíne a családkutatásnak...
Segítséget szeretnék kérni,hátha valakinek van tippje,vagy véletlenül Ugocsa-vármegye tanítóival,iskolamestereivel,prédikátoraival foglalkozik.
A Fonnyadt tulajdonságjelölő közszóból képző nélkül kialakult családnevek tipusának egyik példája. Mint ilyen ragadványnév, azt jelenti, amit a közszó, kérdés mire utalt az első e néven illetett személy esetében? (ábrázatra, arcszínre, testtartásra)
Nyáron elkezdtem a családfám illetve a családnevem eredetének kutatását. Szerencsére elég jól haladtam, így a családfámat már 1800 körülre visszavezettem. Sajnos pár hónapig szüneteltettem, de szeretném most folytatni a kutatómunkámat. A családnevem Száki y és szerencsémre a felmenőim törzsgyökeresen Ács nevezetű településről származnak, így az ottani református lelkésznél kutakodtam. Igazából, kiváncsi lennék, hogy van-e valaki aki találkozott ezzel a vezetéknévvel ? Elsősorban Ács és környékéről érdekelne. Illetve azt szeretném még megkérdezni, hogy a családnevek eredetéről , honnan lehetne több információt szerezni?
Tallián (vizeki ls Bélaházi) János neje lidertedeji nagy karolina, gyermekei: dénes, janka, özv: Hagyárosi Zalay Istvánné előneveinek épségbentartása mellett a magyar bárói rang és címer adományozása: Wels, 1897 febr 17. LXX 225
Tallián (vizeki) béla országgyűlési képviselő nejke Varadiai baich mária, gyermekei: Tibor, Jenő, és Lyubicza: réginemesi címerük megerősítése mellett a bárói rang és az örökös főrendiházi tagsági jog adományozása: bécs 1911 dec 13. LXXII 648.
Az az ága a családnak - akik a szentgyörgyi Horváthokkal, Szelesteyekkel házasodtak - biztosan katolikus volt, mert a Horváthok is katolikusok voltak.
MOL film száma:A4579 Szombathelyi egyházmegye (római katolikus) szül időpontja:1710 helység:Szentivánfa (Vas vármegye) Név: Ernestina Szelestey Apja neve: Balthasare Szelestey Anyja neve: Maria Tallián Keresztszülő: Emericus Nádasdy, Tarnóházáról
de aztán felraktam ezeket a hivatkozásokat a többi térkép közé, végső soron pedig a többi hivatkozás közé még akkor is, ha itt többen olvasnátok - egyenként is :)
Próbáljál meg Bolháson keresgélni, az cca. 70 km-re van Mernyétől - a Tallián család birtoka volt . Akár 2 generáció alatt is teljesen elszegényedhetett egy család. Lehet, hogy akit kutatsz, az a híres Tallián család elszegényedett oldalági sarja.
Köszönöm az adatokat. Nekem egy 1836 körül született Tallián Anna került képbe a kutatásom során, de nem gondolnám, hogy a nemes Talliánokhoz tartozna... vszeg akkor nem ment volna feleségül egy zsellérhez. Mernyén laktak, ő ott is halt meg, de nem ott házassodtak össze. Talán megtalálom valahol a közelben és akkor - esetleg - a felmenőiről is megtudok valamit.
üdv.: curlie
U.i.: Kívánok minden Topictársnak békés Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt!
#95 1893.04.14.-6. Főispáni kinevezések: Somogy vármegye: Tallián Gyula
#98 1897.01.27.-5. 1.) Bárói méltóság adományozása Tallián János és utódai részére.
-----------------
Ez a Talian család ugyan Sáros vármegyébõl származik, de honlapjukra feltették a Tallián címert, hozzátéve, nem tudják, hogy van e közük hozzá: http://members.tripod.com/sjhoard/index.htm
Nos belenéztem a könyvbe, de nem találtam semmi érdemlegeset ami segíthetne a nevezett megtalálásában. ha érdekel a Jászság újjátelepüléséről általánosságban vannak adataim. Egyelőre ennyi...
Ezek az az adatok az1690-1750 közötti időszakra vonatkoznak, de belenézek hátha... Egyébként nem felejtettem el a Szeghalomra vonatkozó kérésedet, csak az elmúlt két hónapban egy árva napot sem tudtam kutatásra fordítani. Ha lesz eredmény begépelem. (Egy-két nap és odajutok, hogy belenézzek a könyvbe.:))
Egy darabig nem voltam netközelben. Az Alapi kötet infói után érdeklődőknek: a könyv végén használható névmutatóban tudok keresni. Sajnos helységnévmutató nincsen, így a majd 300 oldalas anyagot nem tudom helységekre szűrni.
Egy darabig nem voltam netközelben. Az Alapi kötet végén található névmutatóban keresve sajnos nem találtam a keresett neveket.
A legközelebbiek vastagon a szószerinti tartalom: Nemességhírdetések, bizonyságlevelek között Kadocsy József. 1792. és Kajdóczy lásd Saáry másképpen Kajdóczy Károly, ifj. István fia, Lajos fiával. 1828. (Arm.1646.XI.12.) azaz a címeres nemesítőlevél kiadásának ideje
Az én ükapám is törvénybíró volt a faluban. Úgy mesélte papám, hogy ez nem volt egyenlő a bíróval. második világháborút követő években még választottak bírót,de aztán jött a tanácsrendszer.
tekintve, hogy az apa ismeretlen, egy ág gyakorlatilag nagy valószínűséggel kiesik. Amit tehet:
a területileg illetékes megyei levéltárban megnézi az állami anyakönyvben a születési bejegyzést, mit tartalmaz. Itt valószínűleg lesz utalás az anya származási helyére, foglalkozására stb.
A hatvani r.k. plébánián megpróbál betekintést nyerni a keresztelési anyakönyvbe, hátha ott is lesz értékelhető adat - akár a potenciális apa személyéről is, néha előfordult, hogy bejegyezték, mert az anya elmondta, hogy (szerinte) kitől van a gyerek, aztán persze sokszor ezt a nevet törölték is...
ezt követően, az anya adatai birtokában lehet az anya felmenőit kutatni vissza az időben, szintén a területileg illetékes levéltárban (mivel az 1895.X.1. előtti egyházi anyakönyvek mikrofilmen megtalálhatók ott is), vagy a Magyar Országol Levéltár (MOL) Budapest, Bécsi út 314-316. sz. alatti egységében (amit mára azt hiszem Lángliliom utcává tettek).
A MOL honlapján (http://www.mol.gov.hu) tud keresni, hogy az anyakönyvek mely időszakot ölelnek fel és mi a mikrofilmek jelzete, amit a MOL-ban kérhet. A megyei levéltár ettől eltérő jelzetet alkalmaz(hat).
Első lépésben meg kellene nézned édesanyád születési bejegyzését az egri megyei levéltárban és a hatvani katolikus plébánián. Elképzelhető, de nem túl valószínű, hogy ott az apára vonatkozóan lehet(nek) bejegyzés(ek).
A nagymama születési bejegyzése vélhetően megtalálható az Országos Levéltárban (ha nagyon fiatalon szült, akkor az is Egerben - 1895-ig találhatóak az anyakönyvek mikrofilmen a MOL-ban). Ha ezt megtalálod - és erre úgy gondolom jó esély van (a Tóbi nem lehet túl gyakori név), akkor onnan lehet visszafelé halad(gat)ni.
Városban vagy községben a tanács vagy elöljáróság azon tagja, aki a feudális időkben a lakosság között felmerült vitás polgári peres ügyekben és büntető ügyekben ténylegesen ítélkezett. "
A hivatkozásban láttam, hogy neked van Jász-Nagy-Kun Szolnok megye betelepüléséről adataid. Egy Gyulai Sándor nevű emberrel (1868 +/- 10 év körül) nem találkoztál véletlenül, főleg Jászberény környékén? Szépen kérlek, nézd meg nekem, hátha, ugyanis nem tudok visszafelé kutatni amíg ő nincs meg. Köszönettel: Szilvia Magánba is írhatsz: szilvianak@gmail.com.
Ha a Kajdacsy/Kajdachy családról valami szerepel a könyvedben az erdekelne. Amikor még nem volt scannerem akkor a digicamerával csináltam makró állásban felvételeket, egész jól hasznosíthatók...
azóta megfejtettem: Szerintem Pranhartsberg, ami Sitzendorf an der Schmida része (Alsó-Ausztria). Az elején én is G betűnek gondoltam, de Skoumi P-nek látta és ez vezetett szerintem helyes útra. Ugyanis a telefonkönyv szerint ott még mindig vannak Autherith és Autheried nevűek.
Mivel nem kaptam választ arra, hogy Jászberényben kutat-e valaki tovább kérdezek. Kutat -e valaki Tiszalök környékén vagy Jászkíséren?
Továbbá kutat e valaki Füzesgyarmaton vagy Szeghalmon. Kérem, ha valaki igen, jelentkezzen akár magánban is (szilvianak@gmail.com) Nagyon fontos lenne. Köszönöm szépen előre is!
Tremmel J. (pastor pecorum, csordás) és felesége Schiller T. Sopronban születnek (róm.kat.) előbbi 1764-ben utóbbi 1774-ben. Házasságukat nem találtam meg Sopron anyakönyveiben (sem a Szt. Mihályban, sem a Szt. Györgyben). Egyik gyermekük T. György 1823-ban hal meg Sopronban 9 évesen, másik gyerekük T. J. 1830-ban házasodik Sopronban 20 évesen. Egyikük születését sem találtam meg az anyakönyvekben. Aztán 1832-ben meghal az öreg Tremmel J. és felesége Schiller T. is. Mindkettő elhunytát a soproni anyakönyv rögzíti.
A kérdés tehát az, miért nincs meg a házasság és a két gyerek születése, ha minden más esemény ott történt... Elképzelhető hogy Sopron valamelyik jobbágy településén éltek egy ideig, aztán visszamentek Sopronba lakni? A csordás foglalkozással állhat kapcsolatban az egész? Vagy mi...?
Kedves skoumi, Koszonom valaszodat, nem akarok tippelni az okokra, de biztos nem nemzetbiztonsagi. A mormonoknal vannak filmek, de nagyon hianyosnak tunnek termeszetessen a titkositott evek elottire ertve, a MOL Allami anyakonyvek keresojen meg meg annyi sincs, tenyleg elszomorito: http://www.natarch.hu/fondx/aker.html Udv. Laci u.i. a társadalomtörténeti adattárukat meg nem neztem at, kosz azt is: http://tarstort.bparchiv.hu/tarstort/simplesearch.html
Itt is felteszem a kérdésem, mert nem mindeki tagja a másik listának:
Szerintetek melyik osztrák településen születhetett Auterit Ferenc.Ma melyik település lehet ez? A mellékelt kép a csallóközi Fél település anyakönyvéről készült.
Kedves Kutatótársak! köszönöm a segitségetek, már is előrébb jutottam mivel tiborpapa olyan felsorolást küldöt ami a o anyámra is utalhat, mivel Czibere Juliannaként van jegyezve a déd apám születésikivonatán.még átkell néznem jobban,és gondolkodni kell. igaz egykissé mesze lakom a kutatás helyszinétől/gönyü/, a többit majd e -mailben. Nagyon boldog vagyok és reménykedek.Köszönöm!
Nádudvar,
magyar m. v. Szabolcs vármegyében, Debreczenhez 4 mfdnyire a pesti országutban: 463 romai, 409 kath., 8 evang., 16 n. e. óhitü, 5683 ref., 400 zsidó lak., rom. kath. és ref. anyatemplommal, synagógával, postahivatallal, vendégfogadóval. Határa gazdag fekete földből áll, e mellett roppant kiterjedésű, de többnyire majorsági birtok, mert egész urbéri telek csak 13 4/8 van, s ez első osztálybeli: Fában szükséget érez.
Földesurai:
gr. Vay, b. Baldachy, b. Perényi, b. Vay, Aranyos, Balás, Bene, Bökönyi, Barta, Bereczky, Bekecs, Biró, Cseke, Csernátonyi, Czibere, Czeglédy, Deme, Demjén, Dálnoky, Erdélyi, Edelényi, Egry, Fejér, Fekete, Fogarassy, Gál, Győrfy, Győry, Gellért, Halasy, Harmathy, Hodosy, Ibrányi, Iklódi, Iványi, Kósa, Kiss, Katona, Kenéz, Kemecsey, Károlyi, Ludmán, Madácsy, Mészáros, Mikola, Molnár, Mómus, Madarász, Mikó, Mile, Mihályi, Szabadszállási, Nagy, Ács Nagy, V. Nagy, Szödényi Nagy, Nemes, Őrsy, Pap, Polgáry, Razsó, Szathmáry, Szűcs, Szivák, Szabó, Szigethy, Szanics, Törös, Tóth, Zákony, Zöldy, Varga, Vecsey, Virágos, Varsányi, Várady, Vattay, Szilassy, Szathmári, Király, Márczy, Szécsy, Szerdahelyi, Borbély, Dersy, Putnoki, Jósa, Szentimrey, Horváth, Boros, Solyom, Kovács, Pető.
Besenyőd,
magyar falu, Szabolcs vgyében, Baktához félórányira: 96 r., 30 g. kath., 543 ref., 98 zsidó lak., s ref. anyatemplommal, 7/8 harmadik osztálybeli urbéri telekkel, dohány-termesztéssel. F. u. Baranyi, Bezdédy, Bicskey, Borbély, Czeglédy, Dekmár, Eöry, Ferenczy, Halász, Hideg, Kecskeméthy, Kis, Kóródy, Ladányi, Laskay, Lórándy, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Puskás, Rácz, Szabó, Szelle, Strogy, Tar, Tarsy, Török, Udvarhelyi, Zoltay, Zsiday, Jeney, Vékey, Vida.
Kedves topictársak! Rimaszombat város házassági anykönyvei csak 1852 -től vannak meg Besztercebányán.Az anykönyvek másodpéldányait keresem. Hol lehetnek ?
Kedves Kutatók! Teljesen új vagyok a családfa kutatás terén, igaz minden ajánlott web oldalt
áttanulmányoztam a még élő rokonokat megkérdeztem, de ök sem tudnak többet mint én.
1845febr.17-én szül. Czeglédi József a dédapám, annak apja Gábor Nádudvari lakos.
A családi legenda szerint hétszilvafás nemesek voltunk erröl papirt örzött a legidösebb Czeglédi fiú aki 85-ben meghalt fiú utód nélkül, a papír eltünt, de 2002-es levéltári gyarapodásban utalás van 6350/ r64 Czeglédi családról. A z apai águnkban 9 élőgyerek volt, ha ez volt az elődeinknél is a szokás akkor nehéz lenne vissza vezetni a fát, sokan felvették a nevet. A kérdésem az lenne honnan tudhatnám meg, és nézhetném meg a okiratot. A másik: a Nagy-könyvet érdemes e megszerezni vagy fizesek elö kereső programra.? Nem vagyok már
Fiatal, de kiváncsi vagyok a múltamra. Köszönöm , és próbáljanak tanácsot adni. Azt is tudom van egy dunántúli és egy alföldi- és kassai ág. Ez valahol össze ér?
Üdvözletem mindenkinek. Beteg voltam több, mint egy hétig, és meló is akadt, ezért kicsit félre kellett tennem a kutatást. Kérdésem lenne, hogy Jászberényben kutat -e már valaki? Ha igen, figyelné nekem a Gyulai nevet? Bármi érdekel. Köszönettel.
36.Krucsay család iratai 1606-1854Ezt pl. a szabolcs megyei levéltárban találtam!!Emlékszem hogy valaki a krucsayakat kereste, de hogy ki volt?????Gerard16061854
Elég sokat kutatgatok a családfám után. Eközben ezerszám találkozom különleges nevekkel!!!!
Gondolom sokan vannak így ezzel
Megtennétek, hogy a következp tematikában írtok egy-egy bejegyzést fejenként:
Hol kutatok Adott településen-környéken mely külölegesebb családnevek érdekelnek Ezzel elérhetjük, hogy ezen a néhány beírási területen mindíg megtaláljuk ha érdekesebb névre bukkanunk, de nem emlékszünk a sokezer beírásból hol olvastuk
Pl. nálam:
Polgár.görbeháza és tiszacsege környéke:
nevek:
Ale Bai(y) Balla CSuhai Dubicz Kruppa Lass Murvai Pete
Nézzetek utána mennyi a valóságalapja ezen a címen található írásnak..főleg a nevem érdekelne...de hátha másnak is segítség.A benne lévő forrásokról mit lehet tudni?
Turul 1883-1950
1883-2 A VEZEKÉNYI NEMZETSÉG ÉS A GRÓF CZIRÁKYAK. Második és befejező közlemény.
Cziráky Ferencz, testvérének Györgynek birtokát utóbb zálogképpen megszerezvén; nemcsak ezt, hanem Czirákon, Veszkényben, Dénesfán és a szemerei határbeli Tomaj nevű pusztán lévő saját birtok-illetőségét 1536-ban Ostffy Lászlónak a csornai convent előtt elzálogosította. Cziráky György azonban később 1539-ben saját részét ismét visszaváltotta.
Ezen György özvegyével utóbb Eszéki Pál deák nejével első férjének cziráki és dénesfai birtoka végett Cziráky Cziriak és testvére Tamás 1545-ben Sopronmegye alispánja előtt perben álltak.
Vályi András: Magyarország leírása
TOMAJ. Badacsony Tomaj, és Lesencze Tomaj. Két Magyar falu Szala Várm. Badacsony Tomajnak földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; ennek pedig Nedeczky, és több Urak, lakosaik külömb félék, fekszenek Tapolczához 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, vagyonnyaik többfélék.
A Vezekény-nemből eredő ősrégi család, melynek családfája okleveles alapon az 1247 körül élt PÁL vagy POUCÁ-ig vihető fel. E nemzetség ősi birtokai Sopronmegyében voltak. Osztozkodás útján kiszakadván a közös nemzetségi szervezetből, a család a XIV. század végén veszi föl egyik birtokáról a Cziráki nevet. Kiváló tagja a XVI. században CZ. MÁTYÁS, ki 1567. Miksa királytól ősi jószágaira új adományt eszközölt ki. Fia MÓZES (megh. 1627.) mint jogtudós kora legkiválóbb férfiainak egyike; azóta is e téren többen tüntek ki a családból. (V. ö. Turul 1883.) A család róm. kath.
Rangemelések: CZ. MÓZES ítélőmester és kir. személynök 1620. ápr. 5. (Bécs) emeltetik báróságra. (L. Reg. 7. sz. 78. l.). A grófi diploma br. CZIRÁKY JÓZSEF részére 1723. febr. 21. Bécsben kelt. (L. Reg. 34. sz. 207. l.)
A grófi czímer: Kék mezőben zöld alapon szétterpesztett hátsó lábain álló fehér farkas, első lábaiban vörös zászló nyelét tartva, a zászlón hold és csillag. Sisakdísz adományozva nincs. Takaró: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
JÁNOS (szül. 1818. decz. 29., megh. 1884. febr. 9.) cs. kir. kamarás és val. b. t. tan., tárnokmester, arany-gyapjas vitéz, a Szt.-István- és vaskorona-rend vitéze, jogtudor, a m. tud. akadémia ig. tagja; neje petit-verneuili gr. DEZASSE Lujza (szül. 1821. nov. 27.) cs. kir. csillagk. és palotahölgy. Esküvő: 1845. febr. 1.
Gyermekeik:
I. MÁRIA (sz. 1845. nov. 21., megh. 1851. nov.)
II. KONSTANCZIA (szül. 1847. május 30.) cs. kir. csillagk. és palotahölgy; férje zsombolyai és janovai gr. CSEKONICS Endre (sz. 1846. szept. 13. Ivánkán, Borsodm.). Esküvő: 1869. okt. 13. Lovasberényben.
III. LUJZA (sz. 1848. ápr. 23.)
IV. ANTAL (sz. 1850. jul. 12. Döblingben), cs. kir. kamarás, a m. főrendiház tagja. Birtokai: Lovasberény (hitbizomány), Nadap és Börgönd Fehérmegyében; 1. neje gr. ESTERHÁZY Alice (sz. 1850. febr. 17., megh. 1882. jún. 21. Budapesten), gr. Esterházy 76László és br. Orczy Erzsébet leánya, cs. k. csillagk. hölgy; esküvő: 1873. aug. 16. Budapesten. 2. neje gr. KEGLEVICH Róza (sz. 1849. márcz. 29.), buzini gr. Keglevich Gyula és br. Orczy Georgina leánya, cs. k. csillagk. hölgy; esküvő: 1884. márcz. 29. Budapesten. Lakás: Lovasberény.
Gyermekeik:
1. MARGIT (sz. 1874. aug. 11. Dénesfán).
2. LÁSZLÓ (sz. 1875. márcz. 29. ugyanott).
3. ALICE (sz. 1877. jún. 28., megh. 1877. aug. 12.).
4. MÁRIA (sz. 1881. jún. 20. Dénesfán).
V. BÉLA (sz. 1852. máj. 23. Lovasberényben), a m. főrendiház tagja, Fehérvármegye főispánja. Birtokai: Dénesfa, Czirák és Beled Sopronm., Kenyeri, Kecskéd Vasm.; neje gr. ESTERHÁZY Mária (szül. 1856. máj. 9.) cs. kir. csillagk. hölgy, galánthai gr. Esterházy László és br. Orczy Erzsébet leánya. Esküvő: 1878. jún. 4. Budapesten. Lakás: Dénesfa és Székesfehérvár.
Gyermekeik:
1. ALBERTA (sz. 1879. ápr. 11., megh. 1881. jan. 20.)
2. MIKLÓS (sz. 1881. ápr. 6.)
3. JÓZSEF (sz. 1883. jún. 11.)
4. GYÖRGY (sz. 1885. máj. 9.)
VI. JÁNOS Nep. (sz. 1854. jan. 16.) cs. k. kamarás, a m. főrendiház tagja; birtokai: Rum és Kolta; neje gr. ALMÁSY Erzsébet (sz. 1857. decz. 20.) cs. k. csillagk. hölgy. Esküvő: 1878. okt. 12. Budapesten. Lakás: Rum v. Kolta és Budapest.
Leányuk:
JANKA (sz. 1879. jul. 10. Lovasberényben).
Kedves tiborpapa, Szeretek megallni a pazmandi delre nezo Cseplek szolloshegyen a csodalatos kilatas no meg a kostolas miatt is. Talaltam ezt az egesszen kivalo terkepet melyen Pazmand is rajta van a jobb felso sarokban, talan erdekelni fog: http://lazarus.elte.hu/hun/maps/velenceh/velind.htm Udvozlettel Kupan Laszlo
Kedves Feri, Masodik kerdesedre tudok valaszolni, a Bp. Fovarosi Leveltarban a XIII keruleti Teve utcaban, az Arpad hid pesti oldalanal, szemben a Rendor kapitanysag modern epuletevel.
Ehhez kapcsolodva, nekem is lenne egy kerdesem ebben jartas forum tarsakhoz.
Iden nyaron M.o.-i tartozkodasom alatt tobbszor jartam a fent emlitett leveltarban, ahol minden esetben szivelyes segitseget kaptam kikeresni az anyakonyv/film szamokat. Egy esetben a leveltaros kollega emlitette, hogy magam is megkereshetem a szamitogepukon, illetve meg is mutatta hogy kell. Akkor nem kerdeztem meg, hogy kivulrol is hozza lehet e ferni a listahoz, most meg nem talalom a web oldalukon: http://www.bparchiv.hu/
Tehat a kerdesem, hozza lehet e ferni kivulrol, vagy a lista csak belso hasznalatra van?
bevallom, sosem marhapásztorkodtam (na jó, ez így nem egészen fedi a valóságot, de a klasszikus értelemben valóban nem) :) így kicsit hiányos e téren a közművelődésem :)
és abból indultam ki, hogy 1820-ban még nem volt elterjedt sem a kamionos, sem a vasúti élőállatszállítás, így feltételezem, lábon hajtották a jószágot egyik helyről a másikra :))
de szurkolok Idrisinek, hogy a környéken rábukkanjon az őseire :)
Kedves Te! Emlékszel még erre a beszélgetésünkre? Nem lehet tudni többet Gyurik MIhályról???? Nagyon érdekelne az az ág! Email címedet hogyan kaphatom meg, hogy magánban írjak? Üdv.
Ez a dolgozat szépen bemutatja a történeti hátteret, miként veszítette el jelentőségét ez idrisi által megjelölt 1820-as évekre (Hol van már Eke Máté, meg az eszéki tőzsérek!)
A pásztor "terelgette nyáját, fújta furulyáját", a hajcsár, cenzár (szenzál), tőzsér az, aki a marhakereskedelemhez köthető (Néprajzi Lexikon hajcsár szócikke)
A pásztor, juhász, stb. nem mozgott nagy területek közt. A pásztorszervezet tagozódása szerint a "pásztorok az állattartókhoz való viszonyukban lehetnek községi, magánállattartók által fizetett konvenciós és az állattartók közössége (gazdaság, társulat) által fogadott közös vagy nyájpásztorok."
Községi-e, vagy nagyobb birtokosé (Batthyány?! Zichy?!)
Ez az ökörpásztor így van leírva? Mert az akkor utalna az életmódjára (arra, hogy nem gulyás, azaz naponta hazajár az állatokkal), s így több köze van a településhez, több 'nyoma' lehet ott. Azt kellene pontosan tudni, ki(k)nek a jószágát őrzi, maradtak-e fent számadások. Mondjuk Nyitra messze van, de ha mozgásukat akarod felkutatni, elsősorban a környékben, vagy a birtokosok azonossága szerinti más területekben gondolkodj. Ha nagybirtokos volt, annak közeli (vagy kevésbé közeli) birtokai segíthetnek orientálódni (ez földművesek XIX. századi migrációjában, a nagybirtokok közti mozgásában több példa alapján feltételezhető).
Ez Maniga szlovák nyelvű honlapja. Vannak/lehetnek benne számodra érdekes mondatok. Különösen az Od prvých záznamov... fejezet utolsó bekezdésében a helyi textil manufaktúráról amit ír."V Maleniciach sa začalo rozvíja valchárstvo textilné remeslo na výrobu súkna. Surovinou bola vlna z oviec [ez juh], ktoré sa v hojnom počte v tom čase chovali na majeri Juhásňa" (kiemelés tőlem)
Meg ilyenek:
"Od prvej polovice 18. storočia a do roku 1931, teda plných dvesto rokov, sa spájajú osudy a história Maleníc so žachtickým rodom Zichy. Patrili mu panstva Divín, Voderady, Rusovce, Zelovce, Cífer a Malenice." (kiemelés tőlem)
Az általam átnézett református anyakönyvek mindegyike az 1700-as évek elejétől (1715 - 1740) van vezetve. Hol és hogyan lehet korábbi időkből személyekre vonatkozó adatokra (születés, házasság) szert tenni?
Más! Keresett rokonomat családi iratok szerint 1911-ben Budapest I. kerületében anyakönyvezték. Hol lehet ezeket a polgári anyakönyveket megnézni?
Az ökörpásztor ügyről akkor kicsit bővebben szólnék, mert szerencsére azért ennyire még nem látom borúsan a helyzetet. A helyszín Maniga [Malschenitz], Nyitra vm. (ma: Malenice, Szlovákia) 1821-ben Paczelt (Páczeld) György (juhász) és felesége Tircz(in) Mária előszőr szerepelnek az anyakönyvben, mint keresztszülök. De több felnőtt gyermekük is élt ekkor. Pl. Paczelt Mária is, akinek 1833-ban születik törvénytelen gyermeke. Majd 1835 a következő gyerek, de ez már törvényesen; az apa Matovics (Mattovics) Pál (ökörpásztor). 1833-1835 között Manigán nem házasodtak össze!! Majd szépen sorban születtek gyermekeik... Matovics Pál nem helyi születésű volt és mivel a házassági bejegyzés nincs meg, nem tudom honnan jött. (Ez a feleségre is igaz). Halotti anyakönyvek a MOL-ban és a mormonoknál is csak 1866-ig vannak. Az 1866-1895 közöttiek csak Pozsonyban kutathatók; legalábbis egyelőre. A manigai anyakönyvekben van még egy Matovics (János), aki 1829-ben jelenik meg előszőr, mint szülő. 1855-ben meghal, de nem írták honnan jött/ hol született.
Röviden ennyi. Gyanítom/remélem, ha meglenne M. Pál és P. Mária halottija, akkor ott lenne plusz infó, de Pozsonyba, ezért nem szándékozom elutazni. A házassági viszont nem értem hol lehet.
Ami talán segítség lehet utazás nélkül is az az 1828-as összeírás. Ill. találtam egy Csallóközből Krassó vm.-be történő telepes listát, ami 1834-35-ös és Peredről (szintén Csallóköz) egy Matovics is áttelepült. link
Elnézést kérek a hosszú írásért, de talán másnak is segítséget jelenthet, ha kapok néhány tippet.
nem akarlak elkeseríteni, de adott esetben egy ökörpásztor felbukkanhat akár a Délvidéken is egyszer, majd a Felvidéken másszor, s akár még Ausztriában vagy a mai németországban is, hiszen akkor adott esetben lábon hajtották a jószágot a vásárokra, illetve a vevőkhöz... (lásd: A Tenkes kapitánya).
Hogy a családot adott esetben ilyen nagy távra cipelte-e magával a pásztor, az megint egy másik, és a fene tudja, ki által megválaszolható kérdés... Tehát adott esetben valóban célszerű először a szűkebb körben végigböngészni az anyakönyveket (hja, kicsit sziszifuszi meló :) ) s ha nem nyert, akkor viszont tágítanod kell a kört...
A most következő írásomnak már vannak előzményei ezen a fórumon, de most összegezve, más megközelítésből próbálom körüljárni a problémát.
Családom kutatása közben már elég sok juhász foglalkozású őst sikerült találnom (pedig családkutatási szempontból jobb lenne, ha valami kevésbé mozgalmas tevékenységet folytattak volna). A legtöbbjükkel meg is gyűlt a bajom, mert állandóan mozgásban voltak. Egyszer csak megjelentek egy településen (az anyakönyvi bejegyzés tanűskodik róla), aztán váratlanul eltüntek és sajnos sok esetben nem derült ki honnan jöttek, merre mentek. Legtöbbjük az adott terület földbirtokosának volt "urasági juhásza". Ebből logikusan következik, hogyha sikerülne részletes adatokhoz jutnom az adott birtokról, ill. annak történetéről akkor az talán segíteni. A kérdésem az lenne, hogy nincs-e valami jó irodalma ennek a témának? [Az 1820-1870 időszakról van szó.]
És hogy még tovább szűkítsem a kört, íme a területek: Csallóköz (Fél, Éberhárd) Nyitra (Maniga és környéke) itt: ökörpásztorról van szó Esztergom vm. (Bátorkeszi)
És a nevek: Legtöbbször német név: Roszkopf, Paczelt, Czetmayer, Auterit, Fürstenczeller, stb. de egyéb is: pl.: Matovics
Ez igaz, de nem minden logikától mentes. Gyula Békés megye székhelye volt korábban, igen közel van Békéscsabához és annyira nem kis város, Békés pedig Békéscsaba szűkebb vonzáskörzetéhez tartozik (10 km). Mezőcsát viszont 40 km-re van Miskolctól a megye legdélibb csücskében. Persze az ország többi megyéjéből így könnyebb elérni, feltéve ha tudják, hogy ott kell keresgélni. Jó hétvégét Neked is!
Még egy érdekesség ugyaninnen: Azt talán többen többen tudtátok, hogy Zemplén vármegye állami anyakönyveit Sátoraljaújhelyen őrzik, de hogy a megye többi részének (Borsod, Abaúj, ...) anykönyveit Mezőcsáton, arra kevesen tippelnének. Hasonló a helyzet a felekezeti anyakönyvek másodpéldányaival. Nem tudom, hogy van-e még egy ilyen megye az országban, ahol a megyeszékhely állami anyakönyveit nem helyben őrzik. De most már legalább ezt is meg lehet tudni a fondjegyzékből:
XXXIII.1. Állami anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye (1895-1980) 171,74 fm a) Abaúj, Borsod, Gömör, Kishont, Torna (vár)megye és Miskolc város anyakönyvi kerületei állami anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (1895-1980) 116,40 fm b) Anyakönyvi másodpéldányok utólagos bejegyzései (1896-1960 1961-) 55,34 fm XXXIII.2. Zemplén megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (1895-2004) 131,70 fm a) Anyakönyvi kötetek (1895-1980) 112,50 fm b) Utólagos bejegyzések jegyzékei (1907-2004) 19,20 fm
IV.412. Abaúj-Torna vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok (1827-1895) 13,50 fm IV.830. Borsod vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok (1799) (1827-1895) 17,20 fm IV.831. Gömör és Kishont vármegyék felekezeti anyakönyvi másodpéldányai (1827-1895) 0,32 fm IV.1420. Zemplén vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye (1821-1895) 12,00 fm IV.1926. Miskolc város felekezeti anyakönyvi másodpéldányai (1827-1895) 2,00 fm
XV.1. Borsod vármegye levéltárában kezelt Mohács előtti oklevelek levéltári gyűjteménye (1270-1523) 0,18 fm XV.6. Borsod vármegye levéltárában kezelt kéziratos térképek levéltári gyűjteménye (1750-1950) 5,50 fm
Ha jól értelmezem, akkor egyszer majd Zemplén vármegye hasonló anyagai is felkerülnek (XV.2., XV.7.). Abaúj megye hasonló iratai viszont valószínűleg Kassán vannak.
(Régebben is fenn voltak ezek a térképek, de nem ilyen jó felbontásban és külön jelszó kellett a pdf állományok megnyitásához, most jpg-ben vannak.)
Sajnos leírást egyben nem találtam a térképekhez, egyenként végig kell kattogni, de úgy tűnik mind az egykori Borsod vármegyéből van.
A 263 oldalas fondjegyzékben sincs részletes térképjegyzék, de legalább fenn van egészben:
Vannak még szintén nagy felbontású, máshonnan nem letölthető régi vármegye térképek (Görög Demeter, 1802-1811 közöttiek) Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Torna vármegyékről:
Egyházkerületi hovatartozás szerint történtek (történnek ma is) az anyakönyvek vezetései. Sokszor egy településen több is van, ha elég nagy. Mindegyiknek saját parókiája van. Olyan van, hogy nem odatartozó személlyel az egyházkerület területén történik valami (születés, halál) és ott jegyzik be, mert ott keresztelik, ill. ott temetik (szolgáltatják ki az utolsó szentséget). Illetve a sokat ismert helyzet, a lányos háznál tartott esküvő házassági bejegyzése annak illetékességi egyházkerületének anyakönyvében.
Mivel (katolikusoknál) az egyházkerület vezetőjét az illetékes egyházi igazgatás (püspökség) jelöli ki, nem a hívek által választott személy, olyan helyzet előállhat, hogy a hívek és az egyházkerület vezetője (plébános) között jelentős és tartós ellentét alakul ki, akár hitéleti kérdésekben is (végül is az egész reformáció ilyen helyzetből indult ki, ill. ilyen helyzetek tömeges jelentkezéséből). Ez szélsőséges esetben a hívek más parókiához, akár más felekezethez való 'átjárását' is eredményezhette, de ez inkább a hódoltsági időket követő évtizedekre jellemző, a közigazgatás reformja előtt (az 1709-es időszak ebbe beletartozik). Egyszer összegeztem itt a www.katolikus.hu felhasználásával a jelentősebb egyházitörténeti eseményeket a XVII-XIX sz-ban. Ilyen tömeges áttérésről ismerünk példát, de a motiváció pontos megrajzolásához ismerni kell az egész faluközösség adott időszaki helytörténetét.
"úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec)." A bejegyzést tevő nagy valószínűséggel az eskető, vagy valamelyik egyházfi volt. Egyedül a bejegyző 'megfogalmazása' érvényesül a beírásokban, pláne, ha házassági. Azt ugyanis 3-szor kihírdették előtte. (addigra csak kiderült, hogy pontosan hova is való a vőlegény ;) Elhalálozottról, pláne, ha átutazó volt, vagy kevesen ismerték a faluban elírhatnak tanu bemondása szerint szerint, születésnél is a születés napja mehetett bemondásra, (különösen elzárt tagolt terepen lakóknál zord időjárást követő keresztelés esetén) a lényeg ott is a keresztelés napja volt.
"Viszonyította" - Valószínűleg nem magától, akár megkülönböztetés is lehetett a sok Závada között, de inkább gondolnék arra, hogy egyfajta közigazgatási hovatartozást fejezhetett ki, gondolok itt a vármegye területének járásokra (szolgabírók illetékességi területei!) való felosztására. Szóval, hogy nem magától.
Köszönöm szépen a hasznos linkeket! A vásározási szokások azt mutatják, hogy Nemeszávadáról legszívesebben és leggyakrabban Vágbesztercére és Rajecra jártak vásározni a nemeslaki (Nemeszávada) lakosok. Míg a másik két Závadáról (Szunyog- és Pásztor-) egyértelműen Zsolnára. Ez is megerősítheti azt a feltételezést, hogy a házasságkor bemondott származási helyet, úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec).
Egy szlovák anyakönyvi kiadványban: Nemeslak (Nemeszávada), mint Precsin ill. Domanizs (Demény) fíliája szerepel, de egy kutatótárs észrevétele alapján úgy tűnik Podszkálon is nagyon sok nemeslakit anyakönyveztek, szinte már fíliának látszik. Lehet olyan, hogy egy településről az emberek nem a hivatalosan meghatározott templomba végezték "anyakönyvi dolgaikat" hanem egy számukra "szimpatikusabb" (könnyebben megközelíthető) faluban?
A héten néhány napot én is az óbudai kutatóban tervezek eltölteni. Az 1100-s Index-et már átnéztem. Jövőre direktben tervezem Eger és Heves meglátogatását.
És most várom az ehhez kapcsolódó cseh-szudéta mikrofilmeket, talán ez is segíteni fog. (Ha megküldik.)
Egyik Zsolnától nyugatra a már említetted 'Patina Zavada' (Pásztorzávod), másik ettől délre 'Szunyog Zavada'. Ugyanakkor van Trenčianska Závada is (Trencsénzávod), 1899-ig Zavadaként (ma Nemsó/Nemsova része) Trencséntől 12 km-re a Vág jobb partján, kicsit távolabb a folyótól egy patak mellett.
A tippelted Nemeslak/Zemianska Zavada (a fenti térképen Nm.Zavada) van tényleg a legközelebb, ezen környékbeli Zavadák közül ráadásul Rajec felé esik és közel van hozzá (én is erre indulnék el, bár még az is felmerült bennem, hogy a Raj... utalás egy Rajcsánka folyó melletti Zavadára utalna, de ilyen nincs).
Ajánlom még ezt az oldalt, készítője kutatott a területen (Trencsén vm-i települések).
Ez az oldal pedig azt mutatja meg Trencsén vm vásározási szokásait bemutatva, hogy mely települések mely városokat részesítették előnyben (fontos adalék tud lenni kutatáshoz)
Szerintem a megyeiekben meg is van...sőt máshol is, csak utána kellene nézni.....
Ezt például a Debreceni Egyetemi Könyvtár katalógusából másoltam:
Cím:
Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv / szerk. Nagy Iván [et al.]
Megjegyzések:
J. Siebmacher's grosses und allgemeines WappenbuchMagyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveNagy címerkönyvFőcím a nyitóképernyőrőlCímadat a borítón: J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveGerinccím: Nagy címerkönyvTérségünk máig legrészletesebb tudományos címerkatalógusaként számontartott mű Magyarország és Erdély, valamint Horvát-Szlavónia nemes családai, nemzetségei és személyei címereinek legteljesebb kiadását adja közre.Rendszerkövetelmények: CD-ROM olvasó; Windows 95/98/ME/NT/2000/XP
Tárgyszavak:
Heraldika adatbázisok Heraldry Databases.
Egyéb nevek:
Nagy Iván, felsőgyőri (1824-1898) (történész, genealógus) Siebmacher, Johann (?-1611) (festő, rézmetsző)
Dátum:
2002
Megjelenés:
Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., 2002
Terjedelem:
1 CD-ROM ; 12 cm
ETO jelzet:
929.6(086.9)
ISBN:
963-9374-38-5
Státusz
Tétel<
Lelőhely
Helyrajzi szám
Kötet
Szám
Példány
Státusz
1.
DEENK NAGYK Kutatóterem
K CD 586
K
Helyben használható
Akkor felfedem amit tudok (sejtek): Cífer anyakönyve 1709-ből. Hozzá tartozott Vedrődújfalu, ami a másolaton Novavilla néven szerepel. Závadák közül Nemes-Závadára tippelek, mai magyar neve Nemeslak. A közeli Raj... település pedig Rajec lenne... Ezt erősiti, hogy Puhó (ahonnan a feleség származik) sincs messze. Rajectől északkeltre is van egy Závada (Pásztorzávod), de az annyira közel van Zsolnához, hogy nem hiszem, hogy "prope Raj..." lenne akkor az anyakönyvben.
Tudom, hogy elég sokan a családtörténeti listán is fent vagytok, ezért Tőletek előre is elnézést kérek az ismétlésért. Ellenben, aki még nem vette szemügyre legújabb problémámat, azoknak most ajánlom figyelmébe:
Szeretném a férj pontos születési/származási helyét kihámozni [a településnév megvan, de hogy mihez van közel (prope ...) az bizonytalan] ill. a feleség vezetéknevét. Mindtkettőre van tippem. Sőt a származási hely elég megalapozott is, de a több szem többet lát elve, azért mindig hasznos lehet.
Köszönöm a segítséget, és azt, hogy ílyen részletesen foglalkoztál az általam felvetett témával! Alsóörs Pogármesteri hivatalával máris felvettem a kapcsolatot Borbás László könyve ügyében, és reménykedve várom válaszukat, hátha tovább tudok lépni a kutatásban, ettől a könyvtől sokat remélek! Ugyanis eléggé leragadtam Alsóörsnél, már évek óta helyben topogok, a gond az 1747-ben született
Szalai Mihály apjával van, akit szintén Mihálynak hívnak.Ennek a Mihálynak sem a születését, sem a házasságkötését, sem a felesége nevét , de még a halálát sem találom sehol,mintha az ördögök játszanának velem! Ami róla tudható, az, hogy 1740.04.11.= Erzsébet, 1742.08.25.= Anna, 1745.02.06.= megint Erzsébet, ezután jön az 1747.03.13.-i Mihály /ő szépapám apja!/, ez a négy gyermeke született , aztán tovább semmi!...Az első gyermek születése szerint kb 1738-39-ben kellett
házasságot kötnie, ekkor -gondolom- legkevesebb 20 éves lehetett, így számolgatva kb 1718-19 körül, vagy még korábban kellett születnie. Alsóörsön 1720-ban kezdődik az anyakönyvezés, ezért gondoltam, és csak GONDOLTAM ! -hogy ő is annak a Szalai Mihálynak a fia, akinek 1721-ben Zsuzsa lánya születik, ez a Zsuzsa 1738-ban házasságot köt Alsóörsön, itt be van írva, hogy apja Szalai Mihály,ez tehát így pontos. 1736-ban /hó és nap hiányzik/ , tehát Zsuzsa előtt ugyanitt házasságot köt Szalai Rebeka, akinek az apja szintén Szalai Mihály, tehát ennek a leánynak is 1720 előtt kellett születnie, itt megint arra gondolok, hogy ők hárman , tehát Rebeka, Zsuzsa, és Mihály testvérek. Ismétlem, én itt semmit nem merek kijelenteni, csak próbálok a sötétben tapogatózni! Mihály házasságkötésével kapcsolatban van
az alsőörsi anyakönyvben két adat, ami adhat némi támpontot. /az anyakönyv egyébként -sajnos- elég hiányos, évek hiányoznak belőle, az anyák nevét nem írják be a gyermekek születésénél, majd csak 1771-től, a keresztszülőknél pedig csak az van beírva pl.: Gaál János és felesége, tehát így sem lehet senkit azonosítani. Háromszor jegyzeteltem ki a teljes anyakönyvet, de Mihály házasságkötésére vonatkozóan csak annyit találtam, /ha egyáltalán ő az!/ hogy 1736-ban egy születésnél keresztapaként van bejegyezve egy Szalai Mihály, mint nőtlen legény.
1738.10.30-án viszont már Szalai Mihály és felesége keresztszülők. Ebből merek arra
gondolni, hogy talán 1738 év első felében kötött házasságot, de hogy hol, arról
fogalmam nincs!
Lichtneckert András könyvét, =Alsóörs története, már szinte kívülről tudom, a benne
fellelhető Szalai adatok még jobban belekevernek Mihály történetébe!
Már átnéztem az összes környező, sőt a távolabbi települések anyakönyveit Veszprém környékét, Székesfehérvár környékét, Pápa környékét, az egész Balaton
felvidék településeit, de nem lettem okosabb! Mikor az 1715-ös összeírásban megtaláltam ezt az utalást az extraneus Szalai Mihályra Sárkeresztúron, akkor
a sárkeresztúri ref egyház anyakönyveit is háromszor néztem át, és jegyzeteltem ki,
Annyi benne a Szalai, mind égen a csillag, ráadásul ott is hasonló "módszerrel" vezetve, hogy semmi azonosító adat nincs ! A MOL-ban Veszprém,-Zala,- és Fejér megye közgyűlési jegyzőkönyveit néztem át, találtam benne a sárkeresztúri Szalaiakról majd 200 oldalnyi nemességvizsgálati , és tanuvallatási jegyzőkönyvet,
ezeket lefénymásoltattam, és itthon tanulmányozom.Ráadásul ennek a családnak
van még egy balatonhenyei, és egy tagyoni ága is, ezeket is feltérképeztem, de
a homály nem akar oszlani, már nem tudom, hogy merre kutakodjam tovább?
Világért sem merem állítani, hogy az én felmenőim ehhez a Szalai családhoz tartoznak, csak próbáltam következtetni, mert Alsóörsig jó vagyok, innen van egy
átívelés Sárkeresztúrhoz, ezek armalis nemesek voltak, 1635-ben kapta három
Szalai testvér II.Ferdinándtól az armalist, nem voltak birtokosok....
Az én Szalai felmenőim sem voltak soha birtokosok, inkább szegénységben éltek,
de hát végső soron valahová kell tartozniuk, valamelyik armalis nemesi Szalai családhoz, mert Nagypapám mesélte nekem még halála előtt, hogy volt a családnak
egy "kutyabőr" , ő még látta, persze nem tudta, hogy mi volt benne, mert latin szövegü volt, ez neki gyermekkori emléke volt, de hogy hova lett, vagy mi történt vele, arra nem emlékezett!...
Kérdezem én Tőled, hogyan tovább? El kellett már mondanom a bánatomat valakinek, mert 1996 óta foglalkozom ezzel a témával, az anyag egyre gyűlik, de a kép nem akar tisztúlni!
Elnézést kérek ezért a hosszú irományért Tőled, és minden kedves Fórumozótól, tudom, hogy nem szabad másokat ilyen hosszan terhelni, de hátha valakinek támad
Köszönöm a segítséget, elolvastam a Néprajzi Lexikon idézett részét, így már világosabb a kép, remélem, hogy tovább tudok lépni! Mégegyszer köszönöm ! Mária
esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor ...törölve, látom a helytörténeti linkből, folyamatosan lakott és mind kálvinista volt. Azért érdekes továbbra is, elötte hova könyveztek. Ez lehet a kutatási irány. Ill. a másik, az ellenőrzés, a sárkeresztúriba belenézni.
A házasságik mikor kezd .. törölve (látom 1720-tól vegyes)
Érdekes, amit felvetsz: Egy extraneus, akit összeírnak egy településen itt lakik és ott birtokos, vagy ott lakik és itt birtokos?
Az 1715-ös összeírás választ ad erre, s azt mutatja, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeírt Michael Szalay nem lakik ott, hanem épp Sárkeresztúron lakik, csak adózik az alsóőrsi szólőbirtoka után, melynek vszeg bérlője (a tiborpapa megadta forrás szövegében a szőlőbirtoklás szóra linkelve átvezet egy másik szócikkre, mely szépen leírja, mi minden védi egy szőlőbérlőt a birtokában)
Önmagában a Szalai név és a hely egyezősége ill hasonlósága nem igazolás. Ha Szalai névre keresel a www.arcanum.hu/mol adatbázisában az 1715-ös összeírásban csak Fejér vm-ből (Cottu Albensi) 12 településről találasz e néven, Veszprém vm-ben 5 helyütt. Az valószínű, hiszen leírták, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeiratott Mihály (alulról a 2.) és az ugyanakkor Sárkeresztúron szintúgy összeiratott Michael Szalai felülről a 7. azonosak (Sárkeresztúron 3 Szalai is van.), viszont 1715 és 1720 között van 6 év és van 'egy csomó' Szalai a közelben. Ráadásul ha az 1747-ben született Mihály nevű ősödnek az apja nincs helyben születettként bejegyezve 1720, azaz a matrikula megnyitása utántól, akkor az is arra mutat, hogy máshol született (vagy esetleg előbb, s akkor 1747-ben legalább 27 éves, vagy helyben 1720 elött, de más településhez könyvezték, ahol már volt ref.hitközség, körbe kéne nézzél ez ügyben. Ajánlom:http://www.lichtneckertandras.hu/tartalom_alsoors.htm Ennek van egy fejezete A reformáció kezdetei, meg a következő is jó.)
Van-e akár Zsuzsa születésénél nála, vagy másnál bejegyezve gyermekhez, hogy elsőszülött, szokás-e ott azidőben arrafelé,, ill 1747-ben Mihály születésénél, vagy az évben másnál ugyanez?). Az 1747-ben született Mihály szüleinek házasságiját kerested már? Benne vannak az alsóörsiben?
Az, hogy Zsuzsanna decemberben születik szintúgy mutathat arra, hogy akkor éppen Alsóörsön tartózkodik a család (borászoknál idény!), de lehet szimplán egy helyi, 1715 után áttelepült család is, esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor Nincs ott egy bejegyzés Zsuzsanna szüleinél, hogy a szülők hol laknak (település megnevezése, esetleg telekszám. szoktak llenni, bár nem emlékszem, ebben azidőben szoktak-e már) A házasságik mikor kezd
Kicsit más, de érdemes lenne megnézni:
Alsóörs honlapján ajánlanak egy helytörténeti témájú könyvet (fönt a felső keretben Alsóörsről c. fülön van egy beharangozó az első oszlop alján Könyvek felirat alatt)
Borbás László: Alsóörsi nevek. "Az 1200-as évektől tárgyalja családi neveink kialakulását. Történelmi időrendben, nyelvészeti, néprajzi összefüggésben is. Szófejtő tudománnyal vezet rá bennünket a családnevek eredetére - s e fölismerések visszavisznek bennünket a föltáratlan, homályos múltba, messzi tájakig, mesterségekig, az élet sokféle vonatkozásáig. Oklevelek, régi anyakönyvek, ódon iratok titkaiból fejti meg a falunkban valaha létezett és ma is itt élő családok névváltozásait, nevük végső kialakulását, a nevek leterheltségét.[...]Elvégzi a családok mennyiségi vizsgálatát időrendi bontásban is és rögzíti az idegen eredetűeket. Kutatásában több, a család és nyelvészeti munkában felhasználható eredményt is közöl."
(hívd fel az önkormányzatot, vagy a kiadót - ott a neve -, hogy mely könyvtárakban lelhető fel, helyben biztos, s esetleg egy nyaralás alkalmával, pláne, ha esik az eső érdemes felkeresni őket)
Szerintem <50% az azonosságra az esély. Az, hogy az összeírt Mihály azonos, az több, mint valószínű, hisz Alsóörsnél ekként iratott, az, hogy ez a Mihály Sárkeresztúron lakik 1715-ben az is biztos, s aztán eltelik 6 év. Innentől sem a dokumentumok között nincs konzisztencia, sem módszertanilag nem megalapozott a tényként kijelentés. Sárkeresztúr anyakönyveibe javaslom még nézz bele, milyen bejegyzések vannak 'arra' a családra a továbbiakban (mondjuk 1700-tól).
Segítséget szeretnék kérni, és ha kapok, előre is nagyon köszönöm!
Szalai felmenőim után kutatok, és a meglévő családi iratok és egyházi anyakönyvek
alapján eljutottam Alsóörs községig, ahol a református egyház születési anyakönyvében megtaláltam szépapám apját, Szalai Mihályt, aki 1747.03.13.-án született, apja szintén Szalai Mihály, az anyák nevét itt akkor még nem írták be .
Az alsóörsi református anyakönyvet 1720-tól vezetik.Mindjárt az elején, 1721.12.28.-án Szalai Mihálynak Zsuzsanna nevü leánya születik, ez a Szalai Mihály az én 1747-es Mihályomnak -valószinüleg- nagyapja.
Az 1715. évi összeírásban a következőt találtam Alsóörs községnél .... Michael Szalai
ex Keresztúr, ex Cottu Albensi -extraneus. Extraneus = külső, kívülről jövő, külső birtokos. /szőlőbirtokról van szó/. Ezt a "külső birtokos"-t nem tudom értelmezni! Ez azt jelentheti, hogy az illető más községben lakik, és onnan jár a szőlőjét művelni, vagy talán azt, hogy más községből költözött Alsóörsre /jelen esetben Sárkeresztúrról/ ? Ha csak "kijárt" a szőlőjét művelni, akkor előfordulhat, hogy gyermeke születését Alsóörsön anyakönyvezték? Ez számomra azért fontos, mert ha az 1721-es születésnél beírt Szalai Mihály azonos az 1715-ös összeírásban szereplő Szalai Mihállyal, akkor az én Szalai felmenőim valószínüleg köthetők a sárkeresztúri Szalaiakhoz, akikről Nagy Ivánnál az olvasható, hogy Balatoncsicsóról származnak, /1635/ és 1744-ben Fejér megyében, nagyobbára Sárkeresztúron laktak, úgy szintén 1768-ban...!
Az 1720.évi összeírásban Alsóörsön Michael Szalay inquilini/lakó, bérlő/-ként van összeírva.
Elnézést a hosszú magyarázkodásért, kérem, segítsen valaki a "külső birtokos"-t értelmezni!
A helyzet azért bonyolultabb,mert nem ott születtek. A szülők,hogy honnan vándoroltak oda,arra sincs sajnos semmi utalás. A 3 testvér közül is csak Ádám házassági bejegyzését találtam meg, 1816-ban 22 évesnek írták. Tehát már itt eltér az 1791-es születéstől. Neve mellett csupám az van,hogy "honestus juvenis" Ez mit jelenthet? Több testvérről nem tudok.
50% - vagy így történt, vagy nem... a viccet felretéve, az esély tényleg nem lehet túlnagy, de kizártnak nem tartom. Csodák márpedig vannak és voltak! Szerintem próbáld megkeresni a három testvér házassági bejegyzését, hátha ott szerepelnek életkorok. Ez esetleg megerősítheti azt a feltevést, hogy valóban ikrek voltak... vagy megcáfolhatja.
Az azért furcsa, hogy a születési bejegyzést nem találod. A feltételezett 1791-es születés előtt voltak-e már gyermekei a házaspárnak, amit megtaláltál?
Szerintetek mennyi az esély,hogy 1791 körül hármasikerpár született,és életben maradt mind a három? Mert eddigi kutatásaim során azt tapasztaltam,hogy azokban az időkben még a sima ikrek is nagyon ritkán maradtak életben. Sajnos a születési bejegyzésüket nem találtam meg. A halotti anyakönyv szerint T.József 1856-ban 65 évesen, T.Ádám 1859-ben 68 évesen, T.Magdolna 1861-ben 70 évesen halt meg. Biztos,hogy testvérek voltak,mert csak egy ilyen nevű család volt a faluban,és a szülők halotti anyakönyvi bejegyzése is megvan. Még arra gyanakszom, hogy elírhatták az életkorokat, így jött ki mindegyikre az 1791.
Sajnos már nem, csak az ELTE belső hálózatáról érhetőek el a térképek. Ha konkrétan kellene valamelyik, amit ott láttál, lehet hogy el tudom küldeni. Az autóstérkép viszont újra elérhető, de ez már OFF.
Nagyon lelkes és segítőkész vagy....ez látszik a hozzászólásaidból is. Azonban tényleg "CSAK" jó szándékból írom le, hogy ez a stílus itt nem helyénvaló ( " mindig leugat valaki")....és gondolom másutt sem. Ha ezen a topikon visszaolvasol egy kicsit tapasztalhatod, hogy a megszólítások, a kérések, a megköszönések és a válaszok is legtöbbször tiszteletteljesek, nem haverkodóak ....Van egy mondás: " Ha Rómában vagy viselkedj úgy mint a rómaiak..." Itt is vannak bizonyos szabályok, szokások amelyeket bizony el kell fogadni, be kell tartani. A Radixon is van " illemtan", amit ott is kéretik betartani... (pl. bemutatkozás, kifejezések használata stb...).A legtöbben olvassák azt a fórumot is, ( itt is és lehet még ott is előfordulnak), -tehát az oda feltett linkeket ide bemásolnod talán felesleges...de ! nagyon respektálom, hogy segítőszándékkal és tele lelkesedéssel teszed. Ezen a topikon bár csak nick néven vagyunk, de sokan nem éppen a Te korosztályodhoz tartozunk. Ezért kérlek ne légy senkivel udvariatlan......remélem én sem voltam az.
Onnan, hogy a több száz fórum olvasó beírja. Pl. ha megnézed az ebben a fórumban tett hozzászólásaimat abból tudod kiket miket kutatok, megköszönöm ha tudsz benne segíteni.
Nem kell megsértődni, többen is csak egy rendet akarunk veled megértetni, amit te úgyfest nem értesz meg.
Ja úgy tudod megnézni a hozzászólásaimat, hogy rákattintasz a nickemre ott feljön több adat pl. egy szó hozzászólások, erre katt és ott megkeres a topikunk címe és a számokra katt.
Már hogyne lenne segítség valakinek. Én betudnék tenni Ajkáról helyből öt emlékművet nevekkel. Nem teszem. Ha valaki jelentkezik, hogy Ajkai emlékművekről nevekre lenne szüksége akkor fényképeznék és neki küldeném mailban. De ezt már mondták mások is ;-)
Az én Jancsó rokonságom (oldalágiak, tehát én nem vagyok Jancsó leszármazott) Eperjesről költözött Heves megyébe a 18. század végén, illetve Tiszabőn is volt egy tócsa Jancsó, de az ő származásukat nem kutattam.
Sajnos az előző üzenetem vége lecsúszott a gép hibájából. Szóval:
Az 1825 utáni időszakból ami elégett, azt a Heves Megyei Levéltárban őrzött másodpéldányok tökéletesen helyettesítik.
Az 1800-1825 közötti időszakból ami elégett, azt a fennmaradt anyakönyvi indexkötet pótolja kismértékben, igaz ez sok adatot nem közöl természetszerűleg (index-jellegénél fogva) - pl. házasságoknál a szülőket. (Indexkötet a MOL Filmtárában A1100 dobozszám alatt)
Ami teljességgel elveszett és pótolhatatlan, az 1765-1800 közötti időszak. Ezt talán enyhítetik egyes megmaradt adójegyzékek (ha vannak, én nem néztem még utánuk).
A hevesi római katolikus anyakönyvek másodpéldányai 1826-tól megvannak a Heves Megyei Levéltárban, amik így pótolják a 19. századi részből elégett anyagok egy részét.
Telefont javaslok kajrának egyrészt az egyházi levéltárba, másrészt a egri megyeibe.
S ugyanezt iaternak az 1715-ös vonatkozásában az utóbbihoz. Nem azt, hogy van-e ott, hanem tudnak-e róla valamit, miért nincs rajt' (ill. a kiadóhoz:Arcanum)
Bocs, hogy belekotyogok: nem az 1827/XXIII.trv.-re gondolsz, amelyik kötelezővé tette az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak levéltárba történő leadását?
talán meg lehetne próbálni, annál a püspöki levéltárnál ahova Heves tartozik.Mert az 1800-as évek elején volt valamilyen rendelet(legalábbis a veszpréminél úgy volt), hogy a parókiáknak be kellett adni a püspökségekhez másodpéldányokat az anyakönyvekről, azt hiszem évente.
Elnézést kérek, de belekeveredtem... Egerben, Hevesen és Hatvanban is kutakodtam. Rövidzárlat a "computerben"...
Most azért bátorkodom egy kérdést feltenni: a hevesi mikrofilmen 1868-1889 közti bejegyzések "ist verbrannt". Ezen időszak anyakönyvei megtalálhatók-e valahol. Nekem nagyon fontosak lennének.
honnan lehetne azt megtudni, hogy egy házaspárnak hány gyermeke született összesen.
sehonnan. illetve onnan, hogy kikutatod... nem volt anno semmilyen nyilvántartás arról, hogy kinek hány gyereke született. A dézsmakönyvekben, vagy az összeírásokban is csak azt találhatod meg, ha megtalálod, hogy abban az évben, amikor az a jegyzék készült, épp hány gyereke volt (általában az apának - mivel általában az ő neve volt feltüntetve)...
Lehet buta a kérdés: honnan lehetne azt megtudni, hogy egy házaspárnak hány gyermeke született összesen. Mert az őseimnek. pl. 5 gyereke van, ebből három teljesen másik faluban született, és kettőt nem találok.
Holnap (pénteken és lehet szombaton is) megyek a Hajdúböszörményi levéltárba. Akinek kell valami ma estig szóljon!!!!
Óh köszönöm a tájékoztatást. Hát azt hittem valahol ezt is nyomon lehet követni, de ha nem, akkor nem. Ha nem gond, mindenképp szeretném megkapni azt az ágat, amit már kinyomoztál. Az én legősibb ősapám Gyurik András volt, felesége Majoros Veronika. Mihály nemigen volt a családban, de pont aki segíteni tudott volna meghalt. Így most várnom kell más adatforrási lehetőségre. De azért hátha a te családodban találok szálakat. Nagyon-nagyon sok mindent nem tudok még.
Szilvia, a névváltozásokat sehogyan nem lehet nézni...pontosan ezért nehéz ott a 18.század kutatása. Szóbeli információm van egy helyi profi kutatótótól, hogy ez azért van, mert szökött jobbágyok voltak többségükben, a Koháry uradalomból szöktek a Beleznay uradalomba, majd onnan tovább. Ha minden igaz kapok valami segédanyagot a napokban a nógrádmegyei jobbágyokról, s abból talán többet tudok. Ezek a jobbágyok (Csabán már hospesként) 66 évig nem vették fel az eredeti nevüket, ezért, s később pedig esetlegesen. Az említett ősapám akként van a halotti anyakönyvben, hogy Kovács Péter apja: Gyurik Mihály, anyja Erzsébet... csak abból tudtam nyomonkövetni, hogy a korai években ilyen nevű házaspár csak ez az 1 volt, de például ősamyám vezetéknevét pontosan ezért, csak sejtem, de nem tudom.
Szilvia! Igyekszem majd, de nem biztos, hogy tudok válaszolni, mert a gépet csak holnap viszem szervízbe (ma múlt ki a laptopom), s valamennyi adatom ott van a windows szoftverek alatt...ez pedig, amin vagyok nem az... Biztosan van közös pont. Ez a Gyurik (stb....) család Szekerka néven, Csaba első telepesei között szerepel a helytörténeti munkákban, Várkútról (Hradistye) jött az ős-ősapa kb. 1718 táján, az akkori Nógrád megyéből (később Gömör). A következő feladatom éppen az ő családjuk visszakövetése lesz a felvidéki anyakönyvekben, ha...ha, minden úgy sikerül ahogyan tervezem. Gyulán egyébként én a dika jegyzékeket fotóztam csak. (1744 és 1786)
Ja és mellesleg én még nem járok ilyen mélységig. Azt sem tudom, hol kell nézni a névváltozással kapcsolatos dolgokat. De bármi érdekel, amit találtál velük kapcsolatbn, a fotókat elküldenéd, hogy átmazsolázzam őket?
SZia. Nem találkoztunk sajnos. Én még nem voltam a gyulai levéltárba, csak készülök, de nem tudom mikor fogok eljutni. Nekem sok Gyurik rokonom van, BÉkés megyéből főleg. Tehát, ha bármiféle kutatásod van, megköszönném, ha átküldenél egy másolatot belőle, átnézés végett. Ki tudja, lehet valamelyes rokonok vagyunk. Nem voltál hosszú, olvastam volna még, mert hát ugye lehet érdekelt vagoyk és bármi érdekel. Sajnálatos módon az egyetlen ember, aki a felmenőimről tudott volna segítséget adni, múlt héten elhunyt (90 akárhány éves volt, sajnos nem ismertem sezmélyesen csak most a kutatás során derült ki). És a lánya küldte volna el az iformációkat, de most így haláleset után nemigen ezzel fog foglalkozni. Nekem is az otthoni gépen van a családfa úgyhogy majd este értekezünk és leírom én kit kutatok. Köszönöm addig is. Üdv.
Kedves Szilvia! Régen jártam erre..bocsánat, csak most vettem észre, hogy kérdeztél. Fotóztam Gyulán...találkoztunk volna? Gyurik névvel kapcsolatban: igen találkoztam vele: lévén az egyik ősapám is Gyurik ( Gyurkowiech, D'jurkowje, D'jurkoro...stb.. formában is előfordult a név, ezt vagy ebben a topikban LvT-vel vagy a Családneves topikban kiveséztük), Az én Gyurik Péter ősapám 1805-ben halt meg 85 évesen Békéscsabán, apja Gyurkowjech al. Szekerka Mihály 1758 körül ( most nem a saját gépemnél vagyok ezért nem tudok utána nézni) szintén Békéscsabán, s valószínű az ő édesapja is Szekerka Mihály néven.
Ősapáim közül Péter 1753-ban a csabai evangélikus lelkész (Vandlik Márton) követőjekén Nyíregyházára ment - ekként tirpáknak is vagyok mondaható:)) - ahol jó 10 évig élt. Sajnos Vandlik lelkész úr igen gyönyörű kézírással, de kevés precizitással rendelkezett, s ezért azok az anyakönyvek esetlegen tartalmaztak pontos bejegyzéseket...esetemben pl. a gyermekek egy része nem született, csak meghalt.
Azt láttam még, hogy Gyurik György is volt Nyíregyházán, valószínű a testvére v. nagybátyja volt ősapámnak.
A család többi része Csabán maradt, nagyon kiterjedt család volt...Péter ősapa valószínű kovácsmester volt, mert mint Kovács Péter lett eltemetve, s gyermekei a későbbiekben a Kovács Péter vezetéknevet viselték.
De testvérei és azok családjai maradtak a Gyurik névnél. Írd meg konkréten mi érdekel, s ha megjavult a gépem szívesen utánanézek. Bocs' ha hosszú voltam.
Hogy hogy lehet kutatni a Hböszi levéltárban? Jó gyorsan:)
Hát előtte legalább két nappal telefonon oda kell szólni, hogy ne legyetek túl sokan, mert kb. 4 szék van a kutatószobában, tel. szám: 52/229-442. Nagyon kedvesek, segítőkészek a hölgyek (ketten vannak általában). Sztem 1895-től meg tudod nézni, amit akarsz, mert azt biztosan tudom, hogy a furtai anyakönyvek 1865-től vannak. Lehet fotózni is, 500 Ft 500 db kép, és rögtön engedélyezik is. Minden nap 8-15.30-ig van kutatás, pénteken fél 1-ig. Most az ünnepek miatt lehet kicsit máshogy alakul. Én nem tudom mikor megyek legközelebb, de ha hamarabb mint te szívesen megnézem amit kell, csak küld el nekem emailben vagy itt is jó. Semmibe nem kerül, ha én nézem meg, mert ha megyek nekem is kell valami biztosan és nem egy nagy összeg a buszjegy oda-vissza. A fotózást meg már kifizettem, úgyhogy belefér a keretbe. Üdv.
Ha minden kerek akkor novemberben még megyek Gyulára, de ez csak terv egyelőre... Ha találok valamit jelzem. Az esetlegesen érdekelne, hogy Erdőgyarakról(Bihar vármegye, nagyszalontai járás) akad-e valami irat a levéltárban. Hátha ,bár vannak kétségeim. Köszönet!
Ő róla szeretnék többet megtudni: Koós /Puskás/ Rozália Szeghalom, 1904.6.21. - Debrecen, 1990.06.24. Szülei: Koós István, Puskás Rebeka. Igazából a szüleiről kellene többet megtudni, mert nem tudok feljebb haladni. Koós Rozáliának azért van két neve, mert mamám elmondása szerint egyszer így anyakönyvezték egyszer úgy. Ezt én sem értettem, de így van. Tehát bármi érdekel, ami róluk esetleg kiderülne. De ha csak Koósokat, vagy Puskásokat találsz, azokat is szívesen veszem, majd csak kihámozok belőle valamit. Ha tudsz fotózni, az lenne a legeslegjobb!!! Mégegyszer köszi. Mikor mész kb? Neked nem kell valami HBMegyéből?
"...számos tornyával és zöldelő hegyeivel csinos látványt nyujt, utcái újabban rendezettek s nagyrészt városias színezetüek, csakis terjedelmes külvárosai (Felsőnémet, Hatvan és Maklári külváros) inkább falusias jellegüek."
Mivel nem vagyok Egerben ismerős, nem tudom létezik-e jelenleg "hatvani" városrész. (Nagyapám is - még az 1800-as években - ott született.)
A térképet most nem tudom produkálni (egy levéltárban találtam rá), úgy emlékszem, hogy a lexikon térképén a Hatvani út környékére helyezhető. Igyekszem előkeríteni és küldöm.
Jól esett, hogy kerestél. Nem sértődtem meg, inkább hirtelen rosszul esett egy-két dolog, de fátylat rá. Voltam ma a Hböszi levéltárban fotóztam néhány zsákai, furtai születési, házassági, halálozási anyakönyvet, csak pl. foggalmam sincs, hogy lehet felrakni, hogy mint egy weblapon meg tudjátok nézni. Így inkább, ha kell valakinek valami onna, írjon emailt és átküldöm emailben. Ale névvel nemigen találkoztam, de még megyek Zsákára közvetlenül a tizsteletessel vagy a plébánossal (vagy hogy nevezik manapság őket) fogok találkozni aki személyesen adja ide az eredeti anyakönyveket és akkor megtudok nézni bármit. Csak jó lenne valami konkrét adat is. Vagy ennyid van????
