ha egy meter szeles darabbol kell levagni 1 centit, akkor nem asztali korfureszt hasznalok. de volt mar hogy megis, es akkor felszoritoztam ket lecet elolre-hatulra, arra tettem egy masikat hogy sikban legyen az asztallal, es arra tettem a parh. vezetot is.
alatamasztani akkor is ala kell, ha a hulladek felol van a vezeto, akkor meg mar fel lehet tenni a vezetot is a jo oldalra. es nem lesz olyan, hogy elmegy a parhuzamos, mert a hulladek kacska volt.
altalaban a marado anyag masik ele szep egyenes, derekszogu, hiszen a leendo alkatresz ilyen kell legyen. a leeso resz viszont egyaltalan nem biztos hogy egyenes, lehet hogy nem is parhuzamos a szukseges vagassal. ezert gyakran alkalmatlan a vezetesre. pl ha kell 4x4 lec, akkor nem gyalulom le mindket oldalat egyenesre es parhuzamosra, hogy utanna levagjak belole. legyalulom ket egymas melletti oldalat, es utanna azokhoz vagok.
Ha egy méter széles darabból kell levágni 1 centit, akkor bizony nem hiszem, hogy a vezetőt 99 centire állítod be.
Akkor az lesz 1cm minusz a fűrészlap szélessége (vagy 1 cm de a fűrészlap külső oldalán), és csak azt a keskeny darabot tolod a vezető és a lap között.
Merthogy valszeg nincs egy méternyi hely az asztalodon a lap és a széle között, hogy ott eltoljad az anyagot.
A vezeto feloli oldalon nem kell kalkulalni a vagasi veszteseggel lsd. fureszlap vastagsagaval . A masik variacioban picit nehezkesebb a pontos meret beallitasa !
Kis barkácsgépemhez csinálok új fűrészasztalt és hozzá új párhuzamvezetőt. A régi gagyi alumínium helyett síkba mart acélasztalt, precízebb lesz mindenképpen.
Közben itt a vágásokon gondolkozva felmerült bennem egy kérdés. Lehet, hogy bugyután hangzik, de hátha mégsem az és valaki felvilágosít.
Szóval pl. amikor egy deszkából hosszban vágok egy darabot, elvileg a vezetőt rögzíhetem kétféle képpen. A megmaradó ( ami kell) anyagot vezessem, vagy ha például csak egy keskeny darabot kell levágni a széles deszkából, akkor elég a leeső darabhoz beállítani a vezetőt?
Lehet, hogy jó nagy marhaságot kérdezek, de valahogyan azt érzem, hogy egy pontos és szép minőségű vágásnál nem mindegy..
Azt azért helyesbíteném, hogy az erőkar nem fog rövidülni semennyit, mert azt az erő hatáspontjától számoljuk, csak a tengely hajlítóerőnek kitett hossza csökken, mert az csak a tárcsa végétől a csapágyig tart. Ez a megoldás valószínűleg kisebb rezonanciához vezet, cserébe nagyot esik a tengely rugalmassági helyzete, tehát kisebb erő hatására is előfordulhat maradandó alakváltozás.
Amúgy amit rferi javasolt, hogy a korong külön tengelyen, külön csapágyakban fusson, és két kis tárcsával egy rövid szíj hajtsa meg, az nem játszik? Azzal ugyanis a vékony tengely okozta problémák mind ki lennének küszöbölve
13 éves a fűnyíróm, ráadásul 32 centis, és 500 négyzetmétert kell vágjak vele, de ennek a csavarnak semmi baja, pedig mindig leveszem a kést az élezéshez!
És az enyémen is műanyaggal borított a fém csavar, mint a többin. Ez a kettős elektromos szigetelés miatt kell ugye, mivel nem földelt a masina.
Mit csinálsz te azzal a csavarral, hogy ennyire gyepálod?
Egy nagyon szemléletes magyarázat a fűrészek fogazására. Még az angolul nem tudók is megérthetik. Csodálom, hogy mennyi energiát belefektet ez a Matthias egy egy ilyen makett szép legyártásába egy rövidke magyarázat miatt.
A legtöbb fűnyírón bizony az tartja a kést. Elég gány megoldás, ráadásul olyan menetemelkedéssel, hogy még véletlenül se tudd helyettesíteni egy kommersz fém csavarral. Így ha beszarik akkor vagy megveszed a gyári anyát vagy vehetsz inkább egy új fűnyírót. Ráadásul balmenetes. Űgyesen kitalálták ezt már rég a gyártók, nehogy jó sokáig működjön a gép. Az elmúlt 20 évben kb 5 fűnyírót kellett vennem ilyen-olyan meghibásodások miatt.
Az a tervem, hogy ha készen van az ékszíjtárcsa akkor rászerelem a motorra, a tárcsára meg felrakom a rétegelt lemez korongot. Mivel fordulatszám szabályzós a motor így először csak kis fordulaton szépen hozzáesztergálom a rétegelt lemezt, hogy semmit se üssön. Az átmérőben a rétegeltlemez kivágásánál ráhagytam kb 1 cm-ert pont ezért. A vastagságból is le tudok venni egy leheletnyit ha kell. A végén centírozom az egész szerkezetet egyre nagyobb fordulatszámon tesztelve. A tépőzár és a csiszolóvászon felrakása után kicsit lmászhat a centírozás de azt már akkor könyebb korrigálni.
A képernyőlopás volt nekem is az első ötletem amikor kiderült, hogy szarul exportál ez a régi autocad. Sajna autocadben ez sem működik mert egy menüparancs van a print screen gomra kötve.
Egyébként 1978-től 2002-ig számítástechnikusként, programozóként, rendszergazdaként kerestem a kenyerem. Még lyukártya és lyukszallag programozással is foglalkoztam a kezdeti időkben. Pár programozási nyelvet megtanultam, kb 1 tucatot, benne voltam abban a kb 30 fős kezdő csapatban akik elsőként kezdték meghonosítani az országban az internetet, jó sok évig az ország internet gerinchálózatát fejlesztettem, üzemeltettem. Ezt nem felvágásként mondom, de jó ha tudjátok, hogy egy kicsit talán konyítok a számítástechnikához. :) Bár mostanában már nem követem úgy az eseményeket e téren mint régen, de még nem felejtettem el mindent szerencsére. Majd eljön ennek is az ideje, az előjelek már megjelentek. Ha egy tudást az ember évtizedekig nem frissít vagy használ az ember akkor az szép lassan a feledés homályába merül.
Azért erősíti meg a tárcsa a tengelyt, mert így nem a tengely végére fog kerülni a terhelés hanem sokkal beljebb ahol már közel van a motor csapágya. Így a tengelynek kisebb lesz a hajlási lehetősége a kisebb erőkar miatt. A tárcsa agy részén belül ugye nem fog tudni elhajolni a tengely, az gyakorlatilag lehetettlen. Tehát csak a tárcsán lévő agy és a motor csapágy közötti részen hajolhat a tengely, de az nagymértékben lerövidül (kisebb erőkar) így sokkal nagyobb erő kell ugyanakkora elhajláshoz.
A kúpos végű csavar ötlete tetszik, köszi a tippet. Ezt a tanácsot azt hiszem meg fogom fogadni mert sokkal stabilabban fogja rögzíteni a tárcsát mint a lelapolt tengelynél.
Nem rossz ötlet, de sokkal egyszerűbb kivitelezni egy olyat, hogy a csisztányér egy külön, rövid tengelyen van, két csapággyal csapágyazva, esetleg a tengelyirányú erők miatt nem mélyhornyúval, hanem ferdehatásvonalúval az egyik csapágyhelyen, és ékszíjtárcsát a két csapágyház közé a tengelyre, és a motorról ékszíjjal hajtani.
Csak úgy meglódult az agyam csiszolótárcsa ügyben, úgyhogy nugodtan legyetek kíméletlenek az ötlettel kapcsolatban.
Ha már ilyen határeset a tengely erőssége, nem lehetséges megoldás egy hátsó csapágyas megtámasztást beiktatni a tárcsa mögé?
Csak éppen érintőre venni, hogy csak csiszolás közben támaszkodjon fel.
Olyasmi, mint a szalagfűrész vezető csapágya, csak itt nem lineáris, hanem köralakú a mozgás, de szerintem nem égetné el a rtg. lapot, föleg ha az érintkező sávban kapna némi olajat is.
Ilyen kókány ötleteim szoknak lenni, olyik bejön, nehány meg nem.
en komoly energiat fektetnek bele, hogy az a korong kelloen sik legyen, az is maradjon, es merev is legyen. nekem kb 20cm az atmero, es 18-as mdf a korong, egy mezei gyari ekszijtarcsara csavarozva.
És a lelapolás sem jó megoldás semmiképpen. Főleg nem ha valóban kerül rá később ékszíj is. Pillanatok alatt fog kikopni és lözyögni kezd a tárcsa.
A csavar a végébe + kúprahúzás a jó megoldás, de én nem kúpos csavart + kúpot a tárcsában választanék, mert az az összes erőt távolabb teszi a motor csapágyától, hanem a motor tengelyét esztergáltatnám fel kúposra és arra húznám rá a tárcsát., És a végébe a csavar ami egymásra szorítja őket. Nem is kell nagy csavar, hatos elég, és mondjuk 5-8 menetnyi mélység, akkor még a tengelyvégnek is marad elég "húsa"
Ha szabad itt nekem beledumálni a dolgokba, mert a minap kicsit elbizonytalanodtam...
Az egyik a kép másolása: Print Screen, Paint megnyit, beillesztés, mentés JPG-ként. Bármit ami a monitoron van "lefényképez" aztán levágod a sallangot és kész.
Másik: szerintem a 16-os rétegelt lemez untig elég lesz, a 12-es tengely már lehet, hogy kevésbé. Bár mivel nem nagy a motor teljesítménye, nem fogod tudni munka közben úgy megterhelni, hogy netán hajolni kezdjen, mert előbb megáll.
Ékszíjtárcsából pedig nekem a kúpos szorítósak jöttek be mostanában, nem üt és központos, szóval tökéletesen fut. Ez fontos egy csiszolótárcsánál is.
A 12 mm-es tengelyt nem erősíti meg a tárcsa, bármilyen is az. A tengely fő igénybevétele itt szerintem az, hogy az első csapágynál hajlítgatja a forgó tengelyt a tárcsa kiegyensúlyozatlansága és a csiszolásnál a tárcsa nagyobb átmérőinél keletkező nyomóerő. A veszélyes keresztmetszet a tárcsán kívül van a csapágynál. Ilyen méreteknél úgy érzem, hogy a teljesítmény átviteléből keletkező csavaró nyomaték a kevésbé veszélyes.
Én lelapolás helyett kúpos végű csavart és a tengelybe fúrt kúpos sűlyesztést választanám, kevésbé gyengít és biztosabb elfordulásgátlást ad (a csavar menetére is kevésbé veszélyes).
Megpróbáltam az autocad-ből rajzot exportálni BMP formátumba mert abból már ide is felrakható JPG-t tudok csinálni. Sajnos egy nagyon régi autocad 2000-es verzióm van, ez meg még ezt az exportálást is rosszul hajtja végre, mert semmilyen képnézegető és képkonvertáló program nem tudja megnyitni, mind hibásnak találja. Csak úgy tudtam megoldani, hogy kinyomtattam a rajzot majd beszkenneltem és utána megszerkesztetem majd konvertáltam. :(
Azért mosolygok, mert én vékonynak talátam azt a 16mm-t, aztán olvasom, hogy Paco meg bőven elégnek :) De én csak érzésre gondolom kevésnek, és mert az én gyári csiszolóm fémből van és dög nehéz.
Felraktam pár fotót, hátha hasznodra válik. A tengely mérete sajnos nem látszik.
A motor tengelye 12mm átmérőjű, ami nem valami vastag, ezért is készítek az ékszíjtárcsa oldaára azt a kitámasztót. Így sokkal merevebb is lesz a motor tengelyes is mert a motor csapágyához közelebb fog kerülni a így egy 60mm átmérőjű kitámasztó és nem csak a tengely végén fog kalimpálni egy nagy tárcsa. Az egész konstrukció leggyengébb pontja a vékony motortengely, ezért kell azt megerősíteni.
A tárcsa megtámasztását én is így látom, csak szeretném, ha erről többen véleméynt mondanálank.
Nem jól értelmezed a tengelyre rögzítést. A motor tengelye elég hosszú, így jól meg tudom támasztani az ékszjtárcsát is egy 60mm átmérőjű kiálló csonkkal. Ez a támasztó lenne sugár irányba megfúrva az M10-es menettel. a motor tengelyén kireszelek egy kilapolást, és erre fog támaszkodni a csavar vége, hogy ne tudjon a tengelyen elfordulni az ékszíjtárcsa.
Elsőként a kérdésre ahogy énb látom a választ. Szerintem a 305-ös korongra jelentős erő eleve csak forgásirányú hat, erre merőleges nem is tudom mi lehet kalapáccsat leszed fel rá a vásznat? :) Mert csiszoláskor nem sok a nyomóerő. Másrészt van mögötte egy 200-as fém tárcsa ami megtámasztja legalább addigaz átmérőig, szóval szerintem a 16-os bőven elég.
Viszont vagy rosszul értelmezem, hogy hogyan akarod a tengelyre rögzíteni a 200-as fémtárcsát vagyha jól értem akkor meg kétségeim vannak a megoldással szemben.
Én úgy értettem, hogy a motor tengelyén van/vágsz egy M10-es menetet és arra egyszerűen felcsavarod az "ékszíjtárcsát" . Biztos hopgy ez a jó megoldás? Mert a fő erők pont ebben az irányban hatnak....
Elkezdtem autocad-ben megtervezni a tárcsacsiszológép egyes alaktrészeit. Jelenleg a csiszolókorong tartó ékszíjtárcsát terveztem meg. Elvileg nincs szükségem arra, hogy ékszíjtárcsaként is használjam, de sohasem árt, ha van rá lehetőség, hogy erről a tárcsáról meghajtsak majd valamit ideiglenesen.
A motor tengelyén lenne egy 200 mm-es átmérőjű, 23mm vastag ékszíjtárcsa, középen az agy részen egy 60mm átmérőjű csonkban folytatódik, ebben lenne egy M10-es menete amivel a motor tengelyére rögzítem ezt az ékszíjtárcsát. A tárcsa oldalán 150mm átmérőjű körben el lenne osztva 8 db M6-os furat menettel. Ezen a 8 db furaton keresztül rögzíteném fel a 16mm vastag rétegelt lemezből kivágott 305mm-es fa korongot. Erre a rátegelt lemez korongra raknám fel tépőzárral a csiszolóvászon korongot.
Tehát látható, hogy elég maszívra terveztem ezt a "közdarab" korong tartót, az átmérője és a vastagsága is bőséges, remélhetőleg szépen meg fogja támasztani a nagy 305mm átmérőjű rétegelt lemez korongot. Viszont nem vagyok benne biztos, hogy elég-e a 16mm vastagságú rétegelt lemez vagy tegyem 2 rétegben, akkor 32mm vastag lesz a rétegelt lemez korong. Kivágtam egy 300-5-ös korongot a 16-os rétegelt lemezből, én elég erősnek tartom, nem hajlik szemmel láthatóan ha az asztal szélén rátehénkedek egy kicsit. De szeretném a lehető legmerevebbre készíteni, a korongot, hogy csiszolás közben ne hajoljon meg. Ha dupla vastagságúra készítem a korongot akkor igen nagy lesz a tehetettlensége, nem tudom erre szükség van e.
Én is csak simán flexel szoktam élezni, még arra is lusta vagyok, hogy levegyem a pengét a gépről. Egyszerüen csak hanyatvágom a fűnyírót és nekiesek flexel :) Persze ennek is megvan a maga oka, nem szeretném leszedni a fűrészlap rögzítő műanyag anyát, mert piszok könnyen haza lehet vágni az anyát ha nagyon rá van gyógyulva. Egyszer már cserélnem kellett ezt az anyát, hosszas utánajárással sikerült csak szereznem egyet.
Van egy barkácsgyalum 200mm-es, abba kellett másik késeket venni, mert ami benne volt az nagyon rossz minőségű acél volt.
Vettem is hozzá 16%-os W tartalmút 1200 Ft/db árban. Lehet, hogy közel ennyiért éleznek meg egy kést...
Gyárilag is jó éle volt, bár tényleg nem ártott neki egy finom simogatás 2000-es papíron, sík felületen, a kést szögben tartva csak úgy kézben. Visz is mint a borotva, főleg miután sikerült beállítanom jól a gyaluasztalt, szép sík felületet ad. Gondom volt a síkkal, homorú volt, aztán itt a fórumon is kaptam tanácsot és így beállítottam.
Na ennek a gyalugépnek a tengelyére lehet a fűrésztárcsát is felszerelni, plussz a fűrészasztalt rátenni, de sajna a tárcsa dőlése nem állíható. Az asztalt elvileg lehet állítani, de nagyon macerás, meg úgy nem is olyan jó, mintha a fűrész tudnám állítani.
Mindegy, egyelőre ennek is örülök.:-)
***
Mechanikával pl. hobbiból órákkal is foglalkozok, de láttam a svájci fórumon Te is írtál már. Mivel az antik nagyórák is a kedvenceim, többször is belekotnyeleskedtem a tokok javításába, újrapolitúrozásába is. Különösebb gépi berendezések nélkül, bár jól jött volna fűrész és gyalu, marógép stb. Ezt szeretném pótolni majd, ahogyan lehetőségem lesz rá.
***
Az eredeti elképzeléstől ami a trapéz alakú sablont illeti, az alábbiak miatt tántorodtam el.
Ugye a topictársunk is meggyőzött pár dologról és átgondolva a következőkre jutottam:
Fémből, esetleg textilbakeliből alaktartóbb, pontosabb sablont lehet készíteni.
Ebben a sablonban 2 db kés lehet élezni együtt, ami ugyan nem rossz, de a beállítása azért elég macerás is tud lenni.
Inkább más kialakítást választanék, esetleg olyat ahol 1 db kést fenek egyszerre, de a szögbeállítás egyszerűbb, könnyebben kezelhető, természetesen ezt is lehet precíz kivitelben készíteni.
De tényleg meggondolandó, hogy amikor 1200 Ft-ért veszek egy kést, vagy ha esetleg még jobb kell, 18 % W tartalmú 2400 Ft, akkor érdemes-e variálni.
Ezt mindenki döntse el maga.:-)
Esetemben, arra gondolva, hogy a késeimet meg tudom a kollégámmal síkköszörűn élezteni, így max. marad més egy kis fenés, amihez nem árt egy ügyes szerkezet. Nem biztos, hogy kézben tartva, meg tudnám fenni úgy, hogy megmaradjon a sík...
Nyilván félreértem a helyzetet, de abból indultam ki, hogyha egy asztali gyalugép késeit akarod megélezni, akkor van egy gyalugéped. És ha nem tegnap vetted használtan, akkor talán van vele tapasztalatod is. A szalagfűrészes megközelítésből arra következtettem, hogy szalagfűrészed van (vagy az van elérhető közelségben) körfűrész viszont nincs. Szóval nem abból indultam ki, hogy: "Eddig fával nem igen dolgoztam"
Lebeszélni nem akarlak feltétlenül a késélezésről, de ez a terület az, amit a profik leginkább élezőműhelybe visznek, mert nem éri meg bajlódni vele. Persze a hobbisták ebben is mások :) Miután értesz a mechanikához szinte biztos, hogy kivitelezhető a dolog házilag, már csak az a kérdés, hogy miért is tántorodtál el eredeti tervedtől? Miért nem jó a konstrukció, amit kigondoltál?
Apropo, azt valaki meg tudná mondani, hogy egy 250mm-es barkács gyalu két késének élezése kb. mennyibe kerül?
Lehet, hogy kicsit túllőttem ezt a dolgot igazad van, de senkit nem akartam megbántani itt a topicban. Talán több sört ittam a kollégákkal este.:-)
Én természetesen nagyra értékelem és köszönöm mindenki hozzászólását a feltett kérdéseimre. Neked is , hogy felajánlod a segítségedet a fadarab vágással kapcsolataban.
Több oka is van amiért nem fogadhatom el. Első az, hogy eléggé messze lakok hozzád, második pedig, hogy én szeretném megcsinálni, illetve szerettem volna, de nem jó konstrukció. Eddig fával nem igen dolgoztam, csak nem régen tetszett meg.
Sok éve már az iparban dolgozok, áramot kergetek és mechanikus berendezésekkel foglalkozok, még hobbiból is. Vannak analógiák a faipari dolgokkal kapcsolatban, de ettől még csak egy lelkes kezdő vagyok. Viszont nagy örömmel és köszönettel meghallgatok minden tanácsot és tapasztalatot, ezért kérdezgetek itt a topicban.
Nem készen szeretnék megvásárolni valamit, vagy megcsináltatni valakivel. Mint a topic neve is mutatja, hobbiasztalos, még ha vannak itt hivatásos profik is. Csak is az alkotás öröme miatt, pontosan úgy mint itt valószínűleg mindenki.
Nem ismerem a faipari gépeket, technológiákat, anyagokat, viszont meg szeretném ismerni, legalább is valamilyen szinten. Egyébként nem restellek a topicban visszaolvasni vagy akár az egészet elolvasni .
Különféle alapfelszerelések beszerzése előtt/közben vagyok, nagyon hasznos a topic, mert adott esetben sok mindentől megóvhatja az embert. Kölönösen a felesleges pénzkidobástól. Persze általában senki nem profi berendezésekkel indul, de előbb-utóbb lassan rá jön, hogy ár/érték arányban mi is a legkedvezőbb megoldás a saját lehetőségein belül.
"Érdekesek ezek a topicok, kis zárt közösség, nem igen "szereti ha valaki bepofátlankodik kérdésekkel"..."
Nem csak ezek a topikok érdekesek, maguk az emberek is. :) Félre ne érts, semmi sértő nincs a megállapításodban, éppen csak én, aki talán régebben olvasom ezt a topikot, mint Te, nem gondolom azt, hogy ez egy olyan belterjes hely lenne, ahol levegőnek nézik az ismeretlent.
Neked is válaszoltak ketten három részletben, szerintem hasznosakat, ráadásul senki nem intézte el a problémádat azzal, hogy olvass vissza (ebben a rengetegben) noha abban az értelemben hasznos lenne, hogy tényleg volt szó a témáról kimerítően.
Én például csupán azért nem szóltam hozzá, mert oly keveset használtam a gyalugépemet, hogy még nem kellett élezni/éleztetni, tehát 0 a tapasztalatom.
Viszont engedj meg egy jó tanácsot: az nagyon helyes ha a bejelentkezésnél udvariasan köszönsz és elmondod a problémádat, mint Te is, de azért számomra egyáltalán nem volt egyértemű, hogy most igazából tanács kellene, hogyan állítsd elő azt a trapéz alakú fadarabot, vagy abban reménykedtél - és ebben a topikban nem ok nélkül - hogy valaki "megszán" és levágja neked azt a bizonyos fadarabot. Mert hát nem olyan ördöngős dolog az, akinek van egy kicsit is jobbfajta körfűrésze (ami csak akkor nem dönthető, ha valami csináld magad darab, vagy valami régebbi gyártmány, netán célgép) szóval könnyen megoldható a dolog.Szóval, ha az utóbbira vágytál volna, akkor ezt monani kell szerintem, senki sem sértődik meg érte. Azt is mondhatnám, hogy sokkal bosszantóbb az, amikor valaki segíteni akar, túrja a netet egy videó után, végre megtalálja, aztán kiderül, hogy a "delikvens" ezt már látta, magyarul nem arra van szüksége, amit az olvasó kihámoz az olvasó írásából. (megnyugtatlak, én is szenvedek attól, hogy figyelmetlenül értelmezik azt, amit írok, kérdezek.)
Szóval, ha a problémád csak annyi, hogy kellene egy fadarab, akkor méretezd, és ha netán Dél-Budán laksz, akkor én csinálom meg neked.
És ha már... itt van például doraj nevű érdeklődő, csak ezért a kérdésért regisztrált, se köszönöm, se köszönés, se egy nyamvadt link, hogy pontosan milyen gépre is gondolt, mégis akadt rögtön, aki válaszolt neki. Annak persze csekély az esélye, hogy valakinek pont ugyanilyen gépe legyen, olvassa a topikot és még bemutatót is tartson neki...
Hasonló helyzetben én az uni-maxot tenném érdekelté a dologban: hozzon össze egy olyan ügyfelével, aki hasonló gépet vásárolt náluk, ha elégedett leszek a látottakkal, én is rendelek ilyen gépet.
lakkozott (zöldértes íróasztal, újabb fenyő polc) cuccokat milyen matt fehér fedőfestékkel festenétek le? Nem tudom lecsiszolni, valami akrilcuccra gondoltam, de ilyet még sose csináltam.
Nekem egy elektra beckum elővágos kőrfűrészem van így magáról a körfűrészről nem tudok véleményt mondani. Viszont ha azért akarsz elővágos körfűrészt venni hogy bútorlapot is tudj otthon szépen vágni akkor szerintem felesleges elővágos körfűrészt venni.
Én nem használom az elővágot sőt igazából be sincs kötve. Van egy FLAI tipusú bútorlaphoz való körfűrészlapom ami elővágás nélkül, kiszakadásmentesen gyönyörűen vágja a bútorlapot. Igaz egy ilyen lap nem olcsó, SŐT, viszont elég egy hagyományos körfűrészt venned, ami szerintem légyegesen olcsóbb, mint az UNI-MAX-os elővágos körfűrész persze ha erre gondoltál: http://www.uni-max.hu/asztali-korfuresz-elovagassal-1-600-mm/d/.
Szeretnék vásárolni egy unimax által forgalmazott 250 es elővágós körfürészt. Akinek van tapasztalata róla irjon hogy mi atapaasztalata vagy egy referncia bemutatást szivesen megnéznék Dóraj
Sadolinnak van vizes (base plus) és oldószeres (base) alapozója is, és vastag lazúrja is. Olajos alapot semmiképen sem, ha nem pár hónap alatt, akkor egy év alatt fogja ledobni magáról a lazúrt.
Én egyébként mindent vastag lazúrral festek már kültéren, sokkal tartósabb, jobban védi a fát. OK, persze más helyre ajánlják a vékonyat, és más helyre a vastagot (mérettartó vagy nem mérettartó szerkezetek), de nekem még sehol sem volt probléma, hogy berepedezett volna a vastag.
A tökéletes az lenne, hogy alapozó, vékony lazúr, vastag lazúr egymásra, nem? Alapozó véd a gombásodástól, tapadóhidat képez, vékonylazúr beívódik a fába, és úgy védi, vastag pedig "teljesen lezárja" a külvilágtól (állítólag lélegzik azért). De ezt sehol nem olvastam, csak a fejemben született meg. Vagy van valami hátránya?
Szerintem bajt nem csinálsz, ha lealapozod a kerítést. Legfeljebb fölösleges munka. Ha mindenáron akarod, akkor Sadolin Base Plus vizes alapozó, vagy Xylamon vizes impregnáló alapozó. Olajos alapot semmiképpp!!
A kicsi 200-as szallagfűrészek nem alkalmasak ilyen pontos vágásra, kicsi az asztaluk, nincs hozzájuk pontos szögvezető. Szóval elöbb a szallagfűrészhez kellene egy asztal nagyobbítót készíteni amiben van vezetőhorony és abba már lehet szögvezetőt is felrögzíteni.
Az én 200-as einhell szallagfűrészem zabálja a szallagot, főleg ha keményfát vágok vele. Túlságosan gyenge az a kicsi szallag, nagyon könnyen el tud csavarodni egy hosszanti egyenes vágásnál is.
szerintem ez nagyon kompatibilitas kerdese. az xgt egy vizes alapu cucc, egy jol meglenolajozott fara felviszed, lehet hogy meg el sem vetted az ecsetet es leesett.
Kerítésre visszatérve. Nem hosszú összesen kb 8 méter és 40 cm magas, viszont általában a kerítések nem egyszerű sík felületek. Egyik felét elkezdtük lekenni a gyerekekkel meg asszonnyal, egy nap alatt meglett a fele. Kicsit foltos, kicsit vékony a festék, de Lmegy. A másik felét elkezdtem egyedül egy délután, de nem haladtam, így berágtam, épp itt volt a kompresszor, felhoztam, és fél óra alatt lefújtam a maradékot, megfelelő vastagságúra, egyenletesen. Most tavasszal felújítom majd az egésze festést (nincs rá szükség, de jól jön az a második réteg - és biztos hogy ismét fújni fogom. A lazúr egyébként Boróka vízbázisú vékonylazúr.
en annyit ertek a milesi kulterihez, amit irtam. vizes, ezert jol lehet mosogatni az eszkozoket. en egy dupla 4colos ecsettel csinaltam az egesz ereszt, oromdeszkat, mindent. 80-120-portalanitas-egyreteg-120szivacs-portalanitas-egyreteg. xgt. egyelore nagyon elegedett vagyok vele.
Vannak a "gel" lazúrok azt tényleg csak ecsetelésre meg hanger alá ajánlják. De a normál vizes bázisú vékonylazúrt lehet fújni. Szóval nem mindegy melyik lazúrról van szó.
az en fureszem vag szogben, es csinaltam is ilyen sablont, de nem hasznalom.
- a felfekvo feluleteknek nagyon-nagyon siknak kell lenniuk, kulonben meghajlik a kes a felfogatastol, igy egyenesited ki az elet, es amikor leveszed egybol nem is egyenes az ele
- a trapezra ha ugy teszed a keseket, hogy az eluk a szeles talp fele van, akkor alig van hus, amibe tekerd a rogzito csavarokat.
- ha ugy teszed a keseket, hogy a rovid oldal fele vannak az elek, akkor hulyen van a sulypont, es konnyen billen az egesz
- ugy kell tudd meghuzni a csavarokat, hogy kozben az egesz valami sik feluleten van, hogy egy sikban legyenek az elek, ez eleg maceras.
Nyilaszaroban, kertiholmiban en is csak hobbista vagyok . Egyszer fujtam ilyen cuccot ismerosnek, talan 2.5 os fuvokaval adott csak megfeleo eredmenyt annyira suru es kremes . Hal jol emlekszem, kulon jelzik a kezi felhordasu suruseget .
Ahol ipari meretekben lattam, ott airless technikaval fujtak es tan meg melegitettek is ?!
A milesi kulteri rendszerrol beszelek ! Vajk biztosan ir valami okossagot majd .
Ismét szeretnék kérdezni tőletek, tanácsra volna szükségem.
Fenősablont szeretnék készíteni asztali gyalugéphez késhez. Olvastam a fórumot és néztem a neten is pár videót.
Trapéz alakú sablont szeretnék és így két kést élezhetnék egyszerre és egyéb okok miatt is ez volt szimpatikus (egyelőre).
Gondolkodtam az anyagon, hogy miből legyen, első nekifutásra megcsinálnám keményfából, csak van egy kis gond.:-)
Méghozzá a 40 fokos vágás!
Sajnos a körfűrészem nem állítható, sem a vágótárcsa, sem az asztal, vagyis az asztal nehézkesen, tehát inkább nem.
Hogyan lehetne 25-30 mm-es anyagot pontosan szögben vágni? Nem több méterrről van szó, kisebb darabokról, mint az említett példa is.
Vagy vegyek másik fűrészt? Hosszú távon biztosan ez lesz a nyerő...
Esetleg ezek a kis 350W körüli keskenyszalagos szalagfűrészek alkalmasak ilyesmire? Végig olvasgattam a topicot a szalagfűrész hosszanti egyenes vágással kalcsolatban, hát van itt pro és kontra..:-) Én meg még ráadásul mindezt szögben is szeretném...
a milesinel kulterre nem nyilaszarora az xgt-t ajanljak, es ahhoz tenyleg nem adnak alapozot, hanem azt mondjak ugyanazzal ketszer es kesz. nekem az ereszem meg szuper.
"Én azzal a márkával imprgnálnék, amivel aztán a lazúrt is festem. Ha sadolin a lazúr, akkor sadolin impregnáló, ha Xylamon, akkor Xylamon impregnáló, stb."
A xylamon a xyladekor alapozója, de a tényleges véleményedet én is osztom.:)
Fél colos 12,7 mm-es fúrószárra lenne szükségem. Sehol se találok ilyet még google-n sem vagy lehet hogy rosszul keresem. Nem tud valaki olyan boltot ahol lehet ilyen méretű fúrót venni.
Én azzal a márkával imprgnálnék, amivel aztán a lazúrt is festem. Ha sadolin a lazúr, akkor sadolin impregnáló, ha Xylamon, akkor Xylamon impregnáló, stb. Lehet, nincs semmi jelentősége, de ha már választási lehetőség van, akkor legyen egy rendszer.
Szubjektív vélemény, és biztos sokan vitatkoznának velem, de én a Sadolinnal meg vagyok elégedve, de a Xylamon nagyon pocsék volt (mármint lazúrban). Igaz ez jópár évvel ezelőtti tapasztalat, ha jól tudom, mostmár mindkettőt ua. gyártja.
Emlékszem apám annak idején még arra is megnevelt, hogy ha géppel dolgozik, és háttal áll a belépőnek, akkor az ne ordítson rá, túlkiabálva a gépet, mert megijeszti, és abból baleset lehet.
Várja ki amíg leáll a géppel, vagy odafordul felé. Ez úgy belémivódott, hogy még most is a kollégák felé is ezt alkalmazom.
Neked van igazad, nagyon gyerekfüggő a dolog. Az én három nagyobb gyerekemről biztosan tudom, hogy nem partizánkodnának (a jelenről beszélek) sőt, a kelleténél gyámoltalanabbak is, mindenért hozzám futnak, a legkisebb meg (és ez nem csupán életkori sajátosság nála) csakazértis az ellenkezőjét csinálja annak, amit mondok, kérek, "parancsolok" neki.
Tök furcsa, nem is tudom az okát, mert sehol másutt nem szokásunk, de aki lejön a műhelybe hozzám, az kopogtat. Igaz, helyhiány miatt gyakran az ajtó előtti tér is "használatban van", tehát van értelme a kopogásnak.
rferi már megoldotta, de ha már egyszer leírtam és el is szállt volna amit írtam ha nem használnám a Ctrl+C gombot, úgyhogy bemásolom:
A falhoz illeszted a lécet, két végét fogják valakik :) lényeg az, hogy ne mozduljon el. Veszel egy kihegyezett cerkát amit szükség szerint egy távtartóval (gyufásskatulya, lécdarab, stb) összefogsz, ráhelyzed a falra, úgy hogy merőleges legyen a lécedre. Hegye hozzáér a léchez. Szépen a léccel párhuzamosan a falon végigtolod a cerkát, ami leköveti az egyenetlenségeket és rárajzolja a lécre.
Így érthető? A távtartás annyi legyen nagyjából, amekkora a legnagyobb rés a léc és fal között.
Ez is egy jó megoldás lehet, ha így tanítod a gyerekeket, de majd egyszer arra mész majd haza, hogy a gyerekek meg akarnak lepni téged valamivel és akkor szépen hasznosítját az addig megszerzett tudást.
Van olyan egyerek, akinek elég ha egyszer elmondja, megmutatja a dolgokat az ember, és utána értelmesen tudja, hogy mihez nem szabad hozzányúlni. A fiam ilyen volt, soha nem volt probléma ilyen téren vele. A lányom viszont az ellenkezője volt, az csakazértis elven cselekedett mindig, állandó baj volt vele, nem lehetett egy percre sem felügyelet nélkül hagyni. Neki hiába magyaráztam el miért nem szabad valamit csinálni.
Odateszed a lécet, egy cerkát felragasztasz szigszalaggal egy kis, megfelelő méretű fakockára, és a kockát végigtolod a falon úgy, hogy a cerka a lécen rajzolja fel a fal kanyarjait.
Esetleg szükséges lehet pár távtartó, amivel a lécet a megfelelő távra hozod a faltól, hogy a cerkavonal jó helyen legyen rajta, és ne essen le túl sok hulladék belőle.
Én azt tervezem, hogy egy kulcsos kapcsolót szerelek a műhelyem elektromos bejövö vezetékébe, így távollétemben teljesen áramtalanítani tudom a műhelyt. Ezt neked is javaslom. Nem sokáig fognak félni a gyerekek a sötéttől.
Ez nálunk is így van, inkább megtanítom a veszélyes dolgokkal bánni, odafigyelni, hogy mitől, miért veszélyes, mert ha eltiltom akkor úgyis megtalálja a módját, hogy kicselezzen és akkor hamarabb megvan a baj. Nálunk egy majdnem 7 éves és két majdnem 2 éves van. A nagyobbik (aki lány egyébként) mér egy-két éve önállóan turkál az apróbb fahulladék között, van egy kis ágvágó fűrészem amit mindig elkér és azzal aprítja tovább a fadarabokat. Meg lett neki mondva, hogy soha ne fogja meg az élét, még kicsit se; ha nem használja a fűrészt, mindig tegye vissza rá az élvédőt; mióta a kicsit is jönnek-mennek ez annyival egészült ki, hogy ne hagyja elöl, mindig adja vissza nekem - és ezeket be is tartja, pedig amúgy sokszor ellazáskodik dolgokat, de valahogy a szerszámokat tiszteli. Gondolom ebben az is segített, hogy elmondtam neki: az éles szerszám nem csak a fát, de a csontot is kb. ugyanúgy viszi... Lombfűrésszel is barátkozott már: rajzoltattam vele elefántot egy darab rétegelt lemezre, aztán együtt kivágtuk (sokáig hősiesen próbálkozott, de valahogy nem állt rá igazán a keze, úgyhogy végül én fejeztem be), aztán ő kifestette. A gépekhez azért én sem engedem közel, de tart is tőlük, úgyhogy ez nem is probléma :-) A kicsik viszont baromi gyorsak, mindig ott vannak mindenhol, nem lehet semmit letenni úgy, hogy elérjék, mert akkor tuti, hogy valamelyik le is nyúlja. Mikor a fiam kapott kalapácsot a mogyoró töréshez, azt nagyon profin, két kézzel emelgette, nehogy a kezére csapjon :-)
Ez a fal annyira problémás, hogy először hungarocellt kapott a külső oldalán. Nem volt elég.
Aztán kellett belülről melegíteni, így egy 15mm vastag rézcsővel a tövénél elfutok a végéig, majd vissza, és ez mint egy radiátor csak a fal előtt végig egy meleghullámot produkál, és ezzel értem el azt, hogy ne akarjon minden ősszel lepenészedni.
Szóval akarom oda azt a rést, hogy oda nyomuljon be a melegített levegő és szárítsa végig a falat.
Az hogy tanítod őket helyes. Viszont így is el kell zárni a veszélyesebb gépeket. 4-5 évesen kezdenek majd meredekebb dolgokat csinálni, amikor már kezdenek "önállósodni". Utána kis nyugalom, majd 10-12 évesen úgy fogják gondolni, hogy már ők is mindent meg tudnak csinálni amit a felnőttek... Csakhogy nincs sem rutinjuk, sem erejük hogy megtartsanak egy elinduló kisflexet (például).
Nálam kiskorú már apróbb gépeket (rezgőcsiszoló, ragasztópisztoly, dekopir) kezel önállóan (16 éves lány), a komolyabbak meg nem érdeklik.
Tehát jobb az óvatosság...
3-4-5 éves korosztályt könnyű lekötni egyébként a konyhában, segíthet szeletelni, illetve minden "maszatos" tevékenységet szeretnek (tészta nyújtás/szaggatás pl.) Az más kérdés hogy mennyi ideig tart a konyhát rendbetenni utána :-)
A csempesor vagy a (konyhai hátfal a laminátos) belóg a szekrény alá attól még lesz szellőzése a szekrény hátfalának. Jelen esetben itt egy léc lenne ezek helyett. Ha alulról így elzárt is a levegő iránya még a levegőnek van bőven lehetősége áramlani és így megakadályozni a penészedést.
Az a telibe alátámasztás a hátfal kb 1%-át érinti ahol nem lenne szellőzés. A többi részen nem csak az alulről fölfele menő légáramlatok szellőztetnek.
Én nagyobb veszélyforrásnak tartom azt, ha mindig elzárjuk a gyerekeket, és nem tanítjuk meg őket arra, hogy mivel és mennyire vigyázzanak. Előbb-utóbb ha csak egy pillanatra is, de hozzáférnek valamihez, és akkor aztán ha győz a kíváncsiság, megtörténhet a baj.
Én erre módszeresen próbálom tanítani őket (egy 6 éves és két 4 éves).
Pl.: amíg megy a körfűrész, és teljesen meg nem áll, addig csak távolról figyelhetnek, tanítom őket, ha fejsze, nagy/kis sarokcsiszoló van a kezembe, merre ne tartózkodjanak, ne bizergálják a kapcsolókat, stb. Közben azért próbálom kielégíteni a kíváncsiságukat, megmutatom, hogy minek mi lett az eredménye, lecsiszolom a botot, amit kérnek, stb.
Persze az alapvető óvintézkedéseket mindig megteszem (pl. konnektorból kihúzom minden esetben a csatlakozókat, elpakolom a gépeket, stb.)
Ja, akkor totál félreértettem a dolgot! :) Bocsánat!!
Egyébként, értem, hogy rferi nem akar bajlódni a görbe fal miatt a léc "farigcsálásával", de vajkkal együtt én is úgy gondolom, hogy az lenne a legjobb, ha a szekrények alá felcsavarozna egy végigfutó lécet, amire szépen ráülnek a szekrények.
A fal egyenetlenségeit könnyű átrajzolni a falhoz illesztett lécre, egy szalagfűrésszel szépen görbére vágni, onnantól máris könnyű a dolog. Távtartónak nekem is a radiátoros műanyag alkatrészek jutottak eszembe, biztosan lehet kapni külön is. De megteszi a célnak szerintem egy tessauer vagy körmös anya hátul a korpuszban és benne valamilyen forgatható csavar (hatlapfejű, stb.) De ezt a tartólécet is ki lehet alakítani úgy, hogy már eleve legyen benne egy olyan mart "lépcsőfok" amire nem csak ráül a szekrény de egyben el is tartja a faltól.
A csempe nem megtartja hanem eltartja a felső szekrény alsó részét a faltól. A csempe vastagsága kb. annyi mint amennyire a függesztő felűl eltartja a faltól.
Hát, ha 10 éve semmi baja, akkor valószínűleg nem. Nem tudom, bennem kicsit rossz érzést kelt, ha a csempe tartja részben a szekrényt, de ezek szerint - főleg ha a csempe szakszerűen van felrakva - akkor nem kívánkozik le onnan a folyamatos terhelés hatására sem. Én úgy "okoskodtam" a mi konyhánkban, hogy 1cm-rel a csempe felett lóg a szekrény, tehát csak a csavar tartja, viszont ha megereszkedne a szekrény valami miatt, akkor még mindig ott a csempe :)
A másik magyarázatodat már értem.
Érdekes, amit a gyerek-műhely kapcsolatról írtatok! Ebben a pillanatban jöttem rá, amit idáig nem nagyon értettem: van négy gyerekem, de soha nem volt gond abból, hogy bejártak vagy "garázdálkodtak" volna. (igaz, igyekeztem velük már korán megértetni, hogy itt vigyázni kell, ráadásul a gyerekek félnek a hangos gépektől) De arra csak most jöttem rá, hogy ahhoz, hogy bejussanak a műhelybe, keresztül kell menniük egy( sőt, kettő) sötét helységen, szóval talán ezért sem szeretnek lejönni hozzám a műhelybe :)
Egyébként a 1,5-4 éves korosztály a legveszélyesebb. Azt még nem tudom, hogy majd 14-15 évesen akarnak-e partizánkodni, de miután én szívesen bevonom őket a "kézműveskedésbe" (csak egyelőre nem igazán érdeklődnek) így talán nem kell attól félnem, hogy a hátam mögött akciózzanak.
Egy sima függőleges vezetőlap, leszorítva az asztalra a megfelelő távolságban, csak annyiban különbözik, hogy jó magas a függőleges lapja, hogy neki lehessen támasztani a deszkát lapjával, függőlegesen.
Négy darabból van, egyet szorítasz le az asztalra, egyen tolod az anyagot - ez függőleges-, és a másik kettő fogja össze ezt az előzőket, hogy derékszögben álljanak egymásra. Fixen összecsavarozva a négy alkatrész, mindenki mindenkivel.
Ez nekem sajnos nem lenne jó, bár kábé ilyen menetes tappancsot vizionáltam magamban, mikor kiötlöttem az enyémet, csak nem volt kéznél.
Egyébként érdekes, mert ilyen radiátorom van, de az nem tud dőlni, két függőleges L idomon lóg, amik kb 2/3 magasságban végigérnek a radiátor mentén, és támasztják.
Az első képeden látszik is a kihasználatlan fül, amibe az enyémek beakadnak.
A plexire elég könnyen felragad a por mert fel tud töltődni sztatikusan. Ez az öntapadós fólia viszont antisztatikus így sokkal kevesebb rakódik rá. De inkább kitakarítom sűrübben mint hogy a képembe szórja a fűrészport.
A kaloda melső oldalát nem is tudom megfogni normál tolás közben, nem ér el oda az újam. Erre figyeltem a méretezésénél. Max a sarkát tudom elérni. Az alulemez egy plusz biztonsági megoldás lenne csak, én sem hiszem, hogy valaha is szükség lenne rá de a kisördög nem alszik.
Nekem már arra is kell figyelnem, hogy van egy unokám, aki 1-2 év múlva már rendesen feléri az asztalt és akkor mi kárt tud tenni magában a kis rövid eszével. Most még csak 3 éves lesz, de egy 6-8 éves gyerek az tud csak igazán bajt csinálni, mert még elég tapasztalatlan viszont már kezdi nagyfiunak érezni magát. Egyenlőre be sem engedem a műhelybe max az anyja karjában, de ez az állapot sem fog örökké tartani, tehát jó előre kell gondolkoznom.
Én már elmúltam 55 éves, én kb 50 éves koromban vettem észre először magamon, hogy már nem vagyok a régi finoman szólva, sem szellemileg sem fizikailag, sem egészségileg. Amióta megvasalták a 3 gerinccsigolyámat azóta csak 5 kg-ot emelhetek hivatalosan. Na ez a fizikai teljesítóképességemre is elég rendesen kihatott pár év alatt. A szemem rohamosan romlik, jönnek a korral járó betegségek egyik a másik után, vérnyomás, koleszterin, asztma, érszűkület stb... nehezebben fog az agyam fel túl bonyolult mondatokat és emiatt kétszer kell elolvasnom az ilyen mondatokat, nehezebben tudok megtanulni új angol szavakat. Már nem tudok olyan gyorsan menni sem mint régen, a lábaim elkezdenek görcsölni ha túl nagy tempóban kell mennem. Szóval nem jó dolog megöregedni. Ja és ez még csak a kezdet. :(
Engem nem zavar a monoton munkavégzés, sőt inspirálni szokott, hogy hogyan tudom egyszerüsíteni és gyorsítani a munkatempót. Nekem mindig az utolsó munkadarabnál kell nagyon odafigyelnem, mert hót ziher, hogy akkor rontom el a munkadarabot, vagy vágom el az újam.
"a kaloda melső oldalára egy 2mm vastag alu lemezt"
Én amondó vagyok, hogy talán túlzás. Toltam már neki a fűrészlapot kicsit a kalodának, az is megfogta a "lendületemet", ráadásul az is elég hangos volt, hátha még egy alunak megy neki a fűrészlap! A kalodát magát meg csak nem fogja senki tolás közben :) Tényleg az a legjobb, ha valami ütközőt talál ki az ember.
A kaloda tetejét én is plexivel akartam lefedni, de csak azért, hogy lássam a fűrészlapot. A kaloda már csak azért is jó, mert azt tapasztaltam, hogy vágás közben nincs gond a forgáccsal, de amikor a felém eső függőleges merevítővel haladok át a fűrészlap felett, olyankor felém (is) szórja a forgácsot, pontosabban a port, tehát ezt is lefojtja valamelyest a kaloda. Végül azért nem tettem plexit, mert akkor meg az zavarna, hogy belülről poros és nem látok át rajta :)
A melső tolófal 8 cm magas, így pont kényelmesen le tudom fogni a 3mm vastag rétegelt lemezt is és a vastagabb anyagokat is. A mutatóújam egyszerüen fizikailag nem érhet el a fűrészlapig a 10cm széles plexi és a magas tolófal miatt.
Még esetleg annyit kellene csinálnom, hogy a kaloda melső oldalára egy 2mm vastag alu lemezt felcsavarozok, akkor már nagyon bénának kell lenni hogy azt is átfűrészeljem. A fűrészgép asztala szépen festett, még fényes, nincs összekarcolva sem így az osb is elég jól csúszik rajta. Valószínüleg porszórással festették, az meg elég tartós is. Ha későbbiekben kicsit ragadósabbá válik és nehéz lesz tolni akkor meg ragasztok az osb aljára is öntapadós fóliából aj nagyon jól csúszik.
Először rétegelt lemezből gondoltam megcsinálni a szerkezet alját azon nagyon könnyen el tudott csúszni a gyalult deszka darab a próbánál, az OSB viszont sokkal jobban tapadt a gyalult és a gyalulatlan fához is. MDF lapom semmi sincs otthon, így ahoz nem tudtam viszonyítani.
Ez a plexi nem tud szétrobbanni akkor sem, ha telibevégja egy kirepülő görcs vagy nagyobb darab. Ugyanis a plexi mindkét oldalára ráragasztottam egy teljesen átlátszó 1.5mm vastag öntapadós fóliát. Csináltam egy próba törést kalapáccsal, meg sem tudtam repeszteni.
Csapozásnál egyszerüen levehetem a hosszú plexit. Csak 4 db rövid facsavar tartja, azt nem nagy munka kicsavarni. A kaloda részen külön álló plexi van mivel ott is fel tudja szórni a forgácsot.
Sajnálom a az asztalos ismerősödet! Az ő esete arra világít rá, hogy tök mindegy mekkora a rutin, a tapasztalat, bármikor belefut(hat) az ember egy rossz döntésbe. Fiatalon a hév és a tapasztalatlanság, aztán a rutin és a megszokás, 4-5 x után meg - bocsánat, hogy ezt mondom, senki se értse félre, a fizikai meg szellemi "gyengülgetés" okoz gondot. Mióta elmúltam 40, saját magamon is tapasztalom, hogy már az agyam sem fog úgy, meg valószínűleg a kezem sem.
Nem mondom, hogy szakszerű volt az a vágás, amitől a barátod félig-meddig elvesztette a kezét, de lehet, hogy korábban biztosabb kezzel fogta a munkadarabot.
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, nálam a monotónia okozza a legtöbb veszélyforrást. Ha valamit hosszasan csinálok, akkor tuti, hogy jár közben az agyam, és nem is az a baj, hogy másutt jár, hanem, hogy közben a munkával kapcsolatban is támadnak hirtelen "ötleteim" (fogás váltás, a levágott munkadarab után nyúlás, stb.) és ezek a meggondolatlan mozdulatok a veszélyesek. Van persze más veszélyforrás is, amikor egyszerűen rosszul mérek fel egy munkafolyamatot és repül aminek nem kellene :) de az nem a figyelmetlenség, hanem a gyakorlat/szaktudás hiánya.
Ezt úgy érted, hogy te rátámasztod a szekrényt a csempére? Én lehet, hogy óvatos duhaj vagyok, de nagyon ügyeltem a konyhaszekrények elhelyezésénél, hogy véletlenül se üljenek rá a csempére. :)
Hiába az alapos leírás, én elakadtam az értelmezésben. :(
Fotó nincs?
Az OSB lapot én (sem) tartom a legszerencsésebb megoldásnak erre a célra. A korábban linkelt saját tolóasztalomnál olyan MDF lapot választottam, ami egyik oldalán (alul) laminált, így könnyebben csúszik, felül viszont szerintem az a jobb, ha a munkadarab nem csúszkál. Persze a natur MDF felület is elég csúszós, ezért az a legbiztosabb, ha a felém eső függőleges elemre - amihez szorítom a munkadarabot - belülről ráragasztok csiszolópapírt. Ezt csak ajánlani tudom mindenkinek. És ennek az elemnek a magasságát úgy érdemes kitalálni, hogy ne legyen magasabb annál amit az ember keze könnyen átér, amikor a munkadarabot ehhez hozzáfogja. Ha túl magas, akkor kényelmetlenné és bizonytalanabbá válik a munkadarab lefogása. Persze, ha meg alacsony, akkor kisebb lesz a max átvágható magasság, illetve gyengül a konstrukció a "sliccek" miatt.
Amit antal laszlo írt, az is jó ötlet az ütközőről, de a kaloda is kell mindenképpen! Én először anélkül csináltam a próbavágást és nagyon "rááll" az ember hüvelykujja, hogy oda tegye, ahova nem kéne. :) Egyébként, szerintem a kalodát jobb nem szimmetrikusan elhelyezni, hanem jobbkezeseknek(?) - szóval, aki bal felől, bal kézzel fogja le a munkadarabot - kissé jobbra eltolva.
A magad felé lévő vezető szokott az lenni ami mellett vágsz. Amennyiben ezt kicsit előrrébb rakod, akkor alulra fel tudsz tenni egy lécet ütközőnek, így véletlen sem tud "túlszaladni" a tolólap.
Radiátoroknál van hasonló, ott is egy csavaros távtartó tolja el a faltól, és teszi függőlegesbe a lapot. De az műanyagból van. Képezzek neked fényt egyről?
Ezt a megoldást már én is kinéztem magamnak, jól is jött volna a hétvégén, mikor 30-35 centi széles deszkákat kellett keresztben elvágnom.
Csak még nem csináltam meg.....
Amúgy javaslom csinálj egy olyan vezetőt is, amit sima fehér, lapszabászatban vágottforgácslapokból állítasz össze, és a vezető lapja függőlegesen mondjuk legalább 20 centi magas. Egy kell a gép asztalára felfekvőnek, egy áll erre merőlegesen, és egy megfelelő méretű lapot átlósan elvágsz, és a megmaradó derékszögeinek támasztva a másik két lapot jól összecsavarozod az egészet. A szabászati derékszög elég jó pontos szokott lenni, azért érdemes onnan venni az alapanyagot.
Ez mellett nagyon jól és kényelmesen lehet vágni deszkák élét.
Ezt megcsináltam, mert a hátlapot besüllyesztettem az oldalfalba, emiatt kellett egy 10x14mm méretű kivágás az oldalfalak élébe, és két vágással körfűrészen nagyságrendekkel gyorsabb, mint kimarni.
Van egy kis asztali körfűrész/gérvágó gépem, nem nagy de a célra megteszi. A körfűrész asztalhoz gyárilag adtak egy vezetőt ami nagyon rövid, de szögbe lehet állítani. A fűrészlap felett van egy pengevédő burkolat is. Így viszont nem látom, hogy mit vágok, a 90 fokos vágásoknál mindig próbavágásokat kellett csinálni mert a szögvezető könnyen elállítódik.
A neten láttam egy videót amin egy jópofa "vágóasztalt" vagy "tolóasztalt" készítettek. Nem tudom a pontos nevét.
Ma nekiálltam és készítettem egyet. Ezzel kicsit megnöveltem az asztalom méretét is, szélesebb lett, fixen tudok derékszöget vágni, az állítható ütközönek köszönhetően akár sorozatban is ugyanakkora méretre és a kezem sincs veszélyben ha leveszem a fűrésztárcsa védő burkolatot.
Egy 10mm-es OSB lapra készítettem el a vezetőket, mindkét vezetőbe egy egy T nútot martam, a vezetők tetejére pedig egy 10cm széles prlexi lapot szereltem. Így vágás közben nem fér hozzá a kezem a fűrészlaphoz, mégis látom mit vágok. Az elülső vezetőre egy kiálló kalodát is csináltam így a nagyujjaim is védve vannak ha túltolom a tolóasztalt. A plexi vorításnak köszönhetően a forgács nem a képembe és a ruhámra szórja a fűrészlap. Jó sokat elszórakoztam vele mire tökéletes derékszögbe be tudtam állítani a vágási képet.
Nem attól félek, hogy a csavarok kijönnek a falból, hanem attól, hogy az oldalfal-tető illesztés szétmegy a terheléstől. Ugye a camar az oldalfalba van csavarozva, de azért az elég karcsú, két négyes csavar, 16mm mélyen. Feltámaszkodik a tetőn, nyilván azt is megnyomja valamilyen arányban.
Attól sem félek, hogy leakadna felül azért, mert alul megtámasztom. Nem fogom megemelni alul, csak támasztani.
Alulra direkt nem akarok lécet végig, mondom, görbe a fal, faragcsálja akinek két anyja volt, faragás nélkül meg tré lenne, mert van ahol 1 centit elállna. Ráadásul jó, hogy szellőzik a hátlap.
Szóval lehet nem voltam elég világos: nincs bajom a megoldásommal, jól kitaláltam mit akarok, csak érdekelne, hogy erre a támasztótappancsra van-e gyári megoldás.
Nem cserélem le, csak a kiváncsiság kérdezteti velem.
A falunkban vagy egy kb 55 éves asztalos. Csodálatosan dolgozott, egyedi bútorokat tömör fából, faragott ajtókat, stb készített. Hónapokkal előre vállalt csak munkát annyi megrendelése volt. Igazi művész lélek. Egy hatalmas igen jól felszerelt műhelye van. Pár hónapja találkoztam vele, az önkörmányzatnál gondnok most, mivel már nem tud rrendesen dolgozni a műhelyében. A bal kezén a tenyerét átlósan kettévágta egy kézi tárcsafűrésszel amikor a kezében fogta a fát és nem rakta le az asztalra vágás közben. 4 ujja nem mozog, a söprűt is csak 1 ujjal tudja tartani. :(
a konkluzio lemaradt: ezert mondtam, hogy kell venni 2m-es szal sint felulre, azt annyi helyen csavarozod a falhoz, amennyi helyen akarod, es akkor nem kell felni a terhelestol.
egyebkent meg ha tul akarnam spirazni, valami hasonlot csinalnek, csak L vasdarabbol es csavarbol, esetleg az egeszet a szekreny belsejebe teve. de lehet hogy siman faragnek moge tavtartot, es kis ragasztoval tennem be veglegesre.
viszont ha a sulytol felnek, inkabb tennek ala egy lecet teljes hosszban, jo surun a falhoz csavarozva, es megis az ikeas megoldast hasznalnam fent, szinte csak kihuzasra lenne igenybeveve.
ha alul megtamasztod, kicsit veszelyhelyzet lesz belole, hogy barmi fura tortenik a kitamasztassal, leakadhat a horog fent! mondjuk ugyanigy az ikeas tartoval is, amig a suly rajta van a 20cm hosszu csavaron, addig nehez kihuzni, de ha mas tartja a sulyt, konnyebben kihuzodhat a csavar.
Egyrészt a függesztőt nem lehetne felszerelni alulra, másrészt nem tudnám vele kitolni a szekrény alját a faltól. Szóval ez tolni nem tud, kifelé kell húzza a súly a faltól, akkor állítható, de alul a szekrény befelé tolja magát.
De nem erre kérdeztem rá, hanem, hogy arra a tappancsra, amit alkottam, van-e gyári megoldás.
Én meg hétvégén jól kidolgoztam magamat, szekrénytestek készültek el.
5db, egyenként 80x120-as faliszekrényt szereltem fel a szobába, egy elég tré, összevissza hullámos falra, CAMAR akasztóval.
Hamar rájöttem azonban, hogy az akasztótól felül eláll a szekrény minimum 8mm-t, illetve ettől némelyik jóval többet, a falhullámosság miatt.
Ez nem is baj, örülök, ha a szekrény hátfala és a fal között kicsit áramlik a levegő, ez a fal hajlamos a penészedésre, legalább szellőzik.
De akkor alul is el kell emelni a faltól a szekrényt.
Erre nem tudtam jobbat kitalálni ennél:
Szörnyülködés előtt elmondom, hogy nem baj, ha így néz ki, mivel brutál nagyok a szekrények, és nagyon meg lehetne pakolni, nem bízom a camarban magában, alul is meg akarom támasztani minden oldalfal alatt az egész konglomerátumot egy-egy - nevezzük így - derékszögű tartóval. Abban a tartóban el fogom tudni rejteni ezt a támot. Ezeket majd még megálmodom hogyan nézzenek ki, valami faragottat szeretnék csinálni.
Viszont érdekelne, hogy erre a fenti funkcióra van valami gyári megoldás?
És még valami: a projekthez vettem akasztókat, de csak camar-szerű utánzatot sikerült elsőre.
Mindenkinek ajánlom, hogy azzal csak kisebb szekrényeket akasszon fel, mert kábé fele anyagvastagsággal bír, mint a camar - MINDENHOL!fém és műanyag egyaránt.
Először azokat raktam bele a szekrényekbe, de felakasztás után, beállítás közben nagyon nem tetszett, úgyhogy inkább átcseréltem az eredetire. Kiszedve szétszedtem, és öszehasonlítottam őket, és hát enyhén szólva nem ugyanaz a kettő, csak látszólag.
Nem rosszak, de én max 40x40-es szekrényig merném bevállalni, mondjuk egy fürdőszobaszekrény, vagy valami hasonló méretig.
körfűrészt én majdnem úgy kezelem, mint ha először dolgoznék rajta. Hiába a rutin, biztos van olyan lehetőség, amire nem lehet felkészülni. Nem núlkálok közel a laphoz, csak tolófával.
Igaz, sem hasítóéket, sem sisakot nem használok a gépen, mert akadályoz, épp ezért mégjobban kell figyelni.
A marógép és a körfűrész a két legveszélyesebb asztalos gép. Soha nem lehet elég óvatos senki. Se a rutinos, sem a kezdő.
Régen, ahol a műhelyünk volt, a tulaj bácsi nagy, kb 60 cm átmérőjű körfűrésszel vágta a guriga tüzifát. Sem hasítóék, se semmi egyéb nem volt a gépen. Én nézni se szerettem, de minden baj nélkül használták így a gépet. Szerencséjük volt.
Körfűrészhez szinte mindig használok szemüveget. Főleg lamináltlap vágáshoz. Ezek a kézben tartott flexes körfűrészelések szerintem is veszedelmes dolgok, inkább horrorfilmbe, mint munkára valóak.
apám szivacsot vágott speckó géppel ami kb olyan mint egy szalagfűrész a lényeg hogy a mutató ujját hosszában vágta el egy milliméterrel a csont mellett 6 óra alatt összerakták ma már az aprószöget is tudja fogni vele viszont nem tudja teljesen kiegyenesíteni
Az egyik ezermester ismerősöm sarokcsiszolóra szerelt körfűrész lapot és azzal vágta a cseréplécet. Mikor ezt megláttam azonnal kimenekültem a műhelyből, csak mikor letette a gépet mentem vissza, hogy megosszam vele a véleményem az emberi felelőtlenségről.
A napokban aprítottam otthon a tüzifát egy körfűűrésszel. Pont ezen gondolkoztam, hogy egy rossz mozdulat és vége a dalnak... Hiába nyúzom már 15 éve azt a gépet, azt vettem észre magamon, hogy egyre inkább rutinból kezelem. Szerencsére eddig még baj nélkül megúsztam, de van az ismerősök között olyan aki nem volt ilyen szerencsés.
Nekem is olyan, mintha nem is hozzám tartozna, alig érzek vele valamit, de ha kicsit hideg van, veszettül fázik ez az ujjam. Igaz, az enyémből 4-5mm-t kivett a maró, csak a maradékot varrták vissza. Már sose lesz olyan mint új korában. :-))
uveglapra tett 2000-es papiron (vagy 4000-esen) meghuzogatni vizesen az elet. de a szoget biztosito sablon vagy gyakorlat nelkul figyelni kell, hogy ne elrontsd.
Engem is zavar, ha nincs rajtam a védőfelszerelés. Akik voltak a reptérlátogatáson, azok láthatták a két hangár közötti átjáró ajtó mellett azt a pár koszorút emi agy emlékfalra van felakasztva mementóul. Pár éve 4 kollegám égett halálra mert nem tartották be a szabályos munkavédelmi öltözéket és egy sztatikus szikra berobbantotta a benzingőzt a repülögépen bent a hangárban. Azóta nekem is ott van a tüzoltókészülék a mühelyemben az ajtó mellett. A cégnél van egy munkavédelmis akinek az a dolga egész nap, hogy járkál köztünk és ellenörzi az összes munkavédelmi szabály betartását, akinél problémát talál, annak a nevét már írja is fel, pár figyelmeztetés után pedig mehet új munkát keresni az illető. Ezért én nagyon hozzá vagyok szokva a védőfelszerelések használatához, a munkavédelmi szabályok betartásához még otthon is. A gépeimet is állandóan ellenőrizgetem, nincs e rajtuk olyan sérülés ami balesetet okozna. Ehhez már hozzászoktam, csak pár másodperc kell csak hozzá, de életet menthet ez a pár másodperc. Ezért sem tudom elfogadni, hogy ha valaki kiiktatja a gépe biztonsági reteszét. Ha meg emiatt szenved balesetet akkor meg igencsak megérdemli, és ez még a jobbik eset ha csak ő szenved balesetet emiatt és nem más ártatlanul.
Nekem nem fázik, mert nem érzek vele sem hideget sem meleget. Olyan az érzés állandóan, mintha el lenne zsibbadva picit az a levágott rész. Ha valamihez hozzáérek vele akkor mintha kesztyűben lenne az a kis darab olyan tompa az érzékelés. Szerencsére nem nagy a darab amit levágtam, kb 1cm-es darabka, a körömházat már nem érte sérülés, így a körmöm pár év alatt szépen helyrejött is nem nagyon látszik már csak egy pici forradás az újbegy részen. A újperc csont meg nagyon hamar összefort.
A munkában ritkán akadályoz, pld egy pici 2-4-es alátétet vagy anyát nem tudok felvenni az asztalról a bal kezemmel.
Nagyon nem hülyeség a szemüveg! Minap állványos fúróban eltört a négyes szár, pont bele repült a szemembe, nem volt kellemes nézegetnem a tükörben, hogy folyik-e kifelé a szemem vagy sem. De mázlim volt. Most.
Nem tudom, mi lenne a jó válasz :) de én használok. Nyilván ez szokás kérdése is, engem már kimondottan zavar, ha nélküle kapcsolom be a fűrészt, amikor egyetlen kis valamit kell elvágni és netán nincs a helyén a védőszemüvegem (egyik sem) s lusta vagyok megkeresni. De mondom, szarul érzem magam nélküle.
Ugyanakkor a hasítóékre szerelt védőburkolat nincs a gépen, mert nem látom tőle jól a munkadarabot. De én alapvetően keveset használom és gyakorlatilag csak "hibátlan", ép, egyenes darabokat fűrészelek vele, tehát meglepetés a minimumra redukálva.
(most éppen kerülgetek egy karvastagságú orgona törzset, amit szeretnék feldarabolni, hogy apróbb kis léceket nyerjek ki belőle, de ezen is töröm a fejemet, hogyan tudnám túlbonyolítani a dolgot :) csak, hogy ne érjenek meglepetések)
Apropó, nem tudja valaki, hogy miért nem sikerül nekem soha úgy kiszárítani egy orgona törzsecskét, hogy ne repedezzen meg rútul? És azt, hogy miért gondolom, hogy szép anyaga lehet az orgonának? - pedig még nem is láttam belülről... :))
ha van asztalod a marohoz, akkor csak egy ek alaku feltetet kell csinalj ra. kezben hasznalva is csak egy kiegeszito ek alaku valami kell a talpara, de ugy szerintem nehez kelloen egyenesen tolni. marmint hogy kicsit billeg, es ettol hullamos lesz a nut/csap, es szorul, hiaba jo meretre.
a windows lemasolas nem szabadalmi okbol baj, hanem szerzoi jogi okbol. a ketto viszonylag fuggetlen.
a nevezett ceg tuntetett mar el az internetrol negativ kritikat. jopar eve kuzd mar ezen a sztorin, volt olyan probalkozasa is, hogy legyen kotelezo iskolakban.
egy normalis piacon mindenki megfontolja hogy mekkora a kockazat, es ha ugy dont, megveszi ezt az izet.
Én nem foglalkoztam ezzel a témával, tehát abszolut nem vagyok képben, de ha valaki vesz egy ilyen gépet csak leírhatja róla a véleményét, nem? Egyébként meg nehéz kibogarászni az "igazságot", mert hát matematikailag valószínűleg igen kicsi az esélye, hogy pont az legyen figyelmetlenül és felelőtlenül fűrészelgető, aki ilyen gépet vásárol. Ha meg tényleg jól működik és nincs felesleges reteszelés, akkor panasz sincs, aminek a hiányát gondolhatjuk "elhallgat(tat)ásnak". Azt viszont el tudom képzelni, hogy minden fűrészgép-gyártó, akinek a gépéből hiányzik ez az "életmentő" funkció, abban érdekelt, hogy "lejárassa" a technológiát. Ha sikerül elhitetni azt a közvéleménnyel, hogy nem is olyan jó ez a védelem és csak felesleges kiadás (mint ahogyan mi is feltételezzük ezt) akkor üzletileg győzhet az ellenlobbi.
Szerintem azért megy a dilemma, mert a bekövetkező balesetek száma eleve nem olyan nagy mértékű, amekkora igazolná ezt a nagy kiadást. Akármilyen rosszul is hangzik, a társadalom bizonyos előnyök érdekében tudomásul vesz bizonyos rizikókat. Nézzétek meg, évente hányan halnak meg közúti balesetekben, mégsem csökkentik radikálisan a sebességhatárokat. 150 éve még azt hitték, hogy 30km fölötti sebesség halálos az emberre :))) ma meg mindennél fontosabb, hogy gyorsan eljussunk A-ból B-be. (ez részemről csak ténymegállapítás, nem ítélet!)
És még valami! Mióta tudok erről a körfűrészről, azóta van bennem (és gondolom másokban is) egyfajta lelkiismereti "vacakolás", tehát azzal az ambivalens érzelemmel tekintek rá, hogy vajon mekkorát kockáztatok azzal, ha nem veszem meg? Amíg nincs baj, addig spóroltam, ha meg ledarálom az ujjaimat, akkor meg nem lesz mivel vakarni a fejemet, amiért sajnáltam rá a pénzt. Talán még valami ellendrukk is működhet bennem, hogy - ha már nem használom - hát derüljön ki, hogy nem is baj, mert vacakul működik. Minden hasonlat sántít, én még emlékszem azokra az időkre, amikor sok autóvezető úgy tekintett a biztonsági övre, mint ami arra jó hogy baleset esetén beszoruljunk az ülésbe. Mára már a legtöbben belátták, hogy mennyi haszonnal jár és esetleg mennyi a kára.
Ezt az egészet meg csak azért írtam le, mert időnként nem árt munkavédelmi ötpercet tartani, hogy másnap eszünkbe jusson odafigyelni, ha bekapcsolunk egy gépet. (de jó, hogy éppen gipszet vakargatok, azzal nincsenek ilyen gondok :))
"amugy sajat celra barmit lemasolhatsz, csak penzt nem kereshetsz vele."
Azért ha lemásolok egy vindózt, és csak böngészgetek vele, nem fognak megdicsérni :))
a furesz valami kapacitiv elven kell mukodjon, tehat a nagy vezeto cuccal valo kontaktus mukodteti. a larva nem fogja, de pl a nedves anyagra nem vennek merget.
de nem fogjuk megtudni, mert fuggetlen tesztet meg nem lattam egyet sem, a ceg totalis informacios hadviselest folytat, az interneten szinte csak cenzurazott informaciot olvashatsz.
amugy sajat celra barmit lemasolhatsz, csak penzt nem kereshetsz vele.
"A melóhelyen lévő tárcsacsiszológépen kb 1 cm vastag kazánlapból van kivágva a kb 60cm átmérőjű tárcsa, egy picsányi kis motor hajtja,"
Miután nem értek az elektromotorok belvilágához (sem) én mindig csak abból tudok kiindulni, ami a specifikációkban szerepel: egy 30cm-es tárcsacsiszolóban általában 750W-os motor van (az enyémben is), és szerintem kell is ennyi. 60cm-est meg talán nem is árulnak csak 400V-os motorral.
Más. Ámerikában vélhetően másképpen közelítenek a szabadalmi oltalmakhoz, mint idehaza megszoktuk anno. Ráadásul a körfűrésznek ez a része balesetvédelemről szól, ami még inkább kényessé teszi a kérdést.
Vajknak akkor van igaza a biztonsági rendszer "feleslegességéről", ha olyankor is működésbe lép, amikor nem kéne. Nem tudom, hogy erről vannak-e adatok? Ha feleslegesen is hazavágja a fűrészlapot, akkor annak előbb-utóbb híre terjed, úgy gondolom. Ha nem terjednek ilyen hírek, akkor vagy jól üzemel ez a retesz vagy még mindig túl kevesen használják ahhoz, hogy elegendő legyen a tapasztalat. Saját meglátásom szerint oktatási intézményekben mindenképpen helye lenne egy ilyen gépnek (noha a statisztika szerint biztosan nem ott fordulnak elő az ilyen balesetek, ahol az oktató és a tanuló is jobban odafigyel, hanem ahol már rutinból nyomják a melót, vagy éppen olyanok kezelik a körfűrészt, akik a munkavédelem minimumával sincsenek tisztában.) Ezzel együtt iskolának, oktatónak megérhet ennyit a maguk "nyugalma".
Kíváncsi vagyok, mi a helyzet, ha mondjuk egy szélezetlen pallót vág az ember és belebotlik a fűrészlap egy jólfejlett cincér lárvájába? Megmenti az életét, ami nagy "örömünkre"?
A kínai "koppintással" kapcsolatban olvastam valami indexes cikket, ahol egy kínai "Ford modell utánérzés" kapcsán azt taglalta a cikkíró, hogy Kínában az a tisztelet jele, ha valamit "leutánoznak". Az biztos, hogy a szerzői jogokról egészen más a közvélekedés, mint idehaza, (noha itthon is inkább az az általános, hogy ha megtetszik valami, akkor azt azzal a felkiáltással nyugtázzuk, hogy "ez jó ötlet, én is megcsinálom magamnak!"
Azért arra kíváncsi lennék, ha úgy igaziból nyomná oda (amikor a fűrész "szétcsapja" a deszkát) az ujját valaki, akkor is megáll-e még a sérülés előtt? A videó szerinti próba engem távolról sem győzött meg. Igaz, az sem mindegy, hogy 3-5mm-t vág bele az ember kezébe, vagy a fűrészpor között kell turkálni a darabokért.
"...visszavarták, de a mai napig nem érzek vele rendesen,"
Mivel Kina komunista ország ezért rá nem vonatkoznak a szabályok! Mikor az Apple bejelentette hogy 3 hét múlva kiadja az iPhone-t, akkor már kínában árulták, és az Apple nem tudott mit kezdeni a dologgal. Vagy például az a textillgép amit én használok Német típusú Universal márkájú. A cég el akarta adni a liszencet a Kínaiaknak, akik meg is vették volna , de drágállották az árat, így nem vették meg, hanem rendeltek egy gépet, és lemásolták, és piacra dobták más névvel. Ezek a Kínaiak ilyenek, és meg is van róluk a véleményem.
Rendkívül magas számokról beszélsz, valahol számítási hibának kell lennie. Egy 1400-as fordulatú motorral, közvetlen hajtással kb. 20-25 m/s forgácsolási sebességgel dolgoznak a szalagcsiszolók, amiken a szabványos szalagok miatt 30-as tárcsák vannak. 3000-es fordulaton vehetjük a dupláját, de itt százas nagyságrendről írsz.
Csakhogy itt nem a védelem megléte vagy hiánya a kérdés.
Ha rádkényszerítik, akkor már arról fog szólni a törtnet adott esetben hogy nem tudod megvásárolni a gépet.
Mondok egy egész egyszerű példát. Nézdd meg az XD memóriakártyák árait, s vesd össze az SD-vel. Kicsit más a vezérlő, de a memória ugyanaz benne. Mégis az XD 4* annyiba kerül.
Tehát a szabadalom birtokosa annyit kér amennyit akar. Hovatovább az sem kizárt, hogy egy 10k-s gépre 100k-ért adja a licenszet. Plusz az anyagköltség, így már 120-ért vásárolhatsz is egy barkács körfűrészt. S gyakorlatilag abban választhatsz hogy van-e rá pénzed, vagy nincs. S ha az első darab deszkánál elszáll az egész, akkor ismét spórolhatsz rá...
1. a gyarto cegnek most van penze a lobbira, lesz penze arra is, hogy rakuldje a hatosagot mindenkire aki hamisitvanyt importal. raadas ul a szabadol erre kotelezi is, ha bizonyithato hogy tudomasa volt rola de nem lepett fel a megvedese erdekeben, akkor semmisse nyilvanithatjak a szabadalmat! (ez azoknak a vedelmeben van, akik sok penzt fizettek a licencert)
2. ennel sokkal kisebb kart/kenyelmetlenseget okozo biztonsagi berendezeseket is szokas kiiktatni. lattal mar gepet burkolat nelkuli ekszijjal? es olyan kapcsoloval, amit lehet bekapcsolva hagyni, es konnektorba dugasra a gep azonnal indul? es korfureszt hasitoek meg pengeburkolat nelkul? nem arrol van szo, hogy zavar ha a gep tonkremegy az ujjam helyett, hanem hogy a cucc elsulhet akkor is, ha az ujjam a kozeleben sincs. nyilvan ez ritka, de nem tudjuk meg mennyire gyakori, mert a gyartonak nem erdeke hogy megtudjuk. mit csinal nedves anyagra? szegre? alu vagasakor nyilvan ki kell kapcsolni. es utanna nem is kapcsoljak vissza es kesz. igy az egesz plusz vedelem semmi mas, mint egy ado, egy vedelmi dij, amit meg kell fizetni a gep megvasarlasakor ennek a cegnek.
A hatóságok persze hogy fel fognak lépni a törvénysértő import ellen, ha tudnak róla. De ha nem tudnak róla akkor nem tudnak fellépni. Ennyit erről. Ez is ugyanolyan mint a gyorshajtás, csak az fizet akit megfogtak. A többi meg vígan nyomja tovább a gázt.
Én biztos, hogy nem kötném ki ezt a biztonsági reteszt még akkor sem ha tönkremenne a gép mert aktiválódik az újam miatt. Nekem az újam többet ér, mint egy gép biztonsági retesze. A biztonsági reteszt de akár az egész gépet is ki lehet cserélni ha szükséges, de az újamat nem olyan könnyű visszavarni. Még gyerekkoromban levágtam a bal kezem nagyujjának a végét, visszavarták, de a mai napig nem érzek vele rendesen, pedig kb 45 éve történt. Aki meg miután egy ilyen gép megmentette az újját, az nemigen fogja kiiktatni ezekután ezt a reteszt csak ha már elitta a józan eszét. De akkor meg megérdemli, hogy tőből vágja le a kezét a gép legközelebb. Nekem ez a véleményem.
hiaba masolja le a kinai, torvenyserto lesz a forgalmazasa azokban az orszagokban, amelyekben a szabadalom ervenyes. es a hatosagok fel is fognak lepni a forgalmazasa ellen, meg maganimpotban sem lehet bevinni.
a masik, hogy ha olcson elerheto lenne a cucc, akkor is tok nagy szopas, hogy egy rossz mozdulat, es mar gallyra is ment a fureszlapod. biztos vagyok benne, hogy akinek van, azok nagyresze is kikapcsolta reg a gepen ezt a cuccot, csak errol nem irnak sehol, mert ha irnak, akkor kapnak a hires ceg jogaszaitol egy levelet.
Na erről a szabadalom védettségről a kínaiaknak más a véleményük, ők magasan szarnak rá. Ök akkor büszkék, ha pontosan le tudnak másolni egy akár szabadalommal védett gépet. A mellük meg akkor kezd el dagadni ha "silányabb" alkatrészekből is össze tudják ugyanezt rakni és rá tudják sózni a világra azzal a címszóval, hogy ez barkácsgép. Sajnálatosan ilyen a kínai alap mentalitás és ezen az amerikai jogvédelem, szabadalmi védettség sem tud válltoztatni. Előbb utóbb amerikában is lehet kapni majd a silányabb alkatrészekből kínában összerakott gépeket legfeljebb nem az eredeti márkanév alatt fogják ott árulni hanem kitalálnak neki egy csing-csang-csu márkanevet és a külalakon is módosítanak egy kicsit, hogy ne lehessen őket azonnal szabadalomrontással vádolni.
Ezt tudom, de véleményem szerint a végeredmény a lényeg. Megfogja e a pörgő tengelyt a csiszolófelülethez nyomott deszja vagy nem. Mivel a nyomatéka meglesz, így a fenét sem érdekli ezekután, hogy mekkora motorteljesítményt emészt ez fel és milyen motor fordulaton. Az áttételnek ez a hatalmas előnye.
A nyomatékra a 30cm átmérőjű csiszolótárcsa is rásegít, elég nagy a tehetettlensége, a tömege, és a kerületi sebessége miatt, így ha hirtelen egy csomón kell átcsiszolni ami lefogná a nyomaték rásegítés itt átsegíthet. Persze ennek az az ára, hogy a nagy tehetettlenség miatt picivel lomhábban pörög fel a gép beindításkor és idnításkor jobban terheli a motort.
A melóhelyen lévő tárcsacsiszológépen kb 1 cm vastag kazánlapból van kivágva a kb 60cm átmérőjű tárcsa, egy picsányi kis motor hajtja, jó lassan pörög fel, de utána szinte lehetettlen lefogni. Normál kikapcsolás után is még vagy 1 percig pörög a tárcsa mire megáll akkora a tehetettlensége.
Szerintem nem jol latod. Az egesz arra megy ki, hogy letezik olyan dolog hogy szabadalom. Ha egy cegnek usa szabadalma van olyan keszulekre, ami eszreveszi ha a kezed hozzaert a fureszlaphoz, akkor az usaban csak az o engedelyevel lehet ilyet arulni, licencdij megfizetese utan. Hiaba gyartja mas, akar kinai.
Raadasul mivel a ceg nagy lobbierovel es marketing-elnyomo gepezettel rendelkezik, az interneten egyetlen negativ beszamolot sem talalsz a technologiajarol, egyetlen olyan esetet sem, amikor teves riasztasra szolalt meg a cucc. (tonkreteve a fureszlapot, es uj patront is kell venned bele utanna) Ugyanigy soha nem talalsz felmerest arrol, hogy akinek van ilyen, azok kozul hany szazalek iktatta ki es hasznalja hatastalanitva.
Lehet, hogy kiscsit alulméretezem azzal a motoral még nem gondoltam végig. Ezért megnéztem a másik motoromat az mit tud. (szerencsére van egy pár darab motorom amiből választani tudok :) )
A másik motor egy egyenáramú motor.
A szabályzása folytán még a legkisebb kb 60 ford/perc fordulatszámon sem tudom lefogni a tengelyt. Magas fordulaton meg sem próbálom. Lassító áttételen keresztül fogom hajtani így a kivehető teljestménye az áttétellel arányosan válltozik.
A motor feszültsége =180V és 1.8A áramfelvétele van, a motor teljesítménye 324W.
A max fordulatszáma 3000 frod/perc, a min fordulatszáma kb 60 ford/perc és egy pótméterrel lehet folyamatosan szabályozni a fordulatát közel azonos teljesítmény leadása mellett.
Mivel elég nagy a fordulatszáma, ezért egy szép nagy lassítóáttételt kell készítenem rá, Terveim szerint 1:5-ös áttétel lenne kb az ideális, így a 30cm-es tárcsacsiszolón 565m/sec, 15cm átmérőjű szallagcsiszolón és a hengercsiszolón 283m/sec lenne a kerületi sebesség. Az 1:5-ös lassító áttételellel a levehető teljesítmény ötszörös, azaz 1620W-nak felel meg a veszteségeket nem számolva.
Ha csak 1:4-es áttételt használok akkor a tárcsacsiszolón 707m/sec és a szallagcsiszolón és a hengercsiszolón pedig 353m/sec a vágási sebesség, de ezt a fordulatszám szabályzással le tudom csökkenteni nagyon.
Ha kontakton dolgozom, látom a gép áramfelvételét. Amikor 220-250 mm széles tölgy lapokat csiszolok 0,3-0,4 mm-es fogással, 4 m/perc előtolással, akkor 25A-t vesz fel, kb. 9 kW a leadott teljesítménye. Szóval ez a fajta csiszolás, nagy teljesítményt követel.
Százötven??? Az szerintem nagyon kevés. Ott tényleg csak szálanként mehet az anyag és akkor is csak óvatosan, de úgy meg minek a 40cm?Az 1500W-ot is alsó határosnak érzem, de azzal már stabilan működhet a gép. Nyilván így sem kell ipari termelékenységre számítani, de feltételezem, hogy nem is arra készül.
Én is hasonló gépen gondolkodom, de szerintem teljesen felesleges 60cm szélesre megcsinálni a hengercsizolót. Szerintem a 40cm-es szélesség is bőségesen megfelel, ha szálanként küldöd át a csizolóhenger alatt a deszkákat akkor táblásítás után nem sokat kell finomítani a felületen ha pontosan dolgoztál. Ha viszont nem tudsz szépen pontosan táblásítani akkor jól jöhet egy ilyen szélesség ezt nem vitatom.
A 1.5KW-os teljesítményt kicsit sokkallom, nekem egy 150W-os motor fogja hajtani a gépet egy PWM szabályzáson keresztül mivel egyenáramú motorom van.
Szerintem nem biztos, hogy káros, ha ilyen "szélsőséges" eszmék kezdenek el terjedni. Én is vennék ilyen gépet ha meg tudnám fizetni. Viszont ha nem 1 gyártó készítene már ilyen bolondbiztos gépet, hanem mondjuk jó pár tucat és néhány kínai már le is koppintotta akkor valószínüleg az ára is vesenyképesebb lenne és akkor talán én is meg tudnám fizetni a biztonságomat.
Nem vastagolni szeretnék, hanem táblásított és szálas anyagokat szeretném sokszor csak felcsiszolni. A kézi szallagcsiszoló géppel nem tudom olyan szépen egyenletesen megcsiszolni a nagyobb felületeket.
Az USA-ban gyakorlatilag azt használsz amit akarsz, szinte nincs megkötés. Tehát ha egy kis műhelyed van, akár a házilag összerakott fűrészgépeddel is dolgozhatsz eladásra is (ha alkalmazottad van, akkor picit több megkötés van, például kénytelen vagy burkolatot tenni rá).
Illetve kicsit több lesz a betegbiztosításod.
Ugyanígy autót is készíthetsz, amivel (egy elég laza átvizsgálás után) kimehetsz a közútra, de akár el is adhatod.
Magyarul jó eséllyel elhajtják.
Max bekerül a leírásba még egy sor, hogy ezt a védelmet is javasolja a gyártó.
Ezzel szemben rá fognak jönni, hogy számukra az EU az ideális. Itt gyűlnek a bolondbiztos megoldások... Látszik is a versenyképességen (ez persze csak egy része a problémának, de benne van)
Bár (amennyire ki tudtam hámozni) nem nevesítik magát a gyártót, csak ~-jellegű technológiaként említik, de a kommentekből is az jön le, hogy a cég akarja törvénybe iktattatni, hogy Californiában 2015-től csak bolondbiztos, ujjlevágás-mentes gépet lehessen eladni.
Számomra már a korábbi hasonló hírek is ellenszenvet váltottak ki a gyártóval szemben, de ha az amerikaiak torkán ezt le lehet nyomni, hát megérdemlik.
Bocs, hogy még írok pár sort, de még valamire "rádöbbentem".:-( Ha nem így lenne, légyszíves javíts ki.
Van ezen a kis gépen egy külön rácsavarozható rugós feszítésű görgős ház.
" Vastagoló feltét". Namost ennek semmi köze a vastagoláshoz, legfeljebb nem kell kézzel rányomnom az anyagot az asztalra.
De hiába képezek egy bázisfelületet az egyik oldalon, ha megfordítom az anyagot aminek a másik fele nem párhuzamos síkú a bázis síkkal, az életben nem lesznek párhuzamosak.
Ha viszonylag párhuzamosra van fűrészelve, aztán meg van egyengetve, az elmegy.
Szóval az ilyen fajta kombinált gyalugép, nem igazán kombinált.:-(
Akkor lesz nekem vastagsági gyalugépem, ha veszek majd egy másikat, amiben a kiképzett bázisfelület szépen felfekszik a vastagoló gép alsó síkján és fülről meg dolgozik a kés.
Sajnos eddig valahogyan nem akartam megvilágosodni.:-(
Sikerült beállítani a gyalugépet. Így már jól használható, de nem tökéletes ( barkácsgép). Mindenben van egy kis pontatlanság. De ezt csak úgy tudnám megszüntetni, ha vennék egy másik gépet.:-)
Egyelőre nem veszek, nem lehet mindjárt Mercédesszel vezetni tanulni, persze ronccsal sem érdemes.
Sajnos a kések meg biliacélból voltak, a délelőtti próbálgatás fenyő anyagokon, léctől a pallóig, kicsorbította. Az elején nagyon szépen vitt, aztán fokozatosan egyre rosszabb lett..:-( Pedig tiszta anyagok voltak, semmi nem indokolta a dolgot.
A kések beállítását mi még úgy tanultuk, hogy élével ráfektettünk egy favonalzót az elszedő asztalra úgy, hogy a késtengely fölé lógjon. Ilyenkor ha kézzel forgatjuk a tengelyt, amikor a kés a favonalzóhoz ér magával kell, hogy húzza. Ez az elmozdulás 5-10 mm között elfogadható (jobb ha csak 5 mm). Ezzel a módszerrel kb. 0,1 mm-re kerül a kés élköre, az elszedő asztal síkja fölé. Én a mai napig így állítom, tökéletes eredményt ad. Az, hogy a gyalult él görbe, homorú, vagy domború, a két asztal egymáshoz képesti síkjából adódik.
Igen, közben már én is átgondoltam, holnap előröl játszuk a dolgot.
De ha már ott vagyok, akkor megnézem a késtengely párhuzamosságát és a két asztal párhuzamosságát is.
A bemenő asztal állítható, de koránt sem biztos, hogy az állítás minden helyzetében párhuzamosan tartja az asztalt. Most már kíváncsi vagyok, ez egy barkácsgép, valamiylen kompromisszumot kénytelen leszek meghozni.
Ha egy fix helyzetben beállítanám jól az asztalokat, az ok lenne, de jó volna a fogásmélységet is tudni állítani...
***
Ezek után felmerült bennem egy gondolat, mi van azokkal a barkácsgépekkel, amin a gyaluasztal totál egy síkban van. A bemenő résznél leveszi a kés a szintet, a kimenő résznél az anyag rábillen a szintre.
Használhatatlan. Nem is értem hogyan gondolták a gyártók.
"A kés szintezésénél elkövettem egy kis hibát, minimálisan feljebb van mint a kimenő asztal szintje"
Ott a hiba!
Gondold át hogyan történik a gyalulás, és rájössz, hogy ettől a beállítástól mindig hibásan fogsz gyalulni, mert bebillenhet az anyag.
Többet gyalulsz le belőle,mint amin támasztod, így azonnal rábillen az anyag a kimenő asztalra.
Az elején a rábillenés rövid hosszon van, majd tolod előre az anyagot, és a rábillenés hosszabb távon valósul meg, ezáltal amíg el nem éred a kimenő asztal hosszát szépen kanyarban gyalul a gép.
Hát igen, de teljesen elvesztünk ebben a nem lehet felmenni kérdésben, miközben ez valójában marginális kérdés, mivel még egy nitrós lakk is járható lesz két óra alatt.
Ha este lekensz egy adagot, reggelre le lehet menni, de csak a vita volt arról, hogy hogyan fogtok aludni!
Egy problémás dologgal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni tőletek, ill. véleményetekre lennék kíváncsi.
Adott egy asztali gyalugép, ma raktam bele késeket. Hozzá teszem ,hogy semmi tapasztalatom nincs a témában.
Szóval beraktam a késeket, a kimenő asztalra tettem egy egyenes acéldarabot és szépen beállítottam őket. Egyforma mindkét kés, dem deformálódott, borotva élesek. Szépen futnak, "semmi rezgés nincs".
Kipróbálva a gépet, azt vettem észre, hogy gyalult felület hosszában homorú. Kb. 1m -es tetőléceket próbálgattam. Nem nagyon sok van benne, de így nem ok.
Ugyan nincs gyakorlatom, de valószínűleg nem bennem van a hiba. ( vagy mégis?:-))
Rugós leszorítású vastagoló feltéttel is ez volt a helyzet.
Mi lehet a gond?
A kés szintezésénél elkövettem egy kis hibát, minimálisan feljebb van mint a kimenő asztal szintje... Olyan jó volt mindkettő kés, hogy nem volt kedvem tovább játszani vele.
Lehet, hogy emiatt homorú a felület? Talán igen, de gyakorlott felhasználó biztosan tudja.
Még arra is gondoltam, hogy esetleg a két asztal nem párhuzamos, ezt nem ellenőríztem eddig.
Régóta barkácsolgatok, de mostanára fogalmazódott meg bennem, hogy szükségem lenne egy jó csiszológépre, ami egy nagyméretű korong csiszoló + henger csiszoló + szallag csiszoló egybeépítve.
Az elképzelésem az, hogy házilag készítem el, mivel nem sok anyagi lehetőségem van ilyen gépeket venni. Egy motorral tervezem meghajtani a 3 funkciót, a motor egy ékszíj áttételen keresztül hajtaná a közösített tengelyt, ennek egyik vég van a tácsacsiszoló korong, utána az ékszíjtárcsa, majd csapágy, utána hengercsiszoló, majd újabb csapágy és a tengely túlsó végén pedig a szallagcsiszoló lenne. A célra egy 1 fázisú 1.5KW-os motorom van, relatív alacsony fordulatszámmal. Mivel a közösített tengely elég nagy terhelésnek van kitéve ezért úgy gondolom, hogy oda egy 20mm acéltengelyt készítek, arra lenne minden meghatás felrögzítve.
A hengercsizoló elég széles lenne, kb 60cm-es széles hengerrel, a szallagcsiszolónak elég egy 10cm-es tengelycsonk. A szallagcsizoló tengelytávolsága kb 1 m lenne, de minimum 60cm, így már sík éleket is lehetne csiszolni.
Szerintem itt nincs senki sem leszavazva. Én úgy gondolom, hogy több szem többet lát, több ember más más szemszögből látja a dolgokat, így hamarabb kiderülhetnek a buktatók. Ráadásul sokat is tanulhatunk egymástól ha megvitatjuk a részleteket, rengeteg ötletet is kaphatunk. Én ezeket az előnyöket nézem elsősorban, remélem nem vagyok ezzel egyedül.
Először én tízen évvel ezelőtt pesten a faipari kiállításon láttam csiszolópapír tisztító tömböt talán valami 4000 Ft volt akkor. Pár évre rá vettem egy szalagcsiszolót és nagyon nehézkes volt a papír tisztítása. Egyszer sogorom talált egy beszáradt tubus szintelen szilot. Levágta a beszáradt szilorol a tubust és kiprobálta hogy nem e jó lenne rá. Tökéletesen bevált és alig kopik. Igaz a nagyon gyantás csiszolóport nem szedi ki, de nagyon szépen megtisztitja a szalago, s nem mellesleg olcsó.
a lakkozási idővel azért nem számoltam, mert ha a helyén javítgatod a lépcsőlapot, akkor is a helyén oldod meg a lakkozást. Tehát ha annyira sürgős a dolog, akkor azt a helyén, felszerelve kell megoldani. Vagyis nem a leszerelés miatt kell, avagy nem kell lakkozni.
Egy rakás videót találtam ahol a lépcsőket felújítják. Szinte mindegyiknél a régi lépcsőre egyszerüen rárakják az új burkolatot ami vagy előregyártott orrprofilos lécsőlapból szabnak ki helyben vagy pedig külön csinálják meg a felújított járőfelületre az orr részt valami profillal. Ezekből is van többféle, van ahol aluminium profilt rögzít először a lépcső élére felül, majd erre ragasztja rá a járólapot és az orr részt.
A legtöbb lépcsőre semmiféle csúszásgátlót nem raknak.
Találtam egy videót, amiben a film közepe táján egy fóliacsomaggal tisztítja ki a csiszolóvásznat az ürge. A videó végén viszont már mást használ de nem értem mert németül nyomja a rizsát. Mivel tisztítja ki a tárcsa csiszolóbó smirglijéből a forgács port?
A száradási időért nem jár órabér :-) Max fél nap a tényleges meló. Fűtött helyen 2 óra alatt simán megszárad egy réteg, ha a folyamat több napig is tart, az időráfordítás nem több nap . A vizes lakk nem büdös, simán lehet bent is csinálni, este lekened, reggelre csontkemény.
persze nem tudhatóm milyen gyorsan dolgozól,de ha van gyalugéped és szalagcsiszolod akkor nem tudom elképzelni hogy mi tartana 3 napig egy elrepedt lépcső javításan.
nálam a mester mikor a parkettát csináltaa mester a közöket kitöltötte a parkettás boltban vett gél szerű cuccal amit a csiszolás utáni porral kevert össze na az még nem esett ki
Őszintén szólva nekem is a folyékony-fa ugrott be elsőre, de nem mertem beírni... Eddig olyat csak olajfestékkel fedett felületen használtam, ott ugye nem számított a látvány, így nem tudom, hogy látszó felületre mennyire lenne esztétikus.
Csonaklakkot ne tegyel ra, nem erre valo es puha . Ha zokniztok meg a monolakk is megfelel . A milesinek is van nagykopasallosagu lakkja talan PU? ha az, akkor nagyon gyorsan szarad es biztos, hogy van benne csuszasgatlo adalek . Talan LBA 190 ? de meg fogom neked nezni .
Ha szamit az ido, akkor csak 42-es edzot hasznaljatok . Foleg az elso reteg - normal szobahomersekleten es szellozessel - nagyon gyorsan meg fog szaradni . Szerintem max. egy oran beleul mar boven csiszolhato szivaccsal . (Elekre vigyazzatok ! )
A 99-es lassabb, igaz jobban kifeszul . De ennek, ilyen kis vilagos feluleteknel elhanyagolhato az elonye .
Hany gloss-os a lakk ? A szama utan ott van zarojelben . Egy nagyon fenyes lakkot azert ne vallaljatok be, mert ingyé' volt !
Na erre tényleg nem gondoltam eddig. :( Akkor a szallagparketta borítás ugrott emiatt. A parafa borítás sem tetszik túlságosan. Azt hiszem kénytelen leszek szétbontani és felujítani a lépcsőt. :( Na erre azért még alszom párat.
Nem tart az addig! Pár óra alatt megvan. Reggel leszeded, meggyalulod 30 perc, az előző nap már elkészített toldalék anyaggal összeragasztod, 1 óra. Szintbecsiszolod max 1 óra. . Ez eddig 2,5 óra. Tehát ha komótosra veszed, délutánra akkor is készen vagy.
Leburkolni plusz pénz, és további hibák forrása.Én inkább egy teljes lépcsőfelújítást, vagy teljesen új anyagból való elkészítést javasolnám. Mivel te magad csinálod, csak az anyagot kell megvenni.
Ha nem akarod hogy buffogjon a lépcső, alá tegyél tompító anyagnak valamit. Parafa hamar szét fog kopni egy lépcső tetején.
Az ilyen olyan burkolásokat szegőzni kell, valamint további nyikorgások forrása lesz, és nagyon barkács módon fog kinézni. És még olcsóbb se nagyon lesz.
buktató az lehet, ha nem teszel bele edzőt. :) Akkor soha nem szárad meg.
Ha elég meleg van, a PU lakkból is meg lehet csinálni a két réteget. 3-4 óra a száradási idő. Kézzel kell csiszolni a lakkot, akkor a még teljesen nem száraz alapozót is meg lehet csiszolni baj nélkül.
Hál' istennek nem nekem kell vele dolgoznom, a fiam kapta, a vizsgamunkáját ezzel finiseli, ha jó még az anyag.
Ezek szerint ha esetleg mégsem tökéletes, nagy valószínűséggel csak edzőt kell hozzá venni.
A leglényegesebb az, hogy ha a próba renben lesz, akkor nem kell utólagos buktatótól tartani.
Most az a tervem, hogy ha ez az anyag netán mégsem válik be, lazurán vizeslakkot veszek, az gyorsan szárad, egy műszak alatt a két réteg felhordható.
Számít az idő, mert párhuzamosan másik szakmát is tanult a fiam, ott most voltak a vizsgák, lógni kellett a suliból, és kicsit szoros lett a határidő a szekrénnyel.
Na ezt a felszedést nem nagyon szeretném beválalni. Nem a felszedéssel és a visszarakással van a gond, max 2-3 óra alatt le tudnám szedni az egész lépcsőfordulót mivel csavarozva van minden. Először a korlát oszlopokat kellene végig kicsavarozni, korlátoszloponként 3 db 10cm hosszú csavar. A forduló 4-5 hatalmas facsavarral van lecsavarozva a tartó gerendákra, kb 18cm-es facsavarokkal. Ezeket is ki lehetne hajtani szépen. Utána már lemelhető a forduló ami jó 2-3 emberes meló a súlya és a mérete miatt, ráadásul kb 2-2.2m magasságban van.
A nagy probléma az, hogy amíg a javítás, gyalulgatás, ragaszgatás tart ami 2-3 nap minimum addig nem tudnunk felmenni az emeletre, a hálószobák meg ugye ott vannak. Jelenleg semmilyen olyan anyagom nincs amit addig oda ideiglenesen berakhatnék járófelületnek, ha meg vennem kéne ahoz anyagot akkor meg már sokkal olcsóbb lenne ha egyböl a szallagparkettát venném meg. Akkor meg nem kellene felbontani az egész fordulót.
A lépcsőfokok járófelülete eredetileg csónaklakkal volt lekenve több rétegben, az egész korlát rész is, de a járófelületről már eltünt a csónaklakk, pedig csak zokniban járunk fel az emeletre. Egyszerüen lekopott. 20 év az mégiscsak 20 év. :) Tehát akkor át kellene kenni az összes lépcsőfokot egy alapos csiszolás után újra csónaklakkal vagy parkettalakkal. Ez újabb több napra kizárná a lépcső használatát, 18 lépcsőfok és 2 forduló lecsiszolása sem 5 perc és a lakkozás is legalább 2 rétegben kellene 24 óra száradási időkkel. Utána még újra vissza kell rakni az összes lépcsőfokot az eredeti hellére, az megint 1-2 napos procedúra az illesztések miatt és hogy ne nyikorogjon, zörögjön a lépcső. Na ezért nem igen szeretném beválalni a lebontást, mert akkor sajnos hozzá kell nyúlni mindenhez, ahoz is ami most még jó. Annakidején jó egy hetes munka volt csak a lécső összeállítása és összecsavarozása + a lakkozás pedig akkor nem is kellett már csiszolnom mert minden össze volt már csizolva.
a lakknak szinte biztos hogy semmi baja nincs. Az edző tud bedögleni. Ha már olyan mint a lekvár, akkor kuka. De amig higítható, addig elvileg használható. Bár tud olyat csinálni, hogy mint ha vizcseppek lennének, úgy porozza be a felületet a döglött edzővel kevert lakk, de azt úgyis észreveszed.
Olyan nem lesz, hogy kifújod, aztán késöbb megy tönkre a felület. Ha rossz valami, az azonnal kiderül.
Söget mindenféleképp kell vágni, hiszen a lépcső éle most kilóg 3-4cm-ert a felmenő konzolból ami a lépcsőfokokat tartja. A felmenő konzol 7.5*18cm-es gerendákból készítettem. A lépcsőre rárakott szallagparketta nagyon hülyén nézne ki, ha nem simulna rá a konzolra hanem derékszögben lenne csak levágva.
Szerintem ha lehetőséged van rá, akkor vedd fel, vágd el egyenesre, és ha nagyon zavar akkor a szélén toldj be annyit amit kivágtál. Azonban visszarakáskor már ne ragaszd ott össze ahol most szétrepedt. Egyszerűen iszonyat széles, és valószínűleg újra el fog repedni (jó eséllyel fordított száliránnyal nem repedt volna).
Nekem már az is érthetetlen hogy bírta eddig.
Mivel nem vagyok "szakmabeli", majd javítanak ha butaságot írok...
Ha szalagparkettát választanál nem kell körbeburkolnod mindent, meg szöget vágnod, stb. Van kifejezetten lépcsőél takarómodul aluból is, meg fából is. Olyan is ami a 90 fokot takarja, ha illesztésed van ( függő + vízszintes elem), és olyan is amit csak a vízszintesnek az éle elé tolsz be.
A szavatosság lejárta nem jelenti azt, hogy a festéknek bármi baja lenne. A probláma akkor léphet csak fel ha a doboz nem záródik tökéletesen és az oldószer ki tud párologni belőle, így először csak egy hártya jelenik meg a festék tetején, utána viszont szépen be is döglik.
Minden festék és lakk a szavatossági idő sokszorosáig eltárolható abban az esetben, ha fejjel lefele fordítjuk a dobozt és úgy tároljuk. Nekem vannak 10-15 éves festékeim is amik még mindig jók.
Van három doboz Milesi anyag, egy töltő-alapozó, egy lakk és egy edző, színtelenek.
Ingyé jött, de kb. egy éve lejárt a szavatossága.
Alap persze, hogy próbafújást kell végezni, de azért nem árt, ha hozzáértő is véleményt mond róla, előfordulhat-e, hogy a próba jól néz ki, de később valami gond adódik?
Vagy ezek esetleg meg is döglenek a szavatosság után, eleve nem érdemes összekenni velük a pisztolyt?
Itt vannak a képek a lépcsőfordulóról. A forduló mérete 250*120cm és 5 cm vastag. A szemétje pont a két lépcső találkozásánál hasadt ketté, így a felsőmaróval nem lehet végigmarni a repedést. A körfűrész meg reménytelen itt.
A parafa csak azért lenne szimpatikus, mert ha az összes lépcsőfokot beburkolnám vele akkor megszünne a lépcső dübörgése ha az asszony közlekedik rajta. :D
A szallagparketta borítás lenne az igazi, az jó kopásálló is, elég vékony is, de baromi nagy munka lenne, mivel nem csak a lépcső tetejét kell beborítani hanem a lépcsőfokok élét is, a lapját meg jó cikcakkosra kellene vágni a végein, az él felé eső részt meg talán 45 fokba kellene vágni, de lehet, hogy a 90 fok is jó lenne.
Csak olyan szallagparketta felelne meg, aminek a szinárnyalata kb azonos a hátoldalának a szinárnyalaltával, azaz minnél inkább natúr szinű. Így a lépcső él illesztésnél nem látszana annyira a toldás 90 fokos illesztés esetén.
45 fokos illesztés esetén ez a szineltérés nem probléma.
A parafa szakszerűen lakkozva éppen nem olyan, mint a normál padló. 3-5 réteg spéci vizes lakk kell neki, ez mélyen beszívódik és rugalmas lessz a felület.
Parafára kicsit visszatérve. Ha rendesen le van ragasztva akkor az éleknél sem válik fel. Lehet kapni kifejezetten padlóparafát is, az elég tömör. Parafa padlót mindenképp lakkozni szokás, anélkül nem tartós, lakkal viszont kb mint egy normál padló.
Az nem tetszene, hogy betolsz közé egy felsőmarót, leszedsz minkét oldalból valamennyit, hogy nyílegyenes legyen, és párhuzamos, és utána kitöltöd rugalmas tömítővel? A sikának vannak olyan tömítői, amik átvisznek egy centit, és kifejezetten hasonló célra szolgálnak (pl hajókon a fedélzetdeszkák közé).
vonalzo mellett korfuresszel, meg utanna kis kezi kuzdessel ki tudod egyenesiteni a rest, es utanna mar lehet bele potlast csinalni, sikba gyalulni/csiszolni.
Akkor a problémád nem technológiai jellegű, a kérdés az, hogy összhangban van-e a kivitelező türelme, kitartása és ügyessége az igényességeddel.
/Nálam székek esetén teljesült ez a feltétel, és remélem teljesülni is fog. Munka közben persze vannak kételyeim, de a végére általában eloszlanak. :)/
Az este hatalmast csattant valami a lakásban, olyan hanja volt mint amikor egy szekrényajtó eldől. Körberohantam a lakásban de semmit nem találtam ami a hangot adta. Megyek fel az emeletre a fa lépcsőn és látom hogy a 180 fokos fordulóban az 5 cm vastag pallókból készített táblásított forduló járófelülete középen kinyílt, egyszerüen széthasadt, akkora a rés, hogy lelátni a földszintre, kb 1cm-re távolodott el egymástól a repedés két oldala. A lépcsőt kerek 20 éve készítettem fenyő pallókból, azóta használjuk gond nélkül. Eddig egy hajszál repedés sem volt rajta ami előre jelezte volna hogy szét fog nyílni.
Az biztos, hogy szét nem szedem emiatt a fordulót, túlságosan nagy meló lenne. A rést nem lehet egyszerüen betömni sem, mert nem nyíl egyenes a hasadás. Először arra gondoltam, hogy beborítom szallagparkettával a járófelületet de akkor a többi lépcsőn is meg kell csinálni különbn nagyon elütne. Az meg már elég sok szallagparkettát igényelne és baromi sokat kellene farigcsálni.
Arra is gondoltam, hogy parafa borítást készítek rá, azt viszonlag egyszerüen és gyorsan meg lehetne oldani, de félek hogy a lépcső éleknél felvállna illetve a tartósságát sem tudom meddig bírná.
Gondolom láttál már olyan nyugdíjast akinél a "műhelyben" még lehet találni 1960-ban készült fűrészlapot, a nagy halom zöldségesrekesz és a "hibátlan" karancs tűzhely közé szorulva.... :)
Helló!
A diófának a gyökerét régebben egy olasz cég vásárolta fel. Ezt csak azért írom, mert az előző gondolatmenet alapján azt is el lehetne rakni :). Sajna a cég nevét nem ismerem. Az viszont biztos, hogy minél göcsörtösebb a tuskó, annál nagyobb az értéke.
Ha 300-at kínálna neki valaki akkor is az lesz, hogy "kár lenne ennyiért elkótyavetyélni", Ha egy év múlva 400-at adnak, "lesz az még több is, nem kér addig sem enni", de ha csak 200 akkor meg "a múltkor is többet kínáltak érte miért adjam oda?"
5 év múlva meg: "Nem vinnéd el édes fiam?, nálam csak a helyet foglalja". Viszont tűzre vetni én is sajnálnám, főleg hogy én vagyok az egyetlen esélyes a jövőbeli dotálásra :) Ebből az egyfából ránézésre nem is tudom mennyi jön majd ki, talán egy-két használható köbméter, ha csak a 20-25 cm átmérő feletti ágakat vesszük. Ha még megtartatom a 10-20 közöttieket egészben vagy félben, az is jó lesz poharat esztergáltatni. A maradék meg tényleg megy a tűzbe.
A fa múgy kb 20-25 m magas a törzs átmérő úgy 70-80 cm lehet, de 15-08 magasan háromfelé ágazik.
Én tavaly törtem a fejem gardrób (tolós) ajtókon. Aztán fenyő lett, tükörrel, keresztben átlósan egy osztóval. A képeim között fent van. A tükör volt az egyik legolcsóbb megoldás, azért is választottam azt. Egy tetszős üveg több tízezerrel növelte volna a költségeket.
Nem esztergályos, nyugdíjas. :) Alapvetően szerintem semmi terve nincs vele, csak tudja, hogy a diónak értékes az anyaga (ebben én is megerősítettem), a fát meg ki kell vágni, és nem akarja szemétre dobni, az a legbiztosabb, ha rendesen van elrakva. Amennyire ismerem az lesz, hogy semmihez sem kezd vele, én hagyom nála pár évig száradni, utána meg felajánlok érte valami minimál pénzt és lesz egy diófa nappali ülőgarnitúrám. :)
Igazából nem jó, ha az oldalán véded a kiszáradástól, mivel a jól száradó fa éppen az oldalán szárad, és nem a bütün.
Ha bütün szárad, akkor reped a bütütől befelé, hosszában.
Egyébként a cserkó is szeret magában tartani a kéreg alatt farontókat, de inkább cincért, ami azért jó, mert kevesebb járatot rág, mint a dióban a kopogóbogár/szú, ellenben jó kisujjnyi vastagokat :)
Én az összel vágtam ki két hatalmas cseresznyefát. A törzsüket kéreggel borítva hagytam (az is védi a gyors kiszáradás ellen) de a vágási felületeket vastagon lefestettem valami olajfestékkel hogy ne kezdjen el repedezni (szintén a gyors kiszáradás ellen). Zárt, szeles helyen tárolom, eső nem érí.
Bocs srácok, de ismerősöm kérdezte én meg nem tudok választ adni, és a neten sem találom.
Frissen kivágott diót (most hétvégén vágná) hogyan kell "elrakni" szárításra? Kéreggel vagy anélkül, felezve vagy egészben? Gondolom a végére, meg az ágcsonkokra kell viasz, de diónál ebben sem vagyok biztos.
De tényleg. Most van hat négyzetméter sötétbarna szekrényajtó a szobában, a tetejükön a plafonig dobozok.
Rühellem.
Nem a barnát, azzal semmi bajom, hanem a kuplerájt a tetején.
Őszintén foggalmam sincs milyen szekrényajtók kellenének majd oda, amit el lehet viselni, de nincs más hely máshova pakolni, kötelező a plafonigszekrény.
Még abban sem vagyok biztos, hogy nem lesz magasságában osztott az az ajtósor, alul mondjuk egy tükrös, vagy az összeset valami világos vászonbetétesre csinálom, nem tudom.
Azt hiszem, ami csökkenti a drabalitást, az a tükör (nem vagyok oda érte), az osztás, a világos színek...
Huszon-pár éve csináltam ilyet: 6 db. kommersz BIV székkel /bükk, némi hajlításokkal, kerekítésekkel/. Miszlikbe szétszedtem (nem volt nehéz, nyeklettek már). Nem tetszett a sötétbarna színe, ezért szinte a natúrig lementem csiszolással és citlingeléssel.
Egy jól és gyakran élezett kaparó szerszám a nyerő szerintem.
Újra ragasztva, olaj + csónaklakk + új kárpít: és 2 db ma is olyan, mint az új. 4-et megkapott a fiam, azokon már látszik az idő meg az unokák keze-nyoma.
Most játszok hasonlót 4 bontott, natúr-lakkozott IKEÁS konyhai fenyő székkel (1x már korábban átlakkoztam színtelen trináttal). Sarokpaddá alakítom. A 8 oldalból 5-öt szétbontva, a többit egyben csiszoltam, citlingeltem, majd újra ragasztottam. Itt tartok most.
Ami a festést illeti: fújtam már levegőssel, airless szóróval is, de széknél én az ecstnél maradok.
Ez pl engem érdekelne = ez : "van egy fém izé amivel egy adott szöget (mármint fokot) lehet lemérni, egy pici óra van rajta hozzá" pl enegem érdekelne.
Ha nem találsz rá egyben vevőt, ez pl engem érdekelne, ha az amire gondolok. Holnap reggel küldök neked egy mélt a címemmel, hogy tudj egy képet küldeni róla.
Van kb 7db gyalu fából, ebből az egyik jó hosszú (eresztőgyalu), vagy 60 centis, van pár normál méretű, és van 3db aminek íves az alja.(holker gyalu), és egy kis párkánygyalu.
Van egy ilyen fém gyalu is normál méret (duplagyalu állítólag a neve, francia)
Van egy fenékgyalu
Van egy kis fém szárnyasgyalu
Van pár harapófogó
Van két fém körző
Van egy amivel belső méretet lehet levenni (ilyen körző féleség)
van egy fém izé amivel egy adott szöget (mármint fokot) lehet lemérni, egy pici óra van rajta hozzá
2 kalapács
1 furdancs
3db fém derékszök kicsitől a 30 centisig
és 12 véső: ebből kábé a fele félköríves.
Nem szakadt szerszámok, nem egy igénytelen emberről van szó; famintakészítő volt mindig is.
Van még egy százalékos tolómérő, de azt kábé sehol sem fogom tudni eladni, hiába 230 euro az új ára.
Monoron lehet megnézni őket, van böngészni cuccokat.
Akinek kell, küldök képeket.
Elnézést mindenkitől, nem akartam reklámozni, (látjátok, nem vagyok friss nicknév) de a neten kábé itt vagytok a legtöbben hozzáértők.
Szerintem ide is betehetsz egy listát, és hogy mennyire vágysz érte, lehet hogy lenne jelentkező. Nekem pl biztos hogy van olyan amire jó ár esetén rácsapnék, mint gyöngytyúk a .... :P Ha valakit érdkel valami azért az árért legfeljebb két pluszban egy fényképet.
Ha mégis vaterára fanyalodsz akár a maradékkal akár a készlettel, semmi esetre add el 10 forintért. Létezik az összes ilyen helyen egy olyan fofalom, hogy rejtett (vagy én mondjuk ezt aljasságnak tartom, így legyen inkább nyílt) minimálár. Állítsd be annyira amennyit mindenképp kapni szeretnél egy szerszámért, és akkor hiába teszed fel mondjuk egy forintért és licitálnak, ha nem érik el a minimálárat nem jön létre az üzlet. Ja meg elérik akkor meg van amennyit te szeretnél érte, ha másoknak jóval többet ér, mert te mondjuk félrebecsülted akkor akár egész jól is járhatsz.
én kézzel és géppel csiszoltam nemrégen Jysk-es lakkozott székeket. Nem sok lakk volt ezeken sem. Kicsit foltos lett, de aztán összeérett a felület. Töléletesen nem lehet leszedni a lakkot mindenhol. Vagyis lehet, de az horror idő.
Én fújtam, de szerintem kenheted, hengerezheted is. Lazúrt én nem tennék rá, ecsetelve főleg nem. Esetleg a lakkot színezném enyhén páccal.
Ha mar lakk: mit lehet kezdeni egy ikeas lakkozott bukk szekkel?
Van hat ADAM nevu szekunk, ha jol latom mar nincs ilyen az ikeaban. Tomor gozolt bukk, karpitos uloke, ikeas nulla vastag lakk.
En szeretem, de a karpitot mindenkepp cserelni kell, a gyari ragasztasok elengedtek (nyoma sincs a ragasztonak, mivel ragaszthattak? Siman szetcsusznak a csapok. Es a lakk is elparolgott a sarkokrol.
A karpit tiszta sor, a ragasztasokkal is fogok tudni mit kezdeni, de mit kellene csinalni a lakkozassal? A hat szekrol eltuntetni az osszes lakkot baromi nagy melo, es felek is hogy kezzel csiszolva meglatszana. Nagyon egyenes vonalai vannak.
Mit csinalnatok vele? Csiszolas es vekonylazur? Muszaj fujni, vagy lehet probalkozni hengerrel/ecsettel? Ugyanilyen szinu lakkot van eselyem csinalni? Az asztalnak ugye semmi baja, meg arra vegkepp nem vallalkoznek hogy asztalt lakkozzak.
szerintem rakd fel külön és egybe is. De ne a Vaterára. A Vatera legfeljebb a vevőknek jó, az eladónak nem igazán. Van egy csomó jó oldal, ahol el lehet adni a dolgokat. Nagyon sok dolgot adtam el a jófogáson, és az expresszen.
Ez a licitálgatós marhaság, meg hogy várd meg a licit végét, vicc az egész. Sokkal korrektebb, ha van valaminek egy alkuképes ára, és megegyeznek a felek. Aki játszani akar, az Vakerázzon, aki eladni, és gyorsan vásárolni, az meg nézzen körül máshol. Szerintem.
Nekem sem tetszik ha agyoncsicsáznak egy bútort, de ha lefesti valaki fehére, vagy akármilyen csicsamicsa dolgot tesz, az amúgy kidobásra szánt bútort, mert neki az tetszik, akkor szerintem nem az fogja érdekelni, hogy évtizedek múlva ki és mit fog gondolni erről a giccsbarokkosítástól.
A lényeg, hogy annak tetszen a bútor, aki használni fogja.
Ha amúgy a kazánban végezné, annál ez is jobb.
A rátét faragott dolgok nekem nagyon erős lenne. Én legfejlebb egy átfestést tudnék elképzelni ilyen szekrényeken.
hogy jobb eladni szerszámokat, egyben vagy külön? faterom már nem dolgozik, és eladna jópár gyalut, vésőt, körzőt, százalékos tolómérőt, ezt azt, de nem tudom, hogy most a Vaterára tegyem fel őket 1 Ftért külön külön vagy egyben fotózzam le őket, és tegyem fel egy szettként?
Fene tudja, félek hogy ezeket annyian nem nézik, aztán 10ft ért fognak elmenni a gyaluk például.
Én azt hittem, hogy a "régiességével" van baj, ti meg még újabb girlandokkal dobnátok fel? :) Ha már régi, legyen (mű)barokkosan az? Magamon is érzem, hogy amikor nem tetszik valami, akkor megpróbálok belenyúlni, de azért veszélyes ez a műfaj, mert tulajdonképpen nem történik más, mint pszichotuning: valójában a tárgy nem lesz jobb, csupán én érzem úgy, hogy, na sikerült változtatnom a dolgon, ettől aztán inkább érzem magaménak azt, ami elsőre nem tetszett. És ilyenkor van az, hogy eltelik 10-20 vagy 100 év és a tisztelt utókor megpróbálja lehámozni a menet közben rákerült feleslegeket egy műtárgyról és értetlenül áll a dolog előtt, hogy miért kellett bemázolni egy szép, fából készült bútort. :) Nem ismerős az effektus?
Én már nem egyszer szenvedtem fedőfestékek eltávolításával...
Mekkora a mélysége ennek a szekrénynek? Mert egyébként én még azt sem érzem, hogy olyan behemót lenne.
a síkfelületekre lakköntö gépekkel baromi vastag PÉ lakkréteget vittek fel ezekre a szekrényekre.A szoc iparban kezdték ezt a technológiát, mert termelékeny.Van ahol a mai napig alkalmazzák.
Az eddig a kezembe került legalább 10 darabon legalábbis egyiken sem az volt.
Ezek az ötvenes-hatvanas években készültek, és leginkább valami kőkemény lakkszerű van rajtuk
De ez nem gond végülis, mert stabil lap a rájövő festéknek.Legalább leszedni sem kell.
Egyébként a politúrt legkönnyebben leszedni Alkonekes ronggyal lehet. Jó sok rongy és alkonek kell, de baromi gyorsan leoldja, és a felület is szép lesz
Én sem mondanám csúnyának ezt a stílust, söt még tetszik is az hogy első ránézésre is igen súlyos, masszív bútor benyomását kelti. Egy ehhez hasonló "szétszedhető" szekrényt egyszer szétbontottam. Szerelhető fém csapokkal voltak rogzítve az oldalafaihoz a szekrény alja és a teteje is. A hátlapja apró szegek százával volt rögzítve. Visszonylag egyszerű feladatnak tünt a szekrény szétbontásra a költözéskor, de hárman alig bírtuk leemelni a szekrény tetejét olyan súlyos volt. A szekrényt egybeszerelve meg sem bírtuk mozdítani. Az oldalfalai 7 cm vastag tömör táblásított anyagból volt, a teteje pedig jó 15cm vastag tömör anyag volt. A költözés után már nem tudtuk összeállítani mert kevés volt a hely neki, így feldarabolva a cserépkályhában végezte. A szekrény nem is volt szép, rengeteg repedés volt rajta, így nem volt kár érte.
Amit el tudnék képzelni, hogy PU bútorfestékkel fehérre átfújni, esetleg magasfényű polírozott felületet létrehozni, ezzel valószínűleg több ember tetszését lehetne kiváltani, de ez meg akkora horror kölrség, hogy esélytelen.
A míves lábak és párkányok, az íves ajtók jól mutatnának fehér színben.
Való igaz, az ilyen szekrények a furnér alatt nem alkotnak tömör felületet, így csak furnéros állapotban használhatóak, mint alapanyag. De én egy Ft-ot sem költenék ezekre, csak akkor ha magamnak akarnék belőlük valamt.
A mai lakásokba túl nagyon ezek a szekrények.Ezekhez hely kell.
"A stílusjegyei ennek a bútornak eléggé beazonosíthatóak."
Nekem is az jutott eszembe, mint pajacinak, hogy átfestve valami idétlen színre biztosan kelendőbb lenne. Ami meg a "stílusjegyeket" illeti, igazából ez egy visszafogott, nem is csúnya bútordarab.
Baromira kíváncsi lennék, ha most ezt egy asztalosnak el kellene készítenie, mennyi pénzt kérne érte?
A stílusjegyei ennek a bútornak eléggé beazonosíthatóak. Igen bátran kellene hozzákezdeni az átalakításnak, hogy ezek a stílusjegyek eltünjenek. Én gondoltam arra, hogy pld nagyon jó alapanyag lenne a szekrény ajtaja CNC gépen szép "faragás" elkészítésére, a kimart mintát pedig világos szinben lehetne lakkozni. Nem kis figura bemarására gondltam, hanem valami negyra ami a teljes ajtót beborítja. Utána már csak az oldalafalakat és a felső/alsó peremet kellene "kimarni". Ezek után már rá sem lehetne ismerni a szekrényre.
A baloldali képen láthatóhoz hasonlókon gondolkodtam, hogy átkellene pingálni őket valami modernebb színre, estleg tükrökkel, vagy valami trükkel feldobni őket.
Én is megörököltem két ilyen szekrényt, 4-5 évig próbálkoztam megszabadulni tőle, de még a rászorulóknak sem kellett, pedig annyira jó állapotban van, hogy a polcai is úgy néznek ki, mintha most gyalulták volna őket frissen. Minden szépen le volt újságpapírozva így a por sem ivódott bele. A külső felületén a lakkozás is tökéletes, nem kezdte ki az idő, mivel állandóan lehúzott redőnyü szobában volt így a napfény sem károsította. Már feladtam, hogy megszabaduljak tőle, így a műhelyembe fog bekerülni és szépen bepolcozom majd az akasztós részét is.
Tegnap írtam erre a szekrényes ügyre valamit, de aztán nem küldtem el, úgy látom. Tulajdonképpen csak keseregtem, hogy ilyen fa bútorok mennyire feleslegessé tudnak válni, miközben ötször fogják túlélni az ikeás pozdorja bútorokat... Én azért nem mondanám azt, hogy semmi értékük sincs, meg kell hirdetni őket, lehetőleg jó fotókkal, az sokat számít. Nálam van hasonló egy- kétajtós szekrény a műhelyben, teljesen jól ellátják a feladatukat. Éppen csak ahány bútordarab, annyi féle... :(
Igen ők azok. Egyetlen egyszer hoztunk tőlük furnér, nekem akkor nem volt semmi problémám velük, igaz jó előre kellett rendelni, mert raktárkészlet ilyesmiből nem igazán volt. Sőt, ha emlékeim nem csalnak onnan van az ALPI katalógusom is, nem ám papírból, igazi lefűzött furnérlapok.
Továbbfűzném: érdemes bemenni a helyi vallási közösségekhez, ami neked éppen szimpatikus, szinte mindig tudják, hogy kinek mire van szüksége, és nagyon hálásak szoktak lenni az ilyesfajta segítségért.
Kérni szerintem nem lehet értük pénzt, mert akinek van egy kis pénze, az vesz valami áruházi széthulló szemetet, akinek meg nincs, annak ugye nincs. Ezek a szekrények kibírnak még pár rendszerváltást és világháborút, de sajnos nincs piaci értékük, pedig nagyon stabil masszív szerkezetek.
Szerintem olyannak add oda, aki rászorul, és tényleg tud örülni egy ilyen régi szekrénynek is. Ezzel valószínűleg meghosszabítod a szekrény életét is, és másoknak is segítettél. Én tudnék olyat, akinek kellene, de az a Balaton északi partján van, ammeg messzi. Épp nekik csinálok megmaradt bútorlapokból ezt az, most jön nekik a gyerek, és semmijük nincs szinte.
Egyszerubb lenne ha leirnad, hogy milyen celra kellene ! Intarziahoz akar a tenyerni darabok is hasznosithatok, ilyet meg barhol adnak a hulladkbol ahol furneroznak .
A Gild Kft- nel 50-60 cm x 250- 300 cm es lapokat lehet darabonkent vasarolni . Mivel helyben furneroznak is, biztosan van maradek normal furnerbol is . Soká pedig a Hegedus Gy. utcara gondolt, de valoban kerseses, hogy mukodnek- e meg !
Ha nincs jobb ajánlat, akkor nyugodtan hívd fel a Budapesti Furnérműveket (Dél-Buda, Háros), mondd el szépen, hogy mit szeretnél. Jó esetben nem hajtanak el, hanem adnak tanácsot, hogy pl. ők kinek szállítanak. Még jobb esetben azt mondják, menj oda és a hulladékból válogathatsz.
Ha szembe állsz a Vígszínházzal, a jobbra lévő utcában, a jobb oldalon, kb. 100(?)m-re a körúttól lent egy pincében volt (van?) egy faipari szövetkezet, akik furnérokat árulnak. Elvileg ott is akad ilyen-olyan megkezdett kötés/köteg. 10 éve én még valami extra, laponként árult furnért is vettem. De az is lehet, hogy már régen bezártak...
Lehet hogy kicsit OFF leszek, de nincs ötletem, hol kérdezzem meg: mit lehetne csinálni ezzel a két szekrénnyel? Ki kellene üríteni egy lakást, ezek meg ott vannak benne. Valamikor az 50-es évek végén, 60-as évek elején vették a nagyszüleim. Megéltek két költözést, de korukhoz képest kiemelkedően jó állapotban vannak. Lehet értük kérni valamennyit? Lomisoknak nem akarom odaadni, fizetni meg főleg nem akarok hogy elvigyék. De felaprítani sem akarom őket, arról nem beszélve, hogy mit kezdenék a roncsokkal, bogrács alá ennyi fa nem kell... :-)
Vidéki vagyok és régen nem foglalkoztam már furnérbeszerzéssel. A Honvédkórház mögött volt egy cég, kétszerkéselt furnérokkal foglalkoztak, elmondásuk szerint akár laponként is. Valaki csak tud nevet, pontos címet mondani.
Ma már a szakmában is egybeolvad sokszor a kötés és a köteg fogalma, mivel hétköznapi ember nem találkozik annyi furnérral, hogy megkülönböztesse a kettőt. Gondolom nem szeretne megvenni egy köteg furnért, csak pár lapra lenne szüksége.
Egy kérdéssel fordulnék hozzátok,hobbi célokra szeretnék hasított színfurnérokat vásárolni.Tud esetleg valaki olyan kereskedést ahl nagy választékban viszont kis,kötésektől független tételekben lehet vásárolni?Ha valaki tud kérem írjon.
Na így néz ki a csupasz fotelkorpusz, és ez alapjáncsinálta a sarokrészt.
Ilyen elemekből áll ez a garnitúra, a kanapé az 2 ilyen egymás mellett + két karfa, a fotel meg 1 ilyen, és két karfa. Innen jott az ötlet hogy ezekhez csinálok egy sarokrész, és akkor a kanapérésznek megszabadulok az egyik karfájától, és összekapcsolom a sarokkal, a másik irányba meg a két fotelből kiveszem a karfákat, vagyis csak egyet tartok meg, és így egy szimetrikus sarokgarnitúra lessz.
Igen 10mm köldökcsap plussz csavar, az a biztos, és akkor nem is kell szorítózni, mert a csavar odahúzza. Na majd este lefotózom a sima fotel korpuszt is ami alapján ez a sarok készült.
ahol en szoktam szivacsot venni, ott kespenges szalagfuresz van, de akkora hogy egy elefantot at lehetne tolni rajta. a guruloasztal kn 3x4meter, es a szalag legalabb 2x2meter negyzetet foglal be, inkabb tobbet.
Azthiszem ott úgy fogom megoldani hogy egy tűzött nemezt kifeszítek, és arra jön a szivacs. Amúgy is a normál háttámlánál is úgy volt megoldva, hogy a két oldalfal közé egy ilyen vászon szövésű nejlon van kifeszítve és arra jörr a szivacs, fríz, és kárpit.
A saroknál az annyira kicsi rész, max 25 cm hogy oda hiába rakok fel egy íves fadarabot, akkor se fog látszani az ív mert 7 cm szivacs van rajta.
Tegnap vágattam szivacsot egy boltban, egy kis Holcz-her gépet használt a boltos nő. Messziről azt hittem, egy mini dekopir,de egy kis szövetvágó gép volt.Két darab recés penge járt egymással szemben, alul meg volt egy talp az egyik penge végén.Vagyis ez a penge fix,ezen volt a talp.
Mi szallagfűrésszel vágjuk a szivacsokat, apró fémfogú fűrészlappal. Tökéletes sima felületet ezzel lehet csak elérni. Van szivacsvágó fűrész gépünk is, az is ugyanezen az elven működik, de sokkal lassabb mert ott 2 fűrészlap aretál egymás mellett, mint ha sok sok olló vágna egyszerre.
Srácok itt van némi fotó, az utóbbi tevékenységből.
A kész szekrény a nappaliba, bár még nem volt a helyén.
Nos és a sarokkorpusz fikusz kukisz.
Viszont a szivacsgond megoldódott, mert elmentem az Érdi szövetkalmár üzletbe, és ott formára vágják. Ők egy konyhai elektromos késsel vágják, és nagyon szépen viszi. Azt hittem hogy gányolni fogja a szélét, de nem egyenes és íves vágásnál is szép.
a flexes csiszolásnak az az átka, hogy rettenet módon porol, és kagylós lesz a felület, de ez is egy megoldás, és talán a legolcsóbb, főleg ha már van flex.
Én a szalagcsiszolót ajánlanám, ha szép felületet szeretnél, akkor kell hozzá egy excentercsiszoló is.
Ha meg por nélkül szeretnél nagyon gyorsan, professzionális minőséget csinálni, akkor egy ilyen Makita csiszolót vagy egy hasonló Bosch-t tudnék ajánlani, de az ára lehet hogy elborzaszt, viszont ezekben nem fogsz csalódni. Ezek két (három, ha a polírozást is beleértjük, de az inkább csak marketing) gépek egyben. Tehát majdnem flex gyorsasággal zabálja az anyagot durva fokozatban, kagylós felület hagyása nélkül, átkapcsolva excenter módba meg a szokványos excentercsiszoló lesz belőle.
Tavalyelőtt kellett kössek vékony bőrbe pár albumot.
Csak vastag bőrt tudtam szerezni abban a mintában és színben, ami tetszett, és ezért el kellett vékonyítani az egészet anyagában.
A bőrösöknek van erre egy spéci serfelőgépük (egalizálásnak nevezik a műveletet), ami gyakorlatilag egy nagyon spéci szalagfűrész, ilyen késpengével.
A bőrrel etetése miatt spéci. A vízszintesen futó késél előtt van egy etetőasztal, aminek a pengétől való magasságát tizedmilliméteres méretekig lehet állítani, persze nagyon stabilan.
Ezen eteti a kést egy tükrös henger, ez és az asztal között csúszik rá a késre a bőr. A túloldalon meg kijön a kettévágott anyag.
Még a hátról leeső anyagot is lehetett használni, mint festetlen anyagot.
A késél négy tárcsán fut, mint egy lekerekített sarkú téglalap mentén. A 45 centi szélességet vágni képes gépben kábé 230 centi késszalag futhat, és az egész masina kb 110 centi magas. Teljesen zárt, csak két rést látni, ahol betolod és ahol kijön az anyag.
Akartam ajánlani a szalagfűrészbe való késszalagot, de ahogy rferi tippjét olvastam, rájöttem, nem figyeltem, és vastagabb anyagban gondolkodtam.
6 centit tényleg átvisz a dekopír, de ha netán egyszer-egyszer vastagabbat kéne vágni, ahhoz sem kell feltétlenül speciális apparát, még késszalag se, elég egy-egy sablon alulra-felülre, és a mentén egy nagyon éles késsel szépen lehet dolgozni.
Annyira mindenképpen, hogy a kárpit simán elfedje a minimális egyenetlenségeket.
Urak, tudna nekem valaki közelítő árakat mondani? Kellene kb. 2-4nm-nyi forgácslapot vagy mdf-t furnéroztatni. Tételezzük fel, hogy nem én akarok vele ügyeskedni itthon, hanem megcsináltatnám. Vinném a méretre vágott lapokat és ha nem valami lehetetlen furnért akarok, akkor feltételezem a cégnek az is van készleten. Max. 90×40cm-es darabok. (a legnagyobb amit magam csináltam kb. 40×30 volt)
Aha, a kisöregnél? A Keveházával szemben... Valamikor régen, mikor onnan 100 méterre dolgoztam, mindent ott vettem, de most ez nagyon messze lett volna.
De végülis, mivel nem tudtam megcsinálni amit akartam, mert a kereséssel elment az idő végülis, így tulajdonképpen vehettem volna ott is a sínt, mostantól akármikor
en utoljara az etele uton vagy hol a panel aljaban levo boltban vettem. raadasul a 2meteres szal nem volt dragabb mint az 5db kicsi, ugyhogy a vizszinttel nem kellett tokolni egyaltalan.
Kénene nekem némi segítség, mert már jól állok a sarokorpusszal a garnitúrához, viszont szivacsos gondjaim vannak.
Ezen a garnitúrán nem egyenes szélüek eredetileg a szivacsok, hane ívesre vannak vágva, tehát 3 oldala egyenes, de a negyedik egy kis ívet zér. Mivel , vagy hogyan tudok szivacsot szépen vágni, hogy ne legyen olyan mint az ökörpisálás? Ja kb 6 cm vastag amit át kell vágni. Nem lehet ezt valahogy ellenállásvezetékből, meg mondjuk a hegesztőtrafóból összehozni?. Mondjuk nem vagyok elektromos szaki, de azthoszem az ellenállásvezeték ilyen melegedős csucc.
Hát basszameg, de itt a XVI-ban az egész kerületben csak egy boltban volt eredeti camar, ott nem is hallottak a sínről. A kerület tőlem totál átellenes végén (két buszos átszállás) meg volt ez a szar, ezen kívül itt nincs semmi. A konyhabútoros (szíúbútor), meg csak ezt a retyerát L alakú lemezből készült akasztókat használja. Hát köszi, azt meg én nem használom.
A gugli ezeket nekem nem hozta ki- valszeg azért mert websopokra nem gerjedek, sosem nézem meg őket. Megjegyezte.
Volt ugye az ominózus Camar szekrényfüggesztő, amit mára prototipusként szolgálva noname verzióban is árulnak.
Namost sok boltban már a sínjéről nem is hallottak, de nagy nehezen találtam egy boltot a közelben, ahol volt sín.
Nem olyan, amilyen régen volt, de gondoltam ez van, ezt kell szeretni.
Hát nem lehet szeretni!
Nem tudom felrakni vele a szokványos 18mm oldalfalú szekrényeket, sorolva, mivel spórolás gyanánt kivettek anyagot belőle onnan, ahonnan nem kellett volna, és így használhatatlan.
Feltúrtam három házat az elfekvő készletem után (jól emlékeztem, mindenfelé eldugtam darabokat, a betervezett szekrények helyére), így most az éppen fontos feladatot meg tudom vele csinálni, de szeretnék venni még.
Az eredeti Camar sín az alsó. A felső a mostani pótlás. A baj csak az, hogy a közepén a hiányzó rész olyan széles, hogy ha van két 18-as oldalfalú szekrény, rászerelve a függesztővel, akkor a függesztőnek lelóg a kampója félig az űrbe, merthogy azok lemezből hajtott roggyantott U darabok, és szélesebbek a függesztő testénél, így nem 36, hanem csak kb 30-32mm-re vannak egymástól! De a hiány ott 36mm!
Gratulálok mérnök kollégának! Hogy hűlne rá a bőr, mikor ilyen baromságot sorozatgyártásba tesz!
Azt az apróságot már nem is melítem, hogy az eredetin ott a két végén két kis fül, amiben akad az akasztó, ha tologatjuk oldalra a szekrényt, így nem tud leesni a szekrény beállításkor olyan könnyen. Aztán meg ugye az eredeti anyaga erősebb is, meg nem is áll el annyira a faltól, meg a furatok is hatosak, hogy rendes méretű csavarral lehessen felrakni, de ezek olyan apróságok már a lényeges mellett, hogy nem is mérgelem rajta magamat!
Szóval a kérdés: nem tudjátok, lehet még ilyen eredetit venni valahol kis hazánkban?
A 15-öst talán két háromszor használtam csak, inkább a nagyobbakra volt eddig szükségem. Nekem a 15-ös sem szorult be.
A beszorulás szerintem azért van, mert nem eléggé élesek a fúrók, emiatt nagyobb erővel kell nyomni, így viszont a forgács vastagsága is jóval nagyobb lesz.
Nekem is van egy fekete dobozos forstner fúró készletem, már nem emlékszem hol vettem, de lehet, hogy én is a lidl-ben vettem. Ennél sincs forgács beszorulás, nagyon szépen emeli ki a forgácsot.
Persze, nem is erre a feladatra való ez a fajta fúró, csak ha már ment az ötletelés, gondoltam, reklámozom egy kicsit ismét, mert megérdemli.
Ahhoz képest, hogy valóban inkább gerenda jellegű munkákhoz való, az említett elővigyázatossággal nem csak szépen, de nagyon precízen is lehet vele dolgozni, az oszlopossal is használtam, mélyebb lukakhoz, és ugyanolyan jól kezelhető, mint a forstner.
Forstnert egyébként leginkább az olcsó lidis készletből használok, eddig semmi panasz rá, sőt nálam ez a forgács-megszorulás gond sem jelentkezett.
Nem lehet, hogy a fordulatszám nem volt megfelelő?
Az én oszloposom szinte mindig ~500-as fordulaton dolgozik, talán két-háromszor állítom gyorsabbra egy évben, de csak puhafához, kisebb fúróhoz.
Ami nekem van, (hmm, most hirtelen beugrott Rajz János [Dollárpapa], nyugodjék békében!), az gyönyörű felületet hagyott, igaz, eddig csak keményfában használtam.
Lehet, hogy marad is a múltidő, mert találtam vele egy csavart, ami nem tett jót neki, és ezt nem olyan könnyű szépen megélezni.
Valamennyire sikerült, befejeztem vele a munkát, de már nem volt ugyanaz.
A mágnes nem árt neki, kémiai úton működik. :) Nekem a geomag mágnese 3mm távolságot simát átvisz (ezt most reggel gyakoroltam papírlapokkal), és az csak kb 5 mm x 2 mm-es korong, viszont az neodímium. Ezért gondoltam, hogy egy jóval nagyobb ferromágnes bőven elég lesz. Kell oda az a posztó, vagy nem olyan nagy baj ha berakáskor csattan? ;)
Jó ötlet, megörültem, mert egyszer gyártattam egy rakás kis korongot, (aminek az egyik oldala domború), de az sajnos kicsi(gyenge) ide. Ferromágnesből a 14×3mm-es korong viszont éppen jó. De ha már közétettem a vékony, pólószerű pulóveremet, akkor az sem tartja meg az elemet fejjel lefelé.
Merő óvatosságból (és tudatlanságból) kérdezem, a mágnes nem árthat a ceruza akkumulátoroknak?
Ha csak ennyi a problémád, akkor ne bőrt ragassz az aljukban hanem a bőr alá egy kis korongmágnest. Bőven elég az amit az olcső műanyag útisakkból szedsz ki, nem kell hozzá neodímium. :) Szóval a rétegrend: Fa tartó aljára mágnes beragaszt, arra posztó vagy bőr. Az akksik alja mágnesezhető anyagból van (a biztonság kedvéért most ki is próbáltam egy geomag rúddal), szóval meg fogja tartani, de viszonylag kis erővel ki tudod majd venni belőle.
Most, hogy mondjátok kezd zavarni :) mindjárt lemegyek a műhelybe, talán van 15-ös lyukasztóm és bőrből vágok ki kis korongokat, aztán befenekelem :) Finomabban koppan majd benne az aksi :)
Na jó, vicceltem!
Egyébként törtem ám a fejem azon, hogyan tudnám megoldani, hogy az aksik finoman szoruljanak a lyukakban (annyira, hogy ne essen ki ha fejjel lefelé tartom, de aztán nem akartam egy harmadik anyaggal bonyolítani az életemet, ráadásul nem egyforma átmérőjűek az aksik a rajtuk lévő fólia miatt.
Nekem tetszik ez a fúró, úgy egyébként, de nem tudom megmondani, hogy a gyakorlatban arra a feladatra, amiről szó van megfelel-e? Kérdés, amit vajk is felvetett, illetve abban egészen biztos vagyok, hogy újra kellene gondolni a munkadarab rögzítését, mert ezek a fúrok tényleg iszonyatosan harapnak, ami nyilván előny, amikor a kertben gerendákból akarsz összeállítani egy mászókat, de más a helyzet, ha geometriai pontossággal próbálsz egy kis munkadarabba egyforma és szabályos lyukakat fúrni a megfelelő helyre. Viszont Te kipróbálhatod összehasonlítva, ha van forstner fúrod is, meg egy állványos fúrógéped.
Az biztos, hogy ha a forstner kikapta volna a kezemből a munkadarabot, akkor nem úgy nézne ki, mint a fotón. Nagyon könnyű volt vele dolgozni, csak mondom, 2mm-enként ki kellett emelni furatból a forgács miatt. Ha türelmetlenkedtem, akkor jobban "beletömörödött, belesült" a forgács, olyankor csak leállítva sikerült kipiszkálnom belőle. Egyébként meg forgás közben az ujjammal tudtam leseperni és még el sem kopott az ujjbegyem:) (de volt kézközelben egy kis fa pálca is)
Arra mindenképpen érdemes vigyázni, hogy nagyon harap, a központi csúcs húzza magát az anyagba, és az élek olyan jól dolgoznak, hogy kézből megtréfált, míg rá nem jöttem, jobb, ha kis átmérővel előfúrok, így kezelhetőbb.
Oszlopossal is érdemes vigyázni, rendesen le kell szorítani az anyagot, mert ha nagyobb a fordulat, mint az előtolás, simán felkapja.
Persze épp a csúcs miatt zsákfurathoz csak akkor jó, ha elég vastag a megmaradó anyag.
Vagy mint a te esetedben, nem probléma egy apró lyuk a darab alján.
Pontosabban nekem nem lenne probléma, neked valszeg igen...
Nekem 1200-as bosch van de mint felsőmaró nincs vele gondom. Sokat van asztalban, és ezért a süllyesztő mechanikáját már ki kellett egyszer pucolni.
6 éve van meg , és még nem kellet benne semmit cserélni, egyszer már megcsiszoltam a kollektort, mert akadozott az áramellátás, de azóta jó, ja és ez most volt 6 éves korában.
Valószínűleg jó, legfeljebb nem lesz olyan szép kerek az a lyuk.
Valószínűleg az a legbiztosabb megoldás, ha forstner fúróval megcsinálja az ember a süllyesztést, aztán a többit fafúróval, óvatosan indítva. De én mindent túlbonyolítok :)
A kérdés mindig csak az, hogy a tizedesvessző után hány nulla van. :) Más az a mennyiség, ami kimutatható és más az aminek hatása van mondjuk az emberi szervezetre.
Régen olvastam egy cikket, abban az volt, hogy tudósok meg tudták állapítani azt is, hogy ha sima üveg vizes pohárból iszol akkor mennyi üveg kerül a szervezetedbe, mivel a tiszta csapvíz is oldja az üveget, nagyon nagyon kis mértékben. (A csapvízben van klór is ami elég agresszív anyag, talán amiatt van ez, ezt nem tudom)
Hát, ahhoz, hogy jó szívvel ajánlhassak valamit, ahhoz mindegyiket ismernem kellene és nem csak képről. :)
Vannak ugyan elvetemülten beárazott holmik, de azért az ár nagyjából tükrözi a minőséget. Csodát ne várj a tizenezres kategóriától. Az a narancssárga csak azért érdekes, mert a hasonlókat másutt hatszámjegyű áron adják. De amit linkeltél, főleg a kedvezőbb áron, szerintem nem rossz vétel.
Ennél még van olcsób is, a napokban láttam, hogy az aldis sárga Workzone(?) felsőmarót (amihez valami kis késkészlet is jár) 10.000-re volt leértékelve. Már ha van még valahol.
Amit még esetleg a figyelmedbe ajánlanék, van a B&D-nek egy 1200W-os darabja, amit többen dicsérnek (mondjuk a hasonló zöld bosch ellenében) Ez februárban a Metróben akciós volt 20.000-ért. Ennyiért láttam a csepeli Bauhausban két kissé viseltes dobozt január végén. Egyébként 30 körül vesztegetik. http://www.praktikerwebshop.hu/termekek/?id=243267
Arról viszont ne feledkezz el, hogy a felsőmarónál nem a gép a fő tétel, hanem a belevaló kések!!!
Szóval így hívják? - ezt sem tudtam :) De azzal tényleg nem lehet szépen fúrni, meg nekem olyan fúróból csak olyan hosszúak vannak, ami el sem fér az állványos fúróban.
Tegnap panaszkodott a feleségem, hogy mindig szerte-széjjel hevernek a ceruzaaksijaim, úgyhogy este csináltam pár padló darabka összeragasztásából egy kis tartóalkalmatosságot. Így legalább nem hiába vettem a múltkor 15-ös forstner fúrót :)
Elbíbelődtem hosszasan a fúrással, mert egy lyukból kb. 18-szor kellett kiemelnem a fúrót a beszoruló forgács miatt, kérdés: biztosan van erre valami gyorsabb eljárás, csak én nem ismerem...
a profi gepeken lelapolt a tengely, es a retesz tulkepp egy beepitett villaskulcsot tol ra. a barkacsokon meg egy lukba tol egy stiftet, idovel a stift vege legombolyodik, a lik pereme detto...
amugy flexen irtoztatoan nem esik kezre a gomb meg a kulcs. meg a felsomaron sem. ket kulccsal szinte egykezes a mutatvany.
A konklúziót mindenki levonhatja magának, vérmérsékletének megfelelően. :)
Ami a reteszt illeti, - rferivel ellentétben - én örömmel használom. Az is igaz, hogy tényleg nem mindegy milyen gépről van szó, ez is jó vízválasztó profi és barkács gép között. Míg az előbbieknél gond nélkül, kiválóan működik a dolog, addig a kis, asztalba épített kék Einhell gépnél csak szenvedés volt a retesz használata. Egyfelől mindig leugrott róla az a kis műanyag gomb, ami a retesz végén volt, ráadásul irtózatosan kellett nyomni, hogy ne tudjon elfordulni a tengely. Mindez valószínűleg azért mert a kisméretű orsóban csak kis mélységű horony volt kiképezve, amiből aztán könnyen kiugrik a retesz. És ha ledarálod, akkor még kevésbé fog rendesen.
Az viszont az Einhell szerviz javára legyen mondva, hogy nem rázták le magukról a felelősséget. Ilyen helyzetben azért nem könnyű megállapítani, hogy anyaghibából tört-e le az a darab, vagy a kolléga ügyetlenkedett-e el valamit?
OFF
Alex Raps,
Pü: Kedves ismerősöm HS 500-asa itt-ott elporlott, azért akarja cserélni. ;) Köszi! ;)
A legelső felsőmarómban a szerszámot két kulcs segítségével lehetett cserélni: egyel fogtam a tengelyt, másikkal meg az anyát.
A következő gépekben már mindben ez a reteszes szarság volt.
Az első dolgom volt beszerezni egy olyan kulcsot, ami a tengely lapolására megy rá, és onnantól ezeket is két kulcscsal nyitottam-zártam.
A reteszt pedig kivettem a gépből, és jó messzire elhajítottam.
A képedről nem fogom, hogy ez milyen retesz, de ha a szerszámot lehet két kulcscsal cserélni, szvsz felejtsd el a reteszezést!
Hasonlóan rühellem a flexeken ezt a nyomógombos reteszelést, tudok mutatni 230-as flexházat, amiből kitörtem a felét egy lapcserekor.
A kínai aluöntvények egyszerűen nem alkalmasak erre a feszítésre, annyi szilíciumot nyomnak bele, amitől már erősen ridegek lesznek. Teszik ezt pedig azért, mert tőle sokkal jobban folyik és tölti ki az öntőformát. Egy flexállványom minden feszítés nélkül tört ketté menet közben, majdnem levágva a barátom lábát a forgó gép által. Azóta nagyon óvatos vagyok ezekkel.
Megosztok veletek, de leginkább a leendő vásárlókkal egy pozitív és egy negatív tapasztalatot az Einhell RT-RO 55 felsőmaróval kapcsolatban.
A negatív:
Az év elején vásárolt felsőmarómból a harmadik használat során kitört egy darab! Elsőre észre sem vettem, hogy mikor történt, egy kis fémdarabot találtam a satupadon, és az anyagából gondoltam, hogy hoppá ez a gépből való és elkezdtem keresni honnan hiányozhat. Az öntvény házból tört ki konkrétan, a retesz mellől.
Arra, hogy hogyan törhetett ki nem jöttem rá, arra gondoltam, hogy szerszám cserekor a retesz nekifeszülhetett a háznak és az nem bírta! Én alapba is nagyon vigyázok a gépeimre nem ütöm verem őket, de ezek szerint erre még jobban kell figyelni.
A pozitív:
Egyből felvettem a kapcsolatot a szervizzel, küldtek is érte futárt, egy hét múlva kaptam egy levelet benne a csereutalvánnyal! Webáruházból vettem, felvettem velük is a kapcsolatot, négy nap múlva már meg is kaptam az új darabot.
Bevallom elgondolkodtam rajta, hogy ezek után nem Einhellt kérek hanem inkább Extol Premiumot helyette, de egyrészt rá kellett volna fizetnem 5 ezer forintot, plusz az Extolra csak 1 év garancia van míg az Einhellre 2 év, ami azért nem mindegy!
off: amin megdobbentem: hazi aludttej es kefir keszites tema. es pillanat alatt legnagyobb egyetertesben mondjak be a resztvevok, hogy kell bele tenni egy kis sovany tejport, mert attol testesebb lesz, es egy kis kalcium kloridot, attol hamarabb elkeszul. es nem ertettek miert akadok ki, hogy ha mar egyszer otthon csinalom magamnak, akkor nem akarok bele adalekoanyagokat. ha adalekoltat akarnek, vehetnek a boltban.
Vannak elkerülhetetlen, vagy nehezen elkerülhető károsító tényezők, és talán épp ezért is kéne elkerülni azt, ami könnyedén megtehető.
A mosogatószer is mérgező, de szerintem közel sem annyira, mint pl a higító.
Na meg számomra gusztustalan is lenne egy előzőleg higítót, vagy bármi más mérget tartalmazó edényből inni, még ha tudom is hogy tiszta.
A másik meg, hogy azért sem tennék vegyszert egy ivásra használatos pohárba, nehogy véletlenül megigya valaki. Lehet hogy alig van erre esély, de a lottó ötöst is gyakran megnyeri valaki.
Egy szó mint száz, nekem ez nagyon furcsa, pedig falusi gyerek vagyok.
A teflonra azt mondják elég semleges (mások meg hogy nem) de a króm például egyértelműen káros. Ha már hinni kell, én az ötöttvaslábasokban hinnék. Abban is vannak ötvöző vagy szennyező fémek, de a vas önmagában (és bizonyos mértékig) még hasznos is.
Egyetértek. Egy visszaváltott befőttes üveg belsejében is lehet bármi amit nem gondolna senki (tudom elmossák, sőt azt is tudom hogyan, dolgoztam pár hétig konzervgyárban diákkoromban :) Én a gyerek fertőtlenítő-folyadékos poharát szoktam befogni, meg a vízkőoldósat (utóbbinak mondjuk nincs valami jó íze). Ha el van mosva, nincs ezzel gond. Egy ártalmatlannak látszó étolajban (olivában is) sokkal több vegyszer van (ami nem maradvány). Egy részét azért használják hogy pár %-al több jöjjön a présből - ettől persze jó zavaros lesz, nem vennéd meg - de sebaj, van másik amitől szép aranyságává alakul... méghogy a disznózsír a káros, muhaha...
Már értem, hogy a feleségem miért haragszik, amikor néhanapján én is az ő edényeit találom meg ilyen-olyan löttyök kevergetéséhez. :)
Szoktam rozsdamentes edényekben patinázni, úgy gondolom, ha CIFfel kimosom, akkor abban nem maradhat olyan mennyiségű "méreg", ami valóban ártalmas lenne. Sokkal inkább gondolom úgy, nem szerencsés, hogy rozsdamentes anyagokban főzicskélünk, azokkal eszünk, mert óhatatlan, hogy kevergetés közben, vagy másképpen ne kerüljön króm, nikkel és egyéb finomság a szervezetünkbe.
Valószínűleg a folytatásnak az offtopikban lesz a helye, de önző módon még ide válaszolok.
Elsősorban ne úgy értsük az "ugyanabból"-t, hogy kilöttyintem a lakkos/festékes higítót a gyűjtőedénybe, és már töltöm is a helyére a teát. :)
Bármilyen vegyszer volt benne, kap először egy azonnali ultradermes kézi mosást, ez után már eleve tisztának kellene lennie, de én egyszerűen beteszem a mosogatógépbe a többi közé. És csak amikor onnan kijött utána használom.
Másodsorban pedig értem én hogy vegyszermaradék, és a többi, de ha ennyire kritikusan kezelném a helyzetet, akkor nem lenne szabad a mosogatószer után sem enni a tányérról, meg az öblítőszer után sem, hanem csakis tiszta vízzel lenne szabad elmosni bármit. Hiszen a mosogatószer ugyanúgy vegyszer, mint mont mondjuk a higító, ráadásul nagy számban tartalmaz detergens molekulákat, és az is rá van írva a flakonra, hogy mérgező, és lenyelés esetén azonnal orvoshoz fordulni. Az öblítőre is. Meg az ultra dermre is :) És fenti elv alapján azokból is van maradék az edényen (az öblítőből mindenképp, hiszen pont emiatt szárad cseppmentesen a cucc), és az azokban lévő a tisztítást végző vegyületek szintén karcinogének.
Végsősorban tehát én nem érzem annyira gáznak, hogy egy higító után jól elmosott üveg! edényből hajlandó vagyok inni (műanyagból én sem tenném).
Nem, abban az ecsetet mosom. :) Tökéletes erre a célra, mert üvegből lévén könnyen mosható, a félgömb forma megkönnyíti a tisztítását is és a munkát is a benne lévő ecsettel, vagy bármivel. Kemény üveg ezért nem karcolódik, többször használható. Gipszet is ebben szoktam keverni, meg ha valamit be kell áztatni valami kevésbé agresszív vegyszerbe (domesztos, trisó, vízkőoldó, rozsdaoldó, stb) azt is ebben szoktam. Az egyik agybajom, hogy manapság mindenre egyszerhasználatos műanyagcuccok vannak, amik tényleg tönkre is mennek egyből, és csak terheljük vele a környezetet. (Amúgy nem vagyok ultrazöld, csak a tényleg látványos szennyezések ellen próbálok saját körben tenni.)
Igen. Egy Luminarc hőálló üveg, félliteres, félgömb alakú. Vagy 10 centiről ejtettem bele, mert épp elmostam némi higító után, és szappanosan kicsúszott a kezemből. Mosdókagyló kakukk, csésze ép. Épp abból teázom :)
Köszi, voltam ott kedden du 4- körül, és a lányok adtak is nekem. Gondolom ugyan az amiről te írtál, és aznap még kedvezményes is volt, kettőt vettem, bár nem hiszem hogy elég lessz. Majd kiderül.
Most éppen sarokgarnitúrát építek, vagyis ez egy régi űlőgarnitúra, aminek van két fotelja, meg egy kétszemélyes kanapé.
Viszont olyan praktikus, hogy a kétszemélyes kanapé, tulajdonképpen, két fotel összetolva, csak nincs közte a karfa és össze van csavarozva. Így jött az ötlet, mert úgy is át kell húzni, hogy csinálok egy sarokkorpuszt, és a két fotelt megszüntetem mint fotelt, és ebből így lessz egy jó nagy sokférőhelyes sarokkanapé. Ez még anyuméké volt, valam ifjusági garnitúrának hívták 30 éve amikor vették. Ami viszont meglepő, hogy osb -ből van az oldllapja, és úgy majdnem minden a korpuszon.
nem tudom hogy mind ilyen e, csak azt írtam, én ilyet láttam, ettől még lehet másmilyen is. De valószínű, ez a gazdaságosabb, ha az egész hegy HM-ből készül. Csak így elég könnyen törik, és a kis méret miatt élezni sem lehet. Flexel meghúzogattam pár kést, de élezőhöz nem viszem, nem érné meg.
Én meg még sosem figyeltem, elhiszem, hogy mind egy darabból van. Nem kapacitálom, hogy ezt vegye meg, csak épp tettem egy ígéretet két napja, arra meg kényes vagyok hogy azt be is tartsam. És ha már Érd környékén keresett, akkor gondoltam ha Diósdon megnézem, nekem semmibe sem kerül.
Szerintem max 15-ös fér el a tárcsán, de szerintem nem csak ez a probléma, hanem az is, hogy a nagyobb keresztmetszetű szalag nagyobb ellenállást fejt ki a hajlításkor, és ez a ....csányi motor ezt nem nagyon tolerálja.
Aztán meg a szélesebb szalagokból nem kapsz 0,4-0,5mm vastagságút, csak vastagabbat, ami meg eleve a kis hajlítási sugárt nem szereti, hamar törik.
Annak örülök, hogy a fél colos jó rá, de talán nagyobb is elférne a tárcsákon. Mi a tapasztalatod a fél colossal? Jobban bírja mint a gyári? Esetleg márkát tudsz mondani mit érdemes venni vagy csináltatni lenne jobb?
A 200-as einhell szallagfűrészemben ma szallagot kellett cserélnem, szerencsére volt egy gyári tatalék. Amit kivettem a gépből, talán 1 órát bírt ki összesen, a kihajtogatások gyakorlatilag megszüntek rajta így nem lehetett vele íveset vágni. Valami nagyon ocsmány minőségű az eredeti szallag, max fenyő lécek vágására jó egy darabig. Addig még jó is volt amíg nem akartam kb 40cm hosszaban felvágni egy 2cm magas szárított tölgy lécet. A 40cm vágás alatt a szallag leamortizálódott. Még lehet élezni meg kihajtogatni de nem tudom, hogy megéri-e. Szélesebb szallagot is fel lehet rakni a gépre, nem csak ezt a keskeny szallagot, most 10-es van benne. Talán a 20-ast is elbírja???? Van erről tapasztalata valakinek?
Ebből a felsorolásból eddig csak azt írtam le, amik kizáró követelmények:
- könnyen mozgatható
- megközelítőleg precízen vág (írtam, hogy nem ékszeres dobozt akarok vele csinálni)
- tudjak vele keményfa pallót is könnyedén vágni
Az hogy minél megbízhatóbb legyen, és a termék ára szerintem mindenkinek szempont. Természetesen ezek együtt szoktak emelkedni, de egy optimális egyensúlyt azért kereshetek, nem?
Mivel én még nagyon új vagyok a témában, ezért kérdezek eszközökkel annyit titeket. Nem akarok senkit sem úntatni az ilyen jellegű kérdéseimmel, úgyhogy megfogadom, hogy legközelebb már csak produkumokkal jelentkezem... :)
Sokat segítettetek a "saját kategóriám" belövésében (nagyobb márkák belépőszintű termékei)! Kösz!
egy ilyen nem tud javithatatlan lenni. nincsenek benne speci muanyag vagy lemez alkatreszek, amiket ne lehetne legyartani. szabvany motor, csapagyak, csavarok. az ontveny meg nem romlik el. ha radol a haz, es elreped, akkor is meg lehet hegeszteni.
+ ha javíthatatlan lesz, akkor is nyereséggel le tudom adni a méhtelepen kilósárban :)
Bár jól néz ki, de ennél mobilabb kell nekem, amit nem csak a fél utca összecsődítésével tudok mozgatni (nincs fix helyem, ahol dolgozhatok és tárolhatom a cuccokat).
Van egy könyvem a témáról, ami az "elborultak" számára készült, abban szó van mindenről ami egy hajó megépítéséhez szóbajöhetett anno: ólomöntés, üveges trükkök, kötélverés, kovács és persze ácsmunkák is. Az igazán komoly arcok számára az alap egy létező vagy valaha létezett hajó eredeti tervrajzai (vagy annak még fellelhető töredékei) alapján megépíteni kicsiben, az eredeti technológiával. Sokszor még olvasni is súlyos volt, de akár egy igazi hajót is meg lehetne építeni a leírásai alapján.
Ez a kit egy normál halandó által is megvalósítható és azért ezt szépen összerakni sem lehet kis munka :-)
Így már értem. Ha nem azonnal kell, érdemes figyelni a hirdetéseket, néha kihasználatlanság miatt is eladó néhány megkímélt darab... mint például ez. Volt.
Arról sajna lecsúsztam, elvitték azonnal, de a hírdetést nem vették le...
Azért gondolkodom ilyen "építőipari darabban", mert "finommunkát" aránylag keveset végeznék vele, de pl. a cseresznye pallóimat le akarom szélezni vele, sőt netán még tüzifát is vágnék (ezt óvatosan mondom, nehogy megkövezzetek érte :) ). Ékszeres dobozt nem nagyon akarok csinálni, de annál inkább ablakkönyöklőket, kültéri "bútorokat", lépcsőlapokat, csupa négyzet alakú dolgot...
Ahol a gumit árulják, ott marókés is van általában.Itt nálunk legalábbis.Boltban 2 ezer körül,ahonnan a gumit rendelem,ott meg 1500 Ft.Dunaújvárosból a Wind-Strip Kft-tól szoktam rendelni, vagy ritkán Miskolcról és Verőcéről.
Ezt mind értem. Ua. a márka gáz és villanysütő. A gázsütő a beépített szekrénytől 10 cm-re. A használat során a bútorlap már erősen elszíneződött a hőtől. Az egyszer ottfelejtett gyúródeszkából csurgott a gyanta. A szükséges szellőzés miatt azért az oldalszigetelés jobb is lehetne. Ez a barátomé. Nekem villanysütő van és max fokozaton is simán megfoghatom az oldalát szabadkézzel. Ua. a márka és minkettő szabadonálló.
a gazsutok nem tudnak zartak lenni, mert az eges miatt muszaj szellozzenek.
a villanysutok viszont lehetnek total zartak, igy a szellozessel nem szokik a meleg, csak azt kell potolni ami kimegy a falon. ezert aztan vastagon megeri hoszigetelni a dobozt, aranyosan kisebb a fogyasztas.
Félreértettük egymást. Bőven találtam eddig is videót a vágóasztalról, ezzel nincs probléma, azt is tudom, hogy mire jó, ezzel sincs probléma.
Azért kérdeztem rá az előnyükre és hátrányokra, mert a szavaidból úgy értelmeztem, hogy te tudsz olyan szempontot is mondani ami bővítené az ismereteimet. :)
Ennek alapján,
lett ez.
Feltúrtam három házat az elfekvő készletem után (jól emlékeztem, mindenfelé eldugtam darabokat, a betervezett szekrények helyére), így most az éppen fontos feladatot meg tudom vele csinálni, de szeretnék venni még.
