Egyrészt azért,mert minden asztalosnak,ahogy nekem is szüksége van villanymotorra,mert belsőégésű motoron kívül nemigen van más,amivel használható teljesítményű forgómozgást lehetne előállítani. Másrészt pedig azért,mert a böngésző találataiban elég ködösen beszélnek a témáról és ebből adódóan abban bíztam,hogy itt segítségre találok. Úgy látom,hogy rossz helyen járok.Bocs,hogy kérdeztem... :(
Na ez ennél nem megoldás. Itt ugyanis az ellendarab "gyűrűje" kisebb mint az a gyűrű ami a tengelyre először kerülő darabon van van, pont belefekszik az abban belül kiképzett vállba. Ha nem világos lefényképezem. A másik gépemen tényleg így működik ahogy írtad, de ennél nem. Nem igen látok megoldást a dologra. De hogy ez ne tűnne fel nekik ez furcsa...
Adtak egy 6MM vastag csiszolótárcsát a hitachi kisflexemhez. Vagy én vagyok láma, vagy ők hülyék. Ha úgy teszem fel a helyére a tárcsát hogy a "púp" van a gép felé (ahogy szerintem kell, és a haszn.utasítás szerint szerintük is) akkor kb 2mm oldalirányú játéka van azon a kis "tengelyen"amire ráül. Ugyanis a lyuk a tárcsa közepén csak a másik oldalról kapott fémborítást, ezen az oldalon nem, így bővebb. Tehát nagyobb a lyuk 2mm-el mint kéne. Régi gépre rátéve ugyanez a helyzet (gondoltam hátha azon magasabb az a gyűrű ami bele megy a lyukba, de nem) Ha ez így van akkor szerintem ez kissé balesetveszélyes, szétrázza a gépet ha valaki így felteszi stb... Érdekes.
Sziasztok! Van egy bazi nagy villanymotorom,ami csak kondival indul el,de miután felpörög,le kell kapcsolnom,mert különben a kondit kinyírja a motor.Egy villanyszerelő hawerom azt mondja,hogy kössek be egy üzemi kondit és egy indító kondit is.Az indító kondit egy indítórelé kapcsolná rá a motorra.
A villanymotor adatai:220V , 2,2 KW , 1400 ford/perc.Az lenne a kérdésem,hogy hol tudnék ilyen erős motorhoz indítórelét keríteni.
Ja, tényleg, erre is akartam írni valami okosat. Ha ilyen nagyobb darabokat kéne átfúrnom vasalt táblásításhoz, úgy tenném, hogy pontosan kimérném a két oldalon a helyét, mindkét felől oszlopossal/állványossal belefúrni. Ha netán nem találkoznak milliméter pontosan, azon lehet segíteni belső tágítással, csak az a lényeg, hogy a bemeneti nyílás ne bővüljön. Mondjuk a száron letompítani a spirál élét, hogy ne marja a fát. Most akkor elég okosat írtam, vagy hibádzik valami? Netán jobb ötlet? Mert még szükségem lehet rá.
Majd Tschaby ismét elmondja mire fogja használni. Mert lehet (megint csak feltételezés) hogy csak dominót és dobókockát fog csinálni, csak kell neki egy nagy felület ahol ki is tudja rakni. Egy képkeretléc darabolásra használt körfűrésznek sem érdemes 10-es kazánlemezből csinálni az asztalát. A lónak két oldala van néha átesünk a tulsóra is.
Már írtam, hogy a vasas szakmát is ugatom, de azért gányolok egy-két dolgot néha, és az a tapasztalatom, hogy egy satupadon igencsak ütni-vágni kell néha, nem lehet minden fémdarabbal finoman boldogulni. Egy kerekesszék gurigája, meg egy lecsúszott kalapácsütés között valószínűleg nagyságrendnyi különbség van, én biztosan nem egy laminált anyaggal burkolnám a felületet. A konyhánkban egy elég tűrhető minőségű munkalap van, egyszer bénán nyúltam egy kistányérért a felső szekrénybe, az leesett, olyan 60cm magasról és lepattintott egy körömnyi darabot a lap ívéről. Gondolom, nem az ép tányér tette ezt, hanem ahogy eltört, egy nagyobb darab éle ütötte meg, ahol kis felületen nagy erőt tudott átadni. Egy munkalap azért elég strapabíró darab, és mondom, ez nem is a legolcsóbb fajta, szóval szerintem nem satupadnak való a lami cucc.
Ha összeraktad, a "széle" sem sérülékenyebb, mit a közepe és a víz is csak akkor jelent gondot, ha beáztatod. A ragasztó igen jól elzárja az összeillesztéseket a víztől. Az asztallap legszélét valóban óvni kell valamiképp, de a felületen nemhogy egy fúró, de egy fúrógép ráejtése sem okoz gondot. Ha olyan könnyen sérülne, a görgős bútorok is összezúznák. Kifejezetten irodai használatra valót kell ilyen célra használni... Én a magam részéről nem szeretem padlónak, mert túl "hideg" a tapintása, (kivéve a mesterségesen erezettel ellátottakat), de munkaasztal burkolatnak teljesen jó a ragasztós kivitel. Clickeset nem tennék oda...
Persze tudom, hogy az a kopásálló réteg, de a szélén nagyon sérülékeny. Illetve a vízet se bírja. Bár most hogy belegondolok, az a "gyalu pad" biztos nem az az általános műhelyasztal amire én gondolok. :-)
Az a laminált padló, csak nem a 2-3 ezer Ft-os fajta. A jó lami igen sokat kibír. Be lehet zúzni, de sokat kell érte harcolni, hogy sikerüljön, ha jól felfekszik... Az a "műanyag lakkréteg" egy kemény kopás és ütésálló réteg rajtuk...
Félve kérdezem meg, hozzánemértőként, de ügye ez a laminált padló nem ugyanaz a laminált padló amit kb 1-2eFt/m2-ért árulnak, és nagy része műanyag? Az nem igazán bírja a gyűrődést, könnyen sérül az a műanyag lakkréteg, ha mondjuk egy fúró ráesik, vagy ilyesmi.
Ha satupad, akkor majd mindegy, milyen a teteje, nem azon szokás síkolni. Ellenben mindenképp fém borítást adnék neki, egy legalább másfél mm vastag acéllemez képében. A laminát is jó kemény, de a meleget nem bírja, egy satupadon meg elég gyakori, hogy gyorsvágóval szabdalsz, esetleg hegesztesz, forrasztasz. A fa ezt nem szereti, védőburkolat nélkül.
Ha gyalupad (fához), akkor síkba kell gyalulni, majd ha nem elég kemény a felület, rakhatsz rá laminát padlót. Akár ragasztva, de ha mégisengeded a gyalus embert dolgozni és alá megy a 43 mm-nek úgy 4-5 mm-rel, elég csak nagyon pontosan beszabni és a keret majd megtartja oldalról...
a kerdes, hogy kell-e, hogy a ket darab szepen egysikban legyen. nekem kellene.
mert akkor csak a helyen, de legalabbis a keretben osszegyalulas mukodik. hiaba vastagolja le valaki faszara, amikor berakod, tuti nem fekszik tokeletesen, es kicsi lepcsok lesznek kozte. meg resek a darabok kozott, ahol ottmarad a kosz.
a magassag nem gond, legfeljebb a felfekvesnel teszel ala 5mm lecet, retegeltlemez csikot, akarmit. a sikban felfekvesnek is hasznal.
en csinalnek ket 80x60 kockat, osszeragasztva, vagy egyesevel kifurva es menetesszarral osszehuzva. aztan ha annak a teteje sik meg egyenes, akkor olyan labat csinalok ala amilyent akarok. a szogvas keretnek en inkabb hatranyait latom mint elonyet. ala kell egy vaz es kesz.
ha lenne idom, (mint nincs) es szeretnek faval jatszani (mint szeretek), akkor szelessegre is meggyalul(tat)nam egyformara, es elszorakoznek az osszevalogatassal, hogy parkettara hossztoldva egyben meglegyen a 120cmx80cm.
egy nagyobb kezigyaluval azert eleg jol sikra lehet hozni a tetejet, plane ha eleve valami egyenes dolgon raktad ossze.
a menetesszaras temaban problemas lehet, hogy a 15cm szeles cuccot nem tudod atfurni pontosan egyenesen. lehet felszeletelnem a felere, a parkettazashoz is jobb. vagy 5cm-t belefurok oszlopossal, es utanna az mar megvezeti a hosszufurot talan eleg jol.
Na szóval az este kicsit pilledt voltam már és lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan. Bocsánat.
Van nekem jópár darab, nemtommilyenfa padlóm. 15cm széles 70-75cm hosszú és elég egyenletesen 43mm vastag. Nem görbék, szemre kb 1-2 mm-eket látok benne.
Az elképzelés, hogy a 120*80-as asztallapot nem úgy rakom össze ahogy szokás - 80-as oldallal párhuzamos padlók - mert olyan anyagom nincs, hanem a 120-as oldal közepén behegesztek egy T vasat, és így 2db 60cm-es padlóból jön ki a 120. Tehát a padlók külön vannak. Egyébként nem terveztem táblásítást. Kellene? Lapos tiplivel, vagy a hengeressel? A külön gyalulás benne van a pakliban, de ahhoz valóban transzportálni kell az anyagot. Nem egy nagy durr, mert megvan az ember a gyalugéppel, és a 12 darab sem igényel nyerges vontatót. Ezzel a két bajom, hogy ő mikor ér rá - mert ő is csak hobbi szinten farigcsál - a másik, hogy nem akarok túl sokat veszíteni a vastagságból, merthogy az asztallap kerete 50-es szögvas aminek egész véletlenül 43mm a "belseje".
Mindeközben én olvasgatom a fórum régi beszólásait. Olvastam ott olyanról, hogy maróasztalt laminátorpadló maradékkal burkolt valaki. Mennyi esélyem van arra, hogy ha egy kis maradékkal beburkolom a pad tetejét akkor az úgy áll ahogy kell? Hogy rögzítsem a lamináltat a padlókra? Ha ilyen megoldás lesz akkor is illene a padlókat meggyalulni, jól sejtem?
Hogy mennyi macera van egy x@r satupaddal !? De mondjuk ha elképzelem, hogy kész állapotában festve, laminálttal a tetején milyen pöpec lehetne? Nem is tennék rá semmi olajos, koszos alkatrészt:)
Erzsébetinek köszönöm a gylaupados javallatot. Akkor hegesztek valamit a lábak alá :).
szerintem nincsen egyben a 80 cm,de ha egyben lenne,akkor azt vastagolni kéne,nem egyengetni,mondjuk vastagolóban is ritka a 800-as.A bevált módszer,ha ilyen széles táblát akarunk,hogy akkorára kell összeragasztani,amekkora a gyalu,pl.400asra,aztán ezek gyalulása után összeragasztani a két táblát,majd összecsiszolni.Mindkét oldalt méretre kell gyalulni akkor is,ha nincsenek összeragasztva a pallók,mert pl ha egy szögvas keretbe teszi a pallókat,akkor nem lesznek egy síkban.
Mint írta 43mm vastag fűrészelt padlók.Látszólag max 3mm eltéréssel.Lehetne az egyik oldalt egyengetni és utána táblásítani. Az alja meg tök mindeny.Bár lehet hogy nincs gyaluja mert a csiszolást erőlteti.
nem ertelek. ez egy asztallap. leegyengeted a tetejet. vastagolni akkor kellene, ha az aljat is egyenesre akarnad. de attol hogy az alja nemcsak szoros, hanem meg nem is sik, attol meg tokre hasznalhato. az asztallap aljan nem csinalsz semmit.
A hétvégén emlegetett Dewalt fúró-behajtó kombi cucc most jelentős akcióban kapható az Amazonon. Ha valakinek nagyon kell egy ilyen, ennyiért most biztosan megéri olyan messziről is rendelni, ahogy nézem, egészen korrekt szállítási díjak vannak. Persze lehet, hogy itthon is akciózzák esetleg.
"de most a satupad "deszkáit" igazítanám "méretre". Arra gondoltam, hogy bepakolom, becsavarozom a fűrésszel kialakított felületű padlókat (43mm vastagok) és a tetejét valamilyen eszközzel egyenesbe hozom"
Kicsit képzavaros nem biztos hogy már egyben van a 80 cm-es méret.
